A hírnév a portrénál kezddik, de az igazi híresség a karikatúránál Mikszáth Kálmán

Átírás

1

2

3 Papp Lászlónak ez a negyedik szólás-, aforizma,- anekdota,- viccgyjteménye (Politika humorban pácolva 1999, Észbontó»aforizmagyjtemény«2000, Diákhumor 2001.). Mind a három elz kötet és ez a negyedik is Ujváry Zoltán szerkesztésében az Ethnica Kiadó gondozásában jelent, illetve jelenik meg. A tekintélyes anyagot a szerz tartalmi szempontok, illetve tárgyaik alapján tagolja. Az els csoportot az Államférfiak -ról szóló történetek alkotják, a második az Uralkodók -ról szól, a harmadik pedig a Politikusok, hadvezérek történeteit közli, majd a negyedik csoportot a Tudósok, felfedezk históriái teszik ki. Az ötödik csoportban a Zeneszerzk, karmesterek, énekesek anyaga szerepel, a hatodik és egyben utolsó csoportot a Rendezk, színészek történetei alkotják. Az, hogy ezek a kötetek az Ethnica Kiadónál jelentek meg eleve azt jelzi, hogy mind a szerz, mind a szerkeszt alapveten folklóranyagnak, mondhatni, hogy a folklorizáció legújabb, vagy felújított, új életre keltett mfajának tekintik ezeket a történeteket. Mint ahogy azok is, bárhonnan vette, szedte össze az e mfajból sokat olvasó Papp László az anyagát. A források filológiailag ellenrizhetek, mert a gyjt - az eddigi kötetekhez hasonlóan - az egyes írások végén zárójelben szerepl számokkal jelzi a forrásként szerepl mvek sorszámát. A forrásmunkáknak vehet könyvek, gyjtemények elég széles skálán mozognak (184 tétel), még több 2002-ben kiadott munkára is hivatkozik. A közreadott gyjteménydarabok, történetek két részbl állanak. Az els rész röviden, a csattanót kurziválva leírja az esetet, az érdekes, tréfás és igaz történeteket. A második rész - általában zárójelben - a legszükségesebb felvilágosításokat tartalmazza, valamint legtöbb esetben egymondatos értékel véleményt. Ez a gyjtemény is, akár az elzek nagy számban tartalmaz saját gyjtés folklóranyagot. A kötet éppen olyan érdekkelt, olvasmányos összeállítás, mint eldei. Papp László munkája ezúttal is élvezetes és hasznos olvasmány. Olyan, amely nem egy esetben a történelem alulnézetbl való szemlélése, a nagy emberek életében is jelenlév hétköznapok apró, de jellemz eseményeiben rejl ábrázoló-jellemzer felhasználása révén új, megfelelbb, igazabb társadalomtudományi, történelmi és karakterológiai ismeretekhez juttat. Amellett az átörökítés terén is hasznos munkát végez.

4 A hírnév a portrénál kezddik, de az igazi híresség a karikatúránál Mikszáth Kálmán

5 PAPP LÁSZLÓ Érdekes, tréfás és igaz történetek híres emberekrl Scannelte: Szörp november 28. Javította: Debrecen, 2003

6 ETHNICA KIADÁS Szerkeszt: UJVÁRY ZOLTÁN A címlapot tervezte és a grafikát készítette: Szilágyi Imre Technikai szerkeszt: Jékel Pál és Molnárné Balázs Zsuzsanna Lektorálta: Dankó Imre A kötet kiadását támogatta: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debreceni Egyetem, Ethnica Alapítvány Debrecen, Kapitális Kft. Debrecen, Kéri-Pharma Kft. Debrecen ISBN Nyomta a Kapitális Kft. Debrecen, Felels vezet: Kapusi József

7 Tartalom Elszó... 5 Államférfiak... 7 Uralkodók Politikusok, hadvezérek Tudósok, felfedezk Zeneszerzk, karmesterek, énekesek Rendezk, színészek Források jegyzéke

8 Elszó Az elszóban csak azokról a híres magyar vagy magyar eredet kiválóságokról szeretnék szólni - elssorban is tudósokról -, akik jelentsen hozzájárultak a XX. században az emberiség eltt álló nagy feladatok (gazdasági, politikai, tudományos kérdések) megoldásához. Eötvös Lóránd, a fizika fejedelme a XX. század elején a kolozsvári (késbb Bolyai) tudományegyetemen tartott centenáriumi ünnepségen azt tzte ki célul a tudósok elé, hogy segítsék hozzá az országot ahhoz: a tudományban legyen nagy Magyarország. Az elmúlt évszázadon végig tekintve tapasztalhatjuk, hogy igen sok hazánkfia állította tudása és energiája legjavát e célkitzés szolgálatába. Trianon után közvetlenül Bethlen István és Klebelsberg Kunó valamiféle szellemi Magyarországot igyekeztek a csonka ország fölé borítani. Minden igyekezetükkel a tudományok és a mvészetek magas szintre emelésére törekedtek. Iskolák széles hálózatát építették ki a tanyai iskoláktól az egyetemekig. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívja haza Szent-Györgyi Albertet - aki egy új tudományágnak, a biokémiának volt a kifejlesztje -, a Tiszaparti Göttingába, Szegedre, ahol 1937-ben a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különös tekintettel a C- vitaminra - Nobel-díjat kapott. A díjak díjával a század folyamán 13 tudóst tüntettek ki (az elst Lénárd Fülöp fizikus kapta 1905-ben, a tizenharmadikát Kertész Imre író 2002-ben). Rajtuk kívül a kreatív magyar tudósok egész sora fáradozott még a két Bolyai útján haladva Eötvös eszményének valóra váltásán. Közülük is kiemelkednek a következk. Neumann János, a XX. század talán legnagyobb matematikusa, aki nélkül a komputerek nem születhettek volna meg. Kármán Tódor, a nagy repülgép-tudós (a hangsebességnél gyorsabb repülgépek és rakéták kifejlesztésének atyja ), aki elsként vehette át J. F. Kennedy elnöktl a legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést, a National Medal of Science-t. Szilárd Leó, aki a neutron-láncreakció felismerésével megnyitotta az utat az atombomba elkészítéséhez. Teller Ede, a hidrogénbomba atyja és a Nobel-díjas Wigner Jen. Bay Zoltán, akinek világraszóló alkotása a méterszabvány, és aki els európaiként váltott üzenetet a Holddal, és ezzel szimbolikusan kilépett a világrbe (munkatársaival lokátor segítségével radarvisszhangot fogtak a Holdról). A nagy humorérzékkel megáldott Kármán Tódor vallotta be Teller Ede szerint a nagy titkot: mi öten (Teller, Szilárd, Wigner és Neumann) nem is vagyunk magyarok. Mi marslakók vagyunk. De marslakókat nem fogadnak be az emberek, ezért szükséges volt, hogy valahogy földieknek tnjünk. Ameriakiak próbáltunk lenni, de tisztességes (amerikai) angolul soha nem tudtunk beszélni. Ezért elhatároztuk, hogy magyarnak valljuk magunkat. Magyarok voltunk, magyarok leszünk és magyarok maradunk az emberek emlékezetében. A magyar tudósok nélkül - akik többsége emigrációba kényszerült - aligha születtek volna meg a század sorsfordító eredményei. k, valamennyien, idegenben is ers nosztalgiával gondoltak Magyarországra. Volt, aki késbb, amikor már hazautazhattak, tréfásan azzal a kikötéssel állt kötélnek: ha megígérik, hogy itthon egy jó viccel várják majd. Természetesen a mvészet különböz területein kiemelked teljesítményt nyújtó alkotóink is a világ élmeznyébe törekedtek. Hadd említsem csak Bartók Béla és Kodály Zoltán, a két jóbarát zeneszerz nevét. Lengyel Menyhért író Életem könyve cím regényében azt írja, hogy: Minden mvészetben (fest, író, zenész, tudós) nincs több zseni, mint öt az egész világon. Bartók, mint zenész, egyike volt az ötnek. Kodály pedig a magyar beszéd

9 dallamának igazi felfedezjeként, a zene mindenkié jelszóval meghirdette a zenei analfabétizmus megszüntetését Magyarországon. A befelé forduló, zárkózott természet Bartókot senki sem tudta úgy megnevettetni, mint a száraz humorú Kodály, aki ilyeneket mondott neki a Zeneakadémia épületérl tréfálkozva: - Itt csak a falnak vannak fülei. A század nagy nemzedékéhez tartoztak még (korántsem a teljesség igényével) a nagy mvészettörténész, Fülep Lajos, Ady jó barátja, aki már életében a magyar tudomány klasszikusává vált, Herman Ottó, a XX. század legnagyobb polihisztora, Kner Imre, a könyv nagy mvésze, Lukács György a filozófus, a debreceni Sántha Kálmán orvosprofesszor, aki azt vallotta: Az emberek többsége nem rossz - silány. Rózsa Miklós zeneszerz mondja Életem történeteibl cím könyvében, hogy Hollywoodban a magyar mvészeknek olyan jó hírük volt, mint a fizikusoknak. Ha jól meggondolom olyan sokan voltunk, hogy önálló magyar filmstúdiót lehetett volna kiállítani bellünk. " Ormándy Jen a nagy világjáró karmester Hollandiában megkérdezte a zenekari tagoktól, hogy milyen nyelven beszélgethetnek, angolul, németül vagy franciául, mire a zenekar mélyérl megszólalt egy hang: - Ugyan Jen, ne bolondozz már, beszélgessünk csak magyarul. (A magyar zeneszerzkbl, karmesterekbl, hegedsökbl, énekesekbl, zongoristákból is jutott a világon mindenhová.) Nagy színészeink egész névsora kívánkozna a felsorolásra, nem is beszélve a mvészet egyéb területein híreskedkrl. A könyvben igyekeztem eleget tenni ennek a kérésnek is. Itt most csak egyetlen színészóriásunkra hadd utaljak, Latabár Kálmánra, aki november 24-én lett volna 100 esztends. az 1920-as években a hosszú Árpáddal zeneartista számokkal körbeutazta a világot. Olyan nagy sikert arattak, hogy a korabeli nagy színházi újító, Max Reinhardt is Európa legígéretesebb tehetségének tartotta. Ha akkor emigrálnak, ma felteheten világsztárként emlegetik ket. Befejezésül azt hiszem nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Magyarország létszámában ugyan kicsi, de a tudomány tiszteletében és tudósai teljesítményeiben nagy ország lett. A XX. század valóra váltotta Eötvös Lóránd álmát. Büszkék lehetünk rá, hogy a világ egyik vezet tudományos lapjában, a Nature évezrednyitó számában Vaclav Smil azzal a címmel írta millenniumi esszéjét, hogy: Genius loci- a XX. századot Budapesten csinálták. Papp László

10 Államférfiak Ha a történelem nagy alakjai visszatérnének másfél évre, rengeteg szobrot törne össze az emberiség. Mikszáth Kálmán Der Alte Konrad Adenauer ( ) német államférfi, Robert Schuman mellett egyike azon alapító atyáknak, akik 50 évvel ezeltt elindították útján az európai integrációt, s ezzel megvetették az Európai Unió alapját. A Német Szövetségi Köztársaság kancellárja ( ) kilencvenedik évéhez közeledve nagyon megfázott. Ilyen esetekben az orvostudomány már nem sokat tehet. Adenauer háziorvosának is be kellett érnie azzal, hogy türelemre inti páciensét. - Nem vagyok varázsló - mondta a doktor. - Nem tehetem önt fiatallá. - Azt nem is kértem - vágott vissza a kancellár. - Csak annyit szeretnék: tegye lehetvé, hogy tovább öregedjek. (1) A barátság szent dolog Andrássy Gyula gróf ( ) legendás hír politikus volt, aki 1849-ben Konstantinápolyban Magyarországot képviselte. A szabadságharc leverése után emigrációba vonul, Párizsban és Londonban élt. A Habsburg-abszolutizmus vésztörvényszéke halálra ítélte és jelképesen felakasztották. Az 1850-es években amnesztiával térhetett haza s Deák mérsékelt politikájának híve lett. Ferenc József elején a dualizmus korának els magyar miniszterelnökévé, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezte ki. E tisztségében is meleg barátság fzte Munkácsy Mihályhoz, a kor híres festjéhez. Bizonyos fúri körökben ezt rossz néven vették. Egy mágnás ismerse ezt szóvá is tette: - Hogy barátkozhatsz te ezzel a volt asztalosinassal? Elvégre mégiscsak a monarchia külügyminisztere vagy. - Mondd, kérlek, ki volt Michelangelo korában a külügyminiszter? - Honnan tudnám. - Na, látod. Pedig azt még te is tudod, hogy Michelangelo ki volt. [Pedig t sem volt könny korban elhelyezni, mert Michelangelo kortalan volt: a klasszicizmus betetzje, a barokk kezdeményezje, az utolsó gótikus és az expresszionizmus atyja.] (1) A látható és a láthatatlan A magyar történelemben egy idben volt Simor János hercegprímás és Andrássy Gyula külügyminiszter. Igen kedvelték egymást, jó barátságban is voltak, de ha csak lehetett szellemes megjegyzéseket tettek egymásra. Simor János szerény, visszahúzódó ember volt, ezért a diplomáciai ügyeket, ha csak tehette a kalocsai érsekre testálta. Andrássy erre a tényre építve jegyezte meg - nem minden irónia nélkül: - Magyarországon a katolikus egyháznak két feje van. A kalocsai érsek a látható, a hercegprímás a láthatatlan feje. Simornak fülébe jutott a bonmot, és legközelebb, találkozván Andrássyval, ezt mondta neki: - Tudod-e kegyelmes uram hány feje van Magyarország kormányának? Megmondom. Kett. Te vagy a látható feje, Deák pedig a láthatatlan. (168) A visszafordulat éve Id: november 7. Hely: a szovjet nagykövetség ünnepi fogadása.

11 Beszélget partnerek: Antall József, a Magyar Köztársaság els szabadon választott miniszterelnöke és Berend T. Iván akadémikus. - Hallom azt mondtad Berlinben, hogy harmadrend történészek veszik át a hatalmat Magyarországon - utalt Antall József Berend T. Ivánnak egy vitában valóban elhangzott véleményére. - Rám gondoltál? - Jóska, nem is jutott eszembe, hogy történész vagy. [Az 1948-as fordulat éve után - írja Tóbiás Áron -, az 1989-es esztendt bizonnyal nevezhetjük a visszafordulat évének. Ebben a fordulatban nagy szerepet játszott Antall József, akinek személyes erkölcsi integritása és a demokrácia iránti elkötelezettsége nem kérdjelezhet meg - írja Lengyel László politológus.] (22, 116, 181) Csak küls használatra A 19. század második felének egyik nagy hatású politikusa, szónoka, tudósa, gróf Apponyi Albert, amikor elször járt Amerikában, oly lelkesedéssel fogadták, mint eltte csak La Fayette-et vagy Kossuth Lajos-t. A washingtoni képviselházban olyan nagy siker beszédet tartott, hogy híre Európába is eljutott. Amikor azután hazajött, ünnepélyesen fogadták, és politikai ellenfelei, a szabadelvek is gratuláltak sikereihez, megjegyezve, hogy útjával az egész magyarságnak dicsséget szerzett. Apponyi a szabadelvek gratulációira ezt jegyezte meg halkan: - Ti olybá vesztek engem, mint az orvosságot, aminek az üvegére az vagyon írva: csak küls használatra [Apponyi közeli barátja volt Liszt Ferencnek és Wagner Richárdnak.] (168) Egy különös hagyaték Tisza Kálmán ( ) miniszterelnöksége idején történt. Apponyi Albert fölszólalásához csöngették be a Tisztelt Ház képviselit. Rohant is mindenki meghallgatni a nagyszer szónokot. Csak ketten, a miniszterelnök és Mikszáth Kálmán maradt kinn a folyosón. - Látod, kegyelmes uram, mindenkit magad alá gyrtél, de ezt az egyetlen ellenzéki hatalmasságot nem tudod. Tisza meggyzdés nélkül válaszolta: - Nem is akarom. Rossz néven venné tlem Pista fiam, ha neki semmit sem hagynék. Apponyi az én hagyatékom. Tisza István a magyar politikai élet egyik meghatározó egyénisége volt. (168, 66) A Vasminiszter munkabírása Baross Gábor ( ) mindössze negyven esztendt élt, e rövid id alatt átszabta nemcsak Budapest, hanem Magyarország közlekedési arculatát is. Vasminiszternek hívták, ezzel munkabírására is céloztak. Környezete aggódott is érte, s egyik beosztottja Goethe-t idézte, hogy rábírja fnökét, lazítson egy kissé: Nagy szellemek megkövetelik a szórakozást is, és aki igazán mulatni nem tud, dolgozni sem tud valójában. Erre a jó szándékú, de szerencsétlenül hangzó kijelentésre Baross csak ennyit válaszolt: - Való, hogy Goethe is miniszter volt, de nem magyar közlekedési miniszter. Kezdte volna csak olyan viszonyok között, amint én kezdtem, tudom, hogy nem tudott volna sem pihenni, sem szórakozni. Vagy ha mégis, sohasem írta volna meg a Faust-ot. [Goethének valóban volt elég ideje, 63 évig dolgozott a Fauston, 74 éves korában még szerelmes volt. Jelents nagy szerelmei: Grätchen, Kätchen, Lotte, Friederike, Lili, Frau von Stein.] (168) varga ne feljebb a kaptafánál

12 Bethlen Gábort ( ), Erdély nagy fejedelmét (ahogyan késbb elnevezték: Erdély Mithridateszét") a besztercebányai országgylés 1620-ban magyar királlyá választotta. Bethlen azonban nem koronáztatta meg magát (legfeljebb a választott királyi címmel élt, de 1621-ben lemondott róla), mert a koronát a magyar alkotmány szerint az egri érseknek kellett volna a fejére tenni s a fpap nem volt az pártján. A fejedelem udvari papja azt ajánlotta Bethlennek, hogy nevezze ki t érseknek s akkor semmi akadálya nem lesz a koronázásnak. Bethlen így válaszolt a szerénytelen ajánlatra: - Csak király csinálhat érseket egy papból, de én nem vagyok megkoronázva. Te meg varga ne feljebb a kaptafánál. Bethlen gyulafehérvári udvarát politikai és kulturális központtá igyekezett fejleszteni. Ott egyetemet is alapított. Korszer hadsereget szervezett, amely Mátyás óta az els számottev magyar nemzeti hader. Korai halála megakadályozta távolabbi tervei megvalósítását. (137) Nehéz szívvel" Gróf Bethlen Istvántól ( ), aki 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke volt, egyszer azt kérdezték, hogy miért nem iparkodtak jobban a húszas években a magyar külképviseletek? Sajtóiroda kellett volna, francia újságírókat megvásárolni... - Kellett a pénz falusi iskolákra. Elbbre való volt kilábolni az analfabétizmusból. Bethlen Istvánnak ez a mondata - a kultúra preferálásáról - számomra az az egy fillér, írja Hubay Miklós, amellyel egy író, pláne egy politikus megválthatja lelkét a kárhozattól. Trianon után, legnagyobb nyomorúságunkban Bethlen és Klebelsberg Kunó valamiféle szellemi Magyarországot igyekeztek a csonka ország fölé borítani. Tanyai iskolákat építettek s egyetemet. Lehetvé tették a magyar mvészetek és tudományok magas szintre emelkedését. [Bethlen István tíz évig volt Magyarország miniszterelnöke, majd 1931-ben lemondott. Aznap este, amikor távozásának hírét bejelentették, Nagy Endre a kitn konferanszié, a függöny elé lépett és savanyú arccal jelentette be: - Hölgyeim és Uraim! A kabarénak befütyültek. Mibl fogunk ezután élni, ha Bethlen gróf távozik? Bethlen sok-sok estén volt céltáblája a bátor hangú és szókimondó konferansziénak.] (78, 15) Szundikálás az ENSZ-ben Bhutto, Zulfikar Ali ( ), Pakisztán els elnöke azt mondta az ENSZ 1971-es ülésszakán (a nemzetközi szervezet segítségét kérte a Kelet-Pakisztán ellen intézett indiai támadás megállítására): - Tessék - fejezte be beszédét - önök csak esznek-isznak, s mondogatják Qui monsieur meg Non monsieur, miközben az én hazámat cafatokra tépi a háború. - S ezzel a drámai mozdulattal felkapta maga ell a sárga papírlapokat, amelyekrl olvasott, s darabokra tépte azokat. A Biztonsági Tanács békésen szundikáló soros elnöke, a Sierra Leone-i Israel Byne Taylor- Kamara fölriadt álmából, s mintha Bhutto megállapításait akarta volna megersíteni, megszólalt: - Nagyon köszönjük kiváló pakisztáni barátunk hasznos észrevételeit. (27) A címek, rangok és kitüntetések gyjtje Brezsnyev, Leonyid Iljics ( ) hatalomra kerülését követen mint államf minden lehetséges rangot, címet és kitüntetést megkapott és 1988 között négyszer kapta meg a Szovjetunió Hse címet és a velejáró aranycsillagot, háborús érdemeiért és ftitkári tevékenységéért ben regényeiért (Kis Föld, Újjászületés, Szz Föld), Lenin-díjat kapott, és az írószövetség tagja lett. Brezsnyev legkevésbé sem volt kiemelked irodalmár, e könyveket pedig valószínleg nem is írta. Ebben az idszakban egy várost, egy kerületet,

13 egy teret és egy lakótelepet neveztek el róla. Ekkor állítottak márvány mellszobrot Sztálinnak is a Lenin-mauzóleum mögött található sírja fölé. (182) A szabad köztársaságok törhetetlen szövetsége 1982-ben Brezsnyev ellátogatott Azerbajdzsánba. Gajdar Alijev, az ország vezetje ebbl az alkalomból külön palotát építtetett neki. A nagy ember mindössze néhány órát töltött benne. Távozása után a palotát bezárták. Alijev azonban még emlékezetesebbé akarta tenni ezt a látogatást, és egy olyan gyrt ajándékozott a vendégnek, amely minden térképnél jobban szimbolizálta a Kreml világképét. Egy óriási drágak képviselte Brezsnyevet a napkirályt, tizenöt kisebb k pedig a tizenöt szövetséges köztársaságot. Ahogy a bolygók forognak a nap körül - magyarázta Alijev. Ennek a mestermnek A szabad köztársaságok törhetetlen szövetsége" nevet adták. Brezsnyev, amikor a televízió-kamerák kereszttüzében átvette a gyrt, hálatelt könnyekben tört ki. (155) Verba volant Brezsnyev dolgozószobájában ül és kezében a Kis Föld cím életrajzi regényéért kapott irodalmi kitüntetést forgatja. Lélekszakadva beront hozzá Szuszlov: - Brezsnyev elvtárs, hivatott. - Mondd csak, olvastad az én könyvemet? - Hogyne olvastam volna, kétszer is. - Jól van, elmehetsz. Kisvártatva Malinovszkij állít be hozzá. Tle is megkérdezi: - Mondd csak, olvastad az én könyvemet? - Már hogyne olvastam volna. Kétszer is olvastam, annyira tetszett. Brezsnyev magában mormog: Azt mondják tetszett nekik. El kéne olvasni. (175) Fekete humor az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idejébl Mivel vette rá Brezsnyev Kádárt, hogy csapatokat küldjön Csehszlovákiába? - Azzal, hogy megfenyegette, kivonja a szovjet csapatokat Magyarországról. [Hruscsov annak idején valóban felajánlotta a szovjet csapatok kivonását Magyarországból, Kádár azonban a jelenlétüket belpolitikai szempontból feltétlenül szükségesnek tartotta.] * A varsói értekezleten hozták meg a végs döntést Csehszlovákia megrohanására az ötök. Több órás tárgyalás, alkudozás után cigaretta és enyhülési szünetet tartottak. Mindenki felállt, lazított vagy ment dolgára. Visszatérve Kádár János véletlenül Brezsnyev székébe ült. Brezsnyev, aki a fáma szerint Andropov tanácsára akkoriban magyarul kezdett tanulni, odalépett az ülésbitorló magyar ftitkárhoz és tört magyarsággal így szólt: - Továris Kadar, heréljünk csehet. (39, 78, 89) Isten nagyon is él a Szovjetunióban George Bush az USA 41. elnöke (1924- ) Brezsnyev temetésérl: Brezsnyev temetésén meglep epizódnak voltam a tanúja, amely egyetlen sajtóbeszámolóban sem szerepelt. A vendégek közül egyedül én ültem olyan helyen, ahonnét láttam, amint a gyászoló özvegy Brezsnyev koporsójához lép, hogy végs búcsút vegyen. Lepillantott, azután félreérthetetlen mozdulattal elrehajolt, és a kereszt jelét rajzolta férjének holtteste fölé. Megdöbbentem. A nagyszabású temetés minden pompája és katonai ceremóniája közepette, íme a tanúbizonyság, hogy több mint hat évtized hivatalos politikája és dogmatizmusa ellenére Isten nagyon is él a Szovjetunióban. [A nyomda kisördöge dolgozott, vagy csak elírás volt? A nagy ember halála után azt írta az újság: Gázolók ezrei rótták le kegyeletüket a ravatalnál. ] (27, 139)

14 Elre tekintve Az alelnöki hivatalt - írja George Bush - az Egyesült Államokban mindenki lebecsüli, visszautasítani viszont nem szokták. Hogy miért, azt így foglalta össze az els alelnök (az USA 2. elnöke), John Adams ( ): - Ma semmi vagyok, de holnap én lehetek a minden. Teddy Roosevelt is szívesen emlegette Mark Twain viccét a két testvérrl, akik egyike tengerre szállt, a másikból meg alelnök lett. S egyikrl se hallott többé senki. [George Bush is volt alelnök 1981 és 1989 között Ronald Reagan mellett és 1993 között pedig az Egyesült Államok republikánus elnöke.] (27) Egy sikeres rögtönzés Havannában, a Forradalom terén gyakran tartanak tömeggyléseket, ezeken általában maga az állam- és kormányf, a szigetország vezetje Fidel Castro (1927- ) lép fel vezérszónokként. Állát öklével megtámasztva hat-hét órát is beszél egyfolytában, közben a hallgatóság soraiból fel-felszólnak neki. Egyszer egy havannai polgár kiabálta fel: - Fidel, miért nem kapni kólát az üzletekben? Kubában a kólaellátás kabinetkérdésnek számít. Egy pillanatra dermedt csend támadt, de Castro csak egy unott pillantást vetett a kérdez felé: - Vigyétek vissza az üvegeket, akkor majd lesz. A tömeg felnevetett és Fidel folytatta végeláthatatlan szónoklatát. (128) Az oroszlán barlangjában A kubai rendszer legfbb vonzereje maga Fidel Castro volt. Nagy súlya volt Sztálin-nak, Mao-nak, Ho Si Minh-nek is a saját országában, de Kuba volt az az ország, ahol a társadalmipolitikai rendszer legitimitásának (és hitelességének) egy kivételes egyéniség volt a biztosítéka (aki ma is ragaszkodik a szocialista úthoz ). Norman Mailer írja Castroval kapcsolatban: Fidel Castro, közölni fogom New York városával, hogy Ön mindannyiunknak, akik magányosan létezünk ebben az országban, visszaadta a hitünket abban, hogy élnek még hsök a világban. A második világháború óta Ön volt az els és a legnagyobb hs a világon. (Hasonló szellemben nyilatkozott róla Sartre is. Az Egyesült Államokban tett látogatása során feljegyezték, hogy Fidel mindenki megrökönyödésére egyszerre csak átvetette magát a korláton és beugrott az oroszlán barlangjába (a Bronx Állatkertben). A diplomaták és az FBI emberei mukkanni sem mertek, nehogy megriasszák az oroszlánokat. Fidel csak állott anélkül, hogy az oroszlánok akár egy pillantásra is méltatták volna, aztán nyugodtan kimászott. (77) Jó szomszédság, török átok júliusában Bukarestben tartották a Varsói Szerzdés Tanácskozó Testületének ülését. Nicolae Ceausescu ( ) román elnök és pártftitkár kierszakolta, hogy az ott tartózkodó magyar és román delegációk között legyen egy fels szint, kétoldalú találkozó. Megnyitó szavaiban Ceausescu leszögezte: elfogadja a magyar delegáció álláspontját, mely szerint nem hivatalos a találkozó, nem írnak alá semmit. Majd arról beszélt, hogy érdekük a magyarokkal való együttmködés, mert a történelmi fejldés eredménye, mely szerint szomszédok vagyunk, megváltoztathatatlan. - Ha bármi történik, az els, akinek segítenie kell, a szomszéd. Csak a közeli víz oltja el a tüzet, vallja a román közmondás. Ez volt az a pont, amirl Horn Gyula a megbeszélés után azt mondta, hogy tudniillik volt egy olyan kérdés, amiben egyetértett a két fél: Igaz az, hogy szomszédok vagyunk. (178) Bukaresti interpretációk

15 Érdekes interpretációkról számol be Szcs Pál bukaresti magyar nagykövet Bukaresti Napló -jában. Íme néhány ezek közül: A peresztrojka abban különbözik a sakktól, hogy a sakkban elbb gondolkodnak és utána lépnek ben, állítólag Ceausescu utasítására egész Bukarestben leszedték a függönyöket az éttermek ablakairól. Vajon mi indokolta e döntést? Egyesek szerint biztonsági okok álltak mögötte. A bukaresti diplomáciai testületben sajátos módon reagáltak a jelenségre. Az a vélemény terjedt el, hogy ez a román glasznoszty. (178) Nixon Bukarestben Nixon, Richard Milhous (1913- ) amerikai elnök bukaresti látogatása során a hivatalos program után kötetlen beszélgetést folytat Ceausescuval, aki udvariasan érdekldik: - Elnök úrnak mi a hobbija? - Gyjtöm a rólam szóló vicceket. És Ön? - Én pedig azokat, akik rólam vicceket mondanak. [Gyjtött Ceausescu egyebet is: bár fizetést egy fillért sem vett fel, mégis 400 millió dollárja volt elhelyezve külföldi bankokban, Elena asszony pedig a Securitate pénzébl vásárolta ruháit és az ékszereit.] (91) Törvény a gravitációról... A szovjetekkel közös rrepülésen részt vett egy román rhajós is. A sikeres visszatérés után Ceausescu külön kihallgatáson fogadja, és ott kérdi meg: - Mondja, mire gondolt ott fenn az rben? - A gravitáció törvényére... Ceausescu otthon megkérdezi a feleségétl: - Elena, nem emlékszel, mikor alkottuk meg a gravitáció törvényét? - Nicu, a törvényhozás a te reszortod, enyém a tudomány. (91) Egy felkérés története VI. György király Chamberlain bukása után magához kérette Winston Churchill-t ( ), az öreg csatalovat, (ahogy késbb Sztálin szemtl szembe nevezte t) a Buckinhampalotába, kutatóan nézett rá és így szólt: Feltételezem, hogy nem tudja miért kérettem?" Churchill átvette a hangnemet, és így válaszolt: Felség, egyszeren el sem tudom képzelni, hogy miért? A király nevetett és azt mondta: Azt kívánom, hogy kormányt alakítson. S a válasz: Minden bizonnyal azt teszem. (111) Churchill és a kisöreg Churchill egy nap belépett a parlament mosdójába, és látta, hogy egy kisöreg ember ronggyal dörzsöli, fényesíti a csempéket. Megkérdezte mennyi ideje csinálja. A kisöreg nem hagyta abba a munkát, úgy felelte, hogy negyven éve. Churchill megcsóválta a fejét: - Igen hosszú id, nem unta meg? - Nem - felelte a kisöreg, mert szereti ezt a munkát. - Mit szeret rajta? - Azt, hogy olyan jól el lehet közben gondolkodni. A válasz tetszett Churchillnek, és tovább faggatta a kortársát: - Mi volt a legfontosabb gondolat, amely itt eszébe jutott? A kisöreg még mindig nem tette le a dörzsöl rongyot, csak éppen megfordult, és így mondta: - Az, hogy ez az egyetlen hely ebben a házban, ahol a képviselk tudják, mit akarnak. (25) Churchill és a vak koldus

16 A nagy államférfi minden reggel azonos útvonalon sétált ügyeit intézend, és minden reggel elhaladt egy koldus eltt. Ha sütött, ha fújt, alacsony sámlin kuporgott, mellette kutyája, a kutya nyakában tábla, a táblán felirat: VAK VAGYOK. Churchill mindennap fél pennyt dobott a zsíros kalapba. Egy napon azonban utána kiáltott a koldus: - Hé, miniszterelnök úr! Elfelejtette a lóvét. Churchill meglepdött. - Hát maga lát? - Miért ne látnék? Nem én vagyok vak, hanem a kutyám. (168) Churchill és a szüfrazsettek A szüfrazsettek gylölték Churchillt. Anglia-szerte mesélték például azt a történetet az egyik szüfrazsettrl, aki valamilyen fogadáson Churchillhez lépett és az arcába vágta: - Undorodom a politikai nézeteitl és undorodom kis bajuszától. A szellemes fiatal miniszter így felelt: - Legyen nyugodt hölgyem, nem adok önnek alkalmat, hogy érintkezésbe kerüljön akár a nézeteimmel, akár a bajuszommal. az. Lady Astort, egy gazdag amerikai nt, a Times tulajdonosának feleségét választották meg képviselnek, aki közismert volt éles nyelvérl. Lady Astor megválasztása után a parlamentben felszólaló Churchillnek hangosan odakiáltotta: - Uram, gylölöm önt. Ha férjem volna, mérget kevernék a teájába. - Asszonyom - válaszolt a mindig talpraesett miniszter - ha az ön férje lennék, kiinnám a mérget. (26) Churchill sziporkáiból 1940 nyarán szemtanúja lehetett az angliai légi csatának. Augusztus 20-i alsóházi beszédében így méltatta az angliai csata brit pilótahseinek helytállását: Soha az emberi konfliktusok során nem köszönhettek oly sokat, oly keveseknek. Amikor amerikai tartózkodása idején Roosevelt meglepte szobájában a fürdjével éppen végz Churchillt, az rögtön feltalálta magát: Britanniának nincs mit rejtegetni az Egyesült Allamok elnöke eltt. Az alábbi sziporkák is tle származnak: Minden háború a baklövések katalógusa. Mindig veszélyes, ha a katonák beleártják magukat a politikába. Az igazság háborús idkben olyan nagyon értékes, hogy mindig a hazugságok egész testrségének kell kísérnie. Sok mindent elértem, hogy a végén semmit se érjek el. - mondta arra célozva, hogy öt éven és három hónapon át vezette a háborúban az angol népet s amikor minden ellenfelet levertek, kitették a szrét. (26, 9, 121) Churchill az ötletgazda Az új ötletek megvalósításáért lángoló heves türelmetlenség Churchillben azzal párosult, hogy szívesen hagyta magát visszatartani. Roosevelt gyakran szkeptikus volt vele szemben, és egyszer a következt mondta: - Tudják, Winstonnak naponta száz új ötlete van, és ezek közül egy majdnem biztos, hogy helyes is. De Churchillt ez nem zavarta, és mindig új kilencvenkilenc javaslattal állt el a következ nap.

17 A teheráni találkozó kapcsán Churchill a következképpen jellemezte viszonyát a szovjetekkel és az amerikaiakkal: - Ott ültem: az egyik oldalamon a nagy orosz medve, a másikon a nagy amerikai bölény. Közöttük pedig ott gubbasztott az a szegény kicsi angol szamár, és volt az egyetlen, aki tudta a helyes utat hazafelé. (179) Az angol háborús kabinet Teheránban az egyik vacsorán Roosevelt személyes tanácsadója - Harry Hopkins - pohárköszöntjében közölte az oroszokkal, hogy hosszasan és alaposan tanulmányozta az angol alkotmányt, jóllehet az nincs papírra vetve, és tanulmányozta a hadikormányt is, amelynek jogköre és összetétele szintén nincs részletekbe menen meghatározva. Kutatásai során arra az eredményre jutott, mondta, hogy a brit alkotmány cikkelyeit csakúgy, mint a háborús kabinet jogkörét így lehetne a legtömörebben összefoglalni: mindig az, amit Winston Churchill egy adott pillanatban éppen jónak lát. A megjegyzés hatalmas hahotára fakasztotta a jelenlévket, elssorban a miniszterelnököt. Roosevelt elnök pedig egy másik alkalommal azt mondta: Churchill egy személyben maga az angol háborús kabinet és rajta kívül senki sem számít. Mások véleménye szerint Churchill alighanem meg volt gyzdve róla, hogy a legnagyobb ember a világon. (1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.) (164) Premier plán Ahhoz, hogy Roosevelt éjfélig fennmaradjon legalábbis Pearl Harborra, egy országos választásra, vagy egy különlegesen izgalmas pókerjátszmára volt szükség, ezzel szemben Churchill úgy tíz óra körül kezdett igazán felélénkülni. Míg Roosevelt körül állandóan nyugalom uralkodott, addig Churchill-t képletesen örökké egy csatamez vette körül. Churchill-nek éjszaka igen kevés alvásra volt szüksége, de ebéd után mindig szunyókált egyet, ezzel szemben Rooseveltnek az volt a szokása, hogy egész nap keményen dolgozott, éjjel pedig mélyen aludt. Churchill-ról azt rebesgették, hogy nem vetette meg az alkoholt, st azt mondhatnánk, hogy egészen páratlan teljesítményre volt képes. A nap folyamán szabályos idközökben fölfölhajtott egy-egy pohár bort, pezsgt, skót whiskyt vagy brandyt, de nem tett kárt az ital sem az egészségében, sem a gondolkodása tisztaságában. Roosevelt mindössze annyi társadalmi életet élt, amennyire feltétlenül szüksége volt, Churchill ezzel szemben szerette a vacsoraasztalnál a vidám és szórakoztató társaságot. A két államférfi nem vált kebelbaráttá, de meghitt fesztelen kapcsolat alakult ki közöttük, tréfálkozó felhtlen hangot ütöttek meg egymással. Roosevelt a háború egyik legsötétebb órájában írja Churchill-nek, - az extengerésznek - egy komoly hosszú táviratban: Remek dolog, hogy egy évtizedben élek önnel. Churchill pedig az angol emberekkel egyetértve csak úgy emlegette Rooseveltet, mint,, Anglia legnagyobb barátját. (164) Churchill - a vitapartner George Marshall amerikai vezérkari fnök vitába keveredett vele az európai partraszállás kérdésében. Késbb elmesélte hogyan vitatkoztak. El akartam halasztani a döntést, és további tényeket kívántam tisztázni. Egy tucat kérdést akartam feltenni Winston-nak, azonban egyszeren nem engedett szóhoz jutni. Újra és újra elmondta, hogyan lesz minden, miközben az egész csupa ha és talán volt. Mikor sikerült feltennem egy kérdést, a miniszterelnök egyszeren nem vett tudomást róla. Soha életemben nem volt még dolgom ilyen vitapartnerrel.

18 Lady Churchill is bevallotta: - Nem vitatkozom Winstonnal, mert túlkiabál. Ha valami fontosat akarok vele elintézni, inkább megírom neki. (Négy gyereke volt, békés családi háttérrel rendelkezett.) (26) A kivételek ersítik a szabályt Azt mondta valaki - valószínleg teljesen jogosan -, hogy a hatalomnak nincs humora. A hatalom azt szereti, ha dicsérik, és utálja, ha csipkedik. Nem véletlen, hogy a szellemes mondások megfogalmazói között világszerte számon tartanak mindenféle embert, politikust nem, talán az egy Winston Churchill kivételével. Churchill közismert volt az elmaradhatatlan testre szabott óriási szivarjairól, (amit Kubában készítettek neki), a gyzelem jeleként mutatott V jelrl, (angolul: victory) és szellemes, olykor kegyetlen riposztjairól. Az éles nyelvérl híres munkáspárti képviseln, Bessie Braddock egyik nap a parlament folyosóján megrovólag rászólt: Winston, maga részeg., amire azt felelte: Bessie, maga csúnya, én azonban holnapra már józan leszek. (26) A sziszifuszi munka Roosevelt még 1942-ben azt táviratozta Churchill-nek, hogy nagy mulatság Önnel egy évtizedben élni. Élvezte ékesszólását, humorát, de állhatatos, makacs vitatkozása t is bosszantotta. Elnytten és betegen már terhesnek érezte a folytonos gyzködést, és elpanaszolta: Igen, fáradt vagyok - és Ön is az lenne, ha öt évet töltene azzal, hogy föltolja Winstont a hegyre egy taligán. Végül Churchill is fáradt és elégedetlen volt. Nem ment el az elnök temetésére, de két héten belül javasolta, hogy szoborral tisztelegjenek az emlékének. (1948 óta áll a szobor a londoni Grosvenor téren.) Churchill pedig 1963-ban tiszteletbeli amerikai állampolgár lett. (164) Mrs. Churchill kitüntetése Majszkij, Ivan Mihajlovic londoni szovjet nagykövet naplójából: Churchill elragadtatással beszélt a Vörös Hadseregrl, s megállapította mennyire megnövekedett a rokonszenv Angliában a Szovjetunió iránt, s mennyire megnövekedett a Szovjetunió tekintélye is. Mosolyogva fzte hozzá: - Hová jutottunk! A feleségem teljesen elszovjetesedett. Folyton csak a szovjet Vöröskeresztrl, a Vörös Hadseregrl, a szovjet nagykövet feleségérl beszél, írogat neki, telefonon beszélgetnek, vagy közösen lépnek fel nyilvános alkalmakkor. Azután a szemében huncutkás csillogással még hozzátette: - Nem választanák be valamelyik szovjetjükbe? Igazán megérdemelné! Szovjetbe természetesen nem választották be. Amikor azonban 1945-ben a Szovjetunióba repült, kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrendjével. (119) Clemenceau és Zaharoff, a fegyverkeresked Egy este Clemenceau, Georges ( ) francia miniszterelnök együtt vacsorázott a fegyverkereskedvel. - Azt beszélik elnök úr, hogy Ön megveti az emberiséget. - Hah! - legyintett a Tigris -nek becézett francia politikus, s gyanakvó pillantásokat vetett szemöldöke alól a fegyverkereskedre. - Csak azért bátorkodom ezt a pletykát megemlíteni, mert nekünk azonosak a nézeteink. - Nem egészen. Én nem az emberiséget vetem meg, csak az embereket. (168) A kitüntetést az kapja, akinek adják! Georges Clemenceau átadta a becsületrendet egy nagyiparosnak, aki pártjának anyagi segítséget nyújtott. Annyit mondott neki:

19 - Uram! Óhajtotta ezt a kitüntetést: hát íme, tessék, itt van. Most már csak ki kell érdemelnie. (1) A gazdaság, te ostoba! Az ún. negatív választási kampány során a politikusok arra törekszenek, hogy mennél jobban bemocskolják a másikat. Ezzel a taktikával verte meg 1988-ban George Bush George Dudakis-t. Az 1992-es választáson a demokrata párti Clinton ellen már nem vált be ez a fegyver. Kezdte Clinton nemi életével, de ennek nem volt sok köze az elnökséghez. Majd azt mondta, hogy Clinton ellenezte a vietnámi háborút, megtagadta a katonai szolgálatot. A közvélemény erre úgy reagált: elnököt választunk, nem pápát. Clinton nagyon következetesen félresöpörte ezeket a témákat, és plakátokat jelentetett meg:,,a gazdaság, te ostoba! (Bush túlzott külpolitikai ambíciói miatt ugyanis az ország gazdasági recesszió eltt állott.) Clinton jelszava arra utalt, hogy aki hagyja magát eltéríteni a gazdasági kérdésektl, az bizony ostoba. Mert valóban hanyatlóban volt a gazdaság Amerikában, egyre több ember volt munka nélkül, gyárakat zártak be. Clinton azért nyert 1992-ben, mert a választók számára fontos kérdésekrl beszélt kampánya során. (98) Lopják az elnököt! Az USA elnöke, Bill Clinton William Jefferson (1946- ), mint azt választási hadjáratából is megtudtuk, hobbiszaxofonos volt. Az elnök nemrég rablók kezére került. Persze nem becses személye, csak azok a felvételek, amelyek a prágai látogatása során a Reduta nev dzsesszklubban készültek. A Csehországba látogató Clinton egy szaxofont kapott ajándékba Vaclav Havel cseh elnöktl, amin gyorsan el is játszott két világhír örökzöldet, a Summertime és a My Fanny Valentine cím dalokat. A felvételek szerzi jogát a cseh rádió kapta meg, ám valaki eltulajdonította és kalózkiadványon meg is jelentette ket. (6) Variációk egy témára Brezsnyev utódai - Jurij Andropov ( ) és Konsztantyin Csernyenkó - csak hónapokat töltöttek a hatalom trónusán, mindketten súlyos betegen kerültek a Szovjetunió élére és nagyon hamar el is távoztak. Velük kapcsolatosak az alábbi sztorik. Kádár János repülgéppel utazott Brezsnyev utódjának Andropov-nak a temetésére, aki csak nagyon rövid ideig töltötte be a pártftitkári tisztséget. - Hogyhogy most Kádár repülgéppel ment Moszkvába? - kérdezik egy bennfentes pártembertl, mert közismert volt, hogy külföldre is jobban szeretett vonattal utazni. - Az öreg attól félt, - hangzik a magyarázat -, hogyha vonattal megy, talán már csak Csernyenko temetésére érne oda. (183) Andropov temetését, amelyre minden szovjet közéleti vezet felvonult, természetesen a televízió is közvetítette. A tv-bemondó a közvetítés alatt egyszer elszólta magát: - A kedves nézk is láthatják, hogy az egész szovjet kormány a sír szélén áll. (89) Az SZKP Politikai Bizottsága - bölcs elrelátással - a következ határozatokat hozta: 1. K. Csernyenkó elvtársat kinevezni az SZKP KB ftitkárának. 2. Eltemetni a Vörös téren. Csernyenkó temetésén a Vörös térre lépktl kérik meghívóikat. - Ez meg mi? - Nekem, elvtárs, bérletem van. (175) Íme...

20 Reagan, Ronald IV. (1911-) amerikai elnök nyílt cinizmussal írta Csernyenkó halála után: És a Kremlbe megint új ember került. Tudnék én bármirl is megegyezni az oroszokkal, ha közvetlenül a szemünk láttára halnak meg?... (Az új ember Gorbacsov, Mihail Szergejevics volt, aki 1985-ben Csernyenkót követte az SZKP ftitkári székében.) Szomorú volt ezt bevallani, de mind megértettük - írja Nazarbaev, Kazakisztán elnöke -, hogy a rendszer együtt halt meg vezetivel, akik már sehová sem vezették azt. Csernyenkó miután ftitkár lett (csak 13 hónapig töltötte be ezt a funkciót) határozatot hozott, hogy a Politikai Bizottság hetven évnél idsebb tagjainak nem kellett több, mint öt napot dolgozniuk egy héten. Indoklás: megtehetjük, hogy nem dolgozunk, a párt mindent elvégez. Íme... A gerontokrácia uralmáról szól a korabeli vicc: A jereváni rádiót megkérdezik: - Melyik a világon a legfényzbb aggok háza? - Moszkvában - a Kreml. (134, 175) A Kínai Népköztársaság els miniszterelnöke Csou En-laj miniszterelnök Liu Sao-csi-vel (a népköztársaság alelnökével) szemben, aki mindenkor kiállt az igaza mellett, Mao Ce-tung kedve szerint élt, szintén hitte, hogy Mao keze építi fel Kínát. Csou egy lángelme, de képtelen nemet mondani Mao-nak. Egy ezermester, aki sorra megjavítja mindazt, amit Mao elrontott. Kritikus pillanatokban azonban becsukta a szemét, színlelt és együtt kiabált a tömeggel. A Kulturális Forradalom idején Maot szajkózza, lobogtatja Mao vörös könyvét ban Csiang Csing, Mao felesége, Lin Piao ( ) tábornok segítségével megpróbálja megdönteni Csou En-laj ( ) miniszterelnök uralmát. Ettl Mao is megijed, és szabad kezet biztosít miniszterelnökének. (Ekkor árasztják el a vidéket a vörösgárdisták.) Csiang Csing pedig így beszél Mao-ról: - Ismét elárult és leszart! Csou En-laj, akinek rákos megbetegedése volt, még utolsó erfeszítéssel biztosította barátja, Teng Hsziao-ping számára a miniszteri bársonyszéket. Halála után, 1976-ban Mao rendeletben tiltja meg, hogy nyilvánosan gyászolják Csou En-lajt. Mégis emberek milliói életüket kockáztatva vonulnak az utcákra. Fehér koszorúk borítják a Tienanmen teret. (126) A nagy dilemma... Deák Ferenc ( ) a XIX. századi magyar történelem kiváló államférfija, fszerepet játszott abban, hogy 1867-ben létrejött hazánk és Ausztria kiegyezése, illetve az Osztrák- Magyar Monarchia. Ekkor kezdték t a haza bölcsének nevezni. A kiegyezéssel persze nem értett mindenki egyet. A politikusok sokat vitatkoztak a kérdésrl, egyszer valaki felvetette azt az aggodalmát, hogy mi lesz akkor, ha az osztrák császár a magyar királlyal ellenkezésbe kerül. Deák, a kiegyezés atyja csak bólogatott: - Majd csak megegyeznek egymással! (132) Egy bohém miniszterelnök Dinnyés Lajos ( ) kisgazda országgylési képvisel Nagy Ferenc miniszterelnököt követte a kormányfi székben. Dinnyés-t személyesen Rákosi Mátyás ajánlotta erre a tisztségre. Nyílt esz, értelmes ember, mit kissé negatív irányba befolyásol jó adag bohémes beütés - így szólt a jellemzés. Amikor Molotov megkérdezte Rákosit, hogy kinek a kezében van a hadsereg, az megnyugtatta, hogy Dinnyés Lajos jó barát, nem fogja becsapni a népet.