A Szeged Temesvár városverseny dimenziói *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szeged Temesvár városverseny dimenziói *"

Átírás

1 DR. GULYÁS LÁSZLÓ SISÁK ERZSÉBET A Szeged Temesvár városverseny dimenziói * Bevezetés A történelem folyamán bizonyos versengés mindig folyt a városok között, néha a hatalomért (hol legyen a püspöki székhely?), néha a gazdasági előnyökért (melyik település tarthasson országos vásárt?). Ez a városverseny az Európai Unió régióközpontjai között napjainkban is folyik. 1 Jelen tanulmányban bemutatjuk a Szeged Temesvár városversennyel kapcsolatos kutatásaink eddigi eredményeit. A délkeleti magyar román határ két oldalán elhelyezkedő két régióközpont, Szeged és Temesvár versenyét vizsgáló kutatásunkat 2005 őszén indítottuk el. A kutatás első szakasza 2007 júniusában zárult. Jelen tanulmány első része bemutatja kutatásunk módszertani alapjait, míg második része a városverseny egy konkrét dimenzióját tárja fel. A kutatás módszertani keretei Tímár Judit szerint egy település lakói saját városuk sikerét három viszonyítási rendszerben mérik: 2 1. A város helyzete saját lehetőségeihez képest: azaz, hol áll a város a városversenyben ahhoz képest, ahol állhatna? 2. A város helyzete saját múltjához viszonyítva: azaz, saját városunk a múltjához képest előrébb vagy hátrébb áll a városversenyben? 3. A város helyzete más városhoz viszonyítva: azaz, a saját városunk hol áll a versenyben egy másik városhoz vagy városokhoz viszonyítva? Az első viszonyítási pont rendkívül szubjektív, objektív mutatószámokkal nehezen megfogható, ezért további vizsgálatát kizártuk. A kettessel jelzett viszonyítási pont körbejárása egy történeti dolgozathoz vezetne, ezért további vizsgálatát szintén kizártuk. A fentiek miatt kutatásunkat a hármassal jelzett viszonyítási rendszerre építettük, azt vizsgáljuk, hogyan néz ki a Szeged Temesvár városverseny. A verseny általában nyerteseket és veszteseket jelent. Így joggal merül fel a kérdés: mi alapján minősülhet egy város győztesnek vagy vesztesnek? A nemzetközi szakirodalomban erre a kérdésre születtek rövid és hosszú válaszok. Tipikus rövid válasz a Hall és Hay szerzőpáros válasza 3, akik a siker ismérvének csupán a népesség és a foglalkoztatás bővülését tekintették. Ezzel szemben tipikusan hosszú válasznak tekinthető Brunet 1989-ben, a DATAR részére készített jelentése, mely 165 európai várost rangsorolt 16 jelzőszám alapján. (DATAR a francia Területszervezési és Regionális Fejlesztési Bizottság nevének rövidítése A szerk.) A magyar szakirodalom főárama a városversenyt a területi verseny egy fajtájának tekinti, amelynek végső célja az adott város gazdasági növekedésének, fejlődésének, valamint a városban előállított jövedelemnek a tartós növelése. 4 Tímár Judit mutat rá, hogy a magyar szakirodalom ezen áramlatának szóhasználatában a siker és versenyképesség kategóriája gyakran keveredik. 5 Kutatásaink során nem kívántunk a versenyképesség * A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 1 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest Pécs, old. 2 Tímár Judit: A városverseny, várossiker elméleti kérdései: Kutatási célok, módszerek. Id. mű Timár Velkey (szerk.): Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Békéscsaba Budapest, 2003, 21. old. 3 P. Hall D. Hay: Growth center sin the European urban system. Heineman, London, Lengyel Imre Rechnitzer János: A városok versenyképességéről. Id. mű Horváth Gyula Rechnitzer János (szerk.): Magyarország területi térszerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs, old. 5 Tímár Judit: A városverseny, várossiker elméleti kérdései: Kutatási célok, módszerek. Id. mű Timár Velkey (szerk.): Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Békéscsaba Budapest, 2003, 11. old.

2 A SZEGED TEMESVÁR VÁROSVERSENY DIMENZIÓI 83 fogalmának és a városverseny fogalmának elméleti különbségeire kitérni, célunk a városverseny lehetséges vizsgálati dimenzióinak megragadása volt. Kiindulási pontunk Enyedi György, illetve Horváth Gyula tanulmányai voltak, amelyekben megpróbálták rendszerezni azon tényezőket, amelyektől a város sikeressége függ. Enyedi György 1996-ben a sikeres város jellemzőit az alábbi 10 pontban foglalta össze Képes gazdaságszerkezeti változást véghezvinni, és a város foglalkoztatási szerkezete az ipari termelésről a szolgáltatásra tér át. 2. A tercier tevékenységen belül a nagy értékhozzáadó alszektorok (kutatás-fejlesztés, üzleti szolgáltatások) növekednek. 3. A város innovatív jellegű (azaz képes az innovációra). 4. A termelés tudásalapúvá válik. Egyes tudásigényes ágazatok telephely-kiválasztásában kifejezetten szerepet játszik, hogy a leendő munkatársak szeressenek ott élni. A magasan kvalifikált munkaerő jelentős fogyasztó, különleges igényeket támaszt a szolgáltatásokkal, a településkörnyezettel, általában az élet minőségével szemben. A sikeres város meg tud felelni ezeknek az igényeknek. 5. A döntési központok helyben épülnek ki, és ebben a helyi társadalom és vállalkozói kör is szerepet kap. 6. A városban a felsőfokú szakképzettség növekvő színvonalával rendelkező széles és gyorsan bővülő középosztály található. 7. Megnő az igény az esztétikus városi környezet, a szabadidő változatos eltöltése, a jó minőségű, nem anyagi jellegű szolgáltatások iránt. 8. A gazdaság és a fogyasztás bővülése kedvezőtlen külső következményekkel jár forgalmi zsúfoltsággal és környezetszennyezéssel, a sikeres város felkészül ezek kezelésére. 9. A város erőteljes külföldi kapcsolatokat épít ki. 10. A városban nagyobb a lakosság jövedelme (magas és/vagy gyorsan növekszik az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék), bővül a foglalkoztatás. Horváth Gyula a város sikerét ezen a városhierarchiában elfoglalt pozíciót értjük befolyásoló 11 tényezőt határozott meg, ezek az alábbiak: 7 1. nagyipari csoportok irányító központjainak jelenléte, 2. a termelési szerkezet diverzifikáltsága, 3. felsőoktatási kutatási bázisok működése, 4. kísérleti fejlesztőhelyek megléte, 5. a népesség gyors mozgását biztosító infrastruktúra megléte (légi közlekedés, autópálya, telekommunikációs hálózatok), 6. az információk áramlását biztosító kapcsolati rendszerek (konferenciák, rendezvények) szervezése, 7. a termelő szolgáltatási ágazatok (üzleti tanácsadás, marketing, reklám, számítástechnika) jelenléte, 8. pénzügyi erőforrások, támogatási rendszerek megléte, 9. innovációorientált fejlesztési stratégia, rendezési tervek kidolgozottsága, 10. az oktatási, kulturális és sportlétesítmények könnyű megközelíthetősége, 11. magas színvonalú lakófunkciókat kielégíteni képes városrészek, negyedek megléte, építése. Mint látható, a siker tényezőit felsoroló két megközelítés többé-kevésbé fedi egymást. Ezért azt a módszertani megoldást választottuk, hogy egyesítettük és néhány helyen módosítottuk a két listát, így az alábbi 12 dimenziót kaptuk. 8 A Szeged Temesvár városverseny vizsgálatának dimenziói 1. Hogyan néz ki a város gazdasági életének szerkezete? 2. Betelepedtek-e a városba fontos nagy cégek? 3. Hogyan néz ki a város tercier szektora? 6 Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, 1996, old. 7 Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus, Pécs Budapest, 1998, 227. old. 8 Gulyás László: Esélyek és elszalasztott lehetőségek, avagy Szeged régióközponttá válásának problémái. Az EETOSZ Jubileumi Emlékkönyve, Budapest, old. (EETOSZ Emberi Erőforrásgazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége)

