Vezessen a párt. A kommunista hatalomátvétel avagy a literatúra deliterarizációja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vezessen a párt. A kommunista hatalomátvétel avagy a literatúra deliterarizációja"

Átírás

1 Vezessen a párt A kommunista hatalomátvétel avagy a literatúra deliterarizációja Aki olvasta a Kortárs áprilisi számában Illyés Gyula Ostromnaplójának bejegyzéseit, eljátszhat azzal a gondolattal, hogy az irodalomban az irodalom háttérbe szorításának vagy elidegenítésének, idegen, nyelvtörő szóval - Olasz Sándor Mai magyar regények című monográfiája egyik fejezetcímét kölcsönözve a literatúra deliterarizációjának folyamata kezdődhetett akár április elsején is. Nem azért, mert bolondok napja volt, hiszen húsvét vasárnap is erre az időre esett, hanem mert már ekkor nyilvánvalónak látszott, hogy a háború végeztével a művészeteknek ezen a területén a béke helyett a békétlenkedés, az ellenségeskedés, a kicsinyes torzsalkodás, a kíméletlen pozíciószerzés ideje jön el, megnövelve az elsősorban ideológiai-politikai alapú minősítés esélyeit, egyúttal háttérbe szorítva az esztétikai-poétikai szempontú értékelés lehetőségeit. E veszéllyel szembesül és számol az Ostromnapló, amikor rögzíti az egyébként a kommunisták kezdeményezte (lásd Standeisky Éva: Gúzsba kötve) Magyar Írók Szövetsége létrehozásának, kiváltképp pedig az elnökség kiválasztásának körülményeit. Kárpáti (Aurél) megsértődött, nyilván mert nem ő lett az elnök, két napja nem jött ebédelni szól az elsejei bejegyzés, a jegyzetek között azzal a Horváth István írta magyarázattal, hogy valószínűleg egy előzetes alakuló gyűlésről és választásról lehet itt szó, hiszen csak később, július 10-én dőlt el, valóban nem Kárpáti lett az írószövetségi elnök, hanem van, ki e nevet nem ismeri? Gergely Sándor. Kárpáti Aurél és Illyés elnökségi tagok lettek. Hogy nem pusztán hiúság vagy rangkórság állt a háttérben, igazolhatja az aznapi április elsejei folytatás: Gellért Oszkárt keresné fel Kárpáti ügyében, ám hogy azért-e, mert esetleg tőle várna segítséget Sinka István, Kodolányi János és Szabó Lőrinc mentése ügyében, nem derül ki. Mindenesetre Tamási Áron kész volna melléjük állni, s hármójuk érdekében lemondani. Feltételezhetően az elnökségi tisztségről, de az is lehet, a jelölőbizottsági helyről, ami miatt meg Nagy Lajos fakad ki egész dühvel : ő miért nincs bent, mit keres viszont a tagok közt az a Vas István, aki a Válaszban nyeglén írt a szocializmusról. Két nappal később, bizonyos, hogy ismét a szocializmushoz való viszony, a róla vallott vélemény alapján újabb író Elhangzott a XXV. Berzsenyi Helikoni Napok Történelmi fordulópontok a magyar irodalom visszhangja című konferenciáján Kaposváron. 1

2 kerül terítékre: vagy az Illés Bélával kibékülten tárgyaló Kárpáti Aurél vagy az őt korábban a tervekbe beavató Gellért Oszkár Németh Lászlót akarja kitenni. Nem minél határozottabb a kijelentő mondat, annál kevésbé tudható, közös vélemény foglalata-e, vagy csak a naplóíróé. Az egyetértés azért is kétséges, mert a folytatás egyrészt azt tudatja, hogy Fodor József is megsértődött, másrészt pedig Illyés tervét ismerteti, kaján mosollyal a végén: legyen egy héttagú elnöki tanács, felosztott munkakörrel, s annak egy megbízott ügyvezetője: Kárpáti. Ennek öröme, a többi is szívesen elnök. Talán ennyi alapján is látnivaló: a Magyar Írók Szövetsége, amely a pontosság kedvéért tesszük hozzá ezen a néven hivatalosan csak júliustól szerepelt, a kezdetektől magán viselte a politikai megosztottság bélyegét. Annak ellenére, hogy szervezését februárban az Ostromnapló jegyzetei szerint (ld. 2013/3.sz.) Magyar Írók Szabad Szervezete, a Lépéskényszer: az irodalom államosítása Magyarországon, szerzője, Czigány Lóránt szerint (ld. Nézz vissza haraggal!) Szabad Szakszervezete néven indították el. Akármelyik név pontos is, a korabeli feljegyzések és az utólagos emlékezések javarésze kérdőjelet rak a szabad minősítő jelző után. Ízelítőül az előbbiekhez: Illyés március 14-én Darvas József félreérthető szavait jegyzi fel: A baloldaliak már igen rosszul értelmezik elmaradásodat, azonosítod magad Némethtel és Szabóval, csak akkor dolgozol, ha ők is, s hogy Zilahy most is épp úgy sündörög a hatalom körül, mint régen. Március 30-án az írói elnöki tanács kerül terítékre, az alapszabályokra utalás röviden, s Hosszú vita, felvegyék-e Némethet. 10 (titkos szavazatból) 5 igen, 3 nem, 2 üres. Kodolányi János esete lehetne a baloldalnak való megfelelési kényszer vagy igyekezet másik példája. Önéletrajzi regényében, a Visszapillantó tükörben számol be róla: 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt elutasította a felvételi kérelmét, sőt, nyáron a hivatalos lapban, a Szabad Szóban a vezércikk írója, Kovács Imre úgy emlegette, hogy ő a magyar nép és a magyar demokrácia árulója. Mikor pedig megdöbbenésemben Veres Péterhez, a régi baráthoz és bajtárshoz fordultam magyarázatért folytatódik az emlékezés -, ő azt mondta: Nem kell mellre szívni, a politikai szükségszerűség most úgy hozta magával, hogy ezen az oldalon is ütni kell egyet. Hát oldal vagyok én? kiáltottam felháborodva, megdöbbenve, mikor Péter ezt a különös magyarázatot elmondotta. Oly annyira nem az alkotások, a művek szerepeltek a minősítések alapjául, hogy ma már bizonyosan többeket meglep a tény Lukács Györgynek kellett kiállnia, felszólalnia (írása címét idézve) az Elfogulatlan irodalomszemléletért. 2

3 Ha a marxista esztétika s egyáltalán, az esztétika mindmáig legnagyobb hatású magyar képviselőjének korabeli szerepét roppant sommásan jellemezni kellene, akkor úgy tűnne fel (noha alig-alig ismerte a kortárs magyar irodalmat), mint az értékek védelmezője. Miről és kiről is értekezett az elfogultságot bírálva? Cikke lényegében válasz Zsolt Bélának, aki viszont az ő, Molnár Ferencről írott bírálatát támadta meg Irodalomtörténeti gettó? alcímet adva dolgozatának. A gettóval összefüggésben Lukács nyíltan Zsolt szemére hányja: ha zsidóról van szó, Zsolt Béla egyszerre elveszti különben értékes kritikai éleslátását. Ez a Zsolt Béla-féle egyoldalúság, két mérték alkalmazása vezet oda, írja Lukács, hogy ha például Szabó Dezsőről van szó, Zsolt csak ó-testamentomi stílusú prófétai átkozódásra képes, értékelését nem az alkotó összpályája határozza meg. A kétféle mérték rosszhiszemű demagógiája akadályozza meg, hogy némi tárgyilagossággal szóljon Illyésről, Veres Péterről. És vajon ki teremt irodalomtörténeti gettót kérdezi végül Lukács -: az-e, aki származására való tekintet nélkül kemény bírálattal illet minden írót, azt vizsgálván, mit adott és mit ad tartalma és formája, eszmevilága és művészete a magyar nép nemzetté tudatosodásának, vagy az, aki a kétféle mérték módszere alapján ki akar törölni minden, bármennyire jogosulatlanul, antiszemitizmussal gyanúsíthatót a magyar irodalomból; aki rosszhiszemű védőbeszédekkel hajt végre szerencsenmosdatást magukat reménytelenül prostituált, egykor tehetséges, de esetleg teljesen tehetségtelen íróknál, csak azért, mert azok zsidó származásúak? Azt hiszem: elfogulatlan, demokrata érzelmű ember előtt egy percre sem lehet kétséges a válasz. Nemcsak azt mutatja világosan ez a vitacikk, hogy mit jelent Lukács György felfogásában az irodalomszemlélet, hanem azt is, hogy milyen ellenállásba ütközött az esztétikai értékek elfogulatlan, az alkotók származásától, előéletétől független megbecsülése. Egyelőre függetlenül még a hatalomtól, az irodalmi élet kereteitől, intézményeitől, s attól, hogy ezek államosítása mikor ért véget. Mert bizonyosan nem a hatalom védte bensőség és biztonság miatt mert úgy beszélni Zsolt Béla, ahogy beszélt Lukáccsal vitázva így, Illyésnek támadva pedig úgy, hogy kissé megszédülve saját hangjától, utcasarki erkölcsöket, sőt várbörtönt emlegetett vele kapcsolatban. Ezt a hangot pedig az a Horváth Márton utasította vissza, ugyancsak 1947-ben, aki egy-két év múlva magamagáról is hasonló bizonyítványt állíthatott volna ki. Illyés és Zsolt című cikke 47-ben gúnyosan említi, hogy Révai József és Lukács György találkozása Illyéssel és Németh Lászlóval Zsolt szerint demokráciánk alapjait rendítette meg, mert Illyésékben az ellenforradalom önkéntes szolgáit látja, 3

4 akik a múltban politikailag is vezetni akarták népünket és segítették odavezetni, ahová 1944-ben eljutott. Lemészárolt apákat és nagyapákat, sőt a falhoz csapdosott unokákat sértenénk meg, ha rehabilitálnánk őket írja Zsolt. Ennek az ellenkezőjét tartja igaznak ekkor még! Horváth. Zsolt ott folytatja, ahol abbahagyta fejti ki -: egyetlen kispolgári réteg számára akarja kisajátítani, ha nem is a demokráciát, de legalább is a demokrácia ítélkezései jogát. Valahogy így gondolkozik: ítéljünk mi, akik megítéltettünk. Tetemre hívni csak az áldozatnak van joga de nem veszi észre, hogy a teremtésben van más vesztes is, s a legnagyobb áldozat maga a nemzet. Két év sem telik el, s ugyanez a szerző, mellesleg 1945-től a kommunista párt lapjának, a Szabad Népnek a felelős szerkesztője már ekképp vélekedik A Válasz köréről: Illyés a Magyar Csillagban nem a németek, hanem a germanizmusok ellen harcolt. Egyébként pedig dőlt betűkkel emeli ki a nehezen értelmezhetőt - gyakorlati magatartásában Féja Gézával és Kodolányi Jánossal együtt ahhoz a Németh Lászlóhoz csatlakozott, aki Szárszón arra figyelmeztetett, hogy a szocialista rendnek is megvannak, tán még nagyobb mértékben az angolszász jellegű kapitalizmushoz hasonló veszélyei. A Válasz (az újságíróból lett vezető kommunista kulturpolitikus szerint) fennállása folyamán végig a burzsoá nacionalizmus ideológiájának vezető orgánuma, visszhangra talált benne például a Parasztpárt 1945-ös választási demagógiája, fő jelszava: A nemzeti érzés nem reakció. Illyés irodalmi segédcsapatai Horváth szemében egyrészt a népies irányú fasizmus foltozott irhájú zsoldosai (hogy kitől idéz, nem jelöli meg, még az is elképzelhető, Zsolttól, azaz most már vele ért egyet): Kodolányi, Tamási, Sinka és mások, másrészt az urbánus lézengő ritterek, kik közül keresztnév, László nélkül csak Fazekast említi. Neki esik aztán még az Iszonynak, benne s Németh László realizmusának programjában a biológiai privát-emberről, vagyis az ember állati funkcióiról szóló irodalom képviseletét látva. Az ítélet a folyóirat köréről meglepő, utóbb sokszor idézett fordulattal zárul: Lehet, hogy Illyést nehezebb indulásra késztetni, mint ötmillió parasztunkat. De meg kell kísérelni. Noha fennáll a veszély, hogy az elfogulatlan irodalomszemléletért vívott csaták szemlézése közben elfogulttá válik maga az ismertetés is, muszáj még Horváth Mártonnál maradni. A Félelemnélküli írás című cikk árulja el, hogy Zsolt Béla nem átallotta Lukáccsal együtt a politikai erőviszonyokra támaszkodó esztétikai pápáknak nevezni, 1947-ben. Aligha jövendölni akart, mégis jövendölt, amikor a jelenben rejlő tendenciákkal kapcsolatban azért marasztalta el e pápákat, mert a mögöttük álló politikai és társadalmi erők 4

5 nyomatékával a magyar szellemi élet elsorvadását és ellapályosodását idézik elő. S ha Horváth ekkor pápaként viselkedett, hogy viselkedhetett a következő esztendőtől fogva, mondjuk június 12-ét követően, a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítése után létrejött Magyar Dolgozók Pártja vezető ideológusaként. Főleg meg hogyan 1949 nyarától, amikor Rudas László a Társadalmi Szemlében megtámadta Lukács György Irodalom és demokrácia című könyvét, s attól kezdve Lukács ideológiával, politikával átitatott irodalomelméleti nézetei a támadások kereszttüzébe kerültek. Két tétele, metaforája miatt, főleg: a Pártköltészet című dolgozatában, még 1945-ben kifejtett azon véleményéért, egyrészt, miszerint A pártköltő sohasem vezér vagy sorkatona, hanem mindig partizán, másrészt a híres aforisztikus gondolata miatt, miszerint a marxizmus csakugyan a világnézetek Himalájája, ám a rajta ugráló nyulacska nem nagyobb a síkság elefántjánál. Megérné, ha ráérnénk, magyarázni e hasonlatokat, ám most elég talán annyi, hogy Lukács valószínűleg a pártirányítás által szigorúan körülnyirbált alkotói szabadságnak keresett mozgásteret miként erről Czigány Lóránt is beszélt. A mozgásteret pedig Horváth Márton elég világosan kijelölte az Író-diplomaták című Szabad Népes cikkében, 1949 áprilisában. Mielőtt e határt meghúzó, ellentmondást nem tűrő tételét megfogalmazta volna, dőlt betűkkel ugratta ki lesújtó véleményét: íróink jórésze lényegében cserbenhagyta a népet, dolgozó népünk a magyar forradalmi átalakulás hétmérföldes csizmáival lép. Az írók közül pedig kevesen, közülük is inkább a gyakorlatlanok és fiatalok veszik át ezt az ütemet, a nevesebbek viszont mai felszabadult munkás és boldog életünkre is a múlt sötét árnyékait vetik vagy ha nem, akkor a meggyőződés nélküli kötelező optimizmus ismétlődő strófáit fújják, mozgató erejük a gépesített rutin. Államosított íróknak lehetne nevezni őket, mondja, író-diplomatáknak. E bírálóan mozgósítani akaró szavak után következik tehát a tétel: Ki kell végre mondani: az ötéves terv meghatározza irodalmunk főirányát és fő témakörét is. Az építés témája elsőrendűen fontos, folytatja, a kurziválás határozottságával jelölve ki az író feladatát: szemet cserélni, szívet cserélni, ha kell, de egészen részt venni végre az írói alkotás mozgósító erejével is népünk munkájában. Magasabb rendű, fejlettebb demokratikus színvonal -ról értekezik, a demokratikus irodalom szerinte s nyilván a párt szerint annyit jelent, hogy milliókhoz szóló, közérthető és közérdekű irodalom. A népből jött és népért élő új hősök irodalma ez. Új emelkedettség: az építés pátoszának irodalma ez. Annak érzékeltetéséül, hogy Lukács trónfosztása után a párt esztétikai pápája, Révai József miképp vélekedett a szemet cserélni, szívet cserélni 5

6 parancsának teljesítéséről, érdemes idézni két dolgozatából. A megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez 1950 márciusában keletkezett, A magyar irodalom feladatai a Magyar Írók Szövetsége I. kongresszusán április 30- án elmondott beszéd. Az előbbiben hosszan ecsetelve a Lukáccsal folytatott vitát, a burzsoá társadalom írójának szabadságával szemben a szocializmusét azzal különbözteti meg, hogy a nép nemcsak kész irodalmi műveket akar vásárolni, hanem az alkotás munkájába magába avatkozik bele, megmondja, mit és milyent akar. S a párt vezetése: végső soron a nép rendeléseinek, szükségleteinek, bírálatának továbbítását jelenti az írókhoz, az irodalomnak a szocialista építés, a társadalmi nevelés szolgálatába állítását. Dróton-rángatást, parancsolgatást, ledorongolást jelent ez? teszi fel, maga sem tudja, hogy a költői kérdést, mivel tagadja, hogy erről lenne szó. A kongresszusi beszéd az írók felszólalásait bírálta, főleg amiatt, hogy a viták nem függtek eléggé össze az ország, a nép nagy kérdéseivel, nem kapcsolódtak össze eléggé az irodalom nagy építő és nevelő feladataival. Ha az ország életében egyre inkább döntő mozgatóerővé válik az önkritika jelentette ki -, akkor ez nem lehet és ne legyen másképp irodalmi életünkben sem. Harc az irodalom pártosságáért, harcosságáért jelölte meg körben forgó okoskodással az utat, nyíltan figyelmeztetve: Nem arról van szó, hogy most már az irodalomnak szabad kezet adunk arra, hogy járja a saját útját, és ne segítsen az államnak, a pártnak a népet nevelni és nevelődni, építeni és átformálódni. E kissé képzavaros megfogalmazást (kézen járni az utat) ismét felszólítással, utasítással felérő mondat követte: Az íróknak azt mondjuk mondta -: légy korod, néped, államod, pártod szócsöve, szószólója, segítője ez legyen és ne a műgond a fő gondod. Egyenes beszédek voltak ezek, hatalmi szónoklatok. Utólag felidézhetik Albert Camus különbségtevő gondolatát A lázadó emberből: a fasizmusban a hóhért a hóhér magasztalja. A kommunizmus drámaibb: az áldozatok magasztalják a hóhért. S itt érkeztünk volna el az előadás címéül választott vershez, a Vezessen a párthoz, illetve szerzőjéhez, az erdélyi Szabédi Lászlóhoz. Már a címválasztás magára irányítja a figyelmet - mintha az idézett felhíváshoz csatlakozna: ha szemet cserélek, hát vezessen a párt, vakként és vakon rábízom magam. Ezért hiányozhat a felkiáltójel, s lehet kisbetűs a párt, noha a versen belül a Munkáspárt neve már nagybetűvel kezdődik (kevéssé ismert, hogy papíron a parasztpárt is sokáig fennmaradt Magyarországon). Elvtársak, az én ifjúságom/ hosszú reggel volt, naptalan indul a vers, a munkásmozgalmi indulók használta (párt)központi toposszal élve, a fénnyel, illetve a sötétséggel. 6

7 Csak emlékeztetőül: Indulj az útra, és vissza ne nézz, múltad a fájó bús ezer év, rád ragyog végre a fényteli nap, boldogan, vígan fújd hát e dalt. Itt a bús ezer év felidézheti a kárpátaljai (illetve az ő esetében: kárpátontúli) költő, Balla László versének a múltat végképp eltörölni parancsát hangoztató hagyományszemléletét is, az ezer évig nem volt itt semmi tételét. Büntetése a bűnös múltnak/ legyen a felidézett múlt szól Szabédi beszélője is, önváddal terhelten, hogy Hitlerék ellen a cseh népen segíteni nem akart, - csak a magyart féltettem, éppen/ így árulva el a magyart. Félszünket elnyomta egy döntés/ rövidlátó, vak mámora céloz az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntésre, még azt az örömöt is megtagadva, amit az első döntést követően Márai Sándor az ajándék a végzettől hangulatos metaforájával érzékeltetett. A záró tételek, a dichotomikus szerkesztésmódnak a korban kultivált példái (Balázs Imre József: A hatalmi beszéd az erdélyi magyar irodalomban a második világháború után. lásd A sztálinizmus irodalma Romániában című kötet). A vers zárlata tehát: hogy miként ez a megvetendő,/ szennyezett múlt az én művem,/ az én művem lesz a jövendő,/ új emberi történelem Nincs kibúvó. Jövőnk parancsa/ szab az önvádnak is határt./ Jövőnkért harcolok s a harcra/ vezessen engem is a párt. Nem térünk most ki arra, amit a Szabédi-életmű fáradhatatlan kutatója, Kántor Lajos hozott nyilvánosságra a Korunk egy régi (1979/7-8.) számának Szabédi és a pacsirta-ügy című elemzésében, miszerint a Vezessen a párt az utolsó három szakaszában különbözik az eredeti változattól. S arra sem, amiről a Szabédi egyetemében (lásd Szabédi napjai) legendaoszlató, elfogulatlan tárgyilagossággal szólt, Láng Gusztáv emlékeire támaszkodva nevezetesen, hogy a Bolyai Tudományegyetem és a Victor Babes Egyesítő gyűlésén Szabédi jónak nevezte a Bolyai létrehozását, s még jobbnak az egyesítést, mégis megalázták (személyesen Ceausescu szakította félbe, torkollta le). A megalkuvások logikus következménye volt ez az utolsó megszégyenülés, öngyilkosságához ez adhatott döntő lökést állítja Láng. S Kántor hozzáteszi, a letartóztatástól való félelmében Szabédi szomorú szöveget ír, román nyelvűt, 1959 áprilisában egy bizonyos Titkár Elvtárs -nak, amelyben arra kéri, A magyar nyelv őstörténete című könyve ne maradjon kiadatlan, egyébként pedig utolsó mondatával a szocialista tábor ragyogó jövőjét élteti. Nyilvánvaló, különösen annak a számára, aki fellapozza az L. Simon László válogatásában és szerkesztésében megjelent Munkás, paraszt, értelmiség munkaverseny lázában ég című, az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon alcímű terjedelmes kötetet, s benne Buda Attila bevezető tanulmányát, nyilvánvaló tehát, hogy Szabédi László verse helyett lehetett volna 7

8 a hazai termésből netán nevesebb szerzőktől is mintát venni. Vagy az M. Takács Lajos összeállította Görcsoldó szélből, a kárpátontúli szovjet magyar irodalom antológiájából, 1945-től egészen 1991-ig, kevésbé nevesekét. Ha mégis Szabédi lett a kiválasztott, annak azon túl, hogy az ő sorsa teljesíti be a legdrámaibb módon a Camus jelölte állapotot: az áldozat dicséri a hóhért helyzetét, van másik két oka is. Az egyik: a kommunista hiteket, vállalásokat hozzá és a nemzedékéhez kapcsolva el lehet gondolkodni, sőt csodálkozni azon miként Szilágyi István tette Fekete Vincével beszélgetve a Székelyföld születésnapi számában (2008/10.) -, hogy ők, a bölcsészet doktorai, és tanult, az európai filozófiákat, bölcseletet ismerő emberek, hittek abban, hogy valami jobb jön, és ennek elébe kell menni, ezt szolgálni kell, ennek helyet kell csinálni, ennek az útjából el kell terelni, vagy uram bocsá, el kell távolítani az akadályokat. Szilágyi szó szerint nagy áldozat -nak tartja a Szabédiékét. S nem a tragikus végre, az öngyilkosságra tekintve annak tartható a hazain kívül a határon túli magyar irodalmak egykorú s még fiatalabb nemzedéke is. Mindazoké, akik, mint a délvidéki Laták István, arra vállalkoztak, hogy Öntudatba merevítem csapongó képzeletem. Akik, mint az 1947-ben a Jugoszláviai Magyar Írók könyvsorozat első köteteként megjelent beszédes című antológia, a Téglák, barázdák szerkesztői előszava hangsúlyozta (mintha a Horváth Márton-Révai József duót hallanánk), nem menekülnek a múltba a ma égető kérdései elől. Minden szavuk a nép életének vívódásait, örömeit, fogyatékosságát és diadalait tükrözi. ( ) Ez azt bizonyítja, hogy íróink megértették az idő szavát, átvették a rendelést, és igyekeznek annak eleget tenni. Csak így vehetnek tevékeny részt a nép kulturális színvonalának tervszerű emelésében, csak így válhatnak népünk lelkének mérnökévé. Ez nem az írói szabadság gátolása, hanem az irodalmi alkotás tudatos elemének szükséges és kellő mértékű érvényre jutása, egyedül helyes kifejezése. Hasonló, a rendelés magától értetődéséről tanúskodó értekezést lehetne idézni Gaál Gábortól (Valóság. lásd Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben ( ). IV. Irodalmi dokumentumok), a Lukács György-i szerepű kritikustól és irodalomszervezőtől, aki a poézis szó eredeti értelmére, a csinálás, beavatkozás az anyagba jelentésre alapozva fejtegette, hogy nem az alkotás privát világába való beavatkozás, ha arra figyelmeztetnek, mi következik irodalmilag valóság és a népi demokrácia egybeeséséből. A népi demokrácia visszaadja az ember egészséges líraiságát örvendezett az 1946 júniusában megindult Utunk főszerkesztője 1950-ben is, közvetlenül azelőtt, hogy kegyvesztett lett, s egy évvel azután, hogy letartóztatták Balogh Edgárt és 8

9 Méliusz Józsefet, Kurkó Gyárfást, Jordáky Lajost és másokat, velük együtt kiszorították az irodalmi életből például Bartalis Jánost, Kemény Jánost, Kós Károlyt, Molter Károlyt, Szentimre Jenőt és Tompa Lászlót. Csehszlovákiában hogy teljesebb legyen a kép egészen más volt a helyzet, egészen 1948 februárjáig, amíg fegyveres államcsínnyel hatalomra nem jutott a kommunista párt. Ez azonban, paradox módon, véget vetett a hontalanság éveinek is (Janics Kálmán), szabaddá tette az utat a magyar nyelv használata előtt, az oktatás és a sajtó területein. Az irodalom intézményei előtt azonban még nem. Beszédes tény, hogy legfontosabb fóruma, folyóirata, az Irodalmi Szemle csak 1958-ban indulhatott, s hogy a magyar könyvkiadásnak is csak 1953-ban lett saját vállalata, a Csehszlovákiai Magyar Kiadó. Addig volt az 1948 decemberében indult hetilap, az Új Szó, az Első Köztársaság magyar nyelvű kommunista sajtójának folytatásaként - szomorú, hogy demonstrálnia kellett az anyanyelvhez való jog érvényesítését, s lett 1951 őszén a CSEMADOK művelődéspolitikai folyóirata, a Fáklya. Mint Görömbei András monográfiájából tudjuk (A csehszlovákiai magyar irodalom ), már az első számában irodalmi pályázatot hirdetett, s innen tudhatjuk azt is, milyen szellemiségű, szemléletű alkotásokra számított: elbeszélésekre, versekre, csasztuskákra, melyek tartalmilag szocialista építésünket és békeharcunkat tükrözik vissza. A kárpátaljai magyar szellemi élet kibontakozásának, majd fellendülésének első jelei csak az 1950-es évektől kezdtek megmutatkozni állítja Pál György A magyar irodalom Kárpátalján ( ) című monográfiájában, s véleményével, mely szerint az irodalom, irodalmi élet szempontjából 1951-et lehet a kezdet időpontjának nevezni, egyetért Eperjesi Penckófer János is, a XX. század második fele magyar irodalmának sajátos kárpátaljai kezdeményeit tárgyaló Tettben a jellem című monográfia szerzője. A helyzetet jellemzi, hogy az ukránból fordított Kárpáti Igaz Szó volt az egyetlen sajtóorgánumuk, s hogy csak 1951-ben szervezték meg a Kárpátontúli Területi Kiadó magyar osztályát, ugyanabban az évben, amikor megjelent az első magyar nyelvű kötet, Balla (Bakó) László verselményei, Zengj hangosabban! címmel. Mint más szocialista országban, itt is a pártosság és a közérthetőség volt az eszmény, a társadalmi törekvések direkt kifejezése és éltetése. Ahogy Pál György írja az indulókról, az alkalmi termelési, forradalmi témákat megverselő rímbe szedett gondolatokról : szinte minden esztétikai többletet nélkülöző módon. A szomszédos országok magyar irodalmának bármily halovány körképe, elnagyolt rajza is azt mutatja tehát, Szabédi László programos és propagandisztikus versei nagyon is beillettek a korszak kánonjába ha a szerzők 9

10 áldozatok voltak, az volt maga az irodalom, a literatúra is: a már emlegetett irodalomtalanítás, deliterarizáció áldozata. A másik ok, ami Szabédit választatta ki: a Vezessen a párt megjelenésének idejére az irodalomban már lényegében megtörtént a kommunista hatalomátvétel, s az ő példája is azt mutatja, hogy az alkotóknak az államosított intézmények annyi védelmet és szabad mozgásteret sem nyújtottak, mint amennyit korábban, 1949 előtt még hellyel-közzel nyújtani tudtak. A Magyar Írók Szövetsége, amelynek elnöki székéért, mint az Ostromnapló lejegyezte, annyi csata dúlt, 1949 őszén tagrevíziót tartott, minek következtében jó néhány alkotó megszűnt tag lenni. Vagy úgy, mint Sinka István, akinek a jelenléte ellen micsoda írók, nevek következnek! Bóka László, Gergely Sándor, Haraszti Sándor, Márkus László, Zsolt Béla már korábban úgy tiltakoztak, hogy folyton kilépéssel fenyegetőztek. S persze, a megszűntetéshez elegendő volt komolyan venni Aczél Tamás leendő Sztálin-díjas írónak A burzsoá ideológia egyes jelenségei fiatal magyar líránkban című, a Társadalmi Szemle közölte bírálatát: Sinka türelmet prédikál a magyar népnek, igyekszik elszigetelni a mozgó és építő élettől hangoztatta. Nem vitás, hogy az ilyen, azt kell mondanunk, nyílt ellenforradalmi magatartásnak el kell tűnnie a magyar irodalomból, mielőtt veszélyessé válik. Nyilván veszélyesnek nyilváníttattak a Horváth Márton idézte foltozott irhájú zsoldosok is: Tamási Áron verses önéletrajzát árulgatta, Kodolányi Akarattyára költözött, hogy mint Tüskés Tibor jellemezte, egy födél alatt lakjon a szegénységgel, Németh László ismét a gályapadból készít laboratóriumot, mikor orosz és szovjet szerzők fordításába fog. Előfordul aztán olyan különös eset is lehet, nemcsak egy -, mint Jékely Zoltáné. Domokos Mátyás Leletmentés című kötetében, ahol a nemlétező cenzúra korában, azaz 1948 és 1989 között különböző ürügyek miatt késleltetett vagy ki nem adott könyvek sorsát követi nyomon, ír erről: Jékelyt úgy zárják ki, hogy a kizárás szó el se hangzik. Küldenek neki egy tagkönyvcserét beharangozó körlevelet, egy értesítés kíséretében, miszerint tagságát azért nem újítják meg, mert írói munkáját enélkül is zavartalanul folytathatja. Hogy mi a baj vele, azt elárulja a kommunista párt, illetve ekkor már a Magyar Dolgozók Pártja folyóirata, a Csillag glosszája. Sebestyén György Sinka Istvánéval együtt boncolja Jékely költeményeit, s mindkettejüknek üzeni: Igazán elég volt a rímes kérődzésből! Hiába öltöztetik hasonlatok és bonyolult képek papírruhájába, a múltba vágyás, az ellenforradalom lelepleződik benne. Ellenforradalom és ellenforradalom ez, ahogy Révai József állította, valóban nem dróton rángatást és ledorongolást jelent. Hanem kiűzetést az irodalomból. 10

11 Amelynek máskülönben is nagyon leszűkültek a publikációs terei: a folyóiratok java része megszűnt. Beleértve a Lukács György fórumaként számon tartott marxista Forumot (Vértes György volt a főszerkesztője,1950 augusztusáig jelent meg). Az 1945 áprilisában Debrecenben alapított Magyarokat (1949 áprilisi az utolsó szám). A fiatal baloldali értelmiség lapját, a Szabó Zoltán főszerkesztésével induló Valóságot (1948 júliusától megszűnik). Az május-júniusi számával utoljára jelentkező Választ, amelyik nemcsak a népi íróknak, Németh Lászlónak, Sinkának vagy Bibó Istvánnak adott otthont, hanem például Pilinszky Jánosnak is. A legkorábban, már 1948 májusában, az Újhold szüntette be a munkáját az elterjedt állításokkal szemben, nem betiltották (a többpárt-rendszerben, a koalíciós időben ez lehetetlen volt), hanem ellehetetlenítették. Maradt az újjá szervezett írószövetség keretein belül a Csillag: pályája 1947 decemberében indul, 1956 októberében zárul, Czigány Lóránt szerint 1950-re már nem lehet irodalmi folyóiratnak tekinteni, nem hordoz irodalmi értékeket. Ugyanez igaz lehet jó ideig az november elején induló, Illés Béla szerkesztette, a szovjet Lityeraturnaja Gazeta mintáját követő Irodalmi Újságra is. A könyvkiadás helyzete sem különb: a háború előtti utolsó békeévben 101 kiadó működött, közülük az Athenaeum Vállalat volt a legnagyobb, de a Révai Testvérek, a Franklin Társulat is jelentős volt belőlük alapították 1950-ben a Szépirodalmi Könyvkiadót. Megvolt a szerepe a Singer és Wolfnernek, valamint a Pátria Irodalmi Vállalatnak. A Pallas Rt. jogutódja pedig a kommunista párt kiadója, a Szikra lett. Miután 1948-ban az államosítás felszámolta a magánkiadókat, s eltűnt a Dante, a Hungária, az Új Idők kiadója, az Officina, a Singer és Wolfner, a Pátria Irodalmi Vállalat, a Hungária, de el Püski Sándor vállalkozása, a Magyar Élet is, lényegében a Szépirodalmira és a Szikrára hárult a kiadás gondja. Domokos Mátyás ír arról, hogy 1948 nyaráig a Miniszterelnökség sajtóosztálya foglalkozott a magánkiadásban megjelentetni szándékozott kéziratok engedélyezésével, ekkortól azonban átvette a szerepét a Magyar Dolgozók Pártja elvi irányítása alatt működő Országos Könyvhivatal, amely a kortárs magyar irodalmat pusztító hivatalok sorában kiemelkedő szerepet játszott. Ez a hivatal sem volt azonban önálló: egy olyan Könyvbizottság távirányította, amelyet Andics Erzsébet vezetett, tagjai pedig többek között Barabás Tibor, Kende István, Keszi Imre, Nemes Dezső és a Domokos jellemezte beszűkült agyú, módfelett szektás és garantáltan rosszindulatú illegális kommunista, Vértes György voltak. E bizottság jóváhagyása nélkül a Könyvhivatal nem adott ki engedélyt, míg ez utóbbi 49 11

12 szeptemberében meg nem szűnt, és a könyvkiadás felügyelete átkerült a Népművelési Minisztérium (miniszter: Révai József) irodalmi főosztályára. S ha mindehhez hozzávesszük az egyes kéziratok sorsáról döntő lektorátust, akkor kitetszhet, milyen előnyökkel járt az irodalom állami irányítása. Ha nem is az írók, legalább az apparatcsikok, a pártbürokraták szempontjából. Szabadon dönthettek, tilthattak és jutalmazhattak. Ez utóbbi keretébe tartozott a díjak átalakítása is. Például a Baumgarten-díj megszüntetése, miután 1949-ben, az utolsó osztáskor a kuratórium döntése ellenére sem Németh László, sem Szabó Magda nem kapta meg a jutalmat, helyettük a népművelési miniszter kérésére Szabó Pál és Kuczka Péter részesült elismerésben s még azt sem lehetett mondani, hogy a költőnőt és az Iszony íróját egyugyanazon ok, politikai szerepvállalása miatt mellőzték volna. Mindenesetre a legkiválóbbak ekkor már az egy évvel korábban alapított kitüntetésre, a Kossuth-díjra érdemesülhettek 1948-ban posztumusz kitüntetett lett József Attila és Sík Sándor, díjazták Déry Tibor, Füst Milán, Illyés munkáit, de az egykor a konzervatív Napkelet köréhez tartozó Horváth János irodalomtörténészt is; a következő évektől szinte csak a baloldali elkötelezettségű alkotók számíthattak a jelentős összeggel járó elismerésre. A József Attila-díj aztán április 4- étől már egyértelműen a szocialista realista alkotásoknak dukált, három-négy esztendeig mindenképp. Ekkorra valósult meg az, amit Lukács György igaz, egészen más tartalommal és szellemmel még 1946-ban mint célt tűzött ki: a magyar irodalom egysége. A dogmatizmusban és sematizmusban kiteljesedő egyformasága, uniformizáltsága. Ekkorra véget értek egy több mint három évtizeddel ezelőtti rádiós beszélgetés-sorozat fejezetcímét idézve (lásd Történelmi jelen idő. Szerkesztette Béládi Miklós. Rádiós szerkesztő Kulcsár Katalin) a készülődés évei, elkezdődött Szabó B. István fogalmazott így - a napi agitációra szűkített társadalmi-közéleti irodalom programjának hirdetése és megvalósítása. Ma már nem kérdés Béládinak még illett kérdeznie -, hogy belülről, az irodalom mozgásából fakadt-e mindez, vagy kívülről jött, adminisztratív intézkedések hozták, a voluntarista illuzionizmus. Bodnár György annak idején is mindjárt az utóbbi mellett foglalt állást, mintegy megerősítve a kérdezőt abban, hogy soha annyi rossz könyv, mint ez idő tájt, nem jelent meg, hetven-nyolcvan százalékuk mára teljesen olvashatatlan, a kevés érték nagy része pedig a kulturális politika ellenében jött létre. Csák Gyula tömören összegzi, mit jelenthetett a szocialista fordulat egy alkotó számára: a kultúrpolitika miközben bírálta a sematizmust, aközben egész 12

13 apparátusának tevékenységével, nyomásával pontosan abba az irányba hajtotta az írót, hogy csak sematikusan írhatott. 13

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária 755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve

Részletesebben

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye a polgármesterek, és helyi képviselők 2010. október 3-án megtartott választásának Budapest főváros XVI. kerületének végleges eredményeiről A POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

ELŐSZÓ. Historia, melléklet, 1997/8, 3,4. 2 A rurbanizáció a város vidékiessé és a vidék városiassá válását jelenti.

ELŐSZÓ. Historia, melléklet, 1997/8, 3,4. 2 A rurbanizáció a város vidékiessé és a vidék városiassá válását jelenti. ELŐSZÓ A területfejlesztési és modernizációs politika alatt értjük az állam beavatkozását az egyes régiók gazdasági és társadalmi folyamataiba. Ennek alapján a különböző térségekben eltérő területi fejlődés

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ-

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- MAGASISKOLA In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- TARTALOM Mészöly Miklós: Elégia. Részlet (In.: Mészöly Miklós: Elégia. Bp., Helikon, 1991.) 5 Mészöly Miklós: Óda az Elégiához (In.: Mészöly Miklós: Elégia.

Részletesebben

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a

(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a 1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A költő rövid életrajza

A költő rövid életrajza FÜGGELÉK 320 A költő rövid életrajza LÁSZLÓFFY ALADÁR (GÉZA) született Tordán, 1937. május 18-án. A név eredeti. Álnevet, írói nevet nem használ. Szignóval kisebb írásai jelentek meg alkalomszerűen, heti-

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége", népközössége", sorsközös-

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége, népközössége, sorsközös- Hozzászólás (Második közlemény) Ha a Jugoszláviában megjelenő magyarnyelvű újságokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat olvassuk: ezt a szót egység majd minden cikkben ott találjuk. Az idegenből jött

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

KOPASZOK ÉS HAJASOK VILÁGHARCA

KOPASZOK ÉS HAJASOK VILÁGHARCA KOPASZOK ÉS HAJASOK VILÁGHARCA In memóriám Nagy Lajos NAP KIADÓ TARTALOM FIATAL EMBEREK Borbély Sándor: így élt Nagy Lajos. Részlet (In: Borbély Sándor: így élt Nagy Lajos. Bp., Móra, 1986) 7 Kardos Pál:

Részletesebben

Néha a szeszcsempészet útján

Néha a szeszcsempészet útján BESZÉLGETÉS KLIMÓ KÁROLY KÉPZŐMŰVÉSSZEL Néha a szeszcsempészet útján Beszélgetés Klimó Károly képzőművésszel fotó: Pálfi Anna Gratulálok a Herder-díjhoz. Nagyon fontos közép-európai klubba kerültél be

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata 1.) A társaság neve, székhelye, jogállása 1.1.) A társaság neve: Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság 1.2.)

Részletesebben

KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ

KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ KAZINCZY, AZ ALKALMI KÖLTÕ A Kazinczy-szakirodalom tükrében egy ilyen cím sokáig oxymoronnak minõsülhetett volna. Közismertek Kazinczy megjegyzései, amelyekkel a nála jelentkezõ fiatalabb költõket arra

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK

TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK I. Óraszámok: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 2 74 6. 2 74 II. Célok és feladatok Az 5 6. évfolyamon történő társadalomismeret-oktatás céljai sokrétűek.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

2010. évi önkormányzati választások Készült: 2010.09.06 08:44:44 Lekérdező: Muzslai Mária, KXBAA, Dorog OI Lapszám: 1 TEVK VÁLASZTÁS JELÖLTJEI (LS-31)

2010. évi önkormányzati választások Készült: 2010.09.06 08:44:44 Lekérdező: Muzslai Mária, KXBAA, Dorog OI Lapszám: 1 TEVK VÁLASZTÁS JELÖLTJEI (LS-31) Lekérdező: Muzslai Mária, KXBAA, Dorog OI Lapszám: 1 Lista tartalma: Megye / Főváros: Komárom-Esztergom Település: Összes település Szervezetek: Összes szervezet/független Jelölés visszavonás: Nincs visszavonva

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én

ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és

Alig kezdődött el a NAT, illetve az iskolák által elkészített pedagógiai programok és Iskolakultúra 2002/10 Liskó Ilona Tantervi reformok a szakképzésben 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerbe bevezették a NAT-ot, ami a tananyag átalakításán túl iskolaszerkezeti változásokkal is együtt

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Unger István nyá. határőr ezredes

Unger István nyá. határőr ezredes Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)

Részletesebben

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni

Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Egy idő után nagyon fárasztó egyedül ugatni Kovács Bálint2015.04.05. 18:098 Ki kellene mondanunk végre, mit gondolunk, mert különben csak az elhallgatás, az elfojtás, a gyomorfekély, a benyalás és a túlélés

Részletesebben