NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG"

Átírás

1 NEMZETI JELENTÉS - MAGYARORSZÁG VÁLTOZÓ TERÜLETI STRUKTÚRÁK A JELENLEGI KIHÍVÁSOK TÜKRÉBEN Készült az Európa Tanács területfejlesztésért felelős miniszteriális konferenciája (CEMAT) számára a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a Váti Nonprofit Kft. által Budapest, december 16.

2 M e g b í z ó i t é m a f e l e l ő s : M a g ó E r z s é b e t T e r ü l e t r e n d e z é s i é s T e l e p ü l é s ü g y i F ő o s z t á l y é s M a k á r S á n d o r T e r ü l e t f e j l e s z t é s i F ő o s z t á l y N e m z e t i F e j l e s z t é s i é s G a z d a s á g i M i n i s z t é r i u m K é s z ü l t a V Á T I T e r ü l e t i T e r v e z é s i é s É r t é k e l é s i I g a z g a t ó s á g N e m z e t k ö z i, T e r ü l e t p o l i t i k a i é s U r b a n i s z t i k a i I r o d a S t r a t é g i a i T e r v e z é s i é s V i d é k f e j l e s z t é s i i r o d a T e r ü l e t i E l e m z é s i, É r t é k e l é s i é s M o n i t o r i n g i r o d a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l I r o d a v e z e t ő S a l a m i n G é z a T é m a f e l e l ő s S o m f a i Á g n e s K ö z r e m ű k ö d t e k : N e m z e t k ö z i, T e r ü l e t p o l i t i k a i é s U r b a n i s z t i k a i I r o d a : D r. R i c z J u d i t, D r. T o m a y K y r a, G e r e L á s z l ó, R a d v á n s z k i Á d á m, S a l a m i n G é z a, S o m f a i Á g n e s, S ü t ő A t t i l a G e r g e l y S t r a t é g i a i T e r v e z é s i é s V i d é k f e j l e s z t é s i i r o d a : D r. C z e n e Z s o l t, D r. P é t i M á r t o n, P r o k a i R é k a, S a i n M á t y á s, S z a b ó B a l á z s, S z i l á g y i G y ö r g y i T e r ü l e t i E l e m z é s i, É r t é k e l é s i é s M o n i t o r i n g i r o d a : B a l o g h A t t i l a, D r. C z i r a T a m á s, D o b o z i E s z t e r, N a g y A n d r á s, K i s s C s a b a 2

3 Tartalomjegyzék: 1 A TERÜLETI SZERKEZET ÉS EGYENLŐTLENSÉGEK ÁLTALÁNOS ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5-10 ÉVBEN Demográfiai fejlődés Megnövekedett népsűrűséggel jellemezhető főbb régiók/területek (népességnövekedés, migráció) A népesség elöregedése és/vagy csökkenése (emigráció) által ténylegesen vagy nagy valószínűséggel érintett régiók/területek Gazdasági fejlődés Jelentős gazdasági fejlődéssel jellemezhető régiók (GDP, foglalkoztatás) Azok a régiók, ahol a tudásalapú gazdaság koncentrálódik és fejlődik Gyenge vagy hanyatló gazdasággal jellemezhető régiók A turizmus fejlődéséből előnyt kovácsoló régiók Jelentős változások a településrendszerben Városok növekedése és csökkenése méret és elhelyezkedés szerinti bontásban A szuburbanizáció előrehaladása által jelentősen érintett területek és a migráció jellemzői Jelentős változások a vidéki területeken A gazdaság újjáéledésével jellemezhető vidéki területek versus hanyatlással és elnéptelenedéssel jellemezhető vidéki területek A vidéki területek gazdasági diverzifikációja mögötti tényezők A transznacionális és határmenti integráció fejlődése Területek, amelyeket a transznacionális és/vagy határmenti társadalmi-gazdasági interakciók jelentős növekedése jellemez ÚJ ÉS NÖVEKVŐ KIHÍVÁSOK TERÜLETI HATÁSAI ÉS EZEK HAJTÓERŐI Példák a klímaváltozás jelentős hatásaira (aszály, erdőtüzek, árvizek) régiónként/területtípusonként Példák a globalizációs folyamat és a kapcsolódó nemzetközi munkamegosztás jelentős területi hatásaira (FDI, külföldi működőtőke koncentráció, egyes területek gazdasági-technológiai specializációja, jelentős klaszterek, tevékenységek területi újjárendeződse, helyváltoztatása) Példák a különleges intézkedéseket igénylő, jelentős külföldi bevándorlással és/vagy társadalmi polarizációval érintett területekre A gazdasági/pénzügyi válság strukturális hatásainak valószínűleg különösen kitett területek/régiók (metropolisz térségek, jelentős feldolgozóiparú területek, vidéki területek, turisztikai területek) A TERÜLETI SZEMPONTBÓL FONTOS POLITIKÁK ALAKULÁSA Általános áttekintés az ágazati szakpolitikák területiségéről Példák olyan intézkedésekre és eljárásokra, amelyek a területi fejlődés fenntarthatóbb formáit eredményezik Példák olyan intézkedésekre, amelyek valószínűleg megerősítik egyes régiók versenyképességét (klaszterek támogatása, külföldi beruházások vonzása, a humánerőforrások átképzése) Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek várhatóan megakadályozzák vagy csökkentik a klímaváltozás területi fejlődésre gyakorolt hatásait

4 3.5 Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek nagy valószínűséggel megakadályozzák/csökkentik a társadalmi polarizáció területi hatásait Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek erősítik a határmenti területi integrációt Példák olyan intézkedésekre/politikákra, amelyek a gazdaság újbóli fellendülését célozzák az endogén erőforrások és új növekedési ágazatok támogatásán keresztül ÖSSZEGZÉS

5 1 A területi szerkezet és egyenlőtlenségek általános alakulása az elmúlt 5-10 évben 1.1 Demográfiai fejlődés Megnövekedett népsűrűséggel jellemezhető főbb régiók/területek (népességnövekedés, migráció) A magyarországi demográfiai folyamatok meghatározója az 1981 óta folyamatos népességcsökkenés, aminek eredményeként Magyarország lakossága 2008 végén 10,3 millió fő volt. Az elmúlt években a nagyvárosok (elsősorban a főváros, Budapest) környékének és a gazdasági szempontból jól prosperáló térségeknek (pl. Balatoni üdülőterület, Győr- Székesfehérvár - Budapest tengelyen elhelyezkedő települések) nőtt a népessége, főként a belföldi vándorlás, illetve pl. a budapesti agglomeráció területén a korábban oda vándorolt családok fiatalabb korstruktúrája, és magasabb gyerekvállalási hajlandósága nyomán. A népesség növekedés hátterében elsődlegesen a belföldi vándorlás áll. A születési arányszám az ország legelmaradottabb északkeleti megyéjében és Pest megye esetében volt magasabb, 10 ezrelék feletti. Az ország határain belül maradó vándorlásokat illetően a rendszerváltás utáni időszak legfontosabb folyamata az elsődlegesen Budapestet, de kisebb léptékben a regionális központokat is érintő jelentős szuburbanizáció volt, mely folyamat eredményeként főként Pest megye vándorlási egyenlege mutatott jelentős pozitívumot (2008-ban +13,8 ezrelék). Kiemelendő még a szintén pozitív egyenlegű fejlett régió, a Nyugat-Dunántúl, azon belül is Győr-Moson-Sopron megye, ahol 2003 óta folyamatosan nő a vándorlásból származó nyereség. Összegezve a fentieket a demográfiai folyamatok együttes eredménye alapján az országnak mindössze kis területét jellemzik kedvező folyamatok. A főváros északi és nyugati szomszédságában találhatók azok a térségek, ahol a természetes szaporodás ezt erősítő belföldi vándorlási nyereséggel párosult. A tágabb agglomerációban, és annak az osztrák határig illetve a Balatonig húzódó tengelyében a halálozások száma már felülmúlta a születésekét, de a vándorlások többlete ellensúlyozza ezt, és összességében, öt éves időtávban nőtt a népesség száma. 1. táblázat: A népesedés főbb mutatói NUTS-2 szinten Régió Lakónépesség (jan. 1.) Természetes szaporodás (ezrelék) Vándorlási egyenleg (ezrelék) Közép-Magyarország ,9-1,7 2,9 8,0 Közép-Dunántúl ,5-2,9 0,7 0,6 Nyugat-Dunántúl ,5-3,7 1,4 2,4 Dél-Dunántúl ,0-4,4-1,2-3,7 Észak-Magyarország ,3-4,1-3,1-7,5 Észak-Alföld ,6-2,5-2,9-6,8 Dél-Alföld ,4-4,7-0,6-2,8 Magyarország ,1-3,

6 1.1.2 A népesség elöregedése és/vagy csökkenése (emigráció) által ténylegesen vagy nagy valószínűséggel érintett régiók/területek Az elmúlt öt évben a legnagyobb népességcsökkenést a kedvezőtlen gazdasági és térszerkezeti helyzetű Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl elmaradott, aprófalvas térségei szenvedték el ( 4,5 illetve 3,1 százalék), valamint az Alföld délnyugati peremén 4,4 %-os csökkenés ment végbe. A születési arányszám tartósan alacsony a Nyugat-Dunántúli régió egyes részein (8,4 illetve 8,7 ezer lakosra). A halálozások arányszáma az elmaradott Észak- Magyarországon, és az elöregedő Dél-Alföldön a legmagasabb. A belföldi vándorlás kibocsátói leginkább az elmaradott, kevés munkalehetőséget és megélhetést kínáló északkeleti- és délnyugati országrészek. A tartós gazdasági-társadalmi elmaradottság eredményeként menekülnek ezekről a területekről lakóik, elsősorban a budapesti agglomeráció felé. A demográfiai folyamatok eredményeként az ország legnagyobb részén a természetes fogyást vándorlási veszteség egészítette ki, felerősítve ezzel a népesség fogyását. E jelenség a fővárosban és az 1000 fő alatti településeken volt a legérzékelhetőbb. 1. ábra: Térségtípusok a demográfiai folyamatok alapján, A fejlett társadalmakra jellemző módon hazánkban a népesség fogyása öregedő korösszetétellel párosul. Magyarországon azonban ennek nem csak az alacsony termékenység a fő okozója, hanem a még mindig relatíve magas halandóság is. A népesség elöregedése társadalmi-gazdasági hatásai, valamint az egészségügyi- és nyugdíjrendszerre való hatása miatt az egyik legsúlyosabb népesedési probléma. Az időskorúak (60 év felettiek) aránya folyamatosan emelkedik 1990 óta és a korcsoport arányának további emelkedése várható az elkövetkező évtizedekben is Az időskorúak aránya Budapesten és a nagyvárosokban a legmagasabb. A regionális különbségek vonatkozásában 1990 és 2001 között különösen a Közép-Dunántúlon és az Alföldön emelkedett nagymértékben az időskorúak aránya (a fővárosban már 1990-ben is relatíve magas arányhoz képest az emelkedés dinamikája kisebb léptékű volt). Hosszabb távon arra számíthatunk, hogy 6

7 Nyugat-Magyarország és az Észak-Alföld aprófalvas vidékein, illetve a Dél-Alföldön lesznek kiterjedtebb elöregedett területek. Ennek eredményeként az eltartotti ráta folyamatosan romlik, azaz egyre kevesebb aktív korú személyre hárul egyre több inaktív eltartása. Míg 2001-ben és 2007-ben még 1,7 aktív korú jutott minden egyes inaktív eltartására, addig re ez az arány 1,6-ra, 2021-re 1,4-re fog romlani. Régió 2. táblázat: A népesség korszerkezete NUTS-2 szinten Gyermekkorúak aránya (százalék) Öregkorúak aránya (százalék) Öregségi index Közép-Magyarország 14,5 14,2 21,8 22,7 150,4 160,1 Közép-Dunántúl 15,9 14,5 19,4 20,7 122,2 143,5 Nyugat-Dunántúl 14,9 13,9 20,5 21,9 137,3 158,2 Dél-Dunántúl 15,6 14,3 20,7 22,0 132,4 154,3 Észak-Magyarország 17,0 15,7 20,6 21,4 121,5 136,2 Észak-Alföld 18,0 16,5 18,6 19,5 103,5 118,5 Dél-Alföld 15,7 14,3 21,3 22,6 135,7 157,7 Magyarország 15,8 14,7 20,6 21,7 130,4 147,0 1.2 Gazdasági fejlődés Jelentős gazdasági fejlődéssel jellemezhető régiók (GDP, foglalkoztatás) Magyarországon a gazdaságilag legfejlettebb régiók közé a Közép-magyarországi, a Nyugat-magyarországi és a Közép-dunántúli régiók tartoznak. A fejlett régiók leginkább a beruházások, a foglalkoztatás, a gazdasági teljesítmény (GDP), valamint az ország gazdasági szerkezetében meghatározó ipari, és fejlett üzleti szolgáltatási szektor termelékenységének terén mutatnak kimagaslóan nagyobb fejlettséget az ország keleti és déli régióival szemben. Az egy lakosra jutó beruházások 2007-ben a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban érték el a legmagasabb értéket. A régiók jelentős differenciáltságát tükrözi, hogy a Közép-magyarországi és Közép-dunántúli régiók fajlagos beruházásainak felét sem érte el a fejletlenebb déli és keleti régiók értéke. Az elmúlt években, a korábban is magas értékkel rendelkező régiókban (Közép-magyarországi és Közép-dunántúli régió) volt a legnagyobb mértékű a beruházások növekedése, ami a területi különbségek kedvezőtlen mértékű tovább növekedését, így az elmaradottabb térségek többségének további elmaradását eredményezte. Magyarországon a meglehetősen alacsony, átlagosan 56%-os foglalkoztatási rátát csupán a három gazdasági centrum-régió, a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Középmagyarországi régió értéke haladja meg, 6-8 százalékponttal. Az elmúlt négy évben ellentétes folyamatok jellemezték a fejlett térségek munkaerő helyzetét. A magas foglalkoztatási rátával rendelkező régiók közül csupán a Nyugat-dunántúli régió két megyéjében (Győr-Moson- Sopron és Zala) sikerült a foglalkoztatást tovább növelni, miközben a szintén fejlett Középdunántúli régió keleti részén (Fejér megye) erős foglalkoztatás csökkenést regisztráltak. Az ország gazdasági teljesítménye 2003-tól 2007-ig folyamatosan növekedett. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 2,54 millió Ft volt, az országos átlagot a régiók közül csupán a Közép-magyarországi régió haladta meg, mintegy 60%-kal. Az országos átlagot Budapest több mint kétszeresen haladja meg. 7

8 2. ábra: Az egy lakosra jutó GDP területi különbségei 2007, és a változás Az ország gazdasági szerkezetében az ipar az egyik legfontosabb ágazat. Az ipari bruttó hozzáadott érték kétharmadát kb. fele-fele megoszlásban Közép-Magyarországon és Nyugat- illetve Közép-Dunántúlon hozták létre 2007-ben. Kisebb mértékben nőtt a fejlett, legiparosodottabb karakterrel rendelkező térségek közül a Közép-dunántúli régió ipari termelékenysége is. A tendenciáknak köszönhetően az ipari termelékenységen belül mind a kelet-nyugat, mind pedig az észak-dél különbségek tovább fokozódtak. A fejlett üzleti szolgáltatások (pénzügyi közvetítés, gazdasági szolgáltatások) ágazatában a fővárosi agglomeráció egyre erősödő szerepe figyelhető meg Azok a régiók, ahol a tudásalapú gazdaság koncentrálódik és fejlődik Magyarországon a tudásalapú gazdaság (K+F tevékenység és a tudásalapú vállalkozási struktúra) erős területi koncentrációt mutat. A tudásalapú gazdaság hagyományosan elsősorban a fővárosban, valamint azt követően az egyetemi központokban, pólusvárosokban koncentrálódik, miközben az ország többi részében elhanyagolható mértékben van jelen a gazdasági szerkezetben. K+F, innováció A K+F ráfordítások terén Budapest domináns súlya és néhány nagyvárosi agglomeráció, egyetemi vonzáskörzet kiemelkedő értékei jellemzőek. A K+F ráfordítások kétharmada a Közép-magyarországi régióban, azon belül is több mint 60%-a Budapesten koncentrálódik. A K+F ráfordítások az elmúlt évekhez képest reálértéken az ország minden régiójában növekedtek, azonban területileg jelentősen eltérő dinamikát mutattak. Kiemelkedő volt a Nyugat-magyarországi régió növekedése, ahol több mint kétszeresére nőttek a K+F-re szánt ráfordítások, de átlagot meghaladó mértékben nőtt a ráfordítások nagysága az Északmagyarországi és az Észak-alföldi régió egészében is. Összességében területi kiegyenlítődést, 8

9 a területi különbségek oldódását lehetett megfigyelni. Budapest túlsúlya valamelyest csökkent, a K+F-re korábban a legkevesebbet fordító térségek kis mértékben felzárkóztak. A K+F alkalmazottak területi megoszlását szintén erős közép-magyarországi, azon belül pedig fővárosi koncentráció jellemzi. Budapest mellett a K+F alkalmazottak aránya elsősorban a nagy egyetemi városokkal rendelkező megyékben (Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya, Pest) jelentős. Tudásalapú cégek A működő vállalkozásokon belül a tudásintenzív szolgáltatást végző szervezetek (amelyek az új technológiák alkalmazásában tűnek ki) aránya jellemzően magasabb a high-tech és medium high-tech feldolgozóipari cégekhez képest. Legmagasabb ezen szervezetek aránya a vállalkozási struktúrán belül a fővárosban és közvetlen agglomerációjában, valamint a megyeszékhelyeken, a nagyobb városokban. Az elmúlt évek trendjét tekintve az ország jelentős részén nőtt a tudásintenzív szolgáltatást végző vállalkozások aránya, köztük sok olyan térségben is, ahol a működő vállalkozásokon belüli részarányuk igen alacsony volt Gyenge vagy hanyatló gazdasággal jellemezhető régiók Magyarországon a gazdaságilag fejletlenebb, elmaradottabb régiók közé a Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi és a két alföldi régió tartozik. E gazdaságilag perifériálisabb térségek, leginkább a gazdaságba érkező beruházások, a munkaerő piaci mutatók, valamint a gazdasági teljesítmény (GDP) terén maradnak el az ország gazdasági centrum régióitól. Magyarországon a beruházások abszolút volumenét figyelembe véve az elmúlt években nem sikerült a területi differenciákat jelentékeny mértékben csökkenteni, hiszen az egy főre jutó beruházások esetében a területi különbségek kedvezőtlen mértékben tovább növekedtek ben a legfejlettebb régiók fajlagos beruházásainak felét sem érték el a legkisebb értékkel rendelkező, Dél-alföldi, a Dél-dunántúli és az Észak-magyarországi régiók beruházásai. Az elmúlt években több eleve alacsony beruházási szinttel rendelkező régióban, pl. Észak- Magyarországon, valamint a Dél-alföldi régió egyes megyéiben még tovább csökkentek is a fajlagos invesztíciók. Magyarországon, az elmúlt években sem sikerült jelentős mértékben növelni a éves korosztály meglehetősen alacsony, 56%-os foglalkoztatási rátáját, ami az elmaradottabb térségek esetében jelent komoly gazdasági és társadalmi problémát. Az országos szintet a keleti és a déli, gazdaságilag perifériálisabb régiók nem érik el. Az ország munkaerőhelyzetét a központi régió magas értéke mellett leginkább a nyugat-kelet kettőség írja le. A fejlett munkaerőpiaccal rendelkező centrum régiókkal ellentétben, a Dél-dunántúli, az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban csupán minden második gazdaságilag aktív korú tartozott csak a foglalkoztatottak közé, sőt a Dél-dunántúli régió és az Észak-alföldi régió legelmaradottabb, perifériális megyéiben (Somogy, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg) még az 50%-ot sem érte el a ráta. A vizsgált időszak egészében határozott növekedést, az eleve alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező térségek közül csupán a Dél-alföldi régió két megyéjében (Csongrád és Békés), lehetett mérni, miközben a Dél-dunántúli régióban drasztikusan, több mint 2 százalékponttal tovább csökkent a foglalkoztatás. Az ország gazdasági teljesítménye a vizsgált időszak kezdetétől 2007-ig folyamatosan növekedett. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 2,54 millió Ft volt, amely átlagos gazdasági teljesítmény mögött jelentősen differenciált területi szerkezet húzódott meg. Az országos átlag felét sem érte el az Észak-magyarországi régió és az egész ország legelmaradottabb, gazdaságilag legperifériálisabb megyéjének, Nógrád megyének a 9

10 teljesítménye. Emellett az országos átlag háromnegyedét sem érte el a két alföldi, az Északmagyarországi és a Dél-dunántúli régió egyik térségének fajlagos GDP-je sem. A vizsgált időszakban az ország minden régiójában nőtt a gazdaság teljesítménye, azonban az átlagtól elmaradó dinamika leginkább a gazdaságilag kevésbé domináns Dél-dunántúli és Északmagyarországi régió legelmaradottabb megyéit (Somogy és Nógrád) jellemezte A turizmus fejlődéséből előnyt kovácsoló régiók Kiindulva a tényből, mely szerint Magyarország meglévő idegenforgalmi adottságaira építve Európa egyik jelentős turistafogadó országaként elsősorban Kelet-Közép-Európában napjainkban is jelentős turisztikai célpontnak számít, több, a turizmusból komoly előnyt kovácsoló vagy erre potenciálisan képes területegységet találhatunk az országban. Hazánk turisztikai szempontból jobbára nyári idényű országnak mondható. Budapest, illetve néhány gyógyfürdőnk jelenti azt a kevés kivételt, mely célpontokat egész évben felkeresik a turisták. Turizmusunk másik problematikus eleme a nemzetközi vonzerejű attrakciók kis száma, illetve hiánya. Budapesten és nemzetközileg elismert egészségturisztikai desztinációinkon kívül, melyek abszolút vonzerőnek minősülnek, csupán a Balaton, mint Kelet-közép-európai relatív vonzerő sorolható a nemzetközileg versenyképes attrakcióink közé. 3. ábra: 1000 főre jutó vendégéjszakák száma 10

11 1.3 Jelentős változások a településrendszerben Magyarországon 2008-ban 3152 település volt, a legkisebb népessége mindössze 16 fő, míg a főváros népessége 1,7 millió fő, a metropolisz régióé (agglomerációs gyűrűvel együtt) 2,5 millió fő. A magyar településhálózat monocentrikus, hiányoznak a középvárosok, míg a kistelepülések (falvak) alkotják a települések több, mint felét, ugyanakkor a népességnek mindössze 8%-a él ilyen településeken Városok növekedése és csökkenése méret és elhelyezkedés szerinti bontásban A magyar településhálózat meghatározó elemei, dinamikus centrumai a városok ben 328 városi jogállású településen élt az ország népességének mintegy 2/3-a. Magyarország városállománya az utóbbi 20 évben alapvetően a várossá nyilvánítások eredményeként nőtt. A rendszerváltás óta eltelt 19 év során 164 település kapott városi rangot, ennek eredményeként a városi jogállású településen lakók aránya az évi 61,9%-ról 2009-re 67,7 %-ra nőtt. Az új városok népessége az elmúlt években folyamatosan nőtt, ellentétben az ország egészére jellemző folyamatokkal. Népesség tekintetében tehát ezek a városok a településhálózat dinamikus elemei, ugyanakkor nagyságukat, és így funkciójukat tekintve sem képesek térségszervező feladatok ellátására, és települési infrastrukturális mutatóik is elmaradnak a városi életmód esetében elvárhatótól. Az új városok jelentős hányadának népessége nem éri el az 5000 főt, míg egy másik nagy csoportjuk (minden ötödik település) népessége meghaladja a főt, ezek szinte kivétel nélkül a főváros agglomerációjában találhatóak. A városi népesség változása 2007-ben 6,8 millió fő élt városokban, ami körülbelül 135 ezerrel kevesebb a 2001-es népességszámnál. A kismértékű csökkenés nagyjából egyenletesen érintette valamennyi várostípust, a főváros népessége 74 ezerrel, a megyei jogú városok mintegy 30 ezer fővel csökkentek. A legjelentősebb városi népességszám-emelkedést a főváros környéki agglomeráció városi rangú települései mutatták, emellett a nagyvárosok (és környékük) egy része (pl. Szeged, Debrecen) valamint a gazdaságilag prosperáló városok népessége növekedett. Ezzel szemben között jelentősebb népességcsökkenés volt tapasztalható az Alföldi mezővárosok jelentős hányadában, és az északkelet-magyarországi kedvezőtlen gazdasági helyzetű középvárosokban, régi iparvárosokban is. Budapest népességváltozása A főváros népessége az 1980-as évek közepétől indult fogyásnak, mind a természetes népmozgalom (csökkenő születésszám, idős korstruktúra és magasabb halálozási arány) mind a vándorlási veszteség (elsősorban a szuburbanizáció) hozzájárult ahhoz, hogy népessége az 1990-es nagyjából 2 millió főről stabilan 1,7 millió főre csökkenjen a 2000-es években. A vándorlási veszteség folyamatos csökkenés után 2008-ra már nyereségbe fordult át. Budapest népességnövekményének forrásait tekintve legnagyobb arányban a szomszédos Pest megyéből, illetve a hátrányos helyzetű Észak-Magyarországról költöztek a fővárosba. 11

12 4. ábra: Városi népesség változása, A szuburbanizáció előrehaladása által jelentősen érintett területek és a migráció jellemzői Magyarországon napjainkban a településhálózat egészét, illetve egyes elemeit vizsgálva az egyik legnagyobb volumenű kihívásként a nagyobb városi központok körül jelentkező szuburbanizációs folyamatok kiváltotta hatáscsokor, valamint a gyakran ezzel párhuzamosan megjelenő (nagy)városi területi terjeszkedés jelenti. A nagyvárosok folyamatai átlépnek azok adminisztratív határain, és ez a folyamat a tágabb környezet radikális átalakulásához vezet, miközben a városmagban funkcióvesztés, illetve válságterületek kialakulása figyelhető meg. Mindezt az ingázási, közlekedési, szervezeti intézményi kapcsolatok a központi település méretétől függő mértékű sűrűsödése is kíséri. Magyarországon ez a folyamat az elmúlt 20 évben markánsan felgyorsult. A szuburbanizáció és ennek gyakori kísérőjelensége az ún. urban sprawl amely során a túl gyorsan növekvő város bekebelezi a közvetlen környezetében lévő településeket Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen érvényesül főként a főváros körüli tágabb térben, de kisebb léptékben megfigyelhető a legtöbb nagyobb vidéki város környezetében is. A népességváltozás meghatározó folyamata a vándorlás, melyben a nemzetközi vándorlásból adódó nyereséget elsősorban Budapest és a nagyvárosok fogadják be. A szuburbanizáció legkiterjedtebben a budapesti metropolisz-térségben jelentkezik, ahol a főváros jelentős népességvesztesége a környező települések népességnyereségével párosul, és a helyi munkaerőpiaci rendszer kiterjedésével együtt valósul meg. Összességében a vándorlási folyamatok a főváros metropolisz térségén túl a Budapest-Bécs, Budapest-Balaton és 12

13 Budapest-Szeged tengelyek mentére irányulnak, az elvándorlással leginkább sújtott területek a külső és belő perifériákra koncentrálódnak. 5. ábra: Szuburbanizálódó térségek Magyarországon Összegezve, az 1990-es években egyre erősebben, napjainkban csökkenő lendülettel zajló folyamatként tekinthetünk a szuburbanizációra, mely alapvetően rendezi át a településközi viszonyokat, a főváros mellett elsősorban a nagyvárosaink (Miskolc, Pécs, Győr, Szeged) körül, de gyakran, egyre növekvő mértékben a középvárosok (pl. Kaposvár, Szombathely, stb.) környékén is. 1.4 Jelentős változások a vidéki területeken A gazdaság újjáéledésével jellemezhető vidéki területek versus hanyatlással és elnéptelenedéssel jellemezhető vidéki területek A vidékies térségek pontos meghatározása az évek során folyamatosan változott, a 2007-es EU programozási időszak óta a 120 fő/km 2 népsűrűséget meg nem haladó, vagy főnél kevesebb lakosú települések tekintendők vidéki térségnek. Ez az ország településeinek 95%- át, területének 87%-át és a népesség 45%-át fedi le. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a vidéki térségek 5 típusát (természeti, táji és kulturális táji értékekben gazdag területek; tanyás térségek; aprófalvas térségek; nemzeti kisebbségek által magas arányban lakott térségek és magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek) határozta meg. A leszakadás, dinamikus fejlődés kérdése az utolsó négy típusú térség esetében értelmezhető elsősorban. Az 1990-es években megkezdődött gazdasági szerkezetátalakítás a területi egyenlőtlenségek növekedését hozta magával, melynek egyik vetülete a kelet nyugat irányú polarizáció, a másik pedig a vidéki térségek szempontjából meghatározóbb centrum periféria típusú megosztottság (mely az ország központi térsége és az ország többi része, illetve a dinamikus 13

14 városok/térségek és a külső-belső periférián elhelyezkedő térségek, települések, különösen a kis falvak viszonylatában értelmezhető). A regionális különbségekkel összefüggésben az ország keleti része, valamint a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország aprófalvas térségei, illetve a déli és keleti határ menti térségek kerültek a legkedvezőtlenebb helyzetbe; ezek többsége vidéki térség. A fejlett régiókban jelenleg is a jó helyzetben lévő települések száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb ütemben, a fejletlen régiókban pedig ennek éppen az ellentéte zajlik, mindez a középmezőnyben található települések rovására. A szegénységbe süllyedt, vagy oda tartó települések száma 1995 és 2005 között majdnem 3,5-szeresére nőtt, a nagyon kedvező társadalmi összetételűeké csak megduplázódott. Ezt a polarizációs folyamatot sem az uniós, sem a hazai fejlesztési támogatásoknak nem sikerült megakadályoznia, annak ellenére, hogy a támogatások a kitűzött céloknak megfelelően a konvergencia régiókban összpontosultak. Ebből az következik, hogy a támogatások együtt sem képesek a piaci folyamatok térformáló erejének ellensúlyozására, ami piacgazdasági viszonyok között természetes, ám javítani azért lehet(ne) a jelenlegi helyzeten A vidéki területek gazdasági diverzifikációja mögötti tényezők A vidéki gazdasági szerkezetváltás egyik fő akadálya az, hogy a gazdaság valódi igényei, illetve az oktatás és a (szak)képzés szerkezete között ellentmondás van. A vidéki térségekben, döntően az elvándorlás miatt kevés a prosperáló gazdasági ágazatokhoz szükséges végzettséggel és szaktudással rendelkező munkaerő, valamint az átlaghoz képest lényegesen kevesebb az egyetemi és főiskolai végzettséggel, vagy akár a középiskolai érettségivel rendelkező munkavállaló. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek versenyhátránya nem a helyben foglalkoztatás, hanem az ingázási lehetőségek terén a legmarkánsabb. Az ingázás, a mobilitás lehetőségeinek javítása az integrált fejlesztés egyik legfontosabb eleme. A vidéki térségek nem azonosak az elmaradott térségekkel, bár az átfedés elég jelentősnek mondható. A gazdasági szerkezetátalakulása lassan ugyan, de halad a vidéki térségekben. A hagyományos termelési ágazatok az ipar és a mezőgazdaság ugyan megtartották fontosságukat, de ez fokozatosan csökken. Fontos, hogy a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken továbbra is megmaradjon a mezőgazdasági termelés, a gazdasági szerkezetváltásra elsősorban a rossz adottságokkal rendelkező térségekben van szükség. A mezőgazdasági üzemek mellett kialakult alternatív tevékenységek (kiegészítő jövedelemforrások) hagyománnyal bírnak, ellensúlyozva a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásait, valamint hasznosítva a szezonális jelleggel rendelkezésre álló munkaerőt. A vidéki területeken ma is megtalálható értékes, élő kézműves hagyományok a régió munkalehetőségeinek, valamint egyedi arculatának megőrzésében egyaránt fontos szerepet játszanak. Szembetűnő jelenség ugyanakkor a nagyvárosi lakosság vidékre költözése és ingatlanvásárlása (falusi ház, tanya, földbirtok), amely a vidéki környezet felértékelődését mutatja. Ez áll a nagyvárosi agglomerációk kialakulása mögött, amelynek nyomán a nagyváros-környéki falvak elveszítik vidéki arculatukat, és ez figyelhető meg a könnyebben elérhető, vagy különösen szép fekvésű falvakban, ahol a lakójukat elvesztő házakat városi polgárok vásárolják meg. Utóbbi esetében sok a nyugat-európai tulajdonos. A vidékies térségeket gazdag természeti és táji adottságok, egészséges lakókörnyezet, valamint gazdag kulturális és épített örökség jellemzi, ezekre építve a felzárkózás egyik lehetséges módja a falusi turizmus fejlesztése lehet. A turizmus e típusának népszerűsége az utóbbi években jelentősen nőtt, így azok a települések, amelyek ki tudják használni ezt a tendenciát, gyors fejlődésnek indulhatnak. Az idegenforgalom ugyanis számottevő multiplikátor hatást fejt ki, növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp 14

15 elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát. A tanyás és aprófalvas térségek ugyan még mindig hátrányos helyzetben vannak az országos átlaghoz képest, elsősorban a rossz infrastrukturális helyzet következtében, azonban a felzárkózás első jeleiként az eltöltött vendégéjszakák száma folyamatos növekedést mutat a térségben. Az urbánus központtal rendelkező vidékies kistérségek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint a városoktól távol eső térségek, hiszen itt a szolgáltatások sokkal könnyebben elérhetőek, az ingázás is egyszerűbben megoldható a vidéki lakosság számára. A városok sok esetben könnyebben juthatnak elsősorban uniós támogatásokhoz, amelynek segítségével a város fejlődése előmozdíthatja a falvak felzárkózását is. Az is látható azonban, hogy elsősorban az országos elhelyezkedés, nem pedig a település mérete döntő abból a szempontból, hogy melyik település pozíciója javul és melyiké romlik. Ezt bizonyítja a nagyon elaprózott településszerkezetű Nyugat-dunántúli régió, ahol a régió 334 aprófalujának közel 55%-a kedvező helyzetben van. A vidékies térségek fejlődését, felzárkóztatását segíti elő a közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amely uniós forrásból mintegy 1300 milliárd Ft támogatást biztosít, jórészt az agrárium versenyképességét javító, a vidéki gazdaság diverzifikációját, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. 1.5 A transznacionális és határmenti integráció fejlődése Területek, amelyeket a transznacionális és/vagy határmenti társadalmi-gazdasági interakciók jelentős növekedése jellemez Az Európai Uniós csatlakozással párhuzamosan és az államhatárok elválasztó szerepének csökkenésével a természetes vonzáskörzetek újjáéledése és a tradicionális társadalmigazdasági kapcsolatok revitalizálódása indult meg a régióban. Magyarország határ menti térségei jellemzően társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott perifériatérségnek minősülnek. Mindazonáltal a speciális földrajzi helyzet, a határközelség egyúttal lehetőséget, erőforrást is jelent és esélyt ad az érintett települések gyorsabb ütemű kilábalásához az elmaradott, periférikus pozícióból. A határon átnyúló kapcsolatok egyrészt transznacionális léptékűek (pl. Budapest részvétele a közép-európai térség fővárosainak versenyében, részvétel a transznacionális programokban), másrészt határ mentiek. A határmenti kapcsolatok jellemzésénél fontos tekintetbe venni azt, hogy az államhatárok viszonylag új keletűek, illetve azt, hogy a határok túloldalán jelentős számú magyar él. A határon átnyúló kapcsolatok erősödése leginkább az osztrák-szlovákmagyar és a román-magyar határon figyelhető meg. Ezeken a szakaszokon erősödnek leginkább a határon átnyúló interakciók, városhálózati, vonzáskörzeti kapcsolatok. Az uniós csatlakozás jelentősen hozzájárult a határmenti térségek integrációjához. Egyrészt javult a területek megközelíthetősége (három országgal belső schengeni határ, Romániával egyszerűsített határátlépés). Másrészt könnyebbé vált a városi szolgáltatások igénybevételének lehetősége (pl. lakhely, munkahely, oktatás, egészségügyi szolgáltatás, ígéretes kezdeményezések a tömegközlekedésben). 15

16 A térségben a következő fő határon átnyúló vonzáskörzetek azonosíthatók be: - Budapest-Bécs-Pozsony nagyvárosi térség Pozsony magyar határon átnyúló szuburbanizációjával. Itt említendő még Komárom-Révkomárom, illetve Esztergom- Párkány várospárja. - Szlovák-magyar határ mentén Miskolc-Kassa térség Kassa határon átnyúló agglomerációjával. A magyarországi aprófalvas térség hagyományosan Kassa vonzáskörzete volt. - Ukrán-magyar határ mentén Záhony-Nyíregyháza körzete. Az ukrán-magyar határ ma is az ország talán legnehezebben átjárható, EU külső határa, az együttműködés nagyon lassan halad előre. - A román-magyar kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a magyar határ közelében Románia fejlett területei találhatók. Debrecen-Nagyvárad intézményes kapcsolata a magyar-román határon Nagyvárad határon átnyúló szuburbanizációjával. - Szeged-Temesvár és Békéscsaba-Arad erőteljesebb román dinamikával. - Szerb-magyar határ mentén Szeged-Szabadka várospár meggyengült kapcsolata, erőteljesebb szegedi befolyással. - A horvát-magyar és a szlovén-magyar határ esetében a vonzáskörzetek kérdésköre kevésbé releváns (Pécs-Eszék kapcsolatát említhetjük meg). - Nyugat-Magyarország és Burgerland (Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Szombathely-Graz). 6. ábra: Magyarországon területi integrálódásának fő dimenziói Jelmagyarázat: Növekedési tengely Főváros, országos központ Fejlesztési pólus Alközpont Határon átnyúló vonzáskörzet és városkapcsolat 16

17 2 Új és növekvő kihívások területi hatásai és ezek hajtóerői 2.1 Példák a klímaváltozás jelentős hatásaira (aszály, erdőtüzek, árvizek) régiónként/terület-típusonként Magyarország a klímaváltozás szempontjából fokozottan sérülékenynek minősül, hiszen az IPCC jelentése alapján a globális mértékben potenciálisan bekövetkező 2 C évi átlaghőmérséklet-emelkedés Magyarország területén 3-4 C emelkedést okozhat. A prognózisok szerint egyre szélsőségesebben forró és száraz nyarak, enyhe, de az eddigieknél csapadékosabb telek várhatók, amelyeket alkalmanként erős viharok, felhőszakadások tarkíthatnak. Összességében a Kárpát-medence időjárása várhatóan a mediterrán éghajlathoz válik hasonlóvá. Aszály A klímaváltozás következményei közül elsősorban a mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra gyakorolt hatása révén jelentőségét tekintve kiemelkedik az aszály. Magyarország szinte egészén (90 %-án) a jelenlegi éghajlati paraméterek mellett is adottak a feltételek aszály kialakulására. Az aszályos időszakok hosszának és a vízhiány mértékének fokozódása szinte az egész Alföldön súlyos fenyegetést jelent, kiemelkedő ebből a szempontból az Észak-alföldi régió középső és keleti térségeinek, valamint a Dél-alföldi régió román határ menti területeinek sérülékenysége. A Dunántúlon várhatóan csak kisebb kiterjedésű területeken (Dráva-mente, Kisalföld déli része) idéz elő a klímaváltozás súlyos gazdasági-társadalmi-környezeti következményekkel járó aszályokat a jövőben. Erdőtűz A várhatóan szárazabbá és forróbbá váló nyári időszakok a jövőben egyre ideálisabb körülményeket teremthetnek Magyarországon is az erdőtüzek kialakuláshoz, amely el is kezdődött, hiszen az elmúlt években nagyságrendekkel nőtt az égett erdőterületek kiterjedése Magyarország nagy részén, elsősorban az Észak-magyarországi régió északi területein, valamint a Dél-alföldi régió délnyugati részén. A nagy pusztítást eredményező erdőtüzek gyakoribbá válására valószínűsíthetően a jelenleg is nagy kiterjedésű tüzek által sújtott fent nevezett térségekben, valamint néhány egyéb összefüggő (Dél-dunántúli régió északi részén húzódó nyugat-keleti irányú sáv, Észak-alföldi régió országhatár menti térségeinek egy része), illetve foltszerű, kisebb kiterjedésű (szlovén-horvát-magyar hármas határ tágabb, Magyarországra eső környéke, Vas megye nyugati részei) térségben lehet számítani Magyarországon. Árvizek Magyarország területének bő harmada ( km 2, amelyen a lakosság ötöde, kb. 2 millió ember él) a Duna, a Tisza és mellékfolyóik árterén helyezkedik el, aminek következtében a folyók vízjárásának szélsőségesebbé válása, így az árvizek gyakoriságának várható növekedése Magyarország társadalmi-gazdasági életére súlyos fenyegetést jelent. A közötti időszak magyarországi árvizeinek elemzése alátámasztja az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzéseket és aggodalmakat. Egyrészt az előző időszakhoz képest gyakrabban fordultak elő rekordmagasságot elérő áradások a nagy vízfolyásokon, mind a Tiszán (2001, 2006), mind a Dunán (2002, 2006) egy évtizeden belül kétszer is megdőltek a hosszú évtizedek óta fennálló tetőzési vízszint értékek. Különösen nagy árvízi fenyegetést jelent az alföldi területek számára az e folyókon levonuló árhullámok időbeli egybeesése. Ilyen árvízi helyzet alakult ki 2006-ban, amikor a legkritikusabb időszakban több mint 3000 km-t tett ki az érintett fővédvonalak hossza. Az éghajlatváltozással kapcsolatos 17

18 előrejelzéseket igazolja másrészt az is, hogy megnőtt azon árvizek részaránya, amelyeket váratlan, rendkívüli mértékű csapadék okozott. A kis területre koncentrálódó szélsőséges csapadéktevékenységek gyakoribbá válásának következtében egyre sűrűbben fordulnak elő szélsőséges árvízi helyzetek kis vízfolyásokon is. 2004, 2005 és 2006 folyamán minden évben előfordult ilyen áradás Magyarország északi, középhegységi régiójában. Harmadrészt olyan időszakban (pl. augusztus folyamán) is előfordultak árvízi helyzetek, amikor a 100 éves gyakoriságú legkisebb vizek előfordulása jellemző. Az elmúlt 5 év védekezési adatainak összesítése alapján az árvízi fenyegetettség a Tisza vízgyűjtőjén, az Észak-Dunántúl Duna menti térségeiben és az ország északi, középhegységi régiójában a legmagasabb. 2.2 Példák a globalizációs folyamat és a kapcsolódó nemzetközi munkamegosztás jelentős területi hatásaira (FDI, külföldi működőtőke koncentráció, egyes területek gazdasági-technológiai specializációja, jelentős klaszterek, tevékenységek területi újjárendeződése, helyváltoztatása) A magyar gazdaság 1990 óta végbement szerkezeti átalakulásában meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlen tőkebefektetések. Az egy főre eső magyarországi működőtőke-állomány Csehország és Szlovákia után hazánkban a harmadik legmagasabb a kelet-közép-európai térségben. A külföldi működő tőke folyamatos beáramlása hozzájárult a termelékenység növekedéséhez, a technológiai modernizációhoz, az exportkapacitások létrehozásához és új munkahelyek teremtéséhez. A társas vállalkozások jegyzett tőkéjében a külföldi részesedés területi koncentrációja fokozódott az elmúlt években. Kiemelkedő a jelenléte a Közép-magyarországi régióban (ezen belül is jelentős mértékű a fővárosban), valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúlon. A Dél- Dunántúlon, az Alföldön és Északkelet-Magyarországon nagy, összefüggő térségek vannak, ahol a külföldi tőke részesedése a 10%-ot sem érte el ban a tőkebeáramlás egyenlege jelentősen elmaradt a korábbi évek átlagától, az újrabefektetett jövedelem, valamint az egyéb tőke értéke is nagyságrendileg csökkent első félévében is jelentős külföldi működő tőke kivonására került sor, ami a 1995 óta a legkedvezőtlenebb adat. A napjainkban zajló tőkekivonás, és beáramló tőke értékének visszaesése elsősorban azokat a befektetési célterületeket érintik, ahol a korábbiakban jelentős tőkemozgás volt megfigyelhető: a főváros és tágabb régiója, valamint a Közép- és Nyugatdunántúli régiók. Kisebb mértékben természetesen más területek is érintettek, elsősorban a pólusvárosok (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), és néhány jelentősebb nagyváros (ez utóbbiak közül kiemelhető Nyíregyháza, vagy Kecskemét, ahol a korábbi befektetési tervek megvalósításának lelassulása, ill. veszélybe kerülésének lehetünk szemtanúi). Magyarország legjelentősebb külgazdasági partnere hagyományosan Németország. A német vállalatok ezer szállal kötődnek a magyar gazdasághoz, mind a tőkebefektetések közel 15 milliárd euró tőkebefektetési állománnyal, mind pedig a kereskedelem tekintetében. Az utóbbi évtizedben a kereskedelmi kapcsolatok tekintetében Kína, és Középés Kelet-Európa országainak növekvő szerepe figyelhető meg. A magyarországi társas vállalkozások összes értékesítésének 28%-a realizálódott az ország határain túl 2007-ben. Az exportorientáltságot rendkívül magas területi differenciáltság jellemezte. Átlagnál magasabb exportarány a Közép- és Nyugat-dunántúli régiót jellemzi. Szigetszerűen az ország más régióiban is vannak magas exportaránnyal rendelkező térségek, ahol főleg egy-egy multinacionális nagyvállalat teljesítménye határozza meg az egész kistérség értékesítésének volumenét és irányát. Kimondottan alacsony exportaránnyal rendelkező kistérségek tömbszerűen helyezkednek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Alföld keleti részén, a román határmentén, a Balaton környékén, valamint Baranya megyében. 18

19 A határ menti térségek közül a legmagasabb arányban az Észak-magyarországi régióban nőtt az exportértékesítés aránya, míg jelentős csökkenés jellemezte a Dél-Dunántúlt. A specializáció területi megjelenési formái, a klaszterek hazánkban az ezredforduló környékén jelentek meg. Elsősorban az autóipar, a fa- és bútoripar, az elektronika, az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar és az idegenforgalom területén, és főként a Dunántúlon, a keleti országrészben ekkor még nem voltak ilyen kezdeményezések. Napjainkban több mint 100 klasztert találhatunk Magyarországon a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységek köré szerveződve. 16 akkreditált innovációs klaszter van hazánkban, melyek leginkább a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régióhoz köthetőek, és az egészségiparban (biotechnológia és gyógyszeripar) és az informatika területén működnek. 2.3 Példák a különleges intézkedéseket igénylő, jelentős külföldi bevándorlással és/vagy társadalmi polarizációval érintett területekre Külföldi bevándorlás által érintett területek Magyarországon az ezredforduló óta a bevándorlók száma folyamatosan nő, ezzel együtt január 1-én mintegy 185 ezer külföldi állampolgár tartózkodott hivatalosan az országban, ami az ország népességének alig 1,8%-a, nemzetközi összehasonlításban elenyésző. A nemzetközi vándorlás célterületei hazánkban elsősorban a főváros és környéke, a Balaton környéke, valamint az országhatárok mentén figyelhető meg jelentősebb nemzetközi vándorforgalom. A rendszerváltás után hazánkba érkező külföldiek elsősorban a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosai közül kerültek ki. A 2008-as adatok szerint a legtöbb külföldi bevándorló jelenleg is a szomszédos államokból érkezik. Romániából (66 ezer), Ukrajnából és Szerbiából (17-17 ezer fő) származik. Utóbbiak Közép-Magyarország mellett az államukkal szomszédos magyar megyékben élnek, a román állampolgárok 2/3-a Közép-Magyarországon, a fővárosban és annak környékén él. A második népes bevándorló-csoportot az ázsiai országokból, elsősorban Kínából és Vietnámból érkezők teszik ki. A 11 ezer fős kínai közösség többsége (83%) a fővárosban él. A német állampolgárok a Balaton környéki megyékben és Budapesten élnek zömmel. 7. ábra: Nemzetközi vándorlás egyenlege

20 Társadalmi polarizációval érintett területek A társadalmi polarizáció kimutatására az utóbbi években született metódusok legtöbbje egy adott cselekvési programhoz kapcsolódóan került kialakításra, melyekről a 3.5. fejezet szól bővebben. Ezek közül két példát emelünk ki, melyek eltérő területi léptékben, térségi szinten vizsgálták (és kezelik) a társadalmi polarizáció kérdését. 1.) A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben az ország teljes népességének 10%-a, cigány népességének mintegy harmada él. A 33 kistérség többsége központ nélküli, aprófalvas (a népesség 66%-a 5 ezer fősnél kisebb településen él), a keleti illetve déli országhatár menti térség. Már száz évvel ezelőtt is hátrányos helyzetűnek bizonyultak, azóta pedig az új országhatár elvágta őket természetes központjuktól, majd a mezőgazdaság leépülése még inkább megingatta gazdaságukat. A hátrányos helyzet következtében a mobilabb társadalmi csoportok elköltöznek, nő egyrészt az öregek, másrészt úgy a természetes szaporodás, mint az alacsonyabb megélhetési költségek által ösztönzött bevándorlás miatt a romák aránya. 2.) Városi szegregátumok. A as Regionális Operatív Programok keretében pályázható funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs projektek egyik előfeltételeként került bevezetésre az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként az Anti-szegregációs terv készítésének kötelezettsége, a fő feletti városok számára. Ennek módszertani meghatározása szerint szegregátumnak minősül az az 50 főnél nagyobb összefüggő területegység (városrész) ahol az alacsony státuszú lakosok (aktív korú, 8 általános iskolai osztálynál nem magasabb iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakos) aránya minimum 50% (40-50% között erősen leromlott városi területnek számítanak.). Az elmúlt két évben 157 településen mérték fel a helyzetet, és készítettek antiszegregációs tervet. 2.4 A gazdasági/pénzügyi válság strukturális hatásainak valószínűleg különösen kitett területek/régiók (metropolisz térségek, jelentős feldolgozóiparú területek, vidéki területek, turisztikai területek) A 2008-ban manifesztálódott pénzügyi válság és annak folyományaként kialakuló gazdasági válság alakulása, így annak területi hatásai is jelentős bizonytalansággal határozhatók meg, azonban már most látható, hogy milyen hatásmechanizmusokon keresztül várható, hogy a globális válság begyűrűzik a régiók és városok fejlődési trendjeibe. A pénzügyi szektor változásainak területi hatását az elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják annak ellenére, hogy amellett, hogy azokban a városokban, ahol a pénzügyi szektor jelentős munkáltató (Magyarországon leginkább Budapest), közvetlen hatással bír, számos közvetett hatása is van a térszerkezetre. A magyar gazdasági növekedés egyik húzóereje a belső fogyasztás volt, melynek forrása jelentős mértékben hitel, mind az állami szektorban, mind pedig a háztartásokban. A magyarországi hitelállomány jelentős része devizában denominált, így a pénzügyi válság ideje alatt kialakuló jelentős árfolyam-ingadozások visszavetették a belföldi keresletet és a hitelfelvételi hajlandóság csökkent. Ennek közvetett területi hatásai azokban a városi térségekben jelentkezhetnek, melyekre jellemző volt az ingatlanfejlesztés. A nagyobb városok körül, így elsősorban Budapest (Győr, Szeged, Pécs) peremén a szuburbanizáció erőteljes folyamatát fékezheti az ingatlanpiaci hitelfeltételek szigorodása és az árfolyamkockázatok felismerése a lakosság körében. A pénzügyi válság tovagyűrűzése a reálgazdaságba a belső kereslet csökkenése mellett az exportorientált városokban és régiókban, mindenekelőtt a nyugat-magyarországi ipari 20

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben