HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 MÁTRATERENYE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ( a módosításokkal egységes szerkezetben) 1. számú egységes szerkezetbe foglalás 10/2016.(XI.14.) módosító önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalása 2. számú egységes szerkezetbe foglalás 11/2016.(XI.14.) módosító önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalása

2 Mátraterenye Község Képviselő Testületének 2/ 2005.(II.15.) rendelete Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról Mátraterenye község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 62.. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) bekezdésében és 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szőlő 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 9. mellékletben meghatározott: Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály Hivatalának Állami Főépítésze, Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Nógrád Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Ig. Hatósági Osztály, Nógrád Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nógrád Megyei Kormányhiv. Földhivatali Főosztály, Heves Megyei Erdőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Pest Megyei Kormányhivatal MEFO Bányafelügyelet, Nógrád Megyei Rendőr-Főkapitányság, Salgótarjáni Rendőrkapitányság, Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Nógrád Megyei Önkormányzat Megyei Közgyűlés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály, 2

3 a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 62/2015. (VI. 24.) sz. Kt. határozat szerinti partnerek, véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el. 1 Általános előírások 1. (1) Mátraterenye község Képviselő testülete Mátraterenye község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg. (2) E rendelet hatálya Mátraterenye község igazgatási területére terjed ki. (3) E rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. számú rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, - a Szabályozási Terv, valamint - jelen rendelet előírásai szerint szabad. 2. A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretében módosítható. A területek felhasználása 3. (1) E rendelet a község igazgatási területén építési szempontból - beépítésre szánt ( beépített és további beépítésre tervezett) - beépítésre nem szánt területeket határol le. (2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg. (3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról igénybevételéről a tényleges igények függvényében az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni. (4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett rendeltetés megvalósítása előtt - csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők, 1 A bevezető részt módosította a 10 /2016.(XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos november 29. napjától. 3

4 - terepszint alatti építmények a közműlétesítmények kivételével nem létesíthetők. 4. (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek valamint a védelem céljára használhatók fel. (2) A beépítésre nem szánt területek kijelölt övezeteiben az egyes telkek beépítettsége legfeljebb 3% lehet. Beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei 5. (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja. (2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatának jellege szerint: a) lakó - falusias lakó (Lf) b) településközponti vegyes (kvt) c) 1 hétvégi házas üdülő (HÜ, Üh)) d) gazdasági - ipari (Gip) - kereskedelmi szolgáltató (Gksz) - mezőgazdasági (Gmg) e) 2 különleges (Kte), (Ksp), (Khu), (Kmü) területfelhasználási egységekre tagolt. Lakóterület 6. Falusias lakóterület (Lf jelű) (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületek, mező és erdőgazdasági építmények, valamint a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, kézműipari és szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterület telkein egy legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el. 1 Módosította a 7/2013. (II.18) önkormányzati rendelet, hatályos március 15. napjától 2 Módosította a 10/2016.(XI.14.) önkormányzati rendelet, hatályos november 29. napjától. 4

5 (3) A falusias lakóterületen elhelyezhető - lakóépület a (2) bekezdés szerint - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület - kézműipari műhely építmény - egészségügyi, oktatási valamint szociális épület (4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára (5) A falusias lakóterület építési telkeinek előkertjeiben nem helyezhető el - üvegház, fóliasátor - árnyékszék - kemence, húsfüstölő - kereskedelmi, szolgáltató pavilon és műhely - gépkocsitároló - állattartó építmény - fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztároló (6) A területet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni. (7) A falusias lakóterületen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető. 7. A falusias lakóterület övezetei (1) A falusias lakóterület építési övezetekre osztott. Az övezeteket a Szabályozási Terv jelöli ki. (2) Az övezetekben az épületek számára építési telket kell kialakítani. (3) Az építési telken kizárólag az építési hely melyet a Szabályozási Terv határoz meg az építés számára fenntartott terület. E területen kívül építményt elhelyezni az OTÉK 35. (7) bekezdésében foglalt kivételekkel nem szabad. (4) Az övezetekben az épületeket a meglevő, kialakult hagyományos karakter megtartásával, az illeszkedés követelményei szem előtt tartva kell elhelyezni és kialakítani. (5) Az állattartás építményei is csak az építési helyen belül építhetők föl. (6) Az állattartás az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint a HÉSZ 2.sz. mellékletében szabályozott védőtávolságok megtartásával megengedett. 8. Az övezet telkei 5

6 Az építési övezetek telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: az építési telek övezeti jele beépítés módja legkisebb területe m 2 legnagyobb beépítettsége % a legnagyobb építménymagasság m Lf 1 Oldalhatáros, K szabadonálló Lf 2 Ikresen K csatlakozó Lf 3 Oldalhatáros, K szabadonálló Lf 4 Oldalhatáros, K szabadonálló Lf 5 Oldalhatáros, K szabadonálló Lf 6 Oldalhatáros ,50 szabadonálló Lf 7 Oldalhatáros ,50 Vegyes terület 9. Településközponti vegyes terület (kvt jelű) (1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközponti vegyes terület építési telkein egy legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el. (3) Az épületek szabadonállón, oldalhatáron állón és zártsorúan is elhelyezhetők. (4) A településközponti vegyes terület telkeinek előkertjeiben e rendelet 6. (5) bekezdésében felsorolt építmények nem helyezhetők el. (5) A településközponti vegyes területet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. 6

7 (6) A területen az épületeket a kialakult állapotnak megfelelően kell elhelyezni. Az előkert méretét a kialakult építési vonalhoz kell illeszteni. (7) A területen a lakóépületek építménymagassága a kialakult állapotnak megfelelő, de legfeljebb 4,50 méter lehet. (8) A rendeltetésből adódó gépjármű elhelyezési igényeket (OTÉK 42. ) a saját telken kell kielégíteni. Helyi önkormányzati rendelet ettől eltérő szabályokat is megállapíthat. (9) A településközponti vegyes területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető. Üdülőterület 10. (1) A hétvégi házas üdülőterület egyedi telkes, 4,00 méter építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület. (2) A terület építési telkein egy darab, egy rendeltetési egységet magába foglaló épület helyezhető el, oldalhatáron álló beépítéssel. Melléképítmény nem létesíthető. (3) A hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető - kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület (4) A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek számára (5) A hétvégi házas üdülőterület építési telkeinek előkertjeiben nem helyezhető el - üvegház, fóliasátor - árnyékszék - kemence, húsfüstölő - kereskedelmi, szolgáltató pavilon és műhely - gépkocsitároló - állattartó építmény - fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztároló (6) A területet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni. (7) A hétvégi házas üdülőterületen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető. (8) Az előkert méretét a Szabályozási terv tartalmazza. 7

8 Az övezet telkei 11. (1) 1 Az építési övezetek telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: az építési telek övezeti jele beépítés módja legkisebb területe m 2 HÜ 1. Uh-1 1 HÜ 2. Uh-2 HÜ 3 HÜ 4 Oldalhatáron álló Oldalhatáros, szabadonálló Oldalhatáron álló Oldalhatáron álló legnagyobb beépítettsége % a legnagyobb építménymagasság m , , , ,00 (2) A telkek be nem épített területét növényzettel be kell ültetni. Gazdasági terület 12. Ipari övezet (Gip jelű) (1) Az ipari gazdasági övezet olyan gazdasági célú ipari tevékenység épületeinek elhelyezésére szolgál, melyek zavaró hatásuk miatt más területen nem helyezhetők el. (2) Az ipari gazdasági övezetben, amennyiben a tevékenység hatásainak ellensúlyozására csökkentésére védőövezet létesítése szükséges, azt a létesítmény saját telkén kell kialakítani. (3) Az ipari gazdasági övezetben az épületek számára építési telket kell kialakítani. (4) Az építési telkek méretét úgy kell meghatározni, hogy az a - rendeltetésből adódó épület elhelyezéséhez szükséges a Szabályozási Tervben meghatározott, megengedett legnagyobb beépítettséget figyelembe véve területet, - a parkolási igény kielégítéséhez szükséges méretű területet, és - a zöldfelület előírt (OTÉK 25. ) mértékének területét, valamint ha szükséges a - védőövezet területét (OTÉK 38. ) is magába foglalja. (5) A legkisebb kialakítható építési telek 2000 m 2 lehet. 1 Módosította a 7/2013. (II.18) önkormányzati rendelet, hatályos március 15. napjától. 8

9 (6) Az ipari gazdasági övezetet legalább - közműves villamos-energia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezetés szolgáltatással kell ellátni. (7) A kialakított építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el. (8) A területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető. (9) Az övezetben az állattartás nem megengedett. (10) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg. 12/A.. 1 Ipari gazdasági terület (Gip3, Gip4 jelú) (1) Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére hsolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (2) Az ipari terület lehet: - jelentős mértékű zavaró hatású terület. (3) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélye, bűzös vagy nagy jajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények lehelyezésére szolgál. (4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, melyek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni. Az építési telek beépítési módja Oldalhatáron álló Szabadon álló övezeti jele legkisebb telekterület legnagyobb beépítettség (%) legnagyobb építménymagasság (m) legkisebb zöldfelület (%) Gip3 1 ha 30 50,0 + K* 40 Gip4 1 ha 30 7,50 40 A K = a kéményre vonatkozó építménymagasság, amely max. 100 m lehet. 1 Beiktatta a 14/2009. (XI.23.) rendelet. Hatályos: december 15. napjától 9

10 (5) Az építmények elhelyezésére építési helyet kell meghatározni, ahol a minimális elő-, oldal- és hátsókerti méretek az alábbiak: Gip3-nál: - előkert: nincs - oldalkert: a 120 kv-os légvezeték szélső vezetékétől min. 13 m, - hátsókert: minimum 25 m, illetve 45 m, (a 133/8-9 telekhatártól mért 150 m- ig tart az építési határvonal) Gip4-nél: - előkert: minimum 10 m, - oldalkert: minimum 10 m. (6) A terület beépítésének feltétele a részleges közmű megléte. A szennyvíz elhelyezését egyedileg, telken belül kell megoldani zárt, szivárgásmentes tározó megépítésével. (7) A terület beépítéséhez látványtervet kell készíteni, az egyes kevésbé magas - létesítmények takarását megfelelő növényzet telepítésével kell megoldani. A látványterv készítésénél feltárulási pontként a 23. sz. és a 2411 sz. országos közutakat kell figyelembe venni. (8) A területre hulló csapadékvizet össze kell gyűjteni és megfelelő tisztítás után, szükséges torkolati műtárgy segítségével lehet a befogadóba vezetni. (9) A termőföldön megvalósuló 400 m2-t meghaladó beruházásoknál a humuszos talajréteg mentését megalapozó talajtani szakvéleményt kell készíteni. 13. Gazdasági terület Kereskedelmi szolgáltató terület Gksz jelű övezet (1) A kereskedelmi szolgáltató övezet nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben az épületek számára építési telket kell kialakítani. A telek méretei a rendeltetés területigényén túl biztosítsák a parkolási igény (OTÉK 42. ) saját telken belüli elhelyezésének lehetőségét. (3) Az épületek szabadonállóan helyezendők el, a Szabályozási Terven meghatározott építési helyen. (4) Az épületek építménymagassága legfeljebb 7,50 méter lehet. (5) A kereskedelmi szolgáltató övezetet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással - közműves ivóvíz szolgáltatással - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. (7) A területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető. 10

11 (9) A kereskedelmi szolgáltató övezetben állattartás a rendeltetésből adódó eset kivételével nem megengedett. (10) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg. 14. Gazdasági terület Gmg jelű övezet (1) Az övezet külterületen fekvő mezőgazdasági tevékenység számára fenntartott és kijelölt terület. (2) Az övezet megközelítése köz- vagy magánútról biztosítandó. (3) Az övezetet legalább közműves villamosenergia szolgáltatással, egészséges ivóvízzel kell ellátni. A keletkező szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető. (4) Önálló lakóépület vagy lakás ha szükséges, a szolgálati lakás kivételével az övezetben nem létesíthető. (5) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védőlétesítménnyel biztosítani kell, hogy a létesítmény területének határán mért hangnyomásszint az előírt értéket ne haladja meg. 15. Az övezetek telkei (1) Az építési övezetek telkeinek méretét és a beépítésük feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: az építési telek övezeti jele beépítés módja legkisebb területe m 2 legnagyobb beépítettsége % a legnagyobb építménymagasság m Gip 1 szabadonálló ,50 Gip 2 Oldalhatáros, ,50 szabadonáló Gksz - 1 Oldalhatáros, ,00 szabadonálló Gksz - 2 Szabadonálló ,50 Gksz 3 Nem beépíthető! Gmg Szabadonálló ,50 11

12 (2) A Gksz-3 jelű övezet beépítés nélküli, szabadtéri raktározási terület. Mezőgazdasági művelése átmenetileg megengedett. Különleges terület Különleges terület Kte jelű övezet (1) Az övezet a község temetőinek területe. (2) Az övezetben a kegyeleti szolgáltatáshoz és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el. (3) A parcellákban kripta nem építhető. (4) Az övezetet - közműves villamosenergia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni. (5) A temető bővítése és betelepítése parcellaterv alapján történhet. 20. Különleges terület Ksp jelű övezet (1) Az övezet a község sportpályája. (2) A területen kizárólag a sportolók, a közönség valamint a fenntartás számára szükséges építmények helyezhetők el. (3) A megengedett legnagyobb beépítettség 2,00 % mértékű. (4) Az övezetben az épületet szabadonállóan kell elhelyezni. A megengedett építménymagasság 5,00 m. (5) Az övezetet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással - közműves ivóvíz szolgáltatással - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, és - nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. 1.) Hatályát vesztette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 4. -a alapján március 15.napjától 2.) Hatályát vesztette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 5. -a alapján 2013.március 15.napjától 3.) Hatályát vesztette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet 6. -a alapján 2013.március 15.napjától 12

13 21. Különleges terület Khu jelű övezet (1) Az övezet a hulladékudvar területét jelöli. (2) A terület beépítése a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak szerint történhet. (3) A területet legalább - közműves villamosenergia szolgáltatással - közműves ivóvíz szolgáltatással - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, és - nyílt árkos csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. 21. A/ 1 Kmü különleges mezőgazdasági üzemi terület (1) Elsősorban mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (állattartó épületek és az (állattartáshoz szükséges egyéb építmények; mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; mezőgazdasági gépek számára műhely és tároló épület és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás; irodaépület) elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a közegészségügyi előírások teljesülése esetén a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás elhelyezhető, telkenként legfeljebb egy lakás. (3) mezőgazdasági üzemi területen a) Beépítési mód: szabadonálló, b) Legnagyobb beépíthetőség: 30% c) Legnagyobb építménymagasság: max. 7,5m (technológiai okból - pl.: kémény, siló, antenna-, az építménymagasság ettől eltérhet, max. 30m-ig) d) Legkisebb zöldfelület: min 40% e) Előkert mérete: 0,0 m f) Oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m ill. a 120 kv-os légvezeték szélső vezetékétől min.13m, g) Hátsókert legkisebb mérete: 3,0 m 1 Beépítette a 10/2016. (XI.14.) önkormányzati rendelet, Hatályos november 29. napjától. 13

14 (4) Az övezet telkén a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni az építési telek övezeti jele beépítés módja (ép.hely) A kialakítható telek legkisebb ter. (m2) legnagyobb beép. % a legnagyobb építm. mag (m) legkisebb zöldfelület (%) Kmü ,5 40 Beépítésre nem szánt terület 22. (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre nem szánt területeket a használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre, azokat további övezetekre tagolja. (2) A beépítésre nem szánt terület sajátos jellegük szerint a) közlekedési (Köu), (Kök) b) közcélú zöld (KP) c) erdő (Eg), (Ep), (Ev) d) mezőgazdasági (Tny),(Ma), (Mk) e) 1 vízgazdálkodási (Vt,V) f) különleges (B),(KaH) g) 2, 3 különleges beépítésre nem szánt terület (Kkre, Kkre1, Kkt) területfelhasználási egységekre tagolt. 1.) Módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos március 15. napjától 2.) Módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos március 15. napjáról 3.) Módosította a 13/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos július 26. napjától. 14

15 Közlekedési és közműelhelyezési terület 23. Közlekedési terület (KÖu jelű) (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület a vasút és műtárgyai, utak és műtárgyaik bel és külterületiek egyaránt gyalogutak, járdák, valamint a közművek és létesítményeik elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 26. (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el. (3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani. 24. Közlekedési terület Kök jelű (1) Forgalmi vasút a 84. számú, Mátramindszent Homokterenye Mátranovák vasúti szárnyvonal, szabályozási szélessége 10,00 méter. (2) A vasút szabályozási szélességén belül csak a vasút műtárgyai és berendezései helyezhetők el. (3) A vasút védőtávolságán belül új létesítmény, építmény csak a kezelő és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető. 25. Forgalmi út (1) Forgalmi út a - 23.sz. Kisterenye Tarnalelesz másodrendű főközlekedési út (Egri út) sz. Salgótarján Nádújfalu összekötő út (Kossuth Lajos út) sz. Mátranováki bekötő út (Szabadság út) (2) A forgalmi út szabályozási szélessége a belterületi szakaszon 14,00 22,00 méter. (3) A forgalmi út szabályozási szélessége a külterületi szakaszon 30,00 méter. (4) A külterületi szakaszon a forgalmi út védőtávolsága 50,00 50,00 méter. 26. Gyűjtő út (1) Gyűjtőút a - József Attila út, - Széchenyi út, Arany János út, - Gárdonyi Géza út, Rákóczi Ferenc út, (2) A gyűjtőút a település olyan belső útja, mely a kiszolgáló utak (lakóutak) forgalmát vezeti tovább a forgalmi útra. (3) A gyűjtőút szabályozási szélessége 14,00 16,00 méter. 15

16 27. Lakóút (1) A lakóút az egyes telkek kiszolgálását ellátó út. (2) Lakóút a - Fürst Sándor út -392 hrsz-ú út - Egressy Béni út hrsz-ú út - Vöröshadsereg út hrsz-ú út - Alkotmány út hrsz-ú út - Berzsenyi út hrsz-ú út - Móricz Zsigmond út hrsz-ú út - Zagyva út hrsz-ú út - Vasút út hrsz-ú út - Dobó István út hrsz-ú út - Sport út hrsz-ú út - Május 1. út hrsz-ú út - Liget út hrsz-ú út - Zója út hrsz-ú út - Táncsics Mihály út hrsz-ú út - Ady Endre út hrsz-ú út - Széchenyi út hrsz-ú út - 262/10 hrsz-ú út hrsz-ú út - 262/2 hrsz-ú út hrsz-ú út -265 hrsz-ú út hrsz-ú út - 265/2 hrsz-ú út (3) A lakóút szabályozási szélessége 6,00 12,00 méter. 28. Gyalogos út (1) Gyalogos utakat a Szabályozási Terv jelöli ki. (2) A gyalogos út szabályozási szélessége 3,00 4,00 méter. Külterületi út 29. Forgalmi út (1) Forgalmi út a - 23 sz. Kisterenye Tarnalelesz másodrendű főútvonal sz. Salgótarján Nádújfalu összekötő út (2) A forgalmi út külterületi szabályozási szélessége 30,00 méter. 16

17 30. Közcélú zöldterület Közpark KP jelű övezet (1) A közpark jelű övezet állandóan növényzettel fedett és/vagy díszburkolattal ellátott közterület. (2) A közpark területén az OTÉK 27. (4) bekezdésében meghatározott építmények, valamint köztéri műalkotások, emlékművek helyezhetők el. (3) A közpark beépítettsége legfeljebb 2 % mértékű lehet. (4) A közpark beépítettségére helyi önkormányzati rendelet szigorúbb előírásokat is megállapíthat. Ez esetben az önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni. 31. Erdőterület (1) Az erdő a település bel-és külterületének legalább 1500 m2 nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része. (2) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet. 32. Gazdasági célú erdőterület Eg jelű övezet (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. (2) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az erdészeti hatóság engedélyével történhet. (3) A gazdasági célú tömbös erdőterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények csak a 10 hektárt elérő nagyságú területeken helyezhetők el. (4) A (4) bekezdés szerinti területen gazdasági létesítmények számára legfeljebb 500 m 2 -es telket kell kialakítani, melyhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. (5) Vadászház elhelyezésére legfeljebb 500 m 2 -es telket kell kialakítani, melyhez az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. 33. Rekreációs célú erdő Ep jelű övezet (1) Az övezet területe elsősorban a lakosság rekreációs tevékenységéhez, pihenésre kijelölt, telepített erdőterület. (2) A területen csak a turizmust, a játékot vagy a testedzést szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el. 17

18 34. Védelmi célú erdőterület Ev jelű övezet (1) a védőerdő elsősorban a lakóterületet, vagy annak egy részletét védő belterületi erdő. (2) A védőerdő területén építményt elhelyezni nem lehet. Mezőgazdasági terület 35. Általános mezőgazdasági terület (Ma jelű) (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. (2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon a rendeltetésének megfelelő használatot kell biztosítani. (3) A mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. (3) és (4) bekezdései előírásainak betartásával lehet. (4) A beépítés feltétele továbbá: a telek közterületről köz- vagy magánútról való közvetlen megközelíthetősége, valamint a közműves villamos-energia ellátás és a közműves ivóvíz szolgáltatás biztosítása. A keletkező szennyvíz átmeneti elhelyezésére csak zárt szennyvíztároló létesíthető. 36. Kertes mezőgazdasági terület ( Mk jelű) (1) A kertes mezőgazdasági terület a község beépítésre szánt területén található, alapvetően a növénytermesztés céljára szolgáló terület, (2) Az övezet telkein építmény gazdasági építmény sem nem helyezhető el. 37. Tanya (Tny jelű) (1) A tanya külterületbe ágyazott, beépítésre nem szánt területen levő, mezőgazdasági termelést és állattenyésztést szolgáló, de lakóépületet illetve lakást is tartalmazó övezet. (2) Az övezet (telek) megközelítése köz- vagy magánútról biztosítandó. (3) Az övezetet (telket) legalább közműves villamosenergia szolgáltatással, egészséges ivóvízzel kell ellátni. A keletkező szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető. (4) Lakóépület a közművesítettség megléte esetén, valamint legalább 3000 m 2 területet meghaladó telken létesíthető. A telek teljes beépítettsége legfeljebb 3% mértékű lehet. 18

19 38. Vízgazdálkodási terület 1 ( Vt, V jelű) (1) 2 Vízgazdálkodási terület a folyóvizek medre és partja, a vízművek területe és a vízelvezető árkok területe. (2)A területeken csak a vízkár-elhárítási létesítmények valamint a vízbeszerzési műtárgyak helyezhetők el. (3) 3 Az élő vízfolyások rendezett partélétől 6,00 6,00 méter fenntartási sáv a karbantartás számára fenntartandó. (4)A fenntartási sávban épület, építmény nem helyezhető el. (5) Az élő vízfolyások területén, fenntartási sávjában bármilyen építési tevékenység csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával, vagy engedélyével végezhető. (6) 4 A patak partvonalától 10 m-es sávon belül a 262/8 és a 262/35 hrsz-on beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve épület nem helyezhető el. (7) 5 Külterületen a patak partélétől 50 m-es sávban az eredeti művelési ágat meg kell tartani. Különleges terület 39. Bányaterület B jelű (1) A bányaterület a bányászati hatóság által kijelölt terület homokbánya. (2) A bányába vezető minden közlekedési és járásra szolgáló út mentén a belépés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (3) A területet használata, a bánya művelése, építmények elhelyezése a bányászati hatóság engedélyében foglaltak szerint végezhető. (4) A kitermelt anyag nehéz járművekkel való szállítása előtt, a községen áthaladó útvonal meghatározására a tulajdonossal (kezelővel) előzetesen egyeztetni kell. 40. Rekultiválandó terület R jelű övezet (1) Rekultiválandó területnek minősíti a Szabályozási Terv a község felhagyandó szeméttelepének, valamint felszámolandó dögkútjának területét. (2) A terület rekultivációja tájrendezési terv szerint történhet, az érdekelt szakhatóságok előírásainak figyelembe vételével. (3) A területen építmény a tájrendezési tervben foglaltak szerint helyezhető el. 1 Módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013 március 15. napjától 2 Módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013 március 15. napjától 3 Módosította a 13/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos július 26. napjától 4 Beépítette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos március 15. napjától 5 Beépítette a 13/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos július 26. napjától 19

20 41. Hulladékgazdálkodási terület (Kah jelű) (1) A terület az állati hulladékok gyűjtésére és átmeneti tárolására szolgáló telep elhelyezésére szolgál. (2) A terület beépítését a hulladékgazdálkodási tervben meghatározottak szerint kell meghatározni. (3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. 41/A. 1 Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület (1) A rekreációs terület nagy zöldfelületet tartalmazó, jellemzően növényzettel, parkkal borított, az idegenforgalom, a szabadidó eltöltésének területe. Beépítése csak a rendeltetésnek megfelelő, elsősorban közösségi célú építmények lehelyezésére szolgál. (2) A rekreációs területen nem helyezhető el: - kézműipari műhely építmény - egészségügyi épület - üzemanyagtöltő - önálló parkolóterület és gazázