Uniós csatlakozás közlekedés környezet. Szerk. Kiss Károly és Lukács András

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Uniós csatlakozás közlekedés környezet. Szerk. Kiss Károly és Lukács András"

Átírás

1

2

3 Uniós csatlakozás közlekedés környezet Szerk. Kiss Károly és Lukács András Budapest, 2003

4 Levegõ Munkacsoport, Budapest, 2003 ISBN Levegõ Munkacsoport 1465 Budapest, Pf Telefon: , , Fax: E-posta: Honlap: Készült a Külügyminisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium (Környezetvédelmi Alap Célfeladatok) a Lélegzet Alapítvány és a Rockefeller Brothers Fund támogatásával Technikai szerkesztõ: Susánszky Ferenc Szerkesztés lezárva: 2002 decemberében

5 Szerzõk: Bela Györgyi közgazdász, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ munkatársa Beliczay Erzsébet építészmérnök, a Levegõ Munkacsoport elnökhelyettese Farkas Ildikó az Országos Környezetegészségügyi Intézet osztályvezetõ fõorvosa Fleischer Tamás építõmérnök közgazdász, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének fõmunkatársa Kiss Károly közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem docense Joó Ferenc a Magyar Közlekedési Klub országos titkára Lukács András geofizikus, a Levegõ Munkacsoport elnöke Magyar István a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense Mészáros Péter a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa Pápay Zsolt építõmérnök, a Közlekedés Kft. munkatársa Pavics Lázár közgazdász, nyugalmazott pénzügyminisztériumi szakfõtanácsos Révész Éva közgazdász, a Magyar Környezetgazdaságtani Központ munkatársa Sujtó Alexandra közgazdász, a Magyar Közlekedési Klub munkatársa Szerkesztette: Kiss Károly és Lukács András

6

7 Tartalom Bevezetés 7 1. rész: Közlekedéspolitika 9 I. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája a közlekedésben (Sujtó Alexandra) A közös közlekedéspolitika kialakításának szükségessége A Közösség közlekedéspolitikai dokumentumai A fenntarthatóság és a közös közlekedéspolitika konfliktusai, dilemmái Európai közlekedéspolitika 2010-re: Eljött a döntés ideje 18 II. A magyar közlekedéspolitika egyes jellemzõi (Lukács András Pavics Lázár Sujtó Alexandra) Új autópályák építése, a meglévõ utak leromlása A vasút és a tömegközlekedés elégtelen állami támogatása A közúton közlekedõk egyre kevésbé fizetik meg az általuk okozott károkat Évi 100 milliárd forint közpénz a magyarországi autógyáraknak A légi közlekedés támogatása Az áruszállítás szerkezete Magyarországon és az EU-ban rész: A forgalom volumene és az okozott károk 41 III. A csatlakozás hatása a külkereskedelem és a közlekedés-szállítás volumenére (Pavics Lázár) Nehézségek a külkereskedelmi forgalom számbavételében A magyar külkereskedelem szerkezetének változása volumen, térség és áruösszetétel szerint A külkereskedelmi forgalom jövedelmezõségének változása A forgalom volumene A délszláv események hatása 50 IV. Környezeti és infrastrukturális károk 51 (Pavics Lázár Lukács András) Az áruszállításból származó környezeti és infrastruktúra-terhelések és károk A közúti áruszállítás hátrányai a vasúttal szemben Üzemanyag-csempészet A közúti közlekedéshez kapcsolódó egyéb bûncselekmények Napidíj- és bérelszámolási anomáliák Az EU és Magyarország közötti új árufuvarozási megállapodás 63 V. Megfelelés az EU levegõminõségi és egyéb környezetvédelmi normáinak (Farkas Ildikó Mészáros Péter) Szabályzás és minõsítés Mérõrendszerek Tendenciák a légszennyezésben A legfontosabb légszennyezõk A légszennyezettség szabályozásának jövõje Egyéb terhelés Célkitûzések és stratégiák rész: A hálózatok 85 VI. TEN ÉS TINA az országokat átszelõ közlekedési folyosók (Fleischer Tamás) Az Európai Unió Közös Közlekedéspolitikája (CTP 1992) A Közösség infrastruktúra-fejlesztési programjai A hazai gyorsforgalmi hálózat háttere 89

8 VII. Kétséges az autópálya-építések haszna (Lukács András) Új utak építése vagy a meglévõk karbantartása? Tehermentesít-e az autópálya? Mit kíván az Európai Unió? Elõsegítik-e az autópályák a gazdasági fejlõdést? Érdemes-e növelni eladósodottságunkat? Környezetbarát autópálya? Autópálya-építés a közlekedésbiztonság javításáért? Autópályák vagy vasút? 100 VIII. Hazai vasútfejlesztés és vasútpolitika (Magyar István) A vasútfejlesztés a magyar közlekedéspolitikában A vasút fejlesztésének környezetgazdasági kérdései Lehetõségek a környezetbarát vasútfejlesztés megvalósítására 105 IX. A vasúti közlekedés az EU-csatlakozás fényében (Joó Ferenc) Vasúti integráció és a környezet Javaslatok a vasúti teljesítmények fokozására A hazai vasútpolitika irányultsága Összefoglalás 125 X. A vasúti-közúti kombinált fuvarozás kiterjesztésének akadályai (Bela Györgyi Révész Éva) A kombinált szállítási módok bemutatása A kombinált szállítás piaci jellemzõi A kombinált fuvarozás fejlõdését befolyásoló gazdasági tényezõk Infrastrukturális tényezõk Jogi szabályozás A vasút liberalizálása rész: Finanszírozás 145 XI. Az európai pénzintézetek támogatási gyakorlata (Lukács András Sujtó Alexandra) 146 XII. Vegyes az ISPA támogatások eredményessége (Lukács András Sujtó Alexandra) rész: A Budapesti Agglomeráció 157 XIII. A Budapesti Agglomeráció jelenlegi helyzete, fejlesztési koncepciók és tervek (Pápay Zsolt) Környezeti állapot és közlekedés Az országos közlekedésfejlesztési koncepciók és tervek környezeti szempontjai Közlekedésfejlesztés és környezet a térség programjaiban, terveiben A fejlesztési programok értékelése 169 XIV. A Budapesti Agglomeráció közlekedés okozta környezeti problémái és a területfejlesztés összefüggései (Beliczay Erzsébet) A városi terjeszkedés gyökerei és tendenciái Az Európai Unió álláspontja a városi terjeszkedéssel kapcsolatban A Budapesti Agglomerációt jellemzõ folyamatok A jelenlegi ingatlanfejlesztések és a közlekedéspolitika a terjeszkedést erõsíti Teendõk és javaslatok 181 Összefoglaló 183 XV. A zöldövezetek és a közlekedés kérdése a Budapesti Agglomerációban (Fleischer Tamás) Tervek a térség fejlesztésére és rendezésére A zöldövezet programja A közlekedés programja rész: Összegzés és javaslatok 189 Összefoglalás és javaslatok (Kiss Károly) 190

9 Bevezetés Erre a kutatásra a Külügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium adott megbízást. Célja az, hogy a környezetvédõ szervezetek szempontjából vizsgálja: milyen környezeti követelményei, feltételei és hatásai vannak az uniós csatlakozásnak a közlekedés területén, továbbá mennyire felel meg az uniós normáknak és elvárásoknak a magyar közlekedéspolitika és gyakorlat a környezetvédelem szempontjából. Kötetünk a közlekedéspolitika és a közlekedési eredetû környezeti problémák szinte minden fontos és kritikus területét áttekinti. Arra törekszünk, hogy kimutassuk: milyen szabályozást valósít meg, vagy gyakorlatot képvisel az EU a tárgyalt kérdésekben, és milyet Magyarország, mennyiben egyezik azzal a hazai szabályozás és gyakorlat. Ha pedig ez nem lehetséges, úgy a hazai helyzetet összehasonlítjuk az EU-ban tapasztalhatóval. Vizsgálatunk középpontjában három kör, az uniós csatlakozás, a közlekedés és a környezet által kimetszett problémahalmaz áll. Emellett azonban számos olyan kérdéssel foglalkozunk, melyek kutatásainknak ugyan melléktermékei, de nem kevésbé fontosak és érdekesek, mint a középpontban álló problémák. Munkánk öt nagy kérdéskörrel foglalkozik. A Közlekedéspolitika c. rész I. fejezetében bemutatjuk az EU környezetvédelmi politikáját: hogyan kapott egyre nagyobb hangsúlyt a környezetvédelem a közlekedési dokumentumokban és melyek annak elvei, elemezzük a közös közlekedéspolitika és a fenntarthatóság dilemmáját. A II. fejezet a hazai közlekedéspolitika néhány fontosabb elemét vizsgálja: kimutatja, hogy az új autópályák építése mellett elmarad a meglévõ úthálózat karbantartása, a vasút és a tömegközlekedés nem kap elegendõ állami támogatást, miközben az autógyártást hatalmas közpénzekben részesítik, és a közúton közlekedõk egyre kevésbé fizetik meg az általuk okozott károkat. A második rész III. fejezetében úttörõ munkát adunk közre: a csatlakozás külkereskedelmi következményeibõl az áruforgalom volumenére következtetõ számításokat. Ez az elsõ lépés ahhoz, hogy megbecsüljük a forgalom okozta környezeti károkat. Ezeket veszi számba a IV. fejezet: az infrastruktúrahasználatból, a közúti forgalomból és az ahhoz kapcsolódó üzemanyag-csempészetbõl és egyéb bûncselekményekbõl származókat. Az V. fejezetben azt vizsgáljuk, hogy mennyire felelünk meg az EU levegõminõségi és egyéb környezetvédelmi normáinak a közlekedésben. A harmadik rész a közlekedési infrastruktúra hálózatait vizsgálja: milyen követelményeket támaszt az EU az újonnan belépõ országokkal szemben a hálózatok összekapcsolása tekintetében (TEN és TINA, VI. fejezet); milyen érvek szólnak amellett, hogy Magyarországon nem célszerû tovább építeni az autópálya-hálózatot (VII. fejezet); melyek a hazai vasútfejlesztés és vasútpolitika jellemzõi (VIII. fejezet); mik a teendõink a vasúti közlekedésben az uniós elõírások és elvárások fényében (IX. fejezet); melyek a hazai vasúti-közúti kombinált fuvarozás elterjedését akadályozó tényezõk (X. fejezet). A negyedik rész két fejezete a hazai közlekedésfejlesztésre rendelkezésre álló EU pénzügyi forrásokat tekinti át. A XI. fejezet e támogatási gyakorlatot, míg a XII. az ISPA-támogatások eddigi eredményeit elemzi. Az ötödik részben a Budapesti Agglomeráció kérdéseit tárgyaljuk. A XIII. fejezet az agglomerációra vonatkozó hivatalos tervezetek és programok közlekedési és környezeti céljait ismerteti. A XIV. mindennek erõteljes bírálatát adja a környezetvédelem szemszögébõl, a következõ fejezet (a XV.) pedig kiegészítõ értékelést ad a közlekedési hálózatról és a zöldövezetekrõl. Az összefoglalásban a tanulmányok legfontosabb megállapításait összegezzük és ajánlásokat fogalmazunk meg. Uniós csatlakozás közlekedés környezet 7

10

11 1. rész: Közlekedéspolitika

12 I. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája a közlekedésben (Sujtó Alexandra) 1. A közös közlekedéspolitika kialakításának szükségessége Az elmúlt évtizedekben jelentõsen megnõtt a forgalom Európa útjain és légterében. Egyre több háztartás rendelkezik autóval, egyre gyakrabban használják õket, egyre nagyobb távolságok leküzdésére. A repülõgépes utazások mennyisége is rohamosan emelkedett. A növekvõ közlekedési igény kielégítésére autópályák és egyéb közutak kiépítésével reagáltak a kormányok. Eközben a vasútvonalak hossza csökkenni kezdett. A vasút versenyképessége romlott. A modern termelésirányítási és logisztikai módszerek a rugalmas szállítási megoldásoknak kedveztek. A tudásközpontú iparágak fejlõdése csökkentette a feldolgozás nélküli tömegáruk iránti igényt, ami hozzájárult a vasút háttérbe szorulásához. Megváltozott a településszerkezet is, ami szintén a gépkocsi-használatnak kedvezett. A határok lebontásának következtében tovább élénkült a közúti forgalom. A mobilitás egyre elviselhetetlenebb mértéket öltött. Forgalmi dugók akadályozták a közlekedést, a kipufogógázoktól bûzös városok egyre több betegséget okoztak. I. 2. ábra: 1000 fõre jutó személyautók száma az EU-ban I. 1. ábra: Személyszállítás az EU-ban, Forrás: Transport in figures, Forrás: Transport in figures, Növekedtek a környezeti károk is. A következmények napjainkban egyre kézzelfoghatóbbá válnak, például savas esõk, éghajlati változások formájában. Sürgetõbb lett a környezetvédelmi szempontok elõtérbe helyezése az élet minden területén. A Közösségre is növekvõ nyomás nehezedett a környezetvédelmi szabályozás kialakítására. Ez a hetvenes évek elején el is kezdõdött az elsõ környezetvédelmi akcióprogram kidolgozásával. Ez azonban csak általános elveket fogalmazott meg. A kilencvenes évek elejére világossá vált, hogy ez már nem elég, konkrét célok kidolgozása szükséges. Mivel a közlekedés egyik legfõbb környezetszennyezõ ágazat, kiemelt szerepe van az üvegház-hatású gázok kibocsátásában. Ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy az ötödik környezetvédelmi akcióprogram kiemelt figyelmet szentelt neki és a célágazatok közé került. A közlekedés (elsõsorban a közúti közlekedés), externális költségei megnövekedtek, és jelentõs terhet róttak az államháztartásokra. Az állam oldaláról is egyre sürgetõbb lett az igény egy környezeti és gazdasági szempontból elõnyös közlekedéspolitika kialakítására. 10 Levegõ Munkacsoport

13 I. 3. ábra: Áruszállítás az EU-ban, Forrás: Transport in figures, I. 4. ábra: Az EU fõ gazdasági, közlekedési és népességi mutatói Forrás: European Marketig Data and Statistics 2000, 131, oldal A közös közlekedéspolitika nagyon lassan és a környezetpolitikához viszonyítva majd 15 évvel késõbb kezdett kialakulni. A Római Szerzõdés tartalmazta a közös közlekedéspolitika kialakításának szükségességét. A Szerzõdésben megfogalmazott legmagasabb rendû követelmény a közös piac létrehozása volt. Ennek egyik feltétele az áruk és szolgáltatások, a tõke és a személyek szabad mozgása. A közlekedési vagy környezetvédelmi politika bármely eszköze meg kell, hogy feleljen ezeknek a rendelkezéseknek. A közös közlekedéspolitika elsõ feladatai is ebben a szellemben születtek. A szerzõdés célul tûzte ki, hogy a nemzetközi forgalomra, illetve az átmenõ forgalomra közös szabályokat alakítsanak ki, továbbá a szolgáltatások szabad mozgásának függvényében fogadják el azokat a jogszabályokat, amelyek rendezik a más tagállamban is szolgáltató közlekedési vállalat mûködésének feltételeit. A szerzõdés megkövetelte a Transz-Európai Hálózat létrehozását. A liberalizációs intézkedéseket némiképp ellensúlyozandó hozott olyan rendelkezéseket is, melyek elõsegítik az emberi egészség és a környezet megóvását. A hatvanas évek elején ki is dolgozta a Bizottság a harmonizáció jogalkotási tervét, a Schauus Memorandumot, illetve 1965-ben elfogadták a közös közlekedéspolitika alapelveit, amely többek között a szükségtelen adminisztratív és technikai akadályok lebontására, a nemzetközi áru- és személyforgalom integrációjára, a közlekedési infrastruktúra integrált nemzetközi rendszerré alakítására irányult. A tagállamok azonban ragaszkodtak az erõsen szabályozott és protekcionista közlekedési politikájukhoz, így a Szerzõdésben kitûzött közösségi szabályozás kialakítása csak nagyon lassan haladt. A nyolcvanas évek végéig nem történt jelentõs elõrelépés. Idõközben a közlekedési szolgáltatások iránt oly mértékben megnövekedett a kereslet, hogy mind környezeti, mind pedig infrastrukturális szempontból konfliktusokat eredményezett a gazdasági, a társadalmi szereplõk, illetve a nemzetállami és közösségi döntéshozók között. Ennek hatására a környezetvédelem elõtérbe állításának követelménye az európai közös közlekedéspolitika kialakítása során már az évi Dublini Nyilatkozatban megfogalmazódott (a Riói Konferencia elõtt). A Közösség állam- és kormányfõi kijelentették: Tisztában vagyunk azzal, hogy saját polgáraink és a tágabb világ környezetéért különleges felelõsséggel tartozunk. Vállaljuk, hogy fokozzuk erõfeszítéseinket a Közösség és az egész világ amelynek a Közösség a részét képezi természeti környezetének megóvá- Uniós csatlakozás közlekedés környezet 11

14 I. 5. ábra: A személyszállítás alágazati megoszlása az EU-ban, 1998-ban 2. A Közösség közlekedéspolitikai dokumentumai Az 1990-es években azonban számos javaslat jelent meg a közös közlekedéspolitika összehangolására, melyeknek alapdokumentuma az 1992-ben kiadott A közös közlekedéspolitika irányvonala címû Fehér Könyv. A további közlekedéssel kapcsolatos uniós intézkedéseket is erre alapozták. A dokumentum elemzi a közlekedési trendeket, ezek viszonyát a gazdasági folyamatokhoz. Az európai közlekedési rendszerben súlyos egyensúlytalanságokat állapít meg, pl. a szállítások ágazatok közötti elosztásában. A lehetséges megoldásokat is megpróbálja felvázolni. A dokumentumban szintén megfogalmazódik a fenntartható fejlõdés elve, ennek megfelelõen a Közösség célként az ún. fenntartható mobilitás elõsegítését tûzte ki. I. 6. ábra: Az áruszállítás alágazati megoszlása az EU-ban, 1998-ban I. 7. ábra: A közlekedésbõl származó egyes szennyezõanyagok az EU-ban Forrás: europa.eu.int, Eurostat sáért. A Közösség és tagállamainak ezen akcióját egyeztetett alapon, a fenntartható fejlõdés, a megelõzés és elõvigyázatosság elvének megfelelõen szándékozunk megvalósítani Az ilyen akciók célja a polgárok tiszta környezethez való jogának biztosítása E célkitûzés teljes megvalósítása közös felelõsség kell, hogy legyen. 1 NMVOCs = nem metán illékony szerves vegyületek Forrás: Emissions, EEA, eea.eu.int A Könyv felismerte korunk gazdasági folyamatait, a termelés szerkezetében bekövetkezett változásokat, hogy megnõtt a szolgáltató szektor szerepe a gazdasági életben, egyre növekszik azoknak a száma, akik a szolgáltatóiparban dolgoznak. 1 Környezetvédelem az Európai Unióban, 2. oldal 12 Levegõ Munkacsoport

15 2 Vezetõi Összefoglaló, Az állampolgári hálózat c. Zöld Könyv Már ebben az elsõ könyvben is jól megmutatkozik a közlekedéspolitika nagy dilemmája, ami abból adódik, hogy a közlekedéspolitikának egyszerre két felsõbbrendû célt kell szolgálnia. Egyrészt a növekedésorientált gazdaságpolitika, a belsõ piac érdekeinek kell alárendelnie magát, másrészt a Maastrichti Szerzõdésben hangsúlyt kapott környezetvédelemnek. A Közösség célja egyrészt a forgalom növekedését ösztönzõ közös piac támogatása, másrészt elismeri, hogy a környezet védelme a forgalom csökkentését igényelné. A könyv hét cselekvési területet határozott meg, amelyek azonban a belsõ piacot, a gazdasági érdekeket helyezik elõtérbe: a szabad piac erõsítését, az áruk és személyek szabad mozgása végett a mesterséges, szabályozásból eredõ akadályok lebontását, a gazdasági és szociális kohézió erõsítését az infrastruktúra segítségével stb. Ezeknek a céloknak a teljesítése a forgalom növekedéséhez vezethet, ezen belül is elsõsorban a leginkább környezetszennyezõ közúti és légi közlekedés bõvüléséhez. Azáltal, hogy a határokon a várakozás lecsökken, vagy megszûnik, elõtérbe kerülhet a teherautó forgalom a kevésbé környezetszennyezõ vasúti áruszállítás rovására. Ameddig a teherautók a határokon órákat állnak, a vasút elõnyben van gyorsasága miatt, ha azonban a várakozás megszûnik, akkor a vállalatok a nagyobb rugalmasságú közúti teherszállítást fogják elõnyben részesíteni. Tervbe vették a környezet kíméletét és a biztonságot fokozó intézkedések meghozatalát, melyektõl kedvezõ eredmények várhatók. A problémákat piaci eszközökkel kívánja megoldani úgy, hogy az árak alakításánál beépítik a környezetvédelmi költségeket. A biztonság fokozása érdekében a közlekedésre vonatkozó szabályokat szigorítják. A Bizottság javasolta a jármû- és infrastruktúra-szabályok, illetve a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok szigorítását, új eljárásokat az üzemeltetésben és a balesetek kivizsgálásánál, a tengeri hajózás biztonságosabbá tételét. Közös kutatás-fejlesztési programot sürgetett, ennek eredményeképpen programok születtek közlekedésirányítási, logisztikai és környezetvédelmi területeken. A környezet érdekében javasolta a Fehér Könyv a tömegközlekedés, a kerékpározás elõsegítését, illetve a zajszint mérésének szabványosítását. A Könyv nagy problémája azonban az, hogy a végrehajtást a tagállamokra bízza. Az Európai Bizottság például megegyezhet a Parlamenttel és a Tanáccsal a támogatandó utak és vasúti projektek listájában, de nem kényszerítheti a tagországokat azok megépítésére. Az állampolgári hálózat: az európai személyi közlekedés lehetõségeinek kihasználása címû Zöld Könyv 1995-ben jelent meg. Ez a könyv egy vitaanyag, melynek tárgya a közlekedéspolitika kereteiben megvalósuló áralakítás, azzal a célkitûzéssel, hogy a legsürgõsebb, a tömeges autóhasználatból adódó problémákat valamilyen mértékben meg tudják oldani azzal a céllal, hogy csökkentse a zsúfoltságot és az ebbõl eredõ megnövekedett szennyezõanyagkibocsátást, illetve a közlekedési balesetek számát. Mivel a Római Szerzõdés csak kis mozgásteret enged a közösségi intézményeknek a tömegközlekedés alakításában, ezért ez a Könyv is csak ajánlásokat tehet, és csak a figyelmet hívhatja fel a problémákra. I. 8. ábra: Ezer lakosra jutó személygépkocsiállomány az EU országaiban 1999-ben Forrás: europa.eu.int, Eurostat Rávilágít a személygépkocsi-használat hátrányos gazdasági és társadalmi hatásaira is, nemcsak a környezetire: Az autó megjelenése sok elõnyt eredményezett: különösképpen függetlenséget és mozgékonyságot ad az utazás során. De a használata torlódásokat, szennyezést és baleseteket is okozott, melyek mindegyike kihat az autók használóira és azokra, akiknek nincs lehetõsége autót használni sok ember nem jut autóhoz, ezért súlyos gazdasági és szociális hátrányok érhetik õket olyan közlekedési rendszerekben, melyek alapvetõen az autóhasználatra épülnek. 2 Felismerték, hogy integrált szemléletet kell kialakítani, amely a tömegközlekedés használatának növelésére irányul. A 16. paragrafusban meg is fogalmazták, hogy ha csak a tömegközlekedést fejlesztik, akkor nem tudnak jelentõs eredményeket Uniós csatlakozás közlekedés környezet 13

16 elérni. Ez csak akkor érhetõ el, ha az egész közlekedési rendszert átalakítják. Az integrációt véleményük szerint nem csak a közlekedési ágazatok között kell megvalósítani, hanem az egyes programok szintjén is, például a parkolj és utazz (P+R) létesítmények létrehozásával vagy egy egységes tarifarendszer kialakításával. A különbözõ politikák integrálása is szükséges, például a közlekedéspolitika és a területfejlesztés területén. A problémák megoldását és az integráció megvalósítását a Zöld Könyv az országos, helyi és regionális hivatalaira bízza. Felismeri azonban, hogy bizonyos területeken, bizonyos problémák megoldásában csak a Közösségi fellépés lehet sikeres. Rámutat a tömegközlekedést befolyásoló olyan tényezõkre, mint a most épülõ Transz-Európai Hálózat, a közösségi K+F programok vagy a regionális támogatások. Felismerték azonban, hogy a külsõ költségek internalizálása nem lehet az egyedüli eszköz a probléma kezelése során, hanem a cél eléréséhez szükséges a közös közlekedéspolitika befektetés-politikával, K+F programokkal való összehangolása, illetve hatékonyabb szabályozási rendszer létrehozása. A Közösség szennyezõ fizet alapelvének megfelel az a törekvése, hogy a költségeket a közlekedõkkel fizetteti meg, de ennek a rendszernek a kialakítása nagyon nehéz. I. 10. ábra: A közút- és vasúthálózat alakulása az EU-ban (1990=100) I. 9. ábra: Átlagos utazási távolság az EU-ban Forrás: Transport signals, EEA, eea.eu.int Szintén 1995-ben jelent meg egy másik Zöld Könyv is Az igazságos és hatékony árak felé a közlekedésben címmel. A Könyv az 1992-es Fehér Könyvön alapul. Ez is piaci eszközökkel kívánja megoldani a közlekedésbõl származó környezeti problémákat. Intézkedéseivel a Közösség a közlekedési szokásokat kívánja megváltoztatni azáltal, hogy a közlekedõkkel megfizettetik a közlekedésükbõl származó szociális és környezetvédelmi költségeket. meg kell változtatnunk a közlekedési szokásokat. Az igazságos és hatékony árakkal hatékonyan lehet elõsegíteni ezeket a változásokat. A költségeket úgy kívánják csökkenteni, hogy azokat beépítik az árakba új adók és díjtételek révén. 3 3 Az Európai Unió és a közlekedéspolitika, 4 The common transport policy, europa.eu.int, 4. oldal Forrás: Transport in figures, europa.eu.int 1995-ben a Közösség elfogadta az közötti idõszakra vonatkozó akcióprogramját. Az ekkor meghatározott alapelvek képezik napjainkban is a közlekedéspolitika alapjait. Öt olyan célt határoztak meg, amelyeknek teljesítése jelentõsen javítaná a Közösség gazdasági teljesítményét, biztosítaná a maximális növekedést és foglakoztatást, illetve a fenntartható fejlõdést. Ezek a következõk voltak: 4 piaci hozzáférés és piaci alapokon nyugvó mûködés, a vasúti közlekedésre és a kikötõkre összpontosítva; integrált és intelligens közlekedési rendszer kialakítása, melynek részét képezik a TEN programjai; 14 Levegõ Munkacsoport

17 igazságos és hatékony árak kialakítása; gazdasági és szociális kohézió biztosítása; megfelelõ ellenõrzési rendszer létrehozása. I. 11. ábra: Az externális költségek fedezése Megjegyzés: a balesetek költségeit itt nem tartalmazzák az externális költségek Forrás: Transport signals, EEA, eea.eu.int 1996 júliusában jelent meg a Vasút újjáélesztésének stratégiája a Közösségben címû Fehér Könyv, amely azt a nézetet képviseli, hogy a vasút kis mértékben képes hozzájárulni a mobilitás fenntartásához, az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult a személy- és áruszállítás terén egyaránt. Az Amszterdami Szerzõdés a fenntartható fejlõdés felé vezetõ utat a környezetvédelem ágazati politikákba való integrálásában látja. A Tanács az 1998-as cardiffi csúcstalálkozóján azt kérte a Bizottságtól és a közlekedési miniszterektõl, hogy összpontosítsanak egy integrált közlekedési és környezetvédelmi stratégia kialakítására. A Bécsi Csúcstalálkozón a Közlekedési Tanács megállapította, hogy olyan rövid-, közép- és hosszútávú stratégia kialakítására van szükség, ami magában foglalja a környezetvédelem hasonló távú céljait júliusában egy újabb Fehér Könyvet adott ki a Bizottság Az infrastruktúrahasználat igazságos megfizettetése: a közlekedési infrastruktúradíjazás szakaszos megvalósítása az Európai Unióban címmel, amely egységesen szabályozza, hogy miként fizessék meg a közlekedõk az általuk használt infrastruktúrát. (Becslések szerint ezzel évente 50 milliárd ECU-t tudna megtakarítani az Unió költségvetése.) A Könyv javaslatot tesz a teherautók és az autóbuszok úthasználati díjának egységesítésére. Ezek a díjak nemcsak az infrastruktúra használatából eredõ költségeket fogják tartalmazni, hanem a negatív externáliák költségeit is. Elsõ feladat azonban a meglévõ díjazási rendszer harmonizálása lenne. Az externális költségek GDP-n belüli arányát néhány uniós tagállam példáján keresztül szeretnénk érzékeltetni (%): I. 1. táblázat: Externális átlag- és határköltségek közlekedési módonként (euró/1000 utaskilométer, illetve árutonna-kilométer; a határköltségek zárójelben jelezve) Költségtényezõ autó motorkerékpár Közút busz Balesetek (36) (250) (3.1) Zaj 0,2-21 0,6-53 0,1-7,5 (5,7) (17) (1,3) Levegõszennyezés (17) (7,9) (20) Éghajlatváltozás ,6 5,5-11 (16) (14) (8,9) Természet és tájkép 0-1,8 0-1,8 0-1,3 (2,5) (2) (0,8) Városi hatás 10,7-11,7 6,7-7,4 3-3,2 (1,5) (1,1) (0,5) Háttérfolyamatok 3,3-6,7 2,7-5,4 2,8-6,5 (8,6) (6,1) (4,3) Forrás: External Costs of Transport könnyû tehergépkocsi (100) 5,3-496 (36) (131) (134) 0-23 (23) (12) (69) nehéz tehergépkocsi 2,3-11 (6,8) 0,6-52 (5,1) (32) (15) 0-8,9 (2,2) 8-9 (1,3) 4,2-8,8 (8,7) személy Vasút 0-1 (0,9) 0,2-23 (3,9) 2-24 (4,9) 4,2-8,9 (5,3) 0-0,8 (0,7) 0 (0,9) 1,1-9,8 (3,8) áru 0 (0) 0,1-1,6 (3,5) 1-6,8 (4) 4,2-5,3 (4,7) 0-0,3 (0,5) 0 (0,9) 0,4-3,4 (5) személy Légi 0-1 (0,6) 2,3-17 (3,6) 0,8-2 (1,6) (35) 0-2,9 (1,7) 4,1-4,6 (5) áru 0 (0) (19) 0,8 (2,6) 117 (154) 0-8,5 (8,5) Vízi áru 0 (0) 0 (0) 4,5 (9,7) 4,7 (4,2) 0-0,5 (0,5) (21) 0,6-1,4 (2,6) Uniós csatlakozás közlekedés környezet 15

18 I. 2. táblázat: Külsõ átlagköltségek Nyugat-Európában 1995-ben (euró/1000 ukm, ill. átkm) A személyszállítás átlagos költségei Az áruszállítás átlagos költségei közút vasút légi közút vasút légi vízi Ország könnyû nehéz motor- közút tehergégép- összesen teher- közút autó kerék- pár busz összesen kocsi kocsi Ausztria Belgium Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Norvégia Portugália Spanyolország Svédország Svájc Egyesült Királyság A 17 ország Forrás: External Costs of Transport A fenntarthatóság és a közös közlekedéspolitika konfliktusai, dilemmái Egy fenntartható közlekedési rendszernek a gazdasági és szociális jólét növekedését kell szolgálnia anélkül, hogy kimerítené a természeti erõforrásokat, vagy súlyosan károsítaná a környezetet és az emberek egészségét. A Közösség azonban ennél konkrétabban nem határozta meg a fenntartható közlekedés fogalmát ben egy szakértõkbõl álló bizottság három pontban határozta meg e közlekedési rendszer jellemzõit: 5 egyének, vállalatok, és társaságok számára lehetõvé teszi szükségleteik kielégítését biztonságosan, anélkül, hogy károsítaná a környezet állapotát, az emberek egészségét, vagy hátrányos helyzetbe hozna egyes nemzedékeket; megfizethetõ, hatékonyan mûködik, a különbözõ közlekedési ágazatok között választási lehetõséget biztosít, támogatja a gazdaság növekedését és a regionális fejlõdést; arra a szintre korlátozza a szennyezõanyagkibocsátását, amit a természet még feldolgozni képes, megújuló erõforrásokat használ olyan szinten, ami nem veszélyezteti újraképzõdésüket, a nem 5 Recommendations for actions towards sustainable transport, eea.eu.int, 41. oldal megújuló erõforrásokat pedig a lehetõ leggazdaságosabban igyekszik felhasználni. A közös közlekedéspolitika végrehajtásában sokszor ellentmondásokat tapasztalunk. Az egyik problémát az jelenti, hogy a hatáskörök nem tisztázottak. Négy különbözõ szinten léteznek nézeteltérések a közlekedéspolitikában az EU kormányzásán belül: az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi irányítói szintek között. Ezek az ellentétek mind az EU-tagállamok között, mind pedig a tagállamokon belül megjelennek. Az EU megköveteli a szubszidiaritás elvének alkalmazását, ez azonban sokszor a szükséges intézkedések elmulasztásához vezet, ha nincs felsõ, közösségi kényszerítõ erõ. A TEN értékelésére készített tanulmány (1997 a bécsi Komparatív Szociológiai Kutatások Interdiszciplináris Központja) pedig éppen a Közösség kompetenciáját kérdõjelezi meg, hogy foglalkozhatnak-e törvényesen többek között a környezetvédelmi határértékek szabályozásával. A közösségi határozatoknak két, ellentétes irányú célt kell szolgálniuk a közös közlekedéspolitika kialakításakor. Egyrészt a gazdasági növekedést, a szociális és gazdasági kohézió erõsítését, mint magasabb rendû célt kell, hogy szolgálja az alárendelt közlekedéspolitika a belsõ piac fejlõdése érdekében. 16 Levegõ Munkacsoport

Uniós csatlakozás közlekedés környezet. Szerk. Kiss Károly és Lukács András

Uniós csatlakozás közlekedés környezet. Szerk. Kiss Károly és Lukács András Uniós csatlakozás közlekedés környezet Szerk. Kiss Károly és Lukács András Budapest, 2003 Levegõ Munkacsoport, Budapest, 2003 ISBN 963 204 833 4 Levegõ Munkacsoport 1465 Budapest, Pf. 1676 Telefon: 209-3822,

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs VÁROSI KÖZLEKEDÉS 7. előadás: Földhasználat -tervezés és Hajós Balázs FEJLŐDÉS 1. Városi közlekedés 7. előadás FEJLŐDÉS 2. Városi közlekedés 7. előadás KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

A szállítás, mint növekedési barométer

A szállítás, mint növekedési barométer GKI Gazdaságkutató Zrt. / Üzleti Konferencia TÍZ ÉVE AZ EU-BAN FELZÁRKÓZÁS NÉLKÜL A szállítás, mint növekedési barométer Vásárhelyi Árpád, Schenker Kft., Budapest, 2014. január 21. 1 TEMATIKA 2 A világban

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28.

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28. A GUTS Projekt Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek Győr, Mobilis, 2013. junius.28. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás folyamatosan

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben