Az e-kormányzat jogi akadálymentesítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az e-kormányzat jogi akadálymentesítése"

Átírás

1 Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszék Az e-kormányzat jogi akadálymentesítése A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központja felkérésre készült szakértői tanulmány Budapest, 2006

2 2 TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 I. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE... 5 I.1 Az elektronikus ügyintézés szabályozási környezetét meghatározó tényezők... 5 I.1.1 Problémafelvetés... 5 I.1.2 A fejlődést meghatározó tényezők... 7 I.2 Az információs társadalmi politikák és jogalkotás kezdeti eredményei... 9 I.2.1 Az alapvető szabályozási környezet kialakulása... 9 I.2.2 Hírközlési jog I.2.3 Elektronikus aláírás I.2.4 Elektronikus kereskedelem I.3 Közbenső mérleg: 2003 szeptember I.3.1 Az eeurope+ követelményrendszere I.3.2 Olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb Internet I.3.3 Befektetés az emberekbe és az emberi készségekbe I.3.4 Az Internet használatának ösztönzése I.4 Erőfeszítések között I.4.1 Stratégia és jogalkotás I.4.2 A legújabb jogalkotási folyamatok eredményei II. ÜGYINTÉZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN...38 II.1 A közigazgatási hatósági eljárás II.1.1 Bevezetés II.1.2 A hatályos jogszabályi környezet kialakulása II.1.3 A hatósági eljárások elektronizáltsága II.1.4 Azonosítási eljárások II.1.5 Garanciális szabályok, üzemzavar, iratkezelés II.1.6 Adatvédelem II.1.7 Az ágazati szabályozások rendje II.1.8 A Ket. végrehajtási rendeletei II.1.9 Összefoglalás, következtetések II.2 Elektronikus akadálymentesítés a közbevételekkel összefüggő hatósági eljárásokban II.2.1 Követelmények II.2.2 Adóztatási elvek digitális közegben II.2.3 Hatályos magyar jog II.2.4 Következtetések III. A GAZDASÁGI ÉLET JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KOMPLEX ELEKTRONIKUS ESZKÖZTÁRA.. 62 III.1 Polgári jogi alapok III.2 Társasági jog, cégeljárás III.2.1 Aktív kommunikációs elemek a szabályozásban III.2.2 Passzív kommunikációs elemek a szabályozásban III.3 Fogyasztóvédelem, reklám, versenyjog...75 III.3.1 Bevezetés III.3.2 Fogyasztóvédelmi fórumrendszer III.3.3 Reklámfelügyeleti fórumrendszer III.3.4 A versenyjogi szabályozás és versenyfelügyeleti fórumrendszer IV. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS HATÁLYOS FELTÉTELRENDSZERÉNEK KRITIKAI VIZSGÁLATA IV.1 Az elektronikus ügyintézés anomáliái IV.1.1 Az ügyintézés fogalmának értelmezése IV.1.2 Ellentmondások... 90

3 3 IV.1.3 Az elektronikus aláírás fogalmi zavarai IV.1.4 Elektronikus eszközökkel létrehozott dokumentumok joghatálya IV.1.5 Az ügyfélazonosítás problémái IV.1.6 További anomáliák IV.1.7 Kitörési pontok IV.1.8 Helyzetkép - ma IV.2 Az ügyfél-azonosítással kapcsolatos adatvédelmi kérdések az elektronikus közigazgatásban IV.2.1 Bevezetés az azonosítás, mint adatvédelmi probléma IV.2.2 Ügyfélazonosítás és elektronikus aláírás IV.2.3 Az ügyfélkapu használata mint kötelezettség, a jogosultság-tár V. A TOVÁBBLÉPÉS IRÁNYAI: EGY LEHETSÉGES SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ KÖRVONALAI.110 A.) Az E-kormányzat továbbfejlesztése átfogó állami elektronikus adminisztrációvá B.) Koregulatív szabályozás C.) Egységesülő ügyfélazonosítás D.) Elektronikus jogosítványtár E.) Egységes informatikai biztonsági követelmények F.) A hatályos joganyag teljes körű felülvizsgálata, modernizáció, az e-ügyintézési alaptörvény megalkotása A LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE FÜGGELÉK: FŐBB JOGPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK, FELADATSZABÁSOK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK ÜTEMEZÉSE...119

4 4 BEVEZETÉS Jelen tanulmány célja, hogy az elektronikus ügyintézés jelenlegi feltételrendszerében akadályként jelentkező főbb tényezőket feltárja, ezen akadályok megszüntetésére egy új típusú megközelítést tükröző szabályozási koncepció kidolgozásával - javaslatot tegyen. A hatályos joganyag előkészítésére, kimunkálására alapvetően 1999 és 2004 között került sor ig lényegében nem létezett olyan nemzeti stratégia, mely Magyarország információs társadalmi átalakulását vezérelte volna, s ez a 2003-ben elfogadott MITS-nek sem sikerült. Koherens, a jogalkotás eszközeivel is támogatott politika megvalósítására csak az e-kormányzat keretében került sor: ennek hatása azonban a kormányzati informatika területén kívülre már nem tudott tovább gyűrűzni. A jogalkotás a stratégiai célok valóra váltásának fontos, de nem legfontosabb eszköze: elsősorban arra van szükség, hogy az állam az érintett szereplőkkel együttműködve ne csak felismerje feladatait, de, ha már határozott azok végrehajtásáról, szerezzen is érvényt döntéseinek. Tanulmányunk első részében általános képet kívánunk adni az elektronikus ügyintézés jogi szabályozási környezetének alakulásáról. E történeti visszatekintés nem öncélú: egyrészt annak levezetésére és bizonyítására törekszik, hogy a koncepció- és stratégia kialakult alakuló szabályozási környezet mai problémáiban milyen szerepet játszott, másrészt érzékeltetni kívánja azokat az eredményeket is, melyekre a jövőbeni jogalkotás is építkezni tud. A második fő rész az elektronikus ügyintézés szempontjából talán leglényegesebb két terület, a közigazgatási hatósági eljárás és a közbevételek befolyását biztosító eljárások jogi szabályozásának áttekintését célozza. Annak illusztrálására törekszünk, hogy a Ket ben történt elfogadása és szeptember 1-el történt hatályba lépése az elektronikus ügyintézés szempontjából a gyakorlatban nem hozta meg a várt változást, sőt, olyan megoldások bevezetésére is sor került, melyek inkább gátjai, mint segítői tudnak lenni a jövőbeni folyamatoknak. Munkánk harmadik fő része az elektronikus ügyintézés problémáit a gazdasági jog egyes, kulcsfontosságú területei (szerződések joga, társasági jog, fogyasztóvédelem, reklámjog, versenyjog) veszi górcső alá. A hatályos szabályozási környezet kritikai vizsgálata mellett itt fokozott hangsúlyt kívánunk a jövőbeni továbblépés lehetőségeire, követelményeire is fordítani. Megállapításainkat a IV. részben összegezzük, ahol kitérünk az elektronikus ügyintézés és az adatvédelem leglényegesebb, legaktuálisabb összefüggéseinek értékelésére is. A tanulmányban feltártak, s különösen a kritikai elemzésben bemutatott szempontok alapján az V. részben javaslatot teszünk egy új szabályozási koncepció fő elemeire (elektronikus adminisztrációmegközelítés bevezetése, az ügyfél azonosítás és az azonosított ügyfél által létrehozott elektronikus dokumentumok joghatálya, az informatikai biztonság új szemléletű szabályozása). Mindeme követelmények teljesülése, az elektronikus ügyintézés jogi akadálymentesítése álláspontunk szerint általánosan a jogalkotói szemlélet változását, elsődlegesen pedig egyes, kulcsfontosságú törvények módosítását igénylő folyamat. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az elektronikus ügyintézés, az elektronikus és papíralapú dokumentumkezelés jogi feltételrendszere ott alakult ki legkoherensebb módon, ahol e kérdések rendezésére átfogóan, önálló törvény keretében került sor. A magyar jogfejlődés mindezidáig nem élt ezzel a lehetőséggel. Mára a spontán módon fejlődött jogi környezet pedig szerteágazóvá, ellentmondásossá, töredezetté vált: e folyamatot feltehetően csak egy egységes koncepciót tükröző és megjelenítő, s ezzel összhangban az érintett törvényeket is a szükséges mértékben módosító elektronikus ügyintézési törvény tudja megállítani.

5 5 I. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYE- ZETE I.1 Az elektronikus ügyintézés szabályozási környezetét meghatározó tényezők I.1.1 Problémafelvetés Torma András a közigazgatás feladatait meghatározó, rendkívül gyorsan változó tényezők rendszerét felvázolva a társadalmi munkamegosztás fejlettségét, a bel- és külpolitikai viszonyok alakulását, a társadalom gazdasági életének fejlettségét, az igazgatás alanyának a társadalom irányítására vonatkozó szándékait és módszereit valamint az igazgatási technika fejlettségét nevesíti. Az infokommunikációs eszközök a közigazgatási tevékenységbe való beépülését (gépesítését) olyan tényezőnek tartja: ezek egyre szélesebb körű felhasználása összességében a közigazgatás feladatainak átalakulásához, a jövő hivatalához, az információs társadalomhoz vezet. A gépesítés a közigazgatási tevékenység megújulásának lehetőségét egyaránt biztosítja a törvényelőkészítés, a jogalkotás, a jogalkalmazás, az irányítás, a felügyelet, a közvetlen tulajdonosi tevékenység és az ügyvitel területén: hatásai legközvetlenebb módon ebben a legutóbbi körben érhetők tetten 1. A magyar közigazgatás-tudomány évtizedek óta kutatja a számítógépesítés, informatizálódás az igazgatási- tevékenységre gyakorolt, komplex hatásait 2. E hatások nagyon leegyszerűsítve két fő irányból jelentkeznek: az első, amit Kalas Tibor nyomán társadalomirányítási informatikaként 3 jellemezhetünk, s ahol az informatika alkalmazása elsősorban az állam, közigazgatás szervezeti-irányítási vetületében vetődik fel, a második a (konkrét) ügyek elektronikus eszközökkel támogatott intézésének lehetősége, ahol az informatika a közigazgatási szerv és az ügyfél, illetőleg a konkrét ügy elintézése kapcsán a közigazgatási, más állami szervek egymás közötti kapcsolattartásának összefüggésében jelenik meg. Mindkét hatásrendszert ugyanazon tényezők befolyásolják (mindenekelőtt a rendelkezésre álló technológia, az informatikai eszközöket használók felkészültsége, a rendelkezésre álló anyagi erőforrások nagysága stb.), s azok összességében szerves részét képezik a közigazgatással, az állam igazgatási tevékenységével szemben a XX. század második felében megfogalmazódott követelményeknek megfelelni kívánó szemléletváltás vezérelte átalakulási folyamatoknak 4. E befolyásoló tényezők egyik legjelentősebbike a jogpolitika és jogalkotás: az állam azon, alapvetően társadalomszervező tevékenysége, mely az új kihívásokat a normatív eszközrendszer célkitűzéseinek kijelölésével, és más szabályozó erőkkel együttműködve ezen eszközrendszer alakításával kívánja megválaszolni. 1 Torma András: Az információ jelentősége a (köz)igazgatásban, Virtuóz kiadó, 2002, pp Lsd. különösen: Kalas Tibor: Számítógép az államigazgatásban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, Kilényi Géza: Informatika, közigazgatás, jogi szabályozás, Valóság, szám, Berényi Sándor: Közgazgatás amodern társadalomban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Kalas Tibor: Az informatika hatása a társadalomirányítás szervezeti rendszerére, in.: Fogarasi József /szerk./: A magyar közigazgatás korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései, Unió kiadó, 1996, pp Vö. különösen: Zupkó Gábor: Közigazgatási reformirányzatok az ezredfordulón, Századvég kiadó, Budapest, 2002, Mászáros József Mátyási Sándor Schreiber László: Az újragondolt közigazgatás, BME Szociológia és Kommunikációs Tanszék, Budapest, 2002., Balázs István: A XXI. Század közigazgatásának kihívásai, Magyar Közigazgatás, 200. évi 7. szám.

6 6 Vizsgálatunk elsősorban a második főirány, az elektronikus ügyintézés jogi eszköztárának alakulására, jelenlegi állapotára, a továbbfejlesztéssel kapcsolatos alapvető követelmények feltárására irányul. Ennek tényleges lehetősége a szükséges eszközrendszer kialakulásával csak a legutóbbi időkben (lényegében a kilencvenes évek végétől) nyílott meg. Az ügyek elektronikus eszközökkel támogatott intézése a számítógépesítés nyomán tudott teret nyerni, e változás azonban az ügyviteli-ügyintézési folyamatokra kezdetben viszonylag csekély hatást gyakorolt. A számítógépek elsősorban a nyilvántartások vezetésében, meghatározott körű adatokhoz való hozzáférés biztosításában, a szervezeten belüli nem aktus jellegű cselekmények megvalósításában kaptak kiemelkedő szerepet, míg maga az ügy-intézés, az ügyféllel való kapcsolattartás alapvetően továbbra is papíralapon, a papíralapú dokumentálási környezetben ment végbe 5. E kezdeti időszak legjellemzőbb jogi problémái az adatvédelemmel, személyes adatok nyilvántartásával, s az informatika összefüggésében a folyamatosan bővülő nagy állami adatnyilvántartások számítógépesítésével függtek össze 6. A kilencvenes évek első felében az Alkotmánybíróság alapvető határozatai nyomán 7 - kialakult a személyre vonatkozó adatok nyilvántartásának, s ezzel összefüggésben a személyes adatok védelmének, komplex szabályozási környezete, nevezetesen A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény, A polgárok személyes adatainak nyilvántartásáról szóló évi LXIV. törvény, A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló évi CXIX. törvény valamint az adatfeldolgozás, adatvédelem speciális kérdéseivel foglalkozó 8, s az egyes ágazati közigazgatási feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő adatvédelmi kérdéseket szabályozó 9 törvények és rendeletek. A későbbi jogalkotás során is az ezen időszakban meghatározott, időközben nem ritkán alkotmányos szinten megmerevedett elvek, megoldások érvényesültek. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetését követően a magyar jogalkotási folyamatokat egyre inkább az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség határozta meg: a kezdeti időszakban azonban a közösségi jog (mely maga sem rendelkezett az információs társadalom sajátos kihívásaira választ adó megoldásokkal) az adatvédelem és a távközlés kivételével a magyar jogalkotási folyamatokra ezen a terülten érezhető hatást nem gyakorolt. 5 Vö. Ádám Katalin: A közigazgatás informatikai helyzete, Magyar Közigazgatás évi 6. sz.. 6 Vö.: Szurday Kinga: Az adatvédelmi jogi szabályozás szerepe, feladatai és hatása a közigazgatásra és a versenyszférára, Magyar Jog évi 11. szám, pp Majtényi László: Az adatvédelem joga, in.: Kovacsicsné Nagy Katalin (főszerk.): Jogi informatika, ELTE ÁJTK, Statisztikai és Jogi Informatikai Tanszék, Budapest, 1996, pp Pl. 15/1991. (IV. 13.), 60/1994. (XII. 24.), 46/1995. (VI. 30.) AB határozat 8 A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény, Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. törvény, A védett személyes adatot tartalmazó levéltári anyag másolatának adatvédelmi szerződés alapján történő továbbítása elleni tiltakozási jog gyakorlásáról szóló 20/1998. (V. 13.) MKM rendelet 9 Pl. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, A magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény, A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló évi C. törvény, A távközlési előfizetői szerződésekről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet, A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény, A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény, A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 243/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet.

7 7 I.1.2 A fejlődést meghatározó tényezők A kilencvenes évek derekától a közigazgatásban a számítógépek rohamos elterjedésével párhuzamosan lezajló hálózatiasodás (a munkaállomások belső intézményi, illetőleg extern, más intézményi vagy felhasználói számítógépekkel való összekapcsolásának lehetősége) a munkafolyamatokba, az irányításba, ellenőrzésbe való beépülése a gyorsabb, hatékonyabb, eredményesebb munkát immár nem csak a saját feladatkörében eljáró ügyintéző vonatkozásában tette lehetővé, de az internet megjelenése folytán az egyes ügyfelekkel, társhatóságokkal is. Az elektronikus ügyintézés a belső ügyviteli körből kilépve ekkor vált tényleges lehetőséggé, s támasztott a közigazgatási munka újratervezésével szemben sürgető követelményeket. Az internet más szempontból is áttörést hozott: a közérdekű-közcélú információhoz jutás (az adott szerv hatáskörébe tartozó ügyek intézésével összefüggő tájékoztatás, a hatályos joganyag és az ügymenetek megismerhetővé tétele, az egyelőre még papíralapú ügyintézési cselekményekhez szükséges formanyomtatványok elérhetővé tétele, az ügyintézővel való közvetlen, elektronikus kapcsolat felvétele, az ügyintézési folyamat állásának nyomon követhetősége) joga minden korábbinál szélesebb körben vált lehetővé. A technikai fejlődés színvonala által is meghatározottan a kilencvenes évek derekára 10 sok országban kerültek bevezetésre olyan megoldások, melyek zárt felhasználói hálózatokra épülve közigazgatási, bírósági ügyintézési cselekmények elektronikus úton történő megvalósítását tették lehetővé, és a legnagyobb internet-penetrációval rendelkező országokban az elektronikus tájékoztató szolgáltatások is egyre szélesebb körben kezdtek elérhetővé válni. Megkezdődött az államigazgatás központi szerveinek webre költözése, intézményi honlapok létrehozása 11. Az ezzel párhuzamosan zajló közigazgatási reformfolyamatokban az elektronikus ügyintézés (ha megjelent) egyre inkább a polgár- vagy felhasználóbarát ügyintézés fogalmával kapcsolódott össze, s e a rendelkezésre álló források tekintetében is szűk megközelítésből adódóan nem vált szerves részévé a reformfolyamatoknak. Valós és széles tömegigény az elektronikus ügyintézésre már csak azért sem mutatkozhatott, mert egyrészt (a legfejlettebb infokommunikációs háttérrel rendelkező országok kivételével) a lakossági számítógép-ellátottság alacsony volt, az adatátviteli kapcsolat igénybe vétele az ügyféloldalon (a magas távközlési tarifáknak köszönhetően) pedig csak lassan terjedt el. Az közötti, újabb szakasz piaci változásai (az informatikai eszközök árának folyamatos csökkenése, a szélessávú adatátviteli lehetőségek megjelenése és a mobiltelefónia elterjedése, a távközlési piacon tényleges versenyhelyzet kialakítása, s ennek következtében a telefondíjak fokozatos csökkenése) olyan kedvező folyamatokat indítottak el, melyek egyrészt felhasználói oldalról immár nagyobb számban tették lehetővé (sőt: igénnyé) az elektronikus ügyintézés biztosítását, másrészt az informatikai eszközök bevezetését a kormányzati, közigazgatási szervek számára is kedvezőbb feltételekkel biztosították 12. Erre annál is inkább szükség volt, mert az első generációs informatikai beszerzések ( ) során kialakult eszközpark 10 E kezdeti korszak értékeléséhez lsd. Cécile de Terwangne - Herbert Burkert - Yves Poullet (eds.): Towards a Legal Framework for a Diffusion Policy for Data held by the Public Sector, Kluwer, Deventer/Boston, 1995, Niklas Luhmann: Recht und Automation in der öffentlichen Verwaltung. Eine verwaltungswissenschaftliche Untersuchung. 2., unveränd. Aufl., Duncker & Humblot, Berlin, 1997, 11 A problémakör áttekintése: Volker Herwig: E-Government. Distribution von Leistungen öffentlicher Institutionen über das Internet, Josef Eul-Verlag, Lohmar/Köln, Vö.: Beate Kohler-Koch: The Evolution and Transformation of European Governance, IHS, Wien, 1998, B. Guy Peters - Donald J. Savoie (eds.): Governance in the Twenty-first Century: Revitalizing the Public Service, McGill-Queen's University Press, Montreal, 2000.

8 re már elavultnak számított, sem a hálózati megoldások támogatását, sem az újabb, immár a közigazgatás sajátos igényeit szélesebb körben kielégíteni tudó szoftverek alkalmazását nem tette lehetővé. E körülményekkel az 1999 után induló új, nemzeti információs társadalom-stratégiák és akciótervek már a korábbiaknál jóval következetesebben számolhattak. Az Európai Unió ebben az időszakban fedezi fel az információs társadalom kihívásait, mint szükségszerűséget, s állítja azt 2000-ben, Lisszabonban elfogadott középtávú gazdasági és társadalmi stratégiája középpontjába. Megszületik az Elektronikus Európa-kezdeményezés, mely a 15 tagállam s a csatlakozni kívánó országok számára a nemzeti stratégiák, fejlesztések egységes követelményi rendszerét állítja fel, ugyanakkor közösségi forrásokat is megnyit azok megvalósításához. E folyamat mögött elsődlegesen annak a ténynek felismerése áll, hogy az európai régió világméretű versenyképessége megőrzéséhez az Unió belső piacát ténylegesen is egységes piaccá kell forrasztani: ennek lényeges előfeltétele, hogy a polgárok és vállalkozások bürokratikus megkötöttségektől mentesen, elektronikus eszközök igénybevételével, távolból léphessenek üzleti kapcsolatra, vásárolhassanak vagy eladhassanak, jussanak tájékoztatáshoz, intézhessék - a tagállami határoktól függetlenül is - ügyeiket. A közösségi jogalkotás a kilencvenes évek derekán kissé nehézkesen idejében gépezete gyártani kezdi az információs társadalmi irányelveket (elektronikus aláírás, információs társadalmi szolgáltatások, fogyasztóvédelem, szellemi alkotások védelmének érvényesülése az információs társadalomban stb.). Megkezdődött az egységes jogi környezet, valamint a közigazgatási szervek közötti adatcsere (IDA) program koordinatív eszköztárának kialakítása, s mindezekkel összhangban az elektronikus kormányzat egy-egy aspketusának megvalósítását célzó tagállami legjobb gyakorlatok általános jellegű elfogadásra ajánlása. E jogalkotás minősége is komoly kívánni valókat hagyott: számos, alapvető irányelv (elektronikus aláírás, elektronikus kereskedelem, elektronikus hírközlés) esetében mire a több éves egyeztetési-előkészítési folyamat lezárult, s az irányelv kihirdetési utáni általában 18 hónapos - implementációs határidő eltelt, maga a szabályozási tartalom is sok szempontból elavultnak, vagy éppen az újabb közösségi politikák célkitűzései fényében meghaladottnak minősült 13. Ugyancsak az irányelvi jogegységesítés sajátosságaiból adódott annak lehetősége, hogy a tagállamok és a csatlakozni kívánó országok nagy szabadságot élveztek a szabályozási tartalom átültetésében, az irányelv által konkrétan nem rendezett, de a szabályozott területhez kapcsolódó sajátos nemzeti megoldások érvényesítésében: összességében az alakuló nemzeti jogokban az elektronikus megoldások alkalmazása előtt legalább annyi új korlát keletkezett, mint amennyit az alakuló egységjognak sikerült elbontania. Mindez a későbbiekben nagy mértékben hozzájárult az egyre inkább az információs társadalomra, tudásgazdaságra alapuló globális versenyben Európa hátrányának fennmaradásához, és a 2000-es évek derekára lényegében belátható időn belül behozhatatlanná való merevedéséhez at követően a közösségi jog rendelkezéseinek átvételére az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások első szakaszában kialakított fejezetek, s azokon belül éves bontásban meghatározásra került ütemterv és bontás szerint került sor: ez a csatlakozásig merev keretek közé szorított megközelítés nem támogatta az információs társadalmi -tartalmú szabályok az ütemtervtől eltérő vagy akár egységes szemléletű átvételét. Ilyen egységes szemlélet egyébként az információs társadalomra vonatkozó stratégia-kormányzati elképzelések hiányában lényegében nem is létezett. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelentette, hogy formálisan 13 Tekintettel arra, hogy a belső piaci jogegységesítés alapvetően irányelvi szinten történik, s az érintett közösségi jogi aktusok legnagyobb része ebbe a körbe esett, olyan kényszerpálya volt ez, melyen aligha lehetet volna módosítani.

9 9 ugyan a magyar kormányzat jogharmonizációs kötelezettségeinek eleget tett, a vonatkozó irányelveket törvényi, kisebb részben kormányrendeleti szinten átvette, de a szabályrendszer tényleges érvényesíthetőségéről az alsóbb szintű, rendeleti jogalkotás révén nem, vagy csak gyakran évekkel később gondoskodott (ú. n. üres kagylóhéj-jogalkotás ), másrészt pedig azt, hogy a jogalkotási folyamat egyes elemei között a közigazgatási egyeztetési folyamatban biztosított véleményalkotási, javaslattételi lehetőségen túl az ágazati szempontok összehangolására, egységes szemléletű szabályozás kialakítására esély sem mutatkozott. I.2 Az információs társadalmi politikák és jogalkotás kezdeti eredményei I.2.1 Az alapvető szabályozási környezet kialakulása A magyar kormányzat az Európai Tagállamok legtöbbjének gyakorlatához hasonlóan at megelőzően nem fordított komolyabb figyelmet a területre. Ennek oka elsődlegesen abban keresendő, hogy ebben az időszakban még nem létezett közös, európai stratégia, illetőleg a területre vonatkozó, speciális, koherensen kezelendő joganyag sem. A kormány határozataiban között megjelenő, információs társadalmi tárgyú célkitűzések egyrészt a koordináció valamilyen eszközrendszerének megteremtésében 14, másrészt az egyes részterületekre vonatkozó, ágazati vagy konkrét feladatok 15 meghatározásában öltöttek testet. A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájáról szóló 1161/1998. (XII. 17.) Korm. határozat 8. pontja is általános célkitűzésként fogalmazta meg, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javulását szolgáló üzleti információk biztosítása, korszerű elektronikus információtárolást és továbbítást, ezek széles körű elterjesztését támogatni kell, melynek során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az elektronikus kereskedelem, a közbeszerzési és beszállítói adatbank, a K+F eredmények elterjesztése, és a kis-, közép- és nagyvállalkozások jobb együttműködését, piaci lehetőségeinek bővülését segítő rendszereknek a működtetése. A jogalkotás széles spektrumát érintő kötelezettséget is előírt azonban azzal, hogy december 31-ig, a gazdasági miniszter felelőssége mellett ki kell dolgozni az elektronikus kereskedelem az Európai Közösség szabályaival harmonizált jogi szabályozását tól a jogalkotással, jogszabály előkészítéssel kapcsolatos feladatok legnagyobb része azonban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál összpontosult, s azokért sajátos módon egy egyébként kitűnő szakmai felkészültségű, de nem jogász szakember és néhány főből álló csapata felelt. A magyar jogfejlődést ebben az időszakban a már említett, alapvető problémának minősülő a jogalkotási koordinációhiány és az előzetes hatásvizsgálatok elvégzésének hiányából adódó konzisztencia-nélküliség jellemezte: ennek egyik, de nem kizárólagos kiváltó tényezője az volt, hogy Magyarország továbbra sem rendelkezett kormánya által elfogadott, a közép- és hosszú távú cselekvés alapjául szolgáló nemzeti információs stratégiával. A nemzeti 14 Lsd. az Informatikai Távközlési Kormánybizottságról szóló 1025/1997. (II. 26.) Korm. határozat, Az államigazgatási informatika koordinációjának továbbfejlesztéséről szóló 1066/1999. (VI. 11.) Korm. határozat. 15 Lsd. A hírközléspolitikáról szóló 1071/1998. (V. 22.) Korm. határozat, A hírközlésről szóló törvény téziseiről szóló 2350/1999. (XII. 21.) Korm. határozat. 16 A GM-ben 2000 nyarán vette a vonatkozó kormányhatározat szakmai előterjesztése: melynek eredményeként egy komplex szabályozási rendszer kiépítésére vonatkozó javaslat született. E tervezet végül nem került a Kormány elé: a feladat pedig az év végén az újonnan létrehozott kormánybiztossághoz került áttelepítésre. Megoldani maradéktalanul azóta sem sikerült.

10 10 stratégia előkészítése ugyan megkezdődött, s bizonyos munkaanyagok 17 is napvilágot láttak, ám ezekben az elektronikus kormányzattal kapcsolatos feladatok meghatározása az általánosságok szintjén ragadt 18. Az Uniós csatlakozás reálisabb közelségbe kerülése, s az információs társadalommal összefüggő koordinációs feladatok összetett volta már 1999-ben nyilvánvalóvá tette, hogy azok ellátására a szakminisztériumokhoz (általánosságban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az elektronikus kereskedelem vonatkozásában a Gazdasági Minisztérium) telepített hatáskörök és források már nem lesznek elégségesek. Az Y2K-probléma kezelésének össztársadalmi igénye által életre hívott kormánybiztosi funkcióból nőtt ki, s a Miniszterelnöki Hivatalon belül relatív önállóságot kapva jött létre az Informatikai Kormánybiztosság sok szempontból ambivalens intézménye. Az információs társadalommal összefüggő feladatokról, az információs kormánybiztos feladat- és hatásköréről rendelkező 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet az elsődleges célok körében rendelkezett az információs társadalom kérdéseivel kapcsolatos egységes kormánystratégia kialakításáról, az informatika jogszabályi rendszerének az Európai Unió követelményeire is figyelemmel lévő megteremtéséről. A kormánybiztosság két éves működése során sem a stratégiai tervezésben, sem a végrehajtásban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai reményeket. Az információs társadalom kiépülésének programja kezdetben a hivatkozott, a kormányzat által támogatott, s bizonyos mértékig figyelembe is vett szakértői tanulmányokban körvonalazódott, illetőleg gyakorlati végrehajtás nélkül maradt cselekvési tervekben, a konkrétumok szintjén pedig egyes részterületeket érintő - zömében végrehajtatlanul maradt - kormányhatározatok sorában 19 öltött testet. 17 Lsd. különösen: MeH Stratégiai Elemző Központja: Társadalom és infokommunikáció Tézisek, magyarázatok, feladatok, Budapest, 1999, Meh Informatikai Kormánybiztossága: Nemzeti Információs Stratégia 1.0 verzió, Budapest, Pl. a Társadalom és infokommunikáció 16. pontjában célul tűzött elektronikus párbeszéd az állampolgár és a közigazgatás között inkább az elektronikus demokrácia eszközrendszerének megteremtésére irányult volna, a 14. pontban tárgyalt elektronikus és személyes ügyintézés körében pedig az (a munkaanyag felfogásában automatikus ügyintézés ) a papíralapú ügyintézéshez képest pedig olyan alternatívaként jelent meg, mellyel szemben (az akkori informatikai helyzet alapján egyébként reálisan) széles körű társadalmi igény amúgy sem jelentkezik. A Nemzeti Információs Stratégiában jelenik meg a később sajnos megmaradt kettősség az elektronikus kormányzati program (6.) és az önkormányzati program (7.) célkitűzései között: mindkét program alapvetően a kormányzati munka szervezéséhez szükséges infrastrukturális-szolgáltatási feltételrendszer kialakítására irányult, az elektronikus ügyintézés lehetősége pedig kizárólag az önkormányzati (a Stratégia ellentmondásos szóhasználatával szintén e-kormányzatinak nevezett /lsd. 7.c pont/ programkörben jelent meg. A Társadalom és infokommunikáció a szabályozás új alapjairól (46. pont) ugyan számos lényegi gondolatot vezetett fel (komplex törvényalkotási menetrend kimunkálása az informatikai szabályozás megjelölt témaköreiben) a Nemzeti Információs Stratégia ehhez képest lényeges visszalépésként - az információs társadalmi jogalkotás kérdéskörét ahol egyáltalán érintette, az EU-s jogharmonizációs kötelezettség teljesítésére szűkítette. A szabályozási folyamatok elvi irányultságát ebben az időszakban a KHVM Informatikai Irodája által még áprilisában összeállított vitaanyag jellemzi leginkább. Ebben az anyagban is a meg kell határozni követelmények dominálnak: a meghatározás módjáról azonban igen kevés konkrét elképzelés látott napvilágot. A Sikert mi sem jellemzi jobban, mint hogy a kiemelt fő területek (Internet, elektronikus irat, dokumentum, elektronikus kereskedelem, adatgazdálkodás, adatvédelem, tulajdonjog, információs közművek, elektronikus média) egyikére nézve sem sikerült a későbbiekben megvalósult, vagy ugyan megvalósult, de életképes megoldásokat kialakítani. 19 Pl. A közigazgatási adatvagyon-nyilvántartásról szóló 1113/2000. /XII. 27./ Korm. határozat, A hírközlési törvényjavaslattal összefüggő intézkedésekről szóló 2050/2001. /III. 14./ Korm. határozat, Az elektronikus aláírásról szóló törvény szabályozási alapelveiről és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló 1075/2000. (IX. 13.) Korm. határozat és a módosításáról rendelkező 1014/2001. (III. 5.) Korm. határozat, Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2271/2001. (IX. 26.) Korm. határozat.

11 11 Egyes, kiemeltnek tekintett információs társadalmi jogalkotási tárgyakkal kapcsolatosan (egységes hírközlési törvény, elektronikus aláírás) a jogszabály előkészítést kormányhatározat rendelte el, más esetben (az elektronikus kereskedelemről és az információs társadalommal öszszefüggő szolgáltatásokról szóló törvény) a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezte. Ez az előkészítő munka azonban a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseivel ellentétesen zajlott: a leendő jogszabály várható hatásáról nem készültek elemzések, a törvények végrehajtására vonatkozó rendeletek tervezetei a törvénnyel együtt nem kerültek kimunkálásra 20, késve (hírközlési törvény, elektronikus aláírási törvény), vagy egyáltalán nem (elektronikus kereskedelmi törvény) került sor hatályba léptetésükre. Az ebben az időszakban zajló jogalkotási folyamatokat az EU-s jogharmonizációs kötelezettség merev teljesítése, az összehangolatlanság, és nem kevés esetben a kellő hozzáértés hiánya jellemezte. Az egyes jogszabályok rohammunkában, sokszor néhány napos egyeztetési határidővel kerültek közigazgatási egyeztetésre, mely sem az érdemi véleménynyilvánítást, sem a tágabb az előterjesztő tárca által bemutatott szempontokon túlmutató összefüggések vizsgálatát nem teszi lehetővé. Az információs társadalmi törvények végrehajtása tárgyában kiadott rendeletalkotási felhatalmazások számos esetben elégtelennek bizonyultak. A magyar jogszabályok megalkotását nem előzték meg nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (ez egyébként több esetben nehéz is lett volna, hisz a jogharmonizációs tervnek mindenáron megfelelni kívánó magyar jogalkotás többször is - büszkén hangsúlyozva - Európában az elsők között" alkotta meg e törvényeket 21 ), nem ritkán a közösségi irányelvek átvételét is hiányosan vagy azokkal részben ellentmondva oldották meg. Mindez statisztikailag vitathatatlanul impozáns számokhoz vezetett, viszont az így kialakult szabályozási környezet a gyakorlat szempontjából nagyrészt alkalmazhatatlannak bizonyult ben került elfogadásra a hírközlésről szóló évi XL. törvény, az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény. Valamennyi a közösségi joggal való harmonizációs folyamat fontos állomásaként elkészült alaptörvényként értékelhető, ám, mint az alábbiakban rámutatni igyekszünk majd, lényeges koncepcionális és kodifikációs hibákkal terhelten született meg. A koncepciótlanság, a sokszor rögtönzött cselekvés, a politikai kényszerpályák mentén való mozgás a jogalkotás terén is megmutatkozott: a 2001-ben megalkotott hírközlési törvény teljes kudarca már egy éven belül nyilvánvalóvá lett, az ugyancsak 2001-es, végrehajtási rendeletek nélkül elfogadott, a fogyasztóvédelem, reklámjog egyéb szabályaival összehangolatlanul maradt elektronikus kereskedelmi törvény hatását pedig a piac - és sajnos a fogyasztók - a mai napig nem érzik meg. Kimunkáltnak, teljes körűnek szánt - de mint utóbb kiderült, számos pontban az irányadó közösségi joganyaggal ellentétesnek minősülő - információs társadalmi szabályozási környezet csak az elektronikus aláírással kapcsolatban sikerült teremteni: e szabályozásnak azonban részben az irányelv helytelen értelmezéséből adódóan - inkább gátolnia, mint előmozdítania sikerült az információs társadalom ügyét. 20 Jat 18. (1): A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatásait és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell. 21 Sajnos e gyakorlat érdemben a későbbiek során sem változott: úgy az elektronikus cégeljárás, mint az elektronikus közbeszerzés esetében a magyar törvényeknek sikerült az események elébe vágniuk: az első esetében ugyan a szabályozás többszöri korrekcióval teljessé vált, a második esetben viszont csak a látszatok szintjén szabályozott modell kialakulásához vezetett.

12 12 A működőképes elektronikus kereskedelmi, elektronikus kormányzati joganyag kialakulásához nélkülözhetetlen elemek, szabályozások kialakítására az összefüggések kellő átlátásának, megfelelő modellezésének hiányában, vagy egyszerűen azért, mert a jogharmonizációs munkatervben a vonatkozó szabályok elfogadása csak ra volt előirányozva e környezetben valós lehetőség nem volt. I.2.2 Hírközlési jog A rendszerváltás után az államigazgatási feladatok elkülönültek a korábban országos hatáskörű szervként működő Magyar Posta szervezetétől, s a postai, távközlési, műsorszórási tevékenységek szétváltak. A terület az évi LXVIII. törvény által létre hozott Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ágazati irányítása alá került, s maradt is, egy évtizeden át. Ugyanakkor a jogi szabályozás a szektoriális alaptörvények megalkotásával differenciáltabbá vált. A kilencvenes évek elején a területre vonatkozóan három, lényeges új törvény lépett életbe (s váltotta fel a mindenképpen elavultnak mondható szabályozást): a postáról szóló évi LXV. törvény, a távközlésről szóló évi LXXII. törvény és a frekvenciagazdálkodásról szóló évi LXII. törvény. A hírközléssel összefüggő hatósági feladatokat egységes államigazgatási szerv, a Hírközlési Főfelügyelet és annak területi szervei látták el. A távközlési törvényben már erőteljesen jelentek meg a fogyasztóvédelem és személyiségvédelem kérdései, s ami talán a leglényegesebb, a piaci viszonyok felé való nyitást jelentette, az állam - korábbi monopóliumáról lemondva - viszszaállította a távközlési hálózat forgalomképességét. Ugyanakkor a távközlésre vonatkozó frekvenciák esetében a forgalomképtelenség (kizárólagos állami tulajdon) fennmaradt, koncesszióba került 22. Az Európai Uniós követelmények azonban Magyarország felé is a piac további liberalizációjának igényét közvetítették: ennek megfelelően született kormányhatározat az új, egységes hírközlési törvény előkészítéséről (1071/1998. /V. 22./ Korm. hat.). Az új, egységes hírközlési törvény megalkotásának irányelveiről rendelkező 2350/1999. (XII. 21.) Korm. határozat ennek fényében határozta meg a leendő törvény céljait, alapelveit, szabályozási tárgyköreit és szerkezeti felépítését befolyásoló alapvető követelményeket. A törvényalkotói folyamat célja olyan szabályozási környezet kialakítása volt, mely biztosítja korlátozott piacról a teljesen liberalizált piacra való áttérés időszakában biztosítja a folyamatosságot és a zökkenőmentességet. Az új jogalkotás koncepciója elvileg az állami szabályozó szerep visszaszorítására, szolgáltatási funkcióinak átrendezésére, a magasabb szintű piacosításra törekedett: e konstrukcióban az állam szerepe elsősorban a fogyasztók védelme, a piaci esélyegyenlőség biztosítása, a domináns pozícióban lévő szereplők szabályozására korlátozódott volna. A hírközlésről szóló évi XL. törvényt (Hkt.) az Országgyűlés június 12-én fogadta el, s december 23-án lépett hatályba. A törvény - a területre vonatkozó nemzetközi egyezményekkel együtt - a magyar hírközlési jog alapvető jogforrása lett, de számos más, törvényi szintű jogszabály is tartalmaz a hírközlési életviszonyok körét érintő, vagy azokhoz közvetlenül kapcsolódó rendelkezéseket. A Hkt. széles körben adott felhatalmazást a - kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintű - másodlagos jogalkotásra. 22 Távközlési hálózatot tehát elvileg - a meghatározott engedélyek birtokában, s műszaki feltételek szerint - bárki létesíthetett, távközlési szolgáltatást, tevékenységet azonban már csak a távközlési törvény, s végrehajtási jogszabályai szerint végezhetett. Az 1993-ban megkötött szerződések alapján a koncessziós társaságok december 22-ig, május 25-ig, illetve november 1-ig nyújthattak kizárólagos joggal szolgáltatást. Hasonló folyamat játszódott le a mobilkommunikáció terén is, miközben a rádió- és televízió műsorok szétosztását és szórását - koncessziós szerződés nélkül - az állam részvételével e célra alapított gazdasági társaság végezhette.

13 13 A Hkt. azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A törvény akkor lépett hatályba, amikor a távbeszélő piacon az ország területének legnagyobb részét mindaddig egyedül kiszolgáló koncessziós társaságnak a koncessziós szerződésben 8 évre biztosított kizárólagos szolgáltatási joga lejárt, s az ezt követő rövid időn belül a többi koncessziós társaság kizárólagos jogai is megszűntek a távközlésben. A jogi akadályok megszűnése ellenére a várt verseny gyakorlatilag nem kezdődött meg. Az információs aszimmetriát kihasználva a korábban kizárólagos jogokat élvező szereplők elfogadhatatlanul magas összekapcsolási díjakat érvényesítenek az előfizetési díjakhoz viszonyítva, és az így kialakult árprés megakadályozza új szereplők piacra lépését. A fentiek miatt a szolgáltatók között korábban jól működő együttműködések is megromlottak. A Hírközlési Döntőbizottság nem elég hatékony a problémák kezelésében, döntései nem zárják le a jogvitákat, azok szinte minden esetben tovább folytatódnak a bíróságon. A Hkt. - a verseny kialakulásában bízva - nem fektetett különös hangsúlyt a fogyasztóvédelemre, így annak - lényegében - csak az egyetemes szolgáltatás keretében voltak garanciái. A fogyasztók a versenytől várt előnyök helyett kénytelenek voltak elviselni a szolgáltatók közötti viták hátrányos következményeit, amelyek több esetben a szolgáltatás ellátását is veszélyeztették. Nem léptek a hazai piacra új stratégiai befektetők sem. E piaci anomáliák, továbbá a jogharmonizációs kényszer a hírközlés hazai szabályozásának átfogó felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat arra is rámutatott, hogy bár a Hkt. által közös törvényben szabályozott postai és távközlési tevékenységek fejlődése hasonló pályaíven fut, a kettő közötti időbeli eltérés olyan mértékű, amely nagymértékben különböző szabályozást tesz szükségessé. A külön törvényekben történő szabályozás lényegesen megnövelné azok áttekinthetőségét is 23. A törvény egyes megoldásaival szemben az Európai Bizottság is szigorú kritikát fogalmazott meg 24. A január 1-el hatályba lépett, az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény és végrehajtási rendeletei 25 hírközlési jogunk teljes fogalmi, tartalmi megújítását vezette be. Az átalakuló intézményrendszer (Nemzeti Hírközlési Hatóság, az operatív feladatokat ellátó Tanács és Hivatal, Hírközlési Állandó Választott Bíróság), a nagy pontossággal rögzített, garanciákkal biztosított eljárási szabályok, valamint a szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos terve- 23 Arra azért rá kell mutatni, hogy a hírközléspolitikáról szóló, 1998-as, de még mindig hatályos (és az előírt határidőben felülvizsgálatra nem került) kormányhatározat ilyen értelmű revízió lehetőségét nem engedte meg. 24 Az Európai Bizottság egyebek mellett - bírálta a Hkt. egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályozását, mert nem rászorultság alapján tette hozzáférhetővé az iparági keresztfinanszírozásból - nem EU-konform módon - támogatott díjcsomagot az előfizetők számára, ezzel indokolatlan többletterheket is ró az ágazatra. 25 Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. /XII. 13./ Korm. rendelet, A referenciaajánlatokról, hálózati szerződésekről, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. /XII. 24./ Korm. rendelet) és miniszteri rendeletek (A rádió és televízió műsorszórás legmagasabb díjairól szóló 2/2003. /II. 7./ IHM rendelet módosításáról szóló 15/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 16/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, A számhordozási központi referencia adatbázisról szóló 17/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, Az elektronikus hírközlési szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról szóló 18/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, Az elektronikus hírközlési tevékenység elkülönítéséről, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló 19/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, A Nemzeti Hírközlési Hatóság egyes eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 20/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, A hírközlési hatóság piacfelügyeleti tevékenységéről és a piacfelügyeleti díj mértékéről szóló 24/2001. /XlI. 22./ MeHVM rendelet módosításáról szóló 21/2003. /XII. 27./ IHM rendelet, A közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről szóló 10/2001. /III. 27./ MeHVM rendelet módosításáról szóló 22/2003. /XII. 27./ IHM rendelet.

14 14 zett szabályozás olyan keretrendszer megvalósulását teszi lehetővé, mely már alkalmas a verseny élénkítésére, a nagykereskedelmi árak mesterségesen magasan tartott szintjének letörésére. I.2.3 Elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény (Eatv.) az Európai Unió 1999/93/EK Irányelvében foglaltakat követi, mely mint a közösségi irányelvek általában a nemzeti jog számára csak fő támpontokat adott, a részletekben való kimunkálását azonban az egyes országok törvényhozásának hatáskörébe utalta. Az Eatv. három lényeges témakör szabályozására vállalkozott. Elsődlegesen a törvény hatályáról rendelkezett: az értelmezést és a jogalkalmazást fogalom-meghatározásokkal (aláíráslétrehozó adat, aláírás-ellenőrző adat, aláírás-létrehozó eszköz, aláíró, biztonságos aláíráslétrehozó eszköz, elektronikus aláírás, elektronikus aláírás ellenőrzése, elektronikus aláírás felhasználása, elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltató stb.) igyekezett segíteni. Az első fő blokkban kerültek rögzítésre az elektronikus aláírás felhasználásának lehetőségei is. Az európai jogi szabályozással összhangban az elektronikus aláírás kizárólagos alkalmazhatóságát a jogviszonyok bizonyos körében (öröklési- és családi jogi jogviszonyok) nem tette lehetővé, illetve az államigazgatási eljárásokban a speciális, ágazati szabályozás megteremtéséhez kötötte. Lényeges alapelvként rögzítette, hogy jogszabály az elektronikus aláírás használatát kötelezővé nem teheti ugyanakkor az elektronikus aláírás, irat, dokumentum elfogadását, bizonyítási eszközként való alkalmazását (pusztán azért, mert az aláírás, irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik) megtagadni nem lehet. A második fő körben a törvény az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások körét (elektronikus-aláírás hitelesítési szolgáltatás, időbélyegzés, aláírás-létrehozó eszközön az aláíráslétrehozó adat elhelyezése) adta meg, s a szolgáltatásnyújtás szabályait fekteti le. Ugyancsak az európai jogi szabályozással összhangban a szolgáltatásnyújtás szabadsága mellett foglal állást: elvileg bárki szolgáltatóvá válhatott, de attól függően, hogy a szolgáltató fokozott biztonságú, vagy minősített szolgáltatást nyújt, más-más technikai és személyi előfeltételeknek kellett megfelelnie. Tevékenységét a Hírközlési Főfelügyelet részéről történő nyilvántartásba vétel után kezdhette meg. Sajátos szabályok vonatkoztak a hitelesítés-szolgáltatási tevékenységre. A törvény harmadik fő részében a szolgáltatókat felügyelő és a szolgáltatásokat nyilvántartó, illetve minősítő felügyeleti szervre vonatkozó szabályokat tartalmazza: e jogosítványt a jogszabály a Hírközlési Főfelügyelethez telepítette. Az elektronikus aláírás, elektronikus dokumentumok joghatályának elismerése a magyar jog papíralapú írásbeliséghez kötöttségében igen lényeges változásokat jelentett: több törvény (s a törvények nyomán igen nagy számú) alsóbb szintű jogforrás módosítása vált (volna) szükségessé. E módosításokról (a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, polgári perrendtartás, büntetőeljárási törvény, államigazgatási eljárási törvény, a cégnyilvántarásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, az ügyvédekről szóló törvény) maga az Eatv. rendelkezett 26. A törvény felhatalmazása alapján született 26 Ez a későbbiekben a magyar kodifikáció egyik leglényegesebb hibájának bizonyult. A német jog pl. ugyanezen feladattal (az elektronikus és papíralapú írásbeliség jogi egyenértékűségének megteremtése) szembesülve nagy terjedelmű, részletes indokolással ellátott önálló törvényben (Formanpassungsgesetz) rendezte az egyes jogágazatokat érintő rendelkezéseket, azaz egyszerre és átfogóan nyújtott szabályozást. Az elektronikus írásbeliség legalizációjának az Eatv. által alkalmazott pointillista megoldásai máig sem befogadott idegen testként ékelődtek be az eljárásjogi törvényekbe, amelyek lehetőség szerint igyekeztek is kivetni azokat.

15 15 rendeleti jogalkotás 27 nagy pontossággal de mint rövidesen kiderült, nem mindig a közösségi joggal összhangban - határozta meg a második és harmadik szabályozási körhöz tartozó részkövetelményeket. Az elektronikus okiratok joghatályával kapcsolatos, alapvetően téves szabályozási koncepció alapjait még a KHVM 1999-es vitaanyaga fektette le. E szerint az elektronikus okiratok szabályozása meg kell határozza, hogy egy elektronikus üzenetnek milyen feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy az egy írott üzenettel, aláírt dokumentummal, teljes bizonyító erejű magánokirattal, vagy egy közokirattal azonosnak minősüljön, és kimondja, hogy ezt a minőséget nem lehet megtagadni pusztán azért, mert ezek a dokumentumok csak elektronikus formában léteznek, hanem azokat bizonyítékként el kell ismerni. Szerződések is köthetők elektronikus üzenetváltással, ha az üzenetek ajánlatot és annak elfogadását tartalmazzák. Az elektronikus iratok hitelességének és sértetlenségének ellenőrzésére a digitális aláírás alkalmazásával van lehetőség 28. A digitális aláírás alatt azonban a vitaanyag s az ebben lefektetett alapelveket változatlanul továbbvivő későbbi kodifikáció kizárólag a PKI-alapú infrastruktúrára épülő elektronikus aláírást tekintette, a hitelesnek tekinthető elektronikus adatcsere más módjainak (pl. EDI) használatát mint szükségszerűséget elfogadta ugyan, de de facto nem támogatta. A magyar törvényelőkészítési folyamat kétségkívül legnagyobb és a jövő szempontjából legkártékonyabb tévedése a 1999/93/EK irányelv az elektronikus dokumentumok joghatályára vonatkozó szabályainak félreértelmezése volt. Az irányelv ugyanis csak a sajátkezű aláírással joghatását tekintve egyenértékű elektronikus aláírás szabályozását kötötte külön, közösségi szinten egységes követelményekhez: az irányelv rendelkezéseinek tehát akkor kellett akkor érvényesülniük, ha a nemzeti jogokban PKI-alapú elektronikus aláírás alkalmazására kerül sor. A nemzeti jogok a saját kezű aláírások érvényességére vonatkozóan különböző követelményeket állapítanak meg: a minősített tanúsítványokon alapuló és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel előállított fokozott biztonságú elektronikus aláírás jogilag csak akkor tekinthető egyenértékűnek a saját kezű aláírással, ha teljesülnek a saját kezű aláírásra megállapított követelmények (Preambulum, 20, ill. 5. cikk (1)-(2) bekezdés). Ez a rendelkezés tágra nyitotta (volna) a más azonosítási módszereken alapuló elektronikus dokumentumok elfogadásának lehetőségét, mely az adott időszakban a tagállamok szempontjából szükségszerű is volt 29. A magyar jogba azonban kötelező előírásként jött át az a főszabály, amely szerint a sajátkezű aláírással azonos joghatás kiváltására csak a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum alkalmas. A KHVM-vitaanyag jól ismerte fel, hogy a rendelkezések alkalmazásához a megfelelő infrastruktúrát kell előbb megteremteni, erre azonban állami oldalról ténylegesen nem került sor 30, a piaci vagy magánszemélyként eljáró felhasználókat pedig semmi /2001. (IX. 1.) Korm. rendelet a Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól, 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról, 20/2001. (XI. 15.) MeHVM rendelet a Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással összefüggő minősítéssel és nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról. 28 Elektronikus kereskedelem - Elektronikus irat, dokumentum - Digitális aláírás (vitaanyag), KHVM Informatikai Iroda, Még ban is a működő tagállami elektronikus kormányzati szolgáltatások szinte kizárólagosan más azonosítási módszerek alkalmazására épültek, a közösségi szinten el nem terjedt elektronikus aláírás alkalmazása csak kivételesnek volt tekinthető. 30 A kormányzati elektronikus aláírási rendszer kiépítésével összefüggő egyes feladatokról és a kormányzati hitelesítés-szolgáltató felállításáról szóló 1026/2002. (III. 26.) Korm. határozat 4. pontja (folyamatos határidő-tűzés mellett, a feladat első felelőseként a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert megjelölve) úgy rendelkezett, hogy az elektronikus dokumentumok közigazgatáson belüli és ezzel összefüggésben egyes hatósági eljárásokban való

16 16 nem ösztönözte arra, hogy éljenek a fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíráshoz jutás lehetőségével. A későbbiekben a politikafejlődés által is támogatottan ( az elektronikus aláírás társadalmi elterjesztése 31 ) olyan jogalkotási tendencia vette kezdetét, mely a realitásoktól teljesen elszakadva erőszakolta rá a magyar jogra az Eatv. szerinti legalább fokozott biztonságú (de inkább minősített) elektronikus aláírás-szolgáltatásokra épülő, nagyrészt teljesítetlenül maradt ügyintézési követelményeket, miközben kivételesnek, megtűrtnek tekintette azt, ami ténylegesen működött. I.2.4 Elektronikus kereskedelem Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló decemberében elfogadott, és január 23.-án hatályba lépett évi CVIII. törvény (Ekertv.) 32 - a közösségi jog szabályaival összhangban - e szolgáltatások vonatkozásában olyan alapvető feltételrendszert kíván megteremteni, amely mind a felhasználók, fogyasztók, mind a szolgáltatást nyújtók vonatkozásában megszünteti a fennálló jogbizonytalanságot. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás a magyar jog szerint olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje (Ekertv. 2. a./). Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatáhasználatára vonatkozó, valamint az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályokat elő kell készíteni. A Korm. határozat azt is előírta, hogy a jogi szabályozásnak biztosítania kell az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény szerinti minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok teljes körű elfogadását. A Korm. határozat 2. pontja értelmében a KEAR részét képező minősített kormányzati szolgáltató megvalósítási tervét, szervezeti kereteit, működési és szolgáltatási szabályzatait is ki kellett volna dolgozni, s el kellett volna indítani a fokozott biztonságú hitelesítés-szolgáltatást a kormányzati felhasználói rendszerek számára. A szolgáltató felállításáért felelős Belügyminisztérium gondoskodik a minősített szolgáltatás előfeltételeiről és a minősítési eljárás kezdeményezéséről. A feladat felelősei a belügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a informatikai és hírközlési miniszter. Határidőként a fokozott biztonságú hitelesítés-szolgáltatás elindításának tekintetében szeptember 30, a minősített szolgáltatás tekintetében március 31. került megjelölésre. E feladatszabás nem teljesült. A 2002-es kormányváltást követően a feladat felelősévé az Informatikai és Hírközlési Miniszter lett, végrehajtására máig nem került sor. 31 Ismét csak a teljesebb kép kedvéért: a politikákban megjelenő, kétségkívül jószándékú célkitűzést a megfelelő anyagi eszközök hozzárendelése nem követte. Egy ilyen modell csak akkor lehetett volna működőképes, ha a minősített elektronikus aláírás alanyi jogon illette volna meg az állampolgárt. Ilyen szakmai elképzelés fel is merült, annak megvalósítása előtt azonban számos akadály emelkedett. Ha ezt az aláírást az állam (a kormányzati hitelesítésszolgáltató) bocsátja a polgárok rendelkezésre, lényegében a belső piaci szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozza azzal, hogy az üzleti szolgáltatókat kiszorítja a piacról. Ha az állam e szolgáltatóktól vásárol a polgárok részére elektronikus aláírást, azt nyilván piaci árakon kell megtennie, melyre a költségvetési fedezet sem akkor, sem ma nem áll(t) rendelkezésre. 32 A törvénytervezet a anélkül, hogy szabályozás szándéka a kormány az Országgyűlés évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjában az előzetesen nevesítésre került volna - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Miniszter és az Igazságügyi Miniszter előterjesztésében augusztus 2.-án került közigazgatási egyeztetésre. Az érintett minisztériumok augusztus 9. napjáig nyilváníthattak véleményt; a beérkezett észrevételekről a tárcák részvételével augusztus 14.-én az Informatikai Kormánybiztosság közigazgatási egyeztető értekezletet rendezett. Ez a feszített ütemterv érdemi véleménynyilvánításra természetesen nem adott lehetőséget. A legirreálisabb szabályozási törekvésektől (a törvény hatályának a nem kereskedelmi célú információs társadalmi szolgáltatásokra /magánhonlapok/ való kiterjedése, a domain nevek regisztrációs rendszerének kancelláriaminiszteri szabályozására adott felhatalmazottság) az előterjesztő visszalépett, alkalmazhatatlan és értelmezhetetlen rendelkezés azonban így is maradt bőven. A hatály vonatkozásában bevezetett megoldás pl. lényegében a világ valamennyi országából nyújtott valamennyi Internetes szolgáltatásra elismerte a magyar törvény hatályát, ami nyilvánvaló jogi nonszensz: a jogsértő Magyarországra irányuló szolgáltatás nyújtójával szemben a magyar jognak viszonosság hiányában semmilyen szankciós lehetősége sincsen.

17 17 sok fogalmát a törvény úgy határozza meg, mint elektronikus úton, távollévők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatást, melyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá. Ilyen szolgáltatást bármely természetes illetve jogi személy vagy jogi személyiség szervezet előzetes engedélyezés nélkül nyújthat, ám a szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési, képesítési, engedélyezi vagy bejelentési kötelezettségnek eleget kell tennie (Ekertv. 3. /1/-/2/). A szolgáltatókat a felhasználók irányában széles körű adatközlési kötelezettség terheli: az elektronikus kereskedelem és szerződéskötés vonatkozásában további előírások érvényesülnek. Tekintettel kell lenniük a más jogszabályok alapján már fennálló tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére, illetőleg bizonyos termékek, szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos más hatósági előírások megszorításaira, tilalmaira 33 is. A törvény az információs társadalmi szolgáltatások négy fajtáját nevesítette, s ezekhez felelősségi alakzatokat rendelt. Szabályozta az egyszerű adatátvitel (olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít, 8. /1/), a caching (olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja, 9. /1/), a hosting (olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybe vevő által biztosított információt tárolja, 10. ) és a keresőszolgáltatások (olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely abból áll, hogy a szolgáltató információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára, 11. ) alapvető felelősségi kérdéseit, a felelősség alóli mentesülés feltételrendszerét. Jogsértő információ észlelése esetén formális eljárással az érintett kérhette az információ eltávolítását, amit a szolgáltató köteles teljesíteni, ám a törvény megnyitotta az ellentmondás és az információ ismételten elérhetővé való tételének jogi lehetőségét is 34. A magyar törvény az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján való közzétételt önálló reklámhordozóként nem nevesítette, a sajtótermék és a gazdasági reklám értelmezésének tág fogalmából következően az Interneten közzé tett reklámra is vonatkoznak A gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény rendelkezései, a törvény szerinti általános és amennyiben az értékesítés ezekre irányul egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak, korlátozások. Maga az Ekertv. is kimond egy lényeges reklámszabályt: ha a reklámot információs társadalmi szolgáltatás felhasználásával küldik, annak amint a felhasználó számára hozzáférhetővé válik világosan és egyértelműen azonosíthatónak kell lennie. Elektronikus levelezés útján reklám csak annak küldhető, aki ahhoz egyértelműen és előzetesen hozzá járult. A reklám küldője hozzájárulás hiányában - nem hivatkozhat arra, hogy eljárása jogszerű, mert a címzett elektronikus postacímét nyilvános adatbázisból vagy az Internetről gyűjtötte. 33 Ilyen korlátot jelent pl., hogy csomagküldő kereskedelem útján a kizárólag üzletben értékesíthető áruk nem, bizonyos termékek (gyógynövény, élelmiszerek) pedig külön előírások szerint forgalmazhatók. A szolgáltatásnyújtással összefüggő, sajátos tilalmat vezetett be A szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvény módosításáról szóló évi LXXXIV. törvény is. A tv. új szövegű, 1. (5) bekezdése szerint hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges, illetőleg az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást (1. /5/ bek.). 34 A rendelkezés a gyakorlatban a szerzői jogsértő tartalom eltávolításának egyfajta automatizmusát tudta biztosítani: ilyen szempontból kétségkívül betöltötte a célját.

18 18 A törvényalkotó alapvető célja az Európai Unió elektronikus kereskedelmi irányelvének a magyar jogba való átültetése volt. A törvény szándéka szerint az információs társadalmi szolgáltatások biztos jogi hátterét annak érdekében kívánta megteremteni, hogy a beléjük vetett bizalom megszilárdulhasson, és így az általuk kínált gazdasági és társadalmi előnyök kiaknázhatóak legyenek. Az Ekertv. azonban sem az alapvető célt nem érte el (a magyar törvényi megoldások sok szempontból eltávolodtak az európai irányelv alapvetően fogyasztóvédelmi orientációjú rendelkezéseitől), sem az alapvető szándék nem teljesült (az információs társadalmi szolgáltatások biztos jogi háttere helyett hiányos, befejezetlen és más gazdasági törvényekkel összehangolatlan szabályozást vezetett be) 35. Bár a közvetlenül a fogyasztók felé, távolból történő termékértékesítés (e-tailing, elektronikus kiskereskedelem) a magyar jog szerint csomagküldő kereskedelemnek 36 minősül (az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét /katalógusát/ juttatja el a vásárláshoz, vagy reklámban (hirdetésben) hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja vagy szállítatja a megjelölt címre, 4/1997 (I. 22.) Korm. rendelet 27. p./), a törvény a távolból történő értékesítésre, csomagküldő kereskedelemre vonatkozó jogi szabályozással 37 sem került összehangolásra, egyes végrehajtási rendeletei a mai napig nem születtek meg, így bár az alapvető törvények a fogyasztói jogbiztonság magas szintjét tette volna lehetővé, a fogyasztói jogérvényesítés komoly akadályokba ütközött és ütközik. I.3 Közbenső mérleg: 2003 szeptember I.3.1 Az eeurope+ követelményrendszere Az Elektronikus Európa-kezdeményezéshez kapcsolódó, a tagjelölt országok részvételével kialakított, azok információs társadalmi felzárkóztatását célzó, 2001-ben, Göteborgban meghirdetett 35 Ez legkövetkezetesebben a reklámjog terén volt tetten érhető. A tervezetek egyrészt A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.), másrészt a Grt. rendelkezéseiben hoztak volna változásokat: ezzel teremtődött volna meg az átjárhatóság az információs társadalmi szolgáltatások nyújtóira és reklámpiac szereplőire vonatkozó jogi szabályozás között. Az Országgyűlés elé került javaslat és az elfogadott törvény azonban már sem a Grt., sem más gazdasági jogszabályok módosítására vonatkozó klauzulákat nem tartalmazta: a törvényelőkészítés során ugyanis olyan szakmai álláspont alakult ki, hogy azok előkészítését az egyes tárcák saját hatáskörükben kívánják megoldani, ami természetesen elmaradt. A reklámtörvény megfelelő, a törvényi szabályozás hatályát az információs társadalmi-elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra való kiterjesztését is lehetővé tevő módosítására azóta sem került sor, arról sincs tudomásunk, hogy ebben az irányban bármilyen előkészítő munka egyáltalán kezdetét vette volna. Az Ekertv. részletes indokolása szerint a törvényjavaslathoz kapcsolódóan a Kormány által a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg elfogadott kormányhatározat az e-kereskedelem irányelvnek megfelelően akként rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni egy olyan közérdekű nyilvántartás megvalósíthatóságának lehetőségét, ahol azok a természetes személyek vehetik magukat nyilvántartásba, akik nem kívánnak információs társadalommal összefüggő reklámot kapni, s meg kell vizsgálni annak biztosításának lehetőségeit, hogy e nyilvántartást a reklámot küldők rendszeresen megtekintsék és tiszteletben tartsák. E téren azóta sem történt előrelépés. Az Ekertv évi módosításáig rendezetlen maradt a spam, a kéretlen elektronikus reklámküldemények problémája is: ezt a törvény főszabály szerint tiltotta, sőt, szankciókkal fenyegette, e szankciók érvényesítésére azonban már lehetőséget nem biztosított. 36 A csomagküldő kereskedelemre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága az Interneten keresztüli értékesítés alapvető sajátosságából adódik: a kereskedő elektronikus kereskedelmi szolgáltatás útján - áruismertetőjét, katalógusát, reklámját a világhálón teszi elérhetővé a felhasználó (fogyasztó) számára vagy részére közvetlenül, elektronikus úton (levélben) küldi meg. 37 Mindenekelőtt A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999 (II.5.) Korm. rendelet, ill. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997 (I. 22.) Korm. rendelet.

19 19 eeurope+ akcióterv 38 feltérképezte azokat a (végrehajtásuk, vagy végrehajtásuk megkezdése vonatkozásában határidőhöz kötött) feladatokat,.melyeket a csatlakozni kívánó 10 ország kormányzatának a következő években meg kell oldania 39. Jelentősége elsősorban abban mutatható ki, hogy hasonlóan az eeurope-kezdeményezés alapgondolatához átfogó, a gazdaság egészét érintő szerkezetváltást kívánt előmozdítani: ennek érdekében a dokumentumban számos olyan - alapvető, politikai célhoz kapcsolt - igény fogalmazódik meg, mely a kormányzattal, a közigazgatással, illetőleg annak egyes kapcsolódó, ágazati feladataival (a távközlés terén a liberalizáció, s a liberalizált piac új felügyeleti-hatósági rendszerének létrehozása, az oktatásügy terén megfelelő tantervi rendszerek kialakítása és a pedagógusok továbbképzésének megoldása, a hálózati biztonság körében a nyomozó szervek a high-tech bűnözés elleni küzdelemre való hatékony felkészítése, az elektronikus kereskedelem terén a koreguláció támogatása és az állami hatáskörök egy részének az önszabályozás rendszerei részére történő átadása) összefüggésben is az elektronikus átalakulás igényét támasztotta. Az akcióterv minden feladatcsoporthoz irányadó benchmarkkövetelményeket rendelt, melyek az eeurope szempontjából is irányadó mutatók 40 alapján kerültek meghatározásra. A magyar kormány elsők között fejezte ki szándékát e program valóra váltására, amit az EU és az EFTA tagállamainak, valamint a tagjelölt országoknak miniszterei részvételével a belga elnökség égisze alatt Brüsszelben 2001 novemberében megrendezett első európai elektronikus kormányzati konferencián ismételten megerősített 41. A 2002-ben hivatalba lépett új kormány is kifejezte e célok valóra váltása iránti elkötelezettségét: miután azonban ahhoz, hogy az eeurope+ ütemtervét teljesíteni lehessen, már 2001-ben meg kellett volna tenni a szükséges lépéseket (ami nem történt meg), reális esély a végrehajtásra nem mutatkozott. Döntés született arról is, hogy - az előző kormány által ténylegesen el nem fogadott - Nemzeti Információs Stratégia helyett új stratégia megalkotására van szükség 42 : e stratégia kimunkálásában már figyelembe lehetett és kellett venni az időközben (talán túlságosan is gyorsan) változott európai prioritásokat. Míg a feirai-i tanácsülésen elfogadott eeurope 2002 akcióterv főcsapásának iránya a tudásgazdaság feltételrendszerének megteremtése volt, eszköze az Internetre való kapcsolódás támogatása volt, a május 28-án, a feira-i tanácsülésen nyilvánosságra hozott eeurope 2005 akcióterv 43 már olyan területekre kíván összpontosítani, ahol a kormányzati politikák értéknövelő 38 eeurope A Co-operative effort of the Candidate Countries to implement the Information Society in Europe, Action Plan prepared by the Candidate Countires with the assistance of the European Commission, June A kép teljességéhez hozzá tartozik, hogy e feladatok igen jelentős részét az eeurope-akciótervben kijelölt határidőkre a 15-öknek sem sikerült teljesítenie, azaz mint a későbbiekben az eeurope félidei felülvizsgálata, majd 2005-évi korrekciója során az be is bizonyosodott eleve irreálisnak voltak tekinthetők. Vizsgálatunk ezért itt nem is a célok érdemi megvalósítására összpontosít, hanem arra, hogy e követelmények egyáltalán megjelentek-e a magyar kormányzati munka célkitűzései között, s ha igen, vonatkozásukban a MITS elfogadása előtt történt-e valamilyen konkrét feladatszabás, s annak milyen szinten sikerült eleget tenni. 40 Conseil de l Union Européenne - Liste des indicateurs d étalonnage por le plan d action eeurope, 13493/00, ECO 338, 20 novembre Ennek közvetlen előzményét az európai közszolgálati és közigazgatási miniszterek november 7-én Strasbourgban tartott találkozója, s a svéd Elnökség és a Bizottság közös szervezésében június között Sandhamn-ban tartott IDA-konferencia jelentette ( egoverment in the service of European citizens and entreprises - what is required at the European level ). 42 A Magyar Információs Társadalom Stratégia készítéséről, a további feladatok ütemezéséről és tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló 1214/2002. /XII. 28./ Korm. határozat. 43 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Commitee and the Commitee of the Regions, eeurope 2005: An information society for all, An Action Plan to be peresented in view of the Sevilla European Council, 21/22 June 2002, COM (2002) 263 final, Brussels,

20 20 tényezőket tudnak elősegíteni s a magánszféra befektetései számára kedvező környezet kialakulásához járulhatnak hozzá. Az eeurope 2005 már a csatlakozó országok közvetlen bekapcsolódási lehetőségével számolt: a június 3-án és 4-én Ljubjanában a csatlakozó és tagjelölt országok számára megrendezett információs társadalmi miniszteriális konferencia 44 elé terjesztett jelentés áttekintette a jelölt országok által elért eredményeket, a kialakított nemzeti stratégiákat, a vonatkozó acquis átvételének helyzetét (különös tekintettel a távközlésre és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozásra). Formálisan Magyarországról e jelentés (amelyhez a magyar kormányzat szolgáltatta az adatokat) kedvező képet adott: a valóságban azonban úgy az acquis átvétele terén, mint az egyes célok valóra váltása érdekében tett intézkedések vonatkozásában komoly hiányosságok mutatkoztak. Az eeurope+ négy célcsoportot különített el: az abszolút elsőbbséggel bíró feladatokat a nulladik határozta meg. E célcsoportok közül közvetlenül csak egy érintette az elektronikus kormányzattal kapcsolatos kérdéseket: miután azonban a célkitűzések összességében a társadalom és gazdaság információs társadalmi pályára állítását kívánták szolgálni, ezen belül pedig különösen az állami szerepvállalás körét, irányait definiálni (melynek a jogpolitika, a jogalkotás, az elektronikus ügyintézési megoldások elterjesztése egyaránt része volt) olyan általános követelményrendszerként ragadhatók meg, melynek elemei csak együttes teljesítésük esetén tudják a kívánt hatást kifejteni 45. A 0. célcsoport (Az információs társadalom alapköveinek helyére illesztése 46 volt: ezen belül két alcsoport (a mindenki számára hozzáférhető hírközlési szolgáltatások feltételrendszerének elősegítése és a közösségi acquis az információs társadalomra vonatkozó szabályozási anyagának átvétele és implementációja) került elkülönítésre. Az első feladatkör a belső piaci távközlési liberalizációs programhoz kapcsolódott: célul tűzte - amilyen gyorsan csak lehetséges - a távközlési szektor teljes liberalizációjának előmozdítását és teljessé tételét, valamint annak biztosítását, hogy - ott ahol ez szükséges - a megfelelő hatósági engedélyekhez hozzá lehessen jutni. Különösen biztosítani kellett, hogy a szolgáltatóválasztás szükséges berendezések a liberalizáció időpontjától, a számhordozhatósághoz szükséges feltételek pedig ezt követően a lehető legrövidebb időn belül hozzáférhetőek legyenek. További célkitűzésként jelentkezett, hogy az EU a hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó új szabályozási keretfeltétel-rendszerének az annak elfogadását követő lehető legrövidebb időn belüli át kell venni és a nemzeti jogban alkalmazni kell, csakúgy, mint a távközlési szektorban az egyetemes szolgáltatásokhoz a való hozzáféréséről rendelkező közösségi jogi szabályozást. Ezzel összefüggésben azt is biztosítani kell, hogy az Internethozzáférést lehetővé tevő alapvető telefon-szolgáltatások elérhetővé váljanak 47. A második kör- 44 eeurope+ Ministerial Conference on the Information Society Connecting Europe in Ljubjana, Slovenia, 3-4 June 2002, IP/02/801, Date: 03/06/ Mint pl. az az elektronikus ügyintézés összefüggésében a későbbiekben be is bizonyosodott, sem az állami jogalkotás, sem a kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése mindaddig nem volt elégséges az ilyen megoldások a polgárok általi használatbavételéhez mindaddig, míg a távközlési díjak irreálisan magasan tartott szinten maradtak: ennek oka a pedig már közvetlen módon vezethető vissza a 2001-es hírközlési törvény kudarcára, a szükséges intézkedések megtételének elmulasztására. 46 Az Akcióterv O kategóriájúnak minősített, legalapvetőbb céljai körében csak az érintett államokra hárult végrehajtási kötelezettség. Az itt megfogalmazottak a további (határidőkhöz kötött) célkitűzések megvalósulásának előfeltételeit jelentették. 47 Az első távközlési liberalizációs csomagba tartozó közösségi szabályok átültetéséről A hírközléspolitikáról szóló 1071/1998. (V. 22.) Korm. határozat, A hírközlésről szóló törvény téziseiről szóló 2350/1999. (XII. 21.) Korm. határozat, A hírközlési törvényjavaslattal összefüggő intézkedésekről szóló 2050/2001. (III. 14.) Korm. határozat ill. A Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatokban előírt határidős feladatok felülvizsgálatáról 1190/2002. (XI. 7.) Korm. határozat rendelkezett. Az első szakasz célkitűzései formálisan sem teljesültek: a számhordozhatóság

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001.

dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A.) Monográfia, kommentár, kézikönyv dr. Verebics János publikációs jegyzéke 2006. szeptember Az elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, HVG-Orac, Budapest, 2001. A hírközlés joga, Dashöfer Kiadó, Bp,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest

Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia. 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest Wireless technológiák adatátvitel és biztonság IIR Szakkonferencia 2009. június 9 10. Ramada Resort Aquaworld Budapest 1 A NATO csatlakozás feltétele: a NATO minősített adatok védelmének szakmai felügyeletére

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐFIZETŐK ÉS FELHASZNÁLÓK SZEMÉLYES ADATAINAK KEZELÉSÉRŐL Az etel Magyarország Kft. (1075 Budapest Kazinczy u. 24-26.), mint távközlési szolgáltató (a továbbiakban: Szolgáltató) a hírközlési

Részletesebben

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó

Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere. dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó Az ELO Iratkezelő Modul jogi háttere dr. Fenyér Éva ügyvéd, iratkezelési jogi tanácsadó 1 Az előadás célja A jogi alapok áttekintése és rendszerezése Az ELO Iratkezelő Modul - magyarországi jogszabályi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Az informatikai biztonság alapjai. 5. Előadás (Jogi szabályozás)

Az informatikai biztonság alapjai. 5. Előadás (Jogi szabályozás) Az informatikai biztonság alapjai 5. Előadás (Jogi szabályozás) Ügyviteli védelem (Ismétlés) Szabályok rögzítése Szóban Írásban Ügyviteli védelem szintjei Stratégiai (Informatikai Biztonsági Koncepció)

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. KÉRELEM ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével, ÁNYK űrlap benyújtás

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

Gyakran ismétlődő kérdések az elektronikus aláírásról

Gyakran ismétlődő kérdések az elektronikus aláírásról Gyakran ismétlődő kérdések az elektronikus aláírásról Mi az elektronikus aláírás és mi a célja? A jövő gazdaságában meghatározó szerepet kapnak a papíralapú iratokat, számlákat, megrendeléseket, dokumentumokat

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. SZERVEZETI, SZEMÉLYZETI ADATOK ADAT FRISSÍTÉS MEGŐRZÉS A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM IRM/CGKFO/481/2009 MUNKAANYAG a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról Budapest, 2009.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről

Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga követelményrendszeréről Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

Részletesebben

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA 1053 Budapest, Veres Pálné utca 9. I/2. Budapesti Ügyvédi Kamara 2291 HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Kiadás dátuma 2015. február 20. 1 TARTALOM 1. A másolatkészítési rend

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

UFS BROKER KFT. Ügyfél adatok rögzítésére vonatkozó szabályzata

UFS BROKER KFT. Ügyfél adatok rögzítésére vonatkozó szabályzata UFS BROKER KFT. Ügyfél adatok rögzítésére vonatkozó szabályzata Elfogadva: 4/2014. ügyvezetői határozattal Hatályba lépés napja: 2014. március 17. www.ufsgroup.hu 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK

Részletesebben

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Gyollai Ügyvédi Iroda Irodavezető: Dr. Gyollai János ügyvéd Székhely: H-1126 Budapest, Ugocsa u. 4/b Tel.: (+36 1) 487-8715 Fax: (+36 1) 487-8701 E-mail: iroda@gyollai.hu Készítés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtók ellenőrzése 2013. évi beszámoló

Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtók ellenőrzése 2013. évi beszámoló Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtók ellenőrzése 2013. évi beszámoló Bevezetés Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) 20. -a alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

Online alternatív vitarendezés

Online alternatív vitarendezés Online alternatív vitarendezés Szőke Gergely László XI. Infokommunikációs Szakmai Nap - Elektronikus eljárások 2010. április 16. Az online vitarendezésről Fogalma Alternatív vitarendezési megoldások részben

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha

A személyes adatok kezelésére a Szolgáltató akkor jogosult, ha TÁJÉKOZTATÓ az előfizetők és a felhasználók személyes adatainak kezeléséről A PTTSystems Kft. (Szolgáltató) az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus

Részletesebben

GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. Tartalomjegyzék

GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. 1. A szabályzat célja és alkalmazási területe... 3 2. 2. A Belső Adatvédelmi Felelős... 3 3. 3. Az adatkezelői minőség bejelentése. A Szabályzat közzététele... 3 4. 4. védelme... 3 4.1.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/65-7/2012. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr!

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr! r -,- ű F~.~ iva la MAGYARORSZÁG KORMÁNYA,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Zárószavazás el őtti módosító javasla t Kövér László ú r az Országgy űlés Elnöke részér e Budapest Tisztelt Elnök Úr! A

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek.

Elektronikus aláírás. Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Hitelesít szervezetek. Elektronikus aláírás Miért van szükség elektronikus aláírásra? A nyiltkulcsú titkosítás. Az elektronikus aláírás m ködése. Jogi háttér Hitelesít szervezetek. Miért van szükség elektronikus aláírásra? Elektronikus

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Szabó Zoltán PKI termékmenedzser szabo.zoltan@netlock.hu

Szabó Zoltán PKI termékmenedzser szabo.zoltan@netlock.hu Elektronikus számlázás Szabó Zoltán PKI termékmenedzser szabo.zoltan@netlock.hu TARTALOM A NetLock-ról röviden Magyarország első hitelesítés-szolgáltatója Az ealáírásról általában Hogyan, mivel, mit lehet

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete

Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Marcali Városi Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete Közzétételi lista a 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti adattartalommal. I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat

Részletesebben

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok

1. melléklet a 2011. évi CXII. Törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat Frissítés Megőrzés CSORNAHŐ Csornai Hőszolgáltató Kft. 9300 Csorna, Barbacsi u.1. Telefon:0696/592080, 0696/261677 Fax: 0696/592089 E-mail: csornaho@csornaho.hu honlap: csornaho.hu ügyfélszolgálati

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. március 26-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2015. évi közbeszerzési terve Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az információs

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben