Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány"

Átírás

1 Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Magyarország és más kelet-közép-európai országok nemzetközi versenyképességének alakulása a rendszerváltástól napjainkig Magyarország külgazdasági versenyképessége kelet-közép-európai összehasonlításban Készítették: Oblath Gábor Bartha Attila Nagy Ágnes Vakhal Péter Közremőködött: Gyukics Rita Pécseli Mariann Budapest, október 15.

2 Készült a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány között létrejött kutatási támogatási szerzıdés keretében KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány Budapest, Nagymezı utca Telefon: , Fax:

3 Tartalomjegyzék Vezetıi összefoglaló Bevezetı A nemzetközi versenyképesség értelmezése, mérése és Magyarország közelmúltbeli versenyképességének kérdései A nemzetközi versenyképesség jelentései Magyarország nemzetközi versenyképessége kétféle hipotézis Makrogazdasági folyamatok, piaci részesedések és a versenyképesség alakulása hat új EU-tagországban a rendszerváltás óta Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Világkereskedelmi részesedések folyó és változatlan áron Az import részesedése az összes felhasználásban és a versenyképesség egyfajta szintetikus mutatója Exportteljesítmények az Európai Unió intern és extern kereskedelmében Részesedések az EU kereskedelmében A relatív külgazdasági teljesítmény szintje (a makrogazdasági és a külgazdasági teljesítmény egybevetése) Ár- és volumenalakulás és a cserearányok változása A kivitel regionális (re-)orientációja A hazai versenyképesség összehasonlító vizsgálata CMS-elemzés alapján Mit jelent és mit jelez a CMS-elemzés? Hat új EU-tagország versenyképessége az EU importjában A Visegrádi országok extern EU kivitelének versenyképessége az EU extern kivitelének fényében Az EU-ba irányuló, fejlett technológiát megtestesítı kivitel és annak versenyképessége Magyarország és Csehország összehasonlítása A külkereskedelmi egységértékek változása és szintbeli összehasonlítása: indoklás és néhány illusztráció A kiviteli és behozatali ár- (egységérték-) szintek változása viszonylatonként A kiviteli és behozatali egységértékszintek alakulása viszonylatonként: illusztratív számítások Összegzés A versenyképesség minıségi (intézményi és környezeti) tényezıi A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Jelentéseinek tükrében A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık az IMD versenyképességi jelentéseinek tükrében A kelet-közép-európai országok versenyképességét alakító intézményi és környezeti tényezık a Világbank Doing Business felmérésének tükrében A minıségi versenyképesség ökonometriai megközelítése Összegzés, hazai tanulságok és a további vizsgálat lehetséges irányai Mellékletek az egyes fejezetekhez FÜGGELÉK F1. Alternatív reálárfolyam-indexek F2. Feldolgozóipari mőködıtıke-beáramlás (FDI) és feldolgozóipari export Melléklet a 2. függelékhez Hivatkozások

4 Vezetıi összefoglaló Tanulmányunkban a versenyképességet az országok relatív külgazdasági (nemzetközi) teljesítményeként értelmeztük. A munka elsı részében az 1990-es évek elejétıl a makrogazdasági folyamatok így a reálgazdasági és árszintfelzárkózás, a világkereskedelmi részarányok, valamint az importbehatolás mutatói és az utóbbi kettı kombinációja alapján igyekszünk értelmezni és azonosítani hat kelet-közép-európai (KKEU-i) ország [a visegrádi négyek (V4), valamint Bulgária és Románia] külgazdasági versenyképességének javuló, illetve romló periódusait. Az elsı megközelítés keretében a reálgazdasági felzárkózás megakadásának azon idıszakait határozzuk meg, amelyeket az árszintfelzárkózás elıreszaladása (a valuta túlzott reálfelértékelıdése) és a kereskedelmi mérleg számottevı romlása elızött meg az ilyen helyzeteket a versenyképesség romlásaként értelmezzük. A második megközelítés a makrogazdasági folyamatok bel- és külgazdasági vonatkozásait megjelenítı mutatórendszer alkalmazására támaszkodik, a harmadik pedig a világkereskedelmi export részarányainak változása mellett azt is figyelembe veszi, hogy az országok importja hogyan alakul a teljes (belföldi plusz export) felhasználáshoz viszonyítva. Ez utóbbi megközelítés alapján kapott eredmények különösen Magyarország esetében erısen függnek attól, hogy folyó vagy változatlan áron mért részarányokat hasonlítunk-e össze. A tanulmány következı része a 2000-es évekre, valamint a V4-csoportra összpontosít, és az EU egésze intern és extern kereskedelmének keretében értelmezi az országok relatív teljesítményét. E megközelítés alapján kitőnik, hogy a hazai gazdaság viszonylagos exportteljesítményének megítélése nemcsak attól függ, hogy azt folyó vagy változatlan áron mérjük (az utóbbi esetben sokkal kedvezıbb), hanem attól is, hogy az EU intern vagy extern kereskedelméhez viszonyítunk-e (az elıbbi esetben kedvezıtlen, az utóbbiban kedvezı a relatív hazai teljesítmény). A továbbiakban az ún. Constant market share analysis módszerre (CMSelemzésre) támaszkodva vizsgáljuk két viszonylatban a versenyképességi hatást, kitérünk a kivitelben megtestesülı high tech részarányára, s annak versenyképességi hatására. Az EUn belüli forgalomban egyértelmően kimutatható a hazai kivitel versenyképességének csökkenése a 2000-es években (miközben a többi országé javult), ellenben az EU extern kivitelben (Lengyelországhoz hasonlóan, de Csehországtól és Szlovákiától eltérıen) számottevıen erısödött a hazai versenyképesség. A 2000-es évek elején az EU intern kereskedelmében rendkívül magas volt a hazai high-tech kivitel részesedése, de kiemelkedı pozíciónk elsısorban Csehország elıretörése nyomán erodálódott a 2000-es években. Ugyanakkor annak is vannak jelei, hogy az EU új tagországaival folytatott kereskedelemben elsısorban a gépkivitelben teret nyertünk. Ezt követıen három viszonylat régi, illetve új EU-tagországok, valamint az EU-n kívüli kereskedelem szerint elemezzük a külkereskedelmi ár-, cserearány- és volumenindexeket, továbbá a külkereskedelmi egységértékek színvonalának összehasonlítására irányuló számításokat is végzünk. Azt találjuk, hogy Magyarországnak nemcsak a kiviteli, hanem a behozatali árai is kevésbé emelkedtek a többi visegrádi országénál, de az exportárak változásában nagyobb volt a hazai lemaradás, és országunk volt az egyetlen, amelynek külkereskedelmi cserearányai valamennyi viszonylatban romlottak. A viszonylatonkénti ár- és volumenváltozásokat egybevetve az a kép alakul ki, hogy az új tagországokkal folytatott, valamint az EU-n kívüli kereskedelem volumenváltozásaiban megtérült a hazai exportárak lemaradása (illetve a cserearányromlás), ez azonban nem érvényes a régi EU-tagországokkal lebonyolított kereskedelemre. Részben e talány megoldását célozták azok a kísérleti számításaink, amelyek a gépkiviteli egységértékszintek összehasonlítására irányulnak. Elızetes eredményeink szerint 2000-ben kiemelkedıen magas volt a Németországba irányuló 4

5 hazai gépkivitel átlagos egységértékszintje; a 2000-es években tapasztalt abszolút, illetve relatív (más országokhoz viszonyított) mérséklıdés ennek korrekcióját jelenthette. Végül a versenyképesség intézményi-környezeti ( minıségi ) tényezıit vizsgáljuk, többféle forrásból származó elismerten eklektikus mutatórendszerekre támaszkodva, majd ökonometriai elemzés alapján igyekszünk egzaktabb képet adni a minıségi versenyképesség alakulásáról. Az intézményi és környezeti tényezık eklektikus mutatókon alapuló összehasonlításakor természetesen el kell tekintenünk a versenyképességnek a tanulmány elején adott meghatározásától, hiszen ebben az összefüggésben számos olyan indikátort is vizsgálni kell, amely csak távoli kapcsolatban áll a külgazdasági teljesítménnyel. Ezek a mutatók általában azt jelzik, hogy Magyarországot 2000-ig egyértelmő pozíciójavulás, ezt követıen viszont határozott és súlyos pozícióromás jellemezte; a többi országról viszont sokkal összetettebb a kép. Az ökonometriai elemzésnek az a célja, hogy a többé-kevésbé puha mutatók alapján képzett pontszámok és rangsorok után számszerően is azonosítsuk a minıségi versenyképesség hatását a V4-országok kivitelében. Az elemzés eredménye Magyarország esetében egybevág a más forrásokból származó információkkal, de például Lengyelország és Szlovákia esetében némileg eltér azokétól. Munkánk arra mutat rá, hogy az országok versenyképessége még akkor is többféle módon megközelíthetı, számszerősíthetı és értelmezhetı jelenség marad, ha jelentését a külgazdasági (nemzetközi) versenyképesség fogalmára szőkítjük le. Mivel nem létezik olyan átfogó mutató, amely alkalmas lenne a versenyképesség valamennyi metszetének kifejezésére, nincs ok csodálkozni azon, hogy végül is nem jutottunk kategorikus megállapításokra arra vonatkozóan: hogyan alakult Magyarország és más kelet-közép-európai országok versenyképessége egyes idıszakokban a rendszerváltástól napjainkig különösen a 2000-es években. Minél több oldalról közelítettük meg a kérdést, annál összetettebbé és árnyaltabbá esetenként annál ellentmondásosabbá vált mind a régió egészére, mind pedig a térség országaira vonatkozó kép. Gyakran egyazon megközelítés alapján is eltérı megállapításokra juthatunk attól függıen, hogy a lehetséges módszerek, illetve mutatószámok közül melyiket tekintjük mérvadónak. Arra a nagyon is releváns kérdésre tehát, hogy egyes periódusokban hogyan alakult a vizsgált országok versenyképessége, csak úgy adhatunk megalapozott és többékevésbé egyértelmő választ, ha hozzátesszük: milyen nézıpontból értelmezett versenyképességrıl beszélünk, és milyen/melyik megközelítésre (módszerre) támaszkodik a válaszunk. Miközben hangsúlyozzuk, hogy a nézıponttól, illetve módszertıl függıen egyes országok esetében egy-egy idıszakon belül egyszerre mutatkozhatnak a versenyképesség javulásának és romlásának a jelei, semmiképpen sem állíthatjuk, hogy eleve lehetetlen vagy értelmetlen volna a részletektıl eltávolodva a nagy képre vonatkozó általános megállapításokat tenni. A versenyképesség általában vett javulására vagy romlására vonatkozó nagyvonalú megállapítások azonban a tágan értelmezett szakmai ítéletalkotás körébe tartoznak, és nem tekinthetık tudományos természető állításoknak. Magyarország példáját tekintve vállalhatónak tartjuk azt az általános megállapítást, hogy az ország nemzetközi versenyképessége mind saját korábbi teljesítményéhez viszonyítva, mind szőkebb és tágabb regionális összehasonlításban kiemelkedıen javult az 1990-es évek második felében. Ilyen természető megállapítás azonban nem tehetı arról, hogy mikor akadt meg a versenyképesség javulása, mivel az erre vonatkozó indikációk egymásnak ellentmondanak. Hasonló okokból nem lehet választani a tanulmány elején megfogalmazott a hazai versenyképesség 2000-es években bekövetkezett változásához kapcsolódó két markáns hipotézis között. (Az egyik szerint a versenyképesség romlására, a másik szerint sikeres adaptációra utalnak a folyamatok.) A versenyképesség javulásának és romlásának jeleit ugyanis egyaránt azonosítottuk, továbbá a javulás egyik fontos jele az EU új tagországaiban 5

6 tapasztalt elıretörés is többféle módon értelmezhetı (magunk ezt kedvezınek, a régión belüli versenyképesség erısödésére utaló indikációnak tekintjük). A nemzetközi versenyképesség általában vett javulásának viszonylag egyértelmő példái közül Csehországnak és Szlovákiának a 2000-es években felmutatott teljesítményét kell kiemelni. Bár az idıszakon belül akadnak ezzel ellentétes, megakadásra utaló jelzések is, a nagy képet a két ország versenyképességének számottevı erısödése határozza meg. Ez Lengyelországra inkább után, Bulgáriára és Romániára viszont a 2000-es évek elejétıl ig terjedı idıszakra érvényes. A hazai gazdaság versenyképességére vonatkozó fıbb következetéseink az 1990-es évek második felében tapasztalt változásokhoz, az ezredfordulóra kialakult helyzethez, valamint a 2000-es években tapasztalt folyamatok értelmezéséhez kapcsolódnak. Az 1990-es évek második felében valamennyi megközelítés és indikátor a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének kimagasló erısödését mutatja: e tekintetben a felzárkózás és a relatív árszint kapcsolatán, a folyó, illetve változatlan áron mért külsı és belsı piaci részesedésen, valamint a költség- és minıségi versenyképességen alapuló jelzıszámok között nincsenek ellentétek. A versenyképesség számottevı javulása az 1990-es évek közepén megvalósított makrogazdasági stabilizációt követı a többi országét meghaladó, illetve meg is elızı jelentıs tıkebeáramláshoz köthetı (lásd a 2. függeléket). A versenyképességet erısítı folyamatok nyomán azonban az ezredforduló tájára egyfajta koraérett [Jánossy Ferenc (1969) más összefüggésben használt kifejezésével: kvázi fejlett ] szerkezet jött létre a magyar gazdaságban és kivitelében. Koraérettségen azt értjük, hogy a kivitel szerkezete a gazdaság általános fejlettségéhez mérten elıreszaladt. Ennek fontosabb jelei a következık: 1. a feldolgozóipari FDI kiemelkedı aránya a feldolgozóipari hozzáadott értékhez képest; 2. a magas technológiát megtestesítı termékek, illetve a gépkivitel kiemelkedı aránya az összexportban; 3. a nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas egységérték- ( ár -) szintek a gépkivitelben. A 2000-es évek folyamatainak egyik lehetséges magyarázata, hogy az elmúlt években e koraérettség egyfajta korrekcióját tapasztalhattuk. Gazdaságunk nemzetközi versenyképesség-csökkenésének egyik jelének tőnhet, hogy a 2000-es években hátrább szorultunk az EU-15 intern kereskedelmében (különösen az EU-csatlakozás után). Csakhogy ben Magyarország kiviteli részesedése, más országokkal összehasonlítva, aránytalanul magas volt az EU-15 importjában, amiként az EU15 részesedése is aránytalanul magas volt Magyarország kivitelében. Ugyanakkor ebben az idıszakban versenyképességünk javult egyes korábban mellızött piacokon: az EU-n kívüli kereskedelemben és a szomszédos országok körében: EUcsatlakozásunk fıként az utóbbi térség felé terelte a hazai kivitelt. Mindent egybevetve a hazai gazdaság versenyképessége a 90-es évek második felében messze többet javult, mint bármely más környezı országé. A 2000-es években viszont KKEU-i versenytársaink nemcsak behozták relatív lemaradásukat, hanem sok tekintetben jobban is teljesítettek ez a hazai versenyképesség viszonylagos gyengülését jelenti. Mindamellett, e relatív gyengülés megítélése erısen függ attól, hogy milyen kontextusban értelmezzük. Szélesebb az Európai Unió egészére kiterjedı összehasonlításban ugyanis egyáltalán nem romlott a hazai versenyképesség. Régiós összehasonlításban pedig csak a folyó áron mért külsı piaci részesedés mérsékelt emelkedése utal erre a volumenváltozásokban nem tapasztalható számottevı lemaradás. A többi országétól elmaradó mértékő árszintemelkedésre viszont magyarázatot adhat az a körülmény, hogy a 2000-es évek elején lényegesen magasabb szinten álltak a hazai kiviteli egységértékek, mint a környezı országokban. 6

7 1. Bevezetı Tanulmányunk hat kelet-közép-európai új EU-tagország nemzetközi versenyképességének alakulásáról, annak makrogazdasági hátterérıl és tényezıirıl kíván képet adni a rendszerváltozástól napjainkig. Ugyanakkor arra is törekszik, hogy a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességét jellemzı fejleményeket a kelet-közép-európai (KKEU-i) országokkal összehasonlítva értelmezze; így írásunkban a KKEU-i térség egészére jellemzı folyamatokról és az azokhoz viszonyított hazai specifikumokról egyaránt szólni kívánunk. Elıször hat ország folyamataival foglalkozunk: a visegrádi négyek (V4: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) mellett a két legutóbb csatlakozott EU-tagország (Bulgária és Románia) fejleményeit is áttekintjük. Amint azonban a versenyképesség makrogazdasági hátterének áttekintése alapján látni fogjuk (3. fejezet), a két országcsoportot jellemzı folyamatok olyannyira különböznek egymástól, hogy együttes kezelésük közgazdaságilag nem indokolt. Ezért a késıbbiekben elsısorban a V4-országok összehasonlító elemzésére összpontosítunk, de az elemzés egyes pontjain kitérünk az EU két legújabb tagországára is. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a versenyképesség részletesebb elemezéshez szükséges külkereskedelmi adatok általában csak az 1990-es évek közepétıl, illetve végétıl állnak rendelkezésre, így a rendszerváltozást követı elsı idıszakról csak a makrogazdasági statisztikák alapján adhatunk áttekintést. Munkánk elején néhány, a nemzetközi versenyképesség értelmezéséhez és méréséhez kapcsolódó nélkülözhetetlen fogalmat tisztázunk; ennek keretében a hazai gazdaság versenyképességének alakulásáról kétféle hipotézist fogalmazunk meg, amely késıbbi elemzéseinkhez támpontot kínálhat. A következı lépésben a reálgazdasági, illetve árszintfelzárkózás, továbbá egyes makrogazdasági folyamatok, majd az import belsı és a kivitel külsı piaci részesedésének alakulása alapján igyekszünk képet adni a vizsgált országok versenyképességének változásairól. Ezt követıen térünk rá a számunkra releváns bontásra (az EU-n belüli és azon kívüli kereskedelemre), s így vizsgáljuk a piaci részesedések alakulását folyó és változatlan áron, továbbá kitérünk a cserearányok változásaira is. Látni fogjuk, hogy a 2000-es években a hazai kivitel volumene más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan teljesített, a lényeges különbség a kiviteli árak alakulásában mutatkozik, ami okkal veti fel a kérdést: exportáraink emelkedésének versenytársainkhoz viszonyított lemaradása, illetve cserearányaink romlása vajon a hazai versenyképesség gyengülését jelenti-e? Ezt a kérdést vizsgálva, elıbb az úgynevezett CMSA- (constsant market share analysis) módszerrel vizsgáljuk a versenyképesség alakulását; itt térünk ki a kivitel technológiai összetételére és annak változásaira. A következı lépésben foglalkozunk a viszonylati ár- és cserearányindexekkel, továbbá a külkereskedelmi egységértékek szintjének összehasonlításával. A továbbiakban a versenyképesség intézményi/minıségi mutatóit hasonlítjuk össze, végül ökonometriai módszerekkel igyekszünk azonosítani a kivitel alakulását meghatározó tényezık számszerő hatását. A Függelék kiegészítı információkat tartalmaz: elsı része a különbözı módokon számított reálárfolyam-indexekkel, a második az FDI-beáramlással foglalkozik. 7

8 2. A nemzetközi versenyképesség értelmezése, mérése és Magyarország közelmúltbeli versenyképességének kérdései 2.1. A nemzetközi versenyképesség jelentései A gazdaságok versenyképessége a nemzetközi összehasonlító elemzések egyik leggyakrabban, egyszersmind talán legtöbb értelemben (sıt, olykor értelmezés nélkül) használt közgazdasági fogalma. Némely tekintélyes közgazda (például Paul Krugman, 1994) szerint a nemzetgazdaságok szintjén a versenyképesség értelmezhetetlen, egyes nagyszabású összehasonlító projektek keretében (pl. World Economic Forum: Global Competitiveness Report) viszont oly mértékben tágul ki a versenyképesség jelentése, hogy annak tartalma összeolvad a gazdaság hosszú távú (potenciális) növekedését meghatározó tényezıkével. A hazai gazdaság és más kelet-közép európai országok versenyképességének összehasonlító elemzésére irányuló munka kiindulópontjaként ezért azt kell tisztázni, hogy a továbbiakban mit jelent, és mit nem jelent a versenyképesség fogalma. Értelmezésünk szerint a nemzetközi versenyképesség alapvetıen az országok relatív külgazdasági teljesítményét, illetve azokat a tényezıket jelenti, amelyek befolyást gyakorolhatnak a külgazdasági teljesítményre. Ebbıl a meghatározásból nem az következik, hogy a versenyképesség kizárólag az export teljesítményét jelentené, hanem az, hogy felfogásunk szerint a nemzetközi versenyképesség nem azonosítható a gazdaság általános relatív teljesítményével (például a más országokhoz viszonyított GDP-növekedéssel, termelékenységváltozással, növekedési potenciállal vagy a fejlett országokhoz való gazdasági felzárkózás sebességével). Természetesen a gazdaságok általános, illetve külgazdasági teljesítménye számos szálon függ egymástól, fontos azonban, hogy a kettıt mind fogalmilag, mind pedig empirikus mutatóit tekintve világosan megkülönböztessük egymástól. Az általános gazdasági teljesítmény, valamint a nemzetközi versenyképesség megkülönböztetése különösen azokban a helyzetekben lehet fontos, amelyek Magyarországot a ös, majd pedig a 2006-ot követı idıszakban jellemezték. Az elsı periódusban a hazai gazdaság egésze viszonylag gyorsan növekedett (2003-ig a fejlettebb EU-tagországokhoz való reálgazdasági konvergenciája is kiemelkedıen gyors volt), e mögött azonban jórészt fenntarthatatlan fiskális expanzió állt. Kérdés, hogy mi történt eközben az ország külgazdasági versenyképességével javult-e vagy romlott? A évi fiskális kiigazítás után éppen ellentétes makrogazdasági folyamatoknak lehettünk tanúi: a gazdaság általános relatív teljesítménye jelentısen gyengült (a belföldi kereslet visszaesése miatt a gazdasági növekedés üteme számottevıen lassult), de vajon eközben az ország külgazdasági versenyképessége is romlott-e? Ezekre a fontos kérdésekre csak akkor remélhetünk választ, ha elválasztjuk egymástól az általános gazdasági teljesítmény és a külgazdasági versenyképesség jelentését. Ez a példa mindjárt azt is jelzi, hogy ebben a munkában az országok nemzetközi versenyképességét eltérıen például a növekedési potenciáltól vagy a gazdasági felzárkózástól nem hosszú, hanem rövid távú (legfeljebb középtávú) jelenségként értelmezzük. A versenyképességnek vannak ugyan tartós, hosszabb távon érvényesülı feltételei (ilyen lehet az intézményi/minıségi versenyképesség), továbbá egyes indikátorai trendet is mutathatnak (például a kivitel külsı piaci részesedése), de ennél fontosabb, hogy a versenyképességet 8

9 befolyásoló tényezık közül a legtöbb rövid távon is jelentısen változhat (gondoljunk a nominális, illetve reálárfolyamok kilengéseire, vagy az FDI-beáramlás nagyobb hullámai nyomán belépı exportkapacitásokra). Egyes elemzések szempontjából indokolt lehet a rövid, illetve hosszú távú versenyképesség megkülönböztetése, a következıkben azonban fıleg a rövidebb távval foglalkozunk. Ebben a keretben van tehát értelme annak az imént feltett kérdésnek, hogy 2006 után változott-e a hazai gazdaság versenyképessége a megelızı néhány évvel összehasonlítva. Értelmezésünk szerint a nemzetközi versenyképesség alakulása a külkereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérleg egyenlegével (vagy azok változásával) sem azonosítható. Ezzel a kérdéssel a tanulmány 3. fejeztében részletesebben is foglalkozunk, jelentısége miatt azonban már itt is szólni kell róla. Jóllehet léteznek olyan konstellációk, amelyekben a versenyképesség javulása a külgazdasági egyenleg javulásával is együtt jár (illetve a versenyképesség romlását a külsı egyensúly romlása kíséri), a kettı között nincs közvetlen kapcsolat; összefüggéseik sokféle áttétel közvetítésével érvényesülnek. A külsı egyensúly ugyanis a termelés és a belföldi felhasználás viszonyán múlik, a versenyképesség viszont alapvetıen azon, hogy a hazai termelık nemzetközi versenytársaikhoz képest hogyan teljesítenek (például tudják-e emelni részesedésüket a külsı piacokon). A nemzetközi versenyképesség megítéléshez annak ismerete is fontos lehet, hogy miként alakul a hazai termelés aránya az importhoz viszonyítva erre is ki fogunk térni. Itt csak azt hangsúlyozzuk, hogy az importhányad emelkedése (az importbehatolás ) a nemzetközi integráció természetes folyománya, ezért önmagában nem értelmezhetı versenyképességi jelzıszámként. A kivitel külsı piaci részesedésével együtt vizsgálva azonban fontos ismereteket nyújthat a nemzetközi versenyképesség alakulásáról. Az eddigiekbıl egyenesen következik, hogy a relatív külgazdasági teljesítményként (illetve az azt befolyásoló tényezıkként) értelmezett nemzetközi versenyképesség nem fejezhetı ki egyetlen mutatószámmal. A versenyképesség sokféle oldalról és többféle statisztikai mutatóval leírható jelenség, és elızetesen nem zárható ki, hogy az indikátorok jelzései akár ellent is mondhatnak egymásnak. Ez a probléma azonban nem csupán a versenyképesség gyakorlati értelmezésekor merül fel. Például a versenyképesség gondolatához sok szálon kötıdı a 3. fejezetben tárgyalt reálgazdasági felzárkózás koncepciója is többféle módon értelmezhetı, illetve számszerősíthetı, de ez nem akadálya annak, hogy értelmes és statisztikai eszközökkel kezelhetı fogalomnak tekintsük. A versenyképesség empirikus értelmezésének egyik iránya a következményekbıl indul ki: ez a megközelítés hasonlít a feltárult komparatív elınyök (RCA, revealed comparative advantage) azonosítását célzó elemzések szemléletéhez. Ennek példája, hogy az exportversenyképesség javulását a hazai kivitel külsı piaci részesedésének emelkedéseként (hasonló induló helyzető országok esetében a többiekét meghaladó emelkedésként) értelmezzük, illetve mérjük. Ez a megközelítés sokféle módon finomítható, illetve pontosítható. Például a piaci részesedés, illetve annak alakulása normálható a gazdaság relatív összteljesítményének alakulásával (lásd a 4. fejezetet); továbbá a kivitelnek a piacok bıvüléséhez viszonyított változása dekomponálható egyfelıl keresleti (termék-, illetve piaci) hatásra, másfelıl e tényezık által nem megmagyarázott részre, amely utóbbit versenyképességi hatásnak tekinthetünk. (Ez utóbbi példája a constant market share CMS elemzés; lásd az 5. fejezetet.) 9

10 Az empirikus értelmezés/elemzés másik iránya a nemzetközi versenyképesség tényezıire helyezi a hangsúlyt. Ez a megközelítés a különbözı módokon értelmezett reálárfolyamindexeknek (ár-, illetve költség-versenyképességi mutatóknak) a számszerősítését állítja elıtérbe (lásd az 1. függeléket). Végül külön kell szólni azokról a szintetikus versenyképességi mutatókról, amelyek nagyszabású nemzetközi összehasonlító projektek outputjaként állnak elı, amelyeknek azonban közgazdasági tartalmuk nem mindig igazán világos. Ennek ellenére gyakran elırejelzıi, illetve magyarázó változói lehetnek egyes országok külsı piaci részesedésváltozásának. Ezek a mutatók elsısorban a versenyképesség statisztikailag olykor nehezen megragadható, puha (gazdasági-környezeti, intézményi) feltételeirıl adhatnak képet, amelyek a szélesen értelmezett minıségi versenyképesség összetevıinek tekinthetık. Ezekkel a mutatókkal, az általuk mutatott képpel a 7. fejezetben foglalkozunk. A minıségi versenyképességnek azonban lehetséges egy szőkebb értelmezése is, amely nem a tágabb makrogazdasági környezetet, hanem a külkereskedelmi versenyben a nem ár- /költségtényezıket (termékminıség, a termék technológiai színvonala, a kapcsolódó szolgáltatások színvonala stb.) foglalja magába. 1 Amint bemutatjuk majd, a piaci részesedés, illetve annak változása folyó és változatlan áron egyaránt értelmezhetı és számszerősíthetı. Az, hogy a folyó áron mért piaci részesedés gyorsabban nı, mint volumenben mérve, együtt járhat azzal, hogy az ország árversenyképessége romlik, de a kivitel minıségi versenyképessége javul. Az pedig, hogy a volumenben mért piaci részesedés változása más országokkal összehasonlítva nagyobb mértékő, mint amit folyó áron tapasztalunk, jelezheti az ár- (költség-) versenyképesség javulását, de a minıségi versenyképesség relatív romlását is takarhatja. Vagyis korántsem egyértelmőek a következmények, illetve a tényezık felıl értelmezett versenyképességi mutatók közötti összefüggések. A mutatkozó ellentét feloldását segítheti a minıségi versenyképesség nem mai kelető koncepciója, amellyel kapcsolatban azonban gyakoriak a félreértések. Nemcsak gazdasági tárgyú publicisztikákban, hanem szakmai írásokban is gyakran találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy amíg korábban elsısorban az ár-, illetve költség-versenyképeség számított, mára sokkal fontosabbá vált a nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelemben a minıségi így az export technológia-, illetve humántıke-tartalmában, vagy a szolgáltatások színvonalában kifejezıdı versenyképesség. Az ilyen típusú megállapítások több szempontból is leegyszerősítık. Egyrészt ugyanis az ár- és költségverseny máig uralja a feldolgozóipari termékek nemzetközi kereskedelmének túlnyomó részét, ezért az országok ár- (költség-) versenyképessége továbbra is meghatározó befolyást gyakorol relatív külsı és belsı piaci teljesítményükre. Ha ez nem így lenne, akkor nyilván nem olvasnánk és hallanánk azokat a panaszokat, amelyek az olcsó bérő ázsiai országok versenyét okolják egyes feldolgozóipari ágazatok belföldi és külföldi térvesztéséért a fejlett ipari országokban. 1 A szőkebben, illetve szélesebben értelmezett minıségi versenyképesség között azon az alapon teszünk különbséget, hogy amíg az elıbbi közvetlenül valamely termékhez/szolgáltatáshoz (vagy más megközelítésben a termelı/exportáló vállalat tevékenységéhez/teljesítményéhez) köthetı, addig az utóbbi a vállalkozások általános gazdálkodási és intézményi környezetét befolyásolja. 10

11 Másrészt viszont sem a jelenség, sem pedig a gondolat nem új: a különbözı szemlélető versenyképességi mutatók között lehetséges konfliktusra eredetileg Káldor Miklós (1978) hívta fel a figyelmet. Ma is Káldor-pardoxonként hivatkoznak arra a konstellációra, amelyben a piaci részesedés emelkedését romló ár/költség- versenyképesség, illetve a piaci részesedés csökkenését javuló ár/költség-versenyképesség kíséri. 2 Ugyanakkor, ahogyan a Káldor által vizsgált idıszakban (az es években), úgy napjainkban is számottevı bizonytalansággal jár a minıségi versenyképesség makroszintő javulásának/romlásának azonosítása. Napjainkban a minıségi versenyképesség javulása példájaként Olaszországra szokás hivatkozni. Az ország kivitele változatlan áron alig emelkedett, folyó áron azonban számottevıen bıvült. Olaszország ár- és költség-versenyképessége egyértelmően romlott, de több, a közelmúltban készült tanulmány is felvetette, hogy a megfigyelt jelenségek hátterében az olasz kivitel szerkezeti és minıségi átalakulása is állhat. 3 Csakhogy egyáltalán nem egyértelmő, hogy e minıségi versenyképesség-javulás átmeneti vagy tartós jelenségnek tekinthetı-e, ahogyan az sem, hogy a kivitel értéke hosszabb távon is emelkedhet-e anélkül, hogy közben volumene alig változik Magyarország nemzetközi versenyképessége kétféle hipotézis Magyarország közelmúltbeli relatív exportteljesítménye Olaszország esetének az inverze: annak példája, hogy a kivitel növekedése folyó áron (euróban) alig különbözik a volumenben mért változástól. Ez vajon az ország minıségi versenyképességének romlását jelzi-e? Vagy pedig azt, hogy sikerült fokozni ár-/költség-versenyképességünket, ami viszont lehetıvé tette a kivitel volumenének látványos növekedését? 4 Természetesen nem gondoljuk, hogy az ilyen, vagy-vagy típusú kérdésekre egyértelmő válaszokat lehet adni. Ezek fıként arra jók, hogy viszonylag egyszerő hipotéziseket fogalmazhassunk meg Magyarország közelmúltbeli külgazdasági teljesítményének és versenyképességének alakulásával kapcsolatban, amelyek a késıbbiekben árnyalhatók és kiegészíthetık. A kiindulópontot és a viszonyítási alapot természetesen az jelenti, hogy az 1990-es évek második felében Magyarország mind általános makrogazdasági, mind pedig külgazdasági teljesítményét tekintve egyértelmően Európa (és nem csupán Kelet-Közép-Európa KKEU) sztárja volt. Az ország makrogazdasági összteljesítménye és annak nemzetközi megítélése a 2000-es évek elejét követıen azonban látványosan romlott méghozzá nemcsak az elızı évtized második felével, hanem kelet-közép-európai partnereinkkel/versenytársainkkal összehasonlítva is. A gazdaság összteljesítményérıl alkotott negatív kép pedig könnyen rávetülhet a külgazdasági teljesítmény/versenyképesség megítélésére is, holott amint korábban hangsúlyoztuk ezek ugyancsak különbözı dolgok. A 2000-es években tapasztalt hazai külgazdasági teljesítménynek kétségkívül lehetséges egy olyan értelmezése, amelyik belesimul a gazdaság egészének folyamatairól alkotott összképbe. Van azonban alapja egy másfajta interpretációnak is, amely szerint a vállalati azon belül az exportáló szektor (a gazdaságpolitika szélsıséges kilengései közepette és ellenére) voltaképpen sikeresen alkalmazkodott a 2000-es évek kihívásaihoz. 2 Lásd pl. Felipe (2005). 3 Lásd pl. Lissovolik (2008) és az ott hivatkozott írásokat. 4 Egy további lehetıség, hogy a hazai exportárak stagnálásának hátterében a külföldi tulajdonban lévı vállalatok transzferárai állnak ezzel azonban ebben a munkában nem foglakozunk. 11

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1

Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Köztudott, hogy ha a hazai GDP/fő reálszintjét össze akarjuk hasonítani

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG (2012-2026) Simor András. ÁSZ konferencia 2012. május 15.

HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG (2012-2026) Simor András. ÁSZ konferencia 2012. május 15. HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG (2012-2026) Simor András ÁSZ konferencia 2012. május 15. Az elıadás szerkezete 1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezetı

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK CIB REGGELI FEJLETT PIACOK FİBB HÍREINK USA: Pénteken a munkaerıpiaci adatok negatív meglepést hoztak: a mezıgazdaságon kívül álláshelyek száma a várakozásokkal ellentétben jelentıs visszaesést mutatott.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Államháztartás Uniós támogatások

Államháztartás Uniós támogatások 45. Közgazdász-Vándorgyőlés Debrecen, 2007. szeptember 20-22. Államháztartás Uniós támogatások Bihary Zsigmond fıigazgató, Állami számvevıszék Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szekcióülés! Elöljáróban

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT.

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Zrt., mint az AEGON

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Pénz, pénz és pénz. Szint: általános iskola

Pénz, pénz és pénz. Szint: általános iskola Pénz, pénz és pénz Rövid tartalom: ez a lecke röviden áttekinti a pénz történetét; a különbözı kultúrákban lezajlott fejıdését. Érinti a pénznek a mai társadalomban betöltött funkcióit is. Megismerteti

Részletesebben

Budapest, 2007. február

Budapest, 2007. február EU-8 KONVERGENCIAINDEX 26 Budapest, 27. február 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. AZ EU-8 ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 26-BAN 4 II. REÁLKONVERGENCIA AZ EU-8-BAN 7 II.1. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, VÁSÁRLÓERŐ

Részletesebben

A kelet-európai gazdaságok makrogazdasági kilátásai 1998-2010 között

A kelet-európai gazdaságok makrogazdasági kilátásai 1998-2010 között Pénzügykutató Rt A kelet-európai gazdaságok makrogazdasági kilátásai 1998-2010 között Gáspár Pál Bevezetés Az elemzés a kelet-közép európai régió országainak jelenlegi gazdasági helyzetét, valamint a rövid

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Multinacionális cégek szerepe a HR-ben és a foglalkoztatásban a kelet-európai régióban

Multinacionális cégek szerepe a HR-ben és a foglalkoztatásban a kelet-európai régióban Multinacionális cégek szerepe a HR-ben és a foglalkoztatásban a kelet-európai régióban Farkas Ferenc - Karoliny Mártonné - Poór József 2011. Budapest Gödöllı 2012. november 20. Budapest Bevezetı gondolatok

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Pénzügykutató Rt KÖZÉP TÁVÚ KELET-EURÓPAI GAZDASÁGI ELİREJELZÉS (1998-2002) Budapest 1998 augusztus

Pénzügykutató Rt KÖZÉP TÁVÚ KELET-EURÓPAI GAZDASÁGI ELİREJELZÉS (1998-2002) Budapest 1998 augusztus KÖZÉP TÁVÚ KELET-EURÓPAI GAZDASÁGI ELİREJELZÉS (1998-2002) Budapest 1998 augusztus Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 I. Bevezetés 4 II. A kelet-európai országok fı gazdasági folyamatai 1997-ben 6 II.1.

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK?

HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? HONNAN HOVÁ: SÜLLYEDÜNK VAGY EMELKEDÜNK? Prof. Dr. Csath Magdolna Szent István Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdász Klub Sopron 2013. szeptember 10. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Ábrák 3.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

31. Hét 2009. július.29. Szerda

31. Hét 2009. július.29. Szerda Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.29. Szerda Összegzés Leginkább a vártnál rosszabb fogyasztói bizalmi indexértékkel magyarázták a tegnapi amerikai tızsdei kezdést, azonban az egy százalékot meghaladó

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24.

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok innováci teljesítm. ziesedése. Tatabánya, 2010. november 24. NKTH Innotárs program KKVENT_8 A hazai kis- és középvállalatok esélyei a nemzetköziesedı tudásgazdaságok korában A kis- és s középvk pvállalatok innováci ciós teljesítm tménye és nemzetköziesed ziesedése

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával

A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója ORSZÁG Ország Adatok NÉPESSÉG [ millió ] TERÜLET

Részletesebben

MAGYAR. trendfigyelő. 2007. október

MAGYAR. trendfigyelő. 2007. október MAGYAR trendfigyelő 2007. október Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja- mgfi A kutatást vezette és szerkesztette: Matolcsy György 2007.október 2 Tartalom MAGYAR TRENDFIGYELİ...5

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 GÁSPÁR PÁL: A HAZAI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. JÚLIUS TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 III. A költség-versenyképesség

Részletesebben

Magyarország gazdasági versenyképessége

Magyarország gazdasági versenyképessége Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Magyarország gazdasági versenyképessége Előadó: Péli László, tanársegéd Gödöllő, 2010. Versenyképesség

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi

Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök. Kereskedelempolitikai alapelvek. SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi Világgazdaságtan 4. Kereskedelempolitikai alapelvek 1 Kereskedelempolitikai alapelvek és eszközök Két alaptípus: protekcionizmus és szabadkereskedelem SZABADKERESKEDELEM: nincsenek kereskedelmi korlátozások

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

2010. szeptember 8. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK

2010. szeptember 8. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK CIB REGGELI FEJLETT PIACOK FİBB HÍREINK USA: Ma a Fed Bézs könyvének publikálására kerül sor. A fıbb makroadatok naptára üres lesz. EURÓZÓNA: Ma a német ipari termelés statisztikáját közlik. Eurózóna-szintő

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta. 2012. szeptember 5.

Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta. 2012. szeptember 5. Magyarország gazdasági és szociális átalakulásáról 1990 óta Elıadás a kínai Államtanács Kutató Központjának delegációja részére Magyarország a legvidámabb barakk volt 2012. szeptember 5. A Magyarországon

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

A JELENLEGI VÁLSÁG NEM AZ EURÓ VÁLSÁGA. Interjú Nagy Ágnessel

A JELENLEGI VÁLSÁG NEM AZ EURÓ VÁLSÁGA. Interjú Nagy Ágnessel DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 2. No. 7. (Autumn 2011/3 Ősz) A JELENLEGI VÁLSÁG NEM AZ EURÓ VÁLSÁGA Interjú Nagy Ágnessel A Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának

Részletesebben

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2015 július

Grant Thornton Hungary News. 2015 július Grant Thornton Hungary News 2015 július Tisztelt Ügyfelünk! Néhány adózási szabály változásával kapcsolatban, illetve jövıbeni változásáról szeretnénk jelen körlevelünkben tájékoztatni Önöket. Üdvözlettel

Részletesebben

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12.

ÁLLAMKÖZI KAPCSOLATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK VÁLLALATKÖZI NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK 2010.09.12. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZÜKSÉGESSÉGE Egymásra utaltság (természeti erıforrások hiánya) Méretgazdaságosság (technikaitechnológiai fejlıdés) Komparatív elınyök 2 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése

Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az inflációs cél esedékes felülvizsgálatának eredményeként márciusban

Részletesebben

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor Készletgazdálkodás TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás

Részletesebben

Arató Miklós. A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái

Arató Miklós. A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái Arató Miklós A nem-életbiztosítók belsı modellezésének lehetséges problémái Célok Szolvencia 2 Piaci alapú eredménykimutatás és mérleg (MVIS és MVBS) Nem-élet termékek valós értékének meghatározása (MCEV

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben