A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron"

Átírás

1 A talajvíz kutak szennyezettségének vizsgálata Mikepércsen és Bodrogkeresztúron Szabó György - Szabó Szilárd - Szabó Andrea - Szemán Beáta Bevezetés A felszín alatti vízbázisok közül Magyarországon a talajvízbázisok állapota a legrosszabb. Ennek hátterében elsősorban a talajvizek szennyezésekkel szembeni igen nagy érzékenysége áll, mivel a felszín közelében húzódó talajvizet a szennyezések általában hamar elérik (Bíró T. et al., 1998). Tanulmányunkban két települést vizsgáltunk meg, melyek közül Bodrogkeresztúron a közelmúltban épült ki a csatornahálózat, Mikepércsen viszont csak most kezdődnek a munkálatok. Tanulmányunkban mindkét település esetében megvizsgáltuk a talajvízkutak vizének állapotát. Mikepércsen, ahol még nem épült ki a csatornahálózat, a keletkező szennyvíz döntő hányada (becsléseink szerint több mint 90%-a) a talajba szivárog, s általában eléri a talajvizet. Bodrogkeresztúron 2001-ben épült ki a csatornahálózat, a rákötések aránya magas, közel 85%-os, ugyanakkor csaknem minden háznál tartanak állatokat, így a talaj, illetve a talajvíz szennyezésének lehetősége továbbra is fennáll. A vezetékes vízellátás mindkét településen kiépült, így a lakosságnak nem kell talajvizet fogyasztania, ennek ellenére tudomásunk szerint előfordul, hogy Bodrogkeresztúron néhányan mégis a talajvizet isszák, mert jobbnak tartják az ízét a vezetékes vízénél. Emellett az állatok itatására gyakran az ásott kutak vizét használják fel, ami állategészségügyi szempontból is problémát jelenthet. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a rétegvízbázisok mindkét településen hidraulikai kapcsolatban vannak a talajvízzel, ezért a szennyezett talajvíz végső soron veszélyezteti az ivóvízkészleteket. A kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy átfogó képet nyerjünk a vizsgált településeken a talajvíz kutak vizének szennyezettségi állapotáról. További célunk volt a két település talajvízminőségének összehasonlítása, abból a szempontból, hogy kimutatható-e a csatornázás pozitív hatása. Emellett fel kívántuk tárni a településeken belüli szennyezettségi gócokat, a szennyezések térbeli és időbeli változásait. 1. Anyag és módszer A tanulmányban a két településről 2005 júliusa és 2006 januárja között, havi rendszerességgel begyűjtött talajvízmintákat vizsgáltunk meg, melyek a településeken található ásott kutakból származnak. Bodrogkeresztúron 15, Mikepércsen pedig összesen 17 kutat mintáztunk meg (1. és 2. ábra). A kutak kijelölésénél igyekeztünk lefedni a települések teljes területét, emellett azonban az is a kritériumok között szerepelt, hogy meg tudjuk vizsgálni a vízkémiai paraméterek kis területen belüli változékonyságát is. A mintavétel vákumpumpás vízmintavevő készülékkel történt, a mintákat buborékmentesen lezárt műanyag flakonokban szállítottuk be a Debreceni Egyetem földrajzi laboratóriumába. A vezetőképesség és a hőmérséklet meghatározását a mintavétel időpontjában, a terepen végeztük egy Schott típusú elektromos vezetőképesség-mérővel. Minden mintavétel alkalmával megmértük a talajvíztükör mélységét is. A nirit-, nitrát-, ortofoszfát-, ammónium- és szervesanyag-tartalom, valamint a ph meghatározását a laboratóriumban, a mintavételt követő napon végeztük el (Literáthy P. 1973). Vizsgálatunkkal csak a kutak kémiai vízminőségét tudjuk jellemezni, mivel a MSZ ISO 21464:1998 sz. szabvány a környezetvédelmi vízmintavételnél 3-szoros kúttérfogatnyi 1

2 víz kitermelését írja elő, mely számos esetben több köbméternyi víz kiszivattyúzását tette volna szükségessé. Így eredményeink nem terjeszthetők ki a talajvíz minőségére, mivel több kút esetében a bennük lévő víz cserélődése csak igen vontatott, régóta bennük tartózkodhat, így kémiai paraméterei a talajvízhez képest megváltozhattak. 1. ábra. A bodrogkeresztúri talajvízmintavételi pontok Az eredményeket Excel adatbázisban rögzítettük, a diagramokat szintén ezzel a szoftverrel készítettük el, a térképek szerkesztését a Surfer 8.0 program segítségével végeztük. A statisztikai vizsgálatok során normalitás tesztet végeztünk Kolmogorov-Smirnov próbával, s miután az adatok döntő hányada nem normál eloszlású volt, a korreláció analízisnél a Spearmann-féle korrelációs együtthatót használtuk, az összehasonlításoknál pedig a nem paraméteres Mann-Whitney próbát alkalmaztuk. A statisztikai vizsgálatokhoz az SPSS 8.0 szoftvert használtuk. 2. A vizsgált települések bemutatása Bodrogkeresztúr a Tokaj-Hegyalja 1400 fős települése. Hegylábi helyzetű, változatos hidrogeológiai viszonyokkal. A község magasabb részein a csapadék és a környező (magasabb) térszínekről áramló víz befolyásolja a talajvízviszonyokat, alacsonyabb része viszont a Bodrog parton fekszik, így a folyó hatása is érződik a talajvízjátékban és az áramlásban. A vulkanikus eredetű, savanyú riolit ártufa és hullott riolittufa kőzet alapján savanyúbb kémhatású talajvizet várhatnánk, ám a ph ritkán süllyed 7 alá. Uralkodó talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a lejtőhordalék talaj, valamint a Bodrog alluviumán az öntéstalaj (Pinczés Z. et al. 1978). 2

3 Bodrogkeresztúr éves csapadékösszege 2005-ben mindössze 524 mm volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy rendszeresen ilyen kevés csapadék hullik, mindenesetre a érződik az, hogy a település a hegység keleti oldalán helyezkedik el és a félmedence zártabb jellege. Az elmúlt 50 év csapadékátlaga 565 mm, Legszárazabb hónapok a január és a március, legcsapadékosabb a június, július. Az augusztusi konvektív csapadék szerepe alárendeltebb. A település alatti talajvíz nem feltétlenül alkot egységes víztükröt, különösen a magasabb hegylábi részeken. Itt az átlagos mélység 8-9 m, az alacsonyabb részeken 3-4 m. Mikepércs község a Hajdúság és a Nyírség határán fekszik, a határvonal nagyjából a településen áthaladó 47-es főútvonal mentén húzódik. A lakott terület döntő része a főúttól keletre fekszik, tehát a Nyírséghez tartozik. A 3000 lakosú településen 2006 második felében fog beindulni a csatornázási program, mely előreláthatólag 2008-ra fejeződik be. Az ISPA európai uniós előcsatlakozási alap 58%-ban finanszírozza a beruházást, melyhez 32%-os állami támogatás kapcsolódik, az önkormányzatnak a költségek mindössze 10%-át kell biztosítania. A település alatti rétegvízbázisok sérülékeny volta, s a talajvízkészletek jelentős mértékű elszennyeződése halaszthatatlanná tette a beruházás megindítását. 2. ábra. A mikepércsi talajvízmintavételi kutak A talajvíz szennyezésekkel szembeni érzékenységét alapvetően meghatározza a talaj mechanikai összetétele, emellett fontos befolyásoló tényező a talaj szervesanyag-tartalmának 3

4 és pufferkapacitásának alakulása is. A tájhatáron fekvő Mikepércs talajtani szempontból változatos képet mutat. A település 47-es főútvonaltól nyugatra eső részeire a Hajdúság lösz területe nyúlik be, ahol csernozjom talajok alakultak ki. ÉNy-on típusos mészlepedékes csernozjom, az alacsonyabban fekvő Ny-i, és DNy-i részeken pedig alföldi mészlepedékes csernozjom, valamint réti csernozjom található. A 47-es úttól keletre elhelyezkedő területen, a Nyírség homokos szövetű talajai ékelődtek be, melyek a szennyezések szempontjából lényegesen sérülékenyebbek a csernozjomoknál. A leggyakoribb talajtípus a csernozjom jellegű homoktalaj és a humuszos homok, de foltokban megtalálható a futóhomok váztalaj is. Talajvíz mélysége a vizsgált időszakban az átlagosnál lényegesen magasabb szinten volt, mivel a 2005-ös év csapadékosabb volt az átlagosnál, amit a településtől 7,5 km-re fekvő Debrecen-Bánk (ABS443) csapadékmérő állomás adatai is alátámasztanak, mely szerint 2005-ben, 766,4 mm csapadék hullott a területre, s különösen az év második fele volt kiugróan csapadékos, hiszen júliustól december végéig 428 mm csapadék hullott (3. ábra). A település nyugati részén, a legalacsonyabban fekvő térszínen található kútban mértük a felszínhez viszonyított legmagasabb talajvízszinteket, itt cm között változott a vízszint, míg a legmagasabban fekvő északnyugati részen található kútban, 457 és 477 cm között, a kutak többségénél azonban 150 és 250 cm között ingadozott a talajvíz szintje. A talajvíz áramlási iránya ÉK-DNy-i irányú, a községtől nyugatra futó Kondoros-patak felé irányul január február március április május június július augusztus szeptember október november december január Mikepércs Bodrogkesztúr 3. ábra. A havi csapadék mennyiségek alakulása a Mikepércstől 7,5 km távolságban található Debrecen-Bánk (ABS443) és a Bodrogkeresztúrtól 4 km távolságban található Tokaj (AAU854) csapadékmérő állomások adatai alapján (2005. január 1. és január 31. közötti időszakban) Forrás: VITUKI Rt. 4

5 3. Eredmények 3.1. A talajvízkutak vízminőségének általános értékelése Bodrogkeresztúron. A talajvízkutak minősége időben és térben igen változó. A nitrit és a KOI ps értékei még az ivóvíz minőségére vonatkozó 201/2001. rendeletnek is eleget tesznek, azonban a többi komponens esetében magasabb koncentrációk fordulnak elő (1. táblázat). 1. táblázat. A talajvízvizsgálatok eredményei Bodrogkeresztúron, a 17 kútban mért eredmények átlagi alapján ph 7,08 ± 0,20 7,16 ± 0,17 7,21 ± 0,17 7,33 ± 0,25 7,30 ± 0,22 vezetőképesség (µs/cm) 1615 ± ± ± ± ± 815 NO 3 - (mg/l) 94,1 ± 97,9 44,0 ± 19,3 52,8 ± 15,2 50,2 ± 19,2 118,5 ± 98,2 NO 2 - (mg/l) 0,07 ± 0,06 0,09 ± 0,12 0,04 ± 0,04 0,08 ± 0,14 0,04 ± 0,04 NH 4 + (mg/l) 0,42 ± 0,24 1,35 ± 0,43 0,64 ± 0,32 2,67 ± 8,9 0,83 ± 0,43 PO 4 3- (mg/l) 0,82 ± 1,45 0,90 ± 1,85 0,72 ± 1,53 1,06 ± 2,18 0,85 ± 1,51 KOI p s (mg/l) 1,63 ± 1,80 2,06 ± 2,39 1,06 ± 0,66 3,03 ± 3,38 2,48 ± 2,76 talajvíz mélység (m) 5,67 ± 2,56 5,56 ± 2,57 6,07 ± 2,78 5,85 ± 2,57 5,51 ± 2,59 A ph kivételével valamennyi vizsgált paraméterről elmondhatjuk, hogy mind a havi értékek, mind az egyes kutakra vonatkozó koncentrációk relatív szórása igen nagy, 50-80%- os, sőt esetenként még ettől nagyobb is előfordult. A havi adatok kb. 50%-os variációs tényezői elég nagy területi változékonyságról tanúskodnak, melyek oka az, hogy egyes kutakban alacsony, másokban pedig akár szoros koncentrációk figyelhetők meg. Ezeket a területi anomáliákat csak a kutak környezetének tanulmányozásával, vizsgálatával, valamint kérdőívezéssel magyarázhatjuk meg. Sok esetben az állattartás jelent problémát, míg máshol az, hogy a kutat csak időszakosan használják és a benne lévő víz minősége pl. a belehulló szerves anyagok miatt leromlik. Tapasztalatunk szerint azok a legjobb vízminőségű kutak, amiket gyakran használnak és ezek közül is azok, melyekből pl. locsolás céljából sok vizet vesznek ki. A nitrit jó példa arra, hogy mennyire fontos az átlagos értékek mögött a területi és időbeli anomáliákat is megnézni. A nitrit mennyisége átlagosan eleget tesz a határértékeknek, de ha a kutakat egyenként nézzük, a koncentrációk szórása igen nagy: az értéktartomány 0,01 mg/l és 0,49 közötti. Térbeli heterogenitása is igen nagy, a relatív szórás értékei hónapról hónapra 80% fölöttiek, ami a változatos koncentrációknak köszönhető. 0,1 mg/l fölötti átlagos nitritkoncentráció jellemzi a Bodrog folyót és a közvetlen szomszédságában (kb. 15 m) levő kutat. E kút esetében meg kell jegyeznünk, hogy vízcseréjét a Bodrog vízszintje befolyásolja: a folyó kis és nagyvizei miatt a kútban a víz szintje alászáll és emelkedik, ami a víz cseréjét okozza. A talajvízben gyorsabb, a kútban lassabb a folyó vízminőség-változásainak a hatása. 5

6 A kútban csak akkor figyelhetjük meg a folyó talajvízre gyakorolt hatását, ha az vízszintemelkedéssel jár együtt. A többi vízkémiai paraméter esetén már nem ilyen nagy a hasonlóság, kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg a fent említett okok miatt. A vízminőség időbeli változékonyságára jó példa a Bodrog, ami a folyót érő időszakos terhelések fényében nem meglepő novemberében nemcsak vezetőképesség, hanem az ammóniumion és a KOI ps is az azt megelőző értékek sokszorosára (NH 4 + : 36 mg/l 50- szeresére, PO 4 3- : 6 mg/l 30-szorosára, illetve KOI: 15 mg/l 3-4-szeresére) emelkedett, ami nagy valószínűséggel szennyvíz eredetű szennyezésre (méghozzá elég nagy mennyiségű bebocsátásra) utalhat. A Bodrog rendszerint µs/cm-es vezetőképesség értékéhez képest ez a novemberi 1600 µs/cm igen nagy változásnak számít, ami miatt mind a szórás, mind a relatív szórás értékei megugranak. Mindez a folyótól 15 méterre lévő kútban nem látszik meg, sem ekkor, sem a következő hónapban, mivel a szennyezés a folyón úgy vonult le, hogy nem esett egybe áradással, így ez a szennyezett víz nem került bele a kút belsejébe. Egy adott kút szennyezettségének időbeli változásait vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb vízkémiai paraméter változékonysága nagy. Kivételt a ph és a fajlagos vezetőképesség képez, melyek relatív szórása mindössze 5% körüli. A többi vízkémiai paraméter esetében a havi adatsorra is jellemző 50-80% körüli relatív szórásértékeket kaptunk, ami azt jelenti, hogy nemcsak térben, hanem időben is változó a kutak vízminősége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legtöbb kút vizére a talajvíz változó minősége nagy hatást gyakorol, a talajvíz folyamatosan belekeveredik a kútba a legalsó kútgyűrű alatt. Meg kell jegyeznünk, hogy több kút is kevesebb, mint 50 méteres távolságban van egymástól, a szennyezettségükben mutatkozó különbségek azonban számottevők. Ennek oka, hogy a kutak vízminőségét a talajvíz minősége befolyásolja, melyet lokálisan terhelnek a háztartások szennyezései (egy régi derítő, állattartás stb.) (Kolozsváriné Pásztor A., 1995). Ez a szennyezés a talajvízben felhígulhat, a kútba kerülve azonban erre kisebb esély van, a kút vízcseréjétől függően akár hosszabb ideig is eltarthat A talajvízkutak vízminőségének általános értékelése Mikepércsen. A vizsgált vízminőségi paraméterek tekintetében rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódik ki a mikepércsi talajvízkutak esetében (2. táblázat), ami egyértelműen a csatornahálózat hiányával magyarázható. A településen felhasznált vezetékes vízből származó szennyvíznek kevesebb, mint 10 százaléka kerül a debreceni szennyvíztisztító telepre, ebből következik, hogy több mint 90 százaléka a talajba szivárog. Mivel a település nagy részén homokos szövetű talajokat találunk, a szennyvíz gyorsan eléri a talajvizet, de a magas talajvízállások idején gyakran előfordul, hogy a szigeteletlen, vagy rosszul szigetelt derítők alja talajvíz szintje alá nyúlik, s ilyenkor a szennyvíz közvetlenül keveredhet a talajvízzel. A kutak vizének ph-ja az enyhén lúgos kategóriába sorolható, s térben és időben is viszonylag kis változatosságot mutat, a relatív szórás értékei egyetlen kút esetében sem haladta meg az 5%-ot. Ez az egyetlen olyan általunk vizsgált vízminőségi paraméter, ami az összes minta esetében határértéken belüli szinten volt. A vezetőképesség értéke 500 és 4600 µs/cm között változott a vizsgálati időszakban. A 17 kútból mindössze három, a község délkeleti részén található kút esetében nem éri el a féléves eredmények átlaga az 1000 µs/cm-t. 5 kút esetében µs/cm, további 5 kútban µs/cm, négy kút esetében pedig, melyek a település északi és nyugati részében találhatók, 3000 µs/cm fölötti volt a fajlagos vezetőképesség értékének átlaga. Amennyiben az egyes mintavételi időpontokban vizsgáljuk meg a 17 kútból származó minta átlagértékét, azt láthatjuk, hogy a fajlagos vezetőképesség általában meghaladja a 2000 µs/cm-es szintet, ami komolyabb szennyezőanyag-terhelésre utal. 6

7 2. táblázat. A talajvízvizsgálatok eredményei Mikepércsen, a 17 kútban mért eredmények átlagi alapján ph 7,46 ± 0,27 7,62 ± 0,25 7,58 ± 0,36 7,66 ± 0,24 7,68 ± 0,28 7,70 ± 0,26 Vezetőképesség (µs/cm) NO 3 - (mg/l) NO 2 - (mg/l) NH 4 + (mg/l) PO 4 3- (mg/l) KOI p s (mg/l) talajvíz mélység (m) 1713 ± ± ± ± ± ,7 ± 41,1 120,1 ± 43,0 107,7 ± 53,0 209,1 ± 199,4 113,6 ± 42,4 122,5 ± 41,7 0,31 ± 0,41 0,38 ± 0,47 0,13 ± 0,17 0,12 ± 0,25 0,09 ± 0,03 0,11 ± 0,22 3,24 ± 4,15 3,09 ± 3,72 6,18 ± 12,53 4,80 ± 11,74 12,06 ± 34,88 0,32 ± 0,46 4,03 ± 1,91 4,41 ± 1,65 4,51 ± 2,18 4,30 ± 2,01 4,24 ± 1,95 4,65 ± 2,05 3,48 ± 1,50 1,86 ± 0,74 6,14 ± 1,62 5,92 ± 1,83 2,91 ± 1,68 3,62 ± 1,25 1,64 ± 1,04 1,83 ± 0,99 1,84 ± 0,71 2,09 ± 0,94 1,90 ± 1,09 1,82 ± 0,94 A kutak vizének nitráttartalma csaknem minden kút esetében meghaladja a 10/2000 rendelet talajvízre előírt 25 mg/l-es szennyezettségi (B) értékét. Kivételt mindössze egyetlen kút jelentett, mely a település keleti határában található. A keleti irányból érkező talajvizet nem éri, komolyabb terhelés, s a kút környezetében sincs lokális szennyező forrás. A kutak többségében azonban 100 és 200 mg/l közé esett a vizsgálati időszakban mért eredmények átlaga, de előfordultak 200 mg/l-nél magasabb átlagértékek is. A legmagasabb nitrát koncentrációkat az októberi mintavétel alkalmával mértük. A mintavételt megelőző hónapban a korábbi hónapokhoz képest alig hullott csapadék, így ekkorra lecsökkent a csapadék hígító hatása. Az októberi mintavételkor a kutak harmadában 400 mg/l-t meghaladó koncentrációkat mértünk. A kutak vizében mért nitrit koncentrációk rendkívül nagy változatosságot mutattak, térben és időben egyaránt. A mért értékek 0,01 mg/l és 1,72 mg/l között változtak. Az egyes kutakban mért értékek időbeli változásának relatív szórása a kutak 40%-ában meghaladta a 100%-ot. A legmagasabb értékek a nitráttól eltérően a legcsapadékosabb időszakra, júliusra és augusztusra tehetők. Az ammónium és az ortofoszfát koncentrációk alakulása is szennyvízterhelésre utal, hiszen a mért értékek csaknem valamennyi kútban meghaladták a 10/2000 rendelet talajvízre előírt szennyezettségi (B) értékét, ami az ammónium és az ortfoszfát esetében is 0,5 mg/l. Az egyes kutakban mért ortofoszfát koncentrációk a vizsgálati időszakban viszonylag kis ingadozást mutattak, a kutak többségében több mint nyolcszoros volt a határérték túllépés. Extrém magas koncentrációk (>40 mg/l) az ammónium esetében jelentkeztek, ami egyértelműen közvetlen szennyvízbevezetésre utal (4. ábra). A kutak vizének szervesanyag-tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy a legalacsonyabb KOI ps értékek azokban a hónapokban jelentkeztek, amikor a nagy mennyiségű csapadék hatására megemelkedett a kutak vízszintje, a legmagasabb KOI ps értékeket pedig a 7

8 vizsgálati időszak legszárazabb periódusában, a legalacsonyabb talajvízszintek idején mértük, amikor a csapadék hígító hatása a legkevésbé tudott érvényesülni. 4. ábra. Az MP4 sz. talajvízkút közvetlen közelében elhelyezkedő sertésólat magas talajvízállások idején elönti a belvíz 3.3. Összehasonlító vizsgálatok A két település talajvízkútjainak minősége a legtöbb vízkémiai paraméter tekintetében jelentős mértékben különbözik egymástól, melynek hátterében egyrészt az eltérő természetföldrajzi adottságok, másrészt a csatornázottságban mutatkozó különbségek állnak. Bár a legtöbb vizsgált paraméter esetében a különbségek domináltak, a vezetőképesség és a nátriumtartalom alakulásában nem tudtunk szignifikáns különbséget kimutatni a két település között. E két paraméter nemcsak az általunk vizsgált településeken esik az µs/cm, illetve a mg/l közötti tartományba, hanem feltehetően igen sok más településen is. Nem mondhatjuk, hogy ez a helyzet kedvező, mivel ezek nem alacsony értékek, azonban a csatornázatlan (vagy nemrégiben csatornázott) települések alatti talajvízben megszokott. A vezetőképességnél emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy az, a víz össziontartalmáról tájékoztat, így Bodrogkeresztúr esetében a pozitív korreláció a vízmélységgel nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vizek szennyezettsége nő, hiszen például az oldott sótartalom növekedése származhat a vulkanikus kőzetekkel való kölcsönhatásból, vagy a mélyebb rétegekből történő bekeveredésből is. Mikepércsen már gyenge, de szignikáns negatív előjelű összefüggés figyelhető meg, vagyis az összionterhelés a mélyebb kutak 8

9 esetében feltételezhetően kisebb. Itt a homok igen nagy kvarctartalma és a kvarc mállásnak való nagy ellenálló képessége miatt nem valószínűsíthető a természetes eredetű ionkoncentráció növekedése a talajvízben, tehát a magasabb fajlagos vezetőképességi értékek minden bizonnyal az antropogén forrásból származó szennyezésekből adódnak. A többi megvizsgált vízkémiai paraméter esetében viszont szignifikáns (p<0,05) különbség mutatkozott a két település között, mely kivétel nélkül a mikepércsi kutak nagyobb szennyezőanyag-terhelését jelentette. Jól megfigyelhető a különbség a kutak vizének nitráttartalmában is (5. ábra). Míg Bodrogkeresztúron az értékek döntően a mg/l-es tartományba esnek, addig Mikepércsen ennél lényegesen magasabb értékeket mértünk, a koncentrációk rendre a mg/l-es intervallumba esnek, de időnként előfordultak ennél lényegesen magasabb értékek is (ld fejezet). Mindkét település esetében erős pozitív korrelációs kapcsolatot (r>0,7) mutattunk ki a nitráttartalom és a fajlagos vezetőképesség között, ami arra utal, hogy a nitrát azokban a kutakban dúsul fel elsősorban, melyekben a többi a vezetőképesség alakulásában fontos szerepet betöltő ion is nagyobb koncentrációban van jelen. 150,00 100,00 nitrát 50, ,00 Bodrogkeresztúr település Mikepércs 5. ábra. A talajvíz nitráttartalma Bodrogkeresztúron és Mikepércsen a 2005 július és 2006 január között begyűjtött minták alapján. Még szembetűnőbb a különbség ha a kutak vizének ortofoszfát-tartalmát hasonlítjuk össze. Bodrogkeresztúron a mérések 68%-ában az ortofoszát-tartalom alatta marad s 10/2000 rendelet talajvízre előírt 0,5 mg/l szennyezettségi (B) értékének, s mindössze 8% esetében tapasztaltunk tízszeresnél nagyobb határérték túllépést (6. ábra). A mikepércsi mintákban viszont alig fordult elő 0,5 mg/l-nél alacsonyabb érték, s a mérések csaknem felében 5 mg/lnél magasabb koncentrációt, azaz több mint tízszeres határérték túllépést állapítottunk meg. A két település közötti nagy különbség okát abban látjuk, hogy az ortofoszfát döntően a háztartási szennyvizekből kerül a talajvízbe, s míg Mikepércsen a keletkező szennyvíz több mint 90%-a a talajvízbe jut, addig Bodrogkeresztúron ez az arány jóval alacsonyabb, hiszen a szennyvíznek csak kb %-a kerül az emésztőkbe, s a mélyebben húzódó talajvízszintet általában nem éri el a teljes mennyiség. Ezt a feltételezést támasztja alá a talajvíz mélysége és az ortofoszfát-tartalom közötti erős negatív korrelációs kapcsolat (r=-0,691) is. 9

10 8,00 6,00 po4 4,00 2, ,00 Bodrogkeresztúr település Mikepércs 6. ábra. A talajvíz ortofoszfát-tartalma Bodrogkeresztúron és Mikepércsen a 2005 július és 2006 január között begyűjtött minták alapján. Az ammóniumtartalom tekintetében is nagy különbségek figyelhetők meg a két település között. Miközben Bodrogkeresztúron a mérési eredmények több, mint 40%-a a 10/2000 rendeletben megállapított szennyezettségi (B) érték alatt maradt, ez az arány Mikepércs esetében alig haladta meg a 10%-ot (7. ábra). Az is megállapítható, hogy a jelentősebb határérték-túllépések inkább a mikepércsi mintákra jellemzők. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy bár Bodrogkeresztúron lényegesen kedvezőbb a helyzet, a begyűjtött vízminták több mint felében a megengedettnél magasabb koncentrációkat mértünk, ami feltehetően az állattartásból származó trágya nem megfelelő kezelésére vezethető vissza. % határértéken belül 1-2x-es túllépés 2-5x-ös túllépés >5x-ös túllépés Mikepércs Bodrogkeresztúr 7. ábra. A 10/2000 rendeletben megállapított szennyezettségi (B) értékhez viszonyított eredmények alakulása a 2005 július és 2006 január között begyűjtött minták alapján. A két településről származó minták szervesanyag-tartalmát összevetve, megint csak azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mikepércsi kutaknak nagyobb a terhelése (8. ábra). A KOI ps értékek itt jellemzően 2-6 mg/l közöttiek, míg Bodrogkeresztúron inkább az 1-2 mg/l közötti értékek dominálnak. Ugyanakkor 10 mg/l fölötti értékek csak Bodrogkeresztúron 10

11 fordultak elő. Elgondolkodtató, hogy a bodrogkeresztúri minták esetében a talajvíz mélységével erős negatív korrelációs kapcsolat (r=-0,609, p<0,01) figyelhető meg, tehát a mélyebb talajvízkutak kevésbé terheltek. Ebből pedig az következik, hogy a magasabb KOI ps értékek feltehetően a talaj felszínéről, vagy az emésztőkből bemosódó szerves anyagokra vezethetők vissza, bár az igen magas KOI ps értékek miatt, teljesen nem zárható ki a kutak közvetlen elszennyezése sem. 10,00 8,00 6,00 koi 77 4, ,00 0,00 Bodrogkeresztúr település Mikepércs 8. ábra. A talajvíz KOI ps értékei Bodrogkeresztúron és Mikepércsen a 2005 július és 2006 január között begyűjtött minták alapján. A két településen található talajvízkutak szennyezettségében mutatkozó különbségek okairól részben már szóltunk, most megpróbáljuk részletesen kifejteni a különbségek hátterében meghúzódó tényezőket: A legfontosabb különbség az, hogy Bodrogkeresztúr hegylábi helyzetben van (nagyobb esés, gyorsabb talajvízáramlás), emellett déli részénél a Bodrog folyó is hatást gyakorol a talajvízkutakra, míg Mikepércsen, az alföldi jelleg dominál, ami a talajvíz áramlásának sebességében is megmutatkozik (a lassabb áramlás miatt bizonyos helyeken, a vízzáró mélyedésiben akár pangóvizesedés is kialakulhat vízcsere lehetősége tehát lassabb). A talajvíz mélysége Bodrogkeresztúron 5,7 ± 2,5m; Mikepércsen 1,8 ± 0,9m. A különbség szignifikáns (p<0,05), ami a korreláció vizsgálatánál is megmutatkozik: a mélyebb talajvízszintű Bodrogkeresztúr vízjátéka határozottabb összefüggésben van a szennyező anyagok koncentrációjának változásával, mint a sekélyebb talajvíznívójú Mikepércs esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a mélyebb talajvízbe nehezebben juthatnak be a szennyező anyagok, míg a sekélyebb kutak esetén (Bodrogkeresztúr Bodroghoz közelebb eső részein és Mikepércsen) a kis mélység miatt a szennyeződések igen gyorsan elérik a talajvizet. Bodrogkeresztúron szignifikáns (p<0,01) kapcsolatot találtunk a KOI ps -sel (r=- 0,609), az ortofoszfáttal (-0,691); a vezetőképességgel (r=0,428), valamint a nitráttal (r=438). Mikepércsen viszont csak a vezetőképességgel (r=-0,419) és az ortofoszfáttal (r=0,330) volt a talajvízszintnek szignifikáns kapcsolata. A kisebb vízmélység és a homokos szövetű, ebből adódóan jó vízáteresztő képességű talajok miatt a szennyezések könnyebben eljuthatnak a talajvízbe, így a döntően 2 m körüli vízmélységnél a talajvízszintnek nincs a bodrogkeresztúrihoz mérhető differenciáló hatása. 11

12 Bodrogkeresztúr szennyvízcsatorna-hálózata 2001-ben épült ki, a rákötések száma évről évre nő. A rákötések aránya ma 80-85%, ami azt jelenti, hogy több háztartásban a 219/2004-es kormányrendelet végrehajtási önkormányzati rendeletében kilátásba helyezett környezetterhelési bírság ellenére sem sietnek a hálózatra csatlakozni. Ezt a problémát fel fogják oldani az első bírságok, melyek feltehetően ösztönző erejűek lesznek a kisebb pénzű családoknál is. Ezek a háztartások, illetve a közelmúltban csatlakozottak régi háziderítői jelenleg szennyezik, szennyezhetik a talajvizet, amit tovább fokoz az állattartásban keletkező fekália nem megfelelő tárolási gyakorlata, valamint ezek csurgalékvizei. Ezt a szennyezést, valamint a környező területek intenzív szőlőtermelésével összefüggő trágyázásból és műtrágyázásból származó szennyezőket mutattuk ki Bodrogkeresztúr talajvizében. Mikepércsen a csatornahálózat kiépítéséről még csak a határozat született meg, a kivitelezés, a hálózat elkészülése, valamint ezután a lakosság rákötése csak a közeljövőben fog megvalósulni. Itt tehát a házi derítők játsszák a talajvíz szennyezésében a fő szerepet, valamint itt is jelentős a falusi állattartás miatti szennyezés is. Bodrogkeresztúr kedvezőbb helyzetben van, mert a hegylábi részről gyorsabban lefelé szivárgó vizek frissebbek, segíthetnek a talajvízbe (és a kutakba) kerülő szennyeződések hígításában, nagyobb oldott oxigéntartalmuknál fogva a kémiai és biológiai lebontásban, végső soron az öntisztulásban. Mikepércsen a lassan szivárgó (sokszor már szennyező anyagokkal terhelten érkező) talajvíz nem tud hasonló funkciót ellátni. Itt főként a csapadék hígító hatását lehet megemlíteni koncentráció-csökkentő tényezőként. 4. Konklúzió Tanulmányunkban két eltérő természetföldrajzi adottságokkal rendelkező települést hasonlítottunk össze a használatban lévő talajvízkutak vízminősége alapján. Kiderült, hogy a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Bodrogkeresztúron lényegesen jobb a kutak vízminősége, mint Mikepércsen. A vízminőségben mutatkozó különbségeknek több oka is van. A hegylábi térszínen fekvő Bodrogkeresztúr esetében a domborzati adottságok következtében, gyorsabb a talajvíz áramlásának a sebessége, ami meggyorsítja a talajvíz hígulásának, tisztulásának folyamatát. Emellett a talajvíztükör itt lényegesen mélyebben fekszik, mint Mikepércsen, ami a megnehezíti a szennyeződések eljutását a talajvíz szintjéig, ráadásul a talajok szemcseösszetétele is lényegesen finomabb a bodrogkeresztúri talajok esetében, amit további gátló tényezőként értékelhetünk a szennyeződések lefelé irányuló migrációjakor. A természeti adottságokban mutatkozó különbségek mellett azonban más tényezők is szerepet játszottak abban, hogy a mikepércsi kutak vize lényegesen szennyezettebb a bodrogkeresztúriaknál. Mikepércsen a csatornahálózat kiépítése csak most fog elkezdődni, jelenleg a településen keletkező szennyvíz több mint 90%-a a talajba, onnan pedig a talajvízbe szivárog, ami rendkívül nagy terhelést jelent a talajvízre nézve. Bodrogkeresztúron ugyanakkor már öt éve kiépült a csatornahálózat, s a 80-85%-os rákötöttségi aránynak köszönhetően lényegesen kisebb terhelés éri a település alatti talajvízbázist. Korábbi mérési eredmények hiányában nem tudjuk megmondani, hogy a csatornázásnak köszönhetően milyen mértékben javult Bodrogkeresztúron a talajvíz minősége, de feltételezhetően jelentős mértékű volt, s remélhetőleg Mikepércsen is számottevő javulás következik majd be, s ennek mértékéről a jelenlegi állapot ismeretében néhány év múlva lehetőségünk lesz pontos összehasonlításokat tenni. 12

13 Irodalomjegyzék 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről, 201/2005. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, BÍRÓ T. THYLL SZ. TAMÁS J Risk assassment of nitrate pollution in lower watershed of the Berettyó River. In: Filep, Gy. (ed.) Soil water environment relationships. Wageningen - Debrecen. pp KOLOZSVÁRINÉ PÁSZTOR A A talajvíz nitrátszennyezettségének területi és időbeli változásai bükkaljai falvak példáján, KLTE, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék, Egyetemi doktori értekezés, 103 p. (Kézirat) LITERÁTHY P Egységes vízvizsgálati módszerek I. Kémiai módszerek, 1. kötet, Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet IV. Vízminőségi és Víztechnológiai Főosztálya, 233 p. PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERDŐS K A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúrifélmedencében. Földrajzi Közlemények (26) pp VÍZÜGYI ADATBANK VITUKI Rt., 13

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése

Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Elfogadta: 181/2016. (V. 17.) Kt. hat. Budapest XVI. kerület Budapest XVI. kerület 2015. évi környezetállapot jelentése Összeállította: a Budapest XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Irodája

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1031/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A Nitrogénmûvek Vegyipari Zrt. Minõségellenõrzõ és minõségbiztosítási osztály Környezetvédelmi laboratórium

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom.

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom. Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 1598-13/2016. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László 226/154 Tárgy: Teljesítményértékelés jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Mineral Monti 2009 Kft. (4244 Újfehértó, Garibaldi

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén

A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén A vízelvezetés helyzete Orosháza belterületén PÁLFAI IMRE Orosháza város műszaki kérdésekkel foglalkozó szakemberei 1987 novemberében - fölkeresve az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot - vázolták a

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján

Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények

Részletesebben

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében

A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26.

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. SZAKVÉLEMÉNY Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. Az Eu Provident Kft. (4026 Debrecen, Mester u. 39) véleményünket

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI

A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata. Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI A Sósmocsár és környezetének környezetföldtani vizsgálata Pethes Katalin Környezettudomány szak- 2010 Témavezető: Szurkos Gábor MÁFI Bevezetés A szakdolgozat témája:soroksár és Pesterzsébet határán elhelyezkedő

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Felszíni vizeink minősége 1998.

Felszíni vizeink minősége 1998. 6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE S4JZo]k-. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. május 14-én tartandó ülésére Készítette: Jármay Katalin környezetvédelmi irodavezető Tárgy: Jelentés

Részletesebben

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: (36-1) 465 2429 Fax: (36-1) 349 1990 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Ivóvíz minőség, az ivóvíz forrása és a vízbázisok veszélyeztetése

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban

A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Négyesi Gábor A talajvízállás vizsgálata a Hajdúságban Bevezetés A Hajdúság földrajzi szempontú vizsgálata szorosan hozzátartozik a debreceni földrajzi iskola tevékenységéhez. Ezen belül a tájegység természetföldrajzi

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu

Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben