N É H Á N Y R E F O R M K O R I ŰJ SZERZEM É N Y Ü N K

Átírás

1 N É H Á N Y R E F O R M K O R I ŰJ SZERZEM É N Y Ü N K Új Magyar Képtárunk állandó kiállításán az első négy teremben nemzeti művészetünk kezdeteit, reformkori festészetünk értékeit mutatjuk be. Itt azonban csak kis hányada látható a XIX. század első feléből származó festményeinknek, múltszázadi tanulmány i gyűjteményünkbe lépve ismerhetjük meg jobban és sokrétűbben festészetünk e hőskorát. A kutató a neves művészek mellett alig ismert, jóformán a feledés homályába merült múltszázad eleji mestereink munkáit tanulmányozhatja, és a reformkori festészet legjelentősebb műfaján, az arcképen kívül, a tájkép, az életkép ábrázolását, sőt a történelmi festészet első zsengéit is megtalálhatja. Ez a gazdag és változatos gyűjtemény hű képet ad reformkori képzőművészetünk legizmosabb ágáról, festészetünkről. Nemcsak egy-egy már a saját korában is neves, elismert tehetség művészi kibontakozását szemlélteti jól anyagunk id. Marko Károly, Brocky Károly, Barabás Miklós fejlődését, hanem sok szürkévé fakult névről is letörölhetjük több, mint egy évszázad porát. Ezeknek a névszerint alig ismert festőknek szerepe nem korszakalkotó ugyan, de működésük a nagy együttesben mint az épületekben az egyes téglák nélkülözhetetlen; szervesen illoszkednok abba a munkába, mellyel nemzeti képzőművészetünk alapját a XIX. század elején lerakták. A Magyar Nemzeti Galériában reformkori anyagunk további gyűjtését is egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük, habár ezen a téren korántsem kell olyan nagy hiányokat pótolnunk, mint például a XX. század, főleg a két háború közötti idő festészetének bemutatásában. Ha egy magángyűjtő fölajánlásában, vagy ha a szerény műtárgypiacon egy-egy gyűjteményünkbe illő reformkori festmény felbukkan, igyekszünk megvásárolni, gondolva arra, hogy nemzeti festészetünk kezdeti korát a legapróbb részletekig híven ki kell egészítenünk. Néhány ilyen új szerzeményünket amelyekkel reformkori anyagunk Nemzeti Galériánk megalakulása óta gyarapodott szándékozón) most bemutatni és a hozzájuk fűződő adatokat röviden ismertetni ny^arán Lándor Tivadar gyűjteményéből szép, de restaurálásra szoruló reformkori portrét vásároltunk meg, amely Kováts Jánost, a bőkezűségéről és nemes adományairól ismert egri származású irodalomtörténészt és nyelvészt ábrázolja. A képet a Lándor-család évtizedek óta, mint Miklóssy József múltszázad eleji görögkatolikus ikonfestő legsikerültebb arcképét tartotta számon. Gyűjteményünkbe is, mint Miklóssy művét vezettük be, minthogy restaurálásra azonnal nem kerülhetett sor, a kép szignatűráját, így megsötétedett, állapotában a leltározáskor csak alig kivehetően J. M. monogrammként és 1820-as évszámban sejtettük. A családi hagyományon kívül, Miklóssy József nevének kezdőbetűit vélve a J. M.-ben, az is megerősítette szerzőségét, hogy az újjárendezett Egri Képtárban Kováts Jánosnak igen életteli, jó kvalitású, hasonló arcképét ismerjük tőle 1824-ből; és hogy a Magyar Történelmi Képcsarnok is őriz egy Miklóssy arcképet Kováts Jánosról 1832-ből, amely az egritől csak részleteiben tér el. Új szerzeményünk gondosabb tanulmányozása, ós elsősorban a festmény letisztítása folytán előtűnt jelzés alapján megállapítottam, hogy a festmény Hesz János Mihály egri festő munkája, A restaurálás következtében a festménye szignatúrájában a J. M. kezdőbetűkön és az 1820-as évszámon kívül a következő név és szöveg vált olvashatóvá:,,j. M. Hess Agriensis pinx 1820." 1 (38. kép.) Hesz János Mihályt ( után) irodalmunk elsősorban, mint oltárképfestőt tartja számon. Az Egerből Bécsbe került művész számos hazai és osztrák templom oltárképét festette: Szamosújváron, Egerben, Esztergomban, Agárdon, Nagycenken, Bécsben, Salzburgban stb. Új Magyar Képtárunk mindössze egy művét őrizte eddig, Szent Család szentekkel című kisméretű vallásos kompozícióját 1813-ból, amelynek jelzése a névaláírás betűformáiban is megegyezik új szerzeményünkével. Hesz Jánostól csak két arcképet ismerünk a Magyar Történeti Képcsarnokban: Fusz János zeneszerző képmását ből és Károlyi József pasztell portréját. Az irodalom még ezeken kívül két arcképét jegyezte fel a múlt századi neves közgazdászról és műgyűjtőről Ózdi Sturmann Márton-ról és feleségéről, Sembery Anna Máriáról 1795-ből. Kováts Jánost ábrázoló festményéről azonban nem történt említés. Hesz Kováts Jánost markánsarcu, nyílt tekintetű, tömpeorrú, borotvált, energikus, megnyerő, javakorabeli férfinek ábrázolja. Barna sujtásos magyar ruhában a századeleji divat szerint fehér ny T akfodorral, álló prémgalléros mentében, melyen piros szalagon I. Ferenctől kapott kitüntetése függ: Franciscus Imperator Austriae" felirattal és I. Ferenc arcképével. Derekán szép markolatú, finom ötvösmunkájú kard. Jobbjában kékesszürke fedelű Montesquieu kötetet tart, baljával márványasztalra támaszkodik, melyen egymás mellett három könyv látható alighanem az ábrázolt legkedvesebb olvasmányai Biblia Sacra, Corpus Juris és Cicero.

2 A festmény a századeleji klasszicista portréfestészet jegyében fogant, Hesz János még a XVIII. század végén kezdte meg Bécsben tanulmányait, Hubert Maurer akadémiai tanár növendékeként ben az Akadémián díjat is nyert, klasszikus tárgyú és megjolonítésű művéért, Priámus elkéri Achillestől Hector holttestét. A Tudományos Gyűjtemény is képei akadémiai klasszikaságát" emeli ki. 2 Későbbi vallásos témájú festményein és nagyméretű oltárképeiben az olasz manierizmus hatása érezhető. Kazinczy Ferenc megjegyzi levelében az esztergomi oltárképről írottakban, hogy Heszre,,az olasz iskola hősein kívül az erővel eltölt Rubens hatott". 3 Ezen az egészen más témájú művén, Kováts János portréján akár az olasz iskola, akár Rubens hatását túlzás volna keresni. Kétségtelenül egy jeles, a XVIII XIX. század fordulóján élő művész jól jellemzett, nyugodt megfogalmazású alkotása, melyben a klasszikus hűvösségen átdereng az ábrázolt iránti elismerése, rokonszenve. Fusz János arcképén, mely egy évvel korábbi Kováts Jánosénál, szintén az életteli megjelenítés ragad meg és a művésznek kitűnő emberábrázoló készségét érezteti. Sokkal puhább modellálású Károlyi József arcképe, melynek keletkozési idejét nem tudjuk, lehet, hogy későbbi munkája, de ez a lágyság a pasztelltochnikának is betudható. Ha összehasonlítjuk gyűjteményünkben és a Történeti Képcsarnokban látott Hesz képeket, a részletekben egyező megoldásokat találhatunk. Például a Képtárunkban levő Szent Család hátterét ugyanúgy függönyszerűen jobboldalra kötött zöld drapériával zárja le, mint a két évvel később festett Kováts János portrén. Ez az új szerzeményünk több szempontból is figyelemre méltó. Elsősorban örvendetes, hogy Hesz János Mihálynak eddig ismeretlen arcképe került múzeumunkba, és hogy e mesternek, akinek úgyis kevéssé ismerjük arcképfestői tevékenységét, ezzel az arcképpel is bővült oeuvreje. Másrészt figyelemre méltó az a kultúrtörténeti szempontból érdekes körülmény, amely Hesz János Mihály ós Kováts János kapcsolatára világít, a századeleji Bécsben élő magyarok egymásközötti viszonyára. Nemzeti képzőművészetünk megújhodása idejére ez is jellemző adalék. Kováts János ( ) előbb magyar főúri családoknál nevelő, majd I. Ferenc meghívására a bécsi udvarban a magyar nyelv ós irodalom tanítója volt. Jótékony célokra rengeteget áldozott, többek között az egri kórházra és szegények intézetére hagyta vagyonát, alapítványt tett az egri bölcselet és jogtudományi hallgatók részére, az eperjesi görögkatolikus egyház könyvtárát 1200 váltó ós 5000 pengő forint alapítvánnyal létesítette. A Magyar Tudományos Akadémia alaptőkéjéhez is 1000 forinttal járult hozzá. Áldozatkészségét avval a néhány sorral jellemezhetjük legjobban, mely Egerben levő portréján az oszlopra írva így olvasható: Szép meghalni Hazáin! érted: vagyis élni sokáig, hasznos Tettekkel, holtig adózni neked." 4 A szintén egri születésű Hesz csak négy évvel volt fiatalabb Kováts Jánosnál. Feltehető, hogy már gyermekkorukban Egerben ismerték egymást, de ha csupán Bécsben találkoztak is, bizonyára omlegették közös szülővárosukat, melyet mindketten szerettek. Hesz a neve mellett szinte állandó jelzőként használta az Agriensis megjelölést. Prof. Hesz Mihály, Egri fi, ki velem mindig magyarul szólla" írja Kazinczy is 1816-ban egyik levelében. Szülővárosa iránti érzését adományaival Kováts is ugyancsak megmutatta. Az Egri Képtárban levő már említett képmásának a hátlapjára a következő ajánló szöveget íratta: Érsek Eger Városa Nemes Tanátsának Érdemes Közönségének, Kedves Hazánkfiainak Örök Emlékezetül Képemet Életemnek 68-ik esztendejében, születésem napján, augusztus 25-én, 1832-dikben kedveskedem. Kováts János mp. Austriának Fő Városából, Bétsből." Feltehető az is, hogy Kováts és Hesz között szó került Hesz Jánosnak arról a tervezetéről, amelyet 1820-ban, a portréfestésóvel egy esztendőben, terjesztett be a nádornak, ahol Magyar Képzőművészeti Akadémia felállítását szorgalmazza. 5 Hesz e nemzeti közművelődést elősegítő tervéhez a bécsi és prágai akadémiákat veszi példaképnek. Azt reméli, hogy a mágnásokat és gazdag polgárokat alapítványok tevésére serkenti, az államot pedig arra, hogy Pesten vagy Budán az intézet céljára épületet adjon. Hesz szívesen vállalta volna a főiskola vezetését is, bár neki, mint a nádorhoz intézett felterjesztésében írja, Bécsbon gazdag jövedelme van, mégis előbbre helyezné azt a kitüntető feladatot, hogy a művészet terén hazájának szolgáljon. Sajnos a Képzőművészeti Akadémia létesítésének terve nem keltett kellő visszhangot. Valószínű, hogy Kováts, a bőkezű mecénás, jó magyar hazafi támogatta Hesznek ezt a tervét. He.3z János Mihály csak ritkán jött látogatóba Magyarországra, élete végéig Bécsben élt, de otthona a magyar ifjak előtt mindig nyitva állt. A múlt század elején Bécsben tanuló festők gyakran felkeresték, sőt néhányan egyideig tanítványai is voltak: Balkay Pál, Nagy Sámuel, Kiss Sámuel, Marczinkay Elek, Wándza Mihály. Az irodalom Miklóssy József nevét nem említi tanítványai között, de éppen Kováts János portréjának alapján tételezhetjük fel, hogy Hesz Miklóssy val is érintkezett. Miklóssy ( ) a szlovinkai születésű szegény parasztfiúból lett krasznibródi bazilita barát, mint a görögkatolikus egyház kántora került Bécsbe 1814-ben. 6 Hivatali teendői mellett az Akadémiára is beiratkozott. Akadémiai oklevelét 1823-ból ismerjük. Tehát mikor egy évvel tanulmányai befejezése után Kováts János arcképét festi, még pályája kezdetén álló festő. Elképzelhető, hogy segítségül veszi Hesz János útmutatásait, aki akkor már ismert, köztiszteletben álló művész, a bécsi Mérnöki Akadémia rajztanára volt. Miklóssy ábrázolása a főalak beállításában és a háttér megfestésében tér el Hesz művé-

3 tői. Míg Hesz festményén ez semleges, addig Miklóssy én Eger város látképe látható. A festmény egész megoldásában méltóságteljesebb, reprezentatívabb Hesz művénél. A jobboldalon levő Minerva szobor, a városképi háttér valószínűen a megrendelő elképzelése. Kováts az arcképét Hesszel alighanem saját részére festtette, viszont Miklóssy festményei Eger városának, Eperjes Könyvtárának és a Nemzeti Múzeumnak készültek. Hesz János Mihály ez új szerzeménye reformkori festészetünk legkorábbi időszakából igen számottevő alkotás és kétségtelenül gazdagodása gyűjteményünknek. * Reformkori új szerzeményeink bemutatásában a festmények keletkezési idejét véve alapul időrendi sorrendben Marastoni Jakab ( ) Házaspár című képo következik 7 (39. kép). A velencei származású neves mester rövid bécsi, majd három évi pozsonyi tartózkodását követően, pesti letelepedése után 1838-ban festette ezt a kettős portrét. Marastoni 1836-ban költözik Pestre, már ismerik nevét Pozsonyban és Pest-Budán is. A pozsonyi diétán sok magyar főúrról készít arcképet és alig tölt rövid időt Pesten, itt is számos megrendeléssel bízzák meg, részben a nemesek, részben a tehetősebb polgárok köréből ból több arcképét ismerjük, melyek közül a Nemzeti Galériánk tulajdonában van Szapáry grófnő képe három gyermekével (kisméretű változatban) 1837-ből, és Numvári Werther Frigyes vadászruhás képmása 1838-ból. Új szerzeményünkről irodalmunk nem tesz említést, sem Marastoni monográfusa, sem a Marastoni család leszármazottai nem ismerik. 8 Új képünk pesti polgár-házaspárt ábrázol, a hagyomány szerint gazdag papírkereskedőt. 9 A vörös selyem empire kereveten félszeg merevséggel ül egymás mellett a fiatal pár. A sima, fekete hajú, pávakék selyemruhás nő derekához ugyanolyan törökös mintájú kendő simul, mint amilyent Marastoni későbbi, híressé vált Görög nő című festményéről jól ismerünk. A hölgy jobbját a körszakállas, hosszúkás arcú, barna ruhás férfi kedves ügyetlenséggel tartja. A kép hátterét a kor divatjának megfelelően, a Szapáry - nét ábrázoló kép hátteréhoz hasonlóan, dús zöld bársonyfüggöny zárja le. Jelzése jobbra lent olvasható:,,j. Marastoni. pinx, 1838." A festmény a kissé merevvé vált klasszicista irányt felváltó biedermeier jellegzetes alkotása. Marastoni a híres velencei és római akadémiákon tanulta a divatos arcképfestési modort, miképpen kell beállítani a modellt, hogy az alakok finom tartásúak, modellálásukkal tetszetősek legyenek. Nagy technikai készsége, részletező aprólékossága párosult a színek összehangolásának érzékletességével. Olasz voltának és a velencei koloristákon való iskolázottságának legfőbb jellegzetessége ez: a színnek, mind domináns elemnek szerepeltetése. A festmény anyagszerű kidolgozását illetően sem találhatunk kívánni valót a képen. Marastoni korai művei között figyelemre méltó hely illeti meg. A magyar földben meggyökeresedett olasz festő nevét elsősorban az első Magyar Festészeti Akadémia létesítésével írta be művészetünk történetébe, lelkes és fáradhatatlan pedagógiai munkásságának hatását most kerek száz évvel halála után már tárgyilagosan lemérhetjük. Reformkori művészeti életünkben betöltött fontos szerepéről és mint Lötz Károly, Than Mór, Zichy Mihály első mesterének, a NIX. század második felében virágba borult festészetünknek is egyik előkészítőjéről kell megemlékeznünk. * A fiatalon meghalt Tikos Albert ( ) Fürdő előtt című 1839-ben festett műve szintén értékes új szerzeményünk 10 (III. színes tábla). Evvel a festménnyel együtt mindössze négy művének hollétéről tudunk. Múzeumunkban eddig csak egy képe képviselte, állandó kiállításunk egyik bensőséges témájú, vonzó darabja, a Gyermekét tápláló anya, melyet római tanulmányútján 1842-ben festett. A kép a Pesti Műegylet egyik legkorábbi kiállításán is szerepolt. A Magyar Történeti Képcsarnok őrzi még Tikosnak két önarcképét, melyek közül valószínűleg csak egyik a festő képmása. Ezen a négy festményen kívül még az irodalomból ismerjük néhány életképét és több arcképét a 40-es évek elejéről. Tikosnak a Fürdő előtt legkorábbi ismert műve. Huszonnégy éves korában festette. Művészete a bécsi biedermeier légkörében fejlődött ben került a császárvárosba, ahol több más magyar ifjúval, Friedrich von Amerling tanítványa. Amerling művészete korának számos festőjét magával ragadta, festészetének főbb jellemvonásai: a szépség szolgálata, a rajz virtuóz biztonsága, a kifejezés melegsége, a színezés harmóniája mind olyan értékek, amelyek méltán állítják az osztrák biedermeier vezető mesterei közé. A zöld vízparton, sötét barlangnyílás előtt, profilban ábrázolt, finom arcélű, elmerengve ülő fiatal nőt szinte klasszikus szoborszerűségében ábrázolja Tikos. Sima, hátul kontyba fésült barna haján élénk kék háló, jobb válláról leengedett fehér köntöse lágyvonalú hátát és vállát keretezi s a lecsüngő piros lepel meleg reflexeket sugároz. Mesterkéletlen szendeség, kellemes báj teszi vonzóvá a finom női alakot. A kép jelzése balra lent a levelek közt: A. Tikos 839." A lecsúsztatott ingvállal kiemelt női test szoborszerű szépsége elég gyakori a biedermeier ábrázolásban. Az elsősorban arcképfestő Amerling oeuvre-jében is ismerünk hasonló beállítást: Szemérmes Zsuzsanna című 1837-ben festett képén, melyet feltehetően Tikos is ismert, hiszen abban az időben járt Amerlinghez. A kép kellemes vonalritmusával hathatott Tikosra, színbeli és tónusbeli össze-

4 hasonlítását azonban nincs módunk megtenni, mert Amerling képét csak reprodukciókból ismerjük. 11 Hasonló összevetés kínálkozik a hányatott sorsú kortárs, Borsos József Biedermeier női arckép című festményével, melyen a beállítás hasonlóságán kívül a modellálás finomságai ia a közös osztrák mesterre emlékeztetnek. 12 Az analógiák további felsorolását mellőzve is nyilvánvaló, hogy Tikosnak a Fürdő előtt című képe a bécsi és a magyar biedermeier festészet rokonságára utal. A festmény az egyrészt bécsi iskolán nevelkedett reformkori festészetünk egyik jellegzetes szép emléke. Weber Henrik ( ) három friss itáliai feljegyzése, népviseletben ábrázolt olasz nők alakjai zárják a sort reformkori új szerzeményeink közlésében. 13 ( kép.) Weber Henrik életművéből már eddig is szép számmal őrzünk anyagunkban olyan főműveit, mint sógorának, Mosonyi Mihály zeneszerzőnek és feleségének kettős arcképét, mint a németajkú tipikus Pesti polgár portréját, s történelmi képei közül Salamon király a börtönben címűt. Korai festményeiből azonban aránylag kevés van Galériánkban. Az 1845-ben Velencében festett Önarckép-e, s ugyanonnan való Tanulmány feje. Olaszországi tanulmányútján, vagy annak emlékeiből készült Nápolyi nő és Romagnai asszony képeihez kapcsolódik e három új szerzeményünk. Az olasz népviselet gazdagságát, az öltözetben a tüzes színek kedvelését és a fejdíszek változatos szépségét három képünk is bizonyítja. Fiatal nő kerítéshez támaszkodva ül, ruhája piros selyem, ezüst csipkével szegélyezve, érdekes, lapos, fehér fejdísze fehér szalagokkal díszített. A kerítés mellett üde zöld repkény fut a ház falán, mely hangulatosabbá teszi a beállítást. A másik fiatal nő távolba tekintő merengő megjelenítése a délszaki agavéval és élénk piros szoknyájának dús redőzésével festői hatású. A harmadik képen a fáradtan maga elé néző idős pórnő megfestésében a sárga-zöld szalagdíszes kötény piros-fehér hímzéssel élénkül. A modellek ábrázolásában egyszerűség, kedves keresetlenség nyilvánul. A kellemes, közvetlen művek jelentőségét az adja, hogy Weber fejlődésére nagyhatású első itáliai útjához kapcsolódnak között járt először Olaszországban, Velence, Firenze, Róma, Nápoly főbb állomásokkal. 14 E festményei ezidőben, vagy közvetlenül hazaérkezése után készültek. Olasz népi alakok ábrázolását a legkülönbözőbb beállításokban ismerjük a század elejéről. Például Kováts Mihály ecsetje alól 1841-bon egész sorozata került ki a friss akvarelleknek, Nápoly, Róma, Sorrento vidékén élő festői népviseleti! parasztnők alakjaival. Idősebb Marko Károly rajzaiban, Brocky Károly és Barabás Miklós vízfestményeiben is fellelhetünk különböző népviselet ábrázolásokat. De nemcsak a magyar művészetben találjuk meg Weber festményeinek előképeit, hanem a nagy francia művész Camille Corot is itáliai tartózkodása alatt gyakran festette a népet. Az Olasz nő korsóval ( ), Heverésző fiatal olasz parasztfiú ( ) - megragadóan szép, egyszerű megjelenítésükben is dús festőiségű alkotások. Bodnár Éva

5 JEGYZETEK Hesz János Mihály: Kováts János képmása, o. v., 91,5x75 cm. Ltsz.: T. J. M. Hess Agriensis pinx Vétel: özv. Lándor Tivadarnétól. Vételár: 2200, Ft. Restaurálta: Révay Kálmánné. Kruchten József: A Honnyi művészek' Esmértetése. Tudományos gyűjtemény, IV. sz és XII. sz Í. Kazinczy Ferenc levelezése. VII. 425, 591. XIV. 178, 532. Bodnár Czobor: Az Egri Képtár vezetője és katalógusa, Bp old., XVIII. tábla. Hesz János Mihály tervezete 1820-ban Magyar Képzőművészet Akadémia {elállítása iránt. Ismerteti Ernst Lajos. Bp Beszkid Miklós: Egy elfelejtett képírónk. Művészet. XIII. évf old. Marastoni Jakab: Házaspár, o. v., 127x103,5 cm. Ltsz.: T. Jelezve jobbra lent.: J. Marastoni pinx Vétel: A Bizományi Áruház Vállalat útján Korda Józseftől. Vételár: 3540 Ft. Restaurálta: Révay Kálmánné. 8 Péter Kornélia: Marastoni Jakab. Budapest, Korda Józsefné Bp. szíves szóbeli közlése alapján. "Tikos Albert: Fürdő előtt, o. v., 114x99 cm. Ltsz.: T. Jelezve balra lent,: A. Tikos 839. Vétel a Bizományi Áruház Vállalat I. Művészeti Aukcióján, Vételár: 2200 Ft." Restaurálta: Vasadi Hermann. 11 Günther Probszt: Friedrich von Amerling. Wien, repr. 11! Borsos József: Biedermeier női arckép. O. v., 92,7x71,5 cm. Jn. 13 Weber Henrik: Olasz nő (ülő) O. k., 33x 25,5 cm. Ltsz.: T. Jelezve balra lent: H. Weber. Weber Henrik: Olasz nő (álló) o. v., 30x18,5 cm. Ltsz.: T. Jelezve jobbra fent: H. Weber. Weber Henrik: Idős olasz nő. O. k., 30x 20 cm. Ltsz.: T. Jelezve balra lent: H. W. Vétel: Fáy (Wertheimer) Károly gyűjteményéből. A három festmény vételára 7000 Ft. 14 Koday Ernő: Weber Henrik. Bp