Energianyeréssel kombinált innovatív szennyvízkezelési eljárások
|
|
- Tamás Pataki
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BAI Attila GABNAI Zoltán Energianyeréssel kombinált innovatív szennyvízkezelési eljárások Innovative waste water treatment methods with energy production Debreceni Egyetem, GVK, 4032 Debrecen, Böszörményi u Tartalmi kivonat A gazdasági fejlődéssel és életszínvonal-növekedéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik a termelődő szennyvíz és a felhasznált energia mennyisége, valamint szigorodnak a szennyvíz-tisztításra és energiafogyasztásra vonatkozó jogszabályok, ezért együttes alkalmazásuk vizsgálata feltétlenül indokolt. Hazánkban a szennyvíztisztítás során az összes szennyvíz-mennyiség háromnegyedének tisztítását a legkomolyabb elvárásoknak is megfelelő III. tisztítási fokozattal végzik, kiegészítve a mechanikai és biológiai tisztítási lépcsőt. A cikkben felsorolt természetbarát módszerek közül jelen tanulmányunkban a biogáz-eljárással kombinált zárt ciklusú alga-előállítással foglalkozunk részletesen. A többi, számításba vehető eljáráshoz képest az algaalapú szennyvíz-tisztítás ugyan költségesebb, de képes hosszú távon, a leginkább környezetbarát módon megoldani az ártalmatlanítást, egyúttal kellő rugalmasságot biztosít a végtermékek jövőbeni hasznosítására (biogáz-alapanyag, takarmány, bio-üzemanyag, esetleg ezek kombinációja) is. A biogázüzemi visszatáplálás a többi algahasznosítási lehetőséghez képest a legkisebb tőke- és energiaigényű, külön marketingmunkát nem igénylő, piaci kockázatokkal nem terhelt lehetőség, egy környezeti szempontból kiváló, gyakorlatilag hulladék nélkül üzemelő alternatíva, amelynek azonban gazdasági eredményei hasonlóan a többi, kifejezetten hulladékkezelési eljáráshoz szerények. 1 t átlagos összetételű nedves alga-biomasszából jóval több és nagyobb értékű biogáz (59,5 Nm3, illetve 4463 Ft) nyerhető ki, mint egy tonna átlagos szennyvízből (3,5 Nm3, illetve 263 Ft). A szennyvíz azonban értéktelen, sőt környezetre ártalmas anyag, míg az alga jóval értékesebb formában (biodízelként, elvileg takarmányként) is hasznosítható. Bevezetés 25
2 Napjainkban a települési és üzemi szennyvíztisztító telepeknek egyre komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük a szennyvíztisztítás- és kezelés terén. A vízkészlet állapota, annak minősége döntő fontosságú, amelyet a fokozódó emberi tevékenység igen komolyan veszélyeztet. A szennyvíz a tisztítási folyamat végén az élővízbe kerül, így megfelelő mértékű tisztítása kiemelt jelentőségű. Nagy fontossággal bír a megfelelő tisztító hatást kifejtő, hatékony, egyben környezetileg és energetikailag is előnyös technológiák alkalmazása, mint a fenntartható vízgazdálkodás felé tett lépések. A szennyvíz energetikai hasznosítása lehetővé teheti egyúttal a szennyvíztelep energia-igényének csökkentését, esetleg piacképes végtermékek előállítását. A téma aktualitását, jelentőségét a következő tényezők is alátámasztják: A gazdasági fejlődéssel és életszínvonal-növekedéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik a termelődő szennyvíz és a felhasznált energia mennyisége. A szennyvíz-tisztításra és energiafogyasztásra vonatkozó előírások, jogszabályok szigorodása országos és üzemi szinten is. Szennyvízelvezetés és tisztítás helyzete Magyarországon Az Európai Közösség külön irányelvben fogalmazta meg a 2000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés feletti települések kötelezettségeit a szennyvíz-gyűjtésre és tisztításra vonatkozóan, illetve a gazdaságosabb működés elérésének érdekében szennyvízelvezetési agglomerációk kerültek lehatárolásra, amelyről a Nemzeti Település Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szól, a vonatkozó rendelettel együttesen (VM, 2010). Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásai alapján évente millió m 3 kommunális szennyvíz tisztítása történik a közüzemi szennyvíztisztító telepeken. Az egyre szigorodó elvárásoknak és vízvédelmi törekvéseknek megfelelően elmondható, hogy az utóbbi években jelentős javulás volt megfigyelhető a tisztítási tevékenység minőségét illetően. Ezt bizonyítja az alábbi, 1. számú ábra, amelyen az utóbbi tíz év vonatkozásában figyelhetjük meg a tisztítási minőség javulását a tisztítási fokozatok arányában. 26
3 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% III. tisztítási fokozattal is Biológiailag is Csak mechanikailag 1. ábra: Az alkalmazott tisztítási fokozatok alakulása Magyarországon Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, saját szerkesztés A fenti ábrán jól megfigyelhető az utóbbi tíz évben bekövetkezett fejlődés a szennyvizek tisztításában ben a szennyvíz-mennyiség 37%-a csak mechanikai, további 43%-a a mechanikai tisztításon (I. fokozatú tisztítás) túl biológiai tisztítási lépcsőn (II. fokozatú tisztítás) is átesett, és csupán körülbelül 20%-ánál végeztek III. tisztítási fokozatú tisztítást. Az arány az utóbbi évekre megfordult, a szennyvíztisztítás során az összes szennyvízmennyiség háromnegyedének tisztítását a komolyabb elvárásoknak is megfelelő III. tisztítási fokozattal végzik, az előző két tisztítási lépcsőt kiegészítve. A korábbiakban említett, közel 500 millió m 3 -es éves szennyvíz-mennyiségen túl a nagyobb mezőgazdasági és ipari üzemek oldaláról is jelentős mennyiségű szennyvíz termelődik, szintén szigorú tisztítási kötelezettséggel. A keletkező szennyvíz tisztítására, kezelésére napjainkban technológiák széles köre ismert és alkalmazott, a hagyományos, legszélesebb körben alkalmazott technológiáktól kezdve az innovatív, újszerű, illetve természetközeli szennyvíztisztítási megoldásokig. Az alkalmazható technológiák rövid ismertetése Hagyományos technológiák 27 27
4 Jelenleg hazánkban az aerob rendszerű eleveniszapos technológia a leginkább elterjedt, e tisztítási eljárás alkalmazásával történik a szennyvíz-mennyiség körülbelül 90%-ának tisztítása. Az eleveniszapos rendszer egy konkrét struktúrát jelent a biológiai szennyvíztisztító telepek felépítésére vonatkozóan. Az eljárás során a mechanikai tisztítási lépcsőt követően mikroorganizmusok segítségével történik a szerves anyagok eltávolításának meghatározó része, aerob környezetben. Az organizmusok szervesanyag-lebontást végeznek. Az eleveniszap pedig ezen mikroorganizmusok szuszpenziója, amely az előülepítőből származó iszaptól elsősorban abban különbözik, hogy nagy hányada olyan szervezet, amely az eleveniszapos medencébe vezetett szennyvíz tápanyagait hasznosítja. Az eleveniszap olyan vegyes biológiai kultúra, amelynek képesnek kell lennie megbirkózni a szennyvízzel érkező különböző kémiai összetételű, illetve molekula-, vagy részecskeméretű szerves anyagféleségek rendkívül széles skálájával. (Kárpáti Á., 2007). Természetközeli megoldások Az egyes természetközeli tisztítási megoldások a természet öntisztulási képességén, folyamatain alapulnak. Ezek lehetnek szárazföldi-, illetve vízi rendszerek, továbbá speciális mesterséges lápok. A szárazföldi rendszerek (szennyvíz-öntözés, csörgedeztetés, szikkasztás) a szigorú környezetvédelmi előírások, határértékek miatt elsősorban csak a szennyvíz utókezelésére, a tisztított szennyvíz elhelyezésére alkalmasak. A vízi rendszerek közül megemlíthetők a nyílt vízfelszínű, sorban elhelyezett lagúnák és tavak, valamint az úszónövényes megoldások. Következő csoport az ún. mesterséges lápok, amelybe a gyökérzónás rendszerek, illetve a szabad felszínű lápok tartoznak (KVVM, 2006). A nyugati országokban számos jól működő példa ismert. Magyarországon mintegy db természetközeli telep létezik, amelyek közel fele már nem, illetve nem megfelelően üzemel (KVVM, 2005). Ezen szennyvíztisztítási eljárások közös jellemzője, hogy általában a kisebb települések, üzemek keletkező szennyvíz-mennyiségének tisztítását hivatottak végezni, jellemzően ahol nincs kiépített csatornahálózat, vagy kis mennyiségű szennyvíz keletkezik. Fontos tényező, hogy viszonylag alacsony ráfordítással valósíthatók meg, üzemeltetési költségeik minimálisak és a tájba illeszkednek. A természetközeli rendszerek körültekintő tervezés és gondos működtetés esetén megfelelő, egyben fenntartható alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő kis- és közepes települések számára (Grant N. Moodie M. Weedon C., 2009). Energiatermelés és szennyvíztisztítás 28
5 A keletkező szennyvíz tisztítására, kezelésére napjainkban technológiák széles köre ismert és alkalmazott, a hagyományos, legszélesebb körben alkalmazott technológiáktól kezdve az innovatív, újszerű, illetve természetközeli szennyvíztisztítási megoldásokig. Ezek mindegyikét érdemes energetikai, illetve gazdaságossági szempontból is megvizsgálni, ugyanis a biológiai tisztítási eljárásokhoz számos energetikai megoldás kapcsolódhat. A szennyvíztisztítási tevékenység egy olyan kötelezettség mind a települések, mind a mezőgazdasági és ipari üzemek számára, amelynek során a megfelelő tisztító hatás kifejtése mellett törekedni kell a hatékony működésre. Így mindinkább előtérbe kerülnek az olyan megoldások és technológiák, amelyek egyrészt képesek az adottságoknak és körülményeknek megfelelően az elvárt tisztító hatásra, másrészt pedig lehetővé teszik a működési, üzemelési költségek csökkentését, vagy akár további megtakarításokat, bevételeket lehet velük elérni. Fontos megemlíteni, hogy ezen különböző megoldások, technológiai elemek nem csak az újonnan épített, legmodernebb tisztító telepek rendszerébe építhetők be, hanem sok esetben a meglévő, hagyományos telepek esetében is érdemes lehet megfontolni alkalmazásukat a tisztítási folyamat előtt, közben vagy az azt követő szakaszban. Az energiatermeléssel összefüggő megoldások a következők lehetnek: 1. szennyvíziszap-hasznosítás (szilárd frakció) biogáz-előállítás anaerob fermentáció útján felhasználás tüzelőanyagként (brikettálás) 2. algatermesztés a szennyvíz híg frakcióján biogáz-előállítás anaerob fermentáció útján felhasználás bioüzemanyag-gyártás céljából 3. utótisztítás energetikai célból: szikkasztás fás szárú energetikai ültetvényen tüzelési célú alapanyag előállítása 4. energetikai alapanyag-termesztés gyökérmezős rendszer által tüzelési célú alapanyag előállítása 29 29
6 Komoly figyelmet érdemel a visszamaradó szennyvíziszap mezőgazdasági talajerő-gazdálkodási célból történő hasznosítása. A komposztálást, illetve az iszap meghatározott anyagokkal történő keverését követően fontos szerepet kaphat a jövőben a keletkező szilárd termék földterületekre történő visszahelyezése. Amennyiben élelmezési célú területre nem engedélyezett a kihelyezés, úgy ismételten szóba jöhet az energetikai ültetvényeken történő hasznosítás, amellyel jelentős többlethozam érhető el. Az előző módszerek közül jelen tanulmányunkban a biogáz-eljárással kombinált zárt ciklusú alga-előállítással foglalkozunk részletesen. Szennyvíztisztítás anaerob fermentációval és algákkal Egy biogáztelep képes lehet ellátni vízzel és tápanyaggal a szántóföldeket, feldolgozni bármilyen szervesanyagot, hővel ellátni a nagyfogyasztókat, a villamos áram nagyméretű üzem esetén akár a földgáz minőségű biometán pedig jogszabályilag garantáltan értékesíthető termékek hazánkban is. A biogáz-előállítás környezetvédelmi és energetikai szempontból is figyelemre méltó eljárás, melynek hatékonysága azonban új módszerekkel és újszerű piacokkal még jelentősen fokozható. A hazai biogázüzemek elsősorban hulladék-gazdálkodási céllal valósultak meg, a biogázból pedig szinte kizárólag villamos áramot és hulladékhőt állítanak elő. Ennek indokoltsága a közvetlen hőhasznosítással szemben egyértelmű: nagyobb méretekben és a nyári időszakban szinte lehetetlen kizárólag hőenergia-termelésre felhasználni a biogázt. Jelen cikkben az alga biogáz-üzemi rendszerbe illesztésére szeretnénk felhívni a figyelmet. Szennyvíz-tisztítási szempontból igen hatékony rendszerként működhetnek az algák. Napjainkban az oxidáció hagyományos folyamata jelentős mechanikai energiát igényel, ami az algák esetében a nap energiájával valósítható meg, amelyek számára egyes szennyezőanyagok tápanyagként is hasznosíthatók. A károsanyag-megkötésben is jelentős szerepük lehet. Az algafajok magas fotoszintetikus aktivitása lehetővé teszi a többi szántóföldi növényhez képest kiemelkedően magas hozamok elérését is, amennyiben a fotoszintézishez és a növekedéshez szükséges feltételek (fény, hőmérséklet, makro- és mikro-tápanyagok, valamint szén-dioxid) rendelkezésre állnak. Mivel a levegőben normál esetben mindössze 0,039 térf% (390 ml/l) a széndioxidkoncentráció és ebből is mindössze 0,7 ml (1,4 g)/l diffundál a vízbe egyensúlyi állapotban, ezért terméskorlátozó tényezőként sok esetben a széndioxid hiánya jelentkezik, ezért ennek pótlására akár a biogázüzem által kibocsátott CO 2-gáz is alkalmas lehet. A biogáz erre önmagában alkalmatlan, mert a szén-dioxid mellett képződő metán és kén-hidrogén az algákra káros hatással van. 30
7 A biogáztelepen megvalósított alga-előállítás több szempontból is indokolt lehet: Kogenerációs eljárásnál a gázmotorok füstgáza az algatavakban megtisztítható, a hulladékhő pedig az algatavak fűtésére hasznosítható. Biometán előállításánál a leválasztott széndioxid közvetlenül a tavakba vezethető. A kierjesztett trágyából származó nitrogén, foszfor és nyomelemek (megfelelő hígításban) szintén algává nemesíthetők. A megtermelt algatömeg egy része, vagy egésze a fermentorban is hasznosítható. A többi, számításba vehető eljáráshoz képest az algaalapú szennyvíz-tisztítás ugyan költségesebb, de képes hosszú távon, a leginkább környezetbarát módon megoldani az ártalmatlanítást, egyúttal kellő rugalmasságot biztosít a végtermékek jövőbeni hasznosítására (biogáz-alapanyag, takarmány, bio-üzemanyag, esetleg ezek kombinációja) is. Biogáz előállítása algából A biogázüzem részeként működő algatelep lehetővé teszi a biogázüzem egyébként veszendőbe menő, vagy káros végtermékeinek teljeskörű hasznosítását és ártalmatlanítását, valamint hogy a kierjedt szennyvíz/hígtrágya saját földterület hiányában is problémamentesen elhelyezhető legyen. Megfelelő félintenzív, vagy intenzív technológiával elérhető az is, hogy egész évben, tárolás nélkül biztosítsa a folyamatosan képződő kierjedt szubsztrát ártalmatlanítását. A hatékony tisztítás előfeltétele a szennyvíz szeparálása, hiszen a sűrű állagú szennyvíz átvilágításának hiánya akár teljesen meg is akadályozhatja az algák szaporodását és ezen keresztül a szennyezőanyagok beépítését az alga-biomasszába. A biológiai elgázosítás tehát két szempontból is indokolt lehet az alga-felhasználásban: mineralizálja az algában található N és P mennyiséget és emellett biometánt is termel, ami a CO2-kibocsátás és a gazdaságosság szempontjából is lényeges lehet. Az algák biogáz-hozamára vonatkozó egyéb szakirodalmi adatok: Nm3/t sze.a. (Sukias-Craggs, 2011) 300 Nm3/t sze.a. (Oswald-Golueke, 1960) Nm3/t sze.a. (Kaltwasser, 1983) 31 31
8 Az algákból kinyerhető biogáz mennyisége igen nagymértékben függ az adott algafaj összetételétől, az előkezelés módjától, valamint és az adott receptúra alkotórészeitől függ. Általában igaz, hogy minél nagyobb az adott anyag szerves szárazanyag tartalma, annál nagyobb az alapanyagból termelődő biogáz mennyisége is és az egyes alapanyagok gázkihozatalát nagymértékben meghatározza a fehérje-, zsír- és szénhidrát tartalom. Ezen vegyületeknek nemcsak az elméleti biogáz-hozama, de ennek metántartalma is eltérő (Barótfi, 1996): zsír: 1,4 m 3 /kg biogáz, % metántartalom fehérje: 0,7 m 3 /kg biogáz, % metántartalom szénhidrát: 0,6 m 3 /kg biogáz, % metántartalom Az egyes algafelhasználási változatok (biogáz, biodízel, takarmányozás, eltüzelés) között a legnagyobb különbségek az alga értékében (a helyettesített termékektől függvényében), valamint a biogázcélú hasznosításon kívül minden esetben szükséges szárítás mértékében és módjában jelentkeznek. A biogázüzemi visszatáplálás a többi algahasznosítási lehetőséghez képest a legkisebb tőke- és energiaigényű, külön marketingmunkát nem igénylő, piaci kockázatokkal nem terhelt lehetőség, egy környezeti szempontból kiváló, gyakorlatilag hulladék nélkül üzemelő alternatíva, amelynek azonban gazdasági eredményei hasonlóan a többi, kifejezetten hulladékkezelési eljáráshoz szerények. Amennyiben a szilárd biotrágya és az öntözővíz értékesítése/felhasználása megoldható, akkor már az első évtől kezdve szerény pénzforgalmi többletekkel és adómegtakarítási lehetőségekkel segíti a beruházó vállalkozás működését. Részben önellátó algás biogáz-rendszer Az iszapok a szennyvíz mennyiségének 0,5-1 %-át teszik ki (Kocsis, 2005), a szárazanyag-tartalmuk %-a szerves anyag (Bai et al, 2007). A víztelenített iszapok beltartalmát összevetve az istállótrágyával a nedvesség- és a szárazanyag-tartalom hasonlóan alakul, a nitrogén és foszfor mennyisége közel kétszeres a víztelenített iszapban, a káliumtartalom pedig közel azonos (Loch, 1999). Számításunknál feltételeztük, hogy a szennyvíz, illetve hígtrágya szeparálását követően képződő híg fázis elegendő NPK-t tartalmaz az algák adott környezeti feltételek közötti termesztéséhez, egyúttal megfelelő átvilágítást tesz lehetővé. Az algák ilyen módon a szervetlen anyagokat szervesanyaggá alakítják át, így növelik a képződő biogáz mennyiségét az algatermesztés nélküli változathoz képest. Fontos hangsúlyozni, hogy a már meglévő műtárgyak (szennyvíz-tárolók) ideálisnál nagyobb vízmélységük (akár 1,5-2 m) miatt nem alkalmasak a teljes ártalmatlanításra, csak algatermelésre. A szennyvizekből kinyerhető gázmennyiséget az alkalmazott technológia (egy-, illetve kétlépcsős, mezofil, illetve termofil erjesztés) nagymértékben befolyásolja, a szélsőértékek Bai et al (2007) szerint a következők: 32
9 biogáz mennyisége: Nm3/t szervesanyag biogáz minősége: % metán Számításainkban a kétlépcsős, mezofil-termofil erjesztés esetén tipikusnak tekinthető 500 Nm3/t biogázhozamot és 60 %-os metántartalmat vesszük alapul a szennyvíz erjesztésekor és 350 Nm3/t szervesanyag biogázhozamot, 60 %-os metántartalommal az alga elgázosítása esetén a biogáz-hozamtöbblet megállapításához. Az alapesetben az algahozam a vegetációs időszakban, extenzív körülmények között, 15 napos rotációval: 43 t/ha szárazanyag, 85 %-os szervesanyag-tartalommal. Az algatermesztés 4 darab 20 m átmérőjű tóban történik, melynek összfelülete 1256 m2. A naponta kezelendő szennyvíz m3, mely megfelel Debrecen város adatának ( A számításba vett bruttó földgázár 125 Ft/Nm3. Mindezekkel az alapadatokkal a következő eredményekre jutottunk: 1 t átlagos összetételű nedves alga-biomasszából jóval több és nagyobb értékű biogáz (59,5 Nm3, illetve 4463 Ft) nyerhető ki, mint egy tonna átlagos szennyvízből (3,5 Nm3, illetve 263 Ft). A szennyvíz azonban kezelés nélkül értéktelen, sőt környezetre ártalmas anyag, míg az alga jóval értékesebb formában (biodízelként, takarmányként) is hasznosítható. Amennyiben nagyvárosi méretű szennyvíztisztító telepen történne az algatermesztés, akkor külön beruházás nélkül a kinyerhető energiahordozó mennyisége (4,6 t szervesanyag/210 nap) és értéke (mintegy 120 eft/210 nap) elenyésző az algatermesztés nélküli fermentációhoz képest, jelentősége elsősorban a kezelt szennyvíz NPK-tartalmának csökkentésében, a környezetvédelmi paraméterek javulásában keresendő, minimális pótlólagos beruházással. A kiegészítő jellegű algatermelés a téli üzemben nem alkalmazható és nem alkalmas a hígfázis teljes ártalmatlanítására sem. Az előállítható alga mennyisége nagymértékben növelhető lenne, ehhez azonban költséges beruházás (egész évben folyamatosan alkalmazható algatermesztési technológia, több, kisebb mélységű algató építése) lenne szükséges. A számításban szereplő szennyvíz-mennyiség algás ártalmatlanításához 15 napos rotáció és évi 210 napos vegetációs időszak esetén 101 darab, 10 m sugarú és 40 cm mélységű algató lenne szükséges, melynek beruházási költsége elérhetné a 3-4 Mrd Ft-ot a biogázüzem nélkül. A kinyerhető biometán értéke (9,6 MFt/év) önmagában nem teszi indokolttá a beruházást, bár az ártalmatlanított szennyvíz elvileg öntözővízként is hasznosítható. Intenzív technológia alkalmazása, illetve takarmányozási célú hasznosítás a hozamértéket elvileg nagyságrenddel is képes megnövelni. Felhasznált források 33 33
10 1. BAI A. (szerk.): A biogáz. Szakkönyv. Társszerzők: Bagi Z., Dr. v. Bartha I., Dr. Fenyvesi L., Hódi J., Dr. Kovács K., Mátyás L., Mogyorósi P. Dr. Petis M. Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. ISBN Budapest, pp CHISTI, Y: Biodiesel from microalgae. Review Article. Biotechnology Advances, Volume 25, Issue 3, May June 2007, Pages GRANT N. MOODIE M. WEEDON C. (2009): Szennyvízkezelés. Élőgépek Gyökérmezők Komposztvécék. Cser Kiadó. 4. KALTWASSER (1983) in Bai A. (szerk.) et al (2007): Biogáz-előállítás és hasznosítás. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, pp KÁRPÁTI Á. ET AL. (2007): A szennyvíztisztítás alapjai. Társszerzők: Ábrahám F., Bardóczyné Székely E., László Zs., Szilágyi F., Thury P., Vermes L. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Természettudományi Kar. pp KOCSIS I. (2005): Komposztálás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp KVVM (2005): Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Segédlet a korszerű egyedi szennyvízkezelés és a természetközeli szennyvíz tisztítás alkalmazásához. Budapest. pp KVVM (2006): Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Természetközeli szennyvíztisztítási eljárások. Kézikönyv. Budapest. pp LOCH J. (1999): Agrokémia. DE ATC, Debrecen., p OSWALD, W.J., GOLUEKE, C. (1960): Biological transformation of solar energy. Adv. Appl. Microbiol. 2: SUKIAS J P S, CRAGGS R J (2011) Digestion of wastewater pond microalgae and potential inhibition by alum and ammoniacal-n. Water Sci. Technol. 63: VM (2010): Tájékoztató: Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Magyar Köztársaság, Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Államtitkárság. pp Internet:
Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens
Dr. habil. Bai Attila egyetemi docens Biogáz-alga rendszer bemutatása Algák biogáztermelése Saját kísérletek Algatermesztés Különböző algatermékek értéke A biogáz-alga rendszer jellemzői Vállalati szinten
RészletesebbenBai Attila. Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei
Bai Attila Sertés hígtrágyából előállított alga energetikai hasznosítási lehetőségei Energy use of algae from pig sludge abai@agr.unideb.hu Debreceni Egyetem, AMTC, GVK, 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138.
Részletesebben1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák
egyetemi docens M.Sc. hallgató Ph.D. hallgató Ph.D. hallgató 1. Indokoltság, módszerek 2. Összehasonlítás Erdő, alga Fásszárú ültetvények, Szántóföldi kultúrák Téma indokoltsága Klímaváltozás (CO 2 ) Technológiai
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenDry Fermentation Biogas, n.o.
2 DRY FERMENTATION BIOGAS, N.O. Dry Fermentation Biogas, n.o. A nonprofit szervezet 2011-ben alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a megújuló energiaforrások, konkrétan a biomaszsza energetikai célú,
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenEGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS
EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,
RészletesebbenDecentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az
Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenSzennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése
Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. X. LCA Center Konferencia Budapest, 2015. december 9. Bay Zoltán Nonprofit
RészletesebbenÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer
ÜHG kibocsátáscsökkentés-értékesítési rendszer Renexpo 2011.-Biogáz Konferencia Elő őadó: Pongrácz Péter, Biogáz Unió Zrt. Miért trágya? A trágya, mint biogáz-alapanyag előnyei: gazdaságos alapanyagár
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenKinek éri meg előállítani biogázt? Dr. Bai Attila egyetemi docens
Kinek éri meg előállítani biogázt? Dr. Bai Attila egyetemi docens Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenA Fenntartható fejlődés fizikai korlátai. Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens
A Fenntartható fejlődés fizikai korlátai Késíztette: Rosta Zoltán Témavezető: Dr. Martinás Katalin Egyetemi Docens Fenntartható fejlődés 1987-ben adja ki az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága a
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMegnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem
Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem A szennyvíz energiatartalma Goude, V. G. (2016) Wastewater treatment
RészletesebbenSZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN
SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:
RészletesebbenKommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenBiogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenKomposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel
MASZESZ SZAKMAI NAP Kis és közepes szennyvíztisztító telepek téli üzeme Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel 2017.12.05. MÉSZÁROS JÓZSEF Nyírségvíz Zrt. A komposztálást
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenA biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége
A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenEnergiatudatos épülettervezés Biogáz üzem
Energiatudatos épülettervezés Biogáz üzem TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Több évszádos múlt Shirley 1677-ben fedezte fel a mocsárigázt. Volta 1776-ban megállapította, hogy ez éghető anyag, Daltonnak pedig 1804-ben
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenKonferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest
Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve
RészletesebbenA részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása
A részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása Ligetvári Ferenc DSc (ferenc.ligetvari@gmail.com) MASZESZ - 2017 Víz > ivóvíz > szennyvíz > szennyvíziszap Ez a rész nem hulladék Vízkivétel a vízbázisból
RészletesebbenAmbrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.
Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenKombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai
Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenBiogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával
Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenHazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi
RészletesebbenFókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 BIO-FER
Fókuszban a Dunántúli Környezetipari KLASZTEREK Konferencia Balatonalmádi CO 2 A bemutatása Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató Klaszter gesztorszervezete Klaszter a felelős fejlődés híve Felelősség
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar EFOP-3.6.1-16-2016-00025 A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI,
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenBiogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Biogázok előállítása szennyvíziszapból és más hulladékokból Tárgyszavak: biogáz; kihozatal; hozam; termelés; mezőgazdasági rothasztás; hulladékrothasztó.
RészletesebbenSzennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenLétesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében
Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenA ko-fermentáció technológiai bemutatása
A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenA tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben
A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése
RészletesebbenMezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben
Gabnai Zoltán Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben Possibilities of small-scale food and energy production based on utilization
RészletesebbenLevegőminőség védelem
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása Levegőminőség védelem Energiahatékonyság Dr. Borbély János egyetemi docens Debreceni Egyetem EEA Grants Norway Grants 1 Tojásból Csirkemell-filé Környezeti
RészletesebbenA HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék
HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
RészletesebbenEleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek
Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Zsámbék 1016.04.20. Mészáros József csatornázási ágazat, műszaki vezető
RészletesebbenFölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal
ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport
RészletesebbenProline Prosonic Flow B 200
Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,
RészletesebbenVölgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM
Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Biogáz telep kezelője (óraszám: 64 óra) A képzés nyilvántartásba vételi száma:.. 2014. KÉPZÉSI
RészletesebbenHÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése
3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató
A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem
RészletesebbenISZAPMANAGEMENT kitekintés nyugati irányba
MASZESZ - KSZGYSZ konferencia 2018. november 13. GAZDASÁGOS ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZENNYVÍZISZAP-KEZELÉS INNOVATÍV TECHNIKAI MEGOLDÁSOK KONFERENCIA www.vta.cc ISZAPMANAGEMENT kitekintés nyugati irányba 8
RészletesebbenIvóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén
Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.
Részletesebben