KUTATÁSI TERV. IKT a tudás és tanulás világában humán teljesítménytechnológiai. (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KUTATÁSI TERV. IKT a tudás és tanulás világában humán teljesítménytechnológiai. (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés"

Átírás

1 KUTATÁSI TERV IKT a tudás és tanulás világában humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés Eszterházy Károly Főiskola Eger,

2 A projekt áttekintő összefoglalása A humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology; a továbbiakban: HPT) megközelítés a tanított információ- és tudásközvetítő szakmák területén az IKT-kutatás és -értékelés 4 szintjét jelöli ki, ezek: a hallgatói reakciók, vélemények; a megszerzett IKT-kompetenciák mennyisége és minősége; a terepen hasznosítható teljesítményképes tudás; a tudás alapján létrejövő tényleges teljesítmény. Jelen kutatásunk azonban ezen túlmenően arra fókuszál, hogy az IKT teljes hatásmechanizmusát feltárja, tudományosan megalapozza a képzésfejlesztés irányát. Legjobb tudásunk és feltételezésünk szerint az IKT által jelentősen determinált tudásszerkezet a tacit tudásból, az információháztartásból és a deklarált tudásból felépülő tudásátalakító, egyéni műveletrendszer, kognitív stratégia. A projekt szerkezeti felépítése (modulstruktúra): 1. A kulturális örökség digitális átalakulása 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása 2. A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata 2.1 IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén 3. Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai 3.1 Az alap- és középfokú oktatónevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása 4. Valós tanulási szokások elemzése multimédiás környezetben és módszerekkel 4.1 Az IKThasználat hatásai a pszichikus, antropometriai és szemléletmódbeli sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében (I-II. témamegosztásban) 5. Hálózati kapcsolatok egyéni és intézményes meghatározói 5.1 Az internetalapú szociális hálózatok, információkeresési és böngészési szokások 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása 2.2 Az információközvetítő szakmák újmédiakompetenciái, az újmédia lehetőségei 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése 4.2 Mozgóképértés, médiahasználat, médiafogyasztás eltérő szociokulturális környezetben 5.2 A személyiség és a tanulás a WEB világában 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében 2.3 Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése 3.3. A digitális írástudás kritériumai 4.3 A különböző tudáshordozók használata a tanuláshoz és a vizsgára készülésben. A digitális kultúra elemeinek és eszközeinek elsajátítása, alkalmazása (I-II. témamegosztásban) 5.3 A hálózatok és a pszichopatológia 2

3 Ennek megfelelően 5 kutatási terület (modul) indokolt, amelynek koherenciáját az adja, hogy kulturális örökségünk jellemzően közgyűjteményekben őrződik, az intézményesített tudásátadás letéteményese az iskola (amely egy tanulási környezetet definiál), valamint a tanár és a tanuló (teljes tudásával és személyiségével), s mindebben az IKT, különösen az internet játssza a főszerepet, amely új helyzetet generál. Kiindulópontunk tehát az Eszterházy Károly Főiskola hagyományainak és eddigi tapasztalatainak megfelelően az elektronikus tananyag mint humán teljesítménytámogató technológia. Ugyanakkor ez a projekt határozottan nem új elektronikus tananyagok létrehozására törekszik. Azt akarja értelmezni, hogyan működnek ezek az anyagok a mai IKT körülményei között. Ehhez természetesen értelmezni kell magukat az elektronikus tananyagokat mint humán teljesítménytámogató technológiai megjelenéseket. Fel kell tárni, hogyan keletkezik a hagyományos kultúrahordozókból digitális kultúrahordozó. Meg kell értenünk, hogy milyen típusú digitális írástudások léteznek, milyen az IKT tanulási és tudásterjesztési használatának leíró szociológiája. Természetesen értelmeznünk kell a tanulót, a digitális anyagok és az IKT használóját is. Mind használati szokásait, mind ezek személyi (mentális, érzelmi) meghatározóit és következményeit. A következmények egy része társas, hiszen minden tudásterjedés és -átadás társas közegben történik. Kutatásunk során azt is értelmezzük, hogy hogyan alakítja a mai IKT ezeket a társas közegeket, s az IKT teremtette kapcsolatok milyen viszonyban vannak a valós kapcsolatokkal. A modulszerkezet és az immanens koherencia érzékeltetésére szemléltető ábrát készítettünk, amely meggyőződésünk szerint híven képezi le felfogásunkat az IKT jelenlegi szerepéről az oktatási, elsősorban a felsőoktatási szférában. A digitális, elektronikus információfeldolgozás, a hipertext, a multimédia és a globális kommunikációs hálózatok radikálisan átformálják az ember információs környezetét. Napjainkban a kognitív habitus1 eszközszférájában olyan jellegű és volumenű átalakulásoknak va- 1 Az egymást követő generációk hosszú sorának összeadódó társas konstrukciója eredményeképpen létrehozott eszköz-, idea- és szimbólumvilág olyan kulturális, ontogenetikus fülkét képez, ahol a kognitív erőforrások koncentráltan vannak jelen. Ez a környezet jelenti a hátteret 3

4 gyunk tanúi, amelyek szükségszerűen magukkal hozzák a történetileg kialakult, megörökölt humán információs és tudástechnológiák viszonyának újragondolását. A 21. század elején adott a lehetőség, hogy a Word Wide Web egész világra kiterjedő, információs univerzumában fellelhető adattömeg elemeit kreatív és innovatív módon, a megértést és tudásszerzést elősegítő mintázatokba kapcsoljuk össze. A hipermediális mintázatok végtelen univerzumában minden individuális agyhoz létezhet egy saját elérési útvonal, amely elvileg lehetővé teszi a személyes tudás igen jó hatásfokkal történő fejlesztését. A tanulástámogatásnak ez a formája spontán, korláttalan (legalábbis ami a technika által biztosított lehetőségeket illeti), független tudásszerzésre ad lehetőséget, alkalmas lehet a megelőző tudás és a viselkedés átformálására, illetve a humán teljesítmények optimális támogatására is. Kutatási programunkat a fentiekben megfogalmazott rendszerszemlélettel alakítottuk ki. Az egyes modulok tartalmának tervezése során olyan humán teljesítménytechnológiai (HPT) rendszerek konstrukciójának igénye vezetett, amelyek az új hálózati technológia, meglévő és új tartalmak, a humán kognitív architektúra működéséről nyert új tudások és az ezekre épülő újonnan kialakítandó módszertanok alapján az információs társadalomban szükséges digitális jártasságok és készségek, újmédia-használat és médiaműveltség megszerzéséhez optimalizált hatásrendszer-mintázatokat tárnak fel, illetve valósítanak meg. A program koherens komplexitása biztosíthatja a célcsoportok tanulási és kreatív képességeinek optimális fejlesztését, ezzel az IKT teljes személyiségfejlesztő potenciáljának maximális kihasználását, elősegítve széles társadalmi rétegek digitális inklúziójának növelését. a fiatalok kognitív fejlődéséhez; olyan fizikai, biológiai és kulturális adottságrendszert, amelybe az ember beleszületik, amely hatással van rá, amelyen keresztül tanul és amely egész életén keresztül orientálja és formálja. Tomasello Bourdieu habitusfogalmát kölcsönvéve, ezt a hatás- és lehetőségrendszert nevezzük kognitív habitus -nak. 4

5 A modulstruktúra részletes bemutatása 1. MODUL A kulturális örökség digitális átalakulása Modulfelelős: Dr. habil. Monok István 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében Áttekintés és problémafelvetés Szkülla és Kharübdisz. Az örök veszélyek. Jelen kutatási tervünk e két örök veszély jellemzése mellett megpróbál Odüsszeuszként utat találni közöttük. A kulturális örökség, a múlt, a mások tapasztalata, mind olyan értékek, amelyek látszólag nem tartoznak a digitális eszközpark lényegéhez. A lehetőség, hogy tetszőleges mennyiségű információ tetszőleges gyorsasággal áttekinthető, azt a benyomást kelti, hogy a mennyiségi és a minőségi elemek is rendelkezésre állnak napjaink technológiája révén. Ám ettől még nagyon messze vagyunk: a kulturális örökség digitális eszközökkel történő megmutatása kisgyermek lépéseit teszi az Európa Tanácshoz tartozó országokra vonatkozó felmérés szerint 2013-ra az írott örökség 10 %-a lesz elérhető digitálisan, a következő pénzügyi periódus végéig ez a terv szerint sem haladja meg a 20 %-ot, ráadásul az interneten elérhető, az örökségre vonatkozó információknak csupán néhány százaléka ellenőrzött. Ha tehát a hagyományos módszerekkel akarjuk kulturális örökségünket az új technológiával megmutatni metaadatok, digitális rögzítés, ellenőrzés, akkor hosszú folyamattal kell számolnunk. Ugyanakkor a technikai lehetőségek már az automatizált ellenőrzést, tartalomelemzést is lehetővé teszik, vagyis többféle önellentmodással állunk szemben: Hagyományos diszciplináris ismeretekkel rendelkező szakemberek az új technológia kínálta lehetőségekkel nem tudnak igazán élni, mert a hagyományos módon kívánják azt gazdagítani és ellenőrizni. Modern technikai, formai ismeretekkel rendelkező szakemberek próbálnak olyan tartalmakra vonatkozóan újfajta elemzési módokat kitalálni, amely tartalommal kapcsolatban ők maguk ignoránsnak tekinthetőek, vagyis nem tudják mire vonatkozóan adnak tanácsokat. A kulturális örökség intézményi környezete lepusztult, államigazgatási szinten marginalizálódott, fizikai állagában összeomlás előtt áll, technológiai fogékonyságban azonban EU-átlagosnak tekinthető a személyzete. A kulturális örökség digitális átalakítása sürgető, mert az a társadalmi környezet, amely számára át kellene tudni hagyományozni, arra nem fogékony, de a technológia érdekessége új utakat, új reményt kínál. A kulturális örökséget ismerő, azt áthagyományozni kívánó szakembergárda jellemzően csak felhasználói ismeretekkel bír a modern technológiát illetően, és nem él a technológia kínálta új, a tartalomra vonatkozó kérdésfeltevési lehetőségekkel. 5

6 A nemzetállamok elvi lerombolása mellett érzékelhető a kulturális nemzetek komoly harca, konkurenciája, a közép-európai régióban a kulturális örökség elbirtoklása (appropriáció), és ez a folyamat új lehetőséget kap a digitális megjelenítéssel. A digitális platform mint a kulturális örökséget hagyományozó eszköz pionírjai viszont éppen azt akarják hangsúlyozni az új eszközparkkal, az ezen át történő örökségmegjelenítéssel, hogy nincsen nemzeti kulturális örökség, csak európai kulturális örökség létezik. Pályázatunk az itt felsorolt disszonanciák, Szküllák és Kharübdiszek világát (1) elemzi, (2) mond róla véleményt, (3) az eligazodási módokat tanítja, (4) és esettanulmányokon (megvalósítások, digitális alkalmazások) keresztül utat mutat közöttük. 6

7 1.1 modulelem A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása 1.1 A közgyűjteményi szakemberek IKT-műveltségének változása már a generációváltással is szembeszökő, de nem feledkezhetünk el arról, hogy a közgyűjteményi intézményi rendszer a politikai változások (1989) óta csak a könyvtári elemében maradt talpon. Ráadásul ez az az intézményi rendszer, amelyik úttörője volt az informatikai alkalmazások elterjesztésének az országban, az 1960-as évek vége óta. Nem készült még azonban olyan felmérés, amely a változásokat az egyes intézményi ágazatokra (levéltár, múzeum, könyvtár), illetve típusokra jellemzőket eredményezett volna. Mostani felmérésünkben ezeket a változásokat írjuk le, koncentrálva az alkalmazottak informatikai készségére (vagyis nem az intézmények eszközfelszereltségét kutatjuk): sor kerül a digitális kor hatásainak vizsgálatára az információs társadalom információközpontú és technológiai-gazdasági megközelítése szempontjából. Vizsgálja a digitálisan létező források és keresőeszközök hatását (1) a gyűjtemények létrehozóira és működtetőire, (2) a kutatómunka változásaira, (3) az oktatásra, (4) a szerzői jogi kérdésekre. Rövid összefoglalás a tervezett tevékenységről A kutatási kérdés megfogalmazása A téma fókuszában a könyvtárak, levéltárak, múzeumok digitális gyűjtemények létrehozásában vállalt szerepe áll. Vizsgálja, hogy a köz- és magángyűjteményeknek milyen lehetőségei vannak a digitálisan elérhető források kereshetőségének és felhasználhatóságának a biztosításában, a források integrálásának elősegítésében az oktatásba, és ehhez a munkatársak rendelkeznek-e elegendő ismeretekkel. A téma keretében sor kerül a digitális kor hatásainak vizsgálatára az információs társadalom információközpontú és technológiai-gazdasági megközelítése szempontjából. Vizsgálja a digitálisan létező források és keresőeszközök hatását a gyűjtemények létrehozóira és működtetőire, a kutatómunka változásaira, az oktatásra, a szerzői jogi kérdésekre. Ehhez szükséges a digitálisan létező források típusainak, attribútumainak, megőrzésük és szolgáltatásuk kritériumainak vizsgálata, a források hitelességének fogalmi tisztázása. A vizsgálati anyag bemutatása Vizsgálja a digitális megőrzés elveit, tervezési stratégiákat, szabványokat, módszereket, eszközöket és koncepciókat, a digitálisan létező források felhasználását az oktatásban és az ehhez szükséges attitűdöket. Különös gondot fordít az alábbi területek kutatására: 1. kulturális identitás, a kulturális örökség fogalma és a digitális könyvtári projektek kialakításának összefüggése, 2. a kulturális örökség megőrzését, védelmét, támogatását célzó intézkedések hatása a különböző kultúrákra, 3. az új technológiák a forráskutatás szolgálatában, 4. a digitális dokumentumok megőrzésének problémái, szempontjai, a gyűjtés lehetőségei, a digitális megőrzés stratégiái, 5. az állományok digitalizálásának kritériumai az egyes szervezeti döntésekben, 6. indexelési kérdések a könnyű visszakereshetőség érdekében, 7

8 7. tanítás és tanulás digitális gyűjtemények felhasználásával és az ehhez nyújtható módszertani segítség lehetőségei a közgyűjtemények részéről (tantervi útmutatók, forráscsomagok, online kiállítások lehetőségei). A vizsgálati módszer(ek) megnevezése Felmérések: szervezeti döntések mechanizmusa közgyűjteményi szakemberek ismeretei pedagógusok digitális forrásismeretei, attitűdjei Elemzések: A kulturális örökség audiovizuális és szöveges forrásai a világhálón: nemzetközi projektek, nemzetközi együttműködéssel épülő többnyelvű multimédia könyvtárak, önálló digitális képkönyvtárak, jó gyakorlatok elemzése. Szöveg-, kép- és hangdigitalizálás. Osztálytermi kísérlet digitalizált források felhasználásával. Várható eredmény A kutatás feltárja, tudományosan megalapozza a közgyűjteményi szakemberek és a pedagógusok képzésfejlesztésének irányát, módszertani segítséget nyújt digitális gyűjtemények felhasználásához az oktatásban és az élethosszig tartó tanulásban. A várható dokumentumok: 1. Tanulmányok: az IKT okozta változások, folyamatok a közgyűjtemények szolgáltatásaiban, a megvalósító humánerőforrás-képzettsége, kulturális örökségünk digitalizált forrásainak felhasználása az oktatásban, a fejlesztés lehetőségei, oktatási mintaprojekt megvalósíthatósági tanulmánya. 2. Oktatási mintaprojekt létrehozása, amelynek elsődleges célja kulturális örökségünk digitalizált forrásainak felhasználása az oktatásban és a MaNDA-n keresztül kapcsolódás az Europeanahoz. 3. Módszertani segédanyag pedagógusoknak a digitális gyűjtemények felhasználásához. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság A digitalizált források felhasználása az oktatásban hatékonyabbá teszi kulturális örökségünk megismerését, színesebbé teszi a tanórákat, elősegíti a kreativitást mind a tanulók, mind a pedagógusok részéről, és hozzájárul a résztvevők IKT kompetenciáinak magasabb szintre emelésében. A cél egybeesik mind a MaNDA, mind az Európai Unió digitális könyvtári programjának célkitűzéseivel, és elősegíti nagyobb arányú megjelenésünket az Europeanaban. 8

9 1. hó 2-9. hó hó hó hó hó hó 24. hó Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra I/1. A közgyűjteményi szakemberek IKT műveltségének változása ütemterv A projekt előkészítése, követelmények meghatározása Kutatások elvégzése a tartalom meghatározása felmérések elvégzése elemzések elvégzése taxonómia alapján történő kereshetőség folkszonómia alapján történő kereshetőség többnyelvű tartalmi kivonatolás kérdései copyright kérdések vizsgálata interaktív elektronikus publikálás kérdései a hitelesség megőrzésének kérdései x x Oktatási mintaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Digitalizálás x x Oktatási mintaprojekt megvalósítása x Módszertani segédanyag elkészítése pedagógusoknak a digitális gyűjtemények felhasználásához. Tesztelés Javítás Projektzárás x x x x 9

10 1.2 modulelem A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása 1.2 A digitális könyvtári hálózat szolgáltatásainak fejlesztése és kutatása a mostani helyzet bemutatását célozva, ugyanakkor kétfajta alkalmazás kidolgozása is: a szemantikus web adta lehetőségek kihasználásával, illetve ezt gazdagítandó az automatikus tartalomelemzése területén lépnénk előbbre, és egy olyan kutatásnak valósítanánk meg egy új szakaszát, amely az internetnek, az elektronikus közlésnek egy másik ígéretét teljesíti be: ahogy a 15. század technológiai váltása nyomán a humanista generációk hittek a kritikai kiadás elkészítésének szükségességében, ezzel pedig a kulturális örökség ellenőrzött minőségű elterjesztésében, úgy hiszünk mi magyar nyelvű irodalmi örökségünk digitális kritikai közreadásában. Olyan technológiai fejlesztések mentén, amely a különleges karakterek kezelését is megoldja, ez esetben például a régi magyar nyomtatott karakterekét. 1. Tervezett tevékenységek Alapkutatások: A humán kivonatolási technika feltárása. Hogyan választják ki egy cikk/tanulmány lényegét az emberek? Vannak-e olyan szövegrészek, melyeket előnyben részesítenek? Van-e kimutatható kapcsolat a kulcsszavak és a leglényegesebbnek tartott mondatok kiválasztása között? Az eljárás kiterjeszthető-e az auditív és audiovizuális dokumentumokra? A pályázat során nagyszámú mintán végzett kutatással keresnénk a fenti kérdésekre választ. Az elemzés másik oldalát a már létező, emberek által elkészített referátumok és az eredeti szövegek közti kapcsolat elemzése jelenti, melyhez nagy korpusszal rendelkező, referátummal ellátott adatbázisok elemzésével keressük a választ az emberek kivonatolás során végbemenő gondolkodásmódjára. A folyamathoz elengedhetetlen a kulcsszó-meghatározó eljárások feltárása. A kutatás szerves részét képzi a már létező tartalomelemző eljárások kutatása úgy a magyar nyelv területén, mint az Európai Unióban használatos nyelvek területén. Az audiovizuális termékek lényegének kiemelését kutatva fel kell tárni, hogy mit tekintenek az emberek egy-egy film vagy hangállomány legjellemzőbb elemének? Hogyan, milyen jellemzők alapján keresnék az adott állományt? A kutatómunka nagy számú mintának elemzésével valósítható meg, melynek során különböző típusú mozgóképek és hangállományok megismerése után kell feltérképezni az emberek lényegkiemelési technikáját. A pályázat célul tűzi ki olyan algoritmus kifejlesztését, mely régi szövegű digitális adatbázisok elérhetővé tételét valósítja meg, és a mai nyelven kereső személyek által használt keresőkérdést lefordítja a XVI. századi megfelelőjére. Jelenleg Magyarországon nincs megoldás erre a problémára, a nyelvészeti kutatások régóta érzik hiányát a normalizálás problémájának megoldására. Elvégzendő feladatok: A szöveg tartalmának elemzésére szolgáló eljárások kutatása, nem magyar nyelvű módszerek feltárása. Audiovizuális adatfeldolgozási és publikálási eljárások kutatása. A nem modern helyesírású szövegek normalizálását elősegítő eljárások, kutatások felderítése. 10

11 Felmérés: Felmérés anyagának összeállítása (személyes adatokat tartalmazó kérdőív; kivonatolandó cikkek kiválasztása, elemzendő audió-vizuális állományok előkészítése, válaszlapok szerkesztése) Speciális elemzéseket lehetővé tévő hagyományos (celluoid alapú) filmek, auditív információhordozók (lemezek, magnószalagok, kazetták) videofilmek digitalizálása. Mintacsoportok kiválasztása (gyakorló könyvtárosok, referátumkészítő szakemberek, különböző szakos hallgatók) Online kérdőív előállítása, programozása Papír alapú kérdőív előállítása, sokszorosítása Felmérés lebonyolítása Válaszlapok felvitele Adatok elemzése, mintacsoportok összevetése. Kapott adatok összevetése korábbi hasonló kutatási eredménnyel. XVI. századi korpusz proliferációja, megfelelő elemszámra növelése, a matematikai statisztika adta lehetőségek kihasználásával történő normalizáló eljárás kutatására. Elemzés: Szignifikáns mondatkiválasztásban rejlő szabályszerűségek feltárása, a kivonatoló programba való felhasználhatóság kidolgozása. Audiovizuális állományok tartalmi lényegét is magába foglaló, a hatékony visszakeresésére is alkalmas szempontrendszer (minőség, idő, költség) kidolgozása, a legköltséghatékonyabb módszer kiválasztása, a módszertan kidolgozása. Audiovizuális állományok visszakereshetőségét megalapozó metaadatrendszer kialakítása. Régi szövegek elemzésén alapuló normalizáló eljárás kidolgozása. Programozás: A felmérés eredményeként előállt eredményeket figyelembe vevő, html, xml állományok fogadására is képes magyar nyelvű szövegeket kivonatoló program előállítása. A program tesztverziójának előállítása. Tesztelés. könyvtárosok, referátumkészítő szakemberek felkérése a program tesztelésére. A tesztelés eredményeként előállt fejlesztési javaslatok beépítése a programba. A program hatékonyságának vizsgálata: az egyes mintacsoportok kivonataival történő összevetés. Az elkészült program IPAD-okon működő adaptációjának elkészítése. Audiovizuális állományok tartalmi lényegét is magába foglaló, a hatékony visszakeresésre is alkalmas metaadatrendszer platformfüggetlen kidolgozása. 2. Kutatás fejlesztési szolgáltatások fejlesztése Nem saját tulajdonú know how és szellemi termékekhez kapcsolódó felhasználói jogok beszerzése Szótövező alprogram beszerzése (Morhologic cég HELYESLEM program) Morhologic cég tag-el programjának beszerzése Egyéb beszerzés: Fejlesztői környezet beszerzése (Delphi) 11

12 Részcélok A hazai kutatóhelyek bekapcsolása nemzetközi kutatási projektekbe az EU kiemelt IKTkutatási területein Kapcsolódás a Text Encoding Initiative (TEI) nemzetközi konzorciumhoz. Ez egy nemzetközi projekt, amelyet 1987-ben három amerikai számítógépes nyelvészeti és irodalmi kutatásokkal foglalkozó tudományos társaság indított el egy irányadó kódolási rendszer kialakítása céljából. Az induló projekt feladata irányvonalak kifejlesztése, terjesztése volt a géppel olvasható szövegek kódolására, közvetíthetőségére és cserélhetőségére, valamint javaslatok tétele új szövegek kódolására az SGML szabvány alapján. A TEI-t elsősorban általános tartalmú szövegek, szépirodalmi művek, kritikai kiadások, történeti források, illetve élőszövegátiratok elektronikus feldolgozására alkalmazzák. A TEI 1999-től konzorciális keretek között működik, fejlesztésében mára számos tudományos társaság és tanszék vállal szerepet, évente konferenciákat tartanak, az egyes részterületeket például a kéziratok kritikai kiadását vagy a karakterkódolást munkabizottságok vizsgálják. Nemzetközi konferencián workshop szervezése, tartása. 2. A projekt szükségessége A választott kutatási területek megoldása Magyarországon eddig még nem történt meg. A növekvő mennyiségű digitális adathalmazok elérhetővé tétele magyar nyelvterületen nem rendelkezik elegendő automatikus tartalomfeltáró eszközzel. A kulcsszó-meghatározás területén léteznek kutatások, de nagyobb tartalmi egységet visszaadó eljárásokra nincsenek megoldások Magyarországon. Angol nyelvű szövegek esetén számos program létezik, melyek kvantitatív vagy kvalitatív elveket alkalmazva végzik el a lényeg kiemelését. Találhatunk programokat, melyek nemcsak angol nyelvű szövegeket kivonatolnak, így német 2, francia 3, görög 4, spanyol 5, olasz 6, kínai 7 nyelveken már kaphatnak segítséget a kutatók egy-egy cikk legfontosabb mondatainak kiemeléséhez. Magyar nyelvű szövegek esetén automatikusan kivonatoló eljárás egyelőre nem létezik. A nem modern helyesírású szövegek normalizálását megvalósító eljárások kidolgozása szintén nem történt még meg magyar nyelvű szövegek esetén, miközben a régi szövegek digitalázáló-archiváló tevékenysége országosan felvirágzóban van. A régi és mai nyelv közötti híd megteremtése nélkül azonban ez a növekvő számú digitális anyag, csak szűk kutatói réteg számára használható. A normalizáló eljárás kidolgozásával elérhetővé tehetnénk mindenki számára a régi szövegű adatbázisokat. 2 TACT szoftver [online]. [ ] <http://www.chass.utoronto.ca/tact/index.html> 3 TACT szoftver [online]. [ ] <http://www.chass.utoronto.ca/tact/index.html> T-LAB szoftver [online]. [ ] <http://www.tlab.it> 4 TACT szoftver [online]. [ ] <http://www.chass.utoronto.ca/tact/index.html> 5 TEXTPACK honlapja [online]. [ ] <http://www.gesis.org/en/software/textpack/index.htm> T-LAB honlapja [online]. [ ] <http://www.tlab.it> 6 T-LAB honlapja [online]. [ ] <http://www.tlab.it> 7 CONCORDANCE honlapja [online]. [ ] <http://www.concordancesoftware.co.uk/> 12

13 3. A projekt céljai és célcsoportjai A pályázat célja az emberi kivonatolás technikájának feltárása, valamint a régi szövegek hozzáférhetővé tételét megalapozó kutatás, mely során a cél olyan eljárás kidolgozása, ami a modern keresőszavaknak képes megfeleltetni régi idők szavait. A pályázat célcsoportja: szakcikkeket olvasó rétegek számára szakadatbázisok elérhetőségének növelése, az adatbázis cikkeiről történő rövid tartalmi kivonatok előállításával, valamint régi szövegű adatbázisok elérhetővé tétele bárki számára. A projekt további célja olyan audiovizuális kutatóközpont létrehozása, amely alkalmas a hagyományos analóg információhordozók digitalizálására, metaadatokkal ellátott tárolására és publikálására. További cél a fenti tevékenységhez szükséges tudományos háttér és módszertan kidolgozása és széles körben elérhetővé tétele. A pályázat célcsoportjaként ki kell emelni a könyvtárakat, a könyvtári szolgáltatások növelését, mivel a pályázatban létrejövő automatikus kivonatoló program és audiovizuális metaadatoló rendszer beilleszthető az integrált könyvtári rendszerekbe. 13

14 1.3 modulelem A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében 1.3 A régiók kulturális örökségének hasznosítása az információs és tudásalapú társadalom építésében több aktualitást is hordoz. Az mai Északkelet-Magyarország régió írott örökségének digitális könyvtára létrehozása mellett, kapcsolódva a Kassa, az EU kulturális fővárosa (2013) programhoz a régió multietnikus, soknyelvű örökségét egyszerre mutatnánk be és elemeznénk. A kutatás szervesen kapcsolódik a történeti jellegű alapkutatások eredményeinek informatikai eszközökkel történő disszeminációjához is. Informatikai fejlesztés lenne egy város ez esetben Kassa művelődéstörténetére, olvasmánykultúrájára vonatkozó források 3D alkalmazásokkal való bemutatása. A kora újkori polgári otthonok anyagi kultúrája jelenne itt meg, közelebb lépve a polgárok olvasmányaihoz, vagyis a kortárs európai szellemi áramlatok befogadástörténetének esettanulmányként való megmutatásához. Az egész kutatás nagy hangsúlyt fektet a disszeminációs elemekre, vagyis arra, hogy a kulturális örökség bemutatásában megtaláljuk azt a középutat, ami a tartalom ellenőrzött, teljességre törekvő rögzítése, digitális megőrzése mellett válogatottan, látványosan, a társadalom szélesebb rétegeihez valódi tartalmakat juttasson el modern módon. A folyamatot tanulmányokban, illetve tankönyvként használható könyvekben is leírjuk, szolgálva ezzel a kulturális hagyományok átadásának és az oktatásnak az ügyét. Az elmúlt évtizedben számos könyvtörténeti jellegű adatbázis építése kezdődött el, de nem folytatódott. A technológia változásait sem tudták a mintaprogramok követni. Éppen ezért ma már lehetséges a magyarországi könyvtár- és olvasmánytörténeti források olyan adatbázisok közti interaktív környezettel való kiegészítése, amely (1) tudományos alapkutatást tud maga mögött, (2) valorizált és nemzetközileg szabványos metaadatokkal ellátottak, (3) a források és a vonatkozó irodalom teljes szöveggel és képanyaggal jelenhet meg, (4) új IT megoldásokat alkalmazva 3D megjelenítésekkel interdiszciplinárissá tehetőek. 1. Tervezett tevékenységek A forrástani, tartalmi, historiográfiai kódolási rend kialakítása. Az eddigiekben használt módszerek felülvizsgálatával, a külföldi tapasztalatok (best practices) megismerésével. Ennek alapján már elektronikusan létező, levéltárakban, könyvtárakban feltárt olvasmánytörténeti források adatbázisba rendezése. A részletes metaadatok megírása. Az interaktív adatbázisrendszer tagjainak kijelölése, azok informatikai rendszerének összehasonlítása, a közös felületi rendszer kialakítása, honlap/portáltervezés. Többnyelvű felhasználói felület kialakítása: angol, latin (a nemzetközi szakmai szokásoknak megfelelően; lásd: német. Az elemzésmódszertan kialakítása. Ebben a munkaszakaszban több alprogram vesz részt, hiszen az ő elemzési szempontjaiknak a miénkkel való egyeztetése újabb lehetséges kérdésfelvetést eredményez. Vagyis multidiszciplináris megközelítési mód kialakítása szükséges, tekintetbe véve az európai mintákat, illetve a külföldi felhasználók által elsődlegesnek tartott komparatív lehetőségek biztosítását, illetve a komparatív kérdésfeltevés lehetőségének állandó szem előtt tartását. 14

15 Az adatbázisok folyamatos feltöltése, naprakésszé tétele. Esettanulmányok kiválasztása: forráscsoportok, földrajzi egységek, társadalmi, szakmai, vallási csoportok, európai szellemi áramlatok stb., kérdéscsoport kialakítása, amely kérdésekre kísérleti szinten külön programokkal próbálunk meg válaszolni. A javasolt kiemelt esettanulmányok: Kassa, Európa Kulturális fővárosa szellemi kötődései Európához 3D prezentációval. Eger, Érseki Nyomda termékei (bibliográfia, teljes digitális archívum, tartalmi elemzés) Eger, az összes oktatási intézmény, összes kiadványának megjelenítése (bibliográfia, teljes digitális archívum, tartalmi elemzés) 2. A projekt szükségessége A program hosszú humán alapkutatási (30 év) szakasz lezárása után az eredmények informatikai eszközökkel történő feldolgozását, közzé tételét valósítja meg. Az új eszközök újfajta kérdések feltevését, és ennek megfelelően korszerű válaszok adását teszik lehetővé. A munkafolyamat szervesen illeszkedik a képzési programba, amelynek mentén: - a hallgatók aktív bevonásával történik az adatgyűjtés, feldolgozás, - a doktoranduszok és a tanárok az ellenőrzés mellett speciális szemináriumokat tarthatnak, - nemzetközi szakembergárda eszmecseréje mellett történik a dokumentumok valorizálása, vagyis hiteles források kerülnek a hálóra, - új informatikai megoldások kifejlesztésére kerülhet sor. 3. A projekt céljai és célcsoportjai A program célja informatikai módszerekkel, valós dokumentációval levéltári, könyvtári adatbázisok Magyarország és Erdély szellemi erőterének megrajzolása, annak a bemutatása, hogy ez a terület egy adott történelmi korszakban miként kötődött Európához. A nyugat- európai kultúrák érdeke a hatás, a közép-európai kultúrák érdeke a befogadás megismerése. Célcsoportok: Alkotói oldalról: hallgatók, kutatók, akadémita közösség Használói oldalról: kutatók, hallgatók, művelt közönség, érdeklődő közönség; lokálpatrióták; nemzetközi felhasználói kör. 15

16 2. MODUL A digitális hozzáférés részletes tanulási vizsgálata Modulfelelős: Dr. Nádasi András 2.1 IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén 2.2 Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei 2.3 Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése Áttekintés és problémafelvetés A digitális tanulási környezetek kialakítása, működtetése és továbbfejlesztése a korábbitól eltérő tanári szakértelmet, új kompetenciákat igényel. A mérhető tanulói teljesítmény kialakítására és az iskola elszámoltathatóságára való törekvés előtérbe helyezi a tanári teljesítményt Európában is. A 21. század elején a tanári teljesítmény mögött olyan kompetenciáknak, ismereteknek, készségeknek kell állni, amelyeket az eddigi képzés egyszerű kiegészítésével nem lehet kialakítani. Ezért a tanári műveltség tartalmának, a tanárképzés és tanártovábbképzés konceptuális rendszerének is át kell alakulnia. Ezen túlmenően előtérbe kell kerülnie a tanári tevékenység folyamatos és hatékony segítésének. Az alapprobléma, amelyre a projekt keretében végzendő kutatások/fejlesztések koncentrálnának: hogyan lehetne eredményesebbé tenni a tanárok teljesítményét a mai rendkívül komplex és folyamatosan változó iskolai és társadalmi környezetben. Abból a tényből indultunk ki, hogy a ma rendelkezésünkre álló infokommunikációs technológia lehetővé teszi a tanári munka hatékony segítését egy olyan hatás- illetve eszközrendszer létrehozásával és integrációjával, aminek a direkt, formális tanítás legyen az hagyományos vagy e-learning csupán egy eleme. Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok kezébe is olyan technológiák kerültek, amelyek segítségével a korábban passzív befogadó szerepét megtestesítő tanuló is részt vehet az oktatási tartalmak megalkotásában és ezáltal aktív tartalom-létrehozóvá válik. A tartalmak hatalmas, strukturált tárhelyekre, ún. repozitóriumokba kerülnek, ahol az információk visszakereshetőségének biztosítása és a megőrzés elsődleges feladat. A repozitóriumok mind a hallgatók, mind az oktatók rendelkezésére állnak. Ilyen indíttatásból vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az adatbázisok, repozitóriumok tartalmára mennyire építenek az oktatói weboldalak, illetve milyen kapcsolat van közöttük. Másik oldalról pedig szükséges vizsgálni, hogy az oktatói weboldalakon található tartalmak milyen mértékben, és milyen módon épülnek be az intézményi repozitórium egységesen kereshető rendszerébe. Ez utóbbi modulelemben a kutatás alapkérdése, hogy egy adott intézményi tudásvagyonból mit tud felhasználni, illetve mit használ fel egy tanár. Emellett pedig fontos kérdés, hogy milyen tartalmakat, lehetőségeket, módszereket biztosítanak ezek a tudástárak az oktatás támogatásához. A kutatás célcsoportja kettős: oktatók és tanulók. A mai gazdaságban, az egész társadalomban a tudás a versenyképesség egyik legfontosabb erőforrása, a tudás, mely egyben a gazdasági siker egyik alappillére. Ehhez kell a tudásvagyont dokumentálni, rendszerezni a piac számára láthatóvá tenni, amihez a szervezetfejlesztést szolgáló tudáshasznosulást, tudástranszfert biztosító feltételrendszert kellene kialakítani. 16

17 A felsőoktatási intézmények fontos célja lenne az egyetem/főiskola szellemi tulajdonnal kapcsolatos értékeinek feltérképezése, a felhalmozódó tudásbázis gondozása. Egy ilyen tudástérkép hiteles és részletes információt nyújthat a hallgatóknak, az oktatóknak, az együttműködő szervezeteknek és az intézmény valamennyi piaci partnerének. A tudástérkép minden oktatóról, kutatóról minden lényeges adatot, információt, kompetenciát, képességet magába foglal, amivel az illető rendelkezik. Tartalmi követelmény: legyen a tudományterületek szerint strukturált, egyszerű, könnyen áttekinthető. A kitöltéshez elektronikus felületet szoftvert kell fejleszteni. Dinamikus, naprakész, az interneten korlátozottan elérhető adatbázis létrehozása, amelyre a szolgáltatásokat lehetne ráépíteni. Egyben az intézmények közötti együttműködést is hatékonyan támogatja. A tudástérkép kidolgozásában meghatározónak kell lenni a kutatási terület eredményeinek, az alkalmazásoknak, az oktatói kvalitásoknak, a digitális kompetenciáknak, a nagy projektekben szerzett tapasztalatoknak, a csapatmunkában való jártasságnak és a hozzájuk kapcsolódó referenciáknak; beleértve a nemzetközi vonatkozásokat is. Cél egy önálló rendszer építése (800 főre, ami tovább bővíthető), amely az intézmény és a munkaerőpiac fele a szükséges mértékben átlátható. A folyamatos használatához minőségbiztosítási rendszert kell kiépíteni, amely biztosítja a hitelességet, a folyamatos karbantartást, és rögzíti az eredményességet is. 17

18 2.1 modulelem IKT-támogatású humán teljesítménytechnológiai kutatások a tanárképzés területén A kutatási kérdés megfogalmazása A digitális tanulási környezetek kialakítása, működtetése és továbbfejlesztése a korábbitól eltérő tanári szakértelmet, új kompetenciákat igényel. A mérhető tanulói teljesítmény kialakítására és az iskola elszámoltathatóságára való törekvés előtérbe helyezi a tanári teljesítményt Európában is. A 21. század elején a tanári teljesítmény mögött olyan kompetenciáknak, ismereteknek, készségeknek kell állni, amelyeket az eddigi képzés egyszerű kiegészítésével nem lehet kialakítani. Ezért a tanári műveltség tartalmának, a tanárképzés és tanártovábbképzés konceptuális rendszerének is át kell alakulnia. Ezen túlmenően előtérbe kell kerülnie a tanári tevékenység folyamatos és hatékony segítésének. Az alapprobléma, amelyre a projekt keretében végzendő kutatások/fejlesztések koncentrálnának: hogyan lehetne eredményesebbé tenni a tanárok teljesítményét a mai rendkívül komplex és folyamatosan változó iskolai és társadalmi környezetben. Abból a tényből indultunk ki, hogy a ma rendelkezésünkre álló infokommunikációs technológia lehetővé teszi a tanári munka hatékony segítését egy olyan hatásilletve eszközrendszer létrehozásával és integrációjával, aminek a direkt, formális tanítás legyen az hagyományos vagy e-learning csupán egy eleme. A projekt általános célkitűzése Elektronikus infokommunikációs eszközök rendszerszemléletű felhasználása a korszerű tanári műveltség kialakításának / kiegészítésének és a tanári teljesítmény fokozásának sokoldalú támogatására. Részcélok: 1. A tanári tevékenység/feladatrendszer átfogó elemzése illetve a tanári igények felmérése. 2. A tanítással szemben támasztott társadalmi igények rendszerszemléletű elemzése. 3. A korszerű tanári műveltség adekvát tartalmi elemeinek számbavétele 4. Informatizált, hálózati tanulási környezetben alapvető tanári attitűdök és kompetenciák kutatása 5. Egy megújított tanári műveltséganyag tartalmi elemeinek összeállítására 6. A műveltséganyag taníthatóságának és tanulhatóságának vizsgálata 7. Az új médiumok lehetséges szerepének elemzése a korszerű tanári műveltség kialakításában 8. Az új médiumok lehetséges szerepének elemzése a tanári teljesítmények fokozásában 9. A felmérések, elemzések, adat- és információgyűjtés alapján Elektronikus Tanári Teljesítmény-támogató Rendszerek (ET3R) kialakítása Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek használatához minimálisan szükséges informatikai kompetenciák meghatározása, ennek megfelelő képzési anyag és vizsgarendszer kidolgozása. 8 Az ET3R fogalma alatt a projekt tervezői olyan webes felületen elérhető adatbázist, szoftver készletet illetve kommunikációs rendszert értenek, amely válogatott tartalmakkal, célzott tanulási programokkal, jól megválasztott eszközkészlettel és gyakorlati tanácsadással a tanári munka hatékony segítését célozza meg. 18

19 11. Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek kipróbálása felsőoktatási és közoktatási tanulási környezetekben. 12. Az új infokommunikációs tanári műveltséganyag és az ennek alapján kialakított Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszerek széleskörű disszeminációja. A kutatási-fejlesztési tevékenység célja Olyan tanári és humán fejlesztési kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek kialakítása, amelyek alkalmasak az IKT és újszerű, hatékony felhasználására a tanítás-tanulás folyamatában különböző diszciplináris területeken. Ennek elősegítésére a szakemberek kompetencia és teljesítmény-középpontú, gyakorlat orientált tanításra és tanulásra történő felkészítése illetve folyamatos, igény szerinti támogatása Elektronikus Tanári Teljesítménytámogató Rendszer (ET3R) tervezésével, létrehozásával, fenntartásával és folyamatos fejlesztésével. A témacsoportok kiemelt részterületei, amelyek tartalmi elemeiből az ET3R adatbázisai szolgáltatásai illetve a három tanfolyami tananyag összetevődik: 1. Virtuális szemináriumok szervezése 2. Blended learning módszerek bevezetése illetve továbbfejlesztése a felsőoktatásban 3. Az elektronikus tanulási környezetek hatékony működtetésének új, interdiszciplináris oktatáselméleti háttérismeretei Vizsgálati módszerek Fókuszcsoportos interjúk Mélyinterjúk Kérdőíves vizsgálati módszerek Szakirodalom elemzés Releváns internetes portálok gyűjtése, elemzése és minősítése potenciális tananyagelemek tartalomelemzése A projekt várható hatásai, újszerűsége, innovatív elemei A tanárképzésben résztvevő hallgatók és a tanártovábbképzésben résztvevő tanárok a korábbinál korszerűbb infokommunikációs műveltségre tesznek szert. A tanárképző intézményből kilépő kezdő tanárok alkalmasabbá válnak feladataik optimális teljesítésére. Képesek lesznek az iskolákban az IKT eszközöket komplex teljesítménytámogató eszközrendszerként felhasználni. A gyakorló tanárok hatékonyabb segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz, konkrét problémáik megoldásához. A rendszer használata hozzájárul ahhoz, hogy a tanárok túllépjenek az ismeretközlő tanári gyakorlaton, és az IKT eszközrendszert tanulói teljesítménytámogató rendszerként használják. A projekt legfontosabb új eleme az, hogy mind a hagyományos tananyagon alapuló tanításon, mind az e-learningen illetve blended-learningen túllép. Szemléletváltás és hangsúlyáthelyezés történik. Míg a tanárképzés illetve tanártovábbképzés hagyományos rendszerében a hangsúly a tananyagra illetve a tanítási-tanulási folyamatra helyeződik, ebben a konceptuális rendszerben mindez csupán egy összetett hatásrendszer egy elemét jelenti. Eközben a hangsúly a tartalomról, termékről a folyamatra, az ismeretekről és tudásról a kompetenciákra, a tanári munka folyamatára, a tanári teljesítményre tevődik át. Ez a megközelítés az IKT új, az általában szokásostól nagyobb mértékben rendszerszemléletű és A projekt úttörő jellegéből adódóan implicit módon magában foglal olyan elemeket, amelyek a konkrét célközösségen túl pozitív hatást gyakorolnak a projekt fejlesztésének és később működtetésének helyt adó felsőoktatási intézményekre, illetve tanszékekre Az oktatási szférában 19

20 kidolgozott kreatív, új megoldások transzferálhatók a humán erőforrás fejlesztés illetve munkatevékenység-támogatás egyéb területeire is. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Lényeges szemléleti újdonság az, hogy az ET3S használatához megszerzett kompetencia nem egy képzés befejezését jelenti, hanem egy folyamatos, munkával összekapcsolódó képző és támogató rendszer használatához jelent belépőt! Az ET3S olyan eszközzé fejleszthető, amely természetessé teszi a folyamatos támogatást munkavégzés közben, és a tanulási folyamatokat is szervesen integrálja a munkavégzés egészébe. A projektben részt vevő felsőoktatási intézmények tanárai újragondolják eddigi tanítási gyakorlatukat, és új didaktikai megközelítéseket vesznek fontolóra. Átgondolják az infokommunikációs eszközök, illetve digitális tartalmak lehetséges felhasználását a tanítási folyamatban. Eközben a tradicionális és domináns előadás-forma mellett a projektben kifejlesztendő eszközrendszert is igénybe veszik a hallgatók teljesítményének fokozására. Ez tovaterjedő hatást okozhat az intézményekben, elősegítve azok virtuális-campus jellegének erősödését. A tevékenységek ütemezése 1 6. hónap 1. Helyzetelemzés, információgyűjtés A korszerű, elektronikus tanulási környezetekben az IKT eszközök értő használatához, elektronikus tanulást támogató tananyagok elkészítéséhez szükséges humán fejlesztői/ tanári kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek számbavétele. (Szakirodalom elemzés; best practice gyűjtés az interneten; internetes portálok elemzése; kérdőíves felmérés illetve fókuszcsoportos illetve egyéni (mély) interjúk készítése oktatók, felsőoktatási vezetők, vezetőtanárok, mentorok-mentorjelöltek.) 7 10 hónap 2. A szükséges tartalmak összeállítása Az összegyűjtött információk alapján olyan komplex ismeretanyag (tananyag) tartalmi elemeinek összeállítása, amely az elektronikus tanulási környezetekben elektronikus tanulást támogató tananyagok tervezéséhez, kialakításához, működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tanári kompetenciák, attitűdök, módszertani műveltségelemek kialakítását / korszerűsítését / továbbfejlesztését fejlesztését segíti elő hónap 3. Tartalomelemzés modulokba sorolás Az ismeretanyag tartalmának elemzése és eldöntése, hogy a kívánt kompetenciák, attitűdök, műveltségelemek milyen módon fejleszthetők, illetve alakíthatók ki a leghatékonyabban. Az ET3R rendszer alapfilozófiájából következő feladat annak vizsgálata, hogy milyen eszközökkel segíthetjük legjobban a gyakorlati tanári munkát. Végső soron az ismeretanyag minden részelemét besoroljuk az alábbi kategóriák valamelyikébe: tartalmak, támogatás, tanítás, tanácsadás. 20

21 hónap 4. A modulok létrehozása-feltöltése 4.1 Tartalom A tartalom modul speciális adatbázisa feltöltésének, illetve portálja kialakításának megkezdése, részben saját anyagok, részben kész anyagokhoz elérését lehetővé tévő linkek felhasználásával (Ide kapcsolódhatna Sallai Éva videoprojektje) 4.2 Tanácsadás Változatos szinkron- és aszinkron online kommunikációs lehetőségek biztosítása (help-desk levelezőlista, tanácsadás, fórum, chat, IP telefon, stb. folyamatos szakértői támogatást biztosítása. 4.3 Tanítás A tanítási-tanulási modul órás tanfolyamokat foglal magában. 4.4 Támogatás A tanári feladataik ellátásához szükséges digitalizálható és letölthető illetve online használható eszközök, amelyek a tanárok életét könnyebbé munkájukat eredményesebbé tehetik hónap 5. A technológiai implementáció Az egyes modulokban foglalt tartalmakhoz és tevékenységekhez szükséges, adekvát infokommunikációs támogatás optimalizálása az ET3R informatikai háttér- rendszerének megvalósítása. Ez a munkafázis adatbázisok létrehozását, kommunikációs rendszerek, hálózatok kialakítását és az ETPSS portál webes belépő felület megtervezését és kialakítását foglalja magában hónap 6. Az ET3R rendszer működtetésének megkezdése, a rendszer tesztelése A rendszer kipróbálása és értékelése a projektben résztvevő felsőoktatási intézményekben. Az értékelés eredménye alapján történik a rendszer korrekciója. Az eredmény indikátorai Kvantitatív mutatók 1. 3 fókuszcsoportos interjú videofelvétele és szövegkönyve 2. 3 kérdőíves vizsgálta feldolgozott eredményei kutatási összesítő (beszámoló jelentés) 4. 3 tematikus ismeretanyag (tananyag, szöveg és linkgyüjtenény) 5. Egy-egy 6, 12 és 18 órás tanfolyam papíralapú és elektronikus tananyaga 6. Egy internetes portál (ET3R) 7. Adatbázisok oktató használja a rendszert a tesztelés során hallgató használja a rendszert a tesztelés során Kvalitatív mutatók 1. A tanárképző intézményből kilépő kezdő illetve a továbbképzéseken résztvevő tanárok képesek lesznek az iskolákban az IKT eszközöket komplex teljesítménytámogató eszközrendszerként felhasználni. 2. A gyakorló tanárok hatékonyabb segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz, konkrét problémáik megoldásához. Az ET3R olyan rendszerré fejleszthető, amely 21

22 természetessé teszi a folyamatos támogatást munkavégzés közben, és a tanulási folyamatokat is szervesen integrálja a munkavégzés egészébe. 3. A rendszer használata hozzájárul ahhoz, hogy a tanárok túllépjenek az ismeretközlő tanári gyakorlaton, és az IKT eszközrendszert tanulói teljesítménytámogató rendszerként használják. 4. A projektben részt vevő felsőoktatási intézmények tanárai újragondolják eddigi tanítási gyakorlatukat, és új didaktikai megközelítéseket vesznek fontolóra. Átgondolják az infokommunikációs eszközök, illetve digitális tartalmak lehetséges felhasználását a tanítási folyamatban. Eközben a tradicionális és domináns előadásforma mellett a projektben kifejlesztendő eszközrendszert is igénybe veszik a hallgatók teljesítményének fokozására. Ez tovaterjedő hatást okozhat az intézményekben, elősegítve azok virtuális campus jellegének erősödését. 5. A projekt úttörő jellegéből adódóan implicit módon magában foglal olyan elemeket, amelyek a konkrét célközösségen túl pozitív hatást gyakorolnak a projekt fejlesztésének és később működtetésének helyt adó felsőoktatási intézményekre, illetve tanszékekre 6. A tanárképzésben résztvevő hallgatók és a tanártovábbképzésben résztvevő tanárok a korábbinál korszerűbb infokommunikációs műveltségre tesznek szert. 22

23 2.2 modulelem Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei 1. A kutatási kérdés megfogalmazása Ma már nemcsak a pedagógusok, hanem a diákok kezébe is olyan technológiák kerültek, amelyek segítségével a korábban passzív befogadó szerepét megtestesítő tanuló is részt vehet az oktatási tartalmak megalkotásában és ezáltal aktív tartalom-létrehozóvá válik. Toffler a Harmadik hullám című könyvében definiálja a prosumer (a producter és consumer összevonásából adódó) gyártó-fogyasztó meghatározást, ami abban nyilvánul meg, hogy, a passzív fogyasztó egyfajta alkotóvá is válik azáltal, hogy maga alakítja és határozza meg fogyasztását. Tehát megjelenik a fogyasztói tartalom. Igaz ez a hálózati médiára is hisz az információhoz jutáson kívül a kétirányúság következtében megjelenik a participáció, az aktív részvétel azaz egyre nagyobb arányban válunk médiatermékek aktív alakítóivá, illetve magunk is előállítunk tartalmakat. Manovich fordulatával élve a web publikációs médiumból kommunikációs médiummá lépett elő és a filmkészítés is nyílt forráskódúvá" vált, vagyis bárki készíthet magának vagy bemutatásra szánt filmet. A szerző szerint az újmédia jellemzője, hogy nem csak több paradigmán alapuló algoritmizálható és közvetítő felület, hanem remixelhető, alakítható (manipulálható) tartalom közvetítésre is alkalmas esztétikai tartalmat közvetít. Felfogásában a népszerű multimédiás enciklopédiák, és más egyéb dolgoknak a gyűjteményei a legkézenfekvőbb elemei az adatbázis-formáknak. Az újmédiát a narratívát felváltó egyéni elemek gyűjteményének tekinti. A 21. századi tanulási terek és formák elengedhetetlen velejárója tehát, hogy a digitális kompetenciaként definiált meghatározást ajánlatos kibővíteni az újmédia kompetenciák feltárásával. Az újmédia nemcsak platform, nemcsak eszköz, hanem a kognitív folyamatokat erősen befolyásoló hatása is van. Feltételezésünk szerint az információátörökítő szakmában (informatikus könyvtáros, és mozgóképkultúra és médiaismeret, kulturális örökség, és tanárképzés) érdemes feltárni, hogy az információs társadalom gyakorlásához milyen elengedhetetlen fogyasztói/felhasználói kompetenciák szükségesek. Tehát a fogyasztói tartalom megjelenésével egyre nagyobb arányban válunk médiatermékek aktív alakítóivá, illetve magunk is előállítunk tartalmakat. A kutatásban bemutatásra kerül a korábban megfogalmazott analóg elektronikus eszközökre vonatkozó médiainformatikai eszközök és tartalmak előállításához szükséges kompetenciákat (a média-alfabetizálási elvárásoktól kezdve a médiakompetenciákon át a digitális kompetenciáig). (Forgó 2012.) (Érdemes átgondolni, hogy a hálózatalapú tanulási formák elsajátításához és az interaktív tévé (itv) és mobil táblagépek alkalmazásához milyen újmédia kompetencia-rendszer szükséges?)ez az új tanulási forma azonban módszertani megújulást, megújítást kíván egy szemléletváltás mellett, amelyet a tanárképzésbe integrálni kell. Az információs társadalom alapintézményeként aposztrofált könyvtár, és az információbrókerként is funkcionáló könyvtárosok, a mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a másik alappillérjei az oktatásnak és előmozdítói a paradigmaváltásnak. A kutatás egyik célja az, hogy képet kapjunk az információátörökítő szakmákban tevékenykedők körében az IKT-n túlmutató újmédia rendszerek használatának oktatás-módszertani ismérveiről. Az elektronikus tanulás nem csak módszertani kérdés, hanem szemléletbeli kérdés is. A hagyományos szemléltető eszközökön (analóg technikán) szocializálódott tanárok még nem nincsenek birtokában az új típusú e-learning formák sajátosságaival. Az Y generációhoz tartozó tanárok egy része már aktív részese a digitális kornak, vagy azért mert beleszületett és koránál fogva tisztában van a tanulók igényeivel, vagy azért mert részt vett e-learning alapú oktatásban, képzésben. 23

24 Feltételezésünk szerint az információátörökítő szakmában (tanár, informatikus könyvtáros, és mozgókép és médiakultúra, kulturális örökség szakos hallgatók körében) időszerű feltárni, hogy az információs társadalom gyakorlásához milyen elengedhetetlen gyártó-fogyasztói kompetenciák szükségesek. Az újmédia nemcsak platform, nemcsak eszköz, hanem filozófiája van és a kognitív folyamatokat erősen befolyásoló hatása is van. Ez az új tanulási forma azonban módszertani megújulást, megújítást kíván egy szemléletváltás mellett, amelyet a tanárképzésbe integrálni kell Célok: 1. A kutatás az újmédia diszciplína alapjainak hazai megalapozása. 2. Tisztázni kívánjuk, hogy a meglévő ismeretek és készségek felmérését, a kívánatos kompetenciák azonosítását. 3. A médiumok a konvergenciája és diverzifikációja révén kialakult újmédia-rendszer általános ismérveinek, valamint a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásrendszerének feltárását. 4. Annak vizsgálata, hogy mit és hogyan tanulnak az újmédia rendszerrel, és a mobil (táblagép, ekönyv), okostelefonok segítségével. 5. Az újmédia eszközök oktatásban történő megjelenésével, hogyan lehet értelmezni az IKT kompetencia hierarchiát, hogy lehet újra gondolni egyfajta hálózatalapú és/vagy újmédia kompetencia rendszert. 6. A vizsgálódások/kutatások kiterjedhetnek, mind a közoktatásra mind pedig a pedagógusképzésre. 7. Interdiszciplináris megközelítéssel kívánjuk feltárni a hálózatalapú új médiumok hatásmechanizmusát különös tekintettel a tanulás kulcsmoz zanataira (tartalom megjelenítése, motiváció, rugalmasság, kreativitás, tanulói teljesítmény értékelése). A vizsgálati anyag bemutatása 1. A vizsgálati anyag és feldolgozásának módszere Az újmédia fogalom megjelenése ontogenezisének feltárása. A hagyományos, elektronikus, digitális és az újmédiumok korszakolása. Az újmédia diszciplína szakirodalmi feldolgozása, forráskutatás, a témával foglalkozó hazai és külföldi weboldalak elemzése, (Felhasználóbarát szempontok szerinti és oktatási célú és újmédia tartalom-szerinti elemzése). Újmédia blogok elemzése, saját weblog elemzése, szempontrendszer kialakítása tapasztalatok összegzése. 2. A vizsgálati módszer(ek) megnevezése A kutatás során mind statikus (keresztmetszeti), mind pedig, dinamikus (longitudinális) vizsgálatot alkalmazunk. Statikus formában kívánjuk felmérni az újmédia iránti attitűdöt, fogalmának értelmezését. Fontosnak tartjuk: - az újmédia rendszer fogalmának, ismérveinek (adatbázis és a narratíva) tisztázását, - az ismeretelsajátítási (tanítási-tanulási) folyamatban betölthető szerepének feltárását - az újmédia együttesek pedagógiai, pszichológia, didaktikai értékeinek, hiányosságainak feltárását, - az újmédia iránti értékorientáció, az ismertségének, használatának, feltárását - fontosnak tartjuk annak vizsgálatát, hogy kérdés, hogy mennyire tartják eredményesnek az oktatók az elektronikus tanulás ÚJMÉDIUM rendszerekkel történő változatát, és mik a sikeres alkalmazás feltételei. A longitudionális vizsgálat során a kifejlesztett újmédia/hálózati webkettes koncepción alapuló tananyag összehasonlítást kívánjuk elvégezni 24

25 A vizsgálati anyag és feldolgozásának módszere, a felmérés (adatgyűjtés) helye (forrásai), időpontja, körülményei és feltételei 1. A felmérés (adatgyűjtés) internetes (prusumer-new media siteok), online kérdőív, tananyag, kísérleti kurzus 2. Helyszín Eger (EKF) Szombathely (NyME), Budapest ELTE PPK 3. Időpontja Várható eredmény Résztanulmányok, tudományos cikkek, folyóiratcikkek során 2-4 cikk. Összesítő tanulmány, magyar nyelvű monográfia az Újmédia címmel, 2015-re 15 ívben Újmédia tárgy kísérleti curriculumának kidolgozása, Újmédia az információátörökítő szakmákban c. tananyag Konferencia aktivitások (ICEM, Agria Média 2014) ÚJMÉDIA Webolg, kialakítása, folyamatos publikáció (fórum, RSS csatorna) 4. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság (oktatási keretrendszerben, webblog segítségével) Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete kimagasló színvonalú IKT környezettel és kutatási eredményekkel rendelkezik. A kutatás eredményei továbbvihetők az egyes diszciplínákat megjelenítő szaktárgyakban, úgymint: 1. Informatikus-könyvtáros szak: Médiumismeret I.- II. 2. Mozgóképkultúra: Médiaismeret 3. Tanárképzés (Ba-Ma): A tanári mesterség IKT alapjai, Elektronikus tanulási környezetek 4. Tanárképzés (pedagógia tanár): Elektronikus médiumok és tananyagok 5. Kulturális örökség technikai reprodukciója (Ma) 6. Múzeumpedagógia 7. Tanárképzés gyakorlati terepe a gyakorló iskolában (Ma) 5. Tevékenységek felsorolása és a megvalósítás ütemezése 24 hónapra Ciklus/Feladat Időzítés Indikátor 1. Ciklus: Előkészítő munkák negyedév Tantárgyi hálók, tematikák áttekintése A problémák kategorizálása, összefüggések feltárása. Mérőeszköz(ök) kidolgozása, minta hipotézisek A kérdőív adaptálása elektronikus felületre. Próbamérés (pilot study). Leíró és matematikai statisztikai 2. Ciklus: Integrált újmédia megoldások tervezése, kivitelezése 3. Ciklus: Közoktatási és felsőoktatási negyedév negyedév elemzése. Mérő és elemző eljárások meghatározása Vizsgálati változók körülhatárolása. A tartalomfejlesztés lépései. Újmédia nonlineáris tartalmak előállítása Integrált újmédia megoldások bemutatása. ÚjMédia tudásmegosztó kutatási hálózat kutatási hálózat. Elektronikus tananyag nonlineáris szekvenciájú tartalmi melléklettel Közoktatási és felsőoktatási implementáció: Informatikus-könyvtáros szak, mozgóképkultúra, tanárképzés, pedagógia tanár, kulturális örökség technikai reprodukciója, múzeumpedagógia, kom- 25

26 implementáció 4. Ciklus: Zárótanulmány elkészítése 5. Ciklus: Disszemináció 6. Ciklus: Fenntarthatóság elveinek és módszereinek kidolgozása 7. Ciklus: Öszszegzés 8. Egyéb 24 hónapra munikáció negyedév Tantárgyi diszciplínánként negyedév Tervezés, megvalósítás negyedév Fenntarthatósági elvek és módszerek kidolgozása negyedév Didaktikai módszertani ajánlások az integrált újmédia megoldásokra Folyamatos tevékenységek 26

27 2.3 modulelem Adatbázisok, intézményi repozitóriumok, oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének feltérképezése A kutatási téma két részre bontható: 1. Az adatbázisok és intézményi repozitóriumok használata, hasznosítása az oktatásban 2. Az oktatói weboldalak tartalmának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése oktatói és hallgatói oldalról A két feladat több ponton is összekapcsolódik, amennyiben vizsgálat tárgyává tesszük, hogy az adatbázisok, repozitóriumok tartalmára mennyire építenek az oktatói weboldalak, illetve milyen kapcsolat van közöttük. Másik oldalról, pedig szükséges vizsgálni, hogy az oktatói weboldalakon található tartalmak milyen mértékben, és milyen módon épülnek be az intézményi repozitórium egységesen kereshető rendszerébe. I. Az adatbázisok és intézményi repozitóriumok használata, hasznosítása az oktatásban A kutatás alapkérdése, hogy egy adott intézményi tudásvagyonból mit tud felhasználni, illetve mit használ fel egy tanár. Emellett pedig fontos kérdés, hogy milyen tartalmakat, lehetőségeket, módszereket biztosítanak ezek a tudástárak az oktatás támogatásához. A kutatás célcsoportja kettős: oktatók és tanulók. Az adatbázisok tekintetében érdemes különválasztani a saját előállítású adatbázisok, az előfizetett adatbázisok, valamint a szabadon hozzáférhető adatbázisok oktatásban betöltött szerepét és használatát. Az intézményi repozitóriumok felhasználásának szerepe az oktatás támogatásában számos kérdést vet fel. Már az sem mindig egyértelmű, hogy teszünk-e különbséget a digitális könyvtár és a digitális repozitórium fogalmak között. A tipológiát tekintve is adós a szakma egy minden területre kiterjedő, részletező felosztásra. A rendezett és szabatos kommunikáció támogatására ki kell dolgozni a digitális repozitóriumok típusrendszerét. Jelenleg az intézményi repozitóriumok tipizálására már léteznek ajánlások, de általánosan elfogadott rendszerrel nem találkozhatunk. Az említett elméleti kérdések tisztázása szükséges a kutatás során alkalmazott terminológia tisztázásához. Az intézményi repozitóriumot két oldalról érdemes vizsgálni az oktatástámogatás szempontjából: - elemezni kell a repozitórium szerkezetét, milyen módon szolgálja a hatékonyságot (kereshetőség, gyorsaság, kompatibilitás, tartalmak beágyazhatósága stb.) - szükséges a használói szokások (oktatói és tanulói) felmérése, a repozitórium szolgáltatásainak, hatékonyságának fejlesztéséhez Az intézményi repozitórium alapvető feladatai közé tartozik, hogy tartalmazza az összes releváns tanulási forrást, osztályozza ezeket logikus és folyamatosan finomított kategóriákba, rendelkezzen tárgyszórendszerrel, tezaurusszal, indexekkel és keresőszerkezetekkel. A kutatás során fel kell mérni, hogy milyen kritériumok teljesülése szükséges ahhoz, hogy ezek az eszközök megfelelően segítsék a tanári és tanulói munkát egyaránt. Az intézményi repozitórium minőségi mutatója a metaadat. A repozitórium használhatóságát és hatékonyságát meghatározza a digitális objektumok rendszerének struktúrája, valamint a 27

28 metaadatok feltártsága, szervezettsége és kereshetősége. A tanítást és tanulást támogató dokumentum-, illetve objektumrendszerek hatékonyságát és menedzselését tanulmányozva elengedhetetlen a metaadatok megfelelőségének tanulmányozása. Végül pedig fontos kérdés az intézményi repozitórium és a képzésmenedzsment rendszerek kapcsolata, azaz hogyan ágyazhatók be a repozitórium szolgáltatásai a képzésmenedzsment rendszerekbe, valamint a képzésmenedzsment rendszerekben létrehozott tananyagok, dokumentumok milyen módon kerülnek tárolásra a repozitóriumokban. A felsorolt kutatási kérdések, a vizsgálat tárgyát képező eszközök, szolgáltatások elemzése előre meghatározott szempontrendszer alapján és meghatározott felhasználói csoportok kiválasztása révén történik. II. Az oktatói weboldalak tartalmának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése oktatói és hallgatói oldalról A jól kialakított, jól strukturált és hasznos tartalommal bíró tanári portálok léte elengedhetetlen a digitális kor tanulói számára. A diákoknak megbízható és biztos kiinduló pont egy oktató igényes kivitelezésű webszájtja, ezeken az oldalakon ugyanis a tanár feltétlenül megbízható információkat, tananyagokat és segédleteket oszt meg a diákokkal. Egy ismert oktató szakmai oldala vagy linkgyűjteménye jóval hitelesebb forrás, mint bármely kereső által kidobott találati lista, vagy linkgyűjtemény. A kutatással felmérhető a tanárok és a diákok általános igénye az oktatói portálok tartamával, megjelenésével és struktúrájával szemben, továbbá feltérképezhető, hogy mely szolgáltatások segítik optimálisan a diákok tanulási folyamatát, így meghatározható, hogy a kívánt célok érdekében mely szolgáltatások beépítésére van szükség a tanári webszájtok felületein. A felmérés szükséges ahhoz, hogy egy hasznos iránymutatást lehessen nyújtani az oktatók számára, hogy milyen tartalmakat milyen struktúrában megjelenítve szervezzenek oktatói weboldalaikra, hogy az a mai kor diákjai számára könnyen feldolgozható, könnyen kereshető formában, egy vonzó és használható keretrendszerbe építve jelenjen meg magába foglalva számos innovatív webes technológiát. Az alapkutatásban egyrészt az Eszterházy Károly Főiskola oktatóit, óraadóit másrészt a főiskola hallgatóit kérdezzük on-line elektronikus kérdőív formájában. Továbbá egy minta- oktatói portálon végzett látogatottságot és tevékenységi folyamatot monitorozunk hálózati mérő eszközök (többek között Google Analytics) segítségével, amelyből kvantitatív kimutatás készül a felhasználói tevékenységekről. Mindezek mellett célunk, hogy bármely oktató képes legyen önállóan megtervezni saját oktatói portálját, igazodva a különféle képzések típusához, az egyes tantárgyak és témakörök jellegéhez, továbbá saját pedagógiai módszereihez. Fontos, hogy olyan portálok megtervezésére legyenek képesek az oktatók, amelyek - jól használhatóak a tanórák keretein belül (például órai vázlat, szemléltetés, órai gyakorló feladat kiírása); - segítik a tanulók otthoni és egyéni felkészülését (például tananyagsegédletek, óravázlatok prezentációk, próbatesztek megosztása); - továbbá háttér információkat nyújtanak az adott szakterület és oktatott témakörökkel kapcsolatosan (például országos vagy nemzetközi eseményekről tájékoztasson, szakmai híreket tartalmazzon). 28

29 Távlati cél, hogy az oktatók továbbképzési blokk keretében megtanulják a Drupal nevezetű nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer használatát, amellyel különösebb programozói tudás hiányában is könnyedén képesek lehetnek dinamikus, web 2.0-es technológiákat is tartalmazó szájtokat/portálokat létrehozni, fenntartani és üzemeltetni. A Drupal segítségével könnyedén létrehozható regisztrációs lehetőség az oldalakon, létrehozható fórum, szavazás, könnyű a hozzászólások kezelése, jogosultságok kezelése, közösségi szájt kiépítése egy adott témakör köré, továbbá megoldott a címkézési lehetőségek és címke-felhő megvalósítása egyaránt. Első lépésként az Eszterházy Károly Főiskolán jelenleg használatban lévő oktatói weboldalak tartalmának, alkalmazási területeinek, hatékonyságának és hasznosságának a felmérése történne meg a diákok és az oktatók számára kiküldött on-line digitális kérdőívek segítségével. A kutatás célkitűzései között szerepel az oktatói weboldalakkal szemben támasztott általános tartalmi igények és az oktatói weboldalak oktatásban betöltött szerepének, használatának, hasznosságának és általános megítélésének felmérése is, egy újabb kérdőíves kikérdezés keretében e kérdéskörre is válaszokat kell keresni mind oktatói, mind hallgatói oldalról. A kérdőívek kiértékelése után körvonalazhatóvá válik egy általános, az oktatói portálokkal szemben támasztott szempont-, illetve követelményrendszer, melyek meghatározása és megfogalmazása a statisztikai eredmények alapján történne további pedagógiai tényezőket is figyelembe véve. A felállított szempont-, ill. követelményrendszer alapján létrehozásra kerülne egy elméleti séma és egy tesztelésre alkalmas, élesen, oktatásban működő többféle képzési formát és tantárgyat is támogató oktatói portál. A portálon történő felhasználói tevékenységek hálózati szoftverek segítségével (pl. Google Analitycs) monitorozva lennének. A felületen történő felhasználói tevékenységeket elemezve tovább finomíthatóak az oktatói portálok követelményeinek megalkotása és egyúttal általános következtetések vonhatóak le az elkészült oktatói portálok sémáinak használhatóságával és a webergonómiai kitételeivel kapcsolatosan. A kutatási eredmények alapján tehát különböző sémák körvonalazhatóak az oktatói portálok kialakítására, amelyek az innovatív tartalomkezelő szoftverek segítségével (a projekt keretében Drupal tartalomkezelő rendszert használnánk) komolyabb programozói tudás hiányában is könnyedén létrehozhatóak. A projekt utolsó hónapjaiban egy továbbképzési blokk keretén belül három területen történne képzés az oktatók számára. 1. A kutatás alapján körvonalazódott követelmények és szempontrendszerek bemutatása az oktatói weboldal-sémák és tervezési lépések oktatása. 2. A Drupal nevű, ingyenes, nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer használata és benne a korábban megtervezett oktatói weblap konkrét elkészítése is oktatásra kerülne. 3. Harmadrészt az elkészült Drupal alapú weboldalak biztonságos üzemeltetésével, fenntarthatóságával és napi frissítésével kapcsolatos kérdések kerülnének elő együttesen. A kutatás részét képezné az oktatás alapján a tanárok saját maguk által elkészített oktatói weboldalaik, melyek a projekt végleges eredményeként valósulnának meg. III. A téma kutatása során használatra kerülő vizsgálati módszerek - kérdőíves felmérések - adatbányászat - adatbázisok, repozitórium szolgáltatásainak és használatának elemzése - tesztweboldal elemzése Google Analytics programmal, a felhasználói tevékenységek megfigyelése 29

30 - szoftvertesztelés - továbbképzés IV. A kutatás várható eredményei - kutatási jelentés (a szoftvertesztelések eredményéről) - 3 tanulmány (háttértanulmány, a 2 feladatkörben végzett kutatások eredményeiről és hasznosíthatóságáról zárótanulmányok) - oktatói weboldalak V. Hosszú távú hatás és fenntarthatóság Az adatbázisok, az intézményi repozitórium, valamint használatuk elemzése hozzájárul szolgáltatásaik fejlesztéséhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a kutatás eredményei alapján az intézményi repozitórium szerkezetének, működésének fejlesztésére és korrigálására is sor kerül. Az adatbázisok és repozitóriumok oktatási tartalmainak beágyazása az oktatás folyamatába lehetőséget teremt arra, hogy ellenőrzött tartalmak alapján, interaktív módon valósuljon meg ez a folyamat. A kutatások eredményeinek hasznosítása által elérhető, hogy az oktató egyfajta útmutatás alapján hatékonyan használja az említett dokumentumtárak tartalmát és szolgáltatásait. Egy oktatói portál sok felhasználó számára elérhető, hasznos tartalmat biztosít. Egy oktató többféle képzésben és tanfolyamon oktathat, portálján minden egyes tanfolyamhoz vagy képzéshez tartozó tanulók számára külön felhasználói csoportokat hozhat létre és így újabb személyekkel bővítheti portáljának felhasználói körét. A portál nemzetközi tanfolyamok és képzések támogatására is szolgálhat. A kutatás szükséges ahhoz, hogy egy hasznos iránymutatást lehessen nyújtani az oktatók számára, hogy milyen tartalmakat, milyen struktúrában megjelenítve szervezzenek oktatói weboldalaikra, hogy az a mai kor diákjai számára könnyen feldolgozható, könnyen kereshető formában, egy vonzó és használható keretrendszerbe építve jelenjen meg magába foglalva számos innovatív webes technológiát. VI. Tevékenységek - szakirodalom-kutatás és hozzáférhetőség, nemzetközi tapasztalatok összegzése - háttértanulmány (fogalmi rendszer egységesítése, repoztióriumok tipizálása, repozitóriumok kapcsolatának lehetőségei portálrendszerekkel és oktatói weboldalakkal) - kérdőíves felmérések - adatbányászat - adatbázisok használati statisztikájának elkészítése és elemzése - szoftvertesztelések (weboldal, repozitórium stb.) - statisztikai analízis a felmérések eredményeiről - továbbképzés - repozitórium szolgáltatások javítása, korrigálása a kutatási eredmények alapján - oktatói weboldalak készítése - kutatási jelentés - zárótanulmányok elkészítése (repozitóriumok hatékonysága az oktatásban, oktatói weboldalak szerepe az oktatásban) VII. Ütemezés 1-3. hónap Előkészítés 30

31 - szakirodalom-kutatás és hozzáférhetőség, nemzetközi tapasztalatok összegzése - háttértanulmány (fogalmi rendszer egységesítése, repoztióriumok tipizálása, repozitóriumok kapcsolatának lehetőségei portálrendszerekkel és oktatói weboldalakkal) 4 5. hónap Online kérdőíves kutatások elvégzése, adatbekérés - kérdőívek elkészítése - feltöltés on-line felületre - oktatói célcsoport számára kiküldés - hallgatói célcsoport számára kiküldés 6-9. hónap Adatgyűjtés, vizsgált szoftverek tesztelése - adatbányászat - adatbázisok használati statisztikájának elkészítése és elemzése - szoftvertesztelések (weboldal, repozitórium stb.) hónap Kutatási eredmények kiértékelése - az adatok kiértékelés SPSS szoftverrel - statisztikai analízis a felmérések eredményeiről hónap Minőségi követelményrendszer felállítása, koncepció és sémák megalkotása a kutatási eredmények alapján Konkrét oktatói portál sémáknak megfeleltethető megtervezése és létrehozása, azaz a tesztweboldal fejlesztése hónap Tesztweboldal tesztelése, a szükséges javítási műveletek elvégzése Tesztweboldal monitorozása hálózati szoftverek segítségével Adatok elemzése, ezzel az alapkoncepció és a felállított sémák ellenőrzése, szükség esetén további finomítások és módosítások elvégzése a sémán - szoftvertesztelés - repozitórium szolgáltatások javítása, korrigálása a kutatási eredmények alapján hónap Továbbképzés oktatók számára 21. hónap A saját oktatói weboldalak oktatók általi elkészítéséhez szükséges egyéni tanácsadási szolgáltatás biztosítása szükség szerint hónap Eredmények - oktatói weboldalak készítése - kutatási jelentés - zárótanulmányok elkészítése (repozitóriumok hatékonysága az oktatásban, oktatói weboldalak szerepe az oktatásban) 31

32 3. MODUL Az elektronikus tananyag- és rendszerfejlesztés új megoldásai Modulfelelős: Dr. habil. Kis-Tóth Lajos 3.1 Az alap- ás középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése 3.3 A digitális írástudás kritériumai Áttekintés és problémafelvetés Az IKT gyors fejlődése megköveteli, hogy laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk az új technológiák hatásrendszerét, elsősorban úgy, mint humánteljesítményt támogató technológiát, elektronikus tananyagot, mely az IKT inkubációja által aktivizálódik. A probléma aktualitását fokozza egy új jelenség elterjedése, mely kezdetben vállalati környezetben, de ma már az iskolákban is megnyilvánul: a BYOD (Bring Your Own Device). Az utóbbi években felbukkant betűszó arra a törekvésre utal, hogy a dolgozók, ill. tanulók saját eszközeikkel helyettesítsék a céges/iskolai eszközöket a munkahelyi/tanulási környezetben. Segíti a modell terjedését, hogy új formai kialakítású eszközök jelennek meg. Az ultravékony és ultrakönnyű képernyők, kisméretű kliensek mellett piacra kerülnek majd olyan hordozható eszközök, amelyek karóra méretben nyújtják a mai PC-kre vagy okostelefonokra jellemző funkcionalitást. Az interakció és a felhasználói felület terén is fontos innovációk következtek be. Míg az egér/billentyűzet használata és a kézírásfelismerés absztrakt tartalmi interakcióra épül, az érintőképernyők lehetővé teszik a tartalom közvetlen, fizikai szerkesztését a kétdimenziós térben. A közösségi hálózatokban és biztonsági célokra használt, arcfelismerésre képes kamerák, az igény szerinti fordító jellemzővel ellátott beszédhang-érzékelők és a mozgásérzékelők még szélesebb körű fizikai interakciót tesznek lehetővé az eszközöknél, amelynek során a felhasználó teste és hangja tölti be a vezérlő szerepét. Kontextusfelismerő érzékelőkkel sokkal könnyebb helyalapú szolgáltatásokat nyújtani, s ezzel új tanulási környezetet teremteni. Öszszegezve az innovációk következményét azt mondhatjuk, hogy eltűnik a technológia, csak az információ marad. Egyre több iskola vezeti be a BYOD modellt, és engedélyezi tanulóinak a saját eszköz vagy eszközök tanulási célú használatát. Természetesen kezdetben segíteni kell a tanulókat abban, hogy az eszközöket birtokolhassák. (Ez azt jelenti, hogy az iskola biztosítja valamennyi tanuló számára.) 3.1 Az alap- ás középfokú oktató-nevelő intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása A vizsgálati módszer két részből áll, egyrészt egy részletes útmutató kidolgozásából az egyes tanulótípusok jellemzőit, az alkalmazható webes eszközök kategóriáit illetően. Ezen tevékenység képezi az alapját a későbbi, széleskörű gyakorlati alkalmazásnak. 32

33 A kutatás második fázisában egy béta-linkgyűjtemény kerülne kidolgozásra, valamely web 2.0-ás közösségi könyvjelző-szolgáltatás felhasználásával (pl. Delicious), amely megfelelő gyakorlótér lehetne a pedagógusoknak a későbbi, saját tudásbázis (linkgyűjtemény) kialakításához. Ezen tevékenységgel párhuzamosan feltérképeznénk a hazai web 2.0-ás, interneten ingyenesen elérhető oktatást segítő alkalmazásokat, amelyeket egy hasonló rendszerezett, kereshető linkgyűjtemény formájában, gyakorló pedagógusok bevonásával tovább bővíthetnénk. A kutatás során néhány jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne az internetes információkeresés témakörében, amely elsősorban a tudatos és kritikus digitális környezetben történő információ kiválasztására helyezné a hangsúlyt. Az osztálytermi interakciók komplex jelenségei a pedagógiai folyamatoknak, vizsgálatuk komoly nehézségek elé állítja a kutatókat. Mindezek ellenére a kommunikációs folyamatok többé-kevésbé egy-egy interakciós elemként megragadhatók, elemezhetők és az érintettek kapcsolatát tekintve értékelhetők. Az igazi tanulás mindig valódi kapcsolatban zajlik. Milyen jelei vannak annak, ha egy pedagógus valódi kapcsolatban van a diákokkal? Gyakori kezdeményezés, szemkontaktus, személyes közlések, kérdések, biztatás, pozitív viszszajelzés, együttműködés: tehát aktív részvétel az interakciókban. Ezek a kommunikációs elemek Biemans elméleti keretében a jó kapcsolati modellben összegződnek, és adják az értékelés mércéjét. Ezt a kibővített modellt alkalmazzuk a kutatásunkban. Az osztálytermi helyzetek napjainkban sokat változtak. Tapasztalataink szerint a korszerű tudáshordozók és a kooperatív technikák alkalmazása során más típusú interakciókra nyílik lehetőség, mint a hagyományos eszközök és munkaformák esetében. De valóban mások ezek az interakciók? Az alkotó tevékenység fontos eleme a kreativitás. A mobil eszközöket felhasználó elektronikus tanulási környezetben, megvizsgáljuk hogyan fejleszthető a kreativitás (digitális kreativitás), különösen tekintettel a művészeti tantárgyakra. 3.2 A mobiltanulás lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése A digitális interaktív tananyag (DIT) egy speciálisan interaktív mobileszközökre kifejlesztett oktatási program, amely a közoktatás javára kívánja fordítani a technológiában rejlő óriási potenciált. Az Ipad2 mobileszközre jellemző, sokrétű ábrázolási kapacitás kiaknázásával válik lehetővé a tényleges interaktív digitális tartalmak megjelenítése tankönyvszerű formába öntve. Vagyis az eszköz kijelzőjén megjelenő információ nagyon sokrétű és változatos köntösben tárja a tanulók elé az elsajátítandó tananyagot. A digitális tankönyv lapjain tehát mozgó- és állóképek, animált és kisfilm formában, válthatják fel a papíralapú tankönyvek statikus illusztrációit, mi több a digitális tartalmak tetszés szerint megállíthatók nagyíthatók, elforgathatók, stb., azaz a felhasználó minden beavatkozására újabb ingerrel és információval reagál. Ezzel a tankönyv lapjai mintegy megelevenednek, élménnyé téve a tanulás folyamatát, sőt a tanulót explicit részesévé teszi a tananyagnak és annak elsajátításába involválja. A digitális, interaktív tananyag megjelenítésének módszertani felépítését is kutatás tárgyává teszi a projekt. Mivel az interaktív mobileszköz lehetőséget teremt a képi megjelenítés mellett hanghatások megszólaltatására is, ezért a hangos tankönyv megalkotására törekszik. A hanghatások alkalmazása megkönnyíti a fogyatékkal élők információhoz való hozzáférését, és új távlatokat nyit a természettudományos, humán és nyelvoktatásban egyaránt. Így bizonyos területeken a digitális interaktív tananyag élettel telve képes visszaadni egy hangyaboly belső életét képekkel, hang, színes indikátor vonalakkal kibővítve, de éppen olyan alkalmas a történelmi tények illusztrációjára egyaránt, sőt memória mankót, vagy motivációs 33

34 hanghatásokat is magában hordozhat. A fényképrögzítés és videofelvétel funkció a tanórán kívüli aktivitás palettáját bővíti ki és teszi ellenőrizhetővé azáltal, hogy növény-, állat-, műalkotás, természeti jelenség gyűjtemények stb. létrehozásának és kezelésének eszközét biztosítja a tanulók számára. A nyelvi képzésben, akár idegen nyelvi, akár anyanyelvi oktatásról beszélünk, nem csak a hangok lejátszásának képessége, de a hangrögzítés funkció is fontos szerephez jut. A verbális készségek fejlesztésére és az elvégzett feladatok ellenőrzésére egyszerű módot ad a rögzített hangfájlok értékelése. A digitális, interaktív tananyag tartalmait tehát integrált audiovizuális módszerekkel jeleníti meg az, sőt azok bővítésére folyamatos lehetőséget biztosít, aktualitásának állandó fenntartása érdekében. Továbbá folyamatos digitális, archiválható visszajelzést biztosít az oktatónak a feladatok megoldhatóságának, értékelhetőségének és eredményességének tekintetében egyaránt. A digitális, interaktív tananyag létrehozásának fontos feltétele továbbá a kihívásoknak megfelelő értékelési rendszer kidolgozása, mely minden egyes tanulói aktivitást értékelni hivatott és képes. Ezzel nem a hagyományos ötfokozatú skála elvetését vetíti előre, hanem annak objektivációját ambicionálja, és diákok számára jobban átláthatóvá, tervezhetővé tételét tűzi ki céljául. Ebben a tekintetben is az interaktív eszköz kapacitásainak a maximális kihasználására törekszik a projekt, az értékelés folyamatába beemelve a tanulók minden digitális aktivitását. Vagyis olyan pontozási rendszer kialakítását tűzi ki célul, melyben az órai aktivitástól, a házi feladatok megoldásán keresztül, a verbális, textuális, grafikus és orális feladatok mindegyike értékelhető, pontozható. Az iskolai előmenetel így jobban átláthatóvá és könynyebben osztályozhatóvá is válik. A fenti kutatások eredményeképpen létrejön egy tudásbázis-szolgáltatás és egy olyan SCORM szabvány szerinti digitális tananyagolvasó alkalmazás táblagépekre, amely alkalmas arra, hogy az elektronikus tananyagokat a kifejlesztett tudásbázisból a táblagépre letöltse, majd ott lokálisan megtekinthető legyen. Az alkalmazásban meg lehet adni a felhasználó hozzáférését a tudásbázisszolgáltatáshoz, amely csatlakozik ahhoz autentikáció után. A tudásbázis továbbítja az alkalmazás felé, hogy a felhasználó mely tananyagok megtekintésére/ letöltésére jogosult. A letöltés után a tananyag felkerül a táblagépre, ezek után bármikor megtekinthető. A felhasználónak továbbá lehetősége van arra, hogy saját SCORM szabvány szerinti tananyagait feltöltse a táblagépre és beillessze a többi tananyag közé. 3.3 A digitális írástudás kritériumai A kormányzat célja, hogy 2014-ig a közigazgatásban a papíralapú ügyintézést minél szélesebb körben váltsa fel az elektronikus ügyintézés. Ezzel kapcsolatosan a mostani alapfokú számítástechnikai tanfolyamok nem adnak kellő tudást. A jelöltek a tanfolyam végére megismerik a szövegszerkesztőt, tudnak t írni és fogadni, tudják használni a böngészőprogramo(ka)t, de nem tudják ezt a megszerzett tudást hatékonyan felhasználni a mindennapi életük során. Az e-közszolgáltatások hatékony igénybe vételéhez nem is feltétlenül ezekre a kompetenciákra van szükség. A kutatás célja kettős. Egyfelől meg kell határozni azokat a kompetenciákat, amelyek valóban szükségesek és elégségesek ahhoz, hogy az azok birtokában bárki elmondhassa magáról, hogy ő már nem digitális analfabéta, másfelől a kutatás során feltárt ismeretek birtokában ki kell fejleszteni egy olyan digitális tartalmat (tananyagot), amely hatékonyan felhasználható mind a tanfolyamokon zajló képzésekben, mind pedig a képzést végző szakemberek továbbképzésében. A szakemberek továbbképzése is elengedhetetlen. 34

35 3.1 modulelem Az alap- és középfokú oktatási-nevelési intézmények digitális tanulási környezetének jellemzői, a digitális kreativitás kutatása A kutatási kérdés megfogalmazása Az információs és kommunikációs technikák (a továbbiakban IKT) és eszközeik szerepét napi tanítási-tanulási folyamatában nem vitathatjuk, azonban több felmérés is igazolja (Országos informatikai felmérés 2006, elemér gyorsjelentés), hogy a legtöbb közoktatási intézményben az infrastruktúra már rendelkezésre áll (internetelérés, laptop, projektor, interaktív tábla), azonban a pedagógusok sok esetben nem használják ki ezeket kellőképpen, amelynek több oka is lehet. (1.ábra) 1. ábra Az IKT-eszközök és az internet adta lehetőségek kihasználásának lehetséges gátjai Személyes tapasztalatom alapján az anyagi korlátok jelentik a kisebb problémát napjaink közoktatásában az IKT-eszközök kihasználáságát illetően, köszönhetően elsősorban a pályázati támogatásoknak. A pedagógusok nagy része akár továbbképzések nélkül, autodidakta módon is képes elsajátítani egy eszköz vagy alkalmazás használátát, ha kellően motivált. A másik ehhez kapcsolódó tapasztalatom szerint az interaktív táblákhoz és tananyagokhoz tartozik kisebb-nagyobb bemutató, amelyeket a forgalmazók, illetve a könykiadók szerveznek egy-egy termék, például interaktív tananyag bemutatására. A következő -általam felvázolt- nagy kör, az IKT-eszközökkel szemben érzett bizonytalanság, már sokkal súlyosabb problémákat vet föl. Egyrészt az alapvető technikai 35

36 tudás hiánya, amely számos kudarcélményt és hosszút távon negatív attitűdöt alakít ki a pedagógusokban. Úgy vélem, hogy erre a problémára ma már jó megoldási alternatívák mutatkoznak. A másik a nyelvi korlátok problémája: legtöbb esetben az angol nyelv legalább alapszintű ismeretének hiányát jelenti, amely magával hozza az ún. Máté-effektus megjelenését az internetes segédanyagok megismerésénél. Akinek van, annak adatik, kinek nincs, attól elvétetik. 9, ha ezt a jelenséget lefordítjuk napjaink közoktatására azt mondhatjuk, hogy aki birtokában van az angol nyelvnek és kellően motivált egészen új távlatok nyílnak meg számára az internetes segédanyagok tekintetében is. A harmadik szempont egyrészt adódhat az előző kettőből (pl. a nyelvi hiányosságok miatt fellépő időhiány, motiválatlanság), másrészt egyéb okok egy lehetnek a háttérben. A vizsgálati anyag bemutatása A felsorolt okok sarkalltak arra, hogy a későbbiekben ismertetett átfogó didaktikai kategóriarendszert kidolgozzam, amely segít(het)i a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításában és a webes alkalmazások tanítási-tanulási formában történő integrálásában. Nem célom szaktudományi eszköztár létrehozása, hiszen több ilyen is létezik az egyes tantárgyakban, inkább arra törekszem, hogy a pedagógusok kreatív módon jussanak el a forrásokhoz, és építsék fel saját eszköztárukat. Sajnos a problémák egy részét nem tudom ezáltal sem orvosolni, de talán az egyik fő mozgatórugót, a motivációt sikerül ezáltal felkeltenem vagy újjáélesztenem. A másik megoldási javaslat elkészítésének alapja, hogy a pedagógusok folyamatos IKTismeretfejlesztésén túl az, hogy az oktatott szaktárgyhoz kapcsolódó internetes információforrások ismerete is szükséges. A web annyi lehetőséget kínál, hogy rendszerezett ernyőoldalak, forrásgyűjtemények, szakmai fórumok nélkül szinte lehetetlen ezekkel lépést tartani. Saját oktatási és forráskutató tevékenységem során arra jutottam, hogy a web 2.0 nyújtotta tartalom-megosztási lehetőségek nagyban segítik az információ megfelelő csoportokhoz történő eljuttatását és a vélemények, korábbi tapasztalatok cseréjét. A tanári munka megkönnyítése érdekében készítettem egy forrásgyűjtemény-mintát 10, amely tantárgyak szerint tartalmazza az interneten elérhető, elsősorban ingyenes és interaktív táblán is használható alkalmazásokat, információforrásokat, előnyben részesítve a web 2.0 nyújtotta lehetőségeket. A jövőben tervezem ennek továbbfejlesztését oly módon, hogy bizonyos szempontrendszer szerint (ráfordított idő, szükséges IKT-szint, többletérték, web 2.0-ás támogatás megléte, alkalmazás nehézsége stb.) értékelem az oldalakat. A forrásgyűjtemények mellett a szakmai blogok és fórumok jó kiindulási alapként szolgálnak mind a leendő, mind a már gyakorló pedagógusok számára. Úgy vélem, hogy ezen tevékenységek további fejlesztése és nagyobb szakmai közösség elé tárása hasznos segítség lehet egy pedagógus eszköztárában. Előzetes igényfelmérés Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában immáron harmadik éve folyó IKT-kutatásokban való aktív részvételem során azt tapasztaltam, hogy nagy igény mutatkozik a gyakorlatban könnyen alkalmazható rendszerekre. Hasonló tapasztalataim vannak a pedagógusképzések során elhangzott kételyek kapcsán is, az elektronikus tanulási környezetek kialakítását illetően. Úgy vélem, hogy a pedagógusok bevonásával nagyon jelentős eredményeket érhetünk el az elektronikus tanulási környezetek kialakításának ezen szegmenésben. 9 Máté evangéliuma 25: Forrásgyűjtemény elérhetősége: URL: 36

37 A vizsgálati anyag bemutatása A tanulási-tanítási környezet kialakításánál több tényezőt is figyelembe kell venni, a két leglényegesebb az életkori sajátosságok és a tanulási szokások. Az alábbi ábrát Curtis J. Bonk és szerzőtársa Ke Zhang alkotta meg, és azt fejezi ki, hogy a tanulók eltérő módon tanulnak. A tanulók egy része hallani szereti a tananyagot, mások inkább elolvassák, vannak akik gyakorlati úton, tevékenységek révén sajátítják el az ismeretet, míg a tanulók egy része elmélkedéssel. Az alábbiakban azokat az on-line eszközöket mutatom be, amelyek erőforrásai lehetnek az e-learning-nek. Ezek azon tevékenységek, amellyel a jövő tanárának rendelkeznie kell. Tanulói típus/ tanulási fázis 1.Verbális és auditív tanuló-típusok R 2. Reflektív, szemlélődő tanuló típusok R Vizuális tanulótípus D Ügyes kezű, gyakorlatias tanulók D Tanulói tevékenységek, jellemzők Előnyben részesítik a szavakat, hangokat, szóbeli vagy írott magyarázatokat. Előnyben részesítik a kifejező, reflexív, megfigyelő, látható tanulási formát, szeretik a megbízható ítéleteket, egy dolgot több nézőpontból szemlélni, belefoglalva megfigyeléseiket, önvizsgálatot, áttekintést, és reflektív összefoglalót írni. Kedvelik a diagramokat, fogalomtérképeket, folyamatábrákat, idővonalakat, képeket, filmeket, bemutatókat. A taktilis és kinezikus típusú tanulók előnyben részesítik a szerepjátékokat, dramatizációkat, kooperatív játékokat, szimulációkat, forgatókönyveket, kreatív mozgásokat és táncot, több érzéket használó tevékenységeket, hands-on projektek Online erőforrások és eszközök Podcast, online PDF dokumentumok, hangfájlok, Power Point prezentációk, online portálok, kurzusösszefoglalók, súgók, GYIK, online újságok, e-könyvek, online könyvtárak, online értesítők, kézikönyvek Blog, azonnali üzenetküldő szolgáltatás, online vizsgák, írásbeli támogatás, elektronikus portfólió, aszinkron viták/megbeszélések, reflektív alkalmazások, online áttekintések, öntesztelő támogatások, szakmai videók, előadások Fogalomtérkép és idővonal-készítő alkalmazások, interaktív hírportálok, virtuális utazások, túrák, animációk, videokonferenciák, online videók, online grafikonok, diagramok, folyamatábrák, vizualizációs eszközök, videóblogok, vodcast-ek Szimulációk, online játékok, wikik, digitális történetmesélés és filmkészítés, valós-idejű események, videó-forgatókönyvek, kérdőíves felmérések, folytatásos történetek, csoport-és kollaboratív eszközök, szerepjátékok, vitaeszközök Tanulási típusok, tevékenységek és technológiák az R2D2 rendszerben (Bonk, Zhang, ) 37

38 A tevékenységeket az R2D2 szimbólummal fejezi ki. A vizsgálati módszer(ek) megnevezése A vizsgálati módszer két részből áll, egyrészt egy részletes útmutató kidolgozásából az egyes tanulótípusok jellemzőit, az alkalmazható webes eszközök kategóriáit illetően. Ezen tevékenység képezi az alapját a későbbi, széleskörű gyakorlati alkalmazásnak. A kutatás második fázisában egy béta-linkgyűjtemény kerülne kidolgozásra, valamely web 2.0-ás közösségi könyvjelző-szolgáltatás felhasználásával (pl. Delicious), amely megfelelő gyakorlótér lehetne a pedagógusoknak a későbbi, saját tudásbázis (linkgyűjtemény) kialakításához. Ezen tevékenységgel párhuzamosan feltérképeznénk a hazai web 2.0-ás, interneten ingyenesen elérhető oktatást segítő alkalmazásokat, amelyeket egy hasonló rendszerezett, kereshető linkgyűjtemény formájában, gyakorló pedagógusok bevonásával tovább bővíthetnénk. A kutatás során néhány jó gyakorlat is kidolgozásra kerülne az internetes információkeresés témakörében, amely elsősorban a tudatos és kritikus digitális környezetben történő információ kiválasztására helyezné a hangsúlyt. Várható eredmény Az elsődleges eredmény egy mindenki számára elérhető, az alap-és középfokú oktatásban használható kategóriarendszer lenne, amely hozzásegítené a pedagógusokat az elektronikus tanulási környezetek kialakításához és hatékony alkalmazásához tanulótípusok és szaktárgyak szerinti bontásban. Másodsorban létrejönne egy közös tudásbázis, amely hozzásegítené a pedagógusokat a közös együttgondolkodáshoz, a közös szakmai munkához, és eközben egy hasznos, folyamatosan naprakész, keresető linkgyűjtemény is létrejönne. 38

1. A kutatási-fejlesztési tevékenység célja

1. A kutatási-fejlesztési tevékenység célja TÁMOP 4.2.2.C IKT A TUDÁS ÉS TANULÁS VILÁGÁBAN HUMÁN TELJESÍTMÉNYTECHNOLÓGIAI KUTATÁSOK ÉS KÉPZÉSFEJLESZTÉS Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2012-2014. 2. MODUL - A DIGITÁLIS HOZZÁFÉRÉS RÉSZLETES TANULÁSI

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Szakmai tevékenységcsoportok

Szakmai tevékenységcsoportok A projekt célja A projekt célja, hogy a főiskola meglévő képzéseinek fejlesztésével, átstrukturálásával és új képzések indításával a regionális vállalkozói szféra igényeit a turisztikai (borászati) és

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 Rum,. Felülvizsgálva: 2015. január 5. 1. A tervezet célja A községi és iskolai könyvtár stratégiai

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

A szemantikus világháló oktatása

A szemantikus világháló oktatása A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

című kiemelt uniós projekt eredményei

című kiemelt uniós projekt eredményei A TÁMOP 3.1.5/12 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA című kiemelt uniós projekt eredményei 2015. október 27. TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA Ahhoz, hogy nagy dolgokat vigyünk végbe, nem csupán

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

A kezdeményezés célkitűzése

A kezdeményezés célkitűzése A kezdeményezés célkitűzése Oktatás Összefogni az oktatók tevékenységét Minőségi tananyagok, az oktatók továbbképzése Folyamatosan bővülő tananyagbázis, bárki számára elérhető Kutatás Támogatni a Java

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG

KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva

A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT. 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TANÁRKÉPZÉS MEGÚJULÁSA TERVEK ÉS LEHETŐSÉGEK TÁMOP 4.1.2-B PROJEKT 2014. augusztus 26. Dr. Bodnár Éva A TÁMOP 4.1.2-B projekt hátterében álló tényezők Szakmai és szervezeti keretek kiépülése a pedagógusok

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Kaposvár, 2010. december 7. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

MELLÉKLETEK A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 H - 1134 Budapest, Váci út 37. TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 postacím: 1538 Budapest, Pf.: 496 telefon: +36 1 477 3100 fax: +36 1 477 3136 web: www.educatio.hu A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK

Részletesebben

Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/1 2012-0043

Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/1 2012-0043 Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/1 2012-0043 Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

Projekt beszámoló. Könyvelési Szakértői Rendszer Kifejlesztése Repetitív Könyvelési Feladatok Szabályalapú Feldolgozására

Projekt beszámoló. Könyvelési Szakértői Rendszer Kifejlesztése Repetitív Könyvelési Feladatok Szabályalapú Feldolgozására Projekt beszámoló Projekt azonosítója: Projektgazda neve: Projekt címe: DAOP-1.3.1-12-2012-0081 Számviteli Innovációs Iroda Kft. Könyvelési Szakértői Rendszer Kifejlesztése Repetitív Könyvelési Feladatok

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben