A MINISZTERELNÖKI HIVATAL TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRÁNAK TÁJÉKOZTATÓI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MINISZTERELNÖKI HIVATAL TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRÁNAK TÁJÉKOZTATÓI"

Átírás

1 TISZTELT OLVASÓINK! Mint ez már köztudott és a 2002/10. számunkban részletesen be is mutattuk a évi parlamenti választásokat követô kormányátalakítás során a területfejlesztés legfelsôbb szintû kormányzati irányítása a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatal kompetenciájába került át. Ennélfogva lapunk fontos feladata egyebek között a MeH Területfejlesztési Államtitkársága által szükségesnek tartott tájékoztatások közzététele. Jelen számunk így elöljáróban három fontos tájékoztatást tesz közzé: a évi területfejlesztési támogatásokról, az Esélyt a jövônek program keretében, a Kistérségi Támogatási Alapból a 42 hátrányos helyzetû kistérség fejlôdésének támogatására kiírt pályázatról, valamint az ESPON Programról. Mindhárom tájékoztatás cselekvésre sarkall, összhangban az Európai Unió területpolitikai prioritásaival, nevezetesen az addicionalitás, a területi kiegyenlítôdés és a monitoring rendszer létrehozásának és mûködtetésének elveivel. Lapunk jelen száma két igen alapos szakmai feltárásokra épülô témával folytatódik. Erdôsi Ferenc Világvárosok kommunikációs kapcsolatai címû írása túllép a szokásos írások területi dimenzióin, világméretekben elemzi a közlekedés-szállítás-hírközlés ma már megfigyelhetô, illetve jövôben elôre jelezhetô tendenciáit. Ezek az elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a területi tervezésnek már ma is figyelembe kell vennie a globalizációs folyamatokat. Fleischer Tamás tanulmánya a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos dilemmákat veti fel igen alapos háttérvizsgálatok tükrében. Rendkívül figyelemre méltóak a tanulmány végén megfogalmazott következtetések, melyek arra intenek, hogy hagyományos gondolkozásunkat célszerû lenne felülvizsgálnunk. Két riport tarkítja a palettát Csontos János tollából. Riportjainak alanyai közismert emberek, akiknek neve a közvélemény számára elsôsorban anyagi értelemben vett gazdagságuk révén vált eddig ismertté. A riportok arra világítanak rá, hogy mennyi erôfeszítés, a közösség iránti elkötelezettség és hallatlan tudás eredôjeként váltak a megkérdezettek vállalkozásai sikeressé, országhatárainkat messze meghaladóan ismertté. Mindkét kezdeményezés szorosan kapcsolódik a területfejlesztés céljaihoz, és ezek sikeres végrehajtásáról tesz tanúságot. Részletes képet kapunk Zábránszkyné Pap Klára leírásából a 2002 ôszén a Területi Fôépítészi Iroda 10 éves jubileuma alkalmából rendezett ülésrôl, melyet a A településrendezés jelene jövôje címmel rendeztek meg. EU-s Hírmondó rovatunk egyfelôl a VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatóságának sajtóközleményeit teszi közzé a megkezdett, illetve folyamatban lévô Phare-programokról, másfelôl felvezeti az Európai Területfejlesztési Perspektíva címet viselô dokumentum több részletben történô folyamatos közlését, amely az EU-hoz való csatlakozásunk elôtt szakmánk irányadó, mértékadó dokumentuma. Híreink elôtt két szokatlan témájú írást közlünk az UN Habitat havi rendszerességû folyóiratából, a Habitat Debate-bôl a Nôbarát városok felé, illetve Decentralizáció: elhibázott kezdet, vagy új lehetôségek? címmel. Olvassák e számunkat is kellô érdeklôdéssel! A fôszerkesztô 2

2 A MINISZTERELNÖKI HIVATAL TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI ÁLLAMTITKÁRÁNAK TÁJÉKOZTATÓI 1. Tájékoztató a 2003-as területfejlesztési támogatásokról A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elôterjesztése alapján a kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján mintegy tíz százalékkal, 36,1 milliárdról 39,6 milliárd forintra nô a területfejlesztésre és az elmaradott térségek felzárkóztatására fordítható pénzösszeg. A területfejlesztés pénzügyi eszközei 2003-ban számos új elemmel gyarapodtak a tavalyi évhez képest. Az új szemléletû költségvetés nagyobb volumenû beruházások elindítását teszi lehetôvé; a Területfejlesztési célelôirányzat, a Területkiegyenlítô támogatások, a Céljellegû decentralizált elôirányzat mellett bôvült a Kistérségi Támogatási Alap (2 Mrd Ft), és új elemként jelenik meg a Terület- és településfelzárkóztatási célelôirányzat (12 Mrd Ft) és a Vállalkozói övezetek támogatása (1 Mrd Ft). E három összesen mintegy 15 milliárd forintos keretösszeget tesz ki. A fenti eszközökön kívül a területfejlesztés céljait szolgálja a Phare regionális fejlesztési és határ menti programjainak 12,7 milliárdos kerete is. 1. A területfejlesztési célelôirányzat biztosítja a 2003-as támogatási rendszer mûködtetését és a korábbi évekrôl áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítését, ugyanakkor lehetôvé teszi a jövô évre szólóan további 50%-os, 2005-re 20%-os kötelezettségvállalást. 2. A térségi és település felzárkóztatási keret a zsáktelepülések elérhetôségének javítása, a hátrányos helyzetû területek tôkevonzó képességének erôsítése és infrastrukturális fejlesztése mellett elôsegíti a térségi szereplôk felkészítését az uniós tagságra. Ez az elôirányzat a hátrányos helyzetû kistérségek mellett a legelmaradottabb települések fejlesztéséhez is nyújt támogatást. 3. A Kistérségi Támogatási Alap céljait kibôvítjük a strukturális alapok igénybevételére szolgáló, a Regionális Operatív Program célkitûzéseihez kapcsolódó projektek, megvalósíthatósági tanulmányok és tervek elkészítésének támogatásával, továbbá erôsítjük a kistérségek projektgeneráló szerepét a 42 leghátrányosabb helyzetû kistérségben. 4. A vállalkozási övezetekben rejlô potenciális, eddig kevésbé használt lehetôségek kiaknázása érdekében megkezdjük a vállalkozási övezetek támogatását, melynek szabályait miniszteri rendelet fogja meghatározni. 5. A Phare regionális programok 2003-tól az ország minden régiójára kiterjednek, és a felzárkóztatás érdekében a keleti régiók nagyobb támogatást kapnak. A régiók integrált fejlesztési programokat valósíthatnak meg a települések rehabilitációja, a kapcsolódó útépítés, a munkaerôképzés és a tartós munkanélküliek foglalkoztatási céljainak együttes megvalósításával. A Phare határ menti programjai az ukrán és a horvát együttmûködés támogatásával bôvülnek. E programokkal, valamint a kiterjesztett decentralizáció bevezetésével már évi évi Területfejlesztési célelôirányzat (tfc) 18,0 7,7 Területi kiegyenlítô támogatások (teki) 10,6 10,6 Céljellegû decentralizált elôirányzat (céde) 6,3 6,3 Terület- és településfelzárkóztatási célelôirányzat (ttf) 12,0 Kistérségi Támogatási Alap 1,2 2,0 Vállalkozói övezetek támogatása 1,0 Összesen 36,1 Mrd Ft 39,6 Mrd Ft Phare regionális fejlesztési és a határ menti programok 12,7 Mrd Ft 12,7 Mrd Ft Mindösszesen 48,8 Mrd Ft 52,3 Mrd Ft FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/ ban jelentôsen közelítünk a strukturális alapok felhasználási rendjéhez. Mindezek hozzájárulnak a régiók gazdasági megerôsödéséhez, a térségi egyenlôtlenségek mérsékléséhez és egy új szemléletû költségvetési támogatási rend kialakulásához. 6. Kiemelt jelentôségû, a forráskoordinációról és annak információs hátterének megteremtésérôl szóló kormányrendelet. A koordináció erôsítése során hasznosulnak az információs rendszer mûködésének elemzésébôl nyert ismeretek. 3

3 Kiemelten fontos továbbá, hogy a forráskoordináció keretében is a térségi szempontok érvényesüljenek. Ennek érdekében sor kerül: a fejezeti kezelésû elôirányzatok pályázati céljainak és eljárási szabályainak összehangolására, valamint az ágazati miniszterek döntésétôl függôen a fejezeti kezelésû, de területfejlesztési célokat szolgáló elôirányzatok regionális decentralizációjára. A közvetlen eszközök mellett támogatni kívánjuk a területi felzárkóztatást a társasági adótörvényben a térségi adókedvezmények rendszerével, az ágazati célelôirányzatok területi preferálásával, az ágazati politikák keretében nyújtott speciális támogatásokkal, többlettámogatások biztosításával a hátrányos helyzetû kistérségekben (94 hátrányos helyzetû kistérség közül 52-ben 10 százalékkal, a 42 legsúlyosabb helyzetben levô kistérségben pedig 20 százalékkal több állami támogatás adható) február 18-án ment a Gazdasági Kabinet, majd ezt követôen a kormány elé a 7 hátrányos helyzetû megye támogatásával kapcsolatos jogszabálytervezet. Ez további mintegy 14 Mrd Ft-tal növelheti a támogatási keretet. 8. A területfejlesztésre rendelkezésre álló valamennyi forrás a kötelezettségvállalási kerettel együtt mintegy 93 milliárd forintot tesz ki. 2. Tájékoztató az Esélyt a jövônek! program keretében, a Kistérségi Támogatási Alapból a 42 hátrányos helyzetû kistérség fejlôdésének támogatására kiírt pályázatról 4 A kormány az Esélyt a jövônek! program keretében a Kistérségi Támogatási Alap létrehozásával egymilliárd-négyszázmillió forintot biztosított a területi különbségek csökkentésére. Hazánk európai uniós csatlakozását követôen a kistérségek a regionális fejlesztések kiemelt célterületeivé válnak, ezért a feladatokhoz történô felkészülés lépéseit kívánjuk elômozdítani. Az alaphoz a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala által kiírt pályázat útján juthatnak hozzá a korábbi kilenc helyett immár negyvenkét hátrányos helyzetû kistérség (1. sz. ábra) vállalkozói, önkormányzatai, azok területfejlesztési társulásai, gazdasági társaságai. Ez több mint 1,3 millió lakost érint. A pályázat célja a kistérségek felzárkóztatási programjainak kidolgozásán túl, ezen kistérségek területfejlesztési programjának megvalósítását szolgáló beruházások és fejlesztések megvalósításának, illetve az ezeket megalapozó pénzügyi tervek kidolgozásának elôsegítése volt. A Kistérségi Támogatási Alap minden eddiginél hatékonyabb fejlesztési eszközt biztosít a kistérségek számára. Mindeddig számos támogatásra jogosult projekt azért nem indulhatott el, mert a teljes igényelt összeget nem kapták meg. Így, bár a pénzt az állam már lekötötte számukra, a nyertes pályázók azt mégsem tudták elkölteni. Ezt az állapotot kívántuk feloldani. A kormány a helyi kezdeményezésû projektek kidolgozását kívánta ösztönözni, hogy minél több olyan pályázat szülessen, amely az EU-tagság idején az uniós források igénybevételét nyomban lehetôvé teszi. Ezért a források jelentôs részét programkészítés támogatására fordítottuk. Az alap emellett kiemelten támogatta azokat a beruházásokat is, amelyek addig azért nem indulhattak meg, mert az igényeltnél kevesebb támogatást kaptak, vagy forráshiány miatt a pályázatot elutasították. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévô (mûködésiforrás-hiányos) önkormányzatoknak kivételesen indokolt esetben nem kellett saját forrással rendelkezniük a fejlesztéseik megvalósításához. Az ilyen önkormányzatoknál még a minimális 10%-os önrész elôteremtése is komoly gondot jelent. A pályázati felhívást 2002 november végén tettük közzé. A benyújtási határidô rövidsége ellenére óriási volt az érdeklôdés, igazolva az intézkedés szükségességét. A december 13-ai benyújtási határidôig 13 megyébôl 654 pályázat érkezett be. Ezek megyék szerinti megoszlását a 2. sz. ábra szemlélteti. A beérkezett 654 pályázatból 43 pályázat tartalmilag nem felelt meg a pályázati feltételeknek (például nem kedvezményezett kistérségbôl nyújtották be, megkezdett beruházáshoz igényeltek támogatást stb.), ezért ezeket el kellett utasítanunk. Ez az arány a pályázatok elkészítésére rendelkezésre álló rövid idôt figyelembe véve nem tekinthetô rossznak. A fennmaradó 611 pályázatból 207

4 pályázót részesítettünk támogatásban, 404 pályázót forrás hiányában utasítottunk el. A támogatásban részesített 207 pályázó által tervezett fejlesztések kistérségekre jutó számát a 3. számú ábra mutatja. Az ábrán a legsötétebb színnel jelölt kistérségek kapták darabszámra a legtöbb, és a legvilágosabb színnel jelölt kistérségek a legkevesebb támogatást. A támogatásból megvalósuló fejlesztések összköltsége forint. Az egyes kistérségekre jutó fejlesztési összköltséget a 4. számú ábra szemlélteti. Az ábrán a legsötétebb színnel jelölt kistérségekre jut a legtöbb, és a legvilágosabb színnel jelölt kistérségekre a legkevesebb fejlesztési költség. A 207 támogatásban részesített pályázónak összesen forint támogatást nyújtunk. Az egyes kistérségekre jutó támogatást az 5. számú ábra mutatja. Az ábrán a legsötétebb színnel jelölt kistérségekre jut a legtöbb, és a legvilágosabb színnel jelölt kistérségekre a legkevesebb támogatás. 1. ábra 2. ábra FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/3 5

5 A 42 hátrányos helyzetû kistérségben lakó több mint embert figyelembe véve a támogatás átlagban 1037 Ft/lakos. Az egyes kistérségekben lakók átlagos támogatását a 6. számú ábra mutatja. Az ábrán a legsötétebb színnel jelölt kistérségekre jut átlagban a legtöbb, és a legvilágosabb színnel jelölt kistérségekre a legkevesebb támogatás. Az elôzôekben részletesen ismertetett adatok alapján megállapítható, hogy a Kistérségi Támogatási Alap létrehozása régóta hiányzó, hatékony eszközt adott a területfejlesztésért felelôs kormányzati szakemberek kezébe, annak érdekében, hogy elôsegítsék a leghátrányosabb helyzetben lévô kistérségek felzárkóztatását. Minden egyes általunk nyújtott forintból 2,65 forint értékû fejlesztés valósul meg. Ez az arány meglehetôsen jónak minôsíthetô. A Magyar Köztársaság évi költségvetése 2 milliárd forintot különített el a Kistérségi Támogatási Alap számára. Felhasználási szabályainak megalkotása az eddigi tapasztalatok figyelembevételével, folyamatban van. Megalkotása 3. ábra 4. ábra 6

6 után a pályázati felhívást hamarosan közzé tesszük. Természetesen nem kizárólag a Kistérségi Támogatási Alap szolgálja a leghátrányosabb helyzetû kistérségek felzárkóztatását, hanem a területfejlesztés rendelkezésére álló többi eszköz is, így az új térség- és település-felzárkóztatási célelôirányzat is. Biztosak vagyunk abban, hogy a rendelkezésünkre álló források összehangolt, hatékony, átlátható felhasználásával, megfelelô szabályozással, valamint a kistérségek partnerként való kezelésével elôsegíthetjük felzárkóztatásukat. 3. TÁJÉKOZTATÓ AZ ESPON 2006 PROGRAMRÓL Az ESPON 2006 Program (ESPON = European Spatial Planning Observation Network = Európai Területi Tervezési Megfigyelô Hálózat) 2002 elején indult az EU Interreg III keretében, a területi folyamatok, az EU-politikák, programok és tervek nyomán kibontakozott hatások elemzésére, értékelésére. Célja a területrendezést és -fejlesztést megalapozó regionális kutatások közös elvégzése, illetve a térségi kutatással foglalkozó intézetek összefogása. Eredményeivel, javaslataival befolyásolhatja az EU politikai döntéshozatalát és a strukturális alapok elosztását. Az ESPON 2006 Program résztvevôi lehetnek az EU-tagországok, a csatlakozó országok és egyes, az EU-tagországokkal határos országok. A teljes jogú tagként való részvétel feltétele a Kölcsönös Megállapodás (Mutual Agreement) elfogadása, amelyet a tagország képviselôje és a luxemburgi Belügyminisztérium ír alá. A teljes jogú részvétel a javaslatok, döntések befolyásolását és az elemzési, értékelési folyamatban való aktív közremûködést, valamint az európai numerikus és grafikus adatbázisokhoz való hozzájutást biztosítja. A Kölcsönös Megállapodást eddig 13 ország írta alá. A megfigyelô státust biztosító Egyetértési Nyilatkozatot 4 ország (Csehország, Lettország, Málta és Ciprus) írta alá. A megfigyelô státus csupán a közzétett elemzésekhez való hozzájutásra és a tanácskozásokon való részvételre jogosít. A magyar kormány támogatja az ESPON 2006 Programhoz teljes jogú tagként történô csatlakozásról szóló megállapodás megkötését. Ezzel kívánja elôsegíteni a magyar területi kutatások, elemzések, programozás és tervezés minden eddiginél hatékonyabb bekapcsolódását az európai vérkeringésbe. 5. ábra FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/3 7

7 ERDÔSI FERENC egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet VILÁGVÁROSOK KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATAI* Korunk feltehetôen legnagyobb hatású folyamatában, a globalizációban a legtöbb tevékenység területi koncentrációjának következményeként a gazdaság és a kultúra kiterjedt földrésznyi, több földrésznyi területeken vagy akár globális szinten való befolyásolásában, alakításában vezetô (egyfajta irányítópult) szerephez jutottak a kizárólag a Föld legfejlettebb nagy- és középrégióiban levô metropoliszok. Bár a településtudomány még nem vállalkozott a világváros fogalomnak a szakemberek többsége által elfogadható megfogalmazására, kritériumairól a szinte önálló részdiszciplína rangjára felfejlôdött nagyvárostudomány jobbára angol nyelvterületû mûvelôi sokat publikáltak. (Lásd az irodalmat.) Budapestnek az európai világváros-hálózatban elfoglalt helyét a nemzetközi metodika, illetve szempontrendszer adaptálásával és több új tényezô számbavételével Barta Gy. és Enyedi Gy. határozta meg. A nemzetközi vizsgálatok nagyobb részt a multinacionális társaságok jelenléte, a pénzintézeti tôkeerô, a tôzsdeforgalom, a globális gazdaságban felmutatott versenyképesség és más gazdasági tényezôk súlyozására helyezték a hangsúlyt. Enyedi már jóval változatosabb az infrastruktúra különbözô ágaira is kiterjedô szempontrendszert vázolt fel a magyar fôváros és nagyságrendben hozzá mérhetô fél tucat európai város összehasonlításához. Más szerzôk megkísérelték olyan soft tényezôket is belevonni a metropoliszok/globális városok kritériumrendszerébe, mint a hatalmas néptömegeket vonzó, rendkívüli infrastrukturális hátteret feltételezô, világraszóló sport- és kulturális rendezvények gyakorisága. Jelen tanulmány célja, hogy a világvárosok funkcionálásában, nagyregionális, sôt orbitális léptékû kisugárzásának/vonzásának gyakorlatában szinte évente mérhetôen mind nagyobb jelentôségû nagytávolságú/interkontinentális kommunikációs (közlekedési távközlési) infrastruktúra, illetve szolgáltatások iránt figyelmet keltsen. Terjedelmi korlátok miatt most a világvárosok és a kommunikációs rendszerek közötti kölcsönhatásoknak csupán az egyik oldalával foglalkozunk és adósok maradunk egyes kiemelkedô jelentôségû metropoliszok/globális városok egyedi funkcióinak a globális kommunikációs infrastruktúra-hálózatok fejlesztésére gyakorolt hatásainak bemutatásával is. 1. Az áruszállítás szerepvesztése és a nagysebességû távolsági személyközlekedés felértékelôdése a világvárosi szerepkör gyakorlása szempontjából Azzal, hogy végbement a termelés és az irányítás helyeinek szétválása, földrajzi értelemben egymástól távol kerülése, a világvárosok megszabadultak egykori hagyományos termelési kapacitásuk túlnyomó részétôl, ezért az anyagi árukibocsátásuk mérete nincs arányban a többi (szolgáltató, irányító, pénzközpont) funkciójukkal, ezektôl erôsen elmarad. A posztindusztriális gazdasági szerkezetû, immár az információs társadalom felé mutató társadalmi/demográfiai szerkezetük okán output-juk javarészt már szellemi termék, ezért a távolsági tömegáru-szállítás alig jut szerephez a nemzetközi térben betöltött funkcionális súlyuk alakulásában. Miután a hajózható folyók és csatornák gyakorlatilag kizárólag a tömegáruszállítás pályái, szerepük inkább csak a metropoliszok belsô funkcióinak mûködtetésében, anyagi (fûtôanyag-, építôanyag-, részben élelmiszer) ellátásában merül ki mint pl. Berlinben. Még a mondiális jelentôségû Szuezi- és Panama-csatorna sem volt képes világvárosokat teremteni. A világfunkció gyakorlása szempontjából a hagyományos vasutakkal való ellátottságnak éppen úgy nincs relevanciája, mint a közúti közhasználatú és egyéni közlekedésnek, mivel e közlekedési eszközökkel csak kivételes esetekben érhetô el a másik földrész, illetve az ottani globális jelentôségû világváros. Amennyiben Európát és Ázsiát külön földrésznek tekintjük (és nem Eurázsiának), úgy a közöttük meglevô szárazföldi közlekedési kapcsolat az egyetlen kivétel, de ez is gyenge teljesítményû még Moszkva és Peking között is, míg a többi fontosabb világvárosi kapcsolat (pl. Párizs Tokió, London Tokió, Berlin Sanghaj) esetében nem, vagy alig él. Bár Ázsia (a Közel-Kelet) és Afrika között a Szuezi-csatorna által átvágott földszoroson át elvileg megvan a lehetôsége a szárazföldi személy- és árumozgásnak, gyakorlatilag itt csupán gyenge intenzitású helyi/regionális jelentôségû, Egyiptom és Izrael/Palesztin autonóm terület/jordánia közötti bilaterális szintû közúti közlekedés mûködik. (A vasúti közlekedés már több mint fél évszázaddal ezelôtt megszûnt, a pályát felszedték.) Legkevésbé befolyásolja a világvárosok funkcionális kisugárzását, világléptékû interakcióit a helyi közlekedés. Még a legkorszerûbb és kiterjedt hálózattal rendelkezésre álló metrónak, elôvárosi gyorsvasútnak is csak a településüzemelés, a településen belüli elérhetôségi viszonyok szempontjából van szerepe az eljutási lehetôség kedvezôbbé tételével. Ezért nem szerencsés a földalatti vasutat a világvárost alakító funkciók között szerepeltetni. Már csak azért sem, mert különbözô megfontolásokból (a Szovjetunióban, a mai Oroszországban, Észak-Koreában, Kínában tömegóvóhely céljából) olyan nagyra nôtt iparvárosokban (mint pl. Jekatyerinburgban, Bakuban, Nyizsnij Novgorodban) is épültek/épülnek földalatti vasutak, amelyek reménytelenül távol vannak a világvárosi rang elnyerésétôl. * A tanulmány a szerzô december 31-én lejáró Széchenyi Professzori Ösztöndíjhoz kapcsolódó kutatási eredmények egy részét tartalmazza. 8

8 A világvárosi funkciók gyakorlásával kapcsolatos személyés részben áruszállítási feladatokra a közlekedésnek igazából csak a nagytávolsági viszonylatokban idôtakarékos szolgáltatásokat nyújtani képes alágazatai alkalmasak. Kétségtelen, hogy a mintegy km-en belüli távolságokon a légi közlekedéssel bizonyos mértékig versenyezni képes új nagysebességû ( km/h) vasutak már alkalmasak lehetnek az intermetropolisz viszonylatú személyszállításra. E szerepet azonban egyelôre nemzetközi viszonylatokban még alig képesek a szupervasutak betölteni, mivel Európában a TGV, az ICE, a Direttissima, az X-2000, az AVE, Japánban a Shinkansen az országokon belüli, nagyvárosok/agglomerációk közötti személyforgalom népszerû hordozói. Ma még az egyetlen kivétel a TGV/Thalis Párizs Brüsszel vonala, mivel Brüsszel és London között a nagy kerülô miatt a Thalis nem képes a repülôgéppel versenyezni, a Párizs-London reláció pedig a csak francia területen elkészült nagysebességû pálya miatt még nem az igazi. A brit földön 2005-ben Londonig elkészülô új pályától várható igazán új helyzet, amikor már valóban hatékony versenytársa lehet a TGV a légi közlekedésnek. Ezeken kívül között várható a Párizs/Brüsszel Amszterdam Köln/Ruhrvidék Berlin, továbbá a Párizs Strasbourg Stuttgart München viszonylatokban a nagysebességû vasúti közlekedés megkezdése. Bizonytalan viszont az olaszországi és franciaországi, illetve az olaszországi, svájci és német hálózat összekötése, nevezetesen a Milánó Torino Lyon, a Milánó Zürich München nagysebességû pálya elkészültének reális idôpontja. 2. A légi közlekedés különleges és a tengerhajózás másodlagos szerepe a világvárosi funkciók gyakorlásában Valamennyi közlekedési alágazat közül a légi közlekedésnek van döntô, sôt többnyire meghatározó szerepe a világvárosok egymás közötti távolsági/interkontinentális nemzetközi kapcsolatának realizálásában, illetve a globális (pénz- és szellemi tôke) piacon való jelenlétben, valamint a más kultúrkörök távoli kultúrturisztikai és üdülési központjainak személyes elérésében. a) Repülôtér kapacitások és repülôtéri forgalom FALU VÁROS RÉGIÓ 2003/3 Formálisan jó néhány mutató kínálkozik egy világváros légi közlekedésben betöltött szerepének mérésére, de legalábbis érzékeltetésére. Ilyenek lehetnek pl. a repülôterek száma, vagy olyan mûszaki jellemzôk, mint a hivatalos minôségi kategóriájuk, a futópályák száma és hossza, a terminálok, illetve utaskapuk száma. Ezek az adatok ugyan értékes mennyiségû információk a légi közlekedési infrastruktúráról, azonban reájuk hagyatkozva alig adható életszerû értékelés. Mind a repülôterek, mind a futópályák (a fel- és leszállás színtereinek) száma csak lazán korrelál az általuk kiszolgált nagyvárosok tényleges légi forgalmával. Moszkvában a világvárosi átlaghoz képest szerény forgalom viszonylatok szerinti politikai megfontolásból is történt megosztásának szándéka hívott életre 4 5 közforgalmú repülôteret, annyit, amennyi a nyolcszor akkora forgalmú London kiszolgálását biztosítja. A légi közlekedésben kitûnô nagyvárosoknak rendszerint azonban csupán egyetlen közforgalmú repülôtere van (pl. Frankfurtnak, Amszterdamnak, Koppenhágának, Madridnak, Zürichnek, San Franciscónak, Atlantának) és jó néhány óriás (New York, Chicago, Párizs, Los Angeles, Tokió, Szingapur ellátására is elegendô két, illetve másfél (egy nagy és egy jóval kisebb) repülôtér. A futópályáknak ugyan szûk határok között limitált a forgalmi kapacitásuk, ennek ellenére léteznek több (akár 3 6) futópályával ellátott, ezáltal a forgalmat lazán bonyolítani képes repülôterek (Montreal, Amszterdam, Brüsszel), de egyetlen, legfeljebb két futópálya intenzív használatával is képesek üzemelni tekintélyes légikikötôk (London Gatwick, Birmingham). Nagyon sûrûn betelepült agglomerációkban, ahol csillagászati magasságúak a telekárak, a futópályák hosszát is szûken mérik (pl. Brüsszelben csak 2,2 km-es beton áll rendelkezésre, amelyen éppen hogy le- és fel tudnak szállni a legnagyobb gépek), míg a ritkán lakott térségekben, diktatórikus politikai struktúrák (szovjet utódállamok, Mongólia, Észak-Korea stb.) viszonyai között ingyen munkaerôt igénybe véve, vagy éppen a hatalmas olajbevételek adta korlátlan finanszírozási lehetôségeket kihasználva a Közel-Keleten, Észak-Afrikában rendre 3,6 km-es vagy hosszabb futópályákkal ellátottak a jelentôsebb repülôterek. A forgalmi adatok közül a repülôgép-forgalom (az induló és érkezô repülôgépek száma) nehezen összehasonlítható adat, mivel különbözô nagyságú, kapacitású repülôgépekre rendezkedhetnek be az egyes repülôterek. Egy nagy város összes repülôterén megforduló teljes utasszám (induló + érkezô + tranzit/transzfer) már pontosabban érzékelteti a forgalom valódi méretét. Mégis, önmagában az összes utasszám igazában nem informatív a világvárosi rang megítéléséhez. Észak-Amerikában, ahol a belföldi távolsági közlekedés túlnyomó része repülôgépekkel történik, a legnagyobb városok repülôterei 90%-ot jóval meghaladó arányban az országon belüli közlekedésre rendezkedtek be, de még a keleti és nyugati part két városóriása, New York és Los Angeles óriási forgalmából sem éri el a 25%- ot a külföldi kapcsolatokat indikáló nemzetközi utasok aránya. A Távol-Kelet nagyvárosai közül viszont a városállamok (Szingapúr és a Kínához csatlakozás ellenére gazdaságilag még mindig meglehetôsen önálló Hongkong, Macao), a viszonylag kis területû Tajvan fôvárosa, Tajpej repülôterei vagy kizárólag, vagy túlnyomóan nemzetközi forgalmat bonyolítanak. Japán nagyvárosai közül csak a legjelentôsebbekre (Tokió, Oszaka) jellemzô a nemzetközi forgalom elsôbbsége, míg Kínában még a fôvárosban is valamivel felülmúlja a belföldi a nemzetközi forgalmat, a többi nagyvárosban pedig egészen marginális súlya van a nemzetközi viszonylatúaknak. A fajlagos (népességszámra vetített) utasszám mennyisége érzékelteti ugyan a légi közlekedés szerepét az adott városrégió életében, de témánk szempontjából messzemenô következtetésekre e mutató sem alkalmas. Már a vetítési alappal szemben is kételyek támadhatnak a városrégiók feltételezhetôen nem egységes szempontok szerinti lehatárolásával, ezáltal a kimutatott népességszámok összehasonlíthatóságával kapcsolatban. A legnagyobb fajlagos forgalom ugyanis a nagyvárosok népességszám tekintetében csak harmadik (agglomerációjukkal együtt max. 4 milliós) kategóriájába tartozó amerikai városokra jellemzô. Ezek az Egyesült Államok gazdasági életében az új tudásalapú tevékenységek kibontakozásával az utóbbi évtizedekben teljesítményükkel kiemelkedô jelentôségû innovatív városok (Atlanta, Denver, Las Vegas, Dallas/Ft. Worth, Houston, Miami, Orlando, Seattle). Az elôbbi városok átlagos fajlagos légi forgalma meghaladja a legnagyobb és a nemzetközi közlekedésbe már valamivel, vagy éppen jobban bekapcsolódott amerikai városokét. A nagyvárosok nemzetközi jelentôségének mérésére legkifejezôbb mérôszám a légi közlekedés oldaláról a nemzetközi légi utasok száma lehet, ami kiegészíthetô a nagy légitársaságok- 9

9 ra vonatkozó, súlyozáshoz szükséges adatokkal (hány légitársaság központja, hánynak hubja a város, mennyi a repülôtereken és légitársasági központokban foglalkoztatottak száma, vannak-e és milyen kapacitásúak a javítóbázisok stb.). A nemzetközi utasok száma terén a nyugat-európai nagyvárosok minden tekintetben aránytalanul jó pozícióban vannak az alapjában véve belföldi közlekedésre orientált amerikai és számos más világrészbeli nagyvárosokkal szemben. Kétségtelen, hogy az 1. táblázat bizonyos összefüggést érzékeltet a nemzetközi légi közlekedés mérete és a világvárosi rang között, azonban nem kifejezetten szorosat. Azért nem, mert egyes amerikai, ausztráliai és némely távol-keleti nagy tôkeerejû városok (amelyek egyébként multinacionális cégek mûködési területei) a fizikai elérhetôségnek nem kedvezô periferikus helyzetük miatt a hozzájuk közelebb esô globális városon keresztül tartják a közlekedési kapcsolatot a világpiaccal, de jobban kihasználják a telematika adta lehetôségeket is a személyes jelenléttel való takarékoskodáshoz. b) A fôbb légi forgalmi nemzetközi/interkontinentális kapcsolatok Az óceánokat, sôt a szélesebb tengereket átszelô interkontinentális/nemzetközi személyforgalom méreteiben a repülôgépek 1957/58-ban utolérték az utasszállító hajókat és ma már a tengerentúli utazások túlnyomó része légi úton történik. Az intercity légi vonalak körül a legintenzívebb forgalmúak a példátlan méretû amerikai és japán belföldi repülôgépes utazások következtében belföldi viszonylatúak, de közülük csak néhány köt össze világvárosokat (pl. New York Los Angeles, Tokió Oszaka, New York Chicago, New York San Francisco). Az országhatárokat átlépô nagyvárosközi forgalomban a legutóbbi idôkig Nyugat-Európa két, egymástól mindössze három és félszáz km-re fekvô globális szerepkörû városa, Párizs és London közötti forgalom vitte a pálmát a félóránál is sûrûbben indított ingajáratokkal kialakított valóságos légi híddal. A Csatorna-alagút megnyitásával azonban a modern vonatokra átpártolt az utasok bô egyharmada, így a harmadik helyre csúszott vissza. Ma a Föld legtöbb tôkét összpontosító, a világkereskedelemben kiemelkedô pozíciójú globális városai, London és New York közötti forgalom áll a topon (2. táblázat). E folyosó az öt és félezer km-es távolság ellenére, maga mögé utasítja a mindössze 369 km-es Amszterdam London viszonylatot, amely 1992 óta a 8. helyrôl rukkolt elôre a 2. helyre. A holland gazdaság imponáló teljesítményei és az innovációban élen járó brit délkeleti régiók átlag feletti gyors fejlôdése, a kontinens felé fordulása, valamint Amszterdam nem- 10

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász

Közlekedéspolitika az Európai Unióban. Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Közlekedéspolitika az i Unióban Dr. Lakatosné dr. Novák Éva EU szakjogász Az i Unió joga Közlekedés, közlekedéspolitika Gazdasági megfontolások, versenyképesség Környezetvédelem Közlekedésbiztonság Technikai-műszaki

Részletesebben

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma Külképviseleti választás 2. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. ban szavazó választópolgárok száma 2. külképviseleti Település Ország névjegyzéki létszám (fő) 1 Abu Dhabi Egyesült Arab

Részletesebben

Regionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek

Regionális gazdaságtan gyakorlat. 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek Regionális gazdaságtan gyakorlat 3. Közlekedés, infrastruktúra, városias térségek 1 Közlekedési infrastruktúra, úthálózat IAMO: THE FUTURE OF RURAL AREAS IN THE CEE NEW MEMBER STATES, JANUARY 2004, Halle,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi

TREND RIPORT. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi TREND RIPORT A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VIII. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első nyolc hónapjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban

Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az Európai Beruházási Bankról dióhéjban Az EU bankjaként gazdaságilag életképes, fenntartható beruházásokat finanszírozunk, támogatunk szaktudásunkkal Európa határain belül és túl. Az EU 28 tagállamának

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben