TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI...5

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI...5"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI...5 M43-AS AUTÓPÁLYA...7 ELŐZMÉNYEK...7 NEMZETKÖZI TRANZIT KISZOLGÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI...7 REGIONÁLIS ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA...8 ÜTEMEZÉS...8 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA...9 KÖLTSÉGBECSLÉS...10 NYUGATI FELTÁRÓ ÚT...11 ELŐZMÉNYEK...11 REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA...11 ÜTEMEZÉS...11 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA...12 KÖLTSÉGBECSLÉS...12 DÉLI KÖZÚTI TISZA-HÍD...13 ELŐZMÉNY...13 REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA...13 ÜTEMEZÉS...14 AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA...14 KÖLTSÉGBECSLÉS KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAM...16 HELYZETKÉP...16 BEVEZETÉS SZEGED VÁROS LAKÁSKONCEPCIÓJÁHOZ...18 SZEGED ÉS TÉRSÉGÉVEL KAPCSOLHATÓ LAKÁSKONCEPCIÓ...19 A LAKÁSGAZDÁLKODÁS ELEMEI...22 Telekgazdálkodás...22 Építés...23 Lakóépület fenntartás, üzemeltetés...23 Épületfelújítás...23 Lakásmobilitás...24 Szociális támogatás...24 A NEM ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSGAZDÁLKODÁS KERETEIN BELÜL AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK MEGHATÁROZÁSA...25 Telekgazdálkodás...25 Építés...26 Lakóépület fenntartás, üzemeltetés...26 Épületfelújítás...27 Lakásmobilitás...27 Szociális támogatás...27 FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FINANSZÍROZÁSI KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA, SZÜKSÉGES FORRÁSOK ELŐTEREMTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE...28 TERMÁL- ÉS GYÓGYTURIZMUS...30 A TERMÁL-, GYÓGY- ÉS EGÉSZSÉGTURIZMUS KÖZÖS JELLEMZŐI...31 MEGLÉVŐ FÜRDŐKAPACITÁSUNK JELLEMZŐI...32 LEHETŐSÉGEINK...33

2 KONGRESSZUSI TURIZMUS...35 SZEGED KONGRESSZUSI TURIZMUSA...36 Általános és statisztikai rész...36 A KONGRESSZUSI TURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ÉS FELADATOK...38 Adottságaink...38 Gyengeségeink...38 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁS FEJLESZTÉSI PROGRAM...42 BESZÁLLÍTÓI PROGRAM...42 CÉLKITŰZÉSEK...42 HELYZETKÉP...43 JÖVŐKÉP...44 REGIONÁLIS GAZDASÁGÉPÍTÉSI PROGRAM...45 REGIONÁLIS JELENTŐSÉGŰ KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZET SZEGEDEN...45 HELYZETKÉP...45 MEGVALÓSULÁSI HELY...46 A FEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE...46 A FEJLESZTÉSI PROGRAM INDOKLÁSA...48 STRATÉGIAI IRÁNYELVEK ÉS OPERATÍV FELADATOK...48 FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK

3 BEVEZETÉS Szeged város új vezetésének a választások után egyik legfontosabb célja volt, hogy a várost természetes fejlődési pályára állítsa, és a hasonló adottságú európai városok sorában az őt megillető rangra emelje. Ennek érdekében 1999-ben szakmai alapokon nyugvó, közmegegyezésre épülő rövid- és középtávú fejlesztési programot dolgozott ki és közgyűlési határozattal a tudatos településfejlesztési munkát elindította. A dokumentum kidolgozása során általános igényként fogalmazták meg, hogy a készülő városfejlesztési program illeszkedjen a térségi, a regionális és az országos koncepciók prioritásaihoz, célkitűzéseihez és igazodjon az Európai Uniós támogatási források elvárásaihoz. A Széchenyi terv a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának a programja. Alapelveit a partnerséget és a társfinanszírozást is szem előtt tartva Szeged város vezetése az előbbiek szellemében elsőként kíván csatlakozni a Nemzeti Fejlesztési Terv által körvonalazott kibontakozás folyamatához. Ezért meghatározta azokat a stratégiai programokat, melyek a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásaihoz illeszkednek és megvalósításuk esetén kölcsönösen erősítik egymás hatásait, így meghatározó jelentőségűek a város és a Dél-alföldi régió jövője szempontjából. Szeged önkormányzatát a város régióközponti szerepköre arra kötelezi és a már meglévő rövid- és középtávú városfejlesztési programja is arra készteti, hogy támogassa és elősegítse a regionális jelentőségű fejlesztési projektek megvalósulását. Ezekben a beruházásokban miután az önkormányzat lehetőségei korlátozottak a város a hazai és a külföldi magántőke részvételét szorgalmazza, valamint pályázati úton elnyert támogatásra is számít. A kiemelt regionális fejlesztési programok vegyes finanszírozása önkormányzati pályázati befektetői finanszírozás egymást erősítő tényezők. Az önkormányzat részvétele garanciát jelent a befektetőknek a fejlesztés helyi és országos támogatására vonatkozóan, ugyanakkor a befektetői tőke és szakértelem jelenléte kedvező az európai uniós támogatások elnyeréséhez. A Szegedről induló gazdaságfejlesztési programok mintaként szolgálhatnak majd az ország többi régiója, térsége és városa számára, amennyiben hozzájárulnak a gazdaság nemzetközi 3

4 versenyképességének javításához, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítéséhez. Szeged város és a Dél-alföldi régió kibontakozása - a Nemzeti Fejlesztési Terv fejezeteihez illeszkedve - az alábbi operatív programok megvalósítását kívánja meg: Az autópálya fejlesztési program M 43-as autópálya Nyugati feltáró út Szegedi déli közúti Tisza-híd Kutatási, fejlesztési és innovációs program Tudományos-technológiai park Lakásprogram Szeged város lakásgazdálkodási koncepciója Turizmusfejlesztési program Termál- és gyógy-turizmus Kongresszusi turizmus Kis- és középvállalkozás fejlesztési program, beszállítói program Regionális gazdaságépítési program Szegedi Innovációs Övezet 4

5 SZEGED VÁROS KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGAI Szeged 159 ezer lakosával az ország egyik legnagyobb városa. 15 km-re fekszik a jugoszláv határtól és 50 km-re a román határtól. Az Alföld két jelentős folyója a Tisza és a Maros határozta meg a múltját és jelenét. Az E75 és az E68 nemzetközi útvonalak metszésében fekszik. A Magyarországon formálódó régiók közül a Dél-alföldi régió potenciális központja. Közigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági, tudományos és kulturális központ. Az európai közlekedési folyosók metszésében lévő település kiválóan alkalmas az új kezdeményezésként alakuló Duna-Kőrös-Maros-Tisza eurorégió magyarországi központ szerepének betöltésére. Olyan település, mely relatív kis befektetéssel alkalmas ugrásszerű fejlődésre. Ennek alapja az a több száz éve felhalmozódott fejlődési potenciál, amelyet rövid időn belül ki lehet aknázni. Szeged földrajzi elhelyezkedése, a hármas-határ közelsége a jövőben kimagasló szerepet biztosít a városnak. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után az ország déli határa stratégiai jelentőséggel fog bírni Európában és Magyarországon egyaránt. Várhatóan jelentős időszakon keresztül az Európai Unió határvárosa lesz Szeged. A regionális szerephez megfelelő, az ország távolabbi településeihez kapcsolatot biztosító, a határokon átnyúló, továbbá az egyes létesítmények jó megközelítését biztosító közlekedési infrastruktúra kiépítése szükséges. Szegeden két elsőrendű főút, az 5-ös számú (Budapest - Röszke országhatár) és a 43-as számú (Szeged Nagylak országhatár) halad át. Az 5-ös számú főút városközponton keresztül átmenő szakaszához a Budapest felöl bejövő és Röszke felé kimenő ágak egymással közel 45 o -os szöget zárnak be. A két ág városon kívüli összekötése szükségszerűségként jelentkezik. 5

6 Az 5. sz. főút szegedi átkelési szakaszain a forgalom közel egységjármű/nap értékű, amely megközelíti az országunkban üzemelő autópálya forgalmak értékeit. Ennek következménye a városban bekövetkezett balesetek nagy száma, ugyanis - Csongrád megye személysérüléses baleseteinek egyharmada, és vizsgált vidéki város közül a legtöbb baleset Szegeden történik. A balesetek 50 %-a a Budapest Röszke, illetve a Szeged - Nagylak főutak átkelési szakaszain következik be. A főutak kedvezőtlen vonalvezetése miatt a városközponton áthaladó forgalom káros anyag kibocsátása jelentős környezetrongálást, zaj- és légszennyezést eredményez. Mindennapos a lakossági panasz, lakossági fórumokon az átmenő forgalom elterelését követelik. A megoldást az M43-as autópálya és Nyugati feltáró út, valamint a déli közúti Tisza-híd megépítése adja. (1. ábra) 6

7 M43-AS AUTÓPÁLYA ELŐZMÉNYEK Az UTIBER Kft ban tanulmánytervet készített az úgynevezett Helsinki folyosóhoz tartozó M43 autópálya nyomvonalára. A tanulmányterv három nyomvonalváltozatot tartalmazott ben a vizsgált térségben a nyomvonalváltozatok közül többféle szempont figyelembevételével elfogadott nyomvonalra elkészült a tanulmányterv felülvizsgálata, valamint az 1993-as nyomvonal változatokra a Közlekedéstudományi Intézet részletes környezetvédelmi hatásvizsgálata. A nyomvonalat a KHVM Közúti Főosztály /1997. számon jóváhagyta. A nyomvonalra (északi változat) az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 1995-ben december 31-ig érvényes környezetvédelmi engedélyt adott ki /1995 számmal ban megindult az M43 autópálya nyomvonalán az autópályává fejleszthető főút engedélyezési tervének készítése több szakaszban. A 47 sz. főút és a 4413 j. út közötti szakaszra készült döntés-előkészítő tanulmány után 1999-ben mind az északi, mind a déli nyomvonalra a 47 sz. főút Makó között engedélyezési terv készült. NEMZETKÖZI TRANZIT KISZOLGÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI Az 1990-es évek elején született nemzetközi megállapodások szerint új közúti határcsatlakozási pont kerül kiépítésre Magyarország és Románia között Csanádpalotától délre. Az 1990-es évek változásainak köszönhetően szükségessé vált egy egész Európára kiterjedő közlekedési koncepció kidolgozása. Az 1997-ben Helsinkiben rendezett Harmadik Összeurópai Közlekedési Konferencián született jóváhagyás értelmében Magyarországon több nemzetközi közlekedési folyosó halad keresztül. Ezen folyosók közé tartozik a IV. (Berlin-Bukarest-Szaloniki) jelű, melynek egy része a tervezett M43-as autópálya nyomvonal. 7

8 Az M43-as autópálya Szegedtől északra kiágazva az M5-ös autópályából teremtene kapcsolatot a tervezett határátkelőhellyel, és vezetné el a tranzit forgalmat Szeged és Makó elkerülésével, illetve a 43. sz. főút tehermentesítésével. REGIONÁLIS ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A tervezett nyomvonalat úgy alakítottuk ki, hogy az a térségben a lehető legnagyobb területegységeket tárja fel, ne lehetetlenítse el a tervezett területfejlesztési elképzeléseket, illetve a környezetvédelmi-, tájvédelmi területeket ne érintse. A tervezett északi nyomvonal Szegedtől északra halad, kb. 1 km-re keresztezi a 47. sz. főutat, majd a MOL Rt. keleti útjának vonalán halad kelet felé a MOL Rt. ipari területének déli részén, lehetőséget teremtve Szeged szerkezeti terve szerinti mezőgazdasági kistanyás területének fejlesztésére az ipari területig. A Tisza folyó keresztezése után éri el a 4413 j. utat, melyen keresztül kapcsolat biztosítható a távlati Maros hídon keresztül Deszk, Tiszasziget irányába. Maroslelét északról elkerülve halad Makó irányába. Makót északról kerüli el mintegy 1 km-re lehetőséget hagyva Makó területi fejlesztésére. A Szegeden működő RO-LA terminál, mely maximális kihasználtsággal működik, jelentős kamion forgalmat vonz városunkba, mely jelenleg a lakott területeken keresztül bonyolódik. A 43. sz. főút elkerülő nyomvonalának megépülésével a RO-LA terminál által gerjesztett teljes forgalom lakott területen kívül, biztonságosan érheti el a terminált. ÜTEMEZÉS Az M43-as autópálya a 47. sz. főút és tervezett határátkelőhely között több szakaszra bontható. A szakaszon belül először a főúti kiépítés javasolt. Első szakasz a Szegedet elkerülő 47 sz. főút és a 4413 j. út közötti rész, mely a MOL Rt. területén és a Tiszán való átkelést biztosítja. A szakasz kiépítésével, valamint a 4413 j. és 4412 j. utak korszerűsítésével, melyek csatlakoznak a közúthálózati fejlesztési elképzelésekhez, biztosítható Szeged elkerülése mellett a tervezett Maros hídon keresztül több település, Tiszasziget, Maroslele, a tervezett kiszombori határátkelőhely, illetve Makó elérése. A szakasz kiépítése után hosszú évek óta fennálló probléma oldható meg a szegedi két állami - az 5-ös és 43-as számú - főút átkelési szakaszának tehermentesítésével. Szegeden két elsőrendű főút halad át az 5. számú Budapest Röszke - országhatár és a 43. számú a Szeged - Nagylak - országhatár. 8

9 Városunk szempontjából e két főút vonalvezetése és forgalom nagysága nagyon kedvezőtlen. A főutakon városunkba érkező forgalom az állami utak átkelési szakaszán túl jelentős mértékben terheli a vele párhuzamosan futó, illetve azokat összekötő önkormányzati tulajdonban levő utakat is. Szegeden, az 5-ös és 43-as sz. főutak átkelési szakaszán több mint 30 ezer egységjármű forgalmával azonos, sőt ma már ezt meghaladó az ún. Harmadik körút forgalma, mely a sűrűn lakott lakótelepeken áthalad. Az átmenő forgalom nagy részét bonyolítja le, ezzel jelentős környezetszennyezést okozva. A szegedi átkelési szakasz helyzetét jellemzi, hogy a 43. sz. főúton bekövetkező balesetek közel 40 %-a ezen szakaszon következik be. A jelzőlámpával szabályozott csomópontok ellenére évenként több halálos baleset történik. A főutak mentén korábban épített legnagyobb iskolák, kórházak, sportlétesítmények viselik el a zajt, a légszennyezést, a port, a rezgést, amely az elkerülő út hiányának a következménye. Az elkerülő út építésével a zaj, a rezgés és az egyéb környezetvédelmi tényezők, illetve Szegeden a balesetek számának jelentős csökkenése érhető el, melynek eredménye összességében egy jól működő polgárbarát- és lakható város. AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA A tervezett nyomvonal hossza 47 sz. főút Makó között: 30 km A vízszintes és magassági vonalvezetés a 120 km/h autópálya tervezési sebességnek felel meg. Főúti koronaszélesség m Autópálya korona szélesség 26,50 m Csomópontok különszintű kialakításúak. 9

10 KÖLTSÉGBECSLÉS Tervezett költségek az 1999-ben készült engedélyezési tervek alapján az M43-as autópályává fejleszthető főút 1. szakasz (47. sz. főút 4413 j. út) útépítési engedélyezési tervhez: ezer Ft-ban Útépítés és forgalomtechnika Vízépítés Hídépítés Közmű kiváltások és védelembe helyezések MOL Rt vezeték keresztezések Növénytelepítés Összesen: Tisza híd építése (tanulmányterv alapján) Tervezett költségek az M43-as autópályává fejleszthető főút 2. szakasz (4413 j. Makó között) útépítési engedélyezés tervhez ezer Ft-ban Útépítés és forgalomtechnika Vízépítés Hídépítés Közmű kiváltások és védelembe helyezések Növénytelepítés Összesen: j. és 4412 j. utak korszerűsítése ( eft/km) sz. út kiépítése ( eft/km)

11 NYUGATI FELTÁRÓ ÚT ELŐZMÉNYEK Először az évi városfejlesztési elképzelések között jelent meg a nyugati elkerülő út gondolata, majd Szeged hosszú távú városfejlesztési koncepciója (1993) rögzíti az autópályától független, az 5. sz. főutat észak-déli irányban összekötő elkerülő út igényét. Az út nyomvonalát Szeged új városszerkezeti terve határozta meg és foglalta rendeletbe. REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A rendezési terv szerint a feltáró út a dorozsmai vasútállomás előtt az 5.sz. út bejövő ágától ágazna ki. A dorozsmai vasútállomás felett a Budapest-Szeged vasúti pályát külön szintben keresztezve Dorozsma és Szeged között a repülőtér mellett haladva éri el az 5.sz. út kimenő ágát. A csatlakozási pont és a Tisza-folyón megépült medencés kikötő között a Nyugati feltáró út folytatásaként közút kiépítése tervezett. A Nyugati feltáró út kiépítésével a kamionok kivehetők a lakott területű utakról, így Kecskéstelepről, a Szabadkai útról, a Petőfi Sándor sugárútról, a Moszkvai és Londoni körútról. Ez a megoldás olcsóbb, mint a városban vele párhuzamosan futó Harmadik körút négysávosítása. A nyugati feltáró út a város egyetlen olyan útja lenne, mely felfűzné az orosz laktanya helyén létesülő tudományos-technológiai parkot, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központot, a tervezett MÁV rendező pályaudvart, a repülőteret, a Maty-éri evezőspályát, a nagybani virágpiacot, a tiszai medencés kikötőt. A vízi, a közúti, a vasúti, valamint a légi közlekedés ezen úttal összekapcsolódhatna. Az M5-ös autópálya miatt a város és az autópálya közötti terület várhatóan felértékelődik. Ezen a nagy területen egyetlen észak-déli irányú út sincs. A környezetbe települő létesítmények felépítése, üzemeltetése munkahely teremtéssel jár, növeli a városban foglalkoztatottak számát. ÜTEMEZÉS Az 5-ös sz. főút bevezető és kivezető szakasza (Budapesti út Szabadkai út) között tervezett Nyugati feltáró út építése szakaszokra bontható. Az út első szakaszaként az 5.sz. főút, Szabadkai út és az 55.sz. főút, Bajai út közötti részének kiépítése javasolt. 11

12 Az első ütem a Szabadkai út Bajai út közötti rész megépítésével kedvező feltételeket teremt az átmenő forgalom zavarmentes és gyors levezetéséhez, valamint jelentős környezeti ártalomtól mentesülne több intézmény, többek között egy 800 ágyas egyetemi kollégium, egy 600 ágyas kórház, egy tórendszer és környezetébe tervezett szabadidőközpont, valamint a Kecskés telepi családi házas övezet. AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA A tervezett nyomvonal első szakaszának hossza: 2,3 km Koronaszélesség: 12,0 m Útpálya szélesség: 7,0 m Csomópontok: körforgalmúak KÖLTSÉGBECSLÉS eft Útépítés Közműkiváltás Kisajátítás Összesen:

13 DÉLI KÖZÚTI TISZA-HÍD ELŐZMÉNY Szeged fejlesztési terület hiányában szenved. A város gyűrűs-sugaras szerkezetéből adódóan egészséges fejlődési irány az újszegedi városrész déli részének vitalizációja, a város vérkeringésébe történő bekapcsolása. Ezzel új beépíthető területek sora alakítható ki a város gyűrűs-sugaras szerkezetének teljessé tételével. Ezt a kapcsolatot teremti meg a tervezett déli közúti Tisza-híd. (2. ábra). A híd hiánya Szegeden évtizedes probléma. A Tisza folyó két partjának összekötését a város déli részén, a Bécsi krt. Temesvári krt. között a város szerkezeti terve tartalmazza. Megoldására a korábbi években Szeged város területére kiterjedő közlekedési elemzés, majd egyszerűsített tanulmányterv készült. REGIONÁLIS ÉS SZEGED VÁROSI ÉRDEKEK KISZOLGÁLÁSA A tervezett déli híd helye úgy került kijelölésre, hogy Szeged város jellegzetes szerkezetéhez igazodva a térség és a régió lehető legnagyobb területét tárja fel. A Nagykörút hiányzó déli szakaszának kiépítése kétszer két sávval a déli Tisza-hídon keresztül a Bécsi krt. és a Temesvári krt. között közel 140 ha területtel növeli a város fejlesztési lehetőségét. Összekapcsolja a Szegedi Tudományegyetemet, a kutatóintézeteket és kapcsolódó létesítményeit. A város népességmegtartó képessége növekszik a telekkínálat növekedésével. A közúti kapcsolat létrehozásával Újszeged városrész (közel 1214 ha beépített terület) és Ószeged között a közlekedés környezetkímélő módon valósítható meg. A szegedi oldalon a rakparti úthoz való csatlakozás a város egyes részei között rövid eljutási idővel teremti meg a közvetlen kapcsolatot. Lehetővé válik a belvárosi híd forgalmának korlátozása, a gyalogos városközpont teljes kiépítésével. A híd térségi funkciókkal is rendelkezik. A város úthálózatát jelenleg is terhelő átmenő forgalom - amely a Duna-Tisza köze és a Marostól délre eső települések között biztosít kapcsolatot - a híd megépítésével rövidebb úton, gyorsabban bonyolítható le. 13

14 ÜTEMEZÉS A hídépítés két szakaszra bontható. Első szakaszként a rakparti út folytatásának kiépítése javasolt. Mindenekelőtt a híd tervi előkészítése történik. Ennek érdekében az önkormányzat évi költségvetésében tanulmányterv készítésére 6 millió Ft előirányzatot biztosított. Az első szakasz a Rakpart és a Bécsi krt., illetve a Galamb utcán keresztül a Rakpart és Alsóváros között biztosít kapcsolatot. A szakasz kiépítése kapcsolódik a fejlesztési tervekhez, biztosítható a lakótelepek (Tarján, Felsőváros), az északi városrészek és a vasútállomás, Alsóváros, valamint az ott lévő intézmények között a közvetlen közlekedési kapcsolat. A rakparti csatlakozással a Rakpartra terelhető a beépítés miatt tovább már nem bővíthető és túlterhelt Tisza Lajos körúti forgalom egy része. A belvárosban csökkenthető a zaj, a légszennyezés, a por és a balesetek előfordulása. AZ ÚTVONAL RÖVID LEÍRÁSA I. szakasz: rakparti út A tervezett nyomvonal hossza: Úttest szélessége: Csomópontok: 1,7 km 7,0 m jelzőlámpás és körforgalmú csomópontok kialakítása 14

15 KÖLTSÉGBECSLÉS I. szakasz eft Útépítés, forgalomtechnika Közműkiváltás Hídépítés: Kisajátítás:* Összesen: II. szakasz: Déli híd 2x2 forgalmi nyomú közúti híd csatlakozó csomópontokkal Útépítés Közműkiváltások Hídépítés Kisajátítások* Összesen * A kisajátítás a vasúti pályaudvar igénybevételét nem tartalmazza. 15

16 KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAM HELYZETKÉP Szeged az öt egyetemi város egyikeként nemzetközi szintű akadémiai központ is egyben, ahol mintegy 17 ezer egyetemi hallgató és két-háromezer kutató-oktató szakember él. Szeged kutatási bázisa kedvező adottságot jelent a regionális igényeket kielégítő innovációs központ kialakításához. Ezért az innováció teljes vertikumát (alap- és alkalmazotti kutatások, termék, és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejleszteni kell. Területfejlesztési prioritásnak kell tekinteni, hogy innovációs park és ezen belül tudományos-technológiai központ szerveződjön. Szeged kutatási szférájának fejlesztésében kiemelt hangsúlyt kell helyezni a termék innováció alapinfrastruktúrájának megteremtésére, valamint a nemzetközi innovációs hálózatokba való bekapcsolódás feltételeinek biztosítására. Az együttműködés során számba vehető intézmények: MTA Szegedi Biológiai Központ Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Kutatóintézete Gabonatermesztési Kutató Kht. Szegedi Tudományegyetem A program célja Az előzőekben felsorolt oktatási és kutatási intézményekre alapozva a kiemelt gazdasági övezet fejlesztése során logisztikai központot, valamint innovációs parkot és abban a technológiai transzfert szolgáló intézményeket, inkubátorházat kell létrehozni, továbbá a modern technikákat meghonosító, alkalmazó vállalkozásokat kell telepíteni. 16

17 Az elvégzendő feladatok, programok az alábbiak szerint foglalhatók össze: A szerkezetváltás támogatása: - az innováció, - a K+F tevékenység, - a korszerű technológiák adaptációja területén. A kis-, és középvállalkozások fejlesztéseinek ösztönzése a területfejlesztés nyújtotta eszközökkel: - regionális hatású gazdasági övezetben logisztikai szolgáltató központ és ipari park kiépítése, - az innovációs parkban inkubátorház és technológia-transzfer központ létrehozása. A területfejlesztés rendszerei révén információ közvetítése a K+F intézményei és a kis- és középvállalkozások között, kiemelten kezelve azt a lehetőséget, hogy a technológia transzfer révén az integrátori, beszállítói kapcsolatrendszerek kialakítása támogatható, és egymást erősítő folyamatokat képes eredményezni. A fejlesztési programot indokolja: a modernizálódás igénye, és a gazdálkodó szervezetek versenyképességének javítása, a térség (betelepülő)tőke révén történő felzárkóztatása, amely egyúttal hozzájárul a gazdaság dinamizálódásához. 17

18 BEVEZETÉS SZEGED VÁROS LAKÁSKONCEPCIÓJÁHOZ A Nemzeti Fejlesztési Terv Lakásprogramjában megfogalmazott célokhoz nagymértékben illeszkedik Szeged város Lakásgazdálkodási koncepciója, mely alapján a konkrét programok kidolgozásra kerültek. A munka során a kidolgozók azt az elvet követték, hogy a mennyiségi célok mellett a minőségi célok is azonos súllyal jelenjenek meg a programokban, így a lakásépítések számának növelése mellett hasonlóan fontos volt az esélyegyenlőség erősítése (idősek, hátrányos helyzetűek lakáshoz jutásának segítése) vagy például a települési kép javítása is. A bemutatásra kerülő fejlesztések a munkafolyamat sokrétűségét támasztják alá: A városközpont rehabilitációja érdekében a Sétáló utcát határoló épülettömbök teljes rekonstrukcióját hajtjuk végre, melynek célja a terület korábbi színvonalának, funkciójának, fényének visszaállítása. (3. ábra) A városközpont peremén elhelyezkedő, jelenleg elhanyagolt állapotú Szent István tér teljes rekonstrukcióját hajtjuk végre, melynek során a téren működő piac és a környező épületek fejújítása is megtörténik. A tér vitalizációjának részeként az önkormányzati tulajdonú építési telkekre több generációs garzonház építését tervezzük. (4. ábra) A város frekventált területén lévő, mégis alulhasznosított Felső-Tisza parti zónában Szeged és a Tisza kapcsolatát is szimbolizáló hajós házak sora kerül kialakításra, melynek eredményeként egy új, lakásokkal, üzletekkel, vendéglátó helyiségekkel tűzdelt elegáns parti sétány valósul meg. (5. ábra) 18

19 SZEGED ÉS TÉRSÉGÉVEL KAPCSOLHATÓ LAKÁSKONCEPCIÓ Az évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba kerültek az addig állami tulajdonban, IKV kezelésben lévő lakóingatlanok. E törvény kötelezte az Országgyűlést arra, hogy a lakások és helyiségek elosztására, bérletére, bérére és az elidegenítésükre törvényt alkosson. Az Országgyűlés ezen kötelezettségének az évi LXXVIII. törvény megalkotásával eleget tett, a törvényt azóta többször módosították, ennek következtében a lakáselidegenítéssel kapcsolatos jogszabályi háttér évi XIX. törvénnyel került nyugvópontra. A lakásértékesítések zömének befejeztével került abba a helyzetbe az önkormányzat, hogy az értékesítésből befolyt bevételekről és a megmaradó lakásállományról koncepcionális döntéseket hozhasson. Mint ismert, e törvény kötelezte az önkormányzatokat egyrészről arra, hogy a bérlakások értékesítéséből befolyó bevételeit egy külön pénzügyi alapra gyűjtse össze, illetve kötelezte arra is, hogy ezen bevételeket egyrészről - csökkentve az elidegenítés költségeivel - csak a tulajdonában lévő lakóépület felújítására, és az azzal együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére, valamint kényszerbérlet felszámolására használhatja fel, másrészről pedig arra, hogy a felújítási listán nem szereplő lakásaikat bérlői bejelentés alapján kötelezően értékesítsék. Az önkormányzat a lakástörvénnyel összhangban megalkotta helyi rendeleteit: az első lakásszerző fiatal házasok támogatásáról, a lakásigények értékeléséhez pontrendszer megállapításról, a lakások bérletére, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó egyes szabályokról, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól. E rendeletek tartalmazzák azon jogi kereteket, melyet az önkormányzat a lakóingatlanokkal kapcsolatosan szükségesnek látott szabályozni. A jogszabályok, lévén, hogy több szakirodán készültek, nem egy egységes koncepció alapján jöttek létre. Az önkormányzat előtt álló feladat a jövőben, hogy ezen rendeleteit egy egységes koncepció alapján újragondolja és szükség szerint megváltoztassa, illetve új rendeleteket alkosson, lendületet adva ezzel egyrészről a város lakásgondjainak megoldásához, a belváros megújulásához, valamint a panel épületek felújításához. 19

20 Szeged Megyei Jogú Város lakásállományának vizsgálata befolyásolta a koncepcióban meghatározott célokat. A város lakáskörülményeinek és lakótelepeinek vizsgálata az alábbi eredményt hozta. Lakással való ellátottság: összes lakásszám db ebből: 1 szobás db 2 szobás db 3 szobás db Lakásállomány az építés időpontja szerinti bontásban: 1945 előtt épült db között épült db között épült db között épült db Lakásállomány a komfort fokozat szerinti bontásban: összkomfortos lakás db komfortos lakás db félkomfortos lakás db komfort nélküli lakás db Lakássűrűség: városi átlag 13,2 db/ha Tarján városrész 100, db/ha Felsőváros, Makkosháza, Északi városrész Új-Rókus, Odessza Belváros (Nagykörút-Tisza közötti terület) 30, db/ha Rókus, Móraváros, Újszeged és egyéb kertes családi házas övezetek 12,01-30 db/ha 20

21 Az 1945 előtt épült lakások sűrűsége a Belvárosi részen a legmagasabb, 20,01-95 db/ha (városi átlag 3,11 db/ha). A három és többszobás lakások sűrűsége Makkosházán, a Tarján városrészben, az Északi városrészben és Felsővároson a legmagasabb: 20,01-40 db/ha (városi átlag 5,09 db/ha). A 100 lakásra jutó lakosok száma országos átlagban 270 fő, Budapesten 256 fő, Szegeden 255 fő. A 8 nagyváros lakás és kommunális ellátás mutatóival való összehasonlításban Szeged a 100 lakásra jutó lakosok számát tekintve első helyen áll (100 lakásra 255 fő jut). A tömeges lakásprivatizáció megjelenése előtt Szegeden kb. 22 ezer bérlakás volt, melyből a lakástörvény megjelenéséig hatezer került elidegenítésre, a törvény megjelenése után pedig további nyolcezer. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában bérlakás maradt. Ebből kb. háromezer lakást érint a 12 éves lakóház-felújítási program, a többi lakás váltó- és garzonlakás kivételével vegyes tulajdonú ingatlanban található. A lakások minősége a régebben elmaradt felújítások következtében általában kifogásolható. A privatizációban adott kedvezményes megvásárlás mellett sincs a lakosságnak elég forrása a felújításokra. Az önkormányzat lakáspolitikájának megalkotása során szükséges rögzíteni annak célját, anyagi forrásait valamint végrehajtási határidőket, az eszközöket és a végrehajtásért felelősöket, amennyiben ez utóbbi szükséges és megjelölhető. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése lakásgazdálkodási koncepciójának célja az alábbi lehet: a) Az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények kielégítése. b) A nem önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül önkormányzat előtt álló feladatok meghatározása. c) Feladatok végrehajtásához szükséges finanszírozási kérdések megválaszolása, szükséges források előteremtésének elősegítése. 21

22 A fenti célok figyelembevételével az önkormányzat által részben vagy egészben befolyásolható lakásgazdálkodási elemek az alábbiak lehetnek: 1) Telekgazdálkodás (tömbbelső feltárás, telekalakítás, belterületbe vonás) 2) Építés 3) Lakóépület fenntartás, üzemeltetés 4) Épületfelújítás 5) Lakásmobilitás 6) Szociális támogatás A koncepcióban elhatározott feladatok végrehajtásához szükséges - mint ahogyan arról a bevezetőben is említés történt -, hogy az Önkormányzat a jelenleg hatályban lévő rendeleteit a koncepció figyelembevételével módosítsa, illetve ahol nincs szabályozás újat alkosson, valamint a városfejlesztési elképzelések lakásgazdálkodáshoz kapcsolódó részeit a koncepcióval összhangban alkossa meg. A lakásgazdálkodási koncepció céljaként megfogalmazott elvek mentén a lakásgazdálkodás feladata az önkormányzati lakásgazdálkodás keretein belül a lehetséges lakásigények kielégítése. A LAKÁSGAZDÁLKODÁS ELEMEI TELEKGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat illetékes bizottságainak (Lakásügyi, Városfejlesztési és Tulajdonosi Bizottság) ki kell jelölni azon telkek körét, amelyeken az önkormányzat saját beruházásban lakóépület építést kíván megvalósítani. E kérdéskör tárgyalása kapcsán beszélhetünk foghíjtelkekről, valamint még be nem épített területen önkormányzati bérlakásépítésre kijelölt területekről. A foghíjtelkekkel való gazdálkodás körét bővíteni lehet és kell a meglévő épületállomány statikai felülvizsgálata után bizottsági, illetve közgyűlési döntés alapján a lebontott épületek helyén létrejövő építési telkekkel. Ebben a körben is meg kell vizsgálni, hogy hol lehet önkormányzati beruházást végrehajtani. (A bontásra kijelölt ingatlanok és a régi Rókus, valamint Móraváros területén található ingatlanok közül.) Természetesen az utóbbi 22

Bevezető rendelkezések

Bevezető rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 46/2007. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól Zalaegerszeg

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselőtestületének Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselőtestületének 13/2010 (IV. 29.) rendelete a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól Budapest Főváros

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. március 28-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. március 28-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 22/2011. (VIII. 26.) ör. módosítása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Uhrin

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

,(C. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere

,(C. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere ,(C számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere A koncepció bizalmas: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. (2) bekezdés

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

Tárgy: INTERREG III/A pályázatok benyújtása

Tárgy: INTERREG III/A pályázatok benyújtása 1 / 6 I. 2-121/2005. Üi. Horváth Attila Tárgy: INTERREG III/A pályázatok benyújtása Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! Európai Unió által támogatott forrásból

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között Reményik Kálmán elnök-vezérigazgató, NIF Zrt. Csicsely Gábor projektvezető, NIF Zrt. Az M43 autópálya fejlesztése Szeged és országhatár között

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023.

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 9. (1) bekezdése

Részletesebben

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására

POLGÁRMESTER JAVASLAT. a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER JAVASLAT a 2010. évi Vagyongazdálkodási irányelvek elfogadására Készítette: Szenteczky János CSEVAK Zrt. vezérigazgató Előterjesztő: Az előterjesztés

Részletesebben

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e

Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület. 19 /1995.(XII.01.)KT. számú. r e n d e l e t e Nagyecsed Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testület 19 /1995.(XII.01.)KT. számú r e n d e l e t e Önkormányzati lakások elidegenítésének szabályairól (egységes szerkezetben a módosító 20/1996. (VIII.6.)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 226/2001. (VIII. 27.) számú. h a t á r o z a t a. átruházott hatáskörök gyakorlásáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 226/2001. (VIII. 27.) számú. h a t á r o z a t a. átruházott hatáskörök gyakorlásáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 226/2001. (VIII. 27.) számú h a t á r o z a t a átruházott hatáskörök gyakorlásáról A Közgyűlés 1./ Az Egészségügyi Bizottság: - 3/2001. (VI.25.) számú határozatát

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Cím: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területén, magántulajdonban lévő ingatlan kisajátításáról és az

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28.

KÖZGYŰLÉS. Balatonfüred, 2015. november 28. KÖZGYŰLÉS Balatonfüred, 2015. november 28. Bejárható Magyarország Program előzménye Kormány 1184/2013 (IV.9.) határozata alapján A Bejárható Magyarország program legfőbb célkitűzése az ország minél részletesebb

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

JELENTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK INGATLANKEZELÉSI ÉS LAKÁSELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK INGATLANKEZELÉSI ÉS LAKÁSELLÁTÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 080 JELENTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK INGATLANKEZELÉSI

Részletesebben

KIVONAT. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005 május 27. napján tartott rendes ülése jegyzőkönyvéből. HATÁROZAT

KIVONAT. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2005 május 27. napján tartott rendes ülése jegyzőkönyvéből. HATÁROZAT könyvéből. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Városfejlesztési Al 1. A Közgyűlés tudomásul veszi a Polgármester tájékoztatóját, hogy az Önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak Hidász Napok, 2015. Visegrád Kardos Gábor Műszaki igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM Keretek, források Megvalósuló gyorsforgalmi kivitelezési projektek Megvalósuló

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S NAPIREND Ügyiratszám: 14/503-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. június 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Város Önkormányzatának szerepvállalása a tapolcai Madár és Növénypark

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásáról (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21.

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21. A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról TTFT tájékoztatás 2010. április 21. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - NIF

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 6/1997.(1998.I.1.) számú. r e n d e l e t e. önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 6/1997.(1998.I.1.) számú. r e n d e l e t e. önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 6/1997.(1998.I.1.) számú r e n d e l e t e önkormányzati tulajdonú bérlakások béreinek megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése az árak megállapításáról

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA GOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA GOMBA 2013. március Jóváhagyta Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 108/2013. (III.21.) sz. határozattal Gomba, 2013. március

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2005. ÉVI PROGRAM 2004. december hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS A városrészt érintő változások,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára

A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára A Társaság a Lakásépítésért javaslatai a 2002 évtől megvalósítandó Kormányprogram számára 1. Független Minisztérium Az építésügy és a lakástámogatás szervezeti kereteinek reformja szükséges. Az 1. Melléklet

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE MIK: 1018-33/100/2006. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat Zárt ülés Javaslat a Miskolc, Aulich utcai beépítetlen

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 11-ei rendes ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. szeptember 11-ei rendes ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth L. u. 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete. 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat rendelete az első lakást szerző fiatal házasok támogatásáról, valamint a helyi önkormányzat lakásvásárlási, lakásépítési támogatásáról szóló 28/2000.(V.18.) Kgy. rendelet

Részletesebben