Európa a jövônk, Magyarország a hazánk. Vitairat az európai újraegyesítésrôl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európa a jövônk, Magyarország a hazánk. Vitairat az európai újraegyesítésrôl"

Átírás

1 Európa a jövônk, Magyarország a hazánk Vitairat az európai újraegyesítésrôl 2002

2 Az ezredforduló lehetôsége és felelôssége A szovjet uralom alól felszabadulva, a polgári demokrácia megteremtésével Magyarországnak hosszú idô után ismét lehetôsége nyílt nemzeti céljainak meghatározására és arra, hogy ezek érdekében szabadon cselekedjék. A lehetôséget az egész nemzet kapta, az elmúlt évtized kormányai azonban különbözô mértékben vállalták az ezzel járó felelôsséget. A polgári kormányzás négy éve azt bizonyítja, hogy az európai újraegyesítés és a nemzeti érdeket védelmezô politika egységes stratégiába foglalható. Mi azt valljuk: Európa a jövônk, Magyarország a hazánk. Éppen ezért nem mindegy, hogy most, hazánk európai uniós csatlakozása küszöbén milyen válaszokat adunk a nemzetünk jövôjét érintô kérdésekre. Most kell eldöntenünk, melyik utat választjuk az újraegyesülô Európában. A jelenlegi kormány által követett internacionalista, euroszervilis út a nemzet érdekei fölé helyezi az úgynevezett nemzetközi elvárásokat. A Fidesz Magyar Polgári Párt által kínált stratégia középpontjában az erôs nemzeti érdekvédelem áll. A feladat egyszerre vonatkozik a jelenlegi országhatárokkal körülvett mai Magyarország területére, és egyúttal a magyar nemzet egészének fejlôdésére. E céljaink elérésében megfelelô politika és gazdaságpolitika mellett a XXI. század nemzetközi politikai és gazdasági viszonyai a korábbi évtizedekhez viszonyítva inkább jelentenek lehetôségeket, mint korlátokat. Maga az Európai Unió létrejötte, mai állapota és céljai az országhatárok feloldását, az egyes országok és a bennük élô népek összekapcsolódását jelentik. Kibontakozóban van egy folyamat, amelyben kisebb szerepe lesz a politika által megrajzolt, sokszor mesterséges határoknak. Az elválasztó határok helyett az együttmûködés új kereteit a közös kulturális és értékkörök jelentik majd. Az ezredfordulón az is felelôsségünk része, hogy e célokat ne csak felismerjük és megfogalmazzuk, hanem képesek is legyünk azok elérésére. Ehhez olyan szilárd érdek, érték és érvrendszerre van szükség, amely egy új történelmi korszakban is biztos támaszul szolgál független nemzeti létünkhöz. A gyenge, nemzeti, gazdasági erejükben és nemzeti értékeikben elsorvadt országok egy integrációba lépve még gyengébbek lesznek, a nagyobb közösség olvasztótégelyében feloldódnak. A nemzeti összetartozásukban, kohéziójukban erôs nemzetek az Európai Unió közösségébe lépve még erôsebbek lesznek, az érdekek és a közös értékek összekapcsolódásából új, hozzáadott értékeket meríthetnek. Ezért is állítható, hogy egy ország számára a csatlakozás elôtti idôszak nagyon fontos. Ekkor követhet el késôbb már pótolhatatlan mulasztáso- 3

3 kat, de nagy lendületet is vehet a felkészülés idôszakában. Ekkor erôsítheti meg nemzetgazdaságát, teheti versenyképessé önmagát. Ekkor készítheti fel polgárait, iskolásait, egyetemi hallgatóit, dolgozóit, nyugdíjasait, családjait, vállalkozóit, valamint falvait, városait, régióit és az egész országot az új környezetben való eligazodásra, helytállásra, a korábbinál nagyobb körben és keretekben a kulturális, szociális, gazdasági értékek növelésére, befogadására, átvételére. Ekkor teheti virágzóvá a vidéket, adhatja biztos kezekbe földjeit, teheti versenyképessé nemzeti nagyvállalatait, a kis- és középvállalkozók millióit. A belépésig tartó idôszak alatt európai harmonizációs programjaihoz kapcsolódó fejlesztési tervekkel, a gazdaságot és a gazdaságon túli világot egyaránt magába foglaló programokkal biztosíthat jövôt a fiatal nemzedéknek. A magas termelékenység mellett olyan szociális ellátást, nyugdíjat és bérszínvonalat, mely a Közösségbe lépve nemcsak a magyar munkaerô értékét, hanem a magyar állampolgár értékét is elismerteti. Ekkor erôsítheti meg a demokratikus jogokat, az információ és az informálódás jogát és egyensúlyát, a hatalmi visszaélésektôl való tartózkodás kötelezô képességét, tanulhatja meg és építheti belsô értékrendszerébe a hatalom megosztásának történelmi törvényét. E nemzeti fejlôdés elindítását, véghezvitelét, vagy önzô hatalmi érdekekbôl, esetleg korlátoltságból történô megtörését nem az Európai Unió kéri számon a kormányokon. A számonkérés vagy az elismerés a gazdasági és azon túli érdekek érvényesülését vagy sérülését mérlegre téve a polgárok, végsô soron a nemzet által történik. A nemzetet összetartó erô és a nemzetközi tér A magyar nemzetet összetartó erô léte különösen meghatározóvá vált számunkra az I. és a II. világháborút követô, a határok átrendezôdését jelentô történelmi idôszakokban. Ám a nemzeti összetartó erô létjogosultságát a XX. század belsô és külsô politikai és hatalmi tere általában nem ismerte el, és hol ideológiai eszközökkel, hol keményebb hatalmi beavatkozással kísérelte meg feloldani, vagy akár megsemmisíteni. Európa újraegyesülése ennek a nemzetet összetartó erônek az elismerését és forrását is jelentheti. A nemzetközivé váló világ mind ideológiájában, mind gyakorlatában az országhatárok feloldását, megszûnését hirdeti. Erôs nemzeti, gazdasági és kulturális lét nélkül a világgazdaság önmagában a nemzetet összetartó erôk és terek szétfeszítésére és feloldására irányul. A transznacioná- 4

4 lis vállalatok létrejöttével és az egész világot uralni kívánó törekvéseikkel a nemzetgazdaságoknak is számolniuk kell. A XXI. század eleje a nemzetközivé váló világ kora. Közös feladatunk, hogy a magyar nemzet összetartó erejének és versenyképességének növelésével megszilárdíthassuk helyünket ebben a világban. A külvilágtól való elzárkózás nem megoldás: csak a világszintû gazdasági versenyben való helytállás biztosíthatja nemzetünk jövôjét. Magyarországnak a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatoktól való elzárása a XX. században sem jelentett járható utat. A szocialista diktatúra tragikus történelmi tapasztalata mellett az autarkia mára értelmezhetôségét is elvesztette azáltal, hogy a nemzetközi érdekek erôteljesen hatnak a nemzeti szinten zajló folyamatokra is. Magyarország a 2001-es évvel a XXI. század globalizált világába lépett. A XXI. században mind hazánk európai uniós csatlakozása folyamata, mind nemzeti fejlôdésünk e keretben valósul meg. A magyar jövôkép és a magyar valóság meghatározó kérdése, miként kapcsolódik egymáshoz, vagy mennyire áll szemben egymással a nemzeti, az európai és a globális lét. E három érdek- és értékrendszer. Történelmi tettek elszalasztott lehetôségek Az 1990-es polgári átalakulás egyik alapfeladatának tartotta a megelôzô négy évtized szocialista diktatúrájának lebontását. Ez egyaránt vonatkozott a külpolitikai, külgazdasági kötöttségek (Varsói Szerzôdés, KGST) megszûntetésére, és a szocialista rendszerre visszavezethetô, Európaellenes, politikai, társadalmi és gazdasági struktúrák felszámolására. A rendszerváltoztatás értelmét a polgári berendezkedés visszaállítása, Nyugat-Európához fûzôdô viszonyunk helyreállítása, az euroatlanti integrációban való részvételünk jelentette. Az 1990-es polgári átalakulás lehetôvé tette hazánk európai uniós csatlakozását. A nyolcvanas években megkezdôdött folyamatokból törvényszerûen következett a tény, hogy a kilencvenes évek elején Magyarország és a magyar gazdaság úgy vált nemzetközivé, hogy a nemzeti erôvonalakat egy pillanatra sem sikerült megtartania. Így szinte minden más nyugati demokráciával szemben, ahol a polgári demokrácia keretei között évtizedekig vagy évszázadokig folyamatosan létezett a politikai és gazdasági gyakorlatban is megvalósuló nemzeti önállóság és építô erô, Magyarország gyakorlati- 5

5 lag egy rövid idôre sem járhatta a maga nemzetépítô útját. A nemzeti gazdasági és politikai erôvonalak, az önálló polgári fejlôdés kialakulása szükségességének felismerését paradox módon még egy további tényezô, az európai uniós csatlakozás is háttérbe szorította. Kissé sarkítottan fogalmazva, maga az európai uniós csatlakozás vált céllá, és nem annak tartalma. A magyar külpolitika, és egy ideig a gazdaságpolitika központi kérdése egyértelmûen e csatlakozás minél gyorsabb elérése lett, másodlagosnak tekintve a következmények nemzeti célokra gyakorolt hatását. Nemzeti fejlôdés, EU-fória, a belsô piac nemzetközivé válása A kialakult lelkesedés, az EU-fória a társadalom és a gazdaság szinte minden területén felgyorsította a változásokat, azonban háttérbe szorította nemzeti érdekeink erôteljes érvényesítését, és elfedte azt a tényt, hogy az európai uniós csatlakozás is a globális világ terében valósul meg. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unió gazdasági, társadalmi szerkezetében és értékeiben folyamatosan eleget tesz a globalizáció elvárásainak, miközben egyre erôteljesebben és kitartóbban hangsúlyozza az európai identitás és a nemzeti identitás jelentôségét. Az Európai Unió tagállamai felismerték: nemzeti létük nélkül nemcsak nemzetük oldódik fel a globalizációban, hanem maga az Európai Unió is. A rendszerváltoztatás elsô polgári kormánya a Nyugat felé történô nyitás és a szabadság visszanyerésének eufóriájában a rendkívül gyors liberalizációt, a külföldi mûködô tôke minden eszközzel támogatott és felgyorsított behívását nyilvánvalóan nem azzal a céllal tette, hogy Magyarországot minél hamarabb a globalizált világ részévé és terepévé tegye. Mégis a jó szándék ellenére cselekedeteinek következményei végsô soron hozzájárultak ennek kialakulásához. A XXI. század elejének gazdaságpolitikai feladata maradt, hogy az adott kereteken belül megtalálja a nemzeti érdekeket szolgáló polgárosodás és az európai csatlakozás optimális viszonyát. Annak optimumát, hogy miként lehet a nemzeti fejlôdés számára a legtöbb forrást bevonni és koncentrálni saját érdekeink és értékeink lehetô legkisebb feladásával, vagy ha ez lehetséges erôsítésével. Mindez másképpen és egy másik szemszögbôl így összegezhetô: a XXI. század elején nemcsak nemzeti érdekeinket és értékeinket, hanem nemzeti szuverenitásunkat is csak 6

6 akkor szilárdíthatjuk meg, ha megtaláljuk helyünket, és megfelelô pozícióikat foglalunk el a nemzetközi világ hatalmi rendszerében. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a globális világra, az Európai Unióra, és legalább ilyen súllyal az egész euroatlanti térségre, amelyben szerepünket és helyünket a NATO tagság biztosította. A NATO-tagság és az EU-csatlakozás: politikai pozícióink erôsödése A NATO-tagság elnyerése új és az addigiaknál lényegesen kedvezôbb helyzetet teremtett Magyarország számára. Helyet adott a globális világ egy meghatározó részében, szervezeti rendszerében, ugyanakkor biztosítékot nyújtott az általa garantált biztonság révén a nemzeti fejlôdési pályák megfogalmazására és véghezvitelére is. Tagságunk jótékonyan befolyásolta az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát is. A NATO-tagság természetesen nem pótolhatja az Európai Unióban való jelenlétet és részvételt. Mégis nagy bizonyossággal kijelenthetô, hogy a NATO-tagság az Európai Unióval folytatott tárgyalások egy adott szakaszában fontos jelentôséggel bírt, és taggá válásunk után is bôvíti lehetôségeinket és növelheti erônket. Szeptember 11. óta azonban a NATO-nak is egy új amerikai biztonságpolitikával kell szembenéznie. Ennek hatásai ma még nem láthatóak világosan. Emellett és talán ez a lényeg a NATO-tagság az Európai Unióhoz való csatlakozás idôpontjáig is olyan garanciákat nyújt, amelyek a felvétel minden áron és minden feltétel melletti gyorsításának kényszerét csökkentették és csökkentik. Noha a kilencvenes évek EU-fóriájában néha megfeledkeztünk a globális világról, vagy legalábbis nem súlyának megfelelôen kezeltük, mindez nem jelentette, hogy ez az erôtér számunkra elveszett. Ellenkezôleg: az Európai Unió felé nyitás egy általános, szélesebb értelemben vett politikai és gazdasági nyitást jelentett, amely lehetôvé tette, hogy a globális világ Magyarországon is elfoglalja és meghódítsa azokat a pozíciókat, amelyeket a világ más részein meghódított. A kilencvenes évekre jellemzô sajátos magyar fejlôdés következményeképpen a világgazdaságba és az Európai Unióba való beilleszkedésünk egy idôben zajlott. Komoly hiányosság ugyanakkor, hogy hazánk nemzetközi együttmûködésbe való bekapcsolódásával párhuzamosan nem születtek meg azok a döntések, amelyek nemzeti fejlôdésünk jövôbeli pályáját felrajzolták volna. Míg közeledésünk az Európai Unióhoz és a globalizálódó világhoz folyamatos és 7

7 mértékében jelentôs, a nemzeti fejlôdés szilárd kereteinek kiépítése napjaink feladata. Ez volt a küldetése az között mûködô polgári kormánynak, és a következô évek politikája és gazdaságpolitikája sem kerülheti meg a kérdést. Csak erôs nemzeti gazdaság és a polgári értékek, az elkötelezettség összetartó ereje lehet a belsô stabilitás, az Európában, valamint a világszinten való helytállás alapja. Ezt saját hatalmi helyzetük szilárdsága érdekében még azoknak a politikai csoportoknak is mérlegelniük kell, amelyek elsôsorban a nemzetközi tôkéhez, az internacionalista világhoz való kapcsolódással szereztek pozíciókat a magyar gazdaságban. A nemzeti felzárkózás programja A világ változó feltételeihez az Európai Unió saját akaratából az Európai Unión belül mûködô nagyvállalatok önálló politikai erejébôl adódóan is folyamatosan alkalmazkodott az elmúlt évtized során. Hivatalosan és leglátványosabban azonban a márciusában Lisszabonban hozott döntéseivel deklarálta e törekvését. A lisszaboni döntések egyaránt célozták az Európai Unió technikai felzárkózását a világszintû versenyben és a közös értékrenden alapuló új Európa programját. Az információs társadalomhoz való gyors felzárkózás meghirdetése mellett azonos erôvel hangsúlyozták a szociális Európa megvalósítását, bár a két törekvés párhuzamosan és egyforma erôvel nehezen valósítható meg. A lisszaboni csúcs döntései egy új folyamat kezdetét tükrözik. Az utóbbi idôben különösen az Egyesült Államokban érzékelhetô, hogy a mindenek felett álló gazdasági növekedéssel szemben a fenntartható fejlôdés alapfeltételei közé sorolják az ember biológiai környezetét és társadalmi viszonyait, vizsgálják a szegénység-gazdagság kérdését, végsô soron az inkább európai értékként számon tartott szociális piacgazdaságot és a gazdaságon túlmutató környezeti világot. Mindebben optimista felfogással értékrendbeli közeledés fedezhetô fel az amerikai és az európai világfelfogás és gondolkodás között. A XXI. század elején a magyar kormány számára elsôrendû feladat az Európai Unióval való együttmûködés az információs társadalom kialakításában. Az információs társadalomhoz való felzárkózást, annak programját elsôsorban saját magunknak kellett megfogalmaznunk. A technikai lemaradás versenyképességünkben végzetes elmaradást jelentene, a gazdasági gyengeség pedig értékeink megôrzését is kérdésessé teszi. Így kapcsolódik össze a gyors technológiai haladás és értékeink, hagyományaink megôrzésének kérdése. 8

8 Saját fejlôdésünk, politikánk és gazdaságpolitikánk szempontjából is alaptörvény: az értékek megteremtéséhez és megôrzéséhez a gazdasági erô és a vele járó politikai hatalmi tér birtoklása alapfeltétel. Végsô soron e két tényezô egymáshoz való viszonya dönti el, hogy e fejlôdésben a technikai szemlélet lesz-e a meghatározó, vagy e technikák birtoklása mellett biztosítható-e saját nemzeti fejlôdésünk feltétele is. Ha kissé megkésve is, a polgári átalakulást követô évtized zárásakor, a kilencvenes évek végén ezért fogalmazódott meg az a felismerés, hogy az európai harmonizációs programokhoz illeszkedve, azokkal a lehetséges mértékben összekapcsolódva ki kell alakítani saját nemzeti jelenünket és jövônket erôsítô programunkat. Ezt a célt szolgálta a Széchenyi Terv. Úgy tûnt, a magyar nemzeti fejlôdésben a Széchenyi Terv lehet a kerete és alapja az Európai Unióba, a globalizált világba illeszkedô, annak korlátait és lehetôségeit figyelembe vevô, de értékeiben, gazdasági és társadalmi tartalmában mégis önálló, összetartozásunkat erôsítô programnak. A Széchenyi Terv valódi esélyt kínált a magyar gazdaság megerôsödésére. Segítségével két év alatt az ország minden második településén új beruházás és új fejlesztés valósult meg. A központi források minden forintja a magántôke további négy forintját mozgatta meg. A Széchenyi Terv megmutatta, hogy sikeres gazdaságpolitikát megszorítások nélkül is lehet folytatni. Az ország sikerének egyik titka az volt, hogy a vállalkozók az elmúlt négy évben végre hinni mertek abban, hogy tudásuk és tehetségük mindennél erôsebb és 2002 között lehetôségeik folyamatosan bôvültek. A gazdaság bôvülô, gyarapodó pályára állt. A Medgyessy-kormány azonban kiüresítette és halálra ítélte a támogatásokat biztosító Széchenyi Tervet. A Széchenyi Terv megszüntetésével elvesztegetett lehetôségeket pótolni az uniós csatlakozás közelsége miatt teljességében már aligha lehetséges. Ma azért szükséges megegyezés a célokban és a programokban, mert ebben az összefüggésben aligha vitatható: még a külsô felkészülés és harmonizáció magas szintje sem pótolja azt a gazdasági és a gazdaságon is túlmutató erôt, melynek létrehozására és megszilárdulására a terv sikerrel kecsegtetô kísérletet tett. Ahhoz, hogy Magyarország a világgazdaságban és az Európai Unióban saját sorsát, értékeit és érdekeit tekintve optimális fejlôdési pályára léphessen, nemzeti alapon megszületô egyetértésre van szükség. Az egyetértés csak azon a felismerésen alapulhat, hogy Magyarországnak lehetôsége, joga és kötelessége a nemzet érdekeinek képviselete. A szocialista politikusok többsége nem e határozott és elszánt nemzeti érdekvédelem képviselôje, így a baloldalon kisebbségben vannak, és perifériára szorultak azok, akikkel ebben, nemzeti érdekeink kérdéseiben az egyetértés létrejöhetne. 9

9 Visszatérési kísérleteink az európai polgári demokráciák közösségébe A magyar nemzet történelme a II. világháborút követôen a polgári Európából történt kirekesztése után is számos olyan eseményt és pontot tartalmaz, amelyek egyenesen vezetnek el a rendszerváltoztatásig, végsô soron a demokratikus polgári Magyarország kialakulásának idôszakáig. Visszatérési kísérleteink sorában a legfontosabb dátumok és események: az 1956-os forradalom, és az 1990-es elsô szabad választás voltak október végén, november elsô napjaiban talán nem elôre pontosan meghatározottan, de mégis teljes rendszerváltást kísérelt meg Magyarország. Megszûnt az egypártrendszer, megalakult a többpárti kormány. Magyarország kilépett a Varsói Szerzôdésbôl és kinyilvánította függetlenségét. Az is nyilvánvaló, hogy amennyiben két hét után nem verik le a forradalmat, az átalakulás áthatotta volna a társadalom és a gazdaság egészét is. Így az 1990-es rendszerváltoztatáshoz hasonló gazdasági, tulajdonosi struktúra alakult volna ki, beleértve a nyugattal való szorosabb kapcsolatokat is. Az elsô választást követôen meghatározó erôvel jelentkezett a negyven év alatt kialakult rendszer rendkívül gyors lebontásának igénye, mely a nyugati gazdasági és politikai erôk irányába történô nyitással párosult. Látszólag e kérdésekben teljes harmónia jött létre a rendszerváltó magyar erôk és a nyugati demokráciát megtestesítô hatalmi körök között. Valójában azonban inkább arról volt szó, hogy a magyar rendszerváltók politikai és gazdasági céljainak ismeretében a nyugati gazdasági és politikai körök megtalálták azokat a pontokat, amelyeken át örömmel kaptak bebocsátást a magyar politikába és gazdaságba, és ezen keresztül hosszú távon is megalapozhatták jelenlétüket. Ezek a pontok a legfontosabb külgazdasági, pénzügyi, tulajdonosi és termelési pozíciókat meghatározó területek voltak. Az egységes szovjet birodalom megtörésében és függetlenségük kivívásában a közép-európai nemzetek számíthattak a Nyugat erkölcsi támogatására. Ezért túlzó és nehezen elfogadható az a megállapítás, hogy a fejlett nyugati hatalmak azért szabadították fel Közép-Európát 1990-ben, hogy azután gazdasági és politikai érdekszférájukká tegyék. Az azonban igaz, hogy a befektetôk egyszerre jelentek meg a volt szocialista vállalatok világában külföldi tulajdonú vegyesvállalatok megalapításával, és teremtették meg képviseletüket e vállalatok részben szocialista pártkarriert befutó, részben versenyképes, technokrata szemléletet képviselô menedzserrétegében. A jövô gazdaságpolitikájának alakításában valószínûleg nemcsak a magyaror- 10

10 szági nagyvállalatok tulajdonviszonyai meghatározóak, hanem az a tény is, hogy e vállalatokat személy szerint kik vezetik, és a vezetéssel, menedzserréteggel milyen együttmûködési kapcsolat alakítható ki a magyar gazdasági célok megértése, a közös célok megtalálása érdekében. Az ezredfordulón azonban bizonyos: a nemzet céljaival való azonosulás, a nemzetgazdaságba való szerves beépülés mértéke határozza meg, hogy valójában mely gazdasági, pénzügyi, hatalmi szereplôk képesek a nemzet érdekében történô összefogásra, hazánk XXI. századi polgárosodásának támogatására. A külföldi nagyvállalatok sajátosságai döntôen befolyásolják a beszállító kis- és középvállalatok szerepét, végsô soron megszabják, hogy a transznacionális vállalatok külföldi kapcsolatai vagy a magyar vállalatok lesznek meghatározók e beszállítói körben. Mindez meghatározó befolyással van a magyar kis- és középvállalkozói réteg megerôsödésére vagy további gyengülésére, ez pedig közvetlenül megszabja a hazai tôke jelenlétének mértékét a nemzetgazdaságban. Az EU csatlakozás küszöbén nem egymással ellentétesen, hanem egyszerre kezelendô a nemzetgazdaságba való integrációra kész külföldi szereplôk bevonása, a nemzeti stratégiai nagyvállalatok megszilárdítása és a nemzeti középvállalkozói réteg erôsítése, szerephez juttatása. A jelenlegi feltételeket, a részben el nem végzett feladatokat tekintve fontos ismételten aláhúzni: a rendszerváltoztatásból adódóan, a gyors liberalizáció és nyitás eredményeként Magyarország a KGST-bôl, a Varsói Szerzôdésbôl úgy lépett át a demokratikus, polgári, a fejlett nyugati országokhoz kapcsolódó világba, hogy maga egyetlen történelmi pillanatig sem teremtette meg saját belsô nemzeti függetlenségét, politikai és gazdasági erôtereit. Ennek kiépítésére tett kísérletet a jelenlegi kormány által megfojtott, már említett Széchenyi Terv, a termôföld védelmére tett intézkedések, a családi gazdaságok támogatása, valamint a családok gyermeknevelési és otthonteremtési támogatása is. 11

11 Gazdasági visszatérés A rendszerváltoztatást követôen Magyarországon rendkívül gyorsan lezajlott a külkereskedelem földrajzi átirányulása. A KGST %-os korábbi részesedését már a kilencvenes évek közepére az EU %-os túlsúlya váltotta fel kivitelünkben. Mindeközben a nemzetközi vállalatok szerepe meghatározó lett a külkereskedelemben. A legnagyobb 15 exportôr vállalat többsége amerikai, részben európai transznacionális cég. Egyes számítások szerint a külföldi érdekeltséggel bíró vállalatok 2000-ben már 80 %-os súlyra tettek szert a magyar kivitelben. A kivitelben a vámterületi forgalommal szemben egyre növelte részarányát a külföldi, a nemzetközi tulajdonláshoz, a transznacionális vállalatok tevékenységéhez kapcsolódó vámszabadterületi export, amely 2000-ben már 43 %-ot meghaladó részarányt képviselt. A külkereskedelemnek ez a hányada bár kétségtelenül élénkíti a gazdaságot már csak bizonyos mértékben része a magyar gazdaságnak, ahhoz szervesen nem kötôdik, és a mögötte álló vámszabadterületen belüli termelés bármikor elhagyhatja az országot. Természetesen e mozgékonyság nem csupán a vámszabadterületen mûködô vállalatok sajátja, hanem az ezredfordulón a transznacionális vállalatok meghatározta egész világgazdaság jellemzôje. A gazdasági nyitás újabb területe a vállalati-tulajdonosi struktúra átalakítása volt. A jogi személyiségû gazdasági szervezetek száma az évi 7800-ról év végére re, 1993 elejéig re, 1997-re , mára et meghaladó mértékûre emelkedett, és több mint kétszerese lett az egyéni vállalkozók száma is. A látszólagos termelési decentralizáció mellett a termelési értéket tekintve hallatlan központosítás valósult meg: a vállalatok kevesebb mint 1%-a adja a nemzeti össztermék több mint felét. Csak számszerûleg nagy, de gazdasági erejét tekintve még korlátozott a kis- és középvállalati szféra szerepe. Megerôsítése eddig elmulasztott, de a közeljövô megkerülhetetlen gazdaságpolitikai feladata. A magyar bankrendszer története nem választható el a magyar gazdaság nyitottságának kérdésétôl t követôen megkezdôdött a bankok tulajdonosi szerkezetének felgyorsult átalakulása. Jelentôsen csökkent az állami tulajdon részaránya, de ami gazdaságpolitikailag legalább ennyire fontos: a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonosi szerepet jórészt a külföldi tulajdon vette át. Míg 1993-ban a tôkeállományban a magyar részesedés 80% volt, a kilencvenes évek végén a külföldi tulajdonhányad már 70% körüli. A vállalati szektorhoz hasonlóan kimondható: belsô pénzpiacunk nemzetközivé lett. A pénzügyi világban lényegében ugyanaz a folyamat játszódott le, 12

12 mint a gazdaság egészében. A rendszerváltáskor anélkül kezdôdött meg a banki szféra nemzetközivé válása, hogy elôtte megerôsödött volna nemzeti pénzügyi intézményrendszerünk és abban valóságos gazdasági szerepünk. A nemzet fejlôdése és erôsödése Az elmúlt idôszakban jelentôs különbség alakult ki a bruttó hazai termék és a bruttó nemzeti termék növekedési üteme között. Mindez arra hívja fel a figyelmet: a GDP, a bruttó hazai termék alakulása, bár önmagában jelentôs, de belsô szerkezetének ismerete nélkül mégsem ad teljes képet a nemzetgazdaság állapotáról. Az elmúlt években az Európai Unió tagországai bruttó társadalmi termékének átlagos növekedése mintegy fele volt a magyarországinak. Így változatlan ütem mellett a magasabb magyar növekedés valószínûsíti, hogy belátható idôn belül utolérjük a nyugat-európai országok átlagos fejlettségét. Egy szélesebb körben elfogadott korábbi elôrejelzés szerint egy viszonylag magas beruházási ráta (28%) mellett Magyarország év alatt érheti el az Európai Unió egy fôre jutó GDP-jének 75%-át, míg alacsonyabb beruházási szint (23 24%) mellett ez az idô megduplázódhat, hozzávetôlegesen negyed évszázadot tesz ki. Az EU 15-ök teljes átlagának elérése már sokkal hosszabb idôt vesz igénybe. A különbözô gazdaságpolitikai változatok mellett 25, illetve több mint 50 évet. Mindezek a számítások azonban a magyarországi GDP-re alapozódnak, azaz nem veszik figyelembe annak belsô összetételét, a megtermelésében és felhasználásában játszott szerepeket, az egyes gazdasági és társadalmi szereplôk lehetôségeit és korlátait. Még kevésbé vizsgálják a gazdaságon túli területeket, a szegénység-gazdagság kérdését, az információs szabadság és hatalom, a tudáshoz, az ismeretekhez, az oktatáshoz való hozzáférés összefüggéseit, a múlt és a jövô generációinak életfeltételeit. Beszélnek a térrôl, e bôvülô tér nagyságáról, de hallgatnak a tér szerkezetérôl. E szerkezet leírása, a számunkra optimális viszonyok megerôsítése a gazdaságpolitika, a társadalompolitika és mindannyiunk közös felelôssége. E belsô erôsödés elérése azért különösen fontos, mert saját létfeltételeinket és erônket megszilárdítva már bátran válhatunk nyitottá, történelmünkhöz, hagyományainkhoz híven befogadó országgá, az Európai Unió önmagát és a polgári Európát megbecsülô részévé. 13

13 Szociális gondoskodás - gazdasági növekedés A rendszerváltoztatást követôen a magyar bruttó hazai termék szerkezetében lényeges átcsoportosulás ment végbe. Azonban nem a termelésen kívüli szektorok, az oktatás, a kultúra, az életminôség javulásához kapcsolódó területek részaránya nôtt, hanem olyan területeké, amelyek közvetlenül pénzhozamot, vagy a hatalmi pozíciók erôsödését, és nem az értékek gyarapodását jelentik. A gazdaságon túli területek, az emberi tényezô visszaszorulását eredményezte a magyar gazdaságban folyamatosan jelentkezô egyensúlyhiány, és az abból származó politikai-gazdasági nyomás is. Ez azt jelentette, hogy lényegében a II. világháborút követô teljes idôszakban néha erôsebben, néha kissé gyengébben az egyensúly helyreállítása érdekében és annak középpontba állításával születtek meg a kormányprogramok, a kormányzati döntések, a különbözô gazdasági és pénzügyi csomagok. Ezek a költségvetési takarékosság burkában, azzal együtt valójában a bruttó termelés növekedését, a kivitel sokszor erôszakos fokozását állították elôtérbe. Ez a kormányzati politika nem, vagy alig foglalkozott az emberi élet értékeivel, az életminôség kérdéseivel. Amikor egy országban csupán materialista értékek uralkodnak, döntôen az anyagi javak növelése, a bruttó növekedés elérése a cél, akkor már ebbôl az alapbeállítottságból is következik az emberi tényezô, és a nem közvetlenül a gazdasághoz tartozó teljesítmények másodlagossága. Egy ilyen értékrendû szemléletben folyamatosan háttérbe szorulnak a látszólag nem égetô, nem a napi gondokat megoldó fejlesztések és beruházások, így a kultúra, az egészségügy, a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás. A nem közvetlenül gazdasági területek áttekintése egyértelmûen mutatja, hogy legnagyobb hátrányaink ebben a szférában vannak, ami azért különösen veszélyes, mert hatásuk sokirányú. Közvetlenül vagy közvetetten hátráltatják a gazdasági növekedést, késleltetik az országon belüli fejlettségbeli különbségek mérséklését, és a napi gazdasági teljesítményeknél sokkal erôsebb hatásuk van a jövô nemzedék sorsának alakulásán keresztül a nemzet egészének jövôképére, teljesítôképességére is. Az Európai Unióban e gazdaságon túli területekre vonatkozóan csak részben léteznek irányelvek, bár mutatkoznak törekvések egységes szakpolitikák kialakítására. A csatlakozás lehetôségébôl és kényszereibôl adódóan nyilvánvalóan azokon a területeken akarunk, vagy vagyunk kénytelenek a leggyorsabb fejlesztésre, ahol azt a jogharmonizáció megköveteli. Ez elôsegíti felzárkózásunkat az infrastruktúra, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés területén, de a közvetlen humánszféra számos, az elôzôekben felsorolt területén saját célmeghatározásra és akaratérvényesítésre van szükség. 14

14 Nemzeti gyarapodás európai integráció globalizáció A három terület jövôbeni érintkezését az határozza meg, hogy találhatóe valamilyen értékrend-azonosság közöttük. Optimista megközelítésben az elmúlt évtizedben bekövetkezett változások e területek találkozásának nemcsak jövôbeli lehetôségét, hanem bizonyos mértékben már ez irányba történô elmozdulását is elôrevetítik. Az Európai Unió nyitott Közép-Európa felé. Tette ezt azért is, mert felismerte történelmi felelôsségét. Az Egyesült Államokkal együtt része volt abban, hogy Közép-Európát, és benne Magyarországot a szovjet érdekszférába vonták, és négy évtizedre leválasztották Európáról. E felelôsségrôl azonban részben gyakorlati okokból, részben gazdasági érdekekbôl Európa gyakran megfeledkezett, de nemcsak az Európai Unió, hanem a nyugati világ egésze is. Sokszor és sokan éppen azt a lemaradást vetik a szemünkre, amely négy évtizedes, európai polgári demokráciák közösségébôl való kényszerû távollétünkbôl fakadt. A Varsói Szerzôdés, a KGST tagság következménye a nemzeti össztermék mértékében való lemaradásunk, az életszínvonal és a munkabérek alacsonyabb szintje, a környezetvédelem és az infrastruktúra országhatárokon is túlnyúló problémái. Szinte valamennyi olyan kérdés, amelynek gyors megoldását az Európai Unió sokszor türelmetlenül és a szocialista idôszakban okozott károkhoz mérten igen mérsékeltnek is minôsíthetô segítség mellett kéri számon. Pedig a harmonizáció, a csatlakozásra készülô országok felzárkózása a polgári Európához sok esetben legalább annyira az EU tagországok érdeke is, mint az érintett államoké. Magyarország helyzetét figyelembe véve két ilyen területet emelhetünk ki példaként: az infrastruktúrát és a környezetvédelmet. Elmaradottságunk mindkét területen vitathatatlanul a II. világháború utáni négy évtizedre, a polgári Európából történô kiszakításunkra vezethetô vissza. A környezeti károk kialakulásában meghatározó volt a KGST keretében kialakult termelési szerkezet és technológia, amely szinte egyáltalán nem számolt az esetleges környezeti hatásokkal. A több mint négy évtizedig hazánkban állomásozó százezer fôs szovjet katonaság szintén súlyos környezeti károkat okozott. Az így kialakult helyzetben nyilvánvaló a Nyugat felelôssége is, amit ezért a tényleges harmonizáció során az erôviszonyokhoz mérten érvényesítenünk kell. Különös tekintettel arra, hogy a környezetvédelem országhatárokat nem ismerô problémái közvetlenül érintik az EU tagországokat is. Infrastrukturális lemaradásunk szintén visszavezethetô a II. világháborút követô négy évtizedre. Többek között ennek is köszönhetô, hogy a különben kis területû Magyarország keleti 15

15 és nyugati része fejlettségét, életmódját és életszínvonalát tekintve kettészakadt. Bár az olyan infrastrukturális fejlesztések, mint a Nyugat-Magyarországot Kelet- Magyarországgal összekötô autópálya kiépítése kétségtelenül közelebb hozza mind életszínvonalban és életminôségben, mind a termelés szintjét tekintve a két országrészt, hangsúlyozni kell, hogy ezzel a beruházással az Európai Unió is gazdasági elônyhöz és haszonhoz juthat. Az autópálya lényegében az Ausztriával kezdôdô jelenlegi Nyugat-Európát köti össze Ukrajnával és Oroszországgal, új piacokat nyitva az Európai Unió és a nemzetközi nagyvállalatok számára. Országvilágok és vállalatvilágok Európa gazdasági és politikai hatalmának növelését elsôsorban tagországainak erôsítése és újabb országok európai együttmûködésbe történô bevonása biztosítja. Ez az ún. országvilágokban való gondolkodás, mely mögött természetesen a nemzetek összetartó ereje áll. Azonban az ezredfordulón az elsôsorban az Egyesült Államok által vezetett globalizálódó világ igazi hatalmát nem az országhatárok átlépésével, hanem a transznacionális vállalatokon keresztül az egyes országok belsô gazdasági meghódításával érte el. Ilyen értelemben az országvilágok korszakából átléptünk a XX. század végén, XXI. század elején meghatározóvá vált vállalatvilágok korszakába. Az Európai Unió nyitott a Nyugat, az Egyesült Államok vezette globális világ felé is. Mindezt egyrészt gazdasági és politikai versenyképességének megôrzése, valamint a világgazdasági versenyben az USA-tól való végleges leszakadás megelôzése érdekében tette. Másrészt felismerte, hogy csak akkor tudja megtartani európai értékeit, ha maga is részévé válik napjaink globalizálódó világának. Mindez nem csupán valamiféle elméleti, filozófiai felismerés volt: az Európai Unió tagországaiban, a transznacionális vállalatok képében már évtizedek óta meghatározó erôként van jelen a globalizáció hatása, mely nemcsak a gazdaságra, hanem a politikára, a kultúrára is befolyást gyakorol. E döntést elôsegíthette, hogy talán már elfoglalt pozícióinak tudatában, talán éppen a struktúrák megtartása érdekében maga a globalizált világ is változott. A mindig az erôsebbet tovább erôsítô szabadság, a liberalizáció, a korlátlan verseny hirdetését követôen új eszméket fogalmazott meg. Meghirdetve olyan, az emberi lét értelméhez közelebb álló célokat, mint az ember környezetének védelme, a kulturális önazonossághoz való elidegeníthetetlen jog, vagy a szegények és a gazdagok világa közötti eltérések elviselhetetlen mértékének csökkentése. 16

16 Érdekek és értékek találkozása Élesen fogalmazva: a XXI. század elején nem a nemzeti fejlôdés válik az Európai Unióhoz való csatlakozás és világgazdasági versenyképességünk megteremtésének eszközévé, hanem fordítva: az európai csatlakozással nyerhetô többleterô lehet az elôsegítôje nemzeti fejlôdésünknek. Ezért fontos tudatosítanunk magunk számára: a globális világ és az Európai Unió elismeri az önálló nemzeti fejlôdés jogosságát, és felismerte, hogy saját hatalma is csak tagjainak nemzeti önazonossága elismerésével növekedhet. Magyarország nem emelhetô ki ebbôl a nemzetközi világrendbôl. Része "kívülrôl, mint egy szuverén ország; és része "belülrôl, mint az országban a polgári átalakulás óta létrejött és mûködô, a nemzetgazdaság teljesítményéhez is hozzájáruló nemzetközi vállalatok hazája. E vállalati, pénzügyi világ nemzeti létünk részévé vált akkor is, ha ma még kevésbé vállalja nemzeti céljaink képviseletét, a hazánkkal való természetes közösséget. Mivel mindez nemzeti és társadalmi érdek, a politikának, ezen belül a gazdaságpolitikának, sajátos eszközrendszerével kell elôsegítenie ezt a folyamatot. Ebbôl következik az állami felügyelet alatt álló, még meglévô magyar nagyvállalati kör kiemelkedô felelôssége és szerepe. Ez a szerep csak egy új együttmûködés keretei között válhat a XXI. századi polgárosodást meghatározó tényezôvé. Mindenekelôtt egymásra kell találnia a gazdaságpolitikának és a magyar nagyvállalati körnek. Joggal várható el, hogy egy átmeneti évtized után a belsô piacon egyenlô esélyei, versenyfeltételei legyenek a magyar vállalatoknak. A megerôsödött magyar nagyvállalatok biztos bázisai lehetnek a kis- és középvállalkozói réteg sokáig késleltetett és most ismét késlekedni látszó erôsödésének. Végsô soron ez az erôsödô forrásokra alapozott gazdasági fejlôdés biztatóbb jövôt és életfeltételeket hozhat a rendszerváltás veszteseinek, a munkából már kivált idôs korosztályoknak, az elszegényedett, munkanélkülivé vált, vagy a képességénél alacsonyabb megbecsültségû munkát vállalni kénytelen pályakezdôknek, azaz rendkívül széles társadalmi körnek. A magyar társadalom akkor fogadja el az európai uniós tagságot, ha érzékeli, hogy az újonnan befogadandó értékek rokonságban állnak a nemzet értékeivel és céljaival. Fontos, hogy az egyes társadalmi csoportok és az emberek külön-külön és együtt is érezzék és tudják: a csatlakozással egyrészt adunk, de talán még többet kapunk nemzeti fejlôdésünk és értékeink kiteljesítéséhez. Ez biztosíthatja a nemzet határokon átívelô újraegyesítését, valamint a szomszédos országokkal való hatékony együttmûködést is. 17

17 Európa újraegyesítése megköveteli céljaink világos megfogalmazását, ha kell, elkülönítését az összeurópai céloktól, valamint a nemzeti és az európai érdekek és értékek találkozását. A csatlakozásig terjedô idôben nemzeti céljaink erôteljes képviseletével, lehetôségeink kiaknázásával, a nemzet összetartozásának megerôsítésével együtt a tisztánlátás feltételeinek megteremtése is szükséges, mert felelôsen dönteni csak ismert tényekrôl lehet. Jövônk esélyei Összegzésként megállapítható, hogy Magyarország olyan európai újraegyesítésben érdekelt, amely biztosítja az unió gazdasági és politikai nyitottságát, mert ez a nyitottság teremti meg a lehetôségét a magyar nemzet XXI. századi határokon átívelô újraegyesítésének, az összetartozás megerôsítésének. Az Európai Unió politikai és gazdasági nyitottsága többrétegû, így több szinten megvalósuló kapcsolatokat tesz lehetôvé és szükségessé. Az EU mûködését meghatározó négy szabadságelv gyakorlati érvényesülése mellett is úgy fest, hogy a következô évtizedben még meghatározóak maradnak vagy éppen újra megerôsödnek az országok közötti kétoldalú kapcsolatok. Ugyanakkor fennmarad az országhatárokat átlépô térségek közötti együttmûködés szerepe, és meghatározóvá válnak a transznacionális vállalatok közötti kapcsolatrendszerek. Számunkra az a legfontosabb, hogy a nemzetközivé vált belsô piacon, az ennek mûködésében szerepet játszó magyarországi gazdasági szereplôk úgy kapcsolódjanak az európai és a világszintû gazdasági tér egészébe, hogy ne szakadjanak el a magyar nemzetgazdaság egészétôl. Az ilyen elszakadás több hátránnyal is járhat. Kizárja a magyar nemzeti piacot, az abban részt vevô vállalatokat a nemzetközi együttmûködésbôl, végsô soron a gazdaság megerôsödésébôl. Ez a megállapítás egyaránt vonatkozik a még meglévô magyar nagyvállalatokra, de még inkább a két és fél millió embert foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozásokra. Az elkülönüléssel a multinacionális vállalatok is önmagukban álló szigetek maradnának a magyar gazdaságban, ami akadályozná az integrációt, és hosszabb távon korlátozná a nemzeti piacon megteremtôdô kölcsönös elônyöket. Nemzetünk több, jövônket alapvetôen meghatározó döntés elôtt áll. Az új évezred küszöbén sok esetben a nemzetközi környezet, máskor a magunk alakította helyzet állít bennünket döntés elé. A kérdések és a kérdésekre adható válaszok nem mindig kényelmesek. Különösen nem azok, 18

18 ha tévedések, halogatások, elhallgatások következtében nem válaszolják meg ôket idôben, vagy a nemzeti összefogás elôsegítése helyett megpróbálják elodázni a válaszadást. Szembe kell néznünk a globális világ kihívásaival, mert benne élünk, s mert bennünk él. Tagjelöltekként ha már csak rövid ideig is alapvetô érdekeinket védve kell dolgoznunk. Tagállamként pedig érdekeinket képviselve és mások érdekeit figyelembe véve valamennyi tagállammal együtt kell majd alakítanunk az Európai Unió jövôjét. A globalizálódó világban és az Európai Unióban az erôs jelenlét alapját az önmagunkkal való szembenézés jelentheti. Annak felismerése és kimondása, hogy a nemzetet nem lehet pusztán szavakkal üresen kongó politikai deklarációkkal egyesíteni. Csak a tettekben is megtestesülô szándék képes a különbözô politikai szereplôk erejének egyesítésére, és így a nemzet összetartó erejének növelésére. Ezt a szándékot ma Magyarországon a polgári, nemzeti erôk képviselik. Ezért a polgári erôknek kötelességük szembesíteni a jelenlegi, szocialista kormányt azzal, amivel szemlátomást nem tud, vagy nem akar szembenézni. Meg kell védeni a termôföldet. Meg kell erôsíteni a nemzeti vállalatokat, a magyar munkavállalók helyzetét. Meg kell valósítanunk a határokon átívelô nemzeti összefogást. Ismét meg kell vitatnunk a média egyensúlyával, az oktatás és a tudás szabadságával, a múlt, a jelen és a jövô biztonságával, a nyugdíjak, az ösztöndíjak értékállóságával, a lakáshoz jutás feltételeivel és közös történelmi múltunkból származó értékekkel kapcsolatos kérdéseket, azaz hazánk európai uniós helytállásához nélkülözhetetlen nemzeti minimum alapvetô kérdéseit. Egy önbecsülésében, összetartozásában megerôsödött nemzet eredményesebben képes megvívni a nemzetközi együttmûködésben elkerülhetetlen, esetenként éles harcát; sikeresebben képes helytállni versenyhelyzetekben, és nemzeti ereje teljes tudatában képes részt venni nemzetközi kapcsolatrendszere kiépítésében. Az ehhez szükséges nemzeti közmegegyezés alapját pillanatnyi érdekeken felülemelkedô konkrét politikai lépések jelentik. De ehhez az összetartozáshoz, az eseti és esetleges kiegyezéseken is túlmutató összetartó erô kialakításához el is kell jutni. Így alkothat egyensúlyt életünkben a globális világ, az európai tér és a nemzeti lét. Elérkezett az idô, hogy felismerjük és kimondjuk: a XXI. század elején nemzeti céljaink az európai célok egészének nem mondanak ellent, sôt, tekintélyes mértékben harmonizálnak azokkal. Nemzeti céljaink megvalósítása nem nélkülözheti az európai kohéziós erôt, az intézményes csatlakozást. Mi több, ez az út tûnik legcélravezetôbbnek a magyar nemzet megerôsödése szempontjából is. Az európai uniós csatlakozás folya- 19

19 matát, a globalizált világ gazdasági, politikai és kulturális terébe történô belépésünket úgy kell alakítanunk, hogy az hozadékot, pótlólagos erôforrást jelentsen a magyar gazdasági és azon túli nemzeti fejlôdés számára. E cél eléréséhez megfelelô ismeretekkel kell rendelkeznünk a gyorsan változó belsô és külsô erôterekrôl, az érdekek és értékek viszonyáról, és képeseknek kell lennünk elismerni a XXI. századi világ valós viszonyait. De erôs belsô kohézió megteremtése is szükséges ahhoz, hogy saját gazdasági és társadalmi érdekeink és értékeink alapján önálló, erôs, alkotó és alakító tényezôi legyünk a globális világnak, az Európai Uniónak, a közép-európai térségnek és mindenek elôtt saját hazánknak. 20

20 A Fidesz Magyar Polgári Párt integrációs programja S most a dologra (Kossuth) Magyarország a hazánk A hazát nem fontos, szereted-e, vagy sem. Egyek vagytok. vallja Márai Sándor. Ezért tartozunk felelôsséggel, ezért vagyunk felelôsek érte. Ezért tartozunk elszámolással cselekedeteinkért és mulasztásainkért. Ezért tartozunk majd számadással lelkiismeretünknek, honfitársainknak, nemzetünknek, kortársainknak és utódainknak. Ha majd szóban vagy gondolatban felteszik a kérdést: Megtettünk-e mindent, amit tehettünk? Legyen egyértelmû a válasz: Igen, mi mindent, minden tôlünk telhetôt megtettünk. Európa a jövônk Az Európai Unió politikai vezetôi 2004 közepét jelölték meg a bôvítés dátumaként. Alig másfél évünk maradt. De mondhatjuk azt is: van még jó másfél évünk a további felkészülésre. Használjuk ki. Amikor a Fidesz Magyar Polgári Párt vezette polgári kormány átvette az ország irányítását, megkezdte az uniós csatlakozásra való felkészülést is. Mert a Fidesz Magyar Polgári Párt megalakulása óta támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz. A sikeres uniós csatlakozáshoz azonban arra van szükség, hogy a magyar társadalom, a magyar gazdaság, a magyar nemzet felkészülten várja a belépés pillanatát. Meggyôzôdésünk, hogy csak egy erôs, öntudatos, érdekeit képviselni képes Magyarország polgárai válhatnak az Európai Unió sikeres polgáraivá. 21

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14.

Kitörési pontok a vállalkozások számára. 2012. június 14. Kitörési pontok a vállalkozások számára 2012. június 14. Forrás: Aveco, NGM A Bizottság közzétette tavaszi 2012. és 2013. évre vonatkozó gazdasági előrejelzéseit. Mindkét évben 3 százalékos szint alá becsülve

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány

MediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 1 I. Működési filozófia Továbbra sem változik : Működési, szolgáltatási területünkön mi vagyunk a legnagyobb helyi kompetenciával és a legszorosabb ügyfélkapcsolatokkal rendelkező

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben