Önkormányzati Hírlevél

Átírás

1 2015. évi 4. szám Önkormányzati Hírlevél Tartalom JOGSZABÁLYFIGYELÖ... 2 HAZAI JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK... 2 A KÚRIA HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT ÉRINTŐ DÖNTÉSEI... 2 A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyes döntéseinek kivonata... 2 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK... 7 Tájékoztató a desztillálóberendezések számának bejelentési kötelezettségéről... 7 Elindult a közfoglalkoztatási portál... 8 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI... 9 Idősbarát Önkormányzat Díj pályázati felhívás... 9 Támogatási lehetőség új gépjárművek beszerzésére... 12

2 JOGSZABÁLYFIGYELÖ Hazai jogszabályváltozások BELÜGYIÁGAZAT A jogszabály száma és címe: 14/2015. (IV. 7.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 78/2012. (XII. 28.) BM rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet módosításáról A módosítás lényege: A rendelet módosítja az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervét a települési támogatás vonatkozásában. Hatálybalépés: április 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: évi 47. szám, (2015. április 7.) IGAZSÁGÜGYI ÁGAZAT A jogszabály száma és címe: évi XXXII. törvény egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról A jogszabály lényege: A jogszabály módosítja többek között a közalkalmazottak jogállásáról és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényeket. A módosítás szerint a közalkalmazott és a kormánytisztviselő köteles munkáltatójával közölni, ha közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúja merül fel ellene. Emellett a kormánytisztviselők számára fontos változás, hogy a kinevezést abban az esetben is módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő belegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg. Hatálybalépés: április 8. és április 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: évi 42. szám, (2015. március 30.) Lezárva: április 15. Összeállította: Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály A Kúria helyi önkormányzatokat érintő döntései A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyes döntéseinek kivonata Az ügy tárgya:hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjhátralék behajtása A döntés elvi tartalma: Ha törvény helyi közszolgáltatás díjhátralékát illetően adók módjára történő behajtást ír elő, akkor az önkormányzati rendelet nem írhat elő egyéb behajtási módot. A törvényi felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendeletnek a felhatalmazás keretein belül kell maradnia. Túllépi az önkormányzat a felhatalmazást, ha olyan kérdést is szabályoz, amely végeredményben lerontja a törvényi szabályok kötelező jellegét. Az ügy száma: Köf.5047/2014/4. Magyar Közlöny 2015/1. Az indítvány lényege: Hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjhátralék miatt fizetési meghagyást követően perré alakult eljárásban egy faktorálással foglalkozó gazdasági társaság (felperes) Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 2. oldal

3 keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperes magánszemélyt a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatási díj és járulékai megfizetésére. A felperes a perben érvényesített követelést engedményezés útján szerezte meg a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatást nyújtó Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-től. Részlet az indoklásból: A Kúria Önkormányzati Tanácsa meg állapította, hogy az indítványban foglaltaktól eltérően a folyékony hulladékkal kapcsolatos (azaz a Kgy.r. tárgya szerinti) közszolgáltatásra nem az új Hgt., hanem a évi CLXXXV. törvény által módosított a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény [a] nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás címet viselő IX/A. Fejezetében foglalt rendelkezések és a Vgt. 45. (6) bekezdése irányadó. A Vgt. 44/E. (4) bekezdése alapján [a] települési önkormányzat jegyzője a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem igényli a díjhátralék adók módjára történő behajtását, hanem más megbízott útján kívánja érvényesíteni, akkor nem az önkormányzat részére történik a díj megfizetése, hanem annak a megbízott szervezetnek, amelyik ténylegesen behajtotta a köztartozást. Az önkormányzat a régi szabályozás alapján alkotta meg a rendeletét, mely szerint a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek. Az érintett önkormányzat utalt arra, hogy a Ptk a a bírósági úton nem érvényesíthető követelések között nem sorolja fel a közüzemi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos érvényesítést. A perbeli jogviszonyra alkalmazandó régi és új Hgt. a települési folyékony hulladék-kezelési közszolgáltatási díjhátralék tekintetében az adók módjára történő behajtást írja elő, így kizárja a Kgy.r. 17. (13) bekezdésben szabályozottakat, azaz, hogy e követelést polgári peres úton is érvényesíteni lehet. A (régi) Hgt. nem ad a képviselő-testületeknek általános felhatalmazást rendeletalkotásra, hanem a 23. -ában konkrétan meghatározza azokat a szabályozási tárgyakat, amelyekben a képviselő-testület a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat. Ennek megfelelően a képviselő-testületnek nincsen lehetősége a (régi) Hgt. 26. (1) bekezdésben rögzített adók módjára történő behajtáshoz képest más igényérvényesítési módok szabályozására. A Kúria hangsúlyozza, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás díjhátraléka adók módjára történő behajtásának törvényi lehetővé tétele lényegében könnyebbséget jelent az igény érvényesítőjének, gyorsabb és hatékonyabb eljárást tesz lehetővé. A Hgt. illetve más törvények meghatározzák, hogy az adók módjára történő behajtást melyik állami/önkormányzati szervnél lehet kezdeményezni. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzati rendeletnek illeszkedni kell a törvények rendelkezéseihez, a törvényi felhatalmazás kereteit az önkormányzat nem lépheti túl. A törvényi felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendeletnek a felhatalmazás keretin belül kell maradnia. Alkalmazott jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 44/E. (1) bekezdés; A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 26. (1) bekezdés Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 3. oldal

4 Az ügy tárgya: telekadó mértéke köztemető esetében A döntés elvi tartalma: A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. c) pontja szerinti helyi sajátosság körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat és az önkormányzatot alkotó helyi közösség is érintettje. Az ügy száma: Köf.5061/2014/3. Magyar Közlöny 2015/47. Az indítvány lényege: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatal a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t köztemető funkciójú ingatlan után telekadó megfizetésére kötelezte. Az adózó keresete folytán eljáró kezdeményezte az érintett önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 6. (2) bekezdésének törvényességi felülvizsgálatát. A Bíróság indítványát azzal indokolta, hogy az Ör. 6. -a jogsértő, mivel nincs összhangban a helyi adókról szóló évi C. törvény 6. c) pontjával. A bírói kezdeményezés alapján az Önkormányzati Tanácsnak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy jogszerűen terhelte-e az alapperes felperesét az Ör. 6. (2) bekezdése szerinti 200 Ft/nm mértékű telekadóval. Az adózó olyan gazdálkodó szervezet, amely Fővárosi Közgyűlés köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 58/2000. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelete peresített időszakban hatályos 1. h) pontja alapján köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv, amely a fővárosban a köztemető fenntartói kötelezettség alanya, kifejezetten a Fővárosi Közgyűlés temetkezési közszolgáltatási kötelezettségének céljaira létrehozott gazdálkodó szerv. A telekadó kivetésekor és mértéke meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. c) pontja szerinti helyi sajátosság körében értékelendő az, hogy az érintett önkormányzat illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak az érintett önkormányzat kötelezetti oldalról érintettje, az önkormányzatot alkotó helyi közösség pedig a szolgáltatás igénybe vételének jogosultja. A Kúria a Bszi. 55. (2) bekezdés a) pont második fordulata alapján megállapította, hogy az Ör. 6. -a szerinti adómérték a Helyi adó tv. 6. c) pontjába ütközően törvényellenes. Részlet az indoklásból: A Kúria Önkormányzati Tanácsa azt, hogy az érintett önkormányzat a támadott Ör.-t az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető, a Helyi adó tv. rendelkezései alapján felhatalmazáson alapuló jogalkotói jogkörében alkotta meg. Ezért az Ör. nem lehet ellentétes a Helyi adó tv. szabályozásával sem. Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény F) cikk (1) bekezdés; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. ; 23. ; A helyi adókról szóló évi C. törvény 1. ; 6. ; 17. ; , és 35. pontok, A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény 3. ; A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 58/2000. (X. 26.) Közgy. r. 1., 2., 1. számú melléklet Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 4. oldal

5 Az ügy tárgya: telekadó mértéke A döntés elvi tartalma: Nem felel meg a helyi sajátosságokhoz igazodó adóztatásnak, ha a telek m 2 -ben számított területe alapján meghatározott telekadó mértéke a telek piaci értékéhez képest súlyos aránytalanságot eredményez. Az ügy száma: Köf.5063/2014/6. Magyar Közlöny 2015/50. Az indítvány lényege: A felperes tulajdonát képezi a Budapest XXIII. kerületben lévő külterületi ingatlan. Az ingatlan-értékbecslés szerint a perbeli ingatlan művelési ága a releváns időszakban kivett csatorna volt (jelenleg fásított terület), az a földdarab, mely közművekkel és úttal el nem látott mezőgazdasági területen fekszik. Az ingatlan-értékbecslés összefoglalója szerint az ingatlan M0 és M5-ös autópálya építése miatt funkcióját vesztett vízelvezető árok, a földterület önmagában forgalomképtelen, valós piaci értéke 0 forint. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Adóosztálya a felperes, mint adóalany terhére telekadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. A határozat a helyi adókról szóló évi C. törvény 17. -ára, pontjára, továbbá Budapest XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata által alkotott, a helyi adókról szóló 5/2011. (II. 25.) önkormányzati rendeletére hivatkozott. Az alperes utalt arra, hogy mivel az Ör. az adóalap számításánál nem a telek korrigált forgalmi értékét, hanem a telek m 2 -ben számított területét veszi alapul, ezért nincs jelentősége annak, hogy a tárgyi ingatlan 0 Ft értékű vagy, hogy forgalomképtelen. Részlet az indoklásból: A Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozata alapján az indítványozó kifejtette, hogy a Htv. 6. c) pontja szerint az adó mértéke meghatározásakor az önkormányzat köteles differenciálni. Ez a differenciálási kötelezettség különösen fennáll külterületi telkek esetén, ahol jellegüknél, hasznosításuknál, méretbeli jellemzőiknél fogva a nm-en alapuló adómérték számítás eleve aránytalanságot eredményezhet. Jelen ügyben a közel egy millió forint évi tekeadó fizetési kötelezettség a piaci értékkel nem bíró földterület után súlyosan aránytalan. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Htv. 6. c) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa. A törvényi szabály lényegét tekintve közvetíti az Alaptörvény adóalanyt védő teherbíró képességére és a közteherviselés arányosságára vonatkozó előírásait. Ebből az a kötelezettség támad, hogy az adó mértékének meghatározásakor köteles az önkormányzat képviselőtestülete mérlegelni a telkek rendeltetését, az értékekben fennálló különbségeket, adott esetben a telkek egyéb, például földrajzi elhelyezkedésében fennálló különbségeket. Különös tekintettel fennáll ez a differenciálási kötelezettség a külterületi telkek esetében, hiszen a külterületi ingatlanok jellegüknél, hasznosításuknál és méretbeli jellemzőiknél fogva a nm alapú adómérték számítás eleve aránytalanságot eredményezhet. Az adómérték meghatározásakor az adózó teherviselési képességének, annak vizsgálata, hogy az adó mértéke ne oldódjon el számottevően az adótárgy értékétől. Az adómérték ne jelentsen súlyos aránytalanságot az adóalany adóztatott vagyonához képest. A helyi önkormányzatnak a telekadó kivetését megelőzően mérlegelnie kell az illetékességi területén található telkek értékét és a különböző telkek közötti értékkülönbözetet. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Ör ának a jelen eljárás alapjául szolgáló perben alkalmazott szövege törvénysértő. A Kúria az eljárás során észlelte, hogy az érintett önkormányzat az Ör át módosította a 33/2014. (XII. 5.) önkormányzati rendelet 2. -ával január 1-jétől hatályosan. A módosított 10. jelen eljárásnak nem tárgya. Erre tekintettel a Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. (2) bekezdés a) pontja alapján az Ör ának a Mód.ör.-t megelőző Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 5. oldal

6 szövegéről állapította meg, hogy törvénysértő volt. Az Ör a a Mód.ör.-rel történt módosítás miatt az egykori szövegkörnyezetben már nincs hatályban, ezért annak megsemmisítéséről nem kellett rendelkezni. Alkalmazott jogszabályok: Alaptörvény XXX. cikk A helyi adókról szóló évi C. törvény 6. c) pont Az ügy tárgya: rendeletpótlás elrendelése A döntés elvi tartalma: A Bszi a és a Mötv (3) bekezdése alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt a rendeletpótlás elrendelésére irányuló eljárás indult meg. Tar Község Önkormányzata a 2/2015. (I.16.) rendeletével megalkotta a közterület filmforgatási célú használatáról szóló rendeletét, ezáltal a határozatban megállapított törvényen alapuló jogalkotási feladat elmulasztása nem áll fenn. Az ügy száma: Köm.5054/2014/3. Az indítvány lényege: A Kúria Önkormányzati Tanácsa rendeletpótlási eljárást indított, amely arra irányul, hogy a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője Tar Község Önkormányzata Képviselő-testülete nevében alkossa meg a mozgóképekről szóló évi II. törvény 37. (4) és (5) bekezdéséből eredő felhatalmazás alapján a közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozó rendeletet. Részlet az indoklásból: A mozgóképekről szóló évi II. törvény 37. (4) bekezdése arra hatalmazza fel a települési önkormányzatot, hogy (...) a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozó - e törvény szabályait kiegészítő - részletes szabályokat, az alkalmazható mentességek és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait és egyéb feltételeit, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét rendeletben állapítsa meg. Az (5) bekezdés értelmében a felhatalmazás kiterjed arra is, hogy a községi önkormányzat képviselő-testülete (...) a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használata díjának felső határát rendeletben állapítsa meg. Az Mtv.-t módosító évi LXXXIV. törvény 98. -a szerint: [a] települési önkormányzat köteles a mozgóképről szóló évi II. törvény e törvénnyel megállapított 34. (5) bekezdése szerinti rendeletét a törvény kihirdetését követő 30 napon belül megalkotni. E törvény alapján Tar Község Önkormányzata Képviselő-testületének július 15-ig kellett volna megalkotni rendeletét, amely határidőt általa sem vitatottan elmulasztotta. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezért felhívta Tar Község Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy szabályozási kötelezettségének szeptember 30-ig tegyen eleget. A Kormányhivatal a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozatában megállapított határidő lejártát követően Tar Község Önkormányzata polgármesterétől tájékoztatást kért, hogy az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének eleget tett-e. A polgármester tájékoztatása szerint rendeletalkotási kötelezettségének az önkormányzat nem tud eleget tenni, mivel Tar községben a jegyzői feladatok március 1-jétől teljes mértékben ellátatlanok. A Nógrád Megyei Kormányhivatal indítványt nyújtott be, amelyben kérte, hogy a Kúria a Mötv (3) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 60. -a alapján rendelje el, hogy a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges a közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozó önkormányzati rendeletet Tar Község Önkormányzata nevében alkossa meg. Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 6. oldal

7 Alkalmazott jogszabályok: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 51. (2) bekezdés a) pont Összeállította: Belügyminisztérium Önkormányzati Módszertani Főosztály JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Tájékoztató a desztillálóberendezések számának bejelentési kötelezettségéről A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelen tájékoztatóval kíván segítséget nyújtani a desztillálóberendezések számának bejelentési kötelezettségével kapcsolatban az önkormányzati adóhatóságnak, mivel január 1-jével a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) magánfőzésre vonatkozó szabályai módosultak. A párlat-előállító magánfőzőnek a már január 1-jét megelőzően birtokában lévő desztillálóberendezésről január 15-ig kellett bejelentést tenni a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezések bejelentéséről a rendelkezésére álló adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területileg illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósága részére február 15-ig kellett, hogy átadja. A NAV jelzése szerint az önkormányzatok egy hányada nem adott át adatot a törvényben megszabott határidőig, illetve mind a mai napig. A magánfőzők bejelentéseit kezelő önkormányzatoknak, ha eddig nem tették meg, pótolniuk kell az elmulasztott adatátadást, eleget téve a hatályos jogszabályi előírásnak. (Jöt. 67/A. (5) bekezdés) További fontos tudnivaló! A Jöt. 67/A -ban foglalt módosítások értelmében a desztillálóberendezés január 1-e utáni beszerzését is köteles a magánfőző bejelenteni a beszerzést követő 15 napon belül a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell: - a magánfőző nevét, - lakcímét, - adóazonosító jelét, - a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, - a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezések bejelentéséről a rendelkezésére álló adatokat rendszeresen, a bejelentést követő hónap 15-éig köteles átadni a NAV területileg illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósága részére. Amennyiben az önkormányzathoz nem érkezett, illetve egy-egy adott hónapban nem érkezik bejelentés, úgy értelemszerűen nem kell adatokat átadni a NAV részére. Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 7. oldal

8 Elindult a közfoglalkoztatási portál Elindult a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja, amely széleskörű tájékoztatást nyújt a közfoglalkoztatóknak és közfoglalkoztatottaknak. A kozfoglalkoztatas.kormany.hu portál átfogó információt szolgáltat a közfoglalkoztatás rendszeréről, létszámadatairól, az aktuális és tervezett programokról, összegyűjti a közfoglalkoztatással kapcsolatos híreket, eseményeket és kutatási eredményeket, valamint a képzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó információkat. Emellett ötleteket adhat azzal, hogy bemutatja a közfoglalkoztatás jó gyakorlatait, kiadványokkal segíti a megvalósítást és információkkal szolgál a határidőkről és pályázatokról. A honlap megjeleníti a tárca közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságának a témára vonatkozó adatait, és 2013-ig visszamenőleg folyamatosan frissül a közfoglalkoztatás főbb statisztikai adatainak havi idősora is. Az oldalon egyebek mellett tájékoztatók és programleírások olvashatók telének közfoglalkoztatási programjairól és munkaköreiről, a közfoglalkoztatás idei megvalósításáról, a kulturális programokról, a hajléktalan-mintaprogramról, a parlagfű-mentesítésről, valamint arról, hogy mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet létrehozásához. Forrás: Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 8. oldal

9 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI Idősbarát Önkormányzat Díj pályázati felhívás Az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM-BM együttes rendeletben elhatározottak, és a kapott felhatalmazás szerint közös pályázatot hirdet az önkormányzatok számára a évi Idősbarát Önkormányzat Díj elnyerésére. Háttér Az ENSZ 1991-ben elfogadott, idős emberekkel kapcsolatos alapelveinek középpontjában áll, hogy a tagországoknak az idősek vonatkozásában olyan időspolitika kialakítását kell ösztönözniük, amely az egész élet során biztosítja az idősek számára a függetlenséget, a társadalmi részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot. Fontos szempont az idősödés vonatkozásában is az emberi élet kiteljesedésének figyelembevétele, a társadalmi nyilvánosság elérése valamint az idősödéssel kapcsolatban a minden korosztályt elérő és érintő szemléletformálás. Ezáltal biztosítható és növelhető az idősek társadalmi megbecsülése, az idős emberek iránti szolidaritás, a társadalmi részvétel és aktivitás erősítése, fenntartása. Nagyon fontos szempont a nemzedékek közötti szolidaritás, a helyi közösségek együttműködésének erősítése. A generációk közötti együttműködéshez tartoznak a közösségfejlesztő programok megvalósításai, melynek legkézenfekvőbb színterei a helyi közösségek, települések ben Magyarország a Tevékeny időskor és nemzedékek közötti szolidaritás európai éve kapcsán kiemelt szerepet szentelt az idősek társadalmi részvétele elősegítésének. Az akkor megfogalmazott célok elérése hosszabb időt vesz igénybe, ezért fontos, hogy a célkitűzések megvalósítására a jövőben is kiemelt figyelmet fordítsunk. Célkitűzés Az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy a Díj járuljon hozzá a helyi szintű aktív önkormányzati időspolitika megerősítéséhez, ismerje el az önkormányzatok idősekért vállalt cselekvő felelősségét, és a mindezek szellemében végzett önkormányzati idősügyi tevékenységek konkrét eredményeit. Az alapítók a díjazással kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a helyi közhatalom gyakorlóinak figyelme minél jobban irányuljon a kultúra, a közművelődés felé, tegye lehetővé, hogy a településen élő idősek mind nagyobb létszámban és rendszerességgel vehessenek részt akár ingyenesen, vagy kedvezménnyel különböző kulturális programokon. Tegye lehetővé, támogassa önképző körök (pl. kórusok, tánc-, kézműves-, hagyományőrző csoportok, szabadegyetemek) működését. A Díj adományozásával a miniszterek szándéka elismerni az eddigi eredményeket, és felhívni a figyelmet arra, hogy helyi szinten az önkormányzatok tehetnek legtöbbet az információáramlás és a párbeszéd kialakítása révén az időspolitika érvényesüléséért, az elért eredmények megismertetésével azok elismeréséért és a közösségek fejlődéséért. A Díjat pályázat útján azok a helyi önkormányzatok nyerhetik el, amelyek: 1. ellátják mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörükbe utal, és ezen felül 2. megvalósítják az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM-BM együttes rendeletben meghatározott alábbi általános követelményeket: a) aktív tevékenységükkel például pályázati lehetőségek kihasználásával elősegítik az időskorúak helyi szervezeteinek működését, illetve hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, b) példamutató együttműködést alakítanak ki az idősügy területén tevékenységet folytató szervezetekkel, illetve személyekkel, Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 9. oldal

10 c) a helyi közösségi életbe, közéletbe, illetve annak alakításába széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket, d) foglalkoztatási lehetőségek teremtésével ösztönzik, elősegítik az idősek meglévő képességeinek megőrzését, tudásuk, tapasztalataik hasznosulását, életminőségük javítását, e) az a)-d) pontban meghatározottak megvalósításával kialakították a helyi idősbarát politika azon rendszerét, amely hosszú távon biztosítja e területen az eredményes működést. A Díj odaítélésekor előnyt jelent: olyan jó gyakorlatok bemutatása, amelyek elsősorban nem pénzügyi támogatással, hanem odafigyeléssel, közös összefogással kívánja megvalósítani az adott település 65 éven felüli lakossága társadalmi részvételét, a helyi közösségi életben való részvétel erősítését, véleménynyilvánítását, társadalmi szemlélet fejlesztését a helyi ügyekben és tágabb környezetében, ehhez folyamatos párbeszédet kezdeményez, illetve tart fenn, olyan megvalósult közösségi programok bemutatása, mely a település idős lakossága részéről aktivitást igényel, lehetővé teszi a részvételt, az értékteremtés elismerését biztosítja számukra, új együttműködési formákat kereső idősügyi civil érdekérvényesítő szerveződések létrehozásának segítése, az Önkormányzatok Idősügyi Tanácsok Együttműködési Fórumával való együttműködés vagy tagság. A díjak és a díjátadás A fenti célok elérését a következőkkel kívánják elismerni a pályáztatók: A legjobbnak ítélt tartalmú pályaművek benyújtójának a évi Idősbarát Önkormányzat Díj -at adományozzák és az Idősek Világnapjához kapcsolódóan díjátadó és kitüntetési ünnepség keretében, díjazottanként Ft jutalomban részesítik. A pénzjutalom az idősügy területén használható fel az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A beküldött pályázatokat a kiírók által létrehozott bíráló bizottság értékeli, amelynek javaslata alapján a díjakról a kiírók döntenek. A pályázók köre bármely helyi (települési, megyei, kerületi, fővárosi) önkormányzat, amennyiben eleget tesz a jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségeinek. A pályázat tartalma A pályázó önkormányzat bemutatja a helyi idősügyi tevékenységek rendszerét, a fentiekben meghatározott általános és az értékelésnél előnyt jelentő szempontok teljesülését. A pályázatban kerüljön bemutatásra a helyi önkormányzat kötelező feladatain felül végzett idősügyi tevékenysége, kiemelt figyelmet fordítva az idősek közösségi részvételének erősítésére, társadalmi részvétel elősegítésére és a társadalmi párbeszéd folyamatosságára, közösségépítő tevékenységekre. Főbb értékelési szempontok A pontos értékelési szempontokról és az értékelés menetéről az Értékelési szempontok című dokumentumból tájékozódhat, amely a kormányzati portálon ( megtekinthető, onnan letölthető. Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 10. oldal

11 Alapelv, hogy csak az az önkormányzat díjazható, amely a jogszabályokban előírt kötelezően ellátandó feladatainak eleget tesz, és ezen túlmenően az innovatív, az idősek függetlenségét, társadalmi részvételét, önmegvalósítását, méltóságának megőrzését, aktivitását biztosító tevékenységek megvalósulását és a helyi közösségben való részvételének erősítését segíti. A pályaműből legyen megismerhető, hogy milyen önkormányzási elvek és koncepciók állnak a helyi időspolitika hátterében, milyen célok határozzák meg az idősek életét érintő önkormányzati döntéshozatalt és döntésvégrehajtást, az önkormányzat az elfogadott idősügyi alapelvekkel összhangban a programokat hogyan valósítja meg, valamint ezek az intézkedések hogyan járulnak hozzá az idősek jóllétéhez. Továbbá a pályázó önkormányzat jelenítse meg, hogy milyen kezdeményezésekkel, konkrét intézkedésekkel élt, illetve milyen kezdeményezéseket támogatott annak érdekében, hogy a településen az idősebb és fiatalabb korcsoportok tagjai egymással folyamatos kapcsolatot tartsanak, információáramlással és párbeszéddel segítsék egymást a társadalmi szemlélet fejlesztése érdekében, mit tesz a helyi közösségi életbe történő bevonás érdekében. A pályáztató az értékelés során figyelembe veszi, hogy a pályázó önkormányzat az adottságaitól településmérettől, demográfiai helyzettől, rendelkezésre álló erőforrásoktól, stb. függően hogyan valósítja meg tevékenységét. További előnyt jelent az önkormányzati képviselő-testület kapcsolatainak dokumentálására SZMSZ, önkormányzati rendelet vagy önkormányzat ülésén készült jegyzőkönyvek csatolása mellékletként. A pályázat benyújtásának módja A pályaműveket a pályázati űrlap kitöltésével kell elkészíteni, amely a kormányzati portálról ( letölthető. A pályamű maximum 10 oldal (a tartalmi szempontok megismétlése és az 1.1. pont megválaszolása, a 6. pont és a mellékletek nélkül) terjedelmű Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, sorkizárással és szimpla sorközzel elkészített írás lehet. A 10 oldal terjedelembe nem számítanak bele az esetleges mellékletek például: idősügyi szervezetek, önkormányzati idősügyi tanácsok véleménye a helyi önkormányzat idősügyi munkájáról, önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás az idősügyhöz kapcsolódóan, az önkormányzatok idősügyi programja, testületi döntések, konkrét események dokumentálása, amely mellékletek száma maximum 10 db lehet. A mellékleteknek a pályázatban benyújtott tevékenységekhez kell szorosan kapcsolódniuk (a képek mérete egyenként nem haladhatja meg az 1280*1024-es méretet és a 2 MB file méretet, a dokumentumoknál pedig a DOC, esetleg PDF formátumot részesítsék előnyben). A pályaművet az aláírásra jogosult személy (közgyűlési elnök, polgármester) aláírásával ellátva, elektronikus módon, és 1 nyomtatott példányban tértivevénnyel, postai úton kérjük benyújtani. Cím: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Idősbarát Önkormányzat Díj Bíráló Bizottság 1054 Budapest, Akadémia u. 3. (A díj elnyerésére készített pályázat személyesen nem nyújtható be!) Kérjük a borítékon az Idősbarát Önkormányzat Díj feliratot szíveskedjenek feltüntetni. Elektronikus cím: idosbarat@emmi.gov.hu A postára adás és az elektronikus benyújtás határideje: június óra Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály Önkormányzati Hírlevél évi 4. szám 11. oldal