Gyomaendrőd Város Közművelődési koncepciója Munkaanyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyomaendrőd Város Közművelődési koncepciója 2008-2013 Munkaanyag"

Átírás

1 Gyomaendrőd Város Közművelődési koncepciója Munkaanyag Készítette: Intézményfelügyeleti Iroda 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés. I. 1. Alapfogalmak, kifejezések meghatározása I. 2. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere I Az Alapvető Jogok Chartája I Liszaboni szerződés I A Magyar Köztársaság Alkotmánya I A múzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. Törvény I A Magyar Kormány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról ( ) I Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiája I A Körös-szögi Kistérség kulturális stratégiája I A közművelődésről szóló 25/1999. (VII. 23.) KT sz. rendelet I. 3. A közművelődési koncepció elkészítésének célja, alapelvei I A közművelődési koncepció elkészítésének célja I A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei II. Helyzetelemzés II. 1. Történelmi áttekintés, városunk fekvése, környezete II. 2. Népesség II. 3. A település szociális helyzete és foglalkoztatottsága II. 4. Értékeink II. 5. SWOT-analízis III. A közművelődési intézmények és a közművelődésben résztvevő szervezetek bemutatása III. 1. Katona József Városi Művelődési Központ III. 2. Közösségi Ház III. 3. Városi Könyvtár III. 4. Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény III. 5. Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár III. 6. Kner Nyomdaipari Múzeum III. 7. Emléktermek, emlékhelyek III. 8. Varga Lajos Sportcsarnok III. 9. Tourinform-iroda III. 10. OMart Könyvesbolt III. 11. Utakon Kulturális Egyesület III. 12. Helyi média III. 13. A kisebbségi önkormányzatok közművelődési tevékenységei III. 14. A Polgármesteri Hivatal közművelődési tevékenysége III Az Önkormányzat Képviselő-testülete által létesített alapok III. 15. A közművelődési feladatellátást segítő intézmények, szervezetek III Közoktatási intézmények III Közművelődési Tanács III Civil szervezetek: III. 16. Testvérvárosi kapcsolatok III. 17. Gyomaendrődiek Világtalálkozója IV. A közművelődési koncepció céljai, a célok eléréséhez tervezett feladatok IV. 1. Közművelődési koncepcióval szembeni elvárások 2

3 IV. 2. Célkitűzések, feladatok, önkormányzati elvárások V. Záradék Mellékletek. oldal 1. számú melléklet. oldal 2. számú melléklet. oldal 3. számú melléklet. oldal 4. számú melléklet oldal 5. számú melléklet oldal 3

4 Olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak. Kodály Zoltán I. Bevezetés I. 1. Alapfogalmak, kifejezések meghatározása A koncepcióban a kultúra és közművelődéssel kapcsolatos fogalmakat és kifejezéseket az alábbi értelemben használjuk: Polgár: A polgár műveltsége, tudása révén sorsát irányítani képes állampolgár, akinek érdeke és joga van a kultúrához és a kulturált időtöltéshez. A városi ember komfortérzetének megteremtése a korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül ma már elképzelhetetlen. A kultúra: (az UNESCO 1982-es párizsi határozata szerint) azoknak a különböző lelki, anyagi, értelmi és érzelmi sajátosságoknak az összessége, amelyek egy társadalmat, vagy társadalmi csoportot jellemeznek. A fogalom nem csak a művészeteket, a tudományokat foglalja magába, hanem az életmódokat is, az ember alapvető jogait, az értékek, a hagyományok és hitek rendszerét. A kultúra szerepe fontos a társadalmi integrációban, a gyakorlat intézményesítésében és az egyének együttműködésében, az emberek személyi fejlődésében, önállóságainak kibontakoztatásában, készségeinek, jártasságainak képességeinek és ismereteinek gyarapodásában, az életmód minőségének fokozásában. Azt, hogy a kultúra pozitív, vagy negatív értékei kerülnek-e túlsúlyba, mindenkor a művelődés, vagyis a kultúra elsajátítása és alkalmazása dönti el. A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. 1 A közművelődési tevékenység átfogja az iskolarendszeren kívüli művelődési, képzési, szórakozási, tájékoztatási, közösségi lehetőségeket, azokat szerves kapcsolatba építi a helyi társadalom életével, a kisebbségi, a nemzeti és az egyetemes kultúrával, így rendszer- és folyamatjellegű együttműködést jelent a mikro és a makrotársadalom, valamint az egyetemes kultúra különböző szféráival. 2 A település kulturális életét jelenti: azon művelődési tevékenységek, rendezvények, események, folyamatok összessége, a közművelődés intézményrendszere, és egyéb közösségi szervezetek, amelyek alkalmat kínálnak a város polgárainak az öntevékeny művelődésre, a kulturált szórakozásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Közművelődési intézmények, közösségi színtér A közművelődési intézmény a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb fenntartású intézmény. A közösségi színtér adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület), mely a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati 1 A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 1. számú mellékletének q) pontja 2 Dr. Gerencsér Katalin 4

5 fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett. Nyilvános könyvtári ellátás: a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatások és az e szolgáltatások nyújtását elősegítő központi szolgáltatások összessége, amelyek biztosítják az állampolgár számára az információhoz való szabad hozzáférést. I. 2. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere A jogszabályi háttér áttekintését az Európai Unió kultúrára, közművelődésre vonatkozó szabályainak áttekintésével kezdjük, majd a magyarországi szabályozás bemutatásával helyezzük el a városunk közművelődési koncepcióját, így láttatva, hogyan illeszkedik városunk közművelődési feladatellátása és intézményhálózata a közművelődés rendszerébe. I Az Alapvető Jogok Chartájának Preambuluma kimondja a tagállamok kulturájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását: Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének megteremtésével. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi még nyilvánvalóbbá. I Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata A Lisszaboni szerződést december 13-án írták alá. A tagállamok tervei szerint a szerződés január 1-jén az európai parlamenti választások előtt néhány hónappal lép életbe, amennyiben azt mind a 27 tagállam ratifikálta A Lisszaboni szerződés kultúrához kapcsolódó részei: Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális, sokszínűségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: - az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; - az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; - nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; - művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. I A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított évi XX. törvény 70/F. paragrafus bekezdése szerint: A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. A (2) bekezdés szerint: A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés 5

6 kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. A közművelődéshez való jog tehát az állampolgárok alapvető joga. A közművelődés közügy. I A múzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. Törvény kimondja: A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. 73. (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. (2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. 76. (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 77. A települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. -ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. 78. (1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. I A Magyar Kormány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról ( ) jelentésében kitér a kulturális javak védelmére: A kulturális javakhoz való hozzáférés érdekében folytatódik a Közkincs program, amely a könyvtári szolgáltatások és a közművelődés infrastrukturális lehetőségeit teremti meg, illetve javítja a hátrányos helyzetű térségekben. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer a könyvtári rendszer egésze által biztosított dokumentumokat és információs szolgáltatásokat juttatja el a falvakba és kistelepülésekre. 6

7 Az önálló könyvtárépület mellett könyvtári szolgáltató helyek kialakításával, illetve mozgókönyvtár (könyvtárbusz) üzemeltetésével történhet a szolgáltatások fogadása. I Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiájában prioritásnak tekinti az élethosszig tartó tanulást (LLL) és a kreativitást A közművelődés kulcs szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás, a Life-long-learning, (LLL) területén. A felnőttképzés közművelődési intézményekben szervezett formális, nonformális és informális alkalmai az Európai Unió által is kiemelten támogatott közművelődési tevékenységek, melyek intézményi háttere alapvetően adott Magyarország kistelepülésein, hátrányos helyzetű térségeiben egyaránt. Az itt megszerezhető munkaerő piaci rehabilitációhoz és a sikeres alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt, hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség javításához, a kulturális autizmus (kulturális szegénység) fokozatos felszámolásához. A kreativitás és önkifejezés (amatőr tevékenységek, népművészeti hagyomány) közösségei, alkotói Az öntevékeny alkotók és közösségek működésének, társadalmi elfogadásának segítése, a kultúra iránti fogékonyság érdekében a kreativitás önmegvalósítást és életértelmezést biztosító képességének kibontakoztatása, a helyi társadalomra és a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatásainak bemutatása. I A Körös-szögi Kistérség kulturális stratégiája A Kistérség stratégiájában bölcsen a kulturális turizmusra fektetett nagy hangsúlyt, mely finanszírozására elsősorban a lehetséges pályázati források kiaknázását jelölte meg, hisz az önkormányzati forrás mindenhol egyre csekélyebb. Nagy hangsúlyt fektet még az értékek megőrzésére, a hagyományápolásra, a kistérség településeinek együttműködésére, kommunikációjára a kistérség ismertté tételére, a művészeti élet serkentésére. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási Tanácsa március 1-jén pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett Közkincs pályázatára, és nyert. Bekerülve az NKÖM Közkincs-programjába a Társulási Tanács létrehozta a Körös- szögi Kistérség Közkincs Kerekasztalát. Üléseiket 2007 decemberében kezdték meg. Ezzel megindult a térség életének első hosszú távú kulturális, közoktatási és közművelődési stratégiai programja. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásának tagjai a nyolc önkormányzat (Békésszentandrás, Csabacsüd, Gyomaendrőd, Hunya, Kardos, Kondoros, Örménykút, Szarvas), és a települések egyes közintézményei. Magánszemély támogatók, a civil társadalom számos szervezete is állandó tagként együttműködési megállapodás keretében vállalták, hogy a szarvasi kistérség közösségi, kulturális és közművelődési értékeinek megőrzése, ápolása illetve fejlesztése céljából egymást segítve együttműködnek kulturális szakmai érdekegyeztető fórum működtetésében. A tagok száma közel 40. I A közművelődésről szóló 25/1999. (VII. 23.) KT számú rendelet kimondja: 1. A rendelet célja, hogy az önkormányzat a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a település közművelődési feladatait, törekvéseit, azonnali intézkedéseit, megalapozza közép- és hosszú távra a fejlesztés lehetőségeit. 3. (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a közművelődés kiemelt céljait a következők szerint határozza meg: a.) a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastuktúra biztosítása, b.) az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, c.) a település hagyományainak ápolása, a helytörténeti, honismereti mozgalom fejlesztése, népművészeti, hagyományőrző közösségek működtetése, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növelése, a lokálpatriotizmus, a "gazdatudat", a helyi értékek védelmének erősítése, a település, környezetvédő, természetbarát közösségek szervezése, támogatása, 7

8 d.) az etnikai, a kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése, e.) az élet minőségének, az ünnepek örömeinek gazdagítása, amatőr művészeti körök, műhelyek alkotó táborok segítése, szórakozási és közösségi igényekhez lehetőség biztosítása, f.) a település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétele, találkozók, fesztiválok, bemutatók, kiállítások rendezése, kapcsolat a testvérváros kulturális intézményeivel, egyesületeivel, a kulturális turizmus támogatása, g.) a munkanélküliség csökkentéséhez felnőttoktatási és az iskolai képzést kiegészítő, képességfejlesztő lehetőségek biztosítása, a humánerőforrás fejlesztése. A település közművelődési feladatainak meghatározása 4. (1) A helyi lakosság igényeihez igazodó iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőséget biztosítanak a mindkét városrészen működő közművelődési létesítmények és a város középfokú oktatási intézményei. (2) A közösségi emlékezet gazdagítását a településen történtek dokumentálását szolgálja az Endrődi Füzetek megjelentetésének támogatása, a város történetének és jelenének bemutatása az interneten, elszármazott nagyjaink munkásságának megismertetése (3) A helyi kultúra értékeinek megismeréséhez művelődési alkalmak, folyamatok, az élet minőségének gazdagításához, az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi, az ökológiai kultúra értékei megismerésének biztosítása, színházi előadások, hangversenyek, művészeti kiállítások kínálata, irodalmi estek, művészeti baráti körök szervezése. (4) Amatőr művészeti csoportok, alkotó műhelyek, művészeti táborok támogatása, a kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele, az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel segítése. (5) A település különböző életkorú, érték- és érdekrendszerű civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása, településvédő-, szépítő, természet-, környezet-, érdekvédő, közéleti helytörténeti, tudományos kör, egyesület összefogása, számukra igény szerinti fórumok, bemutatók szervezése. Az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási, művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. (6) Tájékoztatási alkalmak biztosítása, amelyben helyet kapnak a város kulturális, sport, oktatási, közéleti eseményei a működtetőktől függetlenül, együttműködési alkalmak kialakítása. (7) A közművelődésre szolgáló létesítményekben, a közösségi szintérben a polgárok tájékoztatásához, közösségi művelődéshez, alkotó tevékenységének elősegítéséhez és rekreációjához a célnak megfelelő, esztétikus, célszerű környezet és infrastruktúra, valamint az adott tevékenységet segítők, animáló szakember biztosítása. (8) A lakosság kulturális értékei bemutatásához alkalmak biztosítása, megfelelő szervezőmunkával a bemutató sikerének biztosítása, a különféle művészeti csoportok menedzselése, közérdekű, közhasznú kiállítások szervezése. A helyi újságok, kábeltévé szervezőivel, szerkesztőivel kapcsolatok kiépítése. I. 3. A közművelődési koncepció elkészítésének célja, alapelvei I A közművelődési koncepció elkészítésének célja 8

9 Elsődleges cél a kultúrához való hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása az esélyegyenlőség növelése érdekében. Egyre jellemzőbbé válik, hogy a kultúra telekommunikált, azaz elsősorban a média közvetíti, pedig ez nem pótolja a személyes és közösségi részvételt igénylő művelődést. Általános jelenség az igények átlagos szintjéhez képest is az anyagi kondíciók elmaradása. A közművelődési koncepció elkészítésének célja, az Önkormányzat közművelődésfeladatellátási kereteinek megfogalmazása, a hagyományok és az eddigi tevékenységek tapasztalatai alapján. Figyelembe kell venni a helyi társadalom művelődési igényeit, a lakosság szocio-kulturális helyzetét, és egységes alapelvek szerint meghatározni a város által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, kijelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket, továbbá a jogszabályi kereteket. Meg kell határoznunk a közművelődés szerepét Gyomaendrőd fejlődésével kapcsolatos önkormányzati elképzelésekben, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét e folyamatban. Alapvető fontosságú meghatározni, hogy melyek az Önkormányzat kötelezően és önkéntesen vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit. A közművelődési koncepciónak tükröznie kell a város kulturális hagyományait, a kultúra napjainkban lejátszódó átalakulását, polgárosodását. A központi irányítás által meghatározott elképzelések mellett, célszerű támogatni civil szférából érkező kulturális igényeket, valamint az európai kultúrával összekötő, az integráció szempontjából meghatározó kulturális eseményeket, kezdeményezéseket. I A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei: 1. A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 2. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3. A helyi önkormányzati fenntartású könyvtár, a közművelődési megállapodással működtetett közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 4. Mindenkinek joga, hogy: a) megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szolgáltatásait, c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, d) művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. 5. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közművelődési jogairól, azok gyakorlásának helyi lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatást kapjon különösen a helyi média, sajtó útján. II. Helyzetelemzés II. 1. Történelmi áttekintés, városunk fekvése, környezete Gyomaendrőd január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötődése az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva lépte át a harmadik évezred küszöbét. 9

10 Mivel az 1982-es egyesítésig a két település önálló volt, így történetüket is külön-külön kell bemutatni. Gyoma történelme A név jelentésére kétféle magyarázatot ismerünk: torok, torkolat; amit az magyaráz, hogy a Körösök összefolyásánál (azaz a torkolatnál, toroknál) helyezkedik el a település. A másik elmélet szerint a megnevezés ősi magyar személynévi eredetű ben említi először hiteles adat Gama, majd ben Gyoma néven. A falu első birtokosai az iktári Bethlenek voltak. A hódoltság ideje alatt a falu sorsa azonos volt a többi alföldi településsel: hol a török csapatok, hol a tatár lovasok, hol a rácok pusztításait szenvedte meg a lakosság. Voltak évek, amikor teljesen elpusztult a falu. Csak a szatmári békekötéstől figyelhető meg ismét egy lassú benépesülési folyamat, amelyet Harruckern János György földbirtokos betelepítési akciója gyorsított fel. Harruckern az idetelepülőknek komoly adó és egyéb kedvezményeket ajánlott fel, és arra is figyelt, hogy egy településre csak egyfajta vallásúak kerüljenek. Így történt, hogy Gyomára főleg reformátusok, Endrődre inkább katolikusok telepedtek le. Gyoma újratelepülésének hivatalos dátuma: A letelepült lakosság állattartással, majd földműveléssel foglalkozott. A település történetének fontos alakja volt Csepcsányi Tamás, aki 1830-ban németajkúakat telepített Gyomára, ugyanezen évben megszerezte a vásártartási jogot, és szintén 1830-ban mezővárosi rangra emeltette a települést. A 19. század legnagyobb földesura Wodianer Albert volt, aki óvodát, iskolát és templomot építtetett Gyomának. Ennek az időszaknak a közteherviselése nagy gondot jelentett a lakosságnak. Példa értékű volt a település részvétele az 1848-as szabadságharcban. A jobbágyfelszabadítás után kialakult a tanyai gazdálkodás. A foglalkoztatás szempontjából a malmoknak, az Ailer-féle téglagyárnak és a később világhírűvé vált Kner nyomdának (1882-) volt jelentősége tól már vasútja is, majd hídja is lett Gyomának, így lehetővé vált, hogy a település intenzíven bekapcsolódjon a környék gazdasági és kulturális életébe től járási székhely lett a község bírósággal, ügyészséggel; vagyis a megye északi részének regionális központjává emelkedett. A kultúrában a felekezeti elemi iskolák adták az alapot. Gyoma létesítette a megye első óvodáját is (1841). Gazdasági iskolája, iparos tanonc iskolája működött. Nagy mecénása volt a kultúrának a Kner család. Könyvtárat működtettek, támogatták az iskolákat és a sportéletet, példát mutattak a városszépítésben. Endrőd történelme Nevét feltehetően egy Endre nevű birtokosától kapta. Az első hiteles adat, amelyben említik, egy 1416-ban a váradi káptalan által kiadott oklevél ben már jelentékeny településként említik a források, ahol 33 nemes család lakik. A hódoltság idején Endrődöt is elpusztították a törökök, a tatárok, a rácok. Az újratelepülés az l700-as évek legelején kezdődött, több hullámban zajlott le, és az 1760-as években fejeződött be. Endrőd újratelepülésének hivatalos dátuma: Harruckern János György földesúr katolikus vallásúakat telepített Endrődre. Ez a tényező később döntően befolyásolta a falu sorsát. A letelepült lakosság eleinte csak a saját szükségletére termelt. Később állatokat tenyésztettek eladásra, majd ahogy az utak javultak, gabonafélék eladásával is kezdtek foglalkozni. Katolikusok lévén, a családok 6-8, néha még több gyermek felnevelésére is vállalkoztak, úgyhogy a 19. század elején a környéken egyedülálló demográfiai növekedés indult meg.( 1930-ban megközelítette a lakost, jelenleg még a 6000 főt sem éri el )A 19. század végére nyert létjogosultságot a tanyai gazdálkodási forma. Ennek a családi keretek között történő gazdálkodási módnak Endrődön nagy hagyománya lett, úgyhogy 1930-ra a lakosságnak több mint a fele tanyán élt és igen eredményesen gazdálkodott. A kézműipar szinte minden ágában találunk hírneves dinasztiákat. Főleg a mezőgazdaságot kiszolgáló kézműipar fejlődött: kovács, bognár, csizmadia. A bognárok olyan kocsitípust fejlesztettek ki, amelynek egy példánya ma is látható Ópusztaszeren. A kultúrában igen fontos szerepe volt a tanyán élő embereknek. Ez a zárt közösség őrizte legtovább a magyar kultúra kincseit: a szóbeli kultúrát, a szokás kultúrát, de a szőttes mintákban őrizte az ősi motívumokat, a fonott és faragott tárgyakban pedig a formaművészetet. Ebben a tanyavilágban 11 olvasókör működött. Endrődön is volt iparostanonc iskola (1896-), mezőgazdasági népiskola (1916-), és polgári iskolája is volt ( ). A 20. század elején szülőotthon, szegényház, járványkórház, és három gyógyszertár fémjelezte a szociális és egészségügyet. Ebben az időben benzinkút működött, volt egy szálloda, és a 10

11 megyében az elsők között nyitotta meg Endrőd a moziját. A Népház tekintélyes épülete 1930-tól működött, akkor még színházzal. Az Ipartestület felnőtt kórust tartott fent. E rövid bemutatásból is látszik, hogy elődeink életében milyen fontos szerepet töltött be a kultúra, a közművelődés. Az március 1.-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen korábban jelentős volt a Háziipari Szövetkezet textil iparával. Napjainkban meghatározó a nyomdaipar, de számos egyéb területen így a cipőiparban, faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az idelátogatók számára. A Budapesttől 160 kilométerre fekvő kisváros elérhető autóval a 46-os főközlekedési útvonalon Mezőtúr és Mezőberény felől, illetve a 44-es számú főútról Szarvas és Kondoros felől, valamint a 4-es főútról Kisújszállás Dévaványa irányból. A csaknem 15 ezres lakosú Körös-parti városon a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára is. II. 2. Népesség A lakosság száma év elején fő. A helyi népesség döntő többsége magyar nemzetiségű, ám számottevő Gyomaendrődön a magukat német (sváb) nemzetiséghez tartozónak vallók száma, valamint a cigány etnikumhoz tartozók. A cigány közösség 1995 óta, a német pedig 1998 óta rendelkezik önálló kisebbségi önkormányzattal. Demográfiai adatok Év Állandó Évenkénti születések száma Gyomaendrőd Városban

12 A lakosságszám és az évenkénti születések száma folyamatos csökkenést mutat városunkban, és így jelentős problémaként jelentkezik a lakosság elöregedése, melyet felerősít az is, hogy a településünknek nagyon rossz a lakosságmegtartó ereje. Hatalmas a nagyvárosok és a külföld elszívó hatása, amit még felerősít a munkahelyek csekély száma városunkban és környékén. A közművelődési koncepciónak is egyik célja kell, hogy legyen egy olyan kulturális élet kialakítása, mely vonzóbbá teszi fiataljaink számára városunkat. Természetesen ezt a közművelődési koncepció önmagában nem képes megoldani, de összehangolt településfejlesztési koncepcióval, melyben a közművelődés szerepe is tisztázott, az elvándorlási folyamat lassítható. II. 3. A település szociális helyzete és foglalkoztatottsága Az ÁFSZ jelentése alapján a város 2008 első félévének munkanélküliségi adatai: Január Február Március Április Május Június Regisztrált munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta 10,12 10,87 10,72 9,64 8,91 8,63 1 évnél régebben nyilvántartásban lévők száma Járadék típusú ellátásban részesülők száma Rendszeres szociális segélyben részesülők száma Regisztrált munkanélküliek hat havi átlaga: 947 fő, mely a munkaképes lakosok (18-60 évesek) 10,7 %-a. A munkaképes lakosság száma: 8826 fő A munkaképes korú lakosság száma viszonylag magas, ám a regisztrált munkanélküliek száma is jelentős főt tart el alig 8000 dolgozó (hiszen a munkanélküliek száma 947 fő). Jelentős azoknak a személyeknek a száma, akik regisztrált munkanélküliek, illetve járadékban, rendszeres szociális segélyben részesülnek. A közművelődési koncepció készítésekor figyelemmel lenni az itt lakó emberek szociális, anyagi és kulturális helyzetére is, hiszen a közművelődés egyik célja, hogy segítséget nyújtson ezeknek az embereknek a hátrányaik leküzdésében. A Könyvtáraknak és egyéb közművelődési színtereknek fontos feladata, hogy ön-, továbbképző tanfolyamokat szervezzen a lakosság számára. II. 4. Értékeink Gyomaendrőd egy pezsgő hangulatú alföldi kisváros Magyarország délkeleti részén. Az országban egyedülálló természeti és kulturális értékeinek köszönhetően egyre több turista keresi fel nyaranta a Békés egyei települést. Az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd nemcsak a horgászok és a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma, hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők kedvelt úti célja is. Az országban, de Európában is egyre ritkábban talál a turista olyan érintetlen, sajátos hangulatú alföldi tájat, halakkal teli holtágakat, olyan folyóparti ártereket, ahol országos, sőt nemzetközi jelentőségű növény- és állatvilág található. A festői partszakaszokkal, füzesekkel kísért holtágak fürdésre, horgászatra és vízi sportokra csábítják a látogatókat. A romantikus ártéri erdők, ligetek, vízpartok valódi pihenést kínálnak a természetkedvelő turistáknak. Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet, ilyen megőrzendő értéket képviselnek és közvetítenek a városban működő amatőr művészeti csoportok, melyek működésének segítése, támogatása fontos önkormányzati cél és feladat. Több évtizedes hagyományra tekint vissza a néptánc, társastánc és színművészet kultúrájának ápolása. A hagyományok ápolása és átadása mellett jelentős tevékenységük a művészeti nevelés, melynek célja, hogy a meghatározott valóságismereti és gondolati tartalmak közvetítésével a tanulókban olyan szintű esztétikai igény és érzék kifejlesztése, amely a személyiségnek belső tartást, biztonságot ad. 12

13 Fedezzék fel magukban azt a művészi alkotótevékenységet, amelyet irányítás nélkül is tudnak végezni, úgy, hogy az örömet is okozzon számukra. Néptánc A tánc a legősibb művészet. Míg a művészetek anyagát, kifejezési készségeit az emberi kéz alkotta, addig a tánc anyaga és eszköze maga az emberi test. A tánccal a lélek olyan tartalma jut kifejezésre, aminek megjelenítésére, közvetítésére a nyelv nem alkalmas. A tánc belső lelkiállapotot fejez ki, sajátos formakészleteivel, a hagyományok megőrzésével. A Körösmenti Táncegyüttes ben alakult, helyi fiatalok kezdeményezésére. A környező városok néptánc mozgalmaihoz hasonlóan a fiatalok nagy lendülettel kezdtek hozzá a népi kultúra megismeréséhez, megőrzéséhez. A szerzett tapasztalatok és a kitartó munka eredményeként egyre több alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy színpadon mutathassák be népünk kultúráját. A sikeres szerepléseknek köszönhetően az egész ország megismerte a Körösmenti Táncegyüttes nevét, s a hazai fesztiválok és versenyek mellett egyre gyakrabban kapott meghívást nemzetközi fesztiválokon való szereplésre is. A színvonalas szereplések eredményeként az együttes és táncosai, számos díjat szereztek a szakmai zsűri értékelése alapján. Mint például: Nívódíj, Különdíj, Legjobb koreográfus, Legjobb koreográfia, Arany gyöngyös- Aranysarkantyús táncos, Kiváló Táncegyüttes cím. A sikereknek és a népszerűségnek köszönhetően egyre több fiatal kapott kedvet a néptánc elsajátításához. A törvényi előírásoknak megfelelően, szakképzett pedagógusokkal, a városban működő művészetoktatási intézmény felvállalja az utánpótlásképzést. Az oktatás elsődleges célja, a meghatározott követelmények teljesítésével történő képesség fejlesztés, amelyet a művészeti műveltség megalapozásával, elmélyítésével és állandó fejlesztésével lehet elérni. Az iskola lehetővé teszi, hogy a művészeti iskolából kikerülő fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodó képességekkel, jó kommunikációs készséggel, megfelelő rátermettséggel, az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi életben eligazodjanak. A művészetoktatás elősegíti a tanulók kulturális igényeinek, kreativitásának fejlődését, a művészetek számos területén. A leírtakat alátámasztva fontos helyet kell, hogy elfoglaljon a művészetoktatás a felnövekvő ifjúság életében, mert csak így adható át és örökíthető a kultúra, a művészetek iránti igény kialakítása. Meg kell találni a megfelelő motiváló hatást, a megfelelő támogatási lehetőséget a művészetoktatás éltetéséhez. Cél, hogy heti rendszerességgel találkozzanak a gyermekek a művészetek széles lehetőségeivel (kézműves foglalkozások, zenei képzések, társastánc-, néptánc oktatás). Társastánc Az első társastánc klub tavaszán a gyomai Katona József Művelődési Ház egyik műkedvelő művészeti csoportjaként jött létre s ebben a formában működött a kilencvenes évek elejéig től az akkor életre hívott társastánc alapítvány fenntartásában működött 2001 tavaszáig. Ekkor a sporttörvény adta lehetőséggel élve önálló sportegyesületté vált. A nyolcvanas években felvett Rumba nevet megtartva ma a klub Rumba Táncsport Egyesület néven működik. A klub alapító tanára Zsoldos Ildikó volt, akit Nyíri Lajos követett s tíz évig vezette eredményesen a klubot. A klub művészeti vezetői és a kitartó növendékek arra törekszenek, hogy a tánckultúra megőrzésével, ápolásával hirdessék a fiatalok körében ezt a kulturális lehetőségeket. Az eltelt három és fél évtizedben a klub többször ért el országos szintű eredményeket, sikereket és elismeréseket, melyek közül az ben kapott Gyomaendrődért Emlékplakettre a legbüszkébb. A harmincöt évből - melyben országos bajnoki arany, ezüst és bronzérem, valamint Nívó Díj is megtalálható - az elmúlt öt év, de különösen a év volt a legsikeresebb. Az elért eredményekkel a klub évek óta előkelő helyet foglal el az ország táncklubjainak éremtáblázatán. A Magyar Táncsport Szakszövetség minden évben, az előző évi bajnokságokon elért eredmények és helyezések alapján, rangsorolja a százhúsz hazai táncklubot. A gyomaendrődi Rumba Táncsport Egyesület a 2007-ben elért összesített eredményei alapján bekerült az ország hat legeredményesebb táncklubja közé. A Kner Tánc- Sport Egyesület Gyomaendrőd másik társastánc klubja ben pár fiatal kezdeményezésére és mint egy szegedi tánc egyesület kihelyezett tagozataként megkezdték városunkban működésüket. Önerőből működött a klub, amely így is nagy sikereket tudhatott magáénak, hiszen 2000-ben az Országos Bajnokságokon elindított 3 párosból, mind az országos 13

14 bajnoki döntőben táncolhatott. A nagy sikereknek és a sok fellépésnek köszönhetően egyre elismertebbek lettek, és megnőtt az érdeklődés klub iránt januárjában megalakult a Kner Tánc Sport Egyesület. Ekkor már a létszám kb. 100 fő volt, igazolt versenyző 34 fő. A szervezet elsődleges célja a gyermekek, fiatalok művészeti sportra való nevelése. Versenytáncos nem mindenkiből lesz, de azok akik már a táncok alaplépéseit elsajátítják, kulturálisan és művészileg is sokkal gazdagabbnak érezheti magát. A társastánc mozgalom éltetésével ki lehet és ki kell alakítani a felnövekvő ifjúság mozgáskultúrájának ismeretét, mely a kultúrált szórakozás egyik feltétele. Színjátszás Városunkban 16 éves hagyománya van az amatőr színjátszásnak. A Komédiás Kör vezetője, rendezője, dramaturgja először cipőipari szakmunkás diákokból verbuvált műkedvelő színjátszókkal kezdte el a munkát, akikkel nem kevés sikereket ért el. A Komédiás kör színészeinek nincs könnyű dolguk, hiszen a hivatásos színészekkel ellentétben ők iskolai tanulmányaik mellett, téli, nyári szünetekben szakítanak időt a próbákra és gyakran bizony élvezetesebb előadást adnak, mint a sokat megélt és látott színészek. Miközben nézi őket az ember szinte teljesen elfelejti, hogy a színpadon játszó Mr. és Mrs. a kis szomszéd Béluska, Ágika, akit gyermekkorától kezdve ismer. Bonyolult karakterek, cselekményes színdarabok, drámai fordulatok színesítik előadásaikat. Egyszerre 2-3 színésszel próbálnak, mert így érnek rá és évente 2-3 darabot adnak elő. Színészeik között az alsó tagozatosoktól az egyetemistákig megtalálhatóak a diákok. Hét éven át volt a Kör színésze Balázs Andrea, aki ma a Karinthy Színház tagja. Sokat járnak Köröstarcsára, Körösladányba, Nagyenyedre, Torockóra, Magyarlapádra. A nagyenyedi diákok pedig rendszeresen járnak ide a színjátszó táborba. Elismerések, díjak: Az első igazi sikert Petőfi Sándor: A helység kalapácsa című vígeposszal, a 92 tavaszán megrendezett fesztiválon elért ezüst minősítés hozta. A diákszínjátszó tábort idén 12. alkalommal rendezték meg városunkban, mely nem kis munkát követel Hajdú László vezetőtől és a SZAKE-tól óta évente arany minősítés az Országos Diákszínjátszó Tábor fesztiválján, ám 1995-ben gyémánt minősítés. A legjobban sikerült darabjuk a rendező szerint a Margarida asszony című monodráma volt. Ezzel Balázs Andrea bejutott az ODE (Országos Diákszínjátszó Egyesület) minőségi fesztiváljára, mint a legjobb női főszereplő. A dombóvári fesztiválon is sikeresen szerepeltek, ahol Varga Éva és Kondor Nóra lett a két legjobb női főszereplő. Jutalomként egy 12 napos osztrák drámatáborba mehettek ban az Országos Diákszínjátszó Fesztiválon arany, ezüst minősítés valamint különdíjak. Ebben a művészeti tevékenységben lehetősége nyílik minden résztvevőnek, hogy a saját egyéniségét kibontakoztathassa. Gyakorolja a határozott, magabiztos kiállást, megszólalást a nyilvánosság előtt. 14

15 II. 5. SWOT-analízis A közművelődési tevékenységhez kapcsolódó erősségeket és gyengeségeket illetve az intézményeket körülvevő külső környezet által indukált lehetőségeket és veszélyeket elemzi az alábbi táblázat: Erősségek Gyengeségek Sok a közművelődési célú civil szervezet Nincsenek általánosan elfogadott célok, Van együttműködés a szervezetek és az intézmények között. A kultúraközvetítő funkció, az informális tanulás tudományos megalapozottsága kiemelkedő helyzeti előnyt jelent. Változatos, színes rendezvények Hagyományőrzés, hagyományápolás Magas színvonalú művészeti csoportok Kulturális sokszínűség Testvérvárosi kapcsolatok Lehetőségek A természeti különlegességek kihasználása Pályázatok által forrás teremtése A tudásalapú társadalom megkívánja a közművelődés kiszélesítését és a szélesebb körű intézményi szerepvállalást. Történelmi múltunkból adódóan kulturális örökségünk nemcsak a nemzeti, hanem a regionális kultúrának is része. Az LLL (élethosszig tartó tanulás) fontos eleme az önművelés, amely nagyrészt az informális- nonformális tanulás által valósul meg. Nemzetközi kapcsolatok bővítése Országos alkotótáborok rendezése, művésztelep életre hívása elképzelések. Bizonyos területeken nem megfelelő az intézmények közötti kommunikáció. A megfelelő technikai feltételek és eszközök nem állnak rendelkezésre. Nincs megfelelő összhang a rendezvények szervezésekor Nem rendszerezett a PR, a reklám Anyagi források hiánya Turisztikai kisvállalkozások hiánya Szakmai együttműködés hiánya Összefogás hiánya A közösségi színterek egyre romló állapota Veszélyek Anyagi, és ebből adódóan emberi erőforrások hiánya A lakosság anyagi lehetőségei, munkanélküliség, szegénység Demográfiai szerkezet negatív folyamatai ( elvándorlás, elöregedés) Érdektelenség, közömbösség a kultúra iránt. A kulturáltsági igény, szükségletek közötti nagy különbségek A kulturális piac tisztázatlan versenyfeltételei. Nem megfelelő jogszabályi környezet. A környező települések rendezvényeinek elszívó hatása Elmaradó infrastrukturális fejlesztések Rossz állapotú utak Turisztikai beruházások tőkehiánya 15

16 III. A közművelődési intézmények és a közművelődésben résztvevő szervezetek bemutatása III. 1. Katona József Városi Művelődési Központ A közművelődés intézményrendszerében jelentős változás történt az 1990-es évek végén február 1.-től a Katona József Városi Művelődési Központ, mint önkormányzati intézmény megszűnt. Az intézmény üzemeltetésére az önkormányzat pályázatot írt ki. A nyertes pályázó közművelődési megállapodás keretében egyéni vállalkozóként működteti az intézményt. A megállapodásban rögzített önkormányzati támogatással az intézmény ellátja a gyomai településrész közművelődési feladatát. Számos civil szervezetnek közösségi teret biztosít, rendezvényeivel a település kulturális életének egyik központja. Az intézményben többek közt a Gyomaendrődi Őszi Tárlat, az amatőr gyomaendrődi művészek kiállítása kerül évente megrendezésre. Az együttműködés első öt évének elteltével az önkormányzat és az intézmény működtetője áttekintette a közös munkát és a közművelődési megállapodást újabb öt évre megkötötték. A koncepció készítésének időszakában kerül sor a Katona József Művelődési Központ működtetésének újbóli áttekintésére, a közművelődési tevékenység kölcsönös kiértékelésére és a további együttműködés kereteinek átgondolására. III. 2. Közösségi Ház A Közösségi Ház többféle szervezeti felépítésben működött az elmúlt években: más közművelődési intézménnyel összevontan, majd a Polgármesteri Hivatal szakfeladatán közművelődési szakember foglalkoztatásával. Az Önkormányzat a Katona József Művelődési Központhoz hasonlóan pályázatot írt ki a Közösségi Ház működtetésére a költséghatékonyság növelése céljából. A pályázati eljárás eredményes volt, több pályázó közül az Önkormányzat a Templárius Alapítvánnyal kötötte meg március 01. napjával a közművelődési megállapodást. A megállapodás határozatlan idejű, az alapítvány tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek. A Közösségi Ház programjai az endrődi városrész közművelődését szolgálják, és helyet ad a városrész civil szervezeteinek. A lakosok igényeihez alkalmazkodva főként a közösségi lét különböző formáinak segítése a fő tevékenység. Ezen kívül rendezvényeknek, kiállításoknak, közéleti-, közérdekű összejöveteleknek, gyűléseknek, tanfolyamoknak színhelye a közművelődési színtér. Minden évben megrendezésre kerülő Májusi Tárlat - helyi festők alkotásaiból, Sport-fotó kiállítás, Hajó- és repülőmodell kiállítás, óvodai és iskolai rajz és fotó kiállítás. III. 3. Városi Könyvtár A Városi Könyvtár részben önálló önkormányzati intézmény. A könyvtári feladatok ellátásán túl rendezvényeivel gazdagítja a város irodalmi életét. A könyvtári feladatellátást két intézmény látja el településünkön. Az előző közművelődési koncepcióban is célként fogalmazódott meg a könyvtári feladatellátás egy intézménybe való integrálása. Az CXL. törvény 67. (1) bekezdés kimondja, hogy városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. Ennek a törvényi előírásnak eddig is megfelelt az Önkormányzatunk, hiszen a gyomai városrészen önálló intézményként működött a könyvtár. Az endrődi városrészen a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C (3) bekezdésében foglaltak szerint az iskolai és nyilvános könyvtári feladatok ellátását egy feladat-ellátási helyen oldja meg a Rózsahegyi Kálmán Könyvtár. Erre a formára azért került sor, mert az endrődi városrészen a lakosság száma lényegesen kevesebb, mint a gyomai részen, mely lehetővé tette a kétféle feladat egy helyen történő ellátását. Az elmúlt tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a könyvtár magas színvonalon elégíti ki mind a tanulók, mind a könyvtárat látogató lakosok igényeit. Az intézményi összevonást követően a fenti törvényhelynek maradéktalanul eleget tesz az önkormányzatunk, hiszen a két könyvtárat összevonva egy önálló intézményként kívánja tovább működtetni a könyvtári egységeket. A könyvtár egyesítésével az intézmény működése során egységes szakmai szempontok érvényesülése valósul meg. Az intézményi átszervezés szeptember 01. napjával lépett hatályba. 16

17 Az intézmény neve: Határ Győző Városi Könyvtár Székhelye: Gyomaendrőd, Kossuth u. 50. Telephelye: Határ Győző Fiók Könyvtár Gyomaendrőd, Blaha u. 21. Az intézmény székhelyén nyilvános könyvtári feladatellátás valósul meg, míg az intézmény telephelyén a nyilvános könyvtári feladatellátás mellett a továbbiakban is biztosítja az iskolai könyvtári feladatellátást. Az Önkormányzat keresi annak lehetőségét, hogy a két városrész között, központi helyen, egy épületben helyezze el a könyvtárat, a költséghatékonyabb működtetés megvalósítása céljából. A Könyvtár Kossuth u. 50. szám alatti épülete erősen leromlott állapotú, felújításra és korszerűsítésre szorul, míg a fiókkönyvtár épületegysége a Tájházhoz való elhelyezkedése okán helytörténeti kiállítóhelyként hasznosítható tovább. Megfelelő épület jelenleg nem áll rendelkezésre, azonban a város vezetése folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket, hogy a könyvtári feladatellátás modern, a XXI. századnak megfelelő körülmények között valósulhasson meg, így kielégítve a gyomaendrődi lakosok igényeit. III. 4. Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény A Tájház 1977 óta működő intézmény. A Tájház berendezésével a XIX. század eleji paraszti életet mutatja be. A Tájház szomszédságában lévő épület megvásárlásával méltó helyre került az egyre gyarapadó helytörténeti gyűjtemény, melyből több állandó kiállítás is megtekinthető: Bepillantás Endrőd régmúltjába régészeti kiállítás Tímár Máté emlékszoba Csizmadiák és cipészek Endrődön a XIX. sz XX. sz. fordulóján Kunkovács László fotóművész etnofoto kiállítása. A Tájház kiemelt hangsúlyt fektet a népi kézműves mesterségek bemutatására. Lehetőségeikhez mérten az iskolai elméleti oktatásban szereplő néprajzi és helytörténeti anyag gyakorlati, valamint tárgyi megismertetését rendhagyó múzeumi órák keretében segíti elő. A múzeum közművelődési tevékenysége elsősorban a helyi identitástudat erősítését szolgálja, de a nagyszámú nyári turista látogatottság miatt felvállalták - a leginkább városi közegből érkező látogatók - a paraszti lakáskultúra és életmód minél hitelesebb bemutatását. A gasztronómiai programjaik kiszélesítették a látogatók körét: Hagyományos endrődi disznótor a tájházban 2004-ben kísérletként tervezett program olyan jól sikerült, hogy az elmúlt években visszatérő, közkedvelt programmá vált. A résztvevők betekinthetnek a hagyományos endrődi disznótor munkálataiba és megkóstolhatják a jellegzetes endrődi ízeket. a hagyományos ételkészítési bemutató program, melyen a látogatók megismerhetik a helyi ételek (kemencében sült kelt tészták, vászonfazékban helyi specialitások) készítésének régies módjait. Az intézmény részt vesz a helyi emlékek védelmében, melynek eredményeként egyre több kulturális objektum újul meg vagy kerül védettség alá. Nyaranta néprajzi tábort szerveznek néprajz szakos hallgatók és helyi fiatalok részvételével. Számos erdei iskolás gyerekcsoport látogat el a múzeumba, nagy létszámmal vesznek részt kézműves és sütő programjaikon. A múzeumok feladata, legfontosabb célja saját anyagának bemutatásán kívül, hogy az emberek ismerjék fel a környezetükben lévő régi tárgyak értékét, tekintsék azokat a múltban élt emberek, saját őseik emléke őrzőjének, a múltbeli életmód hírmondójának, becsüljék azokat, s e szemlétet, a régi tárgyak iránti szeretet adják át a fiataloknak. Az intézményvezető muzeológus bevonja a tájházat az ország szakmai vérkeringésébe, több tudományos programban vesz részt az intézmény. 17

18 Kistérségi Közművelődési-muzeológiai Szolgálat A Körös-szögi kistérségben Gyomaendrőd kulturális szerepe növekszik, mely magával vonja a település kulturális infrastruktúrájának kiépítését és fejlesztését. A Gyomaendrődön évek óta működő tudományos, hagyományőrző és közgyűjteményi rendezvények bekapcsolták településünket a tudományos, néprajzi tanácskozások, továbbképzések és hagyományfeltáró, hagyományőrző rendezvények országos hálózatába. A évi Közkincs pályázat elnyerése lehetővé tette, hogy városunkban fejlesszük a kulturális infrastruktúrát és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást. A pályázaton elnyert nyolc millió forint segítségével, a Közösségi Ház földszintjén jelenleg használaton kívüli hátsó helyiségekben - kialakításra kerül a kistérségi helytörténeti, néprajzi, turisztikai és kulturális civil szerveződések adatbázisát létrehozó kistérségi közművelődési- muzeológiai szolgálat. A szolgáltatás szorosan kapcsolódik az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjteményhez, hiszen a gyűjtemény vezetője tölti be a referensi munkakört. A közművelődési muzeológiai referens segíti a kistérség településeit a közművelődési és hagyományőrző programjainak kialakításában, az ehhez kapcsolódó pályázatok felkutatásában és megvalósításában, a kistérség közgyűjteményeinek szakmai munkájában és serkenti azok együttműködéseit. A kistérség kulturális és hagyományőrző, népművészeti, népi kézműves civil szerveződéseinek szaktanácsadását a referens végzi. A létrejövő adatbázis naprakész információkat fog nyújtani a kistérségben élő és tevékenykedő kulturális civil szervezetek munkájáról, a térségben megjelenő helytörténeti, néprajzi, közművelődési, turisztikai kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó kulturális műhelyekről. A gyomaendrődi székhelyű kistérségi kulturális központ működése során törekszik majd összefogni a kistérség közművelődéssel és muzeológiával foglalkozó szakembereit, akik közös műhelymunkában (kutatás-analizálás- koncepciókészítés) elősegítik térségünk közművelődési és ehhez kapcsolódó szolgáltatások minőségének fejlődését. III. 5. Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár A Képtár működtetésével városunk méltán büszke lehet arra, hogy helyet tud biztosítani egy állandó képzőművészeti kiállítóhelynek. A Képtár helyi civil kezdeményezéssel jött létre, mutatva, hogy a közművelődés területén létjogosultsága van a civil szervezetek jelenlétének. A Vidovszky Béla Városi Képtár a Közalapítvány Gyomaendrőd Város Közgyűjteményeiért fenntartásában működik. A képtárban állandóan megtekinthetőek Vidovszky Béla festményei és személyes emlékei, Corini Margit, a párizsi éjszaka festőjének festményei, Illéssy Péter grafikái és festményei valamint Pásztor János szobrai a Magyar Nemzeti Galériából. Évente négy-öt időszaki tárlatot rendeznek a fenti művészekkel személyes vagy szellemi kapcsolatban álló alkotók munkáiból, valamint a megyei és városunkból elszármazott kortárs képzőművészek alkotásaiból. III. 6. Kner Nyomdaipari Múzeum A Kner család ősei vándor könyvkötők voltak, Kner Sámuel telepedett le Gyomán. Gyermekei közül Izidor is az ősi mesterséget folytatta. Inasévei alatt könyvkötészetet tanult, de elsajátította a betűszedés és a nyomtatás fortélyát is, melynek akkor vette hasznát, amikor szülőfalujában, Gyomán 1882-ben egyszemélyes vállalkozásba kezdett és megalapította a nyomdáját. Az alapítást követő egyszerű nyomda felszereléseit csak néhány év múlva tudta korszerűsíteni. Anyagi lehetőségei növekedésével bővítette üzemét: új épületbe költözött, egyre korszerűbb technikai eszközöket, gépeket vásárolt, s nőtt a foglalkoztatottak száma is. A kezdeti években Kner Izidor községi igazgatási és egyházi nyomtatványokat készített. Ezeket váltották fel a közigazgatási nyomtatványok, s az 1901-es belügyi közigazgatási reform hatására a gyomai nyomda lett e nyomtatványok egyik magyarországi készítője és forgalmazója, mely számára a gazdasági alapot jelentette ben már 1500-féle nyomtatvány volt a nyomda raktárában, és a zökkenőmentes működéshez Knerék az első világháborút megelőző években már 150 főt foglalkoztattak. 18

19 Kner Izidor a nyomdaalapítástól kezdve foglalkozott könyvkiadással, ám ennek minősége és kiadói politikája elsőszülött fiának, Kner Imrének munkába állása után változott meg. Kner Imre lipcsei tanulmányai után 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője, s egyre jobban ő határozta meg a könyvkiadás minőségét és milyenségét. A Kner család korának haladó szellemű embereivel került kapcsolatba, akiknek munkái a gyomai nyomdában láttak napvilágot. Így rajtuk keresztül a Budapesttől távol eső, kulturális és szellemi téren hátrányos helyzetű térségben élő Kner család bekapcsolta a települést az ország szellemi vérkeringésébe, és biztos megélhetést nyújtott a környék lakosainak. A nyomda 1949-ben került állami tulajdonba. A magyarországi rendszerváltás után január 1-jétől önállógazdasági egységként Gyomai Kner Nyomda Kft. néven működött az üzem, majd január 1-jétől magántulajdonba került és április 1-jétől átalakult részvénytársasággá 180 millió Ft jegyzett tőkével. A privatizációt követően minden évben egy-egy nagyobb beruházásra került sor: A beruházások eredményeként a Gyomai Kner Nyomda Rt. a privatizációt követő több mint 10 év alatt változatlan dolgozói létszám mellett meghatszorozta árbevételét Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a Kner Család Gyomaendrődön és Gyomaendrődért végzett tevékenységének elismeréseként a városközponthoz közeli régi piactéren Gyoma neves szülötteihez méltó emlékhely kialakítását hoz létre. A Kner Nyomdaipari Múzeum - Magyarország egyetlen nyomdaipari múzeuma óta működik Kner Imre egykori lakóházában, mely 1925-ben épült Kozma Lajos építész-grafikus tervei alapján, népies barokk stílusban. A múzeum kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. III. 7. Emléktermek, emlékhelyek A gyomaendrődi pedagógusok és lelkes népművelők fontosnak tartják a hagyományok ápolását, azok továbbörökítését a felnövekvő nemzedékben. Tudatosítani akarják, hogy múltunk egyben a jövőnk is, ezért fontos, hogy ismerjük a városunkban élt és élő, értünk tevékenykedő pedagógusokat, művészeket. Városunkban öt emlékszoba valamint emlékhely működik, ebből kettő a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda gondozásában, egy a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában, egy a Városi Képtárban egy pedig az Endrődi Tájházban. - -A Darvas Tibor Emlékterem a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Hősök úti épületében kapott helyet, tisztelegve ezzel a nagyszerű tanár és munkatárs előtt, akit mind a gyerekek, mind a kollégái tiszteltek és szerettek. A mai napig is sokat emlegetik egykori munkatársai. Darvas Tibor magyar-történelem szakos tanár volt az iskolában. Nevéhez fűződik a Darvas Tibor Versmondó, Meseillusztrációs és Prózaíró Verseny. - A Beranek Ottóné Emlékterem júniusában a Kis Bálint Napok keretében került átadásra szintén a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Hősök úti épületében, a Darvas Tibor Emlékszoba mellett. Beranek Ottóné méltán kiérdemelte ezt az elismerést, hiszen nagyszerű pedagógusi pályát mondhat magáénak a biológia szakos tanárnő. Éppúgy szerették és tisztelték kollegái, mint tanítványai, akikkel számtalan megyei és országos versenyen ért el előkelő helyezést. - -A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola aulája méltó helyet ad az épület névadójának, a gyomaendrődi születésű színésznek, Rózsahegyi Kálmánnak. Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Rózsahegyi-napok, mely alkalomból ünnepséggel és különféle színes programokkal tisztelegnek a diákok és pedagógusok a nagyszerű endrődi színészpedagógus előtt. - A Városi Képtárban a gyomai születésű Vidovszky Béla Emlékhely őrzi a híres festő emlékét, aki élete kilencven éve alatt több mint kétezer festményt készített, s ebből öt az Országház falait díszíti. 19

20 - Az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény falai között található a Tímár Máténak emléket állító terem. Tímár Máté endrődi születésű író, költő, aki irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, ország- világnak megmutatta annak szépségét. III. 8. Varga Lajos Sportcsarnok A Városi Sportcsarnokot (korábban részben önálló önkormányzati intézmény) február 1.-től öt évre február 28.-ig az önkormányzat a Sporttrio Kft.-nek üzemeltetésre átadta. Az önkormányzat a megbízási szerződésben kötött feltételekkel, az üzemeltetőt évente meghatározott összeggel támogatja. A Sportcsarnok továbbra is térítésmentesen igénybe vehető az oktatási intézmények kötelező testnevelési óráinak megtartására március 01. napjától az üzemeltető személye változott, az önkormányzat pályáztatási eljárás lefolytatásával választotta ki az új üzemeltetőt: a Gyoma Gyöngye Kft.-ét. A Kis Bálint Általános Iskola Sportegyesületének javaslatára a Sportcsarnok június 1. napjával felvette a Varga Lajos nevet. Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elismeri, és tisztelettel adózik Varga Lajos, kiváló sportember, tornászolimpikon, a tornasportban és edzői tevékenységében elért eredményei előtt. Az intézmény neve: Varga Lajos Sportcsarnok. A sportcsarnok számos kulturális programnak ad helyet, és alkalmas lehet nagyszabású vásárok, kiállítások és kistérségi rendezvények megrendezésére ezért, mint potenciális kulturális helyszínnel számolnunk kell az intézménnyel a város közművelődési koncepciójában. III. 9. Tourinform-iroda A Tourinform-iroda nem utazási iroda, hanem egyfajta bemutatóterem, amely elsősorban a település/térség fogadószobája, kirakata, ahol a vendég a térségi és nemzeti idegenforgalmi kínálattal egyaránt találkozik. Alapvető feladata a turisztikai látnivalókról, szolgáltatásokról, programokról, lehetőségekről a belföldi és külföldi turisták naprakész, átfogó informálása, a működési terület megismertetése, jó hírének erősítése. Hogyan kapcsolódik mégis a közművelődési feladatellátáshoz? A közművelődési lehetőségeket városunk nem csak a helyi lakosok szolgálatába kívánja állítani, hanem az idelátogatóknak is programokat kíván felkínálni, és segíteni a szállásfoglalásban. Városunk érdeke, hogy színvonalas kulturális programokkal csalogassuk a vendégeket és megfelelően propagáljuk azokat. A látogatóknak tájékoztatást kell nyújtani a helyi látnivalókról, programokról, és ezt a feladatot, azaz a hírverést látja el a Tourinform-iroda, mely január 01. napjától az önkormányzati programok fő társszervezője a civil szervezetek együtt. III. 10. OMart Könyvesbolt Az OMart Könyvesbolt egy igazi kulturális műhely. Vezetője rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosít a helyi íróknak, költőknek. Programjaik között író- olvasótalálkozók, koncertek, hangversenyek (a helyi kórus szereplésével), könyvbemutatók kapnak helyet. Együttesük a Tűzmenedék együttes, melyet helyi pedagógusok hoztak létre 2005-ben megzenésített verseket ad elő (József Attila, Weöres Sándor, Gergely Ágnes). III. 11. Utakon Kulturális Egyesület tevékenységi körébe az Apolló Mozi és Pódium Kávézó működtetése tartozik. Teret biztosít a helyi fiatalok önkezdeményező csoportjainak, együtteseinek bemutatkozására. Lehetőséget ad magyar filmek közönségtalálkozójára. Kortárs művészek vándor kiállításainak ad helyet. E tevékenységek végzésével az Egyesület egyik kulturális központjává vált. III. 12. Helyi média Szó-Beszéd- független városi havi lap Városunk Gyomaendrőd a keresztény nemzeti gondolat hírnöke Gyomaendrődi Hírmondó-az Önkormányzat Szócsöve Új Újság városi újság Gyomaendrőd Város honlapja, melyen megtalálhatóak az aktuális és archív hírek 20

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

4/2002.(II.3.) számú rendelet

4/2002.(II.3.) számú rendelet 1 5. számú melléklet 4/2002.(II.3.) számú rendelet Bekecs községi Önkormányzat Közművelődési feladatairól A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek gyakorlása közcél.

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Nógrádmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a muzeális

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.) Edelény Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 2.. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának formái különösen: 4..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 2.. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának formái különösen: 4.. TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 118/2004.. ((V.. 3..)) RENDELETE A HELYII KÖZMÜVELÖDÉSSRÖL 2 Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999.(III.31.) RENDELETE a közművelődési tevékenységről. Általános rendelkezések Alapelvek 1.. 2..

Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999.(III.31.) RENDELETE a közművelődési tevékenységről. Általános rendelkezések Alapelvek 1.. 2.. Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999.(III.31.) RENDELETE a közművelődési tevékenységről Jásd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban az Önkormányzat) a kulturális

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

Nádudvar Város közművelődési feladatairól NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2001. (VI. 25.) Ök. sz. rendelete

Nádudvar Város közművelődési feladatairól NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2001. (VI. 25.) Ök. sz. rendelete Nádudvar Város közművelődési feladatairól NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2001. (VI. 25.) Ök. sz. rendelete Nádudvar város közművelődési feladatairól A közművelődéshez való jog gyakorlása

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) Magyarország Alaptörvényének XI.

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata 6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL Balatonföldvár Város Képviselő-testülete az 1997. évi CXL.

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

közművelődési feladatairól 1

közművelődési feladatairól 1 Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2002. (XII. 10.)önkormányzati rendelete a Füzesgyarmat Város Önkormányzat közművelődési feladatairól 1 (A módosításokkal egységes szerkezetben)

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (IX.27.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő- testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 6/1999.(III.03.) Ök. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2005. (X. 26.) rendelete a helyi közművelődésről

Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2005. (X. 26.) rendelete a helyi közművelődésről Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2005. (X. 26.) rendelete a helyi közművelődésről Martonvásár város képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról

Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Szerencs Város Önkormányzata közművelődési intézmény- és tevékenységrendszerének fejlesztése,

Részletesebben

Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Bököny Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT PETŐFI MŰVELŐDÉSI HÁZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény neve: Petőfi Művelődési Ház Székhelye, címe: 8182 Berhida Orgona u 2. Az intézmény fenntartó szerve: Berhida Város Önkormányzata Székhelye,

Részletesebben

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2001.(XI. 22.) számú RENDELETE A közművelődésről (egységes szerkezetben. 2014. június 6-tól hatályos állapot) A 29/2001. (XI. 22.) számú rendelet 2. a)

Részletesebben

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete a közművelődésről szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzatának 6/1999. /VII.1./ sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzatának 6/1999. /VII.1./ sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról 6./ Sárrétudvari Nagyközségi Önkormányzatának 6/1999. /VII.1./ sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete /a továbbiakban:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK A 10/2009.(X.13.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2004.(II.09.) SZÁMÚ RENDELETE

SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK A 10/2009.(X.13.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2004.(II.09.) SZÁMÚ RENDELETE SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK A 10/2009.(X.13.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2004.(II.09.) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL (egységes szerkezetben) Szántód Község Képviselő-testülete

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

Héhalom Község Önkormányzata Képviselő testületének 1/2011. (I.25.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Héhalom Község Önkormányzata Képviselő testületének 1/2011. (I.25.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Héhalom Község Önkormányzata Képviselő testületének 1/2011. (I.25.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Héhalom Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

Szajol Község Önkormányzata. 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Szajol Község Önkormányzata. 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Szajol Község Önkormányzata 8/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Szajol Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása

Részletesebben

Alapító okirat. Sásdi Általános Művelődési Központ Sásdi ÁMK 3. Német nemzetiségi neve: Bildungszentrum in Sásd

Alapító okirat. Sásdi Általános Művelődési Központ Sásdi ÁMK 3. Német nemzetiségi neve: Bildungszentrum in Sásd 138-7/2014. Sásd Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 20 ll. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368120

Részletesebben

Monoszló Község Önkormányzat Képviselőtestületének. 5/2000. (IV. 19.) Önkormányzati rendelete

Monoszló Község Önkormányzat Képviselőtestületének. 5/2000. (IV. 19.) Önkormányzati rendelete Monoszló Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2000. (IV. 19.) Önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről (módosítással egységes szerkezetbe foglalva 2009. május 31.) * Kihirdetve: 2000. április

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

A L A P E L V E K 1. 3

A L A P E L V E K 1. 3 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 18/1999. (VI. 18.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatairól 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése

Részletesebben

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 1/2010. (I. 29.) számú rendelete Kazincbarcika város közművelődési feladatairól és feltételeiről

Kazincbarcika Város Önkormányzatának 1/2010. (I. 29.) számú rendelete Kazincbarcika város közművelődési feladatairól és feltételeiről Kazincbarcika Város Önkormányzatának 1/2010. (I. 29.) számú rendelete Kazincbarcika város közművelődési feladatairól és feltételeiről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

CIGÁND VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2006.(II.13.) SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA

CIGÁND VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2006.(II.13.) SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA CIGÁND VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2006.(II.13.) SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Cigánd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. A helyi közművelődésről

Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. A helyi közművelődésről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Művelődési Ház 9919 Csákánydoroszló Vasút u.4.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Művelődési Ház 9919 Csákánydoroszló Vasút u.4. ALAPÍTÓ OKIRAT Csákánydoroszló Község Önkormányzata Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Szalkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2005.(III.01.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről

Szalkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2005.(III.01.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről Szalkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2005.(III.01.) önkormányzati rendelete A helyi közművelődésről Szalkszentmárton községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2000. (VII. 5.) Kgy. rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2000. (VII. 5.) Kgy. rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2000. (VII. 5.) Kgy. rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1

Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1 Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1 Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

[ 9004001 Kulturális műsorok, rendezvények,kiállítások szervezése

[ 9004001 Kulturális műsorok, rendezvények,kiállítások szervezése Sorszám: Ji Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Véleményező Bizottság: Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Alapító Okiratának módosítása Szvitán Zoltán pénzügyi osztályvezető Bereezki Ivett pénzügyi ügyintéző

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 29/2001.(XI. 22.) számú. RENDELETE A közművelődésről. I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 29/2001.(XI. 22.) számú. RENDELETE A közművelődésről. I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Pécel Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2001.(XI. 22.) számú RENDELETE A közművelődésről Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 24-i -i testületi ülésére Tárgy: Tarnai Nándor Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapító

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 Rum,. Felülvizsgálva: 2015. január 5. 1. A tervezet célja A községi és iskolai könyvtár stratégiai

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 32/2005. (XII. 1.) ÖR. rendelet

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 32/2005. (XII. 1.) ÖR. rendelet C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 32/2005. (XII. 1.) ÖR. rendelet a helyi közművelődési feladatok ellátásáról szóló 12/2000. (IV. 28.) ÖR. rendelet módosításáról és egységes

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A vizsgafeladat ismertetése: A jelölt korábban elkészített és értékelt záródolgozatának bemutatása és a bizottság által feltett kérdések szerinti megvitatása. A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező

Részletesebben

Közművelődési megállapodás. (tervezet) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete

Közművelődési megállapodás. (tervezet) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete Közművelődési megállapodás (tervezet) amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben