Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány"

Átírás

1 Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Magyarország és más kelet-közép-európai országok nemzetközi versenyképességének alakulása a rendszerváltástól napjainkig Magyarország külgazdasági versenyképessége kelet-közép-európai összehasonlításban Készítették: Oblath Gábor Bartha Attila Nagy Ágnes Vakhal Péter Közremőködött: Gyukics Rita Pécseli Mariann Budapest, október 15.

2 Készült a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány között létrejött kutatási támogatási szerzıdés keretében KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest, Nagymezı utca Telefon: , Fax:

3 Tartalomjegyzék Vezetıi összefoglaló Bevezetı A nemzetközi versenyképesség értelmezése, mérése és Magyarország közelmúltbeli versenyképességének kérdései A nemzetközi versenyképesség jelentései Magyarország nemzetközi versenyképessége kétféle hipotézis Makrogazdasági folyamatok, piaci részesedések és a versenyképesség alakulása hat új EU-tagországban a rendszerváltás óta Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Világkereskedelmi részesedések folyó és változatlan áron Az import részesedése az összes felhasználásban és a versenyképesség egyfajta szintetikus mutatója Exportteljesítmények az Európai Unió intern és extern kereskedelmében Részesedések az EU kereskedelmében A relatív külgazdasági teljesítmény szintje (a makrogazdasági és a külgazdasági teljesítmény egybevetése) Ár- és volumenalakulás és a cserearányok változása A kivitel regionális (re-)orientációja A hazai versenyképesség összehasonlító vizsgálata CMS-elemzés alapján Mit jelent és mit jelez a CMS-elemzés? Hat új EU-tagország versenyképessége az EU importjában A Visegrádi országok extern EU kivitelének versenyképessége az EU extern kivitelének fényében Az EU-ba irányuló, fejlett technológiát megtestesítı kivitel és annak versenyképessége Magyarország és Csehország összehasonlítása A külkereskedelmi egységértékek változása és szintbeli összehasonlítása: indoklás és néhány illusztráció A kiviteli és behozatali ár- (egységérték-) szintek változása viszonylatonként A kiviteli és behozatali egységértékszintek alakulása viszonylatonként: illusztratív számítások Összegzés A versenyképesség minıségi (intézményi és környezeti) tényezıi A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Jelentéseinek tükrében A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık az IMD versenyképességi jelentéseinek tükrében A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık a Világbank Doing Business felmérésének tükrében A minıségi versenyképesség ökonometriai megközelítése Összegzés, hazai tanulságok és a további vizsgálat lehetséges irányai Mellékletek az egyes fejezetekhez FÜGGELÉK F1. Alternatív reálárfolyam-indexek F2. Feldolgozóipari mőködıtıke-beáramlás (FDI) és feldolgozóipari export Melléklet a 2. függelékhez Hivatkozások

4 Vezetıi összefoglaló Tanulmányunkban a versenyképességet az országok relatív külgazdasági (nemzetközi) teljesítményeként értelmeztük. A munka elsı részében az 1990-es évek elejétıl a makrogazdasági folyamatok így a reálgazdasági és árszintfelzárkózás, a világkereskedelmi részarányok, valamint az importbehatolás mutatói és az utóbbi kettı kombinációja alapján igyekszünk értelmezni és azonosítani hat kelet-közép-európai (KKEU-i) ország [a visegrádi négyek (V4), valamint Bulgária és Románia] külgazdasági versenyképességének javuló, illetve romló periódusait. Az elsı megközelítés keretében a reálgazdasági felzárkózás megakadásának azon idıszakait határozzuk meg, amelyeket az árszintfelzárkózás elıreszaladása (a valuta túlzott reálfelértékelıdése) és a kereskedelmi mérleg számottevı romlása elızött meg az ilyen helyzeteket a versenyképesség romlásaként értelmezzük. A második megközelítés a makrogazdasági folyamatok bel- és külgazdasági vonatkozásait megjelenítı mutatórendszer alkalmazására támaszkodik, a harmadik pedig a világkereskedelmi export részarányainak változása mellett azt is figyelembe veszi, hogy az országok importja hogyan alakul a teljes (belföldi plusz export) felhasználáshoz viszonyítva. Ez utóbbi megközelítés alapján kapott eredmények különösen Magyarország esetében erısen függnek attól, hogy folyó vagy változatlan áron mért részarányokat hasonlítunk-e össze. A tanulmány következı része a 2000-es évekre, valamint a V4-csoportra összpontosít, és az EU egésze intern és extern kereskedelmének keretében értelmezi az országok relatív teljesítményét. E megközelítés alapján kitőnik, hogy a hazai gazdaság viszonylagos exportteljesítményének megítélése nemcsak attól függ, hogy azt folyó vagy változatlan áron mérjük (az utóbbi esetben sokkal kedvezıbb), hanem attól is, hogy az EU intern vagy extern kereskedelméhez viszonyítunk-e (az elıbbi esetben kedvezıtlen, az utóbbiban kedvezı a relatív hazai teljesítmény). A továbbiakban az ún. Constant market share analysis módszerre (CMSelemzésre) támaszkodva vizsgáljuk két viszonylatban a versenyképességi hatást, kitérünk a kivitelben megtestesülı high tech részarányára, s annak versenyképességi hatására. Az EUn belüli forgalomban egyértelmően kimutatható a hazai kivitel versenyképességének csökkenése a 2000-es években (miközben a többi országé javult), ellenben az EU extern kivitelben (Lengyelországhoz hasonlóan, de Csehországtól és Szlovákiától eltérıen) számottevıen erısödött a hazai versenyképesség. A 2000-es évek elején az EU intern kereskedelmében rendkívül magas volt a hazai high-tech kivitel részesedése, de kiemelkedı pozíciónk elsısorban Csehország elıretörése nyomán erodálódott a 2000-es években. Ugyanakkor annak is vannak jelei, hogy az EU új tagországaival folytatott kereskedelemben elsısorban a gépkivitelben teret nyertünk. Ezt követıen három viszonylat régi, illetve új EU-tagországok, valamint az EU-n kívüli kereskedelem szerint elemezzük a külkereskedelmi ár-, cserearány- és volumenindexeket, továbbá a külkereskedelmi egységértékek színvonalának összehasonlítására irányuló számításokat is végzünk. Azt találjuk, hogy Magyarországnak nemcsak a kiviteli, hanem a behozatali árai is kevésbé emelkedtek a többi visegrádi országénál, de az exportárak változásában nagyobb volt a hazai lemaradás, és országunk volt az egyetlen, amelynek külkereskedelmi cserearányai valamennyi viszonylatban romlottak. A viszonylatonkénti ár- és volumenváltozásokat egybevetve az a kép alakul ki, hogy az új tagországokkal folytatott, valamint az EU-n kívüli kereskedelem volumenváltozásaiban megtérült a hazai exportárak lemaradása (illetve a cserearányromlás), ez azonban nem érvényes a régi EU-tagországokkal lebonyolított kereskedelemre. Részben e talány megoldását célozták azok a kísérleti számításaink, amelyek a gépkiviteli egységértékszintek összehasonlítására irányulnak. Elızetes eredményeink szerint 2000-ben kiemelkedıen magas volt a Németországba irányuló 4

5 hazai gépkivitel átlagos egységértékszintje; a 2000-es években tapasztalt abszolút, illetve relatív (más országokhoz viszonyított) mérséklıdés ennek korrekcióját jelenthette. Végül a versenyképesség intézményi-környezeti ( minıségi ) tényezıit vizsgáljuk, többféle forrásból származó elismerten eklektikus mutatórendszerekre támaszkodva, majd ökonometriai elemzés alapján igyekszünk egzaktabb képet adni a minıségi versenyképesség alakulásáról. Az intézményi és környezeti tényezık eklektikus mutatókon alapuló összehasonlításakor természetesen el kell tekintenünk a versenyképességnek a tanulmány elején adott meghatározásától, hiszen ebben az összefüggésben számos olyan indikátort is vizsgálni kell, amely csak távoli kapcsolatban áll a külgazdasági teljesítménnyel. Ezek a mutatók általában azt jelzik, hogy Magyarországot 2000-ig egyértelmő pozíciójavulás, ezt követıen viszont határozott és súlyos pozícióromás jellemezte; a többi országról viszont sokkal összetettebb a kép. Az ökonometriai elemzésnek az a célja, hogy a többé-kevésbé puha mutatók alapján képzett pontszámok és rangsorok után számszerően is azonosítsuk a minıségi versenyképesség hatását a V4-országok kivitelében. Az elemzés eredménye Magyarország esetében egybevág a más forrásokból származó információkkal, de például Lengyelország és Szlovákia esetében némileg eltér azokétól. Munkánk arra mutat rá, hogy az országok versenyképessége még akkor is többféle módon megközelíthetı, számszerősíthetı és értelmezhetı jelenség marad, ha jelentését a külgazdasági (nemzetközi) versenyképesség fogalmára szőkítjük le. Mivel nem létezik olyan átfogó mutató, amely alkalmas lenne a versenyképesség valamennyi metszetének kifejezésére, nincs ok csodálkozni azon, hogy végül is nem jutottunk kategorikus megállapításokra arra vonatkozóan: hogyan alakult Magyarország és más kelet-közép-európai országok versenyképessége egyes idıszakokban a rendszerváltástól napjainkig különösen a 2000-es években. Minél több oldalról közelítettük meg a kérdést, annál összetettebbé és árnyaltabbá esetenként annál ellentmondásosabbá vált mind a régió egészére, mind pedig a térség országaira vonatkozó kép. Gyakran egyazon megközelítés alapján is eltérı megállapításokra juthatunk attól függıen, hogy a lehetséges módszerek, illetve mutatószámok közül melyiket tekintjük mérvadónak. Arra a nagyon is releváns kérdésre tehát, hogy egyes periódusokban hogyan alakult a vizsgált országok versenyképessége, csak úgy adhatunk megalapozott és többékevésbé egyértelmő választ, ha hozzátesszük: milyen nézıpontból értelmezett versenyképességrıl beszélünk, és milyen/melyik megközelítésre (módszerre) támaszkodik a válaszunk. Miközben hangsúlyozzuk, hogy a nézıponttól, illetve módszertıl függıen egyes országok esetében egy-egy idıszakon belül egyszerre mutatkozhatnak a versenyképesség javulásának és romlásának a jelei, semmiképpen sem állíthatjuk, hogy eleve lehetetlen vagy értelmetlen volna a részletektıl eltávolodva a nagy képre vonatkozó általános megállapításokat tenni. A versenyképesség általában vett javulására vagy romlására vonatkozó nagyvonalú megállapítások azonban a tágan értelmezett szakmai ítéletalkotás körébe tartoznak, és nem tekinthetık tudományos természető állításoknak. Magyarország példáját tekintve vállalhatónak tartjuk azt az általános megállapítást, hogy az ország nemzetközi versenyképessége mind saját korábbi teljesítményéhez viszonyítva, mind szőkebb és tágabb regionális összehasonlításban kiemelkedıen javult az 1990-es évek második felében. Ilyen természető megállapítás azonban nem tehetı arról, hogy mikor akadt meg a versenyképesség javulása, mivel az erre vonatkozó indikációk egymásnak ellentmondanak. Hasonló okokból nem lehet választani a tanulmány elején megfogalmazott a hazai versenyképesség 2000-es években bekövetkezett változásához kapcsolódó két markáns hipotézis között. (Az egyik szerint a versenyképesség romlására, a másik szerint sikeres adaptációra utalnak a folyamatok.) A versenyképesség javulásának és romlásának jeleit ugyanis egyaránt azonosítottuk, továbbá a javulás egyik fontos jele az EU új tagországaiban 5

6 tapasztalt elıretörés is többféle módon értelmezhetı (magunk ezt kedvezınek, a régión belüli versenyképesség erısödésére utaló indikációnak tekintjük). A nemzetközi versenyképesség általában vett javulásának viszonylag egyértelmő példái közül Csehországnak és Szlovákiának a 2000-es években felmutatott teljesítményét kell kiemelni. Bár az idıszakon belül akadnak ezzel ellentétes, megakadásra utaló jelzések is, a nagy képet a két ország versenyképességének számottevı erısödése határozza meg. Ez Lengyelországra inkább után, Bulgáriára és Romániára viszont a 2000-es évek elejétıl ig terjedı idıszakra érvényes. A hazai gazdaság versenyképességére vonatkozó fıbb következetéseink az 1990-es évek második felében tapasztalt változásokhoz, az ezredfordulóra kialakult helyzethez, valamint a 2000-es években tapasztalt folyamatok értelmezéséhez kapcsolódnak. Az 1990-es évek második felében valamennyi megközelítés és indikátor a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének kimagasló erısödését mutatja: e tekintetben a felzárkózás és a relatív árszint kapcsolatán, a folyó, illetve változatlan áron mért külsı és belsı piaci részesedésen, valamint a költség- és minıségi versenyképességen alapuló jelzıszámok között nincsenek ellentétek. A versenyképesség számottevı javulása az 1990-es évek közepén megvalósított makrogazdasági stabilizációt követı a többi országét meghaladó, illetve meg is elızı jelentıs tıkebeáramláshoz köthetı (lásd a 2. függeléket). A versenyképességet erısítı folyamatok nyomán azonban az ezredforduló tájára egyfajta koraérett [Jánossy Ferenc (1969) más összefüggésben használt kifejezésével: kvázi fejlett ] szerkezet jött létre a magyar gazdaságban és kivitelében. Koraérettségen azt értjük, hogy a kivitel szerkezete a gazdaság általános fejlettségéhez mérten elıreszaladt. Ennek fontosabb jelei a következık: 1. a feldolgozóipari FDI kiemelkedı aránya a feldolgozóipari hozzáadott értékhez képest; 2. a magas technológiát megtestesítı termékek, illetve a gépkivitel kiemelkedı aránya az összexportban; 3. a nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas egységérték- ( ár -) szintek a gépkivitelben. A 2000-es évek folyamatainak egyik lehetséges magyarázata, hogy az elmúlt években e koraérettség egyfajta korrekcióját tapasztalhattuk. Gazdaságunk nemzetközi versenyképesség-csökkenésének egyik jelének tőnhet, hogy a 2000-es években hátrább szorultunk az EU-15 intern kereskedelmében (különösen az EU-csatlakozás után). Csakhogy ben Magyarország kiviteli részesedése, más országokkal összehasonlítva, aránytalanul magas volt az EU-15 importjában, amiként az EU15 részesedése is aránytalanul magas volt Magyarország kivitelében. Ugyanakkor ebben az idıszakban versenyképességünk javult egyes korábban mellızött piacokon: az EU-n kívüli kereskedelemben és a szomszédos országok körében: EUcsatlakozásunk fıként az utóbbi térség felé terelte a hazai kivitelt. Mindent egybevetve a hazai gazdaság versenyképessége a 90-es évek második felében messze többet javult, mint bármely más környezı országé. A 2000-es években viszont KKEU-i versenytársaink nemcsak behozták relatív lemaradásukat, hanem sok tekintetben jobban is teljesítettek ez a hazai versenyképesség viszonylagos gyengülését jelenti. Mindamellett, e relatív gyengülés megítélése erısen függ attól, hogy milyen kontextusban értelmezzük. Szélesebb az Európai Unió egészére kiterjedı összehasonlításban ugyanis egyáltalán nem romlott a hazai versenyképesség. Régiós összehasonlításban pedig csak a folyó áron mért külsı piaci részesedés mérsékelt emelkedése utal erre a volumenváltozásokban nem tapasztalható számottevı lemaradás. A többi országétól elmaradó mértékő árszintemelkedésre viszont magyarázatot adhat az a körülmény, hogy a 2000-es évek elején lényegesen magasabb szinten álltak a hazai kiviteli egységértékek, mint a környezı országokban. 6

7 1. Bevezetı Tanulmányunk hat kelet-közép-európai új EU-tagország nemzetközi versenyképességének alakulásáról, annak makrogazdasági hátterérıl és tényezıirıl kíván képet adni a rendszerváltozástól napjainkig. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét jellemzı fejleményeket a kelet-közép-európai (KKEU-i) országokkal összehasonlítva értelmezze; így írásunkban a KKEU-i térség egészére jellemzı folyamatokról és az azokhoz viszonyított hazai specifikumokról egyaránt szólni kívánunk. Elıször hat ország folyamataival foglalkozunk: a visegrádi négyek (V4: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) mellett a két legutóbb csatlakozott EU-tagország (Bulgária és Románia) fejleményeit is áttekintjük. Amint azonban a versenyképesség makrogazdasági hátterének áttekintése alapján látni fogjuk (3. fejezet), a két országcsoportot jellemzı folyamatok olyannyira különböznek egymástól, hogy együttes kezelésük közgazdaságilag nem indokolt. Ezért a késıbbiekben elsısorban a V4-országok összehasonlító elemzésére összpontosítunk, de az elemzés egyes pontjain kitérünk az EU két legújabb tagországára is. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a versenyképesség részletesebb elemezéshez szükséges külkereskedelmi adatok általában csak az 1990-es évek közepétıl, illetve végétıl állnak rendelkezésre, így a rendszerváltozást követı elsı idıszakról csak a makrogazdasági statisztikák alapján adhatunk áttekintést. Munkánk elején néhány, a nemzetközi versenyképesség értelmezéséhez és méréséhez kapcsolódó nélkülözhetetlen fogalmat tisztázunk; ennek keretében a hazai gazdaság versenyképességének alakulásáról kétféle hipotézist fogalmazunk meg, amely késıbbi elemzéseinkhez támpontot kínálhat. A következı lépésben a reálgazdasági, illetve árszintfelzárkózás, továbbá egyes makrogazdasági folyamatok, majd az import belsı és a kivitel külsı piaci részesedésének alakulása alapján igyekszünk képet adni a vizsgált országok versenyképességének változásairól. Ezt követıen térünk rá a számunkra releváns bontásra (az EU-n belüli és azon kívüli kereskedelemre), s így vizsgáljuk a piaci részesedések alakulását folyó és változatlan áron, továbbá kitérünk a cserearányok változásaira is. Látni fogjuk, hogy a 2000-es években a hazai kivitel volumene más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan teljesített, a lényeges különbség a kiviteli árak alakulásában mutatkozik, ami okkal veti fel a kérdést: exportáraink emelkedésének versenytársainkhoz viszonyított lemaradása, illetve cserearányaink romlása vajon a hazai versenyképesség gyengülését jelenti-e? Ezt a kérdést vizsgálva, elıbb az úgynevezett CMSA- (constsant market share analysis) módszerrel vizsgáljuk a versenyképesség alakulását; itt térünk ki a kivitel technológiai összetételére és annak változásaira. A következı lépésben foglalkozunk a viszonylati ár- és cserearányindexekkel, továbbá a külkereskedelmi egységértékek szintjének összehasonlításával. A továbbiakban a versenyképesség intézményi/minıségi mutatóit hasonlítjuk össze, végül ökonometriai módszerekkel igyekszünk azonosítani a kivitel alakulását meghatározó tényezık számszerő hatását. A Függelék kiegészítı információkat tartalmaz: elsı része a különbözı módokon számított reálárfolyam-indexekkel, a második az FDI-beáramlással foglalkozik. 7

8 2. A nemzetközi versenyképesség értelmezése, mérése és Magyarország közelmúltbeli versenyképességének kérdései 2.1. A nemzetközi versenyképesség jelentései A gazdaságok versenyképessége a nemzetközi összehasonlító elemzések egyik leggyakrabban, egyszersmind talán legtöbb értelemben (sıt, olykor értelmezés nélkül) használt közgazdasági fogalma. Némely tekintélyes közgazda (például Paul Krugman, 1994) szerint a nemzetgazdaságok szintjén a versenyképesség értelmezhetetlen, egyes nagyszabású összehasonlító projektek keretében (pl. World Economic Forum: Global Competitiveness Report) viszont oly mértékben tágul ki a versenyképesség jelentése, hogy annak tartalma összeolvad a gazdaság hosszú távú (potenciális) növekedését meghatározó tényezıkével. A hazai gazdaság és más kelet-közép európai országok versenyképességének összehasonlító elemzésére irányuló munka kiindulópontjaként ezért azt kell tisztázni, hogy a továbbiakban mit jelent, és mit nem jelent a versenyképesség fogalma. Értelmezésünk szerint a nemzetközi versenyképesség alapvetıen az országok relatív külgazdasági teljesítményét, illetve azokat a tényezıket jelenti, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre. Ebbıl a meghatározásból nem az következik, hogy a versenyképesség kizárólag az export teljesítményét jelentené, hanem az, hogy felfogásunk szerint a nemzetközi versenyképesség nem azonosítható a gazdaság általános relatív teljesítményével (például a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, termelékenységváltozással, növekedési potenciállal vagy a fejlett országokhoz való gazdasági felzárkózás sebességével). Természetesen a gazdaságok általános, illetve külgazdasági teljesítménye számos szálon függ egymástól, fontos azonban, hogy a kettıt mind fogalmilag, mind pedig empirikus mutatóit tekintve világosan megkülönböztessük egymástól. Az általános gazdasági teljesítmény, valamint a nemzetközi versenyképesség megkülönböztetése különösen azokban a helyzetekben lehet fontos, amelyek Magyarországot a ös, majd pedig a 2006-ot követı idıszakban jellemezték. Az elsı periódusban a hazai gazdaság egésze viszonylag gyorsan növekedett (2003-ig a fejlettebb EU-tagországokhoz való reálgazdasági konvergenciája is kiemelkedıen gyors volt), e mögött azonban jórészt fenntarthatatlan fiskális expanzió állt. Kérdés, hogy mi történt eközben az ország külgazdasági versenyképességével javult-e vagy romlott? A évi fiskális kiigazítás után éppen ellentétes makrogazdasági folyamatoknak lehettünk tanúi: a gazdaság általános relatív teljesítménye jelentısen gyengült (a belföldi kereslet visszaesése miatt a gazdasági növekedés üteme számottevıen lassult), de vajon eközben az ország külgazdasági versenyképessége is romlott-e? Ezekre a fontos kérdésekre csak akkor remélhetünk választ, ha elválasztjuk egymástól az általános gazdasági teljesítmény és a külgazdasági versenyképesség jelentését. Ez a példa mindjárt azt is jelzi, hogy ebben a munkában az országok nemzetközi versenyképességét eltérıen például a növekedési potenciáltól vagy a gazdasági felzárkózástól nem hosszú, hanem rövid távú (legfeljebb középtávú) jelenségként értelmezzük. A versenyképességnek vannak ugyan tartós, hosszabb távon érvényesülı feltételei (ilyen lehet az intézményi/minıségi versenyképesség), továbbá egyes indikátorai trendet is mutathatnak (például a kivitel külsı piaci részesedése), de ennél fontosabb, hogy a versenyképességet 8

9 befolyásoló tényezık közül a legtöbb rövid távon is jelentısen változhat (gondoljunk a nominális, illetve reálárfolyamok kilengéseire, vagy az FDI-beáramlás nagyobb hullámai nyomán belépı exportkapacitásokra). Egyes elemzések szempontjából indokolt lehet a rövid, illetve hosszú távú versenyképesség megkülönböztetése, a következıkben azonban fıleg a rövidebb távval foglalkozunk. Ebben a keretben van tehát értelme annak az imént feltett kérdésnek, hogy 2006 után változott-e a hazai gazdaság versenyképessége a megelızı néhány évvel összehasonlítva. Értelmezésünk szerint a nemzetközi versenyképesség alakulása a külkereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérleg egyenlegével (vagy azok változásával) sem azonosítható. Ezzel a kérdéssel a tanulmány 3. fejeztében részletesebben is foglalkozunk, jelentısége miatt azonban már itt is szólni kell róla. Jóllehet léteznek olyan konstellációk, amelyekben a versenyképesség javulása a külgazdasági egyenleg javulásával is együtt jár (illetve a versenyképesség romlását a külsı egyensúly romlása kíséri), a kettı között nincs közvetlen kapcsolat; összefüggéseik sokféle áttétel közvetítésével érvényesülnek. A külsı egyensúly ugyanis a termelés és a belföldi felhasználás viszonyán múlik, a versenyképesség viszont alapvetıen azon, hogy a hazai termelık nemzetközi versenytársaikhoz képest hogyan teljesítenek (például tudják-e emelni részesedésüket a külsı piacokon). A nemzetközi versenyképesség megítéléshez annak ismerete is fontos lehet, hogy miként alakul a hazai termelés aránya az importhoz viszonyítva erre is ki fogunk térni. Itt csak azt hangsúlyozzuk, hogy az importhányad emelkedése (az importbehatolás ) a nemzetközi integráció természetes folyománya, ezért önmagában nem értelmezhetı versenyképességi jelzıszámként. A kivitel külsı piaci részesedésével együtt vizsgálva azonban fontos ismereteket nyújthat a nemzetközi versenyképesség alakulásáról. Az eddigiekbıl egyenesen következik, hogy a relatív külgazdasági teljesítményként (illetve az azt befolyásoló tényezıkként) értelmezett nemzetközi versenyképesség nem fejezhetı ki egyetlen mutatószámmal. A versenyképesség sokféle oldalról és többféle statisztikai mutatóval leírható jelenség, és elızetesen nem zárható ki, hogy az indikátorok jelzései akár ellent is mondhatnak egymásnak. Ez a probléma azonban nem csupán a versenyképesség gyakorlati értelmezésekor merül fel. Például a versenyképesség gondolatához sok szálon kötıdı a 3. fejezetben tárgyalt reálgazdasági felzárkózás koncepciója is többféle módon értelmezhetı, illetve számszerősíthetı, de ez nem akadálya annak, hogy értelmes és statisztikai eszközökkel kezelhetı fogalomnak tekintsük. A versenyképesség empirikus értelmezésének egyik iránya a következményekbıl indul ki: ez a megközelítés hasonlít a feltárult komparatív elınyök (RCA, revealed comparative advantage) azonosítását célzó elemzések szemléletéhez. Ennek példája, hogy az exportversenyképesség javulását a hazai kivitel külsı piaci részesedésének emelkedéseként (hasonló induló helyzető országok esetében a többiekét meghaladó emelkedésként) értelmezzük, illetve mérjük. Ez a megközelítés sokféle módon finomítható, illetve pontosítható. Például a piaci részesedés, illetve annak alakulása normálható a gazdaság relatív összteljesítményének alakulásával (lásd a 4. fejezetet); továbbá a kivitelnek a piacok bıvüléséhez viszonyított változása dekomponálható egyfelıl keresleti (termék-, illetve piaci) hatásra, másfelıl e tényezık által nem megmagyarázott részre, amely utóbbit versenyképességi hatásnak tekinthetünk. (Ez utóbbi példája a constant market share CMS elemzés; lásd az 5. fejezetet.) 9

10 Az empirikus értelmezés/elemzés másik iránya a nemzetközi versenyképesség tényezıire helyezi a hangsúlyt. Ez a megközelítés a különbözı módokon értelmezett reálárfolyamindexeknek (ár-, illetve költség-versenyképességi mutatóknak) a számszerősítését állítja elıtérbe (lásd az 1. függeléket). Végül külön kell szólni azokról a szintetikus versenyképességi mutatókról, amelyek nagyszabású nemzetközi összehasonlító projektek outputjaként állnak elı, amelyeknek azonban közgazdasági tartalmuk nem mindig igazán világos. Ennek ellenére gyakran elırejelzıi, illetve magyarázó változói lehetnek egyes országok külsı piaci részesedésváltozásának. Ezek a mutatók elsısorban a versenyképesség statisztikailag olykor nehezen megragadható, puha (gazdasági-környezeti, intézményi) feltételeirıl adhatnak képet, amelyek a szélesen értelmezett minıségi versenyképesség összetevıinek tekinthetık. Ezekkel a mutatókkal, az általuk mutatott képpel a 7. fejezetben foglalkozunk. A minıségi versenyképességnek azonban lehetséges egy szőkebb értelmezése is, amely nem a tágabb makrogazdasági környezetet, hanem a külkereskedelmi versenyben a nem ár- /költségtényezıket (termékminıség, a termék technológiai színvonala, a kapcsolódó szolgáltatások színvonala stb.) foglalja magába. 1 Amint bemutatjuk majd, a piaci részesedés, illetve annak változása folyó és változatlan áron egyaránt értelmezhetı és számszerősíthetı. Az, hogy a folyó áron mért piaci részesedés gyorsabban nı, mint volumenben mérve, együtt járhat azzal, hogy az ország árversenyképessége romlik, de a kivitel minıségi versenyképessége javul. Az pedig, hogy a volumenben mért piaci részesedés változása más országokkal összehasonlítva nagyobb mértékő, mint amit folyó áron tapasztalunk, jelezheti az ár- (költség-) versenyképesség javulását, de a minıségi versenyképesség relatív romlását is takarhatja. Vagyis korántsem egyértelmőek a következmények, illetve a tényezık felıl értelmezett versenyképességi mutatók közötti összefüggések. A mutatkozó ellentét feloldását segítheti a minıségi versenyképesség nem mai kelető koncepciója, amellyel kapcsolatban azonban gyakoriak a félreértések. Nemcsak gazdasági tárgyú publicisztikákban, hanem szakmai írásokban is gyakran találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy amíg korábban elsısorban az ár-, illetve költség-versenyképeség számított, mára sokkal fontosabbá vált a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemben a minıségi így az export technológia-, illetve humántıke-tartalmában, vagy a szolgáltatások színvonalában kifejezıdı versenyképesség. Az ilyen típusú megállapítások több szempontból is leegyszerősítık. Egyrészt ugyanis az ár- és költségverseny máig uralja a feldolgozóipari termékek nemzetközi kereskedelmének túlnyomó részét, ezért az országok ár- (költség-) versenyképessége továbbra is meghatározó befolyást gyakorol relatív külsı és belsı piaci teljesítményükre. Ha ez nem így lenne, akkor nyilván nem olvasnánk és hallanánk azokat a panaszokat, amelyek az olcsó bérő ázsiai országok versenyét okolják egyes feldolgozóipari ágazatok belföldi és külföldi térvesztéséért a fejlett ipari országokban. 1 A szőkebben, illetve szélesebben értelmezett minıségi versenyképesség között azon az alapon teszünk különbséget, hogy amíg az elıbbi közvetlenül valamely termékhez/szolgáltatáshoz (vagy más megközelítésben a termelı/exportáló vállalat tevékenységéhez/teljesítményéhez) köthetı, addig az utóbbi a vállalkozások általános gazdálkodási és intézményi környezetét befolyásolja. 10

11 Másrészt viszont sem a jelenség, sem pedig a gondolat nem új: a különbözı szemlélető versenyképességi mutatók között lehetséges konfliktusra eredetileg Káldor Miklós (1978) hívta fel a figyelmet. Ma is Káldor-pardoxonként hivatkoznak arra a konstellációra, amelyben a piaci részesedés emelkedését romló ár/költség- versenyképesség, illetve a piaci részesedés csökkenését javuló ár/költség-versenyképesség kíséri. 2 Ugyanakkor, ahogyan a Káldor által vizsgált idıszakban (az es években), úgy napjainkban is számottevı bizonytalansággal jár a minıségi versenyképesség makroszintő javulásának/romlásának azonosítása. Napjainkban a minıségi versenyképesség javulása példájaként Olaszországra szokás hivatkozni. Az ország kivitele változatlan áron alig emelkedett, folyó áron azonban számottevıen bıvült. Olaszország ár- és költség-versenyképessége egyértelmően romlott, de több, a közelmúltban készült tanulmány is felvetette, hogy a megfigyelt jelenségek hátterében az olasz kivitel szerkezeti és minıségi átalakulása is állhat. 3 Csakhogy egyáltalán nem egyértelmő, hogy e minıségi versenyképesség-javulás átmeneti vagy tartós jelenségnek tekinthetı-e, ahogyan az sem, hogy a kivitel értéke hosszabb távon is emelkedhet-e anélkül, hogy közben volumene alig változik Magyarország nemzetközi versenyképessége kétféle hipotézis Magyarország közelmúltbeli relatív exportteljesítménye Olaszország esetének az inverze: annak példája, hogy a kivitel növekedése folyó áron (euróban) alig különbözik a volumenben mért változástól. Ez vajon az ország minıségi versenyképességének romlását jelzi-e? Vagy pedig azt, hogy sikerült fokozni ár-/költség-versenyképességünket, ami viszont lehetıvé tette a kivitel volumenének látványos növekedését? 4 Természetesen nem gondoljuk, hogy az ilyen, vagy-vagy típusú kérdésekre egyértelmő válaszokat lehet adni. Ezek fıként arra jók, hogy viszonylag egyszerő hipotéziseket fogalmazhassunk meg Magyarország közelmúltbeli külgazdasági teljesítményének és versenyképességének alakulásával kapcsolatban, amelyek a késıbbiekben árnyalhatók és kiegészíthetık. A kiindulópontot és a viszonyítási alapot természetesen az jelenti, hogy az 1990-es évek második felében Magyarország mind általános makrogazdasági, mind pedig külgazdasági teljesítményét tekintve egyértelmően Európa (és nem csupán Kelet-Közép-Európa KKEU) sztárja volt. Az ország makrogazdasági összteljesítménye és annak nemzetközi megítélése a 2000-es évek elejét követıen azonban látványosan romlott méghozzá nemcsak az elızı évtized második felével, hanem kelet-közép-európai partnereinkkel/versenytársainkkal összehasonlítva is. A gazdaság összteljesítményérıl alkotott negatív kép pedig könnyen rávetülhet a külgazdasági teljesítmény/versenyképesség megítélésére is, holott amint korábban hangsúlyoztuk ezek ugyancsak különbözı dolgok. A 2000-es években tapasztalt hazai külgazdasági teljesítménynek kétségkívül lehetséges egy olyan értelmezése, amelyik belesimul a gazdaság egészének folyamatairól alkotott összképbe. Van azonban alapja egy másfajta interpretációnak is, amely szerint a vállalati azon belül az exportáló szektor (a gazdaságpolitika szélsıséges kilengései közepette és ellenére) voltaképpen sikeresen alkalmazkodott a 2000-es évek kihívásaihoz. 2 Lásd pl. Felipe (2005). 3 Lásd pl. Lissovolik (2008) és az ott hivatkozott írásokat. 4 Egy további lehetıség, hogy a hazai exportárak stagnálásának hátterében a külföldi tulajdonban lévı vállalatok transzferárai állnak ezzel azonban ebben a munkában nem foglakozunk. 11

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények?

Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? . Növekedés és fluktuációk Közép-Kelet-Európában az elmúlt 25 évben - mit mondanak a tények? Középeurópai Egyetem 2013. szeptember 18. Növekedés és fluktuációk Az előadás céljai Magyarország, illetve tágabban

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája

A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1

Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Köztudott, hogy ha a hazai GDP/fő reálszintjét össze akarjuk hasonítani

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

konvergencia vizsgálata a V4 országok

konvergencia vizsgálata a V4 országok Hosszú távú regionális konvergencia vizsgálata a V4 országok monetáris politikájának tükrt krében Gyula 2013. 09. 27. Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása. 2. Szakirodalmi előzmények. 3. Módszertan.

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Ikerdeficit a magyar gazdaságban

Ikerdeficit a magyar gazdaságban Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása

Részletesebben

Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban

Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban Magyarország feltárult nemzetközi versenyképessége közép-kelet-európai összehasonlításban Oblath Gábor 1. Bevezetés 1 A közkeletű vélekedés szerint Magyarország nemzetközi versenyképessége jelentősen romlott

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Székelyföldi statisztikák

Székelyföldi statisztikák HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 066 07700/110, Fax.: +4 066 07703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. MST rendezvényhez Oblath Gábor MTA KTI Témakörök A legutóbbi revíziók mértéke

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január MAKROSTATISZTIKA MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA

Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ConseilUE PUBLIC Brüsszel, D006234/02 Tervezet: ABIZOTTSÁGHATÁROZATA ( ) aco 2 4kibocsátásáthelyezéskockázatánakjelentısmértékbenkitettágazatokés alágazatoklistájánaka2003/87/ekeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvszerinti

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv Vincze János MTA KRTK KTI A válság és az előrejelzés A válság speciális, nem csak azért mert nagy változás. A sejtésünk az, hogy alapvető

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Miért olyan fontos a minıségi pont?

Miért olyan fontos a minıségi pont? A fiókban látható konkrét minıségi pont értékek egy olyan általános számítás eredményei, ami a kulcsszó tökéletes egyezése esetére érvényesek. Miért olyan fontos a minıségi pont? A minıségi pont három

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A távoktatás mint innováció magyarországi elterjedése a hálózat alakulásának földrajzi jellemzıi Ph.D. értekezés tézisei Pósfayné

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN

VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK ALAPJÁN 2011. február MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN A magyar gazdaság teljesítményének az elmúlt évtizedben

Részletesebben