Általános Indokolás. a évi költségvetési terv kialakításához

Átírás

1 Berhida Város Önkormányzata 8181 Berhida, Veszprémi u Általános Indokolás a évi költségvetési terv kialakításához A módosított évi CXCV. törvény 24 -a alapján a évi költségvetési tervezetet elkészítésre került. Rendelkezései a évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvényen, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvényen, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Kormány rendeleten, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény önkormányzati rendeletalkotásra, önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó - előírásai figyelembevételével készültek. Az Államháztartásról szóló évi CXCV törvény 12. -a tartalmazza a tervezés alapelveit. (1) A tervezés célja annak biztosítása, hogy tervezett bevételek közgazdaságilag megalapozottan, a tervezett kiadások kizárólag a közfeladatok megfelelő ellátásához szükséges mértékben kerüljenek jóváhagyásra. (2) Olyan új közfeladat írható elő vagy vállalható, amelynek ellátásához megfelelő pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Ha a tervezés során a pénzügyi fedezet már nem biztosítható, intézkedni kell a közfeladat megszüntetéséről. 1.) Gazdaságpolitikai célok A Kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, a költségvetés 75,4%-os GDP-arányos szinttel számol. 185 A Munkahelyvédelmi Akcióterv, a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon: a foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen megemelkedett.

2 2 A évi központi költségvetés célja a banki elszámoltatás eredményeképpen, hogy több pénz maradjon a családoknál, ezáltal nővekedjenek a lakossági megtakarítások és a fogyasztás, amely ösztönzi a gazdasági növekedést és kedvező hatást gyakorol a költségvetés bevételeire. A Kormány elkötelezett továbbá a pénzügyi stabilitás, a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése mellett. A évi költségvetés főbb célkitűzései a következők: a bankok elszámoltatása, melynek következtében csökkennek a törlesztő részletek, így több pénz marad a magyar családoknál: cél, hogy a lakosság kikerüljön az adósságcsapdából; a pedagógus életpálya-program folytatása; a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell keretében 30%-os bérfejlesztés július 1-től; a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt, adózatlan jövedelmek arányának mérséklése; az Államreform 2 keretében az állami feladatellátás rendszerének áttekintése racionalizálása, a bürokrácia csökkentése és ennek révén megtakarítások elérése; a foglakoztatás bővítése, ennek keretében minél több embert a munkaerőpiac felé kell terelni, melyben a képzésnek, illetve a szakképzésnek van nagy szerepe; a segély helyett munkát elv keretében a közmunka-programokban foglalkoztatottak létszámának és a programok forrásának bővítése; a szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése a bevételi lehetőségeik bővítésével egyidejűleg; a demográfiai helyzet (a társadalom elöregedésének) kezelése, melynek érdekében további, születésszámot támogató intézkedések bevezetése szükséges; a vidék fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdaság élénkítésére, fejlesztésére, munkahelyteremtésére. 2.) Ingyen tankönyv és pedagógus béremelés 2015-ben a köznevelés megújításának folytatása is kiemelt feladat. Minden eddiginél több gyermek jut ingyenesen tankönyvhöz szeptemberétől a korai fejlesztés érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. Mindezek mellett 2015-ben is folytatjuk a pedagógus-béremelést és a duális szakképzési rendszer bővítését. A Kormány már megkezdte a 2030-ig szóló felsőoktatási koncepció megalkotását is. Az

3 3 Önkormányzat kötelező feladata az óvodai nevelés. Az óvoda pedagógusok bérének kifizetéséhez a költségvetési törvény 2. számú mellékletében biztosít átlagbér támogatást az állam. Változás a pedagógus bér számításában: január 1-jétől az illetményalap elszakad a minimálbér összegétől, és az adott év költségvetési törvényében rögzített vetítési alap határozza meg. A évi költségvetésről szóló évi C. törvény határozza meg a szóban forgó vetítési alapot az alábbiakban: 61. Az Nkt. 65. (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja forint. Ez azt jelenti, hogy január 1- jén a pedagógus alapilletmények nem emelkednek. Módosult a köznevelési törvény: A Köznevelési törvénynek az állami fenntartású köznevelési intézmények(általános iskolák) tekintetében a fenntartói-működtetői feladatellátási kötelezettséget lehatároló szakaszai módosultak. Az új törvényi definíció (Nkt pont) pontosította a működtető települési önkormányzat fogalmát. Ezen szakasz alapján a működtető települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Ehhez kapcsolódik az Nkt (3) szakaszának módosítása. (3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek - ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket - bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása. A leírt törvény módosítása alapján a KLIK már kezdeményezte a költség viselés részletes szabályozását tartalmazó megállapodás módosítását, melynek hatásaként évben többlet költség jelentkezik a működtető Önkormányzatoknál.

4 4 3.) Uniós költségvetési források A Kormány célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa. Ez az elkötelezettség már a 2015-ös költségvetésben is jól tükröződik. A cél az, hogy Magyarország az összes rendelkezésre álló uniós forrást lehívja. 4.) Munkát mindenkinek Segély helyett munkát ez a Kormány politikájának alapelve. A Kormány hosszú távú célja az üzleti világgal szorosan együttműködve a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki tud és akar, dolgozhasson. Mindannyiunk érdeke, hogy 2018-ra senkinek se legyen szüksége jövedelempótló támogatásra, mert lesz munkája, amelyből megélhet, sőt gyarapodhat is. 5.) Segélyezés A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz. Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is, a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A legfontosabb változás a Kormány azon intézkedése lesz, mely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek. A Kormány jövőre a közfoglalkoztatásra 270 milliárd forintot szán, 35 milliárd forinttal többet az ideinél. 6.) Béremelések - Megbecsülés a közszolgálati dolgozóknak 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre 44 milliárd forintot biztosít a Kormány. Első ütemben, 2015 júliusában átlagosan 30%-kal nőnek a bérek. A béremelések hatása bruttó 44 milliárd forintot tesz ki.

5 ben is folytatódik a pedagógusok béremelése, a tavalyi átlagos 30%-os emelés után 2017-ig minden évben növekszik az ágazatban dolgozók bére. Az egészségügyben dolgozók is számíthatnak a Kormányra jövőre is. Már negyedik éve, több lépcsőben zajlik az egészségügyi dolgozók béremelése, amelynek egyaránt részesei az ápolók, az orvosok, a szakorvosok, a rezidensek, a háziorvosok, a védőnők és a fogorvosok. 7.) Helyi önkormányzatok támogatása A helyi önkormányzatok központi finanszírozása évben is a korábbi években kialakított az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történik. A struktúra megszilárdítása mellett, a részletek indokolt pontosítása az idei évben is folytatódik, továbbá a év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten. A fenti célok elérése mellett kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése. Mindezek alapján 2015-től érdemben több forrás jut a gyermekek ellátásának intézményeire: emelt összegű támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra és a gyermekek átmeneti ellátását biztosító intézmények fenntartására, illetve tovább javul a bölcsődék finanszírozása. A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is a pénzbeli ellátások, illetve az alapellátások biztosítása.

6 6 Az önkormányzatok kulturális feladatainak ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás biztosításához a központi költségvetés a évben is önálló előirányzaton biztosít támogatást. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét továbbra is a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását a költségvetés a évben is az általános működési támogatások címen támogatja, melynek keretében az önkormányzati hivatal fenntartásához és a településüzemeltetés költségeihez járul hozzá a központi költségvetés. Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat csökkenti az ún. beszámítás. A beszámítás az egyéb kötelező önkormányzati feladatok céljára folyósított támogatás összegét csökkenti összesen ,- Ft összegben. Az önkormányzatot és intézményeit, illetve a kapcsolódó társulási intézményeket összevontan megillető állami támogatás mértéke az 1/a mellékletben részletezettek szerint ,- Ft. 8.) Közhatalmi bevételek A helyi adókból származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad, és helyben járul hozzá a feladatokhoz. A gépjárműadó 40 %-aként az Önkormányzatnál maradó előirányzat ezer Ft-ban került megállapításra. A fentiek figyelembevételével a közhatalmi bevételek várható mértéke ezer Ft. 9.) Működési bevételek Az önkormányzat és intézményei által a kötelező feladatellátás során nyújtott szolgáltatások (pl. étkezési térítési díj bevétel), a vagyonhasznosítás, bérlet során keletkező bevételt, kamatbevételt, szociális étkeztetési, házi gondozási díj bevételeket tartalmaz. Összesen ezer Ft előirányzat került tervezésre. 10.) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Az első lakáshoz jutók támogatásának visszatérítendő összegét tartalmazza a terv, 570 ezer Ft összegben.

7 7 11.) Költségvetési maradvány igénybevétel A költségvetés működési és felhalmozási kiadásainak finanszírozásához szükség van előző évi maradvány igénybevételre. A hiány összege ezer Ft. A hiány részletezését a 2/c. melléklet tartalmazza. 12.) Kötelező feladatellátás Az Önkormányzat elsődlegesen a kötelező feladatainak ellátását tartja szem előtt a lakosság igényeinek kielégítése érdekében a lehetőségekhez mérten minél magasabb szintű közszolgáltatások biztosításával. A saját intézményhálózatán keresztül ellátott feladatok óvodai nevelés, település-üzemeltetési, zöldterület kezelési, köztemető fenntartási, kulturális, közművelődési, igazgatási stb. feladatok finanszírozását a költségvetési maradvány bevonásával várhatóan ez évben is biztosítja. Ezen túl az önként vállalt feladatai közül az alábbiak érintik a 2014-es évet: - bölcsődei ellátás - helyi újság, helyi TV - ingatlan hasznosítási feladatok - civil szervezetek, sport egyesületek támogatása - önkormányzati kitüntetések 13.) Adósságállomány Az Önkormányzat hitelállománnyal nem rendelkezik.

8 8 Részletes indokolás 1. Főösszegek 1. A évi költségvetés főösszegei. Az 1. melléklet a bevételeket, a 2. melléklet a kiadásokat tartalmazza. 2. Bevételek 2. A bevételek jogcímenkénti bontását, a működési költségvetési támogatás részletezését, a címrendet tartalmazza. 3. Kiadások 3. A kiadások részletezését a 2. melléklet tartalmazza. A személyi juttatások, a munkáltatót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatása (szociális támogatások)az egyéb működési célú kiadások, a beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási célú támogatások szerinti bontásban. A hiány összegét állapítja meg működési és felhalmozási célú bontásban. 4. A költségvetés részletezése 4. Tartalmazza a évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31) Kormány rendelet, illetve Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény által előírt mellékleti elemeket. 5. A költségvetés végrehajtásának szabályai 5. Részletezi az Önkormányzat által megállapított előirányzat egyeztetési, átcsoportosítási szabályokat. 6. Rendelkezik a költségvetési szervek foglalkoztatási szabályainak betartásának felelősségéről. 7. Megállapítja a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi juttatásainak Önkormányzati hatáskörbe tartozó elemeit.

9 9 8. Szabályozza a saját gépjárműhasználat feltételeit, a költségvetési szervek dologi kiadásainak növelésének arányát. Kiemeli a karbantartási előirányzatok szükségességét. Részletezi a közművelődési intézmény helyi újságra, a Berhidai Napokra és egyéb önkormányzati rendezvényekre biztosított cél előirányzatait. 9.. Részletezi az Önkormányzat által civil szervezetek, sport egyesületek, Nemzetiségi Önkormányzatok részére nyújtott támogatások keretösszegét és feltételeit. 10. Rendelkezik a viziközmű bérletből, vagyonkezelési díjból származó bevételek céltartalékba helyezéséről a várható felújítások fedezetének biztosítására. 11. kiemeli a munkamegosztás és a feladatvállalás rendjéről szóló megállapodásban rögzített feladatokat. 12. A nettó 20 millió Ft feletti felújítási, felhalmozási tevékenység rendeleti szintű szabályozása a nyertes pályázataink zökkenőmentes lebonyolítása miatt indokolt. 6. Záró rendelkezések 13. A kihirdetés feltételeit rögzíti. Tartalmazza a Közös Hivatal számviteli szabályzatainak, az önkormányzati költségvetési szervek szabályzatainak összhangjának szükségességét. Megállapítja a 249/2012.(VIII.31.) Kormányrendelet 2. -a alapján képzettségi pótlékra jogosultak körét. A polgármester, illetve az alpolgármester hatáskörébe ruházza át az évközben ideiglenesen szabad pénzeszközök betétlekötési hatáskörét a szabályzatban meghatározott személyek pénzügyi ellenjegyzése mellett. Rögzíti a belső kontrollrendszer, belső ellenőrzés működtetésének felelősségi körét. Berhida, február 13. Pergő Margit polgármester