SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 4 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A szervezeti egységek Az intézmény vezetője Az intézmény vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás... 8 III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje A diákönkormányzat és működése A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Intézményi Tanács A Felsőjózsai 4H Klub Egyesület A Rózsavölgyi Gyermekkert Regionális Ökológiai Oktatóközpont, mint intézményegységgel való kapcsolattartás A Munkaiskola Alapítvány Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere IV. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje, hatásköre A nevelőtestület szakmai közösségei A nevelőtestület feladatainak átruházása V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanítási napok rendje Az intézmény munkarendje VI. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az épület egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek és berendezésük használati rendje Az iskolai könyvtár működési rendje VII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETE Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

3 22. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások VIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK,MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei, feladatai IX. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE X. A GYERMEKEK, TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZETETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND XI. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAIA FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI XII. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK XIII. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek ADATVÉDELMI-ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata számú függelé számú függelék számú függelék

4 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete március 03. napján fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó és a működtető többletkötelezettséget vállaló nyilatkozatával, az intézményvezető jóváhagyásának időpontjában napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek, függelékeinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A jóváhagyás előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a szülői szervezet és a diákönkormányzat. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik munkaidőben az igazgatói irodában, továbbá az intézmény honlapján. 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata 4

5 Az intézmény neve: Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola Címe: Oktatási azonosítója: Szakmai alapdokumentuma: IX.3.21 Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként a KLIK része. Képviseletét a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Állami intézményünk fenntartói feladatainak ellátására a Kormány a 202/2012.(VII.27.) Korm. rendelettel a központi hivatalként működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (a továbbiakban KIK) jelölte ki január 1-jétől intézményünk önálló költségvetési szerv státusza megszűnt, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként a KIK költségvetési szerv része. 5

6 Az önkormányzat tulajdonában álló, az intézmény szakmai feladatellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon a KIK ingyenes használatába került. Intézményünk működtetője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. A működtetésre vonatkozó jogok és kötelességek tekintetében az általa e célra alapított, fenntartott költségvetési szervet, vagy gazdasági társaságot kell jogutódnak tekinteni.(2012.évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételről) A fenntartás szakmai működtetést, irányítást jelent, a működtetés az üzemeltetéssel, a köznevelési feladat ellátáshoz szükséges vagyonelemek funkcionális szinten tartásával kapcsolatos feladatokat foglalja magában. Az Nkt. 74. (6a) bekezdése szerint amennyiben az önkormányzat a működtető, a működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani. 1. A szervezeti egységek II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Szervezeti egységnek tekintjük az intézmény tagozatait, munkaközösségeit, a nevelő oktató munkát segítőkkel együtt, valamint az Ökológiai Oktatóközpontot. Magasabb vezetői megbízással látja el feladatát az intézményvezető. Ugyancsak magasabb vezetői megbízással végzi tevékenységét, és segíti az intézményvezető munkáját a két intézményvezető helyettes. Az alsó tagozat, mint szervezeti egység élén az alsó tagozatos intézményvezető helyettes áll, a felső tagozat közvetlen irányítója az általános és felső tagozatos intézményvezető helyettes. Az intézményvezető általános helyettesítését az általános intézményvezető helyettes látja el. Felelős pedagógiai középvezetők: a Pedagógiai Tanács tagjai, a munkaközösség-vezetők a műveltségterületeknek megfelelően. 2.) A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézményi szervezeti vázrajzát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza. 6

7 2. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása ha e törvény másképp nem rendelkezik nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó egyetért. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a nevelőtestület, az intézményt működtető önkormányzat véleményének a kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az intézményvezető jogköre és felelőssége A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai 69. (1-6), a KLIK Elnöki utasításai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét képviseli az intézményt a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek- képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért, szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv, vagy személy hatáskörébe, 7

8 előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a közalkalmazottai felett, tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást szakmai értekezlete hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013 (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében az intézményvezető helyettesre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár minden szükséges esetben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3. Az intézmény vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás 1.) A vezető helyettesek személye Az intézményvezető feladatait intézményvezető helyettesek közreműködésével látja el. A megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető javaslatára a KLIK Debreceni Tankerületének igazgatója adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozatlan ideig, visszavonásig érvényes. Az intézményvezető helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a pedagógusok munkáját. 2.) Az intézményvezető helyettesek jogköre és felelőssége Az intézményvezető helyettesek a munkáját - a vezetők közötti feladatmegosztást figyelembe véve - munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. 8

9 Az intézményvezető helyettesek feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörükre, felelősségük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézményvezető helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény vezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető helyettes hatáskörébe tartozik. 3.) A vezetőség Az intézmény vezetősége az intézményvezetőn az intézményvezető helyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek a félévi és év végi értékelés során. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből átadva ezt szükségesnek látja. A szűk iskolavezetés tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek. A kibővített iskolavezetés tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek, a pedagógiai tanács képviselői, (a szakmai munkaközösségek vezetői). A tárgyalandó téma jellegétől függően véleményezési, vagy egyetértési jogának gyakorlására meghívást kaphat az iskolavezetőség üléseire az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a szakszervezeti vezető, a diákság pedagógusvezetője a DÖNK, ISK, 4H Klub esetében. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken- a pedagógiai tanács ülésein - beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról, konstruktívín részt vesznek a szakmai feladatok előkészítésében, megoldásában. A vezetők és a pedagógiai középvezetők üléseiket általában havonta, vagy szükség szerint tartják. Rendkívüli ülést hívhat össze az intézményvezető, illetve megbízásából az intézményvezető helyettes. Kezdeményezheti soron kívüli ülés összehívását - a szülői szervezetek közül legalább három évfolyam képviselője - a kibővített iskolavezetőség tagjai együttesen 4.) A vezetők kapcsolattartási rendje 9

10 Az intézményvezető, a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség pedagógiai tanácsüléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A munkaközösségek vezetői ennek megfelelően tájékoztatják munkaközösségük tagjait az elhangzottakról, a született döntésekről. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános intézményvezető helyettes, vagy az alsó tagozatos intézményvezető helyettes helyettesíti az intézményvezetőt. Az intézményvezető helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. A kiadmányozás és képviselet szabályai Az intézményre vonatkozó fenti szabályozás a jogszabályokban, valamint KIK Elnökének 2/2013.(I.15.) KLIK utasítása alapján történik. A kiadmányozás az ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek, vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó a felelős. Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, a tankerület igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, az egyéb szabályzatban meghatározott. a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, a közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. 10

11 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Távolléte esetén e jogát átruházhatja az igazgató helyettesre, vagy intézményegység vezetőre. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A képviselet szabályai A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. A médiában való megjelenés rendje a KIK elnökének án kiadott /2013/KIK/01 iktatószámú tájékoztatása szerint történik Az intézményvezető feladat-és hatásköréből átadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az általános intézményvezető helyettes számára a felső tagozaton tanító pedagógusok és a NOKS dolgozók szabadságának engedélyezését az alsó tagozatos intézményvezető helyettes számára az alsó tagozaton tanító pedagógusok szabadságának engedélyezését az általános intézményvezető helyettes számára a felső tagozat órarendjének készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, az alsó tagozatos intézményvezető helyettes számára az alsó tagozat órarendjének készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, A Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolában a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 2. sz. melléklete alapján az alábbi munkakörök léteznek: Pedagógus munkakörök: tanító tanár könyvtáros tanító fejlesztő pedagógus Nevelő- és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök: 11

12 iskolatitkár pedagógiai asszisztens rendszergazda laboráns A munkaköri leírás minták tartalmazzák ezen túlmenően : az intézményvezető helyettes munkaközösség vezető osztályfőnök diákönkormányzatot segítő tanár iskolai sportkör vezetését ellátó tanár A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 2. sz. függelék: munkaköri leírás-minták III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, SZERVEZETI EGYSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK Az iskolaközösség kapcsolattartásának rendje Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak, valamint az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, a Felsőjózsai 4H Klub Egyesület elnökének és kuratóriumi tagjainak az összessége. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő közalkalmazott. A pedagógusok és a pedagógus végzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát segítő dolgozók alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 1.) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 12

13 Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 2.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések, stb. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni. A vezetők és az iskolatitkár minden héten egyszer tartanak vezetői megbeszélést, általában a hét első munkanapján. A vezetők az ellenőrző tevékenység révén valamennyi dolgozóval tartják a kapcsolatot. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 4. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1.) Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető helyettesek és a pedagógiai tanács véleményét figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 13

14 Bontott, vagy a tanulók képességei szerint szervezett tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyekre a Pedagógiai program ezt tartalmazza az intézményi órakeret függvényében. Az osztályközösségek döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, - döntés az osztály belügyeiben. 2.) A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, tanévenként havonta egy alkalommal, amelyen az iskola valamennyi tanulója részt vesz. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 5 nappal egyeztetni kell az iskolavezetéssel. A diákközgyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, az elkövetkező időszak várható feladatairól. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Ott kerülnek átadásra a jutalmak, kitüntetések és az elmarasztalások is. A diákok kérdéseire, kéréseire az intézményvezetőnek helyben, esetleg 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az intézményvezető kezdeményezi. 3.) A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor keletkezett. 2. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 3. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az 2. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és az iskola állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat 14

15 részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 15

16 5. A diákönkormányzat és működése 1.) A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rend szerint végzi tevékenységét. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákönkormányzati vezetőjét, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott diák önkormányzati vezető látja el. 2.) A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi és kezdeményezési joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 120. (1-10.) szerint. 3.) A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi továbbítja a KIK felé a diákönkormányzat működéséhez szükséges azon költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév november 30-ig saját költségvetésként megfelelő indoklással előterjeszt. 4.) A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákok képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. Az Iskolai Diákönkormányzat vezetője képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, esetlegesen a szülői szervezet értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákönkormányzati képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkatervének melléklete tartalmazza. 16

17 Az időpont az iskolai információs falán, valamint a honlapján is közzétételre kerül. A diákönkormányzat minden tanévben szervez olyan fórumot, ahol az osztályok diákönkormányzatának vezetői, felnőtt vezetőjük és az igazgató van jelen. A tanulók előre leadott, és a helyszínen feltett kérdéseikre annak jellegétől függően azonnal, esetleg egy héten belül választ kapnak. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni /Nkt. 48. (4), 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 120. /: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulói közösségeket érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény SZMSZ-e nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 5.) Az iskolai Diáksportkör és tagsága, kapcsolattartásának formája és rendje 5.1.) A diáksportkör és tagsága A diáksportkör neve: Gönczy Pál Iskolai Sportkör Alapításának éve: Mez színe: kék-fehér 5.2.) A Gönczy ISK működési feltételei Az intézmény tanévenként a megadott helyen és időben biztosítja a sportkör zavartalan működésének feltételeit. A sportkör az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A mindenkori tantárgyfelosztás tartalmazza a tanévente térítésmentesen tartható foglalkozások számát és jellegét. Az iskolai sportkör vezetője feladatellátásához évente munkatervet, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott támogatáshoz költségvetést készít, melyet az igazgatóhoz nyújt be jóváhagyásra. Felhasználása és elszámolása a KIK szabályai szerint történik. Tevékenységéről félévente beszámolással tartozik az iskolavezetés és a tantestület felé. 5.3.) Az iskolai sportkör és az intézmény közötti kapcsolattartás Az ISK felnőtt vezetője és/vagy diák vezetője folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. A felnőtt vezető képviseli az ISK közösségét az iskola vezetőségi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. 17

18 5.4.) Az iskolai sportkör tevékenységét a hatályos rendelet szabályozza. Az iskolai sportkörnek bármely iskolai tanuló tagja lehet. Diák vezetőjét évente választják a tanulók a diákönkormányzat közgyűlésén. Felnőtt vezetőjét a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató bízza meg. A megbízatás megszűnésére a munkaközösség vezetőkre jellemző eljárásrend érvényes. 6. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje 1.) A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek-tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók nagyobb csoportjának meghatározását a házirend tartalmazza. A szülői szervezet osztályközösségenként két fő delegált, képviseleti úton választott szülőből áll. Üléseit évente 4-5 alkalommal, ill. szükség szerint tartja a választott testületek által kialakított munkarend szerint. A Szülői szervezet az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen veheti igénybe. Szülők jogai, kötelességei Az idevonatkozó rendelkezéseket a Nemzeti Köznevelési törvény a tartalmazza, valamint a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a. A szülői szervezet véleményezési joggal való felruházása A szülői szervezet véleményét kell kérni: A Házirend elfogadása előtt Az intézményi SZMSZ elfogadása előtt Adatkezelési szabályzat elfogadása előtt az iskolai éves munkaterv elfogadása előtt a tanév rendjének elfogadása előtt az iskolában folyó hit - és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása előtt a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 2.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás 18

19 Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek képviselői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként kétszer, illetve szükség szerint hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A tanév elején egyezteti vele a szülői szervezet éves munkatervét. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény - a köznevelési törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeresen szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként általában három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szülői értekezletek és fogadóórák rendje - egy tanévre előre - szeptember első hetétől kezdődően az iskola honlapján megtalálható. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként közös és egyéni időpontú szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi egyéni fogadóórára. Ha gondviselő más időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 3.) A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos bélyegzővel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. 19

20 Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők, tanulók, és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola honlapján tájékozódhatnak, de az intézmény vezetőjétől, valamint intézményvezető helyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott, az iskola honlapján is közzétett intézményvezető, intézményvezető helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai programja, nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya az alábbi helyeken fellelhető: az iskola honlapján, az intézményvezetőnél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek /tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak/ meg kell ismernie. A házirend megtekinthető: az iskola honlapján, az intézményvezetőnél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél. A Házirend egy példányát az első osztályos tanulók és szüleik a tanévnyitó ünnepségen vehetik át, ünnepélyes keretek között. 7. Intézményi Tanács 1. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (NKT.73. (3-5) 2. Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. Intézményünkben ilyen típusú Intézményi Tanács működik. 3. Az Intézményi Tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartással jön létre, a hatósági nyilvántartást a Kormányhivatal vezeti. 4. Székhelye azonos az iskola székhelyével. 20

21 Az Intézményi Tanács tagjainak megválasztása 1. A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. 2. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. 3. Az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőjét DMJV Önkormányzata delegálja. 4. Ha az Intézményi Tanács szülői, nevelőtestületi, képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az intézmény vezetője a felelős. 5. Az Intézményi Tanács elnökből, és két tagból áll. Képviseletét az elnök látja el. Az Intézményi Tanács működése Az Intézményi Tanács ügyrend alapján működik, melyet a Kormányhivatal dolgozott ki egységesen az Intézményi Tanácsok számára. Az Intézményi Tanács az elfogadását követő 15. napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, aki hatósági nyilvántartásba veszi. Az Intézményi Tanács jogköre Az Intézményi Tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 1. Az Intézményi Tanács dönt a működés rendjéről és programjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza (6) 2. Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (7) Az Intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 8. A Felsőjózsai 4H Klub Egyesület A Felsőjózsai 4H Klub Egyesület önálló civil szervezet, tevékenységét alapító okirata szerint végzi. Az iskolával együttműködik a pedagógiai program megvalósításában, az Ökológiai Oktatóközpont működtetésében. A 4H és az intézmény közötti kapcsolattartás 21

22 Az iskola tanuló és felnőtt közösségei (DÖNK, ISK, 4H) zavartalanul együttműködnek. A gyermekközösségek megállapodtak működési területük kialakításában. A tanulók egyidejűleg több tanulóközösség tagjai is lehetnek. A 4H Klub munkáját a közgyűlésen választott felnőtt vezetőség segíti, akik - a 4H megbízása alapján - eljárhatnak annak képviseletében. A 4H felnőtt vezetője és/vagy a diákvezető folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A 4H felnőtt vezetője képviseli a Klub közösségét az iskola vezetőségi, nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A klubtagok egyéni gondjaikkal, kérdéseikkel, ötleteikkel közvetlenül is felkereshetik a Klub felnőtt vezetőit, illetve az iskola vezetőit az ismertetett fogadóórán. A Felsőjózsai 4H Klub az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen veheti igénybe. 9. A Rózsavölgyi Gyermekkert Regionális Ökológiai Oktatóközpont, mint intézményegységgel való kapcsolattartás Az objektum a valóságban az intézmény Rózsavölgy u. 23 sz., valamint a Rózsavölgy u sz. alatti telephelyén működik, mely a Gönczy Pál Általános Iskola egyedi intézményi arculatának meghatározó részét képezi, a hozzá kapcsolódó oktató-nevelő programmal együtt. Az iskola környezeti nevelési tevékenységéért 2005-ben ökoiskola címet adományozott az Oktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A három évre érvényes megkülönböztető címet 2008-ban újra elnyerte az iskola ugyanezen minisztériumoktól, majd 2011 óta örökös ökoiskola. Az Országos Ökoiskola-hálózatban a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola az észak-alföldi régióban fontos szerepet tölt be. 10. A Munkaiskola Alapítvány A Munkaiskola Alapítvány önálló civil szervezet, tevékenységét alapító okirata szerint végzi. Az iskola diákjainak esélynövelését segíti elő. Az alapítvány az intézmény közötti kapcsolattartás Az alapítvány munkáját a nevelőtestület, a NOKS dolgozók, a szülői közösség bármely tagja önkéntesként segítheti. Az alapítvány kuratóriumának tagjai folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény vezetőjével. A Munkaiskola Alapítvány az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen veheti igénybe. 11. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1.) A külső kapcsolatok célja, formája és módja 22

23 Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Az iskola külső kapcsolatrendszerében fontos helye van a pedagógiai szakmai szolgáltatóknak, akik az iskola, a pedagógusok számára szervezett, önkéntesen igénybe vehető szakmai támogatással az iskola működtetése, fejlesztése során jelentkező problémák megoldásához nyújtanak segítséget. A pedagógiai szakmai szolgáltatások körébe tartozik a szaktanácsadás, a pedagógusok továbbképzése. A pedagógiai szakmai szolgáltatások révén leginkább a megyei pedagógiai intézetekkel van kapcsolatunk, ill. az országos hatókörű szakmai fejlesztő-kutató intézetekkel. Főként az utóbbiak közreműködésével számos programfejlesztést, innovációt tudtunk kiteljesíteni, pl. a debreceni, a miskolci, a szegedi egyetemmel, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel. A pedagógiai szakszolgálat a tanulásukban, beilleszkedésükben akadályozott gyermekek megsegítésében jelent fontos külső szakmai kapcsolatot. A referenciaintézményi státusszal, a minősített jó gyakorlatok terjesztésével, az Országos Tehetségprogramban Akkreditált Kiváló Tehetségpontként, a Tehetségsegítő Tanácsok Országos Kollégiumában, az Országos Ökoiskola Hálózatban, a Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjában való részvétellel kiemelkedő szerepe van a külső kapcsolatoknak, a hálózati együttműködés folyamatos bővítésének. Ez a széleskörű nyitott kapcsolatrendszer teszi lehetővé iskolánk saját fejlesztésű tehetséggondozó programjainak és értékeinek országos hírűvé válását, az egymástól való tanulás rendszerében a saját pedagógiai-szakmai gazdagodásunkat. A Debreceni Ökoiskolák együttműködése, a Debrecen Városi Kincseink Tehetséggondozó programban való együttműködés - különös tekintettel a természettudományos modul irányítására-, szintén a rendszerben gondolkodást, az együttműködések, külső kapcsolatok megerősítését szolgálják. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2.) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. 23

24 Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával Az intézmény működtetőjével A Józsai Településrészi Önkormányzattal és polgármesteri hivatallal A megyei és városi pedagógiai és szakmai szolgáltató szervezetekkel o A helyi oktatási nevelési intézmények vezetőivel és nevelőtestületeivel o A területileg illetékes Pedagógiai szakszolgálattal o A Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel A debreceni közművelődési intézményekkel A Debreceni Egyetemmel A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságával A Nagyerdei Kultúrparkkal Az alábbi társadalmi egyesületekkel o Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége o Országos Tehetségpont Hálózat o Magyar Tehetséggondozó Társaság o Tehetségsegítő Tanácsok Országos Kollégiuma o Magyar Pedagógiai Társaság o Az Országos Ökoiskola hálózat intézményei o Junior Achievement Magyarország diákvállalkozások egyesülete o Magyar Hospice Alapítvány o Technika tanárok Országos egyesülete o Józsai Településfejlesztő Egyesület o Józsáért Alapítvány A történelmi egyházak (római, görög katolikus és református) helyi gyülekezeteivel Az iskolát támogató Munkaiskola Alapítvány kuratóriumával. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A Rózsavölgyi Gyermekkert Regionális Ökológiai Oktatóközpont kiemelt kapcsolatot tart fenn a Debrecen városi óvodákkal és köznevelési intézményeivel. A tanulók iskola-egészségügyi orvosi ellátásának biztosítása érdekében az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a Felsőjózsai gyermekorvosi rendelő illetékes egészségügyi 24