Magyarország iparvárosai kiutak a válságból

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország iparvárosai kiutak a válságból"

Átírás

1 Vas és Acél OTDK DOLGOZAT Magyarország iparvárosai kiutak a válságból

2 Külön köszönet Zakariás Jánosnak és Bodori Katának az ózdi terepmunkámban nyújtott segítségükért. 2

3 Tartalomjegyzék Mint az omladék, úgy állnak a gyárak, de még készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata...4 Bevezetés... 4 Az iparvárosok létrejötte... 5 Iparvárosok Magyarországon... 6 Ózd, a szocialista iparváros Problémák Az ipar megszűnése és a városi funkciók visszaszorulása Leghátrányosabb helyzetű térségek és forrásaik Szegregáció, leromlott lakókörnyezet Jogsérelem, családon belüli erőszak Oktatási szegregáció - tanulási hátrányok Humánerőforrás a problémák kezelésére Összegzés

4 Mint az omladék, úgy állnak a gyárak, de még készül bennük a tömörebb sötét, a csönd talapzata József Attila Bevezetés Magyarország jelenére, húsz évvel a rendszerváltozás után, továbbra is hatással van az államszocializmus öröksége. Ezen örökség markáns szimbólumai a fennmaradt ipari létesítmények, melyek mára gyakran szellemjárta helyek, de a nehézipari múlt, illetve az egykori egyoldalú fejlesztések az esztétikai vonatkozásokon túl befolyásolják az élet sok egyéb területét, így a munka(nélküliség) világát, a városok társadalmát, szerkezetét, tereit, egészségügyi, környezeti állapotukat. Dolgozatom kiindulópontjaként a magyarországi iparvárosok történelmének fontosabb pontjait tekintem át az 1945 és 1990 közötti időszakra összpontosítva. Majd azt elemzem, hogy a rendszerváltás következményei, hatásai hogyan jelentkeztek. Végül pedig, dolgozatom hangsúlyosabb felében az ipari múltból fakadó problémák megoldási módjait vizsgálom, különös tekintettel a szociális problémákra és az azokra adott válaszokra. Munkámban az iparvárosokkal kapcsolatos irodalom feldolgozása mellett nagy hangsúlyt fektetek Ózd sajátosságaira, s az irodalmak mellett az Ózdon készített interjúimra, tereptapasztalataimra támaszkodom. Úgy gondolom, hogy Ózd, a harminchárom leghátrányosabb hazai kistérség egyikének központjaként tökéletesen példázza azokat a nehézségeket, melyekkel a volt nehézipari központok küzdenek. Azt is igyekszem bemutatni, hogy egy látszólag tisztán gazdasági elem, mint a nehézipari fejlesztés, milyen komplex hatásokat vált ki, és mennyire beágyazott a társadalomba, milyen szoros összefüggésben van az élet egyéb területeivel, illetve, hogy egy gazdaságilag nehéz helyzetű várost milyen egyéb térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek sújtanak. Úgy gondolom, a problémák felvázolása nem elegendő feladat, ezért dolgozatomban a nehézségekre adott lehetséges válaszok közül azt vizsgálom, hogy az ózdi szociális ellátórendszer és a helyi civil szféra hogyan képes megküzdeni a helyi problémákkal, és a küzdelem során milyen akadályokba ütközik. 4

5 Reményeim szerint elemzésemmel be tudom mutatni, hogy az ipartelepítésen kívül milyen más egyéb adottságok határozzák meg egy város fejlődését, lehetőségeit, vagy éppen mely tényezők konzerválják hosszú távon a nehézségeket. Az iparvárosok létrejötte A XIX. században lezajlott ipari forradalom során rengeteg iparváros jött létre, elsőként Angliában, majd ahogy terjedt az ipari fejlődés, úgy jelent meg világszerte egyre több iparváros. Európában több híres iparvidék található, mint például Manchester és környéke vagy a Ruhr-vidék. A születő iparvárosok a bányák, a gyárak és a vasutak körül jöttek létre. Sok hagyományos városi funkció meg sem jelent ezeken a településeken,, a nyomornegyedek azonban egyre kiterjedtebbé váltak. A munkások kizsákmányolása mellett a természetet is teljesen az ipar szolgálatába állították. A folyók az oldható hulladékok gyűjtőhelyévé váltak, s teljesen mérgezetté lettek. A szilárd hulladéklerakók hatalmas területeket foglaltak el, és sokáig megoldhatatlan volt a lerakók felszámolása, a területek hasznosítása. A környezeti terhelés mellett a városi életet a lakókörülmények is nehezen elviselhetővé tették. A zaj, a rossz levegő, és a szennyezett vizek mellett a lakások szűkössége is hozzájárult az egészségtelen életfeltételekhez. A lakás folyamatosan jelenlévő égető szükséglet volt az új ipari városokban. Különböző helyeken eltérő lakásépítési elvek jegyében születettek meg a munkások házai. Azonban alapvető közös vonásokat felfedezhetünk az iparvárosok lakásépítkezésében, mint például a közösségi terek hiánya, szűkössége; a nem megfelelően tájolt, sötét lakások; a tisztviselők számára épült házsorok monotonitása (Mumford 1985: ). Természetesen születtek elismerésre méltó munkáskolóniák is, illetve több utópikus elképzelés is megfogalmazódott arról, hogyan is lehetne a munkások számára megfelelő életkörülményeket biztosítani. Az oktatásról, az egészségügyről, a csatornázásról, és általában mindenféle infrastruktúráról, mely nem közvetlenül a gyárat szolgálta, csak megkésve, jóval a városok létrejötte után kezdtek el gondoskodni. A XIX. század iparvárosainak közegészségügyi tisztviselői viszonylag hamar ráébredtek a különböző járványok és a piszok, a túlzsúfoltság, a szennyezett víz, a fertőzött ételek közötti összefüggésekre. A 5

6 tudományos ismeretek terjedésének és a közvélemény nyomásának hatására lassan ugyan, de megjelentek a modern higiénia alapelvei a várostervezésben. A lakóházak higiéniai felszerelése jelentősen megnövelte mind a közösségi-, mind a magánráfordításokat. Kiderült, hogy ahhoz, hogy a házakon végzett higiénés magánberuházások megvalósuljanak, tehát, hogy a lakásokat ellássák vezetékes vízzel és angol WC-vel, jól működő városi infrastruktúrára van szükség. Egy idő után világossá vált, hogy a szemétszállítási és a csatornázási feladatok biztonságos ellátásának feltétele a társadalmi tulajdonba vétel (Mumford, 1985: ). Nagy- Britanniában az 1909-ben elfogadott Lakás- és Várostervezési Törvény (Housing and Town Planning Act) jóvoltából a helyi önkormányzatok egységes norma szerinti fejlesztési terveket dolgoztak ki, az állam pénzügyi támogatásával, így megvalósulhattak a közösségi városi szolgáltatások, mint például a szemétszállítás, csatornázás, stb. (Germuska, 2004: 63.) Iparvárosok Magyarországon Magyarországon az ipar fejlődése az 1860-as években lendült fel, és az 1880 utáni stabilizációs időszakban az ipari növekedés üteme felgyorsult.. Az államnak nem voltak konkrét, célzott iparosítási elképzelései, hanem inkább az infrastruktúra fejlesztésével igyekezett támogatni az indusztrializációt. Az ipartámogatási törvények főként Budapest fejlesztését célozták, de a vidéki üzemek is jelentős támogatást kaptak. A dualizmus idején az ipar látványos fejlődése ellenére a magyar települések növekedése az agrárium átalakulásához, fejlődéséhez volt köthető. A Budapesten kívüli ipartelepítések jelentős része városi ranggal nem rendelkező településeken valósult meg. Ezeken a településeken a munkások lakhatása megoldatlan volt, hiszen nem állt rendelkezésre megfelelő számú lakás. Ezért az 1907-ben született ipartámogatási törvény keretében támogatást nyújtottak munkáskolóniák építéséhez.. A trianoni szerződés feldarabolta a korábban egységes település- és közlekedési hálózatot, illetve több nagyobb város elcsatolásával elvesztek az ott megvalósult állami beruházásokba fektetett pénzek. Sok, jelentős középváros a határon túlra került, ezáltal a főváros korábbi dominanciája még nagyobbá vált. Budapest túlsúlyának csökkentése érdekében megjelent az igény az ország más régióinak fejlesztésére. A mezőgazdaság szerepe csökkent, így az iparfejlesztés előtérbe került. Az állam kedvezményekkel 6

7 (például fuvarkedvezménnyel), befektetéssel és kölcsönökkel igyekezett támogatni az ipar fellendülését. A 1920-as évek végén jelentkező válság során az állam jelentős költségvetési forrásokat biztosított az ipar segítésére, illetve törvénybe foglalta a gazdasági válság kezelésének fő pontjait (Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidéki (kis)ipar fejlesztése stb). A válság lecsengése után a hosszú távú, az ipar decentralizációján alapuló településfejlesztési elképzelésekből nem sok valósult meg a gyakorlatban, sőt lassuló ütemben ugyan, de folytatódott az iparkoncentráció Budapesten március 5-én Darányi Kálmán miniszterelnök meghirdette a győri programot, mely egy komplex iparfejlesztési terv volt. A programra szánt összeg egymilliárd pengő volt, melynek 60%-át a hadsereg fejlesztésére szánták. A keretösszeg fennmaradó része pedig olyan infrastrukturális beruházásokra irányult (Germuska 2004: 70 71), melyek nem csak tisztán gazdasági célúak voltak, hanem fontos részét képezték a háborús készülődésnek. A válság és a háborús készültség hatására megjelentek a szélsőjobboldali és szovjet típusú totalitáriánus állam központi, tervszerű gazdaságpolitikát pártoló vélekedések a civil szakemberek és a honvédség kötelékében állók részéről. Magyarország 1939-től kötött gazdálkodást folytatott. Az egyre erőszakosabb német befolyás az ipari beruházások ellenében a mezőgazdaság fejlesztését követelte. Mindezek ellenére az ipar növekedése folyamatos volt, s a nehézipar súlya megnövekedett a könnyű- és élelmiszeripar rovására. A háború idején a német export, és a német tőke befolyása egyre jelentősebb lett (Germuska 2004: ). Az 1920 és 1944 közötti urbanizációs és iparosodási folyamatok különféle módon hatottak a különböző településtípusokra. Az ipar fejlődése és az állami támogatások jelentősen hozzájárultak Budapest és agglomerációjának nagymértékű népességnövekedéséhez. Néhány vidéki középváros életére a decentralizációs program és a kormányzati segélyekkel támogatott gyáripar jelentős hatással volt, többek között növelte a lakosság számát, átalakította a foglalkozási szerkezetet. Bizonyos iparvidékeken jelentős volt a népességkoncentráció, és megjelentek a városi funkciók (például Ózd, Tatabánya). Azonban a legdinamikusabban fejlődő vidéki városokban az ipar továbbra sem vált meghatározóvá (Germuska 2004: 75 81). 7

8 A második világháború utáni hidegháborús készülődés a keleti blokk országaiban az ipar, főként a nehézipar erőltetett fejlesztésével járt, hiszen a nyugati államok szintjéhez való felzárkózás kulcsát az iparban látták. A nehézipar sikere jórészt az energia- és nyersanyagellátástól, a bányászattól, illetve az acél- és alumíniumtermeléstől függött. Így aztán az államszocialista országok számára a nyersanyagbázisok feltárása, az ipari beruházások létrehozása, fejlesztése kiemelkedő társadalmi és tervezési feladattá vált. Az extenzív iparosítás nem a műszaki fejlesztésen és a termelékenység emelésén alapult, hanem az elmaradott termelési eszközökön és a munkaerő mennyiségének növelésén, tehát nagy beruházásokat, szabad és olcsó munkaerőt igényelt. A tervezési feladatnak része volt a lelőhelyek, üzemek létrehozásához, fejlesztéséhez szükséges munkaerő, valamint a munkaerő és a termelés számára az infrastruktúra biztosítása. Így néhol szinte a semmiből több tízezres létszámú városok alakultak ki. Magyarországon ily módon épült meg, többek között, Dunaújváros (Szirmai, 1988: 70 71). Ám természetesen Magyarországon nemcsak szocialista városok léteztek, hanem találkozhatunk régi, ipari hagyományokkal rendelkező településekkel is, mint például Ózd. Ugyancsak léteztek túliparosított, tradicionális kisvárosok, mint Paks. Az egykori polgári kisváros jelképe mára az ország villamosenergia-szükségletének 40%-át biztosító atomerőmű lett. Bár a magyarországi iparvárosok kialakulásában, történetében találunk eltéréseket, alapvető közös jellemzőjük az ipari keresők domináns szerepe, és gyakori a városi funkciók jelentéktelensége. Többségük mára depressziós övezetté vált, hiszen a rendszerváltás után már nem az ipar fejlesztésére tevődött a hangsúly, így a foglalkozási szerkezet átalakulása jelentős munkanélküliséget okozott az ipari városok többségében (Beluszky, 2004: 419). Ahhoz azonban, hogy érthetővé váljanak a magyar városok különféle nehézségei, célszerű megvizsgálni a nehézségek történeti, gazdasági és politikai okait. Elsőként érdemes áttekinteni a szocialista településfejlesztés elveit. Az 1947 utáni magyar politikai vezetés számára a településpolitika a gazdaságfejlesztés és a radikális társadalom-átalakítás egyik eszközeként, részben céljaként és következményeként fogalmazódott meg (Hajdú, 2003: 41). Így aztán a településfejlesztési koncepciók kidolgozása során az ideológiai és politikai megfontolások sokkal nagyobb szerepet kaptak, mint a szakmai, tudományos szempontok. A településeket a Népgazdasági Tanács előírása alapján három kategóriába 8

9 sorolták: az átlagon felül fejlesztendők, a fejlesztendők, de nem az országos átlagon felül, illetve az egyéb települések, melyek falusias jellegűek, illetve amelyek számára rossz gazdasági és közlekedési adottságok miatt az első ötéves terv során beruházást engedélyezni csak kivételesen lehet (Hajdú 2003: 43). Így aztán több falusias, illetve határmenti település fejlesztése háttérbe szorult, némelyek közülük sorvadásnak is indultak. A kiemelten fejlesztendő városok pedig az erőforrások szűkössége és a tervek túlzott volta miatt a többi település rovására fejlődtek től megkezdődött a korábbi fejlesztési, tervezési gyakorlatok felülvizsgálata. Ennek keretében fogalmazódott meg az arányosabb területi fejlesztés igénye, így például Budapest gazdasági túlsúlyának csökkentése, továbbá az iparilag elmaradott területek iparosítása, az egyes területek gazdasági szerkezetének összehangolása és a gazdaságosság fokozott érvényesítése (Hajdú 2003: 45). Ez a gyakorlatban Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen és Szeged ipari fejlesztését jelentette, az ellenpólus koncepció jegyében ben határozatot hoztak az Országos Településhálózati Tanulmányterv elkészítésére. A tanulmánytervben megfogalmazódott az aránytalanságok felszámolásának célja, azok kialakulásának megakadályozása, és a településrendszerből fakadó gazdasági és szociális hátrányok megszüntetésének igénye (Hajdú 2003: 46). A tanulmánytervet végül nem fogadták el, de különböző területi fejlesztéseknél hivatkozási alapul szolgált ben megalkották az Országos Településhálózat-fejlesztési Kerettervet (OTK), melynek egyik legfontosabb eleme volt a településhierarchia újragondolása. Az ezzel kapcsolatos elképzelések alapvetően nem különböztek az addigi elgondolásoktól, de például a korábban elsorvasztásra ítélt falvak már minimálisan szükséges alapfokú közösségi intézményekkel való ellátásra számíthattak, ami természetesen nem jelentett biztosítékot a községek egészséges fejlődésére után, a reformszemlélet jegyében, a területfejlesztés irányelveinek és a hosszú távú területfejlesztési politikának a kidolgozása széleskörű szakmai munkán alapult. A területfejlesztési politika célja alapvetően az erőforrások hatékony hasznosítása, és a településhálózat korszerűbbé tétele lett, illetve a területi különbségek csökkentése többek között a foglalkoztatottság és a lakosság anyagi színvonala tekintetében. Ám e célokkal ellentétben az OTK végül is itt nem elemezhető okok miatt fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai igazgatási rendszerben külön-külön is meglévő koncentrációs folyamatokat (Hajdú 2003:53). 9

10 A fenti gyakorlatok, folyamatok kritikájaként született meg 1983-ban egy határozat A területi- és településfejlesztés hosszú távú elveiről címmel, amely a megváltozott feltételekhez igazodva új szempontokkal gazdagodott. Így fontossá vált a hatékonyságra, szelekcióra és az innovációra alapozott fejlesztés a helyi együttműködések, és az ésszerű kapcsolatok erősítésével. Továbbá megjelentek környezetvédelmi szempontok, így például a természeti erőforrások jobb hasznosítása, ami nagyon fontos előrelépésnek tekinthető, hiszen a nagyipari beruházások jellegükből adódóan hatalmas terhelést jelentettek közvetlen és közvetett környezetük számára is. Az új koncepció megalkotásakor törekedtek a demokratizmus növelésére helyi szinten, az életszínvonal tekintetében mutatkozó területi különbségek csökkentésére, stb. Az államszocializmus idején kidolgozott településfejlesztési politikák céljai nem mind valósultak meg. A falvak egy részét hivatalosan sorvadásra ítélték, ám végül ez a folyamat nem valósult meg. Ugyanakkor a községek még így is nagy veszteségeket szenvedtek. Bizonyos területi egyenlőtlenségeket ugyan sikerült csökkenteni, de új aránytalanságok is keletkeztek. Ilyen aránytalanság volt az ipari területek preferálása az erőforrások elosztása során. Mindazonáltal az államszocializmus idején támogatott iparvidékek jelentős része nem maradt fejlődőképes, stabil térség a rendszerváltás után, a korábbi előnyök ellenére sem (Hajdú, 2003: 39 55). Mint fentebb már említettem, a magyar iparvárosok 1945 utáni fejlesztése a nehézipar kiszolgálása érdekében történt, az infrastruktúra rovására. Az infrastrukturális fejlesztéseket központi szabályozás alá vonták, kivonva a bérekből az infrastruktúra költségét, ennek következményeként azok felhasználása függetlenné vált a fogyasztóktól, és a központi hatalom döntési jogkörébe került (Konrád Szelényi, 2004: 35). Tehát nem a fizetőképes kereslet határozta meg az infrastruktúra fejlődését, így ez nem fejlődhetett a lakosságnövekedés ütemével együtt (Konrád Szelényi, 2004: 25 27). Az infrastruktúra egyik legfontosabb mérőszáma a települések lakásállománya. Az államszocializmus idején az egyenlősítés ideológiája ellenére a lakáselosztásban jelentős egyenlőtlenségek mutatkoztak. Így a korlátozott lakáshoz jutási lehetőségek, és, tágabban véve az infrastrukturális fejletlenség következtében, az iparban foglalkoztatottak nagy része nem jutott városi lakáshoz: minél alacsonyabb státusúak voltak, annál nagyobb arányban laktak falun, és ingáztak a munkahelyükre. A falusi és 10

11 városi népesség kevéssé volt jellemezhető az agrár ipari kettősséggel. Az urbanizációs lejtő tehát az iparosodó magyar társadalmon belül egybevág a társadalmi rétegződés lejtőjével (Konrád Szelényi, 2004: 33). A városi lakás tulajdonképpen privilégiummá vált, és az a városi infrastruktúra, amelynek értékével mindenki bére csökkent, nem mindenki számára vált elérhetővé. A bejáró munkás így nem csak szabadidejéből veszített többet, hanem részben kiszorult annak az infrastruktúrának a használatából, amelynek a megépüléséhez ő maga is hozzájárult. Elmondható, hogy a késleltetett városfejlesztés következményeként az extenzív iparosítás költségeinek jelentős része az ingázó munkásokra hárult, anélkül hogy annak hozamából arányosan résültek volna (Konrád Szelényi 2004: 46). Az infrastruktúra gyengesége a városokban élők életére is negatívan hat, és a területi különbségek, egyenlőtlenségek mértékében jelentős szerepet játszik az, hogy egy város milyen szolgáltatásokat tud nyújtani, milyen infrastruktúrával rendelkezik. Az államszocializmus alatt a városi infrastruktúra terén felhalmozott lemaradás leküzdése a rendszerváltás után jelentős terheket ró a városokra. A rendszerváltás után az államszocializmusra jellemző gazdasági szervezeti rendszer radikálisan átalakult, a korábban domináns, állami tulajdonban lévő ipari nagyvállalatok nagyrészt felbomlottak, a több telephelyes termelési forma háttérbe szorult (ez a folyamat már a nyolcvanas évek alatt elindult), s a kis vállalatok száma radikálisan megnőtt. A nagyvállalatok az erőltetett iparfejlesztés során is már jelentős előnyökhöz jutottak, ám mikor az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus után a nagyvállalatok menedzserrétege egyenlő partnere lett a párt- és állami bürokráciának, a menedzserek jó alkupozícióik révén el tudták érni, hogy sok gazdasági döntés a nagyvállalatok javát szolgálja. Így például az 1970-es évek elején közepén lezajló centralizáció révén erőforráshoz, ingyen tőkéhez, és képzett munkaerőhöz jutottak a nagyvállalatok. Azonban az 1970-es évek végétől jelentkező gazdasági válság hatására megbomlott a nagyvállalatok és a pártbürokrácia között kialakult egyensúly, mert a nagyvállalatok finanszírozása már csak külső hitelfelvételek árán volt megvalósítható, és ez az állam számára nagy megterhelést jelentett. A nagyvállalatok továbbra is az expanzió pártján álltak, ám a kormány beavatkozása következtében 1985-re mintegy négyszázzal megnőtt a vállalatok száma (Barta 2003: 108). Az ekkoriban kibontakozott második gazdaság fejlődési lehetőségei, sikerei ellenére is, korlátozottak voltak. Az 11

12 1988-ban elfogadott társasági törvény, mely megerősítette a menedzserréteg tulajdonosi pozícióját, hatalomátmentési esélyeit (Barta 2003: 108), a nagyvállalati vezetők fennmaradó erőteljes érdekérvényesítő képességére utal. A rendszerváltás után azonban a már korábban is bizonytalan, de még működő partneri kapcsolat megbomlott és 1992-ben úgy tűnt, hogy az állami bürokrácia pozíciói erősödtek meg. A nagyvállalatok számára hatalmas veszteséget jelentett a KGST, valamint a szovjet piac összeomlása, illetve a hazai fogyasztás csökkenése, hiszen termékeit nem tudták hol értékesíteni. Az ipari termelés jelentős mértékben visszaesett, a kohászati és a textilipari termelés 20-25%-kal csökkent ( ) (Barta, 2003: 110). A nagyvállalatok túlélésének alapvető feltétele volt a hatékony, ésszerű belső szervezeti átalakulás, amelynek lényege a decentralizálás, az önállóság és az önálló döntéshozatal megteremtése volt. Azok a vállalatok, melyeknek alapvetően vertikális szerkezete nem adott lehetőséget a széttagolásra, ám mégis a decentralizáció útjára léptek, hamarosan tönkrementek. Ezek közé a vállalatok közé tartozott többek között az Ózdi Kohászati Üzemek. A szervezeti átalakítások során megvizsgálták, hogy mely tevékenységek jövedelmezőek vagy veszteségesek, és az átvilágítások alapján a sikeresnek mutatkozott egységek gyakran leváltak az anyavállalatról, és önállóan működtek tovább, hosszabbrövidebb ideig. Így történt ez az Ózdi Kohászati Üzemek esetében is. Egyes vállalatok esetében, amelyek gondjaira a decentralizáció nem nyújthatott volna érdemi megoldást, néhány alapvető racionálizációs intézkedéssel sikerült javulást elérni; ezek az átalakítások fontosak voltak a foglalkoztatási válság enyhítésében, tüneti kezelésében. Az ipari decentralizáció magával hozta a centrum periféria függőségek oldását, és ipari körzetek alakultak ki, az agglomerálódás előnyeit kihasználva (Barta 2003: ). A rendszerváltás után néhány város sikeresen meg tudta őrizni ipari jellegét, miként ez Paks esetében is történt. És voltak olyan városok is, melyeknek ipara teljesen összeomlott, és csak kis részben maradtak működőképesek a rendszerváltás utáni években, de utóbb sikeres pályát futottak be. Ez annak tulajdonítható, hogy e települések képesek voltak profilt váltani, vagy sikerült már korábban is működő, de nem domináns ágazataikat jelentőssé fejleszteniük.. Jó példa erre Pécs városa, hiszen az egykori uránváros 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lett. Bár a nagyszabású kulturális fejlesztések megvalósításában kisebb-nagyobb buktatók vannak, sőt a város anyagi biztonsága függ attól, hogy a jövőben is képes lesz-e fenntartani a kulturális 12

13 szolgáltatásai iránti keresletet, de az kétségtelen, hogy ez a város sikerrel alakítja, fejleszti új profilját. Péccsel ellentétben sok város nem alakított ki karakteres, perspektivikus jövőképet, ráadásul a strukturális egyenlőtlenségek, az önkormányzati finanszírozási rendszer problémái miatt súlyos erőforráshiánnyal küzdenek, így a rendszerváltáskor jelentkező helyi válságból ez idáig nem tudtak sikeresen kilábalni. Ózd, a szocialista iparváros 1. kép Az iparvárosok kialakulásával, jellemzőivel foglalkozó rész után röviden összefoglalom Ózd történetét, bízva abban, hogy a mai gondok gyökereit bemutatva érthetőbbé válnak a város mai problémái. Ózd a 19. század közepén nagymértékű fejlődésnek indult: a nehéz sorú, mező- és erdőgazdaságból élő falu szomszédságában 1837-től elindult a szénbányászat, majd az Ózdi Vasfinomító- és Hengerlőgyár megépülésével (1846) ipari munkahelyek jöttek 13

14 létre. A 19. század második felében megnyitották a Bánréve Ózd Nádasd vasútvonalat, mely lehetővé tette a nyersanyag Ózdra szállítását, illetve a kész termékek Budapestre áramlását. A karui és bánszállási bányatelepek kimerülése után, 1918-tól, az Ózdtól pár kilométerre fekvő Farkaslyukon folyamatos volt a szénbányászat, egészen 1990-ig. Ózd 1905-től a magyarországi nyersvas-, acél- és hengereltáru-gyártás központja lett. A századfordulón 2155 ember dolgozott az akkoriban modernnek számító nagyipari vállalat alkalmazásában (Beluszky, 2003: 138) től, az államosítás után az immár Ózdi Kohászati Üzemeknek nevezett gyárban feszített ütemű fejlesztés vette kezdetét. A kohókat, a durva- és finomhengerművet technikai újítások révén korszerűsítették, től pedig a további milliárdos beruházások, bővítések, technikai fejlesztések révén Ózd nehézipari központtá vált, így például az oxigéngyár megépítésével, elsőként Magyarországon, Ózdon valósult meg az oxigénbefúvásos acélgyártás. Az acélgyár mellett a közlekedési üzemekben és a hengerművekben is folytak fejlesztések és 1974 között az Ózdon előállított összes kohóipari termék mennyisége acélnyersvasparitásban kifejezve közel háromszorosára emelkedett ( ről re). Az Ózdi Kohászati Üzemek alkalmazottainak száma 1976-ra a hivatalos adatok szerint elérte a at (Dobi, 1975). A nehézipar fejlesztése mellett elindultak a könnyűipari beruházások is, többek között azért, hogy fel tudják szívni a női munkaerőt. A gyár megnyitása és a bányászat megkezdése következtében a XIX. század második felétől folyamatosan nőtt a lakosság száma: míg 1881-ben 539 házban 3792 lakos élt a településen, addig 1910-ben 1445 házban lakosa volt Ózdnak. (Lehoczky, 1965: 34). A Felvidékről is érkeztek szlovák, evangélikus munkások, megbontva evvel a város addigi katolikus vallási egységét (Török, 2008). Ózd, Sajóvárkony és Bolyok egyesítése (1940), majd január elsejével több kistelepülés (Uraj, Susa, Center, Hódoscsépány, Szentsimon) Ózdhoz csatolása újabb lakosságnövekedést eredményezett, ekkor lakosa volt a városnak től az 1970-es évekig a kohászati üzemek gyors fejlesztése nagyarányú betelepüléssel járt. Ugyanakkor a dunaújvárosi kohászat beindításához sok ózdi családot telepítettek át a születő iparvárosba, minek következtében a több generációs ipari tradícióval rendelkező munkásdinasztiák helyébe szabolcsi, nyírségi családok jöttek a térségbe. Számottevő azoknak az ózdi születésű, a tanulmányaik elvégzése után másutt sikeres pályát befutó 14

15 értelmiségieknek a száma, akik a családi hagyományokat megszakítva máshol és más tevékenységet folytatnak. A vasgyártás visszafejlesztése miatt 1985-től a lakosság fogyni kezdett: az 1986-ban fős lakosság 1995-re főre csökkent (ozd.hu). Azóta jelentős népességszámváltozást csak Farkaslyuk 1999-es leválása okozott. Ózd város állandó lakossága ban fő volt. 2. kép Sóhajok hídja a Velence telep kapuja A XIX. század második felétől kezdve a növekvő lakosság számára több hullámban építettek lakásokat, ezek minősége változó volt. Így épültek rövid, pár évtizedig álló, komfort nélküli, szinte szükséglakások, míg más kolóniák építészetileg is figyelemre méltóak, így például az 1922 és 1925 között épült, Marschalkó Béla által tervezett Velence telep a Műemlékvédelmi Hivatal figyelmét is felkeltette. A koloniális építkezések, és a terjeszkedő üzemek alaposan átrajzolták a korábban falusias Ózd képét. S bár a legtöbb, máig fennálló telep építészeti szempontból nem is képvisel kiemelkedő értéket, e jó anyagokból épült házak lakásai komfortosak vagy legalábbis félkomfortosak. Ha lenne ehhez kellő erő a helyi lakáspolitikában, ezeken a kolóniákon 15

16 kiemelkedő színvonalú szociális bérlakásokat lehetne kialakítani (epiteszforum.hu), melyekre - mint arról majd később szó esik - Ózdon égető szükség van. Ózd 1949-ben városi rangot kapott (Beluszky 2003: 232). A városi rang nem csupán cím volt, mint az gyakori volt a század második felében várossá kinevezett települések esetében, hanem ténylegesen megjelentek a település életében különféle városi funkciók. Ózd környékének központjává vált, s ezt a szerepkörét sikerült is megőriznie (néhány más szocialista iparvárossal ellentétben, mint például a szomszédos Kazincbarcika). A város tehát integrálódott a környező települések hálózatába (Beluszky, 2003: 311, 323.), ami abból is látszik, hogy a 2004-ben létrejött Ózd Kistérség Többcélú Társulásban vezető szerepkört tölt be Ózd, és magára vállalta a társulás szervezésével kapcsolatos feladatok ellátását. (ozdkisterseg.hu) A Rendszerváltás után ábra: Ózd lakossága (KSH) Adatsor ben megkezdődött a privatizáció, melynek következtében folyamatos leépítések zajlottak a nem jövedelmező üzemek bezárása miatt. Az Ózdi Kohászati Üzemek utódjának tekinthető Ózdi Hengermű Kft ben zárt be. A bányászat is megszűnt, ugyanis kimerültek a lelőhelyek, illetve már nem volt gazdaságos a kitermelés. A nehézipar összeomlása következtében sok ember vált munkanélkülivé, és többek között ezért következett be a lakosság számának fokozatos csökkenése. 16

17 A város ipari jellege azonban nem veszett el teljesen ben létrehozták az Ózdi Ipari Parkot, melynek célja a már jelenleg is működő, rehabilitációs jellegű ipari park végleges kiépítése, a hajdani acélipari központ területén (ozdipark.hu).. A német Max Aicher csoport acélszerkezet-gyártási központja Ózdra települt ban a város gazdasági életében két elektronikai, finommechanikai villamos összeszerelést folytató nagybefektető jelent meg: az amerikai General Electric, mely kismegszakítók gyártását végzi Ózdon, illetve a kapcsolókat és léptetőmotorokat gyártó svájci illetőségű Saia Burgess Electronics. Magyarországon elsőként (1991-ben) Ózdon jött létre egy Inkubátor Ház, mely kedvezményesen biztosít helyiségeket, infrastrukturális hátteret (tárgyalót, vendégszobát stb.) az induló vállalkozásoknak. Az Inkubátor Ház szolgáltatásait eddig hatvan vállalkozás vette igénybe, többségük, kinőve a Ház kereteit, sikeresen működött tovább a településen. Az Inkubátor Ház napjainkra innovációs centrummá bővült (Lukács 2006: 257). Intézményhálózatával és a közösségi szolgáltatást végző cégeivel együtt az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen. A város intézményhálózata további fő számára biztosít munkalehetőséget közhasznú munkavégzés formájában (Integrált Városfejlesztési Stratégia, 2008). Az önkormányzatnak a gazdaságból származó bevételei nem túl jelentősek, így az állami normatívák és pályázatok útján igyekeznek megteremteni a normális működéshez szükséges feltételeket.. Problémák Az Ózdi kistérség a 311/2007. (XI). számú kormányrendelet alapján komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségnek minősül (Lukács, 2006: 88).. A gazdasági helyzet, a településszerkezet (kistelepülések magas aránya), a térszerkezet és a társadalmi kulturális helyzet mind-mind jelentős mértékben befolyásolja egy adott térség életét (Lukács, 2006: 25-56). A hátrányos helyzetű kistérségek gyenge gazdasági potenciállal rendelkeznek, evvel összefüggésben súlyos foglalkoztatási problémákkal küzdenek, a munkanélküliség tartóssá vált. Ezekben a térségekben súlyos probléma a szegénység és a nagymértékű szociális rászorultság, ami részben a foglalkoztatási nehézségekkel összefüggésben kialakuló jövedelemhiánnyal 17

18 magyarázható. A különböző gazdasági és társadalmi problémák a hátrányos helyzetű térségekben területileg halmozódnak. Az ózdi térség, akárcsak a többi hátrányos helyzetű térség, súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Az ózdi iparnak a rendszerváltás utáni leépülése szomorú példája az 1990-es évek elején végbement gazdasági szerkezetváltás negatív következményeinek, s alapvetően meghatározza a térség nehéz helyzetét, hiszen Ózd és környéke azóta sem találta meg a gazdasági vérkeringésbe való hatékony, hosszú távon jövedelmező visszakapcsolódás lehetőségeit. A gazdasági problémák szoros összefüggésben állnak a többi, fent említett nehézséggel, s ezért e problémák hatékony kezelése elképzelhetetlen komplex, hosszú távú elképzelések nélkül. Azok a települések, melyek életéből hiányzik az aktív, jövedelmező gazdasági élet, kevesebb erőforrással rendelkeznek kötelező vagy kiegészítő feladataik ellátására, hisz például kevesebb adó folyik be kasszájukba, így szociális ellátásaikra is kevesebbet tudnak fordítani, mint sikeresebb társaik. Úgy gondolom, hogy a jól működő szociális ellátások nagyban hozzájárulhatnak egy város gazdaságának újjáélesztéséhez avval, hogy a nehéz helyzetű lakosoknak olyan hathatós segítséget nyújtanak, melynek révén képesek lesznek újra bekapcsolódni a munka világába, s a társadalmi élet egyéb területeinek is kiegyensúlyozott, aktív résztvevői lesznek. Ehhez azonban szükség van egyfelől megfelelő képzésekre, munkahelyekre, másfelől igazságosabb forráselosztásra. Kutatásom során Ózd szociális ellátórendszerét vizsgálom, annak komplex társadalmikörnyezetét is figyelembe véve. Dolgozatomban igyekszem feltárni azokat a problémákat, konfliktusokat, amelyek a szociális rendszer egyik intézménye, a családsegítő szolgálat szintjén érzékelhetők.. Azért tartom fontosnak a helyi ellátások alakulásának elemezését, mert a jóléti államok szerepének fokozatos gyengülése miatt számos, korábban az állam által ellátott terület részben vagy egészben ellátatlan marad, minek következtében a globálisan vagy nemzeti szinten ignorált vagy kielégítetlen szükségletek, szociális problémák lokalizálódnak, olyan terheket rakva a helyi ellátásokra, amelyekkel azok képtelen lesznek megbirkózni (Farkas, 2006: 65). 18

19 A magyar szociális törvény 1 és a gyermekvédelmi törvény 2 több esetben a helyi önkormányzatokra bízza bizonyos ellátások feltételeinek a szabályozását, tehát sok támogatás helyi szinten dől el, a különböző településeken más és más feltételek alapján. A helyi döntések elvben megalapozottabbak lehetnek, mint az országosak, lévén, hogy helyi szinten nagyobb a mérlegelés és a helyzetfelmérés lehetősége. Ám a finanszírozás nem megfelelő kialakítása következtében, illetve a törvények megalkotásakor hiányzó átfogó reformkoncepció hiánya miatt a helyi ellátások gyakran nem működnek elég hatékonyan. A helyi költségvetés keretében nyújtott ellátások finanszírozásához a település alapvetően három forrásból jut pénzhez: egyrészt az egyes juttatások normatív állami finanszírozásából, másrészt a közvetlen visszatérítések révén (az állam visszafizeti az ellátással járó költségeket az önkormányzat számára), harmadrészt pedig az intézményeknek nyújtott normatívából. Minthogy a központi forrásokból származó összegek nem fedezik a működtetési költségeket, a településnek ki kell egészítenie ezeket saját forrásából. Ebből fakadóan hatalmas eltérések lehetnek bizonyos települések között a szociális ellátások finanszírozására rendelkezésre álló összegek tekintetében, ami egyben azzal is jár, hogy a nehezebb helyzetben lévő települések kevesebbet fordíthatnak a szociális ellátásokra, pedig a lakóik vélhetőleg nehezebb körülmények között élnek, mint a gazdagabb településeken lakók, tehát nagyobb szükségük volna azokra. Minthogy a település által fenntartott intézményekkel kapcsolatos különféle helyi alkuk során általában a szociális ágazat pozíciója a leggyengébb, így még tovább csökkennek az ellátásokra rendelkezésre álló erőforrások. (Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek alapján Farkas 2005: 68.) A rászorulók gyenge politikai képviselettel és jogérvényesítő képességgel rendelkeznek országos és helyi szinten. A többségi társadalom ráadásul nem feltétlen támogatja a jóléti segélyezést. Az ellátások során fellépő esetleges jogsérelmek során az érintettek nem tudnak érdemben kiállni a jogaikért, gyakran a segélyt osztókkal való személyes ismeretség miatt is tovább nő a kiszolgáltatott helyzetük (Farkas, 2005: 69). Az Ózdon készített interjúim alátámasztják a fentiekben összefoglalt helyzetképet. Az ózdi roma családokkal készített interjúk során főként arra voltam kíváncsi, hogy milyen a viszonyuk a családsegítő szolgálathoz, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, mennyire bíznak meg az intézményben, és hogy milyen problémákkal küzdenek, évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 19

20 melyek megoldásában segítséget várnának a szóban forgó intézménytől. Az Ózdi Családsegítő Szolgálat munkatársával készített interjúm során pedig arra igyekeztem választ kapni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak az ózdi lakosok számára, és működésük során milyen erőforrásokkal gazdálkodhatnak, milyen hiányosságokat tapasztalnak. A rendszerváltás után nehéz helyzetbe került településeknek egyrészt választ kell találniuk a gazdasági problémákra. Tehát megfelelő befektetőket kell találniuk, akik hosszútávon a településen vagy annak közelében maradva, olyan munkalehetőséget biztosítanak, melyek érdemben hozzájárulnak a város fejlődéséhez. A helyi gazdasági élet fellendítéséhez hozzájárulhat a helyi mezőgazdaság, illetve a kisvállalkozók támogatása, a turizmus fellendítése, stb. A megfelelő gazdasági teljesítményhez azonban jól képzett munkaerő is szükséges, ezért életbevágóan fontos a fiatalok számára az, hogy olyan, mindenki számára egyenlő feltételeket biztosító iskolai képzésben részesülhessenek, melynek elvégzése után nagy eséllyel találhatnak számukra megfelelő munkát ott, ahol szeretnének. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok megfelelően el tudják végezni az iskolát, nehezen nélkülözhető a biztos családi háttér. A hátrányos helyzetű településeken a családoknak sokféle problémával kell megküzdeniük, és ezek a gondok kihatnak a család egységére, a családtagok családon kívüli teljesítményére. A szegénység közepette az olyan alapvető emberi szükségletek kielégítése, mint a megfelelő táplálkozás, lakás és ruházat gyakran nem valósulhat meg megfelelő színvonalon, amiből számos további nehézség keletkezik. Egészségügyi problémákkal, eladósodással, pszichés nehézségekkel kell megküzdenie a családoknak, s ehhez a küzdelemhez nem mindig rendelkeznek megfelelő eszközökkel, erőforrásokkal. Ekkor válik fontossá a szociális ellátás, amely elvben segítséget tudna nyújtani ezeknek a családoknak. Ugyanakkor a település megfelelő gazdasági háttere nélkül nem tud megfelelően működni a szociális ellátás. Mindebből logikusan következik, hogy a települések életének különböző szektorai nem választhatók el egymástól, problémáik szoros összefüggésben állnak egymással, ezért kezelésük is csak komplex módon érhető el. 20

21 Az ipar megszűnése és a városi funkciók visszaszorulása Az ózdi ipar összeomlása nem csak társadalmi problémákat okozott. A gyárépületek jelentős része ma üresen áll. Fontos, hogy a néha egészségre is káros felhagyott ipari létesítmények megújuljanak, helyükre új munkahelyeket adó létesítmények kerüljenek. (IVS 2008: 4) Az északi városrészben az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) szerint közösségi terek, épületek kialakítására is törekedni kell, illetve a már meglévők felújítása is fontos feladat a városrészben. Fontos az is, hogy az iparterületek fejlesztése modern, környezetbarát technológiák alkalmazásával történjen. A városrész céljai tehát egyrészt az iparterület fellendítésére, rehabilitációjára irányulnak. (IVS, 2008: 29) 3. kép Üresen álló gyárépületek az ózdi főút mellett, a központi vasútállomással átellenben A gyárépületek mellett természetesen a lakóépületek megújulása is fontos volna, hiszen sok család él nagyon rossz állapotban lévő házakban, lakásokban. A Műemlékvédelmi Hivatal által felmért Velence telepet az IVS szerint részben vagy egészben, pályázati forrásból 2013-ig felújítják. Több más telepen végeztek részleges felújításokat, de komplex megújítási szándék egyelőre nem látszik, és a város forrásai is korlátozottak. 21

22 Leghátrányosabb helyzetű térségek és forrásaik Mint arról már korábban szó esett, a 2007 végén statisztikai adatok alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik Ózd is. Az ilyen térségek számára megalkottak egy összetett fejlesztési programot, amelynek célja, hogy ennek a 33 kistérségnek lehetőséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bővítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra (NFÜ). Ezen kistérségek számára az elérhető legnagyobb pénzügyi források a különböző európai uniós pályázati források, például a Gazdaságfejlesztési operatív program egy-egy pályázata a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok fejlesztéseihez nyújt támogatást, más kistérségeknél kedvezőbb feltételekkel. Úgynevezett központi programok is indultak e kistérségek foglalkoztatási helyzetének javítására. Ilyen a felnőttképzés terén a Lépj egyet előre! program, vagy a munkába állást segítő Start kártya (NFÜ). A jórészt uniós támogatásokból megvalósuló Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében július 1-jén indult el Ózdon egy foglalkoztatási program, melyre a Családsegítő Szolgálat nyújtott be pályázatot. Ezt a programot nagyon fontosnak tartja a szolgálat munkatársa, több esetben pozitívan, az igazán jól működő segítségnyújtás példájaként mutatja be. A program keretében különböző tréningek zajlanak (számítógépes tréning, kulcskompetencia-felmérés és -fejlesztés, álláskeresési tréning, drámapedagógia és személyiségfejlesztés), és az interjúalanyom szerint a projekt meghatározó közösségi élményt ad a résztvevőknek, akik örömmel járnak el a tréningre, és már többen találtak állást. Viszont a pályázattal járó bürokratikus munka hatalmas terhet ró a szolgálat munkatársaira. Megölik az intézményeket ezzel. Nekünk ez a harmadik pályázatunk, uniós pályázat. ( ) És mindenki ki van rájuk akadva (az ESZÁ 3 -ra). Nem értenek hozzá, csak ami nekik a pályázati útmutatóban le van írva, szakmailag meg semmi. ( ) Pénzügyileg lehet, hogy jók, de szakmailag nem értenek hozzá, és akkor innentől meg van bukva a dolog. ( ) Elveszik a kedvünket a pályázatoktól evvel a nagy bürokráciával. És hogy ha valaki nagyon ügyes, és le tud adni papíron mindent, de szakmailag nem csinál semmit sem, akkor is jó lesz, mert csak papíron kérnek mindent. 3 Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. 22

23 (Interjú, 2010.) A pályázattal járó többletmunka elvégzésére nem vesznek fel új embert, így a már eleve túlterhelt intézményre hárulnak a további feladatok. Az adminisztrációval járó nehézségek ellenére fontosnak tartják a pályázatokat, a most futó projektről is elismeréssel nyilatkozott az interjúalanyom. Szegregáció, leromlott lakókörnyezet 4. kép 1. Ózd szegregátumai Bolyok kivételével; Jelmagyarázat: 1: Hétes és környéke, 2: Sajóvárkony, 3: Kovács-Hagyó Gy. u. Dobó utca felé, 4: Kovács-Hagyó Gy. u. Berkenye utca felé; 5: Örs Vezér utca, 6: Bánszállás, 7: Tábla városrész, 8: Velence telep 9: Petőfi Sándor utca, 10: Iparvasút utcai szegregátum, 11: Zrínyi Miklós utca 12: Somsály, 13: (térképen délnyugatra 14-es): Akna utca, 14: Boroszló, 15: Kiserdőalja telep és környezete Ózd városképet meghatározzák a XX. század elején épített munkáskolóniák, melyek napjainkra már jórészt szegregátummá váltak. szegregátumok kialakulásának folyamatát Kutatásom következő fázisában a kívánom feltárni többek között. Szakdolgozatomban annak a feltételezésemnek szeretnék utánajárni, miszerint az ózdi szegregátumok magas számának és kiterjedtségének oka a speciális, ipari jellegből 23

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra

pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra J a v a s l a t pályázat benyújtására a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Lakhatási beruházások támogatása c. pályázati felhívásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési

Részletesebben

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ PROBLÉMATÉRKÉP 2014 BEMUTATÁSA ÉS JAVASLAT AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA SZÁMÁRA A 2015 ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Tárgya: Civil fenntartású értelmi sérültek, és autista lakóotthonok

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI!

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! Encsencs Község Önkormányzat TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 Komplex telep-program 2013. 02. 07. A PROJEKT BEMUTATÁSA A 28 hónapos projekt Encsencs község belterületén lévő, 2 nagy, elkülönült

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A 2013. évi költségvetési pénzmaradvány feladatonkénti részletezése

A 2013. évi költségvetési pénzmaradvány feladatonkénti részletezése 1 1. melléklet a..2014. (IV...) határozathoz A 2013. évi költségvetési pénzmaradvány feladatonkénti részletezése M e g n e v e z é s 1. Gazdasági Ellátó Központ (ÓKIG) - Pályázatok és egyéb átvett pénzeszközök

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben