Középpontban a (civil) fogyasztóvédelem szabályozása

Átírás

1 XIX. ÉVFOLYAM 10. SZÁM OKTÓBER Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének lapja Középpontban a (civil) fogyasztóvédelem szabályozása Az Európai Unió a közelmúltban fogadta el a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kormányzati és civil szférát érintő irányelvet. Magyarország EU tagságából adódóan jogkövető magatartásként ehhez az irányelvhez kell igazítani a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó hazai állami, kormányzati és civil kapcsolatrendszert, illetve a fogyasztóvédelem mind hatékonyabb érvényre juttatását szeptember 1-jével hatályba lépett a 225/2007. (VIII. 31.) sz. Kormány rendelet, mely alapvetően megváltoztatta a fogyasztóvédelem országos és regionális szervezeti rendjét, és a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó intézkedések szabályait. Az EU irányelvének megjelenését követően az országgyűlés egy fogyasztóvédelmi eseti bizottságot hozott létre, melynek kiemelkedő feladata a hazai fogyasztóvédelem gondjainak feltárása, a kormányzati fogyasztóvédelmi politika segítése, és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működésének támogatása. Az országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága szeptember 6-án az Országház felsőházi termében szakmai konferenciát rendezett, ahol a fogyasztóvédelmi tevékenységet felügyelő szociális és munkaügyi tárca vezetője tájékoztatást adott a kormány középtávú fogyasztóvédelmi politikájáról, a közötti időszakra szóló kormányzati fogyasztóvédelmi cselekvési programról és a program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedések elképzeléseiről. A szakmai konferencia volt egyúttal az első nyilvános bemutatkozása is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség új jogutód szervezetének a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. A szakmai konferencián megfogalmazódott az az igény is, hogy a civil szervezeteknek a jövőben a maihoz képest jelentősebb szerepvállalást kell biztosítani, működésüket hatékony támogatási rendszernek kell segítenie, és szerepet kell vállalniuk az oktatásban és a közvélemény tájékoztatásában. A LOSZ alapszabálya érdekképviseleti feladatként megjelöli a fogyasztóvédelmi tevékenység ellátását is. Különösen a közüzemi szolgáltatások és a házkezelési tevékenységgel összefüggő szolgáltatások nyújtásának, illetve igénybevételének területein. A fogyasztóvédelemről szóló jogszabályi környezet további tanulmányozása alapján el kell érni, hogy a LOSZ a hagyományos lakásszövetkezeti, társasházi érdekképviseleti tevékenység mellett jelentős fogyasztóvédelmi civil érdekképviseletként is felléphessen. Az ezzel kapcsolatos jövőbeni elképzelések vélhetően kedvező visszhangra találnak a LOSZ érdekköreibe tartozó szervezetek részéről. A következőkben közreadjuk az országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottsága által rendezett parlamenti szakmai konferencia résztvevőinek fogyasztóvédelmi közös nyilatkozatát. FOGYASZTÓVÉDELMI SZAKMAI KONFERENCIA RÉSZTVEVŐINEK KÖZÖS NYILATKOZATA E konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy a fogyasztókat fenyegető káros jelenségeket a XXI. század egyik legnagyobb biztonsági kihívásának tekintik. A technikai haladás, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása és gyors fejlődése nagy vívmánya az emberi társadalomnak. Megélhetést, munkalehetőséget, nagyobb kényelmet jelent mindannyiunk számára és nagyobb kockázatot is. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy a kiélezett piaci vetélkedés közepette megjelenő emberi felelőtlenség, szakszerűtlenség és üzleti mohóság milyen veszélyeket hordozhat a fogyasztók számára. A fogyasztókat érő biztonsági kihívásnak csak a politikai, az állami, a civil, a szakmai, az érdekvédelmi és a versenyszféra összes résztvevőjét magában foglaló együttműködéssel lehet megfelelni. Aktív állami szerepvállalás, hatékony ellenőrző hatóságok, megfelelő szintű kormányzati segítséggel bíró civil szervezetek, a gazdasági jogszabályok növelhetik a fogyasztói biztonságot. Ezek mellett a tájékoztatás, a képzés segítheti a tudatos fogyasztói magatartás elterjedését. Az erős, a vásárlók bevonásával működő és érdekeiket képviselő fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság előfeltétele, és ez eredményezheti a polgárok biztonságát. Budapest, szeptember 6. Legyen egyszerűbb a civileknek! Gyorsabb ügyintézés, egyszerűbb adatszolgáltatás, könnyebb elérés a civileknek. Mindezeket a múlt hét szerdán elfogadott kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló kormányhatározat tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2007/111. (VIII.23.) számában került kihirdetésre ( Kormányzati civil kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII.23.) Korm. határozat). Az első lépés a civil információs portál, amely a civilek részére az összes központi pályázati kiírást, előkészülő jogszabályt, a központi költségvetésből juttatott támogatásokat, a szolgáltató hálózatok információit egy helyen összegyűjti. A második lépés a civil szervezetek közhiteles adatbázisának internetes elérése a portálon. Az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerhez hasonlóan lekérhetőek lesznek az egyesületek és alapítványok alapadatai. A harmadik és egyben legnagyobb előrelépés, hogy a civil szervezetek számára is lehetőség nyílik az elektronikus ügyintézésre. Ez csökkenheti a civilek adminisztrációs terheit. Így a bíróságon, egyéb hivatalokban hosszú várakozás útján beszerezhető papírok egy helyen, akár pillanatok alatt elektronikus formában is elérhetőek lehetnek pár éven belül. Az állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése egyszerűbb lesz az egyablakos elektronikus ügyintézés segítségével. Ide tartozik például a bejegyzés, változás-bejelentés, statisztikai adatszolgáltatás, pályázati eljárás is. Az előterjesztés épít a központi állami szervek széleskörű együttműködésére és tovább kívánja erősíteni a civil szektorral kiépített partneri viszonyt, az átláthatóság növelését, az információáramlás hatékonyságának fejlesztését, az egyenlő esélyű hozzáférést, az állampolgári aktivitást, valamint a civil szervezetek iránti bizalom növekedését.

2 október Tapasztalatcsere találkozóra felhívás október 29. (hétfő) Érkezés, regisztráció a szálloda portáján Ebéd Megnyitó, köszöntő és programismertetés A távhőrendszerről történő leválás feltételei, lehetőségei és megvalósításának tapasztalatai Előadó: Sárvári Lakásszövetkezet elnöke Mit tehet a FŐTÁV a lakóépületek fűtési energiamegtakarítás célú felújításáért? Előadó: Balog Róbert, FŐTÁV PR osztályvezető Takarékszövetkezeti hitel- és számlavezetési lehetőségek Előadó: Varga Antal Jogalkotási feladatok, helyzetjelentés, Áfa törvény újraalkotása Előadó: Farkas Tamás Szabadprogram Vacsora, esti program A LOSZ az elmúlt évek sikeres tapasztalatai alapján ez év őszére is felkarolta a Lakásszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége ajánlatát, ami október végén egy tapasztalatcsere rendezvény megszervezését kínálta. A tapasztalatcsere találkozó a tavaszán Budapesten a Hotel Wienben megtartott rendezvényhez hasonlóan három napos lesz, az első és az utolsó nap ad lehetőséget a LOSZ által szükségesnek tartott információk továbbadására és a középső nap kifejezetten szakmai, műszaki technológiai bemutatókból áll. A LOSZ által javasolt témák között kiemelt helyen szerepel a Kormány által tervezett Lakáskódex vitája, valamint az áfa-törvény tervezetének bemutatása és vélhetően e rendezvény időpontjára már ismertté válik a lakóépület felújítási kormányzati pályázati koncepciók végeredménye is. Az elmúlt évek gyakorlatához igazodva a tartalmasnak ígérkező szakmai program mellett a szervezők hangulatos esti szabadidős programokról is gondoskodnak. Az előzetes tervek szerint az esti programok között a Savaria modern Táncegyüttes bemutatója, gesztenyesütés, hangulatos borkóstolóval egybekötött kirándulás szerepel. A rendezvény a közelmúltban felújított és számos szolgáltatást nyújtó négycsillagos Claudius Hotelben kerül megtartásra. A szervezők számítanak a lakásszövetkezeti, társasházi vezetők, tisztségviselők és munkatársak minél nagyobb számú részvételére. Programtervezet Megújul a lakóépületek felújítási pályázati rendszere Lakásszövetkezeti, társasházai szakmai tapasztalatcsere október Hotel Claudius 9700 Szombathely, Bartók B. krt. 39. A rendezvény fővédnöke: Fővárosi Távhőszolgáltató Zrt. Jelentkezési lap A Lakásszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége és a LOSZ rendezésében október (hétfő-kedd-szerda) között Szombathelyen a Hotel Claudius (9700 Szombathely, Bartók B. krt. 39.) szállodában szakmai bemutatóval bővített tapasztalatcsere rendezvényre Helyszín: Hotel Claudius 9700 Szombathely, Bartók B. krt. 39. Telefon: ; Fax: claudius@claudiushotel.hu Babos Mária Név: október 30. (kedd) Reggeli Szakmai program, bemutatók Ebéd Szervezett közösségi program vacsorával október 31. (szerda) Reggeli Lakáskódex Előadók: Dr. Polgár Ildikó, ÖTM Dr. Koszoru István, LOSZ Kávészünet Önkormányzatok és a lakásszövetkezeti, társasházi lakóépület-felújítási kapcsolata, feladata, felújítási pályázati rendszer új elemei Előadó: Csider László ÖTM Lakásszövetkezetek pályázati felújítási tevékenységének aktiválási kérdései Előadó: PM képviselője Ebéd, hazautazás (A szervezők a programváltozás jogát fenntartják.) (egyágyas szobát igénylő LOSZ tagok teljes részvételi díja Ft/fő) A jelentkezési lapot legkésőbb október 15-ig a Lakásszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége (9700 Szombathely, Kiskar u. 1.) címre vagy a 06/ faxszámra megküldeni. Tudomásul vesszük, hogy a továbbképzés részvételi díját a jelentkezési lap leadásával egyidejűleg (de legkésőbb október 15-ig) a Lakásszövetkezetek Vas Megyei Szövetsége számú számlájára át kell utalnunk. A részvételi díj a tanfolyam napjaira nem osztható fel, és a szállás másra nem ruházható át. Lemondási határidő: október 15. Az átutalásnál kérjük a lakásszövetkezet neve és székhelye (település neve) megadását is a közlemény rovatban feltüntetni. Cím irányítószámmal:... Résztvevő(k) neve: (telefon elérhetőséggel)... Részvételi díj szállással: Ft/fő (ÁFA-val) (nem LOSZ tag esetén:) Ft/fő (ÁFA-val) A részvételi díj tartalmazza: a szállás és ellátás költségeit. Szállás nélküli részvételi díj: Ft/fő (ÁFA-val) Szállás nélküli részvételi díj nem LOSZ tag esetén Ft/fő (ÁFA-val) Egyágyas szoba felára (2 éjszakára) Ft/fő (ÁFA-val) Figyelem! Visszajelzést csak azoknak küldünk, akiknek a jelentkezését esetleges helyhiány miatt nem áll módunkban elfogadni! Részvételi díjat nem utalunk vissza! A számlát a küldő lakásszövetkezet, társasház részére állítjuk ki és a végleges programmal együtt a regisztrációnál adjuk át augusztus küldő lakásszövetkezet (társasház) cégszerű aláírás

3 2007. október 3 Televízió üzemben tartási díjról A rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Média-tv.) 79. (1) bekezdése szerint üzemben tartási díjat köteles fizetni az, aki televízióműsor vételére alkalmas készüléket üzemeltet. Az üzemben tartási díj fő szabály szerint televíziókészülékenként fizetendő. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 87. (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan felhatalmazta a kormányt, hogy a Média-tv ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2007-re esedékes összegének megfizetését átvállalja, azonban e kötelezettség (eltérően az előző évektől) nem terjed ki valamennyi adóalanyra. Akiknek a kormány az üzemben tartási díj megfizetését átvállalta, e kötelezettséggel kapcsolatban további kötelezettségük nincs. A Média-tv. 80. (3) bekezdése alapján a vendéglátó-ipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát kell megfizetni. A Költségvetési törvényben szereplő díjátvállalás ezen adóalanyok által fizetendő díj 60%-ára nem terjed ki, vagyis a vendéglátó-ipari (szállodaipari) egység és más kereskedelmi egység (a továbbiakban: kötelezett) kivéve, aki a televíziókészülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik köteles az egységében, vagy nyilvános területen üzemeltetett televíziókészülék után április 1-jétől üzemben tartási díjat fizetni. A Média-tv a alapján a díj fizetésére kötelezett a televíziókészülék üzemeltetését, a televíziókészülékek számát, a fizetendő díj mértékét a fizetési kötelezettsége megkezdésétől számított 8 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni. A díjfizetési kötelezettséget érintő változást (a készülék darabszámában bekövetkezett változást, új készülék(ek) üzemeltetésének megkezdése során létrejött fizetési kötelezettséget, készülék üzemeltetés megszüntetését) annak bekövetkezését követő nyolc napon belül kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. Az adóhivatal a bejelentésre a 07T1061-es számú, illetve a változás-bejelentésre a 07T1062-es számú adatlapokat rendszeresítette, melyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, kizárólag az APEH internetes honlapjáról ( tölthetőek le. A nyomtatványok kizárólag papír alapon nyújthatóak be az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A április 1-jétől december 31- éig keletkezett üzemben tartási díj kötelezettséget az éves bevallás benyújtására kötelezett adózóknak február 15-éig a 0703-as számú bevallási nyomtatványon, a havi és negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adózóknak általános esetben február 15-éig a 0705-ös számú bevallási nyomtatványon kell bevallani az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. Abban az esetben, ha a havi és negyedéves bevallás benyújtására kötelezett adózóknak az Art. 33. (3)-(6) bekezdése szerint soron kívüli bevallást kell benyújtaniuk (pl. megszűnés, átalakulás miatt), a televíziókészülék üzemben tartási díjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek a 0701-es számú bevallási nyomtatványon kell eleget tenniük. Az éves bevallók az említett soron kívüli bevallási kötelezettségüknek a 0703-as bevalláson tudnak eleget tenni. A Költségvetési-tv a értelmében az üzemben tartási díjnak a évre megállapított összege havi 967 forint televízió készülékenként. A díjfizetésre kötelezettek a Média-tv. 80. (3) bekezdése értelmében az üzemeltetett televíziókészülék után az üzemben tartási díj háromszorosát fizetik, azonban évben ennek 40%-át a kormány átvállalja. A kötelezetteknek április 1. december 31. között készülékenként, havonta 1741 forintot kell fizetni. A díjfizetési kötelezettség a Média-tv. 82. (1) bekezdése alapján televíziókészülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn. Az üzemben tartási díj törtidőszakra történő megosztása nem lehetséges. A készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló 122/1997. (VII.17.) kormányrendelet 2. -a értelmében az üzemben tartási díj havonként, utólagosan, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig esedékes fizetési kötelezettség, első ízben május 20-án. A díj fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár a APEH tv-készülék üzemben tartási díj beszedési számlát nyitotta meg. A lakásszövetkezeti törvény hatálya alá tartozó szövetkezetek közül a televízió üzembentartási díjról szóló tájékoztató kiemelten az üdülőszövetkezeteket érinti. Az üdülőszövetkezetek sajátos tulajdoni és használati viszonyaira tekintettel a televízió üzembentartási díjjal kapcsolatban kiegészítő PM állásfoglalást kapott a LOSZ Üdülőszövetkezeti Munkabizottsága. Ezt az állásfoglalást az érintett üdülőszövetkezetek korábban kézhez kapták. Azok a lakásszövetkezetek és társasházak, amelyek közösségi célú helyiséget tartanak fenn, és abban televíziókészüléket is üzemeltetnek, akkor figyelembe kell venniük a fenti tájékoztatást. Előrehozott öregségi nyugdíj és továbbfoglalkoztatás A Munka törvénykönyvéről szóló évi XXII. Törvény 87/A. (1) bekezdése szerint e törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. Fenti szakasz (2) bekezdése alapján a munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, almikor a nyugellátást kérelmére megállapították. Fenti szakasz (3) bekezdése rendelkezése szerint a munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. Fent leírtak alapján a munkavállaló tájékoztatja munkaadót a nyugdíjazásáról. Amennyiben ezzel egy időben a munkaviszonyát nem szünteti meg, akkor a megszűntetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, leszámoltatni nem kell. KULCSMÁSOLÁS DISZKONT ÁRON ELZETT KULCS: 100 FT/DB ZÁREGYSÉGESÍTÉS, ZÁRPROGRAMOZÁS Tel.: 0630/

4 október

5 2007. október 5 Távfűtés feketebárány, vagy konyhamalac? Sokaknak talán úgy tűnhet, badarság, gyenge marketing-fogás a távhő jövőjéről beszélni, hiszen ez a szolgáltatás a lakótelepek épületeinek fűtési módja, és lakótelepek híján aligha van jövője. A távhő jövőjét azonban nem a jelenleg ellátott épületek minőségéből kellene megközelíteni, hanem az energetikai, pontosabban energiatakarékossági szempontok alapján. Ha így nézzük, akkor a távhőnek van jövője, kérdés persze, hogy a hazai energetika irányítói és az épületgépész szakma mikor veszi észre, hogy változik a világ. A létező lakótelepek és épületek jelenlegi műszaki színvonala, állapota alapján a távhőre és a lakótelepre úgy szokás gondolni, mint valami megszüntetendő rosszra, pedig inkább a létező előnyökre és értékekre kellene koncentrálni. Példaként abba gondoljunk bele, hogy micsoda különbség van a mai és a évvel ezelőtti autók teljesítménye, fogyasztása, légszennyezése és kényelme között. Egy régi autó tulajdonosaként mégsem a robbanómotort szidjuk. Az ár piacosításának hatása A távhővel persze alig volt baj addig (1991), amíg a jövedelmekhez képest nem volt drága az állami árkiegészítés következtében. Ekkor azonban elszabadult a pokol, a távhő és lakótelep lett az eredendő rossz. Nézzük meg akkor pontosan, hogy egységárban miért drágább a távhő a konkurens egyedi gázfűtéshez képest. A rövid válasz úgy hangzik, mert a nagykereskedelmi előny nem érvényesül a hazai gáztarifában. Szakszerűbben pedig a következőről van szó: a hatóságilag megállapított földgázárak, az egyes fogyasztói típusok közötti megoszlás tekintetében nem költségarányosak. A magyar közüzemi gáztarifa struktúráját 4 teljesítmény kategória adja: a 20 m 3 /h-nál kisebb, pl. a családi ház, a m 3 /h-ás, pl. a soklakásos társasház, a m 3 /h-ás, pl. az irodaház, és az 500 m 3 /h-nál nagyobb teljesítményű fogyasztó, pl. az ipari létesítmények, nagy épületek. Sajnálatosan ennél nagyobb kategória nem létezik. A távhőt ellátó hőtermelő egységek, amelyek m 3 /h teljesítményűek átlagosan, ugyanebben a kategóriában vásárolhatnak. Ezen teljesítmény-kategóriákon belül megkülönböztetünk háztartási és nem háztartási fogyasztói tarifát. A megkülönböztetés január 18-ától már nemcsak a gázdíjra (mint korábban), hanem a gáz teljesítmény díjára is vonatkozik. A gáztarifa a fűtési piacra jellemző csúcs kihasználási óraszám mellett (2200 óra/év), a fajlagos árban az egyes fogyasztói csoportok között nem tesz különbséget. Egy nagy hőszolgáltató erőmű gyakorlatilag ugyanannyiért kapja fajlagos értéken a gázt, mint egy családi ház, illetve mint egy központi fűtésű soklakásos épület. Pedig a két fogyasztó ellátása közötti költségkülönbség jelentős. A nyugat-európai országokban a kisfogyasztó százalékkal kapja drágábban a gázt, mint a nagyfogyasztó. A távhő szempontjából az az igazán fájdalmas, hogy a távhőtermelő egységek (erőművek, fűtőművek) amelyek 90 százalékban földgáz bázison működnek nem jutnak jelentősen olcsóbban a gázhoz, mint a közvetlen gázfűtéssel működő fűtési végfelhasználók. Így a távhőhálózat fenntartásának és működtetésének (beleértve a távhőszolgáltató cég működését is) költségeivel együtt a távhőszolgáltatás aligha lehet versenyképes a gázfűtéssel szemben a fűtési piacon, aminek oka, hogy az árak ma még nem piaciak. Drága-e a földgáz, a távhő, az energia? A gáztarifából származó árprobléma eredményezi a távhő kedvezőtlen fogyasztói megítélésének a másik okát az épületek központi fűtési rendszereinek állapotából származó rossz imázsa mellett. A harmadik ok pedig abból a szakemberek által is sokszor elkövetett hibából ered, hogy a távfűtés kapcsán almát hasonlítanak össze körtével. Például egy korszerű berendezésekkel kivitelezett egyedi gázfűtéses lakás energiaköltségeit hasonlítják össze a távhőével, elegánsan megfeledkezve a szükséges beruházásról és az amortizációról. Ugyan így téves eredményre vezet a fűtési költségek összehasonlításánál, ha két nem azonos fogyasztási szokásokkal rendelkező felhasználó esetében csak az energiaköltségeket vizsgáljuk. Mindebből levonható az a konklúzió, hogy az energiaárak piacosítása, a valós beruházási és szolgáltatási költségek figyelembe vétele javítja, javítani fogja a távhő pozícióit. A dráguló energia számos változást eredményez majd a lakossági fűtési piacon. A drágulás üteméről pedig nem csak az olaj (földgáz) árának ez után bekövetkező emelkedése kell, hogy eszünkbe jusson. A 2006-ban megszűnt alanyi jogú gázár-támogatás 45 százalékos lakossági díjemelést eredményezett. A magyar lakossági árak a 2007-ig a legalacsonyabbak voltak az Európai Unióban. Az energiaárak piacosodása tehát a távhő pozícióit elméletileg nem rontja, ha a lakossági fizetőképesség valamilyen formában követi a folyamatot. A piaci energiaáraknak pedig további két előnye is van: a megtérülő energiatakarékossági beruházások, illetve a megújuló energiák alkalmazásának gazdaságossá válása. Ugyanakkor a drasztikus költségnövekedés számos negatív hatást is hozott 2007-ben: a fogyasztók nem fogadták el az energiaárak piacosításának követelményét és a távhő díjának növekedése stagnáló jövedelmek mellett sokkolta a lakosságot. Mindez a távhő imázsának, megítélésének cseppet sem tett jót, miközben a gáz ára szintén emelkedett a kompenzációben nem részesülők számára százalékosan a távhőt meghaladó mértékben. A fűtőanyagok megoszlása, arányváltozása A földgáz primer energiahordozókon belüli részaránya az EU-ban 20 százalék a teljes energia ellátásra vonatkoztatva, Magyarországon ez az arány az Unión belül a legmagasabb 45 százalékot teszi ki,. 25 százalék feletti arány csak négy további országban fordul elő (Hollandia 43%, Egyesült Királyság 37 százalék, Olaszország 35, Szlovákia 32 százalék. A magyar fűtési piacon a földgáz mint primer energia részaránya eléri a 80 százalékot. A távfűtésen belül ez az arány 90 százalék körüli. A magyar földgázhálózat Európában példa nélküli, államilag támogatott kiépítése arra a hitre épülhetett, hogy a földgáz ára hosszú távon is alacsony marad. (A rendkívüli elterjedtség másik oka a gáz műszakilag könnyű kezelhetősége szabályozás, szállítás, tisztaság.) A földgázellátás fenntartásának biztosítása óriási beruházásokat igényel (új európai vezetékek, tározók), amelyek költsége beépül az árakba, de bármilyen extenzív fejlesztést is hajtunk végre, a fogyatkozó földgázkészletek mellett megnyugtató, hosszú távú megoldást aligha nyújtanak. Ennél tehát lényegesen célszerűbbnek tűnik a földgázfelhasználás csökkentése, ami ráadásul környezetvédelmi előnyökkel is jár, és két úton is elérhető. A földgáz megújulókkal való kiváltásával, illetve a fogyasztói rendszerek korszerűsítésével, az energiahatékonyság fokozásával. A megújulók lehetőségei A távhő a városi környezetben a megújuló energiák nagytömegű felhasználásának egyetlen igazi esélye, mert képes akár nagyobb távolságról is eljuttatni szinte bármilyen módon a termelt energiát a felhasználókhoz. A jogos kérdés persze ebben az esetben az, hogy akkor ma miért nem teszi. Ennek egyszerű gazdaságossági oka van: ma még a földgáz annyira olcsó energiaforrás, hogy azzal semmilyen megújuló energiát hasznosító megoldás nem versenyképes, ha figyelembe vesszük a beruházási költségeket is. Ez még akkor is igaz, ha a támogatásoknak köszönhetően a kisebb projektek sikeres megoldásoknak tűnnek. Tisztán költségalapú, valós gazdasági számítás alapján semmilyen megújuló energia kinyerésre és fűtési hűtési célú alkalmazására nincs lehetőség ott, ahol rendelkezésre álla vezetékes földgáz. Nyilván azonban számolni kell a támogatásokkal és számolni kell a földgáz árának további emelkedésével, vagyis a jövőben (10 15 év?) egyre gazdaságosabb lesz a megújulók alkalmazása. A megújulók kiaknázása viszont a nagyvárosokban komplex módon a távhő segítségével lehetséges, mondhatni egyedüli módon. A távhő és felhasználói számára tehát ez az út, amelyen el kell indulni. Félreértés azonban ne essék. A megújulókból nyert energia nem lesz, nem lehet olcsóbb a mainál. Ez is drága, a családi költségvetést megterhelő energia lesz, csak valószínűleg az elérhető lehetőségek közül hosszú távon a legolcsóbb. Az is nyilvánvaló, hogy nincs (Folytatás a 6. oldalon)

6 október Távfűtés feketebárány, vagy konyhamalac? (Folytatás az 5. oldalról) szükség mindenhol távhőre, de ott, ahol megfelelő fogyasztói sűrűség érhető el, például a telepes építkezéseknél, vagy a belvárosi környezet miatt, célszerűen ezt a megoldást lehet alkalmazni. Különösen nagy lesz a jelentősége a megújulókra támaszkodó hűtésnek, ami szintén történhet távhővel, és ami már a hatékonyság javításával az állandó költségek mérséklését is eredményezi. A távfűtés és a végfelhasználók, lakossági energia-racionalizálási lehetőségek Ma még nem csak a megújuló energiákat nem érdemes alkalmazni, de tulajdonképpen a lakás energiatakarékossági célú felújítását sem gazdaságos megcsináltatni ha csak a megtérülést vizsgáljuk. Az évi 210 ezer forintos távhődíjból mintegy 100 ezer forint az energiaköltség. Kiszámolható, hogy ebből az összegből százalékos energia-megtakarítás esetén mennyit is lehet megspórolni. A megtérüléshez persze fontos az is, hogy mennyit kell beruházni, és ebből mennyi is a támogatás, vagyis az ingyenpénz a lakástulajdonos számára. A 30 százalékos megtakarításhoz kb. 1 millió forintot kell elkölteni, vagyis erre a célra szinte senki sem fog a saját zsebéből pénzt betenni. A támogatások torzító hatásait nézve születnek olyan megoldások, mint a SOLANOVA projekt, amely egy 42 lakásos dunaújvárosi panelház energiatakarékos (napelemes termeléssel kiegészített) felújítását mintegy 200 millió forintból oldotta meg. Ez lakásonként több mint 4,7 millióba került, igaz a kitűzött cél a felhasznált energia 75 százalékos csökkentése volt. Egy ilyen korszerűsítési megoldás a valóságban aligha életképes, és csak egyedi, különleges esetben jöhet létre. Hozzátehetjük, szerencsére, hiszen ez pocsékolás. Az állami támogatások ésszerű mértékű felkínálása persze helyes gyakorlat, de nem igazán optimális megoldás. A jó eljárás a költségarányos energiaár lehet, amely érdekeltségi alapon ösztönzi az energia-megtakarítást, és a támogatás egyes nehéz helyzetben lévők részvételét segítheti a felújításban. Az igazságosság ugyanis itt is kérdéses lehet, nyilván a tehetősebbeknek van módja a támogatások igénylésére és kihasználására is. A megoldásnak tehát itt is az energiaárak és az egyéni igények optimalizálása mentén kell kialakulnia, azaz hogy menynyit is érdemes költeni egy-egy épületre. Ma már a távhő felhasználásával ugyanaz a kényelem és szabályozhatóság biztosítható, amit az egyéni gázfűtés tud nyújtani. Új építésű épületeknél nem is szabad mást használni, csak lakásonkénti hőközpontot, egyedi mérést, az azonban már kérdéses, megéri-e ilyenné átalakítani egy meglévő panelházat. Lehet, hogy igen, mert az értéknövekedésben megtérül a beruházás. Összegzésként elmondható, hogy a távhőnek inkább jövője, mint jelene és múltja van, ma ugyanis azok az előnyök, amelyek miatt egy társadalom támaszkodhatna erre az energiaellátási módra nem érvényesülhetnek, vagy csak nagyon korlátozott mértékben. Sőt, a távhő tűnik a főgonosznak, amely sanyargatja az embereket, és amelytől szabadulni kell, csakhogy ebben az esetben a jövő egyik legfontosabb energetikai konyhamalacát vágnánk le. Ezzel egyébként szembe mennénk az európai trendnek, nem éppen európai módon. Ez azonban szokás nálunk, kell valaki, aki elviszi a balhét, s úgy tűnik ma ezt a szerepet a távhőre osztották ki. Balog Róbert LOSZ álláspont a lakossági energiafelhasználás szociális támogatási rendszeréről A lakásszövetkezeti, társasházi vezető tisztségviselők előtt jól ismert a lakossági energiafelhasználás szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI.22.) Korm. sz. rendelet. Az elmúlt év őszén a kormány gyorsított ütemben, az érdekképviseletek gyakorlati bevonása nélkül alakította át a korábbi alanyi jogon járó energiafelhasználás szociális támogatási rendszerét. A október végén bejelentett és novemberben már kormányrendelet szintjén megjelenő jogszabály kialakításában érdemi beleszólásunk nem volt, az idő rövidsége miatt nem is lehetett. Ugyanakkor a jogszabályból egyértelműen kitűnt, hogy a lakossági energiafelhasználás szociális támogatási rendszerén belül a lakásszövetkezeti, társasházi vezetőknek jelentős feladatot kellett vállalniuk. Gyakorlatilag azon lakásszövetkezetek és társasházak, amelyeknél a fűtési, illetve melegvíz előállítás a házkezelő szervezet keretén belül történik, azaz az energiafelhasználást a házkezelő szervezet által üzemeltetett központi mérőn mérik és a mérési, számlázási összeget a lakásszövetkezet, illetve a társasház belső szabályzata alapján osztják fel, a jogosult támogatása csak a házkezelő szervezet nyilatkozata csatolása alapján válik lehetségessé. Ez a jogszabályi előírás méltán okozott felháborodást, és vetett fel több olyan kérdést (adatnyilvántartás, térítés nélküli feladatvállalása, pótlólagos elszámolások kimunkálása stb.), melyet a későbbiekben indokolt egyeztetés elé vinni. A LOSZ augusztusába napirendre tűzte a szociális támogatásról szóló kormányrendelet tapasztalatit, és több irányú lépéseket indított el. Egyrészt megkereséssel élt az érdekképviselet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felé (a miniszter asszonynak írt levelet teljes egészében közreadjuk), másrészt kereste azon távhő- és gázszolgáltatók érdekképviseletét, melyek szintén érintettek a szociális támogatásról szóló kormányrendelt javításában, módosításában. Ez utóbbi megkeresésben partneri jogviszony alakult ki a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével (MATÁSZSZ). A szakmai érdekképviselet munkabizottságot hozott létre a rendelet módosítási javaslatának kidolgozására. Ebbe a munkabizottságba a LOSZ is bekapcsolódott és a saját javaslata mellett támogatja a MATÁSZSZ munkabizottságának javaslatait is. A munkabizottság egyéb iránt véleményezte a LOSZ alapvetően új struktúrájú szociális támogatási rendszerre vonatkozó javaslatát és véleményében kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy a közvetlen szociális támogatási rendszer kialakításában az energiaszolgáltatók is érdekeltek. Az új struktúrájú támogatási rendszer bevezetéséhez azonban túl rövidnek tűnik az idő, így az csak középtávon tudta támogatni a MATÁSZSZ munkabizottságát. A LOSZ szociális támogatási rendszerre vonatkozó javaslatát a szaktárca sem utasította el teljes körűen, de bevezetését jelen pillanatban nem tartotta kivitelezhetőnek. Érdekképviseleti szinten a javaslattételek a szaktárca felé megtörténtek. Előzetes információink szerint alapvetően a lakossági energiafelhasználás szociális támogatásáról szóló kormányrendelet nem fog változni, továbbra is maradnak azok a feladatok a házkezelő szervezeteknél, melyek az elmúlt év végén, ill. az idei év első hónapjaiban jelentkeztek. Tényként kell azonban rögzíteni azt, hogy a megítélt szociális támogatás december 31-ig érvényes. A következő évre a támogatás automatikusan nem ismétlődik, hanem újból igényelni kell. Ahhoz, hogy az igényjogosult január 1-jétől akár gáz, akár távhő energiafelhasználáshoz támogatásban részesüljön, legkésőbb október végéig igénylőlapját be kellene, hogy nyújtsa. Ennek érdemi jogszabályi előkészítési helyzetét azonban jelen tájékoztató összeállításáig nem tapasztaltuk. Csak remélhető, hogy a szaktárca a kormányrendelet módosítását mielőbb benyújtja a kormánynak és valóban megfelelő időtartam áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szociális támogatásra jogosultak eleget tegyenek igénylésük benyújtására, ideértve azt is, hogy a lakásszövetkezetek, társasházak a szükséges nyilatkozatokat az igénylőlaphoz ki tudják állítani.