A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM"

Átírás

1 A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM készítette Terra Studio Kft június

2 A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETÉRTÉKELÉS, STRATÉGIAI ÉS OPERATIV PROGRAM készítette Terra Studio Kft Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató Vezető projektmenedzser Laky Ildikó Galli Károly Vezető tervező, projektmenedzser Tervezők Helyi szakértő Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Horváth Kinga Aradi Renáta Szöllősi Anikó június

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI STRATÉGIA PROGRAMJÁNAK MEGALAPOZÁSA A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE PROBLÉMAFA CÉLFA A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HELYZETÉRTÉKELÉS A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI ÉS TÁJFÖLDRAJZI HELYZETE A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Határátkelőhelyek Kerékpáros közlekedés Tömegközlekedés Légi közlekedés A KISTÉRSÉG TERÜLETÉNEK TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZŐI A KISTÉRSÉG RÖVID GAZDASÁGI-TÁRSADALMI JELLEMZÉSE Demográfiai, munkanélküliség Gazdaságszerkezeti jellemzők A NEMZETKÖZI ÉS A HAZAI TURIZMUS TRENDJEI BÉKÉS MEGYE, MINT A BÉKÉSI KISTÉRSÉG SZOMSZÉDOS TÉRSÉGEINEK HELYE MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁBAN Békés megye turizmusa a statisztikai adatok tükrében Békés megye turizmusának általános jellemzői A Békési kistérséget környező térségek turizmusa Közép-Békés Körös-Sárrét A Hármas-Körös vidéke Orosháza és térsége Maroshátság A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSEINEK TURIZMUSA A kistérség turizmusában legjelentősebb szerepet játszó turizmustípusok Termál-és gyógyturizmus Aktívturizmus Rendezvény-, és fesztivál turizmus Kulturális- és örökségturizmus Természeti turizmus

4 Szálláshely-szolgáltatás Területi marketing Turisztikai szakképzés, nyelvi képzés A kistérség főbb turisztikai adottságai településenként Bélmegyer Tarhos Békés Kamut Csárdaszállás Köröstarcsa Hunya Mezőberény Gyomaendrőd Murony ORSZÁGOS, RÉGIÓS ÉS MEGYEI TERVELŐZMÉNYEK Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója Dél Alföldi Régió Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója Békés Megye Nemzeti Fejlesztési Terv Orientált Gazdaságfejlesztési Stratégiája Békés Megye Turizmusfejlesztési Stratégiai Terve A Békési Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MŰSZAKI-ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Intézkedés: A turisztikai vonzerők megközelíthetőségének javítása Intézkedés: A környezeti infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: Az aktív turizmust támogató infrastruktúra fejlesztése Intézkedés: A turizmusfejlesztés szervezeti hátterének fejlesztése PRIORITÁS: TURISZTIKAI VONZERŐK FEJLESZTÉSE Intézkedés: A turisztikai vonzerők látogatóbarát fejlesztése Intézkedés: A turisztikai vonzerők környezetének fejlesztése PRIORITÁS: A TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÍNÁLATI PROGRAMCSOMAGOK FEJLESZTÉSE Intézkedés: A turisztikai programkínálat bővítése területi és tematikus turisztikai programcsomagok, rendezvények kialakítása Intézkedés: A térségi turisztikai programok összekapcsolása kapcsolódás a tágabb térség turisztikai kínálatához Intézkedés: A szálláshely kapacitás bővítése fejlesztése Intézkedés: Egyéb turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése PRIORITÁS: A TURISZTIKAI MARKETING FEJLESZTÉSE Intézkedés: Marketingstratégia készítése, a kistérség egységes megjelenésének támogatása Intézkedés: A marketingeszközök fejlesztése MELLÉKLETEK SZÁLLÁSHELYEK A BÉKÉSI KISTÉRSÉGBEN A TÉMÁBAN FOLYTATOTT INTERJÚK LISTÁJA

5 1. BEVEZETÉS A Békési statisztikai kistérség január 1.-től létezik. Amellett hogy települései új statisztikai területegységet alkotnak, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulássá szerveződtek a 2004-es év nyarán (Békési Többcélú Kistérségi Társulás). A kistérség nem rendelkezik tervezési programozási múlttal, ennek megfelelően a párhuzamosan készülő általános területfejlesztési, gazdasági és egyéb ágazati fejlesztési programjai összehangolhatók. Ezek a programok már az Európai Uniós támogatási irányelveket veszik figyelembe és a es periódusra készülnek. A Békési Kistérség Turizmusfejlesztési Programja a turizmust, mint kiemelten fejlesztendő ágazatot kezeli, összhangban a Békési Kistérség Terület- és Gazdaságfejlesztési Programjával, amelyben több intézkedés is kapcsolódik a turisztikai adottságok hatékony és fenntartható fejlesztéséhez. A Békési kistérség települései rendkívül jó alapadottságokkal rendelkeznek a termál és aktív turizmus ágazatait illetően, amelynek kihasználtsága részben a kapcsolódó infrastruktúra komoly hiányosságai, a hiányos szervezeti háttér és az elégtelen marketing tevékenység miatt az eddigiekben alacsony volt. A Körös-vidék természeti adottságai tálcán kínálják a legkülönfélébb aktív turisztikai tevékenységek lehetőségét, míg a termálvízvagyon a gyógyászatban és a fürdőzésben jelent komoly fejleszthető potenciált. Infrastrukturális hátterük a helyi lakosság igényeit is alig képesek kielégíteni, mivel az esetek többségében a korábbi több tíz éves fejlesztések jelenleg elhanyagolt állapotban vannak. Ugyanakkor a térség településeinek tenni akarását jelzi a számos futó fejlesztési projekt (fürdőfejlesztés, túraútvonalak kialakítása stb.) és terv, amelyek forrás hiányában megvalósulásra várnak. Az országosan megcélzott új típusú gazdasági struktúra a minőségorientált termelő és szolgáltató tevékenységeket helyezi előtérbe. A turisztika terén ez elsősorban azt jelenti, hogy az adottságokból származó vonzerők és azok kapcsolódó szolgáltatásai több kategóriában elérhetők és hogy települési szinten menedzselt fejlesztésük térségi szinten összehangolt. Cél, hogy a térég turisztikai kínálata több lábon álljon, azonban ne aprózza fel kapacitásait. A települések egymással összhangban próbálják meg kialakítani egyéni turisztikai kínálatukat specializálódva bizonyos turisztikai ágakra és azokon belül különféle kategóriájú szolgáltatásokra. A fejlesztési irányok meghatározásában sokat segítenek a kialakult hagyományok és a turizmus hazai és nemzetközi trendjei, amelyek megmutatják, hogy milyen jellegű és kategóriájú szolgáltatásokra van a legnagyobb igény. Ezzel elkerülhető a térségen belüli éles versenyhelyzet kialakulása, illetve nem jönnek létre fölösleges, kihasználatlan kapacitások, ezen felül hiány sem jelentkezik semmilyen szolgáltatásban és szolgáltatási kategóriában. Az infrastruktúra fejlesztése mellett elengedhetetlen a turizmusfejlesztés és programszervezés szervezeti kereteinek kialakítása és hatékony működtetése. E települési 3

6 szinten működő és térségi szinten összehangolt munkát végző szervezeti háttér készíti elő a térség kiépített infrastruktúrájára alapozott turisztikai programkínálatot és végez hatékony marketing tevékenységet. A helyi lakosság számára a turizmusfejlesztés újabb munkalehetőségeket jelent és ez erősíti a térség népességmegtartó képességét. A turizmus dinamikus, nyelveket beszélő, közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket kíván, akik a térségből munkalehetőség híján elvándorolnak. A Békési Kistérség Turizmusfejlesztési Programjának feladata, hogy a fent említett célok elérésére alkalmas stratégiát kínáljon a Békési kistérség számára. A dokumentum két fő részre tagozódik. Az első részben a Békési kistérség tágabb és szűkebb területi kontextusának turisztikai jellemzői, a turizmus trendjei valamint a kistérségre vonatkozó tervdokumentumok másodelemzése olvashatók. A második fő részben a prioritások és az azokhoz kapcsolódó intézkedések találhatók. A dokumentumokban a stratégiai és operaív részek nem válnak el külön fejezetként. A dokumentum a könnyebb áttekinthetőség és az operatív táblák több pontjában ismétlődő, stratégiai programban már szerepeltett információi okán egy egységbe (intézkedések) strukturálta a stratégiai és operatív szintet. Az egyes intézkedéseken belül ezek: A./ Az intézkedés stratégiai vonatkozásai és B./ Az intézkedés operatív vonatkozásai alpontokban kerültek feltűntetésre. 4

7 2. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI STRATÉGIA PROGRAMJÁNAK MEGALAPOZÁSA 2.1. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE SWOT analízis 1 Erősségek Országos jelentőségű és védettségű természeti és építészeti értékek találhatók a kistérség területén és a szomszédos térségekben A kistérség jelentős termálvíz vagyonnal rendelkezik, ezek többsége minősített gyógyvíz A termál- és gyógyvíz gyógyászati és turisztikai hasznosítása megindult, infrastruktúrája fejlesztés alatt áll A Körös és holtágai a vízi-, a horgász- és az ökoturizmus számára is kedvező feltételeket kínálnak A térségben a Körösök vízszintje a Békésszentandrási duzzasztónak köszönhetően nem ingadozik szélsőségesen A Körösök vidékén bejáratott vízi, kerékpáros, és gyalogos túraútvonalak találhatók A térségben értékes az apróvadállomány, jelentősek a vadászati hagyományok Gazdag természeti, kulturális és építészeti örökség A térségben élők a népi, gasztronómiai, nemzetiségi hagyományok, amelyek ápolásában számos civil szervezet vesz részt A térségben értékes ipari műemlékek találhatók Számos, országos hírű kulturális (elsősorban zenei), sport és gasztronómiai rendezvény van a térségben A kistérségből jó a regionális turisztikai központok (Békéscsaba, Gyula, Szarvas) elérhetősége Gyengeségek A térség gyorsforgalmi megközelíthetőségének hiánya hátráltatja a turizmus fejlődését A holtágak és környezetük elhanyagolt állapota korlátozza azok turisztikai hasznosíthatóságát A turisták átlagos tartózkodási ideje és fajlagos költése alacsony A Békési Gyógy- és strandfürdő és a Mezőberényi Strandfürdő infrastruktúrája több tekintetben is korszerűtlen, a minőségi turizmust nem szolgálja A kistérség turisztikai kínálatából hiányoznak a komplex turisztikai programok A turisztikai szolgáltatók között nem jellemző az együttműködés A kapacitások kihasználtsága a nyári szezonra koncentrálódik A helyi turizmus fejlesztése forráshiánnyal küszködik A meglévő és potenciális turisztikai vonzerők infrastruktúrája és kapcsolódó szolgáltatások további fejlesztéseket igényelnek Melegkonyhás vendéglátóhely-kínálat térségi szinten szűkös A szálláshely-kínálat a felső és közép kategóriákban hiányos A kistérség turisztikai menedzsmentjének térségi szervezeti feltételei hiányosak A turisztikai vonzerők és szolgáltatások marketingje elégtelen Egyes turisztikai vonzerők megközelíthetősége rossz 1 SWOT analízis: a belső erősségeket és gyengeségeket, valamint a külső lehetőségeket és veszélyeket összegző tervezési módszertani elem; angol mozaikszó 5

8 Lehetőségek A belföldi turizmus növekszik A felfejlesztett Békéscsabai repülőtérnek köszönhetően várhatóan megnő a térségbe látogató külföldi vendégek száma Az európai integráció előrehaladtával a határok formálissá válnak, a nemzetközi turizmus és együttműködés feltételei javulnak Az egészségturisztikai, illetve az aktív és alternatív turisztikai termékek iránt a nemzetközi és hazai kereslet növekszik A turisztikai befektetések iránt növekszik a tőke érdeklődése A kistérség turisztikai kínálata jól kapcsolódik a környező térség turisztikai kínálatához Folyamatosan nő a Romániából Békés megye fürdőibe érkező betegek száma A térséget két, az országos tervekben szereplő törzshálózati kerékpárút is érinti Veszélyek Az M44-es gyorsforgalmi út kiépülésének késése esetén a térség elérhetősége a továbbiakban is kedvezőtlenül alakul A megyei fürdők nem kellően összehangolt fejlesztései éles versenyhelyzetet eredményeznek A Romániából érkező esetleges szennyezés veszélyezteti a Körösökhöz kötődő turizmust 6

9 2.2. PROBLÉMAFA A turizmus jövedelemtermelő-képessége a kedvező adottságok ellenére alacsony, a turizmus nem találta meg méltó helyét a kistérség gazdaságában A turisztikai háttérinfrastruktúra nem felel meg a fejlődő turizmus igényei által támasztott növekvő minőségi követelményeknek A kistérség turisztikai kínálatának versenyképessége a szolgáltatások és a programkínálat elégtelensége miatt alacsony A turisztikai vonzerők és szolgáltatások marketingje elégtelen Az aktív turizmust támogató infrastruktúra kiépítettsége hiányos Számos turisztikai attrakciónak rossz a megközelíthetősége A holtágak és környezetük elhanyagolt állapota korlátozza azok turisztikai hasznosítását A kistérség turisztikai menedzsment -jének térségi szervezeti feltételei hiányosak A turisztikai ágazat szereplői közötti együttműködések szintje alacsony A melegkonyhás vendéglátóhelykínálat néhány kivételtől eltekintve elégtelen A kistérség turisztikai kínálatából hiányoznak a komplex turisztikai programok A kistérség gyógyfürdőinek infrastrukturáli s állapota nem szolgálja a minőségi turizmust A kistérség programkínálata rendkívül szezonális A szálláshelykínálat a közepes és magasabb minőségi kategóriákban jellemzően hiányos A kistérség turisztikai kínálatának ismertsége alacsony 7

10 2.3. CÉLFA Jövőkép: A gazdag természeti és kulturális értékekre támaszkodó, a fenntarthatóság elveivel összhangban álló turizmus hatékonyan járul hozzá a Békési kistérség népességmegtartó-, illetve a gazdaság jövedelemtermelő képességének növeléséhez Stratégiai célok: A jól kiépített turisztikai háttérinfrastruktúra megfelelő alapokat teremtsen a turisztikai adottságok mind nagyobb fokú kihasználásához A kistérség turisztikai kínálatát magas színvonalú szolgáltatások és gazdag programkínálat jellemezze A kistérség turizmusának fejlődését hatékony, tudatos marketingtevékenység támogassa Részcélok: A turisztikai vonzerők legyenek könnyen megközelíthetőek Az aktív turizmus fejlődését megfelelő kiépítettségű, színvonalas infrastruktúra segítse A Körös rehabilitált holtágai váljanak a vízi-, a horgász-, és az ökoturizmus kedvelt célterületeivé A kistérség turizmusfejlesztésének koordinálását jól működő menedzsment-szervezet végezze A turisztikai szektor szereplői között erősödjön az együttműködés A szálláshely-kínálat a felmerülő igényeket legyen képes kielégíteni és legyen alkalmas új vendégkör fogadására is A kapacitások kihasználtságában megmutatkozó szezonalitás mértéke csökkenjen A melegkonyhás vendéglátóhelykínálat megfelelő szinten legyen képes kielégíteni az igényeket A kistérség programkínálatát számos komplex programcsomag gazdagítsa A kistérség fürdői korszerű infrastruktúrával és minőségi szolgáltatásokkal rendelkezzenek Növekedjen a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége Növekedjen a kistérség belföldi turisztikai forgalomból való részesedése Növekedjék a külföldi vendégek száma Növekedjen a térségen kívülről érkező turisztikai befektetők száma 8

11 2.4. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Stratégiai célok A jól kiépített turisztikai háttér-infrastruktúra megfelelő alapokat teremtsen a turisztikai adottságok mind nagyobb fokú kihasználásához A kistérség turisztikai kínálatát magas színvonalú szolgáltatások és gazdag programkínálat jellemezze A kistérség turizmusának fejlődését hatékony, tudatos marketingtevékenység támogassa Részletes célok 9 A turisztikai vonzerők legyenek könnyen megközelíthetőek Az aktív turizmus fejlődését megfelelő kiépítettségű, színvonalas infrastruktúra segítse A Körös rehabilitált holtágai váljanak a vízi-, a horgász-, és az ökoturizmus kedvelt célterületeivé A kistérség turizmusfejlesztésének koordinálását jól működő menedzsment-szervezet végezze A turisztikai szektor szereplői között erősödjön az együttműködés A szálláshely-kínálat a felmerülő igényeket legyen képes kielégíteni és legyen alkalmas új vendégkör fogadására is A kapacitások kihasználtságában megmutatkozó szezonalitás mértéke csökkenjen A melegkonyhás vendéglátóhely-kínálat megfelelő szinten legyen képes kielégíteni az igényeket A kistérség programkínálatát számos komplex programcsomag gazdagítsa A kistérség fürdői korszerű infrastruktúrával és minőségi szolgáltatásokkal rendelkezzenek Növekedjen a kistérség turisztikai kínálatának ismertsége Növekedjen a kistérség belföldi turisztikai forgalomból való részesedése Növekedjen a külföldi vendégek száma Növekedjen a térségen kívülről érkező turisztikai befektetők száma A turisztikai műszaki-üzleti infrastruktúra fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztése A turisztikai szolgáltatások és programcsomag ok fejlesztése A turisztikai marketing fejlesztése

12 3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. A BÉKÉSI KISTÉRSÉG ELHELYEZKEDÉSE, KÖZLEKEDÉSFÖLDRAJZI ÉS TÁJFÖLDRAJZI HELYZETE A Békési kistérség földrajzi elhelyezkedése A Békési kistérség Békés megyében található, amely Magyarország délkeleti, Romániával határos részén helyezkedik el. Békés megye 5631 km 2 -nyi területe alapján a hetedik, a 400 ezer fő alá csökkent népességszáma alapján a tizedik, 70 fő/ km 2 -es népsűrűsége alapján pedig a 16. helyet foglalja el a megyék rangsorában. A Békési kistérség a megye középső, illetve északnyugati részén helyezkedik el. Északon a Szeghalmi, keleten a Sarkadi, délen a Békéscsabai, délnyugaton a Szarvasi, míg északnyugat felől a Mezőtúri kistérség határolja. Központja Békés, mely a megyeszékhelytől 11 km, Budapesttől 192 km távolságra fekszik. A kistérség területe 921 km 2, lakóinak száma , népsűrűsége pedig 62 fő/km település (Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény, Köröstarcsa, Bélmegyer, Tarhos, Kamut, Hunya, Murony, Csárdaszállás) alkotja, ebből Békés, Gyomaendrőd és Mezőberény városi jogállású, a többi község A kistérség közúti elérhetőségi viszonyai Általános igazság, hogy egy-egy település, illetve térség gazdasági dinamikáját és fejlődési lehetőségeit nagyban befolyásoló tényező a növekedési központokhoz viszonyított közlekedésföldrajzi helyzet: a közúti és a vasúti elérhetőség. Adott térség elérhetőségi viszonyait 2 földrajzi fekvésén túlmenően közúthálózata és annak fizikai jellemzői határozzák meg. Az alábbiakban a térség elérhetősége a kistérségi központ, Békés viszonylatában kerül értékelésre. A kistérséget hasonlóan egész Békés megyéhez nem érinti gyorsforgalmi út, ugyanakkor a kistérség közúthálózata megfelelő sűrűségű, a kistérség települései könnyen elérik egymást. Mindezekből következik, hogy a Békési kistérség külső elérhetősége 3 kedvezőtlen, 2 Az elérhetőségi vizsgálatok a Terra Stúdió Kft. által kifejlesztett számítógépes, MAPINFO térinformatikai program alapú elérhetőségi modell alkalmazásával készültek. A modellben a különböző úttípusokon alkalmazott szimulált sebességek: autópálya: 110 km/h, I. rendű főút: 70 km/h, II. rendű főút 65 km/h, egyéb utak: 50 km/h, belterületi útszakasz: 30 km/h. 3 Megmutatja, hogy egy adott hálózati rendszerben, adott kiindulási pontból a célhalmaz elemeinek elérése legkevesebb mennyi időt vesz igénybe. 10

13 belső elérhetősége 4 azonban jó. A jó belső elérhetőségnek köszönhetően az összekapcsolható programelemekkel rendelkező települések könnyen elérik egymást, amely a komplex programcsomagok kialakításához megfelelő feltételeket kínál. Békés város megyén belüli elérési viszonyait vizsgálva megállapítható, hogy elérhetősége kedvezőbb a megye északi részéből: ebben az irányban (É-NY) a 30 perces izokron túl is lép a megye határain (1. ábra), Békés és Békéscsaba a kistérség minden településéről 30 percnél kevesebb idő alatt elérhető. A megye déli részének jelentős részéről már 30 és 60 perc közötti Békés elérési ideje. Békéscsaba 15 perc, a régió központja, Szeged, majdnem 2 óra, Budapest 3-3,5 óra, míg a Hegyeshalmi határátkelő közel 5 óra alatt érhető el gépjárművel. Békésből az országon belül a nyugati és a dél-nyugati határterület elérhetősége a legkedvezőtlenebb, ahol az autópályák hiánya is hozzájárul az elérési idő jelentős meghosszabbodásához. Békés elérhetősége a jelenlegi közúthálózaton Győr Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Tatabánya Budapest Debrecen Szombathely Veszprém Székesfehérvár Szolnok Zalaegerszeg Kecskemét Békés Békéscsaba Kaposvár Szekszárd Pécs Szeged JELMAGYARÁZAT Elérési idő (perc) 30 alatt (15) (49) (70) (83) (113) (174) (351) (537) (992) 5 óra fölött (760) 1.ábra A Békési kistérség központjának elérhetőségi ideje a jelenlegi országos úthálózaton. 4 Megmutatja, hogy egy adott hálózati rendszerben, adott halmaz elemei egymáshoz viszonyítva legkevesebb mennyi idő alatt érhetők el. 11

14 Közúti közlekedés Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztéséről szóló jogszabályok 5 ismeretében Békés megyét 2015-ig várhatóan nem fogja érinteni gyorsforgalmi út. Békés megye ezáltal olyan közúti közlekedési árnyékhelyzetbe kerül, mely hosszabb távon gazdasági versenyképességének korlátozását jelenti. Békés megye már jelenleg is érezhető közúthálózati árnyékhelyzetének jövőbeni felerősödése abból származtatható, hogy a megye területét északról és délről egyaránt elkerülik a tervezett, európai jelentőségű gyorsforgalmi utak nyomvonala. A megyét délről a IV. páneurópai közlekedési folyosó 6 (ún. Helsinki-folyosók része) övezi, melynek magyarországi szakaszai az M1-M0-M5/M43 gyorsforgalmi utak. Ebből az M5 Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasz kiépítése jelenleg is folyamatban van, míg az M43 Szeged-Makó-Nagylak szakasz kiépítése között várhatóan befejeződik. Ezen Békés megyét délről elkerülő fontos európai közúti folyosónak mind Romániában, mind Szerbiában gyorsforgalmi kapcsolata lesz/van, ami jelentősen felértékeli hálózati szerepüket. Az M43-as román oldali folytatása Arad-Temesvár-Bukarest-Constanca nyomvonalon adja hazánk déli kapcsolatát a szomszédos országgal. A Békés megyét északról elkerülő, tervezett M4 gyorsforgalmi út megközelítőleg a jelenlegi 4-es számú főút nyomvonalát követve köti össze Szolnokot Ártánddal. A nyomvonal Szolnoktól nyugatra eső szakasza a majdani M8 és a meglévő M5 gyorsforgalmi úttal, s ezáltal Budapesttel és a Dunántúllal teremt kapcsolatot Az M4 román oldali folytatása a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest ún. Erdélyi autópálya. Ezen jelentős kapcsolati irányokból is kitetszik, hogy a Békés megyét északról elkerülő közúti folyosó országos és közép-kelet-európai szinten is meghatározó. A gyorsforgalmi megközelíthetőség hiánya jelentősen hátráltatja a térség gazdaságitársadalmi fejlődését és természetszerűleg a turizmus fejlődését is. A rossz elérhetőség mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra negatívan hat, különösen a gyógyturizmus szolgáltatásait igénybe vevő idősebb vendégek részére megpróbáltatás a kistérség fürdőhelyeire való eljutás évi CXXVIII. törvény és a 2044/2003. (III.14.) Kormányhatározat 6 A IV. páneurópai közlekedési folyosó közúti ága a Berlin/Nürnberg Prága Pozsony/Bécs Budapest Konstanca/Szaloniki/Isztambul főirányban húzódik. 12

15 Es zte Salka r gom Sturovo Sturovo Ágerdőmajor (Vállaj) Carei Urzice ni BUDAPEST Debrecen Nyírábrány Valea lui Mihai Szolnok Ártánd TERVEZETT Bors ERDÉLYI AUTÓPÁLYA NAGYVÁRAD Kecskemét Υ Gyula BÉKÉSCSABA Kötegyán Salonta Lökösháza Szekszárd Szeged Battonya Kelebia Bácsalmás Röszke Kiszombor Nagylak ARAD ARAD-BUKAREST-KONSTANCA JELMAGYARÁZAT határátkelők elsőrendű főutak fő közúti folyosók Hercegszántó 2. ábra Békés megye közlekedésföldrajzi helyzete TERRA STUDIO Kft Békés megye legfontosabb közúthálózati elemei a Kecskemét-Békéscsaba-Gyula 44-es számú elsőrendű főút, a Törökszentmiklós-Mezőberény 46-os számú, és a Debrecen- Szeged 47-es számú másodrendű főút. Ezek közül a megye középső területén ÉNY-DK irányban elnyúló Békési kistérséget közvetlenül a 46-os és 47-es sz. főút érinti. 7 A Békési kistérség közlekedéshálózatának gerincét a 46-os és a 47-es számú főutak jelentik. A 46-os számú főút északnyugat-délkeleti irányban szeli át a kistérséget, és a fejlesztésre váró 4. számú főút, valamint Mezőberény illetve közvetve Békéscsaba között teremti meg a közúti kapcsolatot. A kistérség területén észak-déli irányban haladó 47-es főút a megyeszékhellyel, Békéscsabával, valamint a Dél-Alföldi régió és az Észak-Alföldi régió központjaival, azaz Szegeddel és Debrecennel biztosítja a közúti összeköttetést. A kistérség egyik települése sem zsáktelepülés. A kistérség azon települései (Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Békés, Köröstarcsa) melyek a 46-os, vagy a 47-es számú főutak mellett fekszenek, kedvező elérhetőséggel rendelkeznek a kistérségen belül. Murony és Kamut egyrészt Békés felől a 4644-es számú, másrészt a Békéscsaba és Mezőberény közötti 4643-as számú összekötő útról közelíthetők meg. Tarhos a 47-es főútból Békés területén kiágazó 4238-as számú úton érhető el, amely egyben egy másik, keleti irányú 7 Forrás: Békés megye hosszú távú országos közúthálózat-fejlesztési terve (Tura Építőipari kft. 2000) 13

16 elérhetőséget is biztosít a település számára. Bélmegyer Mezőberény felől a 4237-es számú úton 14 kilométernyi autózással, Vésztő felől, szintén a 4237-es és a 4234-es számú utakon érhető el. A kistérség legkedvezőtlenebb elérési helyzetű települése Hunya, amelyet a es számú Kondoros-Gyomaendrőd, és a 4641-es számú Szarvas-Mezőberény mellékutakkal való összeköttetést biztosító os számú bekötőút kapcsolja be az országos közúthálózatba. A közutak rossz műszaki állapota komoly problémát jelent a kistérség egész területén. Az útburkolat állapota helyenként rendkívül rossz, jelentősen veszélyezteti az utazás biztonságát. Az útburkolatok amortizáltságának elsődleges oka a rendszeres karbantartás hiánya. A közutak különösen rossz minőségűek a Csárdaszállás és Köröstarcsa közötti 6,5 km-es, valamint a Hunya és Mezőberény közötti 14 km-es szakaszon. A települések belterületi útjai alacsony százalékban aszfaltozottak, ugyanakkor plusz terhet jelent az önkormányzatokra, hogy a külterületi utak is a települések kezelésébe kerültek. TÚRKEVE DÉVAVÁNYA SZEGHALOM KOMÁDI ŐTÚR GYOMAENDRŐD VÉSZTŐ Köröstarcsa 4237 Bélmegyer ARVAS Csárdaszállás MEZŐBERÉNY Hunya Tarhos Kamut Murony BÉKÉS SARKAD Salonta Méhkerék Kötegyán BÉKÉSCSABA Terra Studio Kft ábra A Békési kistérség közlekedési kapcsolat, út- és vasúthálózata. 14

17 Vasúti közlekedés A térség jelenlegi közlekedési árnyékhelyzetében egyedül a főhálózati vasúti kapcsolatrendszer tekinthető kielégítőnek azáltal, hogy Békés megyén megy keresztül a IV. páneurópai közlekedési folyosó vasúti ága, melynek magyarországi szakasza a Hegyeshalom Budapest Szolnok Békéscsaba Lökösháza vonalon halad. A vasúti korridor, annak főként tiszántúli szakaszának rossz műszaki állapota miatt a megengedhető sebesség emeléséhez, a vasútüzem biztonságának javítása érdekében a vonal teljes átépítése szükséges. Ennek keretében európai uniós támogatással (ISPA, Kohéziós Alap) az elmúlt évek során igen jelentős fejlesztések történtek, illetve vannak jelenleg is folyamatban a vasútvonalon. A Szajol és Mezőtúr közötti pálya részben kétvágányú, villamosított vasútvonal. Ezen szakaszon a meglévő vágányok átépítésére, a Tiszatenyő-Csugar közötti 14 km-nyi új második vágány megépítésére és az állomások átépítésére kerül sor. Az új biztosítóberendezés kialakítását követően lehetővé válik Tiszatenyő és Mezőtúr között a 160 km/h sebesség bevezetésére, valamint a megelőző szakaszon az eredeti pályasebesség visszaállítására. A Békéscsaba-Lökösháza közötti 20 kilométer hosszúságú egyvágányú villamosított pályán a rehabilitációt követően a jelenlegi helyett a 100 kilométer/órás pályasebességet állítják vissza. Mindezen fejlesztések végrehajtása a vasútvonal kiemelt nemzetközi szerepével is összefügg, s általa a kistérség elérhetősége a fővárosból, s a nyugati határszéltől is jelentősen javul. A kistérség települései közül öt település (Békés, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Mezőberény, Murony) rendelkezik vasúti összeköttetéssel. Ez utóbbi négy település a kistérséget északnyugat-délkelet irányban átszelő, 120-as számú Budapest Szolnok Békéscsaba Lökösháza Curtici villamosított vasúti fővonal mellett található. Békés város összeköttetését a fővonallal a 129-es számú, 7 km-es szárnyvonal biztosítja. A 120-as vasúti fővonalról Gyomaendrődnél ágazik ki keleti irányba a 127-es számú, Gyomaendrőd-Szeghalom-Vésztő-Körösnagyharsány mellékvonal, mely egyrészt az északbékési térséggel, másrészt Debrecen irányába teremt kapcsolatot Határátkelőhelyek A Magyarország és Románia közötti áru- és személyforgalom akadálytalan bonyolításának, valamint a határon átnyúló együttműködések hatékonyságának fontos tényezője a határátkelőhelyek megléte és folyamatos működése. A Békési kistérséghez legközelebb a nemzetközi személyforgalmat és magyar-román áruforgalmat bonyolító Gyula-Varsánd és a 15

18 Méhkerék-Szalonta éjjel-nappali közúti, továbbá a nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolító Kötegyán Szalonta éjjel-nappali vasúti határátkelőhely esik Kerékpáros közlekedés A kistérség területén a kerékpáros forgalom jelentős, legnagyobb részét a településeken belüli utazások (munkába, iskolába járás, bevásárlás, ügyintézés, kapcsolattartás célú utazások) jelentik. Hasonló célból egyes települések között is közlekednek kerékpárral, ami leginkább a kistelepülések és a kistérség városai között figyelhető meg. Az OTrT által javasolt országos kerékpárút-törzshálózat részeként a Tiszakécske Cserkeszőlő Szarvas Békés Gyula nyomvonalú Körösök-mente kerékpárút, mely Cserkeszőlő után a Körös gátjain haladna, valamint a Békés megyében a 47-es úttal párhuzamosan haladó, Baja Szeged Békéscsaba Szeghalom Berettyóújfalu Debrecen nyomvonalú Dél-magyarországi kerékpárút érinti a kistérség területét. A kistérség kiépített kerékpárútjai jellemzően belterületi szakaszok, a külterületi kerékpárutakat a Mezőberény és Köröstarcsa közötti, a 47-es főút mellett haladó, 6 kilométer hosszúságú, a szintén Mezőberény és Köröstarcsa között, a Kettős-Körös gátján kiépített 1 kilométeres, valamint a Békés és Borosgyán között megépített szakaszok jelentik. Kiépített belterületi kerékpárutak Békésen, Gyomaendrődön, Köröstarcsán, és Mezőberényben vannak. A kistérség jelenlegi kerékpár-úthálózata nem képes megfelelő módon támogatni a kerékpárturizmus fejlődését, hiszen a hiányosan kiépített hálózati elemek sem tekinthetők túrakerékpár-útvonalaknak, lévén nem fűznek fel turisztikai vonzerőket, s tulajdonképpen a gyalogos utakkal párhuzamosan haladnak. Az árvízvédelem költségeit jelentősen lecsökkentik és a gát természetes kopását lassítják a gátak koronáján kiépített kerékpárutak, ezért a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖR-KÖVIZIG) támogatja a gátakon futó kerékpárutak kiépítését, 2 méter széles kerékpárút megépítése esetén saját költségen további 1 méterrel szélesíti a kerékpárutat. A gátak tetején futó kerékpárutak kiépítésének fajlagos költsége magasabb, ugyanis árvízveszély esetén nehéz munkagépeket is el kell bírniuk. 16

19 Tömegközlekedés A kistérség autóbusz-tömegközlekedését a Körös Volán Rt. Bonyolítja. A helyközi járatok a kistérség valamennyi települését érintik. Helyi járatok csak Békésen és Mezőberényben közlekednek, Békésen 3, Mezőberényben 2. Az Intercity vonatok egyedül Gyomaendrődön állnak meg, a nemzetközi gyorsvonatok azonban Gyomaendrődön kívül Csárdaszálláson, Mezőberényben és Muronyon is megállnak. Békés vasúti elérhetősége kedvezőtlenebb a 120-as vasúti fővonal mentén fekvő településeknél, a Békésbe, vagy a Békésről utazók Muronyban átszállásra kényszerülnek. A Békés-Murony viszonylaton naponta öt személyvonatpár közlekedik. Az Intercity vonatok kivételével a vasúti kocsik, valamint az autóbuszok egy részének igénytelen és leromlott állapota elriasztja a turistákat. A menetrendek összehangolásának hiánya némely esetben tovább növeli az elégedetlenséget az utazók körében Légi közlekedés A regionális repülőterek szerepe egyre nagyobb az európai légi közlekedésben: elsősorban az olcsó légitársaságok üzletpolitikájának köszönhetően a másodlagos, harmadlagos jelentőségű, legolcsóbb repülőtereket veszik igénybe. Ennek megfelelően a Békési kistérség tágabb térségében található vidéki, regionális repülőterek forgalma is jelentősen megnövekedett az utóbbi években, ennek ellenére egyelőre még nem számottevő. A kistérség tágabb környezetében Békéscsabán, Debrecenben, Nagyváradon, illetve Kunmadarason található regionális repülőtér. Ezek közül a földrajzi közelség okán a Békéscsabai Repülőtér a legfontosabb a kistérség szempontjából. A megyei önkormányzat tulajdonában álló Békéscsabai Repülőtér infrastruktúrájának kiépítettsége jelenleg nem teszi lehetővé, hogy regionális, kereskedelmi szerepkörű repülőtérként működjön. Ez idő tájt csak helyi feladatokat (sport, mezőgazdaság, egyéb) lát el, de a közeli jövőben megvalósítani tervezett fejlesztések után alkalmassá válik kisebb charter gépek fogadására is, melynek elsősorban a térség fürdőinek vonatkozásában van kiemelkedő jelentősége, hiszen a gyors és kényelmes elérhetőség a fürdők külföldi vendégkörének bővülését fogja eredményezni. 17

20 3.2. A KISTÉRSÉG TERÜLETÉNEK TÁJFÖLDRAJZI JELLEMZŐI A Békési statisztikai kistérség az Alföld nagytáj két középtájának, a Berettyó-Körösvidék és a Körös-Maros köze tájaknak találkozásánál található. Ez a változatosság a tájkarakterben is megmutatkozik, ami lényeges eleme a térség turisztikai potenciáljának. A kistérség kisebb, keleti részét, a Berettyó-Körösvidék részét képező Körösmenti-sík alkotja. Ebben a tájegységben találhatóak Békés, Bélmegyer, Köröstarcsa és Tarhos települések. A kistérség nagyobb, nyugati területe a Körös-Maros köze részét alkotó kistáj, a Békési-sík területére esik. Ez a tájegység foglalja magában Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Mezőberény, valamint Murony településeket. A kistérségben található két kistáj közös jellemzője a száraz, csapadékhiányos éghajlat, ezzel párosul a napsütéses órák magas száma. Ennek megfelelően a csapadék mennyisége évi mm között van, míg az átlaghőmérséklet 10,2 és 10,4 Celsius-fok között alakul. A napsütéses órák száma évi 2000 óra. A terület geológiai adottságaira jellemző, hogy a pannon tengeri üledékeket folyami hordalékok különféle frakciót tartalmazó rétegek borítják, a kőzetagyag a területet átszelő folyóvizek származásai helyéről, a Kárpát-medencét keletről határoló hegyvonulatokból származik. A kristályos alapkőzet a több száz méter vastagságú üledékrétegek alatt húzódik. A térség egyik legfontosabb természeti adottsága és egyúttal egyik legkiemelkedőbb turisztikai erőforrása, a rendkívül értékes termálvízkészlet, ezen geológiai adottságoknak, a kedvező víztartó képességű üledékrétegeknek és a szinte egész Alföldön jellemző magas értékekkel bíró geotermikus gradiensnek köszönhető. A kistérség észak-keleti cca. 1/3-ának erősen vízjárta jellegét a Kettős-Körös, illetve a Hármas-Körös folyók határozzák meg. Az 1850-es folyószabályozás után számtalan holtág maradt vissza, melyek a turizmus számos ága fejlesztésének alapját vetik meg. A Fehér- és a Fekete-Körös a szabályozások előtt Békés város területén találkozott, a szabályozással a konfluencia 10 kilométerrel felvízi irányban tolódott el (Doboz-Szanazug). A mára tökéletesen kiépült védőgátak között időnként magas talajvízzel bíró hullámtéri síkságok vannak, amelyek a gyakori elöntés miatt alkalmatlanok mezőgazdasági (szántóföldi) művelésre ezért itt ártéri liget- és láperdők maradványtársulásaival tarkított rétek és legelők találhatók. A terület holtmedrekkel csatornákkal sűrűn teleszőtt, amelyet réti, réti öntéstalajok és a szikesek különféle fajtái borítanak. A kistérség nagyobb kiterjedésű, nyugati felében található Békési-sík a Körösmenti-síkkal szemben már egy magasabb fekvésű, északnyugat-délkeleti gerincében hordalékkúpnak 18

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Miniszteri Közlemény

Miniszteri Közlemény Miniszteri Közlemény A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20) Korm. rendelet 14. (1) bekezdés a) pontja értelmében a következőket teszem közzé. 1. Évente 6 millió jármű áthaladásánál

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie.

Tisztelt Ügyfeleink! A kísérőokmánynak formanyomtatványa nincs, adattartalmának az e-tko adatelemekkel kell megegyeznie. FELHÍVÁS a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelet, 2014. április 11-én 14.00 órától előreláthatólag 2014. április 14-én 8.00 óráig tartó teljes üzemszüneti eljárás idejére az EMCS-t érintő vámhatósági

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben