A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban"

Átírás

1 A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban Az Európai Bizottság 1991-ben indította el a TACIS-t annak érdekében, technikai segítséget nyújtson a FÁK- országok gazdasági átmenetének elősegítésében, a piacgazdaság kiépítésében és a demokratikus intézményrendszer létrehozásában. Kezdetben Mongólia is a TACIS hatálya alá tartozott, 2003-tól azonban az ALA (az EU ázsiai és latin-amerikai regionális segélyprogramja) programhoz sorolták. A TACIS jogi szabályozásának legfontosabb eleme a 99/2000 számú ET rendelet (Council Regulation /EC, Euratom/ No 99/2000 of 29 december 1999): A program célja a piacgazdaság kiépítésének elősegítése valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítése a következő partner országokban: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. Az EU által támogatott programokkal az EU és a partnerországok közös céljait a közös érdekek mentén kell megvalósítani, melyeknek alapjait a Partneri és Együttműködési Egyezményekben (Partnerships and Cooperation Agreements) és a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Egyezményekben (Trade and Economic Cooperation Agreements) már korábban lefektették. A tanácsi rendeletet január 1-je és december 31-e között kell végrehajtani. Az együttműködés területeit a következőkben állapították meg: 1. Az intézményrendszer, a jogrendszer és a közigazgatás reformjának a támogatása: A jogállamiság megszilárdulását elősegítő programok támogatása. A közigazgatási reform támogatása országos, regionális és helyi szinten. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szerveinek a támogatása. A civil társadalmak támogatása. Az oktatás támogatása. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása: A kis- és középvállalkozások segítése. A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltató rendszer fejlesztése. A privatizáció elősegítése. A kereskedelem és a befektetések piac-orientálttá válásának elősegítése. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása: Az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a szociális biztonsági rendszer és a társadalombiztosítási rendszer reformjának a támogatása. A gazdasági szerkezetváltásból keletkező foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítéséhez való segítségnyújtás. 4. Az infrastrukturális hálózat fejlesztésének a támogatása: A közlekedési hálózat kiépítése. A telekommunikációs hálózat kiépítése. A határátkelőhelyek kiépítése. 1

2 5. A környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás támogatása: A fenntartható környezetgazdálkodás fejlesztése. A környezetvédelmi normáknak az EU normáiéhoz való igazítása. Az energiaellátás technológiájának a javítása. 6. A vidéki gazdaság fejlesztésének a támogatása: A vidékfejlesztés jogi keretének kialakításában való segítségnyújtás, beleértve a termőföld magánosítását. A vidéki lakosság oktatásának és képzésének a támogatása. A mezőgazdasági termékek piacra juttatásában való segítség. (+1) Az együttműködés részét képezi a nukleáris biztonság megteremtése is az ezt érintő országokkal, melyen belül a következő prioritásokat állapították meg: A nukleáris biztonság hatékonyságának elősegítése az ezzel kapcsolatos nemzetközi szerződésekkel összhangban. Ez konkrétan az atomerőművek és a hozzájuk kapcsolódó szervek és testületek támogatását jelenti. Ha szükséges, akkor a TACIS-ból az atomerőművek felszerelésének a beszerzését is lehet finanszírozni. A nukleáris hulladék kezelésének a támogatása. Az EU által támogatott nemzetközi kezdeményezések végrehajtásának a támogatása, különös tekintettel a csernobili atomerőműre. A nagyobb hatékonyság érdekében az EU a TACIS-ra szánt forrásokat és pénzeszközöket korlátozott számú, különleges fontossággal bíró és átfogó jellegű (cross-cutting) programokra kell, hogy fordítsa. Ahol szükséges, a kis volumenű projekteket is támogatni kell, hiszen az eddigiekben ezek bizonyultak a legsikeresebbeknek, annak ellenére, hogy pozitív hatásaik csak elszigetelten jelentkeztek. Ennek értelmében az indikatív és az akcióprogramok legfeljebb három, az EU által támogatott együttműködési területre irányulhatnak. Amely országokban indokolt, az EU negyedik együttműködési területként a nukleáris biztonság megteremtését is támogatja. A támogatásoknak tekintetbe kell venniük a partnerországok sajátosságait és eltérő igényeit. A térséget nem szabad homogénnek tekinteni. A TACIS-programoknak elő kell segíteniük a régió partnerországai közötti, valamint a partnerországok és az EU közötti együttműködés. Az együttműködés kialakításának az a célja, hogy a partnerországokat hozzásegítsék ahhoz, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy mely projekteket érdemes megvalósítani országos szinten és melyeket országok közötti, határokon átívelő formában. A TACIS keretében működő programok típusai A TACIS keretében folyósított támogatásokat országos (national), országok közötti (multicountry, interstate), valamint egyéb programokra kell fordítani. Ezek ország-stratégia (Country Strategic Papers), regionális stratégia (Regional Strategic Papers) és funkcionális stratégiai tanulmányok (pl: határokon átívelő stratégia - Cross Border Cooperation SP, nukleáris biztonsági stratégia - Nuclear Safety SP) formájában öltenek testet. Ezek a nagy keretstratégiák két altípusra bomlanak: indikatív programokra (indicative programmes) és akcióprogramokra (action programmes). 2

3 Az indikatív programok három-négy éves időszakot fednek le, és tartalmazzák a szektoriális együttműködés leírását, a célok gyakorlati megvalósítását, a várható eredményeket és a költségbecsléseket. Az indikatív programok a Bizottság és az érintett partnerország(ok) kormányzati szerveinek szoros együttműködésével születnek meg. Az akcióprogramok az indikatív programokon alapulnak, és egy vagy két éves időszakot fednek le az adott partner országokra, ország-csoportokra illetve funkcionális területekre vonatkozóan. Az akció programok az EU által támogatandó projekteket tartalmazzák tételesen felsorolva. Indokolt esetben az indikatív és az akcióprogramokat is lehet módosítani az alkalmazásuk, illetve végrehajtásuk alatti időszakban. A programok mellett kidolgozták az ösztönzési tervet (incentive scheme), amely a TACIS esetében megteremti az EU támogatásaiért folyó versenyt a régió partner országai között. Ennek a bevezetésére azért került sor, hogy javítsák az EU-hoz beérkező projektek minőségét. Az ösztönzési terv egyéves időszakra vonatkozik, és az oda benyújtott projektek elbírálási mechanizmusát és kritériumait is tartalmazza. Mindazonáltal az EU, figyelembe véve a partnerországok adminisztratív kapacitásait, a TACIS-ra szánt pénzeszközök viszonylag kis hányadát fordítja az ösztönzési terv keretében benyújtott projektek finanszírozására. Az ösztönzési terv keretében benyújtott programoknak átfogó (cross-cutting) jellegűeknek kell lenniük, és kapcsolódniuk kell az országos indikatív programokhoz. Az EU által nyújtott támogatás fajtái és eszközei Az EU elsősorban technikai/szakmai segítséget/támogatást kíván nyújtani a TACIS országainak. Az EU támogatásai a következő formákban valósulhatnak meg: Know-how transzfer, képzés. Iparági együttműködések, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei kiépítésének a támogatása. A technikai/szakmai jellegű támogatásokhoz/segítségnyújtáshoz szükséges készletek, szállítmányok és szolgáltatások finanszírozása. A befektetések megvalósításához szükséges technikai/szakmai segítségnyújtás. Az EU a befektetések közvetlen finanszírozásához pénzügyi támogatást is nyújthat: Amennyiben a befektetés több országot érint (cross-border jellegű) és a befektetés társfinanszírozás keretében történik. (A társfinanszírozástól a befektetésfinanszírozás esetén az EU csak nagyon kivételes esetben tekint el.) Amennyiben a befektetés az EU érdekét is szolgálja. Határ-menti infrastruktúra kiépítése, környezetvédelmi infrastruktúra, kis- és középvállalkozások fejlesztésének elősegítése. A legfontosabb pénzügyi rendelkezések: A TACIS-ra 2000 és 2006 közötti időszakra szánt irányadó pénzösszeg 3138 millió euró. A TACIS-ra fordítandó éves költségvetés maximum 20 %-át lehet befektetés-finanszírozásra, és szintén maximum 20 %-át az ösztönző tervre fordítani. A TACIS-ra fordított pénzeszközöket az EU általános költségvetéséből fedezik. A TACIS keretében csak adományjellegű, vissza nem térítendő támogatást lehet folyósítani. 3

4 A pályázatokon való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll az EU-tagállamokból és a partnerországokból származó minden természetes és jogi személy részére. A tanácsi rendelet értelmében a Bizottságnak minden évben jelentést kell írnia a TACIS végrehajtásának állapotáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az egész program értékelését, a támogatott projektek értékelését, a projektek eredményét, valamint a monitoring tevékenységet. A TACIS partnerországaiban óta tapasztalt fejlemények 1. A régió partnerországai között a jövedelmi különbségek növekedtek. 2. A partnerországokon belüli szegénységi különbségek is növekedtek. A növekvő jövedelmi különbségek pedig tovább növelték a sok esetben nemzeti és etnikai feszültségektől amúgy is sújtott országok politikai instabilitását. 3. A TACIS partnerországainak többsége nem WTO-tag. Exportbázisuk szűk, ezért gazdaságilag könnyen sebezhetőek. 4. A partnerországok demokratizálódásában és az emberi jogok tiszteletben tartásában nem sikerült valós eredményeket elérni. Sőt, a kormányzatban növekedtek a tekintélyuralmi elemek, a közigazgatásban gyakran fordult elő az önkényeskedés és a korrupció. A civil társadalom továbbra is gyenge lábakon áll. 5. Jelentős konfliktusok voltak a régió országai között, valamint a régió országain belül is. A TACIS-partnerországokat befolyásoló világpolitikai események óta Az EU május 1-jei bővítésével az Unió határa keletebbre tolódott, és ez folytatódni fog Románia és Bulgária EU csatlakozásával. Ennek következtében geopolitikai értelemben a TACIS országai közelebb kerültek az EU-hoz. Az EU bővítésének hatására régió-specifikus változások álltak be bizonyos közösségi politikákban, elsősorban az EU külkapcsolataiban. A Szélesebb Európa Szomszédsági Politika (Wider Europe Neighbourhood Policy) keretében az EU szorosabb kapcsolatokat kíván ápolni Oroszországgal, Ukrajnával, Belarusszal és Moldovával. A szeptember 11-i események hatására a nemzetközi közösség figyelme a közép-ázsiai térség államaira terelődött. A nemzetközi közösség attól tart, hogy az instabil poszt-szovjet közép-ázsiai államok a terrorizmus melegágyává válhatnak. Az EU szerint elsősorban a terrorizmus terjedésének okait kellene feltárni, eszkalációjának pedig a szegénység csökkentésével lehetne gátat szabni. A TACIS működésének 12 éves tapasztalatából a következő következtetéseket vonta le a Bizottság: 4

5 1. Az EU által finanszírozott TACIS-projektek jelentős mértékben járultak hozzá a térség államainak gazdasági és politikai reformfolyamataihoz. A fejlődés azonban nem bizonyult elegendőnek a kitűzött célok elérésében. Ezért az EU a TACIS új jogi szabályozásában a reform irányában mélyebben elkötelezett államokat kiemelten kívánja támogatni. 2. A TACIS működésének 1999-ig terjedő szakaszaiban az EU elsősorban a gazdasági és politikai átmenettel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra koncentrált. A térség államaiban azonban a kelet-közép-európai államokéhoz képest sokkal erőteljesebb visszaesés következett be. Ráadásul az átmenet többnyire nem zárult le, hanem megrekedt, aminek a hatására rendkívüli mértékű gazdasági visszaesés következett be, amely a szegénység és a társadalmi feszültségek jelentős mértékű megnövekedésével járt együtt. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján az EU elkötelezte magát, hogy az eddigieknél sokkal jelentősebb forrásokat fog fordítani a befektetésekre és különösképpen a szegénység csökkentésére. 3. Az EU elhatározta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a támogatási programok sokkal jobban fognak igazodni az egyes országok sajátosságaihoz. 4. A TACIS-programok hatása nem mindig érte el a kívánatos szintet, aminek okait a következőkben látják: a projektek megvalósítása túlságosan lassúnak, rugalmatlannak, szétforgácsoltnak és komplexnek bizonyult; számos esetben az EU-szakértők szakmai képességei nem voltak megfelelők; valamint a projektek nem mindig reálisan megvalósítható célt tűztek ki. 5. Habár a kis projekt programok (Small Project Programmes) pozitív hatásokat értek el és a fenntarthatóság kritériumának is eleget tettek, ezeknek a pozitív hatásai csak elszigetelten érvényesültek. 6. A több országot átfogó program (Multi-Country Programme) hatásai változóak voltak. Sok esetben ennek a programnak szerény eredményét az EU azzal magyarázta, hogy ezen programot annak komplex és szerteágazó jellege miatt az érintett államok nem tekintették magukénak, aminek következtében az államok motivációja és érdekeltsége a program végrehajtásában leromlott. 7. Az EU bővítésének és az EU jövőbeli külső határain átívelő programok kezelésének és végrehajtásának nehézségei miatt a TACIS CBS (cross-border cooperation) programjait össze fogják vonni az INTERREG-gel (régiók közötti együttműködési programok) és a Phare CBS-szel létrehozván a szomszédsági programokat (Neighbourhood Programmes). 8. Az EU-s fejlesztési pénzek hatékonyabb elköltése következtében 2000-ben elfogadták a TACIS alá tartózó országok esetében is az ország-stratégia koncepciót. 9. A Bizottság különféle segélyezési eszközei közötti koordináció javítása irányába tett lépések ellenére a régiónak a Bizottság által nyújtott támogatások és segélyek (TACIS, költségvetési támogatások, Food Security Programme-ok, ECHO, EIDHR) továbbra is szétforgácsoltak, amelyek lecsökkentik az általuk elérhető pozitív hatásokat és az átláthatóságot. 10. A programok végrehajtására felállított intézmények nem működtek megfelelő hatékonysággal, ezért ezeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni. 5

6 Új hangsúlyok a kibővített EU TACIS programjában A Bizottság értékelése szerint a kibővített EU-nak jelentősen meghosszabbodtak a közös határai Oroszországgal és közvetlen szomszédságba került Ukrajnával és Belarusszal, ezért az elkövetkező években különös figyelmet kell fordítani a TACIS-partnerországokban olyan kérdésekre, mint a jogi és belügyi problémák, a migráció, a személy- és teherforgalom, a szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészet és a határ-rendészet. Ennek megfelelően 2004 és 2006 között a Bizottság ún. szomszédsági programokra 75 millió eurót irányoz elő ban összesen 504 millió euróra vállalt a Bizottság kötelezettséget kiemelten a civil társadalom megerősítése területén. A támogatási összeg mintegy 20 %-át a nukleáris biztonság erősítésére fordították. A környezetvédelem területén kiemelkedő projekt volt a szentpétervári víztisztító megépítéséhez történő 24 millió eurós közösségi hozzájárulás. A segélyprojektek mellett 2003-ban az Európai Befektetési Bank 500 millió euró értékben hitel-garanciát vállalt Oroszország és a nyugati FÁK-országokkal szemben. Az új, feltehetőleg január 1-jétől életbe lépő TACIS-program kulcsfontosságú elemei az eddigi javaslatok alapján 1. Az EU jelenlegi tervei szerint a TACIS két fő célkitűzése a jövőre nézve a következő kellene, hogy legyen: A szegénység csökkentése. Az EU-val való szoros együttműködés a kölcsönös stratégiai érdekeltségű területeken. Az EU differenciált stratégiát kíván követni a TACIS államaival szemben. A régió fejlettebb országaival (Oroszország, Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán) az EU a stratégiai együttműködésre kívánja helyezni a hangsúlyt. A kaukázusi és a közép-ázsiai országok esetében viszont a szegénység csökkentésére irányuló kezdeményezések lesznek a meghatározóak. Moldova esetében, az EU-hoz való közelsége és jelentős mértékű szegénysége miatt, a fenti két megközelítést egyforma súllyal fogják alkalmazni. Minden ország esetében e két fő célkitűzés konkretizálására az ország-stratégiák és az indikatív programok elkészítésekor kerül sor. Az EU-s segítségnyújtás eszköztárát várhatóan kiszélesítik. A jelenleg túlsúlyban lévő technikai/szakmai jellegű segítség mellett sokkal nagyobb szerepet szánnak a befektetések társfinanszírozására, a költségvetési támogatásokra, valamint az EU-s segítséghez szükséges szolgáltatások, szállítmányok és munkák finanszírozására. Az alkalmazandó eszközöket a partnerországok helyzetéhez és az ország-stratégiák céljaihoz kívánják igazítani. 2. Ország-stratégiák, regionális stratégiák és indikatív programok Az ország-stratégiák a jövőben sokkal konkrétabb alcélokat fognak megfogalmazni a jelenlegiekhez képest. Az alcéloknak minden esetben illeszkedniük kell a két fő célkitűzésbe. Az ország-stratégiák összeállításába és az alcélok meghatározásába párbeszéd keretében be kívánják vonni az érintett partnerországokat, a civil társadalmat, az EU valamennyi tagállamát és más fontosabb donorokat, annak érdekében, hogy biztosítsák a komplementaritást. A jövőben követendő alcélok lényegében meg fognak egyezni a jelenlegi együttműködési 6

7 területekben meghatározottakéval (6+1). Minden egyes ország-stratégiában a forráskoncentráció érdekében csak kevés számú együttműködési területet fognak megemlíteni, tehát a jelenlegi maximum 3+1 kibővítésére nem kerül sor. Néhány, az EU által követendő szempont az egyes partnerországokkal folytatott együttműködési területek kiválasztására: Az EU az együttműködési területek közül azokat kívánja támogatni, ahol már megindultak a reformok. Tehát az EU a már folyamatban lévő reformfolyamatokhoz kíván segítséget nyújtani. Amely partnerországok a TACIS-programot sokkal inkább a magukénak tekintik, azok nagyobb valószínűséggel részesülhetnek támogatásokban. Az EU fontolgatja, hogy a tulajdonosi szemlélet (ownership) kritériumának teljesülését részben a partnerországok társfinanszírozási készségéhez köti, legyen az pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulás. Az együttműködési területek kiválasztásakor a komplementaritás elérése érdekében az EU tekintetbe fogja venni, hogy más donorok már milyen területeken működnek együtt az érintett TACIS-partnerországokkal. Néhány, az EU által követendő szempont a konkrét projektek kiválasztására: A Bizottság kevesebb, de nagyobb volumenű és hosszú távú projekteket kíván támogatni. A Bizottság ugyanakkor támogatni kíván a partnerországok közvetlen kérésein alapuló kis volumenű projekteket is. Ezeknek a területei a következők lehetnek: tanácsadás szakpolitikák kialakításához, demokratizálódás, állampolgárság és emberi jogok. Ezt a támogatást esetenként a helyi NGO-k útján nyújtaná. Amennyiben van olyan donorország vagy nemzetközi szervezet, amely egy adott partnerországgal az indikatív programban lefektetett témával kapcsolatban speciális szakértelemmel rendelkezik és/vagy beindított már egy konkrét projektet, akkor a Bizottság megfontolja a közös megvalósítást vagy a már előkészített projekt pénzeszközökkel való támogatását. A EU Magyarország TACIS partnerországaira (Ukrajna, Moldova, Kirgizisztán) vonatkozó TACIS stratégiája és Magyarország bekapcsolódási lehetősége Az EU TACIS Ukrajnával történő együttműködési területei a 2003-ban és 2004-ben: 1. Az intézményi, az igazságügyi és a közigazgatási reform támogatása. a) A jogrendszer, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja. A TACIS fő célja, hogy a fenti elemek reformja oly módon történjen meg, hogy azok megfeleljenek a demokrácia és a piacgazdaság követelményeinek. A gyakorlatba átültetve: segíteni Ukrajnának a WTO követelményeit teljesíteni, erősíteni az ukrán helyhatóságok reform-végrehajtási képességeit, erősíteni a bírói hatalom függetlenségét. b) Határigazgatás és határvédelem. A TACIS fő célja az áruk és az emberek áramlásának megkönnyítése, a határátkeléshez kapcsolódó bűncselekmények megfékezésével egyidőben. A gyakorlatban: a határvédelem erősítésének a támogatása, Ukrajna nyugati határán keletkező torlódások megszűntetésének a támogatása, az embercsempészet, a 7

8 kábítószer-csempészet és az illegális migráció korlátozására irányuló tevékenységek támogatása. c) A civil társadalom, a képzés és oktatás. A TACIS fő célja a demokrácia, a gazdásági reform és a jogállamiság megerősítése a civil társadalom fejlesztésén keresztül. Fő cél továbbá az oktatási rendszer javítása. A gyakorlatban: a felsőoktatási rendszer modernizációja. Az alsóbb szintű oktatás fejlesztése. Az EU és Ukrajna közötti know-how transzfer megkönnyítése. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása. a) A TACIS fő célja az üzlet, a kereskedelem és a befektetések elősegítése. A gyakorlatban: a politikákra vonatkozó tanácsadás és képzés révén a bankok és a vállalkozások teljesítményének a javítása. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása a) A TACIS fő célja a gazdasági átalakulás társadalmi költségeinek a csökkentése. A gyakorlatban: a szociális biztonsági rendszer finanszírozásának és igazgatásának a javítása. Szegény és sebezhető társadalmi csoportok szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése a helyhatóságok és NGO-k bevonásával. A 2004-es akcióprogram a fenti három témában 21 projektet hagyott jóvá Ukrajnára vonatkozóan. A kis projekt-programok (small project programmes) közül pedig a Bizottság három programtervet hagyott jóvá, melyek a következők: Tempus, Institution Building Partnership Programme (IBPP) és a Statisztikai program. Ezen kis projekt-programokra azonban nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, hanem ezeket az EU kompetens szervei hajtják végre. A évi TACIS Ukrán akcióprogram 70 millió eurót irányzott elő a projektek végrehajtására. Moldova esetében az EU 1991 és 1999 között összesen 90 millió EU-s közösségi támogatást nyújtott a TACIS keretében döntően 3 fő területen: élelmiszertermelés és forgalmazás, a magángazdaság fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése. Ebben az időszakban a tagállamok 42 millió euró összegű támogatást nyújtottak, az EDRB pedig 81 millió euró kedvezményes hitelt nyújtott. Az EU-s közösségi támogatás formái: akcióprogramok, kis projekt programok, regionális és a határokon átnyúló programok. Ezek mellett Moldova jelentős hitelt kapott fizetési mérlegének egyensúlyban tartása céljából ban az EU összesen 50 millió euró segítséget adott Moldovának, 25 milliót a nemzeti program keretében, 10 millió ún. makrogazdasági támogatást, 10 millió élelmiszersegélyt és 5 milliót a regionális program keretében. A os időszakot átfogó EU-s ország-stratégia Moldova politikai és gazdasági stabilitásának elősegítését tűzi ki fő célként. Elsősorban a szegénység csökkentésre, a piacgazdaság megerősítése, a gazdasági növekedés ösztönzése és az adósságkezelés segítése a prioritás. Kirgizisztánnal az EU 1999-ben Partneri és Együttműködési Egyezményt írt alá és 2004 között a TACIS keretében 85, az élelmiszer-biztonsági program keretében pedig 104 millió euró összegű segítséget nyújtott. 8

9 Az EU os időszakot átfogó közép-ázsiai stratégiája keretében három területen növeli támogatását: regionális programok, kisrégiós projektek, szegénység-csökkentés. A Bizottság értékelése szerint az EU-támogatások Kirgizisztánban hatékonyak voltak: számottevő eredmények születtek a közigazgatás reformjában, a határellenőrzésben, a kábítószer-csempészet elleni harcban, a szegénység-csökkentés területén. A Magyar Köztársaság Ukrajnára, Moldovára és Kirgizisztánra vonatkozó NEFE-stratégiája illeszkedik az EU vonatkozó ország-stratégiájához és indikatív programjához. Magyarország referenciaként kezelheti az EU Ukrajnára vonatkozó ország-stratégiáját. A beindított magyar projektek teljes mértékben összhangban állnak a évi TACIS-akcióprogramban elfogadott projektek tartalmával. Az eltérés lényegében csak a projektek eltérő volumenéből adódik. 9

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)

Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) 1. Az ALA program alapvető jellemzői Az EU ALA regionális programjának jogi alapja a 2258/96

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG

FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK, Orosz-magyar Gazdasági Fórum, Piac&Profit 2015. május 21 Gyabronka Tibor FÁK Üzleti Klub Magyarország FÁK, sateliták, önállósodó régiók? A

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária

REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN. Dr. Molnár Annamária REGIONÁLIS ÉS EU-s PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK JELENLEG ROMÁNIÁBAN Dr. Molnár Annamária A Nyugati Régio térképe 32.034 km 2 (13,4% a Ro-területéből) 42 város 318 közigazgatási területek 2 10 292 km állami közúthálózat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Határon átnyúló jelleg és hatás

Határon átnyúló jelleg és hatás Két ország, egy cél, Közös siker! Határon átnyúló jelleg és hatás 1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁS SZÜKSÉGSZERŰSÉGE A Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 átfogó célja a határtérség

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS

INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS INNOVÁCIÓ ÉS KÖZBESZERZÉS Dr. Varga Ágnes Nemzetközi és Oktatási Főosztály főosztályvezető-helyettes 2013. május 8. Fenntartható közbeszerzések az Európai Unióban - Célkitűzések Európa 2020 stratégia Intelligens,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben