Települési önkormányzati ismeretek dr. Fábián, Zsolt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Települési önkormányzati ismeretek dr. Fábián, Zsolt"

Átírás

1 Települési önkormányzati ismeretek dr. Fábián, Zsolt

2 Települési önkormányzati ismeretek dr. Fábián, Zsolt Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva,

3 Tartalom Előszó... v Bevezetés... vi 1. Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Az önkormányzat keletkezése, választás, helyi népszavazás Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei Az önkormányzatok feladata és hatásköre Az önkormányzat működése Polgármester Jegyző Polgármesteri hivatal Az önkormányzatok ellenőrzése Területi önkormányzatok Helyi kisebbségi önkormányzatok A települési kisebbségi önkormányzat létrejötte A települési kisebbségi önkormányzat feladata, hatásköre, jogai és kötelezettsége A települési kisebbségi önkormányzat szervezete, működése A települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodása Képviselők, tisztségviselők, kisebbségi szószóló Kisebbségi önkormányzatok felügyelete A kisebbségek szerepe a vidék fejlődésében Országos kisebbségi önkormányzat A települési önkormányzatok feladatai Feladatok Kötelező feladatok Önként vállalt feladatok Településüzemeltetés A településüzemeltetés feladatai A településüzemeltetés szervezeti formái A településüzemeltetés környezetének szabályozása Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás Az önkormányzati költségvetés Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzati vagyon hasznosítása Az önkormányzatok vállalkozási tevékenysége Korrupciós veszélyek az önkormányzatoknál Közoktatás Az önkormányzat feladata az oktatás területén Oktatás a településeken Oktatási nevelési intézmények Az oktatás finanszírozása Kultúra, Sport Az önkormányzat feladata Szabadon választott feladatok A közművelődési intézmények finanszírozása Sport feladatok Településfejlesztés A településfejlesztés célja és folyamata A fejlesztések forrása Közbeszerzés Monitoring, kommunikáció Egészségügy Az önkormányzat feladatai Alapellátás Finanszírozás Ellenőrzések az egészségügyben Egészségügyi koncepció iii

4 Települési önkormányzati ismeretek Kommunikáció Szociálpolitika Az önkormányzat feladata Intézmények Finanszírozás Ellenőrzés Regionális kérdések Az önkormányzatok típusai Kistérség EU NUTS rendszer Önkormányzatok érdekképviselete Önkormányzati reform iv

5 Előszó A jogszabályok hatályos szövege a magyarorszag.hu/keresés/jogszabálykeresés honlapon a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso címen található meg, a jogszabályok alkalmazásánál figyelembe kell venni az aktuális változásokat évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya évi C. törvény a helyi adókról évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi XXXIV. törvény a Rendőrségről évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről, évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról évi CXIV. törvény, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény módosításáról 232/1996. (XII. 26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 1/2008. (V. 30.) KHEM-ÖM együttes rendelet a helyi közlekedés normatív támogatásáról 9/2008. (II. 29.) sz. önk. rendelet Gödöllő Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (SzMSz) 2/2010. (II. 08.) sz. önk. rendelet Gödöllő évi költségvetéséről Csermely Péter at. al. Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, Bp p és v

6 Bevezetés A tananyag célja bemutatni a települési és a kisebbségi önkormányzatok keletkezését, felépítését, működését, kapcsolatát az államigazgatással, a kötelező és szabadon választott feladatokat, finanszírozást és gazdálkodást, a nemzetközi kapcsolatokat és az érdekérvényesítési lehetőségeket, továbbá a legnagyobb feladatokat, a közoktatás, a kultúra, a sport az egészségügy, a szociális ellátás, a településfejlesztés, a településüzemeltetés legjellemzőbb kérdéseit. Segítségével megismerhetők az önkormányzatok legfontosabb jellemzői, a jegyzet ismerete lehetővé teszi az eligazodást az önkormányzati szférában. A tananyag elsősorban településüzemeltetőknek készült, de mindenki haszonnal forgathatja, aki az önkormányzatok körül tevékenykedik, valamilyen szakmában, önkormányzati intézménynél dolgozik, vagy képviselőként, polgármesterként, esetleg külsős bizottsági tagként kerül kapcsolatba az önkormányzattal. Érdekes lehet vállalkozások munkatársai számára, akik üzleti vagy más téren kapcsolatba kívánnak lépni az önkormányzati szférával. Érdeklődéssel olvashatja bárki, aki meg akar ismerkedni az önkormányzatok sajátos, színes, változatos világával, hierarchiájával, döntési mechanizmusával. Különös haszonnal forgathatják a képviselő- és polgármesterjelöltek, akik megismerhetik a megválasztásuk után rájuk váró új világot. A jegyzet nem közigazgatási szakemberek számára készült, nem törvénytár, nem törvényismertető, de nem is a törvények magyarázata, nem pótolja a törvények megismerését, nem ad választ a közigazgatási vizsga kérdéseire. A jegyzet használatánál figyelembe kell venni az aktuális jogszabályváltozásokat. A jegyzet mögött 20 év önkormányzati vezetői tapasztalat, 20 év egyébirányú tudományos oktatási tevékenység, és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének érdekképviseleti gyakorlata, mérnöki tapasztalat és műszaki szemlélet áll. A példák valósak, egy sikeres kisváros, Gödöllő, ma is érvényben lévő gyakorlata alapján került bemutatásra. A jegyzet nem kinyilatkoztatás, nem tévedhetetlen, a megoldások között más jó megoldás is lehet. Nem törekszik a teljességre, a legfontosabbnak tartott kérdéseket helyezi homloktérbe. Nem jogi, államigazgatási szemléletet tükröz, hanem bárki számára megemészthető, köznapi nyelvezeten próbálja meg az önkormányzati ismereteket bemutatni A fő fejezetek végigkísérik a települési és a kisebbségi önkormányzatok keletkezését, felépítését, működését, kapcsolatát az államigazgatással, bemutatják a kötelező és szabadon választott feladatokat, finanszírozást és gazdálkodást, nemzetközi kapcsolatokat és érdekérvényesítési lehetőségeket. Külön elemzik a legnagyobb feladatokat, a közoktatás, a kultúra, a sport az egészségügy, a szociális ellátás, a településfejlesztés, a településüzemeltetés legjellemzőbb kérdéseit. A jegyzet tanulmányozása remélhetőleg hozzásegíti az olvasót az önkormányzati világot körüllengő homály eloszlatásához, az önkormányzatok jobb megismeréséhez, önkormányzathoz kapcsolódó tevékenységének magasabb szintű elvégzéséhez. vi

7 1. fejezet - Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Az I. témakör célja bemutatni a települési és a kisebbségi önkormányzatok létrejöttét, szerkezetét, működését, kapcsolatát az államigazgatással, és legfontosabb feladatait. Követelmény: A hallgató be tudja mutatni a települési önkormányzatok létrejöttét, szerkezetét, működését, kapcsolatát az államigazgatással, fel tudja sorolni legfontosabb feladatait, és saját településén keresztül tudjon példát mondani Az önkormányzat keletkezése, választás, helyi népszavazás A cél megismertetni a tanulót az önkormányzás alapgondolatával, a helyi népszavazás és a helyi választások lebonyolításának főbb vonásaival. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni az önkormányzás alapgondolatát, a helyi népszavazás és a helyi választások lebonyolításának főbb vonásait, példaként mutassa be települése választási rendszerét. Önkormányzás fogalma Az önkormányzás az Európai Önkormányzati Karta szerint a lakosság alapvető joga a helyi közügyek intézéséhez. Az Önkormányzati Törvény (Ötv) Preambuluma szerint a helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Ennek feltételeit elsősorban az Alkotmány és a kétharmados Ötv biztosítja. Az önkormányzat döntéseit kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül az Alkotmánybíróság és a bíróságok. Ennek megfelelően az önkormányzat tevékenységének a megítélésére kizárólag a választópolgár jogosult, kivéve természetesen a már említett jogszabálysértés eseteit. Alapvető, hogy helyi önkormányzatot alkothat méretétől függetlenül minden község, város, a főváros, a kerületei és a megye. A különböző önkormányzat típusok egyenrangúak, de feladatuk és hatáskörük eltérő lehet. Ez azt jelenti, hogy a 100 fős kistelepülés önkormányzatának alapjogai teljesen egyenlő a százezer lakosú megyei jogú városéval, de feladatokban és a hatáskörökben igen nagy eltérések is lehetnek. A mai önkormányzati rendszerben nincsenek alá- fölérendeltségi viszonyok. Az önkormányzatok alapjoga a népfelség elvének az érvényre juttatása, a helyi közakarat kifejezése és megvalósítása. Kiemelendő továbbá az, hogy a vagyonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, más bel- és külföldi önkormányzattal szabadon társulhat. Érdekeinek képviseletére az önkormányzat csatlakozhat érdekképviseleti szervezetekhez. Helyi népszavazás Az önkormányzati jogok a választópolgárok összességét illetik meg, akik jogaikat közvetlenül helyi népszavazás formájában, vagy közvetetten képviselőik útján gyakorolják. Népszavazás kezdeményezhető helyi közügyekben, ami a képviselő testület hatáskörébe tartozik, de költségvetésről, adóügyekről, személyi kérdésekről és a képviselőtestület feloszlatásáról nem lehet népszavazást tartani. Népszavazást kezdeményezhet a képviselőtestület egy része, vagy bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezetősége, de a helyi rendeletben meghatározott számú választópolgár is. Az érvényesség feltétele az, hogy a választók legalább fele részt vegyen a népszavazáson. Az eredményességhez az kell, hogy az érvényes szavazatok legalább fele azonos választ adjon a felvetett kérdésre. Választás 1

8 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Az önkormányzat, - a képviselők összessége és a polgármester - választás útján jön létre. A választás időpontját a Köztársasági Elnök határozza meg az Alkotmány adta keretek között. A választás rendszere az elmúlt években többször változott, és további változásokkal is kell számolni. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a településeken, beleértve a fővárost és a kerületeket is, a polgármestert közvetlenül választják. Ettől eltérően a megyegyűlés elnökét a megyei képviselők választják. A képviselők megválasztása eltérő rendszer szerint történik a fő alatti és feletti településeken, beleértve a fővárosi kerületeket is, és a megyéknél, beleértve a fővárost is. A fő alatti településeken listás rendszer működik, ahol a jelöltek neve felkerül egy listára, mandátumot a legtöbb szavazatot elért jelöltek kapnak. A képviselői helyek száma a lakosságszám alapján kerül meghatározásra. A nagyobb településeken, a fővárosi kerületeket is ideértve, vegyes rendszer működik. A képviselőtestület az egyéni választókörzetek legtöbb szavazatát elnyert jelöltjeiből és a kompenzációs listáról bekerült jelöltekből tevődik össze, hozzávetőlegesen % arányban. Az egyéni választó körzetek száma és a kompenzációs lista nagysága ugyancsak a lakosságszámtól függ. A megyegyűlés és a fővárosi közgyűlés tagjait a megye - a megyei jogú városok lakói kivételével - ill. a főváros lakói választják listás rendszerben. A szavazatokat a jelöltek által megszemélyesített párt, vagy egyéb megyei szervezet által felállított listára lehet adni. A közgyűlésbe a listákra leadott szavazatok arányában kerülnek a listán felsorolt jelöltek. A közgyűlés nagysága ugyancsak a lakosságszámmal arányosan kerül meghatározásra. A választást megelőző kampány fontos része az ajánlások megszerzése. A jelöltté váláshoz és a listaállításhoz a választók bizonyos számú, a település nagyságától függő ajánlása szükséges, amelyet a választó polgároktól kell beszerezni. A kampány során a törvényes keretek között mindenki szabadon ismertetheti a nézeteit és elképzeléseit a megcélzott tevékenységre vonatkozóan, plakáton, élőszóban, szórólapokon elektronikus és nyomtatott médiumokon keresztül. A kampánycsend a választás napján 0 órakor lép életbe. Összefoglalás A különböző önkormányzat típusok egyenrangúak, de feladatuk és hatáskörük eltérő lehet. Népszavazás kezdeményezhető helyi közügyekben néhány kivétellel, ami a képviselő testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat választás útján jön létre, a képviselők és a polgármester közvetlen választásával. Kérdések 1. Határozza meg a helyi önkormányzat fogalmát és ismertesse a választási eljárást! 2. Milyen kérdésben lehet helyi népszavazást tartani? Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei 2

9 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében A cél megismertetni a tanulót az önkormányzati képviselők jogaival és kötelezettségeivel, az összeférhetetlenség alapelvével. Követelmény: A hallgató fel tudja sorolni az önkormányzati képviselők jogait és kötelezettségeit, az összeférhetetlenség alapelveit. A megválasztott képviselők és polgármesterek mandátuma a megválasztásukkal keletkezik és a következő önkormányzati választásig tart. Véglegessé a jogerős kihirdetéssel válik, jogaikat az eskü letétele után gyakorolhatják. Ez azt jelenti, ha pl. egy képviselő valami oknál fogva nem tesz esküt, nem kaphatja meg a tiszteletdíját, de miután esküt tett, visszamenőleg megkapja a járandóságát. Az eskü hiányában nem szavazhat, ez szűk többségnél felboríthatja az erőviszonyokat a testületben. A fő fölötti településeknél egyéni körzetből is, és listáról is lehet mandátumot nyerni. A képviselők jogai és kötelezettségei ettől függetlenül azonosak és az egész település iránt tartoznak felelősséggel. A mandátum személyre szól, esküjüket a település egészének boldogulása érdekében teszik. Munkájuk során sem a választó körzet, sem a küldő szervezet érdekeit nem helyezhetik a település egészének érdekei elé. (A képviselő véleményének megfogalmazásakor nem hivatkozhat arra, hogy az őt küldő pártnak a kérdéssel kapcsolatban mi az álláspontja.) A képviselő alapvető joga a képviselő testületi üléseken részt venni, de ez nemcsak jog, hanem kötelezettség is. Ha valaki tartósan, egy éven túl, nem vesz részt az üléseken, a testület megszűntnek nyilvánítja képviselői mandátumát. (Az elmúlt években ez többször előfordult, tartós betegség vagy szabadság-vesztés miatt.) A képviselői mandátum megszűnhet még lemondás, haláleset, az összeférhetetlenség kimondása, a közügyektől való eltiltás esetén, vagy a testület feloszlásával, feloszlatásával. A képviselőnek joga van információt kérni, kérdéseket feltenni a polgármesterhez, a jegyzőhöz, bizottságvezetőhöz, vagy bármely képviselőhöz a közösséget érintő kérdésekben. A működési szabályzat szerint az információkérés joga kiterjedhet a hivatal részlegvezetői felé is. (A kérdés kiterjedhet olyan közérdekű problémák megválaszolására is, amely egyébként nem tartozik önkormányzati kompetenciába, pl. a képviselő információt kérhet egy építési engedéllyel kapcsolatos vélt rendellenességről.) A képviselő jogosult testületi, vagy polgármesteri felhatalmazás alapján a testületet, vagy a polgármestert tartósan vagy alkalomszerűen képviselni bármilyen fórumon, kül- és belföldön egyaránt. (A képviselet kérdése felmerül a különböző települési tulajdonú társaságok felügyelő testületében, üzleti tárgyaló, vagy testvérvárosi eseményekre utazó delegáció összeállításánál.) A képviselő jogosult a költségtérítésre, a tiszteletdíjra, és más természetbeni juttatásra. (Ez lehet ingyenes parkolás, vagy helyi közlekedési eszközök ingyenes használata.) Fontos azonban, hogy a képviselők azonos jogállása miatt a mandátumszerzés módja alapján nem lehet eltérő juttatást megállapítani. (Ez ellentmondásos, mivel a választókkal közvetlen kapcsolatban álló, egyéni körzetből bejutott képviselőnek több a munkája, magasabbak a költségei, mint a listáról bejutottnak. Nem érvényesül az egyenlő munkáért, egyenlő juttatás elve.) A tiszteletdíj megállapítása, jogszabályi keretek között a képviselő testület joga. A képviselőnek évente vagyonnyilatkozatot kell tenni. Nagyon fontos a képviselők összeférhetetlenségének szem előtt tartása. Az összeférhetetlenség fennállását a választások után, vagy az összeférhetetlenség kialakulása után meghatározott időn belül meg kell szüntetni, egyébként végső esetben a képviselő elvesztheti mandátumát. Az összeférhetetlenségi okokat a jogszabály részletesen tartalmazza, és időnként változnak, gyanú esetén a hatályos szabályozás alapján kell eljárni. (2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jog-állásának egyes kérdéseiről, 5., 6., 7., 8., 9., 10..) Összefoglalás A képviselők és polgármesterek mandátuma a megválasztásukkal keletkezik és a következő önkormányzati választásig tart. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselő joga a képviselő testületi üléseken részt venni, információt kérni, kérdéseket feltenni a polgármesterhez, a jegyzőhöz a közösséget érintő kérdésekben, jogosult felhatalmazás alapján a testületet, vagy a polgármestert képviselni, jogosult költségtérítésre, tiszteletdíjra. A képviselőnek és a polgármesternek be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat. Az összeférhetetlenséget meghatározott időn belül meg kell szüntetni. Kérdések 1. Melyek a képviselők alapjogai? 2. Meddig tart és mire terjed ki a képviselő mandátuma? 3. Mi a teendő összeférhetetlenség esetén? 3

10 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Az önkormányzatok feladata és hatásköre A cél megismertetni a tanulót az önkormányzatok hatáskörével, feladatok meghatározásának és átruházhatóságának alapelveivel. Követelmény: A hallgató fel tudja sorolni, és értelmezni tudja az önkormányzatok hatáskörét, feladatok meghatározásának és átruházhatóságának alapelveit. Az ÖTV az önkormányzatok számára rendkívül széles feladat és hatáskört állapított meg. (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, (ÖTV), 8.. (1).) Ezek közül az egészséges ivóvíz, az óvodai és az általános iskolai ellátás, az egészségügyi és a szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének a biztosítása kötelező feladat. Az egyéb feladatokat az önkormányzat a lakossági igények és saját teherbíró képességének megfelelően önként vállalhat. Az önként vállalt feladat ellátása azonban nem veszélyezheti az alapellátást. (A középfokú oktatás, vagy a kórház működtetése megyei, megyei jogú városi feladat, nem feladata egy kisvárosnak, a lakosság igényére azonban mégis sok kisváros felvállalja, nem ritkán erőn felül. Az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy működteti a kórházat, ezért nem jut elegendő pénz az általános iskolai ellátásra.) Törvény útján más kötelező feladatok is előírhatók az önkormányzatok számára, a finanszírozás egyidejű biztosítása mellett. Törvényt csak a parlament alkothat, így a kormány csak törvényi felhatalmazás alapján, a törvényt végrehajtó rendeletben adhat az önkormányzatnak feladatot. (Korábban nem volt kötelező feladat a bölcsődei ellátás vagy a hajléktalan szálló működtetése, a lakos feletti településeknek ezt most törvény írja elő, normatív támogatás egy-idejű biztosítása mellett. Nem törvény alapján megalkotott kormány vagy miniszteri rendelet nem adhat feladatot az önkormányzatnak.) Az önkormányzati feladatok címzettje a képviselő testület, de bizonyos feladatokat átruházhat más szintre, polgármesterre, bizottságokra, a közszolgáltatások körében saját intézményeire, vagy egyéb szervezetekre. Vannak azonban olyan feladatok, amelyek nem ruházhatók át. Ezek közé tartozik a rendeletalkotás, alpolgármester választás, költségvetés megállapítása, vagy társulás, testvérvárosi kapcsolat létesítése (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, (ÖTV), 10..). Összefoglalás Az önkormányzatnak kötelező és önként vállalt feladatai vannak. Az önként vállalt feladat ellátása nem veszélyezheti az alapellátást. Törvény más kötelező feladatot is adhat, a finanszírozás biztosítása mellett. A képviselő testület bizonyos feladatokat átruházhat más szintre, de vannak feladatok, amelyek nem átruházhatók. Kérdések 1. Melyek az önkormányzat kötelező feladatai? 2. Milyen feltételek mellett vállalhat önként az önkormányzat feladatot. 3. Mely szervezet, milyen feltételek mellett adhat feladatot az önkormányzatnak? Az önkormányzat működése A cél megismertetni a tanulót az önkormányzatok működésével, a szervezeti és működési szabályzat legfontosabb elemeivel, a testületi ülés lebonyolításával, és a bizottságok kialakításával működésével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni az önkormányzat szervezeti felépítését, működését, a testületi ülés lebonyolításának legfőbb szabályait, a bizottságok szerepét és működését, ennek megfelelően tudja bemutatni települése önkormányzatát. Szervezeti és működési szabályzat Az önkormányzat működésének az alapja a szervezeti és működési szabályzat. Megalkotása a képviselőtestület át nem ruházható jogköre, rendelet formájában kerül elfogadásra. Az SzMSz kötelező tartalmi részből, 4

11 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében mellékletből és függelékből áll. A kötelező rész tartalmazza az önkormányzat legfontosabb adatait, felépítését, működésének legfontosabb alapelveit, az egyes szereplők egymáshoz való kapcsolatait. A mellékletben szerepelnek a feladatok és a hatáskörök, a függelékben pedig a választókörzetekkel és a képviselőkkel kapcsolatos adatok. (9/2008. (II. 29.) sz. önk. rendelet Gödöllő Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról, (SzMSz) Testületi ülés A testületi ülést alapesetben a polgármester hívja össze és a polgármester a levezető elnök. Kivétel ez alól az alakuló ülés, amelynek az összehívásáról a választási szervek gondoskodnak, és az eskütételig a korelnök elnököl. Lehetőség van a képviselők egy részének, vagy valamely bizottságnak is az ülés összehívására, de szélső esetben az illetékes kormányhivatal is összehívhatja. Az ülések alapvetően nyilvánosak, a határozatképességhez a megválasztott képviselők többségének kell jelen lenni. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, ami a jelenlévő képviselők több mint a felét jelenti. A jogszabály által meghatározott esetben, pl. rendeletalkotás, személyi döntések, minősített döntés szükséges, ami a megválasztott képviselők több mint a fele. A szavazás általában nyílt, de bizonyos esetben, pl. személyi kérdésekben, titkos szavazás, képviselői indítványra név szerinti szavazás is elrendelhető. A jogszabály kivételes esetben lehetőséget ad a zárt ülés tartására is Az intézményvezető megválasztása, ha abba az érintett beleegyezik, történhet nyílt ülésen, nyílt szavazással, de az alpolgármester megválasztása csak titkos szavazással lehetséges évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, (ÖTV), 12.. A közmeghallgatásnál a lakosság kérdéseket tehet fel a polgármesternek, vagy a képviselőknek, megtartása évente egyszer kötelező. Az ülések napirendjét a polgármester állapítja meg, amelyet a testületnek el kell fogadni. Az ülésről a polgármester és a jegyző aláírásával jegyzőkönyv készül, amely az illetékes kormányhivatalnak törvényességi ellenőrzésre megküldésre kerül. A képviselőknek az SzMSz által meghatározott módon lehetőségük van kérdéseket feltenni, amelyeket a kérdés címzettjének meghatározott időn belül meg kell válaszolni. Bizottságok A képviselőtestület állandó bizottságokat hoz, ill. hozhat létre. A pénzügyi bizottság létrehozása kötelező, feladata az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése. Valamely nem kötelezően létrehozott bizottságnak kell ellátni a kötelezően előírt vagyonnyilatkozatok kezelését. Ha az önkormányzatnak vannak oktatási feladatai, oktatással foglalkozó bizottságot is létre kell hozni. Az egyéb feladatok ellátására az önkormányzat szabadon hozhat létre bizottságokat. Gazdasági, jogi-ügyrendi, településfejlesztési, építészeti, ifjúsági, sport, nemzetközi, környezetvédelmi, mezőgazdasági, kulturális, egészségügyi, szociális, kisebbségi, vállalkozói bizottság, de bármilyen más, a településen fontosnak tartott témakörben is létre lehet hozni bizottságot. Egy-egy nagyobb jelentőségű kérdésben létrehozhat a testület eseti bizottságot is, amely az adott eset eldöntéséig működik. Eseti bizottság feladata lehet személyi kérdések előkészítése, vagy más, a meglévő bizottságok profiljába nem tartozó egyedi kérdések, pl. helyi közlekedési döntés elő-készítése, vagy köz-beszerzés elbírálása. Kevesebb feladatot igénylő előkészítő munkák elvégzésére a képviselő testület létrehozhat egyszemélyes bizottságot, tanácsnoki státuszt. A bizottságok alapvető feladata a testület elé kerülő előterjesztések előkészítése, véleményezése, de testületi döntéssel döntési jogkörrel is felruházható. Ez azt is jelenti, hogy a bizottság véleménye nélkül az előterjesztés nem kerülhet testület elé. Az előterjesztések bizottsági megtárgyalása, meggyorsítja a testületi ülések lebonyolítását, a gyakran részletekbe menő viták a bizottsági üléseken lebonyolódnak. A döntési jog bizottsághoz történő telepítése tehermentesíti a testületet az átruházott kérdésekben hozandó döntés alól, de nem biztosítja az összes képviselő számára a döntésben való részvételt. 5

12 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében A bizottságokban a megválasztott képviselők számánál kevesebb külső, nem megválasztott szakértő is tagja lehet, de elnök csak képviselő lehet. Polgármester, alpolgármester nem lehet tagja bizottságnak. A tisztségviselők, nem tag képviselők a bizottsági üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt. A bizottság a saját maga által készített, a képviselő testület által elfogadott szabályzatok és munkaterv szerint működik. A bizottsági ülések nyilvánossága, a szavazás módja hasonló a képviselő testületi ülésekéhez. A bizottsági tagok jogai és kötelezettségei, összeférhetetlenségi szabályai hasonlóak a képviselőkéhez. A képviselő testület által meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosultak. Összefoglalás: Az önkormányzat működésének az alapja a szervezeti és működési szabályzat. Tartalmazza az önkormányzat legfontosabb adatait, felépítését, működésének legfontosabb alapelveit, az egyes szereplők egymáshoz való kapcsolatait. A testületi ülést a polgármester hívja össze, és ő is elnököl. Az ülések nyilvánosak, a határozatképességhez a megválasztott képviselők többségének kell jelen lenni. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, ami a jelenlévő képviselők több mint a fele, esetenként minősített döntés, ami a megválasztott képviselők több mint a fele. A szavazás nyílt, de esetenként lehet titkos és név szerinti szavazás. A képviselőtestület állandó bizottságokat hoz létre. A pénzügyi bizottság létrehozása a gazdálkodás ellenőrzésére kötelező. A bizottságok feladata a testület elé kerülő előterjesztések előkészítése, véleményezése. Kérdések 1. Mi a szervezeti és működési szabályzat leglényegesebb tartalma? 2. Ki hívja össze a testületi ülést? 3. Mikor határozatképes a testület, és milyen többséggel hozza döntéseit? 4. Mely bizottságot kötelező létrehozni, és mi a bizottságok feladata? Polgármester A cél megismertetni a tanulót a polgármester, mint munkavállaló helyzetével, szerepével, jogaival és kötelezettségeivel, az összeférhetetlenség alapelvével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a polgármester feladatát, tevékenységét, jogait és kötelezettségét, az összeférhetetlenség alapelvét. A polgármester mandátuma és foglalkoztatási jogviszonya megválasztásával keletkezik és a következő önkormányzati választásig tart. Jogerőssé a jogerős kihirdetéssel válik, jogait az eskü letétele után gyakorolhatja. A mandátuma, ezáltal munkaviszonya is, megszűnik lemondás, haláleset, az összeférhetetlenség kimondása, a közügyektől való eltiltás esetén, vagy a testület feloszlásával, feloszlatásával. Munkáltatója a képviselő testület, tevékenységéért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A polgármester a képviselőtestület elnöke, vezeti a testületi üléseket, képviseli a testületet. A polgármester tevékenységét főállásban, kisebb településeken társadalmi megbízatásban végzi. Tevékenységéért a település nagyságától függő, a képviselő testület által megállapított tiszteletdíjat és a költségtérítést kap, és más természetbeni juttatásra is jogosult. A polgármesternek évente vagyonnyilatkozatot kell tenni. A polgármester több mandátum letöltése után nyugdíjkedvezményre jogosult. A polgármesternek az önkormányzati ügyeken túlmenően vannak államigazgatási, hatósági feladatai is, amelyet az ágazati törvények határoznak meg. Ezek közül kiemelendő a helyi védelmi bizottság elnöki funkcióhoz, a tűz és katasztrófa, árvízvédelemhez kapcsolódó tevékenysége. (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, (ÖTV), 7..) Nagyon fontos a polgármester összeférhetetlenségének szem előtt tartása. A polgármester más vezető beosztású munkaviszonyban nem lehet, de vállalhat társadalmi funkciót, jelenleg lehet országgyűlési képviselő, lehet megyei önkormányzat tagja. Az összeférhetetlenség fennállását a választások után, vagy az összeférhetetlenség kialakulása után meghatározott időn belül meg kell szüntetni, egyébként végső esetben elvesztheti a 6

13 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében mandátumát. Az összeférhetetlenségi okokat a jogszabály részletesen tartalmazza, és időnként változnak, gyanú esetén a hatályos szabályozás alapján kell eljárni. (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, (ÖTV), 33/A..) A polgármester az alakuló ülésen alpolgármester megválasztására tesz javaslatot a képviselő testületnek. A jelölt személynek nem kell a képviselőtestület tagjának lenni, megválasztása titkos, minősített többségű szavazással történik. Feladatát a polgármester határozza meg, megbízatása és munkaviszonya megszűnik, ha feladatát a polgármester visszavonja. Az alpolgármester jogviszonya egyébként megegyezik a polgármesterével, annyi eltéréssel, hogy díjazása alacsonyabb, mint a polgármesteré. Az alpolgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert, de a nem képviselőből választott alpolgármester nem tagja a képviselő testületnek, nem is szavazhat, mandátumhoz kötött tevékenységet nem gyakorolhat. Az alpolgármester megválasztásában a polgármesternek és a testületnek megegyezési kény-szere van, az alpolgármestert csak a polgármester javasolhat, testületi egyetértés nélkül viszont nincs alpolgármester. Az alpolgármester nélküli működés törvénysértő, de szankció nincs. Korábban nem tette lehetővé a jog-szabály az alpolgármester visszahívhatóságát, a 2010-es változás szerint, ha polgármester bizalma megrendül az általa javasolt alpolgármesterben, státusza megszüntethető, helyette másik alpolgármester választ-ható. A képviselőből választott alpolgármester képviselői mandátumát az alpolgármesteri státusz megszűnése nem érinti. Összefoglalás Kérdések 1. Meddig tart a polgármester mandátuma és foglalkoztatási jogviszonya és ki a munkáltatója? 2. Melyek a polgármester fő feladatai? 3. Hogyan választják az alpolgármestert? 4. Meddig tart az alpolgármester megbízatása? Jegyző A cél megismertetni a tanulót a jegyző helyzetével, szerepével, jogaival és kötelezettségeivel, a polgármesterrel való kapcsolatával Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a jegyző feladatát, tevékenységét, a kapcsolatát a polgármesterrel. 7

14 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében A jegyző magasan képzett köztisztviselő, akit pályázat alapján a képviselő testület választ meg, fő állású megbízatása határozatlan időre szól. A munkáltatói jogok egy részét, így a munkaviszonyának megszüntetését is, a testület, más részét a polgármester gyakorolja. A jegyző a polgármesteri hivatal vezetője, a törvényesség őre, aki vezető tevékenységét a polgármester irányítása mellett végzi. A helyzetet egy bérkocsihoz lehet hasonlítani, ahol a járművet a gépkocsivezető vezeti, de az utas irányítja. Az operatív ügyekben a jogszabályoknak megfelelően a gépkocsi vezetője dönt, de az irányt az utas szabja meg. A jegyző feladata az önkormányzati ügyek mellett, államigazgatási feladatok elvégzése is. Mértékadó szakmai körök szerint a jegyző tevékenységében az államigazgatási rész eléri a 70 %-ot, de járandóságát teljes egészében az önkormányzat biztosit-ja. Államigazgatási kérdésekben nem tartozik felelősséggel a polgármesternek, vagy a képviselő testületnek, de tájékoztatási, beszámolási kötelezettsége van. Államigazgatási jogkörben az illetékes kormányhivatalnak tartozik felelősséggel. A jegyző nem tagja a képviselő testületnek, de szavazati jog nélkül részt vesz az üléseken, felel a testületi ülések törvényes lebonyolításáért. Törvénysértést észlelve köteles a képviselő testületet figyelmeztetni, de felelős az önkormányzat és intézményei ellenőrzéséért és törvényes működéséért is. Önkormányzati funkciójában felelős az önkormányzati előterjesztések előkészítéséért, és a döntések végrehajtásáért, de a döntésben nem vesz részt. A jegyző köz-tisztviselő, tevékenységét politikamentesen végzi, a politikus polgármesterrel kialakított együttműködése alapvetően meghatározza egy önkormányzat sikerét. A jegyző javaslatot tehet aljegyző választására, aki a jegyzőhöz hasonló feltételek mellett tevékenykedik, a feladatát a jegyző határozza meg. Összefoglalás A jegyzőt a képviselő testület választja meg, fő állásban meghatározatlan időre. A munkáltatói jogok egy részét, így a munkaviszonyának megszüntetését is, a testület, más részét a polgármester gyakorolja. A jegyző a polgármesteri hivatal vezetője, aki vezető tevékenységét a polgármester irányítása mellett végzi. A jegyző feladata az önkormányzati ügyek mellett, államigazgatási feladatok elvégzése is. Államigazgatási kérdésekben nem tartozik felelősséggel a polgármesternek, vagy a képviselő testületnek, de tájékoztatási, beszámolási kötelezettsége van. A jegyző nem tagja a képviselő testületnek, de szavazati jog nélkül részt vesz az üléseken, felel a testületi ülések törvényes lebonyolításáért. Kérdések 1. Hogyan keletkezik a jegyző munkaviszonya? 2. Mi a jegyző fő feladata? 3. Kinek tartozik felelősséggel a jegyző, ki a felettese? Polgármesteri hivatal A cél megismertetni a tanulót a polgármesteri hivatal felépítésével, feladataival, tevékenységével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a polgármesteri hivatal feladatát, felépítését és működését, tudja bemutatni települése polgármesteri hivatalának felépítését. Az önkormányzat az első megalakulása idején 1990-ben létrehozta a hivatalát, a polgármesteri hivatalt, amely önálló jogi személyiségű költségvetési szerv. A hivatal az önkormányzat által megszabott és jóváhagyott keretek között működik. A hivatal vezetője a jegyző. A hivatal munkatársai felett a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, bizonyos kérdésekben a polgármester egyetértésével. A hivatal felépítésére, létszámára a jegyző tesz javaslatot az igényeknek és az ellátandó feladatoknak megfelelően, amelyet az önkormányzat hagy jóvá. A hivatal munkatársai köztisztviselők, akikkel kapcsolatban összeférhetetlenségi szabályok érvényesek. Egy köztisztviselő, pl. nem lehet egyidejűleg önkormányzati képviselő azon testületnél, amelynek hivatalában munkaviszonya van, de más településen lehet képviselő. 8

15 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében A hivatal feladatai a jegyzőhöz hasonlóan önkormányzati és államigazgatási feladatokból áll. Önkormányzati ügyekben kiszolgálja a képviselő testületet, biztosítja a működési feltételeket, az önkormányzat igényei alapján elkészíti az előterjesztéseket, és végrehajtja a döntéseket. A hivatal elősegíti az önkormányzati képviselők munkáját, jogainak gyakorlását. Ennek érdekében a képviselői munkához szükséges, a hivataltól igényelt tájékoztatást megadja, a szükséges adminisztrációt, ügyvitelt biztosítja. A képviselő által kezdeményezett közérdekű ügy intézését a hivatali ügymenet szerint elvégzi, az intézkedésekről 15 napon belül tájékoztatást ad. A képviselő intézkedést a jegyzőn keresztül kezdeményezhet. Államigazgatási jogkörében az önkormányzat nem rendelkezik utasítási jogokkal, de a jegyzőn keresztül tájékoztatási kötelezettsége van. A képviselő államigazgatási körben közvetlenül nem adhat feladatot az ügyintézőknek, de tájékoztatást is csak a jegyző által meghatározott módon és formában kaphat. A képviselők és a hivatal viszonyát szabályozni kell, közvetlen kapcsolat a képviselő és az ügyintéző köztisztviselő között nem célszerű, a polgármesteren és a jegyzőn keresztül kell az információs csatornát kiépíteni. Összefoglalás A polgármesteri hivatal önálló jogi személyiségű, költségvetési szerv, az önkormányzat által megszabott keretek között működik. A hivatal vezetője a jegyző. Feladatai önkormányzati és államigazgatási feladatokból állnak. Önkormányzati ügyekben kiszolgálja a képviselő testületet, biztosítja a működési feltételeket, az elkészíti az előterjesztéseket, és végrehajtja a döntéseket. A hivatal elősegíti az önkormányzati képviselők munkáját. Államigazgatási jogkörében az önkormányzat nem rendelkezik utasítási jogokkal, de tájékoztatási kötelezettsége van. Videó: Jegyző Kérdések 1. Mely szervezet hozta létre és szabja meg a polgármesteri hivatal felépítését, 2. Mi a polgármesteri hivatal feladata? Az önkormányzatok ellenőrzése A cél megismertetni a tanulót az önkormányzat ellenőrzési rendszerével, az ellenőrzésre jogosult szervezetekkel. Követelmény: A hallgató be tudja mutatni az önkormányzat ellenőrzési rendszerét. Az önkormányzatnak önkormányzati ügyekben nincs felettes szerve, felettesi jogokat az állampolgárok gyakorolják választások útján. Emiatt kiemelt fontosságú a belső ellenőrzés, amely az önkormányzat gazdálkodásán túlmenően kiterjed az önkormányzat intézményeire is, felelőse a jegyző. Az önkormányzat gazdálkodását ellenőrzi a képviselőtestület által kötelezően létrehozott Pénzügyi Bizottság. A demokratikusan működő önkormányzatoknál a Pénzügyi Bizottság elnöki teendőit az ellenzék köreiből célszerű kiválasztani, ezzel megelőzhetők olyan viták, hogy valamely döntés megalapozottságát, pénzügyi vonzatát az ellenzék nem ismerhette meg. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság jogosult, megsemmisítése csak alkotmánysértés miatt lehetséges. Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését a kormányzati szerv, a területileg illetékes kormányhivatal végzi. Közvetlen beavatkozási jogköre azonban nincs, észrevételeit bírósági úton érvényesítheti. A közigazgatási hivatal a törvénysértő döntésre vonatkozó megjegyzését megküldi a képviselő testületnek, amely azt elfogadja, vagy nem. Ha elfogadja, értesíti a hivatalt, hogy észrevétele nyomán megtették a szükséges intézkedést. Ha nem, a közigazgatási hivatal bírósághoz fordul, és ezen a fórumon próbálja meg észrevételét érvényesíteni. 9

16 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Államigazgatási jogkörben a kormányhivatal fellebbviteli fórumként működik, jogosult az elsőfokú határozatok megsemmisítésére, új eljárás elrendelésére, döntését azonban a határozattal érintettek bíróságon megtámadhatják. Az önkormányzati gazdálkodás törvényességének az ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. A vizsgálat során kialakított véleményével kapcsolatban a vizsgált önkormányzattal egyeztetési kötelezettsége van. Szankcionálási joga azonban nincs, törvénytelenség észlelése esetén a bűnüldöző szervekhez fordul. Versenyjogi kérdésekben ellenőrzési jogköre van a Versenyhivatalnak. Közbeszerzési ügyekben a Közbeszerzési Tanács rendelkezik törvényességi ellenőrzési és szankcionálási jogkörrel. Egyes szakkérdésben a szakminisztériumok, a kormányhivatalok szakigazgatási szervei gyakorolhatnak ellenőrzési jogokat. Összefoglalás Az önkormányzatnak önkormányzati ügyekben nincs felettes szerve, felettesi jogokat az állampolgárok gyakorolják. Az ellenőrzésre jogosult szervezetek: az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodását ellenőrzi a belső ellenőrzés és a Pénzügyi Bizottság, az önkormányzati rendeletek alkotmányossági felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság jogosult, törvényességi ellenőrzését a területileg illetékes kormányhivatal, gazdálkodás törvényességének az ellenőrzésére az Állami Számvevőszék, ágazati kérdésekben az állami szakigazgatási szervek. Kérdések 1. Mely szervezet ellenőrizheti az önkormányzat tevékenységének törvényességét? 2. Mely szervezet vizsgálhatja felül és semmisítheti meg a törvénysértő önkormányzati rendeletet. 3. Mely szervezet ellenőrizheti az önkormányzati gazdálkodás törvényességét Területi önkormányzatok A cél megismertetni a tanulót a területi önkormányzat főbb jellemzőivel. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a területi önkormányzatok létrejöttét, feladatát, felépítését és működését, helyét az önkormányzati rendszerben. Területinek a megyei és a fővárosi önkormányzatot nevezzük, ezáltal különböztetjük meg a települési önkormányzattól. Feladata, hatásköre a több településre kiterjedő intézmények működtetése, feladatok ellátása, működteti a megyei területfejlesztési tanácsot. Az önkormányzatok alapjogai egyenlők, megyei önkormányzat nem felettes szerve a településinek, de a fővárosi sem a kerületeknek. A feladatellátásra normatív támogatásra jogosult, egyéb saját jövedelme csak a vagyonának hasznosításából, intézményeinek működési bevételéből származik, saját adóbevételi lehetősége nincs, részesedik azonban az állam által beszedett illetékekből. A fővárosi önkormányzat ettől eltér, az iparűzési adót a főváros szedi meg, de meg kell osztani a kerületekkel. A feladatok ellátásánál is tapasztalhatók átfedések a kerületek és a főváros között. A területi önkormányzat szervezete, felépítése és működése hasonló a települési önkormányzatokéval, a választásoknál már említett és a megnevezésbeli különbségek figyelembevételével. (Megyei közgyűlés, megyei elnök, megyeháza, megyei képviselő.) Összefoglalás Területi a megyei és a fővárosi önkormányzat, feladata, hatásköre a több településre kiterjedő intézmények működtetése, feladatok ellátása, a megyei területfejlesztési tanácsot működtetése. Bevételei a normatív támogatásból, a vagyonának hasznosításából, az intézményeinek működési bevételéből származnak, részesedik az állam által beszedett illetékekből. Szervezete, felépítése és működése hasonló a települési önkormányzatokéhoz. 10

17 Önkormányzati ismeretek a gyakorlat tükrében Kérdések 1. Mi a megyei önkormányzat fő feladata? 2. Miből származnak a megyei önkormányzatok bevételei? 11

18 2. fejezet - Helyi kisebbségi önkormányzatok Az II. témakör célja bemutatni kisebbségi önkormányzatok létrejöttét, szerkezetét, működését és legfontosabb feladatait. Követelmény: A hallgató tudja a települési kisebbségi önkormányzatok létrejöttét, szerkezetét, működését, kapcsolatát az államigazgatással, és legfontosabb feladatait A települési kisebbségi önkormányzat létrejötte (2005. évi CXIV. törvény, 1-11.) A cél megismertetni a tanulót a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztásával, a választások lebonyolításának rendjével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a települési kisebbségi önkormányzatok megválasztásának körülményeit, lebonyolítását. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 13 nemzeti kisebbséget határozott meg, amelyek kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. (Az évi LXIV. törvényben a bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán kisebbség van nevesítve.) A települési kisebbségi önkormányzat tagjait közvetlen létrehozása esetén a települési kisebbség tagjai választják meg. A települési kisebbség tagjának minősül az a polgár, aki a választás előtt, meghatározott határidőig a helyi választási irodába eljuttatott nyilatkozatában a kisebbség tagjának vallja magát, és felvéteti magát a települési kisebbségi választói névjegyzékbe. A települési kisebbségi választáson az vehet részt választóként és jelöltként, aki választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választói névjegyzéken. A kisebbségi listán legalább 30 főnek kell szerepelni. A választásra a helyi önkormányzati választással egy időben kerül sor, listás formában. A jelöltek neve felkerül egy listára, mandátumot a legtöbb szavazatot elért jelöltek kapnak. A képviselői helyek száma a lakosságszám alapján kerül meghatározásra. A megválasztott kisebbségi önkormányzati képviselők az alakuló ülésen maguk közül megválasztják az elnököt, elnökhelyettest. Összefoglalás A települési kisebbségi önkormányzat tagjait közvetlen módon a települési kisebbség tagjai választják meg, akik a kisebbség tagjának vallják magukat. A települési kisebbségi választáson az vehet részt választóként és jelöltként, aki választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választói névjegyzéken. A jelöltséghez ajánlás szükséges. A választásra a helyi önkormányzati választással egy időben kerül sor, listás formában, mandátumot a legtöbb szavazatot elért jelöltek kapnak. Kérdések 1. Kik jogosultak települési kisebbségi önkormányzatot választani? 2. Kit lehet megválasztani kisebbségi képviselőnek? A települési kisebbségi önkormányzat feladata, hatásköre, jogai és kötelezettsége 12

19 Helyi kisebbségi önkormányzatok (1993. évi LXXVII. törvény, 24B-30B..) A cél megismertetni a tanulót a települési kisebbségi önkormányzatok feladatával, hatáskörével, jogaival és kötelezettségével. Követelmény: A hallgató tudja felsorolni a települési kisebbségi önkormányzatok feladatát, hatáskörét, jogait és kötelezettségét. A települési kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzattól független, saját területén önálló döntésekre feljogosított szervezet, saját vagyonnal rendelkezhet. A települési önkormányzattal nincs alá-fölérendeltségi viszonyban. Alapvető feladata a kisebbségi érdekek védelme, a kisebbségi értékek megjelenítése. Önálló döntést hoz a saját költségvetésének megalkotására, a saját vagyonának hasznosítására, szervezetének kialakítására, működési rendjének meghatározására, intézmény létrehozására, ösztöndíj alapítására, pályázatokon való részvételre, együttműködés kialakítására más szervezetekkel, más önkormányzatokkal. A települési kisebbségi önkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vesz a települési önkormányzat képviselő testületének ülésén. A helyi kisebbségi önkormányzatnak a települési önkormányzat kisebbségeket érintő döntéseivel kapcsolatban véleményezési joga van, véleményének ismertetése nélkül települési önkormányzati döntés nem hozható. Egyes kérdésekben, így a helyi közoktatást, a képzést, kultúrát, hagyományokat érintő kérdésekben, a nyelvhasználatban, a kisebbségi intézmény vezetőjének kinevezésében egyetértési joga van, az egyetértése nélkül az adott kérdésben nem lehet döntést hozni. A települési önkormányzat a jogszabályok adta kereten belül bizonyos feladatokat átruházhat a kisebbségi önkormányzatra, a finanszírozási eszközökkel együtt. Összefoglalás A települési kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzattól független, saját területén önálló döntésekre feljogosított szervezet, saját vagyonnal rendelkezhet. Alapfeladata a kisebbségi érdekek védelme, a kisebbségi értékek megjelenítése. A települési kisebbségi önkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vesz a települési önkormányzat képviselő testületének ülésén, véleményezési, egyes kérdésekben egyetértési joga van. A települési önkormányzat, bizonyos feladatokat átruházhat a kisebbségi önkormányzatra. Kérdések 1. Milyen a kapcsolat települési kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat között? 2. Milyen alapjoga van a kisebbségi önkormányzatnak? A települési kisebbségi önkormányzat szervezete, működése (1993. évi LXXVII. törvény, 30D-30J..) A cél megismertetni a tanulót a települési kisebbségi önkormányzatok szervezetével és működésével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a települési kisebbségi önkormányzatok szervezetét, működését, tudja bemutatni települése kisebbségi önkormányzatát. A települési kisebbségi önkormányzat önálló jogi személy, önálló bevételekre jogosult, kötelezettségen önállóan vállalhat. Társadalmi megbízatású tisztségviselők, elnök, alelnök képviseli. A testületi ülést az elnök vezeti, határozatképességéhez a megválasztott képviselők több mint a fele szükséges. Az ülések nyilvánosak, azokról jegyzőkönyv készül. Az ülések lebonyolításának feltételeit, az ügyviteli munkát a települési önkormányzat biztosítja a polgármesteri hivatal útján. A települési önkormányzat rendszeres kapcsolatot tart fenn a kisebbségi önkormányzattal, ülésein képviselteti magát. A települési kisebbségi önkormányzat feladatai elvégzéséhez külső tagok bevonásával bizottságokat hozhat létre, a feladatait átruházhatja a tisztségviselőire, bizottságaira. Összefoglalás 13

20 Helyi kisebbségi önkormányzatok A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülését a társadalmi megbízatású elnök vezeti, határozatképességéhez a megválasztott képviselők több mint a fele szükséges, feladatai elvégzéséhez külső tagok bevonásával bizottságokat hozhat létre Az ülések nyilvánosak, azokról jegyzőkönyv készül. Az ülések lebonyolításának feltételeit a települési önkormányzat biztosítja a polgármesteri hivatal útján. Kérdések 1. Ki képviseli a kisebbségi önkormányzatot? 2. Mely szervezet biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat üléseinek lebonyolítását? A települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodása (1993. évi LXXVII. törvény, 55-60D..) A cél megismertetni a tanulót a települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását. A települési kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodik. Részt vehet vállalkozásokban, önálló vagyonnal rendelkezhet. Bevételi forrásai az állami költségvetési hozzájárulásból, együttműködési megállapodás keretében a települési önkormányzati támogatásából, alapítványi, szponzori forrásokból származik. Vállalkozásainak, vagyongazdálkodásának eredménye a bevételeit növeli. A vállalkozásaiért önállóan felel, a települési önkormányzatnak helytállási kötelezettsége nincs. Önálló költségvetést készít, arról határozatot fogad el, az államháztartási törvénynek megfelelően. A költségvetés elkészítésében a polgármesteri hivatal segítséget nyújt. A települési kisebbségi önkormányzat költségvetése elkülönített része a települési önkormányzat költségvetésének. Összefoglalás A települési kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodik, vagyonával vállalkozhat. Bevételei az állami, települési támogatásából, alapítványi, szponzori forrásokból származik. Önálló költségvetést készít, a települési önkormányzatnak helytállási kötelezettsége nincs, költségvetése elkülönített része a települési önkormányzat költségvetésének. Kérdések 1. Vállal-e kötelezettséget települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat költségvetéséért? 2. A kisebbségi önkormányzatnak melyek a fő bevételi forrásai? Képviselők, tisztségviselők, kisebbségi szószóló A cél megismertetni a tanulót a települési kisebbségi képviselők és tisztségviselők jogaival, kötelezettségeivel, tevékenységével és a kisebbségi szószóló működésével. Követelmény: A hallgató fel tudja sorolni a települési kisebbségi önkormányzatok képviselőinek, tisztségviselőinek és a kisebbségi szószóló feladatát, jogait, kötelezettségét. A képviselők mandátuma a megválasztásukkal keletkezik és a következő önkormányzati választásig tart. Véglegessé a jogerős kihirdetéssel válik. A képviselői mandátum megszűnik lemondás, haláleset, a közügyektől való eltiltás esetén, vagy a testület feloszlásával, feloszlatásával. A települési kisebbségi képviselők jogállása azonos, azonos jogokkal és kötelezettséggel rendelkeznek, tisztségre megválaszthatók. A képviselő alapvető joga a testületi üléseken részt venni, de ez nemcsak jog, hanem kötelezettség is. A képviselőnek joga van 14

21 Helyi kisebbségi önkormányzatok információt kérni, kérdéseket feltenni az elnökhöz, a települési önkormányzat képviselőjéhez a kisebbségi közösséget érintő kérdésekben. A működési szabályzat szerint az információkérés joga kiterjedhet a hivatal vezetői felé is. A képviselő jogosult testületi, vagy elnöki felhatalmazás alapján a testületet, vagy az elnököt tartósan vagy alkalomszerűen képviselni bármilyen fórumon. Az alakuló ülésen a képviselők esküt tesznek és a képviselők közül titkosan, minősített többséggel választják meg az elnököt. Az elnök képviseli az önkormányzatot, kapcsolatot tart a települési önkormányzattal, és más szervezetekkel, tanácskozási joggal részt vesz a települési önkormányzati üléseken, összefogja, szervezi a kisebbségi képviselők munkáját. Vezeti az ülést, az ülésre előterjesztést készít, amelyben a polgármesteri hivatal segítséget nyújt. Kezdeményezheti a kisebbségeket érintő kérdések települési önkormányzati napirendre vételét. Helyettesítésére elnökhelyettest választanak, aki távollétében teljes jogkörben helyettesíti. A tisztségviselők tevékenységüket társadalmi megbízatásban végzik, az önkormányzat financiális helyzetének függvényében jogosultak a tiszteletdíjra, költségtérítésre, egyéb juttatásra. A képviselőkre és a tisztségviselőkre érvényesek az összeférhetetlenség szabályai és a vagyon nyilatkozattételi kötelezettség. Abban az esetben, ha a településen nincs kisebbségi önkormányzat, helyét a kisebbségi szószóló veszi át. A kisebbségi szószóló jogai hasonlóak a kisebbségi önkormányzat tagjaiéhoz. Tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat ülésein, a kisebbséggel kapcsolatos kérdésekben véleményezési, javaslattételi, kezdeményezési, kérdezési, felvilágosítás kérési joga van, tevékenységének elősegítéséhez kérheti a polgármesteri hivatal ügyviteli közreműködését, a tanácsnokokra érvényes juttatási körben kell részesíteni. (1993. évi LXXVII. törvény, ) Összefoglalás A kisebbségi képviselő joga a testületi üléseken részt venni, információt kérni, kérdéseket feltenni az elnökhöz, a települési önkormányzat képviselőjéhez, a hivatal vezetőihez, felhatalmazás alapján képviselheti a testületet. Az elnök képviseli az önkormányzatot, kapcsolatot tart a települési önkormányzattal, melynek ülésein tanácskozási joggal részt vesz. Összefogja, szervezi a kisebbségi képviselők munkáját. Vezeti az ülést, az ülésre előterjesztést készít, kezdeményezheti a kisebbségeket érintő kérdések települési önkormányzati napirendre vételét. Helyettesítésére elnökhelyettest választanak. A kisebbségi szószóló tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat ülésein, a kisebbséggel kapcsolatos kérdésekben véleményezési, javaslattételi, kezdeményezési, kérdezési joga van Kérdések 1. Melyek a kisebbségi képviselő alapvető jogai? 2. Mi az elnök feladata? 3. Mi a kisebbségi szószóló feladata? Kisebbségi önkormányzatok felügyelete (1993. évi LXXVII. törvény, 60H-60J..) A cél megismertetni a tanulót a kisebbségi önkormányzatok felügyeletével. Követelmény: A hallgató be tudja mutatni a kisebbségi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét. A települési kisebbségi önkormányzat törvényességi felügyeletét a települési önkormányzathoz hasonlóan az illetékes kormányhivatalok végzik. Gazdálkodását a Számvevőszék ellenőrzi. Kérdések 1. Mely szervek ellenőrzik a települési kisebbségi önkormányzat munkáját? 15

22 Helyi kisebbségi önkormányzatok A kisebbségek szerepe a vidék fejlődésében A cél megismertetni a tanulót a kisebbségi önkormányzatok szerepével a kisebbségi nemzeti kulturális értékek megőrzésében, a nemzetközi kapcsolatok építésében és a szociális problémák megoldásában. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a kisebbségek szerepét a vidékfejlesztésben, hagyományok és nyelvi kultúra ápolásában, a szociális ellátásban, be tudja mutatni települése kisebbségi hagyományait. A magyarság történelme folyamán számos kisebbséggel került kapcsolatba, hazánkban az elmúlt századok folyamán számos kisebbség telepedett meg. Minden kisebbség magával hozta kultúráját, amelyek bár az idők folyamán megkoptak, de jelentős értéket képviselnek. Népszokásaik, népművészetük, nyelvük fenntartása, a kulturális értékek megóvása a többségi társadalomnak is érdeke, hiszen színesíti, gazdagítja a magyarországi össznemzeti kultúrát. A kisebbségi helyi önkormányzatok ebben a hagyományőrzésben játszanak fontos szerepet. A lassan feledésbe menő nyelv, a néphagyományok újraélesztése, fenntartása, a hagyományőrző nemzetiségi kulturális együttesek támogatása, tevékenységének segítése terén értékmentő tevékenységet folytat. A települési önkormányzatoknak érdeke a kisebbségek ebbéli tevékenységében való támogatása. Fontos szerepet játszik a kisebbségi önkormányzat a település testvérvárosi kapcsolatainak kiépítésében, fenntartásában. A települési önkormányzat támogatásával és részvételével megrendezett testvérvárosi programokhoz kapcsolódó gasztronómiai különlegességek bemutatása jelentős idegenforgalmat is generál, ami hozzájárul egy település fejlődéséhez. A vendégek kiszolgálására új munkahelyek keletkeznek, a rég feledésbe kerülő kézműves iparágak élednek fel újra. A kialakuló kapcsolatok révén egyéb iparágak megtelepedésére is lehet számítani. A cigány kisebbség körében jelentős szociális feszültség érzékelhető. Ezek kezelését sokkal nagyobb empátiával, eredményességgel képes kezelni a kisebbségi önkormányzat, mint a települési. A szociálisan elmaradott réteg iskoláztatása, képzése, munkavállalói esélyének javítása hozzájárul a foglalkoztatottság növeléséhez, ami végső soron ugyancsak a vidék fejlődését segíti elő. Ezeket a feladatokat a települési önkormányzatok szívesen és gyakran adják át a kisebbséginek, a pénzeszközzel együttesen. Összefoglalás A kisebbségek a kisebbségi népszokások, népművészet, a kulturális értékek megóvása, nyelv fenntartása, a hagyományok megőrzésben játszanak fontos szerepet. A néphagyományok újraélesztése, fenntartása, a hagyományőrző nemzetiségi kulturális együttesek tevékenységének segítése terén a kisebbségi önkormányzatok értékmentő tevékenységet folytatnak. Fontos szerepet játszik a kisebbségi önkormányzat a település testvérvárosi kapcsolatainak fenntartásában. A kisebbségi önkormányzat a szociális feszültség kezelését nagy empátiával, eredményességgel képes kezelni, ezért ezeket a feladatokat a települési önkormányzatok gyakran ruházzák rá a kisebbségi önkormányzatra. Kérdések 1. Mi a kisebbségek legfontosabb feladata? 2. Mely területen vállalnak feladatot a kisebbségi önkormányzatok? Országos kisebbségi önkormányzat (1993. évi LXXVII. törvény, 31-39H..) A cél megismertetni a tanulót az országos kisebbségi önkormányzat létrejöttével, feladatával, felépítésével és működésével. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni a területi és országos kisebbségi önkormányzatok létrejöttét, feladatát, felépítését és működését. 16

23 Helyi kisebbségi önkormányzatok A települési kisebbségi önkormányzatok képviselői megválasztják területi, (megyei, fővárosi) és az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyek megyei, fővárosi ill. országos szinten képviselik a kisebbségek jogait. Az országos kisebbségi önkormányzat létszáma függ attól, hogy hány települési kisebbségi önkormányzat jött létre. (2005. évi CXIV. törvény ) Alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme, önálló döntési jogköre van, önálló jogi személyiség, önállóan gazdálkodik. Munkáját a hivatala segíti, végzi ügyviteli feladatait. A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Vezetőjét a közgyűlés választja, a munkáltatói jogokat a felmentés kivételével az elnök gyakorolja. Az országos kisebbségi önkormányzat a rábízott vagyonnal önállóan vállalkozhat, állami támogatást kap. Vezetője az alakuló ülésen titkosan, minősített többséggel megválasztott elnök, helyettesei az alelnökök. A pénzügyi ellenőrző bizottságot kötelező létrehozni, további bizottságokat létrehozhat. Költségvetéséről önállóan dönt, a gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, szabályszerűségéért az elnök felel. Felépítése, szervezete hasonlít az egyéb önkormányzatokéhoz. Összefoglalás A települési kisebbségi önkormányzatok képviselői választják meg az országos kisebbségi önkormányzatot. Vezetője az elnök, helyettesei az alelnökök. A pénzügyi ellenőrző bizottságot kötelező létrehozni, további bizottságokat létrehozhat. Ügyviteli feladatait költségvetési szervként működő hivatala végzi. Vagyonával önállóan vállalkozhat, állami támogatást kap. Költségvetéséről önállóan dönt, a gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, szabályszerűségéért az elnök felel. Kérdések 1. Kik választják meg az országos kisebbségi önkormányzatot? 2. Mi az alapvető feladata országos kisebbségi önkormányzatnak? 17

24 3. fejezet - A települési önkormányzatok feladatai Az III. témakör célja bemutatni önkormányzatok legfontosabb kötelező és szabadon választott feladatait. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni a települési önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatait Feladatok A cél megismertetni a tanulót a települési önkormányzatok ÖTV-ben előírt feladataival. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni a települési önkormányzatok feladatait és előírásának feltételeit. az LXV. törvény szerint (Ötv. 8..) (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Videó: Okmányiroda Kötelező feladatok A cél részletesen megismertetni a tanulót a települési önkormányzatok egyes az ÖTV-ben és más ágazati jogszabályban előírt kötelező feladataival. Követelmény: A hallgató tudja a települési önkormányzatok kötelező feladatait, mutassa be a településén végzett kötelező feladatokat A felsorolt feladatok közül az egészséges ivóvíz, az óvodai és az általános iskolai ellátás, az egészségügyi és a szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének a biztosítása kötelező feladat. (ÖTV (8. ) (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.) Az ÖTV-ben meghatározott kötelező feladatok mellett az országgyűlés törvény útján más kötelező feladatokat is előírhat az önkormányzatok számára, a finanszírozás egyidejű biztosítása mellett. (ÖTV (8. ) (3) törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. Korábban nem volt kötelező feladat a bölcsődei ellátás vagy a hajléktalan szálló működtetése, a lakos feletti településeknek ezt most törvény írja elő, normatív támogatás egyidejű biztosítása mellett.) 18

25 A települési önkormányzatok feladatai A kötelező feladatokkal önálló fejezetben foglalkozunk, alább azon feladatokat tárgyaljuk, amelyekkel nem foglalkozik önálló fejezet. Ivóvíz biztosítása Az egészséges ivóvíz az élethez szükséges alapvető feltétel, nem helyettesíthető, nincs alternatívája. Különösen igaz ez a nagy népsűrűségű lakóterületekre, ahol sem kútépítésre, sem esővízgyűjtésre nincs lehetőség, és fennáll a szennyezettség veszélye. Magyarország ivóvízben gazdag, nem szorul importra, a lakosság legszélesebb rétegei számára is elérhető. Az ivóvíz ellátáshoz szükséges eszközök a települések többségénél a vagyonátadáskor a települések tulajdonába kerültek, amelyek különböző formába teljesítik kötelezettségüket. A regionális vízművek által ellátott településeken az egészséges ivóvíz ellátás az állami tulajdonban lévő regionális vízművek útján történik. Ezeken a településeken az önkormányzatok az ivóvíz-ellátási kötelezettségüket úgy kell teljesíteni, hogy a vízközmű szolgáltatást biztosító közművek nincsenek tulajdonukban, és az azokat üzemeltető regionális vízközmű társaságokban sem rendelkeznek tulajdonosi részesedéssel. Ilyen korlátozott lehetőségek mellett ellátási felelősségüknek azért tudnak eleget tenni, mert a vízközmű tulajdonos államot e közcélú vízközmű létesítmények működtetésére törvény kötelezi. A regionális szervezetekben az állam meghatározó tulajdonosi részvétele az önkormányzatok számára megfelelő garanciát jelent ellátási kötelezettségük teljesítésében. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint az alapvető vízközművek a forgalomképtelen törzsvagyonhoz tartoznak, ami biztosítja a hosszú távú biztonságos működést. Fontos feladata az önkormányzatnak a vezetékes vízhálózat kiépítésétől függően közkutak üzemeltetése. Ez még az esetben is szükséges, ha a vezetékes ellátottság teljes körű. (Létesítése játszótereken, településközpontban, piacon, ki-ránduló helyek közelében, üdülő övezetben szokásos.) A közkutak számát az önkormányzat határozza meg, költsége átalánydíjas rendszerben az önkormányzatot terheli. Közvilágítás A közbiztonság javításának az egyik legfontosabb eleme a közvilágítás biztosítása. A közvilágításnál az alapvető probléma az, hogy a kötelezettsége az önkormányzatoknál van, de a feladat végrehajtásához szükséges eszközökkel nem rendelkezik, mivel a jogszabály 1990-es megalkotásakor a közvilágítás eszközei az állami tulajdonában lévő áramszolgáltatók birtokában volt. Ezáltal az állami tulajdonú közvilágítással ellátott települések önkormányzatai sajátos helyzetben kerültek. Ellátási felelősségüknek úgy kellett megfelelniük, hogy a közvilágítási szolgáltatást biztosító közművek nem voltak tulajdonukban, és az azokat üzemeltető áramszolgáltató társaságokban sem rendelkeztek tulajdonosi részesedéssel. Ilyen korlátozott lehetőségek mellett ellátási felelősségüknek azért tudtak eleget tenni, mert az áramszolgáltató tulajdonos államot e közcélú közvilágítási létesítmények működtetésére törvény kötelezte. E szervezetekben az állam meghatározó tulajdonosi részvétele az önkormányzatok számára megfelelő garanciát jelentett ellátási kötelezettségük teljesítésében. Az áramszolgáltatók privatizációja után a helyzet alapvetően megváltozott, az önkormányzatoknak a kötelező feladat ellátásához szükséges eszközei egy monopolhelyzetben lévő, profit orientált szervezet tulajdonába került, aminek a következtében az önkormányzatok teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A közvilágítás működtetésében ma egy teljesen rendezetlen állapot alakult ki, az önkormányzatok fizetik az energia költséget és a más tulajdonában lévő eszközök karbantartási és rekonstrukciós költségeit. Cserébe a gyakran kifogásolható szolgáltatást kapják, a szolgáltató által meglehetősen önkényesen megállapított áron. A közvilágítás megfelelő minőségű ellátásához jogszabályt kell alkotni, és tisztázni kell néhány alapvető kérdést: a közvilágítási esz-közök határát, honnan minősül a berendezés a közvilágítás részének a közvilágítási esz-közök tulajdonosa karbantartási kötelezettségének határát, az eszközpótlás kötelezettségét a szolgáltatás szüneteltetése helyreállításának a határidejét, 19

26 A települési önkormányzatok feladatai az önkormányzat karbantartási kötelezettségben való részvételét, a rekonstrukció, a korszerűsítés finanszírozására vonatkozó kötelezettségeket, meg kell teremteni az energiafogyasztás mérésének és üzemeltetésének a feltételeit, a hiányos szolgáltatás szankcionálását, az önkormányzat és a szolgáltató egyenrangú, partneri kapcsolatának megteremtése az ügyfelek kiszol-gálásának, a panaszok kezelésének a rendjét. Tisztázni kell azt is, hogy a szabályozás alkalmazása milyen formában lehetséges a jelenlegi helyzetben, annál is inkább, mivel a szolgáltatók a privatizáció során kötelezettséget vállaltak a közvilágítási szolgáltatás igényeket kielégítő biztosítására. Helyi közutak fenntartása A helyi közutakkal kapcsolatos feladatok igen sokrétűek, az útfelület karbantartása, javítása, tisztántartása, az elhullott állatok eltávolítása, a téli csúszásmentesítése mellett az út közvetlen környezetének karbantartását is el kell végezni. Folyamatosan rendben kell tartani az út menti zöld sávot, a látást, az oszlopokon elhelyezett vonalas közműveket zavaró növényzetet el kell távolítani, a vízelvezető rendszereket folyamatosan tisztán kell tartani. A családi házas övezetekben elvárt a lakosság részvétele a növényzet és a járda karbantartásában, ami erősíti a környezethez való ragaszkodást és kis szervezői tevékenységgel, megtakarítást jelent az önkormányzat számára. Egy település lakosságának hangulatát alapvetően befolyásolja a helyi közutak és a járdák állapota. A poros utak az egészséges környezethez való jog alkotmányossági problémáját is felveti, de alapvető a közlekedés biztonsági tényező is. A foglalkoztatás és a közszolgáltatások koncentrációja, a közösségi közlekedés visszafejlődése miatt jelentősen megnőtt az egyéni közlekedési igény, aminek a kielégítése a korábbi utakon már nem lehetséges. A vagyonátadás folyamán átadott helyi közutak nagy többsége nem volt pormentes, a lakosság nyomására az önkormányzatok egyik legfontosabb feladata az utak pormentesítése és a járdák megépítése volt, és ma is az. E tevékenységük során az önkormányzatok magukra maradtak, állami, pályázati forrás kevés állt rendelkezésre, ugyanakkor a szilárd burkolat építése a szigorú jogszabályok miatt nagyon költséges. A szilárd burkolatú utak építése előtt elengedhetetlen a közművek rendbetétele, a hiányzó közművek megépítése. A közművek közül a legnagyobb elmaradás a szennyvízcsatorna megépítésében tapasztalható. Ennek igen magas, egy település számára esetenként elviselhetetlenül magas, költsége jelentősen hátráltatja a szilárd burkolatú utak építését is. A szennyvízprobléma megoldására jelentős központi források állnak és álltak rendelkezésre, ennek ellenére a szükséges önrész biztosítása is gyakran okoz gondot. Az utak rendezése maga után vonja a padka rendezés igényét is, de nagyon fontos az utak menti vízelvezető árkok rendezése, felújítása, megépítése is. A szilárd burkolatú utak bővülése a lakosság részéről újabb igényeket vet fel, a lakó utcákban is megnő a forgalom nagysága sebessége. Ennek korlátozására a felmerül az igény a sebesség fokozott és folyamatos ellenőrzésére, és a sebességkorlátozó műtárgyak, tipikusan a fekvő rendőr építése iránti igény megjelenése. A burkolt utak tisztán tartása, téli csúszásmentesítése is lényegesen nagyobb munkát igényel. Mindez nagyobb létesítési, karbantartási, működtetési költséget jelent az önkormányzati költségvetésben. Említést kell tenni az állami tulajdonú utak fenntartásáról is. Ez a kötelezettség az állami közútkezelő szervezeteket terheli, de a rendelkezésre álló keretek szűkössége miatt ennek időben gyakran nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. Ha egy település a keresztülmenő utakat is rendben szeretné látni, kénytelen költséget nem kímélve az állami tulajdonú utakat is rendben tartani, szükséges csúszásmentesítési munkálatokat, gyommentesítés, hulladék eltávolítást ellenszolgáltatás nélkül elvégezni. Köztemető fenntartása Az önkormányzatok megalakulásakor az állami tulajdonú, tanácsi kezelésű köztemetők az önkormányzatok tulajdonába kerültek. Ezek fenntartása, fejlesztése, tisztán tartása, a temetési szolgáltatások feltételeinek biztosítása, a ravatalozó működtetése, a közlekedés, a temetések zavartalan lebonyolításának biztosítása önkormányzati feladat. A különböző szolgáltatások díja biztosítja a ráfordítások fedezetét, de a fejlesztések 20

27 A települési önkormányzatok feladatai fedezete nem ritkán az önkormányzat költségvetését terheli. A temetési szolgáltatásokat magán vállalkozások is végezhetnek, ennek feltételeit az önkormányzatnak biztosítani kell a vonatkozó törvénynek megfelelően. (1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről) Az önkormányzati tulajdonú temetők mellet nem ritka, amikor a temető egyházi tulajdonban van, és köztemető funkciót lát el. Az egyházak az esetek egy részében a szűkös források miatt nem vagy nem megfelelő módon tudják ellátni a működtetést, fejlesztést. Ez esetben, mivel a köztemető fenntartása önkormányzati kötelező feladat, az önkormányzatnak együttműködési kötelezettsége van. Az együttműködés keretében lehet eseti, lehet részterületeken, de kiterjedhet a temető teljes üzemeltetési feladatainak ellátására, a fejlesztések lebonyolítására, finanszírozására. (Együttműködés egyes esetben lehet egy nagyobb rendezvény lebonyolításában való közreműködés, egyes részterületen, pl. hulladékszállítás, út-fenntartás folyamatos végzése.) Az együttműködés formáját és tartalmát kétoldalú megállapodásban kell szabályozni. Helyi közlekedés biztosítása Az ÖTV szerint a helyi tömegközlekedés biztosítása a települési önkormányzat feladata. Ez a kötelezettség mintegy 100 települést, alapvetően várost érint. Ezek közül az utazási teljesítmény tekintetében kiemelkedik a Főváros és a megyei jogú városok. A városok egy része kötelezettségének saját tulajdonú vállalattal tesz eleget, a kisebbek ma már egyre inkább koncessziós megbízás alapján közlekedési vállalatokkal végeztetik el a feladatot. Korábban az állami vállalatokkal kötött megállapodásoknál mód volt a közvetlen megállapodásra, de ezen szerződések lejárta után egyre inkább a koncessziós közbeszerzési eljárások kerülnek előtérbe. Az önkormányzatok jogosultak kiegészítő állami támogatásra, amely azonban a költségeknek töredékét fedezi. A támogatás évente, miniszteri rendelet formájában kerül meghatározásra. (Az önkormányzatok által, a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról szóló 1/2008. (V. 30.) KHEM-ÖM együttes rendelet.) A tarifa megállapítás joga a képviselő testületé, de a vállalkozó jogosult a bevétel és a méltányolható költségek közötti különbség értékében önkormányzati támogatásra. Ágazati jogszabályok által előírt kötelező feladatok Az alábbiakban a nem az ÖTV által elrendelt néhány nagyobb feladatot ismertetünk, melyek teljesítése az önkormányzatot terheli. Szennyvíztisztítás A nagyobb, néhány ezer lakosú településeken az önkormányzat feladata a szennyvízhálózat kiépítése, működtetése és a szennyvíztisztítás. (1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény.) A szennyvíz közművagyon átadása a vagyonátadás idején megtörtént, kivéve a több települést érintő regionális műveket, amelyek állami tulajdonban maradtak. A lakossági célú szennyvízlétesítmények építésére jelentős állami, később uniós források álltak és állnak rendelkezésre, emellett jelentős lakossági és önkormányzati forrást igényel. A szennyvízlétesítmények üzemeltethetik saját, önkormányzati, társulási tulajdonú társaságok, az üzemeltetési jogot koncesszió keretében elnyert magán vagy állami vállalkozások. Az üzemeltetési formától függetlenül a szennyvíz ártalmatlanítás díját az önkormányzat határozza meg. Hasonlóan önkormányzati feladat a szippantott szennyvíz ártalmatlanításának kötelezettsége is. A lerakó helyek létesítése és működtetése a szennyvíztisztítóval megegyezik. A szállítást általában magánvállalkozók végzik. A szennyvíz lerakás díját ez esetben is a képviselőtestület határozza meg, ezt a díj kiegészítésre kerül a szállítás díjával. Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása A települési szilárd hulladék összegyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása, a települési önkormányzatok feladata. (2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvény.) 21

28 A települési önkormányzatok feladatai A szennyvízlétesítményekhez hasonlóan a hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása is történhet saját, önkormányzati, társulási tulajdonú társaságok útján, de a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogok koncesszióba adása után magán vállalkozás is végezheti saját eszközeivel a hulladékgyűjtést, és saját telepén az ártalmatlanítást. Az elmúlt években teljesen átalakult a hulladékgazdálkodási ipar. A hulladék kezelési előírásainak szigorodása miatt a korábbi, nem megfelelő műszaki színvonalú lerakók bezártak. Az új, korszerű hulladék-feldolgozó és lerakó üzemek jelentős uniós támogatással társulási formában épültek meg, regionális ellátási körzettel. Az ártalmatlanítás díját a tulajdonos társulás határozza meg, ehhez járul a saját tulajdonú, vagy szerződéses gyűjtés, szállítás. A hulladék kezelése minden ingatlantulajdonos számára kötelezően igénybeveendő közszolgáltatás. Az önkormányzatnak gondoskodni kell arról, hogy a hulladékszállítási szerződést minden ingatlan tulajdonosa megkösse, ennek fejében a keletkező hulladék elszállításra kerüljön. Az üzemeltetési formától függetlenül a hulladékkezelés díját az önkormányzat rendeletben határozza meg. A díjak megállapításánál figyelemmel kell lenni a rekultivációs kötelezettségre, amely a lerakó bezárása után a tulajdonost terheli. Tűzoltóság működtetése A tűzoltást és a műszaki mentést a törvény (A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény) azon önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatává tette, amelyek hivatásos vagy önkéntes tűzoltósággal rendelkeznek. A katasztrófavédelmi törvény (1999. évi LXXIV. katasztrófavédelmi törvény) a tűzoltóságok feladatává tette, a katasztrófák elleni védekezést és a következmények felszámolását is. A tűzoltóságok a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek, amelyek 2000-től a polgári védelmi szervekkel összevonva egy egységes szervezet keretében végzik munkájukat. A szervezet vezetője a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója, aki a tűzoltóság felett szakmai felügyeletet gyakorol, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok igazgatói útján. A megyei igazgatóságok közvetlen alárendeltségében működnek a helyi kirendeltségek. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok mellett a településeken önkéntes községi és önkéntes köztestületi tűzoltóságok is működnek. A köztestületi tűzoltóságok működhetnek egy település védelmére, illetőleg több település összefogásaként is. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság működésének és fenntartásának költségeit a központi költségvetés normatív támogatás formájában biztosítja. A létesítés és a fejlesztés költségeit az állam pályázati formában, az önrész az önkormányzati fedezete mellett biztosítja. A normatív támogatás alapvetően a működési költségeket fedezi, fejlesztésre, felújításra nem fordítható. A tűzoltóság önállóan gazdálkodó, önkormányzati intézmény, parancsnok felett a munkáltatói jogokat, a fegyelmi jogkör kivételével a polgármester gyakorolja. Árvízvédelmi feladatok Az árvízvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatokat törvény határozza meg. (1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény.) Megyei szinten a megyegyűlés elnöke, települési szinten a polgármester a felelős az árvíz elleni védekezés feladatellátásáért. Szervezi a védekezéshez szükséges anyagok, élő erő biztosítását, megtervezi és végrehajtja a település kiürítését, visszatelepítését, helyreállítási munkálatokat, gondoskodik a védekezésben résztvevők egészségügyi ellátásáról. Munkája során szorosan együttműködik a vízügyi igazgatóságok munkatársaival. Az árvízvédelmi feladatokat és a kártétel helyreállításának költségeinek a finanszírozása a vis-major alapból történik. (A védekezés részletes szabályait a 232/1996. (XII. 26.) kormányrendelet tartalmazza.) Összefoglalás Az egészséges ivóvíz, az óvodai és az általános iskolai ellátás, az egészségügyi és a szociális alapellátás, a közvilágítás, a helyi közutak és a köztemető fenntartása, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének a biztosítása az ÖTV szerint az önkormányzatok kötelező feladata. Az ÖTV-ben meghatározott kötelező feladatok mellett törvény útján más kötelező feladatok is előírhatók az önkormányzatok számára, a finanszírozás egyidejű biztosítása mellett. Ágazati törvények rendelik el a szennyvíztisztítást, a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását, a tűzoltóság működtetését, az árvízvédelmi feladatok ellátását. Videó: Térinformatika Kérdések 22

29 A települési önkormányzatok feladatai 1. Mely szervezet, milyen formában rendelhet el az önkormányzatok számára kötelező feladatokat? 2. Melyek az ÖTV-ben előírt kötelező feladatok? 3. Melyek az ágazati törvényekben előírt nagyobb jelentőségű kötelező feladatok? Önként vállalt feladatok A cél megismertetni a tanulót a települési önkormányzatok legfontosabb önként vállalt feladataival. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni a települési önkormányzatok önként vállalt feladatait, fel tudja sorolni a településén végzett önként vállalt feladatokat. A feladatok elvégzésében, a kötelező feladatokon kívül, az önkormányzat a lakossági igényeknek és a teherbíró képességének megfelelően vesz részt. "ÖTV (8. )(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az önként vállalt feladat ellátása azonban nem veszélyezheti az alapellátást, és nem vonhatja el más szerv törvény által előírt kizárólagos feladatát. A középfokú oktatás, vagy a kórház működtetése megyei, megyei jogú városi feladat, nem feladata egy kisvárosnak, a lakosság igényére azonban mégis sok kisváros felvállalja, nem ritkán erőn felül. Az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy működteti a kórházat, ezért nem jut elegendő pénz az általános iskolai ellátásra. Az önként vállalt feladatok egy részével, sport, kultúra, ugyancsak foglalkozik önálló fejezet, de érdemes néhány nem kötelező, de a lakosság által elvárt feladat bemutatásával foglalkozni. Ez természetesen településenként változó, számos egyéb feladatot is felvállalnak az önkormányzatok. Közbiztonság Az ÖTV szerint a települési önkormányzatok a közbiztonsággal összefüggő feladataikat saját maguk határozzák meg. Az önkormányzatnak tehát jogában áll saját bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepcióját megalkotni, és megvalósításáról gondoskodni. A rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát határozza meg. Felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására, a település bűnmegelőzési- és közbiztonsági koncepciója kimunkálására. A társadalmi bűnmegelőzési stratégia, az annak megvalósítását szolgáló kormányzati cselekvési program csak az önkormányzatok közreműködésével valósulhat meg. Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló koncepciók, tervek kidolgozásában és végrehajtásában. Kezdeményező szerepük van a helyi jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil önszerveződéseit. A helyi bűnmegelőzésben a rendőrök mellett a polgárőrök, a közterület-felügyelők, a vagyonőrök, a magánnyomozók, a kisebbségi önkormányzatok, a természetvédelmi, mező és erdőőrök, a védőnők, a pedagógusok, a házi- és szakorvosok, a gyermekvédelem szakemberei, a szociális szakemberek, a családsegítők, a szociális és egészségügyi ellátó rendszerben dolgozók, az alkohol- és drogmegelőzésben és kezelésben résztvevők a legfontosabb szereplők. A társadalom önvédelmi képességének javítása érdekében jelentős feladataik vannak a civil szervezeteknek és a gazdasági élet szereplőinek is. Az önkormányzat, mint a helyi szolgáltatások és szolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás irányítója, motiválja és koordinálja a helyi bűnmegelőzésben szereplőket. Feladatot vállalhat a magasabb szintű biztonságot szolgáló eszközök és módszerek (térfigyelő, pánikjelző) alkalmazásában, és ehhez forrást is biztosíthat. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. A helyi önkormányzat kapcsolatot biztosít a helyben elérhető szolgáltatások és a helyi biztonsági szükségletek között. 23

30 A települési önkormányzatok feladatai Az önkormányzat lehetőségei és képessége szerint financiális eszközökkel, munkaerővel, eszközökkel, helyiség biztosításával közvetlenül is támogathatja a rendőrség munkáját. Teszi mindezt a polgárok biztonságérzetének a javítása érdekében. Munkahelyteremtés, helyi gazdaságfejlesztés A munkahelyteremtés és a foglalkoztatás biztosítása, a munkanélküliség kezelése állami feladat, nem szerepel az önkormányzati kötelező feladatok között, az önkormányzatok önként vállalják állami támogatás nélkül is az adóbevétel reményében. Az önkormányzatok elsődleges feladatuknak tekintik annak érdekében, hogy polgáraiknak legyen munkahelye, ami hozzájárul a szociális problémák és a támogatási igények csökkentéséhez, és bevételt hoz a városnak adó formájában. Egy nagyobb vállalkozás letelepítése nem kevés munkát és pénzt igényel az önkormányzattól, ki kell alakítani a vállalkozás külső feltételeit, a közlekedés, a környezetvédelem, a legszélesebb körben értelmezett infrastruktúra biztosítása jelentős egyszeri és folyamatos forrásokat igényel. Az önkormányzat azért érdekelt a vállalkozás letelepítésében, mert szabadon felhasználható bevétele keletkezik, amit polgárai javára tud felhasználni. Ezzel egyben a polgárokat is a vállalkozás befogadására ösztönzi. Fontos a motiváció, ha adóbevétellel nem tud az önkormányzat számolni, elveszti az érdekeltségét az új vállalkozások letelepítésében. A környezetet óhatatlanul befolyásolja egy letelepülő, új vállalkozás, ami a lakosság tiltakozását vonhatja maga után, az önkormányzatnak viszont nincs eszköze ennek ellensúlyozására. Még a mai helyzetben is, amikor a munkahelyek létrejötte jelentős előnyökkel jár, számos példát láthattunk a vállalkozások letelepítésének megakadályozására. Ha viszont új vállalkozások nem telepedhetnek le, nagyon megnehezedik a gazdasági növekedés erősödése és a növekvő munkanélküliség csökkentése. Egy önkormányzat jelentős súllyal szerepel a helyi gazdálkodásban, jó vagy rossz működése közvetlenül is jelentősen befolyásolja azt. Munkaadóként közvetlenül, hatósági, szabályozási tevékenysége révén közvetett módon befolyásolja a helyi gazdaságot. Felújítási, építési feladatok, különféle szolgáltatások igénybevételénél megrendelőként, vevőként, de különféle szolgáltatások nyújtásával szolgáltatóként, eladóként jelenik meg a helyi piacon. A helyi munkaerő piac jelentős részét foglalkoztatja az önkormányzat. Az elmondottak mellett az önkormányzatok közvetett módon is széles körben befolyásolják a helyi gazdaság fejlődését, az új munkahelyek létrehozását. Ezen a területen az önkormányzat alapvető feladata a gazdaság szereplőinek helyzetbe hozása, tevékenységük külső feltételeinek biztosítása, a vállalkozásbarát légkör kialakítása. Az eszközök sokrétűek és esetenként nagyon hatékonyak. Nagyon fontos a rugalmas és szakszerű építési engedélyezési eljárás, a kezdő vállalkozásokat erősítő helyi adópolitika, a vállalkozási tevékenységet támogató városfejlesztési politika és az azt megvalósító területfelhasználási és szabályozási tervek készítése. Fontos szempont a gazdaság fejődésének oldaláról a stabil és kiszámítható politikai légkör, a település imázsának növelése és a különböző támogatási formák igénybevételének elősegítése. Fontos szerepet játszik az önkormányzat a képzett munkaerő biztosításában, az oktatás-képzésben és a nyugodt életfeltételek megteremtésében. Idegenforgalom, turisztika A települési önkormányzatoknak turizmussal kapcsolatos feladatuk sem az ÖTV, sem ágazati törvények szerint nincs. Az ÖTV előír viszont feladatokat a megyei és a fővárosi önkormányzat számára. A megyék kötelező feladata a turisztikai vonzerők számbavétele, a turisztikai propaganda ellátása, kiemelt üdülőkörzetek kialakításának véleményezése, a koordináció. Ehhez költségvetési normatívát nem kapnak. Az ÖTV 63/A. i) pontja szerint a fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen: megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét. A 70. (1) bekezdés c) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben résztvevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. A turizmus fejlesztéséhez szükséges forrásokról több jogszabály is rendelkezik, így például a helyi adókról szóló évi C. törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok részére, az idegenforgalmi adó kivetését. A központi költségvetés is tartalmaz a turizmusra vonatkozó rendelkezéseket. Pld. a Turisztikai Célelőirányzat, illetőleg az üdülési csekk részére biztosított összeget, továbbá az önkormányzatok által beszedett idegenforgalmi adóhoz nyújtott központi támogatást. 24

31 A települési önkormányzatok feladatai Bár a települési önkormányzatoknak kötelező turisztikai feladatai nincsenek, a turizmussal kapcsolatos feladatokat gyakran önként felvállalják. A turizmus ugyanis számos településnek jó bevételi forrást jelent. A települések jogosultak idegenforgalmi adót kivetni, emellett a turisztikával foglalkozó vállalkozók is élénkítik a helyi gazdaságot. Általánosnak mondható, hogy a jelentősebb turisztikai vonzásképességű városok, létrehoznak turisztikai információs, Tourinform irodát, melynek alapfeladata a turisták tájékoztatása, de a pozitív város imázs kialakításában és fenntartásában, a városmarketingben is jelentős a szerepet játszik. A turisztikai fejlesztésekhez jelentős pályázati források állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen hozzájárulnak a település fejlődéséhez. A pályázati támogatás önkormányzatok és vállalkozók számára egyaránt biztosítanak forrás lehetőséget. Tájékoztatási feladatok Az ÖTV szó szerint nem tartalmazza az önkormányzatok kommunikációs feladatait, de szellemiségéből, az önkormányzatiságból adódik a lakosság kötelező, folyamatos, kétoldalú tájékoztatása. Az önkormányzat fontos, esetenként jogszabályokban is előírt feladata a lakosság tájékoztatása. Jogszabályok írják elő a különböző rendezési szabályozási tervek lakossági vitáját és nyilvánosságra hozatalát, vagy a választással kapcsolatos tennivalók ismertetését. A fejlesztési célok kitűzésekor elengedhetetlen a polgárok véleményének megismerése. Az EU egyik fontos alapelve a 3D, a vita, a párbeszéd és a demokrácia (debate, dialog, demokracy). Az uniós pályázatok igen nagy hangsúlyt helyeznek a lakossággal, az érintettekkel folytatott kommunikációra, s erre forrásokat is biztosít. Nemzetközi kapcsolatok A települések nemzetközi kapcsolatainak építése, fenntartása ugyancsak nem kötelező önkormányzati feladat. A települések nagy része, polgáraik elvárásainak engedve, testvérvárosi, testvér-települési kapcsolatok formájában felvállalta a nemzetközi kapcsolatok létrehozását. A közvetlen kapcsolat kiépítésének a legnagyobb jelentősége talán abban rejlik, hogy az egyes települések polgárai közvetlenül, családi, baráti, kollegiális kapcsolatokon keresztül ismerhetik meg a meglátogatott ország polgárainak hétköznapjait minden jó szándékú, vagy nem is olyan jó szándékú propagandaeszköz torzító hatása nélkül. Ezen túlmenően természetesen lényegesen könnyebben, egyszerűbben és mélyebben szerezhetők meg az információk a meglátogatott település kultúrájáról, gazdaságáról, sportjáról, művészetéről, műemlékeiről, szokásairól. A testvérvárosi kapcsolatok létrehozására, fenntartására uniós források pályázhatók, közvetlenül az uniós szervekhez. A finanszírozásban azonban az önkormányzatok mellett a civil személyek is jelentős szerepet vállalnak. Civil szervezetek támogatása, ünnepségek A civil szervezetek támogatására az ÖTV is utal, bár kötelező, finanszírozási feladatként támogatásukat nem írja elő. (ÖTV (8. ) (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közös-séfekkel. ) A rendszerváltás után gombamód szaporodtak el az egyes településeken a legkülönbözőbb civil szervezetek. Ezek egy része jelentős feladatokat vállal át az önkormányzatoktól, elsősorban szociális, kulturális, sport, közbiztonság terén, de más civil csoportok tevékenysége is hasznos az önkormányzatok számára. Egy jól megrendezett falunap, sör-, borfesztivál, arató ünnep a település marketing számára is eredményes lehet, lakóiban erősíti a településhez tartozás érzését. A civil szervezetek programjaik megvalósítására igénylik az önkormányzatok támogatást, hiszen a tagdíjak általában nem elegendőek a költségek fedezésére. Vannak pályázati lehetőségek is, amelyek segítségével ki lehet egészíteni a szűkös forrásokat, de az önkormányzati támogatás nem nélkülözhető. Kitüntetések, díjak Minden település számára fontos, hogy a köztiszteletben álló polgárait példaképül állítsa a többi ember elé, megbecsülésének hangot adjon, kiemelje a szürke tömegből. Ennek elismerésére ünnepélyes keretek között települési kitüntetéseket, díjakat adományoz az arra méltó polgárainak. A kitüntetésekhez általában pénzjutalom is tartozik, esetleg valamilyen művészeti alkotás. Mindehhez a financiális forrást az önkormányzatnak kell előteremteni. Összefoglalás 25

32 A települési önkormányzatok feladatai A feladatok elvégzésében, a kötelező feladatokon kívül, az önkormányzat a lakossági igényeknek és a teherbíró képességének megfelelően vesz részt. Az önként vállalt feladat ellátása azonban nem veszélyezheti az alapellátást. Néhány a településeken szélesebb körben elterjedt önként vállalt feladat: a közbiztonság, a munkahelyteremtés, a helyi gazdaságfejlesztés, az idegenforgalom és turisztika, tájékoztatási feladatok, nemzetközi kapcsolatok, civil szervezetek támogatása, ünnepségek, kitüntetések, díjak terén kifejtett aktivitás. Kérdések 1. Mely esetben vállalhat az önkormányzat önként feladatokat? 2. Soroljon fel néhány tipikus önként vállalt feladatot! 26

33 4. fejezet - Településüzemeltetés Az IV. témakör célja bemutatni egy település működtetését, az üzemeltetés legfontosabb feladatait. Követelmény: A hallgató be tudja mutatni a településüzemeltetés feladatait, szervezeteit, szabályozását A településüzemeltetés feladatai A cél megismertetni a tanulót a település üzemeltetésének legfontosabb feladataival. Követelmény: A hallgató be tudja mutatni azt, hogy a településüzemeltetés milyen feladatok elvégzésére terjed ki, fel tudja sorolni a településén folyó településüzemeltetési feladatokat. Az ÖTV határozza meg az önkormányzat feladat rendszerét, a felsorolásból látszik, hogy a település életének szinte minden területén van az önkormányzatnak valamilyen feladata. Egy település üzemeltetése összetett, sokszereplős feladat. Az önkormányzat a különböző feladatok elvégzésében különböző formában és mértékben vesz részt. Némelyik feladatot kötelező jelleggel saját maga, másokat intézményei útján, végeztet el. Vannak feladatok, amelyeket más szereplők az önkormányzattal együttműködve, vagy csak önkormányzati kontroll mellett végeznek el. Igazgatási, hatósági feladatok, szolgáltatások, feladatok Az igazgatási és hatósági feladatok kevés kivételtől eltekintve nem képezik az önkormányzat feladatát. A feltételeket azonban, különösen az önkormányzathoz köthető, a Polgármesteri Hivatalban végzett, hatósági feladatok esetén, az önkormányzatnak kell biztosítani (Építéshatóság, okmányiroda, gyámügy, anyakönyvi hivatal, szabálysértési hatóság, választási iroda, közterület felügyelet). A társhatóságok és más állami, szakigazgatási szervek (földhivatal, adó ügyek, népegészségügyi szervek, munkaügyi központ, rendőrség, állat, növényegészségügy, társadalombiztosítás.) tevékenysége független az önkormányzatoktól, de az együttműködés, rendszeres kapcsolat nem nélkülözhető. Településfejlesztési, rendezési feladatok Az önkormányzat tipikus és egyik legfontosabb feladata a település jövőjével kapcsolatos fejlesztési, rendezési feladatok ellátása, és az ehhez kapcsolódó egyeztetési, tájékoztatási tevékenység. A feladatot a polgármesteri hivatalok koordinációja és felügyelet mellett szakértő vállalkozások végzik. Kommunikációs feladatok Egy önkormányzat, illetve a hivatala munkájának megítélésekor fontos szempont a panaszok kezelésének módja, határideje, eredményessége. Az önkormányzat, a képviselők munkájának értékelésénél a lakosság véleményének, elégedettségének az ismerete ugyancsak fontos. A kommunikációs eszközök helyes alkalmazása nagymértékben hozzájárul a lakosság hangulatának javításához, még abban az esetben is, ha egyéb téren elmaradások tapasztalhatók. Az önkormányzat kommunikációs feladatinak ellátására saját hatáskörében elektronikus és nyomtatott médiumokat működtet, vagy együttműködik médiavállalkozásokkal. Közüzemi szolgáltatások Az önkormányzatoknak a villamos, gáz szolgáltatás terén közreműködési kötelezettsége van. A helyi közlekedés, az ivóvíz biztosítása és a szennyvíz ártalmatlanítás önkormányzati feladat, a távközlés, a kábeltv és Internet szolgáltatásnál az önkormányzatoknak nincs feladata, a postai szolgáltatásnál, bár jogszabály nem írja elő, különösen a kisebb településeken egyre gyakoribb az együttműködés valamilyen formája. A paletta széles, a napi kapcsolat mellett hely biztosításán keresztül az önkormányzat által működtetett postáig minden előfordulhat. A Posta-partner program elterjesztésében az önkormányzatok jelentős szerepet játszottak. A helyközi közlekedés gyakran bonyolít le helyi forgalmat, emiatt a helyi közlekedést bonyolító szervezet és az önkormányzat között szükséges a szoros kapcsolat az utas tájékoztatásban és a biztonságos és kulturált közlekedés feltételeinek biztosítása terén. 27

34 Településüzemeltetés Kommunális szolgáltatások Ez a feladatkör, mint ahogy a megnevezés is jelzi, az önkormányzatok által kötelezően elvégzendő feladatok. A települési szilárd és folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelése, a köztemető fenntartása, az önkormányzati tulajdonú köz és zöldterületek, parkok, utak fenntartása, tisztántartása, a hóeltakarítás, a csúszásmentesítés, a csapadékvíz elvezetés, az önkormányzati épületek és ingatlanok kezelése, a közvilágítás települési önkormányzati feladat. A kéményseprő-ipari szolgáltatások biztosítása a megyei önkormányzatok kötelező feladata. Közoktatás Az óvoda és az általános iskolai oktatás minden települési önkormányzat kötelező feladata. A középfokú oktatás, a gimnáziumok, szakképző és szakközépiskolák, a kollégiumok működtetése, a művészeti oktatás a megyei önkormányzat feladata. Ugyancsak ez a szint a pedagógiai szakszolgálat, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás kötelezettje. A felsőoktatás nem önkormányzati, hanem állami feladat. Sport A sport területén az önkormányzatok feladata az oktatáshoz kapcsolódó sport tevékenység. Egyéb téren a településeknek nincs kötelező feladata. Az ÖTV a sport támogatását írja elő, a támogatás módjára azonban nem tesz utalást. A sportlétesítmények fenntartása, az iskolaiak kivételével, az önkormányzatok önként vállalt feladata. A megyei önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak a megyei sportszervezési feladatok. Kultúra Az ÖTV a kultúra, a közművelődés, a művészeti tevékenység támogatását és közösségi tér biztosítását írja elő a települések számára. A városi könyvtár, a városi múzeum, vagy helytörténeti gyűjtemény, a művelődési ház, vagy faluház fenntartása az öntevékeny közművelődési csoportok támogatása önként vállalt feladat. A megyei önkormányzat számára viszont kötelező a megyei levéltár, múzeum, könyvtár fenntartása és működtetése. Egészségügyi ellátás A települési önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás, a házi orvosi, a házi fogorvosi, gyermekorvosi, az iskolaorvosi, a védőnői és az ügyeleti betegellátás működtetése. A szakellátás és a fekvőbeteg ellátás és az ehhez kapcsolódó intézmények fenntartása, működtetése megyei ill. a kórházak tekintetében részben állami feladat. A bölcsődék fenntartása tízezer fő fölötti települések esetén kötelező feladat. Szociális ellátás A szociális alapellátás minden település számára kötelező feladat, ezen belül a pénzbeni, természetbeni ellátás, a személyes gondoskodás, családsegítés és az esetlegesen hozzá tartozó intézmény működtetése. A szociális szakellátás megyei szintű feladat, de a nagyobb, tízezer főt meghaladó települések számára kötelező feladat a bentlakásos intézmények, hajléktalan szállók működtetése is. Közbiztonság A élet és vagyonbiztonság, közterület rendjének a biztosítása a rendőrség útján elsődlegesen állami feladat, de a helyi feladatok ellátásban jelentős szerepet játszanak az önkormányzatok. A tűz, katasztrófa és árvízvédelmi feladatok ellátása, a közbiztonság magánvállalkozói, társadalmi, állami szereplői tevékenységének összehangolása önkormányzati feladat. Kereskedelmi szolgáltatások Az áruellátás, a kereskedelem nem önkormányzati feladat, elsődlegesen magán vállalkozók látják el. Az idegenforgalom és vendéglátás intézményrendszerének működtetése sem települési feladat, de az idegenforgalom szervezésében a megyei önkormányzatoknak van kötelező feladata. Az önkormányzat feladata elsődlegesen a feltételek biztosítása, a kereslet kínálat alakulásának a figyelemmel kísérése. A lakossági érdekvédelem, a fogyasztóvédelem állami feladat, de az önkormányzatoknak önként vállalt feladatként elő kell segíteni a fogyasztói jogok érvényesülését, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek tevékenységét. Összefoglalás 28

35 Településüzemeltetés A település életének szinte minden területén van az önkormányzatnak valamilyen feladata. Az önkormányzat a különböző feladatok elvégzésében különböző formában és mértékben vesz részt, némelyik feladatot saját maga, másokat intézményei útján, végeztet el, vagy más szereplők az önkormányzattal együttműködve, vagy önkormányzati kontroll mellett végeznek el. A település üzemeltetés legfontosabb feladatai: igazgatási, hatósági feladatok, szolgáltatások, településfejlesztési, rendezési feladatok, kommunikációs feladatok, közüzemi szolgáltatások, kommunális szolgáltatások, közoktatás, sport, kultúra, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közbiztonság, kereskedelmi szolgáltatások. Kérdés 1. Milyen feladatokat kell egy településen elvégezni? A településüzemeltetés szervezeti formái A cél megismertetni a tanulót a településüzemeltetés szervezeti formáival. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni a településüzemeltetésben résztvevő szervezeteket, tudja felsorolni a településén működő szervezeteket. A település üzemeltetése sokszereplős, összetett feladat, a feladatot elvégző szervezetek formája ehhez illeszkedik. Hivatal A hatósági feladatok elvégzése, az önkormányzat közvetlen kiszolgálása hivatali formában történik. A hivatal dolgozói köztisztviselők, bérezésük a köztisztviselői bértábla szerint történik az irányítási, ellenőrzési rendszere közvetlen, a szerkezete merev, nehezen változtatható, a tevékenysége kiszámítható, a vállalkozói tevékenységre nem alkalmas, kreatív, innovatív tevékenységre nincs igény, döntéshozatal lassú, a gyors piaci folyamatokat nem képes követni, a hosszú távon meghatározott feladatok végrehajtására alkalmas. Ez a forma jellemző az önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatalra, de az állami hivatalok is hasonlóak. Az önkormányzat és a hivatal között közvetlen kapcsolat van, az önkormányzat az akaratát a jogszabály adta keretek között közvetlenül érvényesíti. Költségvetését szigorúan meghatározott feltételek mellett az önkormányzat határozza meg. Intézmény Az intézmények kötelező vagy szabadon választható, de alapvető szolgáltatásokat biztosítják. Alapvető cél nem a profit szerzés, hanem a lakossági igények kielégítése. Az intézmények az önkormányzat adta keretek között szabadon működnek. Szerkezetüket, tevékenységi körüket, működésüket az önkormányzat hagyja jóvá. Vezetőjét az önkormányzat nevezi ki, a munkáltatói jogokat, a fegyelmi jogkör kivételével a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat és az intézmény közötti kapcsolat az intézményvezetőn keresztül valósul meg. Az intézmény bér és létszám gazdálkodása kötött, költségvetése az önkormányzati költségvetés része. Az intézmények dolgozói közalkalmazottak, a bérezés kötött, a közalkalmazotti bértábla szerint történik. Tipikusan intézményi formában működnek az oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények, iskola, óvoda, bölcsőde, könyvtár, múzeum, szakorvosi rendelő, de pl. művelődési intézmény esetében van példa a társasági formára is. Önkormányzati többségi tulajdonú társaság A változó gazdasági környezetben a rugalmasabb és felelősségteljesebb, hatékonyabb gazdálkodás elérése érdekében akár a kötelező, akár a szabadon választott feladatainak elvégzésére az önkormányzat választhatja a társasági formát, méretétől függően önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság létrehozásával. A társági forma lehetőséget biztosít a külső tőke bevonására is. A társasági forma a lakossági igények hatékonyabb, jobb minőségű kiszolgálását segíti elő, a profitszerzés nem elsődleges cél. A társaság vezetőjét az önkormányzat nevezi ki, a kapcsolatot a vezetőn keresztül biztosítja. Felette a munkáltatói jogokat, a fegyelmi jogkör, a fizetés, a prémiumfeltételek meghatározása és a prémium kifizetése kivételével a polgármester gyakorolja. Ellenőrzését az önkormányzat által megválasztott ellenőrző bizottság 29

36 Településüzemeltetés útján végi. A társaság üzleti tervét és beszámolóját az önkormányzat fogadja el. Az elvégzendő alapfeladatokat és azok finanszírozását szerződés keretében határozza meg. Az alapfeladaton kívül új feladatot is adhat a forrás biztosítása mellett. Az eredmény felhasználásáról a társaság javaslatára az önkormányzat dönt, de a helyi adók megfizetésére is kötelezett. A társaság az önkormányzat által jóváhagyott megállapodások keretein belül szabadon szervezi és fejleszti tevékenységét, szervezetét, biztosítja dolgozói bérét. Az üzleti tervben meghatározott módon külső megrendelők részére is végezhet munkát, de ez nem veszélyeztetheti az önkormányzat által megrendelt alapfeladatok elvégzését. Önkormányzati tulajdonú társaságok tipikus feladata a közétkeztetés, távfűtés, ingatlan üzemeltetés, hasznosítás, esetleg kulturális, sport, szabadidős tevékenység, de van példa a víz és csatornaszolgáltatásra, egészségügyi létesítmény, szociális foglalkoztató működtetésére is. Vegyes tulajdonú társaság Az önkormányzat elsősorban településpolitikai célok megvalósítása érdekében kisebbségi tulajdont szerezhet magán vagy állami tulajdonú társaságokban. Ezeknél a társaságoknál a profitszerzés az elsődleges cél, az igények kielégítése üzleti érdekeknek van alárendelve. Az önkormányzat befolyása az üzletrész arányában kicsi. Szándékát a közös cél megfogalmazásában, az üzleti érdekeken keresztül tudja megvalósítani. A vállalkozások tulajdonosai olyan esetekben keresik az önkormányzat együttműködését, ahol az önkormányzat súlya, hírneve, az önkormányzat, mint piac, az önkormányzati ingatlan üzleti értéket képvisel. Az önkormányzat bevétele sem elsősorban az üzleti tevékenység eredményéből, hanem a tevékenység után fizetendő helyi adókból származik. Az együttműködés tipikus területe az ingatlan fejlesztés, hasznosítás, turisztikai, sport, szabadidős, egészségügyi, szociális tevékenység, energia ellátás. Önkormányzati társulás Az önkormányzati társulások elsősorban a közfeladatok elvégzésére jöttek létre több önkormányzat részvételével. Ennek speciális formája a körjegyzőség, ahol több település közösen működteti az önkormányzati és igazgatási feladatot ellátó hivatalt, a körjegyző vezetésével. A társulás vezető testülete a résztvevő polgármesterekből létrejött közgyűlés, ennek elnöke általában, de nem szükségszerűen a székhely szerinti polgármester. A társulás gazdálkodását a közgyűlés határozza meg, költségvetése benne van a székhely szerinti önkormányzat költségvetésében. Ellenőrzését a közgyűlés által megválasztott ellenőrző testület gyakorolja. A feladatokat végezheti saját maga, vagy a székhely szerinti önkormányzat munkaszervezete, de inkább jellemző az önálló munkaszervezet létrehozása, általában társaság formájában. A társulások elsődlegesen a víziközművek üzemeltetésére, a települési hulladék kezelésére, a külterületi vízfolyások karbantartására, közös intézményüzemeltetésre jöttek létre, a kistérségi társulások létrejöttével a társulás területe bővült a közös iskola, óvoda fenntartás mellett a pedagógiai szakszolgálat, a logopédia, a nevelési tanácsadó, az orvosi ügyelet ellátásával. A társulás egy speciális formája az önkormányzat kezdeményezésével az érintett lakosság részvételével létrejövő közműfejlesztési társulás, korábban a gáz és a víz, később a szennyvízcsatornahálózat fejlesztésére jött létre, fő feladata a lakosság mobilizálása, nyilvántartása, a fejlesztési hozzájárulás és a hitel kezelése. A fejlesztés befejezése és a hitelügyletek lezárása után a társulás megszűnik. Alapítványok Az önkormányzatok egyéb úton nem ellátható feladatok elvégzésére alapítványokat hozhat létre. Alapítóként megválasztja a kuratórium tagjait és a felügyelő testület tagjait, melyet csak a tag lemondása, vagy halála esetén módosíthat, a tagok visszahívásáról nem rendelkezhet. Az alapítványok a rendelkezésére bocsátott eszközökkel az alapító okirat alapján, a kuratórium döntésének megfelelően gazdálkodik, ebbe az önkormányzatnak közvetlen beleszólása nincs. Az alapítvány létrehozhat munkaszervezetet, de a kuratórium tagjai közvetlenül is végezhetnek munkát. Az önkormányzatok a polgárok aktivitására, tenni akarására, szaktudására alapozva feladatokat, forrásokat adhatnak az alapítványokat, amelyek az önkormányzati feladatokat hatékonyabban, több empátiával, jobb minőségben, nagyobb társadalmi megalapozottsággal tudják elvégezni. Az önkormányzatok alapítványt elsősorban szociális, egészségügyi, kulturális, sport, közbiztonsági célokra hoznak létre, de számos egyéb terület is elképzelhető. Külső partnerek Vannak ellátandó feladatok, amelyeket hatékonyan, saját szervezeten belül nem lehet megoldani, külső partner bevonásával jobb eredményt lehet elérni. Van olyan feladat, ahol jogszabályi előírás teszi szükségessé az együttműködést a külső partnerrel, mint pl. a vízellátás a regionális vízművek ellátási körzetében. 30

37 Településüzemeltetés A feladat ellátás közszolgáltatási szerződésben kerül rögzítésre, bizonyos esetben, koncessziós formában. Ez esetben az együttműködés feltételeit hosszú távra rögzítik, ami elsősorban a vállalkozónak jelent hosszú távon biztonságot. Tipikus koncessziós megbízás a hulladékkezelés és a helyi közlekedés, de adott esetben a szennyvíz közművek üzemeltetése is történhet koncessziós formában. Az együttműködés történhet eseti megbízás alapján, de folyamatos munkavégzésre is meg lehet állapodni értékhatártól függően közbeszerzéssel, vagy a nélkül. Eseti megbízások a legszélesebb körben előfordulnak, az ingatlan karbantartás, a zöld területek kaszálása, fejlesztési tervek elkészítése, könyvelési feladatok fordulnak elő a leggyakrabban. A hosszú távú megbízás egyik legjellemzőbb példája az egészségügyi alapellátásban, a vállalkozó házi orvosok fogorvosok határozatlan idejű megbízása. A megbízott partner a legkülönbözőbb formában működhet, lehet egyéni vállalkozó, társaság, alapítvány, egyesület, a megbízás jellegének, értékének megfelelően. Némely közcélú feladat ellátása, mint amilyen a távközlési, Internet, kábeltv szolgáltatás, vagy a vasúti, távolsági közlekedés, vagy a postai szolgáltatás, nem teszi feltétlenül szükségessé az önkormányzat együttműködését, de mivel a lakosság széles rétegeit érinti, a kétoldalú tájékoztatásban, a kínálat és a kereslet összehangolásában, a minőségi kifogások rendezésében az önkormányzat jelentős szerepet játszhat. Összefoglalás A településüzemeltetés szerteágazó feladatainak megfelelően a résztvevő szervezetek is változatos képet mutatnak. Az állami vagy önkormányzati hivatal, a különböző intézmények, önkormányzati többségi, vagy vegyes tulajdonú társaság, önkormányzati társulás, alapítványok, külső partnerek egyaránt megtalálhatók egyegy településen. Kérdés 1. Milyen szervezetek végzik a feladatukat egy településen? A településüzemeltetés környezetének szabályozása A cél megismertetni a tanulót a településüzemeltetés terén az önkormányzat szabályozási lehetőségeivel. Követelmény: A hallgató tudja ismertetni az önkormányzat szabályozási lehetőségeit a településüzemeltetésben. A település üzemeltetése során számos szervezet zavartalan együttműködése szükséges. Az önkormányzat egyik fontos feladata a település üzemeltetésében résztvevő intézmények tevékenységének összehangolása. Az együttműködés alapjául egyrészt az egyes területek szabályozására megalkotott rendeletek másrészt az önkormányzat által készített tervek koncepciók szolgálnak. Rendeletek A rendelet helyi törvény, a képviselő testület minősített többséggel alkotja meg, betartása kötelező, amelynek betartását a polgármesteri hivatal hatóságai ellenőriznek. Rendeletek szabályozzák a területfelhasználást, az építési tevékenységet, a parkolás rendjét, az éjszakai nyugalom betartását, az állattartást, a köztisztaságot, a háztartási hulladék elszállítását, a távfűtést, az adófizetés rendjét és még számos egyéb területet, amit a képviselő testület fontosnak tart. Tervek, stratégiák, koncepciók A fejlesztési, rendezési, szabályozási tervek, stratégiák és koncepciók a település általános fejlesztésének az üzemeltetés jövőbeni kereteit, feladatit határozzák meg. Az egyes szakterületi koncepciók az egyes területeken határozzák meg a jelenlegi helyzetet és a várható tendenciát. Bizonyos koncepció és tervek elkészítését jogszabályok írják elő, mások elkészítése önként vállalt, vagy a pályázati források elnyeréséhez szükséges feladat. (A már említett tervek és koncepciók mellett, készül oktatási, egészségügyi, szociális, sport, kulturális, turisztikai, közlekedési, környezet és klímavédelmi, hulladékgazdálkodási, közbiztonsági, energetikai, parkolási 31

38 Településüzemeltetés és még számos szakterületi koncepció.) A koncepciók javaslatai ajánlás jellegűek, de a koncepció alapján készült rendeletek betartása kötelező. Fórumok Az önkormányzat az együttműködés hatékonyságának elősegítésére eseti vagy meghatározatlan idejű települési fórumokat, vagy bizottságokat hozhat létre. Ezek a bizottságok a településen az adott feladatot ellátó szervezetek képviselőiből tevődnek össze. Ilyen fórum lehet a kábítószer ellenes fórum, a közbiztonsági tanács, kulturális tanács, építészeti tervtanács, de a vállalkozások működésének zavartalanságát elősegítő vállalkozói tanács, vagy turisztikai fórum. Különösen ez utóbbiaknál fontos a közvetlen és gyors információ csere, a kölcsönös együttműködés a szinergikus hatások kihasználása érdekében. Ellenőrzés Fontos a szerepe az önkormányzatoknak a tevékenységek ellenőrzésében, a különböző folyamatok elemzésében. Az állampolgár elvárja, hogy az igényelt szolgáltatást számára elfogadható áron és határidőben vehesse igénybe. A szolgáltató ugyancsak elvárja, hogy a szolgáltatását a lehető legkisebb költséggel, hatékonyan tudja biztosítani ennek érdekében rendelkezésre állnak a piackutatás eszközei. Az önkormányzatnak minden területen elő kell segíteni a kereslet kínálat egyensúlyának kialakulását, de felelőssége hangsúlyozott az általa felügyelt területeken. Ennek érdekében folyamatosan figyelni kell az egyes szakterületek forgalmát, zsúfoltság esetén bővíteni a kapacitást, kihasználatlanság esetén szűkíteni. Jó példája ennek az elmúlt években egyes területeken tapasztalható iskolabezárási, más területeken, a budapesti agglomerációban, iskola, óvodaépítési folyamat, vagy a háziorvosi praxis bővítése, a szociális ellátás bővítése. Ide sorolhatjuk a kisgyermekes családok letelepítésére irányuló akciókat, amellyel az oktatási intézmények jobb kihasználását érik el, vagy a munkahely-teremtő, kereskedelmi kínálat bővítésére irá-nyuló intézkedéseket. Természetes monopóliumok, fogyasztóvédelem Speciális helyzet van a természetes monopóliumot élvező közszolgáltató szervezetek működésének szabályozásában. Az egyes szakterületeken törvény, és illetékes állami szervezetek biztosítják a fogyasztói jogok érvényesülést. (Fogyasztóvédelem, energetika, hírközlés, Versenyhivatal, minisztériumi, szakigazgatási szervek.) Ezen túlmenően azonban az önkormányzatoknak, mint a lakossághoz legközelebb álló szolgáltató szervezetnek is jelentős szerepet kell vállalni a fogyasztói jogok védelmében. Összefoglalás Az önkormányzat egyik fontos feladata a település üzemeltetésében résztvevő intézmények tevékenységének összehangolása. Az együttműködés alapjául egyrészt az egyes területek szabályozására megalkotott rendeletek másrészt az önkormányzat által készített tervek koncepciók szolgálnak. Az önkormányzat az együttműködés hatékonyságának elősegítésére települési fórumokat hozhat létre Fontos a szerepe az önkormányzatoknak a tevékenységek ellenőrzésében, a különböző folyamatok elemzésében, a természetes monopóliumok ellenőrzésében, a fogyasztói jogok védelmében. Kérdések 1. Milyen eszközökkel tudja az önkormányzat a település üzemeltetésében résztvevő szervezetek tevékenységét szabályozni? 2. Milyen céllal hoz létre az önkormányzat települési fórumot? 3. Milyen feladata van az önkormányzatnak a fogyasztói jogok védelme területén? 32

39 5. fejezet - Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás Az V. témakör célja bemutatni az önkormányzatok finanszírozását, a költségvetés felépítését, az önkormányzati vagyon hasznosítását, az ebből fakadó korrupciós veszélyeket Követelmény: A hallgató be tudja mutatni az önkormányzat finanszírozását, a költségvetés kialakítását, és a vagyon hasznosítás főbb szempontjait Az önkormányzati költségvetés A cél megismertetni a tanulót a költségvetés felépítésével, készítésének legfontosabb szempontjaival. Követelmény: A hallgató tudja felsorolni az önkormányzat által finanszírozandó feladatokat, és tudja ismertetni az önkormányzati költségvetés főbb tételeit, szerkezetét. Feladatok Az önkormányzatok kötelező feladatait az önkormányzati törvény határozza meg. (1990. évi LXV. törvény 8..) Ágazati és más törvények egyéb kötelező feladatokat is előírhatnak. A törvény a kötelező feladatok mellett lehetőséget biztosít a lakosság által igényelt egyéb, szabadon választott feladat elvégzésére is. A kötelező feladatok elvégzéséhez az állam normatív támogatás formájában biztosítja a forrásokat, amelyet, ki kell egészíteni saját forrásokkal, melynek megteremtésére az államnak lehetőséget kell biztosítani. A szabadon választott feladatokhoz ugyancsak létezik normatív támogatás. Felépítése Az önkormányzatok bevétele állam által biztosított forrásokból, saját bevételből és pályázati forrásokból tevődik össze. Az önkormányzatok állami támogatása a normatív és központosított támogatásból, a társadalombiztosítástól átvett pénzeszközökből, a gépjármű és a személyi jövedelem adó átengedett részéből tevődik össze. Az szja visszaosztott része kezdetben jelentős bevétele volt az önkormányzatoknak, de az idők folyamán jelentősen csökkent, az utóbbi években stagnált. 33

40 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás A saját bevételek az intézmények bevételéből, a szolgáltatások ellenértékéből, a helyi adókból (iparűzési építmény, telek, idegenforgalmi és kommunális adó) és bírságokból, a vagyonhasznosításból, ingatlan bérletből, értékesítésből származó bevétel. A bevételek közé sorolhatjuk a hitelt, a banki műveletek eredményét és az esetleges pályázati forrásból származó bevételeket. A kiadásokat két nagy csoportra, a működési és a felhalmozási kiadásokra oszthatjuk. A működési kiadások közé soroljuk a bérköltséget és járulékait, dologi kiadást, a működési célú pénzeszköz átadást a társaságok finanszírozására, és különféle támogatásra fordított összegeket, továbbá a hitelek kamatkiadását. A felhalmozási kiadások közé soroljuk a fejlesztésre, felújításra fordított pénzeszközöket. (Gödöllő évi költségvetése A költségvetés készítése Az önkormányzatok költségvetése az állami költségvetés önkormányzati alrendszerét képezi, elkészítése a központi költségvetésben meghatározott alapadatok szerint történik. Az alapadatok tartalmazzák az állami hozzájárulás pontos számait. A költségvetés készítését költségvetési koncepció készítése előzi meg, amely bemutatja a fő irányokat, szándékokat, elkészítésének határideje november 30. általában az állami költségvetés elfogadása előtti időpont. A költségvetés készítése során az önkormányzatnak egyeztetési kötelezettsége van az érintett intézményekkel, társaságokkal és a munkavállalók képviselőivel. Az önkormányzati költségvetés tartalmazza az intézmények, a társaságok, a kisebbségi önkormányzat és a társulások költségvetését is, amennyiben az önkormányzat a társulás gesztora. A költségvetés bemutatja a bevételek és a kiadások egyensúlyát, a hiteleket és a pályázati forrásokat az Államháztartási Törvény szerinti formában. Bemutatja továbbá a folyó év várható gazdasági folyamatait, a következő két év előirányzatait, a tartalékot, a likviditási tervet, a hosszú távú kötelezettségvállalást évenkénti bontásban és a hitelállomány alakulását és a tervezett tartalékot. A költségvetést rendelet formájában, minősített többséggel februárban fogadja el a képviselőtestület Összefoglalás A kötelező feladatok elvégzéséhez az állam normatív támogatás formájában biztosítja a forrásokat, amelyet, ki kell egészíteni saját forrásokkal, melynek megteremtésére az államnak lehetőséget kell biztosítani. Az önkormányzatok bevétele állam által biztosított forrásokból, saját bevételből, pályázati forrásokból és hitelből tevődik össze. A kiadásokat működési és a felhalmozási kiadásokra oszthatjuk. A költségvetés készítését koncepció készítése előzi meg. A költségvetés bemutatja a bevételek és a kiadások egyensúlyát, a hiteleket és a pályázati forrásokat az Államháztartási Törvény szerinti formában. Bemutatja továbbá a folyó év várható gazdasági folyamatait, a következő két év előirányzatait, a likviditási tervet, a hosszú távú kötelezettségvállalást évenkénti bontásban, a hitelállomány alakulását és a tervezett tartalékot. A költségvetést rendelet formájában, minősített többséggel fogadja el a képviselőtestület 34

41 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás Kérdések 1. Milyen fő bevételekből gazdálkodik az önkormányzat? 2. Milyen fő tételeket tartalmaz az önkormányzati költségvetés? 3. Az önkormányzat mely szerve fogadja el a költségvetést? Az önkormányzat gazdálkodása A cél megismertetni a tanulót az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb szempontjaival. Követelmény: A hallgató tudja felsorolni az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb szempontjait. Az önkormányzat az éves költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés sarokszámainak módosítása, mivel rendeletről van szó, rendeletmódosítással jár. A gazdálkodás biztonságáért a képviselőtestület, a szabályszerűségéért a polgármester felel. A kereteken belüli kisösszegű átcsoportosítás a SzMSz-ben meghatározott módon utólagos beszámolás mellett lehetséges. Az államtól származó bevételek szűkössége miatt az önkormányzatoknak saját bevétellel kell rendelkezniük. A saját bevételek szűkössége miatt előfordul, hogy a települések önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülnek, ekkor lehetőség van szigorú feltételek mellett az ÖNHIKI támogatás igénybevételére. 35

42 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás További támogatási lehetőség a működésképtelen önkormányzatok támogatására szolgáló BM keret. Az önkormányzatok gazdálkodásának gondjait mutatja az, hogy az önkormányzatok mintegy fele saját erőből kötelező feladatait nem tudja ellátni. A hiányzó bevételeket az önkormányzatok hitelfelvétellel is megpróbálják kiegészíteni. A 2010-es adatok szerinti ezermilliárdos hitel nagy részét fejlesztésekre, mintegy %-át működésre fordítják. A fejlesztési hitelek, ha az a bevétel növekedést elősegíti, és megvan a visszafizetés feltétele, nem okoz nehézséget a költségvetésben. A működési hitel viszont gondot jelent, mivel nincs meg a kellő garancia a visszafizetésre, ami adósságspirálhoz vezethet. Mindennek következtében az önkormányzati vagyon, és a vagyonnal való felelősségteljes, eredményes gazdálkodás egyre inkább felértékelődik. Összefoglalás Az önkormányzat az éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodás biztonságáért a képviselőtestület, a szabályszerűségéért a polgármester felel. A saját bevételek szűkössége esetén a települések jogosultak az ÖNHIKI és más hátrányos helyzetű települések számára biztosított támogatás igénybevételére. A hiányzó bevételeket az önkormányzatok hitelfelvétellel is megpróbálják kiegészíteni. A fejlesztési hitelek, ha az a bevétel növekedést elősegíti, és megvan a visszafizetés feltétele, nem okoz nehézséget a költségvetésben. A működési hitel viszont gondot jelent, mivel nincs meg a kellő garancia a visszafizetésre. Mindennek következtében az önkormányzati vagyon, és a vagyonnal való felelősségteljes, eredményes gazdálkodás egyre inkább felértékelődik. Kérdések 1. Kiknek van a gazdálkodással kapcsolatban felelősségük? 2. Milyen pluszforrásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű önkormányzatok? 3. Jelent-e veszélyt a hitelfelvétel? Az önkormányzati vagyon hasznosítása A cél megismertetni a tanulót az önkormányzati vagyon keletkezésével, összetételével, a vagyongazdálkodás legfontosabb szempontjaival. 36

43 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás Követelmény: A hallgató tudja bemutatni az önkormányzati vagyon keletkezését és szerkezetét és hasznosításának legfontosabb szempontjait. Az önkormányzatok finanszírozásában egyre nagyobb szerepet játszik a saját bevétel. Az adóztatási lehetőségek mellett előtérbe kerül az önkormányzati vagyon hasznosításából származó forrásteremtés. A vagyon keletkezése és szerkezete Az állam a feladatok elvégzéséhez az önkormányzatokat a 90-es évek elején vagyonjuttatásban részesítette, az 1990 előtti állami tulajdonú, tanácsi kezelésű vagyont teljes egészében az önkormányzatoknak adta tulajdonba. Az egyéb állami tulajdonú vagyonból is szerezhettek az önkormányzatok tulajdont bizonyos feltételek teljesülése esetén. A vagyon hasznosítása tekintetében alapvetően forgalomképtelen törzsvagyont és szabad felhasználású vagyont különböztetünk meg, formájában elsődleges az ingatlan vagyon, de részvények, működtető vagyon, vállalkozások is szerepeltek a vagyonátadás során. A törzsvagyon elsődleges célja a kötelező feladatellátásának feltételeinek biztosításához szükséges ingatlanokból, működtető vagyonból tevődik össze, hasznosítása csak az alapfeladat teljesítésének veszélyeztetése nélkül korlátozottan lehetséges. A törzsvagyon tipikus példája az óvoda, iskolaépületek, utcák, közterületek, parkok. A törzsvagyon megszorítások nélküli hasznosítására nincs lehetőség, de amikor az adott feladat elvégzéséhez az ingatlanra nincs szükség, lehetőség van az átminősítésre, s utána a hasznosításra, akár értékesítésre. Ez a folyamat zajlott le több településen, amikor a gyermek létszám csökkenése miatt iskola épületek ürültek ki, majd átminősítés után kerültek értékesítésre. A szabadon felhasználható vagyontárgyak közül ki kell emelni a különböző célú ingatlanokat, építési telket, más földterületet, épületeket, speciális kötelezettséggel terhelt lakóépületeket, részvényeket, más vállalati egyéb vagyontárgyakat, gépeket, eszközöket. Ezen vagyontárgyak szabadon hasznosíthatók, bérbe, használatba adhatók, értékesíthetők. Ez a jog az önkormányzatok joga alapvetően a képviselő testület kompetenciája, a testület ezt a jogot átruházhatja, akár valamelyik bizottságára, vagy tisztségviselőre. A vagyonhasznosítás jogával a képviselőtestületek szabadon rendelkeznek, a feltételeket önállóan határozzák meg, ebbe beleszólása a törvényességi észrevételeken kívül más ellenőrző szervezetnek nincs. A külső forrásból történő vagyongyarapodásra ma is van példa, hiszen az ingatlanfejlesztés során meg-épített közterületet, jelentős részben közutakat az ingatlanfejlesztő általában ingyenesen átadja az önkormányzatnak, mivel a közút működtetése nem hoz jövedelmet, az önkormányzatoknak viszont feladata a közutak üzemeltetése. Hasonló a helyzet más közműveknél is, eseten-ként itt az önkormányzat adja át a fejlesztés eredményét, vagy a fejlesztéshez szükséges pénzeszközt a szolgáltatónak. A vagyonjuttatás egy speciális formája volt az állami tulajdonú, belterületen fekvő vállalkozások értékesítésekor a belterületi földérték 50 %-nak a kifizetése a területileg illetékes önkormányzatok számára. Vagyon hasznosítás szempontjai Az állami finanszírozás helyzetének romlásával egyre fontosabb szerepet játszik az önkormányzatok költségvetésében a vagyon jövedelemtermelő hasznosítása. Az önkormányzati vagyon hasznosításának alapvető feltétele a megfelelő részletességű vagyonkataszter összeállítása, amely a legfontosabb jellemzők mellett azt is tartalmazza, hogy az adott vagyon elem hasznosításának mi a leghatékonyabb módja. A vagyon hasznosítására, a törzsvagyon esetében is lehetséges, olyan formában, hogy az a kötelező feladat elvégzését ne veszélyeztesse. Ezek legtipikusabb példái a közösségi terek, tantermek, tornatermek bérbe adása esetenként, vagy rendszeresen, a tanítási időn kívül, ehhez hasonló a köz-területek, terek, utcák rendezvények, vásárok céljára történő bérbe adás. A közterület hasznosítás egyik sajátos területe a közterületi fizetős parkolók üzemeltetése. A szabadon felhasználható vagyon hasznosítására számos lehetőség van, a bérlet, az értékesítés, de elsősorban ingatlanok esetén a vállalkozásba vitel, a vállalkozásba, működtetésbe adás, a pénzbeli hozzájárulás, részvényátadás. A vagyonhasznosítás fő szempontja a forrásbővítés a kötelező feladatok biztonságos és magas szintű ellátásához, a lakossági igények kielégítésére szolgáló fejlesztések financiális feltételeinek biztosítása, a bevételtermelő képesség elősegítése. Összefoglalás Az állam a feladatok elvégzéséhez az önkormányzatokat vagyonjuttatásban részesítette. Megkülönböztetünk forgalomképtelen törzsvagyont és szabad felhasználású vagyont. A törzsvagyon elsődleges célja a kötelező 37

44 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás feladatellátásának feltételeinek biztosításához szükséges ingatlanokból, működtető vagyonból tevődik össze, hasznosítása csak az alapfeladat teljesítésének veszélyeztetése nélkül korlátozottan lehetséges. A szabadon felhasználható vagyontárgyak szabadon hasznosíthatók, bérbe, használatba adhatók, értékesíthetők. A vagyonhasznosítás jogával a képviselőtestületek szabadon rendelkeznek, ebbe beleszólása a törvényességi észrevételeken kívül más ellenőrző szervezetnek nincs. A vagyonhasznosítás fő szempontja a forrásbővítés a kötelező feladatok biztonságos ellátásához, a fejlesztések financiális feltételeinek biztosítása, a bevételtermelő képesség elősegítése. Kérdések 1. Mi volt a vagyonjuttatás alapvető szempontja? 2. A felhasználás szempontjából hogyan különböztetjük meg a vagyon elemeket? 3. A törzsvagyon hasznosítható-e? 4. Mely szervezet jogosult a vagyonhasznosítást ellenőrizni? Az önkormányzatok vállalkozási tevékenysége A cél megismertetni a tanulót az önkormányzatok vállalkozási tevékenységével. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni az önkormányzatok vállalkozási tevékenységének lehetőségeit A választók az önkormányzatot a helyi közcélok megvalósítására, a közfeladatok elvégzésére, a helyi közügyek intézésére, a közösség képviseletére választják, az önkormányzati törvény azonban megengedi az önkormányzatok vállalkozását is, olyan formában, hogy az nem veszélyeztetheti az alap tevékenységet. Az önkormányzatok elsősorban nonprofit területeken hoznak létre vállalkozásokat, vagy ahol a piaci szereplők gyengék, hiányoznak, vagy monopolhelyzet alakulna ki. Az önkormányzati vállalkozások elsősorban útfenntartási, településüzemeltetési, településgondnoksági, közétkeztetési, helyi közlekedési, nem ritkán településfejlesztési feladatokat lát el, esetenként önkormányzati tulajdonú vállalkozás működteti a távfűtést vagy a helyi művelődési vagy sportközpontot és az önkormányzati tulajdonú vagyon bérbeadását, parkolók működtetését is. Az önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra általában jellemző, hogy kevéssé jövedelmező, közhasznú, a piac által kevéssé keresett, de kötelezően elvégzendő vagy a lakosság által elvárt tevékenységeket végeznek. Az önkormányzati törvény korlátlan lehetőséget biztosít az önkormányzatok önkéntes társulására. Igen gyakran van olyan feladat, amit egy önkormányzat önmagában nem tud megoldani, vagy a jogszabályok a társulási formát részesítik előnyben. Nagyon sok tisztán önkormányzati tulajdonú vízközmű társulás működik országszerte, a korábban megyei fenntartású közműszolgáltatók társulásokká alakultak át. Korábban a hulladékgazdálkodás inkább önkormányzati vállalkozások formájában működött, később az uniós hulladékgazdálkodási elvárások és támogatások hatására társulásokba tömörültek az önkormányzatok, és gyakran a társulási tulajdonú társaság végzi a hulladékgazdálkodást, de a piac megerősödése, az uniós elvárások, az üzemméretek növekedése, a jövedelmezőség, a jelentős beruházási igények, a koncessziós követelmények a magán szféra előretörését eredményezték. (Zöld Híd hulladék-gazdálkodási projekt A vegyes tulajdonú társaságokban a magántőke mellett az önkormányzat különböző megfontolásokból üzletrészt vásárolnak. A megfontolások hátterében lehet tőkebevonás, stratégiai, településfejlesztési ok, ellátás biztosítás, az önkormányzati érdekek megjelenítése, de a nyereségre való törekvés is. Tipikus példája a vegyes tulajdonú társaságoknak a településfejlesztési célú társaságok tevékenységében való részvéte, mint amilyen az ipari park. Az ilyen típusú vállalkozásban az önkormányzat az ingatlan bevitelével szerez résztulajdont, de a további nagy összegű fejlesztések, pl. az infrastruktúrafejlesztés finanszírozásában már nem vesz részt. Célja nem a profitszerzés, hanem a munkahelyteremtés, és a letelepülő vállalkozások tevékenységének befolyásolása. Bevételeit a helyi adó biztosítja. Összefoglalás Az ÖTV megengedi az önkormányzatok vállalkozását, olyan formában, hogy az nem veszélyeztetheti az alap tevékenységet. Az önkormányzatok elsősorban nonprofit területeken hoznak létre vállalkozásokat, vagy ahol a 38

45 Az önkormányzatok finanszírozása, vagyongazdálkodás piaci szereplők gyengék, hiányoznak, vagy monopolhelyzet alakulna ki. Az önkormányzati tulajdonú vállalkozásokra általában jellemző, hogy kevéssé jövedelmező, közhasznú, de kötelezően elvégzendő vagy a lakosság által elvárt tevékenységeket végeznek. A vegyes tulajdonú társaságokban a magántőke mellett az önkormányzat üzletrészt vásárolhat, tőkebevonás, stratégiai, településfejlesztés, ellátás biztosítás, az önkormányzati érdekek megjelenítése, nyereség elérése céljából. Kérdések 1. Milyen feltételek mellett vállalkozhat az önkormányzat? 2. Milyen területeken vállalkozik a saját tulajdonú társasággal az önkormányzat? 3. Részt vehet-e az önkormányzat vegyes tulajdonú vállalkozásban? Korrupciós veszélyek az önkormányzatoknál A cél megismertetni a tanulót az önkormányzatok vállalkozási tevékenységét veszélyeztető korrupciós jelenségekkel Követelmény: A hallgató tudja bemutatni az önkormányzatok vállalkozási tevékenységének korrupciós veszélyét A vagyonhasznosításról tárgyalásánál szót kell ejteni a korrupció veszélyéről. Nem mehetünk el szó nélkül azon jelenségek mellett, amelyekben néhány feltűnő eset miatt a túlnyomó részt tisztességes önkormányzati vezetőket hátrányos helyzetben tünteti fel. A korrupció veszélye a leginkább a vagyon hasznosítása, ingatlanok vétele, eladása terén van, erre utaltak az elmúlt időszak sajtóhíradásai is. Ezek mellett jelentős még a közbeszerzés, a beruházások területén tapasztalható korrupciós jelenségek is. A korrupció ellen alapvetően az önkormányzati folyamatok átláthatóságának biztosításával, a nyilvánosság fokozott igénybevételével lehet küzdeni. (Csermely Péter at. al. Szárny és teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány, Bp p és ) Kérdések 1. Milyen eszközzel lehet a leghatékonyabban küzdeni a korrupció ellen? 39

46 6. fejezet - Közoktatás A VI. témakör célja a bemutatni a közoktatáshoz kapcsolódó települési feladatokat, oktatási intézményeket, az alapfokú és a középfokú oktatást, a pedagógiai szakszolgálat feladatát, intézményeit, valamint az oktatás finanszírozását Az önkormányzat feladata az oktatás területén Cél megismertetni a tanulót a közoktatás fogalmával, feladataival, a közoktatás kiterjesztésével, intézményi rendszereivel, a különböző önkormányzati formációkkal. Követelmény: A tanuló tudja szétválasztani a különböző szintű önkormányzatok feladat- és hatásköreit. Hazánkban a Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot, amelyet a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, továbbá az egyéni képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósít meg. A közoktatással kapcsolatos kérdéseket a Magyar Köztársaság Országgyűlése a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben szabályozta. Később a évi LXXXVII. törvény rendelkezett a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról, mely módosítások szeptember 1-jétől hatályosak. A közoktatás és kiterjesztése A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata, melynek helyi települési ellátásáról az önkormányzat köteles gondoskodni. Ezt a Közoktatási Törvény szabályozza, így rendelkezéseinek megfelelően hazánkban a közoktatás intézményeiben mindenki részesülhet ingyenes nevelésben és oktatásban. A törvény szabályozása függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója, az alábbiakra terjed ki: az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás. A közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. Ilyen közoktatási intézmény alapítása és fenntartása viszonylag széles körben lehetséges, hiszen az állam mellett a helyi önkormányzat, a települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, egyházi jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy és természetes személy is létrehozhat, ha a tevékenység jogszabályban foglaltak szerinti jogát megszerezte. Természetes személy esetében viszont csak egyéni vállalkozóként lehetséges a közoktatási intézmény alapítása és működtetése. A közoktatás rendszerében az állam az ingyenes és kötelező általános iskolai képzés fedezetéről 40

47 Közoktatás az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Települési önkormányzatok A települések helyi érdekű közügyeiben történő önálló eljárás céljából jöttek létre a települési önkormányzatok. A helyi közügyekről azt kell tudni, hogy azok a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a közoktatás rendszerén belül gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról a szükséges közösségi tér biztosításáról. Megyei jogú városok A képviselő-testület kérelmére az országgyűlés az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyei jogú városnak is van települési önkormányzata, így területén ezen keresztül látja el a feladat- és hatásköröket, ez a közoktatás szereplőire is érvényes. A megyei jogú város képviselőtestülete a közgyűlés. A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására, egyeztető bizottságot hoz létre. Ebbe a bizottságba a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság elnöki tisztségét felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. A megyeszékhely város megyei jogú. Megyei önkormányzatok A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető. Feladatává tehető az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed. A közoktatás területéhez is kapcsolódva a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról. Összefoglalás A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata, melynek helyi települési ellátásáról az önkormányzat köteles gondoskodni. Ezt a Közoktatási Törvény szabályozza, így rendelkezéseinek megfelelően hazánkban a közoktatás intézményeiben mindenki részesülhet ingyenes nevelésben és oktatásban. A közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. A települések helyi érdekű közügyeiben történő önálló eljárás céljából jöttek létre a települési önkormányzatok. A képviselő-testület kérelmére az országgyűlés az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhető. Feladatává tehető az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítása, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed. Kérdések 1. Ki alapíthat közoktatási intézményt? 41

48 Közoktatás 2. Mely területekhez kapcsolódnak a helyi közügyek? 3. Miben különbözik a közoktatásban a megyei és a települési önkormányzat? Oktatás a településeken Cél, hogy a tanuló ismerje meg a település közoktatási alapfeladatait, azok működtetésének feltételeit, monitoring rendszerének fontosságát. Követelmény: A hallgató ismerje a feladatok szétválasztását, az alapító okirat, a fejlesztési terv és az intézkedési terv funkcióját. A helyi önkormányzatok az intézményfenntartás rendszerében gondoskodnak az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás feladatairól, teszik mindezt saját, vagy részben, illetve egészben nem saját keretek között. A közoktatás rendszerében az alapfeladatokat biztosítani kell, míg az önként vállalt feladatok jegyzékét helyi rendelet mellékleteként kell rögzíteni. Szintén az önkormányzatok, mint intézményalapítók felelősek az intézmények működtetéséhez szükséges dokumentumok meglétéért. Az önkormányzat alapvető célkitűzése és feladata a közoktatásban A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Ennek keretében viszont az önkormányzat határozhat az oktatási, közművelődési feladatot ellátó intézményének alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, döntéseket hozhat feladatának megváltoztatásáról és ellátja az önkormányzati intézményvezetők pályáztatását, kinevezését. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről, vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben, vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Ilyenkor a közoktatási alapfeladat ellátásának módja történhet közoktatási megállapodással, intézményfenntartói társulással, megbízásos megállapodással, többcélú kistérségi társulásban. (egy önkormányzat több kategóriában is szerepelhet) A működés feltételeinek biztosítása Az önkormányzat hivatala irodáin keresztül szervezi és irányítja az óvodák, iskolák szolgáltatásainak, igénybevételére vonatkozó önkormányzati döntések végrehajtását, figyelemmel kíséri az oktatási intézmények működését, közreműködik az intézmény költségvetésének meghatározásában, ill. módosításával összefüggő döntések előkészítésében, részt vesz az iskoláztatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő szervezetek, önkormányzatok együttműködési megállapodásainak előkészítésében, gondoskodik a működés személyi, tárgyi feltételeinek biztosításáról, biztosítja a közoktatási intézmények részére az épületfenntartás, intézményfejlesztés szükséges kapacitásait, a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos - jegyző hatáskörébe utalt - hatósági feladatokat előkészíti, részt vesz az önkormányzat fenntartásában lévő oktatási intézményekben fizetendő élelmezési térítési díjak meghatározására vonatkozó önkormányzati rendelet előkészítésében. 42

49 Közoktatás Közoktatási feladatot nem csak állami intézmény láthat el. Ebben az esetben a nem állami, illetve nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére az állam a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. Amikor a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el, akkor a helyi önkormányzat, vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást is adhat. Alapfeladat A közoktatás rendszerében alapfeladat biztosítani az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az intézmény (óvoda, iskola, kollégium) a feladatai ellátásának keretei között felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Feladatának teljesítése érdekében a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. Önként vállalt feladat Az önkormányzat által önként vállalt feladatok köre a törvényekben kötelezően előírt feladatokat meghaladóan vállalt feladatokra terjed ki. Ezekről helyi rendeletben határoznak és az ellátott, önként vállalt feladatok jegyzékét a rendelet melléklete kell, hogy tartalmazza. Az önkormányzat költségvetési évenként felülvizsgálja valamennyi önként vállalt feladatát és költségvetési rendeletében dönt a feladatok arányáról, valamint pénzügyi fedezetéről. Önállóan határoz az önként vállalt feladatok ellátásának módjáról. Amennyiben az önkormányzat nem saját költségvetési szerve által látja el az önként vállalt feladatot, úgy feladat-ellátási megállapodást köt a feladatot ellátóval, amely a költségvetési év végéig terjedő időtartamra köthető. Az ellátó a részére a feladatellátási megállapodás keretében nyújtott támogatással a költségvetési év végéig köteles elszámolni. Alapító okirat, fejlesztési terv, intézkedési terv A közoktatási feladatok ellátására létesített intézményeket összefoglalóan közoktatási intézményeknek nevezzük. Alapításukat az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, illetve a főjegyzőnél kell teljesíteni. Óvoda, általános iskola esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, míg többcélú kistérségi társulásnál óvoda, illetve az általános iskola esetén a kistérségi társulás székhelye szerint illetékes jegyzőnél. A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A közoktatási intézmény jogi személy. A közoktatási feladatok ellátásának megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítésére feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet kell készíteni. Ezt általában röviden fejlesztési tervnek hívják. Kidolgozásakor a fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, míg a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményét és közreműködését kéri. A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg a kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretén belül a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt települési, területi kisebbségi önkormányzat, elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét is. A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. 43

50 Közoktatás A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül és legalább négyévenként át kell tekinteni. A helyi önkormányzat közoktatási feladatai megszervezéséhez köteles a szükséges önkormányzati intézkedési tervet elkészíteni. Ez a terv az önkormányzati döntés-előkészítést, a feladatok ellátását, az intézményhálózat működtetését kell, hogy szolgálja. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, intézményrendszer működtetésével, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendjének kivételével - nem terjed ki a szakképzés megszervezésére. Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésről, vagy az általános iskolai nevelésről és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. A tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élők tekintetében a kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati működtetésű közoktatási intézményrendszer minőségirányítási programját is, ez az önkormányzati minőségirányítási program. Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatoknak (gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy) a kapcsolatait. A minőségirányítási program kitér a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjére. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Pedagógiai programok A 2003-ban módosított közoktatási törvénynek és a törvényi rendelkezésnek megfelelően az oktatási intézményeknek felül kell vizsgálni korábbi pedagógiai programjukat. Az intézmény pedagógiai programja ennek értelmében a közoktatásról rendelkező törvény, a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és 44

51 Közoktatás alkalmazásáról, valamint a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet rendelkezései alapján, továbbá a település képviselőtestületének feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében foglaltak (önkormányzati intézkedési terv) figyelembevételével készülhet. A törvény egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. Amennyiben tagintézményekre is kiterjedő programról van szó, akkor különösen fontos a szereplők közötti összehangolt egyeztetés. Az intézmény pedagógiai programja a helyzetelemzés és a belső, valamint a külső feltételek áttekintése után megfogalmazza az iskola jövőképét. Kitér az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak, feladatainak, eszközeinek és eljárásainak feldolgozására. A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai és kompetenciaterületenként elemzi a célokat, fejlesztési területeket, feladatokat. Külön teret szán a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet kezelésének, a képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programjának. Ismerteti a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. Felzárkóztató programok, tehetséggondozás, szakkörök A nevelés és oktatás kiemelt célja kell, hogy legyen a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Ehhez olyan tevékenység kialakítása szükséges, melynek során a kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik a szakmai munka. Ennek kivitelezése lehetséges az egyéni terv szerint felzárkóztató jellegű foglalkozásokkal, szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, szabadidős foglalkozások szervezésével. Nem települési önkormányzati fenntartású oktatási intézmények A nem települési önkormányzati fenntartású oktatási intézmények esetében a fenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb támogatások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az intézményfenntartója a normatív költségvetési hozzájárulásra benyújtott igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az igazoltan ellátott feladatok után lehet benyújtani, viszont benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézmény fenntartója normatív költségvetési hozzájárulást vesz igénybe, nyilvánosságra kell hoznia, hogy a normatív hozzájárulás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi. Egyházi, egyesületi, alapítványi, megyei fenntartás Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles. Közoktatási intézményt a hazánkban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá itt székhellyel rendelkező alapítvány, egyesület és más jogi személy is alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát megszerezte. A megyében a megyei és a megyei jogú városi önkormányzat közalapítványt hozhat létre a közoktatás feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek, szervezetek önkéntes befizetései, valamint egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. Továbbképzés feltételeinek biztosítása speciális programok A fejlesztés során kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban az iskolatípustól függetlenül legyenek jól képzett tanárok. A továbbképzés több formája ismert, ilyen a 120 órás akkreditált szakirányú továbbképzés, a HEFOP pályázat keretében a kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges legalább 120 órás akkreditált továbbképzések rendszere. 45

52 Közoktatás A hatékony tanulási stratégiák akkor érnek el eredményt, ha azokhoz a pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Ez pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat jelent és a megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, továbbá a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozását és az értékelés, ösztönzés változását is. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás A közoktatás rendszerében az általános iskolai idegennyelv-oktatás fontos tényező. Ezért a nyelvtanítás a hazai oktatási rendszer egyik fontos szakmai feladata, amely az általános iskola különböző szakaszaiban elkezdhető, viszont nem tartozik szoros szabályozás alá. Az általános iskolai nyelvoktatást, az idegen nyelv(ek) tudását a családok közvetlen igényei és a következő iskolafok elvárásai, valamint a későbbi társadalmi érvényesülés szempontjai határozzák meg. Az Európai Unióban már ma elvárás a hatékony kommunikáció, ezért az állampolgár számára két idegen nyelv ismerete létkérdésnek nevezhető. Ezen elvárás teljesítésének hatékony rendszere Magyarország közoktatási intézményei lehetnek. Hazánk ugyanis nyelvileg elszigetelt, a kétnyelvűség elenyésző, így mindenkinek szüksége van további idegen nyelv(ek) elsajátítására. Az elmúlt években többször változott az idegen nyelv oktatásának szabályozása. Ennek keretében az 1995-ben elfogadott és 1998-tól felmenő rendszerben bevezetett Nemzeti Alaptantervben inkább kedveztek a laza keretek a korai nyelvtanítás megkezdésének, mint a későbbi, az 1999-es kerettantervi rendeletben a kötelező tantárgyakat és óraszámokat meghatározó szabályozás. Az általános iskoláknak tág lehetőségeik vannak annak elhatározására, hogy a tanulók hány évesen, milyen gyakorisággal (mekkora heti óraszámmal) kezdjék meg az idegen nyelv tanulását, továbbá osztálykeretben, vagy csoportbontásban történjen az oktatás. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás hatékonyságát a szaktanári ellátottság és az infrastrukturális feltételek, így a megfelelő szaktantermek megléte is befolyásolja. Az informatika oktatása Az informatika oktatásának keretében fontos, hogy a tanulók legyenek képesek egy adott témához megfelelően az adatok gyűjtésére és feldolgozására, tudják szűrni az információkat. Használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. Iskolaszékek, kapcsolattartás szülői szervezetekkel, diákönkormányzattal A törvény kimondja, hogy a közoktatás rendszerében a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés. A nevelőtestület pedig a feladatkörébe tartozó ügyek egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlójának viszont a nevelőtestületet tájékoztatni kell azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. Az iskolaszék munkával és a további pénzösszegek előteremtésével (pl. bálok rendezésével) kiegészítheti az iskola lehetőségeit. Az iskolaszék tehát egyaránt tudja aktivizálni a szülőket és a gyerekeket egy-egy cél mellé. Akciókat szervezhetnek pl. a műanyag flakonok gyűjtésére. Ilyenkor a folyamatban a szülők segítségével is leadhatják a begyűjtött palackokat, a felelősségteljes környezeti nevelés mellett ezáltal pénzhez is tudnak jutni. A lényeg sokszor az iskolára történő odafigyelésben van, melynek igen sokféle formája valósulhat meg. Gyermek- és ifjúságvédelem, megelőzés, drogprevenció Tágabb értelemben a gyermek- és ifjúságvédelem azt jelenti, hogy az iskola tevékenységének biztosítania kell azt, hogy egyik tanulót se érjen hátrányos megkülönböztetés származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva. Tehát ez egy nagyon sokrétű feladat, amely segíti leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket a családi, vagy vagyoni helyzetből egyébként következnének. Szűkebb értelemben véve a gyermek- és ifjúságvédelem azt jelenti az iskolában, hogy a tanulókat a veszélyeztető körülmények megelőzése, felismerése, illetve megszüntetése érdekében, amelyek a környezete, családja vagy bármely más befolyás miatt keletkeznek, intézkedni kell. Tehát az intézménynek meg kell tennie 46

53 Közoktatás azokat a lépéseket, amelyek egy iskolától elvárhatóak. Ilyenkor a feladatok megszervezése, a folyamat irányítása az intézmény vezetőjének a feladata. Ezért kell biztosítani, hogy az iskolában legyen egy úgynevezett gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Ilyen felelős lehet az iskola valamelyik tanára, de az is megfelelő, ha pszichológus, vagy szociális munkás végzettséggel rendelkező szakember végzi a feladatot. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok az iskola pedagógiai programjának keretében az iskola nevelési programjának is részét képezik. A nevelési-oktatási intézmény a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemhez kötődő feladatok mellett felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési- és oktatási intézményeknek felelőssége napjainkban jelentősen megnőtt, hogy miképpen és milyen hatékonysággal biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat (képességfejlesztés, készségek kialakítása). Ebben a rendszerben különösen fontos, hogy miként tudnak megfelelni a drogozással kapcsolatos "immunitás" megszerzéséhez szükséges kihívásoknak. Jelenleg a szociális szféra szerepe megnőtt és a megváltozott társadalmi viszonyok következtében a feladatai kibővültek, és ezzel együtt felértékelődik az intézményes nevelés is. Olyan egészségfejlesztő programot kell, hogy kidolgozzon az iskola, amelynek eredményeként csökkennek az ártótényezők, és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások. Ez olyan célirányos és konkrét pedagógiai egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amelyek az iskolai drog-megelőzési programban realizálódnak. Az iskolai drogstratégia kialakításának előkészítésében fontos az iskolai drog-koordinátor szerepe, mivel neki az iskolai menedzsmenttel kell szakmai szövetségre lépnie. Neki minden hivatalos és informális lehetőséget meg kell ragadnia, a téma ismertté tétele mellett, így például a tantestületi értekezleten, ill. más fórumokon történő előadásoknak nem csak ismeretátadó szerepe kell, hogy legyen, hanem szemléletformáló és segítségkérő. Fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk és mit kell tenni, ha a tárgykörben szakmai kompetenciájukat meghaladó speciális problémával találkoznak. A személyi kapcsolatokon túl az intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az osztályfőnökök és a szaktanárok, a gyermek és ifjúsági felelős, az iskolaorvos, az iskolapszichológus, az egészségnevelő jelenti. Az intézményen kívüli külső kapcsolatok pedig biztosítják a megelőzési munka kiszélesítését azáltal, hogy itt külsős specialisták bevonására van lehetőség. Ezt a másodlagos prevenciót a külső kapcsolatok jelentősen segítik, hiszen ide a szakmai körökbe irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők és a kollégák. Gyermekétkeztetés biztosítása A gyermekétkeztetést az intézmény (pl. iskola) alapító okiratában az alaptevékenységek között kell szerepeltetni, mivel az a törvény által hozzá telepített kötelező feladat. Mivel az étkeztetési normatívának ő a címzettje, ezért mindegy, hogy saját konyha működtetésével, vagy máshonnan történő beszerzéssel valósítja azt meg. Az önkormányzatok esetében gyakori, hogy önállóan gazdálkodó és működő szervezet által egy, vagy több önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait oldják meg, és ennek keretében gondoskodnak az intézmény(ek) számára az étkeztetésről alapfeladatként. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj Ennek alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető a napi összeg ÁFA-val növelt összegének és a gyermek által igénybe vett étkezések számának, valamint a normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő, vagy más törvényes képviselő köteles. Monitoring működtetése A monitoring, mint a folyamatok eredményeinek áttekintése, ellenőrzése esetünkben a közoktatás területén a folyamatban lévő és a megvalósult elképzelések körében egyaránt kiemelkedően fontos, hiszen itt emberi életpályák megalapozásáról, a jövő nemzedékének elindításáról van szó. Az oktatás rendszerében lévő hiba, hiányosság feltárása ezért azonnali beavatkozást igényel. Ez leginkább az általános iskolai korosztály esetében igaz, hiszen a felnőttképzés keretében az itteni hiányosságok, elvétett hibák sokkal nehezebben korrigálhatók, ha ez egyáltalán lehetséges, mint a középiskolás korosztálynál. 47

54 Közoktatás Elengedhetetlen a folyamatos továbbképzés, a kollégák közötti szakmai párbeszéd és folyamatos kapcsolattartás, együttműködés kell az intézmény és a hivatal megfelelő irodái, a település és a regionális környezet további szereplői, társintézményei között. Összefoglalás A közoktatás rendszerében az önkormányzat határozhat az oktatási, közművelődési feladatot ellátó intézményének alapításáról, megszüntetéséről, átszervezéséről, döntéseket hozhat feladatának megváltoztatásáról és ellátja az önkormányzati intézményvezetők pályáztatását, kinevezését. Közoktatási feladatot nem csak állami intézmény lát el, ilyenkor a nem állami, illetve nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére az állam a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A közoktatás rendszerében alapfeladat biztosítani az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az önkormányzat ennél többet is felvállalhat, ezek az önként vállalt feladatok köre. Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. A közoktatási feladatok ellátására létesített intézményeket összefoglalóan közoktatási intézményeknek nevezzük. Alapításukat az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A törvény egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A nevelés és oktatás kiemelt célja kell, hogy legyen a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Az általános iskolai idegennyelv-oktatás hatékonyságát a szaktanári ellátottság és az infrastrukturális feltételek, így a megfelelő szaktantermek megléte is befolyásolja. A gyermek- és ifjúságvédelem azt jelenti az iskolában, hogy a tanulókat a veszélyeztető körülmények megelőzése, felismerése, illetve megszüntetése érdekében, amelyek a környezete, családja vagy bármely más befolyás miatt keletkeznek intézkedni kell. A monitoring, mint a folyamatok eredményeinek áttekintése, ellenőrzése a közoktatás területén kiemelkedően fontos, Kérdések 1. Milyen módon láthatja el a helyi önkormányzat kötelező közoktatási alapfeladatát, ha nincs saját intézménye? 2. Miként kezeli a fejlesztési terv a középfokú tanulmányok folytatását? 3. Miként kell oktatni általános iskolában az idegen nyelvet? 4. Miért szükséges a monitoring? Oktatási nevelési intézmények Cél megismertetni a tanulót a települések oktatási nevelési intézményeivel, szakszolgálati lehetőségeivel. Követelmény: A tanuló ismerje ezeknek az intézményeknek az alapítási, működtetési és oktatási folyamatait. Az önkormányzatok közoktatási intézmény alapítását általában a helyi, települési önkormányzati ellátási kötelezettség teljesítése érdekében valósítják meg. Magyarországon a gyermekek 18 éves korukig kötelesek iskolába járni. Ez azt jelenti, hogy az alapfokú oktatásban (1 8. osztály) minden gyerek részt vesz. A közoktatás rendszerével a gyermek először az ingyenes óvodai ellátás keretében találkozik, majd végighalad az általános iskolai nevelés és oktatás rendszerén, ahol igénybe veheti annak szakszolgálatait, végül pedig középfokú tanulmányait befejezve egy másik oktatási rendszerbe (pl. felsőoktatás) léphet tovább. 48

55 Közoktatás Óvoda, intézményi felügyelet A közoktatás keretében hazánkban ingyenes az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele. Ezért érthető, hogy az ilyen típusú közoktatási intézmény alapítását általában a helyi, települési önkormányzati ellátási kötelezettség teljesítése érdekében valósítják meg. Az alapító okiratban az alapító (önkormányzat, egyéb jogi személyiség) mellett meghatározzák nevét, székhelyét, esetleges tagintézményét, telephelyét, az alapítás idejét, valamint még a bélyegzőjének feliratát is. Ezen kívül rögzítik benne az intézmény típusát (óvoda), OM azonosítóját, törzsszámát, statisztikai számjelét, adóigazgatási számát, és államháztartási szakágazati besorolását. Az óvoda élén vezető (óvónő) áll, aki a nevelőtestület tagja, megbízatását nyilvános pályázat útján nyeri el, a képviselőtestület jóváhagyásával bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az óvodában nevelés a nevelési program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Elképzelhető például, hogy az óvoda gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmény, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése is megvalósul, a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban, integrált formában. Ilyenkor az óvoda feladata a TEÁOR szerinti alapfeladat mellett pl. így módosulhat: Iskolai előkészítő oktatás iskolai előkészítő oktatás (alapfokú oktatást megelőző nevelés) testi és szellemi fogyatékkal élők speciális nevelése gyermekek napközbeni ellátása (beleértve a testi és szellemi fogyatékkal élőket is). Az óvoda TEÁOR szerinti kiegészítő tevékenységet is végezhet (folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, ételszállítás, üzemi étkezdék, menzák üzemeltetése, építményüzemeltetés, stb.). Azonban az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az óvoda az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel pedig részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézményi felügyelet rendszabályai előírják, hogy az intézményben a nevelési idő alatt gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az intézmény legalább évente egy alkalommal ügyeleti rendet határoz meg. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott személy a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt személy felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Általános iskola, alapfokú oktatás A helyi önkormányzatokról rendelkező törvény a települési önkormányzat kötelességeként írja elő, hogy többek között gondoskodjon az általános iskolai nevelésről és oktatásról. Ennek értelmében az általános iskolai oktatás az évi LXV. törvény 8. -a (4) bekezdésének alkalmazásában az alapfokú oktatást jelenti. Magyarországon a gyermekek 18 éves korukig kötelesek iskolába járni. Ez azt jelenti, hogy az alapfokú oktatásban (1 8. osztály) minden gyerek részt vesz. Az alapfokú oktatás azt az elméleti, illetve gyakorlati képzést tartalmazza, amely a tanulónak alapvető olvasási, írási és matematikai ismeretet nyújt, valamint alapfokú képzést ad neki az egyéb tárgyakban, mint pl. földrajz, történelem, társadalomtudomány, természettudomány, zene és egyéb művészetek területén. Az oktatási formát általában gyermekek részére szervezik, azonban ebbe a kategóriába tartoznak a hasonló tartalommal működő iskolarendszerű, vagy azon kívüli írás-olvasás kurzusok is. Ezeket az alapfokú iskolához túlkorosnak ítélt személyeknek szervezik, de szintén ide sorolandóak a speciális képzési igényű gyermekeknek ezen a szinten szervezett programok is. Az alapfokú oktatáshoz tartozik: az alapfokú oktatás, mint az oktatás első szintje, a testi és szellemi fogyatékkal élők speciális képzése ezen a szinten, 49

56 Közoktatás a felnőtteknek szervezett írás-olvasás kurzus. Nem tartozik az alapfokú oktatáshoz a felnőttképzés, a gyermekfelügyelet, a gyermekek napközbeni ellátása. Középfokú oktatás, gimnáziumok, szakközépiskola A középfokú oktatás programjai azok, amelyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, elősegítik az emberi fejlődést, valamint felkészítenek a további tanulmányok folytatására. Ezen a szinten a képző intézmények már olyan programokat szerveznek, amelyek rendszerint tantárgyrendszerre épülnek az azokra szakosodott tanárokkal, vagy még gyakrabban a különböző tárgyakra szakosodott szaktanárok alkalmazásával valósul meg. A képzés folytatható tanteremben (ez az általános gyakorlat), a média felhasználásával pedig rádión, televízión, internet útján és kivitelezhető levelező formában is. A tantárgyi szakosodás ezen a szinten már célirányosan alkalmazkodó és gyakran hatással van az általános képzésben részt vevők oktatással kapcsolatos tapasztalataira is. Az ilyen képzések célja, hogy a diákot alkalmassá tegyék további szakmai képzésre vagy a felsőfokú továbbtanulásra, általában speciális tantárgyi felkészítés nélkül. A középfokú oktatás szakmai területéhez tartozó oktatási programokra tantárgyi szakosodás, valamint a jelenbeli vagy jövőbeli foglalkozáshoz általában kapcsolódó elméleti háttér és a gyakorlati készségek oktatása a jellemző. A képzés célja lehet pl. a foglalkoztatáshoz szükséges általános ismeretek nyújtása, de felkészítés meghatározott foglalkozásra, szakmára is. A képzés folytatható tanteremben (ez az általános gyakorlat), a média felhasználásával pedig rádión, televízión, internet útján és kivitelezhető távoktatási formában is. A középfokú oktatáshoz tartozik: az oktatás középfokú szakasza, ez közelítően a tankötelezettség időszaka, az oktatás középfokú szakasza, amely elméletileg a felsőszintű továbbtanulásra készít fel, az oktatás középfokú szakaszához kötődő minden szakmai képzés, a testi és szellemi fogyatékkal élők speciális képzése ezen a szinten. Nem tartoznak ide a felnőttképzés egyéb oktatási formái (pl. kulturális képzés). Alapfokú művészeti oktatás A művészetek oktatása kettős célt szolgál, egyrészt bevezet az adott művészeti ág művelésének titkaiba, másrészt a művészetek megismertetésén keresztül egyben személyiségformáló hatású is. A művészetek oktatását úgy kell megtervezni, hogy a konkrét feladatok elvégzése közben ez a hosszú távú cél is megvalósuljon. Az alapfokú művészeti oktatás célrendszere és funkciói biztosítják, hogy az oktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Az újonnan jelentkező diákok képességeit felvételi során vizsgálják. A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy részére előképző osztályt is indíthatnak, illetve az értékelés alapján a tanuló képességeit, készségeit felmérve javaslatot tesznek az intézmény igazgatójának arra, hogy a jelentkező mely művészeti tanszakra alkalmas, valamint ott melyik évfolyamra vehető fel. A művészeti iskolába az új, és a régi tanulóknak egyaránt minden évben be kell iratkozni. Ennek ideje általában a tanévzárót követő hét. Régi tanuló a beiratkozásnál a bizonyítványát nyújtja be. 50

57 Közoktatás Az iskolában a tanulók teljesítményét, a követelmények teljesítését folyamatosan értékelni kell. Az osztályozás lehet részletes, amely a tanuló órai teljesítményének, vagy részfeladatok teljesítésének minősítéséből alakítható ki, továbbá osztályozható az egy hónapban nyújtott teljesítményt is. Félév és tanév végén a tanuló féléves, illetve egész évi munkáját kell osztályozni az előírás és a teljesített követelmények alapján. Ezáltal az értékelés során figyelembe veszik az órai munkában nyújtott évközi teljesítményt és aktivitást. Értékelik a kitartást és a szorgalmat, a tanuló felkészülését és a vizsgán való szereplését. A pedagógiai szakszolgáltatás intézményei A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság nevelési tanácsadó logopédiai intézet továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó konduktív pedagógiai intézmény Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény esetében több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként kezelünk, azaz a feladatokat ez az intézmény látja el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, nevelésben-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is. Az egységes pedagógiai szakszolgálatban - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a családsegítő szolgálat, az iskolaegészségügyi ellátás is. A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából. A pedagógiai szakszolgálat intézménye tevékenysége során együttműködik a szülővel, segítséget nyújt a gyermek otthoni neveléséhez. Beiskolázási körzet A világon a legtöbb országban szigorúan előírják a szülőknek, hogy az állam által garantált ingyenes közoktatást gyermekük melyik állami iskolában veheti igénybe. Amennyiben nem tetszik a szülőnek a kijelölt intézmény, akkor a fizetős konstrukciót választva gyermekét szabadon elviheti az alapítványi, illetve magániskolák valamelyikébe. Hazánkban már a rendszerváltás előtt eltörölték a beiskolázási körzetek kötelező kijelölését, így jelenleg minden szülő szabadon választhatja meg, hogy melyik iskolába íratja gyerekét. Viszont azt, hogy a leendő tanulót fel is veszik, csak a lakóhely szerinti beiskolázási körzetnek kell garantálnia. A különböző településtípusok iskoláit országosan összehasonlítva, az egyes iskolák eredményei között kiemelkedő különbségeket találunk. A rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt azonban bebizonyosodott, hogy csak erőteljesebb központi beavatkozások által, vagyis az iskolaválasztás szabadságának korlátozásával lehetséges az esélyegyenlőség elvét megvalósítani. Ezt szolgálta az általános iskolai beiskolázási szabályok 2007-ben megvalósított módosítása, melynek értelmében az iskolák kötelesek előnyben részesíteni a hátrányos helyzetű elsősöket. Szintén ebbe az irányba mutató törvényi kezdeményezés az általános iskolákban a felvételi vizsga eltörlése. Iskolafenntartó társulások 51

58 Közoktatás Az önkormányzatokra jelentős feladatot helyez a közoktatás rendszerének működtetése, hiszen ők a felelősek az oktatásért, az iskolák működtetéséért. Ez sokszor szinte teljesíthetetlen feladatot jelent, hiszen sok település kicsi és az intézményt csak gazdaságtalanul, az előírásoktól és elvárásoktól elmaradva tudná működtetni. Ilyenkor feladatukat másik önkormányzattal kötött megállapodás keretében elláthatják. Az önkormányzati törvény módosítása lehetőséget ad a helyi önkormányzatok társulási rendszerének továbbfejlesztésére, a helyi önkormányzatok együttműködésére. Ennek keretében a leggyakrabban előforduló együttműködési forma az iskolafenntartó társulás és a közoktatásifeladat-ellátási társulás. Az iskolák fenntartására szerveződő intézményfenntartó társulás a sűrűn települt, de aprófalvas országrészen átlagban több település, míg az alföldi területen kevesebb település részvételével jön létre. A részt vevő települések között az intézmény működésének finanszírozása leginkább a tanulólétszám arányában oszlik meg, viszont a nagyobb beruházások (pl. épület-felújítás), már ettől eltérően történik, mert ezeknél gyakoribb, hogy a hozzájárulás a tulajdon arányában valósul meg. Felsőoktatás A felsőoktatásról döntően a évi CXXXIX. törvény rendelkezik. E szerint a tanuláshoz való jog alapján a Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga, hogy igénybe vegye a felsőoktatás által nyújtott szolgáltatásokat, feltéve, hogy képességei alkalmassá teszik a felsőfokú tanulmányokra. A tanítás, a kutatás és a művészeti élet szabadsága a felsőoktatásban a felsőoktatási intézmények autonómiáján keresztül valósul meg. Tehát a felsőoktatás biztosítása, intézményeinek működtetése nem önkormányzati feladat. Összefoglalás Az óvodában a nevelés nevelési program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Működnek olyan óvodák is, amelyek gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra felkészítése is megvalósul, a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban, integrált formában. Az általános iskolai oktatás az évi LXV. törvény 8. -a (4) bekezdésének alkalmazásában az alapfokú oktatást jelenti. Magyarországon a gyermekek 18 éves korukig kötelesek iskolába járni. Ez azt jelenti, hogy az alapfokú oktatásban (1 8. osztály) minden gyerek részt vesz. A középfokú oktatás programjai azok, amelyek megalapozzák az élethosszig tartó tanulást, elősegítik az emberi fejlődést, valamint felkészítenek a további tanulmányok folytatására. A művészetek oktatása kettős célt szolgál, egyrészt bevezet az adott művészeti ág művelésének titkaiba, másrészt a művészetek megismertetésén keresztül egyben személyiségformáló hatású is. Hazánkban már a rendszerváltás előtt eltörölték a beiskolázási körzetek kötelező kijelölését, így jelenleg minden szülő szabadon választhatja meg, hogy melyik iskolába íratja gyerekét. Viszont azt, hogy a leendő tanulót fel is veszik, csak a lakóhely szerinti beiskolázási körzetnek kell garantálnia. Kis településeken sokszor szinte teljesíthetetlen feladatot jelent a közoktatási intézmény működtetése, hiszen az intézményt csak gazdaságtalanul, az előírásoktól és elvárásoktól elmaradva tudná működtetni. Ilyenkor feladatukat másik önkormányzattal kötött megállapodás keretében, társulási formában látják el. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény esetében több különböző pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként kezelünk. Kérdések 1. Milyen képzést tartalmaz az alapfokú oktatás? 2. Melyek a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak az intézményei? 3. Miért jönnek létre iskolafenntartó társulások? Az oktatás finanszírozása Cél megismertetni a tanulót a működéshez szükséges finanszírozás forrásaival, a pályázatok és a támogatások szükségességével. 52

59 Közoktatás Követelmény: A tanuló el tudja különíteni a normatív állami támogatás, a kiegészítő önkormányzati támogatás és az intézményi bevételek körét jelentő egyéb pénzügyi forrásokat. A közoktatás működéséhez szükséges forrásokra a fedezetet normatív állami támogatás keretében az állami költségvetés biztosítja. Az állami forrásokkal le nem fedett részre az önkormányzat szabad felhasználású saját keretéből biztosíthat kiegészítő önkormányzati támogatást. Ezen túl szintén a forrásokhoz tartozik saját bevételként a tanulók által a szolgáltatásokért fizetett díj, a tandíjfizetési kötelezettséggel terhelt szolgáltatások bevétele, a térítési díjak és a közoktatási intézmény további (saját) bevétele. Támogatásként jelenhet meg az egyházak, civil szervezetek, alapítványok, egyesületek felajánlása. Az intézmények működését, fenntartását segítik a pályázati források, ahol a programok finanszírozásához lehet támogatást szerezni, de az önrész biztosítását saját erővel kell megoldani. A vállalkozások által kötelezően fizetendő szakképzési alap oktatási, képzési célú felhasználása (pl. eszközök beszerzésére) a szakképzés fejlesztését szolgálhatja. Az intézmények fejlesztéséhez általában szintén az önkormányzatok biztosítják a forrást, de ezen a területen is megnyíltak a pályázás lehetőségei. Finanszírozás: normatív állami támogatás települések kötelező alapfeladatai szabadon választott feladatok saját források oktatási díjak szabadon választott feladatok civil alapítványok támogatása pályázati források programok finanszírozása, önrész kérdése szakképzési hozzájárulás szakképzés fejlesztési célokra kiegészítő önkormányzati támogatás állami forrásokkal le nem fedett részt önkormányzat biztosítja szabad felhasználású keretből Összefoglalás A közoktatás kötelező feladatainak ellátásához az állami költségvetés, a további vállalt feladatokra a település költségvetésének a terhére biztosítható forrás. Az intézmények, óvoda iskola, gimnázium, szakközépiskola, kollégium fenntartására és működtetésére normatív támogatás jár. Ezen kívül bevétel származhat még pályázati forrásból, adományokból, térítési díjakból, tandíjból, saját forrásból. Kérdések 1. Honnan szerzi saját bevételét az intézmény? 53

60 7. fejezet - Kultúra, Sport A VII. témakör célja bemutatni a település kulturális és sport feladatait, az ellátási formákat, az intézményi hátteret, a kulturális és sport koncepció főbb elemeit, a finanszírozási hátteret és az ellenőrzést Az önkormányzat feladata Cél: megismertetni a tanulót az önkormányzat legfontosabb kulturális és sport feladataival. Követelmény: A hallgató ismerje az önkormányzat kulturális kötelezettségeit, a kapcsolódó települési feladatokat, és azokat a formációkat, amelyek finanszírozása megoldandó feladatként jelentkezik. Az önkormányzat ilyen irányú kötelezettségeit döntően a évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkezései határozzák meg. Ugyanis működési területén a feladatok folyamatosan jelen vannak, hiszen általánossággal megállapítható, hogy a település középkorú és idősebb lakosságának jelentős részét a kulturális, míg a fiatalabb generációhoz tartozókat a sport rendezvények kötik le inkább. Attól függően, hogy az önkormányzat milyen épített (és fedett) létesítményekkel rendelkezik, az idényjellegű rendezvények erősen befolyásoló szerepűek. Fedett csarnok esetén jobban széthúzhatóak és egyenletesebben eloszthatóak az éves rendezvények, mint amikor csak a szabadtéri helyszínek állnak rendelkezésre a nagyobb tömegek fogadására, megmozgatására. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkező törvény előírja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása pedig közcél. A mindennapi élet gyakorlatában közművelődési tevékenységnek a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, a megismerésen alapuló, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvését értjük, amely jellemzően az emberek közötti együttműködésben, a csoportok által alkotott közösségekben valósul meg. Éppen ezért a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. Az önkormányzat a közösségi tér biztosításával járul hozzá, hogy a helyi lakosság rendszeres, vagy alkalmi közművelődési tevékenységének teret és helyet adjon. Ezek a megfelelően takarított, megvilágított és idényjelleggel fűthető terek a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében kell, hogy működjenek. Fenntartásukról az önkormányzat gondoskodik, működtetésük az önkormányzat által, az önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján történik, az adott helyen rendszeresen működő intézmény helyiség-együttesében, épületében. Az Önkormányzatok számára a kötelezően ellátandó közművelődési feladatokat az évi CXL. számú törvény 76. írja elő. A törvény szerint így az önkormányzat feladata: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. 54

61 Kultúra, Sport Olyan településeken, ahol nemzetiségek is élnek, ott a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése a társadalom kiemelten közös érdeke. Összefoglalás A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről rendelkező törvény előírja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása pedig közcél. Az önkormányzat a közösségi tér biztosításával járul hozzá, hogy a helyi lakosság rendszeres, vagy alkalmi közművelődési tevékenységének teret és helyet adjon. Azokon a településeken, ahol nemzetiségek is élnek, ott a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása a cél, valamint a célok megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése. Videó: Gödöllő Kérdések 1. Mit értünk közművelődési tevékenységen? 2. Miként viszonyul a település az ott élő nemzetiségekhez? Szabadon választott feladatok Cél megismertetni a tanulót az önkormányzat szabadon választott feladataival, azok megvalósítását biztosító intézményekkel, a kultúraszervezés feladataival. Követelmény: A tanuló ismerje a közművelődési koncepció célját. A települési helyi kulturális értékek megőrzéséhez meg kell határozni a közművelődés szerepét az adott településen, ismerni kell a működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati elképzeléseket, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét a folyamatban. Alapvető fontosságú meghatározni, hogy melyek az önkormányzat kötelezően és önkéntesen vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit. Törekedni kell a reálisan megfogalmazott lakossági igények kielégítésének biztosítására. Az önkormányzatok által önként, szabadon választott közművelődési feladatok körét determinálhatja az a tény, hogy egyre inkább kibontakozó követelmény a települések esetében annak környékével, a kistérséggel és a határon átnyúló vonzáskörzettel való közművelődési együttműködés. Szükséges tehát a széleskörű egyeztetés a kistérség elnökével, az érintett polgármesterekkel, illetve a térségben működő közművelődési intézményekkel. Ezek az egyeztetések az együttműködés tartalmát, konkrét formáit és anyagi vonzatait kell, hogy tisztázzák, továbbá tegyék lehetővé a közös és kölcsönös kulturális feladatvállalásokat. A földrajzi környezet és a kulturális hagyományok történelmi alapjain szerveződően a települések esetében fontos feladat a környezeti kultúra kezelése, a meglévő környezeti értékekkel való gazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálás, a természetvédelem segítése, továbbá a tulajdonosi szemlélet kialakítása a közművelődés eszközeivel. Ennek formája lehet az együttműködés a műemlékvédelmi szervezettekkel, a tájvédelem körzeti szervezeteivel, szerveződéseivel. Ilyenkor munkatervben szükséges rögzíteni, hogy ebből az együttműködésből mit kell a közművelődésnek felvállalnia. A programterveket természetesen az anyagi lehetőségekkel is összhangba kell hozni. Napjainkban az önkormányzatoknál speciális közművelődési feladat lehet a település idegenforgalmi és a turisztikai céljainak az elérésében történő részvétel. Ezekben az esetekben tovább kell fejleszteni az együttműködést a már kialakult, bevált formák megtartása mellett a turisztikai szervezetekkel, ezzel is 55

62 Kultúra, Sport gazdagítva a már meglévő idegenforgalmi célzatú, úgynevezett nagyrendezvényeket, fesztiválokat, ünnepi játékokat. A szervezésben, koordinálásban új feladatot jelenthet az idegenforgalmi szezon meghosszabbodása is. Minden esetben szükséges az idegenforgalmat szolgáló közművelődési rendezvények önálló költségvetésének a kidolgozása és a fedezetek (természetes a több forrás aktiválása) biztosítása, megállapodások kötése a rendező szervezetekkel. Az önkormányzat helyi lehetőségeként sokszor előfordul, hogy civil szervezetek és a település amatőr művészeti csoportjai segítségével tudja bővíteni, színesíteni műsorait. Közművelődési koncepció Az elmúlt évtizedek társadalmi folyamatainál a kialakult tendenciákon belül a kedvező irányultság fenntartása a gazdaság különböző területein folyamatos figyelmet igényel. Így van ez a kultúra területén is az erőforrások egészének összehangolt és célirányosan mozgósító fejlesztése érdekében. A közművelődési koncepció készítésekor alapvető a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL számú törvény előírásainak szem előtt tartása (pl. Budafok-Tétény közművelődési koncepció, Fontos, hogy a települési önkormányzat közművelődést irányító és szervező tevékenységét a helyzetfelmérésen alapuló távlatosság jellemezze. Amennyiben kellően korszerű a rendelkezésre álló anyag, használják fel a megyei közgyűlések határozatával elfogadott Közművelődés Fejlesztési Stratégiát, a szakterülethez készült különböző szakfelügyelői jelentések javaslatait vegyék figyelembe. Az önkormányzati közművelődési koncepció elkészítésének célja az önkormányzat közművelődési területén jelentkező feladatoknál az ellátás kereteinek megfogalmazása. Ezeket a hagyományok és az eddigi tevékenységek tapasztalatai alapján határozzák meg. Fontos, hogy vegyék figyelembe a helyi társadalom művelődési igényeit, egységes alapelvek szerint határozzák meg a település által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, jelöljék ki a prioritásokat, továbbá a jogszabályi keretek adta lehetőségek között határozzák meg a szakmai és a finanszírozási alapelveket. Kultúraszervezés, települési események összehangolása A kultúraszervezés helyi folyamatának kiindulópontja az a helyzetelemzés, melynek keretében a történelmi múlttal, és a kulturális hagyományokkal vetnek számot a településen. Elemzik az elmúlt évtizedek és a jelenlegi politikai körülmények kultúraszervezés területére gyakorolt kedvező és esetleges kedvezőtlen hatását. A koncepció kidolgozásakor fontos mutatója a demográfiai elemzéseknek a kor-struktúra, a népességnek a kormegoszlása, amelyeknek alakulására alapvetően a természetes szaporodás és vándorlás hat. A hazai települések jelentős hányadánál a természetes szaporulat az utóbbi évtizedekben negatív tendenciát mutat, ezáltal a népesség folyamatosan elöregedik, így ha lassan is, de folyamatosan eltolódhat a kulturális irányultság. Az önkormányzatot speciális helyzetbe hozza, ha meghatározó arányban nemzeti kisebbség él területén. Ez viszont, ugyanakkor sokkal szélesebb kulturális merítési bázis alapja is lehet. Gyakran előforduló probléma, hogy a település méretétől függően több szervezet tervez hasonló rendezvényt, vagy időpont ütközések lépnek fel. Ezért az önkormányzat illetékes irodáinak fontos szerep jut ezek koordinálásában. Civil szervezetek támogatása, tevékenységük elősegítése A közművelődési együttműködés keretében kiemelkedően fontos az együttműködés az önkormányzat és a településen működő civil szervezetek és a művelődés, a kultúra területén funkcionáló közösségek között. Az együttműködés keretében a civilek támogatásának segítését éves munkatervben rögzítik. Ebben kitérnek arra, hogy mely civil szervezetekkel, milyen konkrét feladatokban és ehhez kapcsolódóan milyen költségvonzatokkal működnek együtt. Szükséges, hogy az önkormányzat és a civilek között folyamatos párbeszéd legyen, működjön a civil szervezetek koordinációs fóruma, kölcsönös megállapodások jöjjenek létre a közművelődési feladatvállalásokról. Ezek alapján további segítséget kaphatnak tevékenységükhöz, bemutatkozási lehetőségekhez juthatnak pl. közös rendezvények szervezésével. Alapvető, hogy a településen az önkormányzat tevékenységével segítse, támogassa a civil szférából érkező kulturális igények valóra váltását. Települési mecenatúra működtetése, települési pályázatok 56

63 Kultúra, Sport Az országosan meghirdetésre kerülő pályázatokon a kulturális rendezvényekhez, programsorozatokhoz nyerhető támogatások mellett fontos a helyi települési mecenatúra működtetése, a települési pályázatok által elnyerhető pénzbeli támogatás. A településeken működő kisebb, igen gyakran jogi személyiséggel nem rendelkező körök, társaságok közösségformáló, helyi értékteremtő, kultúramegőrző tevékenységénél sokszor a működés biztosítása is jelentős nehézséget jelent, de itt leginkább a programokhoz nyerhető támogatás. Az önkormányzatok ezeket a pályázatokat a település közéleti, kulturális egyesületei, egyesületszerűen működő közösségei, civil szervezetei támogatására írják ki. Forrásként az évi költségvetésében kerül az összeg elkülönítésre a fenti céloknak megfelelő civil szervezetek támogatására. A pályázati felhívást a helyi módon szokásos információátadás rendszerén (újságban, hivatali honlapon, az internet csatornáin és további egyéb lehetőségekkel) teszik közzé. Az önkormányzat a folyamatosan működő és az előző évben határidőre elszámoló szervezeteknek a Polgármesteri Hivatal által postai úton is megküldheti a pályázati adatlapot. A beérkezett pályázatokat az önkormányzat illetékes irodája (pl. Közoktatási, Művelődési és Sport Iroda) fogadja és a kapcsolódó bizottság (pl. Kulturális, Oktatási és Ifjúsági Bizottság) véleményezi és terjeszti javaslattétellel a képviselőtestület elé, ahol a tényleges döntés megszületik. Művelődési ház működtetése A településeken általában az önkormányzathoz tartozó művelődési ház helyiségeit veszik még ma is leginkább igénybe a kulturális és közösségi rendezvényekre. A működtetés, fenntartás és a használat módjáról helyi rendeletek, továbbá szerződésekkel kiegészítve intézkednek. A civil szervezetek, helyi egyesületek, klubok rendezvényei, valamint tanfolyamok, továbbá a lakosság széles körét érintő programok szervezése esetén fizetendő térítési díjakról szintén a település dönt. Gyakori, hogy az önkormányzat a művelődési házon belül támogatja és segíti a Teleház működtetését. Biztosítja a szükséges helyet, a személyi feltételeket, a rezsiköltséget (víz, villany, telefon, internet), valamint megteremti az egyéb technikai feltételeket (pl. számítógépek karbantartása), továbbá szakmai segítséget ad pályázatok benyújtásánál. Az önkormányzat a közművelődésre fordított összeget és a művelődési ház költségvetését a költségvetési rendeletében határozza meg. Könyvtár működtetése A könyvtárak napjainkban a műveltségi szint emelésének elősegítése mellett a települési információs központ feladatát is ellátják. Így biztosítják mindenki számára az információhoz való szabad hozzáférést a kultúra, a tudomány, és gazdaság minden területén, illetve ápolják továbbá a klasszikus könyv, zene, film kultúrához kötődő értékközvetítő szerepét. Kapcsolódva más könyvtárak és információszolgáltatók adatbázisához lehetővé teszi azok elérését, továbbá az internet használatával és a helyi közhasznú információs szolgáltatásukkal közhasznú tevékenységet végeznek. Napjaink könyvtárai olvasóbarát szolgáltatásokat nyújtanak a klasszikus könyvtári és az új rendszerű információszolgáltatások terén. Ezáltal a településeken kulturális találkozóhellyé, sőt a kisebb létszámú szakmai konferenciák helyszínének biztosításával a települések központi kulturális szereplőivé is válhatnak. Az önkormányzat működési területén lévő könyvtár fenntartója és felügyeletének ellátója a település önkormányzata, míg az ágazati szakmai felügyeletet a megyei könyvtár, a központi ágazati felügyeletet pedig a szakminisztérium látja el. A könyvtár jogállása szerint általában önálló jogi személy. Az intézmény vezetőjét a képviselő- testület bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Az intézmény valamennyi dolgozója felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, önállóan gazdálkodik a fenntartó által jóváhagyott személyi juttatási előirányzattal. Múzeum működtetése A települések múlthoz kötődő emlékeinek gyűjtésére, feltárására, feldolgozására és azok bemutatására a helyi igények már régen megfogalmazódtak. Így nagyon sok helyen jött létre emlékszoba, majd helytörténeti gyűjtemény és az általában jobb pénzügyi helyzetben lévő településeken múzeum, ahol a gyűjtések szervezése már komoly szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberek irányításával folyik. 57

64 Kultúra, Sport A múzeum általános feladatát jelenti a muzeális értékű tárgyi és dokumentációs anyagnak a működési területen való: felkutatása, begyűjtése, (megvásárlása), őrzése, védelme, nyilvántartása, feldolgozása, közlése, a tudományos eredmények közzététele, tudományos, közművelődési és gazdasági érdekeknek megfelelő állagvédelme, együttműködés a hazai múzeumokkal, szervezetekkel, intézményekkel, részvétel a szakterület tudományos életének rá vonatkozó feladataiban, kutatási programjaiban A múzeum támogathatja a honismereti szakköröket, a településen a civil szervezetek és az intézmények helytörténethez kötődő honismereti törekvéseit. A múzeum feladatait a fenntartó és a szakfelügyelet által elfogadott éves munkaterv és költségvetési előirányzat határozza meg. Az önkormányzat működési területén lévő múzeum fenntartója és felügyeletének ellátója a település önkormányzata, míg az ágazati szakmai felügyeletet a megyei múzeum, a központi ágazati felügyeletet pedig a szakminisztérium látja el. A múzeum jogállása szerint általában önálló jogi személy. Az intézmény vezetőjét a képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. EU-s ismeretek közvetítése Célszerű támogatni, sőt ha lehetőség van rá más országok hasonló csoportosulásaival közösen szervezni az európai kultúrával összekötő, a nemzetek közötti kapcsolatokat meghatározó kulturális eseményeket, kezdeményezéseket. Jelentős szerep jut ezen a téren az országok közötti testvérvárosi kapcsolatok rendszerének, a kulturális egyesületek, csoportok kölcsönös vendégszereplésének. Hazánknak az Európai Unióhoz történt csatlakozásával megnyíltak és egyben kiszélesedtek a pályázási lehetőségek, amelyek a ismeretek bővítését igénylik. Mivel a pályázati kiírásokat elsősorban ezen a szakterületen jártas jogi és közgazdasági végzettségű szakemberek készítik, ezért fontos, hogy a közművelődési szakemberek számára ismert legyen, hogy mit várnak tőlük és a pályázatok készítésekor arra helyezzék a hangsúlyt, amit a pályázat támogatna. Monitoring működtetése Monitorozás csak monitoring rendszer keretében képzelhető el. A monitoring rendszer akkor tekinthető definiáltnak, ha meghatároztuk a vizsgálat tárgyát (v. objektumok körét), az adatfelvételezés módszereit, a vizsgálandó állapotváltozókat (a pályázati projektből kerül ki), a vizsgálat időszakát, az adatbázis feltöltésének módját, a megfigyelési (mintavételi) egységek frekvenciáját (vagy más módon rögzített egymásra következési rendjét), továbbá az elsődleges adatfeldolgozás módszereit. Monitoring mutató lehet egy közművelődési projekt esetén pl. a képzésben résztvevők száma, a delegáló intézmények száma, az elkészült módszertani anyagok száma, a kidolgozott és internetről letölthető produktumok száma. A monitorozás rendszeréről kormányrendelet intézkedik, melynek hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, akik, illetve amelyek programjaik végrehajtásához az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásokat, egyéb nemzetközi segélyprogramokat, az ezekhez társuló központi költségvetési forrásokat használnak fel. Egyes esetekben a rendelet hatálya kiterjed a hazai forrásokból finanszírozott támogatásokra is. Összefoglalás A települési helyi kulturális értékek megőrzéséhez meg kell határozni a közművelődés szerepét az adott településen, ismerni kell a működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati elképzeléseket, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét a folyamatban.. Alapvető fontosságú meghatározni, hogy melyek az önkormányzat kötelezően és önkéntesen vállalt közművelődési feladatai. Napjainkban az önkormányzatoknál speciális közművelődési feladat lehet a település idegenforgalmi és a turisztikai céljainak az elérésében történő részvétel. 58

65 Kultúra, Sport A közművelődési koncepció készítésekor fontos, hogy a települési önkormányzat közművelődést irányító és szervező tevékenységét a helyzetfelmérésen alapuló távlatosság jellemezze. A kultúraszervezés helyi folyamatának kiindulópontja az a helyzetelemzés, melynek keretében a történelmi múlttal, és a kulturális hagyományokkal vetnek számot a településen. A közművelődési együttműködés keretében kiemelkedően fontos az együttműködés az önkormányzat és a településen működő civil szervezetek és a művelődés, a kultúra területén funkcionáló közösségek között. Jelentős szerep jut az országok közötti testvérvárosi kapcsolatok rendszerének, a kulturális egyesületek, csoportok vendégszerepléseinek. A könyvtárak napjainkban a műveltségi szint emelésének elősegítése mellett a települési információs központ feladatát is ellátják. A múzeum támogathatja a honismereti szakköröket, a településen a civil szervezetek és az intézmények helytörténethez kötődő honismereti törekvéseit. Kérdések 1. Miként kapcsolódik a kultúra és az idegenforgalom? 2. Miként viszonyul a település az ott élő nemzetiségekhez? 3. Mit értünk települési mecenatúra alatt? 4. Mely feladatcsoportok teljesítését várjuk napjaink könyvtáraitól? A közművelődési intézmények finanszírozása Cél megismertetni a tanulót az önkormányzat közművelődési intézményeinél a finanszírozás forrásaival. Követelmény: A tanuló lássa át a működéshez szükséges forrásbiztosítás lehetőségeit. A közművelődési intézmények gazdálkodásukat az államháztartási törvény, a számviteli törvény és az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek és más vonatkozó jogszabályok alapján végzik. Gazdálkodásuk irányításáról, a feladatok rangsorolásáról a vezetői értekezleten hoznak döntést és ez képezi alapját az intézmény költségvetésének. A közművelődési intézmények önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, melyek a költségvetésből és egyéb bevételekből gazdálkodnak. Így működésükhöz normatív állami támogatást kapnak a helyi közművelődés és közgyűjteményi feladatok ellátásához. Éves terv alapján igyekeznek intézményi saját bevételeiket megvalósítani, a pályázatok, a programfinanszírozás és a lakossági támogatás jelent további forrásokat. Az állami forrásokkal le nem fedett részre kiegészítő önkormányzati támogatást a közművelődési megállapodás keretében meghatározottak szerint az önkormányzat biztosít a szabad felhasználású keretéből. Kérdés 1. Milyen pénzügyi forrásokkal rendelkeznek az intézmények? Sport feladatok Cél megismertetni a tanulót az önkormányzat sporttal összefüggő feladataival. Követelmény: A hallgató érzékelje a testkultúra és a sport különböző szintű és időtávú feladatait. A települési önkormányzat figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról. 59

66 Kultúra, Sport A sportról szóló évi CXLV. törvény többek között meghatározza az állam és a helyi Önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait, továbbá a térségi feladatok között említi a megyei Önkormányzat feladatait. Így a feladatok között szerepel a területi versenyek, sportrendezvények szervezésének segítése, a szakszövetségek, területi együttműködések támogatása és az önkormányzati iskolai sporttevékenység megteremtéséhez történő hozzájárulás. A sportról szóló évi I. törvény némileg átalakítja a sport szervezeti kereteit, a szervezetek feladat- és hatásköreit, az állami támogatások pénzügyi rendszerét. A helyi önkormányzatok feladatai között nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A települési önkormányzat célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, valamint megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. A helyi önkormányzat a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint kell, hogy biztosítsa az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. A tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. Sportkoncepció A települések sportkoncepciójának egyik központi eleme, hogy polgárai egészségesen éljenek és lehetőleg minél többet sportoljanak. Ez az elvárás teszi szükségessé, hogy napjainkban az egészséges életmódot, a sportolást az eddigieknél nagyobb hangsúllyal helyezzük előtérbe. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai testneveléstől a versenysportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. Bármelyik részterület fejlesztése, vagy elhanyagolása jelentősen kihat a testkultúra egészére. Fontos, hogy a települések polgárai és közösségei felelősséget érezzenek saját testi egészségükért, lelki és szellemi frissességük megtartásáért, ugyanakkor legyenek hajlandók is tenni e célok eléréséért. A településeken a folyamatosan megvalósuló irányelvek mellett a jövőbeni feladatokat rövid- és középtávú célokként lehet meghatározni. A rövidtávú célok esetében a megvalósulási határidő általában 1 évben, középtávú célok esetében 4 évben kerül kitűzésre. Sportlétesítmények fenntartása Az önkormányzati iskolák sportlétesítményeinek karbantartását, felújítását az önkormányzati intézmények fejlesztési alapjából kell biztosítani. Minden esetben tervezni kell a fedett és szabadtéri sportlétesítmények tervszerű és fontossági sorrendet követő felújítását. Ez különösen igaz az oktatási intézményeknél találhatóakra és ott célszerű ezen kívül megvizsgálni a közvetlen lakókörzet igényeinek megfelelő üzemeltetési lehetőségeket, elsősorban a hétvégi, továbbá a tanítási szünetek idejére vonatkozóan. Az önkormányzat tulajdonát képező sportingatlanok között létezhet olyan is (pl. sporttelep), amelynek az üzemeltetését és karbantartását külön forrásból, az erre a célra kijelölt szervezet végezi el. Vannak olyan sportok is (pl. tenisz), ahol az ingatlan hasznosítása bérbeadással jobb bevételi eredmény realizálását eredményezheti. Kívánatos, hogy az önkormányzat fejlesztési célul tűzze ki a fenntartása alatt álló oktatási intézmények esetében a megfelelő méretű és felszereltségű tornaterem kialakítását és működtetését. Ifjúsági és gyermeksport Hazánkban az állampolgárok alkotmányos joga a testkultúra, a sporttevékenység gyakorlása. A sport az egészségvédelem fontos eszköze és az egyetemes kultúra részét is képezi, valamint a szabadidő eltöltésének hasznos módja és jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. 60

67 Kultúra, Sport Az óvodai és az iskolai testnevelés, továbbá a sport az, amely az ifjúság edzettségének fokozásával a közoktatás- és sportpolitikának is fontos szereplője. Az iskola, illetve a nevelési-, oktatási intézmények azok a helyek, ahol a megfelelően képzett szakemberek, a dologi feltételek megtalálhatóak, továbbá az sem mellékes, hogy az ifjúság is rendszeresen itt tartózkodik. A testnevelés kiemelt helyen kell, hogy álljon az óvodai nevelésben, hiszen a játékidőben végezhető testmozgás feltételei megvannak. Továbblépést jelenthet, ha kihasználják az oktatási intézmények esetleges közelségét, igénybe veszik szolgáltatásaikat, (sport)létesítményeiket. Az iskolai testnevelésnek az aktív testmozgás biztosítása mellett másik fontos célja a tanulók sportba történő bevonása. Erre készíthet fel az emelt szintű testnevelés és a sport tagozatos iskolák köre. Tanórán kívüli foglalkozások többfélék (pl. sportkör, DSE) lehetnek. Civil és lakossági, szabadidősport tevékenységek támogatása Az önkormányzat célja között törekedni kell a rendszeres sportolási, testmozgási alkalmat nyújtó tevékenységi formák népszerűsítésére, a szabadidősport események propagálására. Támogatást kell biztosítani és koordinálni szükséges a legjelentősebb szabadidős rendezvényeket és ezeken azoknak is biztosítani kell a részvételt, akik kevésbé fizetőképesek. A településeken az egészséges életmód tömeges elterjesztése, a sportolás és a rekreáció támogatása tehát az egyik legfőbb feladat. A sport finanszírozására az alábbi források, támogatások jelenthetnek forrásokat: állami támogatás a mindenkori lakossági és tanulói normatíva alapján megyei támogatás az utánpótlás nevelő műhelyek részére, önkormányzati támogatások (egyszeri és pályázati), az országos szövetségek támogatása, EU-s, országos és megyei pályázatok, alapítványi támogatások, szponzori támogatások, szülői támogatások. Monitoring működtetése Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről a 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet intézkedik. A rendelet hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre, akik, illetve amelyek programjaik végrehajtásához az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatásokat, egyéb nemzetközi segélyprogramokat, az ezekhez társuló központi költségvetési forrásokat használnak fel. Egyes esetekben a rendelet hatálya kiterjed a hazai forrásokból finanszírozott támogatásokra is. A rendelet szabályozza a fejlesztési programok tervezésének elősegítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok végrehajtásának monitoring rendszerét. A pályázati rendszer működtetésével összefüggő eljárási szabályok összessége, vagyis az eljárásrend előírja a közreműködő szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos teendőket. Így a monitoring a projekt működését biztosító tevékenységek között jelenik meg a monitoring specifikációk kidolgozásával együtt, figyelemmel a belső, valamint a külső projekt monitoring működtetésére és a minőségbiztosítási tevékenységek körére. Összefoglalás 61

68 Kultúra, Sport Hazánkban az állampolgárok alkotmányos joga a testkultúra, a sporttevékenység gyakorlása. A települési önkormányzat figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról. A települések sportkoncepciójának egyik központi eleme, hogy polgárai egészségesen éljenek és lehetőleg minél többet sportoljanak. Az iskolai testnevelésnek az aktív testmozgás biztosítása mellett pedig másik fontos célja a tanulók sportba történő bevonása. Az önkormányzati iskolák sportlétesítményeinek karbantartását, felújítását az önkormányzati intézmények fejlesztési alapjából kell biztosítani. Minden esetben tervezni kell a fedett és szabadtéri sportlétesítmények tervszerű és fontossági sorrendet követő felújítását. Az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, valamint megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. Kérdések 1. Mely csoportosulásokkal működik együtt és mit biztosít a sport területén az önkormányzat? 2. Miként kell eljárni a sportlétesítmények felújításakor? 3. Milyen szerep jut a szabadidősportnak? 62

69 8. fejezet - Településfejlesztés Az VIII. témakör célja bemutatni a település fejlesztés céljával, folyamatával, legfontosabb feladataival, finanszírozási lehetőségeivel, a fejlesztéshez kapcsolódó közbeszerzés alapvető problémájával, és a kapcsolódó kommunikációs feladatokkal. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni az önkormányzat területfejlesztői tevékenységét, feladatait, folyamatát, célját, a fejlesztési forrásokat, a kapcsolódó közbeszerzés alapjait és az ellenőrzési rendszert A településfejlesztés célja és folyamata A cél megismertetni a tanulót a település fejlesztés céljával, folyamatával, legfontosabb feladataival. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni az önkormányzat területfejlesztési, feladatait, célját, főbb szempontjait területfejlesztés folyamatának főbb lépéseit, tudja ismertetni a településének jelenlegi helyzetét, swot analízisét, jövőképét. A település fejlesztése önkormányzatok joga, felelőssége, lehetősége. Megfelelő formában hatékony eszköz lehet a vagyon gyarapításának, a jövedelemtermelő képesség javításának, a polgárok közérzetének javításának, figyelembe véve a környezet terhelhetőség és a fenntarthatóság szempontjait. Minden felelős önkormányzati vezetőnek ismernie kell ezeket az eszközöket és lehetőségeket, határozottan képviselve az önkormányzati érdekeket a partikuláris, egyéni érdekekkel szemben. A településfejlesztés végső célja az alapvető társadalmi igények kielégítése, a település lakosságmegtartó erejének megőrzése, növelése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezet megóvása. A településfejlesztés egy több lépcsős, több szereplős hosszú ideig tartó folyamat, ahol a lakosságnak meghatározó szerepet kell biztosítani. A vizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani a települést jól ismerő polgárokra, a véleményformálókra, a különböző szervezetek vezető személyiségeire. A feladat elvégzését célszerű külső vállalkozásra bízni, aki idegen szemmel olyan dolgokat is észrevesz, amit a helyiek nem vesznek észre. Nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségi munkavégzésre, hiszen egy ilyen típusú munka hosszú évekre, évtizedekre meghatározza a település és a benne élők sorsát. A fejlesztési terveknek illeszkedni kell az országos, a megyei tervekhez, készítése során egyeztetni kell a környező települések terveihez, figyelembe kell venni az uniós elvárásokat és előírásokat, mindenekelőtt a fenntartható fejlődés és a klímavédelem alapelvét. A fejlesztési tervek kölcsönhatásban vannak a település szerkezeti tervével, a település terület-felhasználási és szabályozási terveivel. Felmérés A településfejlesztési folyamatot felméréssel kell kezdeni. Ennek során a helyi értékek, a különböző szakterületek helyzetét, a szolgáltatások minőségét, a lakosság véleményét ki kell kérni, aprólékosan, minden részletre kiterjedően meg kell vizsgálni, ki kell elemezni. A vizsgálatok eredményeinek értékelésekor el kell készíteni a település állapotára vonatkozó SWOT analízist, és ezen be kell mutatni a település erősségeit, gyengeségeit, a kitörési lehetőségeket és a veszélyeket. Az így nyert eredményeket célszerű a település széles közvéleményével ismertetni.a településfejlesztési folyamatot felméréssel kell kezdeni. Ennek során a helyi értékek, a különböző szakterületek helyzetét, a szolgáltatások minőségét, a lakosság véleményét ki kell kérni, aprólékosan, minden részletre kiterjedően meg kell vizsgálni, ki kell elemezni. A vizsgálatok eredményeinek értékelésekor el kell készíteni a település állapotára vonatkozó SWOT analízist, és ezen be kell mutatni a település erősségeit, gyengeségeit, a kitörési lehetőségeket és a veszélyeket. Az így nyert eredményeket célszerű a település széles közvéleményével ismertetni. A jövőkép meghatározása A SWOT analízis és a kialakult vélemények alapján meg kell határozni a település jövőképét. Azt, hogy milyen települést szeretnénk a jövőben látni. Lakói hogyan élnek, milyenek a lakásaik, mivel foglalkoznak, hol dolgoznak, milyen fő tevékenységi körök milyen intézményekben valósulnak meg, mit csinálnak szabad idejükben, van e szórakozási, sportolási, művelődési lehetőségük, hol tanulnak, egészségüket milyen feltételek mellett tudják megóvni, ha van pénzük, hogyan tudják elkölteni és kimehetnek-e nyugodtan este az utcára, 63

70 Településfejlesztés milyen a közbiztonság. A jövőkép megvalósításának lehetőségét, forgató könyvét több változatban kell kidolgozni, változó körülmények között, optimális, semleges és rossz külső és belső feltételek mellett. A fejlesztési stratégia, koncepció meghatározása, ciklus program A tervkészítésnek ebben a fázisában kell meghatározni, hogy mit, hogyan, milyen időtávlatban, milyen sorrendben akarunk elérni, hova, milyen úton akarunk eljutni. A stratégiai tervek hosszú távra, több ciklusra készülnek, de rugalmasan kezelve, a változó körülményekhez folyamatosa hozzá kell igazítani. A fejlesztési koncepció alapján a választások után az új testületnek fél éven belül el kell készíteni a ciklus programját, azon projektek tervezetét, amelyek prioritást élveznek, és kidolgozásukat a testület a ciklus végéig tervezi befejezni. Projekt tervek A projekt terv egy adott projekt kidolgozására szolgál, rövid távú, tartalmaznia kell megvalósítási, hasznosítási tervet, megtérülés számítást, környezeti hatástanulmányt, finanszírozási és kiviteli tervet. A fejlesztési projektek prioritása A fejlesztési projektek megvalósításában célszerű sorrendet felállítani elsődlegesen az élet és vagyon biztonság és a fenntarthatóság figyelembevételével. Elsődlegesek a kötelező feladatok elvégzését szolgáló fejlesztések, az ÖTV szerint egyéb, önként vállalt feladat nem veszélyeztetheti az alapfeladat ellátását. Másodikként a település számára bevételt teremtő fejlesztéseket elvégezni, ez teremtheti meg az anyagi alapját egyéb, hangulatjavító fejlesztési tevékenységnek. Ezek főleg a munkahelyteremtéssel függenek össze, amikor viszonylag kis ráfordítással a vállalkozások számára kedvező környezetet teremt meg az önkormányzat. A munkahelyteremtésnek számos külső és belső feltétele van, ezek egy részére az önkormányzatnak nincs ráhatása, földrajzi elhelyezkedés, közlekedési útvonalak távolsága, a belső feltételeket azonban tudja befolyásolni. A korrekt és gyors, rugalmas ügyintézés, a képzett munkaerő jelenléte, a településen található szolgáltatások minősége mennyisége, az ingatlan elhelyezkedése, ára, az infrastruktúrafejlesztés költségei mind befolyásolják egy vállalkozás letelepedési szándékát. A bevétel teremtő beruházásokhoz hasonló jelentőségű a megtakarítást lehetővé tevő fejlesztési tevékenység, fűtési energiatakarékosságot, közvilágítás korszerűsítését megcélzó fejlesztések. Az összes többi fejlesztési tevékenység ezután jön, a humán erőforrás fejlesztése, a hiányzó infrastruktúra fejlesztése, a kulturális fejlesztések. Nagyon óvatosan kell kezelni a lakóterület fejlesztést. A vállalkozó a szorosan vett lakóterület fejlesztésén kívül a mögöttes infrastruktúra, közlekedési és intézményi hálózat fejlesztésének a költségeit már nem vállalja fel, ennek hatása a beköltözések után az önkormányzatot fogja terhelni. Növekszik az igény az óvodai, iskolai férőhelyek, helyi munkahelyek iránt, zsúfoltabbá válnak a helyi közlekedési eszközök, és az orvosi rendelők, ezek fejlesztésére a lakóterület fejlesztését végző vállalkozó nem fordít figyelmet és pénzt. A lakóterület bővítése nem hoz jövedelmet az önkormányzat számára, különösen, a beköltöző nem jelentkezik be állandóan új lakhelyére, és nem a településen dolgozik. Így sem iparűzési adót, sem fejkvótát, sem az szja visszaosztott részét nem kapja meg az önkormányzat. A kérdés rendezhető infrastruktúra kiépítésének a feltételekhez kötésével és a területfejlesztési hozzájárulás a kiszabásával és megfizettetésével. Önkormányzati vagyon fejlesztése Külön kell szólni az önkormányzati vagyon fejlesztéséről. A vagyonátadás idején az átadott vagyon, főleg a törzsvagyonhoz tartozó ingatlanok meglehetősen elhanyagolt, leromlott állapotban voltak. A kötelező feladatok teljesítéséhez ezek fokozatos felújítása elkerülhetetlen. De a műemlékvagyont is csak azzal a feltétellel kapták meg az önkormányzatok, ha bizonyos időn belül felújítják. A jogszabályi előírások is megkövetelték a megváltozott körülményekhez, előírásokhoz való illeszkedést, de a költségtakarékosság, kiemelten az energiatakarékosság is jelentős fejlesztéseket követelt meg a közintézményeknél. Példaként lehet említeni a 90- es évek elején a tornateremprogramot, az akadálymentesítést, vagy a szennyvíztisztítókkal, hulladéklerakókkal szemben támasztott szigorú követelményeket. Mindezen fejlesztések hatására a vagyon jelentősen gyarapodott. Az önkormányzat feladata a lakossági igények kielégítése a financiális helyzet függvényében. E tekintetben igen jelentős volt a lemaradás, a fejlesztési források megteremtése után elsősorban a szilárd burkolatú utak, járdák, vízelvezetés terén végeztek az önkormányzatok jelentős munkát, de a sport, kulturális, művelődési intézmények fejlesztésére is jelentős források kerültek felhasználásra. 64

71 Településfejlesztés A fejlesztés során fontos szempont a megtérülés, a fenntarthatóság, a működtetés kérdése. Egy önkormányzat számára nem a profit az elsődleges. A fejlesztések nyomán kialakuló új intézmény üzemeltetési költségnövekedésével kapcsolatban azonban léphetnek fel jelentős problémák. Sok önkormányzat nem számol azzal, hogy az új, fejlesztett, korszerű, nagyobb kapacitású intézmény üzemeltetési költsége jelentősen megemelkedik. Különösen arra kell figyelni, hogy az állam által a kötelező feladatok finanszírozására biztosított normatív hozzájárulás értéke csökken, így egy óvoda, vagy bölcsőde kapacitás fejlesztése akár csődbe is vihet egy kistelepülést, hiszen a fejlesztés után az önkormányzatnak kell finanszírozni a plusz létszám állam által nem fedezett részét. Összefoglalás A településfejlesztés célja a társadalmi igények kielégítése, a település lakosságmegtartó erejének megőrzése, növelése, a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezet megóvása. A településfejlesztés több lépcsős, több szereplős, hosszú ideig tartó folyamat, amelyet felméréssel és minden részletre kiterjedő vizsgálattal és elemzéssel kell kezdeni. A SWOT analízis és a kialakult vélemények alapján meg kell határozni a település jövőképét, majd el kell készíteni a fejlesztési stratégiát, koncepciót és a ciklus programot. A lehetőségek függvényében készül egy adott projekt kidolgozására szolgáló projekt terv. A fejlesztési projektek megvalósításában figyelembe kell venni az élet és vagyon biztonság és a fenntarthatóság elvét. Prioritást élveznek a kötelező feladatok elvégzését szolgáló fejlesztések. Másodikként a település számára bevételt hozó fejlesztéseket elvégezni, ez teremti meg az alapját egyéb fejlesztési tevékenységnek. A többi fejlesztési tevékenység, a humán erőforrás fejlesztése, a hiányzó infrastruktúra fejlesztése, a kulturális fejlesztések a biztos anyagi bázis megteremtése után következik. Fontos szempont az önkormányzati vagyon folyamatos fejlesztése, a működőképesség megőrzése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. Kérdések 1. Mi a településfejlesztés célja? 2. Milyen lépésekből áll a településfejlesztés folyamata? 3. Mely feladatok élveznek prioritást? 4. Milyen alapvető szempontokat kell a fejlesztés során szem előtt tartani? 5. Miért fontos az önkormányzati vagyon fejlesztése? A fejlesztések forrása A cél megismertetni a tanulót a fejlesztések finanszírozásának lehetőségeivel. Követelmény: A hallgató tudja felsorolni a fejlesztés forrásait. A fejlesztési források biztosításában, kezdetben igen jelentős szerepet játszott az állam, a szennyvíz csatornaépítés hosszú időn keresztül részesült céltámogatásban, sok kulturális és sportlétesítmény megvalósítását segítette a címzett támogatás. A 90-es évek végén az állami részarány csökkent, helyét a különböző uniós források vették át, ezek közül az infrastruktúrafejlesztésben játszott szerepéért az ISPA-t kell külön kiemelni. Az uniós csatlakozás után a különböző ágazati és regionális formában megjelenő uniós pályázatok vették át a korábbi támogatások szerepét. Meg kell említeni még a pályázati források között a norvég alapot, és a svájci támogatást. A pályázati források nem teszik szükségtelenné a saját forrás biztosítását, hiszen az önrészhez mindenképpen kell saját részt biztosítani, de sok olyan terület van, amihez pályázati lehetőségek nem állnak rendelkezésre, pl. az út és járdaépítéshez az önkormányzatok pályázati forrásokat nem, vagy csak igen szerény mértékben tudnak igénybe venni. Az önkormányzatok az önrész biztosításához főleg a legutóbbi néhány évben igénybe veszik a kötvény és a hitelfelvétel lehetőségét is. A pályázati források közötti időszak 8000 milliárd forint körüli keretösszege igen jó lehetőséget biztosítana az önkormányzati vagyon fejlesztéséhez, azonban anélkül, hogy a részletekbe belemennénk meg kell említeni néhány akadályt, amelyen a pályázóknak át kell jutni. Nagyon hosszú idő telik el a pályázati cél 65

72 Településfejlesztés megfogalmazása, megtervezése és a megvalósítás között, ez alatt a nem ritkán év alatt jelentősen változnak a költségek, gyakran az előírások is, aminek a következtében az önkormányzatoknak az eredeti tervezetthez képest jelentő többletforrást kell biztosítani. Meg kell említeni a beruházások finanszírozása terén a PPP formát is. Az önkormányzatok hitelképességének csökkenése esetén lehet jó megoldás, a magánszféra által finanszírozott, előrehozott önkormányzati beruházás megvalósítására. Előnye, hogy nem számít bele a hitelképességbe, hátránya a magas hosszú ideig tartó részletfizetés, a vállalkozó számára pedig kockázatmentes. A nem bevétel-orientált létesítmények (pl. iskola) megvalósításánál igen jelentős terhet okoz, egy olyan beruházásnál, amely bevételt is termel, pl. szennyvíztisztító, az árba beépíthetők a költségek, ami az önkormányzat számára kisebb terhet jelent. Célszerű olyan formát választani, amely lehetővé teszi a kockázat megosztást az önkormányzat és a beruházó között. Összefoglalás A fejlesztési források biztosításában szerepet játszik az állami támogatás, az uniós források, a norvég alap, a svájci támogatás és a hitel. A pályázati források nem teszik szükségtelenné az önrészhez szükséges saját forrás biztosítását, de sok olyan terület van, amihez pályázati lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A pályázatoknál gondot okoz a pályázati cél megfogalmazása, megtervezése és a megvalósítás között eltelt hosszú idő. Ennek következtében jelentősen változhatnak a költségek és az előírások, ami többletköltséget okoz. Az önkormányzatok hitelképességének csökkenése esetén lehet jó megoldás a PPP forma, a magánszféra által finanszírozott, önkormányzati beruházás megvalósítására Kérdések Milyen források állnak rendelkezésre a fejlesztésekhez? Mi a jelenlegi pályázati rendszer legfőbb hátránya? Mi a PPP előnye és hátránya? Közbeszerzés A cél megismertetni a tanulót a közbeszerzés nehézségeivel. Követelmény: A hallgató tudja felsorolni a közbeszerzés előnyeit, hátrányait. Az önkormányzati beruházások, különösen a pályázatok által finanszírozottak, alapvetően közbeszerzés útján valósulnak meg. A közbeszerzési rendszer számos problémát hordoz magában, egyik legnagyobb az, hogy egy beruházás megvalósításának időtartamát jelentősen, több hónappal, de akár egy fél évvel is meghosszabbítja, rugalmatlan, s mindez többletköltséget okoz, s nem mellékesen jelentős a korrupció veszélye. Emiatt nem teljesül a közbeszerzés célja a tiszta verseny, a legkedvezőbb ajánlat nyer. A jogszabály igen bonyolult eljárást ír elő, közbeszerzési tanácsadó alkalmazása elengedhetetlen, s még ez esetben is gyakran kiszámíthatatlan egy közbeszerzési eljárás kimenetele. Kérdés 1. Mi a közbeszerzés fő célja, legnagyobb előnye és hátránya? Monitoring, kommunikáció A cél megismertetni a tanulót a fejlesztési folyamat folyamatos és utóellenőrzésének szükségességével. Követelmény: A hallgató tudja bemutatni a fejlesztési folyamat folyamatos és utóellenőrzésének szükségességét. A fejlesztési folyamatok monitorozását a pályázatok több évre vonatkozóan előírják, ehhez bizonyos források is állnak rendelkezésre. De a pályázati előírásoktól függetlenül is fontos az, hogy az önkormányzat ismerje a 66

73 Településfejlesztés fejlesztés eredményét, hatását, bevált-e az a projekt, amit elkészítettek. Ezek a tapasztalatok nélkülözhetetlenek a további fejlesztéseknél. A monitorozás nemcsak a műszaki megoldások utóellenőrzését szolgálja, hanem azt is, hogy a lakosság hogyan fogadta az adott fejlesztést. A megfelelő kommunikációval elérhető, hogy a polgár azonosuljon a fejlesztés eredményével, támogassa az önkormányzat ez irányú tevékenységét, erősíti a településtudatot, a lokálpatrióta érzést. Megfelelő és folyamatos kommunikáció mellett a konfliktuskezelés is egyszerűbbé válik, megelőzhető a társadalmi elégedetlenség kialakulása. Kérdések 1. Miért szükséges a monitoring rendszer működtetése? 2. Miért fontos a párbeszéd a lakossággal? 67

74 9. fejezet - Egészségügy Az IX. témakör célja bemutatni egy település egészségügyének működtetését, az üzemeltetés legfontosabb feladatait Az önkormányzat feladatai A cél megismertetni a tanulót a települési egészségügy működésével, üzemeltetésének legfontosabb feladataival. Követelmény: A tanuló tudja, hogy az egészségügy területén az önkormányzatnak milyen feladatok ellátását kell biztosítania. Az önkormányzat hivatalainak ügyfélforgalmát, valamint a keletkezett ügyiratok mennyiségét tekintve megállapítható, hogy ezek jelentős része az egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszertérítések díjainak emelkedése miatt és az ellátások iránti kényszerű igénybevételből fakadóan keletkezik. Az ÖTV értelmében (1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról) a települési önkormányzat alapfeladata a helyi közszolgáltatások körében történő gondoskodás az egészségügyi ellátásáról. Ezekben a feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. A feladat meghatározása mellett a törvény az önkormányzat részére a köteles gondoskodást is előírja az egészségügyi alapellátás területén. Az egészségüggyel kapcsolatban azonban le kell szögezni, hogy az egészség fejlesztését, megőrzését és helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével, illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes szolgálni. Kérdés 1. Hol határozzák meg az önkormányzat helyi feladatait az egészségügy területén? Alapellátás A cél megismertetni a tanulót a települési egészségügy alapellátási formációival, a szakellátás, valamint az iskolaorvos és a védőnő feladataival. Követelmény: A hallgató legyen tisztában az alapellátás és a szakellátás közötti különbséggel. Az egészségügyről rendelkező évi CLIV. törvény kimondja, hogy az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. Az alapellátás keretében a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja a megelőző ellátások biztosítása: fertőző betegségekkel szembeni ellenállás biztosítása, szűrővizsgálatok elvégzése, egészségkárosodások korai felismerése, tevékenységekhez az egészségi alkalmasság megállapítása, 68

75 Egészségügy az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, az egyén gyógykezelése, házi ápolása, az egyén szakorvoshoz történő irányítása, az egyén gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja. A járóbeteg-szakellátás keretében a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása, vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. A járóbetegszakellátás keretében olyan egyszeri, vagy kúraszerű beavatkozások végzése is előfordulhat, amelyeket követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges. Az általános járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igénybevételével megközelíthetően (lakóhelyének közelében) kell biztosítani. A fekvőbeteg-szakellátás a betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása. Ennek igénybevétele a külön jogszabályba foglaltak szerint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, vagy a kezelőorvos beutalása, valamint a beteg jelentkezése alapján történik. Az iskola egészségügyi ellátást az egészségügyi alapellátás keretében szervezik megelőző jelleggel a 3-18 éves korosztály és a 18 év feletti, középfokú nappali tagozatos iskolai oktatásban résztvevőknek. Az ellátás szervezéséről az óvodák és iskolák gondoskodnak, iskolaorvos és iskolai védőnő, illetve fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével. Az előírások szerint 800 fős tanulólétszám fölött kötelező teljes munkaidős iskola-védőnőt alkalmazni. Az iskolaorvos és iskolai védőnő tevékenységét a gyermek háziorvosával, illetve a területi védőnőjével egyeztetve végzi. Az iskolaorvos lehetőség szerint iskolaegészségtan és ifjúságvédelem szakvizsgával is rendelkező háziorvosi, belgyógyász vagy csecsemő-gyermekgyógyász orvos. Az iskolaorvos által ellátandó feladatok: a gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése alkalmassági vizsgálatok közegészségügyi és járványügyi feladatok elsősegélynyújtás részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében környezetegészségügyi feladatok Az iskolai védőnő által ellátandó feladatok: tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként a gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése elsősegélynyújtás orvosi vizsgálatok előkészítése. védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban testnevelés, gyógytestnevelés, étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 69

76 Egészségügy kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás) pályaválasztás segítése A település egészségügyi alapellátása A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (ÖTV) alapján a helyi közszolgáltatások körében a helyi lakosság számára az egészségügyi alapellátás keretében biztosítandó Az önkormányzat a lakosság jobb ellátása érdekében a település egészségügyi koncepciójában meghatározhat önként vállalt ellátásokat is (rendelőintézetében) a járóbeteg-szakellátás keretében (pl. reumatológiai szakrendelést, fizikoterápiás kezeléseket, vérvételi lehetőséget szemészeti szakrendelést). A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról. A településen az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgálata, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valamint a külön jogszabályokban meghatározott eljárásokban való részvétel. Összefoglalás Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járóbetegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását. Az alapellátás keretében a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az iskola egészségügyi ellátást az egészségügyi alapellátás keretében szervezik az óvodák és iskolák gondoskodnak róla, iskolaorvos és iskolai védőnő, illetve fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével. A járóbeteg-szakellátás szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az önkormányzat a lakosság jobb ellátása érdekében a település egészségügyi koncepciójában meghatározhat önként vállalt ellátásokat (rendelőintézetében) a járóbeteg-szakellátás keretében. A településen az ügyeleti ellátás célja az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerinti munkaidő befejezésének időpontjától a következő napi munkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg ellátása. Kérdések 70

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja:

10. (2) A Megyei Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével átruházhatja: A Tolna Megyei Önkormányzat 11/2007. (IV. 19.) önkormányzati rendelete a Tolna megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról A

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére. A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie :

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére. A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie : Karancsalja község Önkormányzat Jegyzőjétől Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. október 14-i ülésére A Képviselő testület alakuló ülésén a következőkről kell döntenie

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Az SZMSZ III. Fejezet 11. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az SZMSZ III. Fejezet 11. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (III. 12.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések

NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. I. Fejezet Általános Rendelkezések NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Német Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 113. a) pontjában kapott

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2009. 1 1. Általános rendelkezések: A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit a tervező-és

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (VIII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések

I. Fejezet 1. Általános rendelkezések A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat 4/2015. (I. 26.) SHNÖ határozata a Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Soproni Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban:

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7.

M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE június 7. M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE 2012. június 7. 2 M9 TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÜGYRENDJE Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban:

Részletesebben

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések

Preambulum. 1.. Általános rendelkezések Preambulum A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola Hallgatói Önkormányzata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222

Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

2013. február Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály

2013. február Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály 2013. február Baranya Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Az Mötv. egyes rendelkezései 2012. január 1- jén léptek hatályba. Ezek: Megyei önkormányzat feladat és hatásköre Önkormányzat

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása

Öttevény Községért Közalapítvány. Alapító Okiratának módosítása Öttevény Községért Közalapítvány Alapító Okiratának módosítása 1. Az alapító okirat preambuluma a következő bekezdéssel egészül ki: A létrehozott közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20 /2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014.(X.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Csömör

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata

A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola Szülői Közössége Választmányának szervezeti és működési szabályzata (Továbbiakban: SZMSZ) I. A Iskolai Szülői Közösség Választmányának

Részletesebben

Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására

Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület előtt ismert okok miatt a képviselő-testület

Részletesebben

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére 2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Polgármesteri összeférhetetlenség megszüntetéséhez hozzájárulás kérése

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének

Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Fórum üléseinek helyszíne: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Békés Megye Önkormányzat Közgyűlésének A BÉKÉS MEGYEI KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Fórum adatai A Fórum neve: A Fórum rövidített neve: Békés Megyei Kábítószerügyi Egyeztető

Részletesebben

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata

Pálmonostora Község Önkormányzat. Polgármesteri Hivatalának. Szervezeti és Működési Szabályzata Pálmonostora Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata 1 Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 10.. (4)

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Súr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete Súr Község önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Súr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat ZALAEGERSZEGI VÁROSI DIÁKÖNKORMÁNYZAT Szervezeti és Működési Szabályzat Módosította a Zalaegerszegi Városi Diákönkormányzat Képviselőtestülete, a Zalaegerszegi Városi Diákparlament jóváhagyásával Zalaegerszeg

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések

Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének. Szervezeti és Működési Szabályzata. Általános rendelkezések Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata Beleg Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 2. számú függelék A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, településrendezési

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Nagykanizsai Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Cserháti tagintézménye DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Farkas Zsuzsanna DÖK segítő tanár Orbán Veronika DÖK elnök 2012

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. június 24.-ei ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

Készült a kerecsenyi Képviselő-testület október 13-án 18 órakor megtartott üléséről.

Készült a kerecsenyi Képviselő-testület október 13-án 18 órakor megtartott üléséről. Készült a kerecsenyi Képviselő-testület 2010. október 13-án 18 órakor megtartott üléséről. Az ülés helye: Önkormányzat hivatali helyisége Kerecseny, Deák F. u. 52. Jelen vannak: polgármester, Bonyai József,

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA

VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA VAGYONÉPITŐ KLUB ALAPSZABÁLYA Alulírott Alapítók létrehozták a Vagyonépítő Klubot. A Vagyonépítő Klub 2008. március 29 -i Klubgyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el. I. A Klub adatai 1 A Klub neve:

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Pick Alapítványi Bölcsőde 6725 Szeged Szabadkai út 18. Tel. /fax: 62/567-177 Tel.: 62/ 421-477 Fenntartó: Pick Gyermeknevelési Alapítvány Adószám: 18469910-1-06 E-mail: pickalapitvany@invitel.hu ÉRDEKKÉPVISELETI

Részletesebben

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje

Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

I. A testületi ülések és azok napirendje

I. A testületi ülések és azok napirendje KÖRMEND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2006. II. félévi MUNKATERVE 2006. augusztus 24. I. A testületi ülések és azok napirendje 1.) Vállalkozások foglalkoztatás növelő támogatásáról szóló rendelet

Részletesebben

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez -

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FÖJEGYZÖJE 4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. Ügyiratszám: JKAB/389/2014 Ügyintéző : dr.berényi Judit ELŐTERJESZTÉS - a

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE

VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tatabánya, 2012. október 29. VILLAMOSENERGIA-IPARI MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKVÉDELMI SZAKSZERVEZETE (VIMÉSZ)

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29.

STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. augusztus 29. STÚDIUM TÉRI KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. augusztus 29. I. A kollégium célja (1) A kollégium célja, hogy elhelyezést nyújtson az Edutus Főiskolán tanulmányokat folytató hallgatók számára,

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12.

ÜGYREND. Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány. Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. ÜGYREND Felügyelő Bizottság Szent András Evangelizációs Alapítvány Székhelye: 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. Alapítva: 2006. január 12. Tartalomjegyzék 1. A Felügyelő Bizottság működése...3 1.1.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Szám: 02/102-13/2014. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Svetits Katolikus Gimnázium. Diákönkormányzatának Szervezeti és. Működési Szabályzata

A Svetits Katolikus Gimnázium. Diákönkormányzatának Szervezeti és. Működési Szabályzata A Svetits Katolikus Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési 2011 1 Tartalomjegyzék I. Az SZMSZ célja, jogi alapjai...3 II. A diákönkormányzat szerepe, feladatai, jogai...3 1. A diákönkormányzat

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztály Budapest, 1121 Költő u. 21. Szervezeti és Működési Szabályzat 1. A szakosztály megnevezése, jelképe: A szakosztály magyar neve: Magyar

Részletesebben

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS

Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Új napirendi pont 39. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulás keretében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről. Dörgicse Község Önkormányzata D Ö R G I C S E Szám:301/ 20-37 /2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült:A Képviselő-testület 2014. október 22-én 9:00 órakor megtartott alakuló üléséről. Jelen voltak: Mlinkó

Részletesebben

Készült: Farkasgyepű Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 17-én 18.00 órakor megtartott nyilvános üléséről.

Készült: Farkasgyepű Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 17-én 18.00 órakor megtartott nyilvános üléséről. Farkasgyepű Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 8582 Farkasgyepű, Petőfi S.u.42. Szám:8/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Farkasgyepű Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE

HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE HAJÓIPARI VÁLLALKOZÓK EGYLETE A L A P S Z A B Á L Y 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az egyesület neve, székhelye, működése 1.1.1 Az egyesület neve: Hajóipari Vállalkozók Egylete 1.1.2 Az egyesület székhelye:

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK

JEGYZŐKÖNYV. Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás. 2013. augusztus 12-én. megtartott nyilvános, alakuló üléséről HATÁROZATOK JEGYZŐKÖNYV Alsónemesapáti Óvodai Intézményfenntartó Társulás 2013. augusztus 12-én megtartott nyilvános, alakuló üléséről Szám: 1395/2013/ANA. 1/2013. (VIII.12.) határozat Társulási Tanács elnökének megválasztásáról

Részletesebben

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA

ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA ZALAKOMÁRI MŰVELŐDÉSI HÁZ ALAPÍTÓ OKIRATA Zalakomár Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a Művelődési Ház alapító okiratát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége

KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Fejezet. Általános rendelkezések. II. Fejezet. Az egyesület célja és tevékenysége KANIZSAI DARTS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesület alapító tagjai a 2006. JANUÁR 19.-én megtartott alakuló taggyűlésén a szabadidő kultúrált eltöltése, valamint a darts sport gyakorlása, fejlesztése és

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

Alapvető cél Kiemelt cél:

Alapvető cél Kiemelt cél: Alapvető cél: - a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása: demokratikus és hatékony működés - a közszolgáltatások színvonalának emelése, - modern, költségtakarékos, feladatorientált

Részletesebben

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I.

A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata. I. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének Szervezeti és Működési Szabályzata I. rész Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása

AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE. I. fejezet. az Országos Statisztikai Tanács jogállása AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI TANÁCS ÜGYRENDJE I. fejezet az Országos Statisztikai Tanács jogállása Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) jogállását a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete

Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete Szendrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013.(V.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995.(VI.28.) rendelet módosításáról Szendrő Város

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Háros Rádióklub Egyesület Székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 70 sz. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjakból, valamint

Részletesebben

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2011.(.../...) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 7/2007.(X.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. melléklet a 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 1.1. Az Ügyrendi bizottság dönt: 1.1.1.

Részletesebben