A kommunikáció feltételei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kommunikáció feltételei"

Átírás

1 A kommunikáció feltételei Az emberek közti interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből - kommunikációból áll. A kommunikáció meghatározott körülmények között zajló társadalmi folyamat, egy jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása, legáltalánosabb a nyelv használata. A kommunikáció célja az üzenetátadás, az információk átvitele egy feladótól egy címzetthez A kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólumrendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek. A kommunikáció alapfunkciói: Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A vélemény-, gondolatközlés, a közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor a belső tartalmak, az érzelmek kifejezésével. A pozitív és a negatív érzelmek egyaránt ide tartoznak. (a visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.) Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel partnereink indítékait A kommunikáció tényezői: 1. A közös eszközrendszer, nyelv - /kód/ hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Olykor a beszélő nem egyenesen közli mondanivalóját, hanem a külső körülményektől függően más szavakkal fogalmazza meg a mondanivalóját - kódolja. Ez veszélyes is lehet, amennyiben a vevő szó szerint érti a hallottakat, és félremagyarázza a közlést. Fontos, hogy a vevő képes legyen dekódolni a rejtjelezett közlést. Ide tartozik az enkód: a közlés módjának, formai sajátosságának, jelrendszerének (más szóval szimbólumainak) megválasztása. A jel: a választott kód elemi egysége. A dekód: a közlő által választott kód "megfejtése", amelynek két feltétele van: - a fogadónak ismernie kell a közlő által választott kódot (ellenkező esetben közvetítő eszközt vagy személyt kell igénybe vennie), - az üzenet jelentéstartalmának azonosnak kell lennie a közlő és a fogadó számára. A sikeres kommunikáció alapfeltétele a jelrendszer egységessége, a "közös nyelv" megléte. Csak olyan jeltárat használjunk, amely mindkét fél számára egyértelmű és világos! 2. Az üzenet, közlemény - a kommunikáció tartalma, melyet több érzékszervi csatornán lehet felfogni. A hatékony kommunikációt segíti az én-üzenet alkalmazása. Ez nem más, mint mondanivalónk olyan megfogalmazása, ahol szigorúan csak azt mondjuk el, amit érzünk, hogyan hat rank a másik viselkedése. Az én-üzenettel nem sértjük meg a másik felet, megértést és együttérzést váltunk ki benne, ezzel rá tudjuk venni, hogy segítsen a problémák megoldásában. Ezzel szemben a te-üzenet a másik személyről alkotott képünk közlése, mindig arról szól, milyen a másik, ítélkezünk felette, sértjük az érzéseit. S mivel ezzel akaratlanul is ellenállást váltunk ki belőle, nem is számíthatunk a segítségére, együttműködésére. 3. A kommunikátor - /feladó, forrás, adó, beszélő/ az akció kezdeményezője, az információ tartalmának a meghatározója. A feladó és a vevő szerepei felcserélődhetnek, a vevőből adó lesz - kimondja válaszát, visszacsatolást ad.

2 4. Az interpretátor - /vevő, hallgató/ felfogja a kibocsátott jelzéseket, értelmezi a kommunikátor személyét, feltételezhető szándékait, valamint a kommunikáció tartalmát, formáját. 5. Közvetítő közeg /csatorna, a jeleket közvetítő közeg/ - a kommunikátor és az interpretátor közötti kontaktus, ez lehet a levegő, a telefon, egy könyv stb. A zaj a jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmény a csatornában. A zajforrás nemcsak a műszaki hiba lehet, hanem az átvitel során fellépő személyes félreértések is (zajnak minősül az is, ha a fogadó nem akar válaszolni). Az emberek közötti kommunikáció lehet közvetlen és közvetett. A közvetlen kommunikáció során az emberek szemtől szembe közvetítik az információkat, s így számos nem nyelvi eszköz is rendelkezésre áll (testtartás, megjelenés, mimika, stb.). Az élőbeszédnek két összetevője van: digitális (verbális, szóbeli) és analóg (non-verbális, nem szóbeli). Az averbális eszközök részben taníthatók, utánozhatók, részük azonban ösztönös. A közlés hatékonyságában a verbális kommunikáció cask 7%-ban játszik szerepet, míg a vokális rész (a hang tónusa, modulációja, mellékzörejek) 38%-ban kap szerepet, és a non-verbális kommunikáció 55%- ban szerepel. A közvetett kommunikáció során valamilyen továbbítást végző eszközt iktatunk be (például telefon, írás, radió, stb.). Vagyis a kommunikáció az a folyamat, amelyben a feladó kódolja az üzenetet, amely egy meghatározott csatornán kerül átvitelre a vevőhöz, aki dekódolja az üzenetet. ÁBRA A kommunikáció általában dinamikus, kétirányú folyamat, amelyben az üzenetek küldése és a partner figyelemmel követése egyszerre van jelen. A személyközi kommunikáció bizonyos mértékig a feladó és a vevő közös társas ismeretein nyugszik. Kölcsönös folyamat, amely a korábban szerzett ismeretekre és a partnerek közös történetére épít. A kommunikáció a közlési folyamat végbemenetele szempontjából lehet: teljes - amikor a fogadótól értékelhető válasz érkezik, részleges - amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik, egyoldalú: - amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz. Az aktív figyelem segítheti a kommunikáció hatékony végbemenetelét. A siker egyik feltétele, hogy háttérbe szorítsuk saját, szubjektív véleményünket, s csak arra figyeljünk, amit a másik mond. Elengedhetetlen a beleérző képesség (empátia), amelynek segítségével bele tudjuk élni magunkat a másik fél helyzetébe. Közléssorompók - olyan közlések, amelyek valósággal megfagyasztják a beszélgetést, megakadályozzák a további sikeres kommunikációt. Legfőbb csoportjai, melyeket lehetőleg kerülnünk kell egy-egy probléma megbeszélésénél: - utasítás, rendelet, parancs, - figyelmeztetés, fenyegetőzés, ígéretek, - megintés, moralizálás, leszidás, - tanácsok osztogatása, - "előadások", kioktatás, logikus argumentumok felsorakoztatása, - ítélkezés, kritizálás, egyet nem értés kifejezése, okolás, - jutalmazás, egyetértés kifejezése, - megbélyegzés, megszégyenítés, kinevetés,

3 - interpretáció, analizálás, diagnosztizálás, - ismételt megerősítés, szimpatizálás, vigasztalás, felkarolás, - "szondázás", kérdezősködés, kihallgatás, - menekülés, humorizálás, bagatellizálás. Személyiség és kommunikáció "Amit megtehet az öröklés, azt megteheti a környezet is" (Zazzo R., 1960) A személyiség. A személyiség érettsége Az személyiség az ember egész testi-lelki valójában nyilvánul meg, ahogy viselkedik, ahogy belső életét éli. Ebbe a fogalomba tartoznak tulajdonságai, reakciómódja, élményvilága. Elmondhatjuk, hogy azonos külvilági ingerre, hatásra minden ember más és más módon reagál. A válaszreakciók, cselekvések, a viselkedés összessége a személyiség megnyilvánulása. A személyiség tulajdonképpen a környezethez való alkalmazkodás módja. Ez az alkalmazkodás annál jobb, minél érettebb a személyiség. Biológiailag érett az ember, ha képes gondoskodni saját maga /illetve a rábízottak/ ellátásáról, táplálásáról, védelméről. Társadalmilag érett az egyén, ha képes alkalmazkodni a környezetéhez, annak tilalmaihoz és engedélyeihez. A szabályokkal való összeütközés konfliktusok kialakulásához vezethet. Pszichológiailag akkor érett, ha lelki igényeit a társadalommal összhangban tudja kielégíteni. Az érett személyiség megnyilvánul az önálló gondolkodásban és cselekvésben, vagyis a tudatosságban, a társas kapcsolatokat illetően pedig az őszinteségben, az érzések szabad kifejezésében. Más megközelítés szerint: "A személyiség akkor érett, ha karakterisztikus viselkedésmódjai és kontaktusformái stabilizálódnak, ha interperszonális kapcsolatai harmonikusak és egyaránt szolgálják közösségi értékek létrehozását és az önmegvalósítástg(kulcsár Zs., 1974) Személyiségfejlődés

4 A személyiségfejlődés szempontjából az egyén legkorábbi életszakaszai a meghatározók. Hiányos vagy kedvezőtlen körülmények, családi háttér miatt gyermekkorban /sőt újszülött-, csecsemőkorban/ jelentős a lelki sérülékenység veszélye, melyek aztán nagy mértékben kihatnak a személyiség fejlődésére. Ami a személyiségfejlődés során ebben az életkorban sérül, kimarad, szinte már alig hozható helyre. Elmondható, hogy minél korábbi eredetű a zavar, hiányosság, annál kevésbé hozható helyre, és viszont - a későbbiek nagyobb eséllyel pótolhatók, helyrehozhatók. "A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Mások viselkedésének látott, átélt, tapasztalt élményei, a szülők által nyújtott viselkedési minták, a saját magatartásunkról nyert visszajelentések módosító hatásai és a tudatos nevelés útján közvetített törekvések egyaránt belejátszanak ebbe a fejlődésbe. Ennek során humanizálódunk, vagyis megtanulunk emberi módon élni és viselkedni. A szocializáció tehát lélektani szempontból a személyiségfejlődés társadalmi vetülete" (Buda Béla, 1974). Személyiségzavarok Mivel az a természet törvénye, hogy minden változik, ez alól az emberi személyiség sem lehet kivétel. Alapvető állandósága ellenére sok változáson, fejlődésen megy át az élete folyamán, folytonosan külső hatások, különféle élmények érik, amelyekre az ember rendszerint a rá jellemző módon reagál. A hétköznapi életben a hozzátartozók, barátok, munkatársak számára a szokatlan viselkedés, vagy akár a jellemtorzulás megnyilvánulásai jelezhetik a pszichés jellegű betegségek kialakulását - ha az illető egyszer csak váratlanul "furcsán kezd el viselkedni. Persze kisebb "kilengések, magatartásbeli változások, múló, időleges lelki zavarok mindenkinél előfordulhatnak, pl. munkahelyi stressz, családi tragédia, betegség stb. hatására. Ha azonban a tünetek hosszabb ideje fennállnak, komolyabb betegségre kell gyanakodnunk, amelyeknek a legkülönbözőbb okai lehetnek. A különféle betegségek, például az agyat károsító daganat vagy gyulladás néha megdöbbentő és nagyon gyors személyiségváltozást okozhatnak. Mik lehetnek a személyiségzavarok kiváltó okai? Régebben a személyiségzavarokat többnyire örökletes betegségeknek tartották, az újabb kutatások azonban hangsúlyozzák a környezeti tényezők szerepét. A rendezetlen családi háttér, alkoholizmus, brutalitás, de a szülők elhanyagoló, rideg, szeretetlen magatartása mind oka lehet a személyiségzavarnak és antiszociális, gyűlölködő, erkölcsi fogyatékost nevelhet. Ellenben a biztos, stabil családi környezetben az alakuló személyiség megfelelő védettséget szerezhet az élet stresszhelyzeteivel szemben. A pszichés megbetegedések okát tehát elsősorban nem az egyénben, hanem az egyén és a külvilág sajátos viszonyában kereshetjük. Richter összefoglalta a neurózisra hajlamosító, családi tényezőket: 1.A csonka család nem tud a gyermek számára megfelelő férfi-női mintát nyújtani. 2.Neurózisra hajlamosítja a gyermeket, ha a családi miliő rejtetten vagy nyíltan diszharmonikus, feszült. 3.Neurózisra hajlamosít a szülő személyiségének rejtett zavara, deviáns magatartása. A személyiségzavarral küzdő egyén lelki egyensúlya nagyon törékeny, sokkal nehezebben viseli a nehézségeket, megrázkódtatásokat, terhelést, stresszt, ezért ezek hatására könnyen kialakulhatnak testi és újabb lelki betegségek. A család és a külső hajlamosító tényezők szerepének hangsúlyozása

5 tehát azért lényeges, mert a személyiségzavarban szenvedők fokozottabban ki vannak téve a legkülönbözőbb, testi betegségeket okozó, önpusztító veszélynek - pl. alkoholizmus, kábítószerfogyasztás stb. Kutatások szerint náluk nagyobb az esélye a társadalmi normákkal való összeütközésre (bűnözés), közülük kerül ki a legtöbb munkanélküli, hajléktalan és fordul elő a legtöbb válás. A személyiségzavarok Buda Béla szerint a személyiség olyan tartós és súlyos elváltozásai, amelyek nem annyira jellegzetesek, mint valamely pszichiátriai kórkép (pl. mániás-depresszió vagy skizofrénia) illetve nem érik el a pszichózis súlyossági fokát. Streszhelyzetben az ember rendszerint hasonló módon reagál, de ha ez egyik módszer hatástalan, legközelebb másikkal próbálkozik. A személyiségzavarral küzdők esetében azonban ez a reakció szinte mindig azonos, az emberekhez, helyzetekhez, élményekhez való viszonyulásuk állandó és merev, nem képesek váltani, alkalmazkodni a valósághoz. Az esetek többségében nincsenek tisztában azzal, hogy viselkedési és gondolkodási mintáik nem megfelelőek - magánéleti és társadalmi kapcsolataik többnyire egy egész életen át problémásak. Három fő típust ismer a szakirodalom, ismertetjük néhány jellemző vonásukat: 1, a különcök, a furcsák Paranoid személyiségzavar - ez a típus az örökös panaszkodó, pereskedő, mindenre és mindenkire gyanakszik, bizalmatlan, titkolózó, sértődékeny, távolságtartó, rideg, túlérzékeny, ingerlékeny, merev, nincs humorérzéke. Skizoid személyiségzavar - zárkózott, érzelmileg hideg, közönyös, visszahúzódó, távolságtartó, többnyire magányos, nem képes tartós, bensőséges kapcsolatra, védekezésképpen gyakran merül fantáziálásba, álmodozásba, elméleti eszmefuttatásokba, a társadalmi normák iránt érzéketlen. Skizotípiás személyiségzavar - szociálisan és érzelmileg elkülönülő, hűvös, bizalmatlan, gyanakvó, gondolkodása "mágikus, ködös és elvont, beszéde, viselkedése és öltözködése sokszor furcsa, különc, sőt bizarr. 2, a dramatikusak, az ijesztőek Antiszociális személyiségzavar - őket nevezi a köznyelv pszichopatáknak, már gyermek- illetve serdülőkorban megmutatkoznak a típus jegyei: hazudozik, lop, csavarog, állatokat kínoz, verekedik, kábítószerezik, felnőtt korban kötekedő, erőszakos, impulzív, nyughatatlan, viselkedése felelőtlen, képtelen a bűntudatra, lelkifurdalásra és az empátiára, figyelmen kívül hagyja mások érzéseit, jogait, a társadalmi normák hidegen hagyják, hajlamos a bűnözésre, alkoholizmusra, szexuális devianciára. Érzelmileg labilis (határeseti, borderline) személyiségzavar - bizonytalan az énképe, reagálásai, érzelmei, hangulata, környezetéhez való viszonyulása kiszámíthatatlan, ingadozó, szélsőséges, nagy szüksége van támaszra, hol megnyerő és kedves, majd indulatos, követelőző, agresszív, egyszer imádja, másik pillanatban gyűlöli ugyanazt az embert, jellemzőek rá a szorongásos rohamok, önpusztító magatartás és mértéktelenség - alkohol, kábítószer, gyógyszer, szexuális kalandok. Hisztrionikus személyiségzavar - dramatikus, teátrális, feltűnni vágyó típus, egész élete szerepjáték, rideg, felszínes, érzelmei túlzóak és gyermetegek, kihívó, flörtölő, szexuálisan provokatív, de tartós kapcsolatra képtelen, jellemzőek rá a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, dühroham, kitörések, öngyilkossággal való fenyegetőzés. Nárcisztikus (önimádó) személyiségzavar - hihetetlenül egocentrikus, önszerető, látszatvilágban él, felsőbbrendűnek, különlegesnek gondolja magát, kapcsolatai felszínesek, kizárólag magával törődik, másoktól feltétlen csodálatot vár el, érzékeny a kudarcra és a kritikára, viselkedése általában nagyon önző, sértő, arrogáns, irigy, mohó.

6 3, a szorongók, a félősek Kényszeres személyiségzavar - mindenben a tökéletességet, a precizitást keresi, megbízható, rendszerető, módszeres, de munkamániássá válhat esetleg a túlzott aprólékosság miatt elveszik a részletekben, erős felelősségérzete miatt szorongóvá válhat, lassú, körülményes, mereven betartja a társadalmi és erkölcsi normákat, viselkedése olykor unalmas, száraz. Elkerülő személyiségzavar - kitérő személyiségnek is nevezik, félénk, túlérzékeny, szorongó, aggodalmaskodó, kisebbségi komplexus gyötri, fél a felelősségvállalástól, erősen vágyik rá, hogy szeressék és elfogadják, de bátortalan, tart minden újtól, könnyen zavarba jön, állandóan a visszautasítástól, a csalódástól, a kritikától, a megalázottságtól, a nevetségessé válástól retteg. Dependens (függő, alárendelő) személyiségzavar - szorongó, nincs önbizalma, másoknak rendeli alá magát, esetenként túlzottan szolgálatkész, önfeláldozó, mindenkinek meg akar felelni, bocsánatot kér, hogy él, vonzódik az "erősekhez, akikhez ragaszkodik és akikre támaszkodik, mert fél az önállóságtól, a döntéshozataltól, a véleménynyilvánítástól, a felelősségvállalástól. Mint a típus felállításoknál általában, itt is érvényes, hogy a személyiségzavarok általában nem teljesen tiszta formában, hanem többnyire átfedésekkel, kombináltan jelentkezhetnek. Kommunikációs módszerek Eszközök A nyelv szerepe a kommunikációban A kommunikáció legfőbb problémája mindig az, hogy két különböző személy között zajlik, akiknek gondolkodása, értékrendje, neveltetése stb. lényegesen eltér egymástól. Ezért az egyének gondolatait, közlendőit valamilyen a másik számára érthető formába kell önteni. A gondolatoknak nincs konkrét formájuk, ezért azokat "ki kellett találni"- így jött létre a nyelv. Az azonos csoporthoz tartozó személyek saját, közös jelrendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével továbbíthatják gondolataikat. A kommunikáció ezen területével hihetetlenül széles szakmai terület foglalkozik, ezért mélyen belemennünk képtelenség lenne. Csupán néhány gyakorlati és alapvető pontra szeretnénk felhívni a figyelmet. A megszületett gondolatot tehát szavakba öntöm -- ezt a folyamatot nevezik a szakemberek nyelvi kódolásnak. A megfogalmazott mondat azonban nem csupán nyelvtani szerkezet: jellemzőivel sok információt közöl magáról a megszólaló személyről is, és árnyalhatja, pontosíthatja a mondanivalót a másik fél számára. De ugyanígy megakadályozhatja a helyes értelmezést, megzavarhatja, félrevezetheti a hallgatót. Megfogalmazáskor vigyázzunk tehát a következőkre: Használjuk a megfelelő kifejezéseket, semmiképpen sem olyanokat, amelyeket magunk sem értünk pontosan. Szerkesszük mondatainkat tisztán és világosan -- A túlbonyolított megfogalmazások veszélyes csapdák. Saját magunk is belezavarodhatunk, és butaságot mondhatunk. A hallgatót összezavarja, megtéveszti -- a mondat végére, nem tudja, miről szólt az eleje. Írott formában elveszi az olvasó kedvét az olvasástól, mert olyan "nyögvenyelős. Ráadásul bizalmatlanságot kelthetnek, mert a többszörösen összetett mondatok jellemzően azon személyek fegyverei, akik maguk sem tudják, mit beszélnek. Sok rossz példát hallunk a politikában, közéletben, amikor valaki a ködösítés eme formájával tereli el a figyelmet a lényegről. A nyelvhasználat egységessége -- igyekezzünk mindig közös nyelvet találni a másik féllel. Ez azt is jelenti, hogy a nyelv adott területe is legyen közös. Tehát ha olyan személlyel beszélünk, aki nem

7 járatos a közgazdasági szakkifejezésekben, akkor kerüljük a számára ismeretlen kifejezéseket, és fogalmazzuk meg azokat számára érthető módon. A nyelvi megfogalmazásnál fontos a választékos nyelvhasználat is, mert annak alapján értékelik a beszélőt. A kulturált, választékos, pontos megfogalmazás (vagy írásban a gondos helyesírás és szép stilisztika) azt üzeni a másik félnek, hogy egy intelligens, jól képzett, tehát megbízható személlyel áll szemben. Ha pongyolán fogalmazunk, hibákkal és rosszul központozva, azzal rontjuk saját hitelünket. Gondoljunk csak arra, hogy a híres szélhámosok legfőbb eszköze a választékos beszéd és megjelenés volt áldozataik meggyőzésében. A közlés egyértelműsége Négy alapelv betartásával megbízhatóan kiküszöbölhetjük a kommunikációs zavarokat. Ezek az alapelvek a következők: Mennyiség. Mindig annyi információt adj át a másik félnek, amennyire szüksége van a megértéshez. Ne locsogj fölöslegesen, de ne légy szófukar sem, ha pontosítani kell a közlésedet! Minőség. Ne mondj olyasmit, amiről tudod, hogy nem igaz, vagy nem tudod az igazát bizonyítani. Ezzel szavahihető maradsz a partner szemében. Relevancia. Csak arról beszélj, ami a közlés szempontjából fontos, ne beszélj mellé, ne traktáld a másik felet fölösleges logikai bukfencekkel. Modor. Kerüld a homályos, kétértelmű kifejezéseket, utalásokat. Légy nyílt és tárgyilagos. Nonverbális kommunikáció Az ember nem csupán szavakkal kommunikál, hanem a szóbeli közlést kísérő mozdulataival, arckifejezésével, térbeli elhelyezkedésével és megjelenésével is üzenetet közvetít -- ez a metakommunikáció. És amit a testünk elárul rólunk -- testbeszéd --, az sokszor beszédesebb, mint a szavaink -- érzelmi és fizikai állapotunkat, hangulatunkat, véleményünket, sőt jellemünket is kifejezi. Mint a kommunikációra általában, a nonverbális jelekre is érvényes, hogy "azok az emberek, akik több időt töltenek együtt, jobban megértik egymást, mint azok, akiknek a csoportkontaktusa kisebb" (Salzinger-Hammer-Portnoy-Polgar 1970). Egy hozzánk közelálló személynek már egy szemöldökrándulásából tudjuk, mit gondol. A feleség hazatérő férjére pillantva, vagy a köszönéséből kitalálja, ha rossz napja volt. Ha felhívjuk a barátnőnket, telefonon keresztül is érezzük, ha vidám, fáradt vagy dühös. Nem is az a fontos, "amit" mond, hanem "ahogy" mondja. Albert Mehrabian (1972) megállapítása szerint a teljes közlésrendszernek csak a 7%-a verbális (kizárólag szóbeli), a fennmaradó 38% vokális (hangszín, hanglejtés, beszédtempó) és 55% az ún. "kifejezőmozgás" (gesztikuláció, tekintet, mimika, testtartás, stb.). A nyelv szerepe a kommunikációban A kommunikáció legfőbb problémája mindig az, hogy két különböző személy között zajlik, akiknek gondolkodása, értékrendje, neveltetése stb. lényegesen eltér egymástól. Ezért az egyének gondolatait, közlendőit valamilyen a másik számára érthető formába kell önteni. A gondolatoknak nincs konkrét formájuk, ezért azokat "ki kellett találni" - így jött létre a nyelv. Az azonos csoporthoz tartozó személyek saját, közös jelrendszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével továbbíthatják gondolataikat. A kommunikáció ezen területével hihetetlenül széles szakmai terület foglalkozik, ezért mélyen belemennünk képtelenség lenne. Csupán néhány gyakorlati és alapvető pontra szeretnénk felhívni a figyelmet. A megszületett gondolatot tehát szavakba öntöm - ezt a folyamatot nevezik a szakemberek nyelvi kódolásnak. A megfogalmazott mondat azonban nem csupán nyelvtani szerkezet: jellemzőivel sok információt közöl magáról a megszólaló személyről is, és árnyalhatja, pontosíthatja a mondanivalót a másik fél számára. De ugyanígy megakadályozhatja a helyes értelmezést, megzavarhatja, félrevezetheti a hallgatót. Megfogalmazáskor vigyázzunk tehát a következőkre:

8 Használjuk a megfelelő kifejezéseket, semmiképpen sem olyanokat, amelyeket magunk sem értünk pontosan. Szerkesszük mondatainkat tisztán és világosan -- A túlbonyolított megfogalmazások veszélyes csapdák. Saját magunk is belezavarodhatunk, és butaságot mondhatunk. A hallgatót összezavarja, megtéveszti -- a mondat végére, nem tudja, miről szólt az eleje. Írott formában elveszi az olvasó kedvét az olvasástól, mert olyan "nyögvenyelős. Ráadásul bizalmatlanságot kelthetnek, mert a többszörösen összetett mondatok jellemzően azon személyek fegyverei, akik maguk sem tudják, mit beszélnek. Sok rossz példát hallunk a politikában, közéletben, amikor valaki a ködösítés eme formájával tereli el a figyelmet a lényegről. A nyelvhasználat egységessége -- igyekezzünk mindig közös nyelvet találni a másik féllel. Ez azt is jelenti, hogy a nyelv adott területe is legyen közös. Tehát ha olyan személlyel beszélünk, aki nem járatos a közgazdasági szakkifejezésekben, akkor kerüljük a számára ismeretlen kifejezéseket, és fogalmazzuk meg azokat számára érthető módon. A nyelvi megfogalmazásnál fontos a választékos nyelvhasználat is, mert annak alapján értékelik a beszélőt. A kulturált, választékos, pontos megfogalmazás (vagy írásban a gondos helyesírás és szép stilisztika) azt üzeni a másik félnek, hogy egy intelligens, jól képzett, tehát megbízható személlyel áll szemben. Ha pongyolán fogalmazunk, hibákkal és rosszul központozva, azzal rontjuk saját hitelünket. Gondoljunk csak arra, hogy a híres szélhámosok legfőbb eszköze a választékos beszéd és megjelenés volt áldozataik meggyőzésében. A közlés egyértelműsége Négy alapelv betartásával megbízhatóan kiküszöbölhetjük a kommunikációs zavarokat. Ezek az alapelvek a következők: Mennyiség. Mindig annyi információt adj át a másik félnek, amennyire szüksége van a megértéshez. Ne locsogj fölöslegesen, de ne légy szófukar sem, ha pontosítani kell a közlésedet! Minőség. Ne mondj olyasmit, amiről tudod, hogy nem igaz, vagy nem tudod az igazát bizonyítani. Ezzel szavahihető maradsz a partner szemében. Relevancia. Csak arról beszélj, ami a közlés szempontjából fontos, ne beszélj mellé, ne traktáld a másik felet fölösleges logikai bukfencekkel. Modor. Kerüld a homályos, kétértelmű kifejezéseket, utalásokat. Légy nyílt és tárgyilagos. Nonverbális kommunikáció Az ember nem csupán szavakkal kommunikál, hanem a szóbeli közlést kísérő mozdulataival, arckifejezésével, térbeli elhelyezkedésével és megjelenésével is üzenetet közvetít -- ez a metakommunikáció. És amit a testünk elárul rólunk -- testbeszéd --, az sokszor beszédesebb, mint a szavaink -- érzelmi és fizikai állapotunkat, hangulatunkat, véleményünket, sőt jellemünket is kifejezi. Mint a kommunikációra általában, a nonverbális jelekre is érvényes, hogy "azok az emberek, akik több időt töltenek együtt, jobban megértik egymást, mint azok, akiknek a csoportkontaktusa kisebb" (Salzinger-Hammer-Portnoy-Polgar 1970). Egy hozzánk közelálló személynek már egy szemöldökrándulásából tudjuk, mit gondol. A feleség hazatérő férjére pillantva, vagy a köszönéséből kitalálja, ha rossz napja volt. Ha felhívjuk a barátnőnket, telefonon keresztül is érezzük, ha vidám, fáradt vagy dühös. Nem is az a fontos, "amit" mond, hanem "ahogy" mondja. Albert Mehrabian (1972) megállapítása szerint a teljes közlésrendszernek csak a 7%-a verbális(kizárólag szóbeli), a fennmaradó 38% vokális (hangszín, hanglejtés, beszédtempó) és 55% az ún. "kifejező mozgás" (gesztikuláció, tekintet, mimika, testtartás, stb.). Metakommunikáció (nem verbális jelek) mimika tekintet hang, vokális elemek gesztus, testtartás, mozgás kronémika (az interakció időviszonya) proxémia (térközszabályozás) emblémák (ruha, hajviselet, díszek, jelvények)

9 A nonverbális jelek megerősíthetik, kiegészíthetik, helyettesíthetik a szóbeli közlést vagy annak egy részét és befolyásolhatják a közlésfolyamat alakulását. Ugyanakkor a nonverbális jelek tagadhatják is az elhangzott közlést (az illető mást mond, mint amit a gesztusaival, mimikájával kifejez, pl. megerősít valamit, "igen, közben tagadólag rázza a fejét, lesüti a szemét stb., ezzel a beszélő hiteltelenné válik). Ilyen esetben, ha a verbális és nonverbális kommunikáció között ellentmondást észlelünk, a nonverbális jelek üzenetét, valódiságát fogadjuk el. "...az elhangzó közlemény tartalmának egyik része az, aminek kedvéért a beszélő a közlésre rászánja magát, a másik pedig olyan összetevő, amely a szándékolt tartalommal mintegy együtt érkezik a közlemény címzettjéhez. Mindkét rész "informatív", de nem mindkettő "kommunikatív" is."(szende T., 1987) A nonverbális jeleket eredetük alapján a következő csoportokba sorolhatjuk: örökölt jelek -- ezek az alapérzelmek arckifejezései, pl. meglepetés, félelem, öröm, undor, jelentésük a világ minden táján azonos, ösztönösen megtanult jelek -- az adott kultúrától, közösségtől függnek, pl. bizonyos kézjelek, bólintás egyezményes jelek -- tudatosan kifejlesztett és tanult, meghatározott céllal használt jelek, pl. bizonyos szakmák belső egyezményes jelei vagy a siketnémák jelbeszéde A nem verbális jelek "kibocsátásának" gyakoriságát, típusát, illetve kontrollálását befolyásolja az egyén kora, iskolázottsága, személyisége, társadalmi környezete stb. A testbeszéd milyensége (a közléstől függetlenül) információt közvetít többek között a kommunikációban résztvevők érzelmi állapotáról (öröm, bánat, harag), tulajdonságairól (félénkség, önbizalom, jóindulat), a személyek egymáshoz való viszonyáról (meghitt rokoni kapcsolat, új kolléga, a gázóraleolvasó, rég látott ismerős, undok szomszéd), a résztvevők társadalmi helyzetétől (nagyfőnök, rendőr, hivatalnok) stb. Kommunikációs módszerek, technikák, praktikák, manipuláció A manipuláció meghatározása A szakirodalom definíciói szerint: A manipuláció a szimmetria álcájába öltöztetett aszimmetrikus kapcsolat, amelyben az egyik fél információtöbblet birtokában van, és ezzel olyan viselkedésre veszi rá a hátrányosabb helyzetű személyt, amelyre az nem lenne hajlandó, ha minden információt ismerne. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy kapcsolaton belül felborul a partneri viszony, az egyik fél lépéselőnybe kerül, és ezzel visszaél. Gyakran figyelhetünk meg ilyen "trükköket" a reklám területén. Amikor egy új szolgáltatást ajánlanak, általában csak a fogyasztó számára előnyös oldalról szólnak: elmondják, hogy mennyivel hatékonyabb a kozmetikai eljárás, de elhallgatják, hogy vannak veszélyei az egészségre nézve, vagy hangsúlyozzák, mennyivel olcsóbb az új mosószer, de nem beszélnek arról, hogy foltos marad majd a ruha. Ezzel az emberek jelentős részét rá tudják venni, hogy az új terméket kipróbálja. Persze, ha a reklámban elhangzana a negatívum is, akkor a fogyasztó gondolkodóba esne, és esetleg maradna a bevált módszernél vagy terméknél. Általában a manipuláció jelen van mindennapi életünkben, a társas érintkezés minden szintjén, a magánéletben, ezért hozzászoktunk, és elég nehéz lelepleznünk. Az udvariassági formulák, a bókok, a színlelt érdeklődés már mind különböző manipulációs eszközök, amelyek azonban nem válnak veszélyessé, amíg csak egy-egy helyzethez kötődnek, és nem károsak egyik fél számára sem. A manipuláció akkor válik veszélyessé, ha tartós befolyás alá vonja az egyik felet, és korlátozza annak szabadságát - számtalan példát láthatunk erre a párkapcsolatokban, tanár-diák vagy szülő-gyerek kapcsolatban. Miért veszélyes a manipuláció? A konzultánsi és tréneri munka során a tartós és hatékony együttműködés biztosítéka a feltétlen bizalom a kliens és közöttünk. A manipuláció kétélű fegyver, mert ha a másik fél rájön, hogy

10 manipulálták, teljesen elveszti a bizalmát. A manipulációt nem lehet megmagyarázni, indokolni. Legnagyobb kísértés az ember számár, hogy manipuláció révén jelentős előnyökhöz juthat egy olyan világban, ahol mindennapos létbizonytalanságban kell intézményeinket fenntartani. Egy-egy adományozó, támogató segítségének megszerzése létkérdés lehet számunkra. Éppen ezért még veszélyesebb következményi lehetnek, ha megpróbáljuk őket manipulálni. Egy apró lépésekkel kiépített partnerség biztosabb alap, mint egy csellel szerzett hatalmas támogatás. Mert ha a másik fél rádöbben, hogy becsapták (márpedig előbb-utóbb rá fog jönni), végleg búcsút mondhatunk jóindulatának, ráadásul számíthatunk rá, hogy a rossz hírt másoknak is elmeséli, ezzel akár több támogatót vagy partnert is elveszíthetünk egyszerre. A manipuláció visszaélés a bizalommal!!! A befolyásolás és manipuláció határai Nem könnyű megvonni a határvonalat befolyásolás és manipuláció között. Ha a tapasztaltabb és felkészültebb fél tanácsot ad, saját tapasztalatait mondja el, ezzel erősen befolyásolhatja a másik oldalt, aki bízik benne, és hisz neki. Nem beszélhetünk manipulációról, amíg a fölényben lévő személy igyekszik minden kérdésben megosztani tudását a másikkal, korrektül tájékoztatja a partnert, és valóban minden tapasztalatát elmondja. A manipuláció ott kezdődik, amikor csak a saját céljainak megfelelő információkat adja át, és ezzel előre megszabja, milyen döntést hoz majd partnere. Magyarán: megfosztja a másik felet a döntés szabadságától. Kommunikáció a csoporton belül CSOPORTOS KOMMUNIKÁCIÓ jellemzői ÉS PROBLÉMÁI Kommunikációs struktúrák Egy csoporton belül általában kétféle kommunikációs struktúra működik párhuzamosan: a tudatosan megtervezett és kialakított - vagy látható a rejtett struktúra, amelyeket az emberek és viszonyok alakítanak ki. A két struktúra átfedheti egymást, de gyakran a rejtett struktúra dominál és ilyenkor senki sem érti, hogy az általuk kialakított, megtervezett rendszer mért nem működik rendesen. A tudatos vagy látható struktúra A vezetés vagy a csoport közösen kialakított rendszere, amelyet annak alapján terveznek meg, hogy: mekkora csoportnak kell kommunikálnia, milyen feladatokat, munkákat kell koordinálni, elvégezni, milyenek a műszaki feltételek, milyenek az intézményi és anyagi keretek, milyen a szervezet korbeli, nembeli és végzettségi összetevői stb. A láthatatlan struktúrát azonban egészen más szempontok alakítják: milyenek a csoporton belüli tényleges hatalmi és erőviszonyok, milyenek az egyes személyek közötti kapcsolatok, milyen burkolt szándékok mozgatják az egyes résztvevőket, milyen - a közöstől eltérő - személyes célok vannak jelen a csoportban, milyen elfojtott, megoldatlan konfliktusok lappanganak stb. Ebből is láthatjuk, hogy a rejtett struktúrák egyrészt lehetnek veszélyesek, de mindenképpen elnyomhatják a józan ésszel kialakított rendszert, hiszen az emberek nem tudnak túllépni saját árnyékukon.

11 A rejtett és látható struktúrán belül is vannak szerepek - ahogyan a csapatokban általában. Nézzük pihenésképpen néhányat a leggyakoribbak közül: Konstruktív szerepek: belső informátor Rendkívül jó készsége van a belső hírek gyűjtésére - mindenkivel találkozik, beszélget, az emberek elmondják neki a híreket, problémákat. külső informátor folyamatos mozgásban van a világban, idegenekkel találkozik, gyorsan és könnyen felfog dolgokat, ő szokott minden reklámból és bulettinből több példányt felmarkolni. a kém kiszimatolja a dolgokat, be tud épülni mások bizalmába, és azok azt is elmondják neki, amit esetleg nem akarnak. Vagy a semleges emberek hordják hozzá az információkat a diszpécser át tudja látni a kommunikációs hálózatot, folymatosan követi, kinek mire van szüksége és eszerint lövi tovább a dolgokat a szűrő a szűrő hasonló, de képes értékelni a bejövő információkat, és a fölöslegeseket kidobni. Ha nem jól működik, katasztrófát okoz, ha jó, akkor aranyat ér a mikroszkóp azokat a részleteket is meglátja egy információban, ami elsőre senkinek nem tűnik fel. Nagyon alaposan vizsgál meg mindent, ezért észreveszi a hibákat is az analitikus kielemzi és levezeti az információkat - milyen hatásai vannak, lesznek, mit jelent számunkra a kombinatorikus a sok kicsi részletet képes összerakni - érzi, hol illeszkednek egymáshoz a részek, és kikerekíti belőle az egészet Vannak nem egyértelműen konstruktív viselkedési formák is, amelyek árthatnak a kommunikációnak. Például: a pletykafészek mindegy, hogy mi, csak zúgjon. Minden kis hírt azonnal továbbad tekintet nélkül a következményekre. a kommentátor Minden információt megtold a saját véleményével, nézetével - akkor is, ha nincs elég ismerete ehhez. a kivetítő Bármi megy be információként, ő azt sokszorosan felnagyítva, eltúlozva továbbítja. A dekoratőr A számára kicsit fád ifnormációkat "kicsinosítja", becsomagolja, aztán ember legyen a talpán, aki kihámozza az igazságot. A bitorló Saját pozíciójának erősítése érdekében visszatart információkat - hiszen a manipulációhoz információtöbbletre van szükség, így sokszor gáncsolja a munkát. Salátagyár a kombinatorikus destruktív ellentéte, aki erőszakkal az össze nem illő dolgokat is keveri és ezzel megzavarja a többieket is.

12 Hierarchia és kommunikáció a csoporton belüli kommunikációs rendszert nagyban befolyásolja a hierarchia formája és mértéke. Egy erős, diktatorikus vezetés akkor is ragaszkodni fog az információk ellenőrzéséhez, ha ezzel gátolja a munkát. Egy baráti csoport szintjén mozgó csoport mindent igyekszik majd megosztani egymással, mindenkinek korlátlan hozzáférést biztosít minden információhoz. Ez nemes gesztus, de valamennyi tag rá van kényszrítve, hogy selejtezze, osztályozza és feldolgozza az ifnormációkat, ami jelentős munkatöbblet. Semmilyen struktúra mellett sem szeretnénk állást foglalni, hiszen mindegyik lehet előnyös bizonyos helyzetekben. Az alábbiakban csak bemutatjuk a legalapvetőbb fomákat előnyeikkel és hátrányaikkal. A formációk Lineáris A tagok csak a hozzájuk legközelebb álló pontokkal kommunikálnak egyenesen - a lánc két végén elhelyezkedők csak eggyel-eggyel. Rendkívül átlátható, de lassú és nehézkes. Ha a lánc egy tagja kiesik, a kommunikáció megbénul. Körkörös A tagok körkörösen tudnak kommunikálni, nincs központi elosztó, mindenki demokratikusan ugyanannyi információhoz juthat. De a kör is könnyen megszakadhat. Pókháló Egy nyilvánvaló központon gyakorlatilag minden információ keresztülfolyik, de a rendszer valamennyi tagja szabadon kommunkálhat az összes többivel. Megszervezése is kialakítása komoly munka, de rendkívül rugalmas tud lenni. A központ szerepe a legsebezhetőbb és veszélyesebb. Hálós Annyiban tér el az előbbitől, hogy nincs központ, szabadon és demokratikusan szerveződik. Bármely tagja pótolható, folyamatosan működő rendszer, de kaotikussá válhat. Hópehely A pókhálótól abban különbözik, hogy az egyes pontok csak a központtal vannak összekötve, egymástól elszigeteltek - ha a központot kiiktatjuk, megbénul az egész. A kommunikációs struktúra elemzése és fejlesztése Ha új struktúrát akarunk kialakítani vagy a meglévőt tökéletesíteni, okvetlen elmezésekkel kell kezdenünk. A fentiekben már felsoroltuk néhány alapvető szempontot, ezeket csak átismételjük. A rejtett és látható struktúra ütközésének elkerülésére érdemes rugalmasan hozzálláni a munkához, és az előbbieken túl még megvizsgálni: milyen a kommunikációban résztvevők egymáshoz fűződő viszonya? - milyen régen ismerik egymást, milyen az emberi kapcsolat közöttük? Dolgoztak-e már együtt, és ha igen milyen eredményességgel? Milyen az értékrendjük, mennyire tudják azt egyeztetni egymással - ez fokozhatja vagy gátolhatja a hajlandóságot a kommunikációra vannak-e megoldatlan konfliktusok, versengés, rivalizálás? milyen a valós hatalmi rendszer a csoportban? Van-e "árnyvezető", tekintély, akit mindenki elfogad? Vannak-e problémás emberek, személyek kik véleményformálok, kik a kiskatonák? Milyen az egyes tagok személyisége? Ki bírja jobban a felelősséget, ki kevésbe?

13 Ki szófogadóbb, ki "kicsapongóbb"? Ki milyen mértékben ki milyen kommunikációs szerepet játszott eddig? milyen a tagok csoporthoz való hozzáállása kik az elkötelezettek, minden körülmények között vállalók kik a kispadon ücsörgők kik a teljesen semlegesek, csak pénzért dolgozók Ha az elemzésekkel készen vagyunk, általában magától kialakul a térkép, ahol az egyes pontok természetesen elfoglalt pozíciójára érdemes építeni. Ilyenkor az aránytalanságokat és hibalehetőségeket próbáljuk kiszűrni: minden pozíció helyettesíthető legyen valamilyen ideig kulcsfontosságú feladatokat ne végezzen egy ember, ert belegabalyodik arányosan legyenek elosztva a feladatokat minden pont a műszaki és személyi feltételeinek megfelelő feladatot kapjon - az alábecsülés éppen olyan veszélyes, mint a túlzások az egymással összefüggő munkát végzők akadálytalanul tudjanak egymással kommunikálnia a szükséges mértékben legyen biztosítva az információk ellenőrzése és követése - nem CIA módszerekkel, de tudjunk róla, ha valami elkallódna vagy elakadna legyen tartalék kapacitás a rendszerben maximálisan használja ki lehetőségeit, hiszen a mai világban az információ a ledrágább áru legyen megfelelő fórum a hibák szűrésére és módosításokra - értékelés, megvitatás stb. A szervezet belső kommunikációja A belső kommunikáció a legtöbb szervezetben intuitíve vagy szokásjogok alapján működik. Szerencsés esetben és főként kisebb szervezeteknél működhet, de egy nagyobb létszámú társaság esetében, amelynek komplex és bonyolult feladatokat kell megoldania, párhuzamosan többféle programot, munkát kell koordinálnia, már csődöt mondhat. A szervezetben dolgozók és a vezetők sokszor nehezen jönnek rá, hogy a legtöbb konfliktus, probléma forrása csupán a hiányosan, elégtelenül működő belső kommunikáció. A belső kommunikáció feladatai Közvetíteni a munkához szükséges információkat Mi zajlik a szervezetben - milyen feladatok vannak éppen, ki mit csinál stb. Elengedhetetlen az egyének számára, hogy meg tudják tervezni saját munkájukat - főként, ha csapatokban dolgozunk. Azok a feladatok kapnak prioritást, amelyeknek eredményére a másiknak szüksége van, határidők és egyéb elvárások betartása stb. Mi zajlik a szervezeten kívül, ami befolyásolja a munkát? - ne bekötött szemmel bolyongjunk a labirintusban, legyünk tisztában vele, milyen egyéb tényezők fogják befolyásolni munkánk eredményét - ne dolgozzon valaki egy törvény elemzésén, ha a jövő héten fogja tárgyalni a parlament a módosítást. Közvetíteni a szakmai fejlődéshez szükséges információkat Milyen segédanyagot, hol találok meg? - katalógusok, nyilvántartások Milyen képzési lehetőségeim vannak? - meghívók, értesítők Kitől tudok tanácsot, segítséget kérni? - belső munkamegosztás, szakterületek tisztázása, a munka folyamatos koordinálása Ki milyen problémán dolgozik, milyen eredményei vannak? - szakmai egyeztetők, beszámolók Irányítani és szűrni az információkat A fölös információk ne terheljék a csatornákat - tudnunk kell, mennyire képesek szűrni az emberek az infomációkat, és ha ez túl sok időbe telik nekik, akkor a felsőbb szinten kell megszűrni, hogy

14 minden időben legyen feldolgozva. A rossz helyre érkező információk gyorsan eljussanak valódi céljukhoz - sokszor a címzés hibás - erre is kell mechanizmus, hogy kijavítsuk a hibát, és minél gyorsabban a megfelelő helyen érjen földet az infó. Tájékoztatni az embereket az őket érintő kérdésekben közös rendezvények, akciók - ez inkább pszichológiai szempontból fontos. Ha ilyen hírek nem jutnak el valakihez, az mellőzöttnek érzi magát, duzzogni kezd, romlik a vizsonya azokkal, akik kaptak meghívót. szabadságok, betegségek, munkaképtelenség - kire ne számítsanak, kit kell helyettesíteni. műszaki és egyéb problémák - milyen gondok adódnak, mikorra lesznek elhárítva. Enélkül nem tudja senki hatékonyan tervezni a munkáját. Ha a telefonvonalak "beáztak" és két napig nem lehet telefonálni, akkor az időt más munkával töltsük ki, ne lógassuk a lábunkat. szervezeti kérdések, változások, problémák - vannak olyan problémák, amikről jobb, ha nem tudnak, mert csak idegesítené őket, és gyorsan meg lehet oldani, anélkül, hogy nehézséget okozna. De ha komolyabb gondok adódnak a finanszírozás terén, ne egy külső embertől tudják meg, hogy a cég nem fizeti a számlákat, vagy ne a fizetés napján vegyék észre, hogy késnek a bérek. Az sem jó, ha semmiből-semmi, egyszercsak egy idegen arc ül a régi munkatárs helyén minden kommentár nélkül. Az ilyen információk erősen befolyásolják az emberi faktort, megteremtik a megfelelő bizalmat, nyitottságot az emberek között, megelőzhetik a sokkot, pánikot, pletykát stb. A kommunikáció szerepe a konfliktuskezelésben Konfliktus A konfliktus fogalma a latin confligere szóból származik, jelentése harcolni, küzdeni. A kifejezést ellentétes erők, hatások összeütközésénél használjuk. A konfliktusokat a személyiséget fejlődése során érő káros, megterhelő -- elsősorban érzelmi-indulati -- hatások okozzák, amelyek aztán befolyásolják az egyéniség, a jellem kialakulását. Az érzékeny, fejlődő, alakuló személyiség szeizmográfként reagál a megterhelésekre, ezért olyan súlyosak és hosszan hatóak a kisgyermekkorban, csecsemőkorban szerzett lelki sérülések, de a későbbiek sem elhanyagolhatók (pl. a hasonlóan érzékeny kamaszkorban). A lélekben egymással ellentétes erők küzdenek, melyek nyomán diszharmónia keletkezik. Megkülönböztetünk külső és belső konfliktust: a külső konfliktus -- az egyén és a külvilág között zajlik, a belső konfliktus -- az egyén belső világában zajlik, vágyai, adottságai, indulatai között A külső konfliktusok akkor okoznak igazán problémát, ha már meglévő belsőkhöz társulnak. Ezek a belső konfliktusok rendszerint krónikusak, az egyén régóta "dédelgeti" őket, és kialakul az ördögi kör -- mivel nem tud megszabadulni tőlük, sajátos ismétlődésre hajlamosak, mindig hasonló élményhelyzetbe hozzák az egyént. Egy adott helyzetben kialakuló, aktuális konfliktus még súlyosabban hat azáltal, hogy felidézi a régi, krónikus konfliktust. Egyszerűen szólva: akárhogy álljunk is meg egy tömegben, mindig éppen a fájós tyúkszemünkre taposnak. A konfliktusok (feltárása) esetében az okozza a legnagyobb gondot, hogy az emberek igen sajátosan próbálnak megszabadulni a számukra fájó, elviselhetetlen gondolatoktól, érzésektől - a tudattalanba száműzik, elfojtják azokat. Ezek sokszor mélyen eltemetettek és aztán különféle neurotikus tünetben, szorongásban törnek elő. A felületes, külső szemlélőnek néha igazán érthetetlen, hogy valaki miért egy "apróság miatt bukik ki", omlik össze. A többszörösen ismétlődő

15 érzelmek és hatások, ismétlődő nehéz helyzetek érzékennyé teszik a (neurotikus) személyiséget. A benne működő, sérült érzelmi-indulati hatóerők megint zavart szenvednek és a megterhelő élmények, újabb stresszhelyzet hatására felborul az amúgy is ingatag egyensúly - ahogy mondani szokás, "túlcsordul a pohár". Sokan sokféleképpen magyarázzák magát a konfliktust: Egy "kortárs definíció" szerint a konfliktus olyan helyzet, amikor két vagy több fél ellentétes vagy összeegyeztethetetlen elképzelése, nézete, érdeke, álláspontja, értéke stb. kerül összeütközésbe, ezek egymással vetélkednek, konfrontálódnak, esetleg (kölcsönösen) kizárják egymást. Az egyik fél hozzáállása gátolja a másik nézeteinek, elképzeléseinek, érdekeinek, értékeinek érvényesítését. Mindannyian voltunk valamilyen konfliktus szenvedő alanyai, ismerjük az azt kísérő negatív érzéseket, a haragot, a tehetetlenséget. A konfliktus mégis természetesnek mondható, az emberi kommunikáció velejárója, nem lehet teljesen kivédeni. El lehet kerülni a másokkal való konfrontálódást, a konfliktusból ki lehet lépni, kikerülni, tagadni - és lehet kezelni, meg lehet oldani. Egy másik, sarkalatos vélemény szerint a konfliktus olyan összeegyeztethetetlen helyzet, amikor az egyik tendencia érvényesülése (végérvényesen) kizárja bármely más tendencia megvalósulását. Illusztrációképpen a két hajótörött példáját hozza fel, akik egy mentőcsónakban hányódnak a tengeren és csak egy személy számára elegendő az élelem, tehát az egyiknek el kell pusztulnia, hogy a másik életben maradjon. Eszerint nagyon ritkán kerül az ember valódi konfliktus helyzetbe, mert a konfliktus alatt nem ellenvélemények ütközését, nem csupán konfrontációt ért, e nézet szerint, ha az egyik fél érvényesíteni akarja az akaratát, érdekét, az lehetetlenné teszi, hogy a másik is megtegye. A konfliktusok kérdésével bővebben a szervezetfejlesztés keretén belül foglalkozunk. Az alábbiakban nézzük meg azt, hogy e konfliktuskezelés során az egyes lépéseknél mire kell ügyelnünk, milyen kommunikációs eszközöket használhatunk. A konfliktusmegoldás lépései bevezetés -- a felek bevonása a megoldás folyamatába. A feleket, amelyek rendszerint már fülig merültek saját konfliktusukba meg kell győznünk, hogy a helyzeten lehet és kell is segíteni. Ha itt sikeresek vagyunk a munka felét már el is végeztük... Használható kommunikációs eszközök A kommunikáció segítségével fel kell oldanunk a felek ellenérzéseit, hagynunk kell, hogy levezethessék felgyülemlett feszültségeiket. Semmilyen formában sem szabad ítélkeznünk, lehetőleg minden megnyilvánulásra pozitív választ kell adnunk. Használjunk általános megfogalmazást: "általában mindenki reménytelennek tartja a helyzetet...". a konfliktus rekonstruálása -- feltárjuk a konfliktus történetét, kialakulását, egész menetét. A felek elmesélik saját élményüket, nézetüket. Közben tisztázzuk, miből is ered valójában a probléma. Használható kommunikációs eszközök Ehhez először a "siratófal" technikát érdemes alkalmazni. A falnak mindent el lehet panaszolni, mert az megőrzi titkainkat, rezzenéstelenül áll, és nem szól közbe, nem zavar. Igyekezzünk minél többet "kicsalogatni" a felekből. Használjuk az aktív figyelmet, óvakodjunk minden megítéléstől, véleményezéstől. Ha szófukar a partner próbáljunk csalogatókat használni: "ez nagyon izgalmas...", "ez érdekel, mondana többet róla?", "nem értettem pontosan azt a részt, hogy..." Ha a partner az ellenkező véglet, tehát nagyon bőbeszédű, a rengeteg információból ki kell szűrnünk a számunkra hasznosat és fontosat, ezért irányított, de nyitott kérdéseket tegyünk fel: "ön erre hogyan reagált?", "mit érzett ekkor?", "mi történt ezután?" stb.

16 a konfliktus megfogalmazása -- a valódi forrás megfogalmazása, az okok tisztázása, a közös érdekek megkeresése. A felek segítségével objektív képet alkotunk a helyzetről, segítünk nekik körülírni valós igényeiket, szükségleteiket. Azt kell kimondanunk, amit a felek nem tudnak vagy nem akarnak megfogalmazni. Minden esetben úgy, hogy ők ezt reálisnak és jogosnak érezzék, de a másik fél számára is jogossá kell tennünk az igényeket. Használható kommunikációs eszközök Itt a kommunikáció folyamatosan a mi kezünkben van. Tudatosan és komolyan használjuk az "énüzenet" technikáját: vagyis saját és a résztvevő felek érzésein és igényein keresztül értessük meg a másik féllel a helyzetet, de semmilyen esetben se minősítsük egyik felet sem. Arról beszéljünk, ami a konfliktus valódi forrása. megoldási lehetőségek keresése -- a lehetséges megoldások felvázolása és egyeztetése a felekkel. A felekkel közösen felvetünk minél több lehetséges megoldást, majd értékeljük azoknak hatását mindkét félre. Ügyeljünk rá, hogy merjék elmondani javaslataikat, tegyük azokat érthetővé a másik számára is, segítsünk tisztán és pontosan fogalmazni nekik. Használható kommunikációs eszközök Használjunk csalogatókat, nyitott kérdéseket: "mi lenne számodra az elfogadható megoldás?", "mit kellene tenni, hogy ez változzon". Óvakodjunk az értékeléstől! Minden javaslatot jegyezzünk fel, és csak akkor kezdjünk értékelni, ha már kifogytak az ötletből. Az értékelésnél ne adjunk lehetőséget a kategorikus elutasításra, tehát ne használjunk zárt kérdéseket (amelyekre igennel vagy nemmel tudnak felelni). Ne azt kérdezzük "ez neked megfelel?", hanem azt "ez a lépés számodra mit jelentene?". Fő célunk legyen az, hogy minél pontosabb és konkrétabb visszacsatolást nyerjünk mindkét féltől. Így lépésről lépésre jutunk közelebb a mindkét fél számára megfelelő megoldáshoz. megegyezés -- a kiválasztott megoldásból adódó eljárások szóban vagy írásban történő rögzítése. A jövőbeni magatartást, szabályokat mindkét félnek be kell tartania. A megállapodás megfogalmazásánál legyünk egyértelműek, pontosak és kimerítőek. Ösztönözzük a résztvevőket, hogy minden esetre kiterjedjen a figyelmük. Használható kommunikációs eszközök Itt fő feladatunk, hogy a kiválasztott eljárást nagyon konkrét formába öntsük - nem elég "az ezentúl mindenki rendesen fog viselkedni...", hanem az egyességnek legyen része: "X minden reggel legkésőbb 9.00-ra beér az irodába, viszont nem vállal túlórákat. Ha nem tudnak befejezni egy adott munkát, akkor egyeztetés után Y és X együtt dolgoznak munkaidő után X lakásán" és hasonlók.

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Francia nyelv A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása

Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása Személyes és szakmai hatékonyság tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők

Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Szocializá Szocia ció lizá Buda Béla (1986) meghatározása szerint: A szo cializáció tehát: tanulási folyamat

Szocializá Szocia ció lizá Buda Béla (1986) meghatározása szerint: A szo cializáció tehát: tanulási folyamat HOVA JUTOK INNEN? A DISZFUNKCIONÁLISAN MŰKÖDŐ CSALÁD, MINT ELSŐDLEGES SZOCIÁLIS SZÍNTÉR Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete Nagykanizsai Telephelye Előadó: VARGA VIKTÓRIA Buda Béla

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés Szolnok Városi Óvodák Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény Százszorszép Óvoda referenciahely: A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8

Értékelési szempont A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 2 Összesen 8 Összefoglaló táblázatok a portugál nyelv középszintű szóbeli vizsga értékeléséhez A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja középszinten.

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Az érett személyiség Allport szerint

Az érett személyiség Allport szerint A tanár személye Az érett személyiség Allport szerint 1. Az én érzésének kiterjesztése, a szükséglet-kielégítéstol a külvilág iránti nyitottságig. 2. Meghitt viszony másokkal. Intimitás, megértés, tisztelet.

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016

Nehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016 Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.

ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA

Részletesebben

Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében)

Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében) Az eredményes tárgyalás alapelemei a túsztárgyaló nézőpontjából (találkozás a másikkal az ő világról alkotott belső mentális térképében) Végh József nyá. r. ezredes Klinikai szakpszichológus TA szervezet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK

Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élek, de nem autista vagyok elsősorban. (Ellen Notbohm:

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS

SZERVEZETI VISELKEDÉS SZERVEZETI VISELKEDÉS DR. FINNA HENRIETTA EGYETEMI ADJUNKTUS MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK FINNA@MVT.BME.HU Q.A.317. +36-1-463-4010 Meggyőzés és társai 1 http://tinyurl.com/kutatok2016 2 További

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok

Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Készségfejlesztés, konfliktuskezelő képesség, egyéni megküzdő-képesség fejlődését elősegítő programok Az élet minden területén és bármely élethelyzetben keletkezhetnek konfliktusok. A gyermekek együttélésében,

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Kommunikációelmélet. A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban

Kommunikációelmélet. A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban Kommunikációelmélet II. előadás A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban 1. az információelmélet kommunikációnak tekint mindent, amiben információ-továbbítás történik, függetlenül

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben