A fantasy szerepjátékosok személyiség jellemzőinek vizsgálata

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem A fantasy szerepjátékosok személyiség jellemzőinek vizsgálata Szakdolgozat Dr. Petróczi Erzsébet Egyetemi tanár Kónya Ilona Pszichológia szak V. évfolyam Szeged

2 Köszönet Farkas Gergelynek az eredmények adatok feldolgozásában nyújtott segítségéért,, és az összes szerepjátékosnak, aki részt vett a kutatásomban. 2

3 Tartalomjegyzék: Bevezetés...4 Elméleti háttér Mese Egy kis pszichodráma A játék fogalma Csoportok, csoportdinamika A szerep fogalma Néhány szó magáról a fantasy szerepjátékról Néhány szerepjátékkal kapcsolatos kutatás...33 A vizsgálat Kutatási kérdés Kutatási módszer ismertetése Mintaválasztás A vizsgálatban használt módszerek A vizsgálat menete Eredmények Az eredmények értelmezése...48 Összegzés...55 Irodalomjegyzék...60 Függelék

4 A világban élni csak hősként érdemes. Tamási Áron Bevezetés A szakdolgozatomban a fantasy szerepjátékosokról szeretnék írni, velük végzett kutatásomat szeretném bemutatni. Vizsgálatomban arra voltam kíváncsi, hogy a fantasy szerepjátékosok mely személyiségváltózok mentén térnek el a normál populációtól. Tehát kimatathatók-e olyan személyiségváltozók, melyek csak erre a populációra jellemzőek, vagy nem. Vannak-e olyan jegyek, melyek megkülönböztetik a szerepjátékos populációt a normáé populációtól. A vizsgálat másik részében arra voltam kíváncsi, hogy a szerepjátékosok szerepválasztásaiban, a karaktereik jellemének kialakításában mennyire jelenek meg saját személyiségvonások. Tehát mennyire hasonlít a játékosra a karaktere. Dolgozatom elején néhány témával kapcsolatos elméletet szeretnék áttekinteni. Mivel a téma kevéssé vizsgált, ezért kevés a speciálisan ehhez kapcsolódó irodalom. Ezért elméleti áttekintőmben próbáltam minél több részben kapcsolódó elméletet összegyűjteni, és rávilágítani ezek kapcsolatára a fantasy szerepjátékkal. 4

5 A mese és játékirodalmakkal kezdeném az áttekintést, miért fontosak a mesék, milyen hatása vannak a gyermekekre, és a felnőttekre. A játék fejlődéséről, szerepéről szeretnék írni néhány szót, illetve a játékterápiákról, pszichodrámáról. A képzelet és a fantázia szerepéről. Mivel ezt a játékot csoportban játsszák, így néhány szót írnék a csoportokról, és a csoport különbségeket vizsgáló kutatásokról. Többek között a kisebbségi kutatásokról. A szerepjáték nevében is benne van a szerep szó, ezért a szerep fogalmának jelentésének bemutatásával folytatnám. Néhány szóban szeretném bemutatni magát a játékot, kik játsszák és milyen formai keretek között zajlik maga a játék. És ott szeretném bemutatni a témához legközelebb álló kutatásokat. Ezek az internetes szerepjátékkal kapcsolatos vizsgálatok, illetve a papír alapú szerepjátékkal kapcsolatos vizsgálatok, szakdolgozatok. Az elméleti összefoglaló után saját kutatásomat, kérdésfelvetésemet szeretném bemutatni. Részletezni a vizsgálat menetét, a vizsgált csoport és a kontroll csoport leírását, vizsgálati eljárásokat. Természetesen a kutatás eredményeinek néhány szóban történő összegzése után, szeretnék említést tenni a játék esetleges káros hatásairól vagy hasznáról, a felvetett kérdésekről, és a további kutatás lehetőségeiről. 5

6 Elméleti háttér Mese Egyszer volt, hol nem volt mindenki számára ismerős szavak ezek, gyermekkorunk meséit, fantázia világát idézik fel. Miért is varázslatosak a mesék? Mi a szerepük a gyermek fejlődésében? És miért van az, hogy néhány felnőtt ember könnyedén el tud merülni a mesék, fantázia világában, míg mások már nem értik, nem látják a kígyóban az elefántot. 30 A legtöbb gyermeknek körülbelül óvodáskor körül kezdenek mesélni. A gyermeki gondolkodás ekkor Piaget 1 szerint az egocentrizmus szakaszába van, a gyermekek ebben a szakaszban mindent csak a saját nézőpontjuk szerint tudnak elképzelni. A gyermekek ekkor már sémákat, és szimbólumokat használnak a gondolkodásukban, és kommunikációjukban. Bruno Bettelheim 2 szerint a mesék szerepe a kisgyermekek életében a pszichológiai problémák megoldása, önismeretük fejlesztése. A mesék fantáziavilágán keresztül hozzáférhetnek saját tudatalatti tartalmaikhoz, s szimbolikusan fel tudják dolgozni problémáikat, félelmeiket. Illetve a mesék lehetséges megoldásokat, modelleket kínálnak egzisztenciális dilemmák megoldásához. 6

7 A mesék felkészítik a gyermekeket arra, hogy a harc, a nehézségek hozzátartoznak az emberi léthez, és fontos, hogy ne hátráljunk meg, hanem kitartóan szálljunk szembe a nehézségekkel. Nagyon fontos tényező, hogy a mese szimbolikusan dolgozza fel az élet nagy problémáit. A gyermek így könnyebben fel tudja dolgozni félelmeit, megérti az őt foglalkoztató kérdéseket. Bettelheim a Halász és az ifrit meséjét hozza példának, ahol a először az ifrit meg akarta ajándékozni a kiszabadítóját, de annyit volt egyedül, hogy dühös lett, és végül meg akarta ölni. Ezt a mesét párhuzamba állítja egy kisfiú történetével, akinek néhány hétre elmentek a szülei, és miután visszajöttek hetekig nem beszélt velük. Minden gyermek átélt több-kevesebb ideig tartó szeparációt fejlődése során, mégis ha racionálisan akarnánk nekik elmagyarázni, mit éreznek, akkor nem értenék meg, vagy megijednének önmaguktól. A mesék tömören és egyértelműen, fogyasztható állapotban tálalja az egzisztenciális problémákat. Nincs bonyolult cselekvés, így a gyermek képes azonnal a kérdés lényegével azonosulni. A mesehősök jelleme is egyértelmű, vagy jók, vagy rosszak, nem ambivalensek, mint a hétköznapi emberek. Ez kedvez a gyermek gondolkodásának, aki eleinte még nem tud árnyaltan jellemezni egyegy személyt. A szociális nézőpontváltás is csak iskoláskor elején alakul ki, de ekkor a gyerekek még nagyon sematikusan tudják egymást jellemezni. Az igazán árnyalt személyiség jellemzés serdülőkor elején kezd kialakulni. 7

8 Tehát vannak jó és rossz mesehősök, a gyermek mégsem ez alapján azonosul a szereplőkkel, hanem annak alapján, hogy ki kelt rokonszenvet benne. Minél egyszerűbb a hős, annál könnyebb azonosulni vele. A gyermeket a hős helyzete, és szerepe vonzza. Nem a milyen akarok lenni? kérdés vetődik fel a gyermekben, hanem a kire akarok hasonlítani?. Előfordulhat, hogy először a gyermek a rossz mesehőssel azonosul - kit ne vonzana a kincseket, és hatalmat birtokló sárkány szerepe -, de a mese folyamán, miközben a rossz elnyeri a büntetését, a gyermekben is kialakul, hogy nem éri meg. Hiszen mindig a negatív mesehős húzza a rövidebbet. A mesékben megjelenek nagyon fontos félelem keltő témák is, ilyenek például a halál, hozzátartozó elvesztése, vagy szeretetkapcsolat kialakulása. A mesék nem áltatják a gyermekeket azzal, hogy örökké élni fognak, de hangsúlyozzák, hogy a boldog emberi kapcsolatok, szereteten és megbecsülésen alapuló társkapcsolat képes feledtetni az elmúlást. Hiszen akkor az ember elérhet az életben, mindent, ami lehetséges. Minden mesének más és más mondanivalója van a gyermek számára. Fontos, hogy a gyermek válaszon, melyiket szeretné hallani. Nagyon fontosnak tartja Bettelheim 2 a meséknek a bátorító funkcióját, hogy úrrá lehet a nehézségei felett. Hiszen a mesékben mindig a legkisebb, a leggyengébb boldogul, győzi le az óriást, állja ki a próbákat a királylány kezéért. 8

9 Pszichoterápiában is a gyermeket önerejének alábecsülésétől, negatív énképétől kell megszabadítani, ráébreszteni, hogy ő is képes győzni, úrrá lenni az élet nehézségei felett. A meséknek idősebeknek is sok mondanivalója van, sokszor ismerünk rá egy-egy mesében a minket foglalkoztató problémára, vagy egyszerűen csak a mesét olvasva jut eszünkbe valami fontos dolog a problémával kapcsolatban. Mégis miért van, hogy egyes felnőtteket, serdülőket jobban megfogják a mesék világa, másokat nem? Bettelheim 2 magyarázata szerint ezekre, a személyekre gyerekkorukban a rideg valóságot kényszeríttették. Racionális magyarázatokat adtak az élet nagy dolgaira, így ezek az emberek elmenekülnek a csodák világába. Szerinte főleg fiatalokra jellemző a menedékkeresés a csodák és ábrándok földjén, így keresve megoldást felnőtt élet kérdéseire, melyeket gyermekkorukban nem kaptak meg. Magát a fantasy szerepjátékot is fel lehet fogni egy ilyen menekülési kísérletnek. A Harry Potter 31 sikere után sokan vizsgálták, mi váltotta ki ezt a sikert. Miért váltott ki oly sok emberben rajongást ez a varázsvilág? Felnőttek és gyerekek egyaránt a hatása alá kerültek a műnek. Magyar nyelven Kende B. Hanna 3 összegezte a témával kapcsolatos elméleteket, és egészítette ki saját játékterápiás megfigyeléseivel. Megállapítása sok helyen összecsengenek Bettelheim elméletével. Ebben az elemzésben is megjelenik az azonosulás lehetősége, viszont ebben a műben már több hőssel is lehet azonosulni, és ezeknek, a hősöknek a személyisége is összetettebb, mint a 9

10 mesehősökké. A hasonlóságot a mesékhez a főhős - legkisebb, szegény bántalmazott fiú, aki különféle próbákon megküzd a gonosszal - sorsa, életútja mutatja. Természetesen a mesei elemek, varázsló, boszorkányok, sárkányok is megtalálhatók ebben a világban. Kende B. Hanna 3 fontos momentumnak tartja a mű elemzése során, hogy az írónő saját szorongásait, élményeit dolgozta bele a műbe. Sikeres játékterápiák leírásával igazolja, hogy a gyermekek hasonló fantasztikus történeteket hoznak, és játszanak el szimbolikusan átélve problémájukat, és segítve ennek feldolgozását. A terápiák során is megjelenek a mesei elemek: gonosz szellemek, agresszív tolvajvezérek, és a főhős segítői, például a Rózsaszínű fantom. Érdekes, hogy a gyerekek játékterápiájában a gonosz, negatív hősök is a gyermek személyiségéből, élményanyagából táplálkoznak, és a jó szereplők is a gyermekből fakadnak. Ahogy a mesékben lehetőségük van azonosulni a jó és rossz szereplőkkel, úgy a játékterápiában is van lehetőségük kipróbálni milyen gonoszan, illetve jól viselkedni. A szerző fontosnak tartja a gyermek fantáziáját, képzelő erejét, Adler 4 által gyermek önteremtő tevékenységnek nevezett cselekvést. Ez a tevékenység feszültségoldást, személyiségfejlesztési lehetőséget ad a gyermek számára. Meséket, fantasztikus történeteket alkotnak, melynek szereplőivel részben vagy egészben azonosulnak. Cselekvésmintákat próbálnak ki. 10

11 A meséknek fontos szerepük van a képzelet szorongásűző erejének mozgósításában is. Ki ne félt volna gyermekkorában az ágy alatt vagy a sötétben megbújó rablóktól, és játszotta el képzeletben, hogyan milyen módon lehet őket legyőzni. Kende B. Hanna szerint az óriások, és egyéb nagyobb hatalommal élő lények a szülő figurákat jeleníti meg. Egyben lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy akár szimbolikusan is átélje azt az élményt, hogy a nagyobb hatalom eszén túl lehet járni. Ez a valóságban is megtörténhet, a bántalmazott gyermek túljár a bántalmazó eszén, de ha ezt racionálisan elmagyaráznánk a gyermeknek, megingana a bizalma a felnőttben. Ha egy kisgyerek túl tud járni egy felnőtt eszén, akkor az a felnőtt hogyan tud neki biztonságot nyújtani Egy kis pszichodráma Kende B. Hanna és számos tanítványa, kollégája véleménye szerint a mese rokon a pszichodrámával. Nagyon sok hasonló vonás van a mesestruktúra és a gyermekpszichodráma között. A gyermek pszichodrámában is egy a meséhez hasonló sajátos légkör jön létre, melyben számos meseelem is előfordul. Marthe Robert 5 úgy véli, hogy a mesében megjelenő családfantázia meg nem valósult vágyakat fejez ki, elsősorban a gyermekszeretet- és hatalomigényét. A mese áttétel-lehetőséget nyújt, a gyermek belevetítheti mindazt, ami benne zajlik. Lehet benne legkisebb királyfi, aki szerencsét próbál, és mindent legyőz, és 11

12 testvérei nem gúnyolják többet, de lehet akár ő a farkas, aki megeszi Piroskát. Philippe Fuguet francia individuálpszichológus szerint a családfantáziának a gyermek fejlődésében strukturáló szerepe van, lehetővé teszi a szülőképről való leválást, úgy hogy ezt egy idealizált szülőképpel helyettesíti be. Sok mítoszban, mesében találkozhatunk a csodálatos származás fantáziájával, Fuguet szerint a gyerek ezzel elégtételt vesz szüleivel szemben. Ennek narcizáló szerepe lehet, amennyiben lehetővé teszi, hogy a gyermek magát alanyként meghatározza. Ursula Tapolet 6 svájci játékterapeuta szerint a mese az emberi tudás lényegi hordozója, valamilyen koncentrált tudást közvetít. Szimbólumok nyelvén, rejtjelezve próbálja elmondani, ami a túlságosan korlátozott valóság nyelvén elmondhatatlan. A mesék komoly énerősítő funkcióval rendelkeznek, azok a történetek, melyek a legkisebb, legbutább fiú boldogulásáról szolnak, megerősíthetik a gyermeket, hogy ő is boldogul az élet problémáival. Akármennyire intelligens egy gyermek, érezheti úgy felnőttek társaságában, hogy nem elég rátermett, ügyes, stb. Tapolet 6 az egyéni és csoportos bábterápiákat is a mesékhez hasonlítja, szerinte a báb kivételesen gazdag lehetőségeket biztosít, hogy a gyermek nehezen vagy egyáltalán nem kifejezhető érzéseit, problémáit kifejezze, vagy feltárja az őt foglalkoztató helyzeteket. Illetve lehetőséget adnak arra, hogy a gyermek minden görcsösség nélkül, játszva megoldásokat, megfelelő viselkedésmódokat találjon. 12

13 Például egy fájdalmas családi szituáció, állatfigurákra vetítve eljátszható, az elfojtott érzések kiélhetők. A gyermekpszichodráma világa, mint már említettem sokban hasonlít a mese világára. Ott is egy másik csodálatos világba lép be a gyermek, ahol lehet repülni, a legkisebb fiúból király lesz, a Rózsaszín fantom legyőzi a gonosz fekete fantomot 7. A pszichodráma eszköztárában fel is használja a mesét: akár egy ismert mese eljátszása formájában, csoportmesék formájában. A csoport alkotja a történetet előre megadott szabályok szerint. Illetve alkothat mesét, mely a csoport éppen aktuális problémáját próbálja feldolgozni. A pszichodramatisták fontosnak tartják, hogy ha nem közismert mese lejátszásáról van szó, akkor semmilyen televízióból, vagy könyvből ismert történetet nem hozhatnak a gyerekek, hanem minden történet, cselekvés a saját élményanyagukból alakuljon ki, a saját fantáziájuk alakítsa. A gyermekpszichodrámában is a gyerekek a mesékhez hasonlóan a konfliktusaikat a szimbólumok szintjén mutatják be, és dolgozzák fel. Viszont mivel a pszichodráma csoportban történik, ezért a gyerekek összehangolják szerepeiket, közös cselekvésfolyamatot alakítanak ki. A pszichodramatistának a csoport egészére kell figyelni, mi történik a csoport itt és mostjában. Míg egy egyszemélyes játékterápiában, vagy a szülőnek esti mese során csak egy gyermekre kell figyelnie. 13

14 Nagyon fontos a pszichodrámában, hogy a gyermekek magukat kreatív alkotóknak érezzék. Ne csak egy konfliktus színre vitele legyen, hanem a tapasztalatok drámai kifejezése és átdolgozása is kapjon szerepet. Megjelenek a pszichodrámában a meséhez hasonlóan a kisebbrendűségi érzés kompenzálása irányuló törekvések is. Mi az összefüggés a mesék és a fantasy szerepjáték között? Miért van az, hogy a legtöbb szerepjátékos polcán minimum J. R. R. Tolkien Gyűrűk Ura 32 című kötete, de sok helyen a Hetvenhét Magyar Népmese is megtalálható? A fantasy szerepjátékok a mesékhez hasonló csodavilággal rendelkeznek. A klasszikus játékok a tündérek, boszorkányok, varázslók világát idézik, ilyen például a J.R.R. Tolkien művén alapuló Gyűrűk Ura szerepjáték rendszer 10. A távoli jövőbeli világot leíró rendszerek is sok fantasztikus elemet tartalmaznak, beültethető testrészeket, és némely rendszer megengedi a klasszikus varázslatok használatát is. A Shadowrun 11 nevű rendszerben a világleírás a sárkányok ébredésével kezdődik. Természetesen vannak jelenben játszódó rendszerek, de ezekben is fontos szerepe van a képzeletbeli, csodálatos, esetleg természetfölötti jelenségeknek, képességeknek. Például egy vámpír képes varázsolni, vagy egy hatalmas ipari komplexum vezetője is lenni. És természetesen sokkal erősebb az embereknél. Ezt, játékot is kiscsoportban játsszák, mindenkinek van egy karaktere, amelyet ő alakít ki a játékrendszer keretei között. 14

15 A játékmenetet egy Kalandmester irányítja, ő találja ki a történetet, a feladatokat. Kicsit hasonló a szerepe a pszichodramatistához, de sokban el is tér. Sokkal korlátozóbb módon lép fel a játékosokkal szemben, jobban ragaszkodik az eredeti történethez. Nagy viták is lennének abból, ha a játékosok átírnák az eredeti történetet. A szerepjátékban a hangsúly inkább egy feladat logikus megoldásán van, nem tudatalatti konfliktusok megoldásán. Bár az, hogy a játékosok egy másik világban kipróbálhatnak különböző viselkedésmintákat, megoldási módokat gazdagíthatja néhány vonással a személyiségüket. A lejellemzően közös vonás az, hogy ezt is a képzelet, fantázia, és a kreativitás alkotta, mint ahogy a pszichodrámák történeteit, vagy a mesék csodavilágát is A játék fogalma Néhány szó magáról a játék fogalmáról, miért játszunk, és a gyermeki játékfejlődés kérdései. A játék az emberi tevékenység egyik formája. Jellemző rá, hogy célja magában a játékban van, spontán, szabadon választott tevékenység. A személy sajátos viszonyát fejezi ki a világhoz. A játék különbözőképpen, és különböző ütemben fejlődhet. A gyermeki játék a valóságot tükrözi, de nem csak azt alakítja át a játékfolyamatban, hanem magát a gyermeket is 10. A gyermeki játék fejlődése Piaget 1 szerint: először a gyakorló játék jelenik meg, ekkor a gyermek a már meglévő kézségeit, képességeit gyakorolja. Ilyen jellegű játék mikor a kisbaba a hangokkal 15

16 vagy a nyálával játszik. Nevetéséből tudjuk, ez örömet okoz neki. A gyakorló játék főleg a kézségek, képességek funkcióinak begyakorlását szolgálja. Másfél éves kor körül megjelenik a gyermeki játékban az utánzási késztetés. Bármit utánozhatnak a gyermekek, de sokszor a szülői viselkedés utánzása jelenik meg a játékukban. Az utánzás megjelenéséhez szükséges a képzelet, a fantázia mozgósítása. Mégis a gyermekek mindig kettős tudatállapotban vesznek részt a játékban, mindig tudják, hogy melyik a valóság, melyik a játék. Egy kisgyermek se akarja megenni a homoktortát. A gyermekek elég gyakran használják a játékot feszültségredukciónak. Míg Freud úgy gondolta, hogy a gyermek a játékában a saját maga számára kedvező világot akarja felépíteni, keresve az örömöt, és kerülve a fájdalmat. Ez az elmélet nem igazolódott be, a gyermek játékában megfigyelhető, hogy visszavisszatérnek negatív elemek, melyek fájdalmat okoznak a gyermeknek. Azzal, hogy a gyermek ezeket lejátssza, a passzív szemlélő helyet az aktív cselekvő szerepébe kerül, így képes a zavaró, fájdalmas szituációt kezelni 8. Az óvodás korú gyermekek legjellemzőbb játéka a szerepjáték. 1 Ekkor játsszák a gyermek az orvos-beteges játékokat, vagy papástmamást. G.H. Mead 9 szerint a gyermek ebben e korban ezek alatt a játékok alatt alkotja meg a gyermek az adott szerep általános viselkedésmintáját. Ő role play -nek nevezi a gyermeki játékfejlődésnek ezt a szakaszát. 16

17 Kisiskoláskor kezdetén megjelenik a szabályjáték. Ehhez szükséges, hogy a gyermek gondolkodása a konkrét műveletek szakaszába érjen 1. A játékszabályok már közösségi megegyezésen alapulnak. A gyermekjátékbeli szerepéhez való azonosuláshoz szükséges a játék szabályainak, konvencióinak az elsajátítása. A szabályjátékban résztvevő gyermek a szabályok alapján képes anticipálni a többiek viselkedését, és tudja, hogy az ő viselkedése is anticipálható a többiek számára. G.H. Mead 9 role-game -nek nevezte a gyermeki játékfejlődésnek ez a szakaszát. Maga a fantasy szerepjáték magán viseli az óvodás kori roleplay vonásait, a szereppel való azonosulás, kettős játéktudat jellemző rá. Minden játékos tudja, hogy ez csak játék, és reagál valamennyire a külvilágból jövő ingerekre is. Például, ha éhesek, nem mennek el vadászni, hanem pizzát rendelnek. De mivel pontos szabályrendszerrel rendelkezik a legtöbb játékrendszer, ezért a rolegame vonásait is magán viseli Csoportok, csoportdinamika A fantasy szerepjátékot kis csoportokban játsszák. Egy kis csoportpszichológia megjelenik a játékosok világában és a játék világában is. Először Cooley 13 pontosította a szociálpszichológiai csoportfogalmat. Elkülönítette az elsődleges (primer) kiscsoportokat ilyen jellegű a család, faluközösség gyermekei, és a másodlagos 17

18 kiscsoportokat, melyek a célirányosság, szervezetség jegyében jönnek létre. Azóta többféle csoport definíció jött létre. A legáltalánosabb definíció több tényezőt említ, melynek megléte szükséges a csoport létre jöttéhez. A csoport legalább kettő vagy több személyből áll, egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek, a tagok önmagukat minden mástól megkülönböztetett egységként kezelik. A csoporttagokban bizonyos célok és érdekek pozitív, kölcsönös összefüggések tudata él, a tagok egymással interakcióban állnak, céljaik egymást kölcsönösen feltételezik, ezek elérésére együttesen törekszenek. Saját normarendszere, szabályai vannak a csoportnak. Abban a csoportban, melynek tagjait pszichológiai kötelék fűzi össze a tagok jobban hajlanak arra, hogy odafigyeljenek egymásra, hatékonyabb és gyakoribb kommunikációjellemző, szívesebben segítik egymást, így nagyobb mértékben könnyítik meg egymás cselekvéseit. A csoporttagok egymással szembeni attitűdjére a barátságosság és a bizalomjellemző. Cartwright és Zander 14 négy feltételt irt le, melyek ahhoz szükségesek, hogy két vagy több egyén csoportnak tekintse önmagukat. Először fontos, hogy az egyének egymás jelenlétének tudatára ébredjenek, majd együtt működjenek. Következő lépés, az hogy az interakció elmélyítse az együttműködést, végül a tagok a minden mástól megkülönböztetett egység tudatára ébrednek. A csoporttudat kialakulása fontos szerepet játszik a csoporttá válásban. Létrejöttéhez szükséges mások bánásmódja a csoport tagjaival, a folyamatosság megszakadása a csoporttagok és a nem 18

19 csoporttagok között, csoportot jelképező szimbólumok használata, különbség a tagok és a csoporton kívüli személyek interakciójában. A tagok minél inkább csoporttagnak vallják magukat, a tagság annál jobban befolyásolja a viselkedésüket. A játékos csoportok általában baráti körből, kortárscsoportokból alakulnak ki a játszó közösségek, tehát eleve kis csoportok kezdenek el játszani. Ezekre a kis csoportokra jellemzőek a közös célok, az erős pszichológiai kötödés. A szerepjáték csak egy újabb cél, hogy jól érezzék magukat játék közben. Természetesen játék közben még jobban megismerhetik egymást, így esetleg szorosabbá válnak a barátságok. A társaságok csoporttudatát még egyéb dolgok is erősítik a közös célon kívül. Mivel a játéknak külön, sajátos nyelvezete van, és ez megjelenik a játékon kívüli kommunikációban is, növelve a szerepjátékos és környezete közti távolságot. Gyakori jelenet, hogy egy társaságban van két játékos, elkezdenek beszélgetni tapasztalati pontokról, játékrendszerekről, mindenféle kaland felidézéséről, és a társaság többi tagja értetlenül néz a számukra ismeretlen terminus technicusok, és fogalomkör hallatán. A nyelvezeten még egyéb kellékek is szolgálnak a játékos megkülönböztetésére, például kockák, könyvek, egyes játékosok fegyvert gyűjtenek, stb. Maga a játékmód is elkülönül a külvilágtól, a kalandozó csapat elvonul valamilyen zárt, nyugalmas helyre, és nagyon rossz néven veszik, ha megzavarják őket. Ilyenkor még a telefonok is ki vannak kapcsolva. 19

20 A csoporttudatot erősítik a külvilágból érkező támadások is, ezek a csoportot összekovácsolják a külső közös ellenséggel szemben. Sok szerepjátékos panaszkodik, hogy szülei nem fogadják el ezt a hobbit, vagy éppen tiltják. Ezek a támadások erősítik a csoportot, csak azért is játszunk. Ez tágabb szinten is megfigyelhető, a szerepjátékosok lazább szervezetekbe kezdenek tömörülni Magyarországon, és más országokban is, és egyre több tanulmányt, cikket jelentetnek meg a játékkal kapcsolatban. Ezeknek, a cikkeknek a nagy része megtalálható az internetes szerepjáték honlapokon. Illetve ezek a szervezetek különféle programokkal is erősítik a csoporttudatot. Például szerepjáték versenyek, táborok, élő játékok szervezése. Csoportfejlődés, és csoportdinamika a játék közben a játékosok karakterei között figyelhető meg. A karakterek, akik később együtt fognak kalandozni először még alig ismerik egymást, később a kalandok során összeszokott csapatot alkotnak, életre szóló barátságokat kötnek. Thibaut és Kelly 15 nyomán a csoport keletkezésének kétféle oka lehet. Az első az endogén okok, azok a csatlakozási motivációk, mely a csoport leendő tagjaiban tudatosulva csoportalkotásra készteti őket. A szerepjátékosok karakterei esetén ezek az okok, a pénzkereseti lehetőség, jutalom, izgalom, kaland lehetősége, és természetesen a tanulás lehetősége is. Amikor elkezdenek játszani a játékosok egy játékot, a hőseik nincsenek túl jó anyagi helyzetben, és természetesen nem lehet elfelejteni, hogy ezek a karakterek kalandozók, azért 20

21 indultak útnak, hogy szerencsét próbáljanak. Elég extrovertáltak ahhoz, hogy örömmel hallgassák nevüket, hőstetteiket egy-egy bárd történetében. Tehát körülbelül hasonló okok miatt adják kalandozásra a fejüket a karakterek. A csoportalkotás másik okának az exogén okokat tartják, ezek azok az okok, melyek a csoport tagjaitól elvileg függetlenek, de összejátszásuk arra készteti az egyéneket, hogy csoportosuljanak. Ilyen okok lehetnek egy-egy megbízás, melyet csak össze fogva tudnak teljesíteni, vagy mindegyiküket fenyegető veszély. Mivel a játékrendszerek úgy vannak megalkotva, hogy egy karakter se legyen túl jó minden tulajdonságban, ezért szükség van az összefogásra A csoportok közti különbségek vizsgálatát Kurt Lewin kezdete az 1930-as években, Amerikában ban létrejött a Társadalmi Kérdések Pszichológiai Kutató Társasága. Kétféle indítékkal végeztek vizsgálatokat, az egyik a szellemi kíváncsiság, a másik a társadalmi gyakorlat megjavításának óhaja volt. Ezek a kutatások négy foglalkozásban játszottak nagy szerepet: vezető választásban, képesek legyenek a csoport megfelelő kezelésére, csoport folyamatok szabályozására. A csoport pszichoterápia is fontos volt, az oktatás területén is végeztek kutatásokat, ezek például Dewey nevéhez fűződnek. Természetesen idetartoznak Mayo kutatásai is, melyek a Western Electric Hawthorne munkafeltételeinek, és a munkások elfáradásának mértékét vizsgálta. 21

22 A kutatási eljárások folyamatos fejlődésével lehetségessé vált csoportok vizsgálata is. A módszertani fejlődés három területen következett be. Az első a csoporton belül az egyén viselkedésére vonatkozó kísérletek. Például az egyén teljesítménye milyen módon, változik, ha mások is jelen vannak. A második a társadalmi kölcsönhatás ellenőrzött megfigyelése, és a harmadik terület a csoport tagsági viszonyainak a mérési lehetősége, tehát a szociometria fejlődése. Csoportkutatásokat ma is végeznek különböző célokkal. Munkahelyeken, iskolai osztályokban szociometriát használva hasznos információkat lehet kapni a tagok egymáshoz való viszonyulásáról. Sok csoportközi kutatást is végeznek. Ennek egyik oka az előítéletesség, ennek megjelenési formáinak az azonosítása, és a megjelenése mértékének a csökkentése, vagy teljes megszüntetése. Ilyen kutatásokat Magyarországon is végeztek Csepeli György közreműködésével 1992-ben. 16 Sok kutatás hasonlít össze több csoportot, vagy egy csoportot normál populációval, annak érdekében, hogy megtudja az adott csoport mennyiben tér el a normál populációtól, vagy mik a jellemző tulajdonságai a csoportnak. 22

23 1. 5. A szerep fogalma A magyar szerep szót a Czuczor-Fogarasi 33 szótár a szer szóból származtatja, melynek jelentése: mód, hasonlat, melyet bizonyos cselekvésben követünk. A szerep szó jelentésének a leírása: vállalat, hivatal, életnem, melyet valaki nyilvánosan gyakorol, s melyre a közönség szemei függesztvék. Érdekes, hogy a köznyelvbe, köztudatba inkább a színházi jelentése ment át a szerepnek. Ahogy már a nevében benne van a szerepjátékban, megjelenik a szerep fogalma. Sokan próbálták definiálni ezt a fogalmat, többek között Linton, Mead és Moreno is. Olyan analitikus fogalmat szeretek volna találni, mely a társadalmi struktúrát és az egyéni viselkedést egységben ragadja meg. Az egyéni viselkedés szabályozását társadalmi természetű és társadalmilag közvetített viselkedési előírásokkal, norma együttessel magyarázza. A szó metaforája kicsit a színpadi szerepre is utal, hiszen az életben is, mint ahogy a színpadon előre meghatározott viselkedés módokat kell lejátszani 16. Később sokan vitatták ezt az analitikus szerepfogalmat. Használatának tudományos hátterétől függ a jelentése: mást jelent akkor, ha a társadalmi tagolódás és a viselkedés normatív szabályozottságának tanulmányozására vezetik be, és megint mást, ha a szociális interakció vagy személyiség kontextusába helyezik 17. Miért is használunk szerepeket a mindennapi életben? Buda Béla 18 írta le, hogy a mindennapi interakcióink a személyiséget alig 23

24 érintő pályák mentén történnek, személyes életünk személytelen társas formák mentén tagolódik. Ez a forma lehetővé teszi, hogy társadalmi viselkedésünk mentesüljön a szüntelen eseti mérlegelés alól. Mindenkivel előfordult már, hogy kora reggel a boltban automatikusan kérte a péksüteményt, kávét, ilyenkor nagyon jók ezek az automatizálódott viselkedési formák, nem kell azon gondolkodni mit vár el tőlünk a másik. Ő a boltos szerepében van, mi a vevőében. G.H. Mead 9 figyelte meg a az ontogenezisben folyamatában a szerepnek az énérzet kialakulásában jelentős szerepét, illetve a szerepviselkedés rendszerjellegének, külső társadalmi mintaként való létezésének fontosságát. Hiszen önmagunk meghatározásában nagyon fontosak a környezetünkből jövő ingerek. Környezetünk pedig a általában valamilyen szerepen keresztül észleli a viselkedésünket, például munkatársai, vagy nemi szerep. Mead 9 a gyermekek játékát figyelve megkülönböztet role-play -t, illetve role-game -et. A role-play csak a didaktikus szerepviszonyok képzeletbeli megjelenítését igényli a három, öt éves gyerektől. A gyermek ebben e korban a körülötte lévő társas és társadalmi meghatározottságú kapcsolatokat szimbolikusan jelölni, és társas tapasztalata alapján komplementer diádikus szerepkapcsolatokat képes lejátszani. Ez a papás-mamás, orvos-beteg játékok ideje. Ezek alatt a játékok alatt alkotja meg a gyermek az adott szerep általános viselkedésmintáját. Először egy konkrét orvost játszik, utána már egyre általánosabb lesz ez a viselkedés, és kiegészül más élményekkel is, másik gyerek tapasztalataival, stb. 24