3 84 DR. GULYÁS LÁSZLÓ SISÁK ERZSÉBET 4. Hogyan áll a város a K+F-tevékenységgel? 5. Hogyan áll a város a felsőoktatással? 6. Hogyan áll a város az úgynevezett kapcsolati rendszerekkel (turizmus és állandó rendezvények)? 7. Hogyan áll a város a népesség gyors mozgását biztosító infrastruktúrával? 8. Képes-e a város a tudásalapú termelést munkaerővel kiszolgálni? 9. Hogyan néz ki a város társadalmi szerkezete? 10. Vannak-e a városban magas színvonalú lakófunkciókat kielégíteni képes városrészek, negyedek? 11. Hogyan kezeli a város a fejlődésből eredő negatív következményeket? 12. Milyen külföldi kapcsolatai vannak a városnak? A 12 dimenzió meghatározása után a következő lépés a dimenziók konkrét tartalommal való megtöltése volt. Úgy véltük, ahhoz, hogy egy-egy dimenzió mentén mérhető legyen a két város különbözősége, minden dimenziót tovább kell bontani olyan elemekre, melyek összehasonlíthatók. Ez a bontás kérdések segítségével történt meg (lásd 1. táblázat). A kutatás következő lépésében minden egyes kérdéshez megpróbáltunk mennyiségi mutatókat konkrét számokat rendelni. A kérdések egy részénél ezen mutatók maguktól adódtak. Például a felsőoktatás vizsgálatánál az egyes egyetemeken tanuló diákok száma, annak évenkénti változása egyértelműen lehetővé tette a két város összehasonlítását. Viszont voltak olyan dimenziók, ahol kettős problémával szembesültünk. Egyrészt nem sikerült konkrét mennyiségi mutatót találnunk. Másrészt, ha kigondoltuk, hogy mi lenne az a mennyiségi mutató, amelyre szükségünk volna, nem tudtunk a mutató mögé konkrét számot/adatot szerezni. Különösen Temesvár esetében voltak komoly gondjaink a statisztikai adatok hiánya miatt. A dimenziók kérdésekre történő bontása 1. táblázat A dimenzió sorszáma A vizsgálandó kérdések 1. A termelési szerkezet mennyire diverzifikált? Áttért-e már a város az ipari termelésről a szolgáltatásra? 2. Milyen hazai cégek telepedtek meg a városban? Milyen külföldi cégek telepedtek meg a városban? 3. A tercier tevékenységen belül a nagy értékhozzáadó alszektorok (üzleti szolgáltatások) jelen vannak-e a városban? 4. Milyen K+F-tevékenység folyik a városban? Milyen innovációs tevékenység folyik a városban? 5. Az országon belül milyen szerepet játszik a város felsőoktatása? Hány diák folytat felsőfokú tanulmányokat a városban? 6. Van-e, és milyen mértékű a konferenciaturizmus? Vannak-e olyan állandó rendezvények, melyek nagy létszámú közönséget vonzanak? 7. Van-e autópálya? Van-e repülőtér? 8. Milyen munkaerő áll rendelkezésre a városban? 9. Bővül-e a középosztály? 10. Épülnek-e, és ha igen, akkor milyen lakások, lakóparkok a városban? 11. Hogyan kezelik a városon belül a környezetszennyezés problémáját? Hogyan kezeli a város a forgalmi túlzsúfoltságból eredő problémákat? 12. Hány testvérvárosa van a városnak? Milyen tartalommal sikerült az egyes testvérvárosi kapcsolatokat megtölteni?

4 A SZEGED TEMESVÁR VÁROSVERSENY DIMENZIÓI 85 A kutatás eddigi eredményei Terjedelmi korlátaink miatt jelen közleményben nem tudjuk bemutatni mind a 12 dimenziónál a részletes adatokat, ezért vizsgálataink eredményét a 2. táblázatban összegezzük. A + jel annak a városnak a nevéhez került, amelyről az adatok alapján úgy véltük, hogy a városverseny adott dimenziójában megelőzte a másikat, néhány dimenzió esetén ezt nem tudtuk eldönteni, ezekben az esetekben a hasonlóan áll formulát használtuk. Vizsgálataink végeredményét a 2. táblázatban összegeztük. 2. táblázat A dimenzió A dimenziók vizsgálatának eredménye Dimenziók, ahol Szeged áll jobban Dimenziók, ahol Temesvár áll jobban Dimenziók, ahol a két város hasonlóan áll 1. gazdasági szerkezet + 2. külföldi tőke + 3. tercier szektor + 4. K+F + 5. felsőoktatás + 6. turizmus és állandó rendezvények + 7. közlekedés + 8. minőségi munkaerő + 9. társadalmi szerkezet lakókörnyezet környezetvédelem kapcsolati rendszerek + A + jelekhez az alábbi rövid magyarázatok rögzítését tartottuk fontosnak: Az első dimenzióhoz: Szeged gazdasági szerkezete szélesebb skálájú, mint Temesváré. Szeged a posztfordista átalakulásban (az ipar háttérbe szorulása, a tercier szektor erősödése) előrébb jár, mint Temesvár. A második dimenzióhoz: 1990 után Temesvár nagyobb mennyiségű külföldi tőkét tudott magához vonzani, mint Szeged. A harmadik dimenzióhoz: Szeged szolgáltatószektora mind horizontálisan, mind vertikumában szélesebb, fejlettebb, mint Temes megye szolgáltatószektora. A negyedik dimenzióhoz: A kutatás-fejlesztés területén a két város közel hasonló kapacitásokkal rendelkezik. Az ötödik dimenzióhoz: Temesvár pontosabban Temes megye felsőfokú intézményeiben közel kétszer annyian tanulnak, mint Szeged pontosabban Csongrád megye hasonló intézményeiben. Ráadásul a román egyetemek képzési szerkezete jobban megfelel napjaink követelményeinek. Gondoljunk csak arra, hogy a Szegedi Tudományegyetemen csak fél éve szervezték meg a Műszaki Kart, míg a román oldalon már évek óta komoly egyetemi szintű műszaki képzések folynak. A hatodik dimenzióhoz: A turizmus tekintetében Szeged egyértelműen megelőzi Temesvárt. Állandó rendezvényei például a Szegedi Szabadtéri Játékok és konferenciaturizmusa nagy tömegeket vonz. A hetedik dimenzióhoz: Az az érdekes szituáció alakult ki, hogy az autópálya kérdésében Szeged, míg a reptér kérdésében Temesvár tud előnyöket felmutatni a városversenyben (erről lásd részletesen tanulmányunk következő alfejezetét). A nyolcadik dimenzióhoz: A statisztikai adatok szerint Temesvár pontosabban Temes megye több szakemberrel és képzett munkaerővel rendelkezik, mint Szeged és Csongrád megye. Itt viszont azt is figyelembe kell venni, hogy Temes megye népessége kétszer annyi, mint Csongrád megyéé. A kilencedik dimenzióhoz: Az elsődleges vizsgálatok szerint Temesvár a társadalmi szerkezet tekintetében jobb helyzetben van, mint Szeged. Bár ehhez az eredményhez hozzá kell fűznünk, hogy erről a dimenzióról nagyon kevés adatot sikerült szereznünk.

5 86 DR. GULYÁS LÁSZLÓ SISÁK ERZSÉBET A tizedik dimenzióhoz: A minőségi lakókörnyezet kialakításában Szeged előrébb tart, mint Temesvár. Szegeden több lakás és lakópark épült, és jobb minőségben, mint Temesváron. A tizenegyedik dimenzióhoz: A környezetvédelem területén Szeged jelentősen megelőzi Temesvárt. A tömegközlekedés, a szelektív hulladékgyűjtés, a csatornázottság és a szennyvízkezelés körében Szeged konkrét környezetvédelmi programokat és beruházásokat indított. A tizenkettedik dimenzióhoz: Szeged szélesebb kapcsolati rendszert épített ki, mint Temesvár. 9 Egy példa a dimenziók vizsgálatára: a 7. dimenzió Amikor kialakítottuk a vizsgálat kereteit, ehhez a dimenzióhoz két konkrét kérdés rendeltünk: 1. Van-e autópálya? 2. Van-e reptér? Az autópálya kérdése Szeged közlekedés-földrajzi helyzete kiemelkedő, országos és nemzetközi közlekedési folyosók metszésében helyezkedik el, 10 amelyek az alábbiak. Az M5-ös autópálya Budapestről tekintve délkelet irányban létesít kapcsolatot a főváros és Szeged, valamint a röszkei határátkelő között. 11 Magyarországon ez a második olyan autópálya, amely eléri az országhatárt. Szegednél indul a 43-as számú út, amely Nagylaknál éri el a román határt. Az 55-ös út Dél-Alföld nagyobb településeit kapcsolja össze, és kapcsolatot teremt a dél-dunántúli régióval. A 47-es út Szeged és Kelet-Magyarország (Békéscsaba Debrecen) kapcsolatát biztosítja. Fontos kiemelnünk, hogy 1994-ben Krétán a második páneurópai közlekedési konferencián a szakemberek felrajzolták a kontinens térképére azokat a közlekedési útvonalakat, korridorokat, amelyek az európai infrastuktúra-hálózat fejlesztésében jelenetős szerepet kapnak. 12 A Krétán kijelölt vonalak közül kettő érinti Szegedet: A IV. számú folyosó Ez egyrészt Pozsony (M15 autópálya), másrészt Bécs felől indul (M1 autópályán). Érinti Budapestet, majd Kecskeméten át Szegedig halad. Itt leágazik, és a 43-as számú úton Nagylak térségében lépi át a magyar román határt. Romániában Arad és Temesvár között vezet a tervezett útvonal Bukarest, majd Konstanca irányába. A X/a folyosó Ez Szegedig megegyezik a IV-es számúval, ahonnan kiágazva megy tovább Röszkén át Újvidék Belgrád Nis irányába, majd tovább folytatódik Görögországban (Thesszaloniki Athén), illetve Törökország (Isztambul) irányába. Napjainkban az M5-ös autópályán és a 43-as úton a dél- és kelet-európai tranzitszállítások egész évben folynak. Különösen megerősödött a 43-as út forgalma Romániának az Európai Unióhoz történt csatlakozása után. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy Szeged közlekedés-földrajzi szempontból kifejezetten kedvező helyzetben van, ráadásul az autópálya megépítésével, illetve további szakaszok körgyűrű és elkerülő utak kiépítésével ez a helyzet teljes mértékben kiaknázható. Ezzel szemben az autópálya-kérdéskörben Temesvár jóval kedvezőtlenebb helyzetben van, mint Szeged, mivel jelenleg Temesvárt nem érinti autópálya. Viszont a román kormány kiemelt célként kezeli úthálózata 9 Gulyás László: A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió rövid története Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében évi Évkönyv old., Szeged, Erről bővebben lásd Erdősi Ferenc: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus, Pécs Budapest, decemberében került átadásra a Kiskunfélegyháza Szeged-Észak autópálya-szakasz. Ezt követte a főúttal összekötő M43-as autópálya-szakasz átadása. Végül 2006 márciusában a forgalom számára átadták az M5-ös autópálya Szeged és Röszke közötti szakaszát, amely további 14,7 kilométerrel toldotta meg az M5-ös autópályát. 12 Balogh Imre: Az európai közlekedési folyosók és hatásaik. Eurótrió. A Duna Körös Maros Tisza Eurorégió lapja, 1998/1. szám, pp.

6 A SZEGED TEMESVÁR VÁROSVERSENY DIMENZIÓI 87 fejlesztését. Autópálya-programja a következő 15 évben mintegy 1300 kilométer hosszúságú sztráda megépítését tűzte ki. Bár a fejlesztések költsége eléri a 7,5 milliárd dollárt, de fedezetül nem uniós forrásokat használnak fel, hanem eurokötvényeket, hiteleket és magántőkét. A tervek szerint Temesvárt érinteni fogja az az autópálya, amely a IV. európai közlekedési folyosó részeként, Szegedről kiindulva Bukarestig, majd Konstancáig vezet. A kérdés az, hogy mikor fog megkezdődni ezen autópálya-szakasz építése. Mindaddig, míg ez a szakasz nem épül ki, Szeged a városversenyben ebben a dimenzióban komoly előnnyel rendelkezik. A repülőtér kérdése Ha a légi közlekedést nézzük, számtalan esettanulmány bizonyítja lásd a nyugat-írországi Limerick megye vagy az északkelet-olaszországi Verona városának esetét, hogy a repülőterek építése kedvező hatású a telepítési hely szűkebb és tágabb környékének fejlődésében. Ugyanis a repülőtér megépítése és működtetése nem csupán közvetlen munkahelyteremtő tevékenység, hanem külkereskedelmi és ipari-politikai eszközök alkalmazásával gazdaság- és vállalkozásfejlesztési növekedési pólus is. Szeged városa 1990 óta tervezi repterének regionális reptérré történő fejlesztését. Ehhez képest csak 16 évvel később, 2006-ban történt meg a szegedi repülőtér 1,6 milliárd forintos fejlesztése. Ezt a 1,6 milliárd forintos költségvetést a szegedi önkormányzat saját forrásai mellett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Hivatal 380 millió forintos, a Csongrád Megyei Önkormányzat 100 millió forintos, és a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács további 540 millió forintos hozzájárulása tette lehetővé. A beruházás eredményeként április 7-én vehette át a repülőteret a Szegedi Közlekedési Társaság, az elkészült 1185 méter hosszú aszfaltpályát pedig 2006 novemberében. Ehhez kapcsolódóan épült továbbá egy 706 méter hosszú gurulóút 15 méter szélességben és egy 111 m x 57 m alapterületű gyeprácsos előtér. Mindehhez kapcsolódik egy csapadékvíz-elvezető rendszer is, ami erről a több mint 50 ezer m 2 -es területről összegyűjti a csapadékot, és szivattyúval egy mesterséges tóba emeli. Létesült egy fénytechnikai rendszer is, ami az ideális leszállási síkba tereli a gépeket. Megtörtént az üzemanyagkút felújítása, új, a környezetvédelmi előírásoknak mindenben megfelelő üzemanyagtartály építése 25 ezer liter kerozin és 25 ezer liter repülőbenzin számára. Beszereztek egy 111 milliós tűzoltóautót, egy 16 főt szállító kisbuszt, egy pályakarbantartáshoz szükséges terepjárót, a torony és a repülőgépek közötti kapcsolat tartásához szükséges rádióberendezést, meteorológiai állomást, valamint a nemzetközi forgalom számára rendszeresített utaspoggyász- és röntgenberendezéseket. A beruházás megvalósítása mindenképpen nagy eredmény, a várakozásoknak és előrejelzéseknek megfelelően egy-két éven belül beindulhat a regionális menetrend szerinti forgalom is, amely képes összekapcsolni Szegedet valamelyik nemzetközi légi közlekedési csomóponttal. Bene István, a Szegedi Közlekedési Társaság repülőtér-üzemeltető üzletágának igazgatója szerint a szegedi regionális repülőtérnek az alábbi funkciókat kell betöltenie a jövőben: kereskedelmi repülőtérként működjön, 2. rendszeres utas-, csomag- és poggyászszállítással foglalkozzanak az innen induló és ide érkező gépek, 3. szolgáljon ki egy általános repülési célt, ami azt jelenti, hogy a repülős vállalkozások tudjanak itt működni, tudjanak innen rovart irtani, légi felvételek készítéséhez felszállni, kisebb csoportokat szállítani, és a reptér szolgáljon sportcélokat is nyarán havonta ember vette igénybe a szegedi repülőteret, és kb. 500 különböző méretű gép szállt le és fel. 14 Ha marad a havi 800 fős forgalom, az éves szinten majdnem 10 ezer főt jelent. Ennek a számnak az értékéhez, az értelmezéséhez azt kell tudnunk, hogy a légi közlekedési szakértők szerint évi 60 ezer utas az a szám, amelynél már gazdaságosan üzemeltethető egy repülőtér. Megállapíthatjuk, hogy Szeged ettől még messze van. Itt kell megjegyeznünk, hogy a szegedi repülőtér jelenlegi technikai kapacitása (például a kifutópályáké) nem elegendő, és további bővítésekre is szükség van. Ennek oka, hogy pálya mérete 1185 méter x 35 méter, és mindössze 20 tonna teherbírású. Mivel a szegedi repülőtér kifutója merőleges az 55-ös útra, így helyszűke miatt nem is lehetett 1185 méternél hosszabbra építeni. Ugyanakkor az idegenforgalmi szakértők véleménye szerint Ferihegy közelsége rontja a szegedi repülőtér esélyeit. Az elmúlt évek fejlesztései nem változtattak azon a tényen, hogy a szegedi repülőtér 13, 14 Interjú Bene István repülőtér-igazgatóval, , 14 Interjú Bene István repülőtér-igazgatóval,

7 88 DR. GULYÁS LÁSZLÓ SISÁK ERZSÉBET a kicsik között (Pécs, Debrecen, Győr) még mindig a legkisebbnek tekinthető. Charter-gépek nem indulnak Szegedről, mivel a légitársaságoknak nem éri meg innen utakat indítani. Így számára a 6 12 főt befogadni képes kisgépek forgalma jelenti a fő tevékenységet. Meg kell jegyeznünk, hogy egy Szeged méretű város számára nem azért fontos a repülőtér, hogy olyan bevételt hozzon, mint Ferihegy, hanem azért, hogy légi úton is megközelíthető legyen. Úgy is fogalmazhatunk, ez a gazdasági fellendülés egyik alapfeltétele. Azt is meg kell említenünk, hogy a vidéki városok reptérfejlesztéseit az EU nem támogatja, de egyéb befektetők beruházásai jelentősen hozzájárulhatnak a fejlesztésekhez. A fejlesztés viszont nem egyszerű feladat, mert a repülőtér három út közé szorult. 15 Két dolgot mindenféleképpen még építeni kellene Szegeden. Egyrészt szükség lenne legalább tonna teherbírású, és mintegy 2000 méter x 45 méter terjedelmű kifutópályára. A cél az, hogy a Wizz Air, Skyeurope, Rynair, Easyjet által használt repülőgépek is le-, illetve fel tudjanak szállni. Ugyanis ezen gépek felszálló tömege 75 és 80 tonna között mozog. Leszállni körülbelül tonna közötti súllyal szoktak, mert annál nagyobb súllyal már károsodna a gép szerkezete. Másrészt létesíteni kellene még egy évi ember kezelésére alkalmas utasforgalmi épületet is. 16 Kérdéses, hogy a fenti bővítéseket a közutak közé beékelődött területen hogyan lehetséges kivitelezni. Temesvár reptere 3500 méter x 45 méter nagyságú, ráadásul pályája síkbeton, míg a szegedié aszfalt. (A síkbeton nagyobb súlyú gépek leszállását teszi lehetővé.) Mivel a temesvári repülőtér nagyobb méretű és sík betonborítású, többhajtóműves sugárhajtású gépek is le tudnak szállni. Ez annyit jelent, hogy akár a 80 tonnát, vagy az azt meghaladó súlyú gépek is használhatják a pályát. Ilyen például az Airbus A320 vagy a Boeing 737- es típusú gép, amelyek utast szállítanak. Az időjárási viszonyoknak való megfelelés terén Temesvár szintén előrébb jár. A temesvári repülőtér ugyanis időjárástól függetlenül használható, ami viszont Szeged esetében nem kivitelezhető, vagyis a repülőtér használatát és ebből kifolyólag utasforgalmát és hasznosítását befolyásolják az időjárási és fényviszonyok. A temesvári repülőtér rendelkezik egy ILS CAT II. műszeres berendezéssel, amely segítséget nyújt a leszállásnál. Az ILS egy, a földre telepített műszer, amely rádiójeleket sugároz. Ezeket a jeleket a légi jármű fogja, és kivetíti a pilótáknak. Megmutatja, hogy merre van a siklópálya, még akkor is, ha nem látható felülről. 17 Minden igényt kielégítő műszaki berendezésnek számít. A fényviszonyok kezelése tekintetében a temesvári repülőtér egy ALS F-II. lehozó fénysorral és PAPI típusú lámpasorral rendelkezik, ami még a siklópályához viszonyított helyzetet is mutatja. Ha az utasforgalmi számokat nézzük, a szegedi havi 800 fővel szemben ami éves szinten majdnem 10 ezer fő a temesvári reptér 2006 januárjától 2007 novemberéig 510 ezer utast szolgált ki. 18 Ez komoly nagyságrendbeli különbség. Temesvár komoly előnyét mutatja a 3. táblázat is, amelyben a két reptérről induló járatok célországait tüntettük fel. 3. táblázat A szegedi és a temesvári repülőtérről induló járatok célországai Szegedről elérhető célállomások Németország Ausztria Szlovénia Ukrajna Olaszország Románia Temesvárról elérhető célállomások Németország Moldávia Magyarország Olaszország Spanyolország Egyiptom Tunézia Törökország Málta

8 A SZEGED TEMESVÁR VÁROSVERSENY DIMENZIÓI 89 Mint a táblázatból is látható, a temesvári repülőtér esetében több célországot tudtunk feltüntetni, mint Szeged esetében. Szeged hátránya a légi közlekedés terén még jobban kidomborodik, ha a táblázathoz azt is hozzáfűzzük, hogy a szegedi repülőteret használó gépek nem nevezhetők menetrend szerinti járatoknak. A szegedi forgalom 60%-ban üzleti célt szolgál, a maradék 40% pedig turistarepülés. A leggyakrabban használt típus a Cessna 173-es, négyszemélyes repülőgép, valamint a Cessna 152-es, ami kétszemélyes. Ehhez képest 2007 májusa és októbere között Temesvár repteréről tíz charter-járat indult a leglátogatottabb görög, török, spanyol, egyiptomi, tunéziai és máltai turistaparadicsomokba. 19 Ezeket a járatokat a Carpatair, a Tarom, az Air Cairo, a Blue Air, az Atlasjet, az Air Malta, a Futura Airways és a Nouvelair légi társaságok üzemeltetik. A kutatás folytatása Kutatásunk első szakasza 2007 júniusában lezárult, az új szakasz 2007 szeptemberében kezdődött, és előreláthatólag két éven keresztül tart. Ezen második szakaszban két célt tűztünk ki magunk elé: 1. Mivel az általunk vizsgált dimenziók természetesen nem egyforma súllyal szerepelnek a városversenyben, a dimenziók súlyozása a kutatási munka további fontos célkitűzése. 2. Az egyes dimenziók összehasonlításához szükséges statisztikai adatmennyiség különösen a Temesvárra vonatkozó román adatok jelentős mértékű növelése. IRODALOM Balogh Imre: Az európai közlekedési folyosók és hatásaik. Eurótrió. A DKMT lapja. 1998/1. szám, pp. Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, 1996 Erdősi Ferenc: Magyarország közlekedési és távközlési földrajza. Dialóg Campus, Pécs Budapest, 2005 Gulyás László: Esélyek és elszalasztott lehetőségek, avagy Szeged régióközponttá válásának problémái. Az EETOSZ Jubileumi Emlékkönyve. Budapest, old. Horváth Gyula: Európai regionális politika. Dialóg Campus, Budapest Pécs, 1998 P. Hall D. Hay: Growth center sin the European urban system. Heineman, London, 1980 Lengyel Imre Rechnitzer János: A városok versenyképességéről. Id. mű Horváth Gyula Rechnitzer János (szerk.): Magyarország területi térszerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RKK, Pécs, old. Tímár Judit: A városverseny, várossiker elméleti kérdései: Kutatási célok, módszerek. Id. mű Timár Velkey (szerk.): Várossikere alföldi nézőpontból. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Békéscsaba Budapest, Kulcsszavak: régióközpont, városverseny, városfejlődés, autópálya, repülőtér, légi közlekedés, területi egyenlőtlenségek. Resume During history there has always been competition between towns, even for power (Where should be the residence of the bishop?), even for economic advantages (Which town can have fair?). This competition between regional centres of EU still exists. In market economy settlements also compete with each other. It means that they have to put their resources into the market so that they can keep their competitive advantages and build new ones. The authors started their research related to competition between two regional centres, located at two sides of southeast Hungarian-Romanian borderline, the Hungarian town called Szeged and the Romanian town called Timisoara. First part of this paper shows the method of our research, and the second part of this paper reveals the one dimension of urban competition. 19

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

Kecskemét jövőképe. Miskolc, 2014. május 27.

Kecskemét jövőképe. Miskolc, 2014. május 27. Kecskemét jövőképe Miskolc, 2014. május 27. Kecskemét adottságai A Duna-Tisza köze közigazgatási és gazdasági központja, megyeszékhely o Magyarország 8., a Dél-alföldi régió 2. legnépesebb városa o Nagy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

From Research to Enterprise

From Research to Enterprise From Research to Enterprise Bene Tamás Debreceni Egyetem Innováció menedzsment képzés 2011.10.20. Debrecen A pályázati konstrukció INTERREG IVB, Central Europe Program, 1st call A projekt kezdete: 2008.

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT. Molnár Judit

UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT. Molnár Judit UTAZÁSI IRODÁK A KULISSZÁK MÖGÖTT Molnár Judit Utazási irodák a kulisszák mögött Bemutatkozás MUISZ alelnök Budapesti Békéltető Testület tagja OTP Travel ügyvezető 40 éves a MUISZ 1974 7 utazási iroda

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK Közlekedési alapismeretek középszint 0521 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Az értékelésnél

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL

ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL ELŐZETES ADATOK A SZEGEDEN VÉGZETT KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSBÓL SZONDA IPSOS 2005. május Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a kérdésekre kapott válaszok százalékos megoszlását, illetve

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat

Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat (South-Hungarian Innovation Business Network) 6720 Szeged, Széchenyi tér 16. www.ditak.eu (+36) 62/315-430 Versenyképességi problémák a tanácsadói piacon Piaci egyenlőtlenségek

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát

Szolgáltatások. Vízi. Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Rövid- és középtáv megtételére alkalmas Környezetbarát Turisztikai szolgáltatások - közlekedés Szolgáltatások Közlekedés A közlekedési szolgáltatás Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu Vízi Cruiseline Komp Vitorlás Yacht stb. Szárazföldi Autó Vasút

Részletesebben