Szerkezeti anyagok választéka és jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkezeti anyagok választéka és jellemzői"

Átírás

1 Szerkezeti anyagok választéka és jellemzői (a) bioanyag műanyag fém kerámia kompozit 1

2 Bioanyagok (szerves természetes anyagok) Organizmusok (élő szervezetek) által előállított (szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, valamint néhány kisrendszámú elemből felépülő) kémiai vegyületekből állnak. Ezek a szerves molekulák (makromolekulák vagy óriásmolekulák) polimerek (poli = sok, meros = rész), vagyis a molekulaláncok egy-egy "aktivált" (kémiai kötések kialakítására hajlamosított) vegyület(molekula), mint monomer (- -) többezerszeres ismétlődései: A polimerek mérete a felépítésükben résztvevő monomeregységek számával, azaz a polimerizációs fokkal (P) ill. a molekulatömeggel (M=P m monomer ) adható meg. 2

3 élő szervezeteket alkotó anyagok nagy fokban polimerizált szerves vegyületek néhány alaptípusából épülnek fel: a nukleinsavak (DNS, RNS) hordozzák - molekuláris formába "átírva" - az élő szervezet felépítésének és működésének öröklött alaptervét (a genetikai információt); a fehérjék (proteinek) vegyi úton megvalósítják az egész felépítési és működési alaptervet; a lipidek (zsírok, olajok, szteroidok, viaszok, kaucsukok, növényi festékanyagok) vízben nehezen, de szerves oldószerekben igen jól oldódó sejthártya-felépítő, hőháztartás-szabályozó és tartalék tápanyagok; a poliszacharidok (összetett szénhidrátok) monoszacharidokból (egyszerű szénhidrátokból) épülnek fel. A monoszacharidok zöme a C n (H 2 O) n általános képlettel jellemezhető, és erre vezethető vissza a szénhidrát elnevezés is. A poliszacharidok (cellulóz, keményítők, cukrok) egy része - mint tartalék tápanyag - a cukoranyag-cserében játszik fontos szerepet, míg másik része szilárdító anyag. 3

4 Bioanyagok felosztása állati és növényi eredetű bioanyagok: produktumok az állatok vagy növények által bizonyos rendszerességgel termelt szerves anyagok (pl. hernyóselyem, gyapot), melyeknek szakszerű elválasztása nem jár az élőlény elpusztításával, ezért környezetbarát, pontosabban élőlénybarát szerkezeti anyagoknak tekinthetők. kültakarók az állatok és a növények belső részeit a külvilágtól - a környezet hatásaitól - eltakaró és védő szerves anyagok (pl. toll, parafa), melynek szakszerű elválasztása egyes esetekben az élőlény elpusztításával jár. A kültakarók lehetnek egészében (pl. prém), vagy részeiben (pl. bőr + szőr) is hasznosíthatók, ill. bizonyos esetekben újraképződők (pl. gyapjú). vázak az állatok és a növények állékonyságát biztosító szerves anyagok (pl. csont, fatörzs), melynek elválasztása rendszerint az élőlény elpusztításával jár együtt. Ez felveti annak igényét, hogy folyamatosan biztosított legyen az utánpótlás, azaz az utódnevelés ill. az újratelepítés. 4

5 Állati eredetű bioanyagok A tenyésztett selyemhernyó gubójáról lefejtett gubószál a valódi selyem. Az igazgyöngy a gyöngykagylók által létrehozott CaCO 3 képződmény. Idegen test behatolása váltja ki, hogy az élőlény a zavaró test köré gyöngyházréteget választ ki. a) A bőr a gerinces állatok kültakarója, mely három fő rétegből áll: felhám, irha, hájashártya. A prémes állatok kikészített szőrös bőre a prém. b) A szőr az emlősállatok jellegzetes szaruképződménye, melynek hossza, színe, minősége, stb. fajra jellemző. c) A gyapjú a juhfajták testét borító - általában összefüggő bundát alkotó - szőrzet. A gyapjúszálak jellemzője a pikkelyes szálfelület és a kör alakú keresztmetszet; bélüregük csupán a durva gyapjúszálaknak van. d) A toll a madarak testét fedő jellegzetes bőr-, ill. szaruképződmény. A kifejlett tollazat kétrétegű: laza szerkezetű, jó hőszigetelő pehelytollakból és külső fedőtollakból áll. Irhaképződmények a teknősök és a krokodilusok bőrcsontjai is, amelyek a hámrétegből fejlődött szarupajzsokkal összenőve az említett hüllők szilárd bőrpáncélját adják. e) Egyes emlősállatok időről időre levetett agancsai szintén az irhában fejlődő csontszövetből állnak. f) A hám és az irha együttesen vesznek részt az állat egész életén át megmaradó, de szakadatlanul növekvő szarvainak kialakításában is. g-j) A kagylók két teknőszerű félből álló héja és a csigák egy darabból álló háza külső váz, a gerinces állatok csontja ill. a valódi szivacsok teste belső váz. 5

6 Növényi eredetű bioanyagok a) A vatta- vagy pamutrostok mikroszkópi képén a szál összelapult cső alakú, és a,szabálytalanul csavarodott, keresztmetszete pedig általában vese, piskóta vagy bab alakú. b) Az indiai és a jávai kapok magtokjának belső faláról leválasztott magszálak mikroszkópi képe vékony falú csőhöz hasonló; a csőfal vékonyságát a szálak bélüregét kitöltő ágyazó folyadék légbuborékai érzékeltetik. c) A juta elemi sejtjei sokszög keresztmetszetűek, éles sarkokkal. d) A zöld vagy indiai rami és a fehér vagy kínai rami szárából nyert rostok lapos és hosszirányban csíkozott elemi sejtekből állnak. e) A lenrostok pektinnel összeragasztott, szögletes keresztmetszetű elemi sejtekből épülnek fel. f) A kenderrostok elemi sejtjeinek keresztmetszete szögű, legömbölyített sarkokkal. g) A cm hosszúságú durva, merev szizálrostok elemi sejtjei sokszögletűek, bélüregük nagy. h) A manilakender 1...2,5 m hosszú rostjait nagy bélüregű, ovális vagy szabálytalanul sokszögletű elemi sejtek alkotják 6

7 Bioanyagból készült termékek 7

8 A fa - mint biopolimer - szerkezeti szintjei lombos és tűlevelű haszonfák törzséből nyert szerkezeti anyag erősen anizotróp és inhomogén tulajdonságai nem csak a szerkezetétől, hanem nedvességtartalmától is függenek, amiket az abszolút száraz ( 0% nedvességtartalmú), vagy a légszáraz ( 12 15% nedvességtartalmú) állapotra vonatkozóan adnak meg. a) A külső makroszerkezetet pl. fűrésszel kialakított alak és méretek, majd gyalulással létrehozott felületminőség jelentheti. b) A belső makroszerkezet az évgyűrűs (keresztirányban), ill. szálas (hosszirányban) szerkezet, melyet bizonyos helyeken folytonossági hiányok (görcsök, repedések) szakít(hat)nak meg. c) A kvalitatív mikroszerkezet a heterogén (többfázisú) - egy évgyűrű metszetén megfigyelhető - farostok, melyek cellulóz rostokból, hemicellulózból, köztük lévő térrészben elfásodást okozó ligninből, továbbá sejtüregi vízből ill. levegőből állnak. d) A kvantitatív mikroszerkezetet a homogénnek tekinthető, nagy számú (30 200) cellulózszálból álló cellulózrost (köteg) jelenti, aminek mennyiségi aránya a fa szilárdságát határozza meg. e) A kristályrács-szerkezetet a cellulózrostot felépítő szalagszerű, egymástól viszonylag távol lévő cellulózszálak (glükózgyűrű-láncok) térbeli rendezettsége adja. f) A kristályrácselem-szerkezet a cellulózszálak hosszú szénláncainak legkisebb térben ismétlődő monoklin cellája. g) Az atomi kötésszerkezet a cellulóz láncmolekulát alkotó C 6 H 10 O 5 képletű anhidrátglukóz monomer atomjainak kovalens kapcsolódási módja, ill. az egyes molekulaláncok közötti van der Waals kölcsönhatás és hidrogénkötés. h) Atomszerkezeten az 1-es rendszámú hidrogén (1s), a 6-os rendszámú szén (1s) 2 (2s) 2 (2p) 2 és a 8-as rendszámú oxigén (1s) 2 (2s) 2 (2p) 4 elektronkonfigurációit értjük. 8

9 Műanyagok (mesterséges szerves anyagok) A műanyagok makromolekuláris szerkezetű, nagyrészt szerves szénvegyületekből álló, szintetikus úton (vegyi folyamatokkal) előállított (természetben nem előforduló), megmunkálható szerkezeti anyagok. poliaddíció Monomerekből polimerek létrehozását jellemző kémiai polireakciók három típusa különböztethető meg: a polimerizáció (homopolimerizáció vagy kopolimerizáció), a polikondenzáció (kismolekulájú reakciótermékek /H 2 O, HCl, NaCl/ keletkezésével) és a poliaddíció (funkciós csoportoknak az egyik monomerfajtától a másikhoz való átrendeződésével).. polimerizáció polikondenzáció 9

10 Műanyagok termoállapotai Az elasztomerek üvegesedési hőmérséklete olyan kicsi, hogy ridegedésük csak mélyen, a felhasználási hőmérsékletük alatt megy végbe. Melegítéskor nincs jellegzetes lágyulásuk és olvadásuk, gumiszerű állapotukat a degradálódási hőmérsékletükig megtartják. A duromerekben a molekulák kötöttsége nagy, mozgásuk korlátozott, ezért melegítéskor nem lágyulnak és nem olvadnak, kemény állapotukat a degradálódási hőmérsékletig megtartják, felette elbomlanak. A termoplasztikus műanyagok az ún. üvegesedési hőmérséklet (T ü ) alatt a üvegszerűen viselkednek, felette alakíthatók. Az amorf műanyagok T ü felett termoelasztikusan viselkednek, további melegítés során meglágyulnak és képlékenyen alakíthatók. A részben kristályos műanyagok az ún. kristálybomlási hőmérséklet (T kr ) felett a kristályos részek is amorf állapotba mennek át és az egész anyag meglágyul, plasztikusan (képlékenyen) alakítható lesz. Az olvadási hőmérséklet (T olv ) felett viszkózus (sűrűnfolyós) állapotba kerül a termoplaszt, majd a bomlási, vagy degradálódási hőmérséklet (T d ) felett molekulaláncai felbomlanak. 10

11 Műanyagok felosztása A műanyagok csoportosítását előállításuk bázisanyaga határozza meg, beszélhetünk természetes alapú és mesterséges alapú műanyagokról. A feldolgozhatóságukat is befolyásoló termoállapotaik szerint beszélhetünk hőre lágyuló műanyagokról (plasztomerekről, termoplasztokról), gumirugalmas műanyagokról (elasztomerekről, elasztoplasztokról) és hőre keményedő, pontosabban hőre nem lágyuló műanyagokról (duromerekről, duroplasztokról). 11

12 Fehérje alapú műanyagok Az állati fehérjék közül a kazeinnek van nagy jelentősége, amit lefölözött tejből állítanak elő oltóval, vagy savakkal kicsapatva. A galalit nevű műanyag természetes szaruhoz hasonló tulajdonságú, műszaru és elefántcsont, teknőspáncél, korall, türkiz, borostyánkő, márvány, stb. helyettesítésére használják. Kazeinből műselymet, gyapjúhoz hasonló műszálakat is előállítanak, valamint kiváló ragasztó-hatású hidegenyvet is készítenek, amellyel összeragasztott falemezek erősebbek a tömör fánál. Bőrhulladékokból, csontokból és vérfehérjékből is készítenek enyvet, továbbá zselatinhártyákat, ill. filmeket. A növényi fehérjék közül a zeint (szójabab-fehérjét, földimogyoró-fehérjét /arachist/ és kukoricafehérjét használják fel elsősorban műszálak előállítására. 12

13 Kaucsuk alapú műanyagok A kaucsuknövények (kaucsukfa, gumifa, gumipitypang, quayulet) fehér színű tejszerű nedvében, a latexben finoman (diszperzen) eloszlott kolloid részecskék alakjában található a makromolekulákból álló kaucsuk (poliizoprén), amit kisebb kénmennyiséggel (1 10%) gumivá (elasztomerré), nagyobb kénmennyiséggel (13 45%) ebonittá (duromerré) lehet átalakítani. A vulkanizálásnak nevezett kénfelvétel növelt hőmérsékleten megy végbe a poliizoprén láncok kettős kötésein, aminek következtében, különböző térbeli irányokban kénhidak kötik össze a láncmolekulákat. Különféle olajokból (len-, repce-, ricinus- és cethalolajokból) kén vagy kénvegyületek hozzáadásával gumiadalék (töltőanyag), a faktisz (műkaucsuk) állítható elő. Lenolajból a gumi kénhídjaihoz hasonló szerepű oxigénhidak létesítésével linoxin készíthető, amihez természetes gyantákat, töltőanyagokat keverve, majd azt szövetre hengerelve linóleum nyerhető. 13

14 Cellulózalapú műanyagok Növényi rostokból pl. lúgos kémiai feltárással (inkusztráló anyagok: lignin, gyanta, viasz, zsír eltávolításával) nyerhető cellulóz feldolgozásakor: Az egyik esetben a cellulóz felületileg duzzad, vagy oldataiból alakul vissza cellulózzá és a feldolgozás közben járulékosan molekulái bizonyos mértékig eltördelődnek, azaz kisebbek a természetes cellulózénál, ekkor módosított cellulózról beszélünk, amelyből viszkóz műszálak, átlátszó fóliák, hártyák (pl. cellofán, transzparens fóliák), vulkánfíber, pergament, papír készíthetők. A másik esetben a cellulózt tartósan átalakítják valamilyen kémiai származékává, így a műanyag cellulóz-éterekből - metil-cellulóz (ragasztó- és légtéri bevonó anyag), etil-cellulóz (lakk- és víz alatti bevonatanyag), benzil-cellulóz (lakk-, bevonat- és fröccsöntő alapanyag) - vagy cellulózészterekből - cellulóz-nitrát (celluloid mint filmhordozó anyag, műbőr, lakk, ragasztószer, robbanószer), cellulóz-acetát (nem gyúlékony cellonfilm, csomagolófóliák, fröccsöntött termékek) - áll. 14

15 Természetes alapú műanyagból készült termékek poliizoprén természetes gumi cellulóz-acetát 15

16 Hőre lágyuló mesterséges alapú műanyagok Általános rendeltetésűek: polietilén (LLDPE, LDPE, MDPE, HDPE, UHMWPE); poliproplén (PP); poli(vinil-klorid) (PVC); polisztirol (PS), sztirolakrilnitril (SAN), sztrirol-butadién (SB), akrilnitril-butadiénsztirol (ABS); Különleges tulajdonságúak: hőállók ill. optikailag üvegszerűek poli(tetrafluor-etilén) (PTFE) vagy teflon; poli(vinilidén-fluorid) (PVDF); poli(vinil-fluorid) (PVF); poli(éter-éter-keton) (PEEK); poli(amid-imid) (PAI); poli(éter-imid) (PEI); poliszulfon (PSU); poli(éter-szulfon) (PESU); poli(fenilén-szulfid) (PPS); poli(metil-metakrilát) (PMMA) vagy plexi; polikarbonát (PC); Nagyobb igénybevételűek: poliamidok (PA6; PA11; PA12; PA4.6; PA6.6; PA6.10; PA6.12); poli(oxi-metilén) (POM) vagy poliformaldehid; poli(etilén-tereftalát) (PET); poli(butilén-tereftalát) (PBT). 16

17 Általános rendeltetésű műanyagból készült termékek 1. polietilén polipropilén poli(vinil-klorid) polisztirol 17

18 Általános rendeltetésű műanyagból készült termékek 2. akrilnitril-butadién-sztirol poliamid poli(oxi-metilén) poli(etilén-tereftalát) 18

19 Különleges tulajdonságú műanyagból készült termékek poli(tetrafluor-etilén) poli(éter-éter-keton) poli(metil-metakrilát) polikarbonát 19

20 Gumirugalmas műanyagok A termoplasztikus elasztomerek (TPE) átmenetet képeznek a plasztomerek és az elasztomerek között, amelyekben a térhálópontok rendeződött kristályos ill. amorf részek. Az amorf etilén-propilén termopolimerek (EPDM) öregedés-, ózon- és időjárásállók, továbbá vulkanizálhatósággal rendelkeznek. A poliuretánok (PUR) az amorf lineáris szerkezetűektől kezdve a térhálósokig, a mikrokristályos, a részben és az erősen kristályos változatokat is beleértve széles anyagcsoportot felölelő anyagok. Ennek megfelelően hőre lágyuló, hőre keményedő és termoplasztikus elasztomerként viselkedő poliuretánok fordulnak elő. A polisziloxánok vagy szilikonok (SIL) molekulaláncait nem C, hanem -Si-O- csoportok alkotják. E szervetlen láncú műanyagok víztaszítók, nem gyúlékonyak, hőállóságuk általában nagyobb, mint a C- láncú polimereké. A műgumik közül legnagyobb mennyiségben a kloropénkaucsukot (CR), a butadién-kaucsukot (BR) sztirolbutadién kaucsukot (SBR) alkalmazzák, ami ugyan kisebb nyúlású, de hőállóságával, időjárás-állóságával és savállóságával felülmúlja a természetes gumit. Az akrilnitril-butadién kaucsuk (NBR) a benzinnel és az olajokkal szembeni ellenálló-képességével tűnik ki. 20

21 Gumirugalmas műanyagból készült termékek kloropén-kaucsuk vagy neoprén butadién-kaucsuk poliuretán szilikon 21

22 Hőre keményedő műanyagok A fenol-formaldehid gyanták (PF) vagy fenoplasztok kemények, ridegek, oldószereknek, hőnek, égésnek ellenállók, kiváló elektromos szigetelők. Az amin formaldehid gyanták, vagy aminoplasztok közül a melaminok (MF) élelmiszersemlegesek is, a karbamidok (UF) könnyebbek. A furfurol gyanták (FP) elsősorban fémőntő formák kötőanyagai, ugyanis a fém öntésekor elszenesedve is képesek funkciójukat betölteni. A poliimid (PI) néhány óráig a ºC-os, néhány hétig a ºC-os és évekig a 250 ºC-os igénybevételt is elviselő műanyag. A főláncukban észter-kötéseket tartalmazó telítetlen poliésztergyantákból (UP) kemény, alaktartó, oldhatatlan és olvaszthatatlan, igen nagy hőmérsékleten lebomló polimer nyerhető, jármű-, építő- ill. vegyipari alkalmazásokra. Az aromás poliéterek közé tartozó epoxigyanták (EP) olvasztható, vagy mézszerű folyadékok formájára polimerizált, vagyis nem vagy csak részben térhálósodott állapotban kerülnek felhasználásra, amikor a térhálósodást olyan reagensek bekeverése váltja ki, melyek a kapcsolódásra képes gyököket aktiválják. Az alkidgyanták villamosipari alkalmazású, kis zsugorodású, nedvességre kevésbé érzékeny sztirolmentes sajtolóanyagok. 22

23 Hőre keményedő műanyagból készült alkatrészek poliészter fenol-formaldehid epoxi 23

24 A polietilén - mint szintetikus polimer - szerkezeti szintjei a) Külső makroszerkezet pl. jellemző méretű, ill. felületállapotú cső. b) Belső makroszerkezetét tekintve hab, tömör anyag, filcszerű, méhsejt-struktúrájú stb. lehet. c) Kvalitatív mikroszerkezetében pl. kristálymagokból sugarasan növekedett szferolitos kváziszemcsék láthatók amorf mátrixba ágyazva. d) A kvantitatív mikroszerkezet egy kváziszemcse (polietilénkristály) rendeződött lamella-kötegeit ill. azok geometriai paramétereit jelenti. e) A kristályrács-szerkezetet lamellába hajtogatott, hosszútávú rendezettségű, sok kristályrácselemet produkáló láncmolekulák alkotják. f) A kristályrácselem-szerkezet romboéderes, a molekulaláncok irányított elhelyezkedésével. g) A kötésszerkezet a monomer, ill. abból a molekulalánc felépítését, azaz a benne lévő atomfajták irányított kovalens kötését jelenti. A molekulaláncok között gyengébb (másodlagos) van der Waals kötőerők hatnak. h) Az atomszerkezet az 1-es rendszámú H és a 6-os rendszámú C (1s) ill. (1s) 2 (2s) 2 (2p) 2 elektronkonfigurációit fejezi ki. 24

25 FÉMEK Az arany, az ezüst, a réz, a higany és a platinafémek a természetben tiszta állapotban is megtalálhatók. A legtöbb fém csak vegyületeiben (oxid, szulfid, karbonát, vagy klorid) fordul elő. E földkéregbeli vegyületek az ásványok, míg a fém kinyerése szempontjából értékes és értéktelen (meddő) ásványok keveréke az érc. A kibányászott ércekből a fémelőállítás vagyis a fémkohászat - folyamatának szakaszai: ércelőkészítés: meddőtartalom csökkentése, kedvezőbb fémtartalmú érckoncentrátum előállítása, kohászatra alkalmas ércdarab-méret létrehozása; fémkinyerés: fémnek a vegyületeiből való redukálása, elkülönítése kohászati piro-, hidro- vagy elektrometallurgiai módszerekkel; fémfinomítás: a kinyert fém ill. újrafeldolgozható fémhulladék szennyezőtartalmának csökkentése, továbbá szükség szerinti ötvözése olvadt állapotban; fémkristályosítás: fémolvadék megszilárdítása, dermesztése tuskóöntéssel, folyamatos öntéssel vagy öntvehengerléssel. 25

26 Fémkristályosodás jellegzetességei A kristályosítás körülményei - különösen a hűtési vagy dermedési sebesség jelentősen befolyásolják az anyag makroszkópikus, mikroszkópikus és szubmikroszkópikus szerkezetét és ezen keresztül tulajdonságait is: a) A túlhűtött olvadékban sok helyen keletkeznek kristályrácselemek, a fém polikristályos lesz. b) Leggyakrabban az olvadékot valamilyen hűtött formába öntik. -kívül finom szemcseméret alakul ki; - beljebb oszlopos kristályok jönnek létre; -legbelül dendrites szerkezet képződik. Nagyon kicsi hőmérséklet-gradiens esetén nagyméretű egykristályok növeszthetők; Nagyon nagy hőmérséklet-gradiens esetén szilárd fémüveg állítható elő. c) Az ötvözőket és/vagy szennyezőket tartalmazó olvadék kristályosodásakor a koncentrációkülönbség miatt mikrodúsulás lép fel. d-f) A kristályosodás során visszamaradó olvadék általában az oldott szennyezőkben és ötvözőkben egyre dúsul, s az anyag utoljára dermedő részén - a végtermékre nézve anizotrópiát okozó - makro(szkopikus) dúsulás is fellép. 26

27 Fémek képlékeny alakváltozása a-b) Az összalakváltozást csúszósíkokon bekövetkező - diszlokációk által segített - elemi elmozdulások sorozata hozza létre. c) A rekrisztallizációs hőmérséklet alatt végzett képlékeny hidegalakítást a szemcsék alakjának és a csúszósíkok orientációjának megváltozása, valamint szálas szerkezet (szemcsehatár-menti szennyezések rendeződése) ill. textúra (szemcse-deformációval együttjáró kristálytani irányítottság) kialakulása kíséri. d) A lágyított állapotbeli diszlokációsűrűség képlékeny hidegalakítás hatására megsokszorozódik és a diszlokációk ilyen nagy számban már egymás mozgását akadályozzák, alakítási keményedést okozva. e) A rekrisztallizációs hőmérséklet felett végzett alakítás a melegalakítás, amit rekrisztallizációs kilágyulás kísér. 27

28 Fémek megújulása és újrakristályosodása a) Hőmérséklet növelésével termikusan aktivált anyagszerkezeti folyamatok játszódnak le: b) Megújulás: diszlokációk "kioltódása" vagy átrendeződése és egyes kitüntetett helyeken való felhalmozódása; kisszögű (kvázi) szemcsehatárok kialakulása (poligonizáció); csíraként szolgáló mozaik blokkok képződése. c) Újrakristályosodás vagy rekrisztallizáció: A hőmérséklet további növelésével - a poligonális előszemcsék találkozásánál - rendezett, szilárd fázisban képződő kristálycsírák alakulnak ki. d-e) A szemcsehatárok konkáv oldalról atomok lépnek át a konvex oldalra. Az így mozgó és megszűnő szemcsehatárokkal durvaszemcsés mikroszerkezet alakul(hat) ki, ún. szekunder rekrisztallizáció játszód(hat) le, amit kerülni kell. f) Az újrakristályosodott szemcsék mérete annál kisebb, minél nagyobb volt az előzetes hidegalakítás mértéke. g) Az újrakristályosodás alakváltozó-képesség növekedést, keménység-, ill. szilárdságcsökkenést, vagyis kilágyulást eredményez. 28

29 Fémek állapotábrái (egyensúlyi diagramjai) a) Az állapotábrák (egyensúlyi diagramok) két- vagy többalkotós ötvözetekre - az ötvözőkoncentráció és a hőmérséklet koordináta-rendszerében - szemléltetik a lehetséges egyensúlyi állapotokat és a jellegzetes tulajdonságokkal bíró anyagváltozatokat: egyfázisú színfémeket és szilárd oldatokat, többfázisú átalakuló ötvözeteket és eutektikumokat. b) Ha egy fémben a hozzáadott ötvöző oldódik anélkül, hogy új fázis keletkezne, intersztíciós vagy szubsztitúciós szilárd oldatot kapunk. c) Az eutektikumok egy állandó hőmérsékleten dermednek meg, miközben egyszerre két fázis kristályosodik, jellegzetes elrendeződésű szövetszerkezetet eredményezve. d) egymást mind szilárd, mind olvadék állapotban korlátlanul oldó elemek (pl. Cu-Ni) állapotábrája; e) egymást sem szilárd, sem olvadék állapotban nem oldó elemek (pl. Fe-Pb) állapotábrája; f) egymást szilárd állapotban nem oldó, viszont AmBn vegyületet képező elemek (pl. Mg-Cu) állapotábrája; g) a képződő az állapotábrát hasonló részekre osztó vegyület bizonyos mértékig oldja az alkotókat (pl. Ni-Ti esetében). Gyakori, hogy az említett egyszerűbb típusokból koncentráció-intervallumonként "összetevődő" bonyolultabb állapotábrák adódnak. 29

30 Fémek felosztása A vasötvözetek tekinthetők viszonyítási alapnak. A ρ=4500 kg/m 3 -nél nagyobb sűrűségűek a nehézfémek, az azoknál könnyebbek a könnyűfémek. Nehézfémeken belül feketefémnek tekintjük a vasat és ötvözőit, színesfémnek nevezzük pl. a rezet, a cinket, az ólmot, az ónt és a nemesfémeket. A vashoz (T olv =1538 C) képest kisebb olvadáspontja (T olv <1000 C) van pl. a cinknek, az ólomnak, az alumíniumnak, a magnéziumnak, míg nagyobb olvadáspontú (T olv >2000 C) pl. a molibdén, a volfrám, a nióbium, a tantál. Értékük (ritkaságuk) és korrózióállóságuk alapján a vashoz képest nemesfémek az ezüst, az arany, a platina, a palládium. Ezek szerint megkülönböztethetünk: vasalapú fémes anyagokat azaz vasötvözeteket és nemvas fémeket. 30

31 Az acélok a vasnak karbonnal (szénnel) alkotott ötvözetei, melyekben a karbon (C) egyensúlyi körülmények között Fe 3 C (vaskarbid) vegyület formájában van jelen. Ezen Fe-Fe 3 C ötvözetek C-tartalma szerszám-acélok esetén 2,14%-nál, szerkezeti acélok esetében 0,76%-nál kisebbek. Ha ezeket az anyagokat az állapotábra szerinti γ-mezőbe felhevítjük (ausztenitesítjük) és ott hőn tartjuk, akkor a bennük található α- szilárd oldat allotróp módon (térben középpontos köbösből felületen középpontos köbössé) átalakul és a keletkező ausztenitben az összes karbidfázis oldódik. Ha ezután lassan (kvázi egyensúlyi körülmények között) visszahűtjük, akkor diffúzió révén a karbidfázis (cementit) kiválik és az α-fázis (ferrit) is újra létrejön, az állapotábrának megfelelően. Az eutektikumhoz hasonló formáció is kialakul, azonban ez nem folyékony olvadékból, hanem szilárd oldatból keletkezik, így eutektoidnak nevezik. Vasötvözetek A vasnak Fe 3 C vaskarbiddal alkotott ötvözeteit tartalmazó (metastabil) állapotábra jellegzetes pontjait az ábécé nagybetűi jelölik, hogy egyes állapotábra-vonalakra a hozzájuk tartozó pontokkal hivatkozhassunk (pl. DC-vonal, ES-vonal, PQvonal, GS-vonal, ECF-vonal, PSK-vonal). 31

32 Jellegzetes szövetelemek vasötvözetekben Ausztenit (A): felületen középpontos köbös kristályrácsú, 1493 és 727 ºC között stabil, max. 2,14% C-t (1147 ºC-on) oldani képes, alakítható, szívós, nem mágnesezhető, γ -val jelölt szilárd oldat; Ferrit (F): térben középpontos köbös kristályrácsú, 912 ºC alatt előforduló, max. 0,022% C-t (727 ºC-on) oldani képes, mágnesezhető, α-val jelölt szilárd oldat; Cementit (C): romboéderes kristályrácsú, kb ºC alatt előforduló, 6,69% C-t tartalmazó, kemény, rideg, Fe 3 C képletű intermetallikus vegyület, melynek a keletkezés körülményeitől függő változatai: -primer(i., elsődleges) cementit (I.C), mely 4,3%-nál nagyobb C-tartalmú ötvözetekben olvadékból, a korlátozott C-oldóképességet jelző DC-vonal alatt válik ki; - szekunder (II., másodlagos) cementit (II.C), mely 0,76 és 4,3% közötti C-tartalmú ötvözetekben ausztenitből, a korlátozott C-oldóképességet jelző ES-vonal alatt válik ki; - tercier (III., harmadlagos) cementit (III.C), mely 0,022 és 0,76% közötti C-tartalmú ötvözetekben ferritből, a korlátozott C-oldóképességet jelző PQ-vonal alatt válik ki; ledeburit (L): olvadékból 1147 ºC-on képződő, 4,3% C-t tartalmazó, kemény, rideg, szobahőmérsékleten cementitből + perlitből álló eutektikum; perlit (P): ausztenitből 727 ºC-on képződő, 0,76% C-t tartalmazó, alakítható, szí-vós, ferrit + cementit lemezekből (rétegekből) álló eutektoid. 32

33 Acélok hőkezelése Egyensúlyi átalakuláskor (lassú hűtéskor) képződő - cementit és ferrit lemezekből álló perlit eutektoid mennyisége a karbontartalomtól függ, az acél 0,76% C-nál tisztán perlites (eutektoidos), 0,76% C alatt hipoeutektoidos (ferrit-perlites) acélokról, felette hipereutektoidos (perlit-cementites) acélokról beszélünk. edzés + megeresztés = nemesítés átalakulási diagram Nem egyensúlyi folyamatos hűtésre vonatkozó ausztenit-átalakulási diagramban értelmezhető martenzites átalakulás karbonnal túltelített α-szilárd oldatot (martenzitet) eredményez, melynek térközepes köbös rácsa tetragonálissá torzult. Az edzést követő megeresztés során a martenzitből a karbid gömbszerű formájában kiválik és ún. szferoidit (finomszemcsés perlit) jön létre, szerszámacélokban kemény szekunder karbidok válnak ki. 33

34 Különleges acélok A hidegszívós acélok nagyon alacsony hőmérsékleten (pl C-on) sem válnak rideggé, törékennyé. A melegszilárd acélok igen nagy (pl. 500 C-os) hőmérsékleten sem vesztik el teherbíró képességüket. A melegalakító szerszámacélokban és a gyorsacélokban (nagysebességű forgácsolásra alkalmas, nagy élhőmérsékletet is kibíró szerszámacélokban) a megeresztés hatására kiváló szekunder karbidok egy jellegzetes keménységmaximumot eredményeznek az C-os hőmérséklettartományban, ami lehetővé teszi ilyen maximális hőmérsékleten való tartós alkalmazásukat. A Hadfield-acélban a 13% körüli Mn- és 1,2% C-tartalom ausztenites szerkezetet eredményez, amelyben az 1100 C körüli izzítással a szekunder cementit oldatba vihető, és gyors hűtéssel ez az állapot befagyasztható. Ez a szívós anyag ütvekoptató (dinamikus) igénybevétel hatására felkeményedik, martenzitessé válik. A hidrogénnyomás-álló acélokban erős karbidképzőkhöz (Cr, Mo, V) kötik karbont, hogy ezt a karbidfázist a kis atomátmérőjű hidrogén nehez(ebb)en tudja bontani. A gyakorlatilag karbonmentes (C 0,03%) ún. maraging (martenzites öregedő) acélok nemesítésénél a Ni, Co, Mo, Al és Ti ötvözés hatására nem karbonnal túltelített martenzit, hanem intermetalloid vegyületfázisok (pl. ún. nikkelmartenzit) jönnek létre, minek révén igen nagy szilárdság is elérhető. 34

35 Öntöttvasak szövetszerkezete a karbon-, a szilícium- és a magnéziumtartalom ill. az s falvastagság ismeretében a Maurer-, a Greiner- Klingenstein- és a Gillemot-öntöttvas diagramok alapján ítélhető meg: Az öntöttvashoz adagolt ötvözők egy része a karbidos, másik része a gafitos szövetszerkezet kialakulását segíti elő. 35

36 Öntöttvasfajták Lemezgrafitos öntöttvas: a lassú dermedés során benne kialakuló "bemetsző hatású" lemezes (lamellás) grafit miatt a szakítószilárdsága a nyomószilárdságának csak mintegy negyede, alakíthatósága csekély (tehát rideg), viszont jó rezgéscsillapító képességgel rendelkezik. A grafit méretének és eloszlásának finomításával (modifikálással) a szakítószilárdság javítható. Gömbgrafitos öntöttvas: a grafit gömbös (globulitos) alakja az öntés előtti kis mennyiségű Mg vagy Ce adagolás ("beoltás") következménye. Ilyen módon már melegen alakítható, lemezgrafitosnál jobb szilárdsági és szívóssági jellemzőkkel bíró szerkezeti anyag adódik. Átmenetigarfitos vagy vermikuláris grafitformájú öntöttvas: ritka földfém és/vagy Mgbázisú szerekkel (esetleg kombinálva Ca, Ti vagy Al-mal) kezelt olvadék a gömb- és a lemezgrafitos öntöttvasak közötti tulajdonságú anyagot eredményez. A grafitkeletkezés mechanizmusa gömbgrafitos jellegű, míg az alaki jellemzők lemezgrafitos képet mutatnak. Temperöntvény: metastabil rendszerben kristályosodik, azaz először cementites (grafitmentes) fehér öntöttvas. A megdermedt öntvényben lévő cementit izzító kezelés során tempervassá és temperszénné bomlik el (Fe 3 C 3 Fe + C). Oxidáló közegben végzett izzítás során a temperszén nagy része kiég, azaz az anyag karbonkoncentrációja csökken (az anyag dekarbonizálódik), és ún. fehér temperöntvény jön létre. Semleges közegű izzításkor temperszén-csomók alakulnak ki ferrit-perlites szövetbe ágyazódva, így az eredmény az ún. fekete temperöntvény. A temperöntvény-gyártás kihasználja az öntöttvas jó öntészeti tulajdonságait, majd a hőkezeléssel közelíti az acélok mechanikai és technológiai tulajdonságait. Kéregöntvény: felületi rétege karbidosan, belső magja grafitosan kristályosodik. Így kombinálhatók a kopásálló fehér (karbidos) öntöttvas és a kevésbé rideg szürke (grafitos) öntöttvas előnyei. 36

37 Vasötvözetekből készült termékek 1. kis karbontartalmú (C = 0,02 0,3%) acél közepes karbontartalmú (C = 0,3 0,7%) acél nagy karbontartalmú (C = 0,7 1,7%) acél rozsdamentes acél öntöttvas 37

38 Vasötvözetekből készült termékek 2. 38

39 Vasötvözetekből készült termékek 3. 39

40 Nemvas fémek: könnyűfémek: alumínium és ötvözetei Az alumínium (Al) nem mágnesezhető, a hő-, a fény- és más elektromágneses sugarakat jól reflektálja, a levegő oxigénjével reagálva felületén egy passziváló (védő) oxidréteg jön létre. Az arany, az ezüst és a réz után a negyedik legjobb elektromos vezető, ezért tömegesen készítenek belőle elektromos kábeleket. Kis szilárdságú, de kitűnően alakítható, fóliát, szalagot, lemezt, csövet, profilos szálanyagokat is gyártanak belőle. Az alumíniumnak Mg-, Cu-, Mn- és Znötvözéssel létrehozott alakítható ötvözetei a legjelentősebbek. Az alumíniumnak Si-ötvözéssel létrehozott eutektikus ötvözete (a szilumin) kiváló könnyűöntvény alapanyag (pl. robbanómotor dugattyúk öntéséhez). Az Al-Mg ötvözetek nagyon jó kémiai ellenálló-képességűek, az Al-Si-Cu ötvözetek hőkezelhetők és jól önthetők. 40

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és

Részletesebben

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

Acélok és öntöttvasak definíciója

Acélok és öntöttvasak definíciója ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÉS ALKALMAZÁSUK Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus

Részletesebben

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Képlékeny alakítás Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Szemcseméret csökkentés Hőkezelés Ötvözés allotróp átalakulással rendelkező ötvözetek kiválásos nemesítés diszperziós keményítés interstíciós

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

ANYAGISMERET I. ACÉLOK

ANYAGISMERET I. ACÉLOK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET I. ACÉLOK Dr. Palotás Béla Dr. Németh Árpád Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus Hipereutektikus

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

Vas- karbon ötvözetrendszer

Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- karbon ötvözetrendszer Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos, és szaggatott vonallal is fel vannak

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok Mérnöki anyagismeret Szerkezeti anyagok 1 Szerkezeti anyagok Fémek Vas, acél, réz és ötvözetei, könnyűfémek és ötvözeteik Műanyagok Hőre lágyuló és hőre keményedő műanyagok, elasztomerek Kerámiák Kristályos,

Részletesebben

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram)

A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A metastabilis Fe-Fe 3 C ikerdiagram (Heyn - Charpy - diagram) A vas-karbon egyensúlyi diagram alapvető fontosságú a vasötvözetek tárgyalásánál. Az Fe-C ötvözetekre vonatkozó ismereteket általában kettős

Részletesebben

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet

Anyagismeret. 3. A vas- karbon ötvözet Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet A fémek és ötvözetek szerkezete Vas- Karbon diagram Eltérések az eddig tárgyalt diagramokhoz képest a diagramot csak 6,67 C %-ig ábrázolják, bizonyos vonalak folyamatos,

Részletesebben

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T

Részletesebben

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás Szigetelőanyagok Műanyagok; fajták és megmunkálás Mi a műanyag? Minden rövidebb láncolatú (kis)molekulából mesterségesen előállított óriásmolekulájú anyagot így nevezünk. természetben nem fordul elő eleve

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag )

2. tétel. 1. Nemfémes szerkezeti anyagok: szerves ( polimer ) szervetlen ( kerámiák ) természetes, mesterséges ( műanyag ) 2. tétel - A nemfémes szerkezeti anyagok tulajdonságai, felhasználásuk. - Vasfémek és ötvözeteik, tulajdonságaik, alkalmazásuk. - A könnyűfémek fajtái és jellemzői, ötvözése, alkalmazása. - A színesfémek

Részletesebben

Az atomok elrendeződése

Az atomok elrendeződése Anyagtudomány 2015/16 Kristályok, rácshibák, ötvözetek, termikus viselkedés (ismétlés) Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az atomok elrendeződése Hosszú távú rend (kristályok) Az atomok elhelyezkedését

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok. Dr. Rácz Pál egyetemi docens

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok. Dr. Rácz Pál egyetemi docens GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK Anyagtudomány II. Műanyagok, kerámiák, kompozitok Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Polimerek Polimerek osztályozása Szerves, makromolekulás anyagok: természetes, mesterséges.

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

ACÉLOK ÉS ALKALMAZÁSUK

ACÉLOK ÉS ALKALMAZÁSUK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÉS ALKALMAZÁSUK Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu A gyakorlat elokészíto eloadás fo témakörei Acélok definíciója, csoportosításuk lehetoségei

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos

Részletesebben

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Alapképzés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2007/08 Szilárdságnövelés Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Szilárdság növelés

Részletesebben

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Anyagtudomány. Vasötvözetek fémtana. Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak

Anyagtudomány. Vasötvözetek fémtana. Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak Vasötvözetek fémtana Gyakorlati vas-karbon ötvözetek Ötvözetlen acélok, öntöttvasak 1 Vasötvözetek osztályozása Két alapvető csoport: 1. Acélok (0 % < C < 2,06 %) Hypo-eutektoidos acélok (C < 0,8 %) Eutektoidos

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok Mérnöki anyagismeret Szerkezeti anyagok Szerkezeti anyagok Ipari vagy szerkezeti anyagoknak a technikailag hasznos tulajdonságú anyagokat nevezzük. Szerkezeti anyagok Fémek Vas, acél, réz és ötvözetei,

Részletesebben

Szerkezeti anyagok. Nem fémes szerkezeti anyagok Polimerek, kerámiák

Szerkezeti anyagok. Nem fémes szerkezeti anyagok Polimerek, kerámiák Szerkezeti anyagok Nem fémes szerkezeti anyagok Polimerek, kerámiák A nem fémes szerkezeti anyagokat két csoportba oszthatjuk. Ezek: szerves nem fémes szerkezeti anyagok vagy polimerek a szervetlen nem

Részletesebben

Réz és ötvözetei. Katt ide! Technikusoknak

Réz és ötvözetei. Katt ide! Technikusoknak Réz és ötvözetei Katt ide! Technikusoknak Tartalomjegyzék Réz Sárgaréz Ónbronz Alumíniumbronz Bemutató vége Réz tulajdonságai Hidegen jól alakítható, nagy gázoldó képessége miatt rosszul önthető. Kémiailag

Részletesebben

Szilárdságnövelés. Az előadás során megismerjük. Szilárdságnövelési eljárások

Szilárdságnövelés. Az előadás során megismerjük. Szilárdságnövelési eljárások Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Szilárdságnövelés Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti alapjait; Technológiai

Részletesebben

Öntöttvasak. Öntöttvasak

Öntöttvasak. Öntöttvasak MECHANIKAI TECHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Fémek technológiája Öntöttvasak Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Öntöttvasak??? Hipoeutektikus öntöttvasak Hipereutektikus öv.-k Öntöttvasak Szerzo:

Részletesebben

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok

Nem fémes szerkezeti anyagok. Kompozitok Nem fémes szerkezeti anyagok Kompozitok Kompozitok A kompozitok vagy társított anyagok olyan szerkezeti anyagok, amelyeket két vagy több különböző anyag pl. fém- kerámia, kerámia - műanyag, kerámia - kerámia,

Részletesebben

Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan

Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 4. előadás: Fémtan Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila Előadó: Kiss Attila 2012-2013. ősz

Részletesebben

Alumínium ötvözetek. hőkezelése. Fábián Enikő Réka

Alumínium ötvözetek. hőkezelése. Fábián Enikő Réka Alumínium ötvözetek hőkezelése Fábián Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu Általános Al-ötvözet jellemzők T a b A Alakítható ötvözetek B Önthető ötvözetek Nemesíthető, kiválásosan keményedő ötvözetek Az alumínium

Részletesebben

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok DR Hargitai Hajnalka 2011.10.19. Polimerek

Részletesebben

1. Sorolja fel az újrakristályosító hőkezelés néhány ipari alkalmazását! Dróthúzás, süllyesztékes kovácsolás.

1. Sorolja fel az újrakristályosító hőkezelés néhány ipari alkalmazását! Dróthúzás, süllyesztékes kovácsolás. 1. Sorolja fel az újrakristályosító hőkezelés néhány ipari alkalmazását! Dróthúzás, süllyesztékes kovácsolás. 2. Milyen hatással van az újrakristályosítás az alakított fémek mechanikai tulajdonságaira?

Részletesebben

Fémek. Fémfeldolgozás - Alumínium

Fémek. Fémfeldolgozás - Alumínium Fémek Fémfeldolgozás - Alumínium Felosztás - Vas - Nemvasfémek Nemvasfémek: - könnyűfémek (Al, Mg, Be, Ti) ρ < 5000kg / m3 - színesfémek (Cu, Pb, Sb, Zn) - nemesfémek (Au, Ag, Pt) Előfordulás - Elemi állapotban

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE

ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 A hegeszthetőség fogalma Az acél hegeszthetősége

Részletesebben

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása

Fém megmunkálás. Alapanyag. Térfogat- és lemezalakítások. Porkohászat. Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés. fémporok feldolgozása Fém megmunkálás Alapanyag Öntészet homokba öntés, preciziós öntés kokilla öntés Térfogat- és lemezalakítások pl. kovácsolás, hidegfolyatás, mélyhúzás Porkohászat fémporok feldolgozása Példa: öntészet (1)

Részletesebben

ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE

ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Öntöttvasak??? Hipoeutektikus öntöttvasak Hipereutektikus öv.-k

Részletesebben

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 ANYAGISMERET 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 AZ ANYAG Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja olyanná, ami az igényeknek leginkább megfelel. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei

A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei. Szilárdság növelésének lehetőségei A szerkezeti anyagok tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei Szilárdság növelésének lehetőségei A fémek tulajdonságainak megváltoztatási lehetőségei A fémek tulajdonságait meghatározza: az összetételük,

Részletesebben

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók:

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók: POLIMERTECHNOLÓGIÁK (ELŐADÁSVÁZLAT) 1. Alapvető műanyagtechnológiák Sajtolás Kalanderezés Extruzió Fröcssöntés Üreges testek gyártása (Fúvás) Műanyagok felosztása A műanyagok szerves anyagok és aránylag

Részletesebben

Technológiai szigetelések alapanyagai

Technológiai szigetelések alapanyagai Technológiai szigetelések alapanyagai Az utóbbi évek rohamos műszaki fejlődése a szigeteléstechnikában számos új anyagfajta, feldolgozási mód és szerkezet jelent meg. Ezért a tervezés és a kivitelezés

Részletesebben

Szerszámok bevonatolása Termékek és szolgáltatások

Szerszámok bevonatolása Termékek és szolgáltatások Szerszámok bevonatolása Termékek és szolgáltatások Forgácsolás Stancolás Hidegalakítás Fém nyomásos öntés Műanyag fröccsöntés bevonatok tulajdonságai Termék megnevezése Bevonat anyaga Mikrokeménység (HV

Részletesebben

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre Bevezetés Az alapozó anyagismereti, anyagtudományi tartalmú

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció Polimerek Alapfogalmak Természetes polimerek: Poliszacharidok (keményít, cellulóz) Polipeptidek, fehérjék Kaucsuk, gumi Mesterséges polimerek, manyagok Monomer: építegység Polimer: fképp szénlánc, különböz

Részletesebben

lasztás s I. (gyakorlati előkész

lasztás s I. (gyakorlati előkész ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret Anyagválaszt lasztás s I. (gyakorlati előkész szítő) Dr. Palotás s BélaB / dr. Németh Árpád palotasb@eik.bme.hu / arpinem@eik.bme.hu Anyagválasztás A gépészmérnöki

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok kiválasztásának szempontjai A műanyagok típusválasztéka ma már olyan széles, hogy az adott alkalmazás követelményeit gazdaságosan teljesítő alapanyag kiválasztása komoly

Részletesebben

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai Tartalom: Tevékenység: A lecke áttanulmányozása után, a követelményekben meghatározottak alapján rögzítse, majd foglalja össze a lecke tartalmát, készítsen feljegyzéseket (pl. a kulcsfogalmakról) 1. Definíció

Részletesebben

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata A világhálón talált és onnan letöltött anyag alapján 1 Kötési módok áttekintése 2 Mi a hegesztés? Két fém között hő hatással vagy erőhatással vagy mindkettővel

Részletesebben

Egyensúlyitól eltérő átalakulások

Egyensúlyitól eltérő átalakulások Egyensúlyitól eltérő átalakulások Egyensúlyitól eltérő átalakulások Az előzőekben láttuk, hogy az egyensúlyi diagramok alapján meg lehet határozni a kristályosodás, a fázis átalakulások stb. hőmérsékleteit.

Részletesebben

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák 2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási

Részletesebben

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1.1. Ötvözetlen lágyacélok Jellemzően 0,1 0,2 % karbon tartalmúak. A lágy lemezek, rudak, csövek, drótok,

Részletesebben

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság

Részletesebben

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB Polimerek Polimernek nevezzük az ismétlődő egységekből felépülő nagyméretű molekulákat, melyekben az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze. Az ismétlődő egység neve monomer. A polimerek óriásmolekulái

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Mőszaki Tudományi Kar. Anyagvizsgálat II. Mőszaki Menedzser Szak, Minıségbiztosítási szakirány.

Széchenyi István Egyetem. Mőszaki Tudományi Kar. Anyagvizsgálat II. Mőszaki Menedzser Szak, Minıségbiztosítási szakirány. Széchenyi István Egyetem Mőszaki Tudományi Kar Anyagismereti és Jármőgyártási Tanszék Anyagvizsgálat II. Tantárgy kódja: T_AJ44 MM T_AJ57 GE Szak, szakirányok: Mőszaki Menedzser Szak, Minıségbiztosítási

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz Anyagválasztás dugattyúcsaphoz A csapszeg működése során nagy dinamikus igénybevételnek van kitéve. Ezen kívül figyelembe kell venni hogy a csapszeg felületén nagy a kopás, ezért kopásállónak és 1-1,5mm

Részletesebben

Tartalom: Szerkezet és tulajdonságok

Tartalom: Szerkezet és tulajdonságok Tartalom: 1.1.1. Szerkezet és tulajdonságok A titán a nevét a görög mitológiából, a földanya és az égisten erős fiairól, a Titánokról kapta. A földkéregben az alumínium, a vas és a magnézium után a negyedik

Részletesebben

A réz és ötvözetei jelölése

A réz és ötvözetei jelölése A réz és ötvözetei jelölése A réz (Cuprum) vegyjele: Cu, neve Ciprus szigetének nevéből származik, amely már az ókorban fontos rézlelőhely volt. A réz folyamatosan 100%-ban újrahasznosítható anélkül, hogy

Részletesebben

SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE

SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 Hegeszthető szerkezeti acélok

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák KERÁMIÁK FÉMEK

Fogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák KERÁMIÁK FÉMEK Fogászati anyagok fajtái Fémes kötés FÉMEK KERÁMIÁK Fémes és nemfémes elemek vegyületei. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 4. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek és kerámiák ankönyv

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK NYGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGI TNSZÉK nyagismeret 2008/09 célok hőkezelése dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Törköly Tamás torkoly@gmail.com Ötvözetlen acélok 3 f.k.k. c3 1 t.k.k. hipoeutektoidosl EUTEKTOIDOS,

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Kerámiák. Csoportosítás. Hagyományos szilikátkerámiák Építőanyagok: cement, tégla, fajansz, stb Üvegekek, Fémoxidok, nitridek, boridok stb.

Kerámiák. Csoportosítás. Hagyományos szilikátkerámiák Építőanyagok: cement, tégla, fajansz, stb Üvegekek, Fémoxidok, nitridek, boridok stb. Kerámiák Csoportosítás Hagyományos szilikátkerámiák Építőanyagok: cement, tégla, fajansz, stb Üvegekek, Fémoxidok, nitridek, boridok stb. Mesterségesen előállított szilárd, nemfémes, szervetlen (műszaki)

Részletesebben

MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL

MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL MŰSZAKI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ANYAGOK MODUL Az ipari anyagok szerkezete és tulajdonságai 1. Az anyagok mikroszerkezete 1.1. Atom Mit tanultunk az atomokról a kémia tantárgyban? Mi az atom? a kémiai elemek

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet

Mérnöki anyagismeret. Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet Mérnöki anyagismeret Alapanyagok gyártása Alumínium és könnyűfém kohászat Réz és színesfém kohászat Öntészet A fémkohászat főbb folyamatai Bányászat Érc előkészítés Nyers fém kinyerése A nyers fém finomítása

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet

Anyagszerkezettan vizsgajegyzet - 1 - Anyagszerkezettan vizsgajegyzet Előadástémák: 1. Atomszerkezet 1.1. Atommag 1.2. Atomszám 1.3. Atomtömeg 1.4. Bohr-féle atommodell 1.5. Schrödinger-egyenlet 1.6. Kvantumszámok 1.7. Elektron orbitál

Részletesebben

A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI

A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI A SZÉN ÉS VEGYÜLETEI 1. A IV. FŐCSOPORT ELEMEI A periódusos rendszer IV. főcsoportját az első eleméről széncsoportnak is nevezzük. A széncsoport elemei: a szén (C), a szilícium (Si), a germánium (Ge),

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné

Részletesebben

Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó

Műanyag-feldolgozó Műanyag-feldolgozó A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák

Tematika. Az atomok elrendeződése Kristályok, rácshibák Anyagtudomány 2013/14 Kristályok, rácshibák Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Tematika 1. hét: Bevezetés. 2. hét: Kristályok, rácshibák. 3. hét: Ötvözetek. 4. hét: Mágneses és elektromos anyagok. 5.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Szabványos acélok és öntöttvasak. Dr. Rácz Pál egyetemi docens

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Szabványos acélok és öntöttvasak. Dr. Rácz Pál egyetemi docens GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK Anyagtudomány II. Szabványos acélok és öntöttvasak Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Az acélok jelölés rendszere Az MSZ EN 10027-1 szabvány új jelölési rendszert vezetett be

Részletesebben

KULCS - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016

KULCS - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 KULCS - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság

Részletesebben

31 544 03 0010 31 02 Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász 2/54

31 544 03 0010 31 02 Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász 2/54 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1. 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 1. Ötvözők hatása 2. Szerkezeti acélok Az ötvöző elemek kapcsolata az alapfémmel Szilárd oldatot képeznek szubsztitúciós szilárd oldatot alkotnak (Mn, Ni, Cr, Co, V) interstíciós

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 Dr. Hargitai Hajnalka hargitai@sze.hu www.sze.hu/~hargitai B 403. (L316) (Csizmazia Ferencné dr.

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató

Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató Műanyag- és elasztomer ragasztási útmutató 3 Miért használjunk Loctite és Teroson ragasztóanyagot más kötési eljárások helyett? Ez az útmutató alapvető iránymutatásokkal ismerteti meg a felhasználókat,

Részletesebben

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -

Részletesebben

5 előadás. Anyagismeret

5 előadás. Anyagismeret 5 előadás Anyagismeret Ötvözet Legalább látszatra egynemű fémes anyag, amit két vagy több alkotó különböző módszerekkel való egyesítése után állítunk elő. Alapötvöző minden esetben fémes anyag. Ötvöző

Részletesebben

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok

Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Vezetési jelenségek, vezetőanyagok Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Elektromos vezetési folyamatban töltést továbbító (elmozdulni képes) részecskék: Vezetők

Részletesebben