Balogh József KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Balogh József KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY"

Átírás

1 Balogh József KÉZIKÖNYV MAGYAR IRODALOM 5. OSZTÁLY Celldömölk, 2005

2 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 3 ELÔSZÓ A kézikönyv a következô céllal és tartalommal készült: segítséget kíván nyújtani azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Magyar irodalom (Balogh József) tankönyveibôl fognak tanítani, illetve már a korábbi tanévekben is kedvelték, dolgoztak belôle. Örömmel közlöm a kollégákkal, hogy a kerettantervnek megfelelô átdolgozás az 5. osztály vonatkozásában elkészült, és 2001 szeptemberében már az iskolában ezt vehetik kézbe a tanulók és a tanárok egyaránt. Ez a kézikönyv kicsit részletesebben akar szólni a szintén e kiadó által gondozott tanítási segédanyagokról, amelyek szervesen tartoznak az egyes osztályok tankönyveihez. A kézikönyv valódi tájékozódást nyújt a napról napra megoldandó pedagógusi munkához. Nem biztos recepteket közöl, de különösen a kezdô, kellô tapasztalattal-gyakorlattal még nem rendelkezô tanároknak megszívlelendô tanácsokat szeretne adni. Az eredményesség igénye minden pedagógusban él. Ennek számos feltétele, többféle útja-módja van. A kézikönyv tehát azzal a szándékkal készült, hogy a tájékoztatás és tájékozódás eszközeként járuljon hozzá a célravezetô utak, a kedvezô hatások, az eredményes megoldások megtalálásához. Ennek reményében kívánok lapozgatásához, tanulmányozásához idôt, kedvet, türelmet, pedagógusi kíváncsiságot. A szerzô

3 4 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához AZ ÚJ KÉZIKÖNYV MEGÍRÁSÁNAK OKAI Bevezetô megjegyzések A kerettantervek módszertani és pedagógiai szemléletváltást, változást sürgetnek tanintézménytôl, pedagógustól, tankönyvszerzôtôl egyaránt. Mi ennek a lényege? A gyerek folytasson párbeszédet egy-egy irodalmi mûvel, s ezt a beszélgetést a szaktanár szervezze meg! Módszertani szempontból a tanulás és ne csak a tanítás legyen az oktatás középpontjában! A gyerek ne csupán befogadó szerepét játssza, hanem tanárával közös szellemi tevékenységet folytasson, együttmûködve, fokozottan építve a már meglévô ismeretekre. Az irodalom valóban a kommunikációnak mint sajátos és speciális kapcsolattartó tevékenységnek a forrásává váljon. Az irodalomtanítás mint a mûvészeti nevelés legfontosabb verbális eszköze gyakorlatiasabb és életszerûbb legyen! Eszközszintûen valósuljon meg a beszélni olvasni írni hármasa! A szemléleti váltás sajátossága, hogy a lélek csöndjében megszólal a személyiség is. (Jobbágyné András Katalin) Az oktatási tevékenység a gyermeki személyiség fejlôdését szolgálja a természetes gyermeki érzések tükrében (érzelem, szolidaritás, empátia, életöröm, képzelet, humor, döntés- és ítélôképesség). Tartalmi szempontból a változás okai, hogy más kornak más a gyermeke, más a (csökkentett) tananyaga, s ez a tananyag valóságosan jusson el a 20. századhoz tôl megszûnik a tankönyvek antológia jellege, a tankönyvek tartalmazzák majd a kérdéseket, feladatokat, az elemzéseket egy-egy ún. minta alapján, a mûvekhez kapcsolódó irodalomelméleti tudnivalókat stb. A feldolgozandó (és választható) anyagot természetesen a kerettanterv elvárásaihoz igazítottam, ebbe szervesen beépítettem a házi és ajánlott mûvek ismertetését-elemzését is. A tananyag feldolgozása folyamatos füzethasználatot is igényel, azaz továbbra is fontos az írás, az íráskép minôségének javítása. A KERETTANTERV TARTALMA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés, amennyiben megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetô célja és feladata tehát a jövendô tanulmányokhoz szükséges és a felnôtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.adiákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésében, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti fel az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, ebben átélhetik a szolidaritás, az együttmûködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás feladata tehát a bátorító, önbizalomnövelô, ezzel is az önismeretet elôsegítô nevelés, a játékosság, az alkotóképesség fejlesztô támogatása, az életkorra jellemzô érdeklôdés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az irodalom, az önmûvelés különféle tevékenységei felé. A problémamegoldó gondolkodás, a fogalmi gondolkodás, a térben és idôben való tájékozódás, az ellentétek, párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárása

4 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 5 (érvek megfogalmazása, a kritikus gondolkodás képességei) bôséggel kapnak lehetôséget e tantárgyak keretében a fejlôdésre. Ezen alkalmak megteremtése és fejlesztô irányú kiaknázása a tantárgy alapfeladatai közé tartoznak. Az 5 8. évfolyam magyar nyelv és irodalomtanítás egységes kerettantervi anyaga a belépô tevékenységformákban és a témakörökben egymásra épül. Az 5 6., majd a 7 8. évfolyam anyaga azonban több vonatkozásban eltér egymástól. Az 5 6. évfolyam integrált anyanyelvi-irodalmi képzése továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegmûfajok megértését, az írást; az írásbeli mûfajok köznyelvi normáinak alkalmazása mellett egyenrangúnak feltüntetve a gyermekek tevékeny közremûködését célzó kreativitás sokirányú fejlesztését. Az 5 6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elôsegítô nyelvi rendszerbe oly módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítô, nagyobb lélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi mûveltségét. A 7 8. évfolyamon óraszámban és tematikában egyaránt elkülönül a nyelvi-irodalmi képzés. A mûvelôdés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mindkét tárgy feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, grammatikai, jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok, összefüggések, ismeretek módot adnak erre. A felkészítésnek elô kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi mûveltséghez tartózó ismeretek elsajátítását a saját régió, lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzôk felfedezését a mindennapokban, a tárgyi és emberi környezetben. Általános fejlesztési követelmények A társas-társadalmi együttmûködésben élô, ható és alakuló nyelvi képességekre és a kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye Ennek része a kommunikáció lényegének és tényezôinek megértése, az író és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. De a fejlesztés része az életkornak megfelelô tájékozottság a médiák szerepérôl az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs mûfajok kifejezésmódjának ismerete is. A kulturált nyelvi magatartás feltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, valamint az együttmûködés képességét a kortárs és felnôtt beszédpartnerekkel, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, érzelmi tartalmára. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakítsák a különféle beszédmûfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képességét, az életkorban elvárható kritikus magatartást a manipulációs szándékokkal szemben. Fokozatosan bôvülô követelmény a szóhasználat, az intonáció, a testbeszéd összehangolása. Az iskolai képzés szintjeinek megfelelôen a szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és az önképzés feltétele. A kellô mélységû szövegértés az életkornak megfelelô tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasásnak, az értelmes felolvasásnak, a memoriterek pontos, kifejezô elôadásának alapja. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésû, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban elôforduló élôszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és a passzív szókincs folyamatos gazdagodása, a tájékozottság a különféle nyelvváltozatok és stílusrétegek normarendszerében. Kiemelkedôen fontos feladat a szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése, a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos stílus kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés változatos feladathelyzeteiben az egyéni stílus bátorítása. Az elsajátítandó mûfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelô fo-

5 6 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához galmazásig, a szóbeli felelettôl a kiselôadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élôszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelô íráskészséget, rendezett, olvasható írásmódot. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentôs szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében, vázlat-, jegyzet- és bibliográfiakészítés. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, lexikonok, szak- és ismeretterjesztô irodalom használatában, ismeretek az anyaggyûjtés és rendezés módszerérôl, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeirôl. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie az elektronikus információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. A magyar nyelv életéhez, a nyelvi rendszerhez tartozó ismeretek elsajátíttatása és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedô feladata az anyanyelvi nevelésnek Ennek fontos része a magyar nyelv rendszerére vonatkozó leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, ami egyúttal az értelmi fejlôdés, a fogalmi gondolkodás általános kialakulásának folyamata is. Következésképpen ebben a képzési szakaszban meghatározó az ismeretek önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak is az alapját. Az irodalmi mûvek feldolgozásában és megértésében jelentôs szerepe van annak, hogy a mû jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi mûvek jobb megértését szolgálják, hanem segíthetnek az idegen nyelvek tanulásában is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak szükségszerûen együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének felismerésével, a magyar nyelv értékeinek megôrzésére vállalt felelôsséggel. Az irodalmi nevelés legfôbb követelménye az olvasóvá nevelés Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a felismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az olvasott mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a éves diákokat az együttérzésre, érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra; lehetôséget adjanak a véleményalkotásra és véleménynyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerôsítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi mûveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai mûveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai, irodalmi jellemzôik tudatosítása; az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma, motívum felismerése különféle mûfajokban, népköltészeti és mûköltészeti alkotásokban, más mûvészeti ágakban. Az irodalmi mûvek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlôdésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, a színdarabok elôadása. Az irodalmi mûveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerû irodalom szerepérôl, értékérôl, sajátos eszközeirôl is. Az irodalomértés alapvetô feltétele a szövegelemzô eljárásokban való tájékozottságon

6 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 7 kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegbôl, illetve a mû és az olvasók érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. A megértést támogató, az élményt elmélyítô szövegelemzô mûveletek egyaránt kiterjednek a mûfaji jellemzôknek, a közlésmód sajátosságainak és szerepüknek a megfigyelésére, értelmezésére (szerkezet, képiség, ritmika; nyelvi-stilisztikai jegyek). Az irodalmi nevelés fontos része az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése, a tárgyalt mûvekrôl önálló vélemény kialakítása és a mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása úgy, hogy az személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja. Évi óraszám: 148 Belépô tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése és néhány szempont szerinti értékelése. Helyzetgyakorlatok a helyes hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás fejlesztésére. A szó, a hangzás, a testbeszéd összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelôen; a hangzás és a testbeszéd jeleinek értelmezése a beszédtársak beszédében, képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés Gyakorlatok az életkornak megfelelô jó tempójú, értelmes hangos és néma olvasással, különbözô témájú mûvek felkészülés utáni felolvasásával. Memoriterek értelmes elôadása. Feladatmegoldások a nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának felismerésére, a szó szerinti és az átvitt jelentés viszonyának megkülönböztetésére szépirodalmi és más olvasmányokban. Szövegszintû, a háttértudást feltáró és szószintû szövegelemzô eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztô szövegekben. Feladatmegoldások a szöveg tagolásának, a lényeg kiemelésének, a szöveg tömörítésének gyakorlására. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, jóslással, szövegátalakítással, kiegészítéssel, szûkítéssel. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi mûvekben. 5. ÉVFOLYAM Szövegalkotás Másolás, emlékezet, illetve tollbamondás utáni írásgyakorlatok megfelelô szintû teljesítése. Irodalmi és ismeretterjesztô olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülô szógyûjtés (szavak, szószerkezetek, szólások); kreatív, játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetôségeinek felhasználásával. Leírás, beszámoló készítése adott szempontok alapján, adott terjedelemben. Történetmondás mindennapi személyes élményrôl, olvasmányról szóban és rövidebb fogalmazásban (például különbözô elbeszélô szerepében; mesei és valóságos helyzetekrôl, önállóan vagy különbözô témák, motívumok alapján). Tanulási képesség Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztô irodalomban, feladatok megoldása az olvasott mûvekhez kapcsolódóan. Vázlatkészítés tanári segítséggel, vázlat felhasználása különbözô mûfajú szövegek megértéséhez és alkotásához. Feladatmegoldások a képi közlés (vizuális információk) szerepének megvilágítására, a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek, jelrendszerek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Könyvtárhasználati gyakorlatok: könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezetô, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés gyakorlása könyvtári munkával, könyvek keresése bármely tantárgyi témához. Segédkönyvek használata: ismeretlen kifejezések keresése (Magyar értelmezô kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára), személyekhez kap-

7 8 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához csolódó adatok keresése; források azonosítása (szerzô, cím, a kiadás helye, éve, a kiadó neve). A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult nyelvtani, hangtani, alaktani, helyesírási ismeretek magasabb szintre emelése, bôvítése, alkalmazása a különféle írásbeli feladatokban. Alapismeretek a hangképzés folyamatáról, a magán- és mássalhangzók alkalmazkodásának törvényeirôl. Szógyûjtés a rokon és ellentétes értelmû szavak körébôl, a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról, valamint a többjelentésû szavak, találós kérdések, szólások, közmondások szerepérôl szerzett ismeretek felhasználásával. A szójelentés értelmezése különféle célú és mûfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben, gyermeklexikonban, enciklopédiákban. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeinek (társalgási, szakmai) megkülönböztetésére, a köznyelvitôl eltérô jelentésû szavak értelmezése a tanult kontextusokban. Az önkontroll további finomítása: fogalmazásaik önálló helyesírási, nyelvhelyességi javítása; a helyesírási szótár önálló használata. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemzô gyakorlatok a mûvekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklôdésére számot tartható alapvetô irodalmi témák részletesebb megbeszélésére. Különféle mûfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése különféle szövegelemzô eljárásokkal, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmikai gyakorlatok végzése. Drámajáték: szövegmondási gyakorlatok mozgással összekötve. Szereplôk kapcsolatának (egymásra hatásának, együttmûködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, betanult szerepek eljátszása. Az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma; motívum felismerése epikai, lírai mûfajokban. Népköltészeti és mûköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepe adott mûvekben, például szerkezet, képiség, ritmika, ismétlés, ellentét, túlzás. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsôsorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrôl: szeretet, együttérzés, félelem, segítôkészség, hála, bizalom stb. TÉMAKÖRÖK Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Népdalok, mesék A beszélt nyelv Az írott nyelv Petôfi Sándor: János vitéz A szavak jelentése és szerkezete TARTALMAK Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. A testbeszéd fô témái és szerepük a kommunikációban. Négy-öt népdal, állatmesék, tanító mesék, varázsmesék, furfangos mesék a klasszikus, valamint a mai magyar és az európai gyermekirodalomból. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és mássalhangzótörvények, a szótag és az elválasztás. A nyelv zeneisége, ritmus, rím. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet) alkalmazása a mindennapi beszédhelyzetekben és a történetmondásban. Szövegszerkesztés különféle közlésformákban: elbeszélés, leírás, jellemzés, ismertetés, tömörítés. A szóelemzô írásmód, a mássalhangzótörvények helyesírási kérdései (hasonulás, összeolvadás, rövidülés); az igealakok helyesírása. Olvasás, beszélgetés, szövegértelmezés, a szöveg nyelvi kifejezôeszközeinek vizsgálata. Alapvetô ismeretek a szóképzés és a jelentés kapcsolatáról. Rokon és ellentétes értelmû, többjelentésû szavak. A szó, szóelem: szótô, toldalék.

8 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 9 TÉMAKÖRÖK Család, szülô, szülôföld, táj, természet Barátság, ellentét, felelôsség, közösség Könyv-, és könyvtárhasználat Memoriterek Fogalmak: TARTALMAK Mitológiai és bibliai történetek. Petôfi Sándor Az Alföld c. verse és még két verse; Arany János: Családi kör c. verse; valamint más, a témához kapcsolódó irodalmi mûvek és nem irodalmi szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékhelyei, irodalmi és nyelvhasználati vonatkozásai. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiú; valamint más kapcsolódó irodalmi és nem irodalmi szöveg a magyar- és a világirodalomból. A könyvtár raktári rendje, a dokumentumtípusok: könyv, idôszaki kiadvány, sajtótermék, évkönyv, segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia. Tizenöt-húsz versszak a János vitéz c. mûbôl; 5 vers, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: beszédhelyzet, a beszédhelyzet tényezôi; szójelentés, szóhangulat, rokon és ellentétes jelentés, rokon értelmû és többjelentésû szó; magán- és mássalhangzótörvénye: hangrend, illeszkedés, hasonulás, hanglejtés, dallam, tempó, szünet, hangzás, testbeszéd. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom. Cím, népdal, mese, elbeszélô költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; az epikai mûvek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetôpont, megoldás, epizód; leírás, jellemzés, ismertetés, a szó szerinti és a metaforikus jelentés; szerkezet, képiség, ritmika, ismétlés, ellentét, túlzás, fokozás, párhuzam, hasonlat, megszemélyesítés. Szerzôk és mûvek Négy-öt népdal, állatmesék, tanító mesék, varázs- és furfangos mesék, Petôfi Sándor: János vitéz, Az Alföld; mitológiai és biblia történetek; Arany János: családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A köszönés, megszólítás, kérdés, kapcsolatfelvétel illemszabályainak ismerete és alkalmazása. A hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet megfelelô használata a gyakorlatban. A hangsúly, dallam, szünet megfelelô használata. Az életkornak megfelelô tempójú hangos és néma olvasás. Memoriterek ismerete, elôadása. Alapvetô szövegelemzô eljárások alkalmazása tanult szövegek szerkezetének tartalmának bemutatására. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni kellô tempójú írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Történetmondás mindennapi személyes élményrôl, olvasmányról szóban és rövidebb fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrôl, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése; az igealak szóelemeinek felismerése. Alapismeretek a hangok képzésérôl, tulajdonságairól. Rokon értelmû és ellentétes jelentésû, többjelentésû szavak, valamint a szólások, a közmondások felismerése. A szavak jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott gyakorlati, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. Adatok keresése könyvtárban különféle tantárgyakban kapott vagy választott témához. Szótárak, gyermeklexikon használata (Magyar értelmezô kéziszótár, Idegen szavak szótára, Helyesírásunk). Az olvasott mûvek alapján néhány alapvetô irodalmi téma felismerése. Az epikai és lírai mûnem, a nép- és mûköltészet jellemzô vonásainak ismerete (a cselekmény részei, a szereplôk, a szerkezet, a képiség, a zeneiség). Személyes és olvasmányélmény egyszerû megfogalmazása elsôsorban szóban. Részvétel drámajátékban.

9 10 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához AZ IRODALOM, MINT TANTÁRGY Az irodalom mûvészeti (jellegû) tantárgy. Olyan letükrözéseket, értékeket közvetít, amelyek elsôsorban a lélekhez állnak közel, bár tudományosságukat sem vitathatja senki. A jó mûvészet megtisztít, katartikus állapotot idéz(het) elô. Ekként mûködik a zenei oktatásnevelés, így kell hatnia a rajzóráknak, fôként ha képzômûvészeti alkotásokat próbál lélek-közelbe hozni. S hogy mi igazán a mûvészet szerepe (egyre sivárabbnak tûnô) életünkben? Simon András nyolc sorával válaszolok: A küzdelem, ha véget érne, agyunkban béke lenne végre, mert az ész iszonyú esztelenség, csak ennénk, innánk és nevetnénk. A szerelem, ha véget érne, szívünkben béke lenne végre, mert a szerelem szertelenség, csak ennénk, innánk és nevetnénk. (Az idézett sorok pontosan határozzák meg a lényeget: ha csakis ésszel, illetve érzelemmel bírnánk, akkor a végeredménye az evés-ivás-nevetés lenne a sorsunk, azaz szinte állati módon élnénk.) A mûvészetek természetesen az irodalom is ettôl óvnak bennünket. Mint tudomány, magában rejti a rációt, mint letükrözés pedig az emóciót. A tantárgyat soha nem helyezhetjük csupán értelmi-tudományos alapokra, de ezek nélkül mit sem érne az érzelmi megközelítés. Meg kell tanítani az irodalomelméletet, de ezt mûközpontúságnak kell áthatnia! Vitatott, hogy mi van elôbb: az elmélet vagy a gyakorlat(-e)? Én azt gondolom, hogy elôbb szerettessük meg a szöveget, tegyük fel a Miért szép? kérdést, aztán ha megmártóztunk már a szépben, akkor jöhet a mûfaji meghatározás, (annak a pontos elsajátíttatása), a szerkezeti felépítés, (pl. epikai mûszerkezet), a stílusképek definiálása, összegyûjtése egy-egy adott alkotáson belül. Az irodalom nem is tûri el a szabályok karmait. Akinek a lelkét megérintette már pl. egy vers zenéjedallama-ritmikája-képvilága, az mindig ettôl a kályhától fog közelíteni. Márpedig meg kellett, hogy érintse óvodáskorban is, alsó tagozatban pedig feltétlenül. Ilyen felvértezettséggel valóban könynyebb (lenne) az 5. osztálytól tanító pedagógus dolga, hiszen az általa (vagy más módon) interpretált mû elindítja az(oka)t a folyamato(ka)t, amely az újra (és újra) olvasástól a megértésen át vezet a teljes befogadásig. Ekkor érezheti a tanuló is, hogy az irodalom birodalmának hatalmas és csodálatos birodalmának! egy parányi részét ismét megismerte, akár egy sikeres rejtvényfejtô megelégedettségét (izgalmát) élheti át. A pedagógus ezt a folyamatot segíti, irányítja, gondozza. Mikor teheti ezt? Természetesen csak akkor, ha maga az olvasás mint technika, készségszintû, ha tanulói edzettek már a beleélésre, ha a tantárgyi koncentráció és integráció nem formálisan mûködik. Ha minden és mindenki együtt van, akkor egyegy tanítási óra valóban ÜNNEP, a megismerés-megtisztulás ünnepe. Vonatkozhat ez különösen egy mindenki által elolvasott házi olvasmány vezérelt feldolgozására, de egy jól elôkészített dolgozat (fogalmazás) megírására is! Az irodalom (feltétlenül) ÉRDEKES tantárgy (kell, hogy legyen)! Nem csupán TANULUNK általa, de NE- VEL bennünket, sôt (!) SZÓRAKOZTAT is. Teszi ezt a maga (írók-költôk) sajátos formanyelvén, elhitet és megvigasztal, gondolatokat-érzelmeket közvetít, továbbgondolásra késztet. Az irodalom-birodalom kapuja mindig, mindenki elôtt nyitva áll, tehát soha NEM LEHET LEZÁRT egy-egy tanítási óra sem! Az irodalom összetett mûvészet. Néha szinte kéri a zenét, várja a képzômûvészetet, szereti a történelmet, elvárja a búvárkodó kutatást; TÁGÍTJA önmaga körét. Naponta nyújt felüdülést, számûzi az unalmat. CSAK ENNYIRE FONTOS TANTÁRGY! S mindezt csodálatos nyelvünkön közvetíti, azon a nyelven,

10 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 11 amelyen szeretettel kell függenünk. Az írott mûvészi szó örökös gyakorlása szebbé, kifejezôbbé teszi a mondott szót, segíti a biztosabb kiállást, választékosságot ad a beszédnek, érthetôbbé varázsolja a közléseket. ( CSAK ) ENNYIRE FONTOS (tantárgy) AZ IRODALOM! TANTÁRGYI FELADATOK A KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉBEN Olvasási készség: fejlesztési lehetôségei határtalanok és idôtlenek, addig kell fejlesztenünk ôket, ameddig élünk. Különösen ügyelni kell a KIFE- JEZÔ olvasásra. Ezekhez különbözô típusú szövegeket kínálnak a tankönyv: verses, retorikai jellegû stb. Az irodalomkönyvben jelentôs menynyiségû a verses szemelvényanyag, ezért külön ügyeljünk a VERSOLVASÁS helyességére! (A verssorok vége gyakran nem esik egybe a gondolat lezárásával. Ügyeltessünk hát az ún. áthajlásokra!) Önálló szövegfeldolgozás szempontjából 5. osztályban is rendkívül fontos (és az is marad) az értô olvasás gyakoroltatása. Tehetjük ezt a szöveg egészén, de válogató olvasással-olvastatással is. (Ilyenkor pl. csak arra az egy versszakra kérdezzünk rá.) Kommunikációs készség: a sok-sok írásos feladat (nagy osztálylétszámok) gyakran megfosztották a tanítási órát attól a lehetôségtôl, hogy tanulóinkat beszéltessük, ezáltal fejlesszük a szóbeliséget, a szóbeli kifejezôkészséget. A szemelvények (részletei) kitûnô lehetôségeket kínálnak ezen kissé elhanyagolt készségek újrafelfedezésére. A gyermekek szeretik a játékot, játékosságot, dramatizáltassunk, játszassunk el minél többet. Így indirekt módon tanulják a cselekményt, élményt szerez(het)nek a gyengébben olvasók is! Ügyeltessünk a helyes hanglejtésre, a gondolatok dallamívére, a megfelelô hangerôre, tempóra, beszéddinamikára, a pontos hangzósságra (artikuláció), gesztusokra és mimikára! (A könyvben külön fejezet célozza és segít(het)i ezt a fontos törekvést!) Íráskészség: itt elsôsorban a lényegkiemelést fejlesszük. Neveljünk, szoktassunk esztétikumra, gondos füzetvezetésre. Írassunk vázlatot, s fogalmazás esetén adjunk részfeladatokat. (Pl.: egyik csoporttal bevezetést, a másikkal befejezést.) Válogató írást is végeztethetünk, pl. más-más mûfajt követelhetünk meg. Fejlesszük a gondolkodást ún. tömörítô gyakorlatokkal. (Pl. a Toldi egy-egy énekének adassunk-fogalmaztassunk címet!) Ügyeljünk a szó- és írásbeliség arányára. Ezt döntse el a pedagógus, az osztály összetételének, felkészültségének megfelelôen. HOGYAN TUDJUK VONZÓVÁ TENNI TANTÁRGYUNKAT? Erre a kérdésre az elôzôekben igyekeztem pontosan (és lelkesülten) megfelelni, Az irodalom, mint tantárgy címszó alatt. Mivel tudnám még kiegészíteni? Talán Gárdonyi Géza gondolatával: A könyv szeretetet ad és szeretni tanít. Szeretet nélkül pedig nincsen élet, hiszen Móra Ferenc írta: Szeretet az élet. Megszerettetni valamit annyi, mint az elfogadását elhitetni. Tankönyveink reményeink szerint minôségükkel megszerettetik magukat, vonzóak. (Ezeket visszajelzésekbôl is érzékeljük.) Egy könyv azért legyen vonzó, hogy szívesen vegyék kézbe, a belôle való tanulást ne csupán kötelességnek érezzék a tanulók, hanem az ismeretszerzés örömét is jelentse-kínálja számukra.

11

12 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 13 A SZERVEZÉSI MUNKÁHOZ tartozik, a tantárgy-pedagógiai szempontok figyelembevételével a nevelô dönti el: a) hogy az órán MILYEN taneszközöket használ- (ja)nak, b) hogy MILYEN szervezeti keretek között folyjon a munka (egyéni, csoport, közös, differenciált), c) MI legyen a kijelölendô házi feladat, d) MILYEN ellenôrzési módokat kíván alkalmazni egy adott tanórán a nevelô, e) a tanórai munka MIKÉNT folytatható esetleg egy szakkörben, netán fakultációs foglalkozáson, felzárkóztatáson. HOGYAN TANÍTSUNK? Kazinczy Ferenc gondolatát írom mottóul ide: Jót s jól, ebben áll a nagy titok. Ez az epigramma valóban pontosan summázza a cél érdekében végzendô munkát. A tanítás az átadás mûvészete, ennek útjai-módjai az irodalomban kevésbé beszabályozottak, mint más tantárgyaknál. Itt az átadás mûvészetét inkább a megszerettetés mûvészete pótolja. Nagyon kell szeretnünk a tantárgyunkat, a gyerekeket, ismernünk kell ôket (a tantárgyat és a gyereket!), s akkor megfelelô szervezéssel-rutinnal eredményesek lehetünk. (A tanuló is, vele együtt és általa mi is.) Az irodalomban, a mûelemzésben kevés a szentírás, a kinyilatkoztatás. Merni kell szárnyaltatni a képzeletet (a magunkét és legfôképpen a diákét), merni kell alkotni és alkottatni! NÉHÁNY SZEMPONT A TANÍTÁSI ÓRÁK TAPASZTALATAINAK FELHASZNÁLÁSÁHOZ A legfontosabb SZEMPONT, hogy a tanítás-tanulás irányítását nem tervezhetjük óráink tapasztalatainak és tanulságainak felhasználása nélkül! Egy pedagógiai anekdota szerint: Egy alkalommal a kezdô pedagógus megkérdezte idôsebb, tapasztaltabb kollégáját, hogyan válhat belôle jó (szak)tanár. A frappáns válasz szerint: ennek csupán egyetlen feltétele van. Minden órán egy kicsit JOBBAN KELL tanítani, mint az elôzô órán tette. Ennek a jobb tanításnak pedig LÉNYEGES FELTÉ- TELE, hogy mindig vonjuk le az elôzô órák tapasztalataiból a következtetést. Az órákra visszatekintve a tervezés és a megvalósulás összevetésével vonhatunk le hasznos következtetéseket. Mindenekelôtt abból a szempontból, hogy MILYEN MÉRTÉKBEN VALÓSULT MEG a téma feldolgozásának az (adott) órára tervezett feladata. Az eredményességrôl nem csupán a tanulói teljesítmények mérésével szerezhetünk tudomást, hanem ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉS ALAPJÁN is lehet (kell!) véleményt formálni. Ami a teljesítménynél is fontosabb: a TANULÓK ÉRDEKLÔDÉSE AZ IRODALOM IRÁNT. Munkakedvük, az ajánlott, a hozzáférhetô könyvek ELOLVASÁSÁNAK IGÉNYE, az egy-egy órán kialakuló beszélgetésekben a RÉSZTVEVÔK ARÁNYA, s e sok-sok jelzésre a tanárnak figyelnie kell. Pedagógiai tévútra érünk, ha az eredményeket csak a tanári munka hatásaként könyveljük el, míg a hibákat-hiányosságokat csupán a tanulók számlájára írjuk. VISSZATEKINTÉSEINK SORÁN egyrészt megítélhetjük azt, hogy reálisan-helyesen terveztünk-e, tervezett eszközeink alkalmasak voltak-e a feladatok megvalósítására. Másrészt: kereshetjük a tanulók munkájáról szerzett tapasztalatok okait, magyarázatát is. Például:

13 14 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához Milyen volt az óra légköre? Adott-e indíttatást a tanítási óra az ismeretbôvítésre, az önálló tájékozódásra? Elmondhatták-e a tanulók KEZDEMÉNYEZÔEN a véleményüket, gondolataikat? Ha az osztály viselkedése eltért a megszokottól; annak mi lehetett az oka? Meg voltak-e a feltételei a tanulóktól elvárt tevékenységeknek? Érthetô, követhetô volt-e számukra a feladatmegjelölés? Ösztönzôek voltak-e a gondolkodásukat irányító kérdések? Jutott-e (mindig) kellô mennyiségû idô, hogy a feladatokat megoldják, kaptak-e tájékoztatást a feladatmegoldások helyességérôl, eredményérôl? Hogyan alakult az aktív és passzív tanulók aránya? Mi volt a jellemzô: az együttmûködés, a versengés, a közöny, esetleg az agresszió? Mennyit és hogyan kérdeztek a tanulók? Lám, mennyi mindenen érdemes és kell elgondolkodnunk, hogy a következô tanóra magában hordozza a jobb tanítás, a kicsit jobb tanítás lehetôségét! MÓDSZERTANI SZEMPONTOK ÉS JAVASLATOK Olvasás, felolvasás Az iskolai gyakorlat sajnos sokáig nem tett különbséget az alcímben jelzett két fogalom, azaz a NÉMA és a HANGOS OLVASÁS között. Az olvasástudást többnyire az utóbbin mérte (fel). Pedig itt különbözô (ám kapcsolódó) KÉSZSÉGés KÉPESSÉGFEJLESZTÉSRÔL van szó! A kezdeti olvasási készség fejlesztése során fokozatosan megkívánjuk, hogy a tanuló a szavakat értelmi egységekben csoportosítva, az adott szöveg belsô tartalmának megfelelôen TUDJA hangoztatni. Ezt KIFEJEZÔ OLVASÁSNAK szokás nevezni, holott ez valójában felolvasás, a szövegnek mások számára való közvetítése. Az 5 6. osztályban (persze a 7 8. osztályban is) tantervi szóhasználat szerint a néma olvasás a szövegek megértését, feldolgozását takarja, a hangos viszont a szövegek tolmácsolását mások számára. Az olvasásnak és felolvasásnak nemcsak a szerepe, de az egymással való összefüggése is egyértelmû: jól felolvasni csak olyan szöveget lehet, amelyet elôzetesen MEGISMERTÜNK-MEGÉRTETTÜNK. A néma olvasás azért elsôdleges erre a korábbiakban utaltunk, mert a tanulásnak, önálló ismeretszerzésnek, a mûvelôdésnek valóban ez az alapja, alapfeltétele. A SZÖVEGÉRTÔ OLVASÁS KÉPESSÉGÉNEK fejlesztése a felsô tagozat ANYANYELVI óráin IS állandó, és tervszerû tevékenységet kíván. EREDMÉNYESSÉGE az OBJEKTÍV és SZUBJEKTÍV TÉNYEZÔK ismeretétôl, tudatos figyelembevételétôl függ. Objektív tényezôk: adott életkorban az olvasásra szánt szöveg TÉ- MÁJA (ismert, ismeretlen, érdekes, unalmas ), az olvasásra szánt szöveg JELLEGE (ismeretközlô, tájékoztató, szépirodalmi ), az olvasásra szánt szöveg NYELVI MEGFORMÁ- LÁSA (köznyelvi, szaknyelvi ). Szubjektív tényezôk: a tanuló(k) szókincsének TERJEDELME, a tanuló(k) nyelvhasználatának SZÍNVONALA, a tanuló(k) témában való TÁJÉKOZOTTSÁGA, a tanuló(k) gondolkodásának FEJLETTSÉGE, a tanuló(k) szövegértelmezô KÉPESSÉGE, a tanuló(k) általános és jellemzô SZEMÉLYISÉG- VONÁSAI (koncentrálóképesség(ük), érzelemvilág(uk), felelôsségtudat(uk), igényesség(ük), fantáziáljuk) ). A szubjektív tényezôk megismerése és fejlesztése a tanár MINDENNAPI munkájának a területe. Az olvasás képességének fejlesztése A módszerek természetesen az OLVASÁSHOZ kapcsolódnak. OLVASNI CSAK AZ OLVASÁS TANÍTHAT MEG!, ezért ez nem csupán követelmény, de tanári feladat is. A tananyag feldolgozását többnyire úgy KELL MEG- SZERVEZNÜNK, hogy MINÉL TÖBB ALKALOM legyen

14 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 15 az olvasásra. A tankönyv gyakorlatai is rendszeresen és folyamatosan kínálják-szolgálják e CÉLT, ilyenkor a tanulók elsôsorban maguk(ban) olvasnak. Az órát irányító pedagógus számára pedig fontos TAPASZTALAT és TANULSÁG, hogy ki MIT NEM ÉRT MEG(!!) ezekben a szövegekben, utasításokban. Az Olvasónapló példaanyagában számos (prózai és verses) irodalmi szemelvény, ismeretterjesztô, illetve más témájú szöveg(részlet) van. TÉMA, JELLEG és NYELVI MEGFORMÁLÁS TEKINTETÉBEN tehát változatos a TANKÖNYVCSALÁD. Ide tartoznak a tankönyvek érdekes szövegei. Hozzá kell tanulóinkat SZOKTATNUNK már az alsó tagozat munkája alapján ezek ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSÁHOZ. Gyakori a kollégák érvelése : Mivel a tanulók lassan-hibásan-pontatlanul olvasnak, célszerûbb, ha a szaktanár maga interpretálja a megoldandó feladat(ok) kéréseit, utasításait. Erre a következôket jegyezhetjük meg: Ilyenkor vajon nem tévesztjük össze az OLVA- SÁST a FELOLVASÁSSAL? Ha nem (nagyon) adunk alkalmat arra, hogy a gyengébben olvasók is olvassanak, akkor mitôl és mikor fognak megtanulni olvasni? Az önálló olvasáshoz kapcsolódóan a következô módszereket említem: Jó, ha a tanulók szokásává válik a kérdezés, a véleményalkotás. (A jó diák a kérdezô diák!) Ezáltal fejlôdik a SZÓKINCS,a BESZÉDkészség. (Bátrabban mer szólni, véleményt nyilvánítani.) A kérdezés (lehetôsége) fokozza a FIGYELMET, hiszen kérdezni csak az intenzíven figyelô tanuló tud. Ezáltal a tanár is értékes tapasztalatokhoz jut, megismeri (a) diákja TÁJÉKOZOTT- SÁGÁT az adott feladatról-szövegrôl-mûrôl, azonnal korrigálhatja szövegértési hiányosságait, megfogalmazási hibáit. A tanulói kérdések irányulhatnak egy-egy szó jelentésére, de akár az egész (összefüggô) mû tartalmára is. Fontosak a jól megkomponált, helyesen feltett tanári kérdések. Ezek irányulhatnak: a) a szövegben szereplô egyes szavakra, szövegösszefüggésekre, szókapcsolatokra, ezek jelentésének értelmezésére, b) tisztázhatják a lényeges információtartalmat, s azt, hogy ez miként épül a szöveg gondolatmenetébe, melyek a (fôbb) gondolati egységek, c) megjelölheti azokat a szempontokat, amelyek az olvasott szöveg megfelelô részeire irányítják a figyelmet, pl. válogató olvasáskor, d) felhívhatják a tanulók figyelmét a szöveg rejtettebb (tartalmi) összefüggéseire, e) alkalmat teremthetnek arra, hogy a tanulók állást foglalhassanak, így az olvasás ÉRZELMI, ESZTÉTIKAI NEVELÔERÔVÉ váljon, f) segíthetik a tanulók otthoni olvasáson alapuló felkészülését, megadják ennek a szempontjait. (Motiváció!) Egyes szövegek amelyek erre alkalmasak! párbeszédes felolvasása, megjelenítése, verbális vagy pantomim(szerû) eljátszása, adott esetben bábokkal való megjelenítése. Ilyenkor a tanuló átveszi a szöveg érzelmi-indulati töltését, vagyis valamilyen szinten újraalkotja, reprodukálja. Ez a szövegértés magasabb fokát jelenti, (s) egyszersmind óriási nevelési lehetôséget kínál. (Gondoljunk csak az óvodai szerepjátékokra!) Az olvasás képességének fejlesztése érdekében alkalmazni kell DIFFERENCIÁLT módszereket is. (Természetesen ehhez a tanulók olvasástudásának pontos ismerete szükséges.) A jobbak kapjanak igényesebb-hosszabb szöveget, ehhez kapcsolódóan önálló szövegelemzést. Használjuk ki szélesebb érdeklôdési körüket, kutatómunkára való hajlamukat. A valamilyen ok miatt elmaradt tanulók fejlesztése (természetesen differenciált óravezetést igényel), megkívánja az egyéni foglalkozást, a kis csoportokban való gyakorlást, gyakoroltatást. (Például a nevelô által vezényelt frontális, hangos olvasást is!) Felolvasás a szövegek tolmácsolása A felsô tagozatban elsôsorban NYELVMÛVELÔ FE- LADAT. Erre az APÁCZAI KIADÓ 5. és 6. osztályos tankönyveiben, elsôsorban a zárófejezetek szövegei kínálnak lehetôséget. Ezeket persze elôzzék meg a beszédtechnikai (hang)gyakorlatok.

15 16 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához Beszéd és írás Az irodalomórákon jellegüknél fogva természetesen beszélünk és írunk is. Mindkettôrôl fontos tehát szólni, hiszen a tantárgynak velejárója a szóbeli és írásbeli szövegszerkesztés. Kifejezô beszéd nélkül nem lehetséges kifejezô olvasás, az írás készsége pedig esztétikai értéket hordoz. E Kézikönyv szerzôje még érdemjeggyel minôsített, tantárgyként tanult BESZÉLGETÉST sajátított el az általános iskola 2. osztályában! Ez alapozta meg a FOGALMAZÁS tantárgyat. Látszólag kötetlenül lehetett-kellett diskurálni egy-egy témáról, címrôl, olvasmányról, eseményrôl. Mint ahogy olvasva lehet olvasni tanulni, vallom, beszélgetve lehet beszélni tanulni is. A SPONTÁN BESZÉD képességét már a szervezett keretek közt folyó oktatás elôtt megszerzik a gyerekek, hisz nyelvi kommunikációt létesítenek és tartanak fenn egymás között, s ehhez a spontán beszédet eszközként használják. Az, amikor a nevelôvel zajlik a párbeszéd, immár kötött témában, irányított módon, témacentrikus kommunikációval, már nehezebb feladatot jelent. A beszélgetés (beszéltetés), mint módszer Pár perces elôadás keretében a tanár szól a diákokhoz pl. egy új tankönyvi fejezet bevezetôjeként. Ezután a szóbeli közlés(sor) után tegyünk fel mindig kérdéseket, s a tanulói válaszokból megítélhetjük az elmondottak megfigyelésének-megértésének a mértékét. Ide tartozik az ún. szóbeli magyarázat is, amelylyel azonban csínyján kell bánnunk, nehogy elôadás kerekedjék belôle! Feltétlenül (és mindig) adjunk lehetôséget s így már az 5. osztályban megszokott munkamódszerré válhat, hogy a tanulók megkérdezzék, amit nem értenek, kifejezzék kételyeiket, véleményüket az adott szöveggel kapcsolatban. Tévedéseiket ekkor még tekintsük természetesnek, hisz a tévedés a tanulás folyamatának szükséges velejárója. (Kritikai, önkritikai érzék mint nevelési tényezô!) Mindig legyen alkalom arra, hogy a tanulók egymásnak is kommunikációs partnerei lehessenek. Ütköztessék a véleményüket egy-egy irodalmi hôs tettérôl, jellemérôl, érveljenek és cáfoljanak mindezt megfelelô hangnemben és stílusban tegyék. Kísérjék figyelemmel egymás feleleteit, ha lehetséges, csoportmunkában is egyenrangú partnerként mûködjenek közre. Ezt ne csupán tantárgyi teljesítményként ítéljük meg, hanem a magatartáskultúra megnyilvánulásaként értelmezzük, javítsuk. Pl. Toldi bûnösségét pro és kontra lehet vádlókra és védôkre bízni. A stílushibákat nem célszerû azonnal javítani, mert így az elôadás folytonosságát megtörnénk, esetleg a megszólalási szándékot béklyóznánk. A tanórák beszédhelyzetei akkor fejlesztik igazán a tanulók beszédkultúráját, ha a mindennapi élet beszédhelyzeteire is érvényes modellt adnak. Felelet és beszámoló Mindkettô fontos része egy-egy szaktárgyi órának. Alkalmat adnak a tudás mérésére, a felkészültség minôségének a megítélésére. Tulajdonképpen szerkesztett szövegek, TÉMACENTRIKUSAK. Követelmények: érthetôség, pontosság, világos stílus, tömörség, témán belüli arányosság, helyes artikuláció (hangképzés), megfelelô hangerô, a normál beszédritmus betartása. A FELELET SZEREPE, hogy a tananyag feldolgozásának során szerzett ismeretek és mûveletek elsajátításának színvonaláról a nevelô tájékozódjék, a TANULÓ SZEMPONTJÁBÓL pedig, hogy felkészültségét lemérhesse, bizonyíthassa. A FELELETNEK évfolyamonként változó-növekvô TARTALMI és FORMAI követelményei vannak. A tanár legyen EMBERSÉGES, IGAZSÁGOS, elsôsorban a TU- DÁST FIRTASSA, azaz ne leleplezô szándékú legyen.

16 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 17 A FELELET nem azonos a szó szerinti felmondással, az irodalom tantárgyra ez különösen vonatkozik. Természetesen az ún. szakkifejezéseket, életrajzi adatokat pontosan illik és kell tudni, de egyegy mûelemzés mindenképpen szélesebb medrû. A FELELETNEK része lehet sôt: önálló feleletként is felfogható pl. egy házi feladatnak kiadott vagy vállalt, otthon kidolgozott téma. Pl. kutatómunkával készülés egy híres, tanulandó szerzôrôl, egy mû (házi olvasmány) jellemtablójának összeállítása, annak tanórai ismertetése, értékelése. A gyerekek többsége igenis szereti az önálló megbízatásokat, szívesen kutat-keres, ha az önbecsülésére hat a pedagógus! Az ilyen jellegû munkáknál se az osztályozás legyen a vezérlô elv, ám igenis jutalmazhatjuk érdemjeggyel, ha jól sikerült. Ezek az ún. gyakorló feleletek, s a hozzájuk kapcsolódó reális dicséretek megalapozhatják késôbbi tanórák sikerét, az együtthaladás-együttgondolkodás szépségét! ÖNÁLLÓ mûfaj a BESZÁMOLÓ: pl. egy-egy (tananyagban esetleg nem is szereplô) mûrôl, színházi élményrôl, televíziós filmrôl, rádióadásról szóló értékelô szóbeli alkotás. Ügyeljünk azonban: a beszámoló címzettjére, a beszámoló szerkezetének elôzetes felvázolására, arra, hogy a beszámoló tanuló álljon ki az osztály elé, a társak kérdéseket tehessenek fel, a beszámoló valóban legyen része a tanítás-tanulás folyamatának, azaz ne öncélú villogása legyen egy-egy jó tanulónak! Beszámíolót lehet tarta(t)ni pl. A Pál utcai fiúk címû könyv megfilmesített változatáról. Írásbeli szövegszerkesztés, fogalmazás Már az elején szeretném leszögezni, kerüljük a túlzott írásbeliséget, ne mindig és mindent írassunk le, ne mindent írásban kérjünk számon! Az írást KÉSZSÉGKÉNT és KÉPESSÉGKÉNT értelmezzük. Az írásmûfajok szerkezeti szempontból kötöttek, ezért természetesen a tanulókat elôzetesen meg kell ismertetnünk egy-egy szövegtípus, mûfaj jellegzetes sajátosságaival, szerkezeti elemeivel, nyelvi sajátosságaival, de mindig megadva az egyéni nyelvi-stilisztikai lelemény lehetôségét. Összegezve tehát: szövegtípus, mûfaj, szerkezet, stílus, nyelvezet, pontosság, helyesírás, esztétikum, egyéniség. EZEKRE hívjuk fel a figyelmet, (pl. Helyesírásunk szabályai már 5. osztálytól) követeljük meg! Irodalomórákon elsôsorban a VÁZLATírás jelentheti az írásbeliséget. (Ennek tartalmi-nyelvi-formai követelményeit alsó tagozatban már elsajátították.) Írathatunk persze konkrét címhez kötôdô befejezést, bevezetést). Ezeket mindig javítani és javíttatni kell, TEHÁT annyit és annyiszor írassunk, amennyinek a kijavítására képesek vagyunk!

17 18 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához TANMENETJAVASLAT Évi 74 óra I. ISMÉTLÉS A TUDÁS ANYJA (3 óra) Ismerkedés az 5. osztályos új taneszközökkel, tankönyvcsaláddal; nyári olvasmányélmények 2 3. Év eleji ismétlés: a 4. osztályos tananyag áttekintése (korok; szerzôk; mûvek; mûfajok; irodalomelmélet) II. KÖNYVESPOLC (4 óra) 4. Látogatás a könyvtárban. A könyvtár állományának felosztása 5. Kosztolányi Dezsô: Levél a könyvrôl 6. Olvasási útravaló. Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörûsége (részlet) 7. Hegedüs Géza: Tudni illik a könyv; Híres emberek gondolatai a könyvrôl III. HOL VOLT, HOL NEM VOLT (12 óra) 8 9. Népdalok (katona-, párosító-, szerelemes dalok) A csitári hegyek alatt, csillagok, csillagok, Felszántom, Tiszán innen, Madárka, madárka (választási lehetôséggel) 10. Népmesék (tanító-, állat-, csali-, varázs-, láncmesék); Csali mese 11. A kóró és a kismadár (népmese, láncmese) 12. A kutya, a macska meg az egér (népmese, láncmese) 13. A kenyér íze (népmese, tanítómese) 14. A tulipánná változott királyfi (népmese, tündérmese) 15. Tél (cigány népmese) 16. Mondák; Munkács eredete (népmonda) 17. Beckó (népmonda, vármonda) 18. Lehel vezér lova (Kányádi Sándor nyomán); László vitéz (Gaál M. nyomán); Kôleves Mátyásmonda (Móra Ferenc nyomán) választással 19. Összefoglalás: Mit tanultunk a népdalokról, népmesékrôl, népmondákról? IV. URAM, NEM VAGYOK MÉLTÓ (7 óra) (példázatok, történetek a Bibliából; szentek legendája; mítosz-mesék) 20. Pál elsô levele; A magvetô példázata 21. A búza közé vetett konkoly példázata 22. Jézus csodáiból: A kánai mennyegzô; A gyógyító Jézus 23. Szentek legendái: Szent Erzsébet és Szent Gellért 24. Mítosz-mesék: Párisz ítélete; Akhilleusz sarka; Ariadné fonala (választással) 25. Daidalosz és Ikarosz 26. A fejezet összefoglalása; rendszerezés 27. Az I. irodalmi dolgozat elôkészítése: elbeszélés párbeszédes résszel 28. Az I. irodalmi dolgozat megírása 29. Az I. irodalmi dolgozat elemzô javítása V. SZORGALMASAN LÁTOGATTAM IS- KOLÁIM EGYKORON (25 óra) (Petôfi Sándor élete; János vitéz címû elbeszélô költeménye; válogatás a verseibôl) 30. Petôfi élete (legfontosabb helyszínek, dátumok, személyek, események) 31. János vitéz 1 4. rész 32. Gyakorlás, készségfejlesztés; a metafora 33. János vitéz 5 6. rész 34. Gyakorlás; költôi képek, stíluseszközök a mûben 35. János vitéz rész 36. János vitéz rész 37. János vitéz rész 38. János vitéz rész 39. Részösszefoglalás: valóság és mese 40. János vitéz rész 41. János vitéz rész 42. János vitéz rész 43. János vitéz rész Összefoglalás: a mû cselekménye; a szereplôk tablója; a jellemek ábrázolása; költôi eszközök; elbeszélô és leíró részek

18 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához A II. irodalmi dolgozat elôkészítése: elbeszélés leírással a János vitéz alapján 47. A II. irodalmi dolgozat megírása 48. A II. irodalmi dolgozat elemzô javítása 49. Petôfi, a népies költô: Befordúltam a konyhára ; Megy a juhász a szamáron ; Fa leszek, ha ; Száll a felhô választással két-három vers 50. Petôfi, a családszeretô: István öcsémhez a költôi levél 52. Petôfi, a családszeretô: Egy estém otthon 53. Petôfi, a családszeretô: Szüleimhez; Távolból (választással) 54. Petôfi, a katona: Katonaélet Petôfi, a tájleíró mûvész: Az alföld a leírás, a bemutatás módja 57. A fejezet összefoglalása; rendszerezés két dramatikus játék március 15-e megünnepléséhez VI. ITT SZÜLETTEM ÉN EZEN A TÁJON (4 óra) 58. Petôfi Sándor: Szülôföldemen; Hazámban 59. A régió irodalmi emléke: Petôfi Ostffyaszszonyfán a prózai szemelvény részleteibôl válogatás szabadon 60. Arany János: Családi kör 61. Két vers választással a következôk közül: Tóth Árpád: Arad; Juhász Gyula: Szeged; Gazdag Erzsi: Dadogó zsoltár; Babits Mihály: Erdély VII. A NAGYVÁROSI ÉLET EGRI CSILLA- GOKJA (Várdai Béla véleménye A Pál utcai fiúkról) A házi és az ajánlott olvasmány feldolgozása Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fekete István: A koppányi aga testamentuma Molnár Ferenc mûve: A regény fogalma; az epikus mû szerkezete; cselekményvázlat és korrajz; szereplôtabló, a két tábor; drámai elemek; nyelvezet és stílus Fekete István mûve: történelmi háttér; a szereplôk jellemzése; a mellékszereplôk; idô- és térszemlélet; szerkezet és mûfaj; nyelvezet és stílus 68. A regényekrôl tanultak összefoglalása; dramatikus játékok a mûvek alapján 69. A III. irodalmi dolgozat elôkészítése: levélírás (a levél formai, tartalmi jellemzôi) 70. A III. irodalmi dolgozat megírása 71. A III. irodalmi dolgozat elemzô javítása VIII. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS, REND- SZEREZÉS A tankönyv fejezetei; versek és prózák; korszakok, szerzôk, irodalomelméleti ismeretek tükrében való áttekintése Megjegyzés: A SZÓLJ, S KI VAGY, ELMON- DOM címû záró tankönyvi fejezet szemelvényei óraszám nélküliek, tehát az órabontásos tanmenetjavaslatnak sem részei. Ezek az ún. beszédtechnikát segítô alkotások, gyakorlásként a teljes tanév folyamán beépíthetôk egy-egy tanórába.

19 20 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához ÉV ELEJI FELMÉRÉS (5. o.) Hétszínvilág (4. o.) átismétlése után 1. A HÉTSZÍNVILÁG tankönyved 7 fejezetre tagolódik. Kettônek írd le a címét! a) b) 2p 2. Az egyik fejezet a JELES NAPOKKAL, NEMZETI, EGYHÁZI, CSALÁDI ÜNNEPEINKKEL ismertetett meg. Nevezz meg néhányat! 1. A szeretet ünnepe: 2. Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe: 3. A pákozdi csata emlékének ünnepe: 4. Az 1956-os FORRADALOM HÓNAPJA ÉS NAPJA: 4p 3. A haza minden elôtt írta Kölcsey Ferenc. Ki(k) volt(ak) az alábbi híres magyar történelmi személyiségek? Munkács hôs asszonya? Fejedelem, a kuruc szabadságharc vezére? A Himnusz költôje? A legnagyobb magyar (Kossuth nevezte így), a Lánchíd megépítésének a támogatója? Az aradi vértanúk? Háromnak írd le a nevét! A haza bölcse? (Nevéhez a kiegyezés fûzôdik.) Ki aratott diadalt hegedûszóval? 7p 4. Készíts képzelt riportot a KÓCHUSZÁRRAL a végzetes csata elôtt. (6-8 lényeges mondat elég, ügyelj a párbeszéd helyes jelölésére!)

20 Kézikönyv az 5. osztályos Magyar irodalom tankönyv használatához 21 8p 5. Magyarázd meg a III. fejezet címét: SZERETET AZ ÉLET? (Móra Ferenc gondolata) 4p 6. Idézz! Írd le pontosan a HIMNUSZ 1. és a NEMZETI DAL 3. versszakát! HIMNUSZ NEMZETI DAL 8p 7. Párosítsd az összetartozó fogalmakat! Írd a vonalra a válaszodat! a) Sopron, b) Trianon, c) Nobel, d) Akis kondás, e) Kevély Kereki, f) Mindennapi kenyerünk, g) Kiskunság, 1. díj, 2. önfeláldozó szeretet, 3. a hûség városa, 4. mesevár, 5. tájegység, , 7. monda a) Sopron: b) Trianon: c) Nobel: d) A kis kondás: e) Kevély Kereki: f) Mindennapi kenyerünk: g) Kiskunság, Összesen: 40 pont = 5, = 4, = 3, = 2, 0 13 = 1 7p

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Tantárgy: Szövegértési és szövegalkotási kompetencia Irodalom Két mese a párjára találó ifjúról (5. fejezet, 1. modul)

Tantárgy: Szövegértési és szövegalkotási kompetencia Irodalom Két mese a párjára találó ifjúról (5. fejezet, 1. modul) Tantárgy: Szövegértési és szövegalkotási kompetencia Évfolyam: 5 Éves óraszám: 180 Tankönyv: a Sulinova Kht programcsomagja Támop 3.1.4 pályázat keretében Mohácsy Károly Abaffy Lászlóné: Irodalmi olvasókönyv

Részletesebben

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ

KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ KOCSIS ÉVA CSEREY-GOGA TECHNOLÓGIAI LÍCEUM, KRASZNA SZILÁGY MEGYE AZ OPCIONÁLIS TANTÁRGY CÍME: NAPSUGÁR-BÖNGÉSZŐ Az opcionális/választható tantárgy neve: Napsugár-böngésző Műveltségi terület: Nyelv és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

HELYI TANTERV. Felső tagozat. Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola

HELYI TANTERV. Felső tagozat. Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola HELYI TANTERV Felső tagozat Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola 2007 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM... 8 Célok és feladatok...9 Fejlesztési követelmények...10

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (NY) ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (NY) ÉVFOLYAM SZÁMÁRA HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ (NY) ÉVFOLYAM SZÁMÁRA I. Célok és feladatok Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás előfeltétele és legfőbb eszköze,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév

Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi útmutató 2015/2016. I. félév antárgy megnevezése antárgy kódja: Prezentációs- és íráskészség

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam óraszám: 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam heti 4 évi 148 heti 4 évi 148 heti 3,5 évi 129,5 heti 3,5 évi 129,5 ebből nem szakrendszerű heti 1 évi 37

Részletesebben

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTÕ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam)

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTÕ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) 92 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/68/II. szám II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTÕ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztõ

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam)

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5 8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. oldal Német nemzetiségi tagozat óraterve 3. oldal Német nemzetiségi tagozat műveltségi területei 4. oldal 1. Magyar nyelven tanított tantárgyak 5. oldal

Részletesebben

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni! A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9/AJKP évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9/AJKP évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9/AJKP évfolyam A magyar nyelv és irodalom tanítása az alapozó évfolyamon egymást átható, tevékenység- és problémacentrikus folyamat. A feltárt hiányosságok ismeretében egyénre

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotás érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Modul címe: Szent Iván éj

Modul címe: Szent Iván éj TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0207 pályázat Moduláris program megszervezése EZ AZ ÉJSZAKA MÁS MINT A TÖBBI.. Modul címe: Szent Iván éj Készítette: Kiss Tamás MODUL LEÍRÁS Ajánlott korosztály Ajánlott időkeret:

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Kossuth Nevelési Oktatási Központ. Helyi tanterv 2005. 5.-8. évfolyam

Kossuth Nevelési Oktatási Központ. Helyi tanterv 2005. 5.-8. évfolyam Kossuth Nevelési Oktatási Központ Helyi tanterv 2005 5.-8. évfolyam Készült 2005 május 30. Tantárgyak és heti óraszámok a helyi tantervhez 2005 Tantárgyak évfolyam: 5 6 7 8 Magyar ny.és i. 5 4 4 4 Angol

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 5 8. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 5 8. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 8. évfolyam Célok és feladatok Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve. 9. évfolyam, évi 36 óra. Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004.

Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve. 9. évfolyam, évi 36 óra. Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004. Az anyanyelvi beszédkultúra tantárgy tanterve 9. évfolyam, évi 36 óra Készítette a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyar munkaközössége 2004. Anyanyelvi beszédkultúra 9. évfolyam, évi 36 óra Bevezetés

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tantárgy: Magyar irodalom Témakör: Történelmi arcképcsarnok Tananyag: Mátyás király és a pásztor című olvasmány feldolgozása, dramatizálása

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

3/2. sz. melléklet. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok

3/2. sz. melléklet. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok 3/2. sz. melléklet KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja

Részletesebben

HELYI TANTERV 5-8.osztály

HELYI TANTERV 5-8.osztály Informatika 5-8.évfolyam HELYI TANTERV 5-8.osztály Tartalomjegyzék: Magyar nyelv és irodalom... 3 Történelem és állampolgári ismeretek... 32 Matematika... 47 Informatika... 72 Angol nyelv... 92 Természetismeret...

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4. C-14-2015-0086 Élmények és tevékenységek kincsestára az Ászári Jászai Mari Általános Iskolában

TÁMOP-3.1.4. C-14-2015-0086 Élmények és tevékenységek kincsestára az Ászári Jászai Mari Általános Iskolában 1. nap 2015. augusztus 24. (hétfő) Téma: Kapcsolatok(család, barátok, munkahely..) 7.30 Gyülekező, aktuális téma, napi programok megbeszélése, előkészítése, csoportfelosztás 8.00 Reggeli 8.30 Nyelvi foglalkozás

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév

Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III. évfolyam - I. félév Tematika az Anyanyelvi tantárgy-pedagógia III. című tantárgyhoz (A nyelvtan és a helyesírás, valamint a fogalmazás tanítása) ELTE TÓFK 2014/2015. tanév Tanítói szak - Általános - Nappali tagozat - III.

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

MAGYA NYELV ÉS IRODALOM

MAGYA NYELV ÉS IRODALOM A JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA KERETTANTERVE APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD ALAPJÁN MAGYA NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM DEBRECEN, 2004. MÁRCIUS 1 ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni,

Részletesebben

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok

II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

anyanyelv anyanyelvi nevelés

anyanyelv anyanyelvi nevelés ALAPELVEK, CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy, integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 József Attila Általános Iskola 4030 Debrecen, Monostorpályi út 63. (, fax: 52/449-030 (: 52/535-226 e-mail: djozsef_attila@freemail.hu NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FELMENŐ RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ

Részletesebben

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.

Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.a évfolyam

MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8.a évfolyam MAGYAR IRODALOM Tömbösített tanmenet 8a évfolyam Óra Az óra anyaga Fogalmak, ismeretek Készségfejlesztés Szemléltetés, koncentráció Megjegyzés 1 2 Ism Irodalomelméleti fogalmak Szövegértés felmérése Az

Részletesebben