Irodalomelmélet az irodalom történetében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Irodalomelmélet az irodalom történetében"

Átírás

1 Irodalomelmélet az irodalom történetében 1 A történetek hézagai Az elıszó szerint elsısorban a külföld számára készült, reprezentálandó a magyar irodalom bizonyos termékei 1 -t a tudományosság mai szintjén. A termékek marketingjére azonban aligha alkalmas ez a forma. A magyar irodalom történetei néhány lelkes külhoni fordítónktól eltekintve nem számíthat széles olvasóközönségre. Az ugyanis roppant valószínőtlen, hogy a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diákok számára hozzáférhetı ez a nyelv még ha terminológiai készlete ismerısnek tőnhet is fel. (Attól most tekintsünk is el, hogy nem annyira nyelvrıl, mint inkább nyelvekrıl van itt szó.) Mire való akkor hát A magyar irodalom történetei? Kézenfekvı a válasz: lényegében mégiscsak a magyar egyetemi-fıiskolai diákság kézikönyve lesz. Nem kétséges, hogy akár évtizedekre is meghatározhatja a magyar irodalom oktatását. Még a közoktatást is, noha a gimnazisták többsége számára emészthetetlen és a tanulmányaik során csak nagyon marginálisan hasznosítható írásokról van szó. A magyar irodalom történetei, megkockáztatom, nem elsısorban a tanulmányaival, mint inkább a tartalomjegyzékével, név- és címmutatójával fog hatni. A mutatók adataiból kihámozható következtetésekkel. Azzal az új illetve részlegesen új kánonnal, ami a kötetekben szereplı nevekbıl, hangsúlyokból kirajzolódik. Ha így lesz, az sokkal nagyobb kárt fog okozni, mint amekkora hasznot hozhatna, ha az egyes tanulmányok hatnának a maguk erudíciójával, módszertanával. Ez a kánon ugyanis minden eddiginél szőkebb. Ideálcélként sem törekszik teljességre. S a világnézeti elfogulatlanság látszatát sem akarja kelteni. Állításomat, szakterületembıl következıen, a III. kötetbıl vett példákkal próbálom igazolni. Nézzük elsıként, milyen értelmezıi közegbe kerül Bartók Béla mővészete és az irodalomtörténet bartóki modell fogalma. A tiszta forrás utópiája c. tanulmány szerzıje, Jeney Éva két röpke mondatban, minden különösebb magyarázat nélkül, olyan egyenletet állít föl, amely ránézésre is kérdéses. Azonosságképzı fikció-e az ideológia? Azaz lehet-e a nemzeti azonosság alapja a néphagyomány? (148) Ez a két kérdés mintegy megteremti azt a tételt, hogy néphagyomány = ideológia. Innentıl Bartók kapcsán s az ı programját folytató írókról szólva végigvonul a szövegen egy olyan rejtett szál, amely ezt a törekvést Jánosi Zoltán kifejezésével az archaikus remitologizációt eleve kétesnek, sıt politikai célzatúnak, mővészettıl idegennek jelöli. Mintha az utópia önkénye volna jelen abban a mozdulatban, mellyel Bartók a disszonanciához (az európai modern zenéhez) nyúl, hogy azt ötvözze az archaikus nemzeti értékkel (az ideológiával). (149) Egyhelyütt igaz, különbözı nézıpontok tallózása közben szinte az egész kötetet jellemzı önleleplezı megállapítást olvashatunk: Peter Burke a népi kultúra európai kirekesztését hangsúlyozta, azt, hogy a szóbeliség, a hagyományos népi kultúra olyannyira számőzetett a mővelıdés színtereirıl, hogy Herder korában újra föl kellett fedezni. 1 SZEGEDY-MASZÁK 2007 = A magyar irodalom történetei I III., szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Gondolat, I/16. 1

2 (159) Azt hiszem, ez a posztmodern korára, vagy inkább a Szegedy-Maszák Mihály Veres András-kötet idejére is áll. (Nem is szentel külön tanulmányt, egyik kötet sem, a népköltészetnek, a szóbeli irodalomnak.) S Jeney Éva is bár nem árulja el, de már a gesztusból sejthetı legalább részben egyetértéssel idézi Sárosi Bálintot 2 : Hol van tehát a tiszta forrás? A faluban? Melyik faluban és kik ırzik? Öregek? Milyen öregek?... A civilizációtól távol élık, az átlagnál kevésbé iskolázottak?... Az ı tudományuk miért értékesebb a miénknél, akik állandóan tanulunk, mővelıdünk, törjük magunkat, hogy okosabbak, mőveltebbek legyünk elıdeinknél? (158) Kelletett volna egy kicsit kevesebbet törnie magát, Sárosi uram hallom e fránya, tanulatlan parasztok nevetését. Akkor talán megértené, megértenénk, hogy nem értékek versengésérıl van szó, hogy a néphagyomány vagy a hozzá való fordulás önmagában nem ideológia, legfeljebb csak annyira, mint egy meglehet, kiveszıben lévı, veszélyeztetett virág megszagolása: jólesik. Akinek fintorítja az orrát, az ne legyen botanikus. Tudom, egyes történeti fejlemények, néphagyomány és ideológia kapcsolatáról, mást mutatnak. A problémátlan egyenlıségjel azonban történetietlen. A bartóki modell legjelentısebb irodalmi képviselıje, Nagy László azonban a legkevésbé sem vádolható azzal, hogy ideológiát csinált volna a virágillatból. Nem gondolta kötelezı érvényőnek sem az élvezését. Ha értékelvőként fogta fel az archaikus mélyrétegekbıl építkezı poétikát, csak a maga számára: mint az ı alkatának legjobban megfelelı kifejezésmódot. De ha Bartók még egy ügyes gondolati csavarral (és záró mondatként egy kapitális képzavarral) föl is lesz mentve, imígyen: A bartóki»forrásátlátszó üvegként«idegen és saját párbeszédét valósítja meg (160) nem ússza meg ilyen könnyen Nagy László és az irodalomtörténet bartóki modell fogalma. A Németh László Magyar mőhelyébıl származó terminus újabban különbözı szakterületek képviselıinek kereszttüzébe került. Való igaz, a kezdeti differenciálatlan használat során túlzottan föllazult e fogalom. Képlékenysége következtében elvesztette körvonalait. Bár igaza van Kiss Ferencnek, hogy az ilyen modellek sosem lehetnek olyan szabályszerőek, mint a manökenek, nem másolásra, hanem orientálásra valók 3, ám a bartóki modell fogalmába foglalt összetevık közül ha néhányat kiemelünk mondjuk nemzeti és egyetemes kettısségét és a diszharmóniából teremtett harmóniát, aligha mondunk vele olyasmit, ami ne lenne jellemzı Bartókon kívül mondjuk Sztravinszkij sıt akár Wagner zenéjére is. Ha a zenetudomány idegenkedik az irodalomtörténet bartóki modell fogalmától 4, ezért részben e körvonalazatlanság a felelıs. Részben pedig az a felületesség, amellyel figyelmen kívül hagyják a 2 Azt a Sárosi Bálintot, aki egy tanulmányában a magyar nóta, a népies dal fölemelését kísérelte meg. Érvei azonban, melyek a népdalok és népies dalok egyenértékőségét hivatottak alátámasztani, nem esztétikai, hanem szociológiai, sıt mennyiségelvő szempontokból erednek. Vö. SÁROSI Bálint, Hiteles népzene, Holmi, 2006/aug. 3 KISS Ferenc, Csoóri tanszéke = Uİ, Interferenciák, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984, Az egyik legjelentısebb Bartók-kutató, Somfai László olyannyira félreérti az irodalomtörténet e fogalmát, hogy tanulmányában egyenesen ignorálandónak nevezi: A»Bartók-modell«lehet íróink és más mővészeink önigazoló eszmefuttatásának toposza; minden alkotónak joga van onnan meríteni inspirációt, ahol rátalál. Viszont, ha maga Bartók már nem teheti, a zenetörténésznek joga, sıt kötelessége ignorálni a Bartókból önkényesen eredeztetett ideológiákat. SOMFAI László, Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? Nacionalizmus, népek testvérré válása, világzene = ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005, Ignác Mihály (szerk.), Mi a magyar? Habsburg Történeti Intézet Rubicon Kiadó, Budapest, 2005, 231. Vö. még a»bartók-modell«, mint a kortárs magyar mővészet programja, egy idıben szinte vallásos tisztelet tárgyává lett, a»ne legyenek idegen isteneid«kizárólagosságával. TALLIÁN 2006, Tibor, Bartók Béla 125, Muzsika, 2006/március, 5. 2

3 Történetek szerkesztésekor is Jánosi Zoltán kutatását, amelyben valóban a bartóki zene lényegét megragadva a fogalom pontosabb meghatározását adja (integrálva abba sok korábbi kutató eredményeit). Somfai László esszéjében, a nemzetit a nemzetieskedıvel azonosítva, Bartók magyar népzenei győjtéseit statisztikailag összevetve szomszéd népek zenéjének győjtésével 5, marginalizálja Bartók etnomuzikológusi és zenei életmővének nemzeti érdekét és értékét: Noha napjainkig számos kísérlet történik arra, hogy kimutassukfelnagyítsuk a 19. századi magyar zene és Bartók, illetve Kodály kapcsolatát (a verbunkos újrafelfedezését konstatálva mindkettejüknél az 1920-as évektıl írt kompozícióikban), a magyar mőzene csúcsteljesítményeiben a hagyomány kontinuitása helyett inkább diszkontinuitásról beszélhetünk. ( ) Kendızetlenül fogalmazva: Bartók és Kodály új alapokat keresett magának, mert provinciálisnak találta a századfordulóra kiüresedett magyaros mőzenét, ízlésrombolónak a nemzeti szórakoztató zenét, a nyugatosok zenéjét meg egyszerően németnek. Zenéjüket nem társadalmi igény hívta életre, hanem két küldetéstudattal megáldott tehetség nagyot akarása. 6 Somfai amit elszigetelt, a zseni senkiföldjérıl származó programként intonál 7, valójában pontosan egybecseng azzal az irodalmi szándékkal, amit S. Varga Pál elsısorban Kölcsey és Arany munkásságához kapcsolva hagyományközösségi elvként értelmezett. Ha elfogadjuk, hogy a zenei hagyományok kevesebb inspirációt adtak 8, akkor is szembetőnı a 19. századi irodalmi folyamatok s Bartók és Kodály programjának rokonsága lett légyen ez bármily kevéssé tudatos. A bartóki modell a hagyományközösségi paradigma századi, az eredetihez képest jelentısen módosult, annak egyik legfontosabb jegyét azonban továbbra is ırzı változata. Az anyanyelv és a népiség (népélet, néphagyományok, népköltészet) nemzeti jellege él tovább e modellben, kiegészülve új szempontokkal, a kor kihívásaira adott új válaszokkal. Maga Somfai így folytatja: Nem kis idealizmussal, a mővészeteket eltartó polgárréteg helyett az egész néphez akartak szólni, Kodály legalábbis ezt remélte. Bár az európai zenetörténetben megkésettnek tőnt, a parasztzenei hagyományt választották kiindulásul. Annak romlatlan ısiségével és szépségével szembesítették a komolyzenei életet lényegében vállán hordozó kozmopolita városi polgárt, akarta[,] nem akarta. 10 A megkésettség mindig olyankor kerül elı mint tudománytörténeti szempont, amikor a magyar kultúrtörténet valamely szegmensén a nyugat fejlıdésrendjét kérik számon. Aki a korszerőséget csak úgy tudja értelmezni, hogy az egybeesik más kultúrák azonos idejő, szintén korszerő törekvéseivel, esetleg azokat másolja, honosítja, attól aligha várhatjuk a 5 SOMFAI László, Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? = ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005, fıként SOMFAI László, Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? = ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005, BÓNIS Ferenc éppen ellenkezıleg látja: El sem képzelhetjük, milyen irányba halad zenénk fejlıdése, ha a tizennyolc esztendıs Bartók ( ) nem tapint a magyar történelmi gondolkodás elevenére, ha nem fedezi fel a zenében a nemzeti önkifejezés lehetıségét és parancsoló szükségességét, ha nem ismeri meg Kodályt, a magyar népdalt, Ady Endre korszakalkotó költészetét, a népdal zenei világa mögött magát a népet, Kodály révén Debussy zenéjét. BÓNIS Ferenc, Bartók Béla élete: dramma per musica, Forrás, 2006/március, 8. 8 Bár megfontolandónak tőnik például Németh László elemzése: Úgy hiszem, hogy Bartók mővészetét a XIX. századi zene felıl lehet a legjobban megérteni ( ). A modern lírát nevezte valaki»entromantisierte Romantik«- nak; kissé szabadon fordítva: a romantika kellékeitıl megfosztott romantikának. Úgy hiszem, ez a meghatározás Bartókra is talál, legalábbis zenéje alapszövetére. NÉMETH László, Bartók és a tizenkilencedik századi zene = NÉMETH László Összes Mőve, arcanum digitéka, CD-ROM 9 A modell részleteit lásd: S. VARGA Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi Kiadó, Budapest, SOMFAI László, Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? = ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005,

4 nemzeti kultúra megértését, vagy akár csak a szószerkezet elfogadását. A Parasztzenék nyomán világzene 11 koncepció jegyében Somfai ráadásul igyekszik elfedni azt a szempontot, hogy Bartók a rá jellemzı pátoszmentes modorban többször kifejtette, mi indította el a paraszti népzene megismeréséhez és saját zenéjének a népzene szellemében való megújításához vezetı úton: nemzeti zenei megújulási programját a személyes és nemzeti önazonosság új tartalmainak keresése határozta meg. 12 Pedig másutt mintha Somfai is erre utalna hogyan másként volna értelmezhetı e kijelentésének második fele: Bartók csak az, ami: a 20. század valószínőleg legjelentısebb magyar zeneszerzıje, talán legjelentısebb magyarja 13?! Az a körülmény, hogy Bartók győjtései során megismerte és zenéjében legalább olyan gazdagon felhasználta más népek parasztzenéjét, éppenséggel nem csökkenti mővészete nemzeti értékét: egyrészt munkássága ezáltal csak összetettebbé és termékenyebbé vált nemzeti identitásunk feltárása és önkifejezése tekintetében is. A román és szlovák népzene (vagy akár keleti győjtése és annak zenéjébe integrálása) mind rokon vonásaival, mind különbségeivel árnyalja, gazdagítja és pontosítja nem csak a magyar parasztzenérıl alkotott képünket, de saját nemzeti önismeretünket is. Másrészt módszerével Bartók nem elsısorban nemzeti paraszti kultúrákhoz hajolt közel, hanem e nemzeti paraszti kultúrák archaikus rétegeibe hatolva s ez mutat rá Jánosi Zoltán archaikus remitologizáció koncepciójának lényegére az egyetemes emberihez jutott el: az ısi kultúrák a mélyben összeérnek: a nemzeti genezist és a közös emberit egyszerre teszik átélhetıvé. 14 A bartóki modell fogalmát használók, e mővészet nemzeti jellegét hangsúlyozva, soha nem hagyták figyelmen kívül a modell lényegében is megfogalmazott szempontok közül azokat, amelyek e mővészeteket az európai kultúra áramába kapcsolják. Világosan fogalmaz Németh László Bartók és a XIX. századi zene címő esszéjét is idézve Nagy László monográfusa: a huszadik század elején ( ) kitágul a világ térben és idıben, s a modern mővészetben a térben távoli és az idıben régmúlt ösztönzések jelentıs tényezıvé válnak. Ezt a kihívást a magyar kultúrában Bartók fogadta el legteljesebben, s zenéjében és teoretikus írásaiban is olyan választ adott rá, mely a világkultúra legnagyobbjaival tette ıt egyenrangúvá. Kutatásaiban, az ösztönzések befogadásában és transzponálásában messzebb ment a magyar nép zenei kincsét a mőzenébe emelı Kodálynál. Bartóknál»a népi, anélkül hogy jellegét elvesztené: a közös emberi -hez közeledik.«így lett nála a népiség»az Európa-alatti geológia, az emberi lélek elfeledt, civilizációnkból kihagyott mélységeinek a felkutatása, bevonása. A kontrapunkt: a helyreállítani próbált nedvkeringés az európai fejlıdés törzse, s azon át a távoli gyökerek felé«. 15 Nagy László költészeténél sem a magyar folklór egyedülvalóságáról van szó éppen ellenkezıleg: a bolgár folklór tudományos igényő megismerése vezetett nála a 11 SOMFAI László, Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? = ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005, TALLIÁN 2006, HOLLÓSI Zsolt, Bartók, az abszolút idealista (Beszélgetés Somfai László zenetörténésszel), Tiszatáj, 2006/március, ÁCS Margit, A Társas Én utazása az Individuumok Földjén. Adalékok a népi író fogalmához, Kortárs, 2005/ GÖRÖMBEI 2005 [1992], András, Nagy László költészete, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,

5 magyar paraszti hagyományok jobb megértéséhez, átéléséhez; így a két nemzet parasztságának kulturális öröksége szétválaszthatatlan egységbe forrott lírájában. 16 A téma gazdag szakirodalmát ismerve furcsa az a mód, ahogyan beszédes, eleve megbélyegzı értékítéletet sugalló címmel ellátott tanulmányában Tolcsvai Nagy Gábor kezeli e fogalmat. A Szembesülés a naiv költıi világépítés határaival olvastán azt gondolhatnánk, Tolcsvai Nagy az, aki végre rendet tesz ebben a kérdésben: A»bartóki modell«fogalmaz nem a népi elemek mőbeli megjelenése, hanem e népi elemek átértelmezı szövegközisége, amely kortárs alapkérdések megjelenítését teszi összetettebbé. 17 Csakhogy a Németh László bevezette fogalom a legkezdetlegesebb olvasatban sem jelentette pusztán népi elemek mőbeli megjelenésé -t, s a Tolcsvai Nagy-féle definíciónál jóval árnyaltabb és gazdagabb meghatározások születtek, 18 éppen Nagy László költészete kapcsán, elsısorban Görömbei András és Jánosi Zoltán kutatásainak köszönhetıen. Már maga a népi elemek is jóval homályosabb, kevésbé körvonalazott kifejezés, mint az archaikus folklór, ahová Jánosi kapcsolja vissza Nagy László és azóta nem egy kortárs költı poétikáját. Jánosi terminusa ráadásul világirodalmi kontextusokat is figyelembe vevı újraértelmezés eredménye: A»bartókiság«makrostruktúráját ( ) a modern lét problémáiból fakadó törvénykeresés, az egyetemes-átfogási igény, és az erre a célra fölemelt archaikusság fogalmainak háromszögében lehet legtisztábban értelmezni. E három összetevı egybekapcsolódását Jánosi Zoltán törvényszerőnek látja: A törvénykeresı gesztus, az emberi szerepértelmezés elemi érdekeibıl fakad, hogy a szándék eleve az alapokig jutás, a globális mértékek igényeivel jelentkezik, s az idıdimenziókban lehatol az archaikusság fokáig. A»bartókiság«és az archaikus típusú remitologizációs poétika azonosságai e végsı elveknél foghatók meg legtisztábban. Mindkettıt a történeti mértékő és a történet legaljáig, a»nincs tovább«partjaiig érı szerepértelmezés és törvény-, modellkutatás hozza létre, s mindkét struktúrában feltőnik s meghatározó lesz a jelen-modelláló, jelenre válaszadó, történeti gondolattal, igénnyel megformált s képzeti-eszmei és strukturális koncepcióját az archaikum közelségébıl, onnan merített törvények alapján megfogalmazó konstrukció. 19 Tolcsvai Nagy Juhász Ferenc, Nagy László és Csoóri Sándor költészetét összekapcsoló summázata kettıs. Egyrészt elismeri, hogy a magyar költészetben korábban nem tapasztalt poétikai irányokat valósítottak meg a népi és modernizációs nyelvi regiszterek összegzésével, másrészt ezt a nagy horderejő tényt rögtön kisebbíteni törekszik: Ugyanakkor költészetük bár eltérıen, de kissé távol maradt az európai irodalom fı irányaitól mind a bukás vagy a kétely megértési feltételeinek körvonalazásában, mind a nyelv rendkívüli mértékben alkotó, de rá vissza nem kérdezı alkalmazásában. Ha megengedjük noha nem tekinthetı igazoltnak, hogy mindkét vádpontban elmarasztalható Nagy László és társai költészete, az állítás akkor is csak addig ırzi súlyát, ameddig a kedves olvasót nem terheljük a hivatkozásokban Jánosi 16 Vö. GÖRÖMBEI 2005 [1992], különösen , illetve JÁNOSI 1996, Zoltán, Nagy László mitologikus költıi világa. Az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban, Felsımagyarország Kiadó, Miskolc , vagy külön tanulmányát: JÁNOSI Zoltán, Medvezsoltár. A népköltészet és a folklór szerepe Nagy László esztétikai gondolkodásában = JÁNOSI 2005, Zoltán, Főszál és mindenség. Folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban, Holnap Kiadó, Budapest, TOLCSVAI NAGY Gábor, Szembesülés a naiv költıi világépítés határaival = SZEGEDY-MASZÁK 2007, III/ Miközben épp Tolcsvai Nagy Gábor vádol másokat leegyszerősítéssel: UO. 19 JÁNOSI 1996,

6 Zoltán olyan jellegő kutatásaival 20, amelyek részletesen elemzik, miként ágazik, szervesül e poétika a világirodalom jelentıs igaz, nem német orientációjú kortárs törekvéseibe. Tolcsvai Nagy sem ezzel, sem Nagy László nagymonográfusának munkájával nem terheli olvasóit. (A fejezet minden említett alkotójával kapcsolatban utal egy monográfiára, Juhásztól Csoórin át Kormosig csak a Nagy Lászlóról szóló irodalom felé nem orientál. Bizonyára szerénységbıl, elhallgatva így saját kismonográfiáját is ) Külön vizsgálatot érdemelne, hogy a Történetek, mindenütt ostorozva az ideológiát, milyen ideológiai elvektıl vezérelve értékeli le egészében vagy részleteiben Ady, Illyés és mások költészetét; emeli föl a népszerőség, olvasottság érveire támaszkodva Rejtı Jenı munkásságát, miközben a korában is, ma is népszerő Tamási Áron helyett a szők rétegolvasmánynak számító Prae-t (Szentkuthytól) teszi meg korjellemzınek de a további elemzések helyett hadd érjem be ezúttal néhány felsorolással. Nem hinném, hogy a teljesség úgyis lehetetlen elve alapján félresöpörhetnénk minden olyan kifogást, amely fontos irodalmi értékek hiányát teszi szóvá. Háromezer oldalnyi irodalomtörténeti összefoglalásban legalábbis törekedni kellene valamelyes teljességre, az értékek sokoldalú, de legalábbis nem egyoldalúan ideologikus képviseletére. (Különösen elvárható volna ez egy ilyen sokszerzıs munkától.) Az mindenesetre nehezen magyarázható, hogy zárójeles felsorolások, utalás szintő félmondatok tárgya vagy egyáltalán meg sem említtetik többek között Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Ratkó József, Buda Ferenc, Ágh István, Baka István, Orbán Ottó, Farkas Árpád, a Kilencek. Vagy a prózaírók közül Gion Nándor, Szilágyi István, Lázár Ervin Szabó Pál és Szabó István írókat fölösleges is hiányolnom a Lakodalom, keresztelı, bölcsı cím elı se fordul, s a III. kötet Szabó István néven egyszer egy történészrıl, más alkalmakkor meg a filmrendezırıl beszél (a mutatóban aztán egyként kezelve a két nevet). Nagy Gáspár kap ugyan másfél oldalt az avantgárd verstechnika illusztrációjaként Szembetőnı, hogy a sokat bírált Kulcsár Szabó Ernı-féle kis irodalomtörténet, innen visszatekintve, kiegyensúlyozottabb, kevésbé egyoldalú képet rajzolt a magyar irodalomról, mint ez a kötet. Miközben Kulcsár Szabó az újabb magyar líra egyik legnagyobb alkotásá -nak nevezte 21, Illyés Egy mondata a Történetekben csupán egy irodalompolitika-történeti fejezetben kap féloldalnyi említést. Standeisky Éva történésztıl aztán meg is tudhatjuk egy röpke, ám annál mélyebben szántó elemzés tanulságaként, hogy az Egy mondat a zsarnokságról a zsarnokság sőrített megjelenési formájaként a Rákosi-éra tükre 22. A kis korszak-monográfia külön foglalkozik Németh László, Szilágyi István, Sütı András prózájával. A nagymonográfiában ebbıl kapunk egy töredék-németh Lászlót, a Tanú és néhány esszé íróját, a Gyász címe egy Németh László-idézetben hangzik el csupán (a címmutatóba be sem kerül), az Égetı Eszter egy irodalompolitikai fejezet felsorolásában olvasható, az Irgalom címével nem találkoztam (a címmutató sem ismeri, bár ez e könyv mutatóinál semmit nem jelent). Szilágyi István egy Sütıre 20 Vö. JÁNOSI 1996 és JÁNOSI KULCSÁR SZABÓ 1993, Ernı, A magyar irodalom története , Argumentum Kiadó, Budapest, STANDEISKY Éva, Irodalom és politika a forradalomban = SZEGEDY-MASZÁK 2007, III/481. 6

7 vonatkozó oldalvágás részeként bukkan fel érdemben elıször és utoljára; ott, ahol Sütı András drámamővészete válik egy drámatörténeti fejezet centrumává. (A címmutató szerint az Anyám könnyő álmot ígér vagy az Engedjétek hozzám jönni a szavakat prózai mő és a Sütı-esszék legjava nem létezik.) Feltőnı, hogy a Kulcsár Szabónál még központi szerepet kapó költık közül szinte Tandori Dezsı marad egymaga, marginalizálódik még Petri György és Oravecz Imre is, Orbán Ottó pedig egy fordítással, illetve a gyerekirodalmat tallózó felsorolás részeként tőnik fel. Ez azért is fájó, mert olyan alkotókról van szó és ide volna sorolható még többek között Nagy Gáspár, Baka István, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, Sziveri János, Tolnai Ottó, Tızsér Arpád, akik valamilyen szempontból hidat verhetnének a képviseletinek nevezett 23 (kevésbé degradáló elnevezéssel: nemzeti) irodalom és a posztmodern irodalom között. A posztmodern kánon módosítása önmagában nem kárhoztatható, az arra irányuló szándék ellenben, amely irodalmunk kettéhasadt részeit ha nem is összeforrasztani, de egymáshoz közelíteni igyekezne, igencsak üdvös volna a magyar irodalmat reprezentálni hivatott munkában. 2 Elméleti irányok egy másik történethez A Történetek, dacára a többes számnak, igazából egyetlen történet. Annak a története, hogyan jut el az irodalom addig a nagykorúnak tekinthetı létállapotig, amikor saját immanenciáját felismerve egyetlen gondja a kifejezhetıség és megragadhatóság különbözı stációinak bejárása. Van a mai magyar irodalomban egy ilyen történet is. Vezérelvként az egészre vonatkoztatni és korábbi századok törekvéseibe belelátni azonban súlyos aránytévesztés. S ennek az aránytévesztésnek a közösségi szemlélető, a kollektív megelızöttség hagyományelvét képviselı 24 irodalom és irodalomértelmezés a legnagyobb áldozata. Pedig az újabb társadalomtudományos fejlemények vagy két évtizede szállítják folyamatosan azokat az eredményeket, amelyek az irodalom közösségi felfogása mellett szolgálhatnának érvekkel. Ha a magyar irodalomtörténet pótolni akarja a Történetek hézagait, be akarja gyógyítani irodalomértésünknek e könyv ütötte sebeit, akkor nem elegendı irodalomtörténetet írni: föl kell vázolni azokat az elméleti irányokat, amelyek a Történetek elméleti kaotikusságából, ellentmondásosságából 25 is okulva a történeti szemlélet alapját adhatják. Ezek kidolgozása egy mőhelymunka feladata volna itt csak néhány szempont felvetésére keríthetek sort. Látnunk kell, hogy az irodalom kulturális, társadalmi és antropológiai beágyazottsága és megelızöttsége a különbözı társadalomtudományok legújabb gondolkodásmódjából következı evidencia még akkor is, ha e következtetést maguk e tudományágak nem is mondják ki. Közösségi érdekő és posztmodern irodalomfelfogás között az egyik töréspont a közösségi elkötelezettség versus individualizmus kérdése. Ez a szembeállítás a XX. század fejleménye, s elhittük sokáig, hogy létezı oppozíció. A legújabban feléledt 23 Vö. KULCSÁR SZABÓ 1993, 45., ill. TOLCSVAI NAGY Gábor, Szembesülés a naiv költıi világépítés határaival = SZEGEDY-MASZÁK 2007, III/ PAPP 2008, Endre, Rút sybaríta váz. A nemzetnélküliség programja A magyar irodalom történeteiben, Hitel, 2008/ , Errıl bıséges adalékokkal szolgál PAPP

8 identitáskutatás különbözı megközelítései viszonylagosították ezt a szembenállást. A társadalom ( ) nem olyasmi, ami szemben áll az egyénnel, hanem az egyénnek magának alkotóeleme. Mindenfajta identitás, így az Én-azonosság is, társadalmi konstrukció lévén, kulturális identitás fogalmaz Jan Assmann A kulturális emlékezet c. mővében. 26 A társadalom tehát nem az egyén börtöne, megnyomorítója, az énkiteljesítés akadálya, mint azt az egzisztencialista filozófusok nyomán sokan gondolták; Assmann leszögezi: Emberi létezés általunk ismert formájában csakis kultúra talaján, társadalom keretei közt képzelhetı el. 27 Ráadásul, Assmann megfigyelése szerint, az én a közösségi minták alapján nyeri el identitását, kintrıl befelé növekszik, s ezáltal a Mi-azonosság elsıbbséget élvez az egyén Én-azonosságával szemben, vagyis az identitás társadalmi ( ) jelenség. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a Mi-tudat nem létezhet a Mi-t alkotó és hordozó egyéneken kívül 28. Az identitás-formák hierarchiája és egymásra-utaltsága egyben én és társadalom, én és kultúra szoros egymásra-utaltságát is jelenti: Az identitás mindkét aspektusa olyan tudatra tartozik, melyet az adott kultúra és korszak nyelvezete és képzeletvilága, értékei és normái sajátos módon formálnak és szabnak meg. 29 A kommunikáció participációs elmélete is hasonló következtetésekre jut. E szerint a kommunikatív értelmét az (individuális) ágensek közösséggé integrálásában lehet látni. 30 A participáció (részesülés) általános kommunikációs modell, nem vonható ki érvénye alól az irodalmi kommunikáció, az irodalmi mőalkotás sem. Az irodalmi mőalkotás mint kommunikációs akció a közösségi összetartozást erısíti amennyiben hozzáférhetıvé válik az olvasók számára. A kommunikatívban való részesedés következtében az (individuális) ágensek integrálódnak, azaz (kommunikatív) közösségeket alkothatnak. 31 Ehhez a gondolatmenethez jól kapcsolható a humánetológia néhány felismerése. Például az, hogy különbséget kell tennünk közösségként mőködı társadalom és tömegtársadalom között. Csányi Vilmos szerint a tömegtársadalmak több százezres, majd többmilliós tömegeiben a csoportokat létrehozó etológiai tényezık már nem képesek egyedül betölteni a társadalom összetartásának funkcióját ( ) Hiszen jól ismert tény, hogy egy-egy egyén legfeljebb néhány tíz másikkal képes hatékony csoportot képezni, egyszerő etológiai okok miatt. 32 Ha a tömegtársadalom dezintegráló, identitásromboló jellegét figyelembe vesszük, talán komolyabban megfontoljuk, érdemes-e az elitkultúrával összemosni olyan populáris jelenségeket, mint a népies dal vagy Rejtı Jenı mővei, miközben e kulturális termékek amúgy is tarolnak a tömegkultúra piacán, kiszorítva a tömegek tudatából a magaskultúra mőveit. Felelıs értelmezıi cselekedet-e ezt a folyamatot erısíteni, gyorsítani pláne akkor, ha az ehhez alapul vett érvek nem esztétikaiak, hanem olvasásszociológiaiak, statisztikaiak 33?! 26 ASSMANN 1999 [1992], Jan, A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, ford. Hidas Zoltán, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, ASSMANN 1999 [1992], 132. Alább, más megfogalmazásban: Az ember természettıl fogva közösségre termett ASSMANN 1999[1992], ASSMANN 1999[1992], HORÁNYI Özséb, A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról = A kommunikáció mint participáció, [szerk.] HORÁNYI 2007, Özséb, AKTI Typotex, Budapest, 256. (Kiemelés az eredetiben.) 31 HORÁNYI Özséb, A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról = HORÁNYI 2007, CSÁNYI Vilmos, Kultúra és globalizáció, 2000, 1999/május, Vö. VERES András, A ponyva klasszikusa = SZEGEDY-MASZÁK 2007, III/381. 8

9 A kulturális identitás, etnicitás, nemzeti identitás jelentısége úgy volt kisebbíthetı, hogy Nietzschéig visszamenıen 34 fiktívnek, kreáltnak, kitaláltnak tételezték; azt állította az antropológia, hogy az etnicitás a politikával átitatott kulturális identitás pusztán kontrasztív: csak azért folyamodnak hozzá, hogy meghúzzanak egy valódi vagy konceptuális határvonalat. Ez a nézet ( ) több mint húsz éven át uralta az etnicitáskutatást. ( ) mivel az etnicitást kizárólag taktikai identitásként kezelte, figyelmen kívül hagyta mind az öntudatot, mind az etnikai identitás szimbolikus kifejezıdését. ( ) amikor feltesszük magunknak a kérdést, kik vagyunk tulajdonképpen, akkor az többet jelent annál, mint amikor körülírjuk,»kik nem vagyunk«. Szerepet játszik benne az életrajzunk is: azok a dolgok, amiket tudunk magunkról, arról a személyrıl, akinek gondoljuk magunkat. 35 Anthony Cohen gondolata élesen szemben áll azzal a nálunk máig közkelető felfogással, miszerint csak a másikban, a másság által ismerhetı fel a saját. Az a szőkítés sem állja meg a helyét, hogy a nemzeti hovatartozás pusztán az anyanyelv kérdése. Hogy az anyanyelv mennyivel több a maga nyelviségénél, mások nyomán s a kognitív pszichológus Jerry Fodort és Ernest Lepore-t idézve Dávidházi Péter mutatott rá: a nyelv»ontológiai értelemben függ«az életformáktól, vagyis a hiedelmek, intézmények, szokások és hagyományok egész kulturális szövevényétıl, azaz inkább életmódként, mintsem szavak és mondatok győjteményeként mőködik, ezért»hosszú távon nincs igazi különbség nyelvi és nem nyelvi mozzanatok, sıt végelemzésben nyelvek és egész kultúrák között.«36 Az irodalomtudomány sem fogadja el egyöntetően az irodalom immanenciájára vonatkozó alapvetést. Az irodalom teljes autonómiáját valló felfogások antropológiai, posztkoloniális kritikája épp a szocializmus idıszakának gyarmati jellege révén figyelemre méltó fejlemény. 37 Edward Said úgy véli, a társadalom és az irodalom csak együttesen tanulmányozhatók és értelmezhetık 38 ; a szöveg, a»text«nem autonóm, hanem az alkotó és a befogadó pontjain egyaránt világba kapcsolódó, kontextuális létő és eseményszerő jelenség, illetve hogy a szövegek nemcsak a világban léteznek, hanem oda is helyezik magukat ( ), és azáltal vannak, hogy a világban mőködnek. 39 Jánosi Zoltán nagyon fontos felismerése, hogy A»posztkolonialitás«fogalomnak a magyar viszonyokra vetítése ( ) egyáltalán nem mond ellent egyes újabb kelető európai kulturális mozgásoknak, illetve az ezeket feltáró elméletnek. 40 A gyarmatosító hatalom egyaránt porlasztója-elemésztıje a (nemzeti) közösség identitásának és a személyes identitás integritásának, s ezzel egyidejőleg élénkítıje az erre védekezıen reagáló közösségi érdekő irodalomnak. 34 Vö. DÁVIDHÁZI 2004, Péter, Egy nemzeti tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai Kiadó Universitas Kiadó, Budapest, COHEN, Anthony P., A kultúra mint identitás egy antropológus szemével = Multikulturalizmus, szerk. FEISCHMIDT Margit, Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest, (Kiemelések az eredetiben.) 36 DÁVIDHÁZI 2004, 47. (Kiemelések az eredetiben.) 37 Vö. Bizonyos értelemben posztkoloniálisnak nevezhetı minden olyan etnikai öntudat-formálódás, amely karakterisztikusan közösségek tudattalan hatalmi törekvéseinek kohójában született. Talán éppen ez az a pont, ahol a közép-európai történelem is sokrétő metahermeneutikai értelmezés lehetıségét ígéri, hisz világunk szerencsétlenül gazdag a sokszor kölcsönös kolonizálások szövedékébıl font értelemképzési hálókban. SZAMOSI Gertrúd, A posztkolonialitás = HELIKON 1996/4., SAID, Edward, Orientalizmus = HELIKON 1996/4., SZAMOSI Gertrúd, A posztkolonialitás = HELIKON 1996/4., JÁNOSI Zoltán, Egy Németh László-regény paradigmájához. Az Égetı Eszter és a Száz év magány = JÁNOSI 2005, 39. 9

10 Az immanencia kritikája egyszersmind a referencia, a valóság fogalmainak revideálása is. Nincs itt hely részletezni, de nagyon tanulságos, és az irodalomtudományos gondolkodásra is hatással lehet az az új pragmatika-elmélet, amely a jelentésrıl bizonyítja be, hogy esetenként még a szövegben sem találjuk meg, hanem csak a világ, a valóság segítségével válik jelentésessé egy megnyilatkozás. Világ, valóság létezésére egyszerő példát hoz a Reboul Moeschler szerzıpáros, összevetve a denevér és az ember agyi reprezentációját ugyanarról a térrıl: nincs okunk azt gondolni, hogy ezek [denevér és ember reprezentációi] gyökeresen eltérıek lennének. Az akadályokat ugyanott találnánk, a rovarokat is, és amennyiben normális az említett emberi lény vizuális észlelırendszere, az emberi lénynek és a denevérnek az adott térre vonatkozó konklúziói tartalmukat tekintve igencsak hasonlóak lennének, még ha formájukat és létrehozásuk módját tekintve nem is azok. 41 Ugyanık egyszerő érvekkel cáfolják az igazság relatív voltáról szóló mítoszt. 42 Irodalomtudományos esszé Antoine Compagnon munkája, Az elmélet démona, amely Reboulékhoz hasonlóan igyekszik a józan észt visszahelyezni jogaiba. (Könyvének alcíme: Irodalom és józan ész.) Világosan, egyszerően érvel világ, valóság létezése mellett: a fikcióban ugyanazok a beszédmőveletek jönnek létre, mint a való világban: kérdéseket tesznek fel, fölszólítanak, ígéreteket tesznek. Ezek azonban kitalált cselekedetek, melyeket a szerzı képzel el és szerkeszt össze, hogy egyetlen valóságos beszédmőveletet hozzon létre: a verset. Az irodalom kiaknázza a nyelv referenciális tulajdonságait, mőveletei kitaláltak, de mihelyt belépünk az irodalomba, mihelyt benne berendezkedünk, a kitalált nyelvi mőveletek pontosan úgy mőködnek, mint a valóságosak irodalmon kívül. Compagnon nem fukarkodik az irodalmi példákkal, próbára teendı a vizsgált tézist. A világról gondolkodván Balzac Goriot apójára utal: a referencia a kitalált világokban addig mőködik, amíg azok a való világgal összeférhetıek, de zátonyra fut, mihelyt Goriot apó négyszöglető köröket kezd rajzolni. Az irodalom szüntelenül keveri a való világot és a lehetséges világot: érdeklıdik a valóságos szereplık és események iránt (a francia forradalom nagyon is jelen van a Goriot apóban), és a kitalált szereplı olyan egyén, aki létezhetett volna más körülmények között is. 43 Compagnont követve föltehetjük a kérdést: ugyanolyan mértékig fiktív a valósághoz, a szövegen kívüli világhoz nem mérhetı, ahhoz nem köthetı név Stendhal Vörös és feketéjében Julien Sorel és Bonaparte Napóleon? Kertész Imre Sorstalanságában Köves Gyuri és Auschwitz? Tamási Áronnál Ábel és Hargita? (Még akkor is nyilvánvaló a fikcionáltság különbözı foka, ha valaki azt az ismeretelméleti pozíciót foglalja el, amely szerint a történelem is puszta fikció.) Történelem és irodalom, nemzeti identitás és irodalom steril elkülönítésével valószínőleg maga Szegedy-Maszák Mihály sem ért egyet. A Szózat mai értelmezéséhez hozzátartozik, hogy az 1956-os forradalom idején kitüntetett alkalmakkor énekelték, mint ahogy az Egy mondat a zsarnokságról mai jelentése is elválaszthatatlan attól, milyen szerepet játszott e költemény 1956 októberében. Számtalan más példa is igazolhatja, hogy a nyelvi megnyilatkozás mint történeti esemény 41 REBOUL MOESCHLER 2005 [1998], Anne Jacques, A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába, ford. Gécseg Zsuzsanna, Osiris Kiadó, Budapest, REBOUL MOESCHLER 2005 [1998], COMPAGNON, Antoine, Az elmélet démona. Irodalom és józan ész, Kalligram, Pozsony, (Kiemelések tılem N. G.) 10

11 egyszerre irodalom s a nemzet önértelmezése 44 fogalmazott néhány évvel korábbi könyvében. Tegyük hozzá: minden magyarul írott értékes mő formálja nemzeti önismeretünket de fokozottabban azok a mővek, amelyek fókuszba állítják a közösségi, nemzeti identitás problematikáját. 45 Ha pedig a magyar irodalom mindmáig hangsúlyosan foglalkozik nemzeti sorskérdésekkel, politikai dilemmákkal és vallásierkölcsi megfontolásokkal, akkor abban túlságosan is leegyszerősítı (és kényelmes) retrográd földhözragadtságot, netán irodalomelméleti igénytelenséget látni, annál sürgetıbb volna azonban belátni, hogy nem az irodalom horgonyzott le önmaga múltjánál, hanem a magyar (és az egész humán) történelem viharvert hajója. A mezsgyék és tájegységek átrajzolása, a határok drasztikus módosítása, a szovjet típusú identitásporlasztó diktatúra, a történelmi vallások üldözése a különbözı nemzetek azonosságtudatának súlyos sérüléseivel járt együtt. Ami pedig konfliktussá, kérdésessé, megoldatlan problémává válik, az gyakrabban lesz az interakció témájává így az irodalmi kommunikáció meghatározó elemévé is. A mővekben megnyilatkozó közösségi felelısség nem ütközik a mővészet autonómiájával. Sıt egyenesen abból következik. A mővészet elıtt ugyanis nincs az életnek tiltott része. 46 Az író önkifejezése aligha választható el szőkebb közösségének, nemzetének történelmi jelenlététıl, esélyeinek és gondjainak mérlegelésétıl. 47 Ez nemhogy fenyegetné az irodalom autonómiáját és az irodalmi mőalkotás önértékét annak kereteit adja meg: A mővészet autonómiájának biztosítéka és alapja az, hogy a kultúra egységének a része, és ebben az egységben nem csupán sajátos, hanem szükségszerő és helyettesíthetetlen szerepet játszik. 48 A Történetek, ideológiai alapon, korlátozza, hogy magyar irodalom címen mi kerül(het) az olvasók elé. Ha a (kommunikatív) közösség korlátozza valamely tagjának vagy csoportjának felkészültségét, akkor korlátozott lesz problémafelismerése, de legalábbis problémamegoldása, ennek minden következményével együtt, illetıleg elıfordulhat, hogy a nyilvánosság korlátozottsága folytán csak kevesebbet képes használni, mint használhatna a teljes nyilvánosság mellett. 49 Állítsuk helyre a magyar irodalom teljességét! 44 SZEGEDY-MASZÁK 2003, Mihály, Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülı világban = SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet, Akadémiai Kiadó, Budapest, Vö. Sokféle érték van egy irodalomban, de nem véletlen az, hogy egy-egy nemzet tudatában azok a mővek élnek közösségformáló erıként, amelyekben a nemzet létének igazsága lép mőködésbe. GÖRÖMBEI András, Irodalom és nemzeti önismeret = GÖRÖMBEI 2003, András, Irodalom és nemzeti önismeret, Nap Kiadó, Budapest, GÖRÖMBEI András, Irodalom és nemzeti önismeret = GÖRÖMBEI 2003, GÖRÖMBEI András, Nemzettudat a mai magyar irodalomban = GÖRÖMBEI 1999, András, Létértelmezések, Felsımagyarország Kiadó, Miskolc, BAHTYIN, Mihail, A tartalom, az anyag és a forma a verbális mővészetben = Uı, A szó az életben és a költészetben, Európa Könyvkiadó, Budapest 60. [Kiemelések az eredetiben.] 49 HORÁNYI Özséb, A kommunikáció participációra alapozott felfogásáról = HORÁNYI 2007,

12 Bibliográfiai rövidítések ASSMANN 1999 = ASSMANN, Jan, A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, ford. Hidas Zoltán, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest DÁVIDHÁZI 2004 = DÁVIDHÁZI Péter, Egy tudomány születése. Toldy Ferenc és a magyar irodalomtörténet, Akadémiai Kiadó Universitas Kiadó, Budapest GÖRÖMBEI 1999 = GÖRÖMBEI András, Létértelmezések, Felsımagyarország Kiadó, Miskolc GÖRÖMBEI 2003 = GÖRÖMBEI András, Irodalom és nemzeti önismeret, Nap Kiadó, Budapest GÖRÖMBEI 2005 [1992] = GÖRÖMBEI András, Nagy László költészete, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen HORÁNYI 2007 = HORÁNYI Özséb [szerk.], A kommunikáció mint participáció, AKTI Typotex, Budapest JÁNOSI 1996 = JÁNOSI Zoltán, Nagy László mitologikus költıi világa. Az egyetemes és a magyar irodalomtörténet koordinátáiban, Felsımagyarország Kiadó, Miskolc JÁNOSI 2005 = JÁNOSI Zoltán, Főszál és mindenség. Folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban, Holnap Kiadó, Budapest KULCSÁR SZABÓ 1993 = KULCSÁR SZABÓ Ernı, A magyar irodalom története , Argumentum Kiadó, Budapest PAPP 2008 = PAPP Endre, Rút sybaríta váz. A nemzetnélküliség programja A magyar irodalom történeteiben, Hitel, 2008/ REBOUL MOESCHLER 2005 [1998] = Anne REBOUL Jacques MOESCHLER, A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába, ford. Gécseg Zsuzsanna, Osiris Kiadó, Budapest ROMSICS SZEGEDY-MASZÁK 2005 = ROMSICS Ignác SZEGEDY-MASZÁK Mihály (szerk.), Mi a magyar? Habsburg Történeti Intézet Rubicon Kiadó, Budapest SZEGEDY-MASZÁK 2003 = SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Nemzet, nyelv, irodalom az egységesülı világban, in: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A megértés módozatai: fordítás és hatástörténet, Akadémiai Kiadó, Budapest SZEGEDY-MASZÁK 2007 = A magyar irodalom történetei I III., szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Gondolat, Budapest TALLIÁN 2006 = TALLIÁN Tibor, Bartók Béla 125, Muzsika, 2006/március,

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Pusztavám Csákberény Községek körjegyzıségének Polgármesteri Hivatala

Pusztavám Csákberény Községek körjegyzıségének Polgármesteri Hivatala Pusztavám Csákberény Községek körjegyzıségének Polgármesteri Hivatala Cím: 8073 Csákberény, Hısök tere 41. Telefon: 06-22-564-007 Telefax: 06-22-564-008 E-mail: hivatal@csakbereny.hu Ügyfélfogadás rendje:

Részletesebben

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &.

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. 1 I, 1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. & 1.. +'/!"# # #0,.. ( : 21. 02. 2005). & 1 - & - (: ) 5 -,

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s

í t é l e t e t : Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.415/2011/3. szám A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. Nagy László Gyula ügyvéd által képviselt Könyvmíves Könyvkiadó Kft. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin ügyvéd által

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe Valaczka András Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A szövegalkotási képesség

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban Heltainé Nagy Erzsébet: A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben 265 A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban A nyelvi változások, köztük az új nyelvi jelenségek

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM

PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM szeptember 01 2014. augusztus 31. Készítette: igazgató Szakközépiskolánk 2007. szeptember 01. napjával kezdte mőködését. Jelen tanévben 10 pedagógus álláshelyünk van, amibıl

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.546/2010/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. Sz. jogtanácsos által képviselt OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam

Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam Osztatlan, közös képzés, nappali I. évfolyam 8.00-10.00 Kommunikáció szóban és írásban szem. BTOMA1N07 Rostás Édua Nyelvész 16.00-18.00 NYELV ÉS TÁRSADALOM EA. BTOMA1N08 Gréczi-Zsoldos Enikő Nyelvész 11.00-12.00

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ-

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- MAGASISKOLA In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- TARTALOM Mészöly Miklós: Elégia. Részlet (In.: Mészöly Miklós: Elégia. Bp., Helikon, 1991.) 5 Mészöly Miklós: Óda az Elégiához (In.: Mészöly Miklós: Elégia.

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 A katasztrófavédelmi rendvédelmi szervekhez tartoznak a hivatásos tőzoltóparancsnokságok, 271 így országszerte

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény

Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program V. kötet

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár

GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT. Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja. Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZAT Ady Endre Városi Könyvtár és Mővelıdési Központ, Baja Helye a könyvtári rendszerben: városi könyvtár Típusa: nyilvános közmővelıdési könyvtár Alapfunkciói Az információkat szabadon,

Részletesebben

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július

XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július ÚNYI ÚJSÁG XII. évfolyam, 2. szám Úny Község Önkormányzatának Kiadványa 2008. július T A R T A L O M Fejezetek Úny község történelmébıl Óvodai hírek Iskolai hírek Testületi Tallózó Anyakönyvi hírek Berhidai

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam)

OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) 1 OSZTÁLYFİNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE (9-13. évfolyam) (Évi óraszám: 9-12. évfolyam: 37 óra, 13. évfolyam: 32 óra) Célok és feladatok Az osztályfınöki óra funkciói - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében,

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai

Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai Dr. Bokor Attila OD Partner Kft., partner, tanácsadó Budapesti Corvinus Egyetem, címzetes egyetemi docens KM dilemmák HR Tükör - HR rendszerek Elégedettség

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon

AKTUÁLIS. A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon 1 AKTUÁLIS A belgyógyászati angiológia helyzete Magyarországon Írta: DR. MESKÓ ÉVA Ha jelenlegi érbeteg-ellátásunkról beszélünk, át kell tekintenünk azt az idıszakot, amelyben a magyarországi belgyógyászati

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL Esztergom Város Polgármesteri Hivatala 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. Pf. 92. 6771-2/2009. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2009. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

I Sikertervezés hogy ne csak álmodozzál. I Próbáld meg felfedezni a küldetésedet!

I Sikertervezés hogy ne csak álmodozzál. I Próbáld meg felfedezni a küldetésedet! I Próbáld meg felfedezni a küldetésedet! Mert ahhoz, hogy élvezd is a karriered vagy vállalkozásod építését, fel kell fedezned magadban a legmélyebb belsı hajtóerıt. www.sikertervezes.com I Sikertervezés

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

A COACHING MEGHATÁROZÁSA

A COACHING MEGHATÁROZÁSA A COACHING MINT A FELNŐTTOKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK SAJÁTOS TERÜLETE Benkei Kovács Balázs PhD ELTE PPK Andragógia Tanszék A COACHING MEGHATÁROZÁSA - Személyre szabott vezetőfejlesztés, ami egy partneri viszonyon,

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

B Ő N ÉS B Ő NMEGEL İ ZÉS

B Ő N ÉS B Ő NMEGEL İ ZÉS BŐN ÉS BŐNMEGELİZÉS HAUTZINGER ZOLTÁN PROLÓGUS CESARE BECCARIA, A BŐNMEGELİZÉSI TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉNEK NAGY GONDOLKODÓJA Közismert tény, hogy a múlt ismerete nélkül a jelent nem élhetjük meg reálisan,

Részletesebben

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl.

OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 5/2000. (IV.13.)számú önkormányzati rendelete a helyi közmővelıdési tevékenységrıl. Az önkormányzat kötelezı feladata a helyi közmővelıdési tevékenység

Részletesebben

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl

Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl Beszámoló a Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány (2801. Tatabánya, Fı tér 4. Pf. 1244.) 2007. évi tartalmi tevékenységérıl A Kernstok Károly Mővészeti Alapítvány és kuratóriuma elsısorban pályázati támogatások

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

Eltört a kis tükör. Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda, Czóbel, Kosztolányi)

Eltört a kis tükör. Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda, Czóbel, Kosztolányi) Eltört a kis tükör. Szubjektum, nyelv, emlékezet a klasszikus magyar lírában (Vajda, Czóbel, Kosztolányi) Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében az Irodalomtudomány tudományágban Írta:

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Ügyszám: Vj-47/2004/36. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztık Egyesülése (Budapest) eljárás alá vonttal szemben versenykorlátozó megállapodás

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató 2008. május 1072 Budapest VII., Rákóczi út 18. Levélcím: 1364 Budapest 4. Pf. 226.

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben