ÁTTEKINTÉS Pap László, Imre Sándor Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban 2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁTTEKINTÉS Pap László, Imre Sándor Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban 2"

Átírás

1 A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület folyóirata Tartalom BEKÖSZÖNTÔ 1 ÁTTEKINTÉS Pap László, Imre Sándor Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban 2 Sipos Attila, Jereb László Kommunikációs hálózatok modellezése és tervezése a gyakorlatban 6 Vida Rolland, Cinkler Tibor Hálózati helyzetkép 13 Takács György Helymeghatározás mobiltelefonnal és mobil hálózattal 20 KUTATÁS Czirkos Zoltán, Hosszú Gábor Peer-to-peer alapú betörésérzékelés 29 TÁRSADALOM Gál András, Kis Gergely Helyzetkép a magyarországi szélessávú infrastruktúráról 37 Széger Katalin E-learning és az online citoyen 43 KÖNYV Sipos László Magyar Örökség Laudációk könyve Teller Ede: Üzenetek egy marslakótól 50 M-kormányzat, M-demokrácia 51 Védnökök SALLAI GYULA a HTE elnöke és DETREKÔI ÁKOS az NHIT elnöke BARTOLITS ISTVÁN BÁRSONY ISTVÁN BUTTYÁN LEVENTE GYÔRI ERZSÉBET Fôszerkesztô SZABÓ CSABA ATTILA Szerkesztôbizottság Elnök: ZOMBORY LÁSZLÓ IMRE SÁNDOR KÁNTOR CSABA LOIS LÁSZLÓ NÉMETH GÉZA PAKSY GÉZA PRAZSÁK GERGÔ TÉTÉNYI ISTVÁN VESZELY GYULA VONDERVISZT LAJOS

2 Beköszöntô és kiadónk küldetésének tartja, hogy rendszeresen bemutassuk egy-egy Szerkesztôbizottságunk szakterület helyzetét és fejlôdésének irányait, lehetôleg olvasóink minél szélesebb köre számára érthetô és élvezhetô módon. Ennek megfelelôen jelen számunk elsô részében négy áttekintô cikket ajánlunk olvasóink figyelmébe. Pap László és Imre Sándor (Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék) cikke a napjaink és a közeljövô közcélú mobil távközlô rendszereinek hatékonyságát alapvetôen befolyásoló interferencia-jelenségekkel foglalkozik és áttekinti azokat a megoldásokat, amelyek segítségével jelentôsen csökkenthetô az interferencia hatása, s ezáltal olcsóbb és jobb minôségû szolgáltatásokat kínáló rendszereket építhetünk. Sipos Attila és Jereb László (Magyar Telekom PKI és BME Nyugat-Magyarországi Egyetem) felvázolják a hálózattervezés és analízis ma jellegzetes gyakorlati kérdéseit és bemutatják azt a többrétegû hálózatmodellezési megoldást, amely az elmúlt években eredményesen volt felhasználható a Magyar Telekom széleskörû tervezési tevékenységében. Vida Rolland és Cinkler Tibor (BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) cikke áttekintést ad a hozzáférési- és gerinchálózatokban használt hálózati technológiák fejlôdési mérföldköveirôl és rámutat a hálózatok menedzselésének és vezérlésének kérdéseire is, amelyeknél egyre fontosabbá válik az a törekvés, hogy a hálózati struktúra heterogenitását a szolgáltatások szempontjából elrejtsük a felhasználók elôl. Takács György (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar) összefoglalja és értékeli a mobil hálózatokban alkalmazható helymeghatározó módszereket, ismerteti a szabványosítás eredményeit, áttekinti a bevezetett helymeghatározási megoldások és szolgáltatások jellemzôit. Számunk második részében a kettôs arculatunk másik oldalát mutatjuk be Czirkos Zoltán és Hosszú Gábor (BME Elektronikus Eszközök Tanszék) új kutatási eredményeket bemutató cikkével. A szerzôk egy új hálózati biztonsági eljárást mutatnak be, amelynél a mûködés során a módszert megvalósító szoftveregyedek a hálózaton egy egyenrangú (Peer-to-Peer) felépítésû alkalmazási szintû hálózatot hoznak létre, amelyen megosztják egymás között az általuk érzékelt betörési kísérletek adatait. Lapunk idôrôl idôre szívesen ad helyet az infokommunikáció határterületi témáival foglalkozó, társadalmi vagy gazdasági vonatkozásait tárgyaló közleményeknek, mivel úgy gondoljuk, hogy ezeket is érdeklôdéssel fogadják olvasóink. Jelen számunk harmadik részében két ilyen jellegû cikket adunk közre. Gál András és Kis Gergely (GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.) cikke az internetezést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat lehetôvé tevô infrastruktúrával foglalkozik, amelyet minden településre el kell valamilyen módon juttatni és ennek segítése, ösztönzése kormányzati feladat. Ez az írás feltárja az állami ösztönzés lehetséges módjait, azok gazdasági vetületeit, felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás koncepcionális átgondolására a szélessávú infrastruktúra-fejlesztések kapcsán. Széger Katalin (Kurt Lewin Alapítvány) az e-learninggel foglalkozik, amelyet valamilyen szinten sokan ismernek és esetleg használnak is, azonban ahhoz, hogy valóban beválthassa a hozzá fûzött reményeket, szemléletváltásra is szükség van. E cikk tárgya az e-learning (web 1.0 és 2.0 alapú) tanítási-tanulási folyamat társadalmi vonatkozásai: az új módszertan és munkaforma hatása a demokráciára, az állampolgári kultúrára, az esélyegyenlôségre, valamint az élethosszig tartó tanulást biztosító kulcskompetenciákra. Számunkban helyet kaptak még Sipos László könyvajánlói, amelyek három, a közelmúltban megjelent érdekes, lapunk olvasóközönsége körében is bízvást érdeklôdésre számot tartó kiadványra hívják fel a figyelmet. A szóbanforgó könyvek: Magyar Örökség Laudációk könyve ; Teller Ede Üzenetek egy marslakótól; M-kormányzat, M-demokrácia. Zombory László a Szerkesztôbizottság elnöke Szabó Csaba Attila fôszerkesztô LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8 1

3 ÁTTEKINTÉS Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban PAP LÁSZLÓ, IMRE SÁNDOR Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék {pap, Kulcsszavak: interferencia, spektrális hatékonyság, szektorizálás, adaptív antennák Napjaink és a közeljövô közcélú mobil távközlô rendszereinek hatékonyságát alapvetôen befolyásolja a felhasználók jeleinek keveredése, amit interferenciának nevez a szakirodalom. Cikkünkben áttekintjük azokat a megoldásokat, amelyek segítségével jelentôsen csökkenthetô az interferencia hatása, s ezáltal olcsóbb és jobb minôségû szolgáltatásokat kínáló rendszereket építhetünk. 1. Bevezetés, alapfogalmak Ahhoz, hogy megértsük az interferenciacsökkentô módszerek lényegét, ismernünk kell a rádiós vétel alapelvét, illetve a rendszerek minôsítésére szolgáló mennyiséget, a spektrális hatékonyságot. A rádiós vétel alapelve A vevôantennára a rádiócsatorna által módosított adójel kerül, mely számos hatás eredményeképpen jön létre. A vevô az antenna jelébôl megpróbálja helyreállítani az adójelben lévô eredeti modulációs tartalmat. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha az eredô vett jelben elegendôen nagy a hasznos adójel szintje. Az elegendô itt azt jelenti, hogy minden vevôre definiálhatjuk: mekkora szintû jelre van szüksége a sikeres detektáláshoz, illetve, hogy mekkora lehet a vett jelben található hasznos adójel és egyéb zavaró jelek teljesítményaránya. Spektrális hatékonyság Korántsem közömbös, hogy egy felhasználó információjának továbbításához a szolgáltatónak mekkora sávszélességre van szüksége, a frekvenciasáv használatáért ugyanis fizetni kell. Annak mérésére, hogy egy adott rendszer mennyire takarékoskodik a sávszélességgel egy alkalmas mennyiséget vezettek be, ez az úgynevezett spektrális hatékonyság. Definíció szerint ez vezetéknélküli rendszerekben az egy cellában egységnyi frekvencián átvihetô hasznos információ mennyisége. Mértéke a bit/s/hz/cella. Egy adott rendszer spektrális hatékonyságát számos tényezô együttesen határozza meg, például a választott modulációs technika (azaz, hogy miként alakítjuk át a digitális információt az antennán kisugárzandó elektromágneses jellé), az alkalmazott többszörös hozzáférés módja, illetve rádiócsatornába érkezô, más felhasználóktól származó interferáló jelek szintje. 2. Az interferenciák típusai A többszörös hozzáférési eljárások célja az, hogy az egyidôben mûködô különbözô felhasználók jeleit elválassza egymástól a rádiócsatornában. Amennyiben ez nem sikerül tökéletesen, akkor a felhasználók jelei zavarni fogják egymást. A gyakorlatban alapvetôen kétféle interferenciát különböztetünk meg Szomszédcsatornás interferencia Az 1. ábrán látható rendszerben a jobb oldali A adóantennáról szeretnénk eljutatni hasznos a jelünket a mobilkészülékbe. A hasznos jelhez a rádiócsatornában zaj és interferáló jel adódik, azaz példánkban a zaj mellett számolnunk kell három további felhasználó jelével is, akik közül a B és C jelû a saját adóban használttól eltérô frekvenciájú jeleket küld a rádiócsatornába. Feltételezzük tehát, hogy most a jeleket a frekvenciatartományban választjuk el egymástól, azaz frekvenciaosztásos többszörös hozzáférést alkalmazunk (FDMA, a mobilrendszerek egyik leggyakoribb megoldása). A felhasználók elvileg így nem zavarják egymást, a valóságban azonban a felhasználók jeleit a frekvenciatartományban sosem lehet tökéletesen elválasztani még úgynevezett védôsávok beiktatásával sem, ezért a B és C jelû adóból származó jelek teljesítményének egy kis hányada 1. ábra Az interferencia típusai Jelen cikkben elôször megvizsgáljuk az interferenciák típusait (2. szakasz), majd az interferenciaelnyomás klasszikus módszereivel foglalkozunk (3. szakasz), végül egyes újabb interferencia-elnyomási módszert mutatunk be a 4. szakaszban. 2 LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8

4 Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban bejut az A adó jelének a frekvenciasávjába. Ezt a jelenséget hívjuk szomszédcsatornás interferenciának, mivel a zavart a szomszédos frekvenciasávokból érkezô jelek okozzák. A szomszédcsatornás interferencia elleni védekezés egyik lehetséges módja az, hogy minden adó az antennán való kisugárzás elôtt a saját jelébôl a szomszédjai sávjába átnyúló komponenseket kiszûri. Mobilkörnyezetben ez sem ad tökéletes megoldást, mivel a Dopplerhatás miatt még ebben az esetben is létrejöhet frekvenciaeltolódás Azonos csatornás interferencia Az 1. ábrán a vizsgált területen egy negyedik (D jelû) felhasználó is mûködik, de az ugyanazt a frekvenciasávot használja, mint az A jelû adó. Ennek eredményeképpen a vevôbe jelentôs zavaró interferencia érkezik, hisz ez a jel közvetlenül összeütközik a hasznos jellel. Ezért is hívják ezt az interferencia típust azonos csatornás interferenciának. Mivel az azonos frekvenciasávban érkezô jel lényegesen nagyobb zavaró hatást gyakorol a hasznos jelre, mint a szomszédcsatornás interferencia, és jóval nehezebb is csökkenteni a hatását, ezért a következôkben az azonos csatornás interferencia elnyomásával fogunk foglalkozni A vevôbe jutó interferáló jelek szintcsökkentése Cellás struktúra A mobil távközlô rendszerekben a szükséges terület rádiós ellátása általában az úgynevezett cellás elvre épül, függetlenül attól, hogy földi vagy mûholdas rendszerrôl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az ellátandó területen bázisállomások hálózatát építjük ki. A bázisállomás egy adott környezetet lát el rádiófrekvenciás jelekkel ezt a területet cellának nevezünk. Minden bázisállomás csak néhány részsávot használ a teljes B sávszélességbôl. A bázisállomásokat vezetékes vagy mikrohullámú kapcsolat köti össze a kapcsoló központokkal. A mobil a hívás kezdeményezésekor a legkedvezôbb összeköttetést biztosító bázisállomással lép kapcsolatba, mely a rendszer többi elemét is felhasználva biztosítja a hívott féllel való összekapcsolást. A mobil mozgása során természetesen elôbb vagy utóbb annyira eltávolodik a bázisállomásától, hogy egy másik bázisállomással már kedvezôbb összeköttetést tud létesíteni. Ekkor a rendszer a mobilt átkapcsolja az új bázisállomásra. Ezt az átkapcsolási folyamatot hívja a szakirodalom hívásátadásnak, angolul handovernek. A cellák alakja természetesen nagyon eltérhet egymástól a különbözô domborzati és beépítettségi viszonyok miatt. Mivel ideális esetben egy bázisállomás kör alakú területet fed le (melynek épp a közepében áll), célszerûbb lenne köröket használni a szemléltetéshez. A körökkel azonban nem lehet hézagmentesen lefedni a síkot, ezért a szakirodalomban bevett szokás a cellás mobilrendszerek méhsejt-alakú cellákkal történô szemléltetése. Miután cellákra osztottuk a lefedési területet, kijelölünk egy szomszédos cellákból álló csoportot és ezen a csoporton belül minden cellához más részsávokat rendelünk. Ezt a cellacsoportot a szaknyelv klaszternek nevezi. Ha ilyen klaszterekkel fedjük le a síkot, akkor garantálható, hogy az azonos részsávokat használó cellák fix távolságra lesznek egymástól, ezáltal az azonos csatornás interferencia is adott szint alatt marad bármelyik cellában. 2. ábra A klaszterek szemléltetése 3. Az interferencia elnyomásának klasszikus módszerei Mint azt az elôzô szakaszban láthattuk, az interferencia fô forrása az azonos csatornás interferencia. A következôkben áttekintjük, miként lehet ennek hatását olyan szintre csökkenteni, amely mellett már mûködô rendszereket tudunk építeni. Az azonos csatornás interferencia csökkentésére kétféle lehetôség kínálkozik: a vevôbe jutó interferáló jelek szintjének a csökkentése és az interferáló adók által kisugárzott jel teljesítményének csökkentése. A következô két pontban mi is ezt a felosztást használjuk. A 2. ábrán hételemû klaszterekkel fedtük le a területet. A klaszterben minden cellának más az árnyékolása a használt frekvenciasávnak megfelelôen. Láthatjuk, hogy egy klaszteren belül minden cella más-más árnyékolású, ami arra utal, hogy a klaszter minden cellájában más részsáv-csoportot használunk, és egyébként tipikus, hogy az egy klaszterhez tartozó cellák e- gyüttesen a teljes rendelkezésre álló frekvenciasávot felhasználják. A teljes síkot hételemû klaszterekkel lefedve látható, hogy bármely két azonos árnyékolású cella több mint négy cellasugárnyi távolságra van egymástól. A klaszterek alkalmazása határozott elônyökkel jár. Mivel minden klaszterben a teljes B frekvenciasávot felhasználhatjuk, ezért annyiszorosára nô a lehetséges egyidejû hívások száma, ahány klasztert alakítottunk ki. Vegyük észre, hogy mindehhez nincs szükség a felhasznált frekvenciasáv növelésére. LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8 3

5 HÍRADÁSTECHNIKA Ahhoz, hogy a síkot hézagmentesen lefedhessük klaszterekkel, nem lehet tetszôleges számú cellából alkotott klasztereket használni. A klaszterek K cellaszámára az alábbi igen egyszerû összefüggés érvényes, ahol i és j nulla vagy pozitív egész szám lehet: K = i 2 + ij + j 2. Ebbôl K néhány lehetséges értéke: 1, 3, 4, 7, 9, 12, 13, 16, 19, 21,... Szektorizálás, mikro- és pikocellák Minden cella a számára kiosztott frekvencia részsávok számától függô felhasználót tud kiszolgálni, de ezek száma mindenképpen korlátos. Ezért ha nagy felhasználó-sûrûségû területet szeretnénk lefedni, akkor növelni kell az adott területen a cellák számát. Ebbôl a célból fejlesztették ki a bázisállomások számára a szektorizált antennákat. Ezek lényege, hogy ezek nem körsugárzók, azaz a jeleket csak egy térszeletbôl veszik és nem minden lehetséges irányból. Ezáltal csökken az antennára jutó interferencia, a cellák közelebb hozhatók egymáshoz. A 3. ábrán egy körsugárzó és egy három szektorra bontott szektorizált antennát láthatunk az általuk vett interferencia illusztrálásával. Öszszefoglalva: a szektorizálás csökkenti a bázisállomás antennájába jutó interferáló jelteljesítményt. 3. ábra A szektorizálás hatása az adásra és a vételre Teljesítményszabályozás Korábban láttuk, hogy a sikeres rádiós vételhez arra van szükség, hogy (a zajhoz és az interferenciához viszonyítva) elegendô hasznos jelteljesítmény jusson a vevôbe. Ezért például a mobilterminál adóteljesítményét úgy kell megválasztani, hogy a bázisállomástól legtávolabb esô pontról (cellahatár) is elég jelteljesítmény jusson a bázisállomás vevôjébe. Ha ezt állandó értéken tartanánk, akkor a bázisállomáshoz közeledve feleslegesen nagy adóteljesítményt használunk, ami többletinterferenciát okoz. Ezért célszerû a mobil teljesítményét a távolság függvényében szabályozni, mivel így folyamatosan biztosítani tudjuk, hogy elegendô hasznos jel jusson a vevôbe, miközben nem okozunk feleslegesen interferenciát a többi mobilkészülék számára. Ezt a megoldást teljesítményszabályozásnak nevezzük. Szakaszos adás Ennél a megoldásnál azt használjuk ki, hogy a mobilterminálnak fölösleges jelet kisugároznia, ha a telefonbeszélgetés során átmenetileg szünetet tartunk. Jólismert, hogy egy telefonbeszélgetés során az egyik fél átlagosan csupán az idô egyharmadában beszél, az idô kétharmadában a másik fél aktív, vagy éppen mindketten szünetet tartanak. A beszéd/nembeszéd intervallumok pontos arányát beszédaktivitási faktornak nevezzük és azzal, hogy a szünetek alatt az adást megszakítjuk, hozzávetôlegesen egyharmadára csökkenthetô a mobilterminál interferencia hatása. Teljesítménykímélô üzemmód Ezt a megoldást tipikusan vezetéknélküli lokális hálózatoknál alkalmazzák. Ha a mobilfelhasználó tudja, hogy adott ideig nem akar információt továbbítani, akkor a bázisállomással megegyezve erre az idôre energiatakarékos üzemmódba vált, vagy kikapcsol. A bázisállomás tudja, hogy a mobil mikor van üzemkész, illetve kikapcsolt állapotban, ezért ha a kikapcsolt állapotú mobilkészüléknek továbbítandó információ érkezik hozzá, akkor kivárja, míg a mobil üzemkész állapotba kerül és akkor küldi el neki az üzenetet. Szektorizált antennák A szektorizált antennák alkalmasak a kisugárzott interferencia csökkentésére is. Ezek lényege, hogy mivel jelkibocsátásuk csak egy térszeletre terjed ki és nem minden lehetséges irányra, ezért interferencia-forrásként is csak bizonyos irányban fejtenek ki hatást. Ezáltal csökken az interferencia, a cellák közelebb hozhatók egymáshoz. A szektorizálás tehát csökkenti a bázisállomás antennája által kisugárzott interferáló jelteljesítményt is Az interferencia forrásának korlátozása Az interferencia forrásának korlátozása egyszerûen azt jelenti, hogy a rendszerben mûködô rádióadók a lehetôségekhez mérten csökkentett teljesítménnyel adnak. Ez tipikusan három módon lehetséges. 4. Korszerû interferencia-elnyomási módszerek A technikai fejlôdés során az interferencia elnyomásának újabb módszereit dolgozták ki. Ezek a módszerek lehetôvé teszik azt, hogy hatékonyabb mobilkommunikációs-rendszereket alakítsunk ki. Az új lehetôségek közül kettôt villantunk fel a továbbiakban Adaptív antennák Mint azt a korábbi fejezetekben már tárgyaltuk, a szektorizált antennák alkalmazása csökkenti az azonos csatornás interferenciát (a bázisállomásba érkezôt és a bázisállomás által kisugárzottat egyaránt) és ez által csökkenteni lehet az azonos frekvenciát használó cellák közötti távolságot. A szektorizálás elônyeit tovább lehet növelni az úgynevezett adaptív antennák alkalmazásával. Ennek a módszernek két típusát mutatjuk be. 4 LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8

6 Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban Kapcsolt nyalábú adaptív antennák Általánosítsuk a szektorizálás módszerét úgy, hogy nem szektort alakítunk ki, hanem sok keskeny szektort, úgynevezett nyalábot hozunk létre a 4. ábrának megfelelôen és mindig arra a nyalábra kapcsolunk, amelyikben a mobilterminál tartózkodik. Ezzel a módszerrel nyilvánvalóan tovább csökkenthetô az interferencia. Ezt a megoldást kapcsolt nyalábú adaptív antennáknak hívják (lásd az ábrát). Az elképzelés egyetlen, de annál komolyabb hátránya, hogy az antennák mûködését össze kell hangolni, megfelelôen gyors kapcsolást biztosítva a nyalábok között. Szerencsére ma már elegendôen gyors számítástechnikai eszközök (jelfeldolgozó processzorok) állnak rendelkezésre, melyek képesek megbirkózni a feladattal. egyes antennaelemekrôl különbözô késleltetésekkel levenni a jeleket, és összegezni azokat. A késleltetési értékek és az összegzés súlyozásának dinamikus változtatásával elérhetô az antenna nyalábjának (szaknyelven karakterisztikájának) nagyon precíz forgatása. Ennek nyomán hívják ezt a megoldást forgatott nyalábú antennáknak. Nyilvánvaló, hogy ha az antennanyalábot jelfeldolgozási módszerekkel forgatni lehet, akkor a nyaláb alakját is lehet formálni adaptívan úgy, hogy abból az irányból, ahonnan interferáló jelek érkeznek, elnyomja a vételt, a mobil irányában viszont nagy érzékenységet mutasson. Ezen tökéletesített változatot nevezzük általában adaptív antennának. A szerzôkrôl PAP LÁSZLÓ tanszékvezetô egyetemi tanár a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerzett diplomát 1967-ben ben a mûszaki tudomány doktora lett, 2001-ben az MTA levelezô, 2007-ben pedig rendes tagjává választotta, 2008-tól az Academia Europaea tagja tôl 2001-ig a Kar dékánja, 2001-tôl 2004-ig az Egyetem stratégiai rektorhelyettese volt. Fôbb kutatási témái a hírközlés elmélete és a mobil kommunikáció ben Eötvös-, 1999-ben Széchenyi-, 2004-ben Simonyi Károly-, 2005-ben Gábor Dénesdíjat vehetett át ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést is. IMRE SÁNDOR Budapesten született 1969-ben ban szerzett diplomát a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán ban dr. univ., 1999-ben PhD, 2007-ben MTA Doktora fokozatott szerzett. Jelenleg a BME Híradástechnikai Tanszékén docensi bosztásban vezeti a Mobil Távközlési és Informatikai Laboratoriumot, valamint a BME Mobil Innovációs Központjának tudományos kutatási igazgatója. Fôbb kutatási területei a korszerû mobil infokommunikációs rendszerek rádiós és hálózati kérdései, valamint a kvantum alapú informatika. 4. ábra Adaptív antennák kapcsolt nyaláb Forgatott nyalábú adaptív antennák A kapcsolt nyalábú antennák egy továbbfejlesztett változata a forgatott nyalábú adaptív antennarendszer. Itt a sok nyaláb létrehozása helyett elegendô egyetlen nyalábot kialakítani és ezt úgy forgatni, hogy mindig kövesse a mobilterminál mozgását. A 5. ábra ezt a módszert illusztrálja. A nyaláb forgatásához nem szükséges annak tényleges mechanikai forgatása. Elegendô csupán az ábra bal oldalán látható antennatömböt kialakítani, majd az 5. ábra Adaptív antennák forgatott nyaláb Irodalom [1] Engelhart, A., Teich, W., Lindner, J., Jeney G., Imre S., Pap L.: A Survey of Multiuser/Multisubchannel Detection Schemes Based on Recurrent Neural Networks. Wireless Communications and Mobile Computing, Vol. 2, Issue 3, May 2002, Wiley Publ., pp [2] [3] [4] Liu, Hui: Signal Processing Applications in CDMA Communications. Artech House Publishers, [5] Ponnekanti, Seshaiah: An Overview of Smart Antenna Technology for Heterogeneous Networks. IEEE Communications Surveys, 4 th Q 1999, 2, 4. [6] Prasad, R., Mohr, W., Konhauser, W.: Third Generation Mobil Communication Systems. Artech House Publishers, [7] Verdú, Sergio: Multiuser Detection. Cambridge University Press, New York, LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8 5

7 ÁTTEKINTÉS Kommunikációs hálózatok modellezése és tervezése a gyakorlatban SIPOS ATTILA Magyar Telekom, PKI Fejlesztési Igazgatóság sipos.attila@telekom.hu JEREB LÁSZLÓ BME Nyugat-Magyarországi Egyetem, Informatikai és Gazdasági Intézet* jereb@inf.nyme.hu Kulcsszavak: kommunikációs hálózatok, modellezés, tervezés, megbízhatósági analízis, teljesítôképesség A gyorsan fejlôdô kommunikációs hálózati technológiák és szolgáltatások olyan tervezési és analízis-eszközöket igényelnek, amelyek technológiafüggetlen modellezési megközelítésen alapulnak, ezért alkalmasak a gyors változások követésére. Cikkünk felvázolja a hálózattervezés és -analízis jellegzetes gyakorlati kérdéseit és bemutatja azt a többrétegû hálózatmodellezési megoldást, amelyet az elmúlt években eredményesen használtak a Magyar Telekom széleskörû tervezési tevékenységében. 1. Bevezetés A kommunikációs hálózatok tervezési módszereinek fejlesztése a hálózati technológiákban és szolgáltatásokban történt változások miatt, ismételten a szakmai érdeklôdés elôterébe került. A változások okai jól ismertek: a sávszélességigény folyamatos növekedése, a mozgó kommunikációs igények kiszolgálása, a csomagalapú átviteli eljárások általános használata és a szolgáltatások területén jelentkezô konvergenciák hatása együttesen új hálózattervezési módszerek fejlesztését és alkalmazását követelik meg. Az új hálózattervezési módszereknek támogatniuk kell az olyan új hálózati technológiák bevezetését, mint az újgenerációs hullámhosszosztásos fényvezetô rendszerek és a nagyteljesítményû kapcsolók, routerek. Ezen új technológiák megjelenése szükségessé teszi az új hálózati architektúrák és funkciók bevezetésének vizsgálatát annak érdekében, hogy az egyre kritikusabb felhasználói igényeket hálózati elemek meghibásodása vagy nagyobb hálózati sérülések esetén is folyamatosan, az elvárt minôségben szolgáljuk ki. A tervezési tevékenység legfontosabb kérdései minden esetben a tervezett hálózati változatok létesítési és üzemeltetési költsége, forgalmi teljesítôképessége, valamint a szolgáltatások rendelkezésre állása. A gyakorlatban az új technológiák, rendszerek, gyártmánycsaládok megjelenése folyamatos, ezért a tervezést segítô eszközeinkkel, tervezési módszereinkkel szemben egyrészt alapvetô követelmény a gyártmánytól és rendszerektôl független modellek alkalmazása annak érdekében, hogy a gyors változások idôben követhetôk legyenek. Másrészt a hálózatok modellezésében egyre nagyobb jelentôséget kap az üzemelô rendszerekbôl automatikusan kinyerhetô információk felhasználása és a térinformatika alkalmazása, melyek segítségével a többrétegû hálózatok leírásánál a fizikai réteg pontos megjelenítésével számos hálózatbiztonsági kérdés kezelhetôvé válik. 2. NGN transzporthálózat tervezési feladatai Napjainkban a kommunikációs hálózatok tervezése az újgenerációs (NGN) architektúrán alapszik, amelynek egyik jellemzôje a közös IP alapú transzportréteg. Az alábbiakban az IP maghálózat és az IP transzportréteg fényvezetôs hordozóhálózatának tervezési feladatait foglaljuk össze Forgalommérés és -elemzés A csomagalapú hálózatok jellemzôje, hogy a hang-, videó- és internet-alkalmazások különbözô hosszúságú csomagokba szervezve, eltérô módon veszik igénybe a hálózati erôforrásokat. Az IP-hálózatok erôforrásainak méretezéséhez szükséges szabályok megalkotásához az üzemelô hálózaton méréseket, statisztikai elemzéseket kell készíteni a forgalom jellemzôinek megismeréséhez. Ezek kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a hálózat mûködését a mérésekkel ne zavarjuk és minél kisebb erôforrásokat vonjunk el az üzemelô hálózattól. Elméletileg a mérési módszereket két nagy csoportra oszthatjuk. Az aktív mérések esetén mintaüzeneteket küldünk rendszeresen a hálózat különbözô pontjaira és ezen csomagok hálózaton történô áthaladását értékeljük. Az úgynevezett passzív mérések jellegzetesen a valós RTP és TCP/UDP csomagok fejlécének elemzésén alapulnak, amely statisztikai vizsgálatok kiterjedhetnek a hang- és videóforgalom mennyiségére, azok részarányára a teljes forgalomban, a csomagvesztésre, a csomagkésleltetés eloszlására, valamint ingadozására is. A gyakorlatban jellegzetesek a Netflow-mérések, amelyekbôl következtethetünk a TCP, UDP forgalom megosztására, irányultságára, mennyiségére és az átlagos csomagméretre, míg a Binnograph-alapú mérések a forgalom pillanatnyi értékét rögzítik és értékelhetjük a sessionszámot, a processzorterhelést és az IP-cím kihasználtságot is. * A cikk eredményeinek döntô része a szerzô BME Híradástechnikai Tanszékén végzett munkáihoz köthetô. 6 LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8

8 Kommunikációs hálózatok modellezése és tervezése 2.2. Forgalomprognózis A jövôbeni hálózatok tervezések egyik alapvetô kiindulópontja a hálózaton átvinni tervezett forgalom menynyiségének és irányultságának meghatározása. Az integrált szolgáltatású hálózatok tervezése esetén az e- gyes IP kapcsolatok kapacitásigényét a különbözô szolgáltatásokhoz tartozó alkalmazások forgalmi jellemzôibôl, a tartalomszolgáltatók szervereinek földrajzi elhelyezkedésébôl és az egyidejûleg igénybe vett alkalmazások darabszámaiból lehet származtatni. A forgalmi irányultságok meghatározásánál tekintettel kell lenni a hálózatban elhelyezkedô kiszolgáló szerverekre, amelyek a nem szerveralapú (peer-to-peer) kommunikációtípusú szolgáltatásoktól eltérô forgalmi viszonyokat eredményeznek. Külön ki kell emelni a hálózatvezérlô és üzemeltetést támogató jelzésátvitelek kapcsán végzett forgalmi tervezést, amelynek elsôsorban nem a forgalom menynyisége miatt van jelentôsége, hanem a rendelkezésre állási és biztonsági követelményeik miatt kíván különös figyelmet IP-hálózati topológia- és linkkapacitás-tervezés Az IP-hálózatok topológiájának és a szükséges linkkapacitásoknak a tervezése rendkívül összetett feladatot jelent. A technológia, a forgalmi viszonyok, a hálózati követelmények mindegyike drámai módon változik. Azért, hogy a feladat a gyakorlat számára is megoldható legyen, az IP-hálózatot célszerû berendezéseiben is és funkcionálisan is maghálózati (core) és aggregáló hálózati részekre szegmentálni. Az IP-hálózat szélén lévô (edge) routerek jelentik a kapcsolódást az aggregáló hálózat és az IP maghálózat között. Jelen cikk keretében a transzportfunkciókra koncentrálva, elsôsorban a hordozó fényvezetô és az IP maghálózat modellezése és tervezése közti összefüggéseket vizsgáljuk, mivel ebben a hálózati szegmensben jelentkezik elsôsorban a többrétegû hálózatok együttes tervezésének szükségessége. A maghálózat rendelkezésreállási követelményét, teljesítményelôírásait úgy kell megtervezni, hogy a maghálózaton szállított valamennyi szolgáltatásra az erôforrások a kívánt mértékben rendelkezésre álljanak. Könynyû belátni, hogy a két technológiai réteg, a hordozó optikai hálózat és a kiszolgált IP maghálózat együttes méretezésével érhetô el a hálózat költségoptimuma. Figyelembe véve a két technológiai réteg jelenlegi adottságait, az IP rétegben kis kapacitások esetén a forgalom automatikus irányításával számos meghibásodás, nem várt forgalmi helyzet kezelhetô. A Gigabit/sec kapacitású tartományban azonban ma a fényvezetô rendszerek tartalékolása hatékonyabb. A fényvezetô rendszerek vezérlése a közeljövôben a gyakorlati alkalmazás számára is elérhetô lesz, így a mai hálózattervezési módszerekkel közelített statikus hálózati megoldásokat a szállítói rétegek automatikus vezérlése hatékonyabbá fogja tenni, s ezzel a nagyobb átviteli kapacitások tartományában is gazdaságosan megoldható lesz a nagy rendelkezésre állás biztosítása. A két hálózati réteg együttes kezelése, mint látni fogjuk, a modellezésben megoldható, a tervezésben azonban meg kell elégedjünk a két réteg külön tervezésével és a tervezett hálózati változatok értékelése során tudunk visszacsatolásokat figyelembe venni a két réteg tervezésében. Az IP-hálózat tervezésénél meg kell határozzuk a routerek földrajzi helyét, kapacitását, a csomópontok közötti átviteli rendszerek kapacitását, forgalomirányítási szabályait, funkcionális követelményeit (QoS, multicast stb). Az eredményeknek olyan formában kell rendelkezésre állniuk, hogy a két réteg együttes értékelése elvégezhetô legyen Fényvezetôs hordozóhálózat tervezése A fényvezetôs hálózatok tervezése a WDM rendszerek újabb generációjának megjelenésével a csomagalapú transzporthálózatok új alkalmazási lehetôségeit nyitotta meg, amelyek kezelésére a tervezô rendszereinket is alkalmassá kell tenni. Az optikai regenerátorok, leágazó multiplexerek és kapcsolórendszerek egy új átviteli/transzport réteg megjelenését jelentik a routerek és fényvezetô szálak, kábelek között. A tervezés alapkérdése az, hogy a meglévô fényvezetô kábelek mely irányait használjuk az IP-hálózat átviteli igényeinek kiszolgálására és hol alkalmazzunk leágazó, vagy több irányba elágazó rendszereket, kapcsolókat. A tervezéshez a meglévô kábeleinket kell figyelembe venni oly módon, hogy a nyomvonali kötöttségekbôl származó összes információt figyelembe vehessük. A módszer része az optikai logikai topológiai változatok közül a számunkra legkedvezôbb elrendezés kiválasztása, azon körülmények között, hogy az igényeket alapvetôen az IP-klienshálózat határozza meg. A tervezési feladat hasonló az IP-réteg tervezéséhez abban a vonatkozásban, hogy ezen réteg esetén is meghatározzuk a rendszerek földrajzi elhelyezkedését és az átviteli kapacitások értékét. Természetesen a mérnöki tervezés része a hullámhosszkiosztás a fényvezetô szálakon, a regenerátortávolság meghatározása és a kábelben elhelyezkedô fényvezetô szál összerendelése a WDM berendezésekkel, valamint a WDM rendszerek alkotó elemeinek meghatározása Megbízhatósági és teljesítményelemzések A megbízhatósági és hálózati teljesítôképességi elemzésekhez a berendezések és kábelek megbízhatósági értékeibôl, a hálózati konfigurációkat figyelembe vevô adatokból, valamint a védelmi és tartalékolási elôírásokból kell kiindulni. Az elemzéseket mind a tervezett, mind az üzemelô rendszerekre el kell tudni végezni. A meglévô rendszerekre vonatkozó információkat (például konfiguráció, az eszközök száma, kapacitása) a nyilvántartó rendszerekbôl kell kinyerni, amely felveti a nyilvántartó és tervezô rendszerek modellezés szempontjából történô illesztését. A tervezett hálózatok tervezési eredményeit olyan formában is meg kell jeleníteni, hogy alkalmas legyen a hálózat teljesítôképességét értékelô (rendelkezésre állási vagy QoS) számítások elvégzésére. A modellezés- LXIII. ÉVFOLYAM 2008/8 7

mobil rádióhálózatokban

mobil rádióhálózatokban Magyar Tudomány 2007/7 Az interferencia elnyomása mobil rádióhálózatokban Pap László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár BME Híradástechnikai Tanszék pap@hit.bme.hu Imre Sándor az MTA doktora, egyetemi

Részletesebben

SIPOS ATTILA Magyar Telekom, PKI Fejlesztési Igazgatóság

SIPOS ATTILA Magyar Telekom, PKI Fejlesztési Igazgatóság ÁTTEKINTÉS Kommunikációs hálózatok modellezése és tervezése a gyakorlatban SIPOS ATTILA Magyar Telekom, PKI Fejlesztési Igazgatóság sipos.attila@telekom.hu JEREB LÁSZLÓ BME Nyugat-Magyarországi Egyetem,

Részletesebben

K+F a Hálózattervezés területén

K+F a Hálózattervezés területén K+F a Hálózattervezés területén Sipos Attila Fejlesztési igazgatóhelyettes Magyar Telekom PKI Távközlésfejlesztési Igazgatóság 2007.09.25, 1 oldal Tartalomjegyzék K+F együttműködés a hálózattervezés területén

Részletesebben

Hálózattervezés és analízis

Hálózattervezés és analízis Hálózattervezés és analízis Jereb László a, Sipos Attila b a NYME Informatikai Intézet 1 b Magyar Telekom PKI Távközlésfejlesztési Intézet 1 Általános motivációk és célkitűzések A kommunikációs hálózatok

Részletesebben

A hálózattervezés alapvető ismeretei

A hálózattervezés alapvető ismeretei A hálózattervezés alapvető ismeretei Infokommunikációs hálózatok tervezése és üzemeltetése 2011 2011 Sipos Attila ügyvivő szakértő BME Híradástechnikai Tanszék siposa@hit.bme.hu A terv általános meghatározásai

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Hálózatok tervezése és analízise

Hálózatok tervezése és analízise Magyar Tudomány 2007/7 Hálózatok tervezése és analízise Jereb László az MTA doktora, egyetemi tanár NYME Informatikai és Gazdasági Intézet 1 BME Híradástechnikai Tanszék jereb@hit.bme.hu Sipos Attila okleveles

Részletesebben

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Fazekas Péter, Jakab Tivadar, Sipos Attila (jakab@hit.bme.hu) Hálózatterezés laboratórium Híradástechnikai tanszék Budapesti

Részletesebben

A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai

A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai Dr. Kelemen Csaba Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016. március 3. KORMÁNYZATI HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI

Részletesebben

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Fazekas Péter, Jakab Tivadar, Sipos Attila (jakab@hit.bme.hu) Hálózattervezés laboratórium Híradástechnikai tanszék Budapesti

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

BMEVIHIM134 Hálózati architektúrák NGN menedzsment vonatkozások: II. Üzemeltetés-támogatás és üzemeltetési folyamatok

BMEVIHIM134 Hálózati architektúrák NGN menedzsment vonatkozások: II. Üzemeltetés-támogatás és üzemeltetési folyamatok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez

Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez Mérési útmutató a Mobil infokommunikáció laboratórium 1. méréseihez GSM II. Mérés helye: Hálózati rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Mobil Kommunikáció és Kvantumtechnológiák Laboratórium I.B.113. Összeállította:

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Wi - Fi hálózatok mérése (?) Tóth Tibor

Wi - Fi hálózatok mérése (?) Tóth Tibor Wi - Fi hálózatok mérése (?) Tóth Tibor 2020-ra várhatóan a globális internet forgalom 95-szöröse lesz a 2005-ben mért forgalom mennyiségének a teljes IP forgalom 71 százalékát nem számítógépek, hanem

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék

Bevezetés. Számítógép-hálózatok. Dr. Lencse Gábor. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék Bevezetés Számítógép-hálózatok Dr. Lencse Gábor egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Távközlési Tanszék lencse@sze.hu Tartalom Alapfogalmak, definíciók Az OSI és a TCP/IP referenciamodell Hálózati

Részletesebben

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22.

2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása. Április 22. 2008 IV. 22. Internetes alkalmazások forgalmának mérése és osztályozása Az óra rövid vázlata Nemzetközi együttműködések áttekintése A CAIDA céljai A CAIDA főbb kutatási irányai 2007-2010 között Internet

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Új szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások

Új szolgáltatási képességek I.: földrajzi hely alapú szolgáltatások Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs

Részletesebben

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 A ZTE Eredményei a GSM-R területén! 1000+ R&D mérnök (BSS, CN és SCP). 2013.12! 4 Teherszállító vasútvonal 2013.04! Nanning- Guangzhou személyszállító vonal,

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó

Részletesebben

Önálló laboratórium tárgyak

Önálló laboratórium tárgyak BME Híradástechnikai Tanszék Önálló laboratórium téma és konzulensválasztás http://www.hit.bme.hu 2012 Önálló laboratórium tárgyak Az alapszak szakirányos és ágazatos, valamint a mesterszak szakirányos

Részletesebben

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey 1. Mérés célja Az ISM és U-NII sávok közkedvelt használata, az egyre dizájnosabb és olcsóbb Wi- Wi képes eszközök megjelenése, dinamikus elterjedésnek indította

Részletesebben

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás. Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Massive MiMo megvalósitása az 5G-ben Hte Rádiószakosztály Rendezvény kiss tamás tanácsadó Magyar Telekom

Massive MiMo megvalósitása az 5G-ben Hte Rádiószakosztály Rendezvény kiss tamás tanácsadó Magyar Telekom MORE IMAGES https://yam.telekom.de/groups/brand-design Massive MiMo megvalósitása az 5G-ben Hte Rádiószakosztály Rendezvény kiss tamás tanácsadó Magyar Telekom 2018.10.18 Tartalom Miért van szükség a Massive

Részletesebben

GIGászok harca. Kontroll alatt a WiFi Internet szolgáltatás. Liszkai János. Equicom Kft. Geréby Kúria Lajosmizse, 2018

GIGászok harca. Kontroll alatt a WiFi Internet szolgáltatás. Liszkai János. Equicom Kft. Geréby Kúria Lajosmizse, 2018 GIGászok harca Kontroll alatt a WiFi Internet szolgáltatás Liszkai János Equicom Kft. Miről is lesz szó? Agenda Bevezető SZIP projekt NGA technológia Vezeték nélküli szolgáltatás WiFi életciklus Adatgyűjtés,

Részletesebben

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon

Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Egyszerű modellszámítások országos kiterjedésű hálózatra FLEXPLANET alapokon Fazekas Péter 1, Jakab Tivadar 2, Sipos Attila 2 {fazekasp, jakab, siposa}@hit.bme.hu 1 Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 17. Szájbergyerek (Németh Eszter 13 hónaos, 2010. február) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN

Részletesebben

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés

Részletesebben

CROCODILE 2.0_HU projekt

CROCODILE 2.0_HU projekt CROCODILE 2.0_HU projekt Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Rónai Gergely osztályvezető Csillik Ádám fejlesztési mérnök ITS Hungary évzáró rendezvény- 2017. december

Részletesebben

Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések

Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések Vezeték nélküli hálózat tervezése és méréstechnikája Ekahau Wi-Fi mérések Csiki Gergő g.csiki@elsinco.hu Tartalom Az Elsinco kft. rövid bemutatása 802.11 szabványok áttekintése Az Ekahau rövid bemutatása

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks Hálózati architektúrák és rendszerek Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Digitális Felsőoktatási, Kutatási és Közgyűjteményi Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Kerekasztal beszélgetés a célokról és eszközökről Mohácsi János, kutatás-fejlesztési főosztályvezető ws_kf@niif.hu

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához

Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához I. előadás, 2014. április 30. Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához Dr. Orosz Péter ATMA kutatócsoport A kutatócsoport ATMA (Advanced Traffic Monitoring and Analysis)

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Smart Strategic Planner

Smart Strategic Planner Smart Strategic Planner STRATÉGIAI FTTX HÁLÓZAT TERVEZŐ ÉS KÖLTSÉG ELEMZŐ ESZKÖZ távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés Smart Strategic Planner Térinformatikai

Részletesebben

Szolgáltató alapadatai Szolgáltató neve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Szolgáltatás alapadatai

Szolgáltató alapadatai Szolgáltató neve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Szolgáltatás alapadatai Szolgáltató alapadatai Szolgáltató neve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Szolgáltató székhelycíme: 1013 BUDAPEST Krisztina körút 55. Szolgáltató levélcíme: 1013 BUDAPEST Krisztina

Részletesebben

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL

ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb megoldást! ADSL/VDSL INTERNET Az Invitech Solutions költséghatékony és korszerű megoldásaival támogatja vállalkozását. Szolgáltatásunkat

Részletesebben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben

Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Útjelzések, akadályok felismerése valós időben Dr. Hidvégi Timót Széchenyi István Egyetem Győr, 9026, Egyetem tér 1. hidvegi@sze.hu 1. Bevezető Sajnos a közúton a balesetek egy része abból adódik, hogy

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13 Előszó... xi 1. Bevezetés... 1 1.1. Fogalmak, definíciók... 1 1.1.1. Mintapéldák... 2 1.1.1.1. Mechanikus kapcsoló illesztése... 2 1.1.1.2. Nyomtató illesztése... 3 1.1.1.3. Katódsugárcsöves kijelző (CRT)

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS

2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS 2011. május 19., Budapest UWB ÁTTEKINTÉS Mi az UWB? Hot new topic. Más elnevezések: impulzus rádió, alapsávi rádió, vivő- mentes rádió. Az USA védelmi minisztériuma használta először az UWB elnevezést

Részletesebben

Stratégiai Fttx hálózat tervező és költségelemző. Smart Strategic Planner

Stratégiai Fttx hálózat tervező és költségelemző. Smart Strategic Planner Stratégiai Fttx hálózat tervező és költségelemző Smart Strategic Planner TÉRINFORMATIKAI ALAPÚ FTTX STRATÉGIAI HÁLÓZAT TERVEZŐ ÉS KÖLTSÉGELEMZŐ ESZKÖZ Smart Strategic Planner NGA ÉS TRANSZPORT HÁLÓZATOK

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések tavasz

Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések tavasz Infokommunikációs rendszerek menedzsmentje zárthelyi kérdések 2014. tavasz A zárthelyin 3 nagy kérdés (3 6 = 18 pont) és 6 kis kérdés (6 2 = 12) szerepel, amelyekkel max. 30 pontot lehet elérni. Aláírás

Részletesebben

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Mi az a bázisállomás? Bázisállomásnak hívják azokat az antennákat vagy adótornyokat, amelyek továbbítják a működéshez elengedhetetlen

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Segédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti.

Segédlet Hálózatok. Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. Segédlet Hálózatok Hálózatok 1. Mit nevezünk hálózatnak? A számítógép hálózat más-más helyeken lévő számítógépek összekapcsolását jelenti. 2. A hálózat célja - Erőforrások megosztása ami azt jelenti, hogy

Részletesebben

Wi-Fi technológia a műtőben

Wi-Fi technológia a műtőben Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítógéppel Integrált Sebészet mini-szimpózium Műszaki és biológiai rendszerek elmélete Wi-Fi technológia a műtőben

Részletesebben

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás

Részletesebben

Mobil Peer-to-peer rendszerek

Mobil Peer-to-peer rendszerek Mobil Peer-to-peer rendszerek Kelényi Imre Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem imre.kelenyi@aut.bme.hu BME-AAIT 2009 Kelényi Imre - Mobil P2P rendszerek 1 Tartalom Mi az a Peer-to-peer (P2P)?

Részletesebben

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz

Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz Hálózati lehetőségek a tartalomszolgáltatáshoz PKI Tudományos Napok 2005 Sipos Attila (PKI-FI FH) Czinkóczky András (PKI-FI FH) Németh Attila (PKI-FI FH) Konkoly Lászlóné (PKI-FI FH) Nagy Gyula (PKI-FI

Részletesebben

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban IBM Global Technology Services ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban ITSMF Magyarország 3. szemináriuma Tild Attila, ISM IBM Magyarországi Kft. 2006

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN

ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN 9. ELŐADÁS ADATÁTVITELI RENDSZEREK A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN A logisztikai rendszerek irányításához szükség van az adatok továbbítására a rendszer különböző elemei között. Ezt a feladatot a különböző adatátviteli

Részletesebben

Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon

Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon Mobil hálózati kihívások és adekvát válaszok Magyarországon Ésik Róbert ügyvezető Nokia Siemens Networks Kft. Témák Bemutatkozás Főbb mobilhálózati kihívások Lehetséges válaszok, megoldások 2 Nokia Siemens

Részletesebben

LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ON THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. Bevezetés. Az oszcilloszkóp főbb jellemzői

LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ON THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. Bevezetés. Az oszcilloszkóp főbb jellemzői DR. ZSIGMOND GYULA FODOR LÁSZLÓ LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ONT THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. A cikk ismerteti egy LeCroy oszcilloszkóp néhány lehetséges alkalmazását

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2 2 BEVEZETÉS AZ NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELKÖTELEZETT A SZÉLESSÁVÚ SZOLGÁLTATÁSOK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉBEN, A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉBEN. A FOGYASZTÓ ÁLTALÁBAN GYAKRAN AZ ISMERETEK

Részletesebben

Híradástechnika I. 7.ea

Híradástechnika I. 7.ea } Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások

Részletesebben

Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként

Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként Valós idejű gépi fordítás kiegészítő szolgáltatásként Tündik Máté Ákos, Nagy Loránd, Hilt Attila és Bóta Gergő 1 Tartalom Valós életből származó probléma Megoldás WebScale módon (Over the Top) Megoldás

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra

Invitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek üzleti előfizetők számára nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokra Jelen ÁSZF hatályba lépésének napja:

Részletesebben

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2015.05.20. 1 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 2 64 kbit/s 1 Mbit/s 30 Mbit/s? Mbit/s 2015.05.20. 3 4 VEVŐ (FELHASZNÁLÓ) KÍNÁLAT,

Részletesebben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben

Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Szolgáltatás mérés/riportolás magas fokon Egy valós megoldás Pepsi berkekben Mérő Gábor PepsiAmericas Kft Technikai szolgáltatási Vezető Hajdú Miklós ICON Számítástechnikai Rt Alkalmazás- és Rendszerfelügyeleti

Részletesebben

Az infrastruktúra minősége: kinek a felelőssége?

Az infrastruktúra minősége: kinek a felelőssége? Az infrastruktúra minősége: kinek a felelőssége? dr. Kovács Oszkár BPMK elnökségi tag MMK Hírközlési és Informatikai Tagozat elnökségi tag okovacs@interware.hu TARTALOM! Háttér! A szereplők érdekei! Következtetések!

Részletesebben

RFID-val támogatott eszközleltár

RFID-val támogatott eszközleltár 1. A rendszer célja RFID-val támogatott eszközleltár A rendszer célja, hogy a Felhasználó tárgyi eszköz, kiemelten infokommunikációs eszköz, leltározási folyamatát támogassa, azt gyorsan, könnyen és hibamentesen

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. <Name> Kovács László

Ericsson CoordCom. Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás. <Name> Kovács László Ericsson CoordCom Integrált segélyhíváskezelés, tevékenységirányítás Kovács László Ericsson Mo. ágazati igazgató Mobil: +36 30 9411 161 E-mail: laszlo.kovacs@ericsson.com 2009-04-09 1 Integrált

Részletesebben

Valós idejű kiberfizikai rendszerek 5G infrastruktúrában

Valós idejű kiberfizikai rendszerek 5G infrastruktúrában Valós idejű kiberfizikai rendszerek 5G infrastruktúrában dr. Kovácsházy Tamás BME-MIT khazy@mit.bme.hu 1 Kiberfizikai rendszer (CPS, Cyber-Physical System) Egy olyan elosztott, kiterjedt informatikai és

Részletesebben

A Markovi forgalomanalízis legújabb eredményei és ezek alkalmazása a távközlő hálózatok teljesítményvizsgálatában

A Markovi forgalomanalízis legújabb eredményei és ezek alkalmazása a távközlő hálózatok teljesítményvizsgálatában A Markovi forgalomanalízis legújabb eredményei és ezek alkalmazása a távközlő hálózatok teljesítményvizsgálatában Horváth Gábor ghorvath@hit.bme.hu (Horváth András, Telek Miklós) - p. 1 Motiváció, problémafelvetés

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom Információs társadalom Általános tudnivalók Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár 2011.01.24. Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens

Részletesebben