RÉGIÓN BELÜLI HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA KIALAKULT PARTNERSÉGBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RÉGIÓN BELÜLI HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA KIALAKULT PARTNERSÉGBEN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat REGIONÁLIS KAPCSOLATOK ÉS PÁLYÁZATI KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY RÉGIÓN BELÜLI HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS VIZSGÁLATA KIALAKULT PARTNERSÉGBEN Készítette: Várszegi Zsófia Katalin Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Ábra- és táblázatjegyzék Téma, probléma bemutatása, témaválasztás indoklása A partnerség A partnerség fogalma és definíciói A partnerség szintjei A partnerség lehetséges céljai A partnerségi kapcsolatok A partnerségi kapcsolatok - problématérkép A partnerségi kapcsolatok hatékonyságának feltételei Partnerség összefoglalás Klaszter Klaszter, mint fogalom Klaszteresedés, az új együttműködési forma A klaszter-alapú gazdasági szemlélet Klaszter vagy hálózat? Ágazati és regionális klaszterek Ágazati klaszterek Regionális klaszterek A klaszter-életciklus Az előklaszterek Induló, feltörekvő klaszterek A terjedő (működő) klaszterek Fenntartható, érett klaszterek A hanyatló klaszterek Klaszterek parancsolata Klaszterek az Európai Unió országaiban Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Hollandia Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország Általános következtetések Klaszterek Magyarországon Magyar klaszterek jellemző irányultságai Autóipar klaszterek Energetikai klaszterek

3 Bútor- és textilipari klaszterek Építőipari Klaszterek Turisztikai klaszterek Élelmiszeripari klaszterek Egyéb klasztertípusok Klaszterek pályázati lehetőségei Széchenyi Terv klasztertámogatása (2000) NKTH pályázati támogatása (2005) Pólus Program Pólus Program Pólus Program nemzetközi eredményei és kapcsolatai A Pólus Program Iroda klaszterkutatása (2008) Az Új Széchenyi Terv (2011) További fejlesztési programok lehetőségei Klaszterkutatás Business Destination Management Klaszter A BDM Klaszter bemutatása A BDM klaszter rendezvényei és fő tevékenységi körei Törökbálint, mint megfelelő üzleti környezet Klasztertagok Klaszter sikeressége, tevékenysége és céljai Konklúzió és javaslatok Irodalomjegyzék, források Mellékletek

4 Ábra- és táblázatjegyzék 1. ábra: Horizontális és vertikális partnerség szintjei 2. ábra: Az eltérő klasztertípusok közös jellemzője 3. ábra: Porter rombuszmodellje 4. ábra: Klaszter-életciklusok 5. ábra: Magyarországi klaszterek központjai 6. ábra: Versenyképességi pólusok és tengelyek 1. táblázat: A hagyományos ágazati és a klaszter-alapú gazdaságfejlesztési szemlélet 2. táblázat: Hálózatok és klaszterek összehasonlítása 3. táblázat: Iparági és regionális klaszterek típusai 4. táblázat: A klaszterek fejlesztésének ajánlott és nem ajánlott szempontjai 5

5 1. Téma, probléma bemutatása, témaválasztás indoklása Miért van szükségünk partnerekre? Hogyan lehet a partnerségből előnyünk? Mindennapi életünk során számos formában találkozunk ezekkel a szavakkal: partner, partnerség. A társas táncok párjai, a sportban együtt felkészülő edzőtársak vagy akár a férj és feleség mind egyfajta partnerei egymásnak. Idetartoznak a nem csak az emberek, hanem a vállalatok, szervezetek szintjén is értelmezhető üzleti partnerségek is: ugyanúgy együtt kell működniük a siker, az előny és győzelem elérése érdekében. A vállalatközi kapcsolatok szorossága lehet különböző kezdve az egyszerű és egyszeri piaci kapcsolatoktól a kooperációkon át a stratégiai szövetségekig. Egyre kevesebb az olyan vállalat, mely idővel főleg, ha a vállalkozás mérete növekszik nem ismerné fel az ilyen kapcsolatokban rejlő kedvező lehetőségeket. Szervezeti partnerségek naponta jönnek létre, legyen az egy új sarki ABC megalakulásakor a beszállítóval létrejött megállapodás, vagy világcégek közötti szerződés megkötése. A szerződő felek számára természetesen az a legelőnyösebb, ha ezek a kapcsolatok fennmaradnak, hiszen egy ismert fél felé több bizalommal fordulhatnak. Másrészt megspórolják a folyamatos partnerváltás költségeit, az erre fordított energiát és időt egyaránt. A jól működő, tartósan fennálló kapcsolatok hosszú távon mindenképp előnyt jelentenek: a piac kiszélesedése, a globalizáció hatásai arra késztetik a vállalatokat és szervezeteket, hogy együttműködve sok esetben hálózatokba tömörülve lépjenek fel a különböző termékek és szolgáltatások piacán. Megosztva tudásukat, egyesítve erőforrásaikat többet képesek elérni, mint egymagukban. Dolgozatomban ezért az üzleti/szervezeti partnerségnek egy típusát, a klasztereket mutatom be, mint új szerveződési formákat. A klaszterek egyesítik a sikeres projektek jó tulajdonságait úgy, hogy kapcsolatot teremt az iparág vagy az adott földrajzi terület érintettjei között, valamint menedzseli, informálja és támogatja ezt a kapcsolatot. Annyival több, mint egy egyszerű projekt, hogy az együttműködők között a kapcsolat nem ér véget a projekt lezárásakor, valamint a menedzseri felelősség tisztázott így a projektmenedzser (klasztermenedzser) érintettsége lévén is kisebb a valószínűsége, hogy a projektek teljesítése képviseleti problémákhoz, projekt-zárványokhoz vezet. Azonban a 6

6 klaszteresedés egy hosszú folyamat, eredményességét csak nagyobb időtávlatból lehet helyesen megítélni ezt az elején nem árt tisztázni. Tehát nem biztos, hogy 3-4 éven belül meglátszik akár egy jól működő klaszter gazdasági haszna: a kapcsolat hosszú távon igazán jövedelmező. A klaszterorientált politikától így érthető módon nem lehet rövid időn belül nagy eredményeket várni, de meg lehet és meg kell vizsgálni, milyen kezdeti lehetőségek vannak, amiket ha megragadnak a jelenben pozitív hatással lesznek a jövőbeni versenyképességükre. A következő fejezetekben a partnerségek típusait és a klaszterek különböző változatait, formáit ismertetem. Ez fontos, hogy megtudjuk milyen előzményei voltak az üzleti kapcsolatoknak, és mennyiben esnek egybe a partneri kapcsolatok a klaszterkapcsolatokéval. Ezek után megvizsgálom, hogyan és miért alakultak ki más európai országokban, milyen eredménnyel, majd bemutatom a magyarországi klaszter-helyzetet beleértve a pályázati lehetőségeket és elkészült felméréseket, kutatásokat. Klaszterkutatásom célja pedig, hogy betekintést nyerhessünk egy induló, de már több éve működő klaszter feladataiba, terveibe és kapcsolatai alakulásába. A vizsgálat tárgyát a törökbálinti Business Destination Management klaszter adja, az információkat pedig első kézből, a klasztermenedzsertől vagyis a klaszter legfontosabb emberétől sikerült megkapnom. Témaválasztásom egyik oka a klaszterekre összpontosuló egyre nagyobb figyelem, valamint a jól megfigyelhető gazdasági trend, a hálózatosodás ezek a kérdés aktualitását bizonyítják. Másrészt pedig törökbálinti lakosként, ha nem is egyértelműen külső érintettje, de mindenképpen szemlélője vagyok a BDM klaszter alakulásának. Dolgozatomhoz a téma szakértőinek elsősorban Rechnitzer János, Lengyel Imre és Grosz András írásait használtam forrásként, valamint különböző tanulmányok, sajtómegjelenések és elemzések voltak a segítségemre. 7

7 2. A partnerség A partnerség sokféleképpen értelmezhető fogalom. Jelentése eredetileg a kereskedelmi-jogi, mezőgazdasági együttműködések vagy közös képviseleti rendszerek jellemzéséhez kapcsolódott, főképp angolszász, spanyol és németajkú területeken elterjedve. 1 Ebből látszik, hogy már régebben is az együtt végzett, közös tevékenységekben való részvételt és a vele járó kölcsönös bizalmat és tiszteletet fejezte ki. Az 1980-as évektől kezdve a partnerség egyre általánosabb és szélesebb jelentést kapott az által, hogy a transznacionális jellegű azaz országokat is átívelő gazdasági, társadalmi projektek egyik alapvetésévé vált, majd a későbbi évek szakirodalma a partnerséget gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fogalomként is értelmezte A partnerség fogalma és definíciói A partnerség fontosságát mi sem hangsúlyozza jobban, minthogy külön alapelvként 2 szerepel az Európai Unió regionális politikájának okiratában: A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is. 3 Partnerség: a különböző érdekcsoportok, érdekképviseletek közreműködése a programok és projektek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. 4 A hazai jogszabályokban az alábbi módon jelenik meg: A partnerség elvének alkalmazásáról rendelkezik az évi XXI. törvény, mely a területfejlesztésről és területrendezésről szól. A törvény megadja a regionális politika és a 1 Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton Nizák Péter: AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAI ÉS A PARTNERSÉG ELVE MAGYARORSZÁGON (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008) 113. oldal. (letöltés: ) 2 További alapelvek: koncentráció-, addicionalitás- és programozás elve. 3 Az Európai Unió Tanácsának június 21-i 1260/1999/EK. rendelete (letöltés: ) 4 Az EU támogatáspolitikája - Tempus Közalapítvány (letöltés: ) 8

8 területfejlesztés jogi kereteit és rendelkezik a beavatkozások hátteréül szolgáló különböző szintű nemzeti, ill. regionális intézményekről. A 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat 5 hangsúlyozza, hogy a támogatások felhasználásánál elsődlegesen azokat a célokat kell támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg 6. Intézmények viszonylatában a partnerség lényegét leggyakrabban az alábbi kifejezésekkel fogalmazzák meg: a közös cél, az érdekérvényesítés színtere; összefogás; megrendelések és források megszerzésének lehetősége; innovációk, ötletek és új látásmód forrása; visszajelzés saját munkánkról, kritika; bátorítás és sikerélmény. 7 Végül pedig az Ashridge Centre for Business and Society szerint a partnerség: Három vagy több szervezet képviselve a köz, a magán és az önkéntes szektort együttes cselekvése világosan meghatározott célok mentén, különböző erőforrások mozgósításával. A partnerség célja, hogy az egyéni részek összességénél többet szolgáltasson A partnerség szintjei Ha a partnerek közti viszonyt vizsgáljuk, találhatunk hierarchikusan összekapcsolódó és egymásnak megfelelő szinten lévő szereplőket. Tehát a fogalom horizontálisan azonos szintű szereplők között és vertikálisan, azaz különböző döntéshozatali szinteken is érvényesítendő. Vertikális szempontból a partnerséget három szinten értelmezhetjük: 5 (letöltés: ) 6 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 13. és 19. oldal. 7 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 7. oldal 8 Nelson, J., Zadek, S. (2000): Partnership Alchemy. Social Partnership in Europe. Copenhagen: The Copenhangen Centre 14. o. valamint Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton Nizák Péter: AZ EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAI ÉS A PARTNERSÉG ELVE MAGYARORSZÁGON (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008) 114. oldal. 9

9 1. szint: Az EU (Európai Bizottság) és a tagállamok (esetünkben Magyarország) között. Ezen a szinten az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt gyakorolja szakpolitikákkal kapcsolatos végrehajtó funkcióját. 2. szint: A hazai kormányzati intézményrendszeren belül. Itt a kormányzati és a regionális intézmények közötti együttműködés elengedhetetlen, mivel a támogatások címzettjei a régiók, így a regionális és kormányzati szervek kooperációja szükséges. 3. szint: A hazai kormányzati és nem kormányzati szervezetek szintjén. A harmadik szint már kilép az állami szektorból más egyéb szereplőket is bevonva a partnerségbe. 9 Ez a hierarchia azt is jelenti egyben, hogy a projektek végrehajtói nem jelentkezhetnek egyenesen, közvetlenül támogatásért, hanem az egyes projekteknek mindig egy-egy keretprogram (pl. regionális) részét kell képezniük. 10 Horizontális szinten, azaz azonos szinten lévő partnerek települések, régiók között gyakori a projektgeneráló, szoros együttműködésre épülő partnerség. A horizontális partnerségek leggyakoribb szereplői a regionális és helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek valamint az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények. Nem ritka a vegyes partnerség sem, mikor a horizontális és vertikális partnerségi szintek egyszerre vannak jelen. Egymáshoz képesti viszonyukat az 1. ábra mutatja be. 9 Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton Nizák Péter: AZ EURÓPAI UNIÓ TRUKTURÁLIS ALAPJAI ÉS A PARTNERSÉG ELVE MAGYARORSZÁGON (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008), 12. oldal 10 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 12. oldal 10

10 1. ábra: Horizontális és vertikális partnerség szintjei Nowackiné Tóth Katalin: A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006) 2.3. A partnerség lehetséges céljai A partnerség eszköz egy célhoz. Fogalmának meghatározásánál több definícióban is szerepelt, hogy valamilyen közös céllal pl. leendő együttműködés jön létre. Nézzük meg közelebbről, mik lehetnek ezek a lehetséges célok: egy adott térség vagy ágazat fejlesztési stratégiájának kialakítása és rendszeres felülvizsgálata, továbbfejlesztése; adott terület fejlesztési stratégiájának megalkotásához és véghezviteléhez elengedhetetlen egy széles körű partnerség összefogása. a megvalósítás eredményességének erősítése azáltal, hogy a program teljes életciklusa alatt bevonásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek aktív szerepet játszanak a program megvalósításában; ez lehetővé teszi a sokkal összehangoltabb cselekvést, beavatkozást; minden fontos érintettet be kell vonni a partnerségbe. a beavatkozás, az intézkedések megfelelő fókuszálása, hiszen a különböző bevont partnerek jobban ismerik térségük valós szükségleteit, és képesek a beavatkozásokat azokra a területekre koncentrálni, amelyeken arra leginkább szükség van; a magánérdek és a közérdek még a legdemokratikusabb közegben is eltérő hangsúlyt kaphat: biztosítsuk a 11

11 legnagyobb nyilvánosságot, hogy kiderüljön, valóban mire kell a projektnek összpontosítani. további célja még az (elsősorban helyi) fejlesztési kapacitás erősítése a partnerek bevonásán és aktív közreműködésén keresztül. 11 A fentiekből láthatjuk, hogy a létrejövő partnerség szereplői között lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatnak kell létrejönnie, hiszen az együttműködésnek stratégiai célt kell szolgálnia. Nézzük meg, milyen problémák merülhetnek (merültek) fel a partnerségekben, és következésképp milyen feltételekkel valósul meg sikeres partnerség! 2.4. A partnerségi kapcsolatok A partnerségi kapcsolatok - problématérkép 12 A Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Innovációs Műhelye a partnerség gyakorlati működését és működésének hiányosságait vizsgálta a Közép-Dunántúli régióban. A problémák több területen is jelentkeztek: tervezési-, bevonási-, menedzseri hiányosságokat állapítottak meg a kutatók (Nyárády Gáborné, Nagy Judit, Szabó Dániel). A projektek indulásánál felszínes vagy gyenge partnerségek, a helyi érintetteket sokszor mellőző projekttervek születtek, melyek idő- és szakértelmi (projektvezetők, menedzserek) hiányosságok miatt nem is a települések érdekeit szolgálták. A helyi szereplők motivációja nélkül a projekt nem az egységes adott területnek leginkább kedvező stratégia részeként jelent meg, valamint a résztvevők kevés száma belterjes projektekhez vezetett. A tervek készítésébe, kimunkálásába a legtöbb helyen még mindig csak érintőlegesen vannak jelen a non-profit és civil szervezetek, oktatási és közművelődési intézmények vezetői stb., ezért sokszor mellőzik ezek elképzeléseit, nem vonják be őket a 11 Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció - Partnerség építés TANANYAG (Készítette: Remark 2001 Kft. Szombathely, július 17.) számú melléklet: Partnerségi problématérkép. KD- régióban lezajlott kutatás alapján ROP- BGF KKK Társadalmi Innovációs Műhely- Nyárády Gáborné, Nagy Judit, Szabó Dániel 12

12 tervezés folyamatába, pedig a lakosság életminőségének szegmenseihez ezek az intézmények járulnak hozzá leginkább. A pr és kommunikációs tapasztalatok hiánya, ha nem történik meg a tervek széleskörű ismertetése, bemutatása, és nem ismerik az integrált szemléletű projektfejlesztést, az könnyen fejlesztési zárványokhoz vezethet (vezetett). Ha a projektek nincsenek összehangolva sem, akkor elmarad a szinergia (egymást erősítő hatás): kevés helyen keresnek már meglévő koncepcióhoz, stratégia megvalósításához forrást, több helyen a pályázati lehetőséghez alakítják a koncepciójukat. Valamint még kiemelném kutatásukból, hogy sok kistelepülés segítséget várna el a Régió Fejlesztési Ügynökségétől főleg a helyi kommunikációs és partnerség-ösztönző, motiváló módszerek elsajátításához, kedvezményes képzéseken és tréningeken megbízottak, menedzserek szívesen vesznek részt. A problématérkép felvázolása után a Regionális Operatív Programok keretében a kutatók szakmai konferenciát rendeztek, melynek során bemutatták a lehetséges megoldásokat: hogy az eredményes végrehajtáshoz milyen tudásstruktúra, vezetőiszervezői és kommunikációs ismeretek kellenek, készségek szükségesek, és milyen módon lehet megszerezni a szükséges kompetenciákat. A konferencián kitöltött kérdőívek alapján személyre szabott tréningeket (2 és 3 napos) rendeztek, melyek során a résztvevők elsajátíthatták a projektek sikerességéhez szükséges kompromisszum- és motivációs készségeket, valamint egy-egy komplex tervezési folyamatot követhettek végig, annak minden módszerét, elemzését, technikáját tanulmányozva. A kutatás és a konferencia 2005-ben zajlott le, sajnos azóta is sok helyen megjelennek a fent említett problémák (pl. a felszínes partnerség). A klaszterek megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra: a tartós partnerséggel, a klasztertagok folyamatos bővülésének lehetőségével (önkormányzatok bevonásával), erős klasztermenedzseri irányítással és megfelelő kommunikációval a partnerségek gyengeségeit erősséggé formálják. A klaszter saját érdeke, hogy partnersége jól működjön, átlátható rendszerként fejlődjön, s a tagoknak kedvező körülményeket teremtsen A partnerségi kapcsolatok hatékonyságának feltételei 13

13 Tehát a fenti kutatás alapján elmondható, hogy a partnerség akkor lesz hatékony és működésében sikeres: - ha a felek közt biztosítva van a kétoldalú (kölcsönös), és folyamatos információcsere, - ha a közvetlen projekten, és önmagukon túlmutatva a döntések előkészítésében együttműködnek a térségi szereplőkkel, a gazdasági és a civil szervezetekkel, - ha kölcsönös bizalommal, együtt, és egyenrangú félként vesznek részt a tervezésben és a végrehajtásban Partnerség összefoglalás A partnerség mára már úgy jelenik meg, mint alapvető képesség a sokszereplős intézményközi és/vagy transznacionális együttműködésre, kulcsot adva a résztvevők kezébe a regionális és helyi fejlesztési források megszerzéséhez Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 20. oldal 14 Magyarország-Szlovénia Phare CBC, Program 2003, A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció.(készítette: Remark 2001 Kft. - Szombathely, július 17); 10. oldal 14

14 3. Klaszter 3.1. Klaszter, mint fogalom Nem létezik hivatalos, egyetlen és mindenki által elfogadott klaszter-definíció, viszont az szinte minden klaszterre igaz, hogy egy különleges együttműködési forma, sajátos szövetség, partnerség mely egyre népszerűbbé válik Európa-szerte is az Egyesült Államokban már régóta ismert szerveződési modell. 15 A magyar klaszter szó az angol cluster -ből ered, melynek jelentései: csoport, fürt. Hogy jobban megértsük, milyen csoportosulásról is beszélünk, nézzünk meg pár definíciót! Michael Porter klaszter definíciója szerint (1998): Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, szakmai egyesületek) földrajzi koncentrációja melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze 16 Az EU Vállalkozási Főigazgatóságának enterprise cluster definíciója pedig a következő: a klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, melyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak; még intézményesülés előtt állnak vagy már intézményesültek (megfelelő klasztermenedzserrel). Tehát a klaszter a gazdasági szereplők (vállalkozások, szervezetek, intézmények) csoportosulásának, a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében folytatott kooperációjának viszonylag modern formája Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 4. oldal. 16 Héjj Tibor: Klaszter- új divatszó, vagy valódi értékteremtő? (2008. jan. 17. Proactive Management Consulting) (letöltés: ) 17 Radács Edit: KLASZTER: kalandozás a kifejezés körül (letöltés: ) 15

15 A klaszterek közös jellemzőit jól összefoglalja a 2. ábra. - a klaszterhez tartozó tagok nagy része között mindig megfigyelhető a tartós együttműködés (pl. hálózat, ellátási lánc) - erőforrásokat és kompetenciákat megosztják egymás között, kombinálják ezeket - intenzív kapcsolat jellemzi őket a helyi intézményekkel - földrajzilag koncentrálódnak 2. ábra: Az eltérő klasztertípusok közös jellemzője Lagendijk alapján Lengyel I.-Rechnitzer J. Mivel viszonylag új (modernebb) együttműködési formának számít, nézzük meg a gazdasági-történelmi okokat, amik klaszteresedéshez vezethettek! 3.2. Klaszteresedés, az új együttműködési forma Ahhoz, hogy bármiféle klaszteresedés megindulhasson gazdasági-politikai valamint technikai átalakulásnak, változásnak is történnie kellett, melyek az alábbiak voltak: - deregulációs politika: a 80-as években megszűntek a nagy kereskedelmi határok (vámok), a versenypolitika és a pénzügyi szektor szabályozására vonatkozó szigorú törvények liberalizálódtak (pl. glasznoszty és peresztrojka). A tőke és termelési áramlások 16

16 válhat. 19 Íme néhány példa az iparágak térségi koncentrációjára: szabaddá tétele és a telephelyek létrehozásának támogatása már az új gazdasági szemlélet jelei voltak. - információs és kommunikációs technológiák szerepének növekedése és elterjedése: a határtalan információáramoltatás, adattárolás és automatizált banki- pénzügyi műveletek jelentős gazdasági és innovációs területté nőtte ki magát. Az információ s megőrzésére, megosztására létrehozott tudásbázisok szerepe megnövekedett. E kettő elkerülhetetlen következménye lett a világpiaci verseny erősödése az országokon is átívelő nemzetközi vállalatok, - intézmények, és pénzpiacok uralják a gazdasági szerepköröket. Az államok (kormányzatok) e liberalizált gazdasági-piaci versenyben nem korlátozhatnak, vagy protekcionista intézkedésekkel nem védhetik meg a hazai vállalatoknak. Tehát kellett keresni egy megoldást, amivel a hazai gazdasági szereplők esélyeit mégis megnövelik a globális folyamatokkal szemben: ez pedig a klaszter-alapú gazdasági szemlélet (ld.3.3. fejezet). 18 A globális verseny összefogásra, együttműködésre késztet és a versenyképesség növelése érdekében minden eszközt és lehetőséget érdemes megragadni. A klaszteresedés pontosan ezt a célt szolgálja: a lokális (földrajzi) alapon és/vagy ágazatonkénti (spontán, bottom-up) csoportosulások erőforrásaik egyesítésével, együttműködéssel, közös hálózat kiépítésével, sokkal hatékonyabban boldogulnak a gazdaságban, mint egy-egy különálló vállalat. Ilyen értelemben valóban újfajta munkamegosztásról beszélhetünk mely az elmúlt évben vált népszerűvé, és nagyon hamar a globális verseny alapegységévé is - London, New York pénzügy - Hollywood média, filmipar - Dél-Németország, Detroit autógyártás - Stockholm, Finnország telekommunikáció - Észak-Olaszország textil- és divatipar, 18 Lengyel Imre: A hazai építőipar versenyképességének: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. (Régió Art, Győr 2002). 7. fejezet: A klaszterek fejlesztésének általános tapasztalatai old. 19 Porter (1998) 17

17 - valamint a Szilikon-völgyben létesített computer-csúcstechnológia. 20 A piaci versenyt mindig egy adott termék vagy szolgáltatás piacán kell értelmezni, vagyis iparáganként kell feltárni a vállalati versenyelőny lehetséges forrásait is: Porter rombuszmodellje (3.ábra) négy determinánsra, azaz meghatározó tényezőre helyezi a hangsúlyt. Ezek pedig a következők: - tényező (input) feltételek - keresleti feltételek - a vállalati versengés és a stratégia összefüggései - támogató és kapcsolódó iparágak 21 A modellnek a jelentősége, hogy egyfajta szegmentálást végez a piac összetevői között, pl. a tényezőknél megkülönbözteti az általános tényezőket, amelyek bármilyen iparágban felhasználhatók (pl. képzetlen fizikai munkaerő), valamint a speciális tényezőket, amik mindig lokálisak és iparág-specifikusak. Az iparági versenyelőnyök létrejöttében a minőség és a specializálódás nagyobb szerepet kap ebben a modellben, mint a mennyiség. Esetünkben azért fontos a rombusz modell, mert Porter két tényezőt emel ki, amelyek mindenképp szükségesek a iparági tartós versenyelőnyhöz: a térbeli koncentrációt és az innovációt. Ezek a tényezők pedig a regionális klaszterek sajátjai. (további rombusz modellek az 8-as számú mellékletben) 20 Héjj Tibor: Klaszter- új divatszó, vagy valódi értékteremtő? (2008. jan. 17. Proactive Management Consulting) (letöltés: ) 21 Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) old. 18

18 3. ábra: Porter rombuszmodellje Lengyel Imre szerkesztése 19

19 3.3. A klaszter-alapú gazdasági szemlélet 1. táblázat: A hagyományos ágazati és a klaszter-alapú gazdaságfejlesztési szemlélet A piaci verseny lényege, az alkalmazott vállalati stratégiák és a gazdasági alapállás szerint megkülönböztethetünk hagyományos ágazati- és klaszter-alapú szemléletet. A hagyományos nézet elkülönült, egymással versengő piaci szereplőket feltételez, míg a klaszter-alapú szemlélet a térségben működő vállalatok közös érdekéből, a kooperáció elsődlegességéből és a verseny bizonyos önkéntes korlátozásából indul ki egy térségben, régióban működő vállalkozások valamilyen szintű együttműködését tartja szem előtt. Az ágazati szemlélet a hagyományos fordista ciklushoz kötődik, azaz kormányzati és vállalati szinten is centralizált döntéshozatal (top-down) jellemzi. A nagyvállalatokra jellemző szemlélet velejárója a vertikális integráció, gyenge az innovációs hajlam, az együttműködés szinte is alacsony. Az erősen központosított költségvetési forrásokra alapoz. A posztfordista más néven neofordista ciklus szemléletét tükrözi a klaszteralapú együttműködés, amire a hagyományossal ellentétben itt a laposabb (a hierarchia alacsonyabb szereplői is egyre több döntéshozatali joggal rendelkeznek) és rugalmasabb hierarchia, gyakori az outsourcing (kiszerződés) a hálózatok nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudják használni, valamint a helyi kis- és középvállalkozókkal (KKV) való intenzív 20

20 együttműködés. A politika célja, néhány kiválasztott kulcsiparág, vagy klaszter speciális igényeinek kielégítése, átlátható versenyfeltételek teremtése a termelékenység és az innováció-képesség javítása érdekében (Rosenfeld 2002). 22 Így lesz a klaszter-alapú szemlélet tulajdonképpen a regionális politika egyik hajtóága Klaszter vagy hálózat? A klaszter és hálózat hasonló fogalmakat jelölő szavak, de mégsem egymás szinonimái: ebben a fejezetben rávilágítunk a különbségekre. A 2. táblázat 23 alapján vizsgáljuk meg, milyen együttműködési eltérések mutatkoznak meg! HÁLÓZATOK KLASZTEREK Tagság Meghatározott, zárt tagság Nyílt szerveződések Együttműködés alapja Szerződéses kapcsolatok Szociális értékek Együttműködés jellege 2. táblázat: Hálózatok és klaszterek összehasonlítása Rosenfeld (2001) Együttműködésen alapulnak Együttműködésen rivalizáláson alapulnak Kohézió Közös üzleti célok Kollektív vízió Résztvevők Vállalatok Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek és Mindkét fogalomban közös az erős szervezeti kapcsolatrendszer, mivel a vállalatoknál alapvetően meghatározóak a kapcsolatok: összekapcsolják erőforrásaikat és adottságaikat, pl. beszállítókkal, ügyfelekkel való érintkezés. 22 Grosz András: A klaszter orientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai (Fiatal regionalisták IV. konferenciája, november Győr. Győr: Széchenyi István Egyetem-MTA RKK Nyugatmagyarországi Tudományos Intézet CD kiadvány.) 9. oldal. 23 Kovács Attila Tamás-Tóth Tamás: Ph.D. hallgatók: Klaszterek létjogosultsága, életképessége Európában és hazánkban, mindezek tükrében az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter és innovatív lehetőségei; a táblázat Rosenfeld (2001) alapján. 21

21 A hálózatok olyan integrációk, melyek tagjai között a kapcsolatok sem csupán piaciak, sem tisztán hierarchikusak és ezekben a kapcsolatokban a szociokulturális elemeknek kitüntetett jelentősége van, melyben a gazdálkodó szervezetek dominálnak, mint tagok. Céljukban is különbözik a klaszterektől, hiszen a profitszerzés mellett nem törekszenek tudatosan közpolitikai célok megvalósítására: regionális- vagy kisvállalkozásfejlesztési, esetleg innovációs politikai eredményekre. A hálózat fogalmának további fejlődése és finomodása hozta létre a klaszter fogalmát. A klaszter tágabb és lazább együttműködési forma, mint a hálózat. Közösen élvezik az adott térségben levő speciális munkaerő-bázist, infrastruktúrát, innovációs lehetőségeket, ugyanakkor maguk is versenytársai egymásnak Ágazati és regionális klaszterek A klaszterek tipizálásánál két alaptípust különböztetünk meg: ágazati és regionális klasztereket. Az eddigi meghatározások lényegében a regionális klasztert írták körbe, melynek lényege a területi koncentráció. Az iparági klaszter definíciója Porter szerint a következő: egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózataként adható meg, amely kiegészül specializált szolgáltatásokkal és egyéb intézményekkel. 24 Itt nem a lokalitás a lényeg, hanem az ország húzóágazatának vállalatainak összefogása. Mindkét klaszternél 3-3 típust különböztetünk meg (3.táblázat): 3. táblázat: Iparági és regionális klaszterek típusai Lengyel I. (2001) Iparági (ágazati) klaszter Regionális (területi) klaszter 24 Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) 181. old. 22

22 Megaklaszter Mezoklaszter Mikroklaszter Makroklaszter Regionális klaszter Lokális klaszter A típusok a klaszter méretei szerint tagolódnak: a megaklaszter tevékenysége az egész nemzetgazdaságot meghatározza, a mezoklaszter az országon belüli adott iparág versengőit mutatja meg, a mikroklaszter pedig adott iparághoz tartozó egy-két vállalat értéklánc-rendszerét, kereskedelmi hálózatát jelenti. Regionális klasztereknél fontos megemlíteni, hogy mindig a valós kirajzolódott vonzáskörzetet és nem a közigazgatási területeket kell egységnek venni. A makroklaszetek térségi bázisa az egész ország, minden régióban megtalálhatók a beszállítók vagy a partnerszervezetek. A regionális klaszter bázisa kb. egy régiónyi terület, míg a lokális klaszterek leginkább egy-egy település térségében működik. A klaszter vonzáskörzetének megállapítása fontos lehet a közigazgatási intézményekhez kötött működésnél, valamint támogatások pályázatánál Ágazati klaszterek Ebből a típusú piaci szerveződésből mérhetően több van jelen minden országban. Az ágazati klaszterek mindig egy húzó ágazat mentén szerveződő vállalatok, intézmények, szervezetek és önkormányzatok együttese. Fő célja leginkább e húzó ágazat keretei között történő érdekegyeztetés, közös erőforrások és kutatások valamint -tudásbázis megalapozása. Ágazati klaszterek hazánkban például: ingatlanfejlesztési klaszter, turisztikai klaszter, termálklaszter, autóipar klaszter, szállítmányozási klaszter, élelmiszeripari klaszter, egészségügyi klaszter stb. Ezen klaszterekhez való csatlakozás előnyöket jelent a tagoknak, hiszen együttes erővel valósulnak meg olyan közös beruházások, melyeket egyedül akár több okból sem (pl. pénzügyi, szakmai tudás hiánya) tudna megvalósítani. Kezdetben hazánkban el kellett fogadtatni vállalkozásokkal, akik egy ágazatban tevékenykedtek, hogy ne úgy tekintsenek egymásra, mint a konkurenciára, hanem úgy, mint egymás költséghatékony erőforrásai, kiterjesztett kapcsolatrendszerei. Most már nálunk is egyre intenzívebb klaszteresedés 23

23 folyik, ugyanis a vállalatok rájöttek, hogy így olyan előnyökhöz jutnak, mint például közösen használható eszközös, marketing- és értékesítési csatornák, ágazat számára kialkudott kedvezményes beszállítói árakhoz, kedvezményes szolgáltatásokhoz s nem utolsó sorban olyan tudásbázisokhoz, melyekhez egyedül a vállalat önmaga képtelen volna. A klaszterek számára kiírt pályázatok egyedülálló forrást, innovációs katalizátort jelentenek minden egyes klasztertag számára Regionális klaszterek E klaszterek szerveződési célja az adott régióban tevékenykedő vállalkozások, intézmények, szervezetek és önkormányzatok összefogásával a régió üzleti adottságai, és a térségi arculat fejlesztése. Így egyrészt ennek a sokszínű érdekképviseleti együttműködési keretei között vonzóbbá válik a térség a betelepülni vágyó cégek, vállalatok számára; másrészt mivel számos ágazat képviselteti magát egy ilyen klaszterben, sok új szolgáltatás, vállalkozás alakulhat ki, a vállalkozások közötti párbeszéd, a társági együttműködés valamint az egymás számára generált üzleti lehetőségek mind a klaszter sikerességét szolgálják. Regionális klaszterek két esetben alakulnak ki: vagy nagyon fejlett gazdasági adottságokkal rendelkező térségnél, ahol a versenyképesség maximalizálása a cél hazánkban ilyen térség Törökbálint. A másik esetben viszont épphogy az infrastruktúra és az üzleti beruházások kevésbé intenzív volta miatt szükségesek, hogy ösztönözzék ezeket a beruházásokat, invesztálásokat a térség más vállalatok általi jobb megismerése céljául. Ezen klaszterforma keretei között az alapítók és a tagok is számos ágazat fejlesztési lehetőségeivel ismerkednek meg, és közös térségi projektek keretei között, együttesen építkeznek. A klaszterek célja, hogy a regionális szinten összeadódott tudásbázis, kapcsolatrendszer, célkitűzések által a régió versenyképességi mutatói, a betelepülős cégek száma, a helyben kialakított új szolgáltatások megjelenése, önmagában regionális és országos szinten is hozzáadott értéket képviseljen BDM Klaszter dokumentumai: Klaszterek általában a klaszter szervezetek formái (2008) 24

24 3.6. A klaszter-életciklus Mint már említettük, a klaszterek az egyes országok versenyképességének kulcsát jelenthetik, ahogyan a regionális klaszterek a regionális felzárkózás eszközei lehetnek. Az utóbbi évtizedekben egyre több esettanulmány készült a klaszterekről, melyekben a különböző fejlődési fázisokat vizsgálták. A klaszter fejlődési fázisának megállapítása fontos lehet, ha a klaszter már régebb óta megalakult és sikeres az együttműködés a tagok között, mivel a legeredményesebb klaszterek egy minősítési eljárás folyamán akkreditált klaszterekké válhatnak, ami előnyt jelenthet a különböző pályázatok elbírálásánál. Többféle elemzés is készült, néhol négy, máshol hat életciklust különböztetnek meg a szakértők: sokszor a vállalkozások meglétét is már külön elő-fázisként említik meg. Bár, ezt az állapotot azonban még nem sorolhatjuk az igazi klaszterek közé, hiszen kialakulások egyrészt évbe is beletelhet, másrészt politikai-gazdasági motivációkra is szükség van egy klaszterkezdeményezés elindításához, mégis most négy fő életciklust különböztetünk meg (3. ábra) e szerint (a hanyatlást nem számolva): - Előklaszterek - Feltörekvő klaszterek - Terjedő/működő klaszterek - Felszállóág kialakult klaszterek 25

25 4. ábra: Klaszter-életciklusok Netwin Üzleti Tanácsadó Kft (2007) Előklaszt erek Független vállalatok és iparágak Feltörekvő klaszter kapcsolatok Vállalati és iparági koncentráció Terjedő klaszterek Növekvő kapcsolati háló Felszállóág Vállalatközi kapcsolatok Kritikus tömeg A különböző klaszter-életciklusok, életfázisok megértése segít, hogy még jobban felismerjük a klaszter gazdasági befolyását Az előklaszterek Ez az ún. úttörő vállalkozások meglétének fázisa, azaz a térségben megfigyelhető olyan vállalkozások megalakulása, melyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Természetesen nem minden ilyen helyzet lép újabb lépcsőfokot egy klaszter elindításához pl. szükséges a kritikus tömeg elérése, de ez a fajta vállalkozás-koncentrálódás mindenképp feltételként szerepel Rocha, Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 60. oldal. 27 Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon /Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi kara 161.oldal. (letöltés: ) 26

26 Induló, feltörekvő klaszterek A klaszter létrejöttekor még csak kezdetleges szinten rendelkezik intézményi háttérrel. A vállalkozások száma miatt elmondható, hogy a klaszter összetétele még meglehetősen heterogén. Ami viszont lényeges, hogy a vállalatoknak már van hosszú távú víziója a technológiai fejlődés tekintetében, valamint a feltételek már adottak (pl. erős tudományos bázis), mely a most kialakuló klasztert potenciálisan egy kritikus tömeggé teheti. Mi jellemzi az induló klasztereket? Először is az információ megosztása és a kommunikáció megteremtése érdekében rendszeres belső hírlevéllel kell tájékoztatni a klasztertagokat minden fontos eseményről, hírről. Továbbá a klaszternek induláskor gondoskodnia kell regionális (saját) beszállítói láncokról (adott régió termékei, erősségei), vállalati profilok megjelenítéséről, vállalatok és versenytársak (erősségek és gyengeségek) és technológiai trendek feltérképezéséről, technológiák elérhetőségéről, alkalmazhatóságukról. A kezdetekkor szintén fontos minden támogatási lehetőség megragadása - pl. képzési lehetőségek - és a pályázati források figyelése, mely akár tőkeérték bevonásával az innováció kulcsát jelentheti. Kiállítási/vásári információk gyűjtése későbbi megjelenés céljából. Az egységes, közös megjelenés érdekében a klaszternek el kell indítania saját honlapját ahol már nem csak a belső érintettek kapnak információkat (pl. hírlevéllel), hanem a külső érintettek is. Evvel együtt jár a közös lógó, közös arculati elemek tervezése. A tagoknak a klaszter lehetőséget nyújthat a klaszter szempontjából fontos képzéseken, szakmai tanulmányutakon, üzletemberi találkozókon való részvételre. Kiállítási/vásári megjelenéseket a klasztertagok immár közös megjelenésként szervezik. 28 Ennek az életciklusnak két dolog vethet véget: az első, hogy növekvő stádiumba lép, amikor is a vállalatok már hálózatban működnek, és képesek kiaknázni a szinergiákat is. Ekkor a klaszter fejlődését leginkább a kialakuló piacfolyamatok viszik előre. A másik véglet pedig, ha a klaszter elveszíti potenciáját arra, hogy működőképessé váljon, és hanyatlásnak indul. 28 Regionális Támogatás-közvetítő Közhasznú Társaság (2008.november 28. Kecskemét); Klaszter akkreditáció 5-6. dia. (letöltés: ) 27

27 A terjedő (működő) klaszterek Egyes tanulmányok a terjedő klasztereket még egy szempontból megkülönbözteti a működési éveik szerint. E szerint az első fázisba sorolandók az 1-3 éves, a másodikban pedig a három évnél idősebb klaszterek. Vizsgáljuk meg, mi jellemzi a különböző terjedő klasztereket ezekben a fázisokban! Működő klaszter I. fázis (1-3 év igazolt működés) A termelést közvetetten segíti a technológiai innovációs menedzsment, a beszállítói kapcsolatok felkutatása, fejlesztése (üzleti ajánlatok közvetítése; ki-mit gyárt), a szakmai klubok, benchmarking klub (gyakorlatok összemérése), az információs adatbázis, a szakágazati K+F és egyéb fejlesztési szolgáltatók és szolgáltatásaik adatbázisa, a kapcsolódó termelési szolgáltatók adatbázisa, a képzési intézmények és képzési programok adatbázisa, a pénzügyi szolgáltatók, az információs adatbázis a termelési eszközök beszerzéséről, és rendszerkatalógus készítése A klaszter tréning programok vezet pl. tematikus szemináriumok a releváns gazdasági/technikai kérdésekre, szakmai minősítő és továbbképző programok, vállalatvezetők részvételével megrendezett workshop-ok, vállalatközi képzések valamint gyárlátogatások. A kooperációs projektek generálása és támogatása a következő sorrendben történik: Projekt megfogalmazása és kitalálása Partner meghatározása párosító szolgáltatás partnerek összehozása, kapcsolatok létrejötte Feladatok és felelősségi körök felosztása, szükséges eszközök meghatározása, és megszervezése a résztvevőkkel folytatott konzultáció alapján Kiegészítő állami vagy nemzetközi forrás felkutatása, pályázati feladatok elvégzése Egyéb innovációs szolgáltatásokkal is bír, mint pl. a pályázati tanácsadás (pályázatfigyelés, pályázatkészítés, partnerkeresés) ezzel támogatja a klasztertagokat is. 28

28 Továbbá a támogatási források, hitelrendszer felkutatása, piackutatás, szakmai találkozók, bemutatók, tréningek szervezése és a kiadványok készítése is klaszter feladata. o A térség egyéb szereplőinek nyújtandó szolgáltatáscsoportok a következők: Vállalkozások támogatási/képzési igényeinek felmérése Befektetés ösztönzési tevékenység végzése Szerződéses kutatási kapcsolatok elősegítése Hallgatók gyakorlati helyeinek, elhelyezkedésének biztosítása Lehetőség biztosítása a felsőoktatási intézményeknek az oktatástematikájuknak a tudás-alapú vállalatokkal való informális egyeztetésre Kutatási intézmények ipari kapcsolatainak megteremtése A regionális innovációs politika megvalósításának elősegítése A kezdeti klaszterekkel ellentétben a növekvő (működő) klaszterekben már pontosan látszanak a határok. A klaszter növekedése, a tagok számának bővülése és koncentrációja a klaszter határain belül növeli az innovációs hálózatot és a fogyasztó-szállító közötti kapcsolatok megteremtésének a lehetőségét. Ez a növekedése egyfajta potitív miliőt teremt, mely hatással a már meglévő és újonnan formálódó vállalkozásokra is. 29 Működő klaszter II. fázis (3 éven túli igazolt működés) A termeléshez közvetlenül kapcsolódó legfőbb innovációs szolgáltatások a termékfejlesztés (termékötletek keresése és közvetítése, termékfejlesztési folyamat megszervezése, iparjogvédelem, prototípusok elkészítésének koordinálása, fejlesztő, gyártó és értékesítő konzorciumok szervezése, projekttervek készítése), a gyártástechnológia fejlesztés (pl. csomagolás, anyagvizsgálat), a technológiai transzfer (új eljárások, technológiák átvétele), a minőségirányítás (nemzetközi szabványok, környezetközpontú minőségirányítás stb.), a formatervezés valamint a együttműködések fejlesztése (iparvállalatok és a térség egyéb szereplői között) Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 71. oldal. 30 Regionális Támogatás-közvetítő Közhasznú Társaság (2008.november 28. Kecskemét); Klaszter akkreditáció dia. (letöltés: ) 29

29 Fenntartható, érett klaszterek Ebben a ciklusban már nem bővül folyamatosan új tagokkal a klaszter mondhatni a foglalkoztatottak száma szinte stagnál, viszont már kiépített stabil hálózattal rendelkezik. Termékei és szolgáltatásai magasabb minőségűek innovációs termékek, versenyképesek más térségekkel szemben is (régió, nemzeti vagy akár több országot is nézve). Külső vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolata tartja mozgásban, a tudás beemelésére nyitottan. Ebben a fázisba soroljuk a már akkreditált innovációs klasztereket is. Ha kimeríti a technológiai lehetőségeit, akkor a klaszter hanyatlásnak indulhat. Ha viszont a klaszter még időben visszalép egy előző életciklusba pl. új piacokra történő belépés, új növekedési fázisba is érhet A hanyatló klaszterek Mikor a klasztertagok száma erőteljes csökkenésbe kezd, foglalkoztatottjainak száma csökken, akkor elérte hanyatló életciklusát. Radikális változtatásra van szükség, ha a klaszter továbbra is versenyképes akar maradni, három lehetőség adott: - a klasztert felszámolják és eltűnik; - a fejlődni már nem képes fejlesztési utat felváltja egy új technológia (pl. hagyományos hangszerkészítő klaszter átvált elektronikus hangszerek gyártására); - a klaszter egy teljesen új fejlesztési pályát tűz ki célul (pl. a Ruhr-vidéken, ahol a hanyatló acélipari termelésből a klaszter megpróbált elmozdulni a környezetvédelmi technológiák irányába) Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 72. oldal. 32 Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 73. oldal. 30

30 3.7. Klaszterek parancsolata 1999-ben készült európai klasztervizsgálatok eredményeképp adták közre a következő klasztereknek ajánlott és nem ajánlott tevékenységekről szóló kis parancsolatot, ami azóta sem vesztette érvényét, és sok klaszternek jó tanácsokat, kiindulópontot jelenthet az eligazodásban: táblázat: A klaszterek fejlesztésének ajánlott és nem ajánlott szempontjai Lagendijk alapján Lengyel I. 33 Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007) old. 31

31 4. Klaszterek az Európai Unió országaiban 34 Az Európai Bizottság Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás (Growth, Competitiveness, Employment) c. Fehér könyve már 1993-ban irányt mutatott a klaszterfejlesztéseknek. 35 A következő példák bemutatják, hogy az uniós országok hogyan próbálták meg hasznosítani saját gazdasági előnyeiket. Így hát mielőtt rátérnénk a magyar gyakorlatra, nézzünk körül, hogy a környező országokban hogyan alakultak ki a klaszterpolitikák, valamint milyen elvek és módszerek mentén támogatták-támogatják ezeket. A klaszterpolitikák különböző módon jelennek meg az egyes országokban, melynek két legfőbb oka a következők: A klaszterpolitika megjelenhet nemzeti/országos szinten és regionális szinten is. Pl. Dániában, Franciaországban, Hollandiában és Portugáliában a klaszterpolitika elsődlegesen nemzeti szintű, de Ausztriában vagy Németországban (a szövetségi berendezkedésű államokban) a régió feladata a klaszterpolitika megalkotása és megvalósítása. Tehát a klaszterpolitika függ az országok államberendezkedésétől, a vezetés (hatalom) decentralizáltságától. A klaszterpolitikák eltérőségének másik oka az egyes politikai-döntési mechanizmusok eltérő környezeti, kulturális és intézményi keretrendszerében keresendő. Nézzük meg közelebbről, mi jellemzi az egyes országok klaszteresedését! 34 Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007).; fejezete: Európai Unió tagállamainak gyakorlata.. valamint Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon (Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi kara) (letöltés: ) 35 Archive of European integration (letöltés: ) 32

32 4.1. Ausztria Mint már említettük, Ausztria a szövetségi berendezkedésű államként a tartományi szintű klaszteresedési politika példája. A tartományok közül Felső-Ausztriában és Stájerországban mérhető a klaszterek erős koncentrálódása és növekedése. Klaszterek növekedését nem feltétlenül pénzügyi forrásokkal támogatják, hanem információáramlással, a vállalkozások és K+F intézmények közötti együttműködés segítésével, munkaerőképzéssel valamint közös marketing és exporttámogatásokkal. A klasztertámogatások első sorban a KKV szektornak szólnak, hiszen e csoport számára a legnehezebb az információhoz jutás Belgium Belgiumban szintén a regionális-klaszterpolitika az elterjedt. Már 1994-ben megalkotta speciális klaszterpolitikáját, mely a klasztereket a régióban önkéntesen egymáshoz kapcsolódó vállalkozások /intézmények csoportosulásaként határozta meg. Fő jellemzőiként a K+F-t, az innovációt, a képzéseket és termelési/kereskedelmi területi szinergiahatásokat említi meg. Ezt a klaszterpolitikát 2001-ben újrafogalmazták: az egységes stratégiába illő projektek támogatását jobban preferálják, mint (korábban) különböző szervezetek finanszírozását. A támogatandó projektek között szerepel a vállalkozási csoportok közös kutatása, a műszaki támogatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, a lokális és a speciális technológiai területek innovációjának élénkítése Dánia Dániát a nemzeti szintű klaszterpolitika jellemzi, azaz továbbfejleszti a már működő, illetve újonnan megjelenő országos és regionális szintű klasztereket. A politika leginkább az erős tudásbázisú, speciális szolgáltatásokkal és infrastruktúrával bíró ún. kompetencia klasztereket támogatja ben 29 klasztert regisztráltak (13 regionális és 16 országos), majd minden egyes klaszterre speciális intézkedéseket dolgoztak ki, melyben 33

33 nagy szerepet kapott a vállalkozások és politika valamint a regionális és központi szint közötti párbeszéd Egyesült Királyság Az Egyesült Királyságban ugyancsak központosított klaszterpolitikáról beszélhetünk. Skóciát emelhetnénk ki, mint a gazdasági prioritást kapó egységet: négy pilot klasztert indítottak el azaz demo projekteket saját ágazati akciótervvel az elkövetkező 5-10 évre, melynek lényege az iparági résztvevők közötti párbeszéd valamint a munka és a tanulás. Egyedi intézkedések és szolgáltatások tartoznak az egyes pilot klaszterekhez, melyek lényege a verseny és együttműködés egymásmellettisége, az infrastruktúra kiépítése valamint az akadémiai szférával való együttműködés ben itt is átfogóan megvizsgálták a legfontosabb iparágakat, szektorokat, tevékenységcsoportokat, melyek a legjellemzőbbek az adott régiókban, hol figyelhető meg klaszteresedés Finnország A klaszterpolitika erősen regionálisan meghatározott, annak ellenére, hogy az államberendezkedése nem tartományi szintekre épül: egyaránt támaszkodik helyi, regionális és nemzeti forrásokra a nemzetközi versenyképesség érdekében. Finnországban 14 regionális ún. Centres of Expertise (CoEs, azaz szakértői központ), valamint 2 országos klaszter képezi a klaszterpolitika alapját. Az egyes CoEs-eket vagy a helyi technológia központok működtetik, vagy pedig ha széles körű együttműködésről beszélünk a régióban vállalkozások, helyi önkormányzatok, egyetemek, főiskolák és kutatóintézetek. A CoEseknek központoknak magas nemzetközi standardnak kell megfelelniük, versenyeztetik őket különböző szempontok pl. innovációs hatékonyság összemérésével Franciaország Franciaországban a centralizált klaszterpolitikát az ország legfontosabb területfejlesztési szerve a DATAR (magyarul: Térségi Tervezési és Regionális Versenyképességi Tárcaközi Ügynökség) irányítja. A DATAR feladata hogy fejlessze és segítse a helyi termelési rendszerek (LPS Local Productions System avagy a klaszterek) 34

34 közötti együttműködést, a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények központi párbeszédét, illetve az állami szervezetek és helyi szereplők közötti kommunikációt. Az 1998-as és 1999-es pályázatra beérkező 202 szerveződés közül kiválasztottak 96 hivatalos LPS-t, melyek projektjei állami támogatásban részesülhettek. A központi kormányzat elindított egy úgy nevezett versenyképességi pólusprogramot is, mely szintén a klaszteresedést, a speciális koncentrálódást támogatja Hollandia A vállalkozások versenyképességének és megújulási képességüknek megerősítésére nemzeti szintű klaszterpolitikát folytat. Célja, az ipari- és a szolgáltató szektorok számára kedvező (technológiai) keretfeltételek megteremtése, kereslet és kínálat összekapcsolása. A klaszterizációban rejlő lehetőségek megismertetésére törekszik a gazdasági minisztérium, a klasztertagok közötti párbeszéd megerősítését látja kulcsfontosságúnak. A minisztérium 12 klaszterkezdeményezésben vesz részt közvetlenül Németország Németországban akár csak az osztrák példánál a klaszterpolitika ugyancsak tartományi szinten irányított. A legiparosodottabb tartomány, Észak-Rajna Vesztfália klasztermegközelítésű szemléletmódja a tartomány szerkezetváltását segíti elő. E tartomány kiválasztott klaszterei klasztermenedzsmentet kapnak egy meghatározott időre annak érdekében, hogy később ezt a funkciót önállóan is elláthassák. Az új klaszterek létrejöttét az egyedi igények szerint támogatják, olyan célokkal, mint a termékfejlesztésben való együttműködés, vagy az új piacokon való közös megjelenés, közös technológiai transzfer. Hasonló klaszterpolitikák más tartományokban is megfigyelhetőek pl. Baden- Würtenberg, Bajorország Olaszország Olaszországban a klaszterpolitika regionális irányultságú. Az első komolyabb klaszterkezdeményezések Észak-Olaszországban alakultak ki, ahol a helyi textilipar, üvegipar és más, kézműves mesterségeket űző cégek maguktól ismerték fel, hogy 35

35 költségeket takaríthatnak meg, ha összefognak például a szakmunkásképzésben, a nyersanyagok beszerzésében vagy olyan gépek megvásárlásában, amelyeket külön-külön egyetlen vállalkozás sem engedhetett volna meg magának, és nem is tudott volna kihasználni. 36 A helyi termelési rendszerekre és iparág körzetekre koncentráló iparpolitikákat dolgoztak ki, melyek első sorban fejlesztési központokra, pilot projektekre, képzési programokra, termékfejlesztésre és a KKV-k műszaki tanácsadással való támogatására irányultak. A decentralizáltság és az alulról induló kezdeményezések nagy szerepet kaptak a KKV irányába történő információ- és technológiaáramlás megindulásában. E klaszterpolitika megvalósulása során regionális szinten számos tudományos park, innovációs központ épülhetett fel, míg helyi szinten az ágazati technológiai transzferközpontok jöttek létre. Ezeket a központokat közösen létesítették és működtették az egyes régiók, regionális pénzügyi szervezetek, kamarák, valamint magánvállalkozások és vállalkozási szövetségek Portugália Portugáliában a nemzeti, centralizált klaszterpolitika jellemző. Működését tekintve olyan, mint egy integrált innováció támogatási program, melynek persze kulcsszereplője a klaszter, feladata pedig az innovációs klaszterek fejlesztése. A klaszter fejlődését pedig itt is a különböző szervezetek vállalkozások, vállalkozói szövetségek, oktatási, innovációs, kutatási, pénzügyi és interface intézmények együttműködése szolgálja. Fontosnak tartják a klasztertagok közös jövőképének meghatározását, a kulcsszereplők közötti együttműködés támogatását, valamint a termékek és szolgáltatások fejlesztését Spanyolország Spanyolországban regionális klaszterpolitikáról beszélhetünk. Legkiemelkedőbb a baszk klaszterpolitika: Baszkföldön olyan vállalkozói csoportosulásokat (klasztereket) támogatnak, melyek adott kulcsiparághoz kötődnek ezek lehetnek a régió jelenlegi, vagy 36 Népszabadság: Klasztert sokan szeretnének, de kevesen csinálnak (2006.márc.8.) (letöltés: ) 36

36 akár jövőbeli potenciális iparágai. Az 1991-ben megfogalmazott politika tíz ágazatban támogatja a kiemelt klasztereket, melyek jelentős pénzösszegeket kapnak, s ez fedezi tevékenységük költségeinek egy részét. Egyes klaszterek specializálódtak, s olyan területek igényeit elégítik ki, mint pl. képzés, információtranszfer vagy együttműködés technológiai központokkal Svédország 2001-ben indította el új nemzeti programját Svédország, melynek célja a regionális és iparfejlesztési politika erősítése országos és regionális szinten egyaránt, mely támogatja a klaszterek és az innovációs rendszerek fejlesztését. Erre a Svéd ipar globális versenyképessége megőrzése szempontjából és érdekében volt szükség, a hálózati stratégia kibővítését jelenti. A programot elemzésekkel támogatják, melyek felhívják a figyelmet a veszélyekre és lehetőségekre, valamint vizsgálják a minőséget, koncentrálnak a kutatásfejlesztésre, ill. a klasztereken belüli hálózatépítésre Általános következtetések Mint olvashattuk néhány országban sem regionális, sem nemzeti szinten nem rendelkeznek kifejezetten klaszterek fejlesztését célul kitűző klaszter politikával, ugyanakkor a klaszterek fejlesztésének elősegítése elemként megjelenik azok innovációs és technológia politikájában, vagy regionális politikájában. Kiemelendő az állami szerepvállalás fontossága, valamint a kormánytól elvárt alábbi intézkedések megléte: cégorientált támogatás; hálózatépítés; infrastruktúrafejlesztés; információnyújtás; humán erőforrás menedzsment; támogatás. 37

37 5. Klaszterek Magyarországon Bár hazánkban politikai-gazdasági okok miatt (pl. privatizáció hiánya) a klaszterpolitikának nincsen hosszú évtizedekre visszanyúló múltja, most már nálunk is elterjedni látszik a klaszteralapú gazdaságfejlesztés. Erre példa a 2000 óta megjelenő ilyen regionális hálózatok támogatása, melyeket valamennyi régió területfejlesztési programjába bele is illesztettek. A legtöbb hazai kezdeményezés az ausztriai vagy az észak-olaszországi modellekre épül, ezeket a klasztereket veszik példának sajátjuk kiépítésére, valamint ezekkel tartják fenn a kapcsolatot. Mint fentebb olvashattuk e térségekben a tartományi, ill. régiók szerinti gazdaságpolitika terjedt el Magyarországon szintén a decentralizált klaszterkezdeményezések, azaz a nem felülről jövő politikai indíttatású klaszterek vannak elterjedve: hanem teljes mértékben az alulról és spontán szerveződők. 37 A következő fejezetekben végignézzük a magyar klaszterek és klaszteresedés legfőbb jellemzőit, majd megvizsgáljuk a fejlesztésükre vonatkozó támogatásokat és támogatási rendszereket Magyar klaszterek jellemző irányultságai Országunkban megfigyelhető több szektor területén is a klaszteresedés, és ez alatt elsősorban a gépipar az igazán elterjedt, de találunk példát elektronikai-, élelmiszer-, vagy akár bútorklaszterre is. Helyi, térségi kompetenciákra alapozva is kialakultak hálózatok pl. turisztikai, vagy a gyümölcs klaszter, ezek térbeli eloszlását az 5.ábra mutatja be. 37 Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon (Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi kara) 174.old. (letöltés: ) 38

38 A klaszter-tömörüléseket vizsgálhatnánk földrajzi elhelyezkedésük szerint pl. Pannon-klaszterek, és ágazat szerint (pl. élelmiszer, bútor), most az utóbbi szerint nézzük meg ezeket, mely klasztertípusok a legelterjedtebbek a magyar gyakorlatban! ábra: Magyarországi klaszterek központjai GKM, Autóipar klaszterek A magyar autóipar alatt említésekor a hazánkban működő autóipari vállalkozásokat melyek nagy része külföldi tulajdonban van autógyártókat, autóalkatrész-gyártókat és 38 Grosz András: A klaszterorientált fejlesztési politika tapasztalatai Magyarországon c. alapján (Ünnepi Dolgozatok. 15 éves a győri közgazdászképzés. Szerk.: Farkas Sz. Győr: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, p.) (letöltés: ) 39

39 beszállítókat értjük. A magyar autóklaszterek a Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) és Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. Utóbbi ami az első hivatalos klaszternek számít az országban azzal a célkitűzéssel jött létre, hogy koordinálja és segítse a Magyar Suzuki Rt. működését, ennek érdekében jelentős szervezeti összefogás jelentkezett a japán tulajdonú gyár, Esztergom város önkormányzata, a Regionális Fejlesztési Holding és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részéről. A Suzuki gyár a 2008-as válság óta a kereslet visszaesése miatt visszafogta a gyártást, és csökkentenie kellett a foglalkoztatottságát is pedig a klaszter megalakulásakor pont ennek ellenkezője volt a cél. A győri központú Pannon Autóipari Klaszternek az autógyártással szorosan összefüggő tagjai az Audi Hungaria Motor Kft., a Magyar Suzuki Zrt., a General Motors (Opel Magyarország) valamint a Rába Járműipari Autóalkatrészgyártó Kft., de taglétszáma mára már átlépte a 60-at is. Klaszterekre jellemző módon különösen szoros kapcsolat alakult ki a győri Széchenyi István Egyetem és a térségben működi autóipari vállalatok között így garantálni tudják a mérnök utánképzést és a kutatás-fejlesztési projektekben való közös részvételt. A világgazdasági válság itt is nagy nyomokat hagyott (elbocsájtások), de megfelelő támogatással (autóipari klaszterek együttműködését támogató uniós program 39 ) újabb erősödés várható az autóiparban. Új autó-klaszter szerveződések is vannak: a közép-dunántúli régióban Veszprém központtal, mely a mostani válságból kilábaló gazdasági helyzetben újabb lehetősége lehet a fellendülésnek. 40 A legfrissebb adatok szerint 41 (2011) a járműipar az összes FDI (Foreign Direct Investment) majdnem 11%-a. 39 HVG: Autóipari klaszterek együttműködését segítő uniós program indul (2009.aug.28.) (letöltés: ) 40 RegioRegia (2011.ápr.5.): (letöltés: ) 41 Ceglédinfo (2011.jan.14.): (letöltés: ) 40

40 Energetikai klaszterek Főbb energetikai klasztereink a Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter, a Déldunántúli Energetikai Klaszter, és a Pannon Elektronikai Klaszter. Elhelyezkedésükből látszik, hogy ezek a klaszterek leginkább a nyugati régiókra jellemzőek. A klaszterek nevükben specializálódtak (Közép-Dunántúl: bioenergetikai; Dél-Dunántúl: geotermikus; Pannon: megújuló energia), de mindegyik célja a föld-, nap- és szélenergia előállításának és hasznosításának, valamint a biomassza és bioüzemanyagok elterjedésének elősegítése. Egyre több klaszter alakul ilyen ágazatban pl ben megalakult az Országos Energetikai Klaszter (központja Herceghalom), majd 2010-ben az Alföldi Elektronikai Klaszter (Jászberény). A klaszterek hosszú távon elősegíthetik az ország versenyképességét a megújuló energiaforrások piacán áprilisában alakult meg a László Károly Klaszter, mely nevével tűnik ki a többi klaszter közül: a klaszter tagjai az Elektrolux köré csoportosulnak, s közösen vesznek részt a K+F folyamatokban. Mivel az autóipar és az energetika is a gépipari szektorba tartozik, és ezen klaszterek országon belüli elhelyezkedése is viszonylag koncentrált, egymással szoros kapcsolatban állnak. Továbbá közös jellemzőjük, hogy a nagy exportorientált multi cégek kezdeményezéséhez számos hazai KKV is csatlakozott Bútor- és textilipari klaszterek Ezek a feldolgozóipari klaszterek is egyre inkább népszerűbbek az országban, elsőként a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter alakult meg 2001-ben, ma már több mint 110 vállalkozás és 7 intézmény számít tagjának. Főként hazai piacra termelnek, de jelentősnek nevezhető az export is. Főleg a dél-nyugati régióira jellemzőek, a fent említetten kívül még hivatalos klaszternek számítanak: Közép-magyarországi Fa- és Bútoripari Klaszter, a Magyar Bútoripari Klaszter, Dél-alföldi Textilipari Klaszter. 41

41 Építőipari Klaszterek Az építőipar fellendüléséhez nagy részben járult hozzá a 90-es évekbeli autópálya-, lakásépítési- illetve infrastruktúrafejlesztési programok támogatása. A legjelentősebb építőipar klaszter a Magyar Építőipari Klaszter, melynek tagja a 6 legnagyobb hazai építőipari vállalat. További fontos szereplői e iparágnak: Dél-alföldi Építőipari Klaszter, Dél-alföldi Közmű és Útépítési Klaszter, Mezőföldi Építőipari Klaszter. Itt is vannak új kezdeményezések, pl ben írták alá a Magyar Innovatív Építőipari Nyílt Klaszter alapító okiratát Turisztikai klaszterek Magyarország számos gyógy- és termálvizes fürdővel büszkélkedhet, melyek valódi turisztikai célpontok. Ennek az előnyét kihasználva alakult meg a Pannon Termál Klaszter és az Észak-alföldi Termál Klaszter is. Ha egy térségben felismerik az ilyen lehetőségeket, és összefogás alakul ki a turizmus növelése érdekében, akkor elképzelhető, hogy egyre több ilyen alapon szerveződő klaszterrel fogunk találkozni, pl. Balaton-menti térségeknél vagy akár a Duna-kanyarban Élelmiszeripari klaszterek Mezőgazdasági terülten is több klaszterkezdeményezés indult el, ezek közül a legismertebbek a Pápa Hús- és Élelmiszeripari Klaszter (2001), a Pannon Gyümölcs Klaszter (2002), valamint a nemrég alakult Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter melynek tagja többek között a Pick Szalámigyár Zrt. is. Borászati klaszterként idesoroljuk az Észak-Magyarországi Bor Klasztert (2009), valamint a Dél-dunántúli Borturisztikai Klasztert is Egyéb klasztertípusok Klasztereket számos ügy érdekében lehet alapítani, ez függ egyrészt a helyi adottságoktól, de sokban számít a trendek befolyása, pl. az utóbbi években egymás után jelentek meg az ún. zöld klaszterek pl. Fenntartható Fejlődés Szolgáltató Klaszter vagy 42

42 Kabai Zöldipari Klaszter. Megfigyelhető egy, az innovációt középpontban helyező irányvonal is: a Szoftveripari Innovációs Klaszter vagy az Észak-Alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter. Egyedülállónak mondható a Pécsett található Dél-Dunántúli Porcelán- és Kerámia Klaszter, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó RÓNA-JUH Klaszter az észak-alföldi régióban. Az akkreditált klasztereket a 2-es számú melléklet mutatja be; mind már meglévő, komoly innovációs és exportlehetőségekkel rendelkeznek Klaszterek pályázati lehetőségei Az alábbi fejezetekben bemutatom a magyar klaszterek számára eddig elérhető támogatásokat, beleértve a régi és az Új Széchenyi Tervet, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásait, a Pólus Program nyújtotta lehetőségeket és más pályázatokat is Széchenyi Terv klasztertámogatása (2000) 42 Külföldi tapasztalatok sikere után Magyarországon is egyre több klaszterkezdeményezés indult meg az ezredforduló környékén. Az elsőként megalakuló PANAC (Pannon Autóipari Klaszter) ötletét a Felső-Ausztriai Autóipari Klaszter adta, mikor is a helyi területfejlesztéssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szakemberek egy tanulmányút keretében megfigyelhették a linzi központú klaszter tevékenységét. Felismerve az északdunántúli régió hasonló hálózati együttműködésében rejlő lehetőségeket, s az ebben rejlő előnyöket a térségben működő legnagyobb gyártók (Opel, Audi) kezdeményezték az autóipari klaszter megalapítását. Ez és más alulról induló, spontán kezdeményezések szerencsésen találkoztak a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel: a hálózat-orientált gazdaságfejlesztési modell, azon belül 42 Grosz András: A klaszterorientált fejlesztési politika tapasztalatai Magyarországon c. műve alapján (Ünnepi Dolgozatok. 15 éves a győri közgazdászképzés. Szerk.: Farkas Sz. Győr: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, p.) (letöltés: ) 43

43 is a klaszterek formájában megvalósuló együttműködés támogatása prioritásként jelent meg a 2000-es Széchenyi Tervben. A Regionális Gazdaságépítési Program támogatható gazdasági formációként említi a klasztereket, melynek fő célja, hogy megteremtse és kiszélesítse a hosszú távú fejlődéshez végső soron pedig a versenyképességhez szükséges regionális bázist. A 2001-ben kiírt pályázat a klasztermenedzsment kiépítését, létrehozását, valamint az általa nyújtott szolgáltatások költségeit támogatta. A pályázati támogatásban részesülő klaszterek listáját a 3-mas számú melléklet tartalmazza NKTH pályázati támogatása (2005) 43 Az Asbóth Oszkár programként is emlegetett központi, kormányzati kezdeményezés az ígéretes kutatási területekre fókuszált. Olyan kulcstechnológiákat szándékozott támogatni, mint pl. az egészségipar, a biotechnológia vagy az agrárgazdaságra támaszkodó megújuló energiaforrások. A felsorolt területeken a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatta a technológiai platformok és innovációs klaszterek kialakítását, valamint az ezeket koordináló Innovációs Klaszter Centrumok (IKC) létrehozását. A nyertes pályázatok listája és a nekik ígért támogatás összesen 6,5 milliárd forint a 4-es számú mellékletben olvasható Pólus Program A Pólus Program a Kormány által elfogadott zászlóshajó program, amely a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának keretében a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul 45 olvasható a Pólus Programiroda Kft. honlapján. A program az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) legfontosabb operatív programja. A 2008 májusában meghirdetett pályázaton keresztül az alakuló és fejlődő klaszterek 43 NKTH programok és pályázatok (2008): (letöltés: ) 44 Szanyi Miklós (MTA) Klaszterekről a Pólus Program kapcsán (2008) (letöltés: ) 45 Pólus Program Kft. honlapjáról: (letöltés: ) 44

44 támogatásként számolhatták el továbbra is a klasztermenedzseri munkálatokat, de újítás volt, hogy itt már a régiók fejlesztési ügynökségei írták ki a pályázatokat, és a korábban klaszterfejlesztésre szánt források többszöröse állt a klaszterek rendelkezésére. A pályázat ezen felül a kiemelt gazdasági fejlesztési területeken szerveződő klasztereket előnyben részesíti. A Pólus Program az ÚMFT következő operatív programjait érinti: - Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) - Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) - Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) - Regionális Operatív Programok (ROP) A regionális szint komolyabb szerephez jutott így a fejlesztési eszközök allokálásában, szétosztásában, ami azzal indokolható, hogy helyi szinten jobban fel lehet mérni az adott régió képességeit, fejlesztésre alkalmas területeit és az együttműködés leendő szereplőit. Ugyanakkor a régiós szint több teret enged a helyi politikai érdekek érvényre jutásának, talán a korrupciónak is. A klasztertámogatás fontos eleme az ún. innovatív klaszterek támogatása, aminek lényege az ország területén viszonylag egyenletesen eloszló, jelentős innovációs kapacitást felvonultató növekedési gócok, versenyképességi pólusok létrejötte. Ezek a pólusok egyegy város köré szerveződve (Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged és Budapest) ben dönthettek mely tudományterületen, gazdasági ágazatban kívánnak részt venni, mint klaszter (6. ábra) Csabina Zoltán (NFÜ, 2007): A pólus program, mint a versenyképesség fejlesztésének eszköze (letöltés: ) 45

45 6. ábra: Versenyképességi pólusok és tengelyek VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. A kiválasztást több helyen nem előzte meg mélyreható kutatás, mely feltárta volna az adott területek kompetenciáit, valamint a fejlesztéspolitikai divat és a helyi lobbik érdekérvényesítő ereje befolyásolta leginkább, milyen klasztert is hozzon létre a térség. Azonban ezek a sokszor kódolt, parancsra létrehozott klaszterek eredetüknél fogva sikertelenségre vannak ítélve, csak úgy, mint a nem exportorientált, innovatív kalszterek, hiszen ez része az akkreditációnak ahogy a 2 év működés is, ami feltétele minden programnak. Az akkreditációnak kettős célja van: egyrészt próbálja kiszűrni a virtuális, csak a pénzösszegek elnyerésére létrehozott klasztereket; másrészt pedig az innovatív ágazatokat és tevékenységeket próbálja minél inkább előnybe helyezni. A Pólus Program jelentős mérföldkő a hazai klaszterek életében, hatására 2007-ben és 2008-ban is sok új klaszter alakult meg. A Pólus Program akkreditációjára

46 júniusától lehetett jelentkezni, a klaszterfejlesztési forrásaira a pályázatokat 2008 őszétől lehetett beadni. A Pólus Program forgatókönyve szerint egy 2013-ban működő klaszter a következő paraméterekkel bír majd: KKV-ből és 3-4 multinacionális cégből áll - A világ országába exportál - A megelőző 5 évben új munkahelyet teremtett - Az iparági értéklánc egyik legnyereségesebb tevékenységét végzi - Évente 5 új szabadalmat jegyez be, ebből 1 kooperáló egyetemtől származik - A vállalatok kétharmada egy városban, a fennmaradó egyharmada az országban szétszórva található. A Pólus Program felmérései is azt igazolják csak úgy mint a es fejezetben említett problématérkép, hogy sok helyes hiányzik a képzett klasztermenedzser nincsenek tisztában a klaszter működésének lényegével, és ez okból nem kezdődnek meg azok a programok, melyek a klasztertagok közötti bizalmi kapcsolatra épülnének Pólus Program ben is folytatódott a Pólus Program, melynek lényege, hogy a klaszter a megalakulás, majd a kb. két évig tartó folyamatos fejlődés és az akkreditáció megkapása után szintet léphessenek a Pólus Innovációs szintre (5-ös számú melléklet). A cél, hogy minél több sikeres klaszter eljusson a végső szintre, hiszen szintenként egyre több támogatáshoz juthat, ami garantálja a méretének megfelelő folyamatos fejlődést, a közös innovációs projektek megvalósulását. A Pólus városokból hét hálózatfejlesztő pont épült ki, a hét régiónak megfelelően (Budapest, Győr, Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Győr valamint Székesfehérvár és Veszprém közösen), hogy így segítsék a vállalkozások hálózatosodását, a klaszterek indulását és 47 Pólus Program kézikönyv (2009) old.: (letöltés: ) 47

47 fejlődését. Fontos szerepük van még az információk közvetítésében, felek egy asztalhoz ültetésében és a kezdeti bizalmatlanság oldásában. Továbbá a következő feladataik és célkitűzéseik vannak a hálózatfejlesztő irodáknak: - partnertalálkozók szervezése (legalább 100 klaszterrel és 1000 vállalattal - oktatási, kutatási, gazdaságfejlesztési és civil szervezetek megkeresése (legalább 300) - részvétel a klasztereket és vállalkozásokat érintő rendezvényeken (legalább 50) - régiónként legalább 20, azaz összesen legalább 140 előadás, prezentáció és szakmai workshop szervezése - részvétel a két nemzetközi klaszterkonferencia megszervezésében - regionális együttműködések feltérképezése és elemzése (legalább 100) - felmérések készítése a klaszterek foglalkoztatási igényeiről valamint a klasztermenedzsment képzésével kapcsolatos igényekről - Pólus Program népszerűsítése és a partnerek közti kapcsolatok kiépítésének aktív elősegítése az eseményeken. Az eredmények pedig: felkeresték szinte az ország összes klaszterét; több mint 1000 vállalattal és több mint 300 oktatási, kutatási, gazdaságfejlesztési és civil szervezettel találkoztak munkájuk során. Több mint 140 nyilvános forumon vettek részt, ahol bemutatták a Pólus Programot Pólus Program nemzetközi eredményei és kapcsolatai 48 Mivel a klaszterek alapvetően a nemzetközi versenyképesség eszközei, a Pólus Program támogatja a nemzetközi beágyazódást, a külföldi klaszterekkel való kapcsolattartást és tervezést. Ennek pedig feltétele, hogy a határon túli gazdasági szereplők is csatlakozhassanak a klaszterekhez. Ehhez klaszterfejlesztési politikai szinten és a klaszterek szintjén is többszintű és nemzetközi kapcsolatok kialakítása szükséges. 48 Pólus Program kézikönyv (2009) old. (letöltés: ) 48

48 A klaszterfejlesztési politikai hazai intézményei azaz a Pólus Program Iroda, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium), és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számos nemzetközi kapcsolattal rendelkeznek. Ilyen pl. az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának klaszterpolitikáért illetékes részlege, a European Cluster Observatory vagy a 2009-ben 20 taggal létrejött Európai Klaszterpolitikai Csoport (European Cluster Policy Group). Továbbá vannak kevésbé formális kezdeményezések is, pl. a Nemzeti Klaszterkezdeményezési-politikák Munkacsoportja (National Cluster Initiative Policy Working Group), vagy a visegrádi négyek által szervezett konferencia, melynek témája a klaszterpolitikák összehangolása volt (2009. május, Budapest). Vannak országok, ahol a klaszterpolitika tartományonként jelenik meg, itt a régió hatáskörű intézményekkel való kapcsolattartás az elsődleges: ilyen régió a felső-ausztriai Clusterland vagy a csehországi Osztravai Regionális Fejlesztési Ügynökség. A Pólus Program Iroda következő országokkal pedig bilaterális kapcsolatot ápol: Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Szlovákia, Románia stb. A nemzetközi együttműködés még kezdeti szinten van, így bár néhány akkreditált klaszter már rendelkezik stabil külföldi kapcsolatokkal a legtöbb magyarországi klaszternél a klasztermenedzsment megszervezése, projektlehetőségek azonosítása és megvalósítása az elsődleges cél, a külföldi konferencia megjelenések és projektszervezésekben való részvétel mellett. Eredmények azonban már most is vannak: ben, majd 2010-ben is megrendezték Budapesten a Clusters in Europe Konferenciát, ahol prezentálták a sajátos klaszterpolitikai tényezőket, egyedi kihívásokat és erre adható válaszokat, best practice -eket. A 2010-es konferencia Mobilizing Clusters for Competitiveness címmel került megrendezésre, azzal a céllal hogy szélesebb körű áttekintést nyújtson a nemzetközi-klaszterhelyzetről meghívott vendégelőadók segítségével (Egyesült Amerikai Államok, Japán, Kína). 49

49 A Pólus Program Iroda klaszterkutatása (2008) 2008 decemberében a Pólus Program Iroda a Rajk László szakkollégium (Corvinus Egyetem) tanulóinak bevonásával átfogó klaszter-felmérést végzett. A cél az volt, hogy a Regionális Operatív Program pályázatára jelentkezett klaszterkezdeményezéseket megismerhessék, feltárják igényeiket, továbbá felmérjék a hazai klaszterfejlődés állapotát. A kérdőívet a Pólus Program Iroda állította össze a 169 benyújtott pályázat közül alapos szűrés után 103 klaszterkezdeményezéssel valósult meg az interjú a következő szakmai témakörökre fókuszálva: I. Klaszter összetétele II. Klaszterszerveződési modell III. Együttműködési tapasztalatok IV. Célkitűzések, tervek V. Problémák, igények Összefoglalva a felmérés eredményeit a következők állapíthatók meg: Klaszterösszetétel - a megvizsgált 103 klaszterkezdeményezés összesen 1886 taggal rendelkezik. - a klasztertagok összetételére jellemző, hogy 75%-ban KKV, 5%-ban valamilyen nagyvállalat és 20% egyéb szervezetek alkotják. - a tervek között leggyakrabban a klaszter bővítése, rendezvények és konferenciák látogatása, nemzetközi kapcsolatok kiépítése valamint további pályázatok benyújtása szerepel. - A kritikus tényezők közül a tagok közötti bizalmatlanságot, a kiszámíthatatlan szabályozási környezetet, a lassú és rosszul strukturált pályázati rendszert valamint a válság hatását emelték ki. - Ezért a javaslatok között népszerű volt a megfelelő jogi szabályozás kidolgozása, az átláthatóbb és gyorsabb pályázati rendszer és adminisztráció, az összegyűjtött tudás megosztása, valamint az intenzív, kétoldali kommunikáció. Klaszterszerveződési modell A 2009-es nyertes pályázatok iparági megoszlásáról elmondható, hogy leginkább az informatika, a környezetipar, az autó- és gépipar valamint az energetika ipar emelkedik 50

50 ki, ezen kívül még az élelmiszeripar, a turizmus és az üzleti szolgáltatások részesültek nagy támogatásban. (6-os számú melléklet) A legtöbb klaszter horizontálisan vagy diagonálisan (átlósan) szerveződik, a vertikális szerveződés kb. a fele az előzőeknek. A horizontális szerveződés leggyakoribb iparága a környezetipar, a diagonális az informatika, a vertikálisé pedig az autó- és gépipar valamint az energetika. Induló klaszterek esetében a felmérés szerint leggyakoribb tevékenység a közös K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció), közös marketing tevékenység, a kapcsolatépítés. A fejlettebb klaszterek által folytatott tevékenységeknél már a közös beruházás, oktatás valamint a piacépítés is megjelenik. A klaszterek területe Magyarországon úgy oszlik meg, hogy a felük kb. regionális szinten, negyed részük ennél nagyobb (országos), másik negyed részük pedig ennél szűkebb területen működik. A külföldi kapcsolatok száma még csekély, leginkább az informatikára és a környezetiparra jellemző. Együttműködési tapasztalatok Együttműködések leginkább szolgáltatási szinten valósultak meg, vagy közös beruházások szintjén. Célkitűzések, tervek Megkérdezték a klasztertagokat, hogy támogatások nélkül is megérné-e klaszterbe szerveződni: 90% mondta azt, hogy igen, bár ez lelassítaná a fejlődésüket és csökkenne a hatékonyságuk is. A felmérés arra is kitért, hogy a tagok mit várnak el a klasztermenedzsertől (klaszter-vezetéstől): az információkat gyorsan és pontosan közvetítse, közös rendezvényeket szervezzen, a közös marketing tevékenységet elvégezze, tanácsadást adjon a tagoknak, elvégezze a projektmenedzsment feladatokat és felkutassa a pénzügyi-pályázati forrásokat is. Problémák, igények Az interjúk során főleg a jogi szabályozás, a pályázati rendszer és adminisztráció nehézsége valamint a kétoldalú kommunikáció hiánya volt megemlítve problémaként. 51

51 Az Új Széchenyi Terv (2011) 49 Az Új Széchenyi Terv hét akcióterve a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővítését igyekszik támogatni, ezzel hozzájárulva a versenyképességhez. Ezek közül egyik a Tudomány és Innováció Program, melyben megtaláljuk az Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása című pályázatot. A pályázat lényege az innováció elősegítése az agrár-, műszaki-, orvosi- és természettudományi területeken már működő vállalatoknál. A kutatás-fejlesztés az innováció háttértevékenységeinek összefoglaló elnevezése, az ötletek szakmai megalapozásának és a konkrét termék létrehozatalának folyamata. 50 Az innováció megkerülhetetlen téma: hazánk az európai összehasonlításokban átlagon alul teljesít (7-es számú melléklet), melynek oka egyrészt a kevés műszaki és természettudományi területen végzett és doktorált tanulók, és a belőlük kikerülő kutatók száma, másrészt az a tény, hogy a magyarországi vállalkozások mindennapi életében az innováció még nem játszik olyan nagy szerepet mint az EU-tagállamok többségében. Ha a nemzetközi kitekintésből levonjuk a következtetést, akkor az innováció alapja a minőségi felsőoktatás, az alapkutatás és a gazdaságfejlesztés támogatásának a hármasa. Az innováció-politikának át kell szőnie a teljes gazdaság- és társadalompolitikát. Magyarországon a régiók egyenetlen fejlődési szintje jellemző: a támogatási rendszereknek tehát erre is figyelniük kell, koordinálni kell a források megfelelő elosztását. Viszont a Budapesten és a közép-magyarországi régióban (kb %-ra) lecsökkentett támogatási összegek ugyancsak gátat szabhatnak a helyi fejlődéséhez, innovációhoz vezető úton További fejlesztési programok lehetőségei A nem hazai fejlesztési programok közül kettőt lehetne kiemelni: a Norvég Finanszírozási Mechanizmust és a Schengeni Alapot. A két program által kiírt pályázatok 49 Új Széchenyi Terv: Tudomány-Innováció (letöltés: ) 50 Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (2003, AULA) 238.old. 52

52 nem feltétlenül a klasztertámogatást célozzák meg, de találunk köztük olyat, ami könnyen beépíthető egyes innovációs törekvések közé. Ilyen támogatás a most lezárult Kutatásfejlesztés támogatása a megújuló energiahordozók területén címet viselő pályázat, melynek célja az agrár-innováció és a kutatási eredmények gyakorlatban való elterjesztése. 53

53 6. Klaszterkutatás Business Destination Management Klaszter Milyen módszerek, elvek és eszközök, stratégia kialakítása szükséges ahhoz, hogy egy alulról szerveződő regionális klaszter hatékonyan segítse a gazdasági fejlődést? Ennek a kérdésnek a megválaszolása kutatásom alapja. Viszont mivel a klaszterek hatása leginkább hosszú távon jelentkezik valamint a csak számszerű (kvalitatív) mutatókkal mért adatok nem elegendőek a minőségi (kvantitatív) adatok megmutatásához, ezért a mélyinterjút választottam a kutatásom eszközéül. A korábbi fejezetekben tárgyalt már lefolytatott kutatások (pl. 1-es számú melléklet: Problématérkép) arra világítottak rá, hogy minden sikeres klaszternek szüksége van megfelelően képzett klasztermenedzserre, aki összefogja és koordinálja a klaszteren belüli munkákat, valamint megszervezi a külső érintettekkel való kommunikációt, prfeladatokat. Ahol ennek a funkciónak a betöltésére nem volt megfelelő szakember, ott az általuk vezetett projektek sokszor váltak fejlesztési zárvánnyá. Elmondhatjuk tehát, hogy az adott klaszterek legfontosabb pozíciójú embere a klasztermenedzser: ő az, aki a legtöbb információ tulajdonában van. Így a BDM Klaszter klasztermenedzserével Tasi Barbarával folytatott beszélgetésem és a tőle megszerzett adatok szolgálják a kutatásom alapját A BDM Klaszter bemutatása A törökbálinti székhelyű BDM klaszter 2008 ban alakult, a KMOP pályázaton nyert 26 millió forint vissza nem térítendő támogatást, mint induló klaszter, két éves projektidőszakra. Mint induló klaszter elsődleges feladata volt a klasztermenedzsment szervezet felépítése, a klaszter stratégia megalkotása, közös arculat kialakítása (9-es számú melléklet: Arculati elemek). Nevének Business Destination Management Klaszter ötletét a TDM, azaz a Turisztikai Desztinációs Menedzsment adta. A TDM olyan tevékenységek összessége, amelyek egy adott földrajzi térség számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon 54

54 és számukra tartózkodásuk során tökéletes utazási élményt nyújtson, és mindezt úgy, hogy sokáig fenntartható legyen. Hosszú távon csak az tartható fenn, ami valamennyi szereplő számára előnyös. 51 Ezek alapján mindezt a turizmus helyett üzleti alapja helyezve értelmezhető a klaszter névválasztása is. A TDM rendszer fő jellemzői igazak a BDM Klaszterre (és más klaszterekre) vonatkoztatva is, amik a következők: - alulról építkezés: ezen a szinten közvetlen részvétel van - partnerség, összefogás - önálló cselekvőképesség: jogi/gazdasági/pénzügyi környezet. - szakértelem: megfelelő minőségű menedzsment megléte. 52 Hazánkban nincs hasonló üzleti alapon szerveződő klaszter: a BDM klaszter ötletét a felső-ausztriai Shopping City Süd adta, ahol most számos kis- és középvállalkozás működik sikeresen együtt a mikro térség üzleti potenciáját növelve, valamint a régebben rendezetlen Bécs környéki iroda és áruház halmaz megjelenését egységesítették. Egy ehhez hasonló modell kialakítása lenne a cél Törökbálinton, így a versenyképességet a helyi KKV-k garantálnák. A BDM klaszter célja, hogy közép-magyarországi régió területén fejlessze a működő vállalkozások közötti viszonyt, a hatékony kommunikációt s ezek mellett növelje a térség vonzerejét A BDM klaszter rendezvényei és fő tevékenységi körei 53 Induló klaszterként az egyik legfontosabb feladat a tagok közötti összhang és a bizalom megteremtése valamint az ezeket szolgáló rendezvények szervezése. Íme néhány példa erre az elmúlt időszakból: - Nemrég Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala tájékoztató előadást szervezett az új pályázati forráslehetőségekről. Először Turai István polgármester prezentálta 51 Lengyel Márton definíciója (letöltés: ) 52 Gödöllői Szakképző Magániskola: A TDM rendszerének ismertetése (letöltés: ) 53 BDM Klaszter honlapja/ Hírek, rendezvények (letöltés: ) 55

55 Törökbálint jelenlegi gazdasági helyzetét és lehetőségeit, majd Semperger Kinga stratégiai és kommunikációs igazgató előadása: "Szemléletváltás, forrásteremtés pályázatok és forráslehetőségek következett. Az előadás anyaga letölthető a weboldalról. - Szakmai konferencia- Új Széchenyi Terv 2011 című rendezvény a ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft. és a BDM Klaszter szervezésében. A rendezvény célja az volt, hogy a projektek kialakítása, előkészítése kapcsán, átfogó tájékoztatást adjanak a forráskombinációs lehetőségekről, valamint a projektek megvalósítása kapcsán is számos tanáccsal szolgáljanak. A konferencia program után, különböző területeken (vállalkozásfejlesztés, kutatás-fejlesztés és innováció, képzés, turisztika, energetika) szakértő kollégáik tanácsadási szolgáltatással is örömmel is álltak rendelkezésre. A rendezvény díjmentes volt. ( ) - I. és II. BDM miniexpo: A törökbálinti székhelyű BDM klaszter, mely a térség üzleti arculatának fejlesztését és a vállalkozások együttműködését segíti a régióban, térségi BDM Mini Expo-t kíván szervezni, november 10-én, immár második alkalommal. A rendezvény keretei között lehetőség nyílik a települések bemutatkozására, a térségben tevékenykedő vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak kiállítására, prezentálására. A rendezvény tervezett helyszíne a törökbálinti Munkácsy Mihály Művelődési Ház. Az eseményen való részvétel mind a kiállítóknak, mind a látogatóknak teljes körűen díjmentes!ezúton szeretnénk meghívni Önt és vállalkozását rendezvényünkre, ahol a II. BDM Mini Expo keretei között bemutathatja termékeit, szolgáltatásait, vállalati profiljukat, és lehetősége lesz, hogy a térség többi vállalkozása, önkormányzatai és a BDM klaszter tagjai is jobban megismerhessék az Önök tevékenységeit. Természetesen lehetőség van a rendezvényen csak látogatóként is részt venni. - Végül a klaszter vállalta Törökbálinton egy egységes irányító táblarendszer kialakítását is az önkormányzattal közösen, ez is a két éves projekt része. A projekt zárása jelenleg (2011. április) történik, tehát a BDM klaszter csak 1-2 év múlva lesz fejlődő klaszter, amikor már több közös projekt megvalósításra kerül a klaszter tagokkal közösen. Most is több közös projekt valósult meg, illetve van 56

56 folyamatban, de ez még csak az együttműködés kezdeti szakasza. (10-es számú melléklet) A következő általános és közös tevékenységének tartoznak a BDM klaszter fő szolgáltatásaihoz: - Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása - Klaszterszervezet felépítése, iroda kialakítása és működtetése - Havi rendszerességgel működő Klub és (féléves) konferencia rendezvény működtetése, ahol közvetlen lehetőség nyílik az információcserére, jó megoldások feltárására és adaptálására - Külső előadások, konferenciák, tanulmányutak, külföldi gyártó cégek látogatása és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való közös belföldi vagy külföldi részvétel - Benchmarking klub üzemeltetése (nemzetközi viszonylatban a termékek és szolgáltatási körök pozicionálása, beárazása) - Az üzleti tevékenységéhez kapcsolódó forráslehetőségeket feltáró információszolgáltatás (tőke és támogatás bevonása, pályázatírás) - Tanácsadás nyújtása (kedvezményes fizetős szolgáltatás a tagok erőforrásit igénybe véve); pályázati, jogi, közbeszerzéshez kapcsolódó, könyvelés és adótanácsadás, marketing, stratégiaalkotás, piacelemző és piackutató tevékenység, igényfeltáró kutatások. - Egységes PR- és marketing tevékenység (pl. közös arculat, közös sajtótájékoztatók, valamint szponzorfal építése a bemutatóházon belül) - On-line fejlesztések, SEO és közös weboldal (pl. a projekt honlapján interaktív szakmai reklám, interjú a felelős cégképviselővel, affiliate marketing) - Üzleti környezet fejlesztése közös akciók által, új ágazati kapcsolatok kialakítása, ágazati versenyképesség javítása - Klaszter saját szolgáltatások kifejlesztése és nyújtása (pl. tagok közti üzlet esetén piaci ár használata, a kiskereskedelmi árrést nem használva) - Közbeszerzési tendereken való indulás (pl. együttes ajánlattevőként) - Folyamatos információnyújtás a Klaszter-tagok részére a tagok tevékenységeiről, termékeiről és terveiről (akár közös virtuális piactér) 57

57 - Hírlevél készítés - naprakész információ nyújtása - Tagok közötti üzleti-szakmai koordináció fejlesztése - Partnerkapcsolatok kiépítése a hasonló feladatokat végző külföldi klaszterekkel - Nemzetközi megjelenés biztosítása és elősegítése - Adatbázisok felépítése - Szolgáltatási sztenderdek kidolgozása pl. egységes minősítés (saját minősítés és védjegy ) - A korában akciók végrehajtása a fenntartható fejlődés érdekében (környezetvédelem) - Említett célok eléréseihez eszközök biztosítása Törökbálint, mint megfelelő üzleti környezet A budaörsi kistérségben lévő 2007-ben városi címet kapó Törökbálint ezer lakossal rendelkezik. Kedvező adottságai miatt közlekedési csomópont (M0, M1, M7), közel a fővároshoz (az agglomerációs gyűrűben) népszerű nemcsak az ideköltözni vágyó emberek, hanem a vállalatok körében is. Több ipari ágazat szereplője is Törökbálintot választotta sokszor nem csak logisztikai, hanem kutatás-fejlesztési központjául is, pl: - Egészségipar: Astra Zeneca; GlaxoSmithKline cégcsoport; Janssen-Cilag; Biotest Kft. - Termelő ipar: Magyar Tégla Zrt.; Nestlé Ice Cream; OMÜV. - Telekommunikáció: Telenor Magyarország Zrt Klasztertagok A klasztertagok tulajdonképpen két csoportra oszthatók: az alapító tagokra és a csatlakozott tagokra. A BDM klaszter öt KKV-nak valamint egyéni vállalakozónak minősülő taggal indult el. Ezek rövid jellemzése következik, hogy közelebbről megismerhessük, mely vállalatok voltak úttörőek e téren valamint milyen pozitív eredményeket remélnek a csatlakozástól: 58

58 1) Think Holding Kft. Ingatlanok bérbeadása, hasznosítása, üzemeltetése, ingatlankezelés, illetve irodaház és üzletház bérbeadása.. A svájci tőkebefektetői háttérrel 2005-ben alakult VIV Holding tagja. A Holding számos kiemelt és nagyberuházásban érdekelt, többek között az adonyi intervenciós gabonaraktárakban és dunai kikötőfejlesztésben, valamint e jelentős logisztikai beruházáshoz kapcsolódó kereskedelmi szálláshely, minőségvizsgáló központ. 2) Peak Consulting Kft. Komplex könyvelés, számviteli, jogi és adószakértői tevékenység, adótanácsadás, munkaügyi és egyéb számviteli feladatok, pénzügyi és gazdasági elemzések. A klaszter tagjaként a tevékenységi körében a teljes tanácsadási és szolgáltatási háttér kialakításáért, fejlesztéséért felel. 3) Konkoly Dekor Kft. A Konkoly Dekor kft június 1-jén alakult azzal a céllal, hogy a Törökbálinton és környékén minőségi, gyors dekorációs szolgáltatást nyújtson ügyfeleinek. Az alapító, Konkoly András jó helyismerettel rendelkezik, hiszen régóta a településen él, így szívügyének is tartja, hogy a helyben működő vállalkozásokat segítse munkájával. Ügyfeleit tekintve széles a repertoár, hiszen a kisvállalkozó zöldségestől a hipermarketig vannak megrendelései. Saját eszközparkkal rendelkezik, és a hagyományos dekorációs eljárások mellett, nyitott az új megoldásokra. Álmai között szerepel az optimalizált rétegkiképzéssel rendelkező design-generátor meghonosítása. Ehhez keres partnereket, és ezért lát fantáziát a BDM Törökbálint klaszterben is. 4) Schneider Autóház Kft. A Schneider Autóház Kft. különösen jármű értékesítéssel, márkaképviselettel, szervizeléssel foglalkozik. Jelentős hazai értékesítési tapasztalattal rendelkezik. Klaszterben szerepe főként a kapcsolatépítéssel, szolgáltatások piacra juttatásával van. 5) MBT Kft. Az MBT-t (Masai Barefoot Technology = Maszáj Mezítláb Technológia) Karl Müller svájci mérnök találta fel és 1996-ban sok éves kutatás eredményeképpen az MBT lábbelik piacképesek lettek. Jelenleg több mint 20 országban van jelen a cég, éves forgalma kb. egymillió pár MBT. Az MBT célja, hogy szerte a világon segítsen az embereknek egy egészségesebb, aktívabb 59

59 és boldogabb élet elérésében. Az MBT célja ezért az, hogy ráirányítsa a figyelmet a helyes járástechnikára, melynek az MBT a segédeszköze. A klaszterbe történő bevonásának oka az innovációban való jártasság, a nemzetközi kapcsolatrendszer és a fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás. Feladatai is ezek összefogásához kapcsolódnak. További csatlakozott tagok: 5. PROfirka / Vokány Attila stúdióvezető grafikus - marketing, kommunikácó, pr 6. Projectmine Kft. - gazdasági tanácsadás, forrásszerzés 7. MC Mine Kft. 8. Queen-Site Kft. - marketing, kommunikácó, pr 9. REevolutio Consulting - gazdasági tanácsadás, forrásszerzés 10. Törökbálint Város Önkormányzata - non-profit szervezetek 11. TVÜ Tópark Városközpont Üzemeltető Zrt. - ingatlanfejlesztés szervezetfejlesztés, képzés 13. Infohunter Bt.- informatika 14. VOSZ KMRSZ - szakmai szervezetek 15. Soter- Line Oktatási Központ - szervezetfejlesztés, képzés 16. Infohunter Bt.- ingatlanfejlesztés A klaszter gesztor szervezete azaz amely ellátja a szervezet jogi képviseletét a Think Holding Kft. A gesztorszervezet mindig a klasztertagok közül megválasztott szervezet, mely működhet gazdasági társaságként mint esetünkben vagy akár non-profit vállalkozásként is. Kérdésemre, hogy melyik jellemző: leendő tagok fordulnak a klaszterhez felvételért, vagy tudatosan keresnek potenciális partnereket, azt a választ kaptam, hogy mindkét forma egyaránt előfordul. Mivel ágazati kikötés nincs a klaszter jellegéből adódóan, területileg bárki csatlakozhat, aki a térségben lehetőséget lát. Így nem kizárt az sem, hogy egy messzebb térségben működő vállalat pl. beszállítóként kíván a klaszter tagja lenni, de ténylegesen, helyileg nem itt (Törökbálinton és környékén) működik. 60

60 6.5. Klaszter sikeressége, tevékenysége és céljai A klaszter sikerességének mértékét egy induló klaszternél legjobban a tagok elégedettségével lehet lemérni: hiszen ha a vállalat versenyképessége javul, nő a bevétele, s ez által a térség helyzete is pozitívan alakul. Ezek alapján nagyon fontos az információszolgáltatás is, mind a klaszter mind a térség felé is. A BDM Klaszter piackutatást végzett/végez a törökbálinti térség üzleti életére, piaci lehetőségeire, ill. az önkormányzat vállalakozásokkal történő együttműködésével kapcsolatban kerültek megkérdezésre különböző vállalkozások és magánszemélyek, elsősorban a térségből. A következő funkciók nem jellemzik a BMD Klasztert: - oktatási intézménnyel való kapcsolattartás - K+F tevékenység (ez nem jellemző az üzleti desztinációs klaszterre) - Oktatás, képzések. A klaszter alapításakor kérdőíves megkérdezés történt, hogy milyen szolgáltatásokra tartanak igényt a tagok/ a térség vállalkozásai, mint a klaszter által nyújtott szolgáltatás, és klasszikus képzésre nem volt igény. A klaszter rövidtávú kiemelt célja a térség egységes irányító táblarendszerének kialakítása. A jelenlegi tábla-rengeteg zavaros összképet nyújt, ahelyett hogy megfelelő irányba rendezve logikusan segítené a forgalmat (10-es számú melléklet). A táblák elhelyezésének egységesítésével, a forgalomban tájékozódók átlátható és könnyen értelmezhető információkhoz juthatnak, valamint a vállalatok is egységes arculattal járulnának hozzá a térség megjelenéséhez. Középtávon a cél a tagok folyamatos bővülése, később pedig az akkreditáció (aminek egyébként feltétele két igazolt projekt). 54 Több klaszter bevonásával készült kérdőíves kutatás eredményét (klaszter létrejöttének motivációja, ill. a klaszteren belüli együttműködés típusaival kapcsolatban) a 11-es számú mellékletben található grafikon szemlélteti. 54 Karácsonyi Zoltán (2009, december): (letöltés: ) 61

61 7. Konklúzió és javaslatok A következő években várhatóan Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak majd a klaszterek, hiszen már most felismerhető egy határozott klaszteresedési politika elég, ha csak az Új Széchenyi Tervet említjük. A klaszterek lehetnek a versenyképesség kulcsai, persze csak abban az esetben, ha megtaláljuk, felkutatjuk a potenciális (lehetséges) klasztereket és támogatjuk azokat, amik eddig is jó eredményeket mutattak fel. A versenyképesség egy ország számára leginkább a gazdasági növekedésben nyilvánul meg. A gazdasági növekedést azonban nem elég saját helyzetünkhöz viszonyítani: a globális verseny arra késztet minket, hogy más államok számára is piacképes termékeket és szolgáltatásokat állítsunk elő. Ezen felül versenyképességet részben értelmezhetjük úgy is, mint az állampolgárok számára magas és növekvő életszínvonalat megteremtését garantáló gazdaság ezt a megközelítést támogatja Krugman is. 55 Egy-egy nemzetgazdaság sikerességét sok esetben az országon belüli egyes régiók, húzóágazatok jelentik. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a környezet, a környezet adottságai, az erőforrások földrajzi koncentrációja meghatározzák a régiók gazdasági tevékenységi köreit, versenyben való helytállásuk esélyeit is. Paul Krugman szerint Az egyik legjobb módszer a nemzetközi gazdaság működésének megértéséhez, ha azt kezdjük vizsgálni, hogy mi történik a nemzetgazdaságokon belül. Ha meg akarjuk érteni a nemzeti növekedési ráták közötti különbségeket, jó kiinduló pont a regionális növekedésben megfigyelhető különbségek elemzése; ha meg akarjuk érteni a nemzetközi specializációt, jó kiindulópont a lokális specializációk vizsgálata. 56 Ennek jegyében vizsgáljuk meg, mik lehetnek a jövőbeni Magyarország húzóágazatai, és melyek azok a lépések, amikkel előre haladhatunk ennek érdekében! Először is helyzetelemzést javasolnék, megvizsgálnám a magyar húzóágazatokat, valamint ezek közül is azokat, melyek történelme régebbre nyúlik vissza. Első körben két ilyen ágazatot tudnék kiemelni, az egyik a magyar autóbuszgyártás, a másik pedig a 55 Lengyel Imre: A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (Akadémia Kiadó, 2009) 244. oldal. 56 Krugman: Geography and Trade (1991) Lengyel Imre fordítása: A Regionális versenyképességről; A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (Akadémia Kiadó, 2009) 62

62 termálvizekkel kapcsolatos, ún. gyógy- és egészségturizmus és az ehhez kapcsolódó termékek gyártása. Előbbiben már vannak megtett lépések hazánkban: egy éve megalakult a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter. 57 Hazánkat régebben jelentős innovatív műszaki kultúra jellemezte, buszgyártás folyt (Ikarus) évtizedeken keresztül, de a cég végül nem tudott talpon maradni: 2007-ben befejezte a gyártást ben új autóbusz-családdal lépett piacra az Ikarusbus Kft és a Rába Nyrt, ami annak a jele, hogy van még esély a magyar autóbuszgyártás újraélesztésére. Az állam részéről megfelelő koncepcióval, pl. K+F támogatása pályázati úton, innováció segítése, állami megrendelések növelése valamint a megfelelő képzettségű szakemberek alkalmazásával segíthetné az új (magyar) technológiák elterjesztését. Így nem szorulnánk cseh import buszokra 58 melyek felismerve napjaink trendjét, elektromossággal és nem hagyományos üzemanyaggal működnek hanem a saját fejlesztések kapnának prioritást, Magyarország újra busznagyhatalom lehetne. Ehhez a buszgyártással foglalkozó vállalatok szoros együttműködése szükséges, pl. kollektív alkatrész beszerzések, közös logisztikai központok, megosztott szállítási hálózatok, gyártási szakaszok integrálása valamint a közös K+F+I tevékenységek ellátásában. 59 A magyar gyógyvizek adta lehetőségeket a termékek és szolgáltatások több szintjén is érdemes lenne kihasználni: egyrészt az ebben lévő turisztikai lehetőségeket lehet megemlíteni, az egészségturizmust, amire szintén van már hazai klaszter-példa (Pannon Termál Klaszter). Ezen felül e termálvizekből készült gyógy-készítmények kutatásfejlesztésének támogatásával, nemzetközi körökben elért eredményekkel akár szinergiahatást is elérhetnénk. A régiónkénti (egyes klaszterek) egységes arculatának kialakítása első sorban a tagok, vagyis a gyógy- és termálfürdők, gyógyszállók, szanatóriumok, regionális idegenforgalmi intézmények, tanácsadó cégek valamint a helyi önkormányzatok feladata lenne. A Pannon Termál Klaszter is ezt igyekszik elérni, hiszen a nemzetközi piacon csak együttműködve lehet érvényesülni. Ehhez természetesen megfelelő orvosi-kutatói szakmai csoport szükséges, így a kiindulási pont itt is a megfelelő oktatás, képzés megszervezése. A magyar vizek népszerűsítése nem csak a fürdők, termálvizek ajánlásából állhatna: érdemes 57 (letöltés: ) 58 (letöltés: ) 59 (letöltés: ) 63

63 lenne ezek mellett a magyar ásványvizeket is kiemelnünk. Fontos megemlítenünk, hogy egy 2010-es felmérés szerint, mely az ún. Globális Versenyképességi Index (GCI) szerint osztályoz, hazánk erősségeihez tartozik az egészségügy. 60 E kettő csak példa arra, milyen szemlélet mentén ajánlatos hálózatba tömörülni, koncentrálódni, ha az erőforrások, az ún. input-ok adottak. Mindezek mellé stabil pályázati rendszer, ösztönző lehetőségek kellenek, valamint a másik oldalon képzett klasztermenedzserek. A harmadik szint az érintett környezet szintje, a lakosság, akiket be kell vonni a tervezés folyamatába, hiszen tőlük függ igazán egy-egy innováció sikere: elfogadják-e, használják-e stb. Mint a kutatások mutatják leginkább a nagycégek köré szerveződött KKV-k a legjellemzőbb formái a klasztereknek Magyarországon, ami arra utal, hogy a közép- és kisvállalkozók a multik támogatásra szorulnak, tőlük függenek. A pályázatoknak ösztönzően kell hatnia a vállalkozókra, hogy merjenek nagyban gondolkodni, innovációs törekvéseikre is hangsúlyt fektetve. A pályázati rendszert tehát ennek jegyében kell kialakítani, ügyelve arra is, hogy a megfelelő menedzselést kapjanak a különböző projektek. Összességében tehát kijelenthetjük, hogy szükség van partnerségekre, hálózatokra, hiszen a globális versenyképesség ezeken keresztül valósulhat meg. Pár évtized múlva valószínű, hogy nem is vállalatok, hanem hálózatok versenyéről beszélhetünk majd, s ezek legsikeresebb és meghatározó formái pedig a klaszterek lesznek. Ha a jelenben megvizsgáljuk milyen adottságaink vannak, melyeket tudjuk erősíteni, s milyen módon, akkor a stratégiánkat is tudjuk majd szabályozni a különböző szcenáriók mentén. "Csak akkor várhatni a siker, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszervezzük" Széchenyi István 60 (letöltés: ) 64

64 8. Irodalomjegyzék, források 1. Arató Krisztina Bartal Anna Mária Kónya Márton Nizák Péter: Az Európai Unió Strukturális Alapjai És A Partnerség Elve Magyarországon (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008) 2. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (2003, AULA) 3. Csabina Zoltán (NFÜ, 2007): A pólus program, mint a versenyképesség fejlesztésének eszköze 4. Héjj Tibor: Klaszter- új divatszó, vagy valódi értékteremtő? (2008. jan. 17. Proactive Management Consulting) 5. HVG: Autóipari klaszterek együttműködését segítő uniós program indul (2009.aug.28.) 6. Grosz András: A klaszterorientált fejlesztési politika tapasztalatai Magyarországon c. műve alapján (Ünnepi Dolgozatok. 15 éves a győri közgazdászképzés. Szerk.: Farkas Sz. Győr: Széchenyi István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, ) a_tapasztalatai.pdf 7. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon (Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi kara) 8. Lengyel Imre: A hazai építőipar versenyképességének: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. (Régió Art, Győr 2002.) 9. Lengyel Imre - Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) 10. Lengyel Imre - Rechnitzer János: A regionális tudomány két évtizede Magyarországon (Akadémia Kiadó, 2009.) 11. Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció - Partnerség építés Tananyag (Készítette: Remark 2001 Kft. Szombathely, július 17.) 65

65 12. Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 13. Népszabadság: Klasztert sokan szeretnének, de kevesen csinálnak (2006.márc.8.) 14. Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. Április. Magyar Közigazgatási Intézet) 15. Pólus Program kézikönyv (2009) 17. Radács Edit: KLASZTER: kalandozás a kifejezés körül 18. Regionális Támogatás-közvetítő Közhasznú Társaság (2008.november 28. Kecskemét); Klaszter akkreditáció 19. Új Széchenyi Terv: Tudomány-Innováció 66

66 9. Mellékletek 67

67 1-es számú melléklet Partnerségi problématérkép. KD- régióban lezajlott kutatás alapján ROP- BGF KKK Társadalmi Innováció Kutató Műhely- Nyárády Gáborné, Nagy Judit, Szabó Dániel. o A helyi helyzetfelmérések nem kellően részletezettek, mert a fejlesztési tervek készítésekor a helyzetfelmérésre, települések lakói véleményének, megismerésére fordított szakértelem, és idő nem elegendő. o A projektek vezetői, menedzserei sok esetben nem ismerik azokat a technikákat, amelyekkel ez a hiányosság pótolható lenne. o Az előzőekből adódóan a tervezés alapja nem minden esetben a közösség helyzetértékelése, és a település jövőjének széles körű konszenzuson alapuló elképzelése, ebből adódóan a településeken a kívánatosnál jóval alacsonyabb a tervek megvalósításában motivált helyi szereplők száma.a kevés szereplős projektek kissé belterjesek maradnak, ezért jó helyi mediáció híján a még oly jó szakmai teamek sem kapnak elegendő támogatást ötleteik továbbfejlesztéséhez, így partnerségük gyakran a pályázatokban előírt kötelező partnerségekre korlátozódik. o Sok esetben a projektek pr és kommunikációs hiányossága vezet ún. fejlesztési zárványokhoz. Ennek legfőbb oka, hogy nem történik meg a meglévő tervek széles körben történő kommunikációja, megismertetése, a projekt-ötletek nem egy elfogadott helyi stratégia mentén születnek, és így nincsenek összehangolva sem. Ezért egymásra épülésük, egymást erősítő hatásuk esetleges (nem ismerik az integrált szemléletű projektfejlesztést), kevés helyen keresnek a koncepcióhoz forrást, több helyen a pályázati kiíráshoz koncepciót, ami nem a tartós és bővíthető partnerséget segíti. o A stratégiai és projektcélok, a projekteredmények helyi kommunikációja a módszereket illetően sok helyen gyenge, különösen a kistelepüléseken kevés partnerség-ösztönző elemet tartalmaz, az ezért felelős, vagy munkájukban ezt a hiányt érzékelő személyek segítséget várnának a Régió Fejlesztési Ügynökségétől. o A tervek készítésében még mindig a legtöbb helyen csak érintőlegesen vesznek részt a non-profit szektor, a civil szervezetek, az oktatási és közművelődési intézmények vezetői, a kisebbségiek, az egyházak, ezért a tervekben 68

68 felülreprezentáltak az önkormányzatok beruházási típusú elképzelései, kevesebb a lakosság életminőségének szegmenseire koncentráló elképzelés és integrált partnerség. o A kistérségekben a programozásért felelős, fizetett személyek száma alacsony, sok más (pl. pályázatírás) feladatuk is van, a partnerségi hálózatok célirányosabb szervezésére történő felkészítésüket folyamatossá kell tenni, a KDRFÜ eddigi ez irányú képzési, tréningezési kezdeményezéseit pl. a menedzserek és megbízottak szívesen fogadták. Éppen ezért a Közép-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége által, a Regionális Operatív Program keretében szervezett partnerség-építő képzés eredményességének kulcsa, hogy a képzésben résztvevők ráébredjenek, hogy a partnerségi hálózatok szervezésének egyik legfontosabb eleme éppen az egyes szervezeteket képviselő személyek kompromisszum-és motivációs készsége. A képzési program bevezetőjeként tervezett szakmai konferencia valós operatív programokból kiindulva bemutatja, hogy az eredményes végrehajtáshoz milyen tudásstruktúra, vezetői-szervezői és kommunikációs ismeretek, készségek szükségesek, és milyen módon lehet megszerezni a szükséges kompetenciákat. A sikerrel megvalósított projektek elemzése megalapozza a tréningek szimulációs gyakorlatait. A konferencián kiosztott az egyéni és csoportigényeket felmérőkérdőívek segítségével 69testre szabottabbá tesszük a tréningeket. Az első, 2 napos tréning a személyiség önismeretének fejlesztésére, mentális készségeinek és képességeinek felmérésére, illetve kooperációs készségének fejlesztésére irányul. A második, 3 napos tréning-modul célja egy a régióra és annak kistérségeire adaptálható operatív program keretében a 69roject tervezési és kapcsolatmenedzselési folyamat végigkövetése, a szükséges háttérelemzések, alkalmazandó eszközök, érdekérvényesítési és érvelési technikák, valamint nyilvánosságra hozatal módszereinek gyakorlásával. A Fejlesztési Ügynökség által megjelölt célcsoportok tagjai a trénig végeztével tudatosabban és hatékonyabban használják majd a személyes kommunikáció eszközeit, gyorsabban ismerik fel az egyes helyzetek mögöttes tartalmát, kreatívabb gondolkodásmódjukkal versenyelőnyt szerezhetnek, és ez által könnyebben fognak együttműködni az irányító hatóságokkal és a 69régión belüli gazdasági és civil szervezetekkel. 69

69 2-es számú melléklet Akkreditált klaszterek - Pólus Program Forrás: június 4-től Akkreditált Innovációs Klaszter: Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Havaria Környezet- és Egészségtechnikai Klaszter Közép-Dunántúli Bioenergetikai Klaszter Közép-Magyarországi Régió Befektetési Övezetének Klasztere Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter április 9-től Akkreditált Innovációs Klaszter: ÖKOPolisz Klaszter Pannon K+F+I+O Klaszter PharmAgora Életminőség Klaszter Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter december 18-tól Akkreditált Innovációs Klaszter: Termál-Egészségipari Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter szeptember 22-től Akkreditált Innovációs Klaszter: Biomassza Hasznosítási Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter június 2-tól Akkreditált Innovációs Klaszter: Szennyvíz-technológiai Innovációs Klaszter március 11-től Akkreditált Innovációs Klaszter: 3 P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter 70

70 Első Magyar E-közigazgatási, Informatikai és Innovációs Klaszter Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter november 28-i döntés szerint Akkreditált Innovációs Klaszter: EnIn Környezetipari Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter szeptember 8-i döntés szerint Akkreditált Innovációs Klaszter: Biotechnológiai Innovációs Bázis Goodwill Biotechnológiai Klaszter Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter PharmacoFood Klaszter 71

71 3-as számú melléklet A Gazdasági Minisztérium klaszterpályázatának nyertesei A GM klaszterpályázatának nyertesei (2001; project; millió forint) A klaszter neve A project A megítélt költsége támogatás Közép-magyarországi Autóipari Klaszter 72,6 30,5 Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Észak-alföldi Gazdaságélénkítő Klaszter 36,7 18,3 Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Pápai Hús Élelmiszer-ipari Klaszter Optomechanika Klaszter 50 22,4 Építőanyag-kereskedők Minőségfejlesztési Klasztere Magyar Építőipari Klaszter 50 22,6 Dél-alföldi Textilipari Klaszter Saxon Export Klaszter 51,2 14,9 Forrás: Cégvezetés, X. évfolyam 6. szám (Gazdasági Minisztérium, 2001) 72

72 4-es számú melléklet a. Asbóth Oszkár Húzóágazati Innovációs Program támogatott pályaművei Forrás: b. Hasznosítás orientált kutatás-fejlesztés nagyprojekt támogatott pályaműve Forrás:

73 5-ös számú melléklet Pólus Program: Klaszter fejlődési pálya Forrás: 34. oldal. 74

74 6-os számú melléklet Nyertes pályázatok megoszlása (2009, Pólus Program) Forrás: 50.oldal 75

75 7-es számú melléklet Az innovatív vállalkozások aránya (2009) Forrás: Tudomány-Innováció (Új Széchenyi Terv) 5. oldal 76

76 8-as számú melléklet a. A kormányzatok lehetőségei a klaszterek fejlesztésében Forrás: Porter (2008) 77

77 b. Az üzleti szektor szerepe a klaszterek fejlesztésében Forrás: Porter (2008) 78

78 9-es számú melléklet BDM Klaszter arculati elemei 79

79 10-es számú melléklet Egységes irányító táblarendszer terve 80

80 11-es számú melléklet a. Klaszteralakítás motivációi (%) Ön szerint milyen céllal jött létre klaszterük? (5 legfontosabb célterület) Mintába bekerült klaszterszervezetek száma (n)= 63, válaszok száma:300 Forrás: RTK Klaszter kérdőív 10. kérdés (2008) web.telehaz.hu/szentpeterszeg/ /HEFOP% KLASZTER.pps 81

81 b. Klaszteren belüli együttműködési típusok (%) Milyen jellegű együttműködése volt a klaszteren belül más klasztervállalatokkal? Mintába bekerült klaszterszervezetek száma (n)= 60, válaszok száma:221 Forrás: RTK Klaszter kérdőív 14. kérdés (2008) web.telehaz.hu/szentpeterszeg/ /HEFOP% KLASZTER.pps 82

Assessing Study. InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben. Dr.

Assessing Study. InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben. Dr. Assessing Study InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben 2012 Dr. Nagy Csaba 1 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló...3 1. Bevezetés...7

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs

Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Magyar Közgazdasági Társaság, Ipari és Vállalkozási Szakosztálya Budapest, 2006. december 13. Lehet-e gazdasági fejlődés kisvállalatok és klaszterek nélkül

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon

Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Klaszterfejlesztés múltja és jelene Magyarországon Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszterfejlesztési Iroda 2013.04.15. - Szeged Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon

A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon A klaszterek szerepe az iparági versenyképesség növelésében a Nyugat-Dunántúlon Ea: Szilasi Péter Tamás PANAC Klaszter menedzser A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja - workshop

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon

6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon 159 6. Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon A klaszterek létrejöttének, kialakulásának és fejlődésének, magának

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Az egyetemi innovációs és tudásközpontok határon átnyúló szerepe a tudástranszfer közvetítésében,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben