Sümegi régiós konferencia

Átírás

1 2011. július - III. évf. 7. szám Sümegi régiós konferencia Július 7-én a Közép-dunántúli Régióban az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület adott otthont a LEADER 2014 a vidéki közösségekért című vidékfejlesztési konferenciának. Az esemény nagy mérföldkő volt a régió vidékfejlesztési akciócsoportjainak életében, ahol a résztvevők már a 2014-es EU-s ciklus fejlesztéseinek előkészítéséről tárgyaltak. A rangos eseményen részt vettek országgyűlési képviselők, a LEADER vidékfejlesztési csoportok elnökei, alelnökei, elnökségi tagjai, vezetői, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárságának, Vidékfejlesztési Osztályának vezetői, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi képviselete és regionális kirendeltsége, a Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. is. A fő cél az volt, hogy a résztvevők közösen fogalmazzanak meg alapelveket a közös gondolkodás, az alulról építkezés jegyében, hogy a jelenlegi problémákon túlmutató, jobb, új rendszert lehessen előkészíteni, kiépíteni 2014-re. A rendezvény súlyát az is jelezte, hogy a résztvevők vezetői szinten, ilyen széles körben először vettek részt szakmai egyeztetésen. A program is rendhagyó volt, mert Dr. Rédei Zsolt (Éltető Balaton-felvidékért Egyesület elnöke), Győrffy Balázs (Országgyűlési képviselő) és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárság vezetője) köszöntői, illetve a LEADER csoportok eredményeit felvázoló projektbemutató után, 3 órán keresztül közösen dolgoztak a résztvevők.dr. Mezőszentgyörgyi Dávid köszöntőjében kiemelte, ez a rendezvény az ország minden régiójában megrendezésre kerül, a LEADER akciócsoportok kezdeményezésére, amelyek fontosságát az is jelzi, hogy V. Németh Zsolt szakállamtitkár úr vállalta a fővédnökségüket. Az ilyen párbeszéd fontos ahhoz, hogy jobbá, végrehajthatóbbá váljon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. A LEADER program a 2014-es EU-s ciklusban is folytatódik, a közösségi együttműködések még inkább előtérbe kerülnek. A regionálisan megszervezett szakmai konferenciák hozzájárulnak a megfelelő stratégiai programelemek kidolgozásához. A LEADER megközelítésen alapuló vidékfejlesztés szempontjából négy nagyon fontos témát tárgyaltak a konferencia résztvevői: LEADER csoportok szerepe a helyi fejlesztésben; helyi termék, helyi érték szerepe a LEADER vidékfejlesztési programban; közösségek szerepe a LEADER programban; megújuló erőforrások használatának ösztönzése.

2 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 2. Sümegi régiós konferencia - folytatás az előző oldalról A négy témához négy asztalnál minden résztvevő hozzáadta a saját gondolatát, szakmai tapasztalatát, majd ezt követően közösen vitatták meg az eredményeket. A szakmai, a politikai, miniszteriális, vidékfejlesztési hivatali, helyi közösségi egyeztetés közösen elfogadott gondolatai a jövőre vonatkozóan nagyon jól kirajzolódtak a kerekasztal egyeztetés jól felépített metodikájának köszönhetően. Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő a rendezvény összegző gondolataként nyomatékosította: kiemelt jelentőségű kezdeményezésnek tartja, hogy ebben a körben, ezzel a munkamódszerrel tudtak tárgyalni a vidék jövőjét érintő témákban. Jó lenne, ha hasonló rendezvényeket nem csak alulról jövően, akciócsoportok részéről kezdeményeznének, hanem minisztériumi, hivatali részről is. Rávilágított arra is, hogy bár minden, a témát összefoglaló előadásban megjelent, hogy politikamentesnek kellene lennie a vidékfejlesztésnek, ezen a területen a vidékfejlesztési szervezetek részéről is szükség lenne az ezirányú együttműködések erősítésére, hiszen a politika jelentős befolyással bír a lehetőségek megteremtésében, könnyítésében és a képviselőknek is fontos, hogy az ilyen szakmai programokon helyben, több szakember segítségével tudjanak tájékozódni. A jelenlévők megfogalmazták, hogy a LEADER programban az alulról építkezés továbbra is a legfontosabb szempont kell, legyen. A térségek a vidékfejlesztési stratégiájukat autonóm módon kell, hogy kiépítsék és megvalósítsák; fontos a komplexitás szem előtt tartása, a kisebb, nagyobb közösségek hálózatszerű fejlesztése, a helyi szereplők szélesebb körben való bevonása a vidéket érintő döntésekbe. A vidékfejlesztési csoportoknak már most nagyon nagy szerepe van a fejlesztési projektek generálásában (a régióban között több mint 1600 vidékfejlesztési projekt előkészítésében vettek részt). Legfontosabb előnyük más rendszerekhez képest a helyi kapcsolatrendszer, a teljes támogatási folyamat átlátása és segítése, a térségeken belüli együttműködések, a vidék, mint az ország egyik legjelentősebb értékének megjelenítése, erősítése. A helyi termékek, helyi gazdaság szerepe témakörben szintén nagy volt a jelenlévők aktivitása. A legfontosabb üzenet az volt, hogy ezen területek fejlesztése az alapja a vidék lakosságmegtartó erejének növelése. Ha ezt a területet fejlesztjük, az legalább három fő dolgot eredményez: a vállalkozók jobban megélnek, az önkormányzat élhetőbb környezetet tud biztosítani a lakóknak, és erősödik a civil közösségi élet. A LEADER vidékfejlesztési közösségeknek itt négy fő területen van jelentős szerepük, amelyet még tovább kell erősíteni a 2014-től kezdődő EU-s tervezési, fejlesztési ciklusra. Fontos az oktatás, szemléletformálás területén a fokozott segítő, integráló, tanácsadói munka, a kutatás, fejlesztési, innovációs eredmények, tevékenységek szélesebb körben való megismertetése és terjesztése, a helyi ötletek felkarolása, a jó példák átadása. A vidéki területeken kiemelt szerepe van a jól szervezett marketing tevékenységnek, amely legnagyobb része közösségi jelleggel valósítható meg. Szükséges a helyi hagyományoknak megfelelő minőségbiztosítás, a helyi termékek megkülönböztetése a multik tömegtermékeitől, az ellenőrzés, virtuális piac kiépítése, értékesítési hálózat szervezése. Jó lehetőség a helyi kereskedelem fejlesztésére a helyi pénz bevezetése is. A résztvevők a közös munka során azt is megfogalmazták, hogy a helyi termékek fejlesztésének is alapfeltétele a közösségépítés. Ezen belül ösztönözni, segíteni, generálni kell a szövetkezéseket, helyi szereplők hálózatának kialakítását, a fogyasztói szemléletformálást. Jó úton haladunk a szabályozási feltételek könnyítésével, de ezen a területen is van még mit tenni, hogy a versenyképességet meghatározó jogi feltételek a EU-s államok lakóinak feltételeihez hasonlítsanak. Ennek érdekében fontos a közös véleményformálás, a hatékonyabban kiépített és koordinált érdekképviselet. A közösség építésének lehetőségeivel is külön csoportban foglalkoztak a kormányzati képviselők, minisztériumi, szakmai hivatalok, vidékfejlesztési szervezetek vezetői, szakemberei. A vidéki közösségek nagyon sok formáját emelték ki, közöttük kulturális, települési, vallási közösségeket, amelyek a vidéki élet aktív magjaként a helyi értékek őrzői. Felhívták a figyelmet arra, hogy a megkezdett úton járva fontos a lakosság, a közösségi erő megtartása, és ezzel párhuzamosan a szolidaritás, a kohézió, a közösségek sokszínűségének és ezek érdekképviseletének erősítése. Ezekkel összefüggésében nagyon fontos lenne a központi vidékfejlesztési szabályozás újragondolása, ahol a helyi közösségek

3 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 3. stabil háttérrel, hosszú távon kiszámíthatóan gondolkodhatnak. Egyik kiemelt feladat az ifjúság szerepének növelése, ifjúsági projektek fejlesztése, gyakornoki helyek kialakítása. A vidéki lakosságból ez a generáció hiányzik a leginkább. Az ő hazatérésükre, ennek támogatására sajnos még nincsenek meg a megfelelő eszközök, ösztönző rendszerek. A régiós találkozó negyedik kiemelt témája a megújuló erőforrások hasznosítása volt. A vitában résztvevők megállapították, hogy 5-10 éves távlatot tekintve a biomassza, szél, nap, víz, geotermia - minden felmerülő probléma ellenére - még mindig a legstabilabbnak mondható. Maga az ember, a humán tőke, mint megújuló erőforrás ugyanakkor általánosságban romlási tendenciát mutat. A legrosszabb helyzetben a mezőgazdasági és természeti biodiverzitás, a talaj és táj-, tájképi elemek vannak. A 2014-től kezdődő EU-s tervezési időszakra ezen a területen kiemelten fontos, hogy a jelenleginél jóval felkészültebbek legyenek a vidéki területen élők, illetve az őket segítő szakemberek. A tudásszintet jelentősen emelni kell, ezt oktatással, szemléletformáló programokkal, képzéssel, tájékoztatással lehet megvalósítani. Fontos, hogy mindig az adott helynek, térségnek megfelelő, helyi léptékű, fenntartható megoldásokat készítsünk elő, és ezek megvalósítását átfogó projekttervezéssel támasszuk alá. Ez a terület azért is speciális, mert még hangsúlyozottabb szerepe van a helyi, közösségi érdekek érvényesítésének, koordinálásának. Ezeknek fokozottabban kell megnyilvánulniuk a döntéshozatalban, ami a helyi lakosság, az egész közösség és a külső befektetők érdekeinek ütköztetését, szem előtt tartását is jelenti. A résztvevő vidékfejlesztési szakemberek által ajánlott kiemelt fejlesztési területek: biomassza-hasznosítás, vízviszszatartás, tájgazdálkodás, fenntartható talajerő gazdálkodás, ökogazdálkodás, belterületi állattartás, erőforrásokkal való takarékosság. A helyi fejlesztések hatékony megvalósításának alapja, hogy teljesüljenek az ehhez szükséges minimális feltételek: valós szubszidiaritás biztosítása, vidékfejlesztési akciócsoportok önállóságának növelése, pályázati rendszerek összehangolása, az ÚMVP-n belüli és egyéb pályázati programok közötti átjárhatóság biztosítása, komplex fejlesztések lehetőségeinek megteremtése és a nemzeti érdekek fokozottabb érvényesítése az erőforrás-politikában. A régiós találkozó délutánja gyakorlati projektbemutatóval telt. A Balatoni Bor- és Szőlő Kultúrájáért Egyesület mintajelleggel XVI. századi őshonos szőlőfajtákat ültetett a sümegi vár tövében. LEADER projektjük ennek közösségi térré való alakítását célozta. Az egyesület tagjai fontosnak tartják, hogy a szőlőültetvény a közösség szőlőtermesztési- és bortermelési tudásának gyarapodását szolgálja. Az ültetvény nem csupán a helyi értékek megőrzését, átörökítését szolgálja, de egyedi mikroklímája miatt a jövőbeli klimatikus változások során várható szőlőtermesztési lehetőségek előrejelzésére is kitűnően alkalmas. A programról a résztvevők úgy indultak haza, hogy a párbeszédet hasonló, illetve szélesebb körben is folytatni kell, és a szélesebb körű gyakorlati tapasztalatok megosztására is nagy szükség van. Ehhez a jelen lévő szervezetek partnerséget, együttműködést ígértek, annak érdekében, hogy 2014-re a jelenleginél jobb legyen a LEADER vidékfejlesztési program kialakítása és megvalósítása. forrás: Éltető Balaton Felvidékért Egyesület Közgyűlés júliusban július 15-én rendkívüli közgyűlést tartottunk Bajon, az Irányító Hatóság június végén megjelent Közleménye kapcsán. Ennek a közleménynek a tartalma alapján módosítani kellett az alapszabályunkat. A Vértes-Gerecse Közösség esetében az alapszabályt kettő szempontból kellett módosítani. Egyrészt a tagfelvétel eddig az elnökség hatáskörébe tartozott, ezt át kellett tenni a közgyűlés hatáskörébe. Másrészt a Vértes-Gerecse Közösség alapszabálya eddig úgy fogalmazott, hogy a csatlakozni kívánó szervezetnek legalább öt tagszervezet ajánlását kell csatolnia, az Irányító hatóság pedig a legalább két tag ajánlása megfogalmazáshoz ragaszkodik. A módosításokat a közgyűlésen résztvevő tagok egyhangúlag elfogadták. A munkaszervezet így a javított alapszabályt továbbította a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságra. Előreláthatóan augusztus végén tervezi az Elnökség ismét összehívni a közgyűlést, ahol újabb jelentkező tagok felvételére kerülhet sor. Az 54/ (VI.10.) VM Rendelet utasításait követve a tisztségviselők megbízásának megerősítésére vagy új tisztségviselők megválasztására kerülhet sor, valamint a munkaszervezet további működéséről kell döntést hozni, ellenkező esetben a teljes tagság 2/3-os többségének szavazatával egy gesztorszervezet kijelölésére van szükség. A legközelebbi közgyűlésig minden tagunknak és hírlevél olvasónknak kellemes nyarat kívánunk!

4 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 4. Sárkeresztesi falunap Július első hétvégéjén szervezték meg a Sárkeresztesi Falunapot, melyre a Vértes-Gerecse Közösség is meghívást kapott. Ezen a hétvégén adták át ünnepélyesen a tavaly LEADER forrásból elnyert erdei tornapályát, mely a sportpálya melletti fás, ligetes területen valósult meg, valamint a sportpálya labdafogó hálóinak felújítását is elvégezték. Így ha már erre az ünnepélyes eseményre is meghívást kaptunk, egyben egy információs pulttal is kitelep ültünk, hogy tájékoztassuk a helyieket munkánkról és a pályázati lehetőségekről. A falunap programjai nagyon színesek voltak, elsősorban a helyi csoportok kaptak bemutatkozási lehetőséget, valamint a Sárvíz Fúvószenekar is önálló műsort adott. Szabadtéren kutyaiskola bemutató és íjászat volt, a kicsiket pedig ugrálóvár, bohócműsor és kézműves foglalkozások várták. Környékbeli vállalkozók helyi termékekkel jelentek meg, ahol nagy volt az érdeklődés egész nap. Vértessomlói búcsú Vértessomlón július első vasárnapján tartják a templom védőszentjének emlékére a búcsút. Vértessomló híres zarándokhelynek is számít a katolikus hívek körében, így a délelőtti ünnepi szentmisére nemcsak a községből érkeztek, hanem a megye minden falvából. A szentmise után közös faluebéd volt, majd délután 14 órakor kezdődtek a programok, fellépések. A műsor a helyi csoportok bemutatkozásából állt: Német Nemzetiségi Gyermek Tánccsoport Vértessomló Német Nemzetiségi Dalkör Német Nemzetiségi Ifjúsági Tánccsoport Német Nemzetiségi Felnőtt Tánccsoport Heimattöne Kapelle Zenekar Country tánc Tatabánya Fúvós Fesztivál Zenekar A rossz idő ellenére is sokan kilátogattak a délutáni programokra. A rendezvénysátorban senkit nem zavart az eső. Helyi vendéglátó egységek kínálták az üdítőt, sört, sült kolbászt és hasonlókat. A búcsú helyszínére a faluból kisvonattal is ki lehetett jönni, aki nem szeretett volna sokat sétálni. A helyszínen kézművesek is kiállítottak: volt gyékényfonó Vértesacsáról, fafaragó, népi játékkészítő Zámolyról (Kacsó Albert), keramikus termékekkel Biatorbágyról érkeztek, sváb ruhákat árultak Piliscsévről. A Vértes-Gerecse Közösség részéről kiadványokat vittünk, és néhány helyi terméket bemutatóban. Elsősorban ezekről a termékekről érdeklődtek, hol lehet megvásárolni őket. Kocsitoló Fesztivál július második hétvégéjén került sor a hagyományos Kocsitoló Fesztiválra. A háromnapos rendezvényre a Vértes-Gerecse Közösség is meghívást kapott, így a szombati napon információs sátorral települtünk ki, ahol a helyi lakosokat, civil szervezeteket és vállalkozókat vártuk kiadványokkal, aktuális információkkal. Emellett a délelőtti főzőversenyre is beneveztünk. Az idei év a Kovácsok jegyében telt, a Magyarországi Kovácsmíves Céh tagjai készítették versenyben 3 napon keresztül a XIII. században Kocson kifejlesztett forgózsámoly műveket. A Kocsi Múzeum mögött a szombati nap folyamán is ütötték a kovácsok a vasat, ami ilyen nagy kánikulában embert próbáló munka volt. Helyi termékekkel települtek ki a környékbeli vállalkozók, igazi kézműves kirakodóvásár volt. A kocsitoló előfutamok szombaton 3 órakor és 5 órakor voltak, az idén is nemzetközi csapatok részvételével; Dunamocsról, Madarról (Szlovákia), Oberkochenből (Németország) és Montebellunából (Olaszország) érkeztek versenyzők. Közben tartalmas és színes programokkal, műsorokkal, zenei előadásokkal várták a nagyérdeműt.

5 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 5. Fórumsorozat a sikeres elszámolásért A Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség négy helyszínből álló fórumsorozat keretében kívánt segítséget nyújtani nyertes pályázóinak július hónapban. A fórumok helyszínéül szolgált Kecskéd, Vértesszőlős, Újbarok és Pátka települések. Szükség is volt a négy helyszínre, hiszen egy fontos jogszabályváltozás lépett életbe július elsejével. A jogszabályváltozás értelmében július elsejétől december 31-ig folyamatosan lehet kifizetési kérelmet benyújtani postai úton a területileg illetékes megyei MVH-hoz, illetve elektronikus formában az ügyfélkapun keresztül. A Közlemény és a formanyomtatványok a vagy a internetes oldalon érhető el. A fórumok keretében ismertetésre kerültek a benyújtandó kifizetési kérelmekkel kapcsolatos tudnivalók, illetve több támogatott személyesen tette fel kérdését a Közösség munkatársainak, amelyek megválaszolását követően zárultak a kifizetési kérelem fórumai. Bízunk benne, hogy az elmondottak segítséget nyújtanak nyertes pályázóinknak a kifizetési kérelmek elkészítésében. Vásárlási láz július 07-től minden csütörtökön befőző napok (idény jellegű gyümölcsök) és helyi termékek (kézműves élelmiszerek lekvár, méz, olaj - és egyéb kézműves termékek) vására az alábbi MOL töltőállomásokon: - Győr Galántai út, - Héviz, Hévizi út, - Tapolca, Kossuth út - Gárdony - Siófok Wesselényi út Székesfehérvár Balatoni út - Budapest, Vágány utca Szolnok Abonyi út - Nyíregyháza, Széna Tér. Rendeléseket az idény gyümölcsökre a hu/akciok honlapon lehet leadni, itt lehet tájékozódni az aktuális kínálatról is (csak az előrendelt mennyiség kiszolgálását tudjuk garantálni, a készlet erejéig). A gyümölcsök friss szedésűek, ezért kedvezőtlen időjárás esetén előfordulhat, hogy a termelő nem tud szállítani, kérjük a szállítás előtti napon mindig tájékozódjon a honlapon. forrás: Ökoturisztikai központot alakítanak ki Tatán a Kajakházból Fórum keretében ismertette a Tata és Környéke Turisztikai Egyesület a tagokkal és az érdeklődőkkel a különböző tanulmányokat, melyek városunk turisztikai vonzerejének növelését hivatottak elősegíteni. Magyarics Gábor, a Tourinform iroda vezetője elmondta, hogy a tanulmányok egyrészt arról készültek, hogy a térséget és Tatát miként lehet a turisztikai piacon elhelyezni és versenyképességi szempontból meghatározni. Ezek alternatívákat is felvázolnak, milyen irányban haladjon az egyesület a jövőben. Nagy érdeklődésre tartott számot az Öreg-tavi ökoturisztikai központ terveinek bemutatása, melyről Horváth Zoltán projektfelelős számolt be. A projekt a tóparti kajakház felújítását és teljes körű átépítését célozta meg. A tervek szerint a háromszintes épületben továbbra is működne a kajakosok főhadiszállása, de helyet kapna benne a kerékpáros, bakancsos és gyalogos turistákat kiszolgáló rész is. - Az ökoturisztikai központ kiszolgálná a helyiek szabadidős igényeit, emellett pedig olyan kulturális központtá válhat, mely országos, sőt nemzetközi jelentőséggel is bír. Az épület harmadik szintjén egy erdei iskolát hoznánk létre, melyben a gyerekek az Öreg-tó környezetét és ökológiáját is megismerhetnék, illetve természetközelben tanulmányozhatnák a várost tájékoztatott Horváth Zoltán. A projektben továbbá kerékpárutak, túraútvonalak kialakítása is szerepel részben Tatán, részben a kistérségben. Az is fontos eleme a tervnek, hogy nemcsak a nyári időszakra kínál elfoglaltságot, hanem az év egészére képes a szezont meghosszabbítani. forrás:

6 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 6. Új magazin jelent meg a helyi termékekről A Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület kiadásában jelent meg egy új sajtóorgánum, a Helyi Termék Magazin. A lap hazánk helyi termékeit és az egészséges életmódot népszerűsíti. Nemrégiben jelent meg a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület kiadásában a Helyi Termék Magazin első száma. A hiánypótló kiadvány segít eligazodni a helyi termékek világában, egyfajta iránytű, amely az egészséges életmódot, a tudatos vásárlást, az élelmiszerbiztonság szabályainak betartását, és a Helyben helyit elvét, azaz a lakókörnyezetünk közvetlen környezetében megtermelt egészséges élelmiszerek fogyasztását népszerűsíti. Az életmód magazin első számában bepillanthatunk a túristvándi önellátó falu programjába, olvashatunk a Zsámbéki-medence stelázsi programjáról, bemutatkozik Tálas László tiszazugi borász és családi kézműves borászata, megismerkedhetünk a Bükk-alja rejtélyes kaptárköveivel, valamint a Békési Biokultúra Egyesület tevékenységével is. Ha a lapot olvasgatva kedvünk támad főzőcskézni, kipróbálhatjuk a kecskesajtos tojáslepény, vagy a tök pejsli receptjét, olvashatunk a sóskáról, a retekről és a gyümölcsaszalásról. A lap szerkesztősége igyekszik a szórakoztató olvasmányok mellett sok hasznos információt is megosztani az olvasókkal. Például megtudhatjuk, valójában mi számít helyi terméknek, hol és milyen fesztivált rendeznek augusztusig, felsorolják a táplálkozáshoz, vásárláshoz, az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó weboldalak címeit, a nagyobb budapesti és vidéki piacok elérhetőségeit. A magazinról bővebben weboldalon olvashatnak. forrás: Nyúl-unk a munkáért Program A nyúltenyésztésbe kóstolhatnak bele hátrányos helyzetű családok éves gyermekei a Nyúl-unk a munkáért! program támogatásával. A kezdeményezést a Zika Szövetkezet és a Nagyhajmási Gazdaszövetkezet indította a háztáji gazdálkodás népszerűsítésére. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, a program egyik fővédnöke elmondta: az akció összhangban van a Nemzeti Vidékstratégia célkitűzéseivel, hiszen önellátásra nevel. A Vidékfejlesztési Minisztérium a többfunkciós, minőségi mezőgazdaságot, környezet- és tájgazdálkodást kívánja erősíteni, amely nemcsak egészséges élelmiszereket állít elő, de a vidéki közösségek megőrzését is segíti. Ehhez elengedhetetlen a mezőgazdaságban dolgozók létszámának bővítése tette hozzá V. Németh Zsolt. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a program éppen erre, a vidéki foglalkoztatás növelésére kínál jó lehetőséget. Csúvár Zsolt, a program szervezőbizottságának elnöke ismertette az akció részleteit: a két szövetkezet és partnereik 1000 anyanyulat és 200 bakot helyeznek el mintegy 200 családnál. A kezdeti nehézségek leküzdéséhez a szervezők a nyulak tartásához elengedhetetlen ketreceket és három hónapra elegendő takarmányt is biztosítanak. A kiosztott csomagok értéke családonként ezer forintra tehető. A szövetkezetek tagjai azt is vállalták, hogy 40 órás képzésen mutatják be a résztvevőknek a nyúltartáshoz szükséges ismereteket. A cél, hogy a gyermekek megszeressék a háztáji gazdálkodást, és később maguk is gazdálkodóvá váljanak. Az akció emellett több száz család megélhetési gondjain is enyhíthet. A programra a hu honlapon lehet jelentkezni, a pályázatok leadási határideje augusztus 20. forrás: Feldolgozóipar fejlesztése őszétől lehet majd várhatóan újra benyújtani az ÚMVP I. tengelybe a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése" c. pályázatot, melynek célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárások, technológiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszerbiztonsági és higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés. Az igénybe vehető támogatás legkisebb összege 8000 eurónak megfelelő forintösszeg, legmagasabb összege eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatás mértéke százalék. Támogatási célterületek 1. célterület: a versenyképesség javítása, termékszerkezet átalakítása; 2. célterület: élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi feltételek javítása, az energiafelhasználás racionalizálása, továbbá üzemirányítás korszerűsítése; 3. célterület: vágópontok létrehozása és korszerűsítése. Elszámolható költségnek minősül a gép- és technológia beszerzés, épület építése és felújítása, és a szoftverfejlesztés. Pályázók köre Támogatásra jogosultak azok az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, amelyek KKV-nak vagy nagyvállalatnak minősülnek. forrás:

7 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 7. Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a Megújuló energia Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve című kiadvány. Az példányban magyar és angol nyelven megjelenő dokumentum elektronikus formában május 19 től a kormányzati honlapon is olvasható ( nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/elkeszult-a-megujuloenergia-magyarorszag-megujulo-energia-hasznositasicselekvesi-terve cimu-kiadvany). A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében kormány olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek az Unió által megjelölt 13 százalékos célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány - 14,65 százalék - elérését is lehetővé teszik, hozzá járulva ezzel a kormány nemzetgazdasági célkitűzéseihez, a munkahelyteremtéshez, a földgázimport kiváltásához és Magyarország versenyképességének növeléséhez.. A vállalások mértékét nemzetközi összevetésben vizsgálva Magyarország ezzel a célértékkel a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikéről előrelépve a középmezőnyhöz zárkózik fel. A cselekvési terv bemutatja és kijelöli azokat a pénzügyi ösztönzőket, amelyek a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását előmozdító beruházások megvalósulását szolgálják. Felvázolja azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése. Meghatározza azokat az egyéb intézkedéseket mint például oktatás, szemléletformálás -, amelyek az ambiciózus célérték eléréséhez szükséges társadalmi feltételek alakítását segítik. A tervben foglaltak megvalósítása során a kormány minden lehetséges eszközt igénybe kíván venni a fenti célkitűzésnél magasabb megújuló részarány elérése érdekében. Erre a külső feltételek változása (pl. a technológiai fejlődés, a beruházási költségek csökkenése, a közvetlen közösségi források bővülése), a szabályozási rendszer felülvizsgálata és szükségszerű átalakítása, a támogatási rendszerek újragondolása, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése teremthet lehetőséget. Az Európai Tanács 2007-ben tűzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, és ezzel párhuzamosan 10 százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot. A nemzeti kötelezettségeket (célértékeket) rögzítő irányelvben Magyarországnak 2020-ra 13 százalékban határozták meg a megújuló energiaforrásból termelt energia elérendő felhasználási hányadát. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommunikációs Főosztály)

8 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 8. VÉRCSE gyümölcsei VÉRCSE gyümölcsei Szákszend sportpálya Az önkormányzatnak az volt a célja, hogy a mai kor igényeinek megfelelő sportpályát alakítson ki, mely alkalmas más rendezvények lebonyolítására is. A faluközpontban lévő a fejlesztésig folyamatosan karbantartott, bár kihasználatlan terület a Faluház mögött helyezkedik el. A pályázatnak köszönhetően elvégezték a terepmunkákat, majd a füvesítést, magágykészítést. A sportpályát a 2 db labdarúgó kapu és a mögöttük elhelyezkedő labdafogó háló teszti teljessé. A fejlesztésnek köszönhetően megnyílt a lehetőség a megfelelő környezetben történő labdarúgó meccsek lejátszására, és a rendezvények magasabb szintű megvalósításra. A központi elhelyezkedésnek köszönhetően a községi iskola tanulói szintén használni tudják a létesítményt. Sárkeresztes erdei tornapálya kialakítása Sárkeresztes község magántulajdonában lévő, de jelenleg is bárki számára nyitott parkerdőjének infrastrukturális fejlesztését tervezték megvalósítani a LEADER pályázatból. Céljuk volt, hogy a lakosság és az ide érkező kirándulók szabadidejüket hasznosan, aktívan töltsék el. Így alakították ki az erdei tornapályát, tanösvénnyel, pihenőhelyekkel, információs táblák kialakításával, kihelyezésével. A Parkerdő közvetlen szomszédságában van a nemrég kialakított sportöltöző és kosárlabdapálya. Ezt használják a falu iskolásai is tornaterem híján. Szerették volna ezért is bővíteni a mozgáslehetőségüket pl. egy gumilap borítású futópályával, amin több, játékos akadályállomás van (11 sporteszköz). A sportpályán labdafogó hálókra nagy szükség volt, mert a meglévők már nagyon rossz állapotban voltak. A 315 m2 területű, sportöltöző előtti betonos részen a térbeton felújítása szükségessé vált. Az így megvalósuló, felújított helyszínek kihasználtsága falunapokon és egyéb rendezvényeken is nőni fog, legalábbis ebben bíznak a sárkeresztesiek. Kecskéd Művelődési Ház külső felújítása Kecskéd Község Önkormányzata még 2009 nyert el uniós forrást (közel Ft) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Falumegújítás-és fejlesztés jogcímben, mely két részből állt, az egyik a művelődési ház felújítása, a másik pedig az iskola mellett elhelyezkedő köztéri játszótér felújítása volt. A Kultúrház a Fő és a Vasút utca kereszteződésében található, a fejlesztés előtti állapotában már nem tudta kiszolgálni a közösséget, a helyi rendezvényeket. A legnagyobb problémát az épület hőszigetelése okozta, mely nem érte el a C kategóriát az energetikai számításban, így az önkormányzatnak nagy összegű fűtésszámlát kellett fizetnie. Az 1960-as években építették az épületet, így nyílászárói nagyon rossz állapotban voltak. A felújítási munkákat 2011 júliusában fejezték be.

9 Vértes-Gerecse Közösség - HÍRLEVÉL július 9. Pátka Pátka a Velencei-hegység nyugati peremén terül el, a Székesfehérvár és Lovasberény közötti főútról leágazó út mentén közelíthető meg, mint zsákfalu. A község a Császár-víz bal partján fekszik. Határában helyezkedik el a Velencei-tó vízkiegyenlítésében jelentős szerepet játszó Pátkai-víztározó, ami a Császár-víz közvetítésével összeköttetésben van a Zámolyi-víztározóval. A víztározók kialakítása révén a környezet üdülőterületté vált. A község délkeleti határában lévő Szűzvár mellett keltakori földvár sáncmaradványi találhatók, ami a terület bronzkori betelepültségét bizonyítja. Az 1800-as évek végén keltakori vagy korai római korból származó ezüst-leletek kerültek elő. A római korból a Császár-vízen duzzasztógát maradványai találhatók. Az Árpád-kori templom maradvány körül a 11. századi halomsírokat találtak. A község első írásos emléke 1192-ből származik, amikor Pacca néven említik ben a község területén fluorit reményében érckutatásokba kezdtek és galenit és szfalerit tartalmú telért találtak. Az ércbányát 1952-ben nyitották meg, majd 1959-ben ércelőkészítő és dúsító üzemet is létrehoztak, ahol a szomszédos Pákozd térségében termelt tarkaércet is dúsították. A bánya 1967-ben kimerült, és bezárták, 1973-ban az előkészítőművet is leszerelték. Pátka nevezetességei közé tartozik a református templom barokk stílusú épülete, amit 1730 körül építettek. A római katolikus templom, 1818-ban épült későbarokk stílusban. Az Ivánka kúria 18. század második felében későbarokk stílusban épült ma iskolaépületként szolgál. A pátkai víztározót 1975-ben alakították ki a Császár-víz szabályozott visszaduzzasztásával a Velenceitó vízellátásának szabályozására. Pátkai Református Egyházközség Pátka község a török hódoltság után, az 1630-as években települt újra, főképp protestánsokkal re már imaházzal büszkélkedhetett a református közösség, és ebben az időben itt szolgált prédikátor neve már ismert: Atsádi Jánosnak hívták. A korabeli viszonyoknak megfelelően nagy volt a fluktuáció a gyülekezet élén, de a 18. századtól már folyamatos a lelkészek és tanítók sora. Az imaház azonban 100 év alatt tönkrement, 1735-ben szükségessé vált egy új építése. Az ellenreformáció miatt időtálló anyagból lévő épület építéséhez csak nagy nehézségek árán lehetett engedélyt kapni. Végül a régi tető alá sikerült a sárfal helyére kőfalat húzni, és ebbe ablakokat is vágni. Ez a négy fal lett a mai templom kiindulópontja is. A század végére kitoldották hosszában, az 1800-as évek közepén pedig kereszthajót és tornyot építettek hozzá. Pátkai Sportkör A Pátkai Sportkör egyesületet 1952-ban jegyezte be a Fejér Megyei Bíróság. A civil összefogás célja, hogy a településen népszerűsítse a labdarúgást és a fiatalok számára szórakoztató és tartalmas időtöltést biztosítson. II. osztályú labdarúgó csapatukkal igyekeznek évről-évre jobb eredményeket elérni. A szakosztály vezetője Szabó Ferenc. Szerencsések, mivel saját pályával is büszkélkedhetnek. A labdarúgó pálya, valamint a sportlétesítmények működési költségeinek finanszírozásában nagy segítséget kapnak a helyi önkormányzattól. A cégek támogatása mellett igyekeznek begyűjteni a helyi lakosok, illetve a támogató magánszemélyek 1%-os felajánlásaikat is. Hosszú távú terveiket az önkormányzattal egyeztetve alakítják ki. A terveke között szerepel Pátka község sportöltözőjének bővítése, ifjúsági klub és szálláshely létrehozása a tetőtér beépítésével, melyre pályázati támogatást szeretnének elnyerni.