A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban
|
|
- Irma Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban Az Európai Bizottság 1991-ben indította el a TACIS-t annak érdekében, technikai segítséget nyújtson a FÁK- országok gazdasági átmenetének elősegítésében, a piacgazdaság kiépítésében és a demokratikus intézményrendszer létrehozásában. Kezdetben Mongólia is a TACIS hatálya alá tartozott, 2003-tól azonban az ALA (az EU ázsiai és latin-amerikai regionális segélyprogramja) programhoz sorolták. A TACIS jogi szabályozásának legfontosabb eleme a 99/2000 számú ET rendelet (Council Regulation /EC, Euratom/ No 99/2000 of 29 december 1999): A program célja a piacgazdaság kiépítésének elősegítése valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítése a következő partner országokban: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. Az EU által támogatott programokkal az EU és a partnerországok közös céljait a közös érdekek mentén kell megvalósítani, melyeknek alapjait a Partneri és Együttműködési Egyezményekben (Partnerships and Cooperation Agreements) és a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Egyezményekben (Trade and Economic Cooperation Agreements) már korábban lefektették. A tanácsi rendeletet január 1-je és december 31-e között kell végrehajtani. Az együttműködés területeit a következőkben állapították meg: 1. Az intézményrendszer, a jogrendszer és a közigazgatás reformjának a támogatása: A jogállamiság megszilárdulását elősegítő programok támogatása. A közigazgatási reform támogatása országos, regionális és helyi szinten. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szerveinek a támogatása. A civil társadalmak támogatása. Az oktatás támogatása. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása: A kis- és középvállalkozások segítése. A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltató rendszer fejlesztése. A privatizáció elősegítése. A kereskedelem és a befektetések piac-orientálttá válásának elősegítése. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása: Az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a szociális biztonsági rendszer és a társadalombiztosítási rendszer reformjának a támogatása. A gazdasági szerkezetváltásból keletkező foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítéséhez való segítségnyújtás. 4. Az infrastrukturális hálózat fejlesztésének a támogatása: A közlekedési hálózat kiépítése. A telekommunikációs hálózat kiépítése. A határátkelőhelyek kiépítése. 1
2 5. A környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás támogatása: A fenntartható környezetgazdálkodás fejlesztése. A környezetvédelmi normáknak az EU normáiéhoz való igazítása. Az energiaellátás technológiájának a javítása. 6. A vidéki gazdaság fejlesztésének a támogatása: A vidékfejlesztés jogi keretének kialakításában való segítségnyújtás, beleértve a termőföld magánosítását. A vidéki lakosság oktatásának és képzésének a támogatása. A mezőgazdasági termékek piacra juttatásában való segítség. (+1) Az együttműködés részét képezi a nukleáris biztonság megteremtése is az ezt érintő országokkal, melyen belül a következő prioritásokat állapították meg: A nukleáris biztonság hatékonyságának elősegítése az ezzel kapcsolatos nemzetközi szerződésekkel összhangban. Ez konkrétan az atomerőművek és a hozzájuk kapcsolódó szervek és testületek támogatását jelenti. Ha szükséges, akkor a TACIS-ból az atomerőművek felszerelésének a beszerzését is lehet finanszírozni. A nukleáris hulladék kezelésének a támogatása. Az EU által támogatott nemzetközi kezdeményezések végrehajtásának a támogatása, különös tekintettel a csernobili atomerőműre. A nagyobb hatékonyság érdekében az EU a TACIS-ra szánt forrásokat és pénzeszközöket korlátozott számú, különleges fontossággal bíró és átfogó jellegű (cross-cutting) programokra kell, hogy fordítsa. Ahol szükséges, a kis volumenű projekteket is támogatni kell, hiszen az eddigiekben ezek bizonyultak a legsikeresebbeknek, annak ellenére, hogy pozitív hatásaik csak elszigetelten jelentkeztek. Ennek értelmében az indikatív és az akcióprogramok legfeljebb három, az EU által támogatott együttműködési területre irányulhatnak. Amely országokban indokolt, az EU negyedik együttműködési területként a nukleáris biztonság megteremtését is támogatja. A támogatásoknak tekintetbe kell venniük a partnerországok sajátosságait és eltérő igényeit. A térséget nem szabad homogénnek tekinteni. A TACIS-programoknak elő kell segíteniük a régió partnerországai közötti, valamint a partnerországok és az EU közötti együttműködés. Az együttműködés kialakításának az a célja, hogy a partnerországokat hozzásegítsék ahhoz, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy mely projekteket érdemes megvalósítani országos szinten és melyeket országok közötti, határokon átívelő formában. A TACIS keretében működő programok típusai A TACIS keretében folyósított támogatásokat országos (national), országok közötti (multicountry, interstate), valamint egyéb programokra kell fordítani. Ezek ország-stratégia (Country Strategic Papers), regionális stratégia (Regional Strategic Papers) és funkcionális stratégiai tanulmányok (pl: határokon átívelő stratégia - Cross Border Cooperation SP, nukleáris biztonsági stratégia - Nuclear Safety SP) formájában öltenek testet. Ezek a nagy keretstratégiák két altípusra bomlanak: indikatív programokra (indicative programmes) és akcióprogramokra (action programmes). 2
3 Az indikatív programok három-négy éves időszakot fednek le, és tartalmazzák a szektoriális együttműködés leírását, a célok gyakorlati megvalósítását, a várható eredményeket és a költségbecsléseket. Az indikatív programok a Bizottság és az érintett partnerország(ok) kormányzati szerveinek szoros együttműködésével születnek meg. Az akcióprogramok az indikatív programokon alapulnak, és egy vagy két éves időszakot fednek le az adott partner országokra, ország-csoportokra illetve funkcionális területekre vonatkozóan. Az akció programok az EU által támogatandó projekteket tartalmazzák tételesen felsorolva. Indokolt esetben az indikatív és az akcióprogramokat is lehet módosítani az alkalmazásuk, illetve végrehajtásuk alatti időszakban. A programok mellett kidolgozták az ösztönzési tervet (incentive scheme), amely a TACIS esetében megteremti az EU támogatásaiért folyó versenyt a régió partner országai között. Ennek a bevezetésére azért került sor, hogy javítsák az EU-hoz beérkező projektek minőségét. Az ösztönzési terv egyéves időszakra vonatkozik, és az oda benyújtott projektek elbírálási mechanizmusát és kritériumait is tartalmazza. Mindazonáltal az EU, figyelembe véve a partnerországok adminisztratív kapacitásait, a TACIS-ra szánt pénzeszközök viszonylag kis hányadát fordítja az ösztönzési terv keretében benyújtott projektek finanszírozására. Az ösztönzési terv keretében benyújtott programoknak átfogó (cross-cutting) jellegűeknek kell lenniük, és kapcsolódniuk kell az országos indikatív programokhoz. Az EU által nyújtott támogatás fajtái és eszközei Az EU elsősorban technikai/szakmai segítséget/támogatást kíván nyújtani a TACIS országainak. Az EU támogatásai a következő formákban valósulhatnak meg: Know-how transzfer, képzés. Iparági együttműködések, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei kiépítésének a támogatása. A technikai/szakmai jellegű támogatásokhoz/segítségnyújtáshoz szükséges készletek, szállítmányok és szolgáltatások finanszírozása. A befektetések megvalósításához szükséges technikai/szakmai segítségnyújtás. Az EU a befektetések közvetlen finanszírozásához pénzügyi támogatást is nyújthat: Amennyiben a befektetés több országot érint (cross-border jellegű) és a befektetés társfinanszírozás keretében történik. (A társfinanszírozástól a befektetésfinanszírozás esetén az EU csak nagyon kivételes esetben tekint el.) Amennyiben a befektetés az EU érdekét is szolgálja. Határ-menti infrastruktúra kiépítése, környezetvédelmi infrastruktúra, kis- és középvállalkozások fejlesztésének elősegítése. A legfontosabb pénzügyi rendelkezések: A TACIS-ra 2000 és 2006 közötti időszakra szánt irányadó pénzösszeg 3138 millió euró. A TACIS-ra fordítandó éves költségvetés maximum 20 %-át lehet befektetés-finanszírozásra, és szintén maximum 20 %-át az ösztönző tervre fordítani. A TACIS-ra fordított pénzeszközöket az EU általános költségvetéséből fedezik. A TACIS keretében csak adományjellegű, vissza nem térítendő támogatást lehet folyósítani. 3
4 A pályázatokon való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll az EU-tagállamokból és a partnerországokból származó minden természetes és jogi személy részére. A tanácsi rendelet értelmében a Bizottságnak minden évben jelentést kell írnia a TACIS végrehajtásának állapotáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az egész program értékelését, a támogatott projektek értékelését, a projektek eredményét, valamint a monitoring tevékenységet. A TACIS partnerországaiban óta tapasztalt fejlemények 1. A régió partnerországai között a jövedelmi különbségek növekedtek. 2. A partnerországokon belüli szegénységi különbségek is növekedtek. A növekvő jövedelmi különbségek pedig tovább növelték a sok esetben nemzeti és etnikai feszültségektől amúgy is sújtott országok politikai instabilitását. 3. A TACIS partnerországainak többsége nem WTO-tag. Exportbázisuk szűk, ezért gazdaságilag könnyen sebezhetőek. 4. A partnerországok demokratizálódásában és az emberi jogok tiszteletben tartásában nem sikerült valós eredményeket elérni. Sőt, a kormányzatban növekedtek a tekintélyuralmi elemek, a közigazgatásban gyakran fordult elő az önkényeskedés és a korrupció. A civil társadalom továbbra is gyenge lábakon áll. 5. Jelentős konfliktusok voltak a régió országai között, valamint a régió országain belül is. A TACIS-partnerországokat befolyásoló világpolitikai események óta Az EU május 1-jei bővítésével az Unió határa keletebbre tolódott, és ez folytatódni fog Románia és Bulgária EU csatlakozásával. Ennek következtében geopolitikai értelemben a TACIS országai közelebb kerültek az EU-hoz. Az EU bővítésének hatására régió-specifikus változások álltak be bizonyos közösségi politikákban, elsősorban az EU külkapcsolataiban. A Szélesebb Európa Szomszédsági Politika (Wider Europe Neighbourhood Policy) keretében az EU szorosabb kapcsolatokat kíván ápolni Oroszországgal, Ukrajnával, Belarusszal és Moldovával. A szeptember 11-i események hatására a nemzetközi közösség figyelme a közép-ázsiai térség államaira terelődött. A nemzetközi közösség attól tart, hogy az instabil poszt-szovjet közép-ázsiai államok a terrorizmus melegágyává válhatnak. Az EU szerint elsősorban a terrorizmus terjedésének okait kellene feltárni, eszkalációjának pedig a szegénység csökkentésével lehetne gátat szabni. A TACIS működésének 12 éves tapasztalatából a következő következtetéseket vonta le a Bizottság: 4
5 1. Az EU által finanszírozott TACIS-projektek jelentős mértékben járultak hozzá a térség államainak gazdasági és politikai reformfolyamataihoz. A fejlődés azonban nem bizonyult elegendőnek a kitűzött célok elérésében. Ezért az EU a TACIS új jogi szabályozásában a reform irányában mélyebben elkötelezett államokat kiemelten kívánja támogatni. 2. A TACIS működésének 1999-ig terjedő szakaszaiban az EU elsősorban a gazdasági és politikai átmenettel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra koncentrált. A térség államaiban azonban a kelet-közép-európai államokéhoz képest sokkal erőteljesebb visszaesés következett be. Ráadásul az átmenet többnyire nem zárult le, hanem megrekedt, aminek a hatására rendkívüli mértékű gazdasági visszaesés következett be, amely a szegénység és a társadalmi feszültségek jelentős mértékű megnövekedésével járt együtt. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján az EU elkötelezte magát, hogy az eddigieknél sokkal jelentősebb forrásokat fog fordítani a befektetésekre és különösképpen a szegénység csökkentésére. 3. Az EU elhatározta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a támogatási programok sokkal jobban fognak igazodni az egyes országok sajátosságaihoz. 4. A TACIS-programok hatása nem mindig érte el a kívánatos szintet, aminek okait a következőkben látják: a projektek megvalósítása túlságosan lassúnak, rugalmatlannak, szétforgácsoltnak és komplexnek bizonyult; számos esetben az EU-szakértők szakmai képességei nem voltak megfelelők; valamint a projektek nem mindig reálisan megvalósítható célt tűztek ki. 5. Habár a kis projekt programok (Small Project Programmes) pozitív hatásokat értek el és a fenntarthatóság kritériumának is eleget tettek, ezeknek a pozitív hatásai csak elszigetelten érvényesültek. 6. A több országot átfogó program (Multi-Country Programme) hatásai változóak voltak. Sok esetben ennek a programnak szerény eredményét az EU azzal magyarázta, hogy ezen programot annak komplex és szerteágazó jellege miatt az érintett államok nem tekintették magukénak, aminek következtében az államok motivációja és érdekeltsége a program végrehajtásában leromlott. 7. Az EU bővítésének és az EU jövőbeli külső határain átívelő programok kezelésének és végrehajtásának nehézségei miatt a TACIS CBS (cross-border cooperation) programjait össze fogják vonni az INTERREG-gel (régiók közötti együttműködési programok) és a Phare CBS-szel létrehozván a szomszédsági programokat (Neighbourhood Programmes). 8. Az EU-s fejlesztési pénzek hatékonyabb elköltése következtében 2000-ben elfogadták a TACIS alá tartózó országok esetében is az ország-stratégia koncepciót. 9. A Bizottság különféle segélyezési eszközei közötti koordináció javítása irányába tett lépések ellenére a régiónak a Bizottság által nyújtott támogatások és segélyek (TACIS, költségvetési támogatások, Food Security Programme-ok, ECHO, EIDHR) továbbra is szétforgácsoltak, amelyek lecsökkentik az általuk elérhető pozitív hatásokat és az átláthatóságot. 10. A programok végrehajtására felállított intézmények nem működtek megfelelő hatékonysággal, ezért ezeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni. 5
6 Új hangsúlyok a kibővített EU TACIS programjában A Bizottság értékelése szerint a kibővített EU-nak jelentősen meghosszabbodtak a közös határai Oroszországgal és közvetlen szomszédságba került Ukrajnával és Belarusszal, ezért az elkövetkező években különös figyelmet kell fordítani a TACIS-partnerországokban olyan kérdésekre, mint a jogi és belügyi problémák, a migráció, a személy- és teherforgalom, a szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészet és a határ-rendészet. Ennek megfelelően 2004 és 2006 között a Bizottság ún. szomszédsági programokra 75 millió eurót irányoz elő ban összesen 504 millió euróra vállalt a Bizottság kötelezettséget kiemelten a civil társadalom megerősítése területén. A támogatási összeg mintegy 20 %-át a nukleáris biztonság erősítésére fordították. A környezetvédelem területén kiemelkedő projekt volt a szentpétervári víztisztító megépítéséhez történő 24 millió eurós közösségi hozzájárulás. A segélyprojektek mellett 2003-ban az Európai Befektetési Bank 500 millió euró értékben hitel-garanciát vállalt Oroszország és a nyugati FÁK-országokkal szemben. Az új, feltehetőleg január 1-jétől életbe lépő TACIS-program kulcsfontosságú elemei az eddigi javaslatok alapján 1. Az EU jelenlegi tervei szerint a TACIS két fő célkitűzése a jövőre nézve a következő kellene, hogy legyen: A szegénység csökkentése. Az EU-val való szoros együttműködés a kölcsönös stratégiai érdekeltségű területeken. Az EU differenciált stratégiát kíván követni a TACIS államaival szemben. A régió fejlettebb országaival (Oroszország, Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán) az EU a stratégiai együttműködésre kívánja helyezni a hangsúlyt. A kaukázusi és a közép-ázsiai országok esetében viszont a szegénység csökkentésére irányuló kezdeményezések lesznek a meghatározóak. Moldova esetében, az EU-hoz való közelsége és jelentős mértékű szegénysége miatt, a fenti két megközelítést egyforma súllyal fogják alkalmazni. Minden ország esetében e két fő célkitűzés konkretizálására az ország-stratégiák és az indikatív programok elkészítésekor kerül sor. Az EU-s segítségnyújtás eszköztárát várhatóan kiszélesítik. A jelenleg túlsúlyban lévő technikai/szakmai jellegű segítség mellett sokkal nagyobb szerepet szánnak a befektetések társfinanszírozására, a költségvetési támogatásokra, valamint az EU-s segítséghez szükséges szolgáltatások, szállítmányok és munkák finanszírozására. Az alkalmazandó eszközöket a partnerországok helyzetéhez és az ország-stratégiák céljaihoz kívánják igazítani. 2. Ország-stratégiák, regionális stratégiák és indikatív programok Az ország-stratégiák a jövőben sokkal konkrétabb alcélokat fognak megfogalmazni a jelenlegiekhez képest. Az alcéloknak minden esetben illeszkedniük kell a két fő célkitűzésbe. Az ország-stratégiák összeállításába és az alcélok meghatározásába párbeszéd keretében be kívánják vonni az érintett partnerországokat, a civil társadalmat, az EU valamennyi tagállamát és más fontosabb donorokat, annak érdekében, hogy biztosítsák a komplementaritást. A jövőben követendő alcélok lényegében meg fognak egyezni a jelenlegi együttműködési 6
7 területekben meghatározottakéval (6+1). Minden egyes ország-stratégiában a forráskoncentráció érdekében csak kevés számú együttműködési területet fognak megemlíteni, tehát a jelenlegi maximum 3+1 kibővítésére nem kerül sor. Néhány, az EU által követendő szempont az egyes partnerországokkal folytatott együttműködési területek kiválasztására: Az EU az együttműködési területek közül azokat kívánja támogatni, ahol már megindultak a reformok. Tehát az EU a már folyamatban lévő reformfolyamatokhoz kíván segítséget nyújtani. Amely partnerországok a TACIS-programot sokkal inkább a magukénak tekintik, azok nagyobb valószínűséggel részesülhetnek támogatásokban. Az EU fontolgatja, hogy a tulajdonosi szemlélet (ownership) kritériumának teljesülését részben a partnerországok társfinanszírozási készségéhez köti, legyen az pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulás. Az együttműködési területek kiválasztásakor a komplementaritás elérése érdekében az EU tekintetbe fogja venni, hogy más donorok már milyen területeken működnek együtt az érintett TACIS-partnerországokkal. Néhány, az EU által követendő szempont a konkrét projektek kiválasztására: A Bizottság kevesebb, de nagyobb volumenű és hosszú távú projekteket kíván támogatni. A Bizottság ugyanakkor támogatni kíván a partnerországok közvetlen kérésein alapuló kis volumenű projekteket is. Ezeknek a területei a következők lehetnek: tanácsadás szakpolitikák kialakításához, demokratizálódás, állampolgárság és emberi jogok. Ezt a támogatást esetenként a helyi NGO-k útján nyújtaná. Amennyiben van olyan donorország vagy nemzetközi szervezet, amely egy adott partnerországgal az indikatív programban lefektetett témával kapcsolatban speciális szakértelemmel rendelkezik és/vagy beindított már egy konkrét projektet, akkor a Bizottság megfontolja a közös megvalósítást vagy a már előkészített projekt pénzeszközökkel való támogatását. A EU Magyarország TACIS partnerországaira (Ukrajna, Moldova, Kirgizisztán) vonatkozó TACIS stratégiája és Magyarország bekapcsolódási lehetősége Az EU TACIS Ukrajnával történő együttműködési területei a 2003-ban és 2004-ben: 1. Az intézményi, az igazságügyi és a közigazgatási reform támogatása. a) A jogrendszer, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja. A TACIS fő célja, hogy a fenti elemek reformja oly módon történjen meg, hogy azok megfeleljenek a demokrácia és a piacgazdaság követelményeinek. A gyakorlatba átültetve: segíteni Ukrajnának a WTO követelményeit teljesíteni, erősíteni az ukrán helyhatóságok reform-végrehajtási képességeit, erősíteni a bírói hatalom függetlenségét. b) Határigazgatás és határvédelem. A TACIS fő célja az áruk és az emberek áramlásának megkönnyítése, a határátkeléshez kapcsolódó bűncselekmények megfékezésével egyidőben. A gyakorlatban: a határvédelem erősítésének a támogatása, Ukrajna nyugati határán keletkező torlódások megszűntetésének a támogatása, az embercsempészet, a 7
8 kábítószer-csempészet és az illegális migráció korlátozására irányuló tevékenységek támogatása. c) A civil társadalom, a képzés és oktatás. A TACIS fő célja a demokrácia, a gazdásági reform és a jogállamiság megerősítése a civil társadalom fejlesztésén keresztül. Fő cél továbbá az oktatási rendszer javítása. A gyakorlatban: a felsőoktatási rendszer modernizációja. Az alsóbb szintű oktatás fejlesztése. Az EU és Ukrajna közötti know-how transzfer megkönnyítése. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása. a) A TACIS fő célja az üzlet, a kereskedelem és a befektetések elősegítése. A gyakorlatban: a politikákra vonatkozó tanácsadás és képzés révén a bankok és a vállalkozások teljesítményének a javítása. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása a) A TACIS fő célja a gazdasági átalakulás társadalmi költségeinek a csökkentése. A gyakorlatban: a szociális biztonsági rendszer finanszírozásának és igazgatásának a javítása. Szegény és sebezhető társadalmi csoportok szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése a helyhatóságok és NGO-k bevonásával. A 2004-es akcióprogram a fenti három témában 21 projektet hagyott jóvá Ukrajnára vonatkozóan. A kis projekt-programok (small project programmes) közül pedig a Bizottság három programtervet hagyott jóvá, melyek a következők: Tempus, Institution Building Partnership Programme (IBPP) és a Statisztikai program. Ezen kis projekt-programokra azonban nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, hanem ezeket az EU kompetens szervei hajtják végre. A évi TACIS Ukrán akcióprogram 70 millió eurót irányzott elő a projektek végrehajtására. Moldova esetében az EU 1991 és 1999 között összesen 90 millió EU-s közösségi támogatást nyújtott a TACIS keretében döntően 3 fő területen: élelmiszertermelés és forgalmazás, a magángazdaság fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése. Ebben az időszakban a tagállamok 42 millió euró összegű támogatást nyújtottak, az EDRB pedig 81 millió euró kedvezményes hitelt nyújtott. Az EU-s közösségi támogatás formái: akcióprogramok, kis projekt programok, regionális és a határokon átnyúló programok. Ezek mellett Moldova jelentős hitelt kapott fizetési mérlegének egyensúlyban tartása céljából ban az EU összesen 50 millió euró segítséget adott Moldovának, 25 milliót a nemzeti program keretében, 10 millió ún. makrogazdasági támogatást, 10 millió élelmiszersegélyt és 5 milliót a regionális program keretében. A os időszakot átfogó EU-s ország-stratégia Moldova politikai és gazdasági stabilitásának elősegítését tűzi ki fő célként. Elsősorban a szegénység csökkentésre, a piacgazdaság megerősítése, a gazdasági növekedés ösztönzése és az adósságkezelés segítése a prioritás. Kirgizisztánnal az EU 1999-ben Partneri és Együttműködési Egyezményt írt alá és 2004 között a TACIS keretében 85, az élelmiszer-biztonsági program keretében pedig 104 millió euró összegű segítséget nyújtott. 8
9 Az EU os időszakot átfogó közép-ázsiai stratégiája keretében három területen növeli támogatását: regionális programok, kisrégiós projektek, szegénység-csökkentés. A Bizottság értékelése szerint az EU-támogatások Kirgizisztánban hatékonyak voltak: számottevő eredmények születtek a közigazgatás reformjában, a határellenőrzésben, a kábítószer-csempészet elleni harcban, a szegénység-csökkentés területén. A Magyar Köztársaság Ukrajnára, Moldovára és Kirgizisztánra vonatkozó NEFE-stratégiája illeszkedik az EU vonatkozó ország-stratégiájához és indikatív programjához. Magyarország referenciaként kezelheti az EU Ukrajnára vonatkozó ország-stratégiáját. A beindított magyar projektek teljes mértékben összhangban állnak a évi TACIS-akcióprogramban elfogadott projektek tartalmával. Az eltérés lényegében csak a projektek eltérő volumenéből adódik. 9
Az Európai Unió CARDS programja (közösségi támogatás újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz)
Az Európai Unió CARDS programja (közösségi támogatás újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz) Az Európai Bizottság 2000 decemberében indította el a CARDS programot, melynek a célja, hogy a nyugat-balkáni
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenHATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN
HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
Részletesebbenfejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:
Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenA PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése
csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenHazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára
RészletesebbenA magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei. Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az EBRD közbeszerzési politikával kapcsolatos tevékenységei Budapest, 2011. november Jan Jackholt Igazgató Közbeszerzés European Bank for Reconstruction and Development
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2014/0086(NLE) 5.9.2014 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére az egyrészről az Európai
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenA többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után
A többéves pénzügyi keret (MFF) és a kohéziós politika jövője 2020 után Molnár Balázs helyettes államtitkár Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság Politikai környezet MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenA Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai
A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és
Részletesebben10191/15 pu/ar 1 DG C 2A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 22. (OR. en) 10191/15 COEST 195 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2015. június 22. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9972/15 COEST
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a
RészletesebbenE E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs
E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
Részletesebben***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/0005(COD) 3.2.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenSZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenSvájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, május. Szalóki Flórián Főosztályvezető. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Svájci Hozzájárulás Információs Nap Miskolc és Debrecen, 2008. május Szalóki Flórián Főosztályvezető 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Támogatási területek 1. Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenTransznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenHatáron átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE
Határon átnyúló együttműködési lehetőségek a Bukovina régióban Ádám János Imre SZIE Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. Vándorgyűlése 11. szekció: Határkutatás, politikai földrajz és geopolitika Mosonmagyaróvár
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenAZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
RészletesebbenAz Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)
Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) 1. Az ALA program alapvető jellemzői Az EU ALA regionális programjának jogi alapja a 2258/96
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenINTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenDuna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenNemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei
Nemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (mpringle@apt.ch) Csatlakozás az OPCAT-hez 2012. január 12.
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
RészletesebbenFÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG
FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK, Orosz-magyar Gazdasági Fórum, Piac&Profit 2015. május 21 Gyabronka Tibor FÁK Üzleti Klub Magyarország FÁK, sateliták, önállósodó régiók? A
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenA PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai
A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenTájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok
Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EAC/S19/2019 A radikalizálódás kockázatának kitett fiatalok sportprojektek keretében történő nyomon követése és segítése Ez a pályázati felhívás a 2019. évi munkaprogramnak a 2019. március
RészletesebbenVállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban
Vállalkozások és lehetőségeik az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programban Lelkes Gábor, PhD. Danube EuroConsulting Kft. igazgatója Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke Legnagyobb
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.10.10. COM(2012) 581 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) FELÜLVIZSGÁLT TÖBBÉVES INDIKATÍV PÉNZÜGYI
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 21/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI
Részletesebben