NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG"

Átírás

1 NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG VÁLTOZÓ TERÜLETI STRUKTÚRÁK A JELENLEGI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Készült az Európa Tanács területfejlesztésért felelős miniszteriális konferenciája (CEMAT) számára a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a Váti Nonprofit Kft. által Budapest, december 16.

2 M e g b í z ó i t é m a f e l e l ő s : M a g ó E r z s é b e t T e r ü l e t r e n d e z é s i é s T e l e p ü l é s ü g y i F ő o s z t á l y é s M a k á r S á n d o r T e r ü l e t f e j l e s z t é s i F ő o s z t á l y N e m z e t i F e j l e s z t é s i é s G a z d a s á g i M i n i s z t é r i u m K é s z ü l t a V Á T I T e r ü l e t i T e r v e z é s i é s É r t é k e l é s i I g a z g a t ó s á g N e m z e t k ö z i, T e r ü l e t p o l i t i k a i é s U r b a n i s z t i k a i I r o d a S t r a t é g i a i T e r v e z é s i é s V i d é k f e j l e s z t é s i i r o d a T e r ü l e t i E l e m z é s i, É r t é k e l é s i é s M o n i t o r i n g i r o d a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l I r o d a v e z e t ő S a l a m i n G é z a T é m a f e l e l ő s S o m f a i Á g n e s K ö z r e m ű k ö d t e k : N e m z e t k ö z i, T e r ü l e t p o l i t i k a i é s U r b a n i s z t i k a i I r o d a : D r. R i c z J u d i t, D r. T o m a y K y r a, G e r e L á s z l ó, R a d v á n s z k i Á d á m, S a l a m i n G é z a, S o m f a i Á g n e s, S ü t ő A t t i l a G e r g e l y S t r a t é g i a i T e r v e z é s i é s V i d é k f e j l e s z t é s i i r o d a : D r. C z e n e Z s o l t, D r. P é t i M á r t o n, P r o k a i R é k a, S a i n M á t y á s, S z a b ó B a l á z s, S z i l á g y i G y ö r g y i T e r ü l e t i E l e m z é s i, É r t é k e l é s i é s M o n i t o r i n g i r o d a : B a l o g h A t t i l a, D r. C z i r a T a m á s, D o b o z i E s z t e r, N a g y A n d r á s, K i s s C s a b a 2

3 Tartalomjegyzék: 1 A TERÜLETI SZERKEZET ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK ÁLTALÁNOS ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5-10 ÉVBEN Demográfiai fejlődés Megnövekedett népsűrűséggel jellemezhető főbb régiók/területek (népességnövekedés, migráció) A népesség elöregedése és/vagy csökkenése (emigráció) által ténylegesen vagy nagy valószínűséggel érintett régiók/területek Gazdasági fejlődés Jelentős gazdasági fejlődéssel jellemezhető régiók (GDP, foglalkoztatás) Azok a régiók, ahol a tudásalapú gazdaság koncentrálódik és fejlődik Gyenge vagy hanyatló gazdasággal jellemezhető régiók A turizmus fejlődéséből előnyt kovácsoló régiók Jelentős változások a településrendszerben Városok növekedése és csökkenése méret és elhelyezkedés szerinti bontásban A szuburbanizáció előrehaladása által jelentősen érintett területek és a migráció jellemzői Jelentős változások a vidéki területeken A gazdaság újjáéledésével jellemezhető vidéki területek versus hanyatlással és elnéptelenedéssel jellemezhető vidéki területek A vidéki területek gazdasági diverzifikációja mögötti tényezők A transznacionális és határmenti integráció fejlődése Területek, amelyeket a transznacionális és/vagy határmenti társadalmi-gazdasági interakciók jelentős növekedése jellemez ÚJ ÉS NÖVEKVŐ KIHÍVÁSOK TERÜLETI HATÁSAI ÉS EZEK HAJTÓERŐI Példák a klímaváltozás jelentős hatásaira (aszály, erdőtüzek, árvizek) régiónként/területtípusonként Példák a globalizációs folyamat és a kapcsolódó nemzetközi munkamegosztás jelentős területi hatásaira (FDI, külföldi működőtőke koncentráció, egyes területek gazdasági-technológiai specializációja, jelentős klaszterek, tevékenységek területi újjárendeződse, helyváltoztatása) Példák a különleges intézkedéseket igénylő, jelentős külföldi bevándorlással és/vagy társadalmi polarizációval érintett területekre A gazdasági/pénzügyi válság strukturális hatásainak valószínűleg különösen kitett területek/régiók (metropolisz térségek, jelentős feldolgozóiparú területek, vidéki területek, turisztikai területek) A TERÜLETI SZEMPONTBÓL FONTOS POLITIKÁK ALAKULÁSA Általános áttekintés az ágazati szakpolitikák területiségéről Példák olyan intézkedésekre és eljárásokra, amelyek a területi fejlődés fenntarthatóbb formáit eredményezik Példák olyan intézkedésekre, amelyek valószínűleg megerősítik egyes régiók versenyképességét (klaszterek támogatása, külföldi beruházások vonzása, a humánerőforrások átképzése) Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek várhatóan megakadályozzák vagy csökkentik a klímaváltozás területi fejlődésre gyakorolt hatásait

4 3.5 Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek nagy valószínűséggel megakadályozzák/csökkentik a társadalmi polarizáció területi hatásait Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek erősítik a határmenti területi integrációt Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek a gazdaság újbóli fellendülését célozzák az endogén erőforrások és új növekedési ágazatok támogatásán keresztül ÖSSZEGZÉS

5 1 A területi szerkezet és egyenlőtlenségek általános alakulása az elmúlt 5-10 évben 1.1 Demográfiai fejlődés Megnövekedett népsűrűséggel jellemezhető főbb régiók/területek (népességnövekedés, migráció) A magyarországi demográfiai folyamatok meghatározója az 1981 óta folyamatos népességcsökkenés, aminek eredményeként Magyarország lakossága 2008 végén 10,3 millió fő volt. Az elmúlt években a nagyvárosok (elsősorban a főváros, Budapest) környékének és a gazdasági szempontból jól prosperáló térségeknek (pl. Balatoni üdülőterület, Győr- Székesfehérvár - Budapest tengelyen elhelyezkedő települések) nőtt a népessége, főként a belföldi vándorlás, illetve pl. a budapesti agglomeráció területén a korábban oda vándorolt családok fiatalabb korstruktúrája, és magasabb gyerekvállalási hajlandósága nyomán. A népesség növekedés hátterében elsődlegesen a belföldi vándorlás áll. A születési arányszám az ország legelmaradottabb északkeleti megyéjében és Pest megye esetében volt magasabb, 10 ezrelék feletti. Az ország határain belül maradó vándorlásokat illetően a rendszerváltás utáni időszak legfontosabb folyamata az elsődlegesen Budapestet, de kisebb léptékben a regionális központokat is érintő jelentős szuburbanizáció volt, mely folyamat eredményeként főként Pest megye vándorlási egyenlege mutatott jelentős pozitívumot (2008-ban +13,8 ezrelék). Kiemelendő még a szintén pozitív egyenlegű fejlett régió, a Nyugat-Dunántúl, azon belül is Győr-Moson-Sopron megye, ahol 2003 óta folyamatosan nő a vándorlásból származó nyereség. Összegezve a fentieket a demográfiai folyamatok együttes eredménye alapján az országnak mindössze kis területét jellemzik kedvező folyamatok. A főváros északi és nyugati szomszédságában találhatók azok a térségek, ahol a természetes szaporodás ezt erősítő belföldi vándorlási nyereséggel párosult. A tágabb agglomerációban, és annak az osztrák határig illetve a Balatonig húzódó tengelyében a halálozások száma már felülmúlta a születésekét, de a vándorlások többlete ellensúlyozza ezt, és összességében, öt éves időtávban nőtt a népesség száma. 1. táblázat: A népesedés főbb mutatói NUTS-2 szinten Régió Lakónépesség (jan. 1.) Természetes szaporodás (ezrelék) Vándorlási egyenleg (ezrelék) Közép-Magyarország ,9-1,7 2,9 8,0 Közép-Dunántúl ,5-2,9 0,7 0,6 Nyugat-Dunántúl ,5-3,7 1,4 2,4 Dél-Dunántúl ,0-4,4-1,2-3,7 Észak-Magyarország ,3-4,1-3,1-7,5 Észak-Alföld ,6-2,5-2,9-6,8 Dél-Alföld ,4-4,7-0,6-2,8 Magyarország ,1-3,

6 1.1.2 A népesség elöregedése és/vagy csökkenése (emigráció) által ténylegesen vagy nagy valószínűséggel érintett régiók/területek Az elmúlt öt évben a legnagyobb népességcsökkenést a kedvezőtlen gazdasági és térszerkezeti helyzetű Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl elmaradott, aprófalvas térségei szenvedték el ( 4,5 illetve 3,1 százalék), valamint az Alföld délnyugati peremén 4,4 %-os csökkenés ment végbe. A születési arányszám tartósan alacsony a Nyugat-Dunántúli régió egyes részein (8,4 illetve 8,7 ezer lakosra). A halálozások arányszáma az elmaradott Észak- Magyarországon, és az elöregedő Dél-Alföldön a legmagasabb. A belföldi vándorlás kibocsátói leginkább az elmaradott, kevés munkalehetőséget és megélhetést kínáló északkeleti- és délnyugati országrészek. A tartós gazdasági-társadalmi elmaradottság eredményeként menekülnek ezekről a területekről lakóik, elsősorban a budapesti agglomeráció felé. A demográfiai folyamatok eredményeként az ország legnagyobb részén a természetes fogyást vándorlási veszteség egészítette ki, felerősítve ezzel a népesség fogyását. E jelenség a fővárosban és az 1000 fő alatti településeken volt a legérzékelhetőbb. 1. ábra: Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, A fejlett társadalmakra jellemző módon hazánkban a népesség fogyása öregedő korösszetétellel párosul. Magyarországon azonban ennek nem csak az alacsony termékenység a fő okozója, hanem a még mindig relatíve magas halandóság is. A népesség elöregedése társadalmi-gazdasági hatásai, valamint az egészségügyi- és nyugdíjrendszerre való hatása miatt az egyik legsúlyosabb népesedési probléma. Az időskorúak (60 év felettiek) aránya folyamatosan emelkedik 1990 óta és a korcsoport arányának további emelkedése várható az elkövetkező évtizedekben is Az időskorúak aránya Budapesten és a nagyvárosokban a legmagasabb. A regionális különbségek vonatkozásában 1990 és 2001 között különösen a Közép-Dunántúlon és az Alföldön emelkedett nagymértékben az időskorúak aránya (a fővárosban már 1990-ben is relatíve magas arányhoz képest az emelkedés dinamikája kisebb léptékű volt). Hosszabb távon arra számíthatunk, hogy 6

7 Nyugat-Magyarország és az Észak-Alföld aprófalvas vidékein, illetve a Dél-Alföldön lesznek kiterjedtebb elöregedett területek. Ennek eredményeként az eltartotti ráta folyamatosan romlik, azaz egyre kevesebb aktív korú személyre hárul egyre több inaktív eltartása. Míg 2001-ben és 2007-ben még 1,7 aktív korú jutott minden egyes inaktív eltartására, addig re ez az arány 1,6-ra, 2021-re 1,4-re fog romlani. Régió 2. táblázat: A népesség korszerkezete NUTS-2 szinten Gyermekkorúak aránya (százalék) Öregkorúak aránya (százalék) Öregségi index Közép-Magyarország 14,5 14,2 21,8 22,7 150,4 160,1 Közép-Dunántúl 15,9 14,5 19,4 20,7 122,2 143,5 Nyugat-Dunántúl 14,9 13,9 20,5 21,9 137,3 158,2 Dél-Dunántúl 15,6 14,3 20,7 22,0 132,4 154,3 Észak-Magyarország 17,0 15,7 20,6 21,4 121,5 136,2 Észak-Alföld 18,0 16,5 18,6 19,5 103,5 118,5 Dél-Alföld 15,7 14,3 21,3 22,6 135,7 157,7 Magyarország 15,8 14,7 20,6 21,7 130,4 147,0 1.2 Gazdasági fejlődés Jelentős gazdasági fejlődéssel jellemezhető régiók (GDP, foglalkoztatás) Magyarországon a gazdaságilag legfejlettebb régiók közé a Közép-magyarországi, a Nyugat-magyarországi és a Közép-dunántúli régiók tartoznak. A fejlett régiók leginkább a beruházások, a foglalkoztatás, a gazdasági teljesítmény (GDP), valamint az ország gazdasági szerkezetében meghatározó ipari, és fejlett üzleti szolgáltatási szektor termelékenységének terén mutatnak kimagaslóan nagyobb fejlettséget az ország keleti és déli régióival szemben. Az egy lakosra jutó beruházások 2007-ben a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban érték el a legmagasabb értéket. A régiók jelentős differenciáltságát tükrözi, hogy a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli régiók fajlagos beruházásainak felét sem érte el a fejletlenebb déli és keleti régiók értéke. Az elmúlt években, a korábban is magas értékkel rendelkező régiókban (Közép-magyarországi és Közép-dunántúli régió) volt a legnagyobb mértékű a beruházások növekedése, ami a területi különbségek kedvezőtlen mértékű tovább növekedését, így az elmaradottabb térségek többségének további elmaradását eredményezte. Magyarországon a meglehetősen alacsony, átlagosan 56%-os foglalkoztatási rátát csupán a három gazdasági centrum-régió, a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Középmagyarországi régió értéke haladja meg, 6-8 százalékponttal. Az elmúlt négy évben ellentétes folyamatok jellemezték a fejlett térségek munkaerő helyzetét. A magas foglalkoztatási rátával rendelkező régiók közül csupán a Nyugat-dunántúli régió két megyéjében (Győr-Moson- Sopron és Zala) sikerült a foglalkoztatást tovább növelni, miközben a szintén fejlett Középdunántúli régió keleti részén (Fejér megye) erős foglalkoztatás csökkenést regisztráltak. Az ország gazdasági teljesítménye 2003-tól 2007-ig folyamatosan növekedett. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 2,54 millió Ft volt, az országos átlagot a régiók közül csupán a Közép-magyarországi régió haladta meg, mintegy 60%-kal. Az országos átlagot Budapest több mint kétszeresen haladja meg. 7

8 2. ábra: Az egy lakosra jutó GDP területi különbségei 2007, és a változás Az ország gazdasági szerkezetében az ipar az egyik legfontosabb ágazat. Az ipari bruttó hozzáadott érték kétharmadát kb. fele-fele megoszlásban Közép-Magyarországon és Nyugat- illetve Közép-Dunántúlon hozták létre 2007-ben. Kisebb mértékben nőtt a fejlett, legiparosodottabb karakterrel rendelkező térségek közül a Közép-dunántúli régió ipari termelékenysége is. A tendenciáknak köszönhetően az ipari termelékenységen belül mind a kelet-nyugat, mind pedig az észak-dél különbségek tovább fokozódtak. A fejlett üzleti szolgáltatások (pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatások) ágazatában a fővárosi agglomeráció egyre erősödő szerepe figyelhető meg Azok a régiók, ahol a tudásalapú gazdaság koncentrálódik és fejlődik Magyarországon a tudásalapú gazdaság (K+F tevékenység és a tudásalapú vállalkozási struktúra) erős területi koncentrációt mutat. A tudásalapú gazdaság hagyományosan elsősorban a fővárosban, valamint azt követően az egyetemi központokban, pólusvárosokban koncentrálódik, miközben az ország többi részében elhanyagolható mértékben van jelen a gazdasági szerkezetben. K+F, innováció A K+F ráfordítások terén Budapest domináns súlya és néhány nagyvárosi agglomeráció, egyetemi vonzáskörzet kiemelkedő értékei jellemzőek. A K+F ráfordítások kétharmada a Közép-magyarországi régióban, azon belül is több mint 60%-a Budapesten koncentrálódik. A K+F ráfordítások az elmúlt évekhez képest reálértéken az ország minden régiójában növekedtek, azonban területileg jelentősen eltérő dinamikát mutattak. Kiemelkedő volt a Nyugat-magyarországi régió növekedése, ahol több mint kétszeresére nőttek a K+F-re szánt ráfordítások, de átlagot meghaladó mértékben nőtt a ráfordítások nagysága az Északmagyarországi és az Észak-alföldi régió egészében is. Összességében területi kiegyenlítődést, 8

9 a területi különbségek oldódását lehetett megfigyelni. Budapest túlsúlya valamelyest csökkent, a K+F-re korábban a legkevesebbet fordító térségek kis mértékben felzárkóztak. A K+F alkalmazottak területi megoszlását szintén erős közép-magyarországi, azon belül pedig fővárosi koncentráció jellemzi. Budapest mellett a K+F alkalmazottak aránya elsősorban a nagy egyetemi városokkal rendelkező megyékben (Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya, Pest) jelentős. Tudásalapú cégek A működő vállalkozásokon belül a tudásintenzív szolgáltatást végző szervezetek (amelyek az új technológiák alkalmazásában tűnek ki) aránya jellemzően magasabb a high-tech és medium high-tech feldolgozóipari cégekhez képest. Legmagasabb ezen szervezetek aránya a vállalkozási struktúrán belül a fővárosban és közvetlen agglomerációjában, valamint a megyeszékhelyeken, a nagyobb városokban. Az elmúlt évek trendjét tekintve az ország jelentős részén nőtt a tudásintenzív szolgáltatást végző vállalkozások aránya, köztük sok olyan térségben is, ahol a működő vállalkozásokon belüli részarányuk igen alacsony volt Gyenge vagy hanyatló gazdasággal jellemezhető régiók Magyarországon a gazdaságilag fejletlenebb, elmaradottabb régiók közé a Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi és a két alföldi régió tartozik. E gazdaságilag perifériálisabb térségek, leginkább a gazdaságba érkező beruházások, a munkaerő piaci mutatók, valamint a gazdasági teljesítmény (GDP) terén maradnak el az ország gazdasági centrum régióitól. Magyarországon a beruházások abszolút volumenét figyelembe véve az elmúlt években nem sikerült a területi differenciákat jelentékeny mértékben csökkenteni, hiszen az egy főre jutó beruházások esetében a területi különbségek kedvezőtlen mértékben tovább növekedtek ben a legfejlettebb régiók fajlagos beruházásainak felét sem érték el a legkisebb értékkel rendelkező, Dél-alföldi, a Dél-dunántúli és az Észak-magyarországi régiók beruházásai. Az elmúlt években több eleve alacsony beruházási szinttel rendelkező régióban, pl. Észak- Magyarországon, valamint a Dél-alföldi régió egyes megyéiben még tovább csökkentek is a fajlagos invesztíciók. Magyarországon, az elmúlt években sem sikerült jelentős mértékben növelni a éves korosztály meglehetősen alacsony, 56%-os foglalkoztatási rátáját, ami az elmaradottabb térségek esetében jelent komoly gazdasági és társadalmi problémát. Az országos szintet a keleti és a déli, gazdaságilag perifériálisabb régiók nem érik el. Az ország munkaerőhelyzetét a központi régió magas értéke mellett leginkább a nyugat-kelet kettőség írja le. A fejlett munkaerőpiaccal rendelkező centrum régiókkal ellentétben, a Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban csupán minden második gazdaságilag aktív korú tartozott csak a foglalkoztatottak közé, sőt a Dél-dunántúli régió és az Észak-alföldi régió legelmaradottabb, perifériális megyéiben (Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg) még az 50%-ot sem érte el a ráta. A vizsgált időszak egészében határozott növekedést, az eleve alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező térségek közül csupán a Dél-alföldi régió két megyéjében (Csongrád és Békés), lehetett mérni, miközben a Dél-dunántúli régióban drasztikusan, több mint 2 százalékponttal tovább csökkent a foglalkoztatás. Az ország gazdasági teljesítménye a vizsgált időszak kezdetétől 2007-ig folyamatosan növekedett. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 2,54 millió Ft volt, amely átlagos gazdasági teljesítmény mögött jelentősen differenciált területi szerkezet húzódott meg. Az országos átlag felét sem érte el az Észak-magyarországi régió és az egész ország legelmaradottabb, gazdaságilag legperifériálisabb megyéjének, Nógrád megyének a 9

10 teljesítménye. Emellett az országos átlag háromnegyedét sem érte el a két alföldi, az Északmagyarországi és a Dél-dunántúli régió egyik térségének fajlagos GDP-je sem. A vizsgált időszakban az ország minden régiójában nőtt a gazdaság teljesítménye, azonban az átlagtól elmaradó dinamika leginkább a gazdaságilag kevésbé domináns Dél-dunántúli és Északmagyarországi régió legelmaradottabb megyéit (Somogy és Nógrád) jellemezte A turizmus fejlődéséből előnyt kovácsoló régiók Kiindulva a tényből, mely szerint Magyarország meglévő idegenforgalmi adottságaira építve Európa egyik jelentős turistafogadó országaként elsősorban Kelet-Közép-Európában napjainkban is jelentős turisztikai célpontnak számít, több, a turizmusból komoly előnyt kovácsoló vagy erre potenciálisan képes területegységet találhatunk az országban. Hazánk turisztikai szempontból jobbára nyári idényű országnak mondható. Budapest, illetve néhány gyógyfürdőnk jelenti azt a kevés kivételt, mely célpontokat egész évben felkeresik a turisták. Turizmusunk másik problematikus eleme a nemzetközi vonzerejű attrakciók kis száma, illetve hiánya. Budapesten és nemzetközileg elismert egészségturisztikai desztinációinkon kívül, melyek abszolút vonzerőnek minősülnek, csupán a Balaton, mint Kelet-közép-európai relatív vonzerő sorolható a nemzetközileg versenyképes attrakcióink közé. 3. ábra: 1000 főre jutó vendégéjszakák száma 10

11 1.3 Jelentős változások a településrendszerben Magyarországon 2008-ban 3152 település volt, a legkisebb népessége mindössze 16 fő, míg a főváros népessége 1,7 millió fő, a metropolisz régióé (agglomerációs gyűrűvel együtt) 2,5 millió fő. A magyar településhálózat monocentrikus, hiányoznak a középvárosok, míg a kistelepülések (falvak) alkotják a települések több, mint felét, ugyanakkor a népességnek mindössze 8%-a él ilyen településeken Városok növekedése és csökkenése méret és elhelyezkedés szerinti bontásban A magyar településhálózat meghatározó elemei, dinamikus centrumai a városok ben 328 városi jogállású településen élt az ország népességének mintegy 2/3-a. Magyarország városállománya az utóbbi 20 évben alapvetően a várossá nyilvánítások eredményeként nőtt. A rendszerváltás óta eltelt 19 év során 164 település kapott városi rangot, ennek eredményeként a városi jogállású településen lakók aránya az évi 61,9%-ról 2009-re 67,7 %-ra nőtt. Az új városok népessége az elmúlt években folyamatosan nőtt, ellentétben az ország egészére jellemző folyamatokkal. Népesség tekintetében tehát ezek a városok a településhálózat dinamikus elemei, ugyanakkor nagyságukat, és így funkciójukat tekintve sem képesek térségszervező feladatok ellátására, és települési infrastrukturális mutatóik is elmaradnak a városi életmód esetében elvárhatótól. Az új városok jelentős hányadának népessége nem éri el az 5000 főt, míg egy másik nagy csoportjuk (minden ötödik település) népessége meghaladja a főt, ezek szinte kivétel nélkül a főváros agglomerációjában találhatóak. A városi népesség változása 2007-ben 6,8 millió fő élt városokban, ami körülbelül 135 ezerrel kevesebb a 2001-es népességszámnál. A kismértékű csökkenés nagyjából egyenletesen érintette valamennyi várostípust, a főváros népessége 74 ezerrel, a megyei jogú városok mintegy 30 ezer fővel csökkentek. A legjelentősebb városi népességszám-emelkedést a főváros környéki agglomeráció városi rangú települései mutatták, emellett a nagyvárosok (és környékük) egy része (pl. Szeged, Debrecen) valamint a gazdaságilag prosperáló városok népessége növekedett. Ezzel szemben között jelentősebb népességcsökkenés volt tapasztalható az Alföldi mezővárosok jelentős hányadában, és az északkelet-magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetű középvárosokban, régi iparvárosokban is. Budapest népességváltozása A főváros népessége az 1980-as évek közepétől indult fogyásnak, mind a természetes népmozgalom (csökkenő születésszám, idős korstruktúra és magasabb halálozási arány) mind a vándorlási veszteség (elsősorban a szuburbanizáció) hozzájárult ahhoz, hogy népessége az 1990-es nagyjából 2 millió főről stabilan 1,7 millió főre csökkenjen a 2000-es években. A vándorlási veszteség folyamatos csökkenés után 2008-ra már nyereségbe fordult át. Budapest népességnövekményének forrásait tekintve legnagyobb arányban a szomszédos Pest megyéből, illetve a hátrányos helyzetű Észak-Magyarországról költöztek a fővárosba. 11

12 4. ábra: Városi népesség változása, A szuburbanizáció előrehaladása által jelentősen érintett területek és a migráció jellemzői Magyarországon napjainkban a településhálózat egészét, illetve egyes elemeit vizsgálva az egyik legnagyobb volumenű kihívásként a nagyobb városi központok körül jelentkező szuburbanizációs folyamatok kiváltotta hatáscsokor, valamint a gyakran ezzel párhuzamosan megjelenő (nagy)városi területi terjeszkedés jelenti. A nagyvárosok folyamatai átlépnek azok adminisztratív határain, és ez a folyamat a tágabb környezet radikális átalakulásához vezet, miközben a városmagban funkcióvesztés, illetve válságterületek kialakulása figyelhető meg. Mindezt az ingázási, közlekedési, szervezeti intézményi kapcsolatok a központi település méretétől függő mértékű sűrűsödése is kíséri. Magyarországon ez a folyamat az elmúlt 20 évben markánsan felgyorsult. A szuburbanizáció és ennek gyakori kísérőjelensége az ún. urban sprawl amely során a túl gyorsan növekvő város bekebelezi a közvetlen környezetében lévő településeket Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen érvényesül főként a főváros körüli tágabb térben, de kisebb léptékben megfigyelhető a legtöbb nagyobb vidéki város környezetében is. A népességváltozás meghatározó folyamata a vándorlás, melyben a nemzetközi vándorlásból adódó nyereséget elsősorban Budapest és a nagyvárosok fogadják be. A szuburbanizáció legkiterjedtebben a budapesti metropolisz-térségben jelentkezik, ahol a főváros jelentős népességvesztesége a környező települések népességnyereségével párosul, és a helyi munkaerőpiaci rendszer kiterjedésével együtt valósul meg. Összességében a vándorlási folyamatok a főváros metropolisz térségén túl a Budapest-Bécs, Budapest-Balaton és 12

13 Budapest-Szeged tengelyek mentére irányulnak, az elvándorlással leginkább sújtott területek a külső és belő perifériákra koncentrálódnak. 5. ábra: Szuburbanizálódó térségek Magyarországon Összegezve, az 1990-es években egyre erősebben, napjainkban csökkenő lendülettel zajló folyamatként tekinthetünk a szuburbanizációra, mely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, a főváros mellett elsősorban a nagyvárosaink (Miskolc, Pécs, Győr, Szeged) körül, de gyakran, egyre növekvő mértékben a középvárosok (pl. Kaposvár, Szombathely, stb.) környékén is. 1.4 Jelentős változások a vidéki területeken A gazdaság újjáéledésével jellemezhető vidéki területek versus hanyatlással és elnéptelenedéssel jellemezhető vidéki területek A vidékies térségek pontos meghatározása az évek során folyamatosan változott, a 2007-es EU programozási időszak óta a 120 fő/km 2 népsűrűséget meg nem haladó, vagy főnél kevesebb lakosú települések tekintendők vidéki térségnek. Ez az ország településeinek 95%- át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedi le. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a vidéki térségek 5 típusát (természeti, táji és kulturális táji értékekben gazdag területek; tanyás térségek; aprófalvas térségek; nemzeti kisebbségek által magas arányban lakott térségek és magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek) határozta meg. A leszakadás, dinamikus fejlődés kérdése az utolsó négy típusú térség esetében értelmezhető elsősorban. Az 1990-es években megkezdődött gazdasági szerkezetátalakítás a területi egyenlőtlenségek növekedését hozta magával, melynek egyik vetülete a kelet nyugat irányú polarizáció, a másik pedig a vidéki térségek szempontjából meghatározóbb centrum periféria típusú megosztottság (mely az ország központi térsége és az ország többi része, illetve a dinamikus 13

14 városok/térségek és a külső-belső periférián elhelyezkedő térségek, települések, különösen a kis falvak viszonylatában értelmezhető). A regionális különbségekkel összefüggésben az ország keleti része, valamint a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország aprófalvas térségei, illetve a déli és keleti határ menti térségek kerültek a legkedvezőtlenebb helyzetbe; ezek többsége vidéki térség. A fejlett régiókban jelenleg is a jó helyzetben lévő települések száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb ütemben, a fejletlen régiókban pedig ennek éppen az ellentéte zajlik, mindez a középmezőnyben található települések rovására. A szegénységbe süllyedt, vagy oda tartó települések száma 1995 és 2005 között majdnem 3,5-szeresére nőtt, a nagyon kedvező társadalmi összetételűeké csak megduplázódott. Ezt a polarizációs folyamatot sem az uniós, sem a hazai fejlesztési támogatásoknak nem sikerült megakadályoznia, annak ellenére, hogy a támogatások a kitűzött céloknak megfelelően a konvergencia régiókban összpontosultak. Ebből az következik, hogy a támogatások együtt sem képesek a piaci folyamatok térformáló erejének ellensúlyozására, ami piacgazdasági viszonyok között természetes, ám javítani azért lehet(ne) a jelenlegi helyzeten A vidéki területek gazdasági diverzifikációja mögötti tényezők A vidéki gazdasági szerkezetváltás egyik fő akadálya az, hogy a gazdaság valódi igényei, illetve az oktatás és a (szak)képzés szerkezete között ellentmondás van. A vidéki térségekben, döntően az elvándorlás miatt kevés a prosperáló gazdasági ágazatokhoz szükséges végzettséggel és szaktudással rendelkező munkaerő, valamint az átlaghoz képest lényegesen kevesebb az egyetemi és főiskolai végzettséggel, vagy akár a középiskolai érettségivel rendelkező munkavállaló. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek versenyhátránya nem a helyben foglalkoztatás, hanem az ingázási lehetőségek terén a legmarkánsabb. Az ingázás, a mobilitás lehetőségeinek javítása az integrált fejlesztés egyik legfontosabb eleme. A vidéki térségek nem azonosak az elmaradott térségekkel, bár az átfedés elég jelentősnek mondható. A gazdasági szerkezetátalakulása lassan ugyan, de halad a vidéki térségekben. A hagyományos termelési ágazatok az ipar és a mezőgazdaság ugyan megtartották fontosságukat, de ez fokozatosan csökken. Fontos, hogy a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken továbbra is megmaradjon a mezőgazdasági termelés, a gazdasági szerkezetváltásra elsősorban a rossz adottságokkal rendelkező térségekben van szükség. A mezőgazdasági üzemek mellett kialakult alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak, ellensúlyozva a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásait, valamint hasznosítva a szezonális jelleggel rendelkezésre álló munkaerőt. A vidéki területeken ma is megtalálható értékes, élő kézműves hagyományok a régió munkalehetőségeinek, valamint egyedi arculatának megőrzésében egyaránt fontos szerepet játszanak. Szembetűnő jelenség ugyanakkor a nagyvárosi lakosság vidékre költözése és ingatlanvásárlása (falusi ház, tanya, földbirtok), amely a vidéki környezet felértékelődését mutatja. Ez áll a nagyvárosi agglomerációk kialakulása mögött, amelynek nyomán a nagyváros-környéki falvak elveszítik vidéki arculatukat, és ez figyelhető meg a könnyebben elérhető, vagy különösen szép fekvésű falvakban, ahol a lakójukat elvesztő házakat városi polgárok vásárolják meg. Utóbbi esetében sok a nyugat-európai tulajdonos. A vidékies térségeket gazdag természeti és táji adottságok, egészséges lakókörnyezet, valamint gazdag kulturális és épített örökség jellemzi, ezekre építve a felzárkózás egyik lehetséges módja a falusi turizmus fejlesztése lehet. A turizmus e típusának népszerűsége az utóbbi években jelentősen nőtt, így azok a települések, amelyek ki tudják használni ezt a tendenciát, gyors fejlődésnek indulhatnak. Az idegenforgalom ugyanis számottevő multiplikátor hatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp 14

15 elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát. A tanyás és aprófalvas térségek ugyan még mindig hátrányos helyzetben vannak az országos átlaghoz képest, elsősorban a rossz infrastrukturális helyzet következtében, azonban a felzárkózás első jeleiként az eltöltött vendégéjszakák száma folyamatos növekedést mutat a térségben. Az urbánus központtal rendelkező vidékies kistérségek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint a városoktól távol eső térségek, hiszen itt a szolgáltatások sokkal könnyebben elérhetőek, az ingázás is egyszerűbben megoldható a vidéki lakosság számára. A városok sok esetben könnyebben juthatnak elsősorban uniós támogatásokhoz, amelynek segítségével a város fejlődése előmozdíthatja a falvak felzárkózását is. Az is látható azonban, hogy elsősorban az országos elhelyezkedés, nem pedig a település mérete döntő abból a szempontból, hogy melyik település pozíciója javul és melyiké romlik. Ezt bizonyítja a nagyon elaprózott településszerkezetű Nyugat-dunántúli régió, ahol a régió 334 aprófalujának közel 55%-a kedvező helyzetben van. A vidékies térségek fejlődését, felzárkóztatását segíti elő a közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amely uniós forrásból mintegy 1300 milliárd Ft támogatást biztosít, jórészt az agrárium versenyképességét javító, a vidéki gazdaság diverzifikációját, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. 1.5 A transznacionális és határmenti integráció fejlődése Területek, amelyeket a transznacionális és/vagy határmenti társadalmi-gazdasági interakciók jelentős növekedése jellemez Az Európai Uniós csatlakozással párhuzamosan és az államhatárok elválasztó szerepének csökkenésével a természetes vonzáskörzetek újjáéledése és a tradicionális társadalmigazdasági kapcsolatok revitalizálódása indult meg a régióban. Magyarország határ menti térségei jellemzően társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott perifériatérségnek minősülnek. Mindazonáltal a speciális földrajzi helyzet, a határközelség egyúttal lehetőséget, erőforrást is jelent és esélyt ad az érintett települések gyorsabb ütemű kilábalásához az elmaradott, periférikus pozícióból. A határon átnyúló kapcsolatok egyrészt transznacionális léptékűek (pl. Budapest részvétele a közép-európai térség fővárosainak versenyében, részvétel a transznacionális programokban), másrészt határ mentiek. A határmenti kapcsolatok jellemzésénél fontos tekintetbe venni azt, hogy az államhatárok viszonylag új keletűek, illetve azt, hogy a határok túloldalán jelentős számú magyar él. A határon átnyúló kapcsolatok erősödése leginkább az osztrák-szlovákmagyar és a román-magyar határon figyelhető meg. Ezeken a szakaszokon erősödnek leginkább a határon átnyúló interakciók, városhálózati, vonzáskörzeti kapcsolatok. Az uniós csatlakozás jelentősen hozzájárult a határmenti térségek integrációjához. Egyrészt javult a területek megközelíthetősége (három országgal belső schengeni határ, Romániával egyszerűsített határátlépés). Másrészt könnyebbé vált a városi szolgáltatások igénybevételének lehetősége (pl. lakhely, munkahely, oktatás, egészségügyi szolgáltatás, ígéretes kezdeményezések a tömegközlekedésben). 15

16 A térségben a következő fő határon átnyúló vonzáskörzetek azonosíthatók be: - Budapest-Bécs-Pozsony nagyvárosi térség Pozsony magyar határon átnyúló szuburbanizációjával. Itt említendő még Komárom-Révkomárom, illetve Esztergom- Párkány várospárja. - Szlovák-magyar határ mentén Miskolc-Kassa térség Kassa határon átnyúló agglomerációjával. A magyarországi aprófalvas térség hagyományosan Kassa vonzáskörzete volt. - Ukrán-magyar határ mentén Záhony-Nyíregyháza körzete. Az ukrán-magyar határ ma is az ország talán legnehezebben átjárható, EU külső határa, az együttműködés nagyon lassan halad előre. - A román-magyar kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a magyar határ közelében Románia fejlett területei találhatók. Debrecen-Nagyvárad intézményes kapcsolata a magyar-román határon Nagyvárad határon átnyúló szuburbanizációjával. - Szeged-Temesvár és Békéscsaba-Arad erőteljesebb román dinamikával. - Szerb-magyar határ mentén Szeged-Szabadka várospár meggyengült kapcsolata, erőteljesebb szegedi befolyással. - A horvát-magyar és a szlovén-magyar határ esetében a vonzáskörzetek kérdésköre kevésbé releváns (Pécs-Eszék kapcsolatát említhetjük meg). - Nyugat-Magyarország és Burgerland (Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Szombathely-Graz). 6. ábra: Magyarországon területi integrálódásának fő dimenziói Jelmagyarázat: Növekedési tengely Főváros, országos központ Fejlesztési pólus Alközpont Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat 16

17 2 Új és növekvő kihívások területi hatásai és ezek hajtóerői 2.1 Példák a klímaváltozás jelentős hatásaira (aszály, erdőtüzek, árvizek) régiónként/terület-típusonként Magyarország a klímaváltozás szempontjából fokozottan sérülékenynek minősül, hiszen az IPCC jelentése alapján a globális mértékben potenciálisan bekövetkező 2 C évi átlaghőmérséklet-emelkedés Magyarország területén 3-4 C emelkedést okozhat. A prognózisok szerint egyre szélsőségesebben forró és száraz nyarak, enyhe, de az eddigieknél csapadékosabb telek várhatók, amelyeket alkalmanként erős viharok, felhőszakadások tarkíthatnak. Összességében a Kárpát-medence időjárása várhatóan a mediterrán éghajlathoz válik hasonlóvá. Aszály A klímaváltozás következményei közül elsősorban a mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra gyakorolt hatása révén jelentőségét tekintve kiemelkedik az aszály. Magyarország szinte egészén (90 %-án) a jelenlegi éghajlati paraméterek mellett is adottak a feltételek aszály kialakulására. Az aszályos időszakok hosszának és a vízhiány mértékének fokozódása szinte az egész Alföldön súlyos fenyegetést jelent, kiemelkedő ebből a szempontból az Észak-alföldi régió középső és keleti térségeinek, valamint a Dél-alföldi régió román határ menti területeinek sérülékenysége. A Dunántúlon várhatóan csak kisebb kiterjedésű területeken (Dráva-mente, Kisalföld déli része) idéz elő a klímaváltozás súlyos gazdasági-társadalmi-környezeti következményekkel járó aszályokat a jövőben. Erdőtűz A várhatóan szárazabbá és forróbbá váló nyári időszakok a jövőben egyre ideálisabb körülményeket teremthetnek Magyarországon is az erdőtüzek kialakuláshoz, amely el is kezdődött, hiszen az elmúlt években nagyságrendekkel nőtt az égett erdőterületek kiterjedése Magyarország nagy részén, elsősorban az Észak-magyarországi régió északi területein, valamint a Dél-alföldi régió délnyugati részén. A nagy pusztítást eredményező erdőtüzek gyakoribbá válására valószínűsíthetően a jelenleg is nagy kiterjedésű tüzek által sújtott fent nevezett térségekben, valamint néhány egyéb összefüggő (Dél-dunántúli régió északi részén húzódó nyugat-keleti irányú sáv, Észak-alföldi régió országhatár menti térségeinek egy része), illetve foltszerű, kisebb kiterjedésű (szlovén-horvát-magyar hármas határ tágabb, Magyarországra eső környéke, Vas megye nyugati részei) térségben lehet számítani Magyarországon. Árvizek Magyarország területének bő harmada ( km 2, amelyen a lakosság ötöde, kb. 2 millió ember él) a Duna, a Tisza és mellékfolyóik árterén helyezkedik el, aminek következtében a folyók vízjárásának szélsőségesebbé válása, így az árvizek gyakoriságának várható növekedése Magyarország társadalmi-gazdasági életére súlyos fenyegetést jelent. A közötti időszak magyarországi árvizeinek elemzése alátámasztja az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzéseket és aggodalmakat. Egyrészt az előző időszakhoz képest gyakrabban fordultak elő rekordmagasságot elérő áradások a nagy vízfolyásokon, mind a Tiszán (2001, 2006), mind a Dunán (2002, 2006) egy évtizeden belül kétszer is megdőltek a hosszú évtizedek óta fennálló tetőzési vízszint értékek. Különösen nagy árvízi fenyegetést jelent az alföldi területek számára az e folyókon levonuló árhullámok időbeli egybeesése. Ilyen árvízi helyzet alakult ki 2006-ban, amikor a legkritikusabb időszakban több mint 3000 km-t tett ki az érintett fővédvonalak hossza. Az éghajlatváltozással kapcsolatos 17

18 előrejelzéseket igazolja másrészt az is, hogy megnőtt azon árvizek részaránya, amelyeket váratlan, rendkívüli mértékű csapadék okozott. A kis területre koncentrálódó szélsőséges csapadéktevékenységek gyakoribbá válásának következtében egyre sűrűbben fordulnak elő szélsőséges árvízi helyzetek kis vízfolyásokon is. 2004, 2005 és 2006 folyamán minden évben előfordult ilyen áradás Magyarország északi, középhegységi régiójában. Harmadrészt olyan időszakban (pl. augusztus folyamán) is előfordultak árvízi helyzetek, amikor a 100 éves gyakoriságú legkisebb vizek előfordulása jellemző. Az elmúlt 5 év védekezési adatainak összesítése alapján az árvízi fenyegetettség a Tisza vízgyűjtőjén, az Észak-Dunántúl Duna menti térségeiben és az ország északi, középhegységi régiójában a legmagasabb. 2.2 Példák a globalizációs folyamat és a kapcsolódó nemzetközi munkamegosztás jelentős területi hatásaira (FDI, külföldi működőtőke koncentráció, egyes területek gazdasági-technológiai specializációja, jelentős klaszterek, tevékenységek területi újjárendeződése, helyváltoztatása) A magyar gazdaság 1990 óta végbement szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Az egy főre eső magyarországi működőtőke-állomány Csehország és Szlovákia után hazánkban a harmadik legmagasabb a kelet-közép-európai térségben. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása hozzájárult a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjében a külföldi részesedés területi koncentrációja fokozódott az elmúlt években. Kiemelkedő a jelenléte a Közép-magyarországi régióban (ezen belül is jelentős mértékű a fővárosban), valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A Dél- Dunántúlon, az Alföldön és Északkelet-Magyarországon nagy, összefüggő térségek vannak, ahol a külföldi tőke részesedése a 10%-ot sem érte el ban a tőkebeáramlás egyenlege jelentősen elmaradt a korábbi évek átlagától, az újrabefektetett jövedelem, valamint az egyéb tőke értéke is nagyságrendileg csökkent első félévében is jelentős külföldi működő tőke kivonására került sor, ami a 1995 óta a legkedvezőtlenebb adat. A napjainkban zajló tőkekivonás, és beáramló tőke értékének visszaesése elsősorban azokat a befektetési célterületeket érintik, ahol a korábbiakban jelentős tőkemozgás volt megfigyelhető: a főváros és tágabb régiója, valamint a Közép- és Nyugatdunántúli régiók. Kisebb mértékben természetesen más területek is érintettek, elsősorban a pólusvárosok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), és néhány jelentősebb nagyváros (ez utóbbiak közül kiemelhető Nyíregyháza, vagy Kecskemét, ahol a korábbi befektetési tervek megvalósításának lelassulása, ill. veszélybe kerülésének lehetünk szemtanúi). Magyarország legjelentősebb külgazdasági partnere hagyományosan Németország. A német vállalatok ezer szállal kötődnek a magyar gazdasághoz, mind a tőkebefektetések közel 15 milliárd euró tőkebefektetési állománnyal, mind pedig a kereskedelem tekintetében. Az utóbbi évtizedben a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében Kína, és Középés Kelet-Európa országainak növekvő szerepe figyelhető meg. A magyarországi társas vállalkozások összes értékesítésének 28%-a realizálódott az ország határain túl 2007-ben. Az exportorientáltságot rendkívül magas területi differenciáltság jellemezte. Átlagnál magasabb exportarány a Közép- és Nyugat-dunántúli régiót jellemzi. Szigetszerűen az ország más régióiban is vannak magas exportaránnyal rendelkező térségek, ahol főleg egy-egy multinacionális nagyvállalat teljesítménye határozza meg az egész kistérség értékesítésének volumenét és irányát. Kimondottan alacsony exportaránnyal rendelkező kistérségek tömbszerűen helyezkednek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Alföld keleti részén, a román határmentén, a Balaton környékén, valamint Baranya megyében. 18

19 A határ menti térségek közül a legmagasabb arányban az Észak-magyarországi régióban nőtt az exportértékesítés aránya, míg jelentős csökkenés jellemezte a Dél-Dunántúlt. A specializáció területi megjelenési formái, a klaszterek hazánkban az ezredforduló környékén jelentek meg. Elsősorban az autóipar, a fa- és bútoripar, az elektronika, az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar és az idegenforgalom területén, és főként a Dunántúlon, a keleti országrészben ekkor még nem voltak ilyen kezdeményezések. Napjainkban több mint 100 klasztert találhatunk Magyarországon a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységek köré szerveződve. 16 akkreditált innovációs klaszter van hazánkban, melyek leginkább a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régióhoz köthetőek, és az egészségiparban (biotechnológia és gyógyszeripar) és az informatika területén működnek. 2.3 Példák a különleges intézkedéseket igénylő, jelentős külföldi bevándorlással és/vagy társadalmi polarizációval érintett területekre Külföldi bevándorlás által érintett területek Magyarországon az ezredforduló óta a bevándorlók száma folyamatosan nő, ezzel együtt január 1-én mintegy 185 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hivatalosan az országban, ami az ország népességének alig 1,8%-a, nemzetközi összehasonlításban elenyésző. A nemzetközi vándorlás célterületei hazánkban elsősorban a főváros és környéke, a Balaton környéke, valamint az országhatárok mentén figyelhető meg jelentősebb nemzetközi vándorforgalom. A rendszerváltás után hazánkba érkező külföldiek elsősorban a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosai közül kerültek ki. A 2008-as adatok szerint a legtöbb külföldi bevándorló jelenleg is a szomszédos államokból érkezik. Romániából (66 ezer), Ukrajnából és Szerbiából (17-17 ezer fő) származik. Utóbbiak Közép-Magyarország mellett az államukkal szomszédos magyar megyékben élnek, a román állampolgárok 2/3-a Közép-Magyarországon, a fővárosban és annak környékén él. A második népes bevándorló-csoportot az ázsiai országokból, elsősorban Kínából és Vietnámból érkezők teszik ki. A 11 ezer fős kínai közösség többsége (83%) a fővárosban él. A német állampolgárok a Balaton környéki megyékben és Budapesten élnek zömmel. 7. ábra: Nemzetközi vándorlás egyenlege

20 Társadalmi polarizációval érintett területek A társadalmi polarizáció kimutatására az utóbbi években született metódusok legtöbbje egy adott cselekvési programhoz kapcsolódóan került kialakításra, melyekről a 3.5. fejezet szól bővebben. Ezek közül két példát emelünk ki, melyek eltérő területi léptékben, térségi szinten vizsgálták (és kezelik) a társadalmi polarizáció kérdését. 1.) A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben az ország teljes népességének 10%-a, cigány népességének mintegy harmada él. A 33 kistérség többsége központ nélküli, aprófalvas (a népesség 66%-a 5 ezer fősnél kisebb településen él), a keleti illetve déli országhatár menti térség. Már száz évvel ezelőtt is hátrányos helyzetűnek bizonyultak, azóta pedig az új országhatár elvágta őket természetes központjuktól, majd a mezőgazdaság leépülése még inkább megingatta gazdaságukat. A hátrányos helyzet következtében a mobilabb társadalmi csoportok elköltöznek, nő egyrészt az öregek, másrészt úgy a természetes szaporodás, mint az alacsonyabb megélhetési költségek által ösztönzött bevándorlás miatt a romák aránya. 2.) Városi szegregátumok. A as Regionális Operatív Programok keretében pályázható funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs projektek egyik előfeltételeként került bevezetésre az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként az Anti-szegregációs terv készítésének kötelezettsége, a fő feletti városok számára. Ennek módszertani meghatározása szerint szegregátumnak minősül az az 50 főnél nagyobb összefüggő területegység (városrész) ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya minimum 50% (40-50% között erősen leromlott városi területnek számítanak.). Az elmúlt két évben 157 településen mérték fel a helyzetet, és készítettek antiszegregációs tervet. 2.4 A gazdasági/pénzügyi válság strukturális hatásainak valószínűleg különösen kitett területek/régiók (metropolisz térségek, jelentős feldolgozóiparú területek, vidéki területek, turisztikai területek) A 2008-ban manifesztálódott pénzügyi válság és annak folyományaként kialakuló gazdasági válság alakulása, így annak területi hatásai is jelentős bizonytalansággal határozhatók meg, azonban már most látható, hogy milyen hatásmechanizmusokon keresztül várható, hogy a globális válság begyűrűzik a régiók és városok fejlődési trendjeibe. A pénzügyi szektor változásainak területi hatását az elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják annak ellenére, hogy amellett, hogy azokban a városokban, ahol a pénzügyi szektor jelentős munkáltató (Magyarországon leginkább Budapest), közvetlen hatással bír, számos közvetett hatása is van a térszerkezetre. A magyar gazdasági növekedés egyik húzóereje a belső fogyasztás volt, melynek forrása jelentős mértékben hitel, mind az állami szektorban, mind pedig a háztartásokban. A magyarországi hitelállomány jelentős része devizában denominált, így a pénzügyi válság ideje alatt kialakuló jelentős árfolyam-ingadozások visszavetették a belföldi keresletet és a hitelfelvételi hajlandóság csökkent. Ennek közvetett területi hatásai azokban a városi térségekben jelentkezhetnek, melyekre jellemző volt az ingatlanfejlesztés. A nagyobb városok körül, így elsősorban Budapest (Győr, Szeged, Pécs) peremén a szuburbanizáció erőteljes folyamatát fékezheti az ingatlanpiaci hitelfeltételek szigorodása és az árfolyamkockázatok felismerése a lakosság körében. A pénzügyi válság tovagyűrűzése a reálgazdaságba a belső kereslet csökkenése mellett az exportorientált városokban és régiókban, mindenekelőtt a nyugat-magyarországi ipari 20

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek

1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek 1.4. Tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek A 30/1997. (IV. 18.) sz. OGy. határozat szerint a tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségeknek azok a statisztikai kistérségek minősültek,

Részletesebben

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Területi versenyképesség alakulása A területi versenyképesség a vállalkozások gazdasági versenyképességén túl magában foglalja az adott terület fizikai, környezeti és humán adottságait. Ennek megfelelően

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek

Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Regionális gazdasági programok és a kisebbségi magyar szervezetek Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Határok és határtérségek Nyíregyháza 2014.06.25. Vázlat Románia, Szlovákia és Szerbia

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A tudás szerepe és a regionális fejlődés

A tudás szerepe és a regionális fejlődés A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr Globális gazdaság ismérvei Klasszikus

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály Főosztályvezető: Gábriel Katalin Készítették:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft.

Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon. Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Innováció támogatás a Dél-Dunántúlon Kocsis Tamás DDRIÜ Nonprofit Kft. Pécs - 2010.03.03 Helyzetelemzés: A régió földrajzi jellemzői, tér- és települési szerkezete Hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű

Részletesebben

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében

A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében A globális és lokális eszközrendszer egymás mellettisége, egymást kiegészítő jellege a gazdaságfejlesztésben az unió kohéziós politikája keretében Döbrönte Katalin PhD hallgató, ELTE Földtudományi Doktori

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens

Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Településmérnök MSC VIDÉKFEJLESZTÉS Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék Építőmérnöki Tanszék Operatív Programok Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatai Dr. BALOGH Zoltán, Ph.D Nemzetközi ügyek csoportvezető Észak-Alföldi regionális Fejlesztési Ügynökség Debreceni Egyetem Geográfus

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben