Jávori Mária: Ukrán unitusok a kezdetektől a XX. elejéig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jávori Mária: Ukrán unitusok a kezdetektől a XX. elejéig"

Átírás

1 Jávori Mária: Ukrán unitusok a kezdetektől a XX. elejéig Ukrajna azt jelenti, határterület: u kraina, a határ mentén, Oroszország és Lengyelország, az ortodoxia és a katolicizmus határán. Kelet és Nyugat találkozási pontján fekszik ez az ásványi kincsekben és termőterületekben is gazdag ország. Valamelyik oldalhoz mindig tartoznia kellett, osztozkodások és érdekek ütközéseinek színtere volt. Nyelvileg, kulturálisan közelebb áll Lengyelországhoz és Közép-Európához. Ukrajna hatalmas területű ország km 2, nagyobb, mint Franciaország. Lakossága több mint 50 millió, ebből 36,4 millió az ukrán nemzetiségű. Ez a jelentős ukrán terület és népesség az 1918-ban és 1922-ben rövid időre megszerzett önállóságát kivéve gyakorlatilag nem rendelkezett független államisággal. Legtovább lengyel és orosz, illetve szovjet fennhatóság alatt volt. A 18. századtól az orosz kézen levő ukrán területek teljesen elszigetelődtek Nyugat-Európától. Nem véletlen, hogy Róma elsők között itt próbálkozhatott az egyházszakadással megtört egység helyreállításával. A jezsuiták, akik 1433-tól kollégiumot vezettek Kijevben, azon voltak, hogy rávegyék az ukrán vezető réteget az unióra. A breszti unió lengyel nyomásra, ukrán, litván és lengyel püspökök vezetésével, az alsó papság és a hívek akaratának ellenére született meg. A lengyel fennhatóság alatt az ukrán görög katolikus püspökök azonban soha sem rendelkeztek olyan tekintéllyel, hatalommal, mint lengyel társaik. Sőt, 1655 után, tíz évig pátriárkát sem választhattak maguknak. Lengyelország feldarabolása után megkezdődött az ukrán görög katolikusok kálváriája. Oroszországban ugyanis, ahol a pravoszláv volt az államvallás, nem mindig voltak toleránsak a más, és különösen nem a katolikus vallással szemben. Az orosz ortodox egyház központja csak 1326-ban került Kijevből Moszkvába, és 1448-tól volt autokefál, vagyis független Konstantinápolytól tól Bizánc bukása után pedig egyedül Oroszországban maradt államvallás az ortodoxia. III. Iván ( ) uralkodása alatt fogalmazódott meg az orosz nép küldetését hirdető tan, miszerint Moszkva a harmadik Róma, az igazhitűség mentsvára. Ezzel együtt erősödött az uralkodó küldetéstudata és az orosz ortodox egyházban játszott vezető szerepe. Nagy Péter ( ) megszüntette a moszkvai patriarchátust, és egy tizenkét tagú egyházi testülettel, a Szent Szinódussal helyettesítette, melynek tagjait maga nevezte ki. Az ortodox egyház teljesen az állam szolgálatában állt. II. Katalin ( ) az ortodox egyházat teljesen állami ellenőrzés alá vonta. Az unitus egyházat, papjait is megpróbálta a pravoszláv egyházba kényszeríteni. Nyolcszáz görög katolikus plébániát adott át az ortodoxoknak. I. Pál ( ) és I. Sándor ( ) viszont már toleránsabbak voltak velük szemben. Visszaadták az elvett plébániákat, és visszaengedték a Szibériába deportált papokat. Róma szüntelenül közbenjárt az unitus egyház érdekében ben állandó hivatalt állítottak fel az unitusok ügyeinek vizsgálatára. Főleg a püspöki kinevezések és az egyházmegyék területi felosztása miatt voltak vitáik Oroszországgal. I. Miklós ( ) már az unitus egyház felszámolását célozta meg. Döntését azzal indokolta, hogy az unitus papok részt vettek az es oroszellenes lengyel felkelésben. Már 1825-ben meghirdette az ortodoxia egyeduralmát. Közoktatási minisztere, Uvarov 1833-ban a "pravoszlávia, önkényuralom és népiség" jelszavával megteremtette a hivatalos népiség programját. Tiltották az ukrán katolikus imakönyvek és a vallási irodalom nyomtatását. Két évvel később kidolgozták az unitus és az orosz ortodox egyház egyesítésének tervét. Első lépésként az ukrán unitus egyházat az ortodox egyház fennhatósága

2 alá rendelték. Szemináriumaikat bezárták, templomaikat, plébániáikat, vagyonukat az orosz ortodox egyház kapta meg ban százhatvan unitus papot családjukkal együtt Szibériába száműztek. Az ilyen módon megnyirbált unitus egyház otthon maradt papjainak egy része 1831-ben "önként" azzal a kéréssel fordult I. Miklóshoz, hogy szentesítse a két egyház egyesülési szándékát. Róma hiába tiltakozott az unió ellen. Ellensúlyozandó az unitusokat elnyomó intézkedéseket, 1848-ban Rómában létrehoztak egy rutén és görög kollégiumot, két évvel később pedig ukrán unitus szeminárium nyílt Párizsban ben újabb elnyomási hullám indult el. Ennek következtében unitus papok és hívek tömegei menekültek Lengyelországba, vagy kerültek Szibériába. IX. Pius enciklikájának, amelyben elítélte az unitusokkal való bánásmódot, nem volt foganatja. Így az 1880-as években ukrán unitusok százai vándoroltak ki Amerikába, ahol az ukrán nyelvet nem üldözték, és vallás is szabadon volt gyakorolható. A 20. század elején azonban Oroszországban is változás következett be ben II. Miklós ( ) a vallási türelemről szóló manifesztumot bocsátott ki, amelynek alapján még az unitus sajtó is működhetett ben pedig ukrán unitus teológiai szeminárium nyílt. Ellentétben az ukrán ortodox egyházzal, amely már 1868-tól a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozott, az unitus egyház az utóbbi két évszázadban az ukrán nemzeti törekvések szolgálatában állt. A görög katolikus papok teológiailag is képzettebbek voltak. A görög katolikusok a Rómával való unióban részesei lettek a több évszázados római katolikus örökségnek (teológiai iskolák, különböző bölcseleti, természettudományi ismeretek, az azokra való nyitottság, tanító rendek tevékenységei) ban unitus papok alakították meg a "Proszvita" (Felvilágosodás) Társaságot a parasztság okítására. Több száz parókiai iskolát hoztak létre. Az a tény, hogy az unitus papok házasodhattak, családjuk volt, "hivatalukat" örökíthették, hozzájárult ahhoz, hogy az alsó papság inkább a világban élt, érdekeltebb volt a környezete alakításában, s a nemzeti mozgalmak számos fontos alakja került ki soraiból. A 20. században is aktívabbak voltak, mint ortodox társaik, pedig csak titokban működhettek, de akkor is állandóan tartották a kapcsolatokat híveikkel, látogatták őket. Segítette őket ebben az is, hogy az unitus plébániákhoz tartozó területek kisebbek, "bejárhatóbbak" voltak, mint a pravoszlávokéi. A századfordulón az ukrán görög katolikusok metropolitája a külföldön is nagy hírnévnek örvendő Andrej Septickij volt, aki hitéért a cári börtönöket is megjárta, és csak 1917-ben, a Kerenszkij-kormány alatt szabadult ki. Septickij irányításával gyors fejlődésnek indult az ukrán unitus egyházban a lelki, a tudományos és a kulturális élet. Papjainak magasabb szintű képzése érdekében két teológiai szemináriumot is alapított, és létrehozott egy kontemplatív rendet nők számára. De sem neki, sem híveinek nem volt könnyebb dolga, mint elődjeiknek ig Ukrajna lengyel uralom alá került területein több mint kétszáz ukrán unitus és ortodox papot börtönöztek be. Septickij védelmére kelt az ukrán ortodox egyháznak is, amelyet be akartak tiltani. Görög katolikus egyházának védelme érdekében, közbenjárására megszületett 1925-ben a Lengyelország és a Vatikán közti konkordátum, amely háromféle rítust tett elfogadottá Lengyelországban: a lengyel latint, az ukrán keletit és az örményt. Továbbá engedélyezte az ukrán unitus szemináriumok papképzését és a gyermekek hitoktatását. Az ukrán katolikusoknak az Egyesült Államokban volt a legjobb a helyzetük: 1924-re két egyházközösségük alakult meg. Philadelphiában a bukovinai és galíciai, Homesteadben pedig az egykori magyarországi (az akkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja és Kelet-Szlovákia) és jugoszláviai görög katolikusok alapítottak egyházközösséget.

3 A Szovjetunióban Az 1890-es években Oroszország területén több mint 10,5 millió római, és 4 millió görög katolikus élt. A lengyel orosz háború ( ), valamint a független Litvánia, Lettország és Észtország létrejötte után a római katolikusok száma 1,6 millióra csökkent. Ellentétben az orosz ortodox egyházzal, amely független volt mindenféle nyugati hatástól, a római pápával való viszonyuk miatt sehogy sem illettek be a szovjet valláspolitikai elképzelésekbe. A forradalom első éveiben ennek ellenére mégis az unitusok voltak "jobb" helyzetben, és nem az ortodoxok. Nem véletlenül, hiszen egy, a bolsevik pártnak elkötelezett moszkvai patriarchátuson keresztül a hívők is könnyebben irányíthatók voltak. Az unitus egyház iskoláit és vagyonát elkobozták, s 1921-től elkezdődtek a letartóztatások, a koncepciós perek és a deportálások. A Vatikán ekkor még megpróbálkozott a párbeszéddel között egy francia jezsuita atyát, Michel d'herbigny-t három alkalommal is a Szovjetunióba küldte. Utazása előtt, titokban püspöknek szentelték föl, hogy a Szovjetunióban titokban ő is püspököket szentelhessen. Tárgyalásai nem jártak sikerrel, de ott-tartózkodása alatt valóban sikerült felszentelnie három püspököt. A politikai rendőrség azonban tudott titkos tevékenységéről, s utolsó útja alkalmával kiutasították az országból. Az általa helyreállított egyházi hierarchiát pedig között likvidálták. Három püspököt és száztizennégy papot börtönöztek be. Ellenlépésként XI. Pius 1930-ban levélben misére hívta a híveket Oroszországért és az ottani keresztényekért. A Kreml elutasította a vatikáni vádakat, és megszakította kapcsolatait a Szentszékkel ban Septickij metropolita pasztorális levélben, majd 1937-ben XI. Pius pápa enciklikában ítélte el a kommunizmust ben Lenin a vallást még magánügynek tekintette, amelyet mindenki szabadon gyakorolhat, ha az nem párt vagy államellenes. Felfogása szerint a vallás magától kihal, de addig is törekedni kell az ateista világnézet kialakítására ban a cári Oroszországban dekrétum született az állam és az egyház, az iskola és egyház szétválasztásáról, s a lelkiismereti szabadság garantálásáról ben törvény született a vallási szervezetekről: ezután csak az államilag jóváhagyott szervezetek működhettek. Az egyházak az államtól semmiféle támogatást nem kaptak ben minisztériumi jogkörrel megalakult a Vallási Ügyek Tanácsa. Az 1936-os szovjet alkotmány is kimondta a lelkiismereti szabadságot. Engedélyezte a vallásellenes propagandát, a vallásos propagandát azonban tiltotta. A vallásról hozott törvények a lényeget illetően a következők voltak: minden tizennyolc évét betöltött állampolgár szabadon "kielégítheti vallási igényeit", a hivatalosan elismert vallási társaság bármelyikéhez csatlakozhat, de csak lakóhelyén; húsz fő már vallási közösséget alapíthat; csak hivatalosan elismert papjuk, lelkészük lehet; az újonnan alakult vallási csoportokat be kell jelenteni, és ha hivatalosan bejegyezték őket, akkor működhetnek; a bejegyzést akkor tagadják meg, ha a vallás ellenkezik a törvénnyel, sérti a közbiztonságot vagy a nemzetiségek közti békét. Ezután sehová sem lehet fellebbezni; a tagokról névsort kell készíteni, és azt el kell fogadtatni a hatóságokkal;

4 a hívek külön engedély nélkül összejöhetnek imaházaikban, templomaikban, de tilosak az azokon kívüli összejövetelek; minden közösségnek három, a vallási ügyekkel foglalkozó tanács által jóváhagyott személyt kell kijelölniük, akik a tanácsnál képviselik a közösséget; tilos minden karitatív megnyilvánulás, továbbá imacsoportok, Biblia-órák szervezése és hittanórák tartása gyerekeknek, fiataloknak, nőknek; a vallási közösségeknek nem lehet saját vagyona. Az állami vezetés kinyilvánította, hogy a vallás nem egyeztethető össze a Szovjetunió céljaival. Több milliós tagsággal ateista ligákat alakítottak, s 1927-ben ateista ötéves terv is született. Az volt a cél, hogy 1937-re eltüntessék az Isten szót a szótárakból, könyvekből és a mindennapi szóhasználatból. Ezt a programot azonban leállították, mert kiderült, hogy az Isten szó használata nélkül az ateizmusról sem beszélhetnek. A II. világháború kezdetén pillanatnyi nyugalmuk lehetett a hívőknek. A váratlan és gyors német invázió miatt Sztálin ugyanis rászorult az egyházak segítségére. Ezért egy időre megszűnt a vallásellenes liga, az egyházakat támadó propaganda és a papok rendkívüli adója ig azonban még érte egy megrázkódtatás az ukrán unitus egyházat: 1939-ben megölték Septickij metropolita fivérét és feleségét. A metropolita vezetésével 1940-ben zsinatot tartottak Lvivben, hogy megtárgyalják, miként reagáljon az egyház az ellenséges valláspolitikára. A zsinat befejeztével tizennégy résztvevőt letartóztattak ben mikor tele voltak a kórházak háborús sebesültekkel, a papoknak megtiltották, hogy a betegeket látogassák. E határozat ellen Septickij tiltakozott, és utasította papjait, hogy folytassák a beteglátogatásokat ben négy görög katolikus exarcha, majd a metropolita is levelet írt XII. Piusnak az egyház szovjetunióbeli helyzetéről: addig harminckét ukrán papot gyilkoltak meg és harminchármat deportáltak Szibériába ben kezdődtek az első próbálkozások, hogy ukrán unitus papokat Róma-ellenes kampányra vegyenek rá után Az november 1-jén elhunyt Septickij utódja Joszip Szlipij, a lvivi Teológiai Akadémia rektora lett. Az állam nem szólt bele a választásba, és Septickij temetése még rendkívül ünnepélyes keretek között zajlott, a szertartáson az Ukrán Kommunista Párt első titkára, Hruscsov is megjelent. Vidéken azonban nem szakadtak meg az ukrán unitusok elleni támadások. Tizenöt templomukat elvették, és átadták az orosz ortodox egyháznak, vallásos témájú, liturgikus könyveiket elégették. A szovjet és lengyel kommunisták "parasztzászlóaljai" ukrán papokat gyilkoltak, és unitus templomokat romboltak le. A Pravdában, az Izvesztyiában és a moszkvai rádióban, a Vatikán és a nácinak bélyegzett unitus egyház hierarchiája ellen indult támadás. Még Septickij életében megkísérelték aláásni a metropolita tekintélyét, őt magát pedig megpróbálták rávenni a Rómával való szakításra. Decemberben küldöttség indult Moszkvába, hogy tiltakozzon az egyházat ért támadások ellen, és kifejezze szándékát a békés együttműködésre. A küldöttek között ott volt Gabriel Kosztelnyik, lvivi pap is, akit már 1941-ben felkerestek, hogy rávegyék, álljon egy Rómaellenes kampány élére. Mikor ezt akkor még elutasította, az NKVD letartóztatta, majd kivégezte feleségét és tizennyolc éves fiát.

5 1945-ben Alekszij, az új moszkvai pátriárka ezzel a felhívással fordult az ukrán katolikusokhoz: "Szabadítsátok fel magatokat; tépjétek el a láncokat, amelyek a Vatikánhoz kötnek, ahonnan tévútra, sötétségbe, lelki romlásba vezetnek titeket. Siessetek vissza a ti igazi anyátok, az Orosz Ortodox Egyház karjaiba". Majd Moszkvában az orosz ortodox egyház zsinatot tartott, amelynek a Vatikán és az ukrán unitus egyház bírálata volt a témája. Ugyanebben az évben a Nemzeti Tanács kimondta, hogy az unitus papok özvegyei, árvái, gyerekei jogtalanul bírják a korábban egyházi tulajdont képező papi otthonokat ingóságokat, ingatlanokat. Ezeket mind konfiskálták és az ortodox egyháznak adták át. Az államnak és az orosz ortodox egyháznak közös érdeke volt az ukrán görög katolikus egyház megszüntetése. Az ortodoxok ugyanis megszületése óta ellenezték a breszti uniót, és amikor csak lehetett, többnyire állami segítséggel, küzdöttek annak érvénytelenítéséért. A szovjet állam kapott az ortodox egyházzal való együttműködés lehetőségén. A "kapitalista Nyugat", az "átkos Róma" iránti unitus elköteleződés, és az ukrán unitus egyház nemzeti színezete sohasem volt kedves az állam szemében. Sokkal inkább a moszkvai központú autokefál orosz ortodox egyház, amely éppen Rómától való függetlensége miatt tudott államvallássá lenni. Az orosz pravoszláv egyház számára tehát nem idegen az állami alávetettség. Azok az ortodox papok, akik mégis ellenálltak, azok börtönökbe vagy munkatáborokba kerültek. A szovjet kormánynak 1943-ban Szergij moszkvai metropolita megválasztásával sikerült a pravoszláv egyházat az állam politikai eszközévé tennie ben Alekszij követte Szergijt, aki Sztálint így foglalta imáiba: "bölcs vezér, akit Isten helyezett nagy nemzetünk élére". Minden egyházi közösséget utasítottak, hogy imádkozzanak "Krisztust szerető nemzetünk Isten küldte vezérének egészségéért és boldogságáért". Még arra is történtek kísérletek, hogy megteremtsék Moszkva vezető szerepét az ortodox világban: Közel-Kelet, Európa, Amerika ortodox egyházait Alekszij felszólította, csatlakozzanak a Moszkvai Patriarchatushoz. Az ukrán unitus egyház felszámolásának sztálini módszere megegyezik I. Miklós taktikájával. A megfélemlítések, letartóztatások, az unitus egyház intézményeinek, tulajdonainak elkobzása, az ellenszegülő papok, hívek elhurcolása után az otthon maradt papok egy részét "rávették" az orosz ortodox egyházhoz való csatlakozást és a Rómával való szakítást célzó zsinat összehívására és az unió kimondására. XII. Pius 1945-ben "Orientales Omnes" kezdetű enciklikájában külön megemlítette a breszti unió háromszázötvenedik évfordulóját, és kitért a hívek II. Katalin, I. Miklós és II. Sándor uralkodása alatti szenvedésére. Szlipij és az ortodox egyház között már között tárgyalások folytak, de a metropolita minduntalan nemet mondott a pravoszláv egyházzal való egységre. Így a hatalom számára nem maradt más hátra, mint az unió erőszakos megvalósítása. Az első jel a lvivi Vilna Ukrajinában, április 6-án megjelenő cikk volt, amely a halott metropolitát támadta. Öt nappal később, egyetlen nap leforgása alatt öt ukrán püspököt tartóztattak le a nácikkal való kollaborálás vádjával. Az év májusában megalakult a görög katolikus és az ortodox egyház Újraegyesítését Kezdeményező Csoportja, a fentiekből már ismert Gabriel Kosztelnyik, Mihail Melnyik és Anton Pelveckij vezetésével. Megalakulásukról minden unitus papot értesítettek, és felszólították őket a csoporthoz való csatlakozásra, azt hangoztatván, hogy az ukrán unitus egyháznak ez az egyetlen hivatalosan elfogadott, törvényes intézménye. A megalakulás hátterében az NKVD állt: azt akarta elérni, hogy az unitus egyház a Nemzeti Tanácsnak és Sztálinnak írott kérvényt fogalmazzon meg az ortodoxokhoz való csatlakozásról. A csoport feladata továbbá az volt, hogy személyesen keressék fel az unitus papokat, és vegyék rá őket a csatlakozásra, s az ellenszegülők névsorát állítsák össze. Ezután ötszáz unitus papot tartóztatattak le. Május végére az ukrán görög

6 katolikus egyház minden vezetőjét és jelentős személyiségét letartóztatták. A vezetői nélkül maradt papság háromszáz tagja protestáló levelet írt a Népbiztosok Tanácsának elnökéhez, Molotovhoz, amelyben Kosztelnyikék csoportjának illegális működése és a görög katolikus egyház megsemmisítését célzó intézkedések ellen tiltakoztak, és kérték püspökeik szabadon bocsátását. Levelük elutasítása után házkutatásokra, egyházi iratok, dokumentumok elkobzására került sor, teológiaprofesszorokat, tanárokat, az uniót elutasító szerzeteseket tartóztattak le. A szemináriumi diákokat besorozták a Vörös Hadseregbe. A papok egy része Lengyelországba menekült, az erdőkben rejtőzött el, vagy csatlakozott az ukrán partizánokhoz. Ugyanakkor, 1946-ban a nyugat-európai ukrán unitusok XII. Piustól apostoli adminisztrátort kaptak, és Hirshbergben teológiai szemináriumuk indult. Úgyszintén ebben az évben szentelték fel titokban ortodox püspökökké az uniót kezdeményező egykori unitus papokat, Pelveckijt és Melnyiket, Kosztelnyik pedig megkapta a nős ortodox papok számára elérhető legmagasabb címet. Szlipij metropolita meg kijevi zárt tárgyalásán a maga nyolc év börtönét. A letartóztatott unitus püspököket öt és tíz év közötti szabadságvesztésre ítélték. A végső lépésre március 8-a és 10-e között került sor. Ekkor tartották ugyanis a lvivi Szent György székesegyházban azt a "zsinatot", amelyen sem a metropolita, sem püspökei nem jelentek meg, hiszen Szibériában voltak. A résztvevők: a kétezerkilencszázötven unitus papból kétszáztizenhat, valamint tizenkilenc civil. A zsinat az egyházi jog szerint mindenképp érvénytelen volt, hiszen nem püspökei hívták össze, hanem az állam óhajára ült össze. A zsinaton a civil hívek nem vehettek volna részt a szavazáson, csak a püspökök. Igaz, az unitus püspököket "pótolták" pravoszláv püspökökkel, többek között Pelveckij és Melnyik is ott volt, de ettől még nem lett legális a zsinat. A szinódus kimondta, hogy az unitus egyház nem létezik, az 1596-os breszti uniót megszüntette, és csatlakozott a Moszkvai Patriarchátushoz ban azonban a kijevi ortodox püspökök a Konstantinápolyi Patriarchátushoz tartoztak, így a breszti unió eltörlésével és az ortodoxokkal való egység megújításával a konstantinápolyi pátriárka jogutódjához kellett volna fordulni. A zsinat mégis Alekszij moszkvai patriarchától és Sztálintól kérte határozatainak szentesítését. Akik nem engedelmeskedtek a zsinati határozatoknak, nem tértek át a pravoszláv hitre azokat kb. háromszázezer embert, papokat, szeminaristákat, szerzeteseket, laikusokat elítélték. Az unitus templomokat az ortodoxok kapták meg. Megtiltották a görög katolikus istentiszteleteket. A szovjet politikai vezetés moshatta kezeit: látszatra ugyanis az Ukrán Unitus Egyház önmagát szüntette meg. A kárpátaljai unitus egyház A kárpátaljai görög katolikus egyház felszámolása kevésbé volt formális. Ez is templomfoglalásokkal és a Vatikán elleni propagandával kezdődött. A hívek lélekszáma négyszázhatvanegyezer volt. Négyszázötvenkilenc templomuk és kétszáznyolcvanegy plébániájuk háromszázötvennégy pap irányítása alatt állt. Püspökük 1944 óta Romzsa Teodor volt, s őt is megpróbálták rávenni az állammal való együttműködésre eredménytelenül. Romzsa 1944 decemberében Chira Sándort titokban püspökké szentelte. A görög katolikus egyház felszámolásához vezető első lépés az volt, hogy 1945-ben Moszkvából egyszerűen az ortodox Nesztor püspököt tették Kárpátalján Romzsa helyére ban elvették a teológiai szemináriumnak otthont adó püspöki palotát. Itt nem került sor külön zsinat megszervezésére. Gyorsabb, drasztikusabb módon érték el az unitus egyház

7 megsemmisítését október 28-án az országúton Romzsa püspök és kísérete lovaskocsijába teljes sebességgel beleszaladt egy katonai teherautó. A püspök a baleset után komolyabb sérülések nélkül került kórházba, ahol azonban november 1-jén mégis meghalt. Ciánkálit lélegeztettek be vele. Chira Sándor püspökké szentelése továbbra is titokban maradt és 1947 folyamán őt is kihallgatásoknak vetették alá, amelyek során még püspöki címet is ajánlottak neki, ha áttér az ortodox vallásra. Kárpátalján is Kosztelnyik járta körbe az unitus papokat, hogy felszólítsa őket a pravoszláv egyházhoz való csatlakozásra. Ezzel egyidejűleg megkezdődött az együttműködést megtagadó papok letartóztatása. Nagy többségüket szovjetellenes propagandával, agitációval vádolták. Chira Sándort 1949-ben külföld javára végzett kémkedés vádjával ítélték el. Kosztelnyikék sem kerülhették el végzetüket. Őt ban lőtték le a lvivi székesegyház előtt, de Melnyik és Pelveckij halálában is felelős volt a rendőrség ben XII. Pius újabb enciklikájában emlékezett meg az ukrán katolikusok szenvedéseiről, Róma iránti hűségükről ban pedig külön apostoli levelet írt az ukrán unitus egyháznak. A Sztálin utáni enyhülés 1953, a diktátor halála után a desztalinizáció az állam valláspolitikájára is kihatott. Az új szovjet vezetők felülvizsgálták az erőszakos intézkedéseket, kijelentették, hogy a hívők nem a párt és nép ellenségei, hanem olyan emberek, akiknek átnevelésre van szükségük. Ennek jegyében 1954-ben Tudományos Ateista Propaganda néven hatalmas vallásellenes program szervezésébe kezdtek, amelyet azonban csak 1961-ben publikáltak. Ebben megfogalmazták az állam magatartását a növekvő vallási aktivitással szemben. Bírálták a korábbi valláspolitika brutalitását és a tudományos ateista propaganda hiányát. Úgy tűnt, terrorral nem lehet leszámolni a hívőkkel, akik a "föld alatt" továbbra is működtek, titokban papokat képeztek, és szenteltek fel. Magánházaknál, erdőkben, temetőkben jöttek össze, vagy bezárt templomaikat nyitották ki, hogy szentmisén vehessenek részt. Földalatti nyomdát is működtettek. Nyugaton, elsősorban az USA-ban, Kanadában, Rómában élő ukrán papok is éltették az unitus egyházat (1957-ben pl. Winnipegben rendezték az ukrán püspökök első konferenciáját). Az ukrán katakombaegyház vezetésébe rögtön bekapcsolódtak azok az 1956/57-es amnesztiával szabadult papok, akik nem maradtak szibériai misszióban. Szlipij érseket is kiengedték, s ő is, akárcsak a többi szabadlábra helyezett pap, a szigorú tiltás ellenére folytatta pasztorációs tevékenységét ban, püspökké szentelésének huszadik évfordulóján pasztorális levelet írt híveinek, s Vaszil Velicskovszkijt titokban püspökké szentelte, amiért újabb hét évre ítélték. Már 1952-ben kiengedték volna, ha szakít az unitus vallással, és elfogadja a felkínált nyugat-ukrajnai ortodox metropolita címet ban Chira Sándort is kiengedték, de a következő évben ismét elítélték, mert ő is folytatta a lelkipásztori tevékenységet. Az aktív papokat főleg a BTK a alapján ítélték el, az állam és az egyház, az egyház és az iskola szétválasztását kimondó törvény megsértése miatt. Ezért maximum három év börtön járt. Különösen a baptisták és az adventisták esetében előszeretettel használták a t, mondván, hogy böjtjeikkel veszélyeztetik maguk és mások testi épségét, egészségét. Gyakori volt még a társadalmi munkában való részvétel megtagadásáért járó ítélet. Az ezekért kiróható leghosszabb büntetés öt év kényszermunka volt. Általában nem külön-külön, hanem mindkét cikkely megsértéséért vádolták őket, így az ítélet is súlyosabb volt.

8 A földalatti unitus egyháznak, több két-három tagú "kolostora" is volt. Egy ilyen "kolostor" nem volt más, mint egy lakás, kápolnának kinevezett szobával, ahol pár nővér élt együtt, s a földalatti unitus papok miséztek nekik. Rendi életforma szerint éltek. Kegytárgyakat, ikonokat készítettek, civilként kórházakban dolgoztak. Az óvintézkedések ellenére azonban elég gyakran buktak le. Egy idő után Nyugat-Ukrajnában is egyre aktívabbak lettek a hívek. 1968/69-ben Csehszlovákiában legalizálták az unitus egyházat, és ez erősítette az ukrán görög katolikusok reményeit. Ezzel párhuzamosan növekedett a vallásellenes propaganda, amelyet a lvovi egyetemről és az Ukrán Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetéből irányítottak. Az újságokban megjelenő anyagok 23,7%-a a katolikusok, unitusok ellen szóló vita, támadó cikk volt. A tv-ben "Mítosz és valóság" címmel sorozatot adtak, amely szintén az egyházat bírálta. A rádióban ilyen volt pl. a Vatikáni Rádió műsorát támadó "Unitus rádiószabotőrök" című műsor. Filmeket is forgattak hasonló céllal (pl. "Szent György titkai", amelynek témája a papok és a németek együttműködése a II. világháborúban). Az ateista propagandában több mint háromezer előadó és hétezer agitátor vett részt. Felnőtteknek négyszázötven ateista klubot, fiatalok számára ezerhatszáz hasonló intézményt hoztak létre. A különböző vallási ünnepek helyett más ünnepségeket szerveztek. Ilyen volt pl. a keresztelőt "pótló", nálunk is ismert névadó ünnepség vagy a komszomolesküvők. A szülőket figyelmeztették, hogy ne használjanak gyermekeik előtt olyan szavakat, mint Isten vagy pl. angyal. Az egyházat leginkább dogmái, törvényei, hierarchiája, vagyona miatt támadták, elavultnak mondták, az unitus papokat pedig fasisztáknak bélyegezték. Az újságcikkek gyakran szóltak a papok erkölcstelen életéről, iszákosságáról. A "legnépszerűbb" cikkek a kiábrándult hívek nyilvános "tanúságtételei" voltak. Hruscsov országlása alatt ( ) kevésbé látványos, de hatásos támadás kezdődött a hívek ellen. A politikus hivatali ideje alatt közel húszezer templomot záratott be, ezeket raktárakká, ateista múzeumokká, esetenként uszodákká alakították át. Főleg a falvakban záratták be a templomokat, hogy az azokhoz legközelebb eső templom is több száz kilométerre legyen, lehetetlenné téve így a szentmise hetenkénti hallgatását. A továbbra is együtt élő szerzeteseket szétzavarták, a papoknak megtiltották, hogy más régiókban is szolgálatot teljesítsenek, csökkentették a szemináriumokban tanuló diákok számát. Megpróbálták regisztrálni a templomba járókat, miként azt is, kik kereszteltetik meg gyerekeiket, kik kérik felnőttként a keresztséget, kik kötnek egyházi házasságot, és kik jelennek meg velük a templomi szertartáson. Az egyetemistákat, orvosokat, mérnököket felszólították, hogy amennyiben meg akarják tartani állásukat, hagyjanak fel a templomba járással. Az anyákat, akik titokban unitus szentmisére, hittanra járatták a gyerekeiket, behívatták az iskolákba vagy a rendőrségre, és felszólították őket, hogy ne tegyék, amennyiben nem akarják, hogy gyermekeiket állami gondozásba vegyék. Szaporodtak a házkutatások, utcai "balesetek", bántalmazások, fenyegetések, bírságok kiszabása, rövid letartóztatások (tizenöt napot adtak egy unitus szentmisén való részvételért). Szeminaristák, papok lakásáról imaszövegeket, liturgikus, teológiai könyveket, ikonokat, miseruhákat, eszközöket vittek el tól fokozódott a földalatti unitus egyház elleni támadás. Részben a pocsajevi ortodox papi kongresszusnak köszönhetően, ahol a nyugat-ukrajnai ortodox papok az ukrán katakombaegyház aktivitása miatt panaszkodtak, mire a kijevi metropolita megígérte, közbenjár azért, hogy szigorúbban járjanak el az illegálisan működő unitus papokkal szemben, és végleg felszámolják a katakombaegyházat ben le is tartóztatták

9 az Velicskovszkijt, az egyház püspökét. Az unitus hívek, papok kérvényeket írtak, aláírásokat gyűjtöttek az egyház legalizálása érdekében, eredményt azonban nem értek el. Az 1977-es alkotmány ismételten leszögezte, hogy a hivatalosan bejegyzett egyházaknál szabad a vallásgyakorlás, de a vallási propaganda, ellentétben az ateista propagandával, tilos. A hitoktatást, a fiatalokkal való foglalkozást, az imaközösségek létrehozását és a karitatív tevékenységet továbbra is büntették. Csak azt a minimális vallási irodalmat engedélyezték, ami a liturgiákhoz szükséges volt. Igyekeztek a papot s a papi szolgálatot végző személyt teljesen elvágni a társadalomtól. Nem engedték az egyháznak, hogy missziós tevékenységet végezzen, s ezzel elevenbe találtak, hisz így éppen az egyik legfontosabb küldetését nem teljesíthette. A tiltások ellenére sok szülő továbbra is megkereszteltette és hittanra járatta gyermekét, és voltak helyek, ahol a gyerekek 60%-át megkeresztelték. Sokan felnőtt fejjel vették fel a keresztséget. Nagy volt a vallás iránti érdeklődés a tizennyolc és harminc év közötti értelmiségiek körében. A leningrádi ortodox szeminárium diákjainak fele például ateista szülők gyermeke volt. Moszkva és a Vatikán Szlipij érsek 1963 februárjában szabadult, és XXIII. János, valamint egy amerikai újságíró, Norman Cousin közbenjárásával Nyugatra mehetett. Mikor moszkvai látogatása alkalmával felvetette Hruscsovnak a hetvenes éveiben járó metropolita ügyét, a főtitkár kezdetben elutasító volt. Azt mondta Cousinnak, hogy Moszkva a Vatikánnal való kapcsolat javítására törekszik, aminek azonban nem ez a járható útja. Attól tartott ugyanis, hogy Szlipij szabadon bocsátásával és Vatikánba költözésével nyomban nyilvánosságra kerülnek az unitus és más egyházak elnyomásának körülményei. A Vatikánból azonban, Cousin közvetítésével megnyugtatták, hogy nem propaganda célokból akarják Szlipij kiengedését. Hruscsov végül is engedett a kérésnek. A metropolita Rómába mehetett, ahol valóban megtiltották neki, hogy az őt ostromló újságíróknak nyilatkozzon. Pedig sokan remélték, hogy nyilatkozatai hatására majd javulni fog a hívők sorsa a Szovjetunióban. De nem így történt; még 1963-ban is letartóztattak például három titokban működő unitus papot, mikor rátaláltak egy kis "kolostorra", ahová a papok misézni jártak. Majd a következő évben is elítéltek két papot és két kispapot, mivel ikonokat és teológiai könyveket találtak lakásukon. Rómában két szempontból vált zavaróvá Szlipij jelenléte: a Vatikánnak, szovjet kormány felé való közeledése és a Moszkvai Patriarchátussal tervezett ökumenikus kapcsolatok fejlesztése miatt. A nacionalistának és államellenesnek feltüntetett földalatti unitus egyház támogatása Rómából éppen hogy szovjetellenesnek számított. Valószínűleg az ortodoxokkal megkezdett párbeszédnek is a végét jelentette volna, ha a Vatikán felszólal a kánonjogilag érvénytelen lvivi unió és az unitusok elnyomásához asszisztáló ortodox magatartás ellen. Tisztázatlan volt az egyházmegyéjén kívül élő metropolita egyházjogi helyzete is. Távozása után Ukrajnában nem maradt az állam által hivatalosan elismert unitus püspök. Mindszenty bíboros Szlipijhez hasonló módon került Budapestről a Vatikánba. A különbség a kettejük között az volt, hogy Rómában hiába remélték egy, akár a kormány iránt lojális utód beiktatását a Szovjetunióban is, ez csak Magyarországon volt lehetséges. Az ukrán unitus egyház ugyanis hivatalosan nem létezett. Ezért 1965-ben VI. Pál jelképes gesztusként bíborosává tette Szlipijt.

10 Szlipij Rómában is aktívan működött. Megalapította az Ukrán Katolikus Egyetemet és felépíttetett egy unitus templomot is, ószláv liturgikus könyveket fordított ukránra. Vezetésével Rómában az ukrán unitus egyház zsinatokat is tartott. Kérte a pápától, hogy az ukrán metropolitátust emelje patriarchátusi címre, de hiába. A hetvenes években már egyre többször szólalhatott fel nemzetközi kongresszusokon, pápai szinóduson, és el fogadhatott külföldi meghívásokat. Bírálta a Vatikánnak az ukrán unitusok iránti passzív politikáját. A korábban titokban püspökké szentelt Velicskovszkij 1972-ben szabadulva szintén Rómába mehetett. Vele sem volt könnyű dolga a Vatikánnak. A Moszkvával folytatott párbeszéd érdekében nem ismerhette el az ott hivatalosan elutasított püspöki címét. Velicskovszkij mindenesetre Szlipij mellé állt az ukrán unitus egyház védelmében folytatott kampányban. Az első hivatalosan is elismert ukrán unitus papszentelésre 1975-ben került sor Lengyelországban. Innen küldték Nyugat-Ukrajnába a vallási irodalmat is. A lengyel pápa 1978-ban II. János Pál pápa személyében a történelemben először szláv, lengyel pápát választottak, aki jól ismerte a lengyel és ukrán görög katolikusok szenvedéseit. Beavatása után néhány héttel először az ukrán unitus egyház fejével, Szlipijjel találkozott, és megígérte, hogy felkarolja ügyüket. A pápa levélben közölte, hogy a Vatikán változtat keleti politikáján, és tudatosítani akarja a Kremllel az ukrán unitus egyház létezését. Mindezt a Moszkvai Patriarchatus az ortodox egyház ellen irányuló támadásnak vette, hisz ők az 1946-os lvivi határozat értelmében az unitus egyházat bekebelezték. Moszkvában is ellenségesen fogadták az új pápa törekvéseit. Propagandát indítottak a katolikus egyház feje mint a "külföldön élő ukrán nacionalista klerikus csoport vezére" ellen, aki "az ukránok nevében beszél", és "Rómából irányítja a szocialista országokban folyó szovjetellenes tevékenységet", "a titokban még mindig működő unitusokat az ukrán nacionalizmus bázisává akarja tenni" ben II. János Pál pápa, mikor Lengyelországba látogatott, külön misét celebrált a határ másik oldalán élő ukrán unitusokért. A nyolcvanas évek Az új pápa politikájának köszönhetően a nyolcvanas évek elején az unitus papok és hívek aktívabbak lettek. A földalatti unitus egyházban háromszáz-háromszázötven pap és három püspök szolgált. A civil életben állandó munkahelyük volt, papi teendőket titokban látták el. Titokban papnevelés és -szentelés is folyt, és nyilvánosan követelték egyházuk helyreállítását szeptemberében Joszip Terelja, három illegálisan működő pap és két hívő részvételével az egyház és a hívők jogaiért küzdő csoport alakult. Céljuk az volt, hogy elérjék az unitusok legalizálását, s addig is küzdjenek a szabad vallásgyakorlatért, és a világ közvéleményét informálják az ukrán unitusok helyzetéről. Sorozatos lebukások ellenére is kiadták a Krónika című újságot. A csoport megalakulásáról és célkitűzéseiről levélben értesítették az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságát, s várták, hogy letartóztatják őket. Természetesen szaporodtak az őket érő támadások. Tv-műsorokban értekeztek, könyveket írtak róluk pl.: "A bűnszövetség", "Az unitus egyház és ukrán burzsoá nacionalizmus egyesüléséről" címen. Fokozódtak a fizikai bántalmazások, verések, házkutatások, letartóztatások, kényszerű pszichiátriai kezelések. Az ukránok sohasem voltak "jó oroszok". A Sztálin alatti oroszosítási program eredményeként a lakosságnak kb. 40%-a lett orosz, de a szovjet vezetésnek még így is állandóan meggyűlt a baja az ukrán nemzeti törekvésekkel. A bontakozó szovjet emberjogi

11 mozgalom részeként már 1976-ban Ukrán Helsinki Csoport alakult a nemzeti, polgári, vallási jogok védelmére. Az évfordulók A görög és római katolikusoknak nemcsak az új pápával volt szerencséjük, hanem az évfordulókkal is ban a lettek a 800., 1987-ben a litvánok a 600. évfordulóját ünnepelték a kereszténység felvételének. Az orosz egyház pedig 1988-ban lett 1000 éves, és ez Ukrajnában kétszeres ünnep volt, hisz az a kijevi állam megkeresztelkedését is jelentette. Az évfordulók előtt egy-két évvel már elkezdték az ünnepségek szervezését. Több misét, zarándoklatot rendeztek, amelyeken hatalmas tömegek jelentek meg. Olyanok is, akik nem voltak hívők, hanem nemzeti identitásukat demonstrálandó mentek el. Az évfordulók alkalmából otthon és külföldön igyekeztek felhívni a figyelmet egyházuk elnyomott helyzetére. II. János Pál pápa és a szovjet külügyminiszter találkozóján 1985 februárjában ugyan szóba került az ukrán katolikusok ügye, a Szovjetunióban azonban a nyilvánosság előtt nem vettek tudomást létezésükről, követeléseikről. Az orosz ortodox egyház az állammal együtt továbbra is azt állította, hogy az unitusok problémája 1946-ban megoldódott, és felháborodva vették tudomásul, hogy a katolikus egyházfő támogatást ígért ukrán unitus püspökeinek. Nem véletlen, hogy a Moszkvai Patriarchátus 1986 tavaszán rendkívül ünnepélyes keretek között megemlékezett az 1946-os lvivi unióról. Gorbacsov az ukrán unitus egyház legalizálása Gorbacsov ( ) nyitása, a "peresztrojka, glasznoszty, demokrácia" csak a legálisan elismert vallások helyzetén javított. A titokban s a most már néha nyíltan működő unitus papokat az ő uralma alatt továbbra is letartóztatták ben két földalatti püspök vezetésével papok, szerzetesek, apácák és százhetvennégy hívő úgy döntött, hogy szabadon folytatja tevékenységét. Ugyanebben az évben Terelja többszöri börtönbüntetés után külföldre emigrált. Az unitus egyház jogaiért küzdő csoport új vezetője Ivan Hel, egy frissen szabadult politikai elítélt lett. Továbbra is aláírásokat gyűjtöttek az unitusok legalizálását kérelmezve, és újságot adtak ki. A litván, lett, ukrán katolikusok az évfordulók alkalmából meghívták a Szentatyát, aki szintén felajánlotta, hogy ellátogat hozzájuk. A pápa ajánlatát azonban a szovjet vezetés mereven elutasította. Így tett a moszkvai pátriárka is, aki 1988 újévekor már szabadon, sőt némi állami támogatással ünnepelhetett. A pápa helyett Casarolli érsek látogathatott el 1988-ban Moszkvába, ahol találkozott Gorbacsovval, és átadta neki II. János Pál pápa levelét. A levél három kérdést vetett fel: a lett és litván katolikus egyházak életének normalizálását, Belorussziában és más katolikus közösségeknél a szabad pasztorációs munka engedélyezését és az ukrán katolikus egyház legalizálását. Két évvel később mind a három kérés teljesült ben már ortodox hívők, papok, nem hívő emberjogi harcosok is síkra szálltak az unitus egyház elismeréséért. Az ilyen értelmű kérvényekkel Moszkvába utazó három püspök és három pap mégis elutasításra talált szeptember 17-én százötvenezer ember gyűlt össze Lvivben a legalizálást követelve. Végül is dűlőre kellett vinni a dolgot, hiszen közeledett Gorbacsov vatikáni látogatásának időpontja. Ez meg is hozta eredményét: II. János Pál pápával való találkozásakor a szovjet vezető kijelentette, hogy az Ukrán Unitus Egyházat hivatalosan bejegyezték, és a jövőben legálisan működhet.

12 Ezzel egyedül az orosz ortodox egyház nem tudott megbékélni. Az egész Szovjetunió területén kb. tízezer ortodox plébánia volt, amelyből ötezerhétszáz, vagyis a templomok 60%- a Ukrajnában, háromezer pedig Nyugat-Ukrajnában működött. Az unitus egyház hivatalos elismerésével, a nekik visszaadott templomokkal, a Moszkvai Patriarchátusnak templomai 1/3-áról kellet lemondania, egyéb egyházi intézményekről nem is beszélve. Mindez újabb hosszú viták, megbeszélések tárgya. S ha mostanra, úgy tűnik, hogy sikerült is megegyezésekre jutni, az unitusok ügye továbbra is érzékeny pontja az ortodoxok és a katolikusok kapcsolatának. Felhasznált irodalom A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest, Alekszejeva L.: "Isztorija inákomüszlija v SZSZSZR". Vermont, Berki F.: Az ortodox kereszténység. Budapest, Bociuriw, B. R. Srong, J. W.: Religion and Atheism in the U.S.S.R and Eastern Europe. London, Eliason, L. R.: Perestroika of the Russian Soul. London, Floridi, A. U.: Moscow and the Vatican. USA, Gecse G.: Bizánctól Bizáncig. Budapest, Gogol, N. V.: Elmélkedés az isteni liturgiáról. Pannonhalma, Goricseva, T.: Istenről beszélni veszélyes. Herder Kiadó, Hamm, M. F.: Kiev. A portrait. New Yersey, Iwanow, B.: Religion in the USSR. München, Kuropas, M. B.: The Ukrainian Americans. Toronto, Kuzio, T. Wilson, A.: Ukraine: Perestroika to Independence. New York, Lane, C.: Religion in the Soviet Unio. London, Motyl, A. J.: Dilemmas of Independence Ukraine After Totalitarianism. New York, Olcott, M. B.: The Soviet Multinational State. USA, Ponton, G.: The Soviet Era. Oxford, Pushkarev, S. Rusak, V. Yakunin, G.: Christianity and Government in Russia and the Soviet Unio. London, Ramet, P.: Catholicism and Politics in Communist Societies. London, Ramet, P.: Cross and Comissar. Indiana, Ramet, P.: Religion and Nationalism in Soviet and East European Politics. London, Riskó M.: A Kárpátaljai Görögkatolikus Egyház kálváriája. Budapest, Rudnytsky, I. L.: Essays in Modern Ukrainian History. Edmonton, Santini, A.: Ezeréves az orosz egyház. Budapest, Strure, N.: Christians in contemporary Russia. New York, Surelny, O.: Ukraine. A History. Canada, Szántó K.: Egyháztörténelem. Budapest, The Church and State Under Communism. Washington, Tokarjev, Sz. A.: Vallás és történelem. Budapest, Várnagy A.: Liturgika. Budapest, Zinkewich, O. Sokowsky, A.: A Thousand Years of Christianity in Ukraine. Toronto, 1988.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

ez legyen a magyarság engesztelő központja.

ez legyen a magyarság engesztelő központja. Két szentéletű ember: Mindszenty bíboros és Regőczi István atya. Életük átívelte a XX. századot. Regőczi István atya úgy is közismert, mint Isten vándora. Regőczi István atya egyszerű molnárcsaládban született,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév

Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Szakdolgozati témakörök 2015/2016. tanév Dr. Egresits Ferenc Dogmatika tankör 1, Az Istenről szóló beszéd /teológia/ nehézségei és lehetőségei a 2. és 3. évezred határán 2, A felvilágosodás révén elindított

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját

32 késszúrással ölték meg Brenner János atyát Ötven esztendeje gyilkolták meg a papi hivatás vértanúját OSSERVATORIO LETTERARIO *** Ferrara e l'altrove *** Magyar nyelvű online melléklet - Supplemento online in lingua ungherese http://www.osservatorioletterario.net - http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk!

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk! Rákoskeresztúr, 2015. november Egyházközségi kiadvány XV. évfolyam 3. szám Megjelenik: alkalmanként Terjesztés: a Szent Kereszt és Szent Pál templomban Honlap: www.szentkereszt.weblapmagus.hu Mindenszentek

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

MAGYAR DOKUMENTUMFILM

MAGYAR DOKUMENTUMFILM MAGYAR DOKUMENTUMFILM X. Hallgatásra ítélve 2016. ÁPRILIS JÚNIUS A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával az Uránia Nemzeti Filmszínház szervezésében www.urania-nf.hu A»valóság fölfedezésében«csakis azok

Részletesebben

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás

Egyházi Hírek. 2007. évi első kiadás Egyházi Hírek Az Első Magyar Református Egyház (Kálvin, Vancouver 1955) lapja 2007. évi első kiadás Templom: Lelkipásztor: Nt. Szigeti Miklós Lelkészi hivatal: 2791. East 27 th Avenue Internet: http://members.shaw.ca/szigetim/index.htm

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Rovarirtásból élt a novícius

Rovarirtásból élt a novícius Rovarirtásból élt a novícius P. Hagyó József Jézus Kistestvére Szerzetesként egyedül, de nem közösség nélkül Az előjelek aggasztják az embereket, az e világ hatalmasai több alkalommal konferenciára gyűlnek

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL

EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL "XXIII.János pápa úg jelent meg a zsinaton,mint ahogyan az apostolok érkeztek hajdanán az utolsó vacsora színhelyére. Szembeötlő volt komolysága. «Különösen a pillanatnyi feladatomra

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat E szentéletű püspök életének és műveinek bemutatása és széleskörű ismertetése rendkívül időszerű ma. Sokunkat komolyan aggaszt népünk állapota: a házasságok és gyermekszületések

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK

A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE. 2013. év III. szám I. KÖZLEMÉNYEK A HAJDÚDOROGI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELE I. KÖZLEMÉNYEK 2013. év III. szám 700/2013 Krisztus feltámadt! Krisztusban Szeretett Testvéreim! Húsvét éjszakáján, mielőtt elindulnánk a föltámadási körmenetre, a gyertyalángok

Részletesebben

9. A Katolikus Egyház a II. világháború után

9. A Katolikus Egyház a II. világháború után 108 9. A Katolikus Egyház a II. világháború után Erő az erőtlenségben (Lénárd Ödön piarista) A szovjet típusú európai diktatúrák egyházpolitikája A Katolikus Egyház is ellenség és a Vatikán ellen is folyik

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

Bemutatkozik a Jézus Kistestvérei Női Szerzetesközösség

Bemutatkozik a Jézus Kistestvérei Női Szerzetesközösség Bemutatkozik a Jézus Kistestvérei Női Szerzetesközösség 2015. augusztus 22. szombat 12:00 A megszentelt élet évében meghirdettük Bemutatkoznak... kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól,

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására

Részletesebben

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával

Részletesebben

KÉT ZARÁNDOKLAT KÖZÖTT

KÉT ZARÁNDOKLAT KÖZÖTT LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL XI. évfolyam 8. szám 2011. szeptember KÉT ZARÁNDOKLAT KÖZÖTT Amikor e sorok megjelennek már épp befejeződött a Hétkápolnai zarándoklat, és amire a következő

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011.

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. 1 VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. Tartalom: I. Bevezetés II. Céljaink megvalósítása munkacsoportjaink által 1. Liturgikus munkacsoport 2. Közösségi munkacsoport 3. Karitatív

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Közgyűlésnek. a Társaság 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. a Közgyűlésnek. a Társaság 2015. évi tevékenységéről MAGYAR-OROSZ MŰVELŐDÉSI ÉS BARÁTI TÁRSASÁG ELNÖKSÉG ELŐTERJESZTÉS a Közgyűlésnek a Társaság évi tevékenységéről Budapest, 2016. március ELŐTERJESZTÉS a Társaság évi tevékenységéről A határozati javaslat

Részletesebben

Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből. A város mint a közösségi élet tere:

Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből. A város mint a közösségi élet tere: Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből A város mint a közösségi élet tere: Népmozgások (Bizonytalaság, Zsidók, Magyarok, Deportáció Csehországba, Kitelepítés Magyarországra, Lakosságcsere,

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Vallás és etnikum kapcsolata a Kárpát-medencében élő ruszinok körében

Vallás és etnikum kapcsolata a Kárpát-medencében élő ruszinok körében Gönczi Andrea Vallás és etnikum kapcsolata a Kárpát-medencében élő ruszinok körében A második világháborút kísérő területi átalakulások nyomán a görög katolikus egyház tagjait a szovjet hatalom a pápa

Részletesebben

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata

Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata {remegiysz km : I S9 0 11 Érkezett : 2012 FFFR 1 4. Az Országgyűlés...12012 (...) OGY határozata a Máriapócsi Kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomba n betöltött szerepér ől Magyarország

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben

Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Tájékoztató a hit-és erkölcstan oktatásról a 2014-2015-ös tanévben Kedves Szülők! A 2014-2015-ös tanévben a Kerék Általános Iskola és Gimnáziumban a következő egyházak tartanak hit-és erkölcstan oktatást:

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009

László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009 László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009 Nr. 844/2009. AZ IFJÚSÁGI MUNKA MEGSZERVEZÉSE Mivel lelkipásztori munkánk egyik fontos területe a gyermekek és az ifjúság nevelése, nagyon fontosnak

Részletesebben

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására.

légkört, megértést várjuk el, és legalább a szándékot a törvény előírta körülmény biztosítására. 1. MIÉRT KELL Ma már azzal senki nem vitatkozik, hogy szükség van az ország erkölcsi szintjének emelésére. Politikusaink úgy látták, hogy a közoktatás, az iskola egy fontos területe a személyiségformálásnak,

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2014 Kiadta az Egyesült Államok Külügyminisztériuma (U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights and Labor) 2014. október 14. http://www.state.gov/j/drl/rls/irf/religiousfreedom/index.htm?year=2014#wrapper

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben