Ta r ta l o m j e g y z é k

Átírás

1 Ta r ta l o m j e g y z é k MST hír ek Eredeti közlemények Sf o r z a-kisp e t e r Zs o f i a: A m e z o t e r á p i a h at é k o n y- s á g a sp o r t s é rül é s e k e s e t é n G. No é Ju d i t: Eg y félé v es k a r d i o l ó g i a i p r e v e n c i ós és r e h a b i l i tá c i ós e d z é s p r o g r a m e r e d m é n y e i Or m o s Gá b o r: A versenyszerû s p o r t h atá s a i s ko l á s ko r ú gyermek ek n ya k i i z o m z a t á r a Nya k i i z o m e r ô m é r é s i v i zs g á l at o k s p o r t o l ó és n e m s p o r t o l ó 12 é vesek en Jákó Péter: A fizikai aktivitás néhány élettani hatá s a a s zí v- és érrendszeri események v eszélé y v el j á ró f ô b b k o c k á z at i t é n y e zô k r e Sp or t orvo s l á s Pu c s o k Jó z s e f: 60 é v es a Sp o r t kó r h á z Ku tat ó Os z tá lya Mo l n á r Sz a b o l c s: Sp o r t e g é s z s é g ü gy i e l l átá s a b i rk ó z á s b a n. Tö r t é n e t i át tekintés, ir á nyelvek, aktuális helyzet, célok és lehetôségek 51. é v f o lya m 3. s z á m (2010/3)

2

3 Ta r ta l o m j e g y z é k / Content s Eredeti közlemények / Original papers Sforza-Kispeter Zsofia, Soudain-Pineau Mickaela, Coche Jean-Louis, Kaltenbach Mathieu; Joly Philippe, Pavlik Gabor: A mezoterápia hatékonysága sportsérülések esetén / Use and efficacy of mesotherapy in relieving sport injury pain G. Noé Judit, Dósa Andrea, Pavlik Gábor, Ránky Márta: Egy féléves kardiológiai prevenciós és rehabilitációs edzésprogram eredményei / Results of a half year cardiologic preventive and rehabilitative training program Ormos Gábor1, prof. Dr. Pavlik Gábor2, dr. Kiss Rita: A versenyszerû sport hatása iskoláskorú gyermekek nyaki izomzatára Nyaki izomerô mérési vizsgálatok sportoló és nem sportoló 12 éveseken / The Effect of Sport Activity on the Neck Strength of Schoolchildren...55 Jákó Péter: A fizikai aktivitás néhány élettani hatása a szív- és érrendszeri események veszéléyvel járó fôbb kockázati tényezôkre / xxxx Sportorvoslás Pucsok József: 60 éves a Sportkórház Kutató Osztálya Hozzászólás Fröhlich Péter: Kiegészítés Berkes István: Az artroszkópia magyarországi története címû cikkhez Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

4 Impresszum Szerkesztôbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board Berkes István Felelôs szerkesztô / Editor in Chief Dobos József Szerkesztôbizottság / Editorial Board Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pavlik Gábor Pucsok József Radák Zsolt Tanácsadó testület / Advisory Board Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland) HU ISSN x Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor Dr. Prof. Design, nyomdai elôkészítés: Krea-Fitt Kft. Nyomdai munka: Mackensen Kft évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

5 e r e d e t i k ö z l e m é n y Use and efficacy of mesotherapy in relieving sport injury pain Sforza-Kispeter Zsofia 1 MSc, PhD, Soudain-Pineau Mickaela MSc 1, Coche Jean-Louis MD 2, Kaltenbach Mathieu PhD, PharmD 3 ; Joly Philippe MSc, PhDa, Pavlik Gabor MD, PhD 4 1 LACM, Faculty of Physical Education and Sports Sciences, University of Reims, Reims, France; 2 Institut Santé Sport et Mouvement, Polyclinique de Courlancy, Reims, France; ³Faculty of Pharmacy, University of Reims, Reims, France; 4 Department of Health Sciences and Sports Medicine, Faculty of Physical Education and Sports Sciences, Budapest, Hungary A mezoterápia hatékonysága sportsérülések esetén. A mezoterápia egy közkedvelt kezelési módszer Franciaországban. Lényege: az oltóanyag bejutattása mikroinjektálással a bôr felsô hámrétegébe. Célkitûzés: A tanulmány célja volt rávilágítani arra, hogyan reagálnak a sportolók ezen terápiás módszerre három diagnózis csoportba osztva különbözô korosztályokban. Helyszín: Sportkórház-Ambulancia, Reims, Franciaország Vizsgálati alanyok: 141 (33±13 év) személy három vizsgálati csoportra osztva (ízületi fájdalom, idegfájdalom, húzódás). Vizsgálat menete: Mezoterápia alkalmazása non szteroidos gyulladáscsökkentô és fájdalomcsillapító keverékével, továbbá a fájdalom erôsségének a mérése Vizuális Analóg Skála segítségével (1-10). Eredmények: A vizsgálati csoportok hasonló fájdalomerôsséget mutattak a terápia megkezdésekor (0 nap), a fájdalom minden csoportban szignifikánsan csökkent a második konzultáció idôpontjára (7 nap). Konklúzió: A mezoterápia hasznos kezelési módszer lehet sportolók rehabilitációjában mellékhatások nélkül. Mesotherapy is a popular treatment method in France. The principle of it is to inject medicine miscellanies in small dosages with multiple microinjections in the superior skin layer as close as possible to the painful area. Objective: The purpose of this study was to have some information on how athletes react to mesotherapy considering three main diagnosis groups at different ages. Design: Brief report Setting: Outpatient Sport Medicine Clinic, Reims, France. Participants: 141 patients aged between 33.8±13 years grouped into three main diagnosis groups such as tendonitis, neuralgias and sprains. Intervention: Conventional mesotherapy consultations were performed while using a mixture of NSAID (Non Steroid Anti Inflammatory Drug) and anaesthetics. The level of their pain was measured by using a Visual Analogue Scale (VAS) before each consultation which is recommended by the National Agency for Habilitation and Evaluation in Public Health (ANAES). Main outcome measurements: Primary outcome was resting pain on a painful area (VAS 1 10). Secondary outcomes were diminution of pain among men and women, the three major diagnosis groups, and among the four age groups. Results: Study groups were similar at baseline. Patients showed better pain scores and on the 7 th day the diminution of pain was already significant to 0 day values. Conclusion: Mesotherapy can be a useful method in the fast rehabilitation of athletes without any secondary effects detected. Kulcsszavak: mezoterápia, fájdalom, sportolók, injekció Keywords: cardiologic prevention and rehabilitation, individual life way and movements programs, POLAR instruments Introduction Mesotherapy is successfully used as a therapy in body contouring (1) but there are few international articles written about the efficacy of mesotherapy among athletes even though it is widely available and practiced, and has been recognized by the French National Academy of Medicine since Mesotherapy is an allopathic treatment that consists of small amounts of drugs to be injected regionally under the skin surface See Figure 1. This injection stimulates the mesoderm, which will lead to relief of a wide variety of symptoms and ailments. The treatment is fast and effective. Upon correct application, the patient develops almost no side effects and it is better tolerated among other injective methods (not painful) (2). Since some of the most common injuries in sports are connected with various parts of the body (in this study the symptoms were mostly Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

6 Table 1. Patient characteristics / Vizsgált személyek adatai Figure 1. Mesotherapy used in the treatment of lateral tendinitis / Mezoterápia könyökgyulladás kezelésekor located on the neck, shoulder, elbow, hip, knee, and ankle); the goal of this study was to investigate the utility of mesotherapy among athletes while searching for some information on sexual differences, among the three diagnosis groups, and in the four age groups considering the level of the diminution of their pain treated by this therapy. Methods Figure 2. Pistolet Pistor 4 / Mezoterápiás készülék 190 patients were originally enrolled in this study but individuals were excluded if they were not present at the second consultation or were Table 2. Average VAS pain during the treatment period / Vizuális Analóg Skálán mért fájdalom erôssége a kezelés ideje alatt (átlag±szórás) Table 3. Comparison of average VAS pain (Note: Day 0 is used as a placebo) / Vizuális Analóg Skálán mért átlagolt fájdalom erôssége évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

7 taking medications such as NSAIDs or anaesthetics during the period of the treatment. Therefore, 141 patients (89 men and 52 women; mean age 34±13 years (8 69 years) were kept in this study with no major health problems and were treated in the outpatients consultations at the Clinique du Sport, Reims, France. Between each consultation the patients continued their everyday life. Informed consent was obtained from all participants. Pain was assessed just before each consultation on a Visual Analogue Scale (VAS) of 10, representing pain intensity, and recorded on the patient s sheet. Consultations were held every 7 days. All the patients were treated with the same type of a drug: Meloxicam (15 mg) (Mobic, Boehringer and Ingelheim, Reims, France) and Procaine 2% (1 cm 3 ) (Boehringer and Ingelheim, Saint Germain en Laye, France). Injections were carried out with a pistolet Pistor 4 (Chanac, France) See Figure 2. with a deepness of injections between mm, and for safety reasons the skin surface was carefully disinfected and all the equipment was sterile and destroyed after usage. The athletes practiced the following sport activities: soccer, tennis, running, cycling, swimming, etc. The number of participants and their characteristics were registered in Table 1. The analysis was performed by Statistica 7.1 (StatSoft, Inc.). Variables were presented as means. The Wilcoxon test was used to show intragroup differences between Day 0, 7, 14. Differences were significant at p<0.05. Figure 3. Diminution of pain among men and women in the mesotherapy group / Fájdalom erôsségének a csökkenése férfiak és nôk csoportjában Figure 4. Diminution of pain in the three diagnosis groups treated by mesotherapy / Fájdalom erôsségének a csökkenése a három vizsgálati csoportban (ízületi fájdalom, idegfájdalom, húzódás) Results The injections showed their positive effect between Day 0 Day 7, Day 0 Day 14 and Day 7 Day 14. See Table 2 and 3. The beneficial effects of mesotherapy were already present on the 7 th day of treatment. When comparing men and women, men showed a better Figure 5. Diminution of pain in the four age groups treated by mesotherapy / Fájdalom erősségének a csökkenése a 4 korcsoport tekintetében (15-24 év, év, év, 45 év felett) Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

8 tendency of diminution of their pain and there was an average of 68% of pain reduction after the second injections. See Figure 3. In the groups of tendonitis, neuralgias, and sprains there was an average of 41% diminution of pain after the first injection and 20% after the second injection. See Figure 4. As for the age groups, the diminution of pain was 42 % respectively after the first injection in the totality of the age groups and 20 % after the second injection. As it can be seen after the first injection, the older group showed a slower reaction on this therapy, which needs further investigation to be answered but might be explained with the slower metabolism of the aging person. See Figure 5. During the treatments, none of the patients signalled any secondary effects such as diarrhea, nausea, etc. Discussion Mesotherapy is successfully used as a treatment among men and women, three diagnosis groups, and age groups. This is similar to the study of the Italian research group (3) where mesotherapy showed more efficacies contrary to intramuscular administration. Furthermore, there were no bad reputations like in many cases of corticosteroid injections; where inaccurate placement of the needle greatly reduces the chance of treatment success and increases the risk of a potentially serious complication as it happened when a patient went under corticosteroid injection placed within tendons and caused a rupture in the tendons (4). This article underlines also the need to carefully place injections deep enough so the injected product can evolve its positive effect (5). Considering the NSAID use among athletes, there have been many articles written about the reduction of pain and also the side effects occurring during NSAID use (6, 7, 8). It also has to be emphasized that NSAID therapy covers a longer period ( days approximately) with taking medications at least once or twice a day. On the contrary, it seems that mesotherapy needs a maximum of 3 injections and the treatment is always under the control of the sport medicine. This is especially important in the pain treatment among the athletes who have a tendency to take NSAIDs independently and in lots of cases misusing it (9). Study limitation The only limitation was not having a control group or a placebo in our population since we were treating athletes for whom to return to their sport as soon as possible was imperative. Moreover, there are already several articles where authors show only a minimal statistical difference or do not even reach it when comparing the treatment group to the control group in therapeutic studies (8, 10). Conclusion This method can be recommended with the mixture used to have the fastest return possible to the sport field in the case of minor sport injuries, including the non-existing side effects. References 1. Caruso MK, Roberts AT, Bissoon L, Self KS, Guillot TS, Greenway FL: An evaluation of mesotherapy solutions for inducing lipolysis and treating cellulite. J Plast Reconstr Aesthet Surg 2008;61(11): Epub 2007 Oct Le Coz J: Mésotherapie et traumatologie sportive. Paris, NY; Masson; Bugamelli S, Borghi B, Cstelazini L, Stagni F: Role of mesotherapy in pain therapy. Congress paper. International congress on anaesthesia through the millennium. Madeira, Portugal, 3 6/9/ Smith AG, Kosygan K, Williams H, Newman RJ: Common extensor tendon rupture following corticosteroid injection for lateral tendinosis of the elbow. Br J Sports Med 1999;33: Kaplan A, Raincourt D: Devenir d un produit marqué injecté par quatre voies différentes. Bulletin SFM 1985; Goupille P, Logeart I, Combe B: Naturalistic survey on nonsteroidal antiinflammatory treatment in patients with muscoloskeletal pain. Joint Bone Spine 2003;70: McIlwain HH, Platt RD: Piroxicam versus naproxen in the treatment of acute musculoskeleteal disorders in athletes. Am J Med 1988;84: Heere LP: Piroxicam in acute musculoskeletal disorders and sports injuries. Am J Med 1988;84(5): Warner DC, Shnepf G, Barrett MS, Dian D, Swigonski NL: Prevalence, attitudes, and behaviours related to the use of nonsteroidal antiinflammatory drugs (NSAIDs) in student athletes. J Adolesc Health 2002;30: Galer BS, Rowbotham M, Perander J, Devers A, Friedman E: Topical diclofenac patch relieves minor sports injury pain: results of a multicenter controlled clinical trial. J Pain Symptom Manage 2000;19: Author: Sforza-Kispeter Zsofia MSc, PhD Université de Reims Champagne Ardenne UFR STAPS Laboratoire d Analyse des Contraintes Mécaniques - EA 3304 LRC CEA Bat 5ter - Moulin de la Housse Reims Cedex 2 - France Tel. (33) Fax: (33) zsofia.kispeter@univ-reims.fr évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

9 e r e d e t i k ö z l e m é n y Egy féléves kardiológiai prevenciós és rehabilitációs edzésprogram eredményei G. Noé Judit ¹, ³, Dósa Andrea ², Pavlik Gábor ³, Ránky Márta ³ 1 Pannon Egyetem TSI, ²FourMed KFT Veszprém, ³Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Budapest³ Hazánkban emelkedô tendencia érvényesül a szív-keringési rendszer és különösen kísérô betegségei (hipertónia, obezitás, diabetes mellitus, arterioszklerózis, stb.) elôfordulásában. A gyógyítás három alappillére, a prevenció, gyógyítás, és rehabilitáció összekapcsolása ma már nem új gondolat. E három feladat közül legjelentôsebb a megelôzés, mert világszerte a prevenció a leghatásosabb és legolcsóbb módja az egészség megôrzésének. A szûrés, megelôzés, mozgásterápiás kezelés és utógondozás összekapcsolásának egyik lehetôségét mutatja be 75 egyén bevonásával végzett vizsgálati programunk. Ennek keretén belül a páciensek a kardiológiai vizsgálatok és terheléses tesztek után a terapeutákkal aktívan együttmûködve egyénreszabott, pulzuskontrollált, folyamatosan monitorozott kardiós mozgásterápiás tréningeket végeztek. Az edzésprogramban résztvevôk testtömege, nyugalmi és terheléskor mért maximális pulzusszáma, valamint vérnyomás értékei csökkentek, oxidatív kapacitásuk, terhelhetôségük és teljesítményük emelkedett, életvezetésük nyugodtabb lett, anyagcseréjük, immunválaszaik javultak, stresszkezelésük hatékonyabbá vált. A program minden része individuális, illeszkedik a páciensek egyéniségéhez, terhelhetôségéhez, lehetôségeihez, a konzultáció terapeuta és szakorvos, valamint páciens között folyamatos. Results of a half year cardiologic preventive and rehabilitative training program. In our country an increasing tendency of the incidence of cardiovascular and related diseases (hypertension, obesity, diabetes mellitus, atherosclerosis, etc.) can be observed. The coupling of the 3 keystones of the attention to these diseases, the prevention, treatment and rehabilitation are not new ideas. Among these 3 factors the most important one is the prevention, this is the cheapest way to preserve health. A possible combination of screening, prevention a kinesiotherapy treatment is shown by our investigation including 75 subjects. First cardiologic and physical load tests were made, then individual and heart rate controlled cardio regular physical training was performed according the advices of therapeutic experts. Body mass, resting and maximal heart rate and blood pressure of the subjects decreased, oxidative capacity and performance level increased, their life was became more quiet, metabolism, immunological reactivity and stress tolerance improved. All components of the program were individual, chosen according to the patients personality, performance capacity, consultation between the therapeutist, physician and the patient was continuous. Kulcsszavak: kardiológiai prevenció és rehabilitáció, egyénreszabott életmód-és mozgásprog ramok, POLAR szerkezetek Keywords: cardiologic prevention and rehabilitation, individual life way and movements programs, POLAR instruments Bevezetés A jól ismert civilizációs ártalmak, a helytelen táplálkozás, túlsúly, káros szenvedélyek, a mozgásszegény életmód, a különbözô munkahelyi és otthoni stressz faktorok különbözô betegségekhez vezethetnek. Az anyagcsere betegségei, a cukorbetegség, obezitás, érelmeszesedés vagy metabolikus szindróma és a szív-keringési rendszer leggyakoribb betegségei, a hipertónia és a koszorúsér betegségek ezek talaján fejlôdnek ki (1,2,3,4,5). A prognózisok szerint 1990 és 2020 között az iszkémiás szívbetegség emeli legjobban a mortalitási mutatókat, férfiaknál 37 %-kal, nôknél mintegy 20%-kal (6). A betegségen átesett és tartósan kezelt betegek esetében pedig számolhatunk az életminôség jelentôs romlásával. Hazánkban a halálesetek több mint fele mögött szintén a szív- és keringési-rendszer betegségei állnak. A legfrissebb KSH adatok szerint 2007-ben en haltak meg valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség következtében, ami kb. kétszer annyi, mint a daganatos halálesetek száma. Annak ellenére, hogy a szívinfarktus, az agyvérzés és az érszûkület megfelelô életmóddal többnyire megelôzhetô lenne, az ilyen típusú betegségek és az ebbôl következô halálesetek száma mégsem csökken (7). A civilizációs betegségek kezelésé- Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

10 nek komoly anyagi következményei is vannak ban hazánk több mint 220 milliárd (!) forintot költött ezeknek a betegségeknek a kezelésére, teljes gazdasági kihatásuk pedig újabb 420 milliárd forintot tett ki (8). A gyógyítási költségek és a betegségekbôl származó munkaidô kiesés tehát hatalmas gazdasági terhekkel jár. Érdemes tehát a preventív terápia gazdasági szempontjait is megfontolni, hiszen pl. kimutatták, hogy az USA-ban minden egyes, a megelôzésre fordított dollár hatszorosan térül meg a társadalomnak (9). Ma már nem új gondolat, hogy a kardiovaszkuláris betegségek elkerülésében és kezelésében össze kell fonódnia a prevenciónak, terápiának, és a rehabilitációnak. A prevenció célját szolgálja az általános felvilágosítás, biztosan hatékonyabb azonban, ha tudatos prevenciós programot hajtunk végre, mely elônyös hatású a lipidanyagcserére, a diabetesre, az immunrendszer aktivitására és az obezitásra, valamint a hipertónia kezelésében is (10). Az európai szakmai társaságok (Európai Kardiológus Társaság, az 1. táblázat A vizsgálatban résztvevô személyek életkora (átlag±sd) / Age of the subjects (±SD) 2. táblázat Az elôforduló tünetek / Illness types by groups Európai Atheroszklerózis Társaság, és az Európai Hipertónia Társaság) kiegészülve a Magatartástudomány, a Családorvostan és az Európai Szívhálózat képviselôivel közös ajánlást tettek az iszkémiás szívbetegség megelôzésére szolgáló legfontosabb teendôkre, amik jelentik a lipidszint csökkentését, a dohányzás, alkoholfogyasztás mellôzését, a helyes táplálkozást és a rendszeres testmozgást. Jelen munkánkban utóbbira tett kísérletünket szeretnénk bemutatni, hiszen a rendszeres edzések tartós adaptációt válthatnak ki a mozgató-, kardiovaszkuláris-, neuroendokrin-, és metabolikus rendszerben (11). Vizsgálatunk célja volt feltérképezni tehát egy tudatos, irányított prevenciós program hatását egy, a kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal rendelkezô, tehát a betegségek határterületein élô emberek csoportján. A féléves programban igyekeztünk megváltoztatni a vizsgált személyek életmódját, pozitív irányban befolyásolni bizonyos kritikus értékeiket, mérsékelni a gyógyszerfogyasztást, valamint javítani az életminôségükön. Módszerek A vizsgált személyek Programunkban 75 személyt vizsgáltunk, életkoruk év volt. 25 személy kardiológiai rizikófaktorokkal rendelkezett és rendszeres fizikai tréninget végzett (A csoport), 25 kardiológiai rizikófaktorokkal rendelkezô, inaktív személy volt a B csoportban, és 25 egészséges, inaktív személy alkotta a C (kontroll) csoportot, életkorukat és a nemek megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Az (A) csoport vizsgálati személyeit két további csoportba osztottuk. Mindenki fél éven át végzett állóképességi edzéseket, 13 fô heti 2 3-szor percet (A2), 12 fô 4 5-ször percet (A1) tréningezett. A csoportokba (A1 és A2) sorolás annak alapján történt, hogy ki mennyi edzést tudott vállalni a félév során. A teljes, fél éven át tartó program egy nyitóvizsgálatból, irányított edzés- és életmód programból, végül egy záró vizsgálatból állt. A betegségek, tünetek típusait és elôfordulásukat az egyes csoportokon belüli a 2. táblázat szemlélteti. Hiperkoleszterinémiának az összkoleszterin szint 5,2 mmol/l feletti értékét, hipertóniának a vérnyomás tartósan 140/90 Hgmm feletti, obezitásnak a BMI 25 feletti és a derék-csípô hányados férfiakban 1 feletti, nôkben 0,8 feletti, emelkedett vércukorszintnek pedig a 6,0 mmol/l feletti értékeket tekintettük. A páciensek POLAR szerkezetekkel (POLAR F11-es és Teamsystem) végezték edzéseiket, amely a szívfrekvencia mellett kijelzi a mozgásprogram menetközbeni becsült kalória-felhasználását és az edzések idôtartamát, valamint intenzitását is. Ha szükséges, teljesen egyénreszabott edzésprogramot készíthetünk vele napra, hétre vagy akár hónapra vonatkozóan, s amely a tréningek kezdetekor, fokozatosan és egyenletesen emelkedô pulzusszám mellett 3 5 perc alatt javaslatot tesz az adott edzés intenzitás-zónáira is. Ez az ún. OwnZone funkció évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

11 Az egyes vizsgálatok leírása Belgyógyász-kardiológus szakember vette fel az anamnézist, teljes laborvizsgálat és vérnyomásmérés (szükség esetén 24 órás Holter vizsgálattal kiegészítve), 12 elvezetéses nyugalmi EKG és szívultrahang vizsgálat készült. Ezután a páciensek Ergoline kerékpárral (ER900) terheléses tesztet végeztek (Kerékpár ergometriás protokoll: 25 W-on bemelegítés 1 percig. A vizsgálat 25 W-ról indul, emelés 25 W/3 perc, a teszt vége kifáradás és/vagy a szubmaximális szívfrekvencia=a maximális 80%-nak elérése. Megszakítása után 25 W-on 3 5 perc levezetés. Az adaptációs lépcsôket 3 3 percben határoztuk meg.) Fél év múlva újrateszteltünk mindenkit. A teszt-vizsgálatok mindkét esetben délelôtt 10 és 12 óra között, ugyanazon helyszínen és körülmények között, valamint azonos eszközökön és módszerekkel történtek. Az oxigén-fogyasztást a labortesztek helyszínén az Ergoline kerékpárteszt szoftver, tréningek során a POLAR órákba épített program segítségével becsültük. Az általunk használt F11- es POLAR órák tartalmaznak egy ún. Fitness-teszt programot, mely a betáplált adatok (életkor, nem, TS, TM, aktivitási szint) valamint 255 ütés/perc után, pihent állapotban mérve becslést adnak az adott edzésen az oxigén-fogyasztás mértékére. A korábbi és jelenlegi adatok alapján szakember tett javaslatot a gyógyszer(ek)re, amennyiben felmerült ennek szükségessége. Az A és B csoport összesen 50 betegének ACE-gátlót 6, ACE-gátló és kalcium-csatorna blokkoló kombinációját 5, ACE-gátló és diuretikum kombinációját 6, koleszterin-csökkentôt 7, béta blokkolót 2 esetben írtak fel, összesen 22 fô részesült kezelésben. A szûrés és a terheléses teszt után kérdôíves rizikófaktor kutatást végeztünk, önbevalló kérdôív segítségével, kiegészítve az életmóddal, életvezetéssel, táplálkozási szokásokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ezek adatait Excel táblázat segítségével összesítettünk és figyelembe vettünk a mozgásprogramok összeállításakor. Az 5. táblázatban feltüntettük a vérparaméterek változásait nyitó és záró vizsgálatban. Edzésprogram A páciensek ezek után a terapeutával aktívan együttmûködve egyénre szabott, pulzusszám- és testsúlykontrollált, POLAR órákkal és POLAR TEAM System segítségével folyamatosan monitorozott mozgásterápiás edzéseket végeztek kerékpáron (Tunturi), evezôpadon (Concept2), illetve futószalagon gyalogolva (Tunturi 85). Minden edzés a vérnyomás és a testsúly ellenôrzésével indult és zárult. Az edzések intenzitását, idejét és haladási ütemét a szakorvossal konzultálva a tesztek alapján határoztuk meg. Kezdetben mindenki 5 8, majd 3 5 perces bemelegítés után érte el célpulzus tartományát, melyet kombinálni tudtunk a POLAR órákba épített OwnZone funkció javaslatával is. Az edzések jellege kezdetben lapos piramis jellegû volt: nyugodt, fokozatos tempóban érte el a kívánt pulzusszám felsô határát, majd kb. ugyanennyi idô alatt ért vissza a kívánt zóna kiinduló értékére, ezután 5 10 perces levezetés következett, mely során a pulzusszámnak csökkennie kellett 90/perc alá. A változatos edzésprogramok a késôbbiek során intenzívebben emelkedô piramisokban, illetve fartlek és intervall jellegû edzésekben nyilvánultak meg, mindig az egyéni terhelhetôségek és az orvosi ajánlások maximális figyelembevételével. A 2 3 alkalommal edzôk esetében percet, 4 5-ször edzôk esetében perces tréningeket végeztettünk. A program során folyamatosan a résztvevôknek lehetôségük nyílt táplálkozási, életvezetési tanácsadások igénybevételére, melyet dietetikus szakemberrel egyeztetve végeztünk. Igyekeztünk megtalálni a páciensek optimális mozgásprogramját, kialakítani egészségtudatos magatartásukat, mely a rizikófaktorok csökkenését, könnyebb stresszkezelést és -tûrést, nyugodtabb életvezetést, és a folyamatos edzések megfelelô motivációját jelentette. Záróvizsgálat A záróvizsgálat minden esetben pontosan fél év múlva, azonos körülmények között és eszközökkel, illetve protokollal történt. Statisztikai értékelés A nyitó- és záróvizsgálatok közötti különbségek vizsgálatára egymintás t-próbát használtunk, Statisztika 8.0 szoftver és Excel táblázat segítségével. Eredmények A nyitó- és a záróvizsgálat értékeit a 3. táblázat tartalmazza. A fizikai aktivitást nem végzô B és C csoport tagjainak mutatóiban nem volt javulás, sôt, egyes testméreti mutatók (testsúly, BMI), és a nyugalmi pulzusszám még romlott is. Azok, akik heti rendszerességgel végeztek tréningeket, jelentôs javulást értek el az objektíven mérhetô paraméterek, és az önbevallós kérdôív értékelése alapján is. Az A1 és A2 csoportban a testtömeg és a BMI igen erôsen szignifikánsan csökkent, markánsabban az A1 csoportban. A nyugalmi pulzusszám, valamint a terheléskor regisztrált maximális pulzusszám szintén jelentôs csökkenést mutatott a nyitó vizsgálatban regisztráltakhoz képest. Az oxigénfelvétel számottevôen javult: A1-ben 40 45%-os, míg A2 csoportban 20 25%-os emelkedést érzékeltünk valószínûleg a féléves, tudatos edzésprogram hatásaként. Az A1 csoportban a nyugalmi vérnyomás szisztolés és diasztolés, valamint a terheléskor mért szisztolés értékek igen erôs szignifikáns különbséget mutattak a nyitó vizsgálatban mértekhez képest, a terheléses diasztolés vérnyomás nem mutatott szignifikáns különbséget. A nyugalmi vérnyomás-értékek csökkenése A1-es csoportban, szisztoléban átlagosan 10 Hgmm, diasztoléban 6 Hgmm, A2-ben szisztoléban 8, diasztoléban 4 Hgmm volt. Az inaktív, rizikófaktoros csoportban 5/2-es, a C, egészséges inaktív csoportban 3/2 Hgmm-es, nem-szignifikáns emelkedést láttunk. Az A2-es csoportban a nyugalmi Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

12 3. táblázat A terheléses paraméterek a nyitó és záró vizsgálatokon (átlag ± SD) / Load parameter in the opening and closing examination 4. táblázat Az edzések ideje, intenzitása és a haladás üteme az A1 és A2 csoportban / Training time and intensity in the A1 and A2 groups és terheléskori maximális pulzusszám értéke csupán kisebb mértékben csökkent, mint az A1-ben, míg a testtömeg és a BMI hasonlóan jelentôs különbséget mutatott. A nyugalmi vérnyomás szisztolés és diasztolés, illetve terheléses szisztolés értékei között igen erôs szignifikáns különbséget regisztráltunk, a terheléskor mért diasztolés értékben itt sem volt jelentôs változás. A teszt idôtartama, a teljesítmény (watt) értéke nagyon markánsan emelkedett a záró vizsgálat értékeiben, mindkét, rendszeres edzéseket végzô csoport tagjainak esetében. Az edzések intenzitásának emelkedését a 4. táblázat szemlélteti. Az 1 3. héten az edzések idejét A1-ben 35 percre, A2-ben 30 percre emeltük, a héten 55 és 45 percre, a 11. héttôl pedig fokozatosan 65 és 55 percre, ehhez igazítottuk az intenzitásokat is, természetesen az egyéni haladási tempók és terhelhetôség függvényében. A vérparaméterek tekintetében a legjelentôsebb szignifikáns csökkenést a koleszterin és triglicerid, valamint a vércukor szintekben találtunk A1-es, valamint lényeges változást a triglicerid és vércukor értékekben A2-es csoportban (5. táblázat). Fontos eredménynek tartjuk, hogy koleszterinszint csökkentô gyógyszeres kezelés 7 esetbôl 3 esetben, ACE-gátló gyógyszeres kezelés 6-ból 3 esetben elhagyhatóvá, vagy mérsékelhetôvé vált. Összefoglalva eredményeinket megállapíthatjuk, hogy a program során a rendszeres tréningeket végzôk esetében: évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

13 5. táblázat Vérparaméterek változása nyitó és záróvizsgálatban / Blood parameters at the opening and closing examination Csökkentek a nyugalmi pulzusszám- és vérnyomásértékek Igen jelentôsen javult az oxigénfelvevô képesség Csökkent a testtömeg és jelentôsen mérséklôdött a BMI Fokozódott a terhelhetôség, ezáltal az edzések intenzitása, idôtartama és sûrûsége Kitolódott a gyógyszerek szedésének elkezdési ideje Csökkenthetô, néhány esetben elhagyhatóvá vált a gyógyszerfogyasztás A vérparaméterek közül jelentôs csökkenést regisztráltunk a koleszterin, a triglicerid és a vércukor értékekben Az önbevalló kérdôív alapján: A vizsgált személyek nyugodtabb alvásról és a stresszhelyzetek könnyebb megoldásáról számoltak be Kisebb számban betegedtek meg, illetve a betegség esetén gyorsabb volt a gyógyulásuk Javult általános közérzetük, munkakedvük Gyorsult az anyagcseréjük és részben normalizálódott a kalória-bevitelük Megbeszélés Jelen munkánkban 75 személy féléves nyomon követésével vizsgáltuk egy, a kardiovaszkuláris betegségeket és azok káros kihatásait csökkentô edzésprogram hatásait. A program elsôsorban rendszeres mozgástréningeket, életvezetési tanácsadást, valamint megfelelô életmódprogram kidolgozását jelentette. A Magyar Kardiovaszkuláris Társaság már 2005-ben célul tûzte ki a külföldi ajánlásokban is szereplô, fizikai edzésprogramokon alapuló multidiszciplináris rehabilitációt a különbözô betegségek esetében, melynek végzésére gyógytornász és gyógytestnevelô szakember irányítását is javasolta mindazon helyeken, ahol jelenleg is folyik valamilyen fizikai aktivitás program. A tréningeket terheléses vizsgálatok elôzzék meg, melyet lehetôség szerint orvos végezzen. A finanszírozás jelenlegi lehetôségei között a beteg hozzájárulása, a kiemelten közhasznú Társaságok ilyen tevékenysége, a mûszer-, gyógyszer-, egészségipar támogatása, a Betegpénztárakkal kötendô egyezségek, az Önkormányzatok hozzájárulása, vállalkozások OEP szerzôdéssel történhetne (10). Ez különösen fontos elôrelépés lenne, figyelembe véve a betegségek számának emelkedô tendenciáját. Vizsgálatunk kezdetén feltételeztük, hogy a tudatos és egyénreszabott edzésprogrammal végzett munka javítja azokat a legfontosabb élettani mutatókat, amelyekkel elkerülhetôvé válhatnak a súlyosabb problémák. Megállapíthatjuk, hogy a heti rendszerességgel, 4 5 alkalommal végzett perces tréningek figyelemreméltó változásokat indukáltak a mérhetô értékeket tekintve. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a minimum heti 2 3 szor perces, optimális esetben 4 5-ször perces, pulzuskontrollált és személyre szabott program alapján végzett aerob (kardio) edzés hatékonyan csökkenti a kardiovaszkuláris rizikófaktorokat, javítja az életminôséget. Valamint megállapítottuk, hogy hasznos segítség lehet a POLAR szerkezetek bevonása a programok végrehajtásakor, akár az egyéni, akár a csoportos tréningek során. Minden esetben fontos a megfelelô szakember által végzett szûrôvizsgálat, mely behatárolja a lehetôségeket, megszabja az edzésintenzitásokat, és sok esetben a pulzustartományokat is, ellenôrzi a tréningeket, újrateszteli a pácienseket (12). Programunk minden részlete teljesen individuális, illeszkedik a páciensek egyéniségéhez, terhelhetôségéhez, lehetôségeihez és nem jelent nagyon gyors, drasztikus beavatkozást, így szívesen elfogadják a segítséget. Jelenleg állami finanszírozásban ilyen jellegû átfogó prevenciós programmal nem találkoztunk, pedig szükségessége nyilvánvaló. A ma emberének az emelkedô nyugdíjkorhatárok, korunk egyre gyorsuló életritmusa és magas követelményei miatt is állóképesnek kellene maradnia, jó szinten, helyes életvezetéssel, sokáig egészségesen lehetne élnie. Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

14 Irodalom 1. Apor P., Jákó P.: A krónikus betegségek kezelése edzéssel. Sportorvosi Szemle: , Diagnosztikus és terápiás ajánlások kardiológiai kórképekben. A Kardiológiai Szakmai Kollégium irányelvei Neumann N.U., Frasch K.: A rendszeres testedzés hatása az egészségre és a jó közérzetre Orvostovábbképzô Szemle: , Ôry K.: A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezôi és ezek terápiája SpringMed Kiadó, Budapest Lozsádi K.: A kardiológia perspektívái és ahol mi tartunk Magyar Kardiológusok Társasága 26. kötet 01. szám, Zallel J.: A fizikai aktivitás jelentôsége a koszorúér-betegség megelôzésében és rehabilitációjában. Cardiologica Hungarica: 34. S45 48, Kampány a magas koleszterinszint felszámolásáért Delta- Orvostudomány március Szigeti I.: Elveszhetnek a szívbetegek (Figyelônet.hu) 9. American Heart Association Statistics Fact Sheet-Populations 2003 ww.americanheart.org 10. A Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság október 26-i ülésének állásfoglalása Motesz Magazin: Budapest, Jákó P.: Fizikai aktivitás szerepe a kardiovaszkuláris betegségek megelôzésében és kezelésében Metabolizmus: , Pucsok J.: A rendszeres fizikai aktivitás hatása a szervezetre Komplementer Medicina. 2000/ Gabler T., Kovács V. A.: A rendszeres testedzés egészségmegôrzô szerepe. Családorvosi Fórum 2005/ Gaziano JM., Manson JE., Ridker PM. Heart Diseases 6th ed. Phil.: Primary and secondary prevention of coronary artery disease W.B. Saunders , Boniface DR, Cottee MJ, Neal D, Skinner A.: Social and demographic factors predictive of change over seven years in CHD-related behaviours in men aged years. Public Health 115: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének tagtársaságaként a Magyar Atherosclerosis Társaság, a Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Élettani Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság, a Magyar Stroke Társaság, a Magyar Diabetes Társaság, valamint a Magyar Elhízástudományi Társaság közös ajánlása. Cardiologica Hungarica 33: , Joint European Societies Prevention Guidelines. European Heart Journal: 24, , II. Magyar terápiás konszenzus ajánlás a kardiovaszkuláris betegségek megelôzésérôl és preventív kezelésérôl A III. Magyar kardiovaszkuláris konszenzus konferencia ajánlása A koszorúér eredetû, agyi- és perifériás érbetegségek kockázatának becslésér, megelôzésére és kezelésére Apor P.: A hypertoniások gyógyítása fizikai aktivitással. Hypertonia és Nephrologia 1: , Pavlik G., Bánhegyi A., Olexó Zs., Sidó Z., Frenkl R.: A rendszeres testedzés szerepe a hypertonia prevenciójában és kezelésében Hypertonia és Nephrologia 6.2.:77 85, Parragh Gy., Balogh Z.: A hypercholesterinaemia kezelésének lehetôségei a primer prevencióban Cardiologica Hungarica: 34. S27 33, Wood D., Backer G.De., Faergeman O., Graham I., Mancia G., Pyörälä: Prevention of coronary heart disease in clinical practice. Recommendation of the Second Task Force of the European Society of Cardiology, European Atherosclerosis Society and European Society of Hypertension, International Society of Behavioural Medicine, European Society of General Practice/Family Medicine, European Heart Network. European Heart Journal: Author: G. Noé Judit Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

15 e r e d e t i k ö z l e m é n y A versenyszerû sport hatása iskoláskorú gyermekek nyaki izomzatára Nyaki izomerô mérési vizsgálatok sportoló és nem sportoló 12 éveseken Dr. Ormos Gábor 1, prof. Dr. Pavlik Gábor 2, dr. Kiss Rita 3 1 Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet; 2 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar; 3 Budapesti Mûszaki Egyetem, Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont A gyengült nyakizomzat szerepet játszik a felnôttkori fej és nyaki fájdalmak, és traumák, kiemelten az ostorcsapás sérülések kialakulásában is, amelyek egyik feltételezett oka az izomzat már gyermekkori gyengesége. Ezért tartottuk fontosnak a nyakizomerôk felmérését iskoláskorban, valamint különbözô sporttevékenységek hatását a nyakizomerôre. A gyermekkori nyaki izomerô mérésével kapcsolatosan nem találtunk hazai adatot, a külföldi irodalomban is csak néhány 18 év alatti fiatalokon végzett vizsgálat található. Egy 12 éves, versenyszerûen sportoló 20 labdarúgó fiú és 20 úszó (10 lány és 10 fiú) által alkotott csoport mérési adatait azonos korú, 138 (72 leány és 66 fiú) nem sportoló gyerek (kontroll csoport) adataival hasonlítottuk össze. A nyaki izmok erejét izomcsoportokként 5 irányban vizsgáltuk, flexió, extenzió, és a két oldalra hajlás irányában, továbbá egy eddig nem vizsgált mozgás irányban, bólintás -ban. A nyakizom erô mérésére fémszálas nyúlásérzékelôn (un. nyúlásbélyeg ) alapuló dinamométert (DYNA) alkalmaztunk. Az összesített izomerô értéke úszóknál 309±93 N, labdarúgóknál 253±79 N, a kontroll, nem sportoló csoportban 146±66 N volt. Az úszó fiúk és a labdarúgók között szignifikáns a különbség az úszók javára. Az úszó lányok összesített izomereje kétszerese a nem sportoló lányokénak. A bólintásban mért izomerô a flexióban mért értéknek az úszóknál 50%-a, a labdarúgóknál és a nem sportolóknál 30%-a volt. A dinamométer jól alkalmazható a hétköznapi gyakorlatban, gyermekeken mért értékeink a felnôtteken mért külföldi eredményeknek, arányaikban megfelelnek. A bólintás irányában végzett vizsgálat újdonság a hazai és a nemzetközi irodalomban. A bólintás, az atlantookcipitális ízületben végbemenô sagittális mozgás, amely kivitelében az un. mély nyakhajlító izmok vesznek részt, funkciójuk a nyak /fej tartásában döntô jelentôségû. Vizsgálatunk számszerûen kimutatta a nem sportolók és a sportolók közti erô különbséget. Az úszás hatásossága a nyakizom erôsítésen túl a tartási funkció javításában még kifejezettebb, amelyet a bólintásban mért izomerô mutat. E mérési módszer perspektivikusan lehetôséget nyújt izomerôsítési, edzési technikák hatásának vizsgálataihoz. Kulcsszavak: nyaki izomzat, izom erômérés, iskoláskorúak felmérése, gyermekkorú sportolók vizsgálata The Effect of Sport Activity on the Neck Strength of Schoolchildren. However there is a lot of publication on measuring neck muscle strength (NMS) in adults, there is paucity on measuring in children. Our aim was to gain preliminary data on NMS and on the effect of sport activities on NMS in schoolchildren. Subjects were a group of swimmers (10 girls and 10 boys) and of soccer players (10 boys) and as controls, a group of schoolchildren (72 girls and 66 boys) who were not active in any sports in the same age of 12. They were measured by a strain gauge dynamometer to determine their isometric NMS in flexion, extension, lateral flexion to the right and to the left and furthermore in nodding, which is the movement of the atlanto-occipital joint in the sagittal plane performed by the deep neck flexor muscles. The two groups of children who were active in sports showed significantly higher values than the group of controls. The average of summarized NMS values was found 309±93 Newton in swimmers, 253±79 Newton in soccer players, and 146±66 Newton in the non sporting group. The NMS in nodding was found in swimmers 50%, in soccer players and in controls 30% of the NMS measured in flexion. The method we used for measuring NMS is well applicable with children. Our results are in correlation to the values published in adults. Comparing the NMS values of the groups, swimmers have 3-times and soccer players have 2-times stronger neck muscles than non sporting controls, which proved the effect of sport activity. Above the neck muscle strengthening effect of swimming, it has a role in neck stabilization, as it was proved by the high values measured in nodding. By that simple measuring device it is easy to gain data on NMS, to evaluate the effectiveness of training programs. Keywords: neck muscle strength, neck muscle measurement, schoolchildren, evaluation of sport activity. Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

16 Bevezetés Míg számtalan, felnôtteken végzett nyakizom erô mérésével foglalkozó külföldi közlemény jelent meg (1 12, 14 16, 19 24, 25 27), addig hazai vizsgálatról nincs tudomásunk. E témakör elsôsorban az izomerôsítô gyakorlatok szempontjából jelentôs, azonban a nyaki izomerô gyengülése szerepet játszhat a fiatalkori fejfájások patomechanizmusában is (18, 19). A szakirodalmi adatok szerint a gyengült nyakizomzat szerepet játszik a felnôttkori fej és nyaki fájdalmak, traumák, kiemelten az ostorcsapás sérülések kialakulásában is (2, 4, 11, 12, 14, 23, 26, 28). Ezek ma már egyre gyakoribbá váltak, aminek egyik feltételezett oka az izomzat már gyermekkori gyengesége. A nyaki izomerôt elôször 1966-ban Krout (14) vizsgálta, csupán flexióban, manuális teszteléssel kvalitatívan. Kvantitatívan elôször Silverman (23) mérte a flexiós erôt fekvô helyzetben, kézi dinamométerrel, Kumar (15) neutrális ülôhelyzetben vizsgálta flexióban, extenzióban, laterálflexióban, anterolaterális és posterolaterális flexióban a maximális akaratlagos cervikális izometriás kontrakciót. A felnôttkori irodalmi adatok (6, 11, 22, 26) megegyeznek abban, hogy a nyakizomzat ereje posterior-anterior irányban fokozatosan csökken, azaz a legnagyobb erôt extenzióban mérték és a legkisebbet flexióban. Fiebert (7) vizsgálatai szerint az erô arányos volt a nyak vastagságával, testsúllyal, testmagassággal. Häkkinen (12) mérései szerint a férfiak erôsebbek, a nôk extenziója 61%, flexiója 50%-a a férfiakénak. A tartóképesség nôknél hoszszabb volt, ezt a nôk nagyobb lassú rost tartalmával magyarázta. Berg (3) ülôhelyzetben végzett mérései szerint a flexiós erôkifejtés függött a nyaktartás szögétôl, 30 fokos extenzióban 18%-kal nagyobb, 30 fokos flexióban 7%-kal kisebb, mint neutrális helyzetben. A gyermekkori nyakizomerô mérésével kapcsolatosan sem találtunk hazai adatot. A külföldi irodalomban csak néhány 18 év alatti fiatalokon végzett vizsgálat található. Egy vizsgálat során év közötti serdülôkön csak egy irányban, extenzióban, hason fekve végeztek mérést (24). Iskolatáska különbözô módon viselésekor mérték a nyakizmok aktivitását EMG-vel (13). Oksanen (18) fejfájós serdülôk trapézius és sternocledomastoideus izomerejét mérte felszíni EMG-vel és erôsebbnek találták, mint a nem fejfájósokét, amit késôbb MRI mérésekkel támasztottak alá (19). Kutatásunk célja volt iskoláskorúak körében végezhetô nyakizomerô mérésére szolgáló mérési módszer kidolgozása és adatok gyûjtése a különbözô korosztályokban. Fontosnak tartottuk annak vizsgálatát, hogy a különbözô típusú sporttevékenységek befolyásolják-e a nyaki izomerô nagyságát. Vizsgálati anyag és módszerek Jelen vizsgálatban 6. osztályos, azaz 12 éves gyermekeket vizsgáltunk, akiket két fô csoportba osztottunk. A sportolókat tovább csoportosítottuk választott sportáguk szerint, így 20 labdarúgó fiú és 20 úszó (10 lány és 10 fiú) alkotott egy egy alcsoportot. A versenyszerûen sportolók budapesti egyesületek tagjai voltak, kritérium csupán 3 éves szakosztályi igazoltság volt. A sportoló gyerekek különbözô iskolákba jártak, amelyekrôl nem szereztünk információt. A kontroll csoportot 138 (66 fiú és 72 leány) gyermek alkotta, akik három budapesti, és egy Pest megyei iskola tanulói. Ezen iskolákba távolabbi területekrôl is járnak, így, bár a felmérés mintavétele nem képez országos reprezentációt, bizonyos mértékû heterogenitás adott. A mérési eredményeket és a vizsgált személyekre vonatkozó egyéb adatokat egy erre a célra szerkesztett kérdôíven rögzítettük, melyen egyúttal szerepelt a vizsgált személy, illetve a szülô beleegyezô nyilatkozata. A vizsgálatot az ORFI Kutatásetikai Bizottsága hagyta jóvá. A vizsgálat során a vizsgált személyek testsúlyát és testmagasságát mértük, majd a számított testtömeget (BMI) értékeltük. A testmagasságon túl külön mértük a nyakhosszúságot, a C2 csigolyától C7 csigolyáig, centiméterszalaggal, a két végpont között a szalagot kifeszítve. A vizsgált személyekbôl alkotott csoportok demográfiai adatait az 1. tábla tartalmazza. A nyakizom mérésére fémszálas nyúlásérzékelôn (un. nyúlásbélyeg ) alapuló dinamométert (DYNA) alkalmaztunk. A mérési pontosság N között 0,1 N volt, a mérés megbízhatósága 0,88 (2). A mérômûszert több hazai felmérô vizsgálatban alkalmazták (16, 17). A mérés során, a korábbi, kézzel tartott módszert úgy módosítottuk, hogy a mérôrendszer egyik vége falhoz (bordásfalon) volt fixálva, míg a másik vége speciális pánttal a vizsgált személy fejéhez volt rögzítve (1. ábra). A dinamométerrel összekötött számítógép szoftverje lehetôvé tette a mérési görbék tárolását és elemzését. 1. ábra Nyaki izom erômérés flexióban / Measurement of neck muscle strength in flexion évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

17 1. ábra Nyaki izom erômérés bólintás -ban / Measurement of neck muscle strength in nodding A külföldi vizsgálatokban a nyakizomerô méréseket többnyire álló vagy fekvô helyzetben végezték (25). A mi vizsgálatunk Fiebert (7) szerinti neutrális nyaktartási helyzetben, ülôhelyzetben történt. A nyakizmok, a test többi izmától elkülönített mûködésének biztosítására a vizsgált személy combjait a szék ülôlapjához, míg a törzsét szék támlájához rögzítettük, a vállak helyzetét, és mozdulatlanságát egy segítô kontrollálta. A nyaki izmok erejét izomcsoportokként 5 irányban vizsgáltuk, amelyek a flexió, extenzió, és a két oldalra hajlás irányában, és egy további, eddigiekben nem vizsgált mozgásirány, a bólintás. A bólintás, az atlantookcipitális ízületben végbemenô sagittális mozgás, amely kivitelében az un. mély nyakhajlító izmok vesznek döntôen részt. A mély nyakhajlító izmok funkciója alapvetôen a nyak és a fej tartásában, stabilizálásában döntô jelentôségû (1, 4, 6, 9, 10, 14). A különbözô izomcsoportok, azaz a különbözô irányokban történô erôvizsgálatok kivitelekor a vizsgált személy a mérési iránynak megfelelôen változtatott helyzetet, azaz elfordult. A bólintás méréséhez a hevedert függôlegesen az arca körül rögzítettük, a mûszer másik végébôl induló kötelet a feje felett vezettük el (2. ábra). A maximális erôkifejtést 10 mp alatt mértük, amelyet 30 másodperces pihenésekkel még kétszer megismételtettünk. További feldolgozásra a három mérés átlaga került. Az öt irányban mért értékek ö s s z e g z é s é b ô l nyertük az un. ö s s z e s í t e t t izomerôt. Az egyének mérési eredményébôl csoport átlagot és szórást számítottunk, a csoportok közötti különbség megállapításához kétmintás t-próbát illetve Mann Wittney tesztet alkalmaztunk, a korrelációkat a Spearman teszttel vizsgáltuk. Eredmények A vizsgálat adatait a jobb láthatóság érdekében 1 3. táblában foglaltuk össze. A felmérô vizsgálatunkban mért adatok szerint a 12 éves a fiúk már szignifikánsan fejlettebbek a testsúly, testmagasság, illetve BMI értékekben, mint a lányok. A nem sportolók BMI értékei láthatóan nagyobbak, mint a két sportoló csoporté, továbbá az úszó fiúké szignifikánsan nagyobb, mint a labdarúgóké. A nem sportoló fiúk BMI-je szignifikánsan nagyobb, mint a nem sportoló lányoké, továbbá, mint a sportolóké (p<0,05). Az úszók BMI-je szignifikánsan nagyobb, mint a labdarúgóké (p=0,0164). A testmagasság és a nyakhosszúság korrelált (r: 0,506, p < 0,01). A sportolók nyakhoszsza szignifikánsan nagyobb, mint a nem sportolóké (p<0,05) (1. táblázat.). A nyaki izomerôk a testsúllyal, testmagassággal saját csoportokon belül korreláltak (r: 0,446, illetve 0,477 volt, p< 0,01). Az össz-izomerôk összehasonlításakor megállapítható, hogy a nem sportoló fiúk szignifikánsan erôsebbek, mint a lányok (p=0,0185). A sportolók izomereje minden irányban, így összesítve is nagyobb, mint a kontrolloké. Az úszók izomereje szignifikánsan (p=0,00004) nagyobb, közel háromszorosan, a labdarúgóké szignifikánsan (p=0,00003) nagyobb, közel kétszerese a nem sportoló csoport izomerejének (2. táblázat.). Az adatokat nemek és sportágak 1. táblázat Antropometriai adatok / Antropometrical data of investigated subjects Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

18 2. táblázat A sportolók és a nem sportolók izomerő értékei / Neck muscle strength values of sporting and non sporting children szerint is részleteztük. A vizsgált két sporttevékenység összehasonlításában az úszók izomereje szignifikánsan nagyobb, mint a labdarúgóké (p<0,0002) (3.a,b táblázat). Az úszó lányok összesített izomereje kissé nagyobb volt, mint az úszó fiúké, de a különbség nem volt szignifikáns (p=0,2050). Az úszó lányok összesített izomereje szignifikánsan (p=0,00004), közel kétszeresen erôsebb, mint a nem sportoló lányoké (3. d,e táblázat). Megbeszélés 3.a táblázat Az úszó fiúk izomerôő értékei / Muscle strength values of male swimmers Az antropometriai mérési eredményeink szerint a 12 éves korosztályban a nem sportoló fiúk kissé fejlettebbek a nem sportoló lányoknál. A sportolók és nem sportolók antropometriai adataiban talált különbségeket statisztikailag nem tartjuk értékelhetônek a sportolók kis száma, illetve a két csoport számának lényeges különbsége miatt. Azonban a nem sportoló 12 évesek testsúly (BMI) többlete már ebben a korosztályban is figyelemreméltó. Az általunk mért izomerô értékek arányaikban megfelelnek a felnôtteken mért külföldi eredményeknek. A tendenciájuk is nagyjából egyezik az irodalmi adatokkal (1, 7, 11, 15, 22, 26, 27), nevezetesen posterior irányból anterior irányba haladva kisebbek az izomerôk. Az extenzorok nagyobb erejének valószínû magyarázata a posturális funkció dominanciája, illetve, hogy az extenzoroknak több szinergistája van. Az irodalmi adatok szerint a flexorok ereje 60%-a az extenzorok erejének (5), míg a mi méréseinknél kb. 80%-a. Az eltérés feltételezhetô oka, hogy a gyerek és a felnôtt nyaktartás különbözô, melyre vonatkozóan vizsgálataink folyamatban vannak. A flexorok és a laterálflexorok ereje között nem volt szignifikáns különbség. A fejbólintás irányában végzett vizsgálat újdonság a hazai irodalomban. A mély nyaki flexorok funkciójával kapcsolatban számos külföldi vizsgálatot publikáltak, az izmok méretét MRI-vel (4) és ultrahanggal (8), erôsségüket EMG-vel (6,21), levegôvel felfújt balon összenyomásának módszerével (9) mérték, de mozgás közben a nemzetközi irodalomban sem találtunk eredményt. Lényegében a mély és a felszíni flexor izmok funkciója különbözô, míg a felszíniek a nyak hajlítását végzik, a mélyeknek a nyak stabilizálásában, támasztásában van szerepe. Vizsgálatunkban a mély és a felszíni flexorok erejének kvantitatív mértékét, egymáshoz viszonyíthatóságát tudtuk kimutatni. A sportolók izomerejét minden irányban a nem sportolók többszörösének találtuk. Ez azt igazolja, hogy nem csupán a célzott izomerôsítés hat a nyakizmokra, hanem az általános fizikai aktivitás is. Az úszók sokkal inkább használják a törzs-, a gerinc körüli izmaikat, az ô nyakizomzatuk még a futballistákénál is szignifikánsan erôsebb. A bólintás -ban mért izomerô különösen nagyobb volt a sportolóknál, mint a kontroll csoportnál. Kiemelkedôen erôsebbnek, kb. háromszorosnak találtuk az úszókét. A labdarúgás dominánsan az alsó végtagi izmokat veszi igénybe, de vizsgálatunk szerint járulékosan a test többi részén is, így a nyakon is aktívabbak az izmok. Saját méréseink érdekessége, hogy egyedül a labdarúgók nyaki flexiós ereje volt nagyobb az extenzióban mértnél (2. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy edzésükben akkor éppen a fejelés gyakorlása volt elôtérben. Egy külföldi közlemény (20) adataival találtunk évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle

19 3.b táblázat A labdarúgó fiúk izomerô értékei / Muscle strength values of male footballers 3.c táblázat A nem sportoló fiúk izomerô értékei / Muscle strength values of non sporting boys 3.d táblázat Az úszó lányok izomerô értékei / Muscle strength values of female swimmers összehasonlítási lehetôséget saját vizsgálatunkkal. Dél-afrikai szenior rögbi (férfi) játékosok nyakizomerô (N) értékeit vethetjük össze a labdarúgó fiúkéval: flexió: 44 (fiúké: 66), extenzió: 65 (fiúké: 58), lateral flexió jobbra: 69 (fiúké: 55), lateralflexió balra: 66 (fiúké:52). A mi ifjú labdarúgóink nyakizom ereje valamivel elmaradt a dél-afrikai rögbi játékosokétól, mivel azok felnôttek voltak. Kivételt képezett a flexió, aminek magyarázata lehet, hogy a rögbiben nincs fejelés. A különbözô sportolók és a nem sportolók nemek szerinti adatai hasonlóak, mint nem szerinti bontás nélkül (2. táblázat). A különbözô irányokban mért és az összesített izomerôben az úszó fiúké kétszerese a kontroll fiúkénak, és lényegesen erôsebbek a futballistáknál, továbbá a labdarúgó fiúké kb. 60%-kal nagyobb, mint a nem sportolóké (3. a,b,c táblázat). Az úszó lányok kissé erôsebbek az úszó fiúknál (3. d,a táblázat). Labdarúgó lánycsoport hiányában csupán az úszó és a nem sportoló kontroll lánycsoportot tudtuk összehasonlítani, az úszók értékei kétszeresen nagyobbak (3. d.,e táblázat). Ezek az eredmények is igazolják az úszás kiemelt szerepét a nyak különbözô izomcsoportjainak erôsítésében. Következtetések 3.e táblázat A nem sportoló lányok izomerô értékei / Muscle strength values of non sporting girls Az általunk kidolgozott nyakizom erômérô módszer jól alkalmazható a gyakorlatban. A felnôttkorban a nyakizom erômérési vizsgálatok száma a külföldi irodalomban igen nagyszámú, viszont a gyermekkori adatokra vonatkozóan saját vizsgálataink szinte egyedülállóak. Elôzetes tájékoztató adatokat nyertünk iskoláskorú gyermekek nyaki izomerejérôl, bár jelen közleményünkben csupán egy korosztály eredményeit ismertettük. Az általunk mért bólintási erô, a mély nyakhajlító izmokra ad információt, azaz a bólintásban végzett méréssel a mély flexorok izomerô kvantitatív mérése lehetséges. Ez azért fontos, mert a mély nyakhaj- Sportorvosi Szemle évfolyam, 3. szám,

20 lítók szerepe a nyak tartásában, stabilitásában döntô. Vizsgálatunk így arra is adott bizonyítékot, hogy az úszás a nyakizomerôt kiemelten fokozó hatásával a nyaktartás javítására alkalmas. A vizsgálatunk kimutatta, egyelôre egy a 12 éves korosztályban nem sportoló és sportoló csoportok közötti különbséget. Kvantitatíve igazoltuk, hogy a rendszeres sportolás, különösen az úszás a nyakizomzatot nagymértékben erôsíti. Az, hogy a sportolók erôsebbek a nem sportolóknál, a hétköznapi tapasztalat alapján várt eredmény volt, mégis meglepô a számszerû mérési adatok alapján kimutatott óriási különbség. Vizsgálatunkban számszerû adatokkal hasonlítottuk össze két sporttevékenység, az úszás és a labdarúgás hatását a nyakizomzat erôsségére. Igazoltuk, hogy a nyakizmok erejét olyan sportok is meghatározzák, amelyek direkt módon nem erôsítik a nyakizmokat. A jelen vizsgálatban a sportolókon nyert adatok nem alkalmasak az adott sporttevékenységekkel kapcsolatos következtetések levonására a vizsgált személyek kis száma, illetve a sporttevékenységre vonatkozó adatok (pl. úszásmód) hiánya miatt. Az általunk alkalmazott egyszerû mérési módszer lehetôséget nyújt izomerôsítési, edzési technikák hatásának vizsgálatára. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Hanula Judit, Hámori Zsófia, Ilosvai Georgina, Kapitány Györgyi gyógytornász hallgatóknak a vizsgálatokban végzett technikai segítségért, az adatok gyûjtésében és kiértékelésében való részvételükért, Dr. Ratkó Istvánnak a statisztikai számításokért. Irodalom 1. Barton P.M., Hayes K.C.: Neck flexor muscle strength, efficiency, and relaxation times in normal subjects and subjects with unilateral neck pain and headache. Arch. Phys. Med. Rehabil. 77: Bassay J., Short D.L.: A new method for measuring power output in a single leg extension: feasibility, reliability and validity. Eur. J. Appl. Physiol. 60: Berg H.E., Berggren G., Tesch P.A.: Dynamic neck strength training effect on pain and function. Arch. Phys. Med. Rehabil. 75: Cagnie B., Dickx N., Peeters I., Tuytens J., Achten E., Cambier D., Danneels L.:The use of functional MRI to evaluate cervical flexor activity during different cervical flexion exercises. J. Appl. Physiol. 104: Conley MS., Meyer RA,, Bloomberg JJ., Feeback DL., Dudley GA.:Noninvasive analysis of human neck muscle function. Spine 20: Falla D., Jull G., Dall Alba P., Rainoldi A., Merletti R.:An electromyographic analysis of the deep cervical flexor muscles in performance of craniocervical flexion. Phys. Ther. 83: Fiebert I.M., Roach K.E., Yang S.S., Dierking L.D., Hart F.E.: Cervical range of motion and strength during resting and neutral head postures in healthy young adults. J. Back Musculoskel. Rehab.: 12: Jesus F.M., Ferreira P.H., Ferreira M.L.: Ultrasonographic measurement of neck muscle recruitment: a preliminary investigation. J. Man. Manip. Ther. 16: Jull G.A., O Leary S.P., Falla D.L.:Clinical assessment of the deep cervical flexor muscles: the craniocervical flexión test. J. Manip. Physiol. Ther. 31: Jull G.A., Falla D.L., Vicenzino B., Hodges P.W.: The effect of therapeutic exercise on activation of the deep cervical flexor muscles in people with chronic neck pain. Manual Ther. 27: Garce E., Medina L., Militovic P., Garavote P., Guerado E.: Normative database of isometric cervical strength in a healthy population. Med. Sci. Sports Exerc. 33: Häkkinen K., Kraemer W. J., Kallinen M., Linnamo V., Pastinen U.M., Newton R.U.: Bilateral and unilateral neuromuscular function and muscle cross-sectional area in middle-aged and elderly men and women. J. Gerontol. A Biol. Sci. Med. Sci. 51: Kim M.H., Yi C.H., Kwon O.Y., Cho S.H., Yoo W.G.: Changes in neck muscle electromyography and forward head posture of children when carrying schoolbags. Ergonomics 51: Krout R.M., Anderson T.P. : Role of anterior cervical muscles in production of neck pain. Arch. Phys. Med. Rehabil. 47: Kumar S., Narayan Y., Amell T.: Cervical strength of young adults in sagittal, coronal, and intermediate planes. Clin. Biomech. (Bristol, Avon) 16: Mezôszentgyörgyi L.: A nyíltvizi és a tanmedencei terhelések vizsgálata az evezôs és kajak-kenu sportágakban.(investigation of high-water and training-pool load in rowing and kayak-canoe). Testnevelés és sporttudományos közlemények 3: Mezôszentgyörgyi L.: Versenyek, speciális edzéshelyzetek és laboratóriumi mérések tapasztalatai a birkózó sportágban.testnevelési és sporttudományos közlemények 3: Oksanen A., Pöyhönen T., Ylinen J.J., Metsähonkala L., Anttila P., Laimi K., Hiekkanen H., Aromaa M., Salminen J.J., Sillanpää M.: Force production and EMG activity of neck muscles in adolescent headache. Disabil. Rehabil. 30: Oksanen A., Erkintalo M., Metsähonkala L., Anttila P., Laimi K., Hiekkanen H., Salminen J.J., Aromaa M., Sillanpää M.: Neck muscles cross-sectional area in adolescents with and without headache MRI study. Eur. J. Pain 12: Olivier P.E., Du Toit D.E.: Isokinetic neck strength profile of senior elite rugby union players. J. Sci. Med. Sport. 11: évfolyam, 3. szám, Sportorvosi Szemle