MAGYAR IRODALOM ÉS GYERMEKIRODALOM

Átírás

1 MAGYAR IRODALOM ÉS GYERMEKIRODALOM VÉGH BALÁZS BÉLA VÉG ADALBERT 2006.

2 TARTALOM TARTALOM Bevezetés 1. Tanulási egység: GYERMEKIRODALOM 1 A tanulási egység követelményei Fogalomismertetés A gyermekirodalom sajátosságai A gyermekirodalom forrásai és rétegei A gyermekolvasó A gyermekkönyv A gyermeksajtó Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat Szakirodalom Tanulási egység: A gyermekirodalom műfajai 19 A tanulási egység követelményei A gyermekvers A mese Mondák, legendák, történelmi elbeszélések A meseregény Az ifjúsági regény Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat Szakirodalom Tanulási egység: A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM 41 A tanulási egység követelményei Bezerédj Amália Petőfi Sándor Arany János Jókai Mór Móricz Zsigmond Móra Ferenc Kosztolányi Dezső Molnár Ferenc Szabó Lőrinc József Attila Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat Szakirodalom Tanulási egység: AZ ERDÉLYI MAGYAR GYERMEKIRODALOM 65 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A tanulási egység követelményei Benedek Elek gyermekirodalmi kánonja Gyermekirodalom a Cimborában Benedek Elek Öcsike-történetei A mese bűvöletében (Balázs Ferenc meséi) Dsida Jenő gyermekversei a Cimborában Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat 91 I

3 TARTALOM Szakirodalom Tanulási egység: A MODERN MAGYAR GYERMEKIRODALOM 93 A tanulási egység követelményei Nemes Nagy Ágnes Weöres Sándor Fekete István Lázár Ervin Kányádi Sándor Fodor Sándor Szilágyi Domokos Kovács András Ferenc Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat Szakirodalom 121 Általános könyvészet 122 II

4 BEVEZETÉS III BEVEZETÉS A jegyzet a minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítja a távoktatásban és a vidéki oktatásfejlesztési programban részt vevő hallgatók számára. Abban reménykedve nyújt nekik segítséget, hogy könnyebbé válik a felkészülésük a vizsgákra. Úgy próbál megfelelni a távoktatási forma általános követelményeinek, hogy figyelmembe veszi az irodalomoktatás feladatait is. A gyermekirodalom a Vidéki Oktatásfejlesztési Programban a magyar irodalom tanulmányozását követi, és a maga módján hozzájárul az irodalmi megértés alakításához. Ez elengedhetetlen feltétele a gyermekirodalom befogadásának és értelmezésének. Ezeknek a feltételeknek és lehetőségeknek a szem előtt tartásával szeretne ez a jegyzet egy sajátos önképzési stílust kialakítani. Közvetlen célja a tanítók óvodapedagógusok szakképzésének javítása, az önképzés feltételének biztosítása. Közvetett célként pedig a gyermekirodalom oktatásának javítását nevezhetjük meg. Feltételezésem szerint a tananyag alapos áttanulmányozása hozzásegíti a pedagógust ahhoz, hogy több szakértelemmel közelítsen a gyermekirodalomhoz és az irodalmi alkotásokhoz. A pedagógus értékszempontú közvetítése alakítja a gyermekolvasói ízlést, és befolyásolja a kisgyermekek olvasási szokását. Jegyzetünk öt tanulási egységből áll. Ezek közül az 1 és a 2,. Valamint a és 5. szorosabban összefügg. Az első két tanulási egység A gyermekirodalom A gyermekirodalom műfajai - bevezetés a gyermekirodalom fogalomhasználatába, sajátosságaiba és műfajaiba. Olyan alapismereteket tartalmaz, amelyek segítenek eligazodni a gyermekirodalommal kapcsolatos általános kérdésekben, előzetes ismeretként pedig megkönnyíti a második tanulási egységben tárgyalt tananyag megértését. A közölt szakirodalom lehetőséget teremt arra, hogy a kérdéskör iránt érdeklődők további ismeretekhez juthassanak. A témához kapcsolódó kérdések és feladatok elősegítik a szerzett ismeretanyag alkalmazását és begyakorlását, esetleges kibővítését. A jegyzet használója aktív módon sajátíthatja el az előírt ismeretanyagot. A és 5. tanulási egység A klasszikus magyar gyermekirodalom, Az erdélyi magyar gyermekirodalom, A modern magyar gyermekirodalom - a kezdetektől napjainkig fogja át a magyar gyermekirodalom történetét. Áttekinthetővé és hozzáférhetővé teszi ennek az irodalomnak az egyes korszakait és fontosabb irodalmi alkotásait. A történeti módszerhez igazodva az egyes alfejezetek kronológiai sorrendben követik egymást, de ezeken belül is érvényesül a történeti szempont. Így jobban követhetők a fejlődési folyamatok a kezdetektől napjainkig, és olyan összefüggések válnak nyilvánvalóvá, amelyek egyébként elsikkadnának. A gyermekirodalom korszakain belül az egyes életművek és irodalmi alkotások ismertetésekor, illetve értelmezésekor befogadásközpontú szemléletet követek. Ezzel is a gyermekolvasó elváráshorizontjának bővítési lehetőségeit példázom, és az élményközpontú irodalomoktatás hatékonyságát szeretném sugallni a tankönyv használói számára. A tanegységeken belül azonos logika szerint épülnek fel és azonos munkamódszert követnek az egyes alegységek. A gyermekirodalmi korszakok általános bemutatásával

5 BEVEZETÉS IV kezdődik minden alegység, ezt követően a fontosabb szerzők gyermekirodalmi munkásságát ismertetem, és szerzőnként legalább egy irodalmi alkotás értelmezésére vállalkozom, modellt adva az értelmező megközelítéshez. Ehhez figyelembe veszem az első tanulási egységben tárgyalt gyermekirodalmi műfajokat és sajátosságokat. Az 1920-as évet követően a jegyzetben egyenlő arányban van jelen az anyaországi és az erdélyi magyar gyermekirodalom. Ezzel nem az elkülönülést, hanem az egyenértékűséget szeretném hangsúlyozni. A korábban íródott gyermekirodalmi tankönyvekben sajnálatosan kevés szó esik az erdélyi magyar gyermekirodalomról, annak klasszikus és modern korszakáról. A sajátosságok, az események, a szerzők és fontosabb alkotásaik bemutatásával ezt a hiányosságot igyekszem pótolni. Ezt a szándékot szolgálja az a tény is, hogy a fontosabb gyermekirodalmi antológiák és az általános könyvészet közé felvettem az Erdélyben megjelenteket is. Az alegységek megírásához felhasznált szakirodalom valamint a tanulási egységek széljegyzeteiben kiemelt kulcsfogalmak sokat segítenek az ismeretek kibővítésében, illetve a megadott kérdések és feladatok alaposabb megválaszolásában. Az általános könyvészeti jegyzék azoknak ajánl tájékozódási lehetőséget, akik a jegyzet anyagán kívül egyéb információkhoz is hozzá szeretnének jutni. Erre és további lehetőségekre gondolva tartalmaz a magyar nyelvű szakmunkákon kívül néhány idegen nyelvűt is az összeállítás. A Magyar gyermekirodalom című jegyzet az oktatásfejlesztési programban részt vevő pedagógusok számára készült. A benne tárgyalt tananyag tartalmi és szerkezeti felépítése is ennek a célnak rendelődik alá. Minden tanulási egységben a tárgyalt témakörrel kapcsolatos önellenőrző tesztek találhatók, amelyek segítik az önálló tanulás és az önértékelés képességének kialakítását és fejlesztését. Az egyes feladatok megoldását segítő útmutatások a tanulási egységek végén találhatók, ezek eligazítják a távoktatásban résztvevőket a feladatok megfelelő kivitelezésében. A feladatok megoldásához a megfelelő szövegrészek elolvasására van szükség. A távoktatás résztvevőinek az egyes feladatok megoldását a jegyzetben megadott kertekbe kell beírniuk. A szövegeket tömören fogalmazzák meg; csak a feladatokban megadott dolgokra válaszoljanak; figyeljenek a keret aljába írt utasításokra! Lényeges az egyéni hozzáállás. Ennek a jegyzetnek öt tanulási egysége van, és mindegyikhez tartozik egy-egy ellenőrző dolgozat. A tanfolyam résztvevőinek kötelező kidolgozniuk mind az öt ellenőrző dolgozatot. Használják fel a feladatoknak megfelelő alegységekben tárgyalt formai, tartalmi sajátosságokat és esztétikai minőségeket. Fogalmazzanak világosan, helyesen és figyeljenek a logikus gondolatmenetre, szövegkohézióra. A témák kidolgozásához tanulmányozzák át a megfelelő alegységeket. Kiegészítésként használják fel a fejezet végén található Szakirodalmat. A dolgozatírók nem elégedhetnek meg a jegyzet idevágó információival, hanem a szakirodalom segítségével bővítsék ki ismereteiket. A kötelező dolgozatkészítés megkönnyíti a későbbi tanulmányzáró szakdolgozat elkészítését, amelyhez a magyar gyermekirodalom is választható témaként,

6 BEVEZETÉS ugyanis megismerik a tudományos munka mozzanatait: az anyaggyűjtést, a jegyzetelést, a válogatást, a rendszerezést, a jegyzetkészítést, a szerkesztést, a könyvészet összeállítását. Az oktatásban részt vevő hallgatók tanulási egységenként egyegy házi dolgozatot készítenek el, és juttatnak el a tutorhoz. Ezek a dolgozatok a hallgatók teljesítményének folyamatos értékelését szolgálják. A dolgozatok elbírálásakor érdemnek számít az egyéni hozzáállás, az eredetiség, a szakirodalom ismerete, a helyes fogalomhasználat és az arányos szerkesztés (bevezetés, a téma kifejtése, összefoglalás). Mindegyik tanulási egység végén megtalálhatók a kötelező ellenőrző dolgozatok értékelési szempontjai és a terjedelmükre vonatkozó információk. Az öt ellenőrző dolgozatra kapott osztályzat része a végső vizsgajegynek, annak 50 %-át teszi ki. Az írásbeli záró vizsga a végső jegy másik 50%-a. Az ellenőrző dolgozatokat külön lapokra kell írni, és átadni a tutornak. V

7 A GYERMEKIRODALOM 1. Tanulási egység A GYERMEKIRODALOM TARTALOM 1. Tanulási egység: A GYERMEKIRODALOM 1 A tanulási egység követelményei Fogalomismertetés A gyermekirodalom sajátosságai A gyermekirodalom forrásai és rétegei A gyermekkönyv A gyermekolvasó A gyermeksajtó Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához Ellenőrző dolgozat Szakirodalom 18 1

8 A GYERMEKIRODALOM Az 1. Tanulási egység követelményei A GYERMEKIRODALOM Az 1. Tanulási egység elolvasása után a tanfolyam résztvevőinek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: Meghatározzák a gyermekirodalom fogalmát. Szabatosan és következetesen használják a megismert gyermekirodalom-fogalmat a megadott feladatokban. Kritikailag értelmezik a szakirodalomban használatos fogalmakat. Bemutatják írásban a gyermekirodalom sajátosságait. Felsorolják a gyermekirodalom forrásait és rétegeit. Osztályozzák és minősítik a gyermekkönyvek típusait. Megfogalmazzák a gyermekolvasó életkori sajátosságait. Meghatározzák a gyermeksajtó szerepét a gyermekirodalom közvetítésében Fogalomismertetés fogalomhasználat - gyermekirodalom - children s literature - gyetszkaja lityeratura - litterature enfantine - literatura pentru copii - Kinder- und Jugendliteratur A gyermekirodalomban használatos fogalmak nagyrészt azonosak az egyetemes irodalom fogalmaival. Fejezetünkben főleg azoknak a fogalmaknak a megismertetésére törekszünk, amelyek a gyermekirodalomra jellemzőek, külön választva a használatukkal és az értelmezésükkel kapcsolatos információkat, azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsük a megértésüket. Tágabb összefüggésben szemlélve a gyermekirodalom része a gyermekkultúrának, a gyermeklélektannal, a gyermekpedagógiával, a gyermekfilozófiával stb. együtt hozzájárul valamely történelmi korszak, illetve társadalom gyermekkepének (gyermekekről vallott felfogásának) kialakításához. Esztétikai értékeket közvetít, véleményt fogalmaz meg a világról, és hírt ad, információkat közvetít az egyes civilizációk és társadalmak gyermekképéről. A gyermekirodalom fogalma kultúránként és koronként egyaránt változik, ennek a változásnak a megértéséhez célszerűnek látszik külön-külön megvizsgálni a gyermekirodalom fogalmának a használatát és az értelmezését. A fogalomhasználatban tapasztalható eltérések első sorban irodalomtörténeti jellegűek, és az egyes nemzeti irodalmakban kialakult szóhasználattal függenek össze. Az angol és az orosz irodalomban a gyermekirodalom szót használják: children s literature, gyetszkaja lityeratura, (детьская литератуа), s többnyire a francia elegendőnek tart annyit, hogy litterature enfantine, ennek nyomán használják a román irodalmi kultúrában is a literatura pentru copii elnevezést. A magyar nyelv az árnyaltabb gyermek- és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder- und Jugendliteratur nyomán. 2

9 A GYERMEKIRODALOM Az ifjúsági jelző pontosabbá teszi a szóhasználatot, de több okból is problematikus. Nem a tizennyolcadik életévét betöltő ifjú az ún. ifjúsági irodalom olvasója, hanem a serdülő kamasz. Sőt az életkori fejlődésnek ezt a szakaszát is pontosítanunk kell. Ezen belül a modern pszichológia három alszakaszt különböztet meg: a korai serdülőkort (11 14 év), a középső serdülőkort (15 18 év) és a kései serdülőkort (19 21 év). Vannak olyan felosztások is, amelyek a , és a évben látják a serdülőkor hármas határát. E három, karakteres korszak ellenére sokan csupán a gyermek- és a felnőttkor közötti átmenetnek tartják a pubertás kort. Az ifjúsági irodalom olvasója úton van a felnőttek irodalmához. Hamarabb ér oda, mint ahhoz, hogy felnőtt státusát a társadalomban kivívja. A felnőtté válás kalandos folyamata ugyanis tovább tart a civilizált országokban, mint az ifjúsági irodalom olvasása. A gyermekés ifjúsági irodalom olvasója végül is gyerek, pszichológiai, szociológiai és jogi értelemben egyaránt. Nem téves tehát az angol, az orosz, a francia és a román szóhasználat. A mindennapi életben igen gyakran mi is csak a gyermekirodalom szót használjuk. Meghonosodni látszik. Egyetemi jegyzetünkben mi is gyermekirodalomként emlegetjük tárgyunkat, hozzájárulva a fogalom elterjedéséhez. Önellenőrző teszt 1. Sorolja fel az ismertebb idegen nyelvek gyermekirodalom megnevezését! Olvassa újra a fogalomhasználatra vonatkozó oldaljegyzetet! Válaszát írja be a keretbe! fogalomértelmezés hagyományos felfogás A fogalomhasználatban megismert kettősség a gyermekirodalom fogalmának értelmezésében is fellelhető. A hagyományos felfogás szerint a gyermekirodalom elsősorban alkalmazott irodalom. Szolgálólánya például a pedagógiának, emiatt gyakran erkölcsi példatárrá degradálódik. Szövegvilágának könnyen azonosítható struktúrái vannak és jól elkülöníthető tematikus motívumai. Ez a felfogás sajátos írói státuszt feltételez, feltételnek tekinti továbbá a gyermekirodalom speciális intézményrendszerét. Konzervativizmusa ellenére ennek az elképzelésnek is vannak 3

10 korszerűbb felfogás A GYERMEKIRODALOM igazságtartalmai: bőven akad benne olyasmi, amit az alkalmazott irodalom (adaptáció) tárgykörébe sorolhatunk, az általa létrehozott intézményrendszer pedig kimondottan hasznosnak mondható (gyermeksajtó, gyermekkönyvtár, gyermekszínház stb.). A korszerűbb felfogás szerint a gyermekirodalom elsősorban irodalom, integráns része a nemzeti és a világirodalomnak. Jelenségei elválaszthatatlanok s mindenkori kortárs irodalom állapotától és az irodalomtörténeti folyamatoktól. Akkor járunk el helyesen, ha a gyermekolvasó felől próbáljuk meg értelmezni. A gyermekirodalmi műfajoknak (gyermekvers, gyermekpróza) nincs külön poétikai sajátosságuk, csak a címzettjük (szándékosan vagy szándék nélkül) a gyermekolvasó. A gyermekirodalmi alkotás sem más, mint a valóság komplex modellje. Emberi élmények rögzítése, tárolása és továbbítása az irodalom eszköznyelvének segítségével. Az irodalmi mű befogadása sajátos kommunikációs folyamat eredménye. Ha a műalkotás és a gyermekolvasók között létrejön a kommunikáció, akkor az ő könyvükről van szó. Ha a mű nem jut el a címzetthez, kommunikációs zavar áll be, nem történik meg az átélés, beleélés és a befogadás. Nekünk közvetítő felnőtteknek kell mérlegelnünk, hogy tud-e azonosulni a gyermekolvasó a hőssel, el tud-e igazodni a mű világában. Önellenőrző teszt 2. Melyek a gyermekirodalom hagyományos és modern felfogása közötti különbségek? Figyelje meg a fogalomértelmezés oldaljegyzet melletti bekezdéseket! Válaszát írja be a keretbe! 4

11 A GYERMEKIRODALOM A gyermekirodalom sajátosságai gyermekirodalom ifjúsági irodalom A fogalom értelmezéséből következik, hogy a gyermekirodalom sajátosságai csakis a befogadó, a gyermekolvasó szempontjából írhatók le. A német kifejezés nyomán és csupán módszertani megfontolásból a sajátosságok árnyalatainak érzékeltetéséhez szétválasztjuk a gyermek- és ifjúsági irodalmat. Az életkorhoz köthető olvasói érdeklődés más-más jellemzői nem csupán pszichológiai sajátosságok, hanem a szociológiai állapot és számos más külső tényező következményei is. Nem véletlen, hogy a gyermekirodalomnak értékekben folyamatosan gazdagodó világa van. A különböző értékeknek a gyermekirodalom piacán van nagyobb esélyük. Azáltal is, hogy a gyerek helyett a felnőtt választ, vásárol könyvet. Mivel magatartása értékorientáltabb, sokban befolyásolja a gyermekirodalom presztízsét. Jobban vonzza a tehetségeket, mint az ifjúsági irodalom, ezért műfaji gazdagsága is teljesebb (gyermekvers, verses mese, meseregény, gyermektörténet, gyermekregény). Nem véletlen tehát, ha a kisgyermekeknek szóló irodalomban több az eredeti mű, és kevesebb az adaptáció. Önellenőrző teszt 3. Mivel magyarázható, hogy a gyermekirodalom világa értékekben folyamatosan gazdagodik? Olvassa újra a második bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! 5

12 6 szép bájos tragikus szomorú nonszensz mágikus animisztikus mitikus A GYERMEKIRODALOM Az ún. ifjúsági irodalom történetében sokkal több a máról holnapra fellelhető tömegcikk, melyben tobzódnak a népszerű műfajok kellékei. A kaland és a szép érzelmek jegyében született művek jó része nem a romantikához vezet, hanem a lektűr és a ponyva előszobája. A kamasz maga választ és vásárol olvasnivalót, gyakran a kortársak befolyása alatt. Az értékek nagyon viszonylagosak és nehezen érhetők tetten ebben az átmeneti közegben. Ezért az ifjúsági prózának nagyobb szüksége van az adaptációkra. A jelentősebb írókat nagyon ritkán vonzza ez az irodalomtípus. A lélektani- szociológiai jellemzők mellett poétikai- esztétikai sajátosságok is társíthatók a korábban differenciált befogadói rétegekhez. Más-más esztétikai minőségek és esztétikailag értékelhető mozzanatok jellemzik a gyermekirodalmat és az ifjúságit, mert eltérő a gyermek és a kamasz elváráshorizontja is. A gyermektörténetek többsége nem szép, hanem bájos. Nem tragikus, de a mindent belengő optimizmus mögött ott bujkálhat a szomorúság. A képtelenség természetes a kisgyerek számára, így a gyermekirodalomban otthonos a nonszensz. A kamasz inkább az eseményességet, az érdekességet honorálja, de elviseli a tragikust is. Viszont mindkettő számára érték a humor. Nyilvánvaló, hogy pedagógiai elvek is befolyásolják a gyermekirodalmat, különösen annak szerzői és közvetítői oldalát. Lehetőleg kerüli az alantast, az öncélú agresszivitást, a dühkitöréseket vagy a kétértelmű kifejezéseket. Bármennyire őszinte a gyermekvilághoz, védelmezni és oltalmazni is akarja. Pedagógiai szempontból követelmény az is, hogy ne vezessük félre a gyereket: se a valóságban, se a történelemben, se a természet világában. Az ábrázolásnak a befogadó érdekében egyértelműnek kell lennie. Pedagógiai szempont az is, ha a gyermekirodalom segítségével fejlődik a gyermekolvasó nemzeti identitástudata. Miközben olvas a gyerek, anyanyelvét is tanulja. A gyermekirodalom szövegvilága nem véthet az anyanyelv szabályai ellen: szabatosnak, világosnak, magyarosnak kell lennie. A gyerek sokszor feledésbe merül, fontos szavakat tanul meg az irodalmi művekből. Szókincsével együtt tágul számára a valóság. A gyermekirodalom jellemzője az is, hogy igazodik a befogadó világképéhez. A kisgyermek világképe mágikus, animisztikus, kettős tudatával ideális befogadója a mesének. A mese valójában a gyermekolvasó szemével nézett világ. Az ifjúsági regény valósága pedig olyan egyszerű, mint a romantikáé: a jó és a gonosz világa. A mindenkori gyermekirodalom következetesen ragaszkodik ehhez a morálhoz, amit még a mesétől, a mítosztól örökölt, s ami a fektefehérgondolkodás sajátja. A gyermekirodalomban erkölcsi világrend uralkodik: összeköttetés van a sors és az érdem között, a szenvedések pedig nem esnek hiába. Mindig érvényesül a mesemorál, amelynek alaptörvénye: jó tett helyébe jót várj. Az adok-kapok világa érthető és egyszerű. Erkölcs jóra is nevel a gyermekirodalom. Az a befogadó, aki felől próbáltuk megérteni ennek az irodalomnak a sajátosságait, ítéletekben nem tudja megfogalmazni a gyermekirodalmi alkotások művészi és erkölcsi üzenetét. Legfeljebb

13 A GYERMEKIRODALOM beszámol a reakcióiról, megfogalmazza benyomásait és olvasmányélményeit, vagyis az irodalomnak a rá mint olvasóra gyakorolt érzelmi hatásait. Önellenőrző teszt 4. Melyek a gyermekirodalomra jellemző szociológiai-lélektani és esztétikai sajátosságok? Figyelje meg az oldaljegyzetben felsorolt esztétikai minőségekhez tartozó bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! A gyermekirodalom forrásai és rétegei A gyermekirodalomnak több forrása és rétege van. Természetesen ez egyfajta elméleti konstrukció, a szakirodalom hipotézise, és annyiban értékelendő, hogy megkönnyíti a tájékozódást. Tudnunk kell viszont, hogy a gyermekirodalom határai nem vonhatók meg egyszer s mindenkorra. A gyermekirodalomnak három forrása és rétege van, valamit egy nagyon sajátos negyedik is: 7

14 eredeti alkotások adaptációk források és rétegek közötti határok A GYERMEKIRODALOM Szövegek, amelyeket eredetileg is gyerekeknek írtak (pl. A. A. Milne: Micimackó, Carlo Collodi: Pinokkió, Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren, Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő). Szövegek, amelyeket eredeti vagy átigazított formában a népköltészetből vett birtokába a gyermekirodalom (Mondókák, találós kérdések, mesék, népdalok, gyermekjátékok). Szövegek, amelyek változatlan formában vagy adaptációként, a szerző szándékától függetlenül vagy a szerző tudtával lettek gyermekirodalmi alkotások (Cervantes: Don Quijote, D. Defoe: Robinson Crusoe, Stevenson: A kincses sziget, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Szövegek, amelyeket 6 14 éves gyerekek írtak és írnak (pl. Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, József Attila gyerekkori versei). Mindez elméleti konstrukció, tájékozódásképpen használható. A valóság ennél sokkal bonyolultabb, és gyakran kifog rajtunk, amikor kategorizálunk. A gyermek- és ifjúsági irodalom határai nem vonhatók meg egyszer s mindenkorra. Elég, ha a gesunkenes Kulturgut (lesüllyedt kulturális érték) jelensége által okozott változásokra gondolunk. A 19. század végén Jókai műveitől még óvták a kislányokat. A harmincas években már a kamaszlányoknak is volt Jókai-korszakuk. Egész gyerekkorosztályok felnőhetnek valamely műhöz. A rétegek között nincsenek merev határok. Mark Twain például nem gyerekeknek szánta a Tom Sawyer kalandjait, de már az első kiadás gyerekeknek jelent meg. A mai gyermekolvasó számára ez a mű ugyanúgy adaptáció formájában olvasmány, mint a Robinson Crusoe vagy a Bőrharisnya-ciklus. A gyermekirodalom fogalmának tágabb értelmezése nemcsak a szépirodalmat, hanem a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő irodalmat is magában foglalja. A gyermekolvasó különösen erős vonzalmát egy-egy ismeretterjesztő könyv iránt néha csak évtizedek múltán értjük meg igazán. Az utóbbi időszakban látványosan megnőtt a szépirodalom és az ismeretterjesztés határvidékén lévő műfajok szerepe (pl. tudományos-fantasztikus irodalom). Az ismeretterjesztő irodalom esélyeit az is növeli, hogy a gyermekolvasóban a nonfiction iránti érdeklődés együtt nő a kamaszsággal. Önellenőrző teszt 5. Sorolja fel egy-egy példával igazolva a gyermekirodalom forrásait és rétegeit! Figyelje meg az oldaljegyzet melletti felsorolást! Válaszát írja be a keretbe! 8

15 1. 4. Gyermekkönyv A GYERMEKIRODALOM gyermekkönyv gyerekkönyv ál- és valódi gyermekkönyv dupla fedelű játék és dominókönyv a gyermekkönyvek típusai Az sem egészen mindegy, hogy gyermekkönyvet vagy gyerekkönyvet emlegetünk. Hol ez, hol az illik jobban a mondandónkhoz meg a könyvhöz. Weöres Sándor Bóbitája plédául gyermekkönyv, Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című műve pedig gyerekkönyv. (Ugyanez érvényes a gyermekirodalom és a gyerekirodalom kifejezésekre is. De megemlíthetjük a gyermekíró, gyerekíró kifejezéseket is). Azt, hogy mi a gyermekkönyv, nem is olyan könnyű megmondani. A tankönyvtől megkülönböztetve Szentkuty Drescher Pál egyszerűen a szabad gyermeki olvasmányt nevezte gyermekkönyvnek. De ennél sokkal összetettebb a kérdés. A gyermekkönyv már csak aszerint is háromféle, hogy kié valójában. Mert van álgyermekkönyv és van valódi. Olyant is számontartunk, amin a gyermek és felnőtt békésen osztozik. Ezt nevezzük dupla fedelűnek. Az ilyen könyveket a gyerek élvezi, a felnőtt érti. (A belőlük készült filmeket nevezik családi filmeknek). A gyermekkönyv (bár sok minden szól mellette) nem mindig azonos a gyermekirodalommal. Ebbe a fogalomba más is belefér az irodalmon kívül. A kétéves gyermek könyvei játékszerek. Anyaguk sem mindig papír. A játékvers kifejezés nyomán nevezzük játék könyvnek ezt a típust. Természetesen a nagyobb gyermekeknek is megvannak a játékosság jegyében született könyveik, de már van valami közük az irodalom szövegvilágához. Ilyen például a dominókönyv (libri domino). A szerzők arra biztatják a gyermekeket, hogy a megadott történetekből találjanak ki újabb és újabb történeteket. Ez már játék az irodalommal. A gyerekkönyveket régebben szokás volt szórakoztató és tanító könyvekre osztani. Ma már nincs közöttük éles határ, ugyanis a legtöbb gyerekkönyv szórakoztatva tanít, vagy tanítva szórakoztat. A megjelenés módja szerint is kétféle a gyermekkönyv: A kép uralkodik a könyvben (játék könyvek, lapozók, leporellók): a kép mellett megjeleni a szöveg is; a kép mellett egyéb érzéki ingerek szolgálnak örömforrásul (pl. a könyv rágható, nyalogatható stb. Az ábrázolt tárgyaknak, figuráknak hangjuk van, ha megérintik őket: az autó dudál, a kutya ugat stb.). A szöveg, a betű uralkodik a könyvben : a szöveg mellett kép is szerepel; a szöveghez beragasztható képeket, hanglemezt, hang- és képkazettát vagy CD- ROM-ot esetleg DVD-t mellékelnek. A fentiekből kiderül, hogy valójában nincs gyerekkönyv illusztráció nélkül. Az illusztráció (latin illustrare) elsődleges jelentése megvilágítani, magyarázni, példával vagy képi ábrázolással szemléletessé tenni. A szó másodlagos értelme utal az ékítés, díszítés, fölcifrázás tartalomra. A két jelentés együtt fejezi ki azt az alkalmazott grafikai műfajt, amely valamely szöveg művészi képekkel történő díszítését, értelmezését, kiegészítését valósítja meg. Ez a meghatározás gyökereiben mutatja az ember művészi megnyilatkozásának két alapformáját: az ábrázoló- és a 9

16 A GYERMEKIRODALOM kifejezőművészetet. A gyermekkönyvek illusztrálásában mindkettő jelen van. Önellenőrző teszt 6. Sorolja fel és minősítse a gyermekkönyvek legfőbb típusait! Figyelje meg a széljegyzeteket! Válaszát írja be a keretbe! a gyermek- könyv- Illusztráció fajtái Az illusztráció szemléletessé és érthetővé teszi a szövegvilág tartalmát, és növeli a művészi alkotás keltette esztétikai élményt. Funkciója attól függ, milyen szöveghez társul. Szerves tartozéka a könyvnek, vele összefüggő egészet alkot. Ha a képíró és a költő egyenrangú művész, jól kiegészíthetik, és gazdagíthatják egymás tevékenységét. A szöveg általában előbb jön létre, mint a hozzá kapcsolódó kép. Kivételek azonban előfordulhatnak. A tökéletes megoldás az, ha az író, az illusztrátor és a nyomdász együtt tervezi meg a könyvet. A gyermekkönyv-illusztráció három fajtáját különböztetjük meg: A nyersfordításhoz hasonló képi megelevenítés. Ebben az esetben az illusztrátornak elsősorban értelmező szerepe van. Főleg a klasszikus ifjúsági irodalmi művek szövegeit kísérik ilyen illusztrációk. Pl. Würtz Ádám magas szinten képviseli ezt a megoldást. A gyermekvilághoz alkalmazkodó, a naivitásra tudatosan törekvő, hangulatos képek sora. A gyermekolvasó képzeletére hangolódik a művész: egyszerűsít, a tárgyakat síkban helyezi el és torzítja, színei élénkek, a természetet antropomorfizálja stb. Kifinomult művészi ízlés kell ahhoz, hogy a megjelenítés ne legyen a gyermekrajz utánérzése. Ilyenek többek között Anna Margit és Rusz Lívia illusztrációi. Tartalmi és hangulati rokonságot magán viselő illusztráció. Szöveg és kép harmonikus együttélése. Játékosság, humor, 10

17 A GYERMEKIRODALOM egyéni hang és önálló képi érték jellemzi például Hintz Gyula, Reich Károly, Gyulai Líviusz, Deák Ferenc, Unipán Helga illusztrációit. Az egyes alkotókat nem is lehet egyértelműen egyik vagy másik kategóriába beszorítani. Annyi azonban bizonyos, hogy az illusztrációt a könyvegész részeként kell értékelni, és mindig a szöveghez való szorosabb vagy lazább kapcsolódása, valamint a művészi színvonal alapján ítélhetjük meg. A jó illusztráció emelheti a szöveg értékét, sohasem öncélú: mindig szolgál valamit (a szöveget, az olvasót, de az alkotót is). Olvashatónak és tisztának, értékálló művészi alkotásnak kell lennie, nem veszítheti el hitelét azzal, hogy mást mond, mint a szöveg. A könyvben való elhelyezkedésük alapján az illusztrációk és a könyvdíszek lehetnek egész oldalasak és képtáblák, féloldalasak, elszórt vagy marginális rajzok, illusztratív címkék, záródíszek, iniciálék, fejezetlécek és kertek. Önellenőrző teszt. 7. Sorolja fel a könyvillusztrációk típusait, és nevezze meg az egyes típusok ismertebb grafikusait! Figyelje a kiemeléshez tartozó bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! a képi kultúra hatásai gyermekkönyvek holdudvara A gyermekkönyv és a gyermekirodalom része a gyermekkultúrának. A képi kultúra korában előbb találkozik a gyermek filmvásznon és képernyőn a gyermekirodalom alkotásaival, mint könyvben. Az eredetiség fogalmára épülő kultúra manapság a centrumból a perifériára került. Ehhez a helyzethez kell igazodnia az olvasásra nevelés stratégiájának. Nemcsak a könyvtől a filmig, hanem a filmtől a könyvig is vezethetnek utak. A fogyasztói társadalom gyermekkultúrájában egy-egy gyermekkönyvnek valóságos holdudvara van. Nemcsak regény, hanem például képeskönyv, képregény, rajzfilm, hangjáték, hanglemez, diafilm, kifestőkönyv, öntapadós poszter, logikai játék, puzzle, matrica készülhet egy-egy gyermekirodalmi témából. Gyakran lesz a hős marcipánfigura, a történet ott van az ágyneműmintán, a feliratos trikón, és végül a műanyag szatyrokon köt ki. 11

18 A GYERMEKIRODALOM Ezekről a jelenségekről sokféleképpen vélekedhetünk. Egyet azonban nem tehetünk meg: azt, hogy a képi kultúra és a modern gyermekkultúra hatásait semmibe vesszük. A gyermekirodalom jelenségeit ritkán szemlélhetjük már önmagukban. Önellenőrző teszt 8. Minősítse néhány mondatban a kortárs gyermekkultúra és a gyermekkönyv kapcsolatát! Olvassa újra a fenti szöveg bekezdéseit; figyeljen a széljegyzetekre! Válaszát írja be a keretbe! A gyermekolvasó 12 Amennyiben a gyermekirodalom létszükséglet, az óvodáskor kezdetétől a pubertás végéig éli, élvezi, igényli az irodalmat a fejlődő korosztály, előbb a szóbeliség, aztán az olvasás szintjén. Tulajdonképpen az egész olvasmányanyagra egyetlen megszorítás érvényes: a befogadhatóság, az életkori megfelelés. Az olvasás fejlődéslélektani történetében nincsenek merev határok, sok az egyéni eltérés az olvasó gyermektípusok között. a vázlatos kép a következő:

19 óvodáskor A GYERMEKIRODALOM Óvodáskor (2 6. év). A gyermek kétéves kora körül kapja az első irodalmi impulzusokat. A konkrét élethelyzetekhez kapcsolódó mondókák hangzása, ritmikus zenéje esztétikai élményt nyújt. Az óvodáskor kezdetén is uralkodik a gyermekvers, illetve annak egyszerűbb formája; itt már a mondókahallgatás mondókamondással váltakozik. Az óvodáskor kezdetéig a képeskönyv jelentette az élményt, most a szöveg iránti érdeklődés váltja fel a kép uralmát. Az óvodáskor alakítja ki a versszeretet. Fokozatos a haladás a képtől a szöveg felé, a hangzásélmény felől az értelmes szöveg felé. A 4 6 éves kor a mese fénykora. Az ún. kettős mesetudat is azt jelenti, hogy a gyermek el tudja határolni a mesét a képzelettől, s már 5 6 éves korban sem a mese valóságában hisz, hanem a vágyott igazságban. Többnyire törvényszerűnek tartható sorrendben lép föl ebben az életkorban a mese három típusa. Először a rövid állatmese, aztán a tündérmese, amely összetettebb jellegénél fogva a képzelet magasabb fokát feltételezi. A tréfás mese egyszerűbb formája is bekerülhet az óvodáskori mesemondás repertoárjába. Önellenőrző teszt 9. Sorolja fel az óvodáskori gyermekolvasóra jellemző sajátosságokat! Figyelje meg az óvodáskor kiemelés melletti bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! kisiskoláskor Kisiskoláskor (6 10. év). A gyermekolvasónak ez a korszaka két szakaszra bontható. Az elsőben (6 8. év) kialakul az olvasási készség, a második (8 10. év) már az önálló olvasás kora. Szó sincs merev határról, inkább fokozatos átmenetről, az egyéni tempókülönbségek pedig jelentősek. Az olvasási készség és kedv kölcsönhatását az első olvasói sikerélmények erősíthetik fel. A mesetípusok közül előbb az állatmese és a tündérmese a jellemző, később a tréfás, a vidám elbeszélés dominál. A 8 9. év körül lassú változás érződik, majd átbillen az érdeklődés a reális olvasmányok oldalára. Az olvasó érdeklődése tárgyi és tárgyilagos lesz, és a novellisztikus- humoros mese kerül előtérbe. Ekkor a térben és időben valósághoz köthető monda (helyi és történelmi) zárkózik föl a meséhez. A gyermekvers mint olvasmány új híveket toboroz mind a mesehangulatú, mind pedig a komoly vagy humoros tónusú realista gyermeklírában. 13

20 Önellenőrző teszt A GYERMEKIRODALOM 10. Sorolja fel a kisiskolás gyermekolvasóra jellemző sajátosságokat! Figyelje meg a kisiskoláskor kiemelés melletti bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! a serdülőkor Serdülőkor ( év). Ennek a korszaknak a bevezető szakasza a pubertáskor ( év). A gyermekolvasó sajátos módon újrakezdi a mesét, ez azonban elemző, elméleti ismeretekkel közeledő olvasás. Ugyanilyen a viszony a mondához is, mely a földrajz és a történelem sajátos szinkron-olvasmányává válik. A megismerés és a tett felfokozott vágya romantikába, fantasztikumba hajszolja a képzeletet. A korosztály olvasmányélményeinek a kalandregény különböző típusai felelnek meg. Egyik típusa a robinzonád (innen a Robinson-korszak elnevezés). Nevezik a kalandregény korának is. Továbbá a vernei tudományosfantasztikus könyvek, az indiánregények, az egzotikus tájak, őserdők dzsungelvarázsa ragadja magával ezt a korosztályt. Lányoknál az érzelmek gyöngéd, nemes rajza számíthat érdeklődésre (lányregény). Az ismeretterjesztő műfaj az iskolai tárgyak ösztönzésére válik fontossá. Létszükséglet ebben a korban a könyv, a valóság élményszerű megismerésének eszköze. Önellenőrző teszt 11. Sorolja fel a serdülőkorú olvasóra jellemző sajátosságokat! Figyelje meg a serdülőkor kiemelés melletti bekezdést! Válaszát írja be a keretbe! 14