Az áruforgalom Árnyékában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az áruforgalom Árnyékában"

Átírás

1 Az áruforgalom Árnyékában Ferenczi Imre RÉSZLETEK A BEREGSZÁSZI VÁROSI KERESKEDELEM TÖRTÉNETÉBİL (1945, 1967) 1

2 Tartalom Bevezetı 1. Epigráf 3 oldal 2. Egy kis ízelítı a közelmúltból (1945) 4 oldal 3.Hogyan lett az egybıl kettı (1967) 8 oldal 4. A szétválás pillanatai 10 oldal vége befejezı körülmények 20 oldal 6. Tanulságok 25 oldal 7. Felhasznált irodalom 28 oldal 8. Utólagos megjegyzés 29 oldal 2

3 A jelen cselekményei általában egy vagy néhány adott személy köré fonódnak, akik tevékeny közremőködésükkel befolyásolják, tervezik, irányítják és végrehajtják az adott pillanatokban az élet mozzanatait, amelyek idıvel a múlt történéseivé válnak. Ezért nagyon fontos, hogy ezekkel, a személyekkel kapcsolatosan mindig megırizzük a szellemi éberségünket, nehogy a ló egyik vagy a másik oldalára esve lovagoljuk meg a kutatás tárgyát, azaz a leírásukkal kapcsolatos feladatunkat. Így a feltárásaim, az adatokkal való ismerkedéseim folyamán, számomra soha sem e személyek iránti ellenszenv, vagy szimpátia, esetleg hozzájuk főzıdı emberi gyengéik, gyermekkori élményeik, beteges hajlamaik, stb. a lényegesek, hanem az, amit ezek a személyek a közösség érdekében tettek, vagy valamilyen oknál fogva elmulasztottak tenni. Bár a lényeg teljes megértése szempontjából ezek olykor fontosak lehetnek, mégis igyekeztem elkerülni a történtekkel összefüggésben nem lévı emberi sajátosságokat és szint vallani minden felesleges érzelmi megnyilvánulás nélkül egy olyan történet megírásában, amelynek magam is közvetlen szemlélıje és tevékeny résztvevıje voltam több évtizeden át. Eközben, ha feltárásaim közben mégis valami éktelenkedni látszik, azt tudatosan tettem, hogy az elfáradt olvasó figyelmét, egy pillanatra az eltereléssel megpihentessem, hogy újra nekilendülve, az üggyel kapcsolatosan megpróbáljam befogadóbbá tenni. Persze, nem teljesen biztos, hogy szavatolni tudom az elfogulatlan megítélést, mindazok ellenére, hogy erre divatos nyelven szólva: İszintén törekedtem. Ennek érdekében, olykor az igazi saját véleményemrıl is lemondtam. Ezért, ha esetleg valahol mégis hibáztam, saját mentségemre legyen mondva, azt nem tudatos célból tettem, aminek folytán a történet megírásával kapcsolatos minden eltérést és a vele kapcsolatos megjegyzést: pontatlanságot: név és idıelírást, stb. szívesen fogadok, a megfelelı helyesbítés és hibahelyrehozás, a történet valódibb képének kialakítása. 3

4 Bevezetı Egy kis ízelítı a nem egészen közeli múltból (1945) október 26 án a Szovjet Hadsereg (pedig akkoriban az emberek többsége nem így ismerte, hanem orosz hadsereg) elfoglalja (ahogyan a késıbbi kiadványokban olvasom felszabadítja) Beregszászt. Az utóbbi zárójelben mondottat azért nem tudom állítani, mert gyakorlatilag senki sem volt zárkában, azon a néhány elızetesben lévın kívül, akik bőncselekmény határozott gyanúja miatt hatóságilag letartóztatásban voltak. Azt pedig, hogy a több pártrendszer mőködése mellett, a helyi lakosság bármelyik nemzetiséghez tartozója le lett volna igázva, hazugságok nélkül aligha volna helyes állítani, amire semmilyen feltétellel nem vállalkozhatom. Viszont azt, hogy akárcsak a mai, úgy az akkori demokráciának is voltak lápos területei, amit szüleim elbeszéléseibıl, családunk történeteibıl meggyızıdéssel, és nyugodt lelkiismerettel állíthatok. Igaz ugyan, hogy kiszabadult korábban munkatáborba elhurcolt több százezer zsidó vallást gyakorló izraelita, de ezzel párhuzamosan, a szabadságuk elnyerésével egész életükre megvonták tılük a legfontosabb emberi jogukat, a szabad vallásgyakorlást, amihez a legjobban kötıdtek. Továbbá, úgyszintén elvesztették a tulajdon birtokláshoz és szerzéshez való jogaikat, és persze nemcsak ık, hanem a szocialista táborba kerültek mindannyian. Így az egyik jogtalan állapotból a másikba való kerülés, mennyire felel meg a felszabadulás jogi fogalmának, mindenki döntse el egyedül. Mert személyesen, ezt a fajta felszabadulást, megkérdıjelezném már annál az oknál fogva is, hogy akkor miért volt szükség, és kényszerült átfogó gazdaság politikai forradalomra, azaz a rendszerváltoztatásra az 1980 as évek végén a szocialista tábor, majd az 1990 es évek elején a Szovjetunió? Szerintem, az pedig egyáltalán nem vitatható, hogy Beregszász elfoglalásával a Szovjetunió egyben nemcsak a hatalmát és politikai befolyását, de egy ici picit a határait is kiterjesztette, mivel a város korábban Magyarországhoz, Csehszlovákiához és más országhoz is tartozott, többek között olyanokhoz is, amelyek közül egyik másik, a jogos tulajdonosán kívül, mindig az erısebb kutya b.. jogán vették birtokukba. Eközben rá se hederítettek a helyi lakosság esetleges kérelmére, hogy már a közös jogaikról vagy a történelmi igazságosságról ne is beszéljünk. Eközben Beregszász néhány életben maradt vörös hangú buzgólkodója azon ügyeskedik, és tevékenyen közrejátszik, hogy miként csatolják a vidéket Szovjet Ukrajnához, mintha az már tartozott volna valaha is hozzá. Nem vagyok történész, de azt egészen biztosan tudom, hogy ez a terület az Ukrán Állam megalakulását és magának az ukrán nemzetiségnek a történelmi arénán való megjelenését megelızıen már több száz éve Magyarországhoz tartoztak. Mivel a háború befejeztével, a korábbiakban tartozók egyikéhez sem csatolták a vidéket, akik történelmileg esetleg jogos örökösei lehettek volna a vidéknek, ezért új örökösként a Szovjetunió a felszabadítók zászlaja alatt, mint elfoglaló, azaz saját területét bıvítıként jelentkezett. Különben is, milyen felszabadító háború az olyan, amely a gyıztes diktatórikus befolyásával és területének kiterjesztésével jár, aminek következtében elvesztik az emberek keserves munkájuk árán szerzett tulajdonukat és több tízezer ember, évtizedeken keresztül nem látogathatja szabadon a legközelebbi hozzátartozóit, amit a gyıztes hatalom a saját erıszakos akaratából a demokrácia zászlaja alatt gyakorol. Eközben ártatlanul visznek el több tízezer embert három napos munkára, ahonnét a nagy részük soha nem tér vissza a családjához, mert odavész. Végül mennyire érezheti magát szabadnak az olyan ember, aki 4

5 saját otthonában még teremtı Istenére is csak zárt ajtók mellett félelemmel gondolhatott, ahol csak éhbérét dolgozhatott és egyetlen érték a politikai elvhőség volt mérvadó. Mivel voltak magyarázhatók ez ellen a felszabadító hatalom ellen kirobbant népi forradalmak Közép Európa több országában? A másik fontos kérdés nagyobbak részére, hogy miként konzerválódhatott a szocialista tábor országaiban, köztük a Szovjetunióban is, az a maradi tulajdonjogi szemlélet, amely lehetıvé tette és megengedte, hogy a köztudatban olyan meggyızıdések és gondolkodásmódok, mint a peresztrojkában, utat törjenek maguknak. S ha már a Szovjetunió egy felszabadult politikai államrendszer volt, akkor az USA miért törekedett a végleges felszámolására, ha pedig nem volt szabad, akkor egy nem szabad állam végrehajthat e felszabadítást, indíthat e felszabadító mozgalmakat? Szóval még az én tekintettemben is, aki nem történész, sok a kérdıjel, de ezekre ezért ne én adjam meg a választ, már csak azért sem, mert nem ez a valódi célja a dolgozatomnak. Ezért, hogy mennyire voltak ezek a mozzanatok igazságosak, ne a Nagyok, hanem azt mindig az ott élı emberek belsı értékrendje döntse el, mint azt is, hogy ki kinek elfoglaló és felszabadító, és minden esetben a többség döntse el, hogy ezen a téren milyen megállapítások uralkodjanak. Ezért ezt a vitát teljesen új kelető megoldásban látom. De mivel a kérdés még a téma kiegészítı részét sem képezi, ezért eltérnék a további traktálásától. Ami vitathatatlan, hogy a háborút befejezıen, annak ellenére, hogy a várost különös és végzetes harci mozzanatok a vasútállomás és környékét érı bombázásokon kívül nem érték, az új hatalom eléggé elárvult kereskedelmi hálózatot nyert örökségül. Ugyanis a város kereskedı rétegének elpusztulása több irányú volt. Az egyik a zsidók internálásával, a másik pedig a háború után még életben maradt tehetısebb magyar kisiparosok és kereskedık elhurcolásával kapcsolatos, amit majd az államosítás követ. De áldozatokká vált a lakosság más rétege is. Így a gyıztes hatalom az üzletek, ingatlanok legnagyobb részéhez, szinte az egészéhez gyakorlatilag úgy jutott, hogy azokat államosítás címén magához kaparintotta. Így óriási áldozatot fizetve olyan bőnért, amit soha el nem követettek, elvéve ezzel tılük az emberi felemelkedés utolsólehetıségét. Akiknek sikerült életben maradni, azok száma egészen elenyészı, már csak azért is, mert maga Beregszász egy kis lélekszámú város volt a háború elıtt. Az Interneten fellelt adatok szerint az 1941 es népszámlálás szerint a városban lakos élt, köztük magyar nemzetiségő.(az ellenük alkalmazott a lehetı legszélesebb retorziók, a gazdasági kilátástalanság révén ez a létszám 2001 re ra csökkent. Külön figyelmet érdemelnének, ezeknek a fellelhetı adatoknak az elemzése, fıként a belılük leszőrhetı tanulságokkal) Az akkori idıket figyelembe véve a város természetszerően és harmonikusan illeszkedett bele az Anyaország közgazdasági érhálózatba. Ezért Beregszász olyan kis és nagyipari, valamint kereskedelmi és szolgáltatói szférával, és infrastruktúrával rendelkezett, amilyet a pénzügyi helyzete megengedett és a lakosság igénye megkövetelt. Ezen oknál fogva, bizonyos kis és vidéki város sajátossággal rendelkezett, aminek ellenére a kereskedıi szakma komoly és egy életre szóló hívatásnak bizonyult, ha a mögötte álló személy megfelelt az elvárásoknak. Ez pedig azt jelentette, hogy kevésnek bizonyult a tudás, és a szorgalom, e mellett tisztességesnek és becsületesnek kellett lenni. Erre számtalan példát lehetne felhozni igazolásul. Azonban mostan elégedjünk meg a Debreceni Bertalan személyében felhozott példaképpel, de mellette említhetnénk Dancs Ferencet, id. Záhn Józsefet, Spiegel Sándort, Richter Gyulát, stb., akik eszményképpé váltak a helybeliek számára. İk ugyanolyan sajátosságokkal rendelkeztek, akár Debreceni Bertalan. Hozzájuk hasonló élı alapot kapott a Beregszász kereskedelme 1945 ben, amit családi levéltári anyagokkal is lehet igazolni. 5

6 Ez az okirat, Debreceni Bertalan nevére szóló bizonyítvány, hogy mint főszer és vegyeskereskedı tanonc, hivatalosan egy évig tanulta a szakmát, ezért a késıbbiekben, a szovjet éra alatt nem követelték tıle a kereskedelmi tanintézmény elvégzését, de ha mód volt rá, szívatás képen szívesen küldözgették továbbképzı tanfolyamokra, ahol inkább a pedagógusok tanultak tıle, mint sem fordítva. Az alábbi fotó, amely megint csak a családi archívum részét képezi, a Beregszászi KIE (Kisipari Egyesület) végzıseit ábrázolja. Köztük van Berti bácsi is, de ténylegesen melyik az a személy, amely ıt ábrázolja, sajnos nem tudtuk megfejteni. Ezért a jobb szemléltetés kedvéért egy húsz huszonöt évvel ezelıtt készült igazolvány képpel egészítettük ki. Debreceni Bertalan példáján szemléltetve nemcsak egy határozott mennyiségő közgazdasági jellegő ingatlan: üzletek, mőhelyek, raktárak, üzemek és különbözı ingóságok 6

7 kerültek a szovjethatalom olvasztótégelyébe, de a még élıben maradt szakember gárda is, akik a késıbbiekben a megtermelt javak forgalmazását megszervezték és eladták, és a társadalmat pénzhez juttatták. Természetesen Debreceni Bertalan nem egyedüli beregszászi volt, akire a hatalom támaszkodott. Közöttük voltak a késıbbiekben olyan veterándolgozók, mint Vágányi Jenı, id. Záhn József, id. Dancs György, Heisler Béla Heiem), és sokan mások, akikrıl, amennyiben lehet, még majd szólunk. Velük kapcsolatosan, amit fontosnak tartok megjegyezni, hogy többen közülük megjárták a német koncentrációs és a szovjet munkatáborokat. Debreceni Bertalan nem volt magasra törekvı ember. Mindössze, amit elvállalt az egy kisebb üzlet. Igaz, szerénysége révén nem is nagyon kényeztetgették különbözı zsírosabbnál zsírosabb falatokkal, azokat inkább az erıszakosabbjai csipdesték le finoman. Ezért Berti bácsinak, a szakmai rátermettsége, alázatos és minden tekintetben mővelt és okos kereskedınek, aki nem tartott agarakat, így neki csak a 12 es, 19 es, 46 os, és hosszú éveken keresztül a Kinizsi utca sarkán lévı 32. sz. Élelmiszer üzlet jutott. Így, a könnyekkel áztatott kereskedelmi mőszaki hálózat könnyő prédája lett az addig gyakorlatban teljesen ismeretlen hatalomnak, amelynek akkoriban megfelelı ismeretek hiányában és az élet kényszerítı hatása révén sokan lettek igazi támaszai a lakosság közül, mivel tájékozottságuk csak hamis illúziókból táplálkozott vagy e fajta ismeretekkel egyáltalán, nem rendelkezett. A város április 10-re 11 ezer lakosból, néhány apró kisipari termelési mőhelyébıl, három téglagyárból, dohányfermentáló és feldolgozó üzembıl, a malomból és a vágóhídból állt, amelyekben összesen 280 ember dolgozott, amihez még hozzá lehetett számítani a környék mezıgazdasági, szılı és bortermelési lehetıségeit, amelyek nagy vonalakban, legkevesebb szinten ki is elégítették az akkori lakossági igényeket a fogyasztás szinte minden területét. És ezzel majdnem ki is merült a vidék lakosaink foglalkoztatási lehetısége. Mindezt a háború utáni gyıztes hatalom szocializmus népszerősítésének érdekében terjesztette. Viszont az itt ott, különbözı helyeken felbukkanó statisztikai adatok, kezdeti idıszakra teljesen nem vágnak össze, mert sokkal korábbi idıre visszamenıleg az 1925 ös májusi sztrájk idején az irodalom 500 dolgozó munkabeszüntetésérıl beszél. Az említetteken kívül még számolódott 24 kereskedelmi egység, többek között 16 élelmiszer és iparcikk üzlet, 2 étterem, 3 étkezde és 3 kocsma. Az utóbbiak közül az egyik a Jónás, a másik pedig a Hubert kocsma lehetett, amelyekre még az én korombeliek is emlékezhetnek. Az üzletek hasznos területe, beleértve azok üzlet és raktár terét, megközelítette a 945 négyzetmétert. Továbbá rendelkezett még a város egy 314 négyzetméteres savanyító üzemmel és 194,2 négyzetméter több raktárból álló helyiségekkel. Ezekhez, a lehetıségekhez társult még az a három gépkocsi és egy lovas szekér, amelyek teherbíró képessége nem haladta meg hét tonnát. Ezen az ingatlan és mőszaki bázison kezdett el mőködni a város kereskedelme a háborút követı években, amit az úgynevezett Vojentorg azaz a katonai kereskedelem vett a kezébe és majd csak évek múltán alakult meg a városi kereskedelem. Így figyelembe véve az üzletek számát és összterületét, mivel más adatok nem álltak rendelkezésre, nem nehéz megállapítani, hogy azok többsége apró, és kis korszerőtlen helységekbıl állt. Feltehetıen hőtıkamrával a pincehelyiségeken kívül, ahol a jegeléseket végezték, nem rendelkezett egyetlen üzlethelyiség sem. A gyorsan romlandó árú: tej és hústermékek hőtését különbözı rövidtávú módszerekkel végezték. Abban az idıben, ami igazán elfogadhatónak ígérkezett az a jegelés bizonyult. Így ezt a módszert a legszélesebb körően alkalmazták úgy a vállalatnál, mint a városi lakosság körében, mivel a jég téli idıben való elıállítása, szakszerő tárolása a meleg szezonban és árusítása beletartozott a szolgáltatások keretébe. 7

8 Persze, a falusi lakosság igyekezett a maga sajátos módján megoldani az élelmiszerhőtést, mivel a piac mőködtetése szabad árusítási területnek számított. De az élelmiszerek felhasználási idejének meghosszabbítása ugyanúgy továbbra is az egyik legkomolyabb feladatnak számított. Nem tartozik a tárgy, azaz a téma ismertetéséhez, de az érdekesség kedvéért szeretném megemlíteni, hogy mivel a falusi lakosság az esetek többségében nem jutott nyári idıben jéghez, ezért a félkész és készélelmiszerek hőtését leginkább az ásott kutakban, pincékben való tárolásával oldották meg. Mondjuk, a tej városba szállítása alkalmával pedig a hőtést hüllık alkalmazásával igyekeztek megoldani, hogy az idınap elıtt ne savanyodjon meg. Ezt a tárolási módszert a városon is jól ismereték, mint ahogyan a friss hús és halfélék csalán között való tárolását is. Ezek a tárolási módszerek a piacot jobban ellátottá és egészségügyi szempontokból megbízhatóbbá tették, ami dinamikusabb fejlıdést hozott magával Hogyan lett az egybıl kettı (1967) Elı mozzanatok Amikor valamilyen gazdasági egység hatékony tevékenysége már csak alig vagy egyáltalán fokozható, esetenként szakosításhoz folyamodnak, ami úgy néz ki, mint amikor egy tıke szılıt omlítással vagy egy már növekedésében megállt fát több kisebb részre törnek és ezen részeket meggyökeresítik, hogy tovább gyarapodjanak. Hasonló gazdasági megoldás elıtt állt a Beregszászi Városi Kereskedelem 1967 kezdetén, aminek következtében az év közepén véglegesen kettéválasztják a vállalatot. A rendeleteket tanulmányozva, kíváncsiak voltunk, hogy ezzel kapcsolatosan milyen írásbeli elızményekre találunk, azon kívül, hogy bizonyosan komolyan mérlegelték a körülményeket, az átadandó kereskedelmi egységek listáját. Azonban, mint ahogyan azt a tények igazolják, semmilyen különleges elıkészületre nem találtunk, mivel azok egyáltalán nem voltak vagy pedig más csatornán folytak, amelyek az okmányok tárolása alkalmával esetleg elkallódtak. Az év elsı negyedének végén, a vállalat korábbi megrendelésére, megérkezik négy végzıs diák, köztük egészen véletlenszerően Orbán Sándor egyedül a Beregszászi járásból, a többi három idegenek. Ilyen nagyszerő központi megoldásokkal tették egyre bonyolultabbá a vállalat dolgozóinak lakásellátását, tették lehetetlenebbé a helybéliek számára a szakmai elıre jutást, tetızték a az ilyen jellegő gondokat, mert elsı sorban, a frissen érkezıket kellett minden féle szempontokból elıtérbe helyezni és igényeiket kielégíteni., ami mintha a helyi dolgozóknak harmadrangú értékelést adott, akik képtelenek a teljesítmények fokozására. Pszichikailag végtelen lesújtó volt tapasztalni az ilyen és az ehhez hasonló mozzanatokat a vállalat dolgozóinak, legyen az bármilyen nemzetiségő. Nem igaz, hogy az ilyesmit csak a helybéliek tapasztalták meg, és az ilyen gombócok lenyelésén egy kettıre túl tették magukat, esetleg a kevésbé érzékenyek. Orbán Sándor szerencsésnek mondhatta magát, lehet, mert Komszomol vagy esetleg Párttag volt, ezzel némi kedvezményt, elınyt és esélyt kapott, hogy egybıl a 47. sz. üzletbe került, ahol V. I. Kvák volt az üzletvezetı, aki sok tekintetben üdvözölte e helyi szakembereket és munkaerıt, ami azt jelentette, hogy az ukrán nemzetiségő üzletvezetı létére, szeretett magyarok beosztottakkal dolgozni. Ezért, hálából, sokan még az ukránok közül is nem Vaszil Ivánovicsnak, hanem Laci bácsinak szólították. Persze, az ilyen 8

9 állapotoknak fennállt az ellenkezıje is, amikor a bekerültek győlölködéseket, igyekeztek vetni, amiért az élet késıbb, vihart aratatott velük. Nagyság, azaz méret tekintetében a 47. sz. üzlet a közepes üzletek közzé sorolható, annak ellenére, hogy mondjuk az Arany Kalász élelmiszerüzlet a mindössze 420 négyzetméter eladóterével, akkor még egyedülinek számított az élelmiszerüzletek hálózatában, és 3,5 szor volt akkora, mint az elızıleg említett. De az ilyen négyzetméter eladótérrel rendelkezı üzletek képezték többségében a vállalatot. Igaz voltak apró, a munkafeltételeknek nem igazán megfelelı üzletek is szám szerint bıven, de ezek bezárása, ha lassú tempóval is, de szem elıtt volt. Viszont egy szakember fejlıdése szempontjából nem mindegy, hogy egy kis közösségbe vagy közepesbe kerül, és hol helyezkedik el az üzlet, a bel- vagy a külvárosban, és természetesen milyen a feladatköre, havi átlagforgalma, stb.? Mert az elıbbi esetben jobban szem elıtt van az ember, és a rívalitás lehetıségei is nagyobbak. Szerintem ezek egy olyan férfi dolgozó számára, akinek bizonyos elképzelései vannak a jövırıl, az elımenetelrıl, igen fontosak. Mert szép volt, amikor a fiatalok egyike másika össze tudta egyeztetni a jövıbeli elképzeléseit a politika elvekkel, de gondoljunk azok helyzetébe is, akik ezzel a ténnyel, mint egyetlen ilyen lehetıséggel, nem tudtak megbarátkozni, vagy eleve nem rendelkeztek hasonló igyekezetekkel. Ezért a diktatúra keményvonalas politikája révén, az ilyen emberek egész életüket kényszerpályán töltötték, eközben jó, ha azért bizonyos mértékben és megfelelı irányba befolyásolni tudták. Így nem váltak teljesen a hatalom kiszolgáltatottjaivá, ami gyakran megesett még azokkal is, akik elvhőségük vagy annak elképzelése révén megalkuvást kötöttek vele és napszámosukká kötelezték magukat egy életre, mi több kaméleon módjára változtatták véleményüket, olykor még nevüket is, ha az érdekük úgy kívánta. Mert voltak ilyenek, akik ma, hogy feledtetni tudják a múltban elkövetett hibáikat és bőneiket, még nagyobb igyekezettel tolják a rendszerváltozás szekerét. Mert bizonyos fordulatok révén szembe kellett nézniük olyan dolgokkal, amelyek nem mindig voltak kellemesek a léleknek, rajtuk sokszor a pia, narkó sem nagyon tudott segíteni, hogy lelkileg egyensúlyba kerüljenek önmagukkal. Ez a jobbik esett, mert végül valamit mégis beláttak, ha nem mást a saját képességeik határait vagy a kilátástalan jövıt, amely elıtt tehetetlenül vergıdtek. Ám akadtak olyanok is, akik macska módjára, talpra estek, mintha mi sem történt volna. De ne mélyedjünk tovább ebbe az eléggé kényes kérdésbe, mert nem mindenki számára kellemes visszaemlékezni a múlt minden mozzanatára. Inkább szóljunk még néhány szót azokról az esetekrıl, amely a kiskereskedelmi és a közétkeztetési hálózat szétválását megelızte, amelyek nem egészen átlagos jellegő pillanatoknak: munkafelvétel, elbocsátás, szabadságolás, stb., parancsoknak számítottak. Ilyen rendelet volt Kerényi Gyula mőszaki ellenıri beosztásba való felvétele, ami bizonyosan nem baráti gesztus eredménye, hanem a vállalat építkezésével kapcsolatos, ahol már kevésnek bizonyult egyes személyek, köztük az építészeti mérnök, az igazgató szakértelme és felelıssége, ezért komolyabb ténymegállapításokra volt szükség a hibák elkövetésének megelızésére. E. V. Kvák az ingatlan fejlesztések folyamán, ahol az építkezések mőszaki megoldásokat igényeltek, szerette a váratlan meglepetéseket nem okozó kivitelezést, ami azt jelentette, hogy mindig ragaszkodott a mérnöki elképzelések pontos mőszaki számításokkal való alátámasztásához és az ellenırzést a lehetı legmegbízhatóbb személyre, bízta. Így, vagy hasonló ok ürügyén került Spiegel Ignác mellé mőszaki ellenırként Kerényi Gyula, aki a késıbbiek folyamán építésze lesz a vállalatnak. Személyével kapcsolatosan, csakis ilyen hozzáállásnak volt köszönhetı, hogy az egész vezetıi tevékenysége folyamán, akár az új építkezések, akár a régi ingatlanok felújítása során elkerülte a szerencsétlenség, és már eleve egy ilyen tényezı komoly emberi és vezetıi sikernek könyvelhetı el, ami leginkább szellemi éberségébıl és felelısségébıl fakadt. 9

10 Kvák Emil egész életében tanult, egyrészt a kihívások, amelyre vállalkozott, ezt követelték tıle, másrészt a megismerés iránti belsı vágya ösztökélték erre, amire másokat is ösztönzött, és buzdított. Szerette az ifjúságot, mert bennük nagyobb lendületet látott. Így mozgósította maga körül az életet szebb és magasabb teljesítményre. Ebben egyedüli fegyvere a rábeszélés és a meggyızés fegyverét tartotta a legemberibbnek. Nem szerette és a szó szoros értelmében utálta az erıszakot, erre tanította a beosztottait is. És ez nem valami, halála utáni pátosz, hanem szent igaz, amit ma élı beosztottjai is bizonyíthatnak, akik legtöbbjei egyaránt, mint embert és vezetıt szerették és tisztelték. Szeretett elbeszélgetni az emberekkel: a legalacsonyabb beosztásútól a legmagasabbakig. Viszont kerülte a felesleges szószátyárságot, ezért ha mondjuk behívatott valakit a szobájába, csak akkor kínálta hellyel, ültette le, ha hosszabb szakmai díszkurzusról volt szó, de egy - egy ünnep alkalmával, a közelebbi munkatársaival szívesen felhajtott egy pohárkával, elbeszélgetett az élet dolgairól, hogy enyhítse maga körül a feszültséget, és megnyerje a bizalmukat, mert aki munkaközösség vezetésére vállalkozik, erre is szőksége van. Ebben az évben az okmányok mélyebb tanulmányozására csak azért vállalkoztam, mert kíváncsi voltam, hogy azokból mennyire tőnik ki egy olyan fontos gazdaságpolitikai határozat végrehajtása, mint amely elıtt néhány nappal a Beregszászi kereskedelmi Vállalat állt. Ezért Slésinger E. tanfolyamra való küldését csak annyiban találjuk érdekesnek, hogy ı ekkor a Nyírfakávézó pincére, amit annak bizonyítékaként hoztunk fel, hogy létezett ilyen vállalat a Gyermek Áru üzlet pincehelyiségében, ahol a kezdettıl fogva több érdekes és tehetséges szakember: pincér, cukrász, bárpultos dolgozott vagy sajátította el a szakma csínja bínját. Utólag, ha nem is egészen pontosan, de nyilvánvalóvá vált, hogy a kávézót valamikor az 1960 as évek elején nyitották meg, amely igencsak fontos eseménye lett a városnak. A szétválás nagy pillanatai Bármely kiskereskedelemi egység, vállalat, egy bizonyos fejlıdési szint után befektetések és újítások, azaz ráfordítások nélkül, vagy azokkal csak rövidebb távon valósítható meg, mert egy idı után az üzletek a folyamatos erkölcsi és anyagi elöregedésük révén elvesztik varázsukat, vonzási tulajdonságukat. Ez a jelenség bekövetkezhet, még a szocialista áruhiányos kereskedés feltételei mellett is, ami már egyszerő közgazdasági, kereskedıi fogásokkal, újabbnál újabb kiszolgálási formák bevezetésével, és az üzletek területének növelésével egy idı után már egyre nehezebben oldhatók meg. De ettıl függetlenül vannak olyan gazdálkodási fogások, amelyek révén tovább fokozhatók a több irányú tevékenységet betöltı kereskedelmi vállalatok hatékonysága. Az alábbiakban erre szeretnék kitérni. A háború után a ezer lélekszámú Beregszászban, a gyér kiskereskedelmi hálózatot és az akkor meglévı vendéglátó ipari egységeket, egy közös vállalatba egyesítették. Közgazdasági nyelven úgy is lehetne mondani, hogy tıkeösszpontosítást hajtottak végre, a vezetés hatékony kihasználásának érdekében. Ebben a formában a Beregszászi Városi kereskedelmi, hol Vegyeskereskedelmi vállalatként több mint két évtizedig együtt fejlıdött. Ez az erısen központosított állapot azonban, egy bizonyos fejlıdési idıszak után szigorúan behatárolta, akár úgy is kifejezhetném magamat, hogy gúzsba kötötte az egyesített vállalatot, további fejlıdését szerteágazóan akadályozta. Sok víznek kellett lefolynia a Tiszán, amíg erre a Szovjetunióban, húsz év múltán (a II. Világháborút követıen) felfigyeltek. Ezért ezt az Ukrán Kereskedelmi Minisztériumban és a Megyei Kereskedelmi Igazgatóság 1967.május 22 ikén kelt 100 sz. parancsa rendelete értelmében úgy határoztak, 10

11 hogy a városi kereskedelmet Beregszászban, amelyben benne foglaltatott korábban a vendéglátó - ipari hálózat is, hogy az egyiknek meghagyva a másiknak pedig teljes jogi önállóságot biztosítva kettéosztják: városi kereskedelemi vállalatra és közétkeztetési kombinátra. A fenti határozatból kiindulva és a Beregszászi Városi Kereskedelem július 1 én kelt 39. sz. belsı határozata értelmében átvezérelnek 13 közepes szintő vezetıt, köztük: M. I. Szavkó közgazdászt, L. V. Dörda konyhai elıadót, Szappanos Rozália könyvelıt, Ny. Sz. Filonová pénzügyi csoportvezetıt, T. A. Bazsová fıkönyvelıt, N. Gr. Stern számviteli csoportvezetıt, A. N. Dembiczkájá fıkönyvelıt, Hoch Klári könyvelıt, és I. M. Kocsetková közgazdasági csoportvezetıt, aki a tervezési (közgazdasági) osztály szerepét tölti be. Mivel ı katonatiszt feleség, és férje rövidesen új megbízatást kap, ezért rövidesen követi ıt, és a megüresedett tervezési osztály vezetıi székében Hoch Klári könyvelı lesz az utóda, aki Izraelbe való végleges elutazása okán szintén nem sokáig melegíti ezt a helyet. Itt szeretném megjegyezni, hogy az 1950 es évek vége és az 1970 es évek eleje volt az a periódus, amikor a helyi közepes szakemberek a legtevékenyebben követelték maguknak a helyet a vezetésben. Bár a vége jócskán kicsúszik az 1967 es évbıl, de mégis érdemesnek tartottam megjegyezni ezt a véleményemet. Igaz, ehhez nem egészen megalapozottan hozzájárultak azok a közgazdasági fejlesztések, amelyek Beregszászban történtek. De hadd folytassam a kereskedelemmel. Bár Ny. Sz. Filonová fıkönyvelı korábban férjhez ment Babják?, de annak nevét hivatalosan nem vette fel. Így leánykori nevét megtartotta egész életén át. A másik érdekesség, amit tapasztalni lehetett, hogy lágy és halk szavú vezetıként könnyen megbirkózott feladataival és ellentétben N. Gr. Stern - el, aki felvette ugyan férje nevét, és inkább határozott hangúnak nevezném, aki merészen kiáll a véleményéért, egy osztályon dolgoztak, de mind kettıjük intelligenciája soha nem engedte, hogy elszabadult lovakon száguldozzanak. A másik pedig az, hogy egyikük sem tanult meg magyarul, bár beosztottjaik java része magyar ajkú volt. A fennemlített személyeken kívül még átirányításra került a Mezıgazdasági részleg 7 dolgozója: Belián Mihály részlegvezetı, I. A. Regykó állatorvos, valamint Nagy Zoltán, Kiss Béla, Bakó András gondozók. Átadásra került az autógarázs egy része Román Vlagyimir vezetésével. Mivel ı a továbbiakban a Szovjet Hadsereg és Flotta Önkéntes Társadalmi Szervezetének (DOSZÁF) helyi vezetıje lesz, így ıt ebben a beosztásban majd Jakubovics Gábor követi, de ı sem vonul innét nyugdíjba, mert a cukrászszakma sokkal jobban érdekli, mivel Izraelbe való végleges kiutazásra készülnek. Ezért ennek érdekében feladja a vezetıi állását és késıbb a készülıdést tett is követi, egész családjukkal elhagyják Beregszászt. Továbbá átvezéreltek még 287 hálózati dolgozót, közöttük Raizman Anikó a göngyöleg raktár könyvelıjét, Fekete Géza áruszak - ismerıt, valamint 285 éttermi és étkezdei dolgozót: pincért, büfést, takarítót, mosogatót, szakácsot, mozgóárust, stb. és néhány alárendelt vállalati igazgatót. Név szerint nem soroljuk, de a késıbbiekben egyikük - másikuk nevével, amennyiben érintettek lesznek bizonyos folyamatokban, megismerkedünk A Beregszászi Városi Kereskedelem megosztásával kapcsolatos határozat igazi jelentıségét, és hatékonyságát a további pozitív változások szempontjából, még rosszakarat 11

12 mellet is nehéz lenne alul értékelni. És hogy ne így értékelje ezt a mind a két fél, azaz vállalat számára nagyszerő változásokat, hozó döntést, amelynek eleinte bizonyosan E. V. Kvák, mint igazgató aligha örült, de feladatai a jövıt illetıen kissé leegyszerősödtek. Ugyanis nem kétséges, hogy az elmúlt 10 év alatt rengeteg energiát fektetett mind a két ágazat fejlesztésébe, így egyáltalán nem feltőnı, ha mind a két hálózat a szívéhez nıtt. Mert ha az igazgató nem is volt szülötte a városnak, amit tett, azt nagy bizonyossággal lehet állítani, hogy szívvel lélekkel, jó kedélyében, tehát odaadással tette, végezte, amiért környezete hamar befogadta, megkedvelték: Errıl számtalan esett, mosolyogtató történet tanúskodik. A fent említett határozat értelmében a közétkeztetési kombinát részére átadásra kerültek nemcsak a már mőködésben lévı vendéglátó ipari egységek, de a már épülıben lévı és a befejezés szakaszához közeledı Fehér Kı és Fácán Csárda éttermek is. Az újonnan alakult közétkeztetési kombinát igazgatói székébe rögtön Mihail Szemjonovics Ljaskó került, aki ezt megelızıen a járási fogyasztási szövetkezetnél dolgozott különbözı vezetıi beosztásokban. Innét hozta magával igazgatóhelyettesnek Andrej Kosztákot, aki kitartóan szolgálta a vállalatot. A vezetıség többi tagja szinte egy az egyben már adott volt, mint ahogyan a mőszaki bázis nagy része is köztük a konyhák, büfék, kocsmák, ellátását végzı lerakat is, amely eléggé elhanyagolt állapotban töltötte be szerepét az akkori Lenin utcán egy egészen kicsi, és rosszul mőködı mélyhőtı kamrával, amelyben csak átmenetileg lehetett tárolni a gyorsan romlandó élelmiszereket még téli idıben is. Ebbıl adódóan, amíg át nem költöztek végleges helyükre a mai Bocskai utcába, a továbbiakban akadt a vállalatnak gondja az egészségügyi hatósági szervekkel bıven. Azonban a régi a tejüzem helyén, amelyet saját igényük szerint átalakítottak, átmenetileg megszőntek az e fajta gondok. A tejüzemet pedig egy rossz határozat értelmében jogosan kipenderítették a város külterületére, de a vasútvonalon túlra és tıle messzebb, hogy a kenyérgyárral együtt nap, mint nap megküzdjenek gyorsan romlandó termékeik szállítása közben a rendszeres sorompó lezárásokkal, miközben a fuvarvállat a legelemibb eszközét tudta csak biztosítani az áruszállításnak: a gépkocsiba való be és kirakodást, és magát a szállítást. Szomorú volt nézni, ahogyan a vasút, élvezve felsıbbrendő helyzetét, ahogyan kiszolgáltatta ezeket, a vállalatokat és vele együtt az egész város lakóit. Ezzel szemben nem volt vezetıje, aki ezt a gondot véglegesen meg tudta volna oldani hosszú távon, mert mindössze ezzel kapcsolatosan csak a szólapátolás folyt, de az, magas szinten. A vendéglátó ipari vállalat átadásáról, és néhány hozzá kötıdı mozzanatról, bár nem nagyon tartozik a történethez, azért érdemes néhány szót ejteni, különösen az éttermek a beindítása elıtti, és az azt követı idıszakról, mert azok a késıbbiek folyamán igen fontos turisztikai és vendéglátó-ipari egységeivé váltak a vidéknek. Az elızményekrıl csak röviden annyit, hogy mind a két étterem megtervezésének ötlete, és az építkezések irányítása E. V. Kvákhoz, és az akkoriban az egész Unióban felkapott és élénken tevékenykedı Homoki József építészhez főzıdött. Homoki József építész, aki leginkább feleségével együtt dolgozott, mint a legtöbb mővész érdekes sajátosságú szakembernek számított Beregszászban, akire hamar felfigyeltek Kijevben, Moszkvában, és Leningrádban egyaránt. Ezért számára rövid idın belül szőknek bizonyultak a város és az Únió adta lehetıségek. Viszont Homoki József és felesége munkájához más beregszászi intézmények és egységek építészeti feladatainak megoldása is főzıdnek, köztük a volt Nyírfakávézó és nem utolsó sorban a Járási Mővelıdési Központ, amelyet Medveczki Miklós festımővésszel végezték közösen. Az épület homlokzatát Iván és Larissza Brovdi fémbıl vert dombormőve díszíti, amely a háború után Beregszászi Városi Kereskedelemi Vállalat árulerakataként mőködött, és ezt megelızıen pedig a zsidó hitközség egyik temploma volt. A Nyírfakávézóról még annyit, hogy az a Hısök terén, a Gyermekáruház pincehelyiségeiben mőködött, és az 1960 as évek végén és elején, a vidék fiataljainak 12

Szállodákról általában

Szállodákról általában Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja.

Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. Böröcz Zsófi vagyok, a Bogyiszlói Hagyományırzı Egyesület tagja. A családunkban több, a falu által is elismert táncos volt. Az elsı az üknagymamám testvére, Szente Béniné Bárdos Zsófi nénasszony, aki szerepel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Készült: Dömös Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. április 26-án megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl

Jegyzıkönyv. Készült: Dömös Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. április 26-án megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl Jegyzıkönyv Készült: Dömös Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. április 26-án megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Csonka József Dr. Pálinkási

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása

A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i. nyílt ülésérıl

Jegyzıkönyv. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i. nyílt ülésérıl Jegyzıkönyv Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2013. november 28-i nyílt ülésérıl Tartalomjegyzék 134/2013. (XI. 28.) Kt. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı-testülete 4.o. 2013. október

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

7 éves 2 1. 9 éves 12 1. 11 éves 2 1. 13 éves 1 7. 15 éves 0 9. Ifjúsági 5 8

7 éves 2 1. 9 éves 12 1. 11 éves 2 1. 13 éves 1 7. 15 éves 0 9. Ifjúsági 5 8 2013_02_23_Focigala_beszamolo Beszámoló az I. Kiskunlacházi Focigáláról, a Kun László Kupáról 2013. február 23. Egy nappal a Focigála után bizonyossággal kijelenthetjük, érdemes volt az eseményt megrendezni.

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emelet 206-os szoba

JEGYZİKÖNYV. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal (Veszprém, Óváros tér 9.) II. emelet 206-os szoba JEGYZİKÖNYV Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének Tulajdonosi Bizottságának, 2014. május 29-én 7.30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyilvános ülésérıl Az ülés helye: Polgármesteri

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. április 27-én, 16,00 órakor tartott nyílt ülésén. Rendelet száma Tárgya 5/2010. (IV. 28.) Az önkormányzat 2009.

Részletesebben

Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán

Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán Romológiai ismeretek kisebbségi mentálhigiéné 1 címő tantárgy bevezetésének tapasztalatai a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fıiskolai Karán a 2004/2005-ös tanévben *Dr. Mészáros Judit,**Szabóné Kármán

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M PÁLYÁZAT AZ ÁDÁM JENİ ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİI MUNKAKÖRÉRE KÉSZÍTETTE: REGİSNÉ NYIRİ ILDIKÓ SZIGETSZENTMIKLÓS 2013. MÁJUS 24. 1 VEZETİI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉS Tíz

Részletesebben

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését?

Jegyzıkönyv. Novák Lajos polgármester megkérdezi, hogy kik vállalják a jegyzıkönyv hitelesítését? Jegyzıkönyv Készült 2009. március 25-én megtartott munkaterv szerinti rendes ülésérıl Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester ifj. Paulusz József Cseh János Veres-Herédi Eszter

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület)

Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) Szabó Júlia-Vízy Zsolt: A szaktanácsadói munka tapasztalatai a képesség- készségfejlesztés területén (Földünk és környezetünk mőveltségterület) 1. Bevezetés (2. rész) A Budapesti Nevelı c. folyóirat 2007.

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19.

J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19. J E G Y Z İ K Ö N Y V BAK, SÁRHIDA ÉS ZALATÁRNOK KÖZSÉGEK ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELİ-TESTÜLETEI EGYÜTTES ÜLÉSÉRİL 2010. JANUÁR 18. RENDELETEK SZÁMA: 1/2010. (I. 19.), 2/2010. (I. 19.) HATÁROZATOK SZÁMA: 1,

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. november 24-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. november 24-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. november 24-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Kiss Miklós polgármester Bársony János alpolgármester Mayer

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.)

BESZÁMOLÓ. a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.) BESZÁMOLÓ a 153. WP.29 ülésrıl (Genf 2011. március 8-11.) A korábbi gyakorlatot követve az ülés adminisztratív-szakmai részérıl (EGB és GTR elıírások módosításai, új elıírások kezdeményezése, stb.) Deák

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl 562-4/2014. J E G Y Z İ K Ö N Y V Az ülésen jelen vannak: Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottsága 2014. február 12. napján tartott ülésérıl

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Salgóbányai Ifjúsági tábor 2012. évi működéséről

TÁJÉKOZTATÓ a Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Salgóbányai Ifjúsági tábor 2012. évi működéséről Székhely: H-2740 Abony, Kossuth tér 1. Telephely: H-2740 Abony, Vasút út 15. Tel./Fax: (53) 562-070 Adószám: 20244075-2-13 E-mail: abokom@pr.hu Pest Megyei Cégbíróság Cg.: 13-09-118514 Az előterjesztés

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján az Atlasz Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére,

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

Családok helyzete 2007

Családok helyzete 2007 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 1 5 6 Családok helyzete 2007 02 2 SORSZÁM 1 2 3 4 BLOKKSZÁM 0 2 5 6 A HÁZTARTÁSFİ KIVÁLASZTÁSA: A háztartásfı a legidısebb 18-62 év közötti (1987-1943 között született) férfi.

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága I/3/42/2010. Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága ülésérıl 2010. december 14. Az ülésen

Részletesebben

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka.

Régebben vidéken éltem, de ott nem volt munka. 1. Esettanulmány: Magda története Én csak egy vagyok azokból a milliókból, akik a sportszergyáraknak dolgoznak. 20 éves vagyok. A gyárban híres sportszergyártók számára készítünk ruhákat. Régebben vidéken

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v. Jelen vannak: Lehota Vilmos polgármester. Erdélyi Zsolt, Fodor Béla, Lehoczki Zoltán, Szegedi Csaba, Tóth József, Tóth Sándor,

J e g y z ı k ö n y v. Jelen vannak: Lehota Vilmos polgármester. Erdélyi Zsolt, Fodor Béla, Lehoczki Zoltán, Szegedi Csaba, Tóth József, Tóth Sándor, J e g y z ı k ö n y v Készült Gomba Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 2007. június 28.-án 17 órai kezdettel megtartott n y i l v á n o s ülésérıl. Jelen vannak: Lehota Vilmos polgármester Tasi

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27.

Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése 2009. március 27. Marczaliné Németh Erika /intézményvezetı, Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat/ elıadása: Kistérségi Gyermekvédelmi Tanácskozás Kapoly gyermekvédelmi tájékoztatók összegzı értékelése

Részletesebben

Közlekedési kedvezmények iránti kérelem

Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Elızmény száma: Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Név: (Nıknél leánykori név is!) Születési helye: Születési idı: év hó nap Bejelentett lakóhelye: Tartózkodási helye: utca házszám em. ajtó helység

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett

56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett 1 / 7 2010.11.08. 14:25 Kisalföld, www.kisalfold.hu Minden jog fenntartva. 56-os menekültek: `ez a legjobb bevándorló csoport, amely valaha az USA-ba érkezett SZEGHALMI BALÁZS 2010.11.08. 04:07 Hegyeshalomtól

Részletesebben

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv

I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv I-1/9-10/2012. ikt. sz. Jegyzıkönyv Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2012. december 10.-én megtartott Oktatási- Közmővelıdési- Sport és Ügyrendi Bizottság rendkívüli nyílt

Részletesebben

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások

Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások Az alkoholtartalom-növelésre, az édesítésre, a savtartalom-növelésre és a savtompításra vonatkozó új Európai Uniós elıírások A közös borpiaci szabályozás második ütemében, 2009. augusztus 1-tıl léptek

Részletesebben

LEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK

LEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK Kizárólag Ingatlanértékesítıknek szóló tanulmány! 3 LEGFÉLTETTEBB INGATLANOS TITOK - avagy mit tegyél, hogy hamarosan a legjobb ingatlanosok között találd magad? - Milyen szabályokat érdemes betartanod,

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Medgyesbodzás Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. januárén 27-én 11 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Medgyesbodzás Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. januárén 27-én 11 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérıl. Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 5663 Medgyesbodzás, Széchenyi u. 38. Telefon 68/425-000 Fax: 68/526-331 2/2010 JEGYZİKÖNYV Készült: Medgyesbodzás Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 2010.

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 15555/2007. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2010. július 8. (csütörtök) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2010. július 8. (csütörtök) napjára 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme

JEGYZİKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Alagsori terme JEGYZİKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselı-testület 2008. április 29. napján 14.00 órakor megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester,

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Kedves házasulandó pár!

Kedves házasulandó pár! Kedves házasulandó pár! Köszönjük, hogy életük egyik legfontosabb döntése előtt mint lehetséges helyszínként érdeklődnek Éttermünk iránt. Reméljük, hogy ajánlatunk elnyeri tetszésüket, és mi lehetünk azok,

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2014.

Közhasznúsági melléklet 2014. Adószám: Törvényszék: Bejegyzı határozat száma: Nyilvántartási szám: 19700557-1-42 01 Fıvárosi Törvényszék 12 PK 64414 /1990/36 01/03/001178 1075 Budapest, Wesselényi utca 44 2014. Oldal: 2 1. Tárgyévben

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata

ALAPTANÍTÁSOK. A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata ALAPTANÍTÁSOK A Szent Szellem ajándékai Ihletettségi ajándékok 2. Nyelvek magyarázata 1Korinthus 14:27-29 Ha valaki nyelveken szól, kettı vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

1 2 3 4 Nyirád Község Önkormányzatának GAZDASÁGI PROGRAMJA (vitaanyag) 2010-2014 5 Gazdasági program 1. Történelmi áttekintés A falu nevét a helyi hagyomány a nyírerdıktıl származtatja, de más források

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-13/2000. J E G Y Z İ K Ö N Y V

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-13/2000. J E G Y Z İ K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.sz. I. 210-13/2000. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2000. október 19-én Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hivatalos

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete. nyilvános ülésérıl. 2009. március 10. (1. ülés)

JEGYZİKÖNYV. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete. nyilvános ülésérıl. 2009. március 10. (1. ülés) Ügyszám: 26-6/2009. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete nyilvános ülésérıl 2009. március 10. Nyirád 2009 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község Önkormányzatának

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 201-2/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V

Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 201-2/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 201-2/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: 2010. február 18-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. nyilvános, rendkívüli ülésérıl. 2009. július 2.

JEGYZİKÖNYV. nyilvános, rendkívüli ülésérıl. 2009. július 2. Ügyszám: 26-14/2009. JEGYZİKÖNYV Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének nyilvános, rendkívüli ülésérıl 2009. július 2. Nyirád 2009. 1 Jegyzıkönyv Készült: Az ülés helye: Nyirád Község Önkormányzata

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Ügyszámunk: 14452/2013. Iktatószámunk: 80384/2013. Ügyintézınk: Marcsek Balázs Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 15/2007 (X. 16.) számú rendelete a helyi közút- és közmőépítésekrıl

Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 15/2007 (X. 16.) számú rendelete a helyi közút- és közmőépítésekrıl Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete 15/2007 (X. 16.) számú rendelete a helyi közút- és közmőépítésekrıl Pátka Község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u. 2. Társas Irodaházban lévő albetétekről

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u. 2. Társas Irodaházban lévő albetétekről INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u.. Társas Irodaházban lévő albetétekről Készítette: Hold-Ing 13. Kft Készült: 10 példányban Veszprém, 009.08.13. .0 Tartalomjegyzék 1.0.0 3.0 Címlap

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

Mozgássérült Passió 2010

Mozgássérült Passió 2010 Mozgássérült Passió 2010 1. Bevezetı zene 2. Barabás Gyorsan jön a színre az oltár környékérıl Barabás Laci: Szabadon engedtek, engem, a lázadót!? İt, pedig keresztre feszítették! İt, aki semmi rosszat

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen

EURÓPAI PARLAMENT. Plenárisülés-dokumentum 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY. a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen EURÓPAI PARLAMENT 2004 Plenárisülés-dokumentum 2009 1.9.2008 B6-0413/2008 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követıen az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése

Részletesebben

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Főszerpaprika Kutató-Fejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa 1. 2009. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS TARTALMA: 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ 2. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA 3. VAGYONFELHASZNÁLÁSSAL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben