Ön mennyivel jár jobban a tervezett adócsökkentéssel?

Átírás

1 A D Ó K A L A U Z Ha már örömtelivé nem tehetjük az adózást, legalább hadd segítsünk!

2 Ön mennyivel jár jobban a tervezett adócsökkentéssel? Számolja ki a Pénzügyminisztérium honlapján található jövedelemkalkulátorral! A tervezett 2010-es adócsökkentéssel 10 munkavállalóból 9 jobban jár. Az átlagos keresetűek zsebében évente egy-másfél havi fizetéssel több marad, és a kiugróan sokat keresőket kivéve minden jövedelmi sávban jobban járnak a munkavállalók. A munkára rakódó munkáltatói terhek csökkentésével pedig a vállalkozások könnyebben megőrizhetik a meglévő munkahelyeket és teremthetnek újakat.

3 Tartalom Tartalomjegyzék 1 Mi az adó? 2 Miből, mire, mennyit? Adóforintjaink 6 Adóterhek: hozzájárulások és elvárások 10 Adó- vagy szociális paradicsom? A svéd és a szlovák modell 12 A es adómódosítások 14 Adózási fogalomtár 18 Gyerekeknek: AdóManó színrelép 20 Szolgáltató adóhatóság Mert az adózás közös ügyünk 22 Tiszta Haszon Program: Öt hónap alatt 50 milliomos! 24 Kiadja a Miniszterelnöki Hivatal június. Nyomda: a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája. Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Kedves Olvasó! Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót mondta Benjamin Franklin, a 18. századi közgazdász, amerikai író, s megállapítása örökérvényűnek tekinthető, hiszen egy valamit mindannyian tudunk: adót fizetni kell. Segíteni akarunk, ahogy a kiadvány alcíme is mutatja: Ha már örömtelivé nem tehetjük, legalább hadd segítsünk! Hisz ki adózik örömmel? Az ország azonban nem működhet polgárainak hozzájárulása nélkül. Ennek megértésében is kívánunk segíteni ezzel a kiadvánnyal, hiszen az adózás közös ügyünk. Ön pontosan tudja, mi az adó, és hogy miért kell fizetnünk? Hogy a közös adóforintjainkból mire mennyit költ az állam? Mi is a feladata ebben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak? Az APEH nemcsak szigorú hatóságként van jelen a közigazgatásban, hanem szolgáltatásokkal is segíti az adózókat. A kiadványban a lexikális ismereteken túl megtalálja azokat az újdonságokat, amelyeket az utóbbi években, illetve a közeljövőben vezetett be, vezet be a hivatal. Mindezt azért, hogy kényelmesebbé, egyszerűbbé, gyorsabbá tegyük az állampolgárok adóügyeinek intézését még ebben a sokszor bonyolultnak tartott adórendszerben is. Üdvözlettel: Budai Bernadett kormányszóvivő 1

4 Mi az adó? Az adó jogszabályi rendelkezésen alapuló, általában rendszeres, kivételesen egyszeri, pénzbefizetés útján vagy természetben (pl. terményben=kilenced, tized), külön közvetlen ellenszolgáltatás nélkül teljesítendő adóalanyi szolgáltatás. Adót az adóhatóság az állam (helyi adók esetén az önkormányzat) pénzügyi szükségleteinek kielégítése céljából követel. Az adóztatás útján tehát az állam mint a közhatalom birtokosa magánszemélyek és a különböző szervek, szervezetek bevételének egy részét igénybe veszi (köz)kiadásainak fedezésére. Az adófizetés konkrétan azt jelenti, hogy az adófizetők tulajdonából a bevétel vagy jövedelem meghatározott része állami rendelkezés alá kerül. Az adó nemfizetés esetén hatósági kényszerintézkedéssel (zálogolás, árverés, fizetésletiltás stb.) hajtható be. Mértékét kötelező rendelkezések szabják meg, az adó nagysága az adófizetésre kötelezett elhatározásától adott jövedelemnagyság esetén nem függ. Az adófizetés tehát nem lehetőség, hanem alkotmányos kötelesség. Az adóbevételeknek olyan időben és összegben kell befolyniuk, amikor és amilyen mértékben azokra az állami kiadások fedezése céljából szükség van. Miért fizetünk adót? Bár az adófizetés ellenében az állami szervek közvetlen ellenszolgáltatást nem teljesítenek, ez nem jelenti azt, hogy közvetve nem jelentkezik viszontszolgáltatás az állam részéről: ugyanis az adóbevételek jelentős részét a társadalmi szükségletek kielégítésére használja fel. Az adóbefizetésekből finanszírozza az állam a szociális (nyugdíjak, szociális támogatások, munkanélküli segély, lakástámogatás), egészségügyi, infrastrukturális (út, híd és vasútépítések, fenntartások), rendvédelmi, igazgatási (minisztériumok, országos hatáskörű szervek stb.), környezetvédelmi (természetvédelmi területek, nemzeti parkok, földfelszín alatti vizek megóvása) és innovatív célú kiadásokat. Az adók egyrészt az állami feladatok teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítják, ugyanakkor jelentős szerepet vállalnak a társadalmi osztályok és rétegek jövedelmének szabályozásában. Az adó tehát többélű fegyver. Alkalmas eszköz arra, hogy visszaszorítson bizonyos nem kívánt és preferáljon bizonyos támogatni kívánt tevékenységeket, illetve, hogy olyan mértékűre csökkentse a felhasználható jövedelmet akár magánszemély, akár jogi személy, akár jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely nem haladja meg lényegesen az egyéb munkával elérhető, illetve társadalmilag elfogadhatónak ítélt mértéket. Az adóknak három gazdasági feladata van: Először biztosítaniuk kell az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartását. Másodszor az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény mutatkozik egyes viselkedésformák szankcionálására (például alkoholfogyasztás), akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók mértékének jelentős megemelése. Az adókedvezmény ezzel ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére használható. Harmadszor az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása. Az adók ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális juttatások. Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől: ebben az esetben az állam az igazságtalanul szerzett jövedelmek elvételére törekszik. Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű. A XVIII. században a skót kormány folyamatosan emelte a malátára és a whiskyre kivetett adó mértékét. Az állandó növelések következtében számos szeszfőző vált földönfutóvá, és 150 éven keresztül az illegális üzletek virágoztak Skócia-szerte re mindössze 8 szeszfőzde fizetett rendszeresen adót, miközben legalább 400 helyen főzték a whiskyt csak Edinburgh területén. Az 1820-as években már körülbelül illegális szeszkészítő műhelyt zártak be évente így ekkor valószínűleg a skót nemzeti ital fele tiltott helyekről származott. Az áldatlan állapotnak egy 1823-as törvény vetett véget, ami egy 10 fontos engedélyezési díjhoz kötötte a whisky előállítását. 2

5 A magyarországi adórendszer A magyarországi adórendszer központi és helyi alrendszerre tagozódik. A központi költségvetés bevételének több mint 80%-át az adó- és adójellegű befizetések alkotják. A mai magyar adórendszerünkben az ún. főadók erős koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók (fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is a legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó (áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki a költségvetési bevételen belül ben a magyar költségvetés több, mint milliárd forint adó- és járulékbevétellel kalkulál. A központi költségvetésbe befolyó bevételek 82-84%-át az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szedi be ban ez az összeg több mint 8800 milliárd forint volt. Amikor január 1-jén Tennessee állam bevezette az illegálisdrog-adót, 23-ra nőtt azon amerikai államoknak a száma, amelyekben az illegális kábítószer birtoklása adókötelessé vált. Az új rendelkezés értelmében mindazoknak, akik drogot vásároltak, 48 órán belül fel kellett keresniük a helyi adóhatóságot, és a megszerzett mennyiségnek megfelelő adót kellett befizetniük 3,5 dollár/grammot a marihuána, 50 dollár/grammot a kokain és 200 dollár/grammot a crack után. A vásárlók személyazonossága természetesen titokban maradt, és még az adóhatóság emberei sem tehettek róluk jelentést. Tennessee a meglehetősen extrém adónemnek köszönhetően 18 hónap alatt közel 2,7 millió dolláros bevételre tett szert habár ez vélhetően a letartóztatott és az adó befizetését addig elmulasztó droghasználóknak tudható be. Az illegálisdrog-adót végül 2006 júliusában törölték el alkotmányellenességre hivatkozva. 3

6 A mai magyar adórendszer Igazgatási, bírósági eljárás díja 4

7 Forrás: Pénzügyminisztérium Az APEH jelenleg több mint munkatársat foglalkoztat Magyarországon. Az APEH működése sokrétű. Ellátja például az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság hatáskörébe utalt feladatokat. Az APEH végzi a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási és a szerencsejáték-ügyekkel összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat. Az APEH látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével, végrehajtásával, visszatérítésével, átutalásával kapcsolatos feladatokat. Az APEH végzi a munkáltatók és kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak adatainak nyilvántartásával, továbbá az adatoknak az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása és a munkaügyi hatóságnak történő átadásával kapcsolatos feladatokat. Az APEH ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban a központi költségvetést megillető követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, valamint a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői képviseletet. A végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat. Az APEH ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat. Az APEH ellátja a befolyt illetékbevételnek a központi költségvetést, illetve a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzatokat megillető hányadának megállapításával kapcsolatos feladatokat, továbbá elvégzi az illetékek zárási összesítését és végzi az azzal kapcsolatos, a pénzügyminiszter részére teljesítendő adatszolgáltatást. Az APEH lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését. Az APEH feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezése, feldolgozása és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatása. 5

8 Miből, mire, mennyit? Adóforintjaink A évi költségvetés Nemcsak a családi költségvetés, az állami büdzsé is a mi költségvetésünk. Az államnak nincsen pénze, sohasem volt, csak az adófizető polgároknak. Különösen fontos, hogy pontosan ismerjük a közös kassza tartalmát olyankor, amikor az egész világon a gazdasági válság hatására államok és családok egyaránt szigorú takarékosságra kényszerülnek ben az állam az országban megtermelt összes jövedelem valamivel több mint 46 százalékát központosítja, és mintegy a felét osztja újra polgárai között. (Ebből is látható, még mindig többet osztunk el, mint amennyit megtermelünk, de ez a különbség az elmúlt években jelentős mértékben csökkent.) Bár az államháztartási kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya az előző évhez képest még egy kicsit emelkedik is, a gazdasági visszaesés miatt idén mégis kevesebbet oszthat el az állam, mint egy évvel korábban. Az államháztartás összes kiadása idén várhatóan milliárd forint lesz, az előző évinél folyó áron is 160 milliárd forinttal kevesebb. A költségvetés több lépésben csökkenő bevételeihez igazította kiadásait. Bár az államháztartás kiadásainak a korábban tervezettnél nagyobb részét kell külső forrásból fedezni, a 3,9%-os GDP-arányos hiánnyal Magyarország idén az Európai Unió legalacsonyabb hiányú egyharmadába fog tartozni. Adóbevételek Az állam saját bevételeinek 86%-a a lakosság és a vállalkozások adójából származik. Adót mindenki fizet: a kisgyerek és a nyugdíjas fogyasztását is terheli az áfa, a jövedéki adó, a nyugdíjból, szociális jövedelmekből is kell illetéket, helyi adókat fizetni. A legnagyobb adóteher azonban a mindenkori aktív keresőkre hárul, ők a fogyasztásukat terhelő adókon túl személyi jövedelemadót, járulékokat fizetnek. Idén a költségvetés, a különböző alapok és az önkormányzatok várhatóan milliárdos adóbevételre tesznek szert, ami mintegy 400 milliárddal marad el a évitől. A bevételek legnagyobb részét a társadalombiztosítási járulékok (32,4%) teszik ki, de ezzel hasonló nagyságrendű a termékek és szolgáltatások után fizetett, a fogyasztást terhelő adók áfa, jövedéki adó, iparűzési adó, illetékek, díjak aránya (együttesen az összes adóbevétel 38,5%-a). A két előbbi adónem mellett viszonylag kis súlya van a magánszemélyek jövedelemadójának (18,8%) és a társaságok jövedelemadójának (6,9%).. Forrás: Pénzügyminisztérium 6

9 Az államháztartás adóbe vételei megoszlásának változása (összes adóbevét el=100%) 100% 0,8% 0,7% 0,7% 90% 80% 40,3% 38,5% 41,5% 70% 60% 0,9% 1,1% 1,5% 50% 40% 30% 33,7% 34,0% 31,7% 20% 10% 0% 6,3% 6,9% 6,6% 18,0% 18,8% 18,0% Magánszemélyek jövedelemadói Tb-járulék és foglalkoztatáshoz kapcsolt adók ÁFA és egyéb termékszolgáltatási adók Társaságok jövedelemadói Vagyoni típusú adók Forrás: Pénzügyminisztérium A már elfogadott és a 2010-re tervezett adóváltozások a személyi jövedelemadó jelentős csökkentése és a vállalkozásokat terhelő társasági és különadó együttes nagyságának mérséklése hatására 2010-ben csökken az összes adóbevételen belül a jövedelemtípusú adók aránya. A társadalombiztosítási terhek érdemi csökkenését eredményezi a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentése. A munkát terhelő adók súlyának csökkenése mellett az áfakulcs 25%-ra emelése és a jövedéki adó növelése miatt nő a fogyasztást terhelő adók nagysága és az összes adóbevételen belüli aránya. Sok vita kíséri a 2010-re tervezett vagyonadót is. Pedig ingatlanadózás jelenleg is van, ingatlanvagyonból származó állami bevétel a GDP 1 százaléka körüli, 2009-ben valószínűleg 1,1 százalék lesz. A tervezett vagyonadó némileg növeli az ebből származó állami bevétel súlyát, de csak nagyon mérsékelten, hiszen az alig a GDP 1,5 százalékára emelkedik. - Forrás: Pénzügyminisztérium 7

10 Forrás: Pénzügyminisztérium Államháztartási kiadások Az előző évinél kisebb adóbevételek az állam egyéb bevételeinek szerény növekedése mellett is szigorú takarékosságra, a kiadások sokszor fájdalmas visszafogására kényszerítette a kormányt. Miközben a kiadások egy sor területen automatikusan emelkednek, összességében 160 milliárddal kellett csökkenteni az állami költekezést. A nemzetközi pénzügyi válság megnövelte az államadóssággal kapcsolatos terheket, a kamatok és az árfolyam emelkedése miatt nő az adósságszolgálat aránya az összes kiadáson belül. A kiadások több lépcsőben végrehajtott, a válság előtti tervekhez képest több mint 1000 milliárd forintot kitevő csökkentése után idén is több mint 13 ezer milliárd forintot költ el az állam. Az állami kiadások legnagyobb tételét a jóléti kiadások teszik ki. S bár az egész világot sújtó gazdasági krízis az állam működési kiadásainak drasztikus visszafogása mellett elkerülhetetlenné tette a nyugdíjak, a szociális ellátások mérséklését is, az összes állami kiadásoknak még így is növekvő arányát teszik ki a jóléti kiadások hoz képest az összes kiadáson belül jelentősen csökkent az állami működéssel és gazdasági feladatokkal kapcsolatos kiadások aránya, a jóléti kiadásoké viszont emelkedett. 8

11 Forrás: Pénzügyminisztérium De vajon mire költjük a jóléti kiadások több mint 8200 milliárdját? Az összes jóléti kiadás kétharmadát a 3 millió idős ember nyugdíja, a 2,3 millió óvodába, iskolába, főiskolára járó gyerek oktatása és 10 millió állampolgár egészségügyi ellátása teszi ki. Nemzetközi összehasonlításban is jelentős összeget, az öszszes kiadás 6,5%-át fordítjuk a családi pótlékra, gyesre, gyedre, gyetre. 5%-ot költünk táppénzre és egyéb társadalombiztosítási támogatásra és valamivel több mint 8%-ot az egyéb szociális támogatásokra és a szociális intézményhálózat működtetésére. 6%-ot tesz ki a települések és az otthonteremtés támogatása, s az összes jóléti kiadás kevesebb mint 5%-a a szabadidő-eltöltés, a kultúra és a vallás támogatása. üdvözlendő, de azért ennek a tételnek számos olyan eleme is van, amelynek csökkentésére korlátozottak a lehetőségek, illetve nem is biztos, hogy érdemes azokat csökkenteni. Az állam működési kiadásainak nagy részét a honvédelmi és a rendvédelmi kiadások teszik ki, beleértve az igazságszolgáltatást is. De például ide tartoznak azok az állami kiadások, amelyek az alapkutatásokat, műszaki fejlesztéseket finanszírozzák, ugyancsak innen kapják a pénzt az adóbeszedő szervek, valamint a pénzügyőrség. Gyakorlatilag a központi és a helyi adminisztráció nem több mint az állam működtetésére fordított kiadások harmada, amelyben a helyi adminisztráció költsége a meghatározó a Magyarországon működő több mint 3000 önkormányzat révén. A központi adminisztráció költsége a teljes kiadásokban nem éri el a 2 százalékot. Nem elhanyagolható tétele az állami kiadásoknak az állam működési kiadásai. Az elmúlt években végrehajtott kormányzati intézkedések, reformok hatására olcsóbb lett az állam, ezt mutatják a számok is. Ugyanakkor azt is érdemes megnézni, hogy mit is tartalmaz ez a meglehetősen összevont tétel. Valóban ide tartoznak a közvetlen, központi állami adminisztrációval kapcsolatos kiadások, amelyek visszaszorítása 9

12 Adóterhek: hozzájárulások és elvárások Amióta állam létezik, és amióta az államtól bizonyos feladatok elvégzését elvárhatjuk, adó is létezik. Arra a kérdésre azonban, hogy szívesen fizetne-e Ön adót, mindenki nemmel válaszolna. Arra viszont igennel, hogy színvonalasabb szolgáltatást vár-e az államtól. Az ellentmondásokat mindig az éppen hatalmon lévőknek kell valahogyan feloldaniuk. Magyarországon az első adóztató hatalom az egyház volt, a fizetett adó pedig a tized, az állami kiadásokat akkor még a király jövedelméből fizették. Aztán fokozatosan vezették be az államnak járó adókat is. Volt kilenced, majd lett telekadó, kapuadó, szedtek harmincadot (a határon átvitt áru után), de nem volt ismeretlen a jövedéki adó fogalma sem (a só után például). Kellett adózni ház-föld jövedelem után. Felsorolni is nehéz a különböző adónemeket. Ilyen volt például a kéményvagy füstadó, amelyet Mátyás király vezetett be. Macska-egér játék Maradjunk még a kéményadónál, de tegyünk egy kis kitérőt. Régi házak padlásán máig megmaradtak azok a vízszintesen futó füstelvezetők, amelyek bármilyen nagy is az épület a ház egyetlen kéményébe csatlakoznak. Az ok nagyon egyszerű, eleink is igyekeztek kibújni az adózás terhe alól, hiszen, ha több kémény lett volna, mindegyik után kellett volna fizetni. Márpedig az egyértelmű, hogy csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a nagyobb házak építését. Régóta tart hát az a macska-egér játék, hogy az állam megpróbálja minden adóköteles polgárától behajtani a kirótt adókat, az érintettek pedig azon igyekeznek, hogy különféle cselekkel kibújjanak fizetési kötelezettségük alól. Az is örök probléma, hogyan állapítsák meg az arányokat, kinek mennyit kell adóznia, hiszen elégedetlenek mindig lesznek. 10

13 Manapság sem változott sokat a helyzet, úgy tűnik, alaptétel, hogy mindenki sokallja a befizetett pénzt, kevesli viszont a cserébe neki járó szolgáltatásokat. Pedig ha megnézzük, a modern államtól sokkal több és magasabb színvonalú ellenszolgáltatást várnak el az adózó polgárok. Hozzátesszük, jogosan, csak arról feledkeznek meg, vajon honnan teremti elő a növekvő igényekre a pénzt az állam. Persze, az adóból. Csökkenteni, de hogyan? Magyarországon magasak az adók, és különösen a járulékok, mivel a terhek viselésében kevesen osztoznak. Nemzetközi összehasonlításban az átlagkereset 67 százalékán ez ma Magyarországon havi 120 ezer forintos bruttó keresetnek felel meg, Európában a legmagasabbak között van a bérköltséget terhelő összes adó és járulék. Az alacsonyabb keresetek adóterhelésének azért van különös jelentősége, mert éppen itt határozza meg leginkább a munkaerő iránti keresletet annak költsége, itt várható leginkább, hogy ha csökken a munkáltató bérköltsége, akkor több embert foglalkoztat, ha viszont emelkedik, akkor elbocsát. De azzal is mindenki tisztában van, hogy az adóköteles népességnek csak egy része fizet jövedelemadót Magyarországon ben 4,5 millióan adtak be személyi jövedelemadó-bevallást, és közülük 3,7 milliónak kellett végül adót fizetnie (a többiek vagy olyan kevés jövedelmet vallottak, hogy az adómentes volt, vagy kedvezményekkel nulláztak.) Az elmúlt időszakban nőtt a számuk, ennek eredményeként jelenleg közel 4,2 milliósra tehető az egyes jogcímek alapján járulékot fizetők csoportja. Az is köztudott, hogy az állam szolgáltatásaiból, juttatásaiból 10 millió magyar állampolgár részesedik, azok is, akiknek még vagy már nem kell adót fizetniük, vagy éppen nem képesek rá (gyerekek, nyugdíjasok, rokkantak, munkanélküliek, szociális segélyből élők, gyeden, gyesen lévők stb.). Közülük sokan vannak, akik, ha volna munkahely, dolgoznának, de olyanok is, akik jórészt kényszerből, mivel a munkáltató csak így ad nekik munkát feketén-szürkén dolgoznak, s így, bár kellene, mégsem járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. Ha kiterjedt a feketegazdaság, magas a feketén-szürkén foglalkoztatottak aránya, az általuk be nem fizetett adó terhét is a becsületesen dolgozóknak és az ő munkáltatójuknak kell cipelnie. Sokan gondolják, hogy ha csökkentik az adókat, akkor egyből több lesz a munkahely, mindenki otthagyja a feketegazdaságot, mondván, ő legális adózó szeretne lenni, és végül az államnak is több bevétele lesz, mint korábban. A dolog nem ilyen egyszerű. Önmagában az adócsökkentés még nem teremt munkahelyeket, nem tesz versenyképessé egy piac nélküli vállalkozást, és az alacsonyabb adók mellett is lesznek olyanok, akik még ezt sem akarják befizetni. Vagyis az adócsökkentés bizony az állami bevételek csökkentését eredményezi. Ennek ellenére ebbe az irányba kell menni, mert a munkát terhelő adók mérséklése, ha nem is egy csapásra, de fokozatosan kifehérítheti a foglalkoztatást, és segítheti a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrejöttét is. Messzire jutottunk a kéménytől, de bonyolultabb lett a világ is. 11

14 Adó- vagy szociális paradicsom? A svéd és a szlovák modell A siker mindig vonzó, így gyakran emlegetjük Svédországot szociális ellátásáról híres mintaországként. Szlovákia a válság előtti időkben elért sikert, a gazdasági felzárkózást, a beruházásokat, a vonzó gazdasági környezetet egyebek között adórendszerének köszönhette. A kérdés az, hogy létezhet-e egyidejűleg az adó- és szociális paradicsom, egy állam működtethet-e egyszerre befektetőket vonzó, alacsony adókkal működő adórendszert és állampolgárait védő, kiterjedt szociális védőhálót? A két ország adó és szociális rendszerei mintha egymás fordított tükörképei lennének ezt vizsgáljuk meg közelebbről. Egy ország szociális ellátórendszerének minősége több tényezőtől függ, de az egyik legfontosabb az, hogy az adott ország lehetőségeihez képest mennyi pénzt költ erre a célra. Svédország az Európai Unió tagállamai közül az átlagnál jóval többet költ szociális célokra. Azonban itt sincs ingyen ebéd, a svéd államnak van miből fedezni a kiadásokat, hiszen adóbevételei a társadalombiztosítási bevételekkel együtt GDP-arányosan a második legmagasabbak az Európai Unióban, csak Dánia előzi meg őket. A svéd állam bevételei a 2006-os adatok szerint elérték a GDP 48,9 százalékát, ami az Európai Unió 27 tagállamának átlagánál, 39,9 százaléknál is magasabb. Láthatjuk az ábrán, hogy ez az arány 2006-ban Magyarországon 37,2 százalék, míg Szlovákiában csak 29,3 százalék. (2007-re a kiigazítási program hatására a magyar adócentralizáció az Európai Unió átlagára, a GDP 39,9%-ára emelkedett.) Forrás: Eurostat Mit és mennyit fizetnek a svédek? Svédországban a személyi jövedelemadó a helyi és a nemzeti adóból tevődik össze. A helyi adó önkormányzatonként eltérő, mértéke a munkavállaló lakóhelyétől függ ben a helyi adó nagysága átlagosan 32,5 százalék körüli volt. A nemzeti jövedelemadó kétkulcsos és a jövedelemmel együtt nő, svéd koronát meghaladó éves jövedelem 20-25%-os adókulcs alá esik, míg ez alatt nem terheli adó. Svédország három áfakulcsot alkalmaz. A szokásos 25%-os áfakulcs mellett két kedvezményes kategória is van: 12% (élelmiszerek, szállodai szobák), illetve 6% (személyszállítás, könyvek, sajtótermékek, belépőjegyek, síliftjegyek, kulturális rendezvények). Egyes szolgáltatások pedig (egészségügyi, szociális, banki és pénzügyi szolgáltatások stb.) áfamentesek. A tőkejövedelmekből, osztalékokból, kamatokból stb. származó jövedelmekre 30 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A Svédországban működő vállalatok az adóköteles jövedelmük után 28 százalék társasági adót fizetnek, ami versenyképesnek tekinthető abból a szempontból, hogy ezenkívül sem más, helyi jellegű társasági adót, sem üzleti engedélyhez kötött adót nem kell fizetniük. A vállalkozásoknak a munkavállalók után az alkalmazottak munkabérének, illetve bérjellegű juttatásainak 32,42 százalékát kell 2007-ben társadalombiztosítási járulékként befizetniük. Emellett a munkavállalók után a vállalkozások a munkabér 9,25 százalékának megfelelő összegben nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetnek. A svéd jóléti rendszer Ismerjük tehát a jóléti rendszert megalapozó adórendszer fontosabb elemeit. A jóléti rendszer jellemzői a klasszikus szociális piacgazdaságot idézik: átfogó jellegű állami beavatkozások, teljes foglalkoztatásra való törekvés, a jövedelemkülönbségek csökkentése, szolidaritás és mindenkire kiterjedő szociális állampolgárság, hiszen a szociális jogok állampolgári jogokhoz kötöttek. A betegellátásnak külön feltétele nincs. Az általános egészségügyi és kórházi ellátás ingyenes azoknak, akik Svédországban dolgoznak, munkát keresnek, vagy állandó lakhellyel rendelkeznek. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait orvosi vizsgálat, gyógyszer valamennyi svéd lakos igénybe veheti, míg a pénzbeli ellátásra, táppénzre csak a munkavállalók jogosultak. Az öregségi nyugdíj esetén a nyugdíjkorhatár rugalmas, 61 és 67 éves kor közé esik. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb öregségi juttatásra lesz jogosult. Garantált nyugdíjra minden 65. életévét betöltött személy jogosult. 12

15 Gyermek születése vagy örökbefogadása esetén a szülők gyermekgondozási támogatásra jogosultak. Az apáknak 10 nap fizetett apasági szabadság jár. Egyes helyi önkormányzatok 1 3 év közötti gyermekek után gyermeknevelési támogatást fizetnek. Családi pótlékot a Svédországban élő 16 éven aluli gyermekek után lehet igénybe venni, ha legalább az egyik szülő az országban lakik vagy dolgozik. A család a gyermek 16. életévének betöltését követően már nem családi pótlékra, hanem kiegészítő családi pótlékra jogosult, ha a gyermek folytatja kötelező tanulmányait. A támogatásra a gyermek az iskola befejezéséig jogosult, és 18 éves korától a támogatást közvetlenül ő kapja meg. Ha egy állampolgárra vetítjük a terheket, akkor azt látjuk, hogy a svédek az éves átlagkereset 27,7 százalékát, vagyis majdnem harmadát a szociális rendszer fenntartására költik. Ez az összeg messze meghaladja Magyarországét, ahol ez az arány 19,3 százalék, az Európai Unió tagországainak átlagát, ahol 18,3 százalékot és Szlovákiáét, ahol az állampolgárok csupán 14 százalékot költenek a szociális kiadásokra éves átlagkeresetükből. A szlovák adórendszer Szlovákia 2004-ben egy egykulcsos adót vezetett be. A befektetőbarát és jó marketinggel megtámogatott adórendszer már csak az utolsó elemek egyike volt abban a reformfolyamatban, aminek a nyolc százalék feletti gazdasági növekedés és az euró bevezetése lett az eredménye. Az adórendszer átfogó reformja azt eredményezte, hogy a korábban a jövedelemhez kapcsolódó adókra, az szja-ra és a társasági adóra fókuszáló rendszer súlypontja a fogyasztási típusú adókra tevődött át. Ezeket könnyebb behajtani, lényegesen nehezebb az adóelkerülés, de nemzetközi példák sora igazolja, hogy az adózók is könnyebben elfogadják, megszokják őket. A 19 százalékos egységes személyi jövedelemadó-, áfa- és társaságiadó-kulcs teljes mértékben beváltotta a reményeket. Az szja-rendszerben megszűntek a korábbi kedvezmények, és bár eltöröltek számos kis adót és járulékot, így például az örökösödési illetéket is, a bevételek nem csökkentek. A gazdasági, költségvetési és adóreformok együttes hatására a szlovák gazdaság vonzó hellyé vált a befektetők számára. Ez azonban csak az egyik szempont. A szlovák szociális rendszer A gazdasági vonzerő ára az, hogy a szlovák állam alacsony szinten tartotta az újraelosztó rendszerét. A nyugdíjrendszerben a munkavállalók január 1-jétől dönthettek, hogy hagyományos állami vagy vegyes finanszírozású felhalmozást folytatnak, és egyidejűleg felemelték a nyugdíjkorhatárt is hez kapcsolódik az egészségügyi rendszer átalakítása. Bevezették a vizitdíjat, és az 1994-es, kudarcba fulladt több-biztosítós modell után újra ösztönzik a magántőke megjelenését. A kórházakban a szűrővizsgálatokra helyezték a hangsúlyt, ezek ingyenesek, de aki elmulasztja őket, és kórházba kerül, érvényes biztosítása mellett is fizetnie kell. Azóta ugyan a vizitdíjat eltörölték, de az ellátások rendszerén alapvetően nem változtattak. Az anyasági támogatást szigorú feltételekhez kötik, nem az állami szociális támogatási rendszer része, hanem járulékalapú, biztosítási kötelezettséghez kötött ellátás. Minden Szlovákiában biztosított nő jogosult anyasági támogatásra, amennyiben a szülést megelőző két évben legalább 270 napon át biztosított volt. A szülői támogatás olyan szociális ellátás, amelyet általában a 3 évesnél fiatalabb gyermek, a hosszan tartó egészségkárosodásban szenvedő, 6 évesnél fiatalabb gyermek támogatására fizetnek a szülőknek. Gyermekgondozási segélyben részesülhetnek a 3 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó szülők. Súlyosan beteg gyermek esetében a jogosultsági korhatár 6 év. A családi pótlék alanyi jogon jár mindenkinek. A családi pótlék iskolaköteles korig, azaz 16 éves korig jár. Amennyiben a gyermek közép- vagy felsőoktatási intézményben tanul tovább, illetve nappali tagozatos szakképzésben vesz részt, 25 éves korig jogosult a család az ellátásra. A két modellt nézve egyértelműen azt mondhatjuk, hogy a nagyobb adóbevétel nagyobb mozgásteret biztosít a szociális ellátásban. Az ábra azt mutatja, hogy csak a nagyobb közösségi hozzájárulás, a magasabb adóbevételek árán várhatjuk el a nagyobb szociális gondoskodást. Bár pusztán a beáramló pénzmennyiség nem garancia a szociális ellátások minőségére, de alapjaiban határozza meg, hogy az állam milyen szinten nyújthat szolgáltatásokat a közösség számára. % ,7 Svédország 19,3 18,3 Magyarország EU 27 14,0 Szlovákia Forrás: Eurostat 13

16 A es adómódosítások Mi a cél az adóátrendezésekkel? Jelenleg a nemzetközi gazdasági válság által fenyegetett munkahelyek megőrzése és újak teremtése a legfontosabb, ezért a tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munka van az adócsökkentés középpontjában. Az adócsökkentés fő nyertesei a munkavállalók: az jár jobban, aki dolgozik. Minden szakmai szervezet, munkáltatók és munkavállalók, valamint a pártok szakértői évek óta mondják, hogy érzékelhetően csökkenteni kell a munkára rakódó terheket, hogy lehessen és jobban megérje dolgozni. A mostani változtatásokkal ez végre megtörténik. Az idei és a jövő évi adóátrendezéssel az a legfontosabb cél, hogy többen és kevesebbet adózzanak, javuljon a vállalkozások és így az ország versenyképessége, nőjön a hazai teljesítmény, újra beinduljon a növekedés. A munkavállalók oldaláról ezt, az szja-kulcsok csökkentésével és a sávok emelésével érhető el. A 2009-es, januárig visszamenőleges hatályú sávhatáremeléssel idén több mint 1 millió 300 ezer ember kap havi 3000, összesen évi 36 ezer forinttal magasabb nettó fizetést, jövőre pedig egy átlagos kereső havi , évi 188 ezer forinttal többet vihet majd haza, de a kiugróan magas keresetűeket kivéve minden jövedelmi sávban jobban járnak majd a munkavállalók. A vállalkozások számára a munkavállalók után fizetendő járulékok jelentős, 5 százalékpontos csökkentésével, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével válik könnyebbé a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Az adó- és járulékcsökkentésnek köszönhetően 2010-re havi 200 ezer forintos bruttó jövedelem után havonta forinttal nő a munkavállaló nettó bére, míg a munkáltató forinttal kevesebbet fizet utána. Valamennyi vállalkozás jobban jár a módosításokkal. 300 ezer mikro-, 26 ezer kis-, 13 ezer középvállalkozás, valamint 250 ezer egyéni vállalkozó számára lesz alacsonyabb az általános járulékteher. A bérköltség minden 100 forintjából több jut a dolgozóknak és kevesebb az államkasszának. Míg egy átlagos keresetnél 2009 elején a bérköltség 100 forintjából 54 forint volt a munkavállaló és munkáltató által befizetett adó és járulék, és csak 46 forint jutott a dolgozóknak, addig jövőre megfordul az arány: több kerül a dolgozók zsebébe és kevesebb az államkasszába. Mindez másképp megfogalmazva azt jelenti, hogy 100 Ft nettó keresethez eddig 117 Ft adót és járulékot kellett fizetni, ez a közteher jövőre 84 Ft-ra mérséklődik. A vállalkozások terheit más intézkedések is mérséklik. Megszűnik a 4 százalékos különadó, és 19% lesz a társasági adó, vagyis a mai 16+4%-os adó 19%-ra mérséklődik. Könnyítés az is, hogy a vállalkozások adózása jelentősen egyszerűsödik, és egy sor adóintézkedés segíti kilábalásukat a válságból. Így a vállalkozások könnyebben tudják megőrizni a meglévő munkahelyeket, és könnyebben tudnak újakat teremteni. Megszűnnek az úgynevezett kisadók, mint a kulturális járulék vagy a munkaadói és munkavállalói járulék, ahogy a tételes EHO és a különadó is. Kevesebb adónem, kevesebb bevallás, kevesebbszer ezt szolgálják a változások A nettó kereset változása ben I. félévhez viszonyítva (Ft/hó) Átlagkereset II. félév Forrás: Pénzügyminisztérium 14

17 Forrás: Pénzügyminisztérium Az adócsökkentés fedezete: adózzon kevesebbet a munka és többet a fogyasztás és a vagyon A munka terheinek csökkentéséhez persze elő is kell teremteni a forrásokat. A költségvetés egyensúlyát nem lehet felborítani. Ezért nőnek a fogyasztás a jövedéki adók és az áfa terhei, ezért szűkülnek vagy szűnnek meg korábbi kedvezmények, és ezért kell a vagyonuk után nagyobb adót fizetnie a módosabbaknak. (A vagyonadó céljáról és részleteiről lásd keretes írásunkat a következő oldalon!) Ami a jövedéki termékekre kivetett adókat illeti: ezek módosítására az uniós elvárások miatt is szükség van. Az adókulcsok növelése miatti az áremelő hatás kétségtelen. Ezzel együtt látni kell, hogy ezek a termékek nem alapvető élelmiszerek, hanem olyan cikkek, mint a szeszes ital vagy a cigaretta, ezek fogyasztása és a rájuk kivetett adók teljesen más megítélés alá esnek, mint a kenyér vagy a tejtermékek. Ez utóbbiakra és a távfűtésre egyébként pont a méltányosság miatt a mainál is kedvezményesebb, 18 százalékos áfakulcs vonatkozik júliustól. Forrás: Pénzügyminisztérium 15

18 Egyszerűbb, tisztább adórendszer, kevesebb bevallás, kevesebb bürokrácia Az átrendezésekkel jelentősen egyszerűsödik az adózás, kevesebb adminisztrációra lesz szükség, megkönnyítve az adózók életét. Kevesebb adónem, kevesebb bevallás, kevesebb hatóság látogatás, kevesebbszer ezt is segítik a változások. Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket tesz a kormány. A különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadóalapba. A kedvezmények és mentességek szűkülésével, több juttatás teherviselés alá bevonásával jelentősen fehéredik a gazdaság. Az egyszerűbb, átláthatóbb adózáshoz hozzátartozik az is, hogy ne bonyolult, sokszor nehezen ellenőrizhető kedvezményekkel, hanem az alacsony kulcsok révén csökkenjenek az adóterhek. Ezzel együtt természetesen vannak olyan célok, melyeket kedvezményekkel is ösztönözni kell, ezek között a legfontosabb az öngondoskodásra, a hosszú távú takarékoskodásra irányuló kiadások után adott kedvezmény, ami megmarad az új rendszerben. De megmarad a három- vagy többgyerekes családok adókedvezménye, ahogyan a fogyatékkal élő családtagok miatt járó kedvezmény is. Az úgynevezett szuperbruttósítás is a tisztább, egyszerűbb adórendszer felé tett lépés. A személyi jövedelemadót nem az eddigi, hanem a munkáltatók által fizetendő, 27 százalékos járulékkal növelt bruttó bérből vonják le. Az adózásnak ez az új rendszere kifejezi, hogy a munkáltatók által fizetett járulékok is valójában a dolgozó személyes jövedelmét képezik, amit majd később nyugdíjként, szükség esetén pedig táppénzként, egészségügyi ellátásként vagy munkanélküli-segélyként kap meg. A megemelt személyijövedelemadó-alappal nem nő a munkavállalók átlagos adóterhelése, sőt érdemben csökken. Az adókulcsok csökkentése és a sávhatár 5 millió forintra emelésével mindenki jobban jár. Kit és mennyire terhel majd a vagyonadó? A vagyonadó része a nagy értékű, 30 millió forintnál drágább ingatlanokra kivetendő adó, ahogyan a drága, nagyteljesítményű autók, hajók, jachtok vagy repülők után fizetendő vagyonadó is. Ingatlanadó ma is létezik, az építményadót, a kommunális és a telekadót az ingatlanok után vetik ki az önkormányzatok, ahogy sok helyen az idegenforgalmi adót is. A ma meglévő ingatlanadók a hazai lakásállomány 45 százalékát terhelik átlagosan 15 ezer forinttal. Ezt azok a polgárok is jól tudják, akik évek óta fizetnek ingatlanadót. Tehát nem új ingatlanadó lép érvénybe jövőre, hanem a meglévő ingatlanalapú adók kiegészítésével az értékesebb ingatlanok tulajdonosaival többletadót fizettet. A vagyonadó, mint a neve is mutatja, az igazán vagyonosok valóban nagy értékű ingatlanjait terheli. Ha úgy tetszik, villaadót fognak fizetni a gazdagok. Ez a meglévő mintegy 4,2 milliós lakásállományból mindössze ezer ingatlant érint majd. 30 millióig változatlan marad a rendszer, az önkormányzatok döntésétől függ, hogy vetnek-e ki adót vagy nem. E fölött lép be egy mérsékeltebb kulccsal a vagyonadó, 50 milliós érték felett pedig egy újabb, magasabb kulcs. A vagyonadó tehát igazán csak az 50 milliós értékhatár feletti, sokszor százmilliós ingatlanokat fogja érdemben terhelni. Sokakat bosszant az adóelkerülés, hogy a menedzserek offshore cégbe menekítik a vagyonukat. Milyen konkrét intézkedések születnek ezek visszaszorítására? Az adókikerülés visszaszorítása érdekében nagyon határozott lépéseket tartalmaznak az adójavaslatok. A különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont bevonják a társasági- és személyijövedelemadó-alapba. Az olyan országokba utalt jövedelmek (kamat, jogdíj, szolgáltatási díj) után, amelyekkel hazánk nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, 30 százalékos forrásadót vet ki az állam, és szigorodnak a szabályok is. Az a cél, hogy a nyereséges vállalkozások és vállalkozók ne tudják kimenekíteni a hasznukat és jövedelmüket, ne tudják elkerülni az adófizetést. A céges üzleti tevékenységet végző vállalkozóknak, menedzsereknek ugyanúgy ki kell venniük a részüket a közteherviselésből, ahogy azt a munkájukból élők teszik. Ez a lépés is a munkára rakódó terhek csökkentését segíti: abba az irányba hat, hogy többet adózzon a vagyon, és kevesebb terhet viseljen, aki dolgozik. 16

19 Együtt tovább jutunk......az adózás közös ügyünk. 17 A felelősségteljes adózásért! Telefonszám: Hívjon, írjon, jöjjön, segítünk!

20 Adózási fogalomtár Adatvédelem, adatbiztonság: Az adatkezelő, adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles olyan rendszert kialakítani, amely az adatokat védi különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés és sérülés ellen. Adó: Az állami feladatok megvalósulását szolgáló, pénzbeli befizetési kötelezettség, amelyet az állam vagy annak felhatalmazása alapján más szerv hajt be, meghatározott mértékben és időben természetes és jogi személyektől. Adózó: Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó, jogi és nem jogi személyiségű társaság, egyéb gazdálkodó szervezet) akit az adózásról szóló anyagi jogszabályok bármelyike adófizetésre kötelez. Adóalany: Az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény valamely adó megfizetésére kötelez. Adóalap: Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség alapját, amely után adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege. Adótárgy: Az a dolog, jog, tény, jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Ez úgy is kifejezhető, hogy az adókötelezés jogcíme. Adóazonosító jel: Minden magyar állampolgár részére az APEH által képzett és kiadott azonosító szám. Adószám: A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére az APEH által kiadott azonosító szám. Adófolyószámla: Olyan kimutatás, amely az adóalanyok kötelezettségeinek, jogosultságainak és az ezek alapján teljesített befizetések, illetve visszatérítések nyilvántartására szolgál. Adóbevallás: Az adózó az önadózással megállapított adóról az eljárási illeték kivételével továbbá költségvetési támogatásonként, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Adótartozás: Az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. Adóhiány: Az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, ill. a költségvetési támogatást igénybe vették. Adóbírság: Az adóbírságot adóhiány esetén kell fizetni. Adócsaló: Adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat és ezzel az adóbevételt csökkenti. Adóparadicsom: Lásd offshore cég Adótitok: Az adózást érintő minden olyan tény, adat, körülmény, határozat, igazolás vagy más irat, ami a hatósági eljárás során a hivatal tudomására jut. Általános forgalmi adó (áfa): Többfázisú, nettó típusú adó, amelyet a termelés és értékesítés minden pontján az adóalanyok kötelesek fizetni a hozzáadott érték után. Az adó a végső felhasználót, a fogyasztót terheli. Call Center (CC): Telefonos ügyfélszolgálatot jelent. Döntő többségében helyi tarifával hívható szám, melynek segítségével az adott szolgáltatóval kapcsolatos ügyeket, problémákat tudjuk kezelni. Egyszerűsített vállalkozási adó (eva): Olyan adónem, amely az egyéni vállalkozók esetében kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, illetve az általános forgalmi adót. Társas vállalkozások esetében kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adóval kapcsolatos adófizetési kötelezettségeket. 18