A Mezõség esélyei civil összefogással

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mezõség esélyei civil összefogással"

Átírás

1 VIII. Kárpát-medencei Keresztkötõdések Konferencia A Mezõség esélyei civil összefogással (etnokulturális tereptanulmány és tanácskozás) Helyszín: Mezõmadaras Melegföldvár Ördöngösfüzes Marosvásárhely (Bod Péter Diakoniai Központ Str. Padurii nr. 7/b, jud. Mure) A Mezõség magyar öröksége Turcsány Péter esszéje KERESÕ PROGRAM 2 A RÉSZTVEVÕK ÉLETRAJZA 5 A MEZÕSÉG MAGYAR ÖRÖKSÉGE 11 I. Mezõség, a nyomorúság Golgotája, a feltámasztott Holt tenger vidéke 12 II. Egy árpádkori államvédelmi terület fölfedezése Vos(Wass)-birtokokra emlékezünk A valahai Wass-birtokok és Szék város vallás szerinti népességi adatai A szûkebb táj népességének magyar-valachi (oláh) arányának reciprocitása 62

2 PROGRAM október 20. péntek 8.00 gyülekezõ a Batthyány téren 8.30 indulás Budapestrõl autóbusszal Kb érkezés Mezõmadarasra, uzsonna és falujárás Esti beszélgetés: In memoriam Kövesdi Kiss Ferenc Szabó Izolda, az egyesület elnöke bemutatja a Mezõmadaras Fejlesztési Egyesületet Kántor Attila, a Maros Mezõségi Egyházmegye fõjegyzõje a szórványban élõk támaszáról, a vallási közösségrõl beszél Szabó Andor, mezõmadarasi lelkész a Maros Mezõségi régiót mutatja be Vacsora, szállás elfoglalása Kövesdi Kiss Ferenc, a Mezõség apostola

3 Program reggeli október 21. szombat mezõségi körút autóbusszal kirándulás Melegföldvár (8.30), Vasasszentgotthárd, Czege, Götz, Ördöngösfüzes útirányon át Feketelak (kb ), Barticel Krisztián melegföldvári lelkész kalauzolásával. Magyarpalatka (kb.12.30), Mezõméhes (kb.13.30), Mezõzáh (kb.14.30) útirányon át Marosvásárhely (kb.16.00) estebéd Turcsány Péter, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke megnyitja a konferenciát Holttengeri szigetek Mezõségi Helikonisták (Adamovits Sándor mûvészettörténész elõadása) Egy Árpád-kori államvédelmi terület emlékei A középkori Wassbirtokok nyomában (Turcsány Péter Kölcsey-díjas író) Wass Albert Mezõsége (Szakács István Péter Pro Urbe- és Wass Albert-díjas író) Templomok és emberek a Mezõségen vetített képes bemutató (Bálint Zsigmond egyháztörténész) Gálfy-Bódi Tamás mezõségi születésû képzõmûvész kiállításának megnyitása (Székely András Bertalan nemzetiségi- és kisebbségkutató) vacsora, szállás elfoglalása a Bod Péter Diakoniai Központban

4 4 VIII. Kárpát-medencei Keresztkötõdések Konferencia október 22. vasárnap 8.30 reggeli délelõtt: Istentisztelet a Református Vártemplomban és a marosvásárhelyi vár megtekintése ebéd konferencia folytatása Kövesdi Kis Ferenc hagyatéka (Pap Vilmos, Budapest-Kõbányai lelkész) A Mezõségi Õrzõkör bemutatása (Felföldi Zoltán közgazdász, az egyesület elnöke) A Kráter Mûhely Egyesület új honlapjának bemutatása (Csernóczky Judit bölcsész, a Kráter Mûhely Egyesület sajtóreferense) Mezõségi néprajz (Barabás László író, magyar-néprajz szakos tanár) A Mezõségen az egyház (Zöld György teológus, missziói elõadó) Az Erdélyi autonómiatörekvések szórványesélyei (Vetési László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakelõadója, a Diaszpóra Alapítvány elnöke) Czipott Géza zeneszerzõ és elõadómûvész mûsora Egyszemélyes intézmények, cselekvõ kisközösségek a Mezõségen (Nagy Kund Miklós író, tanár, a Marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõhelyettese) A Mezõség ökológiájáról (dr. Makkai Gergely tájbiológus, tanár) Konferncia értékelése és a záróokmány elõterjesztése (Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese és Turcsány Péter, a KME elnöke) vacsora indulás Budapestre Konferencia elnöke: Turcsány Péter, a Kráter Mûhely Egyesület elnöke Konferencia társelnöke: Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, a Marosi Egyházmegye esperese Fõszervezõ és sajtóreferens: Csernóczky Judit Szervezõ: Kráter Mûhely Egyesület Támogató: Nemzeti Civil Alapprogram Nemzeti Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma

5 A résztvevõk életrajza Adamovits Sándor önmagáról május 3-án születtem Déván, 1946-ban családommal Nagyenyedre költöztünk és itt végeztem középiskolai tanulmányaimat a világhíres Bethlen Kollégiumban (akkor Magyar Vegyes Líceum). Itt kaptam életre szóló indíttatást és elkötelezettséget a magyar irodalomhoz. Érettségi után, sajnos, egyetemre jutásom nem sikerült, így kereskedelmi szakember lettem, de kötõdésem, vonzódásom az irodalomhoz megmaradt. Kinevezésem Marosvásárhelyre szólt s ez lehetõséget adott, hogy könyvtárakat, irodalmi esteket látogathassak. A 70-es évek végén már egy-egy bátortalan írásomat közölni kezdte A Hét, Új Élet, Mûvelõdés és végre tehettem azt, amire mindig is vágytam. Marosi Ildikóval való ismerkedésem után, látva érdeklõdésemet, felkért néhány címszó megszerkesztésére a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon számára; ugyanebben az idõben látott napvilágot A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája, a szívdobogtatóan sok irodalomtörténeti adatával. Ez a két tényezõ végleg eldöntötte életem további alakulását új fordulatot hozott életemben, akkor végre hozzáfoghattam az íráshoz. Elõször fõleg az évfordulós eseményekre összpontosítottam és küldtem írásaimat a Romániai Magyar Szónak, a marosvásárhelyi Népújság Múzsa mellékletének. A szócikkek összeállításánál jöttem rá, ha egy személyrõl képet akarsz alkotni, milyen sok helyrõl vagy kénytelen az adatokat összeszedni. A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom talán egész irodalmunk gyöngyszeme, ez tudatosult bennem s ezután már csak az Erdélyi Helikon szabad írói közösség 55 tagjának és a vécsi házigazda, minden idõk legnagyobb mecénásának Kemény Jánosnak élete és munkásságára összpontosítottam januárjától a Brassói Lapokban egy éven keresztül sorozatban megjelent az 55 helikoni író portréja, majd 2005-ban kötet formájában A vécsi vár vendégei ben alapította meg Kemény János fia Miklós a Helikon Kemény János Alapítványt melynek elnöke vagyok. Az eltelt 6 évben megjelent Kemény Jánosról írt részletes ismertetõm A Helikon házigazdája címmel, Kemény halálának 30. évfordulójára alapítványunk kiadta A Mecénés c. emlékalbumot, melynek anyagát Marosi Ildikóval válogattuk, az idén pedig kiadásra került Helikoni nagyasszonyok c. kötetem, melyben 13 nagyasszonynak (írónõ, feleség, pártoló, elõadómûvész) állítottam emléket. (Sorozatban a Hargita Népében). A romániai magyar lapokban (az említetteken kívül) írásaim jelentek meg: Erdélyi Naplóban, Nyugati Jelen (riportversenyén Ficzay Dénes díjat kaptam), Üzenet januárjától fõszerkesztõje vagyok a marosvásárhelyi Vártemplom gyülekezeti lapjának (havi). Eddig megjelent írásaim száma közel a 400-hoz. Volt még egy szenvedélyem a néprajz, pontosabban a monumentális fafaragás: székely kapuk, faragott fejfák, haranglábak. Elõbb, ösztönszerûleg, csak a megmentés vágya sarkalt, menteni õsi néphagyományainkat, utána már tudatosan kutatni kezdtem a forrásokat, díszítõ elemek eredetét, tájegységek szerinti megosztását, a motívumok jelentését. A három évtizedes gyûjtõmunka eredményeként született meg a Kapuk, kopják, haranglábak (Közdok Kiadó, Budapest, 2003) c. nagyformátumú albumom. Barabás László A kolozsvári Babes Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint néprajz szakos tanári diplomát. Jelenleg a marosvásárhelyi Református Kántor Tanítóképzõ Fõiskolán 13 éve, 1991 óta oktat néprajzot, 2001 óta mûvelõdéstörténetet, míg a nagykõrösi fõiskolán 1997 óta néprajzot. Mindkét fõiskolán szakdolgozatok témavezetõje is.

6 6 VIII. Kárpát-medencei Keresztkötõdések Konferencia Néprajzi gyûjtõ-, és kutatómunkáinak eredménye hat kötet és közel száz tanulmány, valamint közlés a népi kultúra területérõl. Húsz néprajzi dokumentum és oktatófilm elkészítése és oktatásban való felhasználása fûzõdik nevéhez óta néprajzi nyári táborokat szervez Erdély különbözõ vidékein. Megjelent könyvei: Forog az esztendõ kereke Sóvidéki népszokások (1998); Kapun belül, kapun kívül Népismereti írások (1998); Aranycsitkók, maszkurák, királynék (erdélyi magyar népszokások, 2000); Magyar karácsonyok Karácsonyi népszokások (2000); Húsvét szép reggelén Húsvéti népszokások (2001). Filmjei: Feltámadt Krisztus e napon (székely húsvéti népszokások, 2000); Farsang farkán (erdélyi farsangi népszokások, 2000); Tüzeskerekek (Nemzetközi díjas néprajzfilm, 1996.) Bálint Zsigmond önmagáról 1937 október 21-én születtem Marosvásárhelyt. Mérnöki oklevelet szereztem Kolozsváron 1965-ben, majd visszatérve Marosvásárhelyre a MOBEX bútorgyárban dolgoztam nyugdíjazásomig. A fényképezéssel a középiskolában ismerkedtem meg. Az egyetem elvégzése után fényképeim rendszeresen szerepelnek az országban, majd 1969-tõl külföldön. Eddig több mint 250 hazai és közel 300 nemzetközi kiállításon mutatták be munkáimat. A 80-as évek elejétõl rendszeresen fényképezem az erdélyi falvak világát, tárgyi és szellemi néprajzát. Fényképeim megtalálhatók a párizsi, a varsói, a budapesti, a kecskeméti valamint a santa-fe-i (USA) múzeumokban tõl rendszeres résztvevõje vagyok a képzõmûvészeti, fotómûvészeti alkotótáboroknak. Dolgoztam a hortobágyi, homoródmenti, gyergyószárhegyi, székelyvarsági, mezõségi stb. alkotótáborokban. Az évek során több néprajzi könyv képanyagát készítettem el, fényképeim megjelentek különbözõ folyóiratokban. Saját albumom jelent meg a népszokásokról Karácsonytól pünkösdig címmel 2004-ben. Elsõ egyéni kiállításom 1974-ben Marosvásárhelyt volt. Az erdélyi falvak életét ismertetõ képeimet egyéni kiállításon mutatták be az Egyesült Államokban, Csehországban, Magyarországon és idehaza. A közel 70 egyéni bemutatkozás, személyes találkozás a közönséggel mindanynyiszor élményt jelentett számomra. Alapító tagja vagyok az 1953-ban alakult Marosvásárhelyi Fotóklubnak, 1969-tõl titkára majd között elnöke tól a Fotómûvészek Nemzetközi Szövetsége (FIAP) AFIAP kitüntetettje tól a Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSz) alelnöke. Czipott Géza 1960-ban született Budapesten. Gyermekkorától folytatott zenei és képzõmûvészeti tanulmányokat, de erõs volt az irodalom, a színház, a film iránti érdeklõdése is. Grafikusként könyvborítókat, könyvillusztrációkat készített. Dolgozott restaurátorként is. Zeneszerzõként színpadi és filmzenéket írt, játszott különféle mûfajú zenekarokban is. Volt egyebek között népmûvelõ, irodalmi szerkesztõ, hangstúdióvezetõ is. Elõadómûvészként, mint versmondó, énekes, hangszeres játékos látható, hallható. Zenés irodalmi estjeiben elsõsorban a keresztény magyar irodalommal, a kortárs és a határon túli kiemelten az erdélyi magyar költészettel foglalkozik. A magyarországi színpadokon kívül fellépett például Nyugat-Európa és Erdély több városában is. Tavaly jelent meg 25 év munkásságát összegzõ lemeze, melynek címe: Hideg borogatás zenés irodalmi látlelet Erdélyrõl. Felföldi Zoltán február 19-én született. Elõször az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán szerzett diplomát orosz nyelv és irodalom szakos hallgatóként 1995-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászként 1997-ben.

7 A résztvevõk életrajza 7 Három éve ügyvezetõje, tulajdonosa a HBF Hungaricum Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft-nek. Angolul és orosz kiválóan beszél. A Mezõségi Õrzõkör Alapítvány elnöke. Az Alapítványt a Széchenyi István Szakkollégium tagjai hozták létre, hogy a Mezõség szociális, kulturális és oktatási helyzetét javítva, élhetõ körülményeket biztosítva és értelmes jövõt teremtve a Mezõségen, otthon tudják tartani a magyar fiatalokat szülõhelyükön, és ezáltal élhetõvé tegyék újra ezt a tájat. Gálfy-Bódi Tamás önmagáról 1946-ban születtem Mezõbergenyén a Mezõség keleti kapujában. Középfokú mûvészeti végzettséggel grafikai és festõi diplomát szereztem Marosvásárhelyt. Tanítómestereim Zsigmond Attila és Nagy Pál voltak. Több közös tárlaton szerepeltem Erdélyszerte. Nagyobb kiállításaim: Marosvásárhely Apolló Galéria, Ifjúsági Palota, Alkotások Háza, és a szovátai Könyvtár. Anyaországi kiállításaim: Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, Budakalász (több ízben), hatvani Moldvai Gyõzõ Galéria, ahol november 25-én Kárpát-medencei tájképekkel Biennálén szerepelek. Kiállítottam Budapesten a Gellért Szállóban, Piliscsabán a Makovecz Imre által tervezett Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, 2000-ben a budapesti Guttenberg Mûvelõdési Otthonban, 2002-ben a dabasi Móricz Kúriában (Dr. Székely András Bertalan nyitotta meg), 2003-ban a Gazdagréti Közösségi Ház Rét Galériában, 2004-ben a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Aulájában. Rendszeresen adott otthont a tárlataimnak és könyvbemutatóimnak a Litea Könyvszalon is. A Mûvészetbarátok Egyesületének rendezésében is több településen állítottam ki, valamint a Mûvészetbarátok székházában több ízben. Többször a Magyarok Házában többek között 2003-ban, Kós Károly születésének 120. évfordulóján Üzenet a Kárpát-medencébõl címmel ban közös tárlaton szerepeltem sok erdélyi és Erdélybõl elszármazott mûvésztársammal a Vármegye Galériában Bartók Bélára emlékezve, mely tárlatot Szokolai Sándor zeneszerzõ nyitott meg júniusában az isaszegi Református Templomban egyéni kiállításomat dr. Székely András Bertalan nyitotta meg, ahol ez alkalommal hazafias és istenes verseimbõl Dr. Torday Ferenc félórás elõadást tartott október 18-án a Pataky Mûvelõdési Központban 1956-ra emlékezve közös tárlatunkat Koltay Gábor filmrendezõ nyitotta meg. Könyvborítók: Mátyás B. Ferenc Mezítelen árnyékod c. regény, Magvetõ; Matatias Carp: Holocaust Romániában , Primor kiadó; Erdélyi Magyarság Antológia Primor Kiadó. Könyvillusztrációk: Gyakorlótér (fiatal váradi költõk antológiája) Széphalom Könyvmûhely kiadása;venczel József: Misztériumjáték c. könyvének illusztrációi és borítóterve (1993). Megjelent könyveim: Az ezerbundás kis szörnyeteg (mesekönyv) saját gyûjtés, saját illusztrációkkal, könyvborítóval és szövegzáró díszekkel. Az ébredés dilemmái aforizmakötet szintén saját szerkesztésben (1995 Anahita kiadó) ben a Bíró family kiadásában a Grafikai Füzetek 97/3 címmel 20 éves képzõmûvészeti tevékenységem rövid keresztmetszete látott napvilágot. Szerkesztés alatt: Uram, én leszállok a keresztrõl c. istenes és hazafias versek; A kõ marad c. antológia, a magyarság ezer esztendejérõl. Erdélyben, az Anyaországban és Délvidéken több lapban valamint folyóiratban közölték metszet-repróimat, verseimet és írásaimat. Szerepléseim alkalmával többször nyilatkoztam a médiának is. (Helyszûke miatt sem heti-, sem havi-lapok, ill. folyóiratok nevét nem említem.) New-York-tól Singapore-ig, több magángyûjteményben vannak alkotásaim. 20 év után ez az elsõ mûvészeti megnyilvánulásom a Civitas novum forum Siculorum -ban.

8 8 VIII. Kárpát-medencei Keresztkötõdések Konferencia dr. Makkai Gergely önmagáról Marosvásárhelyen születtem április 7-én. A Nagyszebeni Regionális Meteorológiai Központ Marosvásárhelyi Kirendeltségénél meteorológus szaktanácsadóként dolgozom ben végeztem a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán, meteorológiai, vízgazdálkodási és környezetvédelemi szakképesítéssel, majd január 31-én a Budapesti Szent István Egyetemen Doktori fokozatot szereztem a környezettudományok területén. Doktori disszertációm címe: Az Erdélyi-mezõség tájökológiai fejlõdéstörténete, és tájrehabilitációjának megalapozása. Alapállásomon kívül óraadó tanárként oktatok a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Nyárádszeredába kihelyezett távoktatási tagozatán 1994-tõl; a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karának magyar vonalán 1997 óta; a Marosvásárhelyi Sapientia EMTE Kertészeti karán 2002 óta; a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományok karának magyar vonalán 2006 óta. Nagy Miklós Kund önmagáról december 6-án Nagyenyeden születettem. A Bethlen Gábor Kollégiumban érettségiztem. Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron szereztem román-magyar illetve magyar-francia tanári diplomát tól vagyok újságíró, 17 évig rádiószerkesztõ voltam a Marosvásárhelyi Rádiónál, majd az írott sajtóban dolgoztam. Jelenleg a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ-helyettese vagyok, és a Múzsa címû heti irodalmi-mûvészeti mellékletet szerkesztem. Óraadó tanárként dolgozom a Sapientia Egyetem kommunikáció szakán. Könyveim közül néhány: Helikoni arcképcsarnok (I-II), Mûterem (I-II-III), Múzsák fellegvára, Bábel Amerikában, Az örökifjú Ariel, Aki a könyveknek szolgál, Míg a magnó összekapcsolt, mûvészeti kismonográfiák: Simon Endre, Maszelka János, Gyarmathy János, Hunyadi Mária, Kedei Zoltán, Kiss Levente. Papp Vilmos 1932-ben született és a budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkészi oklevelet 1956-ban. Ettõl fogva másfél éven át lektorként mûködött ugyanitt az Ószövetségi Tanszéken végén Dunántúlra helyezték segédlelkésznek között az õrségi Bajánsenyén volt lelkész végétõl Budapest-Kõbányai lelkész ban Dr. h.c.-ként a K.G.R.E. hittudományi szakának ószövetségi tanszékén mûködött hat éven át kõbányai lelkészi szolgálata mellett. Ötven év alatt írt 1500 cikket, két tucat tanulmányt, s néhány könyvet. Zömmel az Ószövetség tárgykörébõl, a magyar irodalomban található bibliai hatásokról, Õrség múltjáról. Szakács István Péter önmagáról Székelyudvarhelyen születtem 1957-ben. Általános és középiskolai tanulmányaim befejezése után a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán szereztem tanári oklevelet 1984-ben. Azóta szülõvárosomban tanítok, jelenleg a Tamási Áron Gimnáziumban, egykori iskolámban. A nyolcvanas évek második felétõl a diktatúra legsötétebb idõszakában kezdett el foglalkoztatni az írás gondolata; szellemi légszomjam csillapításáért, menekülésként, a kiszolgáltatottság miatt érzett düh levezetéséért, vagy egyszerûen intellektuális kalandvágyból kezdtem el írni, magam sem tudom már. Írásaim 1990-tõl jelentek meg erdélyi és magyarországi lapokban, folyóiratokban. (Tekintet, Látó, Helikon, Korunk, Székelyföld, PoLíSz stb.). Elsõ novelláskötetem, a Francia tavasz ban jelent meg a marosvásárhelyi Mentor kiadónál. Ezt követte, ugyancsak a Mentornál, A belga utazó c. könyvem 2001-ben. Legújabb, elbeszéléseket tartalmazó kötetem, a Jerikói lonc 2003-ban jelent meg a Kráter kiadónál. Tizedik éve rendszeresen közlök publicisztikai íráso-

9 A résztvevõk életrajza 9 kat is az erdélyi magyar sajtóban. Több szépirodalmi antológiában szerepelek: Erdélyi Dekameron 1996, 1997, Erdélyi Szép Szó 2000, 2001, 2003, 2004, 2005, 2006, Lassított lónézés erdélyi magyar elbeszélõk , Újabb erdélyi elbeszélõk (Bp. 2005) Szépírói és publicisztikai tevékenységem mellett a 90-es évektõl tudományos munkával is foglalkozom. Irodalomtörténeti szakterületem a nyugati magyar s azon belül a kanadai magyar irodalom. E témakörbõl doktoráltam. Dolgozatomat 1997-ben védtem meg a kolozsvári Babe?-Bolyai Tudományegyetemen. Ebbõl született Szavak prérijén c. irodalomtörténeti tanulmánykötetem, ami 2002-ben jelent meg a kolozsvári Polis kiadó gondozásában. Ugyancsak 2002-ben látott napvilágot A vádlott neve Wass Albert c. dokumentum-összeállításom a székelyudvarhelyi Litera kiadónál, amiben elsõ ízben kerültek a nagy nyilvánosság elé az író koncepciós perébõl való hivatalos iratok. Tagja vagyok az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak, a Romániai Írók Szövetségének, a Magyar Írószövetségnek és a Castellum Alapítványnak. Az elmúlt években több alkalommal is részesültem szakmai elismerésben: Látó Nívó-díj (1994) próza kategória; az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány által hirdetett pályázatokon két alkalommal nyertem III. díjat: az 1998-as novellapályázaton Halálhíradó c. alkotásommal, 2000-ben pedig az esszépályázaton Szavak tükör kertjében c. írásommal. Szépirodalmi és publicisztikai tevékenységemért 2002-ben Pro Urbe-díjat kaptam Székelyudvarhelyen, ben pedig a Wass Albert irodalompolitikai rehabilitációja érdekében végzett kutatói munkámért Wass Albert-díjat Budapesten. Székely András Bertalan 1952-ben született Budapesten. Négy gyermek édesapja. Földmérõ mérnöki oklevelét 1977-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem Építõmérnöki Karán, mûvelõdésszociológusi diplomáját 1981-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte ben avatták bölcsészettudományi doktorrá. Mérnöki, népmûvelõi, muzeológusi munkahelyei után között tudományos munkatársként az Állami Gorkij Könyvtár nemzetiségi kutatócsoportjában, majd a Magyarságkutató Intézetben vett részt hazai és határon túli kisebbségkutatásokban. A kisebbségpolitikai rendszerváltás kezdetétõl az államigazgatás különbözõ intézményeiben Miniszterelnöki Hivatal, Határon Túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási és Kulturális Minisztérium végez köztisztviselõi munkát. A balkáni háború idején ilyen minõségében hat esztendeig a délvidéki, baranya-szlavóniai és muravidéki magyarság érdekében tevékenykedett, 1998-tól a tizenkét hazai nemzeti kisebbség kulturális kérdéseivel foglalkozik óta a Szent László Akadémia Kárpát-medencei Régió Tanszékét is vezeti, emellett a nemzetiségi kérdésrõl speciálkollégiumot és elõadásokat tartott több egyetemen. Szerzõje, társszerzõje vagy szerkesztõje huszonnégy hazai és szomszéd országbeli tudományos, ismeretterjesztõ és szépirodalmi kiadványnak. A Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumában a kezdetektõl a évi megszüntetésig a délvidéki magyarság ügyeinek referens kurátora. A Józsefvárosi Önkormányzat szociális bizottságában között dolgozott. Több mint két évtizede tevékenykedik a honismereti mozgalomban (egy ideig alelnöke volt a Honismereti Szövetségnek). Kezdeményezésére alakult meg a délvidéki magyarságot támogató hazai civil szervezet, a Hunyadi Szövetség, amelynek elsõ fõtitkári tisztét is betöltötte. A 2002-ben létrehozott Magyar-Szlovén Baráti Társaság alelnökévé választotta. A Magyar Kultúra Lovagja.

10 10 VIII. Kárpát-medencei Keresztkötõdések Konferencia Turcsány Péter március 7-én született Budapesten. Író, szociológus, kiadóvezetõ. Felesége Szutor Ágnes kertészmérnök, szinkrontolmács, népdalénekes. Gyermekei: Villõ, Édua, Botond, Tormás, Bíboranna, Torda. Verseit már gimnazista korától közlik országos irodalmi fórumok. 18 esztendõs korában, 1969 márciusában, a cseh Jan Palach halálhírére, tudatos lázadóként abbahagyja tanulmányait. Ennek ellenére az MTA Közgazdaságtudományi Egyetemén külön szemináriumon elvégzi Szelényi Iván vezetése alatt a szociológia szakot. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézet Értékkutató Mûhelyének és az MTA Irodalmi Tudományos Intézet szemiotikai és verstani kutatócsoportjának szeptember 12-én a Bös Nagymarosi Erõmû építése ellen tiltakozó tüntetés nyitó szónoka ben a Bajcsy Zsilinszky Társaság képviselõjeként részt vesz Budapesten a XI. kerületi Kerekasztal Tanácskozásokon. Költészetét különbözõ irodalmi díjakkal ismerték el kortársai (a Lakitelek Alapítvány Kölcsey Díja, Pest megye Millenniumi különdíja). Volt geodéta, földmérõ, kérdezõbiztos, irodalomkutató, szociológus, külön személyi ajánlással magyar-történelem tanár és népmûvelõ, önkormányzati tanácsos, lektor, szerkesztõ és kiadóvezetõ tõl a Magyar Írószövetség tagja tól kis megszakítással a PoLíSz címû irodalmi lap fõszerkesztõje, 1991-tõl a Kráter Mûhely Egyesület könyvkiadó-vezetõje, majd 1998-tól elnöke tõl a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) ügyvezetõ- majd alelnöke október 1-tõl Pomáz város képviselõtestületének választott tagja. Verseskötetei: Tarisznya (1982, Magvetõ), Testamentum (1986, Szépirodalmi), Mázsa és pehely (1995, Antológia), Megmentett tisztásaink (1998, Kráter), Emelkedj, Atlantisz! (2003, Kráter). Eszszékötete: A mérleg közepén I-II. Gyermekpedagógiai, verstanpoétikai, irodalomismereti és közéleti írások (2000, Kráter). Fordításkötek: (Blaga Dimitrova, Salvatore Qasimodo, Giuseppe Ungaretti, Velemir Hlebnyikov) társfordítója és szerkesztõje. Vetési László Református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakelõadója, aki az erdélyi magyar (elsõsorban szórvány-) közösségeket nemcsak lelkipásztorként, hanem fáradhatatlan kisebbségi mindenesként : lapszerkesztõként és kiváló kutatóként szolgálja. Zöld György augusztus 14-én született Székelykövesden. Teológiai tanulmányait 1977-ben fejezte be és ekkor került a mezõségi Köbölkútra. Ezt követõen a szamosmenti Retteg lelkipásztora. A mezõségi és szamosmenti szórványok után Székelyvajába hívták meg. Itt a Marosi egyházmegyében 8 évig volt lelkészértekezleti elnök, jelenleg missziói elõadó. Érdeklõdési területe az egyház és mûvelõdéstörténet valamint a néprajz. Hitépítõ írásai és prédikációi különbözõ egyházi lapokban jelentek meg. A szolgálat mellett négy gyermekünkben is sok örömöt ajándékozott Isten.

11 Turcsány Péter A Mezõség magyar öröksége óta 2 ugyanazon a dombon éltünk együtt a néppel. Wass Albert: Voltam és más életrajzi történetek A gyermek megindult. Lassú, tétova lépésekkel ment végig az udvaron, fel a lépcsõn, s megállt az apja elõtt. Az intett neki. Gyere. Végigmentek a tornácon, tova a kis toronyhoz. Ott megálltak. Félkörben látszottak a hegyek, sötéten, némán. A rabonbán azokra mutatott. Látod ezeket a hegyeket? Igen, látom, apám. Ezek közt a hegyek közt a mi népünk él, mióta világ a világ, tudod-e. S kell éljen örökké! Érted, fiam? Komor csengése volt a hangjának, a gyermek nem tudta miért, nem sokat értett az egészbõl, de megérezte, hogy súlyos nagy szavak estek a fejére, és súlyuk alatt kigyúlva rebegte. Értem, apám! A súlyos férfikéz a gyermek vállára szállt. S minden, amit teszünk, õérettük legyen! Sötéten álltak körül a hegyek, s hallgatták a szót. Sokáig álltak még ott, apa és fia. Egymás kezét fogták, arcuk a hegyeknek feszült. A hegyek fölött fekete füst szállt, kiégett lármafák füstje. Az asszony pedig ugyanakkor ott térdelt a Szûzanya képe elõtt. Wass Albert: Az utolsó áldozat 3 1 Részletek Turcsány Péter Wass Albert élet(mû)rajza címû készülõ esszéregényébõl. 2 Rejtélyes utalás a Vata-féle lázadás idõpontjára, az Orseleo Péter elleni elsõ össznemzeti felkelésre, amit végül a Lengyelországból hazatérõ Vazul-fiak trónra kerülése rendezett el. A Mezõségnek ezen a táján, a Wass-család birtokainak lábtõ-szomszédságában valóban terültek el Ákos nembeli Moisnak birtokai még a 14. században is, a szentgotthárdi tóval szemben, keletre, Búzán voltak birtokaik. Talán a dátum szellemisége fejezi ki Wass Albert magyarságszemléletének szellemi irányát. 3 Az Utolsó áldozat címû történelmi novellának éppen a 11. századi Erdély politikai önállóságának elvesztése adta a témáját. A 20 évvel késõbbi Vata fia Vata lázadás leverésével a király megvonja a választott erdélyi Rabonbán (vezetõi tisztségviselõ) hatalmi jogkörét az erdélyi nép fölött, ettõl kezdve a vajda tisztség királyi kinevezéssé töpörödött. WA-ZS

12 12 Turcsány Péter I. Mezõség, a nyomorúság Golgotája, a feltámasztott Holt tenger vidéke A Kárpátok roppant gyûrûjébe zárva, laposan, szélesen húzódik a Mezõség. Hajdan tûzhányókkal koszorúzott tengeröböl, ma elöregedett, formájában és lényegében megváltozott vidék. Szépségét nehéz megérteni, de ha mélyebben elemezzük a tájat, évmilliók ködös távlatából ragyogva bontakozik ki eredeti képe. A ma kopár domboldalakon óriás tölgyesek zsongtak akkor, tisztásain vaddisznók tanyáztak. Kanyargó patakvölgyei, melyek ájult meztelenségben hevernek a déli verõs, kékes csillogó tavakkal ékeskedtek. Ilyen volt és ilyen lehetne ma is a Mezõség. Az erdõket évszázadokkal ezelõtt kiirtották, a középkor ezernyi halastava eltûnt, s a vidék jellege megváltozott. Ma fehérlõ tufa padok s a földcsuszamlások szeszélyes formái, különös alakú képzõdmények jellemzik a tájat. Sivár domboldalait záporpatakok óriás vízmosásai sebzik fel. Selymékes tõs rétjein vadrucák, bíbicek hada tanyázik. Esténkint dallal kezd a mocsár s ha szél zendül a nád karcsú veséjén, a különben semmitmondó vidék megtelik bájjal és poézissal. (W. A. Keleti Újság, sz.) A nyomorúság Golgotáját járja e szegény nép is. Lányai: ugyanolyanok testben, ugyanúgy érzõk, örvendõk, sírók, mint a márványos paloták asszonyai: húsokat harapják, fáj szívük, ha ideje eljött megmozdul, ugyanolyan jussal a boldogságra, mint a gazdagoké Öregeik: ugyanolyan gyengék, gondosság, ápolás után vágyók, gyámoltalanok, mint minden emberi aszalék. (Petelei István : Mezõségi út, Úti jegyzetek, 1884 augusztus) Nemzedékem életének kísérõje a tragikum és a szépség volt 4 foglalta össze kortársainak életsorsát Wass Albert. Hasonlóan foglalhatnánk tömör kifejezések gyûrûjébe az általa mindhalálig szeretett tájat, a Mezõséget. Holt tenger ami feltámasztásra vár, mai is. A történelem viharainak, a földrajzi táj változásainak, a népesség kipusztulásának tragédiáira mindig talpra állással kellett felelni e táj urainak, népének és lakóinak egyaránt. A mi dombjaink Tudom, hogy a mi dombjaink nem szépek. Kopárak, hajlottak, szürkék. Olyanok a völgyeink is, mintha örökös hétköznap lenne az életük, nem is lehet határozottan tudni, hogy hol kezdõdnek, s hol végzõdnek. Úgy simulnak át lassú emelkedéssel a dombokba, mint ahogy a munkás, szürke élet belesimul a halálba. Nincs minálunk semmi érdekes. Aki idegen közénk vetõdik, unottan nézi álmos lankáinkat, erdõtlen, kopár oldalainkat, melyeknek martjain csak egy-egy sor tüskés kökénybokor és néhány árva vackorfa díszeleg. Falvaink félszegen húzódnak meg egy-egy völgysarokban, vályogból vert falú házaikon ócska nádtetõkkel, s még tavainkban is kevés az öröm: sekély vizüket iszap, nád, sáté lakja, gazdag tanyája piócának, békának, vadrucának. Széles legelõink füve zöld színét hamar veszti, már nyár elején 4 WA-VA

13 A Mezõség magyar öröksége 13 szürke és kopott. Nyáron mocsárszag bosszantja az átutazó orrát, aki kényes autójával rossz utainkon néha átdöcög, õsszel áztatott kender keserû bûze, égett trágya füstje és a sár, mely mély és ragacsos. És ez a vidék nekünk mégis szép. Furcsa ez, és idegen elõtt érthetetlen. De aki sokat van itt, az megérzi hamar: valami van nálunk a levegõben, valami van a dombok hajlásában, ahogy puhán és szelíden egymásra borulnak a láthatár alján, a völgyekben, ahogy szélesen és barátságosan elénk tárják õszinteségüket. A tavainkban van valami titokzatos, mikor az alkonyodás táján ezüstös párát lehelnek, s a nádasok susogásában ezer kis moccanás vegyül, mikor suhogva kelnek szárnyra a vadrucák, s fent magasan, a gyöngyszínû ég páráiba veszve egymást keresõ gémek szólanak. Mikor a bölömbika szavára megmozdulnak a békák, zagyva lármával, mint egy roppant zenekar, s a brekegésük mindent átfogó zsongássá nõ. Van valami furcsa, megnyugtató varázsa annak, ahogy a dombokról visszatûz a napfény, ahogy a csend ezer kis megszokott zajból összetevõdik, amikor sátés rétjeinken szólnak a békák, mezõinken cirpelnek a tücskök, egy-egy marha elbõdül valahol, távoli tanyán ugat egy kutya, s messzirõl jövõ, messzire menõ országúton porfelhõt kavar egy áthaladó gépkocsi. Dombok hajlott gerincein, ha állunk reggelenként, s figyeljük zsibbadt lélekkel a csendet, mely, mint egy anyagtalan, langyos, meghitt palást terül fölénk és dombjaink vállára, úgy érezzük, hogy az élet szép és egyszerû. Érezzük agyunk hajszálereiben az álmos bágyadozást, melyet lankás oldalak sárga agyagföldje sugároz felénk, s melyben egyetlen zsongásként szûrõdik a messzire nyúló legelõk tücsökzenéje a völgyi békák zagyva lármájával. Ez a zsongás, mint egyetlen lágy ezüsthúr feszül ki völgyek és lankák fölé, dombról-dombra nyúlik, hullámról-hullámra, s rezgése betölti a levegõt valami bús egyhangú melódiával. Furcsa varázslat alatt állunk ilyenkor, lassan mozdul a szántogató ökrök lába, lassan veti az eke a barázdát, lassan és megnyugodva ver a szívünk. Érezzük feszülni az izmainkat, a napfényes levegõt mélyen beszívjuk, s az életet szépnek és szelídnek látjuk, akár a tavaszi reggelt, mely harmatos arany seprûvel végigszalad vetéseink fölött, s kedvére borzolja a röghöz lapuló kis pacsirta tollát. Tavaszi szag leng a levegõben, s az omladékos, kopár dombokra, mint apró álmos bogarak, fölmásznak az ekék. Csak alig mozdulnak, és lassan mégis hosszú csíkokat marnak a földbe, egyre többet, és ha sokáig nézzük õket, megértjük, hogy az a kimért, lassú nyugalom, mellyel ökreink a barázdát tépik, maga az élet és a valóság. Nem izgalmas történéseken, nem fejtörõ elméleteken, de azon fordul minden, hogy miképpen omlik a föld az eke mögött, a borona hogyan takarja a magot, s mikor búvik ki zölden a vetés. A föld és az ember összetartozik, s minden, ami kívül van ezen, csak cicoma, csipke, bárányfelhõ. Egyének, családok és nemzetek sorsát súlyos horgonyláncok tartják lekötve a földhöz, s aki ezt a láncot eloldja, azt úgy elsodorja valami, mintha nem is élt volna sohasem. Sokszor gondolunk ilyesmit, mikor egy-egy dombon állunk, és nézzük a falvainkat, ahogy elnyújtóznak a langyos napsütésben, és békés mosollyal tenyerükre veszik a templomot meg a temetõt, hogy megmutassák az Úristennek. Elgondolkozunk néha azon is, hogy miért vannak a falvak mindig a völgyek alján, s dombon csak a templom meg a temetõ és itt-ott egyegy öreg udvarház. Aztán belefáradunk a gondolkodásba, és felelet nélkül hagyjuk. Telik az idõ, s a világ északos oldalán fekete felhõk gyûlnek, viharfogaikat reánk vicsorítják, s mi behúzódunk tetõink alá. Falvaink meglapulnak a völgyben, míg zúg a nagy idõ fölöttünk, összehúzódnak nádfödeleik alatt, mint vén, subás juhászok, s ha nagyon csattog a villám, felnéznek a templom falára, s a félelem messzi elkerüli õket. És ilyenkor hirtelen megértjük, hogy miért van dombon a templom, ahol minden ház egyformán meglátja. S mert kell valaki mindig, aki a viharral szembenézzen, azért van dombon az udvarház is. Komolyan és önérzetesen áll a maga helyén, nem hivalkodik, és nem retten meg, ha jobban

14 14 Turcsány Péter éri a szél, mint másokat. Boltíves vén falai vannak, századokra szóló fundamentuma. A vihar néha leveri róla a vakolatot, vagy megtépázza mohos tetejét, egy-egy ablakát bezúzza. De nem dönti le, mert erõs kövekbõl épült, és oda van nõve a földhöz. Néha rossz napokat él, olyankor dudva növi be elõtte az udvart, s tört ablakait papírral ragasztják télvíz idején. Gazdája csizmát hord és otthon szõtt ruhát, s pár év alatt visszabillen minden a régi rendbe. Feldaraszolják újra az udvart, meszelik a házat, s az ablakokat beüvegezik. Az udvarház falát vadszõlõ futja be vagy repkény. Körülötte néhány fenyõ õrködik, s hirdeti télen át a hóba fúlt völgyeknek, hogy nincsen halál, csak Csipkerózsa-álom. Nem szereti, ha kastélynak csúfolják. Vastag falai közt egyszerû, õsi rendet õriz. Nehéz tölgyfa kapuját, mely mindig nyitva áll, messzire elkerüli minden, ami divat, múlandó hiúság, üres és cifra jelszó. De betérhet rajta bárki, akit derûs vagy borús arccal az útja arra visz. Tágas pipázóját agancsok díszítik, s a könyves polcokon gazdasági könyvek állanak békés sorban újabb regények mellett. Szobáiban csöndes szavak esnek vetésrõl, szántásról, földi gondokról. S ha apró bajlódások fonalán a szó nagy közös bajok mélységéig ér, lehajtott fejjel és ritka beszéddel emberséges és súlyos gondolatok érnek. Tetõi viharállók, és messzire néznek. Megszokták már nagyon, hogy hevítõ napsütés után zápor paskolja õket, s bölcs türelemmel tudják, hogy a vihar után szebben nõ a fû, zöldebb a vetés. Nehéz idõkben is bízva néznek végig a falu fölött, s a falu kunyhói is nagy idõk estéjén a dombot figyelik. W. A.: Udvarház a mezõségen Dr. Koós Károly néprajztudós A Mezõség néprajza címû munkájában a falvak neveibõl óvatos következtetéseket von le a táj múltjával kapcsolatban: Magyarajkú lakosság elsõsorban a Mezõség dél-keleti és észak-nyugati településeiben él. ( ) A vidék betelepülése szempontjából igen tanulságos volna a helységnevek eredeti alakjukban való tüzetes vizsgálata. A nemzetségnevek és a d- képzõs helységnevek a magyar települések legkorábbi rétegéhez tartozhatnak. Korai jelentõs (egyházas) településre utalnak a szentekrõl elnevezett helységek, vagy az olyanok, mint Barátfalva, Veresegyháza. Többnyire késõbbi településekre utal a telepítõ nevét vagy a telepesek népiségét jelzõ -falva, -háza, -laka, -fája, -hida végzõdésû falunevek hosszú sora. A kapus helységnév az egykori gyepû vonal kijáratát õrzõ helységet jelöli. Gyepûvel kapcsolatos õrhelyekre utalnak: katona, õr, vár, udvar, szavakat tartalmazó helységnevek. Talán a kereszténység késõi felvételére vonatkozik a Bálványosváralja, Ördöngösfüzes helynév. Balás Gábor, a Székelyek nyomában címû monografikus értékû nagy munkájában, történeti szerepet lát a Mezõség központi helyzetében, még a Honfoglalás elõtt a Kárpát-medence nyugati részérõl visszafordult székelység központi letelepedési, majd kisugárzási helyének tekinti ezt a termékeny folyókkal és titkos gyepûkkel körülvett tájegységet: Csak a Mezõség /Csigla-mezõ/ az a terület, mely három oldalról is /Jó/ nevû folyó és pataknevekkel határos. Csak a Mezõség az a terület, mely a koraavarsággal északról és délrõl érintkezett, de tömegesen nem telepedtek meg koraavarok. Csak a Mezõség az a terület, ahol késõ avar lelõhelyek nem fordulnak elõ jelentõs mértékben ( ) Így csak egyetlen terület van, ahol a székelység korai letelepedése az írástörténeti és kiegészítõ adatokkal bizonyított s ez a Mezõség, a Csigla-mezõ. Ez viszont egyezik a székelység történeti hagyományaival is. 5 5 Balás Gábor: Székelységet és Erdélyt érintõ lényeges õstörténeti adatok, Zürichi Magyar Történelmi Egyesület

15 A Mezõség magyar öröksége 15 A mezõségi magyarság A mezõségi magyarság hajdan nagy és zárt tömbben élt Erdély közepén. A mezõségi nyelvjárás határozza meg Erdély magyar nyelvét. A közös mezõségi-csángó nyelvi jelenségek nagyon régiek. A csángók, és a mezõségi magyarság nyelve szorosan összetartozik. Igen régi magyar nyelvállapot két tömbjét alkotják. A mezõségi magyarság hajdan mai területénél keletebbre is élt. A bizonyíték az, hogy a székely mezõség falunevei kirívóan magyarok, de nem székely, hanem náluk korábbi, mezõségi jellegûek: Szabad, Bergenye, Sámsond, Bánd, Kövesd, Galambod, Szabéd, Báld Csejd, Agárd, Sárd, Kakasd a legrégíbb magyar helynevek a Kárpát medencében. Ezeket a nagyon régi magyar faluneveket az egész nagy belsõ erdélyi medencét megszálló magyarok adták Moldovában egyáltalán semmi nyoma nincsen Árpád népe érkezésének és megtelepedésének. A magyarság máig azt a csángó-mezõségi nyelvjárást beszéli, amelyet már a X. század elõtt is ott élõ magyar õsei. Amely különbözik a székelytõl, sõt a székely Mezõségen régibb a székelynél. Anonimus sorai nem legenda, hanem józan beszámoló. A székelyeknek voltak elõdeik Attila korában. Csaba állott a hunok élén a Sicambria, azaz Óbuda falai között vívott csatában. Erdélybe elõször egy Csiglamezeje nevû táborban teremtett magának széket. A határ menti hegyekben, a blakokkal kapták meg osztályrészüket. Azoknak betûit használják, botokra vésik ügyesen ro-ják, rovás módjára. A székelyek az avarok országába 670 körül beköltözött magyarok. A csángók és mezõségi magyarok után kerek száz évvel érkeztek Hunniába. A krónikák is gyakran hunoknak nevezték a kései avarok népeit. Az Erdélybe visszavonuló háromezer hun harcos nem hódolt be a frankoknak. Megõrizték egységüket. Erdélyben a Csiglamezõn vészelték át a IX. évszázadot. (Makkai László közleményének kivonata, Hitel szept.) A Mezõség-i magyaroknak 10. századi kétségtelen régészeti nyomai és 11. századi írásos emlékei maradtak fenn, nem is beszélve a korai, részben akár a 10. századéra is visszavezethetõ magyar helységnevekrõl E tájon birtokoló Zsombor és Agmánd nemzetségek tagjai Szívesen vették, hogy a geszta író az õ birtokjogaik õsiségét is hajlandó bizonyítani, s ennek érdekében közölték vele családi hagyományaikat. A Zsomborok valószínûleg a hét vezér egyikét tekintették õsüknek ezért joggal tekinthetjük õket Erdélyben õsfoglalóknak. Doboka megyérõl már kimutatta a kutatás, hogy kb. egyharmada még a 13. században is a Zsombor nemzetség kezén volt. A Mezõségi Mélyes patak völgyében (Szász)Zsombor, Mányik, Kékes, (Szász)Móric és (Dellõ)apáti helységnevek többsége rag és képzõ nélküli nominatívuszban álló személynév ezek közötti magyar helynévadásra utalnak A Zsombor nemzetség birtokában volt, s nyilván a tatárjáráskor elpusztult, késõbb sem újraépült puszták Póstelke, Lõrincszigete, Váma, Mikustelke, Kéthorpágy, Õrvénytelke, Pikacstelke, Tibatelke, Berketelke, Palota, Rigótelke, és Boroszló régi típusú magyar nevek. A Mezõségen, a Lekence völgyében ugyancsak õsi Ágmánd-birtokok feküdtek: (Uzd)i szentpéter, (Nyulas)néma, Mezõ(rücs) a még néhány, azóta eltûnt falu Királyi várbirtokok: Lomb, Pata, Szopor, Szovát és telepített katonaeleme utolsó (Mezõ)Õr, és (Mezõ)Keszü Jenõ a dobokai, Keszü a kolozsi, Megyer talán a tordai várhoz tartozott Doboka elsõ ispánja István királynak közeli rokona volt. A vár már elõbb is fennállhatott, mint a Zsombor nemzetség központja. Doboka a Zsombor nemzetség rokonsági körébe tartozott. Erdély története I. kötet 260. old. Akadémia Kiadó, 1986 Budapest

16 16 Turcsány Péter A finnugorok aránya a mai magyarságban 4,6 százalék, a törökös típusé az ötvenet is meghaladja. ( ) Álmos illetve Árpád honfoglalóinak bejövetelekor a Kárpátmedence sûrûn lakott volt. Ez a népesség elsõsorban az avarokhoz köthetõ, szintén elsõsorban török megjelenésû volt, de lehetett itt még a hun birodalom népeibõl, és valószínûleg itt voltak a székelyek õsei is. Tehát a mai népanyagunk õsének mintegy fele már itt volt a 896-táján történt honfoglalásunk idején. Dr. Csihák György a Zürichi Magyar Történelmi egyesület elnöke a Magyar Nemzet április 7-i cikkébõl, idézi KKF László Gyula professzor kettõs honfoglalására utalva, sejtette, hogy a hunmaradékok itt lehettek a Kárpátmedencében az Árpád vezetése alatti Honfoglaláskor. Megnyugtató volt a feltevés, amit egyre többen fogadnak el. Ki tudja bebizonyítani, hogy a hunok visszavonulásakor nem maradtak itt néptöredékek. Ezt a lehetõséget a Mezõség kitárt karral kínálta a maga megszámlálhatatlan tavaival, tórendszerével, amelyekbõl ma is még sokat láthatunk. Jóllehet egyre csökken a számuk az állandó lecsapolásokkal, gondozatlanságokkal. A parton lakók siettetik is a kiszáradást, mert zöldséges kertecskét alakíthat magának, lásd Katona, Cege, Ombuz-völgye tavainak szûkülését, s a parti lakók mosolyát: már szénát, kórét is lehet tárolni a kiszáradt meder szélén. Nos, a Marha Sándor, Marha Ferencek nevei mit sejtetnek? Nem napjainkban használatos nevek. Kövesdi Kiss Ferenc: Riadóra szól a harang! Az Erdélyben is lezajló államalakítás folyamatában Makkai Gergely tudós megvilágítása szerint nem kis szerepe volt az erdélyi és ezen belül a mezõségi táj otthonos, megélhetést biztosító ökológiai viszonyainak, amelyet eleink messzemenõen meg tudtak becsülni. Pusztai erdetük, a természettel való állandó kapcsolattartásuk a mértékletesség nemes ösztönét oltotta vérükbe. ( ) Az Erdélyi Mezõség ebben az idõszakban a szerencsésen egymásra talált ember és táj harmonikus együttélésének iskolapéldája volt. 6 Szolnok-Doboka Megye 19. századi monográfusa a az itt élt különbözõ néprétegek letelepedését állapítja meg a helynevekbõl: Amint a vármegye általános története elmondja, a magyar királyság gazdasági okból hatolt a Szamos vidékére, melynek szláv lakosai sóbányászatot ûzve, a Szamoson s a Tiszán szállították le terményeiket. Királyi birtokok alakultak a Szamos vidékén, melynek nevét Solnik Szolnok alakban az érkezõ magyarok is megtartották a terület megnevezésére, s a Szamos-folyót és mellékfolyóját a maguk nyelvén Sajónak nevezték, a mi (Sav-jó) kifejezésünk szintén a terület geológiai typusából nyeri eredetét. Ime tehát, a topographiai nevek összefüggése a népek egymásutánjára milyen megbízható kalauzul szolgál. Sok idõ telt, míg a szolnoki terület megalakulásáról írott emlékekbõl alkothatunk képet magunknak. A XII-ik század vége az az idõpont, midõn az elsõ helynevekrõl van tudomásunk. Ezek a mai Szent-Egyed, ban Wesscel* vagy Vascuteleke de Sancto Egidio, Igalia vagy Zenth-András, Doboka, Mohaly, Devecser (kis és nagy), Kendermart, Paptelke, Füzestelke a legrégibb oklevélben, mely a mai gróf Wassok õseinek adományozott birtokokkal foglalkozik. Utánuk következnek a XIII-ik században: Kozárvár 64( ), Deésvár (1236), Désakna (1236), Czegõ (Czegeteleke 1243), Pujon (1265), Décse, Jenõ, Csoboló (Csobolótelki), Böktelek, Csépántelke (1269), Aranyos-Szász-Móricz (Mowrucz 1278), Kecsed, Kentelke, Lozsárd, Darvas (1279), Felsõtõk (1280), Csicsó és Retteg (1283), Néna és Beke (1288), Szék, Bálványos, Lápos, Gerlahida (1291), Péntek, Kodor, Ormány, Szükerék (Szilkereke), Cseh, Deáki (1294), Õs (1294) és Kétnyires (1298). 6 MG-EMT old.

17 A Mezõség magyar öröksége 17 Ez volt vármegyénk topographiája a XII. és XIII. században. Mit magyaráznak e helynevek? Hogy vármegyénk lakosságát az itt talált szlávokon kivül (Retteg, Pujon, Néma, Doboka szláv jelentésû helynevek) a XII. század folyamán magyarok képezték, a kik a szlávokat assimilálva, az elsõ maradandó társadalom alapját vetették meg; e társadalom alakulásához járultak a szászok (Flandrenses), akik II. Géza korában ( ) lépnek fel Erdélyben A Mezõség középkori gazdagsága A középkorban a vízterületek védelmi célokra történõ alkalmazása közismert. A mezõségi tavak vonatkozásában ilyen irányú feljegyzéseket nem találunk ugyan, de számos jel arra mutat, hogy õket is létezésük egy bizonyos szakaszában hasonló célokra is alkalmazhatták. Erre abból lehet következetni, hogy a természetes terepakadályok hiányában a kor hadászati gyakorlatának megfelelõen az ellenség elõretörésének lassítására jó lehetõség volt a völgyek vízzel történõ elárasztása. Tereptani szempontból erre ideális lehetõséget szolgáltattak a csaknem párhuzamosan haladó, többnyire észak-dél irányú patakvölgyek, amelyekben a duzzasztásokban összeálló tófüzérek egy több védelmi vonalból álló gyepûövezetet képeztek. ( ) A magyar törzsek hatalmas állatállománnyal érkeztek a mezõség területére, amelynek létfontossága volt az ivóvíz kérdése. Továbbá abban az idõben az ásott kút ismeretlen volt. Így emberi használatra a forrásokat, az állatok számára a folyó- illetve állóvizet használták. A mezõségi folyóvizek természetes állapotukban nem elégítették ki az állatállomány ivóvízszükségletét, de a dugások felduzzasztották õket, és így rövid idõ alatt számos tófelületet alakítottak ki a legelészõ csordák közelében. A tóalakítás másik okát a halászatban kell keresnünk. Eleink halászattal már az õshazában foglalkoztak. Vándorlásaik során több halásznéppel is kapcsolatba kerültek, akiktõl a halfogás legkülönfélébb formáit sajátították el. Mikor az új hazába értek, elég hamar felfedezték a mezõségi patakvölgyekben rejlõ duzzasztási lehetõségeket, tófelületet alakítottak ki, és ezekben tudatos halgazdálkodást folytattak. ( ) A lakosság foglalkozásában a földmûvelés és állattartás mellett a halászat játszotta a legfontosabb szerepet. Mivel a tóvidék az egész középkoron át nemcsak a helyi lakosság, hanem a vizektõl távol esõ területek szükségleteit is ellátta. A magyarok által lakott területek halbõségét egy korabeli 1300-as leírás Norvégia után Európa összes királyságai között a legkiemelkedõbbnek tartja. Makkai Gergely: Az Erdélyi-mezõség tájökölógiája, old A késõbbi háborúk, a tatár és kun betörések, a török elleni harcok, majd a Habsburg megtorló hadjáratok és az oláh betelepítések szinte megfordították a nemzetiségi arányokat Erdély több területén, de köztük különösen a Mezõségen. A mûvelõdéstörténész Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek címû összegzõ munkájában így ír errõl a folyamatról: A középkori zord idõk teremtették meg az erõddé alakított és várfalakkal körülvett templomokat. De ezek sem tudták megmenteni a népet a nagy vérveszteségtõl és sok templomot a felégetéstõl. A veszteségek egyik következménye, hogy amíg kezdetben alig ismerték a vegyes településeket, és a nép vallás szempontjából is egységes volt, a XIII. századtól a pusztává lett vagy meggyérült lakosságú településekre keleti szertartásúakat telepítenek. Ez a folyamat különösen a nagy török hadjáratok korában erõsödik, amikor a Balkán a török felvonulás útjává válik nyugat felé.

18 18 Turcsány Péter Ez a folyamat négy évszázadon keresztül folytatódik, amikor a jobbágy nélkül maradt nagybirtokosok betelepítéssel próbálták pótolni a munkaerõhiányt. Ez magyarázza, hogy a Székelyföld, ahol nem volt általános a nagybirtok, miért tudta majdnem mindenütt tisztán megõrizni településeit. Ezzel szemben a Maros, a Szamos mente, a Mezõség, valamint a nagyobb, gyakoribb és korai támadásoknak kitett Dél-Erdély, a Szászföld nem tudta kiheverni veszteségeit. Verancsics Antal szerint 1550-ben az addig egy vallású három nemzet (Siculi, Hungari, Saxones) aránya Erdélyben az összlakosságnak egy-egy negyedét teszi ki, vagyis összesen a lakosság háromnegyedét képezi. (Chorographia Transsylvaniae.) Két évszázad múlva ez az arány negatív értelemben teljesen megváltozik. Ebben talán részes az is, hogy Kelet felé néz a táj Noszoly ezalatt a nép vallási egysége is felbomlik. 7 Dr. Koós Károly a Mezõség éghajlatáról, mezõgazdaságáról imént idézett munkájában a következõ összefoglaló megállapítást teszi: A környékre a ligetek voltak jellemzõk. Egyébként a dombvidék vegetációja sztyeppei jellegével tûnt ki, és azzal, hogy Erdély fõ éléstára volt! Az agrártörténész Makkai Gergely fájdalmas adatokat tár fel a mezõségi magyarság pusztulásáról: Erdély valamennyi tájegysége közül a legnagyobb arányú népességcsere a Mezõségen következik be. A jelenségnek szerteágazó politikai, gazdasági, társadalmi okai vannak. Mint ismeretes, ezen a területen összpontosult a korabeli Erdély nagybirtokosságának a zöme. A XIII. századi tatárdúlás, majd az ezt követõ nagy török hadjáratok korában, amikor a balkán a török felvonulás útjává válik a nyugat felé, a Mezõség egyike azon vidékeknek, amelyre mindenfelõl török és tatár betörések zúdulnak, és tizedelik a népességet. A lakosság rohamos pusztulását a ránk maradt írásos forrásokból adat hûen egész helységszintig követni tudjuk. Így 1601 és 1603 között Mihály vajda és Basta támadásainak idején Vasasszentgotthárd csaknem teljesen elpusztul. Vasasszentivánon két család, a Beszterce vidéki Besenyõn 14 család éli túl a pusztulást ban Aranyosszentmiklóson 5, Boncnyíresen 2, Búzán 4, Centén 5, Feketelakon 5, Kjerlésen pedig egyetlen család sem maradt meg. Az évi hadjáratban a Kajántó környékérõl a templomba menekült lakosságot a tatárok az ostrom után lemészárolták. A terület elnéptelenedését fokozták az osztrák csapatok XVII. Század-végi dúlásai, az közötti kuruc-labanc háborúskodás és különösen az 1708-tól több évtizeden át pusztító fekete halál néven ismert pestis és egyéb járványos betegségek. 8 Újratelepített fenyvesoldal Göcrõl 7 Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek 8 MG-EMT

19 A Mezõség magyar öröksége 19 A mezõségi táj Az Erdélyi-medencének azt a részét, ahol a lejtõkön a mezõségi agyag bukkan elõ és az anyag formái és élete túlnyomó, azt nevezzük Mezõségnek. Élesen el nem határolható terület, de körülbelül a Maros és a Kis-Küküllõ és a Nagy-Küküllõ vidékéig terjed ki. Fátlansága különösen jellemzõ, ezért kapta a Mezõség elnevezést. (489. old.) A medence vizei négyfelé csorognak ki a medencébõl. Legnagyobb vízterülete van a Marosnak, azután a Szamosnak, jóval kisebb az Oltnak és egészen kicsi kis darabot csapol le a Sebes-Körös. A városi terraszokat vastagon fedi a kavics méter magasak és helyenként igen nagy kiterjedésûek. Ezeken vannak a városok és falvak. A városok legnagyobb része a városi terraszon épült. Ugyanezeken vannak a falvak, rendesen a terrasz peremén, hogy a falunak legyen rétje az alluviumon, szántója a terraszon és erdeje, gyümölcsöse, esetleg szõlõje a hegyoldalon. (490. old) A völgyoldalaknak igen érdekes és rendkívül jelentõs tüneménye a suvadás. Ez a tünemény döntõ jelentõségû a medence életére, és sajátságos, hogy eddig egyáltalában nem értékelték, eredményeit félremagyarázták, a legtöbben észre sem vették. Suvadásnak nevezzük az agyaglejtõk lecsúszását. A völgyek közt fennmaradó fennsík darabok lejtõinek végzetesen káros mozgása ez. A völgyoldalak mezõségi agyagból vannak, a hegytetõket leginkább a kemény szármáciai homokkõ vékony lapja takarja. Emiatt nem keletkezik normális lejtõ, hanem a védõlap sokáig ellenáll a lepusztulásnak, az alatta lévõ agyagot pedig átáztatja a talajvíz, s akkor a fedõlap egy darabja elszakad, s a lejtõ lecsúszik. A fedõlap meredek szakadékkal tekint le a lecsúszott tömegre. Ezt nevezi a nép szakadásnak. Alatta plasztikus lávafolyás vagy gleccserjég módjára lefolyik és alul szétterjed. A kemény takaró egyes darabjai a suvadás felszínén merész halom alakjában emelkednek ki, azelõtt minden író preisztarikus halmoknak tekintette õket. A suvadó területeket nem igen lehet mûvelni. Elhagyatott legelõ területek ezek, mert ha mûvelés alá veszik, s eltávolítják a gyeptakarót, akkor még könnyebben átázik az agyag, azonnal megindul a suvadás. Régente terraszozták az ilyen területeket, s ezzel a suvadás folyamatát nagyon hátráltatták. Amióta az oláhok beözönlöttek a Mezõségbe, a terraszos földmûvelést elpusztították, legelõvé alakították, hogy a lejtõt elsimítva kukoricát (erdélyiesen törökbúzát) termesszenek rajta. Az ilyen oldal aztán egy-kettõre lesuvad. Vannak völgyek, amelyekben egyáltalán lehetetlen a földmûvelés. (493. old) A mezõségi tájképek dezolátusak. A suvadás és napégette halmokon alig van egy-egy bokor, fenn a fennsíkon is csak a peremeken marad a legeltetés miatt. A kis mellékvölgyek fenekén hajdan sok száz halastó csillogott, ma azok is elpusztultak, víztelen, napégette pusztaság mindenfelé. Csak ott látni meredekebb lejtõket, kellemesebb vonásokat, ahol a mezõségi agyag rétegei közt kemény tufarétegek vannak, mert ezek megakadályozzák a suvadásokat, s néha egészen meredek, függõleges falú szakadékokat lehet látni, s ezek körül fák nõnek. (496. old.) A hegyoldalakon mindenütt látni, hogy hajdan Erdélyben terraszosan mûvelték a földeket, mindenütt biztosan ki lehetett mutatni, ahol a suvadások tönkre nem tették. De a terraszos mûvelés ma csak a magyarok és szászok lakta területeken van életben. Ahol oláhok laknak, ott a terraszok maradványait látni lehet ugyan, de az oláhok keresztül-kasul kapálnak rajtuk, s természetesen sokkal kevesebbet termelnek, mint a terraszokon lehetett volna. Sõt legtöbb helyen nem is mûvelik a földet, hanem legeltetnek rajta. De mivel a halastavakat is elpusztították, nincs mivel itatni az állatokat.

20 20 Turcsány Péter Nyomor, süllyedés, durvaság mindenfelé. A pásztor tanyákon nincs egyetlen fa sem, hogy árnyat adjon, de hosszúnyelû póznára kötött seprû ki van állítva minden tanyán, hogy a boszorkányokat és gonosz lelkeket elriassza. Kõkorszakbeli jeleneteket látunk a hajdani magyar nép helyett. Megcáfolhatatlan történelmi tények, pontos okmányok bizonyítják, hogy körülbelül József császár idején tódult ide be a temérdek, nép, s tönkretette a fejedelmek korának gyönyörû mûveltségét. Ha a rómaiak és dákok utódai volnának, hogy lehet az, hogy ez a nép még ma is kõkorszakát éli hamisíthatatlan, havasi pásztor életében. (500. old.) Cholnoky Jenõ: Magyarság földrajza A táj író születte, Petelei István (Marosvásárhely, 1852 szeptember január 5.) látlelete 1884-bõl már egy komorra fordult világot mutat be: Látható határvonalai vannak a Mezõségnek. Ahol megkopárodnak a hegyek, az ormok, hol sárgák az agyagtól, dombok hol vetés nélkül, bokor nélkül,. Szakadékok tátongva, szép teknyõk, oldalak, drága földek vetés nélkül az utas azt mondja: ez a mezõség, itt kezdõdik. Ezt nem lehet mappán rajzolni. Az utas rájön magától. Mindenki szegény, pedig nagy a határ és jó termõ. A tanyák: Pagocsától Madarasig a völgyben fekete, jó a föld! Csupa kánaán. Mit tesznek Gömbkövek Szentegyed határában télen? Embersegítség nélkül, szomszéd nélkül, emberszó nélkül! ( ) Tán ki sem mozdulnak. A határ java része mívelés alatt van. Primitív módon van mívelve, azzal a régi rablógazdasággal. Nem trágyáznak. Dolgos pedig a nép! Ha hozzáfog, dolgozik, és jól, fáradhatatlanul. De könnyelmû a költésben és tanulatlan.. Iszik, kocsmázik. Igénye nincs. Nincs a szobájában egy darab tisztességes bútor. Földháza van törpe, kevés fával. Betapasztják, hogy ki ne menjen a meleg. Nehéz, szörnyû levegõ. Öregember kevés van. Legtöbbet harminc-negyven éves korában temetnek el. A nép könnyelmûen csinálja az adósságot, s elesett. Urak is vannak az uraságok közt, meg más is, aki itt gazdagodott meg, szívta a népet. A kamat egy picula egy forint után egy hónapra. Ha meg nem fizette, minden napra egy-két krajcár egy forint után. Csöndesen ûzik ezt most is. Vadházasság sok van. Arra is van eset, hogy k jával együtt hál felesége elõtt a házasember. Sok a nemes. Az utca végig, hol a pap lakik, mind nemes. össze-vissza százon felül van a számuk A nadrágjában különbözik a paraszttól, de életmódjában semmiben. Rosszul él. (Bánd, 2300 lakos.) A tó Megkapó látvány. Mint egy nagy L betû, úgy terjed el a nagy víz. Szélén sást ringat. Ez a nád gyékénynek való és szatyornak. Hegyek lábánál fekszik. Mint egy gyûrû, úgy fogják körül zöld oldalas dombocskák. Egyik oldalán messze nyúlik a sík szélén, akácfákkal. Tizennégy halász tartja halait bérben. Tele vannak panasz-

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

VI. Erdé lytu ra Méző sé g

VI. Erdé lytu ra Méző sé g VI. Erdé lytu ra Méző sé g Méző sé g Összefoglaló szavakban és képekben Az Élő Erdély Egyesület által szervezett mezőségi biciklitúra - a VI. Erdélytúra - tapasztalataiból, valamint Dr. Kós Károly A mezőség

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Egyházi Könyvtárak Egyesülése 1085 Budapest, Üllői út 24. 20/824 38 81 gabriella.hubert@lutheran.hu Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Örökségünk jövője - A 21. század kihívásai a muzeális

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VII. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2010. október 2-10. Erdély-Gyimesi csángók világa Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

DEBRECENI NYÁRI EGYETEM

DEBRECENI NYÁRI EGYETEM DEBRECENI NYÁRI EGYETEM Az anyanyelvi kultúra megőrzése idegennyelvi környezetben Grundtvig felnőtt tanulói műhely 2010. OKTÓBER 14 24. Október 14. csütörtök 12.00-14.00 Ebéd (Cívis Étterem) 14.00-16.00

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Marosvásárhely Segesvár

Marosvásárhely Segesvár 1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő

Részletesebben

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg.

2008/1. Találkozások. A kiállítást dr. Schneider Márta kulturális szakállamtitkár nyitotta meg. Nápolytól délre 2008. január 21-én nyílt meg Nicola Giuseppe Smerilli fotókiállítása Nápolytól délre címmel. A fotókat Olaszország legdélibb részének tájai, illetve Dante Marianacci Odüsszeusz a szélben

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

PORTFÓLIÓ. Készítette: Halmi Zsolt

PORTFÓLIÓ. Készítette: Halmi Zsolt PORTFÓLIÓ Készítette: Halmi Zsolt ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYES ADATOK Név: Halmi Zsolt Cím: 5340 Kunhegyes, Lejtő u. 40. Telefon: 06304708484 E-mail: herrysheldon@gmail.com Weboldal: www.halmi.eoldal.hu TANULMÁNYOK

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

A költő rövid életrajza

A költő rövid életrajza FÜGGELÉK 320 A költő rövid életrajza LÁSZLÓFFY ALADÁR (GÉZA) született Tordán, 1937. május 18-án. A név eredeti. Álnevet, írói nevet nem használ. Szignóval kisebb írásai jelentek meg alkalomszerűen, heti-

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN

BOD PÉTER HÁROMSZÁZ ÉVE KONFERENCIA NAGYENYEDEN ÉS MAGYARIGENBEN Főszervezők: BOD PÉTER Alapítvány Gyulafehérvár Bethlen Gábor Kollégium Nagyenyed Társszervezők: Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, Nagyenyed; Magyarigeni Református Egyházközség; Bod Péter Megyei Könyvtár,

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista 1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József

Részletesebben

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája

A felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára

Nagy Előd festő- és éremművész, Nagy Botond fotós. 2012. november 19-én, hétfőn 18 órára. kiállításának megnyitójára A Kozák téri Közösségi Ház és a kiállító tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait Nagy Előd festő- és éremművész, valamint fia Nagy Botond fotós kiállításának megnyitójára 2012. november

Részletesebben

XXII. HATÁRON TÚLI MAGYAROK FESZTIVÁLJA

XXII. HATÁRON TÚLI MAGYAROK FESZTIVÁLJA XXII. HATÁRON TÚLI MAGYAROK FESZTIVÁLJA 2013. SZEPTEMBER 13-20. PÉCS BARANYA MEGYE Védnök: Tiffán Zsolt A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Védnök: Potápi Árpád Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége

Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége tanító 19 fő Nevelést-oktatást végző pedagógusok végzettsége Munkakör Iskolai végzettség Intézmény neve általános iskolai tanító angol nyelv társadalomtudományi és gazdasági szakfordító Diploma szerzési

Részletesebben

SZEPTEMBER. Szeptember 12. (csütörtök) 18 óra "A legvidámabb barakk" Élet a háború után. A kommunista hatalomátvétel 1945-1947

SZEPTEMBER. Szeptember 12. (csütörtök) 18 óra A legvidámabb barakk Élet a háború után. A kommunista hatalomátvétel 1945-1947 SZEPTEMBER Szeptember 10. (kedd) 18 óra Pece-parti Párizs: Nagyvárad XX. századi költészete, festészete Szeptember 12. (csütörtök) 18 óra "A legvidámabb barakk" Élet a háború után. A kommunista hatalomátvétel

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung

Folyóirat Jelleg Megjegyzés 2000 168 Óra 3.Évezred A Földgömb Ágfalvi Krónika Alföld Autó Motor Babapatika Balkon Bárka Bravo Budapester Zeitung 1 2000 Kulturális Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2 168 Óra Közéleti-politikai 3 3.Évezred Ismeretterjesztő 4 A Földgömb Ismeretterjesztő Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 5 Ágfalvi Krónika Helyi

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

TANULMÁNYI VERSENYEK

TANULMÁNYI VERSENYEK TANULMÁNYI VERSENYEK Német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny megyei forduló Felkészítő: Cser Márta, Kornerné Kosztich Julianna, Tóth Zoltánné Kelemen Mária 1. kategória 2. hely: Tánczos Regina 2.a

Részletesebben

Gyõr-Moson-Sopron Megye

Gyõr-Moson-Sopron Megye Közmûvelõdési Programok Tájoltatásának Programfüzete Gyõr-Moson-Sopron Megye Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tisztelt Polgármester! Kedves Közönség!

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Családok Európai Éve 2014.

Családok Európai Éve 2014. A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT KÖRÖSÖK VIDÉKE EGYESÜLET BÉKÉSCSABA 48. MAGYAR NYELV HETE BÉKÉS MEGYÉBEN 2014. április 7-19. Családok Európai Éve 2014. Társadalmi felelősségvállalási pályázati kollégiuma

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás

BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás BGA-12-HA-01 sz. Pályázati adatlap 5. A HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás 5.1. Az utazás kezdő időpontja: Válassza ki a legördülő menüből az utazás kezdő időpontját (a magyarországi indulás dátumát év,

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

101. Hiányaink. 2007. február. megjelenés

101. Hiányaink. 2007. február. megjelenés Hiányaink Fájdalmakban végzõdnek és utóbb már fájdalomban is kezdõdnek éveink az Írók Bajza utcai Grundján játszadozó (vagy a labdába és nem egymásba nemrég még ott rúgó) írókollégák háza táján különösen.

Részletesebben

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A Kráter Műhely Egyesület bővített közhasznúsági beszámolója

A Kráter Műhely Egyesület bővített közhasznúsági beszámolója 1 A Kráter Műhely Egyesület bővített közhasznúsági beszámolója A 2010. évi tevékenység bemutatása... 1 2010. évi pénzügyi kimutatás... 2 Észrevételek a Kráter Műhely Egyesület 2010. évi közhasznúsági jelentéséhez...

Részletesebben

A Hamvas Béla Városi Könyvtár 2015/első félévi programjai

A Hamvas Béla Városi Könyvtár 2015/első félévi programjai A Hamvas Béla Városi Könyvtár 2015/első félévi programjai JANUÁR január 20. kedd 18:00 Ünnepi est a Magyar Kultúra Napja alkalmából Árny az árnyban versszínházi előadás Radnóti Miklós életéről és költészetéről

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 13/2012.(IX.11.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról

Részletesebben

AGRÁRTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLY IX. KONFERENCIÁJA

AGRÁRTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLY IX. KONFERENCIÁJA A Magyar Tudomány Napja Erdélyben,,Velünk élő tudomány Erdélyi Múzeum Egyesület AGRÁRTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLY IX. KONFERENCIÁJA PROGRAMFÜZET és KIVONATFÜZET Marosvásárhely, 2013. november 16. Erdélyi Múzeum

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,

Részletesebben

E U R O P E A N SZEMÉLYES ADATOK. kulcsara@yahoo.com

E U R O P E A N SZEMÉLYES ADATOK. kulcsara@yahoo.com E U R O P E A N C U R R I C U L U M V I T A E F O R M A T www.europa.eu.int/comm/education/index_en.html SZEMÉLYES ADATOK Család- és keresztnév Kulcsár Andrea Lakcím Románia, Marosvásárhely, Violetelor

Részletesebben

2012. 12. 13-án, csütörtökön véradás lesz a művelődési házban. 9 órától délután 4 óráig tart a véradás.

2012. 12. 13-án, csütörtökön véradás lesz a művelődési házban. 9 órától délután 4 óráig tart a véradás. December 12. 17.00 órakor kiállítás megnyitó a művelődési házban: Takács Gabriella kézműves, szövő szakember kiállítása. Megnyitja: Adorjáni Endre (20 éves a bátaszéki rajztagozat keretében) 2012. 12.

Részletesebben