BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK. Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK. Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat PR és szóvivői szakirány A KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A KÖNYVPIAC PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁBAN Budapest, Készítette: Tóth Anna

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 4 Bevezetés... 5 A téma megalapozása... 7 Társadalmi problémák Vitányi Iván gondolatai alapján... 9 Az állam kulturális stratégiájáról Az írók nehézségei a könyvkiadásban Problémák a könyvkiadók nézőpontjából A könyvforgalom éves alakulása Értékesítés Alternatív megoldások a terjesztésre A technológiai újítások hatása a könyvforgalomra Terjesztők a magyar könyvpiacon Az olvasók helyzete A problémák összegzése és a megoldások irányának kiválasztása Rövid visszatekintés a szakdolgozatom hipotézisére A problémák csoportosítása Megoldások Az olvasás elhelyezése a mindennapokban Könyvesbolt mint program Kitekintés más művészeti ágak felé A média felhasználása A tematikus könyvekről Alternatívák a terjesztésre Befejezés Irodalomjegyzék

3 Ábrajegyzék 1. ábra: Televízió nézésre fordított idő heti átlaga a felnőttek körében (percben kifejezve) ábra: A magyar állam szempontjából vizsgált problémák a kultúrafogyasztás területén ábra: Az éves könyvforgalom és a könyvforgalom tematika szerinti megoszlása ábra: A hangoskönyvek és egyéb adathordozókon elérhető könyvek forgalma ( ) ábra: 1. kérdés: Rendszeresen olvas? ábra: 2. kérdés: Alkalmanként mennyi időt tölt olvasással? ábra: 3. kérdés: Van e-book olvasója? ábra: 5. kérdés: Szokott-e egyéb eszközökön digitális tartalmat olvasni? ábra: 6. kérdés: Használ hangoskönyvet? ábra: 7. kérdés: Kérem, jelölje meg az alábbiak közül, melyek a legjellemzőbbek az e- bookra, illetve az olvasóra!

4 Bevezetés Szakdolgozatomban a magyar könyvpiac problémáit vizsgálom abból a szempontból, hogy a kommunikáció képes-e ezekre a problémákra megoldást nyújtani. A témaválasztást indokolja, hogy a kulturális szervezetek kommunikációjával, a kultúrával kevés hazai kommunikációs ügynökség foglalkozik pedig egy kifejezetten izgalmas és hálás területről beszélünk. Ez a tapasztalat, valamint a téma iránti érdeklődésem magyarázza a témaválasztásom. Különösen aktuális a könyvkiadás kérdése napjainkban, hiszen a magyar piacon is kaphatóak már a hagyományos könyvek nagy vetélytársai, az e-bookok. Mind a két termékben látok fantáziát és kihasználatlan lehetőségeket, ám a fogyasztók és az érdekgazdák alapos vizsgálata nélkül lehetetlen elindulni. Ezek alaposabb megismeréséhez egy primer kutatás elvégzését tervezem, minél szélesebb körben szeretnék kérdőíves felmérést végezni. Reményeim szerint elegendő válasz és információ fog rendelkezésemre állni, hogy korcsoport szerint, vagy nemek szerint is fontos következtetéseket vonhassak le. Kutatómunkám során célom továbbá olyan régebbi statisztikákkal is összehasonlítani a saját adataim, amelyek más régió kulturális szokásait, vagy akár az évekkel ezelőtti magyar helyzetet vizsgálják. Érdekes kérdés számomra az, hogy vajon kilökik-e az e-bookok a hagyományos könyveket a magyar piacról. A legfőbb irányvonalat azonban a piacon jelen lévő szereplők elemzése jelenti. A klasszikus könyvpiacon megtalálhatóak az írók, a költők, a kiadók, a terjesztők és a fogyasztók. Kiegészítem ezt a felsorolást még egy igen fontos szereplővel: a magyar állammal. A mindenkori kormány kulturális intézkedései óriási hatással vannak a kortárs kultúra alakulására, a programok minőségére, stb. Ennek értelmében az ország kulturális stratégiáját is vizsgálom. Amennyiben a szereplők főbb problémáit elemeztem, csoportosítani kívánom azt. Saját tapasztalatok alapján előrebocsátom, hogy számos olyan probléma akad a piac szereplői között, amiken a kommunikáció nem tud segíteni, hiszen maga az intézmény, a rendszer működik rosszul. Ezeket a problémákat nem fogom vizsgálni. 5

5 Szakdolgozatom végén igyekszem eldönteni, hogy hipotézisem igaz vagy sem. Amennyiben igaz, megpróbálok megoldásokat találni a gondokra. Amennyiben nem igaz, javaslatot teszek egy más aspektusból történő vizsgálatra. Az előzetes kutatómunkám során szerzett ismeretek azt engedik sejtetni, hogy a témámat érintő források néhány esetben igen ellentmondásosak, zömében online tartalomról beszélhetünk. Ezt a téma aktualitásával magyarázom. A kérdésben megszólaló szakemberek gyors reakciójának közlésére a legalkalmasabb szintér az internet széles közönség, azonnali kézbesítés. Reményeim szerint szakdolgozatom egy másik kérdésre is választ ad: milyen a kultúra fogadtatása Magyarországon. Szakdolgozatom értékét tovább növeli, hogy az állam kulturális stratégiájának bemutatásával lehetőség nyílik a kultúra helyzetének ismertetésére is. A megfelelő módszerek kidolgozásával ezek átültethetők más közművelődési intézmény tevékenységére is. 6

6 A téma megalapozása Ahhoz, hogy átfogó képet alkossak a hazai kultúra helyzetéről, koncentrálva a könyvkiadás piacára, pontosan meg kell határoznom, hogy mit vizsgálok, mit értek kultúra alatt. A két fő megközelítésből vizsgálhatjuk a kultúrát. Az első megközelítés szerint a kultúra egyenlő az elit kultúrával, vagyis a kultúra ebben az esetben tárgyiasult, egyet jelent a művészetekkel. E ez esetben tehát megegyezik a közművelődési formákkal, így a zenével, a színművészettel, az irodalommal, az operával, míg intézményei például a múzeumok és a könyvtárak. A második megközelítés szerint a kultúrát tágabban kell értelmeznünk, ezt Csányi Vilmos fogalmazza meg igen tisztán és közérthetően: A kultúra az elismert, elfogadott, a hagyományokban sokszorosan kiválogatott minták, lehetséges cselekmények, lehetséges gondolatok és lehetséges élmények funkcionálisan egységes és ezért egészséges rendszere. A kultúra teszi az életet élhetővé, ad célt, irányt, elégedettséget, bölcsességet az embernek. (Csányi Vilmos (2005): p. 22.) 1 Ebben az esetben tehát egy jóval tágabb kultúraértelmezést látunk, ahol nem csupán a művészeti ágakban jelenik meg a kultúra. E tágabb megfogalmazás a mindennapi kultúrának is létjogosultságot biztosít. Azt gondolom, hogy szakdolgozatomban a Csányi-féle meghatározást kell alapul vennem. Ennek oka, hogy napjainkban a kultúrával kapcsolatos elemzésekben már korántsem a klasszikus kultúra művészeti ágainak vizsgálata szerepel a középpontban. Jóllehet a kultúra helyzetét és a kultúrafogyasztást sokkal könnyebb lenne ilyen pontosan definiált elemekkel vizsgálni, úgy gondolom, a kicsit elvontabb, tágabb megfogalmazás jobban használható hosszú távon, illetve úgy érzem, hogy ez helytállóbb is, közelebb van az igazsághoz. A kör bővül, a mindennapi kultúra olyan művészeti alkotásokat eredményez, amelyeket gyakran lehetetlen lenne kategorizálni, mégis hiba lenne csupán ezen okból kifolyólag nem kultúránk részeként kezelni. Fontosnak tartom továbbá hangsúlyozni, hogy amellett, hogy átfogó, összegző képet szeretnék adni Magyarország kultúrafogyasztásáról, illetve a kultúra hazai 1 Csányi Vilmos: Etológia és társadalom. Ulpius-ház, 2005, Budapest, 22. oldal 7

7 helyzetéről, szeretnék a hagyományos, papíralapú könyvkiadás kommunikációjára vonatkozóan is megfogalmazni egy irányvonalat, mely nem húzható rá minden kiadóra, de reményeim szerint a magyar piac igényeihez szabott és egy kölcsönösen jobb, használhatóbb, célszerűbb adok-kapok viszonyt eredményez az olvasó és a kiadó között. Ennek pedig, úgy vélem, jobban megfelel Csányi Vilmos definíciója, illetve a kultúra mindennapibb, tágabb értelmezése. Érdemes előrebocsátanom, hogy a prekoncepciómhoz, az elvárásaimhoz is jobban illik Csányi megfogalmazása, mint a kissé sznob klasszikus kultúra szerinti felfogás. Úgy vélem, hogy a könyvpiac kétséget kizáróan sikeresebben tud fennmaradni a haladóbb gondolkodású, tömegkultúrát is elismerő felfogással tovább gondolkozva, stratégiája kialakításában ezt a szemléletet felhasználva. A könyvkiadás, az olvasás helyzetét a könyvpiac következő szereplőinek szempontjából kívánom megvizsgálni: Állam Írók, költők Kiadók Terjesztők Fogyasztók 8

8 A társadalmi problémákról Vitányi Iván gondolatai alapján Az állam szerepének vizsgálata megkerülhetetlen a magyar kultúra helyzetének tárgyalása során, természetesen ez igaz a könyvkiadás piacára is. A könyvkiadás és a magyar kiadók helyzete nagyban függ a magyar állam támogatásának mértékétől, a kultúrára fordított támogatás kis szeletének még kisebb, könyvkiadásra és az olvasás támogatására fordított összegétől. A kultúra sikeres kommunikációja érdekében beszélnem kell a jelenleg legsürgetőbb lépéseket követelő problémákról. Ahhoz, hogy a könyvkiadás, az olvasás kommunikációjára egy sikeres stratégiát alakíthassak ki, ismernem kell ezeket a problémákat is. Vitányi Iván A magyar kultúra esélyei című könyvében (MTA Társadalomkutató Központ, 2006, Budapest) pompásan összefoglalja ezeket a problémákat. A továbbiakban a témámnak megfelelő részletességgel, vagy éppen vázlatossággal szeretném összefoglalni gondolatait. Sajnos nem csupán az anyagi javak tekintetében, de a kulturális értékek hozzáférhetőségének szempontjából is jelentős a magyar lakosság kettészakadása. A Nyugat-Európára és Észak-Amerikára jellemző erős középréteg helyett nálunk ez a réteg elenyésző, a lakosság egyre nagyobb részét sorolhatjuk a szegények közé. Ahogyan Antalóczy Tímea, többek között a (Vész)jelzések a kultúráról című kötet (L Harmattan Kiadó, 2009, Budapest) szerzője is említi, az a legnagyobb probléma, hogy a kultúráról való lemondás sok esetben az első és legkevésbé fájó döntés a fennmaradás és a megszokott életszínvonal fenntartása érdekében. E társadalmi és életmódbeli probléma is igen komplex, éppen ezért a megoldásnak is komplexnek kell lennie. Többek között oktatási, munkaügyi, gazdasági és informatikai szakemberek együttes munkája szükséges a megoldáshoz. A következő probléma a már említett klasszikus, elit kultúra életben tartása és egyre szélesebb körben való terjesztése. Amennyiben az előbbiekben felvázolt probléma megoldódik, a kultúrára éhező lakosság körében nem a magas művészet fog elsöprő sikert aratni, de biztosítani kell e művészeti ágak minél szélesebb körben való megismerését. 9

9 Vitányi harmadik pontként említi a kulturális javak megalkotását. Tegyük fel, hogy az első két probléma sikeresen megoldódott, a magyar lakosság erős középrétege hétköznap és hétvégén, nemtől és kortól függetlenül, szomjazik a kultúrára. Ekkor kell a művészek támogatásával az élő művészet fenntartásával foglalkozni. Vitányi ezt a következő módon foglalja össze: A kultúra alkotása és befogadása egymást feltételező, egymást kiegészítő és serkentő komplementer folyamat. A közvetítő a generatív alkotó és befogadó készség. (Az ember azt tudja igazán befogadni, amit - ha nem is megkonstruált egészében, de részleteiben - maga is generatív módon létre tud hozni.) Az 1. pontban tárgyalt potenciális egyenlőséget nem lehet pusztán a 2. pontban tárgyalt klasszikus hagyományok befogadásának szélesítésével elérni. Élő és folyamatosan újjászülető, a generativitás értelmében alkotó kultúra szükséges hozzá, amelynek művelésében a társadalom számottevő része részt tud venni. (Vitányi Iván (2006): p.14.) 2 Vitányi kiegészítő módszerként, alapfeladatként írja le a témámhoz szorosan kapcsolódó megállapítását, miszerint figyelmet kell fordítani a legújabb eszközök integrálására, anélkül hogy mindent megoldó gyógyírnak hinnénk őket (Vitányi Iván (2006): p.14.) 3. A könyvében tárgyalt legutolsó tanácsa az alkotók, a civil szervezetek és az állam sikeres együttműködését szorgalmazza. A továbbiakban a könyvkiadás piacán jelenlévő érdekgazdák problémáit és álláspontját vizsgálom ez az állam esetében kiegészül egy átfogó kultúrastratégiával is. 2 Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei, 2006, MTA Társadalomkutató Központ, 14. oldal 3 Vitányi Iván: A magyar kultúra esélyei, 2006, MTA Társadalomkutató Központ, 14. oldal 10

10 Az állam kulturális stratégiájáról A 2006-ban megjelent Magyar ulturális Stratégia 4 (továbbiakban Stratégia) feladata a ig terjedő időszakra meghatározni a kulturális politika stratégiai prioritásait. A Stratégiát készítő testület tagjai is fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy nem a szükséges lépéseket kívánják felvázolni, hanem a problémás, rosszul működő területekre hívják fel a figyelmet. A Stratégia alapelvei között említi a kultúra verseny mivoltát is. Ahogyan írják, a kultúra verseny is a figyelemért, a tapsért, a díjakért, a felemelkedésért. Minden kultúra hódítani akar, meghódítani a közönségét (Bozóki András és munkatársai (2006): p.5.). Azért tartom fontosnak ezt kiemelni, mert az állam részéről érkező támogatás mértékét nagyban befolyásolhatja a kultúra eladhatóságának bizonyítása. A már idézett Vitányi Iván is sokszor utalt erre a problémára. Ő ezt egy kérdéssel érzékeltette: mennyi pénz kell a kultúrához, vagy éppen mennyi kultúra kell a pénzhez. A Stratégia és a Vitányi Iván által feltett kérdés azon kívül, hogy megalapozza szakdolgozatom szükségességét, miszerint a kultúrát kommunikálni kell, a kultúra egy nagyon fontos tulajdonságára is rámutat: a kultúra eladható. Egy kulturális stratégia kialakításakor ennek kidomborítása az érdekgazdák számára döntő érv lehet a stratégia elfogadása mellett. Ahogyan említettem, nem a legfontosabb lépések gyűjteményeként kell a Stratégiára tekintenünk, hanem a legégetőbb problémák felsorolásaként és elemzéseként. Az előző részben Vitányi Iván gondolatai alapján a társadalom szétszakadását, az elit kultúra hozzáférhetetlenségét, a kulturális javak alkotásának támogatását, valamint az új eszközök integrálását tartja a legfontosabb problémáknak. A magyar állam ezek közül a pontok közül csak a társadalom szétszakadását említi a legfőbb problémák közt, de az új eszközök integrálásának kivételével a többi problémát is bemutatja. 4 A Magyar Kulturális Stratégiát Bozóki András kulturális miniszter felkérésére a Stratégiai Tanács dolgozta ki, Sebők Marcell vezetésével 2005-ben. A testület tagjai: Hunyadi Zsuzsa, Husz Dóra, Inkei Péter, Karsai György, Kitzinger Dávid, Sükösd Miklós, Török András, Vörös Miklós és Wessely Anna. A Stratégia hivatalos dokumentumként megjelent a Kulturális Közlönyben, április 7-én. 11

11 A beszámoló első pontja a kultúra közösségteremtő szerepének erősítése, a nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása, valamint a kulturális alkotás korszerű intézményi feltételeinek kialakítása. Az utóbbi két probléma főként közigazgatási intézkedéseket követel, így érdemes a későbbiekben a kultúra közösségteremtő szerepével foglalkoznunk. A Stratégia 2005-ös adatai szerint a szabadidős elfoglaltságok körében a passzív, egyedül végezhető elfoglaltságok dominálnak, toronymagasan vezet a televízió nézés napi négy órával. A Nielsen Audience Measurement a televízió nézési szokások, valamint az ezzel töltött idő mérésére szakosodott nemzetközi vállalat, mely Magyarországon 1992 óta vizsgálja a nézők szokásait. Az alábbiakban ismertetem a felnőtt és a 4 évesnél idősebb korosztály körében mért adataikat. 1. ábra Forrás: Nielsen Audience Measurement (http://cs.agbnmr.com/uploads/hungary/stat_atv_eves_2010.pdf) A felnőtt nézők televízió nézésre fordított idő heti átlaga a felnőttek körében egyértelműen nőtt, főleg 2010-ben. Érdemes megfigyelni, hogy 2006-tól 2010-ig 2 óra 27 perccel nőtt az átlag. Ehhez a növekedéshez korábban a négy év helyett hat évnek kellett eltelnie. 12

12 A fenti adatokból is jól látszik, hogy a passzív cselekvéseket preferálja a szabadidejét eltölteni vágyó felnőtt. Sem a múzeumlátogatás, sem az olvasás, sem a könyvtárlátogatás nem sorolható a passzív cselekvések közé. A Kulturális Stratégia megoldást kínál erre a problémára is igaz, közvetetetten. A településeken szervezett programok támogatásával, és a falvak, községek, városok, valamint a civil szervezetek közötti hatékonyabb együttműködéssel kívánnak a helyzeten javítani. Módosítani szeretnének továbbá a felnőttoktatási rendszer struktúráján, a tehetséggondozás jelenlegi állapotán, valamint a régi és új médiában rejlő lehetőségek kiaknázását is szorgalmazzák. A felsorolt intézkedésekkel egyaránt szeretnének javítani a lakóhelyükön aktívan tevékenykedők, és a kultúrához hozzáférők arányán is. Ezeknek a lépéseknek a célja, hogy a kultúra iránti igény megfogalmazódjon mindenkiben és vágyat érezzen szabadideje értékesebb eltöltésére. Fontosnak tartom kiemelni a kulturális kínálat általános hozzáférhetőségén való javítást is. Természetesen e probléma kapcsán is felmerül az esélyek egyenlőtlensége, ám egy másik aspektusban. A nagyvárosi, kiváltképp a fővárosi lakosságnak egészen más lehetőségei vannak, mint a vidéken élőknek. A közpénzen megvalósult beruházások terjesztésén és hozzáférhetőségén tehát van mit fejleszteni. Felmerülhet a kérdés: van-e erre igény? A Stratégia készítői szerint igen: ha gyakori és változatos lehetőségük van az embereknek a kultúrához való hozzáférésre, ha kisebb anyagi és idő-ráfordítással érhetik el, ha az iskolai és iskolarendszeren kívüli oktatásban nagyobb hangsúlyt kap a művészeti készségek fejlesztése, akkor többen lesznek képesek a művészeti, irodalmi alkotások befogadására, az előadások élvezetére (Bozóki András és munkatársai (2006): p.22.) 5. Kétségtelen tehát, hogy a kulturális javakhoz való hozzáférhetőség és a terjesztés szélesítése a kulturális kormányzat feladata. A földrajzi elhelyezkedés miatti esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésére a Stratégia megoldást kínál, bár lehet, nem tudatosan teszi ezt. A múzeumok, levéltárak, könyvtárak állományuk digitalizálásával minden eddiginél szélesebb körben tehetnék elérhetővé a javakat. A regisztrált tagok számára az online hozzáférés mindenképpen üdvös lenne, bizonyos részek letöltése megkímélné a regisztrált felhasználót az egész könyv kikölcsönzésétől. A Stratégia készítői szerint érdemes lenne a magyar szerzői jogi törvényt kihasználva egy zárt online hálózatot létrehozni, így elérhetővé tenni a tartalmat. 5 Bozóki András és munkatársai: Magyar Kulturális Stratégia. Kulturális Közlöny, 50. évfolyam, 6. szám 13

13 Ez az eljárás azonban nem kizárólag a könyvtárak számára válna hasznossá. A múzeumok, képtárak anyagainak online megosztása megannyi interaktív megoldást kínál, amellyel több látogató csalogatható be az intézményekbe. Roppant érdekes tapasztalat volt számomra, hogy habár a fenti módszereket röviden felvázolták a Stratégia készítői, az új médiumokról éppen csak említést tesznek: A kulturális szolgáltatások megismertetésében a hagyományos média (televízió, rádió) ajánlóprogramjai mellett nagy segítséget adhatnak az elektronikus adatbázisokat, címtárakat felhasználó új médiumok (internet, mobil kommunikáció). A következő másfél évtizedben a kulturális marketingben előtérbe kerülnek az interaktív eszközök. Ezek módszertanát érdemes beépíteni a közművelődés egész intézményrendszerébe. (Bozóki András és munkatársai (2006): p.22.) 6. Ezt az aránytalanságot az sem indokolja, hogy a digitalizációt az anyagi források hiányában kizártnak tartják, míg az új médiumok térnyerésével és ennek használatával az elkövetkezendő években már számolnak, az erre kialakított stratégia pedig igen költséges lehet, hiszen az új média eszközeinek hatásossága miatt egy nem megfelelő kampány is gyorsan terjedhet. Összefoglalás. Az állam Kulturális Stratégiájának első pontja tehát a közösségteremtésről szól, a kultúra közösségi fogyasztásáról. A megvalósulást főként az esélyegyenlőség és a kulturális javak egyenlő hozzáférésének hiánya gátolja. Égető probléma azonban a lakosság érdektelensége, sok esetben az igény sem fogalmazódik meg. Ezt főként az oktatási rendszeren belüli változtatásokkal kívánják orvosolni, hiszen a művészet értékeléséhez először tudás, ismeret kell. Ezeket az intézkedéseket követhetik a közművelődési intézmények változtatásai. Amint a kultúra elérhetőbbé válik, kevesebb anyagi áldozattal jár, abban a pillanatban nagyobb közönségre lehet számítani. Ez megvalósulhat programok, nyílt napok keretében, valamint az intézmények állományának digitalizációjával is. A fenti intézkedések közül több kormányzati támogatással valósulhat meg. Ilyen az esélyegyenlőség kérdése és az oktatási rendszerben történő módosítások. A közművelődési intézményekre vonatkozó elvárás, miszerint a látogatók száma növelhető az olcsóbb 6 Bozóki András és munkatársai: Magyar Kulturális Stratégia. Kulturális Közlöny, 50. évfolyam, 6. szám 14

14 jegyekkel, szintén az állam jogkörébe tartozó döntés. A lakosság érdektelenségén azonban lehet segíteni a kommunikáció eszközeivel. Amennyiben a közösségteremtés érdekében hozott változtatások sikeresek, a másik oldal felé kell fordulnunk: a kulturális örökségünk védelme a következő feladat. Kulturális örökség alatt értjük az ország területén és a határon túli területeken feltárt emlékeket, ide soroljuk a művészeti, történeti, vallásos, tudományos, műszaki, ipari és mezőgazdasági műemlékeket és gyűjteményeket, az ezeken a területeken található kultúrtájat, valamint a hazánkban egykor és most élő népek hagyományait, nyelvi, zenei és tárgyalkotó kultúrájának emlékeit. 7 A kulturális örökség védelmének fontosságát és sürgősségét indokolja a régészet és műemlékvédelem hátrányos helyzete, mely az anyagi támogatás hiányából fakad. A közgyűjteményeknek otthont adó intézmények is halmozódó nehézségekkel küzdenek, bár ez utóbbi a látogatók miatt jobb helyzetben van. A Stratégia meglátása szerint a látogatók jelenthetik az egyik megoldást a problémára, ám a kulturális minisztérium azt is belátja, hogy változtatások nélkül ez az út sem működik. Több látogató az ügyfélbarát tevékenységgel csalogatható az intézményekbe. A már megfogalmazott definícióból is látszik, hogy a kulturális örökség védelme számtalan esetben szó szerinti védelemre értendő. A műemlékké nyilvánított épületek lakói sok esetben a tájékoztatás hiányából fakadóan nem képesek együttműködni a kormánnyal és azok intézkedéseibe sok esetben nincs beleszólásuk áll a Kulturális Stratégiában. Ezzel ellentétben a kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) honlapján olvasható bemutatkozó szerint a hivatal kiemelten fontosnak tartja a hatóságok és ügyfeleik korrekt, gyors tájékoztatását, nem utolsó sorban az utólagosan felmerülő problémák elkerülése, illetve a jövőbeni minél hatékonyabb együttműködés érdekében (Koh.hu, 2011) 8. A hatósági hirdetmények egyaránt olvashatóak a honlapon, illetve a KÖH hirdetőtábláin. Ezeknek megjelenése egy időben történik, a kézbesítés vélelme pedig 15 nap után lép érvénybe. Ez az ellentmondás rámutat a szervezetek közötti nem megfelelő kommunikációra. 7 Bozóki András és munkatársai: Magyar Kulturális Stratégia, Budapest, 2006, 26. oldal 8 Koh.hu, Hatósági hirdetmények, május :14 15

15 Főként az építészeti emlékek védelmére szolgálhat megoldásként az épületek lakóinak, használóinak tájékoztatása szóróanyagok formájában, fórumok keretében. Igaz, a KÖH végzései olvashatóak a honlapjukon és a hirdetőtáblákon, de ez sok esetben nem jut el a címzettekhez, vagy érthetetlen a jogi megfogalmazás. Nem csupán hatékonyabb tájékoztatásra van szükség tehát, hanem átlátható, közérthető tájékoztatásra is. A végzések fellebbezése is sarkalatos pontja a műemlékvédelemnek a kulturális kormányzat szerint. A lakók és az épületek használatba vevői, valamint a KÖH közti megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a további intézkedésekhez. A kulturális örökségvédelem egyik legfontosabb feladata az örökösök oktatása. A műemlékek ápolása, védelme a legtöbb esetben külön tájékoztatást érdemelne, ez nem történik meg. Az épületek állapotának ellenőrzése például a hatóságok feladata, akik kár esetén felszólítják a lakókat miért kell eddig eljutni? A prevenció sokkal fontosabb lenne, mint az utólagos javítás. Nem beszélve ennek anyagi következményeiről, valamint az eredeti állapot megváltoztatásáról. Az oktatás kiterjed természetesen a szellemi örökség védelmére is. Kihasználatlan továbbá a kulturális örökségvédelmi intézmények, az iskolák, valamint a piaci szereplők, a magángyűjtők, az egyházak közti kapcsolatban rejlő lehetőségek. Az oktatási rendszer és a fent említett szervezetek közti megfelelő kommunikáció eredményezhet egy önkéntes munkavállalási rendszert, melynek keretében a tudományos munkát végző szakemberek válláról vennék le a terhet az önkéntesek. Ezáltal emelkedne az általános ismeretszint, a lakosság bevonásában és a közösségi kapcsolatok kiépítésében is segítene, valamint munkát adna a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek, ezzel csökkentve társadalmi elszigeteltségüket. A kulturális örökségvédelem problémáira Bozóki András és munkatársai a magántőke hozzájárulását is jó megoldásként vázolják fel. A magántőke hozzájárulása azonban, úgy gondolom, nem képes az anyagi problémákat megoldani, hiszen túl sok intézmény van, és rengeteg hiányosság. A Magyar Kulturális Stratégia készítői nem említették a vállalatok szerepvállalását. Úgy gondolom, a CSR tevékenységükbe könnyen beilleszthető a művészek, az 16

16 intézmények támogatása. Tapasztalataim szerint a legtöbb vállalat a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt, a hazai kultúra helyzetével kevesen foglalkoznak. A budapesti Loffice közösségi iroda pontosan ezt az űrt kívánta kitölteni a nemrégiben megrendezett Bring the Art Home nevet viselő programsorozatával. Az új munkastílust bevezető iroda tulajdonosai a környezettudatosságot is szem előtt tartották az iroda berendezésekor. Tevékenységükhöz és társadalmi felelősségvállalásukhoz azonban a kortárs magyar művészek, főként festők és grafikusok felkarolása is szervesen hozzátartozik. A benyújtott pályázatok közül kiválasztott nyertesek munkáit az iroda vándoroltatja is, így más cégekhez eljutva alakít ki inspiráló munkateret, ahol a dolgozók megismerkedhetnek a kortárs kultúra még kevésbé ismert, ám annál tehetségesebb képviselőivel. A programnak igen pozitív sajtóvisszhangja volt, mind a Loffice, mind a képeknek helyet adó irodák hírnevén javított. A kultúra támogatása egy eddig kihasználatlan, friss terület a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában. Ahogyan Michael Skapinker, a Financial Times vezető szerkesztője mondta, A CSR igazán nem ördöngösség az üzletnek a hírnevéhez fűződő érdekét felismerő józan esze (Michael Skapinker, 2005) 9. A környezetvédelem már íratlan törvény a CSR képzeletbeli nagykönyvében. Ez az alapelv sajnos sokszor nem teljesül, de éppen elég ahhoz, hogy az ilyen vonatkozású tevékenységek már ne keltsenek sajtóvisszhangot. Érdemes talán visszanyúlni egy több ezer éves japán szemlélethez, a Kyo-Seihez, amely arra tanít, hogy együtt kell élnünk, közösen dolgoznunk a közjó érdekében, lehetővé téve az együttműködést és a kölcsönös jólétet. Láthatjuk tehát, hogy a kultúra megfelelő támogatással képes kitörni és új tereket meghódítani, ezáltal továbbítva a kulturális javakat, legyen az szellemi vagy tárgyi, építészeti jellegű. A Bring the Art Home programja képes az alkotások vándoroltatásával egy szemléletet is továbbadni, a dolgozók és a vezetőség felé is üzenettel bír a program. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatban a könyvtárakkal is kell foglalkoznom. A könyvtárak esetében különbséget kell tennünk a használat célja szerint. Így megkülönböztethetünk olyan olvasókat, akik az információszerzés (munka, tanulás), illetve a szórakozás miatt látogatják az intézményeket. 9 Göran Sjöberg tanulmányának lefordítás és publikálása az mprsz.hu által, Hogyan mérjük a CSR-t?, május :14 17

17 Az információszerzés során igény van a magyar és nemzetközi szakirodalomra is, ám ennek beszerzése sokszor problémás, a könyvtárak közti szállítás időigényes, a több könyvtárba való beiratkozás pedig igen költséges. Ahogyan a múzeumoknál is, a könyvtárak esetében is a digitalizáció jelenthet megoldást. Az állomány elektronikus úton való megosztása, internetes elérhetősége lehetővé tenné a gyors, célirányos keresést, a könyvek, folyóiratok egyidejűleg több helyen való megosztását, így eltörölve a várólistát. Egy könnyen kezelhető adatbázissal a kölcsönzés költsége is csökkenne. Egy további kérdés lehet, hogy a könyvtáraknak a szabad felhasználás, vagy a beiratkozás alapú online kölcsönzés a kifizetődőbb-e. Véleményem szerint az olvasók mindkét esetben örömmel fogadnák a digitalizált kiadványokat a gyors elérhetőségük miatt. A digitalizált állomány tehát gyorsan és kényelmesen elérhető. Ez a két tulajdonsága a munka és a tanulással töltött évek alatt szinte megfizethetetlen. A digitalizációval járó előnyök sorának azonban még nincs vége. Az átlátható tartalomnak köszönhetően a kulturális örökség nem csupán megóvható, bővíthető is. Egy jól felépített adatbázissal az állomány nyilvántartásának, a művek elemzésének és a vélemények, a publikációk megosztásának egyvelegét kapjuk. Azonban a láncnak még itt sincs vége. A Kulturális Statisztika által megfogalmazott közösségteremtő szerep a könyvtár esetében is megvalósulhat. A bővített adatbázissal a felhasználóknak, a regisztrált tagoknak lehetőségük van fórumon megosztani a véleményüket, a kulcsszavas keresésnek köszönhetően a rengeteg vélemény közt kikereshetőek egy konkrét íróra, vagy témára vonatkozó hozzászólások. Összefoglalás. Az állam által felsorolt égető problémák közül a második a Magyar Állam kulturális örökségének védelme. A kulturális örökség szellemi és tárgyi, építészeti, műemléki, néprajzi emlékekre is kiterjed. Az emlékek sokfélesége és az örökségvédelemben részt vevő intézmények anyagi támogatásának hiányából fakadóan is különösen fontos a magyar lakosság informálása, oktatása. Ez a védelem és a lakosság ismereteinek bővítésére is üdvös megoldás lehet. Az örökösök támogatása hatékony és közérthető formában kell, hogy működjön: fórumokon, levelekkel, lehetőségekkel. A lakosság bevonása más formában is megvalósulhat, az önkéntes munkavállalási rendszer előnyei között is említhetjük a jelentkezők oktatását, a közösségi élet felpezsdülését és az eddig elszigetelt társadalmi rétegek bevonását. Természetesen az állam és az önkéntesek segítségén túl a vállalatok is beépíthetik tevékenységükbe a kulturális örökségvédelmi 18

18 intézkedések támogatását. Ehhez létfontosságú a megfelelő támogatás az állam részéről, a vezetőknek tudniuk kell erről a lehetőségről és a profitról, ami ebből a tevékenységből származhat. A könyvtárak tekintetében az egyéb közintézmények esetében már említett digitalizációval érhetnénk el nagy fejlődést. Egy megfelelő adatbázissal lehetőség lenne az állomány áttekintésére, a kiadványok online formában való kikölcsönzésére, valamint az olvasói élmények, a már publikált vélemények megosztására. A könyvtárak nem csupán virtuális közösségi terek kialakítására alkalmas, az állam egy kulturális központi szereppel is szeretné felruházni. A Magyar Kulturális Stratégia első két pontja után a kortárs magyar kultúra helyzetével foglalkozik, hiszen minden kulturális emlékünket, minden törekvésünket a mai kornak megfelelően kell vizsgálnunk. A kortárs kultúra továbbá reflektál korunk társadalmi problémáira, így alkotva képet a magyar kultúra helyzetéről. A Stratégia kiemeli, hogy nincs lehetőség és nem is kell minden művészt támogatni. A kiválasztásban pályázatok segítenek. Ezt a módszert azért tartom követendőnek, mert a pályázatokból a művész és az állam is profitálhat. A művész munkája bemutatásra kerül, az állam megfelelően kiírt pályázataival pedig szépülhetnek a városok, programok, események, fesztiválok adhatnak otthont a magyar kultúrának, ezzel is erősítve a kultúra szélesebb körben való terjesztését és a lakosság oktatását. A városfejlesztéssel foglalkozó állami és civil szervezetek összefogása a kulturális minisztériummal mindkét fél számára kifizetődő együttműködést eredményezhet. Az ebben rejlő lehetőségek kiaknázása csodás lehetőségeket nyithat meg. Tizenöt évet előre tekintve akkor lehet elégedett a kulturális szektor, ha a ma elitkultúráját látja kis késéssel átszivárogni a holnap népszerű kultúrájába. (Bozóki András és munkatársai (2006): p.36.) 10 olvasható a Kulturális Stratégiában. A fő cél tehát az, hogy megfelelő intézkedésekkel a kortárs kultúra a mindennapok része legyen, ehhez szükséges a lakosság műértése és a mindennapi cselekvésekbe való beépítés igénye. 10 Bozóki András és munkatársai: Magyar Kulturális Stratégia. Kulturális Közlöny, 50. évfolyam, 6. szám 19

19 A negyedik, utolsó probléma a nyitott kultúra hiánya, ami a kultúra és a közönség nyitottságát is jelenti. A civil fogyasztóknak befogadónak kell lenniük a kultúra iránt, a kultúra értékeinek pedig mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Számos állandó kiállítás ingyenesen tekinthető meg, az országot a kulturális sokszínűség jellemzi, a médiapiac bővül, egyre több újság, rádió és televízió csatorna jelenik meg. A kulturális javakhoz való hozzáférhetőség mégis egyenetlen. Nyilvánvalóan felmerül a kétely, hogy a társadalom szétszakadásának és a digitalizációs írástudatlanság korában a digitalizáció jelenti-e a választ minden problémára. Természetesen nem, a digitalizáció egy eszköz. Ahogy Vitányi Iván mondta, figyelmet kell fordítanunk a technológia újításaira, amik megkönnyíthetik életünket, és segítségünkre lehetnek, de nem tekinthetünk rájuk mindent megoldó gyógyírként. A kortárs magyar kultúra ápolásában is hasonló problémával szembesülünk, mint például az internet esetében. A feldolgozhatatlan mennyiségű információ között elveszik a felhasználó, nem tud szelektálni ugyanez a probléma a művészettel is, bár lényegesen kisebb mértékben. A kultúra oktatásának hiányosságaiból kifolyólag, amelyre már felhívtam a figyelmet, nem tanultuk meg értékelni, feldolgozni, befogadni a kultúrát. Kulcsfontosságú gondolat a Kulturális Stratégiából: Az információs társadalom nem helyettesítheti a kulturált társadalmat (Bozóki András és munkatársai (2006): p.41.) 11. A nyitott kultúra tehát valójában a kultúrához való alkotmányos jog érvényesítését jelenti a lehetőségekhez mérten. A nyitott kultúra vonatkozik a magyar városokra, a fővárostól a legkisebb falvakig bezáróan minden településre, a határon túli magyarok lakta településekre, valamint a nemzetközi kapcsolatokra is. A Magyarországon létrejövő teljes kulturális egyenlőség utópia csupán, de törekedni kell az igényekhez és lehetőségekhez mért legnagyobb támogatásra. A határon túli magyarság kulturális identitásának megőrzése éppen olyan fontos, mint a nemzetközi, európai áramlatba való bekerülés. Számtalan módon bekapcsolódhatunk az európai, vagy akár a nemzetközi kulturális életbe. Az internet és a digitalizáció erre ad választ. A kulturális javaink, a tájékoztatóink, a műveink fordításával és a tartalmak online elérhetőségével kell nyitnunk más országok felé, és bemutatnunk a kortárs kultúránk nagyszerűségét. 11 Bozóki András és munkatársai: Magyar Kulturális Stratégia. Kulturális Közlöny, 50. évfolyam, 6. szám 20

20 A Magyar Kulturális Stratégia ig tervez. Szükségtelen magyaráznom, hogy a technológiai háttér, ami a fent említett lépések eszközévé válik, mennyit fog változni az elkövetkezendő években. Ebből kifolyólag a Stratégiában sem olvashatunk konkrét célokról, csupán az új média használatának szorgalmazásáról, mely híd lehet a magyar települések és az országok, akár a kontinensek között is. Összefoglalás. A Magyar Kulturális Stratégia legnagyobb részét az első probléma taglalása tette ki Közösségek -, ehhez képest a kortárs magyar kultúrával és a nyitott kultúrával foglalkozó értekezés meglehetősen rövid. A kortárs magyar művészek támogatására nagyszerű lehetőség a pályázatok kiírása, hiszen nincsen lehetőség és szükség sem minden művész támogatására. A pályázatok kiválasztásukban is segítenek, valamint a megfelelő szervezetekkel együttműködve az alkotások túlmutathatnak magán a kultúrán, egy problémára való reflektálás, egy program kiegészítő elemeként is tekinthetünk a művekre. Számomra a városfejlesztéssel való együttműködés tűnik a legcélravezetőbbnek, hiszen a kulturális minisztérium másik célja a lakosság mindennapos rutinjába való beépítés, az alkotások felélesztése. A nyitott kultúra több szempontból is értendő. Egyfelől szükség van a kultúra nyitottságára is ez valójában az esélyegyenlőséget jelenti, a szellemi javak, a kulturális javak hozzáférhetőségét. A civil fogyasztóknak, a lakosságnak pedig a kultúra felé kell nyitottá válnia, meg kell fogalmazódnia az igénynek. Természetesen ez a két megközelítés szorosan egybeforr. Amint megfogalmazódik az igény, úgy az egyes állampolgárok is tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a közelükben is hozzáférhetővé váljanak a kulturális javak. Óvatosnak kell lenni azonban a nyitott kultúrával is, a Stratégiának egyetlen pontja van csupán, mely a digitalizáció veszélyeire hívja fel a figyelmet. A digitális írástudatlanság korában a közművelődési intézmények állományának teljes digitalizációja végképp elszakítja a hátrányos helyzetben élőket. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind a digitalizációval megnyílt kapuk, mind a fejlődéstől leszakadt térségek bevonása is nagyon fontos. A fenti intézkedések többsége állami lépéseket követel. A kortárs magyar művészek pályázaton keresztül történő támogatása és a digitalizáció kérdése mindenféleképpen ide sorolható. A digitalizáció szükséges, fontos lépés a kulturális javak 21

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat Egy híján húsz Kérdőív az olvasási szokásokról A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Erasmus csoportjának javasolt kérdései a diákok olvasási szokásainak/ kedvének felmérésére 1. Mit olvasol a

Részletesebben

Éves Munkaterv 2014. HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA PUSZTAVACSI TAGINTÉZMÉNYE. Iskolai és Községi könyvtár. User

Éves Munkaterv 2014. HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA PUSZTAVACSI TAGINTÉZMÉNYE. Iskolai és Községi könyvtár. User HERNÁD-PUSZTAVACS ÁLTALÁNOS ISKOLA PUSZTAVACSI TAGINTÉZMÉNYE Éves Munkaterv Iskolai és Községi könyvtár User 2014. 2378 P U S Z T A V A C S B É K E T É R 5. Pusztavacs községi könyvtárának éves munkaterve

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 Rum,. Felülvizsgálva: 2015. január 5. 1. A tervezet célja A községi és iskolai könyvtár stratégiai

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség) A múzeumok internetes megjelenési lehetőségei Múzeumok - tegnap Műgyűjtés, műélvezet Tudományos kutatás, gyűjtés Tudományos feldolgozás Raktározás Bemutatás Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Gyűjtés

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.

Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk. Nagycenk Nagyközség Önkormányzatának Polgármestere 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. : (99) 532-030, Fax: (99) 360-012, E-mail: polgarmester@nagycenk.hu Készítette: Percze Szilvia jegyző Nagycenk Nagyközség Önkormányzatánál

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S Pro Musica Alapítvány K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2009 Budapest, 2009. 2 1. Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról A Pro Musica Alapítvány 2009. évben nem részesült központi

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. szeptember

Pályázati figyelő 2010. szeptember Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) i keret összege Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma pályázata Magyarországi közlevéltárak

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Bemutatkozó anyag, referenciák

Bemutatkozó anyag, referenciák Sales Database Kft. Bemutatkozó anyag, referenciák A cégről A Vállalkozás 2007 óta foglalkozik webes alkalmazás fejlesztéssel, kezdetben egyéni vállalkozásként, majd 2010 óta Sales Database Kft. néven.

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap

Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap Együtt a kistelepülésekért I.KSZR Műhelynap Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közgyűjteményi Főosztály Dr. Vígh Annamária Pécs, 2014. május 26-27. Mit ígértünk 2014. februárjában

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén Összegző tanulmány Készítette: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj-Budapest, 2015. október

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Összefogás Építési Alap

Összefogás Építési Alap Összefogás Építési Alap koncepció Bevezető Régi hagyomány Biatorbágyon, de talán az egész országban is, hogy egyes közösségek, utcák lakói összefognak és társadalmi munkában elvégeznek olyan feladatokat,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. május/2

Pályázati figyelő 2010. május/2 Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 Támogatási keret Támogatás összege Oktatási és Kulturális Minisztérium esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztésre

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

2016. évi munka és rendezvényterve.

2016. évi munka és rendezvényterve. Petőfi Sándor Könyvtári, Közművelődési és Intézményfenntartó Központ - Művelődési Központ és Könyvtár - 2016. évi munka és rendezvényterve. Készítette: Csenger, 2015. október 21. szakmai vezető Az intézményünk

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Pedagógiai program. Nevelési program

Pedagógiai program. Nevelési program 1 Pedagógiai program Nevelési program 2015 Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziuma és Szakközépiskolája 2490 Pusztaszabolcs Mátyás király utca 16-20 1... 1 1. BEVEZETÉS... 4 1.1.1 AZ

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 FOGALOMTÁR a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 elektronikus változat Készült a Nemzeti Művelődési Intézetben az Országos Minőségfejlesztési

Részletesebben