A kamara szerepe a szakképz

Átírás

1 A kamara szerepe a szakképz pzés átalakításában Bihall Tamás A Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara alelnöke Hajdúszoboszl szoboszló december 13.

2 Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerz szerződés s intézm zménye Vizsga-deleg delegálás Mestervizsga Gyakorlati képzk pzőhely ellenőrz rzés, akkreditáci ció Szakképz pzés s Nemzeti- Fejlesztési si Kezdeményez nyezés 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelm vetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozl trehozása Szintvizsgáztat ztatás 2

3 Szakképz pzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése 3 Szakmunkás életpálya modell kialakítása

4 Válaszok és s beavatkozások Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés 4

5 Minisztérium kamara együttm ttműködése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában 5

6 6

7 A tanulószerz szerződés s intézm zményrendszere Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé Hosszú távú elkötelezettség A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet 7

8 Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság Rész célok: A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga 8

9 Hiányoss nyosságo k-problémák Önálló munkavégz gzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság A problémák k fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés s alapján) OKJ szakképzetts pzettséggel Érettségi nélkül Munkafegyelmi problémák 3. Munkakultúra hiányoss nyosságai általában Gyenge szakmai elméleti leti alapok 5. Rossz együttm ttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya 11. Számítógépes ismeretek hiánya 12. Idegennyelv- tudás s hiánya 13. Érettségivel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek

10 A szakmunkásképzők illetve szakiskolák tanulóinak gyakorlati képzési helyszínei 2002/ ,6% 22,7% 4,9% 20,8% 2001/ ,6% 16,0% 6,5% 28,9% 1999/ ,3% 14,9% 7,2% 33,6% 1998/99 41,2% 17,1% 7,4% 34,4% 1997/98 43,9% 17,2% 6,7% 31,6% 1996/97 40,9% 19,2% 6,7% 33,2% 1995/96 37,8% 18,0% 11,0% 33,3% 1994/95 34,2% 20,6% 11,9% 33,2% 1993/94 30,2% 24,1% 11,9% 33,7% 1992/93 24,6% 27,7% 14,9% 32,9% 1991/92 19,6% 34,0% 16,6% 29,9% 1990/91 15,9% 39,8% 19,2% 25,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Iskolai tanműhely Üzemi munkahely Iskolán kívüli tanműhely Magánvállalkozás 10

11 Konkrét t feladatok Segítőszándékú tanácsadás és ellenőrzés célja hogy: a szakképzési törvényben előírt dokumentumokkal minden gazdálkodó szervezet rendelkezzen és azokat naprakészen vezesse: tanulószerződés, díjazás kifizetési jegyzéke, felelősségbiztosítás, munkaruha és védőfelszerelések számlái, étkezési bizonylatok, munkavédelmi napló, tanulói munkanapló, foglalkozási napló, gyakorlati oktatás központi programja, eszközjegyzék, gyakorlati oktatás helyi programja (csak csoportos képzés esetén), szakmai és vizsgáztatási követelmények; egészségügyi törzslap Tanulószerződéssel kapcsolatos joganyag összeállítása és népszerűsítő, ismeretterjesztő szóróanyagok sokszorosítása: Röviden a tanulószerződésről, Amit a gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó törvényi előírásokról tudni kell, Felhasználás lehetőségei 11

12 Villanyszerelő 12 Ruházati kereskedő 1211 K ő m ű ves Karosszérialakatos Asztalos Szobafestő -mázoló és tapétázó Fodrász Pincér Szakács 2924 Élelmiszer és vegyi áru kereskedő A legtöbb tanulószerződést hozó szakma Szakma Tanulószerző dések száma

13 A szakképz pzés s haszna, mint megtérülő beruházás Direkt haszon Bevételek Kézzelfogható termelési teljesítm tmény, amelyet a vevő megfizet Indirekt haszon (alkalomszerű) A A személyi költsk ltségek csökkent kkentése A A bér-b és s fizetési struktúra ra stabilizálása sa Egyéb b teljesítm tmények A A betanítási költsk ltségek megspórol rolása Produktív v együttm ttműködés s a szakrészlegben, szlegben, amelyeket kalkulálva lva értékelnek Munkába állás s során n keletkező hibás döntések és s a velejáró költségek minimalizálása A A fluktuáci ciós s költsk ltségek csökkent kkentése A A vállalatrv llalatról l alkotott pozitív v kép k erősítése se 13

14 Német duális gyakorlatorientált lt szakképz pzés Szakmunkás tanulók Gyakorlati képzés Iskolai képzés Vállalatok 4 nap hetente gyakorlat orientált képzés gyakorlati jártasság és szakelméleti tréning képzési szerződés a vállalat tanulói munkabért fizet Szakképző iskolák 1 1,5 nap hetente általános műveltség szakmára vonatkozó elméleti, gyakorlati képzés nincs ösztöndíj Kereskedő és ipari szakember 14

15 A alternáló gyakornoki képzk pzés s előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve: A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés Gyakorlatorientált minőségi képzés Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: A cég versenyképességének javítása A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása A cég kvalifikációs és kompetencia igényeinek megfelelő képzés A betaníttatás költségeinek megspórolása A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása 15

16 Gyakorlati képzk pzés óraszám m arány nyának nak alakulása Németországban és s Magyarországon gon óraszám fémforgácsoló kőműves élelmiszer vegyiárukereskedő Németország Magyarország 16

17 Új j Magyarország g Fejlesztési si Tervben vállalható kamarai feladatok: a kkv-k képzési támogatt mogatása (jó példa a ROP 3.4 program) független vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítása felnőttk ttképzési szakmaszerkezet megújítása felsőfok fokú szakképz pzés s támogatt mogatása ernyőszervezet (TÁMOP) mikro- és s kisvállalkoz llalkozások részr szére Módszertani KözpontK 17

18 További javaslatok 2+2-es, képzk pzési rendszer átalakítása (pl ) Gyakornoki rendszer kialakítása Élethosszig tartó tanulás s pályap lyaívének kialakítása Gyakorlati oktatás s erősítése se Vállalkozói érdekeltség g növeln velése RFKB Minőségbiztos gbiztosítás, s, minőségfejleszt gfejlesztés K+F együttm ttműködés s (pl. pályakp lyakövetési rendszer kialakítása) 18

19 RFKB Regionális Fejlesztési si és s KépzK pzési Bizottság A szakmaszerkezet regionális szintű meghatároz rozása A munkaerő-piaci igények közvetítése az iskolarendszer felé Döntés s a decentralizált lt pénzforrp nzforrások felett 19

20 Köszönöm m a figyelmüket! 20