A HÉTSZER SZÜLETETT KÖLTő (BEFEJEZő RÉSZ) A SZENT KERESZT ÉS KRISZTUS SZENVEDÉSÉNEK MEGALITOK A TÁSZOK-TETőN (2.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6-10...A HÉTSZER SZÜLETETT KÖLTő (BEFEJEZő RÉSZ) A SZENT KERESZT ÉS KRISZTUS SZENVEDÉSÉNEK... 20-21...MEGALITOK A TÁSZOK-TETőN (2."

Átírás

1 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 3 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 Elment... Elköltözött ebből a világból a magyar őstörténet-kutatás egyik legnagyobb alakja, Badiny Jós Ferenc. Feri bácsi! Köszönjük Neked, hogy munkásságoddal rávilágítottál olyan tényekre, amelyek nélküled talán végképp feledésbe merültek volna. Sokan vannak, akik Neked köszönhetik nemzettudatra való ébredésüket. S ha nem is mindig értettünk egyet, de tiszteltük egymást, hiszen ugyanazt a házat építjük (építettük...) csak más-más oldalról. Ennek a háznak HAZA a neve... Bírtuk ígéreted, hogy egyszer majd ellátogatsz közénk a Két Hollósba, és egyenesen Tőled, a te gondolataiddal is gazdagodhatunk majd. Hát, ez már nem fog megtörténni... Mégcsak most mentél el, de máris hiányzol. Tudod van olyan, hogy az ember nem akar hinni a végzetben. Tudtuk, hogy nagyon elszállt feletted az idő, de azt is, hogy vannak még terveid... S most, hogy bekövetkezett a Jó Isten akarata, most ebben megnyugodva kérünk Téged, ha ott fent van rá lehetőséged, segítsd továbbra is ezt az általad is mindennél jobban szeretett nemzetünket. TARTALOMBÓL 4-5 ÉPÍTETT TÁJAK (4. RÉSZ) A HÉTSZER SZÜLETETT KÖLTő (BEFEJEZő RÉSZ) 11 SZENT LÉGIÓSOK A LEGBÁTRABB KÖZSÉG A SZENT KERESZT ÉS KRISZTUS SZENVEDÉSÉNEK ELMÉLETEK ÉS DOKUMENTUMOK GYERMEKKOR (3. RÉSZ)... Ígérjük: nem hozunk szégyent rád! MEGALITOK A TÁSZOK-TETőN (2. RÉSZ) Életrajz MIT IS TANÍTOTT JÉZUS? (BEFEJEZő RÉSZ) Gács, Nógrád megye, VI III. 10. A Ludovika Akadémia tüzér- és repülőkiképzés elvégzése után tényleges repülőtisztként kezdi pályafutását ben kiválik és a Budapesti Műegyetemen folytatja tanulmányait. A II. világháborúban az 1. nehézbombázó repülőszázad parancsnoka. A háború után nyugatra távozott. Sumerológiával Argentínában kezd foglalkozni, ahova 1946-ban érkezik. Az első irányítást a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapja, és mint P. Deimel iskolájának a követője tanul. Ezen Intézettől nyeri képesítését, mely jóváhagyja tanterveit és kidolgozott tananyagát a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen felállítandó Sumerológiai tanszék létesítéséhez, mely tanszéknek a vezetésével az egyetem rektora 1966-ban megbízza. Azóta ugyanennek az egyetemnek ny. r. tanára. Munkásságának óriási eredménye az, hogy az tanévre hirdetett előadásaira 21 argentin rendes hallgató iratkozott be. A sumir-magyar nyelvazonosság hirdetője és bizonyítója. A Nemzetközi Orientalista Kongresszus tagja, ahol ben Ann Arborban (Michigan, USA) az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumir és babiloni eredetét igazolta. Bizonyítását Altaic People's Teocracy címen fogadta el a Kongresszus ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson - Argentínát képviselve - kimutatja a Pártus Birodalom sumir tradícióin át, a pártus nép magyar vonatkozásait The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians c. előadásában. Számos őstörténeti munkája jelent meg spanyol és magyar nyelven. Az ŐSI GYÖKÉR című kulturális szemle alapítója, szerkesztője és kiadója volt 27 éve. A Miskolci Nagy Lajos Király Magánegyetemen megalapította 1997-ben az Ókori-közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek tanszékvezető egyetemi tanára. Volt II. RÁKÓCZI FERENC ÉS BERCSÉNYI MIKLÓS A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA, AVAGY A A SZARVASI AVAR SZÍJVÉG ÉS A ROHONCZI KÓDEX Mitikus Magyar Történelem kéthavonta megjelenõ õstörténeti kiadvány Megjelenik minden páros hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Sárosi kiadói- és nyomdaipari Kft 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. telefon: 06 (27) Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 3000 Ft. világháló: villámlevél: HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 4 4 ÉPÍTETT TÁJAK (4. rész) TÓTH JÓZSEF Az életnek megszabott rendje volt. Ideje és módja volt a dagasztásnak, kenyérsütésnek, kovászkészítésnek, takarításnak, étkezésnek, állatetetésnek, kerti munkának, vendégjárásnak, vetésnek, aratásnak, mindennek, ami az élethez tartozott. A rokoni kapcsolatokat szilárdan tartják és gyengéden ápolják. A vendégjárás idején - búcsúkor - a viszonylag messzire szakadt rokonokat is meglátogatják. Tizenkét, tizenöt generációra visszamenőleg ismerik őseiket, tettek és jellem szerint, valamint a család történetét és a nemzet mítoszait. A napi bölcsesség mindenkor ezekből merít. A történetírás előtti, az őskorba visszanyúló magaskultúra mindenkor jelen volt, és jelen van ma is. A vándor, a koldus, mindenkor kapott ételt és födelet. A vendég Isten követe. A vendégszeretet közmondásos. Ebből ad ízelítőt a Parasztbiblia, Arany és Petőfi költészete. A család javarészt a maga készítette tárgyak között élt, ami kívülről került be, az illeszkedik, és ugyanaz a szellemiség. A tárgyak hímei konkrét jelentéssel bírtak, bírnak. Nem puszta dísz! Ezek a jelek szellemi minőségeket idéznek, a köztük élő gondolkodását a saját szellemi vágányukon tartják. Ugyanazon Egész okán működő részek, amik egyszersmind az Egészet is megidézik. Egész életüket áthatja a vallásos hit. Keresztények. Minden létező módon, minden időben, Istennek tetsző módon igyekeznek élni. Munkájukat a Teremtőnek ajánlják, gyarapodásukat Neki köszönik meg, bajokban Hozzá könyörögnek. Meséik, dalaik, készségeik, ruházatuk épületeik egyszerre használati és szakrális-rituális szerepűek. E két funkció nem szétválasztható. Semmilyen módon. Megszentelt életet élnek. A mesék tanulsága és tizenkét alaptípusa, a balladák emberi élet teljességét átfogó tizenkét alaptípusa, az ún. népművészeti motívumok tizenkét alaptípusa a csillagos égre, Teremtőre hangolt. A használati tárgyak a sótartótól a csanakon keresztül a tükrösig, az asztalterítők, ágyneműk, kozmikus tájoltsága öszszecseng a ruházat szőtt, hímzett, rátétes mintáival, a cifraszűr napot, mennyboltot idéző, templomot, oltárt formázó szerkezetével, a lakóház, nyári szállás, a pásztortűz kozmikus tájoltságával, a konyha szentélyszerű, a tűzhely oltárszerű kialakításával, és ez az egész a munkavégzés, a családi élet, az ünnepek, egyáltalán az életforma megszenteltségével szerves egységet képez. Kozmikus harmonikus egész. Nagyon magas szintű. A suba szabása (A magyarság néprajza nyomán) Nemes. Minden külsőség, minden bensőség, minden tevékenység, egy irányba mutat. A létezés metafizikai törvényessége, a Teremtő Isten irányába. A viselet szövésével, hímzésével, szabásával, kozmikus tájoltságú. Megidézi a Mindenséget, egy Egyszer volt, hol nem volt, máshol tényleg nem volt hittel. Egy sajátos, mély vallásossággal. Az Istenfiúság karizmatikus származástudatával. A női fehér alsónemű fehér hímzése elképesztően tökéletes. Csak a viselője és némely nőrokon láthatta, senki más. Ennek a tökéletességnek a tudata azonban jellemet formál. Tartást ad. Ezt vállalni kell. Tudatosan. Az anyák sora az első menyasszonyig, Bau-ig, Lagas város égből jött királynőjéig megy vissza. Innen e tökéletesség igénye. Nem tudjuk eldönteni, hogy a magyar kereksuba szertartási öltözet volt-e vagy sem, tény, hogy 12 részből szabott-varrt, Napot idéző ünnepi viselet. De valószínű. Szabályos körtemplom alaprajzot állít elénk. A másik jellegzetes ünnepi viselet, a cifraszűr, négyszögletes szentélyzáródású, háromhajós kereszthajós bazilika pontos alaprajzát idézi. A nyugati homlokzat főkapuja, az oldalhajók mellékbejáratai, a kereszthajók vak végződései (a szűr ujja köztudomásúlag vakon, azaz zacskószerűen végződik!), a szentélyt a hajótól elválasztó diadalív, mind-mind a maguk helyén és szerepkörében jelölődnek. A szentélynek megfelelő csuklyarész, hímzett díszítményeivel még az oltárt is megidézi. írja Pap Gábor, a Jó pásztorok hagyatéka c. könyvében. A debreceni szűr csuklyájáról hiányzik az oltáridéző hímzés. Talán azért, mert a kálvinista templomokban sincs oltár.

3 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 5 Nagykunsági cifraszűr elölnézetben, felhajtott csuklyával és hátnézetben MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5 szentet, összekapcsolva az égi minőségeket a földi élet folyamataival. Az Isten-közeli, vallásos életútban a csúcspontok az ünnepek. Indítják és lezárják az élet szakaszait, az életfenntartó munka fázisait. Hitvallásai annak a közösségnek, amit a magyar ember Teremtőjével, Teremtett Világával, nemzetségével, őseivel, hazájával, nemzetével, országával megél. (következő számunkban folytatjuk) Debreceni szifraszűr, a csuklyán az oltár helye üres (Gervers-Molnár nyomán) A Szentkorona szerkezete, képeinek szerkesztettsége a teremtett világ, a Nap-rendszer összefüggéseit mutatja, összhangban a Jézusi Tanítással. A Teremtő törvényességét. A suba és szűr szerkesztettsége is ebben az irányban adódik. A Mátyás király és az Igazmondó juhász című mesénk is pontosan ide erősít. Az újabb mitológia kutatások India, Egyiptom, után, Irak, Irán, Közép- és Dél-Amerika, Tibet, Japán, és a távol-keleti szigetvilág irányába mutatnak. A lélek fényét, az Isteni Fényt állítják analógiába a Tűzzel, a Nappal, Jézussal, a Világ Világosságával. Mindenütt szűztiszta, sallangmentes ősi Egyisten-hit. Mindenütt a születéstől a halálig, Istentől Istenig járt út nyomai. Járt utat járatlanért föl ne adj! Közmondásunk valódi értelme az útjárás, a Lélekútjárás, a Napút járás, amit nem adhatunk fel a sötétben járásért. Különös, ma jóformán fel se fogható csoda az ünnepkör, ami életformájukat végtelen spirálba strukturálja. Ez egyszerre hangolt az időjárás változásaira, az ember biológiai szükségleteire, a Napútra, az éves, ciklikus fényintenzitás változásra, a csillagos ég változásaira, a lélek és szellem útjárására, a lélek napi szeretetszükségletére, az ősök tiszteletére, a rokoni viszonyokra, és természetesen Isten Igéjére. Ez egybefonódik a keresztény ünneprendekkel. Mindez egy olyan természetességgel támasztja alá a Lélekútjárást, amit ma elképzelni is alig tudunk, máshol alig van nyoma a világban, itt mégis, és napjainkig megmaradt. Ma is könnyen tanulmányozható. Követi a fény évszakos változásait a napút mentén, a Hold-járás mentén. Összhangban Jézus és Boldogaszszony életútjával, tanításaikkal, belevonva számtalan Nagykún férfiak, Kisújszállás. (Malonyai nyomán) Szűrgallérok, a: Mezőkövesd, b: Karcag (Malonyai nyomán)

4 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 6 6 A Flórához szóló kézírásának örömteli lüktetése, könnyeden lefutó, hajlékony, gyengéd mozdulatai a lelki feltámadás ünnepi pillanatát rögzítették, s mentették át az utókorba. Átlényegült állapot ez, újra viszszatért a kézírás eredeti ritmusa, amely oldottságot, túlcsorduló boldogságot áraszt Már nem képzelt ház üres telken, csinosodik, épül a lelkem (Megméressél!) A szerelem gyógyító ereje ez, a kézíráson át bepillanthatunk a költő lelkébe, amely valóban halhatatlan szerelemre volt képes. Aztán jöttek a minden szerelemben törvényszerű kétségek, de nem jött az a bizonyosság, amely újra világra hozza a szerető embert és a szeretett lényt egyaránt. József Attila különleges érzékenységével eleinte sejtette, aztán egyre tisztábban érezte, hogy Flóra nem tudja ugyanúgy viszonozni a szerelmét. Az 1937-ből megmaradt kézírásai követik az érzelmi hullámzásait, elbizonytalanodásait, kétségeit. Az írások szabálytalansága, zaklatottsága kivetíti, hogy elégedetlen önmagával, az önbizalma rogyadozik, én-ereje ismét gyengülni kezd. Az írásaiból árulkodó kétségeit Flórának is feltárta: Félek, nem ér annyit majd életem, törekvésem és vágyam, testem lelkem, hogy megbecsülj, ha el nem érhetem önnön jóságom útján győzedelmem. A hétszer született költõ József Attila grafológus szemmel (3., befejező rész) W. BARNA ERIKA VIKTÓRIA: Flóra (Megméressél) c. versének kézirata (Flóra) A jelbeszéd titkos összefüggéseiből értette meg egy hirtelen megvilágosodással, hogy Flóra Illyés Gyula párja. Ezt a pillanatot az őrültsége egyik biztos jelének tartotta Bak doktor. A három gyufaszál megtalálásakor kitört pánik-érzése csakis a szimbólumok nyelvén fejthető meg. A gyufáról, mint a tűz, a lobogás ősi jelképéről a szerelemre asszociált és a keresztben talált három szál Flóra levelén megvilágította számára a sorsszerű elrendelést, amellyel szembesülni a legnehezebb próbatétel volt számára. Ezt követte egy mélybezuhanás, de eljutott a Flóráról való lemondásig is. Saját belátása alapján jutott el eddig, hiszen Flóra férjhez ment volna hozzá. Utolsó levelében írta: Aztán mit sírsz, ha sorsunk írva van már! József Attila betegsége az egyik legvitatottabb témája a személyiségéről szóló szakirodalomnak. Bak Róbert diagnózisa szerint skizofréniában szenvedett, ezzel kezelték az utolsó években, míg korábban, ahogyan maga a költő is írta: neuraszténia gravis -szal. Napjainkban szinte minden könyvben, tanulmányban sablonszerűen visszatérő fordulat a halála előtti időszakhoz kapcsoltan a megbomlott elme kifejezés. Miközben a skizofréniát egyre inkább elvetik, a depresszió és borderline szindróma kezd gyökeret ereszteni az utólagos diagnosztika alapján. Ismeretes, hogy a borderline tünetek között az instabilitás, a belső üresség krónikus érzése szerepel, énkép zavara, öngyilkossági fenyegetések, öncsonkítás, valamint szó szerint idézve a DSM-IV107. diagnosztikája alapján inadekvát, intenzív dühkitörések vagy agresszivitás feletti kontroll hiánya (indulatkitörések, haragosság, tettlegesség). A kézírásminták csak a kolerikus temperamentumból fakadó lobbanékonyságot, szenvedélyességet jelzik, de nem mutatnak patológiát jelentő intenzív dühkitöréseket, szélsőséges viselkedést, inkább erős kontrolltörekvést, amit maga Bak doktor is szó szerint így írt: Egész viselkedésében feltűnően, szinte etikusan fegyelmezett. Az emocionális labilitást a kézírás is megerősíti, de ez is szelídebb hullámzású, érzékenységéből fakadó rezonancia mindarra, amit megél. Ezzel szemben az énkép zavara már nem mondható el, hiszen csak nagyon kevés ember jut el az önismeretnek, önvállalásnak arra a szintjére, ahova a költő jutott, ezt ismerjük a versei, önvallomásai alapján. Költészetét a pszichológiai hitelesség jellemzi: ember és vers adekvátsága, összeforrottsága adja örök fényét, s ezt a kézírása is teljességgel tanúsítja. Az írásminták grafológiai olvasata és a verseiben feltárt önmegélések tökéletesen illeszkednek. A legelhagyatottabb állapotban is képes volt egészen tiszta képet adni önmagáról, a semmit, a belső üresség érzését is tudatosan élte meg, és személyes élményén át kifejezte

5 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 7 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7 az emberi lét egyik, bármelyikünk által megélhető kietlen, hitehagyott állapotát, amelyet Krisztus is megélhetett egyetlen pillanatban a kereszten. Viktor Frankl ír az egzisztenciális vákuum kollektív jelenségéről, amelyben megtapasztaljuk a mélységes értelmetlenségérzést. Előadásai során a német, svájci és osztrák hallgatók 40%-a ismerte el, hogy átélte, megtapasztalta ezt az értelmetlenség érzést, míg az amerikai hallgatóknak 80%-a jelezte ezt. De fordulhatunk más irányba is, mert Augustinus, Gandhi, Albert Schweitzer és még számtalan ember ír ilyen átmeneti válságokról. Emberi létünkhöz tartozó, fejlődésünk bizonyos szintjein megjelenő érzésről, állapotról van szó, amely önmagában még nem betegség. Ha követjük és összesítjük fizikai-lelki fejlődésének útját a kézírások alapján, akkor a gyötrelmesebb gyermekkor után korai kamaszkori testi-lelkiszellemi megújulás, megerősödés következik tól kezdve a kézírás betűméretének fokozatos csökkenése, a vonalminőség gyengülése tárható fel, ami fokozatos testi-vitális gyengülésre, lelki egyensúly kibillenésre, az önértékelés ingadozásaira utal. A kamaszkori öntudatos, férfiasan életteli kiáradását az egyre inkább visszahúzódó, a magánytól szenvedő, szorongásokkal, kétségekkel drámai küzdelmet vívó, de szellemi síkon egyre magasabbra emelkedő költő kényszerű befelé fordulása váltja fel. A kézírás jelzi, hogy az öröm megélése egyre ritkább jelenség számára. Önmagában is keresi a magára maradottság okát: Én túlmagasra vettem egemet s nehéz vagyok, azért süllyedtem mélyre (Egy költőre) Léggyökereit kezdi fejleszteni a földi kapaszkodók hiányában. A hasítás én-védő mechanizmusa tól gyengül, egyre markánsabban kiegészül az elfojtással és a szublimációval. A szellemi és a fizikai dimenzió közötti kapcsolat egyre finomabb, a szublimáció átnemesítő, ösztöntendenciákat tisztító, átlényegítő folyamata követhető az íráskép változásai alapján. Az egyes dimenziókat sorra véve, a kézírás alapján láthatjuk, hogy a költő testileg egészségesen született, fizikumát az éhezés, nélkülözés kezdte gyengíteni. Ez bármelyik emberrel így történne. Pszichésen érzékeny, intenzíven reagál a környezeti behatásokra, az élményeit nagy mélységekben éli meg, ahogyan minden művészi tehetséggel megáldott ember. Pszichés traumákkal van kibélelve az egész élete, a startja többszörösen nehezített, ismerjük veszteségeit, megélt tragédiáit. Tehát depresszív tünetei nem endogén eredetűek, hanem kifejezetten az élet-mart sebek -re, környezeti ártalmakra való válasz és a túlélést szolgáló önvédelem. Szellemi téren mindezek mellett is csúcsokra jut, tisztánlátása száz év után is alig felfogható. A sorsszerű hátránnyal együtt is kivételes teljesítményt nyújtott mindazokhoz képest, akiknek a startja jóval könynyebb vagy éppen szerencsésebb volt. A kézírások alapján követhető az orvosi-klinikai beavatkozás következménye, a segítségnyújtás eredménye is. A fennmaradt kézírások között az egyik legzaklatottabb állapotot a Siesta Szanatóriumból Flórának írt aug. 8-i levele mutatja, ami a nyugtatókkal elbódított költő kiszolgáltatottságát állítja elénk vádiratul. Levél a Siesta Szanatóriumból Az írás ritmusa felbomlott, mintha egy vágányáról kisiklott vonat darabokra tört romjait látnánk. Torzult betűformák, szakadozott, töredezett íráskép: segélykéréseket leadó lélek kétségbeesett sikolya ez. Az önvesztés félelme és veszélyérzete látható, ami rendkívül mély lelki fájdalmat jelenthetett a költő számára, s ezt egyre több nyugtatóval (egyes jelzések szerint inzulinsokkal) próbálták eltüntetni, a tüneteket visszaszorítani, az egyéni probléma megoldásának segítése helyett. Bámulatos, ahogyan a költő még ebben az állapotában is képes megőrizni belső kincseit. Megrendítő látvány, ahogyan a hypnotikumokkal megbénított ember zavartságán áttündöklik hallatlan akaratereje, a világot és önmagát megérteni szándékozó ember szellemi erőfeszítése, tudatosságra törekvése, szenvedélyes szerelmi lobogása, halálfélelme, drámai harca önmagáért az orvosi félrekezelés kiegyenlítéseként. Az íráskép túladagolt gyógyszerezést mutat, nem pedig gyógy kezelést, inkább a szeretetre, megértésre váró, segítségre szoruló, lelki egyensúlyát vesztett költő még mélyebbre taszítását. Köztetek lettem én bolond, én a véges Ember vagyok, így vagyok nevetséges (Le vagyok győzve) adja meg a legpontosabb diagnózist maga a költő.

6 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 8 8 Franciaországban a grafológiát alkalmazzák a klinikai-orvosi gyakorlatban is, a gyógyszeradagolás beállítására, amely kifejezetten a sedatívumok mértékének meghatározásában nyújt segítséget. József Attila augusztus 8-i kézírása szinte egy drogokkal bódított ember motorikus zavarait tükrözi, ami kifejezetten gátolja, hogy erőre kapjon, hogy rálásson lelki krízisének gócpontjaira és megküzdjön életvezetési nehézségeivel. Betegségtudatát erősítették, sőt Bak doktor azt mondta vigaszul, hogy csak relatíve gyógyul meg József Attila, amelynek hátterében valahol ott lappang az is, hogy politikai síkon kezdett veszélyessé válni József Attila tisztánlátása. Grafológiai irányból látható, hogy éppen az én-erőt kellett volna növelni, hogy meg tudjon küzdeni a roppant keresztjével, amelyet letenni nem lehet, csak hitben megizmosodva tovább vinni, amíg az isteni kegyelem el nem veszi. Látható, hogy az íráskép milyen érzékenységgel követi a lélek változásait. A súlyos személyiségzavarban szenvedő emberek kézírása szélsőséges grafikus jellemzőket mutat. József Attila kézírásai szenvedést, gyötrelmet, lelki kínokat mutatnak, bizonyos fokon ambivalens viszonyulást is, de sem zavartságot, megbomlott elmét, sem kifejezetten szélsőséges viselkedést, reakciót nem látunk. Ellenben küzdelmet, iszonyatos erőfeszítést igen, hogy egy betegítő környezetben élni tudjon, ahogyan szívszorító soraiban olvashatjuk: Nem ember szívébe való nagy kínok késeivel játszom (Bukj fel az árból) A betegségnek mondott tünetek éppen, hogy lelki önvédelmének szárnycsapásai. Erőszakoskodás helyett szenvedélyesség mutatkozik a kézírásban, ami megmagyarázza azt a két nagy kirobbanást, amelyek a legérzékenyebb pontját: a párkapcsolatot érintették. Az egyik, hogy Gyömrői Edit udvarlójára késsel támadt, a másik, hogy Flórát fojtogatni kezdte a Siesta Szanatóriumban. Féltékenységből tette mindkettőt, amelynek hátterében önértékelési bizonytalansága, lobbanékonysága állt. Flóra látta legtisztábban József Attilát, azt a képet erősíti meg a grafológiai vizsgálat is, amit Flóra megfogalmazott az október 9-i naplójában: Noha a legnagyobb felhevültségben robbant ki mindez belőle, összefüggő volt, világos és értelmes Ez a szinte vulkanikus indulatkitörés a végső elkeseredettség lávaömlését idézte, nem az elmebetegség dührohamát. Én őt ebben az állapotában is megértettem. Flóra nem félt tőle. Amikor Gyömrői Edit udvarlója lefogta őt, és rádöbbentette arra, hogy mit tesz, akkor sírni kezdett, és belátta saját féltékeny szörnyetegét. Később lemondott a pszichológusnőről, belátta, hogy egyoldalú a vonzalom. Egy beteg ember nem képes belátásra, sőt a BNO 10 diagnosztikája szerint különösen akkor következik be a magatartás robbanás, ha az impulzív cselekedeteket bírálják vagy megakadályozzák. A Flóra-féle kitörésben is hasonló a folyamat, zokogó önbelátás kísérte. Nem tudunk más ilyen jellegű erőszakoskodásáról, pedig ha valóban borderline személyiségzavarban szenvedett volna, akkor ennek sorozatban kellett volna megtörténnie más esetekben is. Németh Attila könyvében is olvashatjuk, hogy a költő kezelőorvosa azt mondta a családnak, amikor a Siestából Balatonszárszóra küldték, hogy különösebb gond nem lesz vele, ha nem köti fel magát mert egyébként csendes és nem bánt senkit. Egy borderline betegre ilyet nem mondhatnak! József Attila személyiségének leggyengébben foltozott pontja volt a szeretet-hiány, a szeretet-vágy, a szerelem általi kiegészülés és kiteljesülés óhaja: Jaj, szeressetek szilajon hessentsétek el nagy bajom (Kiáltozás) Az ismert két kifakadásban minden elfojtott sérelem, szenvedély, keserűség felfakadt belőle, akár a vulkán a föld mélyéből, ahogyan Flóra írta. De vissza is tudta nyomni fájdalmát és belátáshoz jutott. Azonban minden ember érzékenységének van határa, amelyen túl tovább terhelve elveszítheti önkontrollját. Az önuralom összehasonlítható mértéke különböző fokú érzékenységgel párosulhat, ami hatással van a dühkitörésekre. E két eseten kívül nincs tudomásunk semmiféle hasonló jellegű kitörésről. Öndestruktív megnyilvánulásai is voltak, ismerjük ezeket, de a kézírás alapján ezek figyelmeztetések, segélykiáltások, a minden ember életében fel-felbukkanó értelmetlenségérzet kihatása. Szorongásban és nehezen elviselhető lelki gyötrelmekben bőven volt része, szenvedett a szeretetnélküliségtől, a sehova sem tartozás érzésétől, az emberi lét nagy feladatai iránti közönyös emberektől, az értetlen környezettől. Mindent rendkívüli intenzitással élt meg. Ki ne szenvedne, ha tisztán látja szerettei készülő tragédiáját, és hiába figyelmezteti őket előre, azok süketen és vakon botorkálnak vesztükbe rohanva? József Attila tisztán látta a küldetését, de állandó frusztrációban élt, vagy nem értették, félreértették, vagy visszahúzták, félretolták. S az igehozót fitymálja a törpe, Pedig nagyobb, mint száz Napóleon. (Juhász Gyuláról való nóta) fakadt ki a Juhász Gyuláról való nóta című versében. Nem önmagáért érkezett, tanítani jött, csak a tanítványok többsége még nem volt iskolaérett... Arany szavam átváltozott rossz, kongó érccé - panaszolta, de kevesen hallották

7 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 9 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9 A grafológiai diagnózis alapján József Attila nem volt beteg! Mióta éltem forgószélben próbáltam állni helyemen olvashatjuk a tényszerű közlést sorsáról létöszszegző utolsó versében (Íme hát megleltem hazámat). Éppen azon a határon volt, ahol az egészséges és érzékeny lelkű, rideg klímában élő ember átcsúszik abba az állapotba, ahol már elhagyja ereje. Beteg-e az a fa, amelyik ha nem kap csapadékot, napfényt, tápanyagot, s gyökeréről elhordják a földet, egyre inkább sorvadozni kezd? Krónikus szeretet-hiányban, vagy ahogyan Jókai Anna írta: krónikus Isten-hiányban szenvedett, a vágyott egységet és harmóniát nem tudta megélni, nem talált rá életében méltó társakat, igazi közösséget. Huszonnyolc éve éhezem (Számvetés) - írja, s ez az éhezés szellemi-lelki és testi éhezést egyaránt jelent. A költő az életét két pillérre építette: küldetéstudatára és a mindenséget szóra bíró szerelem megélésére. Küldetését teljesítette, több nemzedék számára hagyott örökül lelki-szellemi táplálékot! Minden mélyre zuhanást egy magasabb szárnyalás követett. Valójában egész élete beavatások sorozata, amely számunkra iránytűt ad és képet arról, hogy az emberi élet célja csakis önmagunk meghaladása lehet. Mindannyiunknak része van szenvedésben, hiányban, s bár enyhíteni tudjuk, de megkerülni sohasem, ha igaz életet szeretnénk élni, és tisztán szeretnénk átvinni lelkünket a túlsó partra. Mind a mai napig vitatott József Attila halála: öngyilkosság vagy baleset történt? Az utolsó napon, december 3-án kézzel írt leveleinek tanulmányozása alapján egészen meglepő kép tárul fel. Az íráskép harmonikus, zaklatottságnak nyoma sincs, megnyugvást látunk, ami az önmagához érkezettséget jelzi. Nem látunk önpusztító indulatokat, mélységes elkeseredettséget, ami arra enged következtetni, hogy nem akart meghalni, nem szándékosan, előre kitervelt módon jutott a kerekek alá. Valóban vissza akart érni vacsorára, tudatos énje igazat mondott, amikor kérte, hogy a kaput hagyják nyitva. De egy hirtelen támadt ötlet, hogy átbújik a tehervonat kerekei alatt, - talán visszaidézve gyermekkori játékát - megmentette attól, hogy - addig is súlyos keresztjének terhét tovább növelve - megélje a halálát követő világborzalmakat. Az íráskép a dr. Garamvölgyi László által is kinyomozott balesetet erősíti meg, amely viszont lélektani irányból nem véletlen, hanem a tudattalanban, pontosabban a felettes tudatban zajló folyamatokra utal. A kézírások alapján a halála napján megérkezett a csúcsra, önmagához ( a hetedik te magad légy ), a teljes lelki békéhez, mélységes átnemesüléshez, léggyökerei már a másik dimenzióba, a túlsó világba nyúlnak át. Másképpen fogalmazva, az isteni kegyelem átsegítette őt, amire Radnóti Miklós tisztánlátása is utalt: A tiszta és mindig világosságot áhító lelken törvényszerűen teljesedett be a sors. Megalázó szegénységben élt, folytonosan és egyre szaporodó csalódások között. Ilyen természetes halált csak egy költő halt még a magyar irodalomban, Petőfi Sándor, a magyar szabadság költője, a segesvári csatatéren. Nem bírta volna elviselni azt, ami utána következett. Attila sem. Hét emberként szállt a sírba József Attila sorsa, költészete, életútja arra is késztet, hogy mélyebben gondolkodjunk el a betegségegészség fogalmáról. Bármely betegség valamiféle egyensúly felbillenést jelent, az alkalmazkodás zavarát, amelyet testi szinten viszonylag könnyű behatárolni, a psziché szintjén azonban jóval kényesebb. A bonyolultabb érzéseket könnyebb betegségnek nevezni, mint megérteni a lélek átalakulásának epizódjait és törvényszerű útjait. Könnyebb volt a pszichológusoknak is betegséget diagnosztizálni, mint belátni saját kudarcaikat. A pszichológia tudománya maga is vívódik, hogy lehetetlen meghúzni azt a határvonalat, ahol az egészség véget ér és elkezdődik a betegség, mert minden ember egyszeri, külön világ. Láthatóan az egyik téves alapja a betegség-diagnózisnak az, hogy nincs különválasztva a pszichológiai-pszichiátriai megközelítésben az egészséges embert is utolérő szenvedés és a betegség. Összemosódnak azok a kényes határok, amelyek a tisztánlátást adhatják. Vagyis vannak a normális, egészséges állapotaink, lehetnek egyensúlyvesztéseink, ami bármelyikünkkel megtörténik veszteség, gyász, nagy lelki terhek cipelése idején, és lehet valóban beteg valaki testi, lelki vagy szellemi síkon, ami patológiát, súlyos deformációkat jelent. József Attila élete és utóélete egyaránt felráz, és magunkra ébreszt, megrendíti az értékekről alkotott hamis elképzeléseinket, előítéleteinket, új irányba fordít. Páratlan mélységélességgel látta a világot, önmagát, ebben az ellentmondások is hangsúlyosakká váltak. Világos tudat és spirituális fejlődés nélkül az emberi lét nagy próbatételeit, egyéni életünk személyre szabott feladatát nem lehet megoldani, a belső ellentéteket nem lehet áthidalni. Élete, tragédiája mutatja, hogy körülményeink pusztítóak lehetnek, csak a teremtett világ törvényeit követő társadalom állíthatja vissza az igazi értékeket, amelyek mindannyiunk számára otthont adhatnak. Vajon Bak Róbert, Rapaport Samu és bárki közülünk, ilyen kereszttel, ilyen háttérrel mit tudott volna, mit tudna kihozni az életéből?

8 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page E témát boncolgatva, nem pusztán József Attila betegségére kell rákérdeznünk, hanem arra is, hogy vajon miért hangsúlyozódik az utókor részéről a költő betegsége? Úgy tűnik, hogy József Attila költészetének, betegségének, személyiségének értelmezése mindig az adott társadalmi lelkület kivetülése is. Nem véletlen, hogy most agressziótól tékozló világunkban éppen a borderline szindróma merült fel, amely esetén létfelfogásról és kapcsolatmintáról van szó, nem pedig betegségcímkéről. - ahogyan Joachim Gneist német pszichoterapeuta definiálta. Az a kettősség, ami felmerül e betegségben, rávilágít arra, hogy az én határai hol vannak szakadozottan megfoltozva, hol vannak gyémánt keménységűre szilárdulva. Rámutat az önmagunkká válást megnehezítő törési és illeszkedési pontokra. A művészet nem lehet függvénye egy történelmi kor gazdasági-politikai érdekeinek - a szellem szabadsága megkívánja a teljes teret. A tudat határozza meg a létet, a felismert szellemi tudással ismerhetjük meg a törvényeket, azt alkalmazva formálhatjuk a történelmet. Ehhez a tudatosság nélkülözhetetlen, erre nyitotta rá a szemünket József Attila. Manipulált, anyagba ragadt világban Isten világát nem őrizzük, hanem pusztítjuk, s vele veszélybe sodorjuk az egész emberiség létét. Kétségbeesetten fedezi fel a kiüresedett világot, amelyben a valódi értékek széthullanak, s a pénz uralma egyre erőteljesebb: Ne hadd el magad, öregem, bőröd ne bízd kereskedőre, ki elád felhőt az egen s a földön telket vesz belőle (Vigasz) Elgondolkodva e pár soron, akár az ózonlyuk keletkezésének gyökereihez juthatunk el, mintha előre figyelmeztetne a XX. század végén bekövetkező tragédiára, a Teremtés törvényeit semmibe vevő ember létrontó piacgazdasági magatartására. A kézírásából feltáruló szintézisteremtő képességet, holisztikus látásmódot, az egész univerzumot egységben látó szemléletet nemcsak a verseiben, de társadalomfilozófiai írásaiban is felfedezhetjük. Ezeket tanulmányozva találjuk meg egy emberarcú társadalom felépítésének eszmei útmutatóját: A napi politika aljas, sőt minden politika, az viszi csődbe minduntalan az emberiséget. És más nem is segít, csak a makulátlan idealista filozófia, metafizika a szellemekben és a tiszta erkölcsiség a lelkiekben... Gondolkozz a gondolatért, szeress a szeretetért, költs a költészetért - és egy emberélettel közelebb van a jóság és szolidaritás teljessége mindenki számára. Mindaddig balgaság az önfeláldozás, amíg az ember saját maga. Istennél kisebb szempontok szerint irányítja, tehát olyan szempontok szerint, amelyek lehet hogy az igazság hordozói, de ha kétségkívül is azok, akkor - gyakorlatról lévén szó - csak történeti igazságra vonatkoznak, nem pedig ezeknél százszor elvontabb örökkévalóra. A gondolkodásra lusta ember elkényelmesedése az egyik szellemi betegségünk Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat (Ős patkány terjeszt kórt miköztünk ) Idegenek vagyunk saját létünkben, saját világunkban. Sok mindent ellenkezően teszünk, mint ahogyan azt belülről érezzük, hogy tenni kellene, mert társadalmi előítéletek, anyagba ragadtság a lelkünket bénítja. A XX. és XXI. századi ember szorongása és depressziója figyelmeztet, hogy nem a saját életünket éljük. Csak testünknek vagyunk tudatában valamelyest, lelkünknek, szellemünknek nem a fejlett ember erre a felismerésre ébred. József Attila folyamatosan fokozta erkölcsi erejét, a belső tartása sohasem roggyant meg, bármilyen nehéz helyzetbe is került. Élete gyöngyház-kagyló lét: gyötrődő ember és gyötrődő költő, szenvedéseiből ontotta gyöngyeit, amelyet marokra szedhetünk. Számtalan gyöngysorba fűzve ezeket, mindegyikből az örök fény árad. Verseinek átütő ereje abban is áll, hogy a legtermészetesebb közvetlenséggel emelte magasra a mércét, szigorú tekintete némán kérdez: mit kezdünk az életünkkel, Isten adta szabadságunkkal, tehetségünkkel, a lelkünk mélyére ültetett, soha ki nem pusztuló szeretetünkkel, tiszta lobogású szerelmünkkel? Le tudjuk-e győzni kísértő árnyékainkat? Alkotásai, vallomásai, fennmaradt írásai hiteles képet adnak a meglehetősen nagy keresztet cipelő, nehéz sorsával küzdő, de szellemi síkon az anyag felett diadalt arató emberről, aki életével, küzdelmeivel egyaránt önmagunkká válni tanít bennünket. A földi élet adta kihívásokra csak egyetlen válasz lehetséges, amit a Két hexameterben hagyott ránk örökül: Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. Juhász Gyula, a pályatárs és barát szavait ma is hallani: Nem ismerek bölcsebb és igazabb fajvédelmet, mint a valódi tehetség, az ígéretes fiatalság megbecsülését, pártolását, okos és szerető felemelését. Vajon ha most itt élne közöttünk, ki karolná fel, ki segítené őt egzisztenciális gondjaiban, hogy költőként élhessen, ki emelné maga fölé, s ki tudná kríziseiben teljes szívéből átsegíteni őt csupán mélységes szeretetből, tehetsége iránti megbecsülésből? Ki nyújtana neki kezet, hogy a teremtett világ pártatlan törvényeire, a Teremtés rendje szerinti szabadságra épülő társadalmat felépítse vele együtt? (VÉGE)

9 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 11 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11 Szentek legendái - legendák szentjei SZENT PATRIK FELLEGI BÉLA Írország már a korai középkor óta mint a szentek szigete ismert, mégis Patrik az egyetlen szent, aki az egész Egyház egyetemes kalendáriumában Írországot képviseli, és ő sem született ír. Szent Patrik életének és tevékenységének képét megrajzolni ma nehezebb, mint bármikor. Szerencsére önvallomásokat hagyott ránk írásaiban. Nem volt tudományosan képzett ember. Családja valószínűleg jómódú volt, hiszen ír tengeri rablók akkor fogták el és hurcolták el rabszolgaként a tizenhat éves fiút, amikor nyári szállásukon tartózkodott vidéken. Patrik később elhurcoltatását jogos büntetésnek tekintette azért, mert elfordult Istentől, parancsait nem tartotta meg. Nagy hitének kellett lennie, mert idegen fogságban bűneire gondolt és teljes szívből megtért, s kérte Istent, hogy gyakoroljon kegyelmet ifjúságával és tudatlanságával. A szülői ház biztonságából és jólétéből kiragadva, a fogolynak birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidékének hegyein. Írország éghajlata viszonylag enyhe, ezért a juhok a szabadban telelnek, úgyhogy a pásztorok esetenként fagyban és hóban kénytelenek a munkájukat végezni. A körülmények és készületlensége ellenére Patrik kitartott a megtérésben. Minden reggel napkelte előtt kelt, hogy imádkozzék. Egészsége nem látta kárát, mert amint mondta, a bennem lévő Lélek fölmelegített. Hatévi fogság után Patrik egy éjszaka álmában hangot hallott, amely azt mondta neki: Jól teszed, hogy böjtölsz. Nemsokára visszatérsz hazádba. Lám, a hajód készen áll! A hang indítására Patrik elmenekült, és kalandos úton végül visszatérhetett Britanniába szüleihez. Eleven hite arra ösztönözte, hogy apjának és nagyapjának példáját kövesse, és előkészüljön az egyházi pályára. Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: Kérünk, jöjj és élj közöttünk! Kérte fölvételét az egyházi rendbe, így akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy missziós munkát kell végeznie az írek között. Először viszszautasították, mert egy régi barátja visszaélt bizalmával: kibeszélte egy gyermekkorában elkövetett bűnét, amely alól Patrik már régen föloldozást nyert. Mindez jellemző viszont Patrik igazmondására és lelkiismeretességére. Az otthoni visszautasítás után Patrik Galliában folytatta tanulmányait. Elöljáróinak Britanniába küldött jelentései kedvezőek voltak, ezért rá esett a választás, amikor Celesztin pápa tervei szerint egy püspököt kellett Írországba küldeni, hogy az addig szórványosan kezdeményezett térítést elvégezze. Kiképzése alatt Patrik különösen a Szentírásban tett szert jártasságra. Patrik írországi missziója páratlanul sikeres volt. Nemcsak a törzsfőket nyerte meg, hanem magát a népet is, amelyet a sziget legeldugottabb zugaiban is fölkeresett. Az írek részéről szokatlan készséggel találkozott. Ennek a ténynek köszönhető, hogy Írország kereszténnyé válása vértanúk nélkül ment végbe. Patrik fölfogása a maga feladatáról azon a tényen alapult, hogy a lelkében hallott isteni szó a gyakorlatban és az Egyház által bizonyos egyháziak ellenállása ellenére is meglepő igazolást és megerősítést nyert. Ebből a tényből eredt személyes felelősségtudata, amely alapjául szolgált vezetői jogai gyakorlásához szükséges tekintélyének. A papok és a világiak életét világos rendelkezésekkel fékezte meg, és ezzel megvetette alapjait annak a szokatlanul kemény fegyelemnek, amellyel az ír egyház századokon át kitűnt, és amely képessé tette, hogy kiálljon egy rettenetes üldözést. Amint saját életében kiegészítette egymást a mély, személyes meggyőződés és a közösség megkövetelte rend, Patriknak gondja volt rá, hogy az írek kereszténnyé válása ne maradjon külsőleges. Megkövetelte, hogy a megtérés legyen példaszerűen valódi és gyökérig ható. Azokra az ezrekre gondolva, akiket megkeresztelt, nyugodtan jelenthette ki: Isten a tanúm, hogy közülük egyet sem tévesztettem meg, de nem is volna értelme Isten vagy az Egyház kedvéért félrevezetni valakit, hiszen akkor a hitjelölteket magam ellen ingerelném, magunkat (misszionáriusokat, papokat és keresztényeket) üldözésnek tenném ki és vétkemmel ártanék az Úr nevének. Sikere nyilván annak a körülménynek tulajdonítható, hogy bár egykor az írek foglya volt, aki egy püspök teljes hatalmával ért vissza, sosem viselkedett győzőként. Patrik érezte feladatának nehézségeit. Írországot gyakorlatilag nem érte el a római civilizáció. A barátságtalan éghajlatot és a magasabb fejlettségű gazdasági alakulatok hiányát ismerte fogsága idejéből. Biztosan már akkor tapasztalta, milyen nehéz az íreknek egymás mellett élniük a törzsi villongások, az irigység és az időnként előtörő erkölcsi zabolátlanságok következtében. Másrészt Patrik a kereszténység számos tanítását különösen a gyengék, a nők és az öregek megbecsülését, valamint a szellemiek értékelését ráépítette az ír jellem bizonyos alapvonásaira. Hogy Patrikot bízták meg Írország misszionálásának befejezésével, azt jórészt annak köszönhette, hogy fogsága alatt megismerte az országot. Hatéves írországi tartózkodása után kétségtelenül kifogástalanul beszélte az ország kelta nyelvét. Írország lett az első ország az Alpoktól északra, amely saját egyházi nyelvet fejlesztett ki. Mindössze néhány alapfogalmat vett át a latinból, amelyek hiányoztak az írből. Az elismerés, amelyet munkája aratott, azért is figyelemre méltó, mert Patrik nem volt ír származású. Írországnak a korai középkorban az egész keresztény Nyugat-Európa életében játszott nagy szerepe ellenére Szent Patrik tisztelete Írországon kívül szinte alig terjedt el. Az Írország anyagi és szellemi javai között feszülő aránytalanság Patrik népszerűségének terjedésében is nyomot hagyott. És ez figyelemre méltó példája annak, hogy a hit győzelme nem mérhető a világ méreteivel. Ünnepéről az 5. század óta tudunk. A római naptárba 1631-ben vették föl, március 17-re. SZENT PATRIK IMÁJA Urunk Jézus: te légy velünk, te légy előttünk! Urunk Jézus: te légy mögöttünk, te légy bennünk! Urunk Jézus: te légy alattunk, te légy fölöttünk! Urunk Jézus: te légy megengesztelődésünk, te légy békességünk! Urunk Jézus: állj jobbunkon és balunkon. Urunk Jézus: légy mellettünk, ha lefekszünk és ha fölkelünk. Urunk Jézus: te légy azok szívében, akik ránk gondolnak. Urunk Jézus: te légy azok ajkán, akik rólunk beszélnek. Urunk Jézus: te légy minden szemben, mely minket lát. Urunk Jézus: te légy minden fülben, mely minket hall.

10 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page A LEGBÁTRABB KÖZSÉG NÉMETH ZSOLT február 10-én bensőséges ünnepség zajlott egy kis őrségi faluban, Kercaszomoron. A résztvevők egy olyan eseményre emlékeztek, mely a magyar történelem legdicsőségesebb lapjaira tartozik, ennek ellenére alig tud róla valaki. Ez az írás azért készült, hogy minél több emberhez eljusson a jeles esemény híre, s megtanulhassa: mennyit ér a civil kurázsi. Kercaszomor a mai magyar-szlovén határ közvetlen közelében helyezkedik el. A történések idején, közvetlenül az I. világháború után itt még két község volt: Kerca és Szomoróc, melyek 1942-ben egyesültek. A hajdani Szomoróc feküdt közelebb a határhoz, Kerca valamivel távolabb augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) csapatai az I. világháborút követő fegyverszünetek megkötése után átlépve az államhatárt megszállták Szomorócot, amely akkoriban színmagyar református község volt. A tiltakozás a háború utáni zavaros időkben mit sem használt. A helybeliek azonban nem csak úgy gondolták, hogy ez így nincs jól, hanem a tettek mezejére léptek augusztus 1-én éjjel 11 órakor Rankay főhadnagy, a kercai határőr kirendeltség parancsnoka az alá beosztott 17 katonával, valamint a hozzájuk csatlakozó szomoróci és kercai férfiakkal megtámadta és elűzte a megszálló szerb katonaságot. Néhány kézigránát elhajítása és puska elsütése elegendő volt ahhoz, hogy a szerb helyőrség fegyverét eldobálva fejvesztetten meneküljön. Emberéletben nem esett kár egyik oldalon sem. A győzelem látszólag időleges volt. Embererőben és fegyverzetben megerősített szerb-horvát-szlovén csapatok tértek vissza, és vonták ismét megszállás alá Szomorócot. Az, hogy magyar emberek egy a Magyar Királysághoz tartozó magyar falut visszavettek a szerbektől, a megszállók szemében természetesen bosszúért kiáltott. Horváth Pálnak, a Muraszombati járás főszolgabírájának a szombathelyi Magyar Királyi Körletparancsnoksághoz írt jelentéséből idézünk: a (felkelésbe) beleelegyedett szomoróczi polgári egyéneket rettenetesen elverték és Muraszombatba kisérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket, s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt, az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri aszszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kultúrállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomorócziakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket és csak ezeknek köszönhető, hogy az éhhaláltól megmenekültek. Egy emberséges hadbíró szerencsére szabadon engedte a foglyokat, akik hazatérhettek. A történtek azonban nem maradtak hatás nélkül február 9-i hatállyal a Határmegállapító Bizottság nyilvánvalóan figyelembe véve a történteket engedélyezte Szomoróc visszatérését Magyarországhoz! A bátor kercai és szomoróci emberek helytállása tehát teljes sikerhez vezetett: két és fél éves idegen uralom után visszatérhettek az anyaországhoz. Hogy kétely ne lehessen a tekintetben, hogy a fegyveres akcióra szükség volt, álljon itt Blaha miniszteri tanácsosnak a Magyar királyi Belügyminiszter megbízásából február 11-én írott levelének részlete: A Budapesten működő Határmegállapító Központtól nyert értesítés szerint a vendvidéki határvonalnak Szomoróczról Lendvaújfaluig terjedő részén a határmegállapító bizottság egyes határkiiga-zításokat rendelt el, a melyek foganatosítása céljából a szükséges technikai személyzet már ki is küldetett Nagykanizsára. Megjegyzem, hogy a javunkra eső határkiigazítás is csak ideiglenes jellegű, mert a népszövetséghez 26 vendvidéki község visszacsatolására vonatkozólag tétetett javaslat. Mint tudjuk, az említett 26 vendvidéki község nem került vissza Magyarországhoz Álljon itt a felkelés szomoróci résztvevőinek neve: Ábrahám Lajos, Császár Antal, Horváth Sándor, Ingiszi Ferenc, Kulcsár Antal, Papp József, Papp Sán- A február 10-i ünnepi megemlékezés résztvevői a szomoróci haranglábnál. Fotó: Simon Attila

11 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 13 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13 dor, Pongrácz Sándor, ifj. Pongrácz Antal, Pongrácz Ferenc, Pongrácz Dániel. A megszállók ellen fegyvert ragadó határőrök és kercai férfiak neve sajnos nem került feljegyzésre, vagy eddig nem sikerült felkutatni, és valószínűleg a szomoróciak névsora sem teljes. A visszatérés után a szomoróciak első dolga az volt, hogy az I. világháború alatt elhurcolt harangjuk helyébe újat öntessenek. A harang stílszerűen Sopronban, a hűség városában készült, s már 1923-ban elfoglalhatta helyét a község fa haranglábában (képünkön). A harang még ma is megvan az ünnepség során az egyik felkelő unokája azt meg is kondította az egykori szerb határőrbódé helyén felállított Tisza István emlékoszlop viszont már nincs: a II. világháborút követő kommunista uralom eltávolította. A harang szava viszont a legsötétebb időkben is szólt azoknak, akik értették. A szomoróciak a II. világháború végéig minden évben megünnepelték a felkelés és a hazához való visszatérés évfordulóját. A kommunizmus évei alatt erre természetesen nem volt lehetőség. A nemes hagyomány azonban a visszatérés 80. évfordulóján, 2002-ben újra életre kelt: a kercaszomoriak azóta ismét megemlékeznek eleik bátor helytállásáról. A felkelés 80. évfordulójára önerőből emlékművet emeltek, melyet Szervátiusz István helyben élő szobrászművész készített. A Vas Megyéért Egyesület és a Vas Megyei Honismereti Egyesület augusztus 11-én a Vas megye legbátrabb községe címet adományozta Kercaszomornak. Az I. világháborút követő időkben csupán két magyar település volt, amelyik fegyverrel szállt szembe a szláv megszállókkal: Balassagyarmat és Szomoróc. Az Országgyűlés Urbán Árpád szocialista képviselő önálló indítványa nyomán május 30-án törvényt fogadott el arról, hogy Balassagyarmat városának a Legbátrabb város kitüntető címet adományozza. A törvényjavaslathoz Németh Zsolt fideszes képviselő (nem azonos e sorok írójával) módosító indítványt nyújtott be, hogy egyidejűleg az országgyűlés adományozza Kercaszomornak a Legbátrabb község címet. Az önkormányzati bizottság támogatása ellenére a módosító indítványt a szocialista-szabaddemokrata többségű parlament elutasította. A magukat jobboldalinak mondó pártok képviselőinek többsége sem támogatta a módosító javaslatot Tisztelet és megbecsülés az augusztus elsejei felkelés bátor résztvevőinek, és mindazoknak, akik 1945-ig fenntartották, majd 2002-ben felélesztették a jeles esemény emlékezetét! A szerző köszönetét kívánja kifejezni Zsiga Tibor történésznek, Orbán Róbert helytörténésznek, Benczik Gyula levéltárosnak, és Kapornaky Sándor helytörténésznek, Kercaszomor jelenlegi polgármesterének, akik kutatási eredményeit e cikk megírásához felhasználta. BOMBENHOLOCAUST 62 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le. Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú gyújtóbombát dobtak le. A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy, két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba. Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ideiglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisíteni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond, hogy a szövetségesek az február i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, január 16-án, március 2- án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat. A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl. Coventry 1940 november 14-i német bombázását akarták ilyen módon egyensúlyozni. Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet, a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak, és a londoni levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy a Churchill vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat a német városok ellen. JACK CORN (gondola.hu)

12 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page A Szent Kereszt és Krisztus szenvedésének szabályzatos papjai (Szenvedés-testvérek, Passionisták, C. P.) BAKK ISTVÁN A szabályzatos papok (Congregatio Passsionis Jesu Christi) fiatalabb társulatai is ide sorolhatók, melyek közül a Passionistáké a legfontosabb. Massari Anna Máriának január 3-án született fia Pál Ferenc, (Keresztrőli) Piemontban. Anyja nagyon vallásos nő volt, aki nem ismert kedvesebb elfoglaltságot, mint a katolikus hiten való elmélkedést és buzgó imádságot. Gyermekét istenfélően nevelte és a mély hitét a legnagyobb siker követte. A szülők korán elhunytak, és a hasonló érzelmű ifjak társaságában, akikkel az időt töltötték, a hit legfőbb igazságairól beszélgettek és elmélkedtek, ezáltal hitük egyre szilárdult. A fiatal emberek külső erősítést és bátorítást kaptak egy tudós kapucinustól, akivel ez időben megismerkedtek. A törökök elleni harcban a velenceiek oldalára özönlöttek a hit harcosai, akik a hatalmas tengeri sereg indulását várták. Pál is csatlakozott a velencei keresztes hadsereghez. A gyors harci kedv oly gyorsan aludt ki, mint a szalmaláng, és így Pálunk minden szolgálattétel nélkül Velencéből visszatért szülőföldjére. Az evangélium terjesztését megcélzó társulat megalapításával fáradozott. Az egylet részére szabványokat írt, amelyeket az alexandriai püspök jóváhagyott nov. 22-én fekete köntöst kapott, és a keresztrőli nevet nyerte. A San Carlo di Castellazo melletti remeteségbe vonult vissza. Magányában idejét a rend teljes szabályzatának kidolgozásara fordította. Fivére, János, szintén hozzá csatlakozott, és jogot kaptak arra XIII. Benedek pápától az 1725-ben kiadott levelében, hogy újoncokat vegyenek fel az egyletükbe. Ez évtől számítja keletkezését a sarutlan Passionisták gyülekezete. Pál és János nem voltak papok, ezért nem léphettek szószékre, és ezért nem tudtak, mint hitküldérek működni. Ezen segített Cavalieri Aurelio püspök a nápolyi királyságból 1727-ben, úgy, hogy a két fivért pappá szentelte. Ugyanabban az évben az argentárói hegyen az első házat alapították a passionisták részére. Keresztes Szent Pál, az egyike kora legnagyobb misztikusainak, rendkívüli tevékeny lelkipásztori szolgálatot folytatott. Különleges karizmája a népmissziók tartása. Eszménye volt a visszavonultság, az ima és a vezeklés, valamint az apostoli buzgóság szintézise. Halálakor, 1775-ben, 12 kolostorban 170 passionista törekedett ennek az eszménynek a megvalósítására. Pálnak (1694. január október 18.) szigorú életrendje és a missiók alkalmával hitszónoklatainak megragadó ereje Itália sok vidékén nagy tekintélyt szerzett, és így társainak naponkénti növekedését látta október 18-án halt meg; halálos ágyánál társai János evangéliumából Krisztus szenvedéstörténetét olvasták neki. XIV. Benedek pápa (1746. ápr. 18-án) és XIV. Kelemen (1769. nov. 15-én) a rend közgyűléseinek új határozatait megerősítette, IV. Pius október 17- én kelt brevéjével is helyeselte ben alakult az első kolostor a közép-itáliai Monte Argentarón, szabályzatát XIV. Benedek erősítette meg 1741-ben óta a rend Brazíliában is végzi a missziós tevékenységét; a parsi és a nicopolisi püspökségben 4 rendtársuk több ezer bolgár hivőnek üdvéről gondoskodott. A népi missziók és az ő kitartásuk a legtávolabbi országokban is ismeretes volt. A XIX. században eljutottak Észak-Amerikába, Ausztráliába is. Ma is megtalálhatóak mind az öt földrészen: 418 kolostorban 2700-nál több szerzetes képviseli a rendet. A gyülekezetnek a célja az isteni törvények előírásainak betartása és az evangéliumi tanácsok pontos megtartása. A tagok tartoznak hatékony hitszónoklatok által a népet Úristen titkaira, a kereszthalál fölötti elmélkedésre, tanítani és buzdítani. A szerzetesnek a szegénységet és a visszavonult életet kell választania. Felvételt csak az nyerhet, aki előbb a szándékát a gyóntató atyjával tudatja, magát jól megvizsgálja és erről a gyülekezet, vagy a tartomány elöljáróit értesíti. De még a belépése előtt a világi ügyeit ki-ki elintézni tartozik, hogy ezután csak Istennek élhessen. A testvérek ruhája közönséges anyagú durva posztó köntös és térdig érő köpeny, amely ugyanolyan színű gallérral van ellátva. A testvérek a palentini egyházi gyűlés által előirt hajnyíratot hordanak. Télen az elöljáró engedélye folytán gyapjúból alsó köntöst (tunikát) is felvehetnek. A felsőt bőrövvel szorítják magukhoz. A köpeny (köntös) bal oldalán fehér betűkkel Jézus neve van felírva; egy kis szív látható fölötte kis fehér kereszttel, mint Krisztus szenvedésének jelképe. Azonban az üdvösség ezen jeleit csak a próbaév elvégzésével kapják meg a testvérek. A világi rendtársak a papoktól való megkülönböztetést, az üdvösség jeleit, csak a köntösön viselik, a köpenyen nem. A sarutlan testvérek talppapucsban (Sandalia) járnak, és szegényes kalappal fedik be fejüket. A rend papjai és szerzettársai otthon kétféle sapka által különböztetik meg magukat, amíg a templomban fedetlen fővel jelennek meg.

13 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 15 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15 Mielőtt a kérő (aspiráns), mint újonc a gyülekezetbe felvételt nyer, a magatartásáról hiteles bizonyítványokkal, kell magát igazolnia. Ha viszont a papi osztályhoz tartozik, akkor tudományos munkáiról és iskolai végzettségéről kell igazolásokat bemutatnia. Továbbá a felvételhez folyamodóknak igazolniuk kell azt is, hogy tökéletesen szabadok és semmilyen vétségért nem állnak vagy álltak törvényszék előtt. Felvételt nem nyerhetnek a 25 évüket betöltött személyek, vagy ha más rendnek öltönyét már viselték, csak különleges esetben, ha erényeikért a felvételt megérdemlik. A legszívesebben újoncokat vagy növendékeket vesznek fel. Az évenkénti felvehetők számát meghatározzák, és így a tartományvezető sem vehet fel a megfelelő szám felett senkit. A felöltözést 10 napi lelkigyakorlat és elmélkedések előzik meg, és a beöltözést a templomban ünnepélyes keretek között végzik. Megjelennek a szerzetesek mindannyian és az elöljáró beszédet tart, melyben a Krisztusért teljesítendő dolgokat ismerteti és az ezek által elnyerhető jutalmakat sorolja. A Jézushoz ragaszkodónak előnyeit és boldogságát vetíti előre. A felvételét kérő újoncot az egyház szokása szerint köntösbe öltöztetik, vállára keresztet tesznek, a fejére töviskoronát helyeznek, és a következő szöveget mondják neki: Szeretett testvér! Fogadd a mi Urunk Jézusnak keresztjét. Tagadd meg magadat, hogy egykor az örök életben nála nyerjed jutalmadat. Ámen. - Szeretett testvér! Fogadd a mi Urunknak töviskoronáját, alázd meg magadat és hajolj meg az Isten hatalmas keze alatt s vesd magad alá Istenért minden teremtménynek. A szertartás végén az elöljáró és a testvérek az újoncot a béke jeléül csókkal illetik, és szívélyesen intik arra, hogy Krisztus keresztjét állandóan vidám arccal viselje. A próba az újonc számára egy évig tart, és ennek sikeres letelte után az önkéntes szegénység és a tisztaság egyszerű fogadalmának letevésére bocsáttatnak. A negyedik fogadalmat is le kell tenniük, amely így hangzik: Krisztus élete, üdvhozó szenvedése s halálának leghívebb emlékét buzgón hirdetendik. A felesküvőnek hagyományos szokás szerint vállára keresztet, fejére töviskoronát tesznek, és Jézus Krisztusnak nevét a mellére tűzik. A pap eközben az Úrnak a szenvedéstörténetét olvassa Szent János evangéliumából. A következő szavak után: emisit Spiritum (kiadá lelkét) az újonc a következő szöveggel esküszik fel: Én X. Y. ezennel fogadom és ígérem a mindenható Istennek, a Boldogságos Szűz Máriának, és az egész mennyei seregnek, valamint neked is atyám, a szegénységet, tisztaságot és engedelmességet, egyszersmind a mi Urunk szenvedése iránti áhítat leghatásosabb felgerjesztését és előmozdítását a szent kereszt s a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedése sarutlan papjainak gyülekezetét intéző szabály és szabványok szerint. Ámen. Az ünnepélyt a templom körüli körmenet zárja be. A gyülekezet és annak tagjai az egyház szokásos böjtjein kívül hetenként háromszor böjtölnek, szerdán, csütörtökön és szombaton. Az időt az ima, az elmélkedésekkel és papi ténykedésekkel és a tudományok tanulásával megosztva töltik. Hogy valaki magát a küldéri (a missiós tevékenység) szolgálatra szentelhesse, erre az elöljárónak felhatalmazása és különleges előkészületek szükségesek. A Praepositus Generalist (gyülekezet kormányzó főnöke) és a két általános tanácsost hat évre választják. A tanácsosok tudta nélkül semmilyen fontos ügyben nem dönthet a rend kormányzója. Ha a hat év alatt, amíg a kinevezése tart, meghal, akkor az első tanácsos lép az ő helyére. A tartományfőnököket, és a házkormányzókat, az újoncmestereket három évre választják meg. Jelenleg a gyülekezetnek központi háza Rómában van, nagy tekintélynek örvendenek a katolikus egyházban. Apostoli tevékenységük: népmissziók, lelkigyakorlatok, kis közösségek építése, továbbképző tanfolyamok. A kongregáció fiatal szentje Passionista Szent Gábor ( ). A Szent Kereszt és Krisztus szenvedésének szabályzatos papjainak a szabványai a következő intelemmel végződnek: Kérlek titeket testvérek, és igen esengek, hogy így működjetek, s álljatok az Úrban legkedveltebbjeim, gondosak levén mindig a rend őrzésének gondja körül, hogy a rend titeket őrizzen. Úgy legyen. Ámen. Irodalom: Dombi Márk: A fájdalmas Szűzről nevezett Szent Gábor élete, SzIT, Budapest Horváth Richárd: Passzionista Szent Gábor. Korunk szentjei, Budapest, Keresztes Szent Pál. A szentek élete, SzIT, Budapest, Ha mindig szeretné tudni, hogy mi történik a szerves műveltségben ma, és mi történt régen: a Két Hollós Könyvesbolt összes programja, videók, fotótár, írások, elemzések, az újság régebbi számai letölthető formátumban. Amennyiben feliratkozik Hírlevelünkre, úgy naprakészen kaphatja az eseményeket

14 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page Elméletek és dokumentumok KISS ERIKA MÁRIA Bradák Károly a előző számában közölt írását a fair play íratlan szabályai szerint előzőleg elküldte nekem, így megjelenése nem ért meglepetésként. Bár én azt szeretném, ha a vita nem köztünk, hanem a szakemberek között folyna, a felvetett kérdések közül néhányra ezúton szeretnék válaszolni. Csak azért néhányra, mert a könyv különböző fejezeteiben már kifejtettem ezek többségével kapcsolatosan a nézeteimet. A Fehérvár fehér folt? című könyvemben a magam hiányos ismeretei alapján ugyan, mégis egy összefüggő logikai rendszer, és az ismert írásos és tárgyi dokumentumok alapján cáfolom azt az elméletet, amely a középkori Magyarország szakrális központját, és az azzal összefüggő eseményeket kizárólagosan a Dunakanyar-Pilis háromszögbe teszi. Ismereteim szerint Bradák Károly 1995-ben megjelent könyve indította el ezt, a mára önálló életet élő elméletet. Tehát elsősorban nemcsak a Fehérvár fehér folt című könyv vizsgálódásait vitatom, hanem az egész elméletet, melyhez az alapot és a kiindulópontot ez a könyv szolgáltatta, és amely mellé több kutató odaállt. Hangsúlyozom tehát, hogy könyvem nemcsak Bradák Károly megállapításainak szól. Bár a I. számában közölt, szövegöszszefüggésükből kiragadott részletek megtörik könyvem logikai rendszerét, az alábbi válaszaim talán segítik a megértést: A ( o.) hivatkozással közölt megjegyzéshez: A Pannónia Regia című könyvben az inkriminált oldalakon látható ábrákhoz kapcsolódóan a következő kormeghatározások vannak: 68. oldal, I-5. ábra kormeghatározása: körül. A 69. oldalon az I-6. ábránál ugyancsak ezt a kormeghatározást olvashatjuk: körül. A kőemlékek fellelési helyeként a könyv mindkét esetben Székesfehérvárt, és a bazilika romterületét jelöli meg. Tehát továbbra sem tudom értelmezni Bradák Károly megállapítását, mivel 1030 szerintem még javában Szent István kora. Bár a kormeghatározás Szent István korából átnyúlik a kora Árpád-korra, tudjuk, hogy abban az időben több emberöltőn keresztül folytak egy-egy ilyen jellegű épület építkezései, és többnyire az alapítóhoz, az építkezés megkezdőjéhez kapcsolják azokat, ahogy ez a székesfehérvári bazilika esetében is történt. Valószínűleg az is minden olvasó előtt világos, hogy én a Szent István-i hagyományt képviselem, így komolyabb félreértés nem származhat a következő megjegyzésemből: a jelzett oldalakon a faragott köveket ábrázoló fotók mellett szakszerű, a középkori eredetet bizonyító leírást találhatunk A középkorral azt kívántam jelezni, hogy nem ókori, azaz nem a római korból való. A könyvemben ugyanitt található ábrák viszont nem az említett könyvből származnak ezt nem állítottam a könyvemben sem, csak illusztrációk. Nem tartottam lényegesnek, hogy megszerezzem a Tóth Sándor: Pannónia Regia című könyvében szereplő ábrák közlési jogát, mivel a pontos hivatkozás alapján bárki utánanézhet ezeknek. A szóban forgó könyv kormeghatározásainak kérdése viszont már túlmutat vitánk keretein. Bradák Károly könyvében többször bírálja Kralovánszky Alán megállapításait. Talán ezek között vannak olyanok is, amelyeket felülírt az idő, de azt is tudjuk, hogy az ismert régész munkássága mégsem volt eredménytelen. Továbbra is az a véleményem, hogy a régészet nem egzakt tudomány (és melyik az?!), viszont egyes művelőinek megállapításai egymásra épülnek, és hibáikkal vagy igazságaikkal együtt segítik az előrehaladást, és a végső, valós következtetésekhez való eljutást (ugyanúgy, ahogy ez más tudományágak esetében is így van). Nincs is ezzel semmi baj! A baj csak ott van, ahol minden egyéb körülmény mellőzésével teszünk cáfolhatatlannak ítélt megállapításokat. Azt sem gondolhatjuk komolyan, hogy a kutatók által sokat hivatkozott, Székesfehérvár Négy évszázad városképei című, 42 képből, rajzból álló metszetalbum metszetei, és egyéb középkori metszetek minden részletükben hibátlanok és perdöntőek lehetnek a kérdés megítélésében. És mit kezdjünk például azokkal az adatokkal, amelyek szinte minden metszeten megjelennek, és máig ismert, máig használatos adatokat, elnevezéseket közölnek: Ilyen többek között a Palotai kapu, vagy a Sárvíz folyó feltüntetése és megnevezése. Ezzel szemben talán egyetlen metszetet tudunk felmutatni, amelyen Dunának nevezik a vitatott folyót. Melyik lehet a valós? Egyetlen ábrázolás megdöntheti az összes többi valódiságát? A könyvemben arra is felhívom az olvasók figyelmét, hogy a várost körülvevő falrendszer, a várfalakon belül (és kívül) levő építkezések folyamatosan változtatták a városképet, amelyet a rajzolók ha tudtak a változásokról, illetve, ha jártak aktuálisan a helyszínen, akkor feltüntettek, ha nem, akkor maradt a régi séma. Ezért is lehet annyi ellentmondás a metszeteken. (59.o.) Hogy az egy-két metszeten ill. a Bradák Károly által közölt térképeken feltűnő Vaczon, Vazzon stb. felirat mit jelent, nem tudom, és nem is foglalkozom vele. Számtalan kisebb-nagyobb telepü-

15 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 17 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17 lés született és pusztult el a századok során nyomtalanul. Akár ez is egy lehetett a sok közül. A könyvem hátlapján közölt, Lázár deák XVI. századi térképét is érdemes megszemlélni, mert az pontosan jelzi Alba Regia és a térség sok egyéb településének helyét. Bradák Károly Pontosabban című munkájának oldalán látható térképek továbbra is azt bizonyítják, hogy Székesfehérvár 1552-ben, 1630-ban, 1675-ben is ugyanilyen néven szerepelt, ahogy ma is ismerjük. Elnevezése tehát nyilván még korábbi eredetű, és nem a XVIII. század elején ruházták fel ezzel a névvel és szakrális múlttal, ahogy azt például Pap Gábor is állítja. Ezzel kapcsolatban az olvasók figyelmébe ajánlom Grandpierre K. Endre: Őshonos-e a magyar a Kárpád-medencében? című könyvét, amelyet a Frig Kiadó bocsátott közre 2005-ben. Ebben a szerző a Bach-korszak időszakában történt agymosáshoz kapcsolja a Pap Gáborék által is a Habsburgokhoz kapcsolható történelemhamisítást. Csakhogy utóbbiak ezt közvetlenül a törökök kivonulása utáni időszakra teszik. A fehérvári romkert helyének szakralitásával kapcsolatosan spirituális-ezoterikus érzékenységű, és ilyen tapasztalatokkal rendelkező ismerőseim azt mondják, hogy csak oda kell állni a területre, és lehet érzékelni a rendkívül erős, szent energiákat, amelyeket még mérőműszerek (például a Geiger-Müller számláló) is kimutatnak. Ezzel kapcsolatosan az olvasók figyelmébe ajánlom könyvem A Pilis misztikuma és A Pilis-féle teória a szellemtudomány szempontjából című fejezeteit. Összegzésként azt mondhatom, hogy a Pilis-féle elmélet véleményem szerint nem áll meg teljes egészében a lábán, mivel kihagy fontos írásos és tárgyi dokumentumokat, és ugyanakkor nem tud felmutatni helyettük valódi, perdöntő bizonyítékokat. Ez az irányzat látszólag a magyarságtudatot szeretné erősíteni. Szerintem azonban ezt a célt úgy is el lehetne érni, hogy nem rombolunk közben. Merthogy én sem tagadom, hogy a Dunakanyar-Pilis háromszögben kialakult a szakrális élet már jóval az Árpád-kor előtt is; hogy a Pilisben voltak szakrális helyek és történtek fontos, az állami-politikai élettel kapcsolatos események. Hogy miért nem fér gazdag középkori történelmünkbe a kialakult elmélet szerint Székesfehérvár múltja, szakrális szerepe, számomra rejtély. Nem szeretném tovább folytatni a polémiát. Ismét hangsúlyozom, hogy Fehérvár fehér folt? című könyvem nemcsak Bradák Károly megállapításaival, hanem az ezekkel kapcsolatosan útjára indult, egyéb elméletekkel is foglalkozik. Ebben leírtam, amit erről a témáról gondolok, és szeretném a továbbiakban az olvasókra bízni az ítéletet. Ugyanakkor remélem, hogy végre a szakma is érdemesnek tartja a témát arra, hogy foglalkozzon vele, és megtalálja a megnyugtató választ a felmerült kérdésekre. NEM RÓLUNK ÍRTÁK... Giraldus Cambrensis 1185-ben, Írország topográfiája című írásában elmondja, milyen botrányos dolgokat látott egy ulsteri királyválasztáson: leendő királynak, mielőtt a hatalmat átvehette, mindenki szeme láttára egy kancával kellett párosodnia, amelyet aztán levágtak, és megfőztek. A király a hús levében megfürdött, majd a jelenlévőkkel e- gyütt evett a húsból, sőt a levesből is ivott. Az indoeurópai terület keleti szélén, Indiában is sokáig szokásban volt a lóáldozat, az Aszvamédha. Az áldozati mént egy álló évig őrizték, nehogy hágni tudjon, és elfecsérelje nemi erejét. Miután levágták, a király első felesége lefeküdt a kimúlt állat mellé, és ölébe vonta annak hímvesszejét. Az izlandi flateyri krónikából tudjuk, hogy Szent Olaf norvég király körül - saját szemével látta, mikor egy parasztasszony előhozta rejtekhelyéről egy csődör bebalzsamozott nemzőszervét, ölébe vette, majd áldozatot mutatott be előtte. Hasonló jelenet (Vitlycke, Bohuslan, Svédország) Kancával párosodó férfi (Val Camonica, Észak-Itália) Az állat levágása (Fossum, Bohuslan, Svédország) (idézet: R. Broby-Johansen: Északi sziklarajzok című művéből, kiadta a Gondolat kiadó 1979.)

16 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page GYERMEKKOR (3. rész) Molnár V. József: Az emberélet szentsége című könyve nyomán MOLNÁR V. JÓZSEF Erdőlés A nincstelen vagy csekély birtokú gazdák el nem szegődött gyermekei szüleikkel együtt idegen földeken vállaltak munkát: gyomláltak, kapáltak, arattak, szedték a krumplit természetbeli juttatásért. Az erdőlés: a fakészítés, a fa kidöntése és ágaktól való megtisztítása, s a fuvarozás - mindezeknél a gyermekek is segítettek; az aprófát kézzel összehordták, a rönkhúzásnál vezették az állatokat; hazafelé, lejtős úton a kerék fékezését" gyermek végezte. Házimunka, kendermunka A takarítás a leánykák dolga volt; a favágás, fa- és vízbehordás, tűzgyújtás, udvar- és utcaseprés a fiúk teendője közé tartozott. Állandó gyermekmunka volt a cipőtisztítás. Leánykák végezték a kicsi gyerek etetését és dajkálását; segítettek a főzésben is. Kenyérsütéskor a kisebb lányka vizet töltött a kovászkeveréshez, a nagyobb szitált. Disznóöléskor a gyermekek szalmát hoztak elő, vizet töltöttek a hurkamosó -nak, kolbásztöltéskor a belet szurkálták, s bekötözték a végét. A kendermunkánál a nagyobb leányok segítettek: nőttek, virágot súroltak, magot csépeltek, áztattak, tiloltak, fontak, a nagyobbacskák már szőttek is. A varrásnál általában babaruháig jutottak, vagy a férfiing tűzdelés -éig. Inaskák, cselédek, dajkácskák, szolgálók Inaskának, marhapásztornak egy-egy nyári idényre helybéli vagy szomszéd falusi gazdákhoz szegényebb rendű nagycsaládos gazdák kilenc évet betöltött gyermekei szegődtek el - fehérneműért, posztóruháért, esetleg pénzért. Cselédet egész évre (újévtől újévig) a jobb gazdák fogadtak - bérüket írásos szerződés rögzítette. A szolgálat próbahéttel kezdődött; ha a gyermeknek nem tetszettek a körülmények, nem volt köteles maradni; a legváltozatosabb gazdasági munkát kellett végezniük. Némely kisleány alig járt ki egy-két osztályt, megkezdte a kóválygást - a falusi gazdák jórészt csak nyárára, vagy egy-két hónapra kicsi gyerekük gondozására fogadta fel őket. A városi úriházaknál gyakran egész évre gyermek-szolgálót fogadtak fel, a szegényebb sorú családokból. Napszám, részesmunka, bérmunka Iskola Az első osztályban a gyermekek megtanultak írni, olvasni és húszig számolni. Olvasókönyvük közmondásokat, gyermekverseket, mondókákat, köszöntőket, gyermekjátékokat, népmeséket és mondákat is tartalmazott - a népi műveltséget írott betű is közvetítette; az olvasmányok nemzetünk történelmébe avatták be a tanulót; (IV-VI. osztályban a történelem a falu múltjából tágult a nagyvilágig; a gyermek ekképpen megismerhette elei szerepét a nagy eseményekben; s ebből következően maga-magát is a történelem részvevőjeként érzékelte)! A beszéd- és értelemgyakorlatok révén a kicsik földrajzi természetrajzi és gazdasági ismeretek birtokába jutottak. Gyakorlati órákon: horgolni, kötni tanultak, tornán mozgásos játékokat játszottak. A további osztályok olvasókönyvei közmondásokat, meséket, mondákat, köszöntőket tartalmaztak. A gyermek fokozatosan megismerte a nyelvet, a fogalmazást, az alapvető számtani műveleteket és a mértant (kombinatorikát a kiszámolós és párosító játékokkal tanult). A földrajz helyi, később tágabb körű ismereteket nyújtott, kézimunkaórákon a kisebbek papírhajtogatással, agyagmintázással, szalmafonással, a nagyobb fiúk fafaragással foglalkoztak. A III-IV. osztályban a leányok megtanultak harisnyát kötni, majd varrni. A gazdasági és háztartási ismereteket alsóbb osztályokon egyszerűbb házi és iskolai gyakorlatok, az V-VI. osztályban kerti munka közben tanulták meg. Valamennyi ismeret hasznos volt; az iskolából kikerülő gyermek rögtön kamatoztatta. A mezei munkák időszakában sok gyermek hiányzott az iskolából - a legtöbbje két-három osztályt végzett el; de a gyermekek maguk se lelkesedtek a tanulásért - tisztelet néhány kivételnek. Némely gyermek akkor is kerülte az iskolát, ha a szülő küldte. Sokan katonáéknál tanultak meg írni, olvasni. A század elején sok falusi iskolában együtt tanultak az alsósok vagy legalább két osztály; de akadt olyan kicsi falu, ahol a hat osztály együtt volt. A tanítók kemény fegyelmet tartottak, ha kellett verés árán. De az iskola jót is adott a gyermekeknek: kapcsolatba kerültek az egykorúak, gyermektársadalom alakult. Szünetben játszottak: lovaztak, küldj király katonáztak, gomboztak. A leánykák bittyköveztek. Némely tanító maga is tanított játékokat. Gergely pápakor külön táncot rendeztek a gyermekeknek; hús-

17 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 19 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19 vétkor versenyt futottak, májusban majálisoztak, pünkösdkor vetélkedtek. Játékalkalmak A régi gyermekek szüleik minden igyekezete ellenére se nevelődhettek volna szívós, edzett, dolgos és kiegyensúlyozott felnőttekké, ha kettős kötelességük a tanulás és a munka mellett nem jut alkalmuk a játékra is. Néha az órán sem ölte meg őket a figyelés: sokan bubázódtak a pad alatt; tornaórán a tanító állította körbe játszani őket. A gyermekmunkák mellett is rendszeresen folyt a játék: a házpásztornak otthonhagyott lányok az istállópadláson játszottak. Ha estefelé a szülők kiültek a kapu elé - látótávolságban ott játszottak a gyermekek is. Szórakozásra leginkább ünnepek előestéjén és délutánján került sor; szombaton este már kezdték a játékot. Vasárnap a gyermekek alig tették le a kalánt, a hétköznapinál jobb ruháikban már mentek estig játszani. Egy-egy víg kedélyű felnőtt maga is bekapcsolódott, csak a legnagyobb dologidőben szünetelt mindennemű szórakozás - kivéve a szakrális játékokat; beugrató tréfálkozásokat, meséléseket. Játék A személyiségükben nap-nap után gazdagodó iskoláskorú gyermekek játékélete hasonlít is, de el is tér a kisebb társaikétól: a kiskorból örökölt szórakozási módok újabbakkal egészülnek ki, s valamennyi fénykorát éli. A kisebbek: hat-kilenc esztendősök továbbra is szívesen játszanak a természettől készen kapott játékszerekkel, sárból pogácsát, tortát gyúrnak; homokvárat építenek lódítófáról sárpuskát hajítanak el. A növények inkább a kisebb leányokat vonzzák; bár a nagyobbak is szívesen jósolnak segítségükkel. A téli szórakozás az iszánkodás, a hóemberkészítés, a hógolyózás, a házi korcsolyán csúszkálás, szánkázás. Régebben holdvilágos estéken is kint szánkózott a gyermeksereg: Forró nyári napokon feredni mentek, gáttal duzzasztották a csekélyvizű patakokat, a fiúk egymást belevetették a vízbe, megtanulták a kutyaúszás -t; a vízparton homokoztak. A kisebbek a felnőttek világát utánozták: a leányok pesztrálkodás, libapásztorkodás közben menyaszszonyt, vőlegényt vagy nyoszolyót alakítottak; de igen sok vidéken a gyermekcsapat időnként lakodalmat játszott. A fiúk pásztorkodás közben hol háborúztak, hol kaszás férfiként - kalákában - faággal álltak rendbe; az iskolaudvaron a leányokkal együtt lovaztak. A játékszereket mindig maguk készítették el, rendszerint néhányan vettek részt a gyártás -ban. A játékfabrikálás igazi mesterei mindig a férfigyerekek voltak: szőrlabdát, disznóhólyagzörgőt, cérnakarikakocsit (traktort), nyilat, sárkányt, csepű- és pityókapuskát, parittyát, csúzlit; surrogtatót, pergetyűt, kelepelőt, gólyalábat, fakardot, szekérkét, csúszkát, famadarat, keréken forgó pillangót, álljfeljancsit, kicsi tutajt, kunyhót készítettek. A leányok legföljebb lágyszárú növényekből: cikorjavirágból, hagyma- és búzaszárból formáltak sípot, kocsánymuzsikát, gombból főztek surrogtatót, gyufaskatulyából vonatot. Babakészítésben viszont fölülmúlhatatlanok voltak: cérnából, fácskából, rongyból, kukoricacsutkából és csuhéból, tojásból, agyagból, makkból, cserfagolyóból egyaránt tudtak babát formálni; ruhát és ágyneműt bojtorjánból készítettek, útilapuból bútorokat is formáltak. A játékok szabályokhoz, meghatározott mozdulatokhoz, tánchoz, erőpróbához, gyorsasághoz, párbeszédhez, eszközök használatához szokatták a régi falu gyermekét. Esős időben is el tudtak szórakozni értelemfejlesztő és tréfálkozó játékokkal - nagyon kedvelték a zálogosdit, a fejtörős játékokat és a beugratókat. Játszótársaságok A játszótársaság megválasztása az alkalomtól függött. Általában nem szerint különültek el, de korántsem kötelezően: néha például a kisebb legénykék is befogóztak a leánykák énekes-táncos játékaiba, és viszont. A nagyobb fiúk már inkább megzavarták, megkergették a leányokat; fiúnak, leánynak saját nemében kellett megerősödnie. A nyári hétköznapi játszáson - legelőn, otthon - szomszédság szerint szerveződtek a gyermekek, alig négy-öt évnyi korkülönbséggel; néha a kicsi testvérek is a nagyobbak közé vegyültek. Legtöbben a közös játszóhelyek valamelyikén csomolyodtak essze, ahol együtt volt a környék apraja-nagyja. Tizenöt év alatt nem vegyültek a nagyokhoz, mert azok durván elzavarták a kisebbeket. A játék kezdeményezését és irányítását rendszerint a rátermettség döntötte el. A csoportjátékban főként azt kedvelték, aki kitűnt a játékban, de a gyengébbeket se zavarták el. A nem kívánt szerepet kiszámolóval vagy sorshúzással osztották ki. A szabálytalanságokat a kezdeményező szűrte ki. Egy-egy gyermek valamely játékba csak azért nem kapcsolódott be, mert abban ügyetlennek érezte magát. A túl ügyetlent egyébként biztatták, a túl szerencsést, pedig mondókákkal próbáltak megrontani. Sorrend a játszásban nem volt: örökké cserélgették a játékformákat, mikor, ami eszükbe jutott. A játékok részét alkotó mondókák mellett az egymás helyzetére, tulajdonságaira utaló társas gyermekmondókák a játszóalkalmakon keltek életre; itt adományozódtak rendszerint a csúfnevek is; vagy az iskolában. (következő számunkban folytatjuk)

18 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page Megalitok a Tászok-tetőn FRIEDRICH KLÁRA Dr. Kovács István tanulmánya további részében leírja, hogy a Tászok nevű hegygerinc a Csík vármegyei Ditró faluból a Halaság nevű patak mentén a Borszékbe vezető út bal oldalán fekszik. A kövek az 1313 méter magas tetőn mintegy méter hoszszú vonalon a hegygerincen át vezető út két oldalán helyezkednek el, szám szerint 11 darab. (Emlékezzünk, hogy Kémenes Antal nyolc követ említ!) A közelben bővizű forrás található, amelyet Tolvajok kútjának neveznek. A terület régebben a község közös tulajdona volt, Kovácsék ottjártakor egy Köllő János nevű úr birtokolta, akinek disznócsordáját a tanulmányozás idején is ott legeltette egy oláh. Az emlékek területe erdő nélküli, de fakivágás nyomai láthatók. Dr. Kovács említi Benkő Károly művét 1855-ből, amelyben Csíkszentdomonkos leírásánál megemlékezik egy Fenyítő-nek, vagy Írott-nak nevezett kőről, a Bálán havas oldalában, amelybe hunnus betűk voltak vésve. Ezt azonban 1849-ben a báláni bányászok ezüstöt keresvén, puskaporral felhányatták, szétrombolták, legnevezetesebben az egész kőnek déli oldalát, hol a betűk voltak, ma csak az északi feléből áll fenn kevés rész, hol semmi írás nincs. Magán a Tászok-tetőn dr. Kovács robbantás nyomait nem találta, de a Tolvajok kútja nevű forrás közelében, a kődarabok alapján elképzelhetőnek tartja. A mikroszkópikus vizsgálat céljából magával vitt darabka olivines piroxen andesitnek bizonyult. Az andezit kőzet keménységére jellemző, hogy csak igen jó acéllal véshető, és a hozzá hasonló keménységű kvarccal karcolható. A kőemlékeken faragott, vésett és karcolt jeleket különböztet meg. A faragottak bányászcsákány szerű szerszámmal készültek, vonalhordozásuk szabálytalan, egyenetlen. Ugyancsak határozatlan, ingadozó a karcolt jegyek vonala, míg a vésett jegyek határozott vonalvezetésűek. A 11 kő dr. Kovács István által készített rajza és rövidített leírása 1. kő: Kb. 107x 80 cm. Faragott, vésett, karcolt jegyek egyaránt vannak rajta. Megtalálhatók többek között a kettős vonalú karcolatok, az AHP - nek nevezett faragott monogram, egy római számjegy és svasztika. 2. kő: 50x90 cm. Rajta az AHP faragás. 3. kő: 130x140 cm. Karcolatokban, vésetekben a leggazdagabb. Rovásírás, pentagramma (5 ágú csillag), hexagramma (6 ágú csillag), heptagramma (7 ágú csillag) egyaránt található rajta. A Tarisznyás Márton Múzeumban (Gyergyószentmiklós) látható. 5. kő: 150x130 cm. Kettős vonalú karcolatok, rovásírás, pentagrammák, svasztika található rajta. A Tarisznyás Márton Múzeumban látható. 4. kő: 3-4 méter átmérőjű!!! Az AHP monogram található rajta. Nagysága miatt megfordítani nem tudták. 6. kő: 100x60 cm. Kettős vonalú karcolatok, rovásjegyek találhatók rajta. A 7-11-ig méretet már nem ad meg dr. Kovács, úgy sej-

19 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page 21 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21 tem, a zuhogó eső miatt fontosabbnak tartotta a jelek rögzítését. 8. kő: Szintén nagy terméskő, tetején a AHP és mesterjegyszerű vésett jegy. 7. kő: Nagy terméskő, rajta az AHP faragás. Pacskolatát az eső elmosta. 9. kő: Nagy terméskő, rajta az AHP és kettős vonalú karcolatok. 11. kő: Jókora, asztal nagyságú andezit tömb, rajta a dr. Kovács Által M- nek és T-nek nevezett vésett jegy. 10. kő: Kisebb terméskő, rajta az AHP faragás. A továbbiakban dr. Kovács elemzésének rövid összefoglalását adom. A párhuzamok bőséges felsorolása mellett történeti áttekintést olvashatunk az ágú csillagokról is. Véleménye szerint a 7 kövön szereplő AHP határjelölő monogram. E faragott jegyek karcolatokat vagy véseteket nem kereszteznek. Felhívja a figyelmet a keresztény középkor névrejtő monogramjaival való rokonságra. A kettős vonalú rajzolatokat mind karcolták, nem keresztezik egymást, tehát egy időben készültek. Az egyes vonalú karcolatok több helyen metszik a kettős vonalúakat, tehát későbbiek. A pentagramma már megjelenik a druidáknál, germán fajegyként, láz elleni amulettként dán, német érmeken, Pythagoras (Kr. e ) is használta, valamint jelenti Krisztus 5 sebét is. A hexagrammát manapság kizárólag a zsidóság szent jelvényének tekintik. Eredete azonban Babilonig vezethető vissza, majd az arabok közvetítésével került a zsidósághoz. Az arabok Solomos pecsétje, a törökök Szulejmán pecsétje néven használták, a zsidóság Dávid pajzsának nevezi. A kora középkori keresztény koptok az áldozati kenyeret bélyegezték hatágú csillagot formázó fa bélyegzőkkel, de szerepel Kis Pipin dénárjain, és XV. századi bizánci érmeken is. IV. Károly 1354-ben a prágai zsidók számára pentagrammával és hexagrammával ellátott zászlók használatát írta elő. A heptagramma előfordulása ritkább, feltűnik egy minaret díszítményein, bizánci érmeken a IX. századtól, valamint középkori orosz érmeken. Dr. Kovács szerint e misztikus sokszögek a tászoktetői köveken tulajdonjegyként szerepelnek. A svasztika szanszkrit szó, a Nap ősi indiai jelképe. A svasztikából kifejlesztett egyenlő szárú kereszt (az 5-ös kövön) párhuzamait Dr. Kovács erdélyi, tégla- és kőjegyeken, svéd runaköveken találja meg. Az 5-ös kövön további keresztény jelképek lehetőségét is felveti (hal alakzat, a pentagramma, mint Krisztus öt sebe), valamint a kereszt szerű karcolatok, amelyek a hármas kövön is megjelennek és néhány Árpád kori éremmel hozhatók kapcsolatba. Eddig tart dr. Kovács István régész rendkívül alapos és nagy hozzáértést bizonyító dolgozatának ismertetése, amelyet az augusztus közötti tanulmányútjáról írt. Bizonyosan visszatért volna Tászok-tetőre 1914 nyarán, de egy rablógyilkos politika öt évre vérbe fojtotta Magyarországot, majd következett az ugyanebből a rablógyilkos politikából eredő versaillesi-trianoni diktátum, amelynek következtében a történelmi Magyarország egy kifosztott, megcsonkított, kivérzett emberhez vált hasonlóvá - mint ezer év óta annyiszor - és még máig sem (2006) indulhatott el a gyógyulás útján ban Szegeden jelenteti meg idősebb Jósa János, nyugalmazott gimnáziumi tanár az Elintézés főcímű és A tászoktetői rovásírásos kövek felfedezésének története és egyebek alcímű füzetét. Ő idősebb Józsa Sándor ditrói igazgató-tanító testvére, de nevüket eltérően írták. E füzetben hivatkozik Józsa Sándor május 27-én írt levelére, amelyben az áll, hogy véleménye szerint a Tászoktetőn egy hun temető van és az írások hun írások. Idősebb Jósa János a továbbiakban bírálja Kémenes Antal azon magatartását, hogy magát az újságokban, mint felfedezőt állítja be, holott apósa már előtt is fedezett fel Gyergyóban írásos köveket, ezekre levélben felhívta az Erdélyi Nemzeti Múzeum figyelmét, aggódását fejezve ki, mert a földrendezés során magánszemélyeknek is jutott olyan föld, amelyen írásos kövek vannak, s ezek most kitisztítják területükről azokat. (következő számunkban folytatjuk)

20 Dobog Æprilis:Februar.qxd :26 Page Nézőpont: Az Ige csak nekem szól és csak rólam szól, hiszen bennem kell testet öltenie! Most áttérünk az imádság fogalmára. Szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni (Lk 18:1) mondja Jézus, tanítván nekünk: az imádkozás kapcsolattartás Istennel. Emlékezzünk vissza a fejezetünk elején idézett mondatra: Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek. (Mt 6:8) Ő ugyanis természetesen tisztában van a mi helyzetünkkel, és amire valóban szükségünk van, azt meg is adja. Tehát nem arra való az imádkozás, hogy valamilyen anyagi dolgot kérjünk Istentől, hanem arra, mi is legyünk tisztában a helyzetünkkel, mi is legyünk tudatában, mire van valójában szükségünk. Bármilyen meglepő is, nekünk lelki dolgokra van igényünk: a küldetéstudatunk, az Isten-tudatunk (ismeretünk) kialakítására, megerősítésére. És ezt az igényt kell tudatosítani magunkban. Alkalmassá kell válnunk Isten befogadására. - A kérésekkel fejezzük ki: készen állunk rá. - És ezt a célt szolgálja az imádság, ugyanis az imádkozás kapcsolatunk helyreállítása, megerősítése Istennel. Mivel Isten oldaláról ez a kapcsolat természetesen hibátlan, tehát a bennünk levő akadályokat kell megszüntetnünk ahhoz, hogy az Ővele való viszonyunk harmonikus legyen. Vagyis az imádkozás voltaképpen egy ön-összeszedés. Egy tréning, egy felkészülés. Például a próbára (a kísértésre): imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. (Mt 26:41) Most emlékezzünk vissza, mit mondott Jézus Péternek a megtagadásra utalva: Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon benneteket, mint a búzát. De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet. (Lk 22:31,32) Az imádkoztam érted szavak itt azt jelentik: - Azonosultam veled, a helyzeteddel, és felkészítettelek a megrostálásra, vagyis a próbára. János Evangéliuma végén Péternek Jézus jobban szeretsz engem, mint ezek? (Jn 21:15) kérdésére adott válaszából meg is tudjuk: a felkészítés jól sikerült. Péter valóban megerősödve került ki a kakas történetből, mert megértette az eseményeket. És így vált alkalmassá testvérei megerősítésére, vagyis az értük való imádkozásra. Az imádkozás során magamat, a helyzetemet, Istenhez fűződő viszonyomat kell áttekintenem, és a Miatyánk ehhez ad mintát. Na most, gyorsan hozzáteszem a minta szóhoz, hogy persze a magyarázatok mindjárt azzal kezdik: A Miatyánk nem sablon. Döbbenet! Hát már hogyne lenne sablon! Jézus most mondja ki: ti így imádkozzatok (Mt 6:9). Ha Mit is tanított Jézus? Az imádság és a Miatyánk sablonja VII. (befejező) rész VÍGH TIBOR egyszer Ő azt mondja, akkor vagy ezt a szöveget kell mormolnunk reggeltől estig, vagy pedig az ebben levő szempontok szerint kell az életünket egy-egy pillanatban áttekintenünk. Tehát, mikor mi imádkozunk, akkor be kell vonulnunk a szobánkba, azaz a külvilágot ki kell zárnunk, befelé kell fordulnunk, és át kell tekintenünk a helyzetünket eszerint a szempontok szerint. Én, az egó (a test) imádkozom Istenhez, de lélekből kell imádkoznom, hogy a kapcsolat érzékelhető módon jöjjön létre. Hiszen az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. (Jn 4:24) Jézus mondja a Getszemáni kertben: Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek. A lélek ugyan készséges, a test azonban erőtlen. (Mt 26:41) Tehát az imádkozás során harmóniát kell teremtenem magamban. Össze kell szednem magamat. Ilyenkor Istenre fordítom a figyelmemet, helyreállítom Ővele a kapcsolatomat. De Isten és az egóm között még ott van az én halhatatlan részem, ezért annak küldetése felé is fordítom a figyelmemet, aki engem küldött (engem a saját halhatatlan részem küldött), vagyis mi a lelkem küldetése, miről van szó, mi történik itt velem? És ennek fényében kell imádkoznom. Az egónak (a testnek) minden pillanatban fel kell nőnie a küldetés nagyságához, a lélekhez. Akin keresztül vezet az út Istenhez. Így válnak érthetővé Jézus szavai: szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni. (Lk 18:1) Hogy a léleken keresztül az egó is mindig megértse Isten szavát. Hiszen igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar. (Jn 4:23) Amikor Jézus azt mondja, virrasszatok és legyetek éberek, az azt jelenti: Állandóan figyeljetek oda, mi történik veletek! Itt nem arról van szó, hogy ne aludjunk éjszaka mondjuk, húsz órától reggel hatig virrasztunk, és hősiesen fáradtak vagyunk, a figyelmünk meg szétesik -, hanem szüntelenül összpontosítsunk a helyzetünkre. Hogy hol vagyunk? Ennek első lépcsőfoka: az imádkozás révén Istenre emeljük tekintetünket, hogy ne bűnösek, azaz céltévesztettek legyünk. Nézzük akkor a Miatyánkban levő szempontokat. Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved... Szenteltessék meg : tegyük élővé a mindennapokban a Te nevedet, ismeretedet. Az ismereted a Bibliában van leírva. Használjuk fel a gyakorlatban! Van egy helyzetünk, egy bajunk. Mit mond erről Isten? Tehát imádkozás közben fel kell ismernünk, milyen lelki törvénynek mentünk neki fejjel, amikor gondban vagyunk....jöjjön el az országod, - bennünk teremtődjön meg a lelki béke. Isten törvényei kezdjenek el

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Ciszterci Nevelési Központ) PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCS 2011 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ 4. oldal I.1. Az intézmény

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Máglya (50x40 cm, vászon, olaj zsűrizett) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA SZERETET és SZEX Szex nélkül lehet élni, de szeretet nélkül nem. (Dobrosi

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 20. szám, 2009. Máj. 17. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 20. szám, 2009. Máj. 17. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 20. szám, 2009. Máj. 17. Kedves Testvéreim! olyan csodálatos, amikor ez az Istendicsőítés ott van a hívő ember mindennapjaiban is.

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban!

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban! HÍRLEVÉL 9. szám / 2012. december A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele Kedves Testvérek az Úr Jézusban! A Szentatya meghirdette a Hit évét, s nekünk, ferenceseknek ez a

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Maradjunk meg a saját erősségünkben!

Maradjunk meg a saját erősségünkben! Maradjunk meg a saját erősségünkben! Pál apostol ezt írja a rómaiaknak: Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ, egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig. (Rm. 8, 22) E szavak közel kétezer éve hangoztak

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Wittinger László: Passiójáték

Wittinger László: Passiójáték Wittinger László: Passiójáték I. (AZ UTOLSÓ VACSORA) ELSŐ APOSTOL: Íme, Mester, elkészítettük az ételt, ahogyan kérted! JÉZUS: Vágyva vágytam arra, hogy a húsvéti bárányt veletek együtt fogyasszam el.

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk.

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. 2014. Július 13. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele II/28. szám Iz 55,10-11; Róm 8,18-23; Mt 13,1-23 A Lélek csíráit bensőnkben hordozzuk. A mai vasárnap olvasmányai

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet! Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának

Részletesebben

E gyházközségi L evél

E gyházközségi L evél E gyházközségi L evél 2012. évi 3. szám pünkösd 1 Már Krisztus mennybe költözött, Szentlélek Isten, szállj le ránk, ahonnan egykor földre jött, tedd oltároddá hű szívünk, hogy ossza Atyja kincseit, erénnyel

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA

MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA Salamon Tornáca Misszió Web: www.judaoroszlanja.gportal.hu Email: info.judaoroszlanja@gmail.com Tel: 06-30 / 385 6381 Tel: 06-70 / 352 9739 MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA Az Úr a szivünkre helyezte azt,

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

STÁDIUM. Véghelyi Balázs

STÁDIUM. Véghelyi Balázs STÁDIUM Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap II. évf. 4. szám 2013. A TARTALOMBÓL Igazság Érezzük mi, mint a Napot, a fenn delelő igazságot! De irányt veszt, vak, tántorog, aki csak egyszer belelátott.

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T

ÜZENET. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T 2015. ÜZENET 12. SZÓLJ URAM, MERT HALLJA A TE SZOLGÁD! 1Sám 3,10 A D V E N T Legyetek éberek, mert nem tudjátok mikor érkezik az Úr. Mindenért adjak hálát! (reggeli ima: elindulás Jézussal!) a szeretet

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

8. JÉZUS TANÍT: KITARTÁS A MINDENNAPOKBAN, (A TÍZ SZŰZ PÉLDÁZATA) Gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1.

8. JÉZUS TANÍT: KITARTÁS A MINDENNAPOKBAN, (A TÍZ SZŰZ PÉLDÁZATA) Gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1. 8. JÉZUS TANÍT: KITARTÁS A MINDENNAPOKBAN, (A TÍZ SZŰZ PÉLDÁZATA) Gyülekezeti óraszám: 1. egyházi iskolák óraszáma: 1. (Máté 25,1-13) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Joachim Jeremias: Jézus

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben