BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Equinox Consulting Kft augusztus

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus"

Átírás

1 BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Equinox Consulting Kft augusztus

2 A 220/2002.(IX.26.) Kt. számú határozattal elfogadott koncepció évi felülvizsgálata KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert közgazdász, vezető tanácsadó, projektvezető Kadlok Nándor közgazdász, vezető tanácsadó Bardóczi Sándor tájépítész mérnök, vezető tervező, várostervezési szakértő Dömötör Tamás PhD tájépítész mérnök, participációs szakértő Keresztszeghy István politológus, kommunikációs szakértő Nemes Szilárd politológus, kommunikációs szakértő Papp Julianna közvéleménykutató, a fókuszcsoportos beszélgetések moderátora Fax: H-1031 Budapest, Záhony u Graphisoft Park BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FONTOSSÁGA, CÉLJA, FELADATA TÖRVÉNYI ÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE ÉS MÓDSZERTANA HELYZETKÉP A TELEPÜLÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE TERVELŐZMÉNYEK REGIONÁLIS ÖSSZEFÜGGÉSEK TÁJSZERKEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET DEMOGRÁFIA ÉS FOGLALKOZTATÁS GAZDASÁG ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS ÁGAZATI ELKÉPZELÉSEK, KÖTELEZETTSÉGEK HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT-ANALÍZIS PROBLÉMAFA CÉLFA TELEPÜLÉSI JÖVŐKÉP (CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK) ALAPCÉL STRATÉGIAI (ÁTFOGÓ) CÉLOK RÉSZCÉLOK KÖZÉPTÁVON (7-10 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK HOSSZÚTÁVON (10-15 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK NAGYTÁVON (15-20 ÉV) MEGVALÓSÍTHATÓ RÉSZCÉLOK ÖSSZEFOGLALÁS BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés) ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007) ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása között (forrás: KSH) ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) ábra: Balaton-térség (forrás: OTK 2005) ábra: Balatonboglár problémafája ábra: Balatonboglár célfája TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) táblázat: A közigazgatási terület megoszlása táblázat: településrész adatok (forrás: KSH) táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

5 1. Bevezetés 1.1. A településfejlesztési koncepció fontossága, célja, feladata Magyarországon egy kistérségi szinten is jelentős szerepkörrel rendelkező város esetében rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározza helyét és szerepét, valamint konkrét fejlődési irányát középilletve hosszú távon. Jelen településfejlesztési koncepció aktualizálásának célja, hogy közép- és hosszú távon (7-20 év) meghatározza Balatonboglár gazdasági és társadalmi jövőképét, továbbá programjavaslataival iránymutatást, eszközt adjon a település fejlődéséhez, a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A koncepció jelentősége abban is áll, hogy a városfejlesztési elképzelések, törekvések, irányok és elvek olyan rendszere készül el, amely széles társadalmi bázison nyugszik és képes a mindenkori képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, megalapozására Törvényi és jogszabályi háttér Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) pontja szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a helyzetértékelés mellett a települési jövőképnek és az ennek elérését célzó intézményrendszernek, intézkedéscsomagnak van döntő szerepe. Az Étv. 7. -a (3) bek. szerint a településrendezés eszközei a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; b) a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg; BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

6 c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg A településfejlesztési koncepció felépítése és módszertana A koncepció széleskörű adatgyűjtésen (fókuszcsoportos megbeszélések, jövőműhely, települési és térségi adatbázisok) alapuló helyzetértékelésre építkezve meghatározza Balatonboglár jövője szempontjából elengedhetetlen fejlesztési célokat és a konkrét fejlesztési programok kidolgozásához szükséges prioritásokat, irányelveket. Balatonboglár város alapcélját, annak eléréséhez szükséges cél- és prioritás rendszert egy részletes helyzetelemzés, állapotfelmérés után lehet meghatározni. A helyzetértékelést követően, annak összefoglalásaként elkészítjük a település SWOT-analízisét, melyben bemutatjuk Balatonboglár erősségeit, feltárjuk gyengeségeit, valamint számba vesszük a város adottságaiban rejlő lehetőségeket valamint potenciális veszélyeket. A SWOT-analízisből levezetésre kerül egy problémafa és egy célfa is. A célfa tartalmazza Balatonboglár hosszú távú jövőképét, és a speciális célok rendszerét, amely a jövőkép fontossági szempontok szerinti bontása. Ezután megnevezzük azokat a prioritásokat, amelyek hozzájárulnak ez egyes megjelölt célok megvalósításához. A fejlesztési prioritásokhoz kapcsolódnak azok a programcsoportok, melyek megvalósítása jelenti a célok eléréséhez szükséges eszközrendszert. Helyzetértékelés Alapcél (Jövőkép) SWOT-analízis Célrendszer Fejlesztési prioritások Prioritásokhoz kapcsolódó programok 1. ábra: A településfejlesztési koncepció átdolgozásának, aktualizálásának menete BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

7 2. Helyzetkép 2.1. A település fejlődéstörténete Az ásatások szerint a település már 6000 éve lakott hely. Balatonboglárhoz tartozó szőlőskislaki városrészen haladt át az egykori Aquincum felé vezető hadiút. Feltételezhetően a rómaiak teremtették meg a térség szőlőkultúráját. A honfoglalás korában a Lél-Bulcsú-, a Bogát-Bő-, majd a Koppány nemzetség szálláshelye volt. A település nevével először villa Boclar alakban találkozunk, II. Endre király 1211-es oklevele szerint a tihanyi apátság birtoka volt a túlparti villa Filippel (Révfülöp) együtt. Így az ősi bödönhajó mellett a koraközépkortól az ún. kötött hajókkal is közlekedhettek itt az északi és a déli part között. Egy ra visszadátumozott, hamisított oklevélben is említtetik a települést: itt villa Boglar com portu formában. Az Árpád-korban saját temploma is volt. Szőlőskislak is Árpád-kori település, neve először évi tizedjegyzékben Zewlews-Lak formában fordult elő. A török hódoltság idején Fonyód végvárának bevétele (1575) után teljesen elnéptelenedett Boglár. Az 1580-ban készült török adóösszeírásban Szőlőskislak viszont változatlanul szerepel. A rendesi Bárány-család birtokába kerül Boglár, 1752-ben egyik okiratukban már ismét említik a rendesi révet, Mikoviny Sámuel 1753-as kiadású térképén fel is tünteti a boglári és fülöpi révkikötőket. Az uradalmak közötti szállításban ennek a révnek meghatározó szerepe volt. Egy későbbi, évi katonai térkép szerint a Balaton ekkor még a Várdombig ért és a települést nyugati irányban jelentős mocsárvilág övezte, ennek maradványa a ma természetvédelmi oltalom alatt álló Nagyberek. A rév 1846-ban a Jankovich-család tulajdonában volt, 1846-ban jelent meg a Kisfaludy, az első gőzhajó a Balatonon: Jankovich László a tulajdonában lévő révkikötőt ajánlotta fel a kikötés céljára ben már rendszeres menetrenddel közlekedett a Kisfaludy a Balatonon. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

8 A Kiegyezést követő években megépült a Balaton déli oldalán a Déli Vasút és ezzel megindult a balatoni települések jelentős fejlődése, köztük Boglár polgárosodása. A vasútépítés következtében a korábban a Balatonnal szerves kapcsolatban lévő berkeket elvágták a tó vizétől, így azok lassú eutrofizációja megindult. A mai természetvédelem úgy tekinti, hogy a Balaton ökológiai rendszerének ekkor vágták le a kezeit és lábait ben megindult a rendszeres gőzhajójárat Boglár és Révfülöp között ban a gőzhajózási társaság tönkrement, az egykori gőzhajó a balatonboglári kikötőben látható ma is. Az új boglári kikötő 1890-ben készült el, majd két szakaszban bővítették és korszerűsítették. A vasútnak köszönhetően pezsgő településfejlesztő, polgári élet szerveződött, melyben előbb a Bárány-család és Jankovich László, majd a XX. század elejétől Gaal Gaston, Sümegi Vilmos, Dr. Kotsis Iván és a fiatal plébános Varga Béla jeleskedett. Balatonboglár körjegyzősége 1901-ben létesült. Mai nevét 1907-ben kapta. Jelentős számú kereskedő és iparos élt már ekkor a településen. A XIX. és a XX. század fordulójától épültek ki a déli part jelentős fürdőtelepei, közöttük a balatonboglári is A Jankovich-telep 1926 és 1936 között létesült (és az ötvenes években csatolták Balatonboglárhoz). Balatonboglár kedvelt, igényes fürdőhely lett, egyre több villa épült fel. A világválság idején Varga Béla templomot, művelődési házat létesített, ez utóbbi adott otthont a II. Világháború idején idemenekült lengyel fiatalok középiskolájának. 2. ábra: Boglár és térsége 1910 körül (forrás: III. katonai felmérés) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

9 1948-ban megkezdődött a nyaralók államosítása. A tanácsrendszer megszervezése után Balatonboglár gazdasági jelentősége átmenetileg csökkent. A település az ötvenes évek elejétől ismét fejlődési pályára került a Balatonboglári Állami Gazdaság megszervezésével, amely több átszervezést követően 1956-ra kialakította fő profilját, a szőlő-, és gyümölcstermelést, feldolgozást. A céget szakmai eredményei alapján 1984-ben mezőgazdasági kombináttá minősítették tól részvénytársaságként működik tovább, és majd fél évszázados folyamatos fejlődés után, 1997-ben a Henkell és Söhnlein Hungaria csoport tagja lett. Az 1960-as évek második felétől új fejezet kezdődött Balatonboglár életében, döntően a beköltözések hatására, nőtt a település lakóinak száma, fejlődött infrastruktúrája, új intézmények létesültek. A nemzetközi idegenforgalom beindulása megváltoztatta a város arculatát. A családi házas lakóterületeken a nyugat-, és kelet-német találkozóhellyé váló Balaton régióban a fizetővendéglátásra is alkalmas, túlméretezett házak épültek. A kulturális életben is jelentős változások következtek be a 70-es évek közepétől, amikor a Kék Kápolna nyaranta a tiltott és tűrt avantgarde-művészet galériájaként működött. Megnyíltak és nemzetközi elismertségre tettek szert az ún. Kápolna tárlatok, emlékezetes Nyári Színházi estek szerveződtek, főként a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezésében. Szőlőskislak egyesült Balatonboglárral, majd 1978-ban Balatonboglár Balatonlellével. A három települést Boglárlelle néven 1986-ban várossá nyilvánították. A 1980-as évek második felében indult változások a térségben lassan megváltoztatták gazdasági szerkezetét. Új kisvállalkozások jöttek létre és erősödtek meg ben a két település Balatonboglár és Balatonlelle külön-külön is megtartva városi a rangját szétvált, Szőlőskislak Balatonboglár része maradt önálló belterülettel. Balatonboglár fejlesztésében elért eredményeket 1994-ben a Virágos Magyarországért, 2002-ben pedig Hild díjjal ismerték el Tervelőzmények Balatonboglár város legelső rendezési tervét, Boglárlellére készült rendezési terv keretében 51/1988.(VI.2.) számú rendeletével hagyta jóvá a városi tanács. A megváltozott társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokon túl a két település 1991-es szétválása is indokolta, hogy Balatonboglár új rendezési tervet készítessen, amire több ütemben került sor. A város ban elkészíttette a belterület szabályozási tervét, melyet a testület nem hagyott jóvá: úgy döntöttek, hogy a teljes kül- és belterületre egyaránt kiterjedő Általános Rendezési Tervet (ÁRT) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

10 rendelnek meg. Ennek első ütemeként elkészült a város képviselőtestülete által jóváhagyott.(277/1995.(1x.28.) számú határozattal) Tervezési Program. Az ÁRT szabályozási előírásait 61/1996 számú rendeletével alkotta meg a közgyűlés. Az ÁRT módosítására három alkalommal intézkedtek; 191/1997.(X1.17.), 201/1998.(1X.25.), 451/1998.(X11.17.) számú rendeletekkel. Egyes összefüggő területekre korábban készített szabályozási tervek: Klapka u. menti iparterület volt BB Zrt. központ rendezési terve Sziget strand és környéke szabályozási terve Városközpont szabályozási terve Török Bálint u. alatti terület szabályozási terve A közgyűlés 1997-ben döntött az 1997 évi LXXVIII törvény és a 253/1997. (XII.20.) számú korm. rendelet (OTÉK) előírásai alapján készülő rendezési terv elkészíttetéséről, amelyet 19/1997. (XI.17) számú képviselőtestületi rendelettel hagytak jóvá, majd később kétszer a 20/1998.(IX.25.) KT rendelettel és a 45/1998.(XII.17.) KT rendelettel módosítottak. A most hatályos Településrendezési Terv és Helyi Építési Szabályzat 2002 és 2005 között készült el a Stadler Építész Iroda tervezésében és a 9/2004. (III.05.) KT. számú rendelettel hagyták jóvá (utolsó módosítás: 22/2008. (X. 28.) rendelet). A város a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetébe tartozó ún. partközeli település, ahol előírás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. (2008-ban módosított) törvény alkalmazása Regionális összefüggések Balatonboglár regionális szerepkörét tekintve egyrészt a Dél-Dunántúli Régióhoz (Somogy, Tolna, Baranya megye), másrészt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. Az Észak-Somogyi település az ún. Fonyódi tervezési-statisztikai kistérség három balatonparti városának (Balatonboglár, Balatonlelle és Fonyód) egyike. A déli Balatonpart két agglomerációja közül a Fonyód-Boglár-Lelle agglomeráció tagja (a másik a Siófoki). BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

11 3. ábra: Balatonboglár a Dél-Dunántúli Régióban A Dél-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Ügynöksége (DDRFÜ) turisztikai kiadványaiban (2001) Balatonboglárt elsősorban a somogyi partvidék részeként jeleníti meg, amely tavasztól őszig ideális szélviszonyokat kínál a vitorlázás és szörfözés szerelmesei számára, és gyakran ad otthont nívós, nemzetközi versenyeknek is. A mintegy 22 jelentősebb balatoni vitorláskikötő (melyek közül 8 esik a Dél-Dunántúli régió területére) összesen hajó számára biztosít férőhelyet. Ezek közé a kiemelt kikötők közé sorolja a boglári kikötőhelyet is, ahol jelentős fejlesztések történtek. A DDRFÜ gazdasági kiadványaiban (2001) a somogyi Balatonpart esetében elsősorban a halászati teljesítményét emeli ki, ezen túl csak az M7 gazdaságélénkítő jelentőségét említi a térség potenciáljai között. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térség jelenti Balatonboglár nagytérségi identitásának másik legfontosabb ha nem a legfontosabb elemét. Ugyanis eme körzetnek speciális, a területrendezést is érintő szabályrendszerei vannak, amelyek magasabb rendű jogszabályként (Balaton törvény 1 ) bizonyos korlátokat jelentenek a település fejlesztése szempontjából évi LVII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosításáról BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

12 4. ábra: Részlet a hatályos térségi szerkezeti tervlapból A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. Települései 12 statisztikai kistérséghez tartoznak. A térségben lévő önkormányzatok részéről erős az igény az önálló területtel rendelkező önálló régióra, amely ezáltal a tervezési - statisztikai régió EU támogatási célterülete lehetne. A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

13 Balatonboglár kistérségi szinten a Fonyódi Tervezési-Statisztikai Kistérség 2 (korábban Dél-Nyugat Balatoni Kistérség) meghatározó települése. A Dél-nyugat Balatoni Kistérségi Területfejlesztési Társulást a SAPARD program indíttatására alakult 1999-ben Balatonlellei központtal, először 13, majd 14 taggal, ám a társulás meglehetősen névleges maradt komoly kooperáció nélkül. Stratégiájának helyzetfeltáró része 2004 során megújult. A Kistérségi társulás tagjai ekkor még: Balatonberény, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonszentgyörgy, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Fonyód, Gamás, Látrány, Ordacsehi, Somogytúr, Somogybabod, Visz települések. 5. ábra: A Fonyódi Kistérség települései 2007 óta A 11 megyei statisztikai kistérség adatait összehasonlítva a Balatonboglárt is magába foglaló Fonyódi kistérség, ma 11 településből áll és területe 373 km 2, egyike a legkisebbeknek, de népességszámát, gazdasági potenciálját tekintve a megye egyik legerősebb kistérségének számit. 2 Statisztikai területi egység, az európai statisztikai rendszerben LAU 1 szintű (korábban NUTS 4) mikrorégió. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

14 Területfejlesztési szempontból nem kedvezményezett kistérség (64/2004. Korm. rendelet szerint), három város (ezek közül a Szőlőskislakot is magába foglaló Balatonboglár a legnagyobb népességű) és nyolc község alkotja. Munkanélküliségi rátája között 6,5% és 8,2% között változott, lassú fokozatos növekedési trend olvasható ki az adatokból: a ráta a megyei és a regionális átlag alatt, de az országos átlag felett van. A kistérségben meghatározó jelentőségű a Balatonhoz köthető idegenforgalom szerepe, a vendégéjszakák száma regionális szinten is magas, 2007-ben ezer db közötti legmagasabb sávban mozgott. 1. táblázat: A Fonyódi Kistérség statisztikai adatai (forrás:teir 2009) Terület [100 ha] Népesség [fő] Megnevezés Jogállás Balatonboglár Város Balatonfenyves Község Balatonlelle Város Fonyód Város Gamás Község Karád Község Látrány Község Ordacsehi Község Somogybabod Község Somogytúr Község Visz Község Mindösszesen: Balatonboglár térségi jelentőségének egy másik aspektusa, hogy borvidéki központ, a Balatoni Borrégión belül a Dél-Balaton hegyközségeinek többsége hozzá tartozik. Központi szerepét elsősorban a korábbi nagy állami kombinátnak, a BB-nek, illetőleg az itt működő szőlészeti és borászati középfokú szakképzésnek köszönheti. A borvidék szőlőterülete összesen hektár. A Dél-Balatoni Borvidék hegyközségei: Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi települések, ahol a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei tartoznak a borvidék szőlőterületei közé. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

15 6. ábra: Balatonboglár a Balatoni Borrégióban 2.4. Tájszerkezet Balatonboglár az ún. Somogyi parti sík elnevezésű kistáj közepén helyezkedik el, a somogyi meridionális hátak előterében lévő domblábi lejtős síkon fekszik. A szelíd hajlású, alacsony felszínű területből kiemelkedik a boglári Várdomb és Temetődomb néven ismert két vulkáni tufa képződmény, amely a Balaton térség tanúhegyei közé tartozik. Földtani adottságait jellemzi a terület nagy részét elfoglaló domblábi lejtős sík, a megsüllyedt pannóniai homok-agyag üledékre települt prebalatoni hordalékkúp. Potenciális természetes növényzetére jellemző az égeres láperdő, a patak menti égeres és a tölgy-kőris-szil láperdő. A löszös domboldalakon a barna erdőtalajok jellemzőek. A helyenként még fennmaradt lápterületek (pl.: Nagyberek) növényvilága rendkívül gazdag. Fejlett szőlő és gyümölcstermelés honosodott meg a területen, agrárgazdaságán belül a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés kevésbé meghatározó. Szántó területeinek aranykorona értéke 22-27, gyümölcsterületei 30-40, míg szőlőterületeié AK között változik. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

16 7. ábra: Légifelvétel Balatonboglár területéről (2007) Vízrajzának meghatározó eleme a Balaton. Vízfolyásainak, csapadékvizeinek befogadója a tó, mely a vegetációs időszakban szubmediterrán jelleget ad a városnak. A Balatonparti sík területei mára már beépültek a hajóállomás melletti mesterséges feltöltés kivételével. A településen halad keresztül, kelet-nyugati irányban, a Budapest-Nagykanizsai-Murakeresztúri vasúti fővonal és ezzel párhuzamosan, annak déli oldalán az 70-es jelű főközlekedési út. Új infrastrukturális elem a települést délről elkerülő M7 autópálya, amely jelentősen átrendezte a táj szerkezetét, növelve a terhelést a belterület határában és a bevezető utakon, egyben csökkentve a 70-es út forgalmát. A közigazgatási terület nyugati határán, Ordacsehi felé található berkes- nádas (Nagyberek) terület egészen a beépített belterületig húzódik. A település déli részén, az M7 vonalától közvetlenül délre helyezkedik el a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. területe, melyet jelentős szőlő és gyümölcsös területek vesznek körül. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

17 A szőlőskislaki városrész különálló belterületével egykor elkülönült önálló település volt. Jellemzői a sajátos szőlő, rét és erdőterületek, a hagyományos zártkertek, és patakvölgyek (duzzasztott, és természetes vízfelületekkel valamint egy bányatóval.) 2.5. Településszerkezet Balatonboglár város területe ha, ebből belterület 475 hektár, melyből önkormányzati tulajdonban 106 hektár van. Balatonboglár belterülete több sajátos arculattal bíró településrészből áll. A városszerkezet kialakításában meghatározó elem a 70. számú főút és a Budapest- Nagykanizsa-Murakeresztúr vasútvonal, melyek kettéosztják a települést. A vasúttól északra fekvő területjellemző területegységei: 1. Szabadság liget és környéke, 2. Jankovich telep, 3. Fiumei és Hunyadi utcák környéke, 4. Kikötő környéke és Platán strand, 5. Kodály Zoltán út és környéke A vasúttól és a 7. számú főúttól délre fekvő területjellemző területegységei: 6. Nyírta és Csalogány utcák és környéke, 7. Erzsébet utca és környéke, 8. Városközpont, 9. Bárányi kúria és környéke, 10. Várdomb, Sándor domb és Temetődomb, 11. Várdomb keleti oldala és a sportterület, 12. Vikár B. utca, Császta és környéke, 13. Kórház utca környéke, 14. Attila utca és környéke, 15. Török Bálint és Gyep utcáktól délre eső terület, 16. Klapka út és környéke. A rendszerváltás óta Balatonboglár településszerkezete jelentősen átalakuláson megy keresztül. A városközpont fejlesztése mellett a volt gazdasági területek szlömösödése indult meg, egyes korábban prosperáló részek hanyatlásnak indultak (Császta). A túlméretezett lakóingatlanok aránya nő. Erősödő közlekedési súlyponti elem lett a Klapka és a Zrínyi utca. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

18 Szőlőskislak, bár közigazgatásilag Balatonboglár része, karakterében megőrizte falusias jellegét, önálló belterülettel rendelkezik, melyet mezőgazdasági területek, főleg szőlők és erdőterületek vesznek körül. A településrészt történelmileg kialakult sugaras úthálózati rendszer jellemzi, a központtól délre eső beépítés megőrizte a falu hagyományos, fésűs beépítésének jellegét. Az egységes településkép azonban csak nyomokban fedezhető fel. 2. táblázat: A közigazgatási terület megoszlása Megnevezés Mértékegység Balatonboglár Szőlőskislak Összesen Belterület ha 407, , ,8137 Külterület ha 2.019, , ,3100 Volt zártkert ha - 80, ,6347 Mindösszesen: 3.203, táblázat: településrész adatok (forrás: KSH) településrészek jellege és megnevezése lakónépesség a lakások a nem lakott üdülők száma február 1-jén a lakott egyéb lakóegységek Postai irányító szám A külterület települési jellege belterület Balatonboglár egyéb belterület Szőlőskislak külterület Bánomhegy Mgl. Jánoshegy Mgl. Kokashegy Mgl. Landord Mgl Demográfia és foglalkoztatás A település 96%-ban magyar nemzetiségű, 0,4%-ban német és 3,9%-ban ismeretlen összetételű a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján ben a település lakosságának 74,2%-a római katolikus; 0,5%-a görög katolikus; 6,6%-a református; 2,9%-a evangélikus; 0,4%-a más egyházhoz, felekezethez tartozik; 5,2%-a nem tartozik egyházhoz, felekezethez; 10,2% ismeretlen, nem válaszolt. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

19 A korábbi adatokat vizsgálva elmondható, hogy a népesség alakulására az 1850-es évektől ig folyamatosan és dinamikusan emelkedő tendencia volt a jellemző, a II. világháborút követően nagy visszaesés, majd fokozatos emelkedésnek lehettünk tanúi. A város lakónépessége 2001-ben fő, 2008-ban fő. Üdülőidényben azonban cca fő elszállásolására képes a település. Az állandó lakosok között 2001-ben (és lényegében 2008-ban is) a férfiak aránya 46,5 %, a nőké 53,5 % től lassú emelkedés, majd ig visszaesés jellemezte, amikor a település 300 főt veszített népességéből főként az elvándorlás (urbanizációs elszívó hatás) következtében től lassú visszakapaszkodás tapasztalható a hatezres szint fölé, majd egy kiegyenlített időszak után 2007-től ismét csökkenő tendencia mutatkozik. 8. ábra: A lakónépesség és a lakásszám alakulása között (forrás: KSH) 2001-ben a természetes fogyás (az előző népszámlálás adatait bázisként tekintve) 266 fő volt, 878 halálozásra 612 élveszületés jutott, és a vándorlási különbözet is negatív volt, 8 fő költözött el. A város vándorlási egyenlege az elmúlt években azonban pozitívan alakult (1.000 lakosra 1,8 fő odavándorlás), ellentétben a kistérség, a megye és a régió adataival. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

20 9. ábra: Vándorlási egyenleg (1000 lakosra jutó oda- és elvándorlás különbsége) 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A koreloszlás tekintetében elmondható, hogy az elmúlt 7 év során a településen a 14 év alattiak száma és aránya csökkent (korcsoporton belül 16,4%-kal, az összlakossághoz viszonyítva 3%-kal). Bár a év közöttiek száma nőtt (+2,8%), de arányuk a település lakosságán belül valamelyest visszaesett (-1,3%), a 60 év felettiek pedig mind a számukat (+25,4%), mind az arányukat tekintve (+4,3%) növekedtek. A korösszetétel adatait vizsgálva a település lakosságának elöregedése zajlik, és az időskorúak számának emelkedésével, a fiatal korcsoportok további csökkenésével számolhatunk. Feltételezéseink szerint az idősebb, korábban másutt élők beköltözésére vezethető vissza ez a tendencia. Mindez a Balatonpart többi településénél is megfigyelhető (pl.: Fonyódnál ez még fokozottabban jelentkezik). 10. ábra: A lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása (forrás: KSH) BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

21 A távlatokat tekintve Somogy Megye Területrendezési Terve (SMTRT) 2020-ig a statisztikai körzetben a jelenlegi lakónépesség %-os jelenlétével számol. Mindezeket a tendenciákat, valamint a Balaton Régió népesség előreszámításait is tekintetbe véve, de a pillanatnyi gazdasági és népességvándorlási tendenciákat is szem előtt tartva a település távlati népességét stagnáló, és fő közötti állandó népességgel lehet prognosztizálni. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet A foglalkoztatottak száma a településen 2001-es népszámlálás idején összesen fő volt, ebből férfi és 921 nő. 4. táblázat: A foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása, 2001 Korcsoportok 2001 (fő) (%) , , , ,78 60-X 19 0,96 A foglalkoztatottak közül 497 fő vezető értelmiségi, 403 fő egyéb szellemi, 443 fő szolgáltatási, 51 fő mezőgazdasági, 452 fő ipari, építőipari, 126 fő pedig egyéb foglalkozású. Az összes foglalkoztatott közül 4 fő általános iskola 8 osztályánál kevesebb, 291 fő általános iskolai, 552 fő középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, 759 fő középiskola érettségivel, 366 fő főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik. A városban fő, aki nem dolgozik és nem tanul, a helyben tanulók és dolgozók száma pedig fő. A helyben lakó foglalkoztatottak száma fő (1.173 fő helyben dolgozó és 799 fő más településre eljáró), a más településről bejáró dolgozókkal (606 fő) együtt a helyben foglalkoztatottak száma fő. Az iparban és a mezőgazdaságban történt jelentős szerkezeti és tulajdonosi változások erőteljesen érintették a várost és térségét. Balatonbogláron a regisztrált munkanélküliek száma összesen ben 339 fő, ebből 192 férfi és 147 nő. Az évek során a munkanélküliségi ráta a megyei, kistérségi rátához hasonlóan emelkedik, de a kistérségi, megyei és regionális átlag alatt marad. Az országos átlagot azonban 2006 és 2007-ben majd 1%-al meghaladja. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

22 A munkanélküliség helyzetéről térségi és települési adatokat is tudott szolgáltatni a kirendeltség februárjában a körzetben (20 település együttes adatai a Lengyeltóti és a Fonyódi statisztikai kistérségben Karád kivételével) összesen nyilvántartott álláskereső volt, ami a gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva 19,7%. A tartósan (legalább egy éve) nyilvántartottak aránya 28,8% (748 fő), ami 5,3 százalékponttal kedvezőbb a megyei átlagnál. Balatonboglár munkaerőpiaci helyzetét február 20-án a következő adatok jellemzik: A lakónépesség száma fő (2008-as adat), ebből a gazdaságilag aktív népesség fő (becsült adat). A nyilvántartott munkanélküliek száma 327 fő (a gazdaságilag aktív lakosság 14%- a), ebből a tartósan nyilvántartottak száma 73 fő. A munkavállaló korú népesség száma fő, az ehhez viszonyított relatív munkanélküliség 8,04%, ami megegyezik az országos relatív mutatóval. Járadék típusú ellátásban 112 fő, míg segély típusú ellátásban 60 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 45 fő kap. 11. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása Balatonbogláron a térségi és országos átlagokhoz viszonyítva 2002 és 2007 között (forrás: KSH) A város foglalkoztatási gondjait növelték a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. (BB Zrt.) privatizációjának következményei, mely a foglalkoztatottak drasztikus csökkenéséhez vezetett. Csökkent a BB Zrt. termékeinek a helyben végzett előállítása is. A korábbi foglalkoztatottak helyzete azóta sem rendeződött, éppen ezért a munkahelyteremtés az egyik elsődleges feladata város vezetésének. Az ezzel kapcsolatos adottságok azonban nem túl kedvezőek. Az BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

23 idegenforgalommal, turizmussal összefüggő fejlesztések behatároltak, a vendégforgalom visszaesett. Ebből a helyzetből kitörést jelenthet a város hagyományos foglalkoztatási ágazataihoz való visszatérés: a kereskedelem, a szolgáltató- és a Balaton ellátását elősegítő háttéripar fejlesztése, valamint a kertészethez, szőlészet-borászathoz kapcsolódó egyéni gazdálkodás támogatása Gazdaság A város lakóinak életét a Balaton és ebből adódóan a turizmus, idegenforgalom alapvetően meghatározza. Erre épült ki a kereskedelmi hálózat és a vendéglátóhelyek, a szolgáltatások szinte teljes köre. Ez jelenti a lakosság fő jövedelemforrását. Az üdülőkörzetben az érvényben lévő területi szabályozás (ld fejezet) szerint ipar nem, vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett működhet illetve telepíthető. A település életének szinte minden területén hosszú ideig meghatározó szereplő volt a Balatonboglári Borgazdasági Zrt., melynek telephelye ma a külterületen, az M7 nyomvonalától délre helyezkedik el. A városban meghatározó jelentőségű az építőipar, az építőanyag-ipar, a szállítmányozás. A kézműipar speciális területei vannak jelen a városban, nagy hagyományokkal rendelkezik a csónaképítés, a sportszerjavítás és a műbútor-asztalosság. A kereskedelmi és vendéglátóhelyi szolgáltatás szezonális jelleggel működik, vállalkozó folytat ilyen jellegű tevékenységet. Az üzletközpontban mintegy m 2 kereskedelmi tér került kialakításra. Közel húsz melegkonyhás étterme, négy fagylaltozója, és 45 italüzlete van a városnak. Ezek többsége családi vállalkozás formájában működik. A kisüzletek és kisvendéglők sajátos hangulatot adnak a városnak, a foglakoztatási helyzetet azonban nem oldják meg. A település legnagyobb foglalkoztatója jelenleg az önkormányzat. BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

24 2.8. Országos és regionális ágazati elképzelések, kötelezettségek Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005 decemberében elfogadott szövege külön kiemeli a Balaton térségét, amelyről ezt írja: 12. ábra: Balaton-térség (forrás: OTK 2005) A Balaton térségének, mint az ország (Budapest után) elsődleges idegenforgalmi célpontjának, és kiemelkedő természeti, kultúrtörténeti és táji értékének fejlesztése a területfejlesztési politika országosan kiemelt céljának tekinthető. A Balaton törvényileg lehatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, melynek kezelése nem bontható meg. [ ] A mindenkori fejlesztésnek tehát a még meglévő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A Balaton-térség fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezet, a táj értékeinek megőrzésével és fejlesztésével, a turisztikai kínálat diverzifikálásával a térség adottságainak szélesebb kör hasznosításával, valamint az érintett számos szereplő partnerségét biztosító stabil intézményrendszer megteremtésével egy fenntartható módon versenyképes Balaton térség jöjjön létre. Az OTK ennek érdekében célként tűzi ki a térségben a következőket: A fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtését (minőségi turizmus, közösségi terek fejlesztése); A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítását; A Balaton térségen belül az eltérő vonzásadottságokra építkező turisztikai kínálat területileg differenciált tervezését; A szezon meghosszabbítását célzó fejlesztéseket; A turisztikai forgalom területi szétterítését a háttér területek bekapcsolásával; A térség további beépítésének megakadályozását, zöld területek és öntisztuló partszakaszok arányának növelését; A tájrehabilitációt, a tájsebek kezelését; A nem környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységek, illetve a Balaton-part terhelésének korlátozását; Balaton-felvidék aktív tájképvédelmét; BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája. munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája munkaanyag Equinox Consulting Kft. 2009. augusztus KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert Kadlok Nándor Bardóczi Sándor

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása

Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Fonyódi járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. szeptember

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag. Equinox Consulting Kft. 2009. szeptember BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA BALATONBOGLÁR VÁROS - Integrált Városfejlesztési Stratégiája - munkaanyag Equinox Consulting Kft. 2009. szeptember KÉSZÍTETTÉK Happ Norbert Bardóczi Sándor Dömötör Tamás

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. Balaton déli partján kijelölt fürdőhelyek (strandok) Balatonberénytől Siófokig

Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. Balaton déli partján kijelölt fürdőhelyek (strandok) Balatonberénytől Siófokig Somogy megye fürdésre használt felszíni vizeinek minősége 2011. A természetes fürdővizekben való fürdés feltételeit és az engedélyezés rendjét a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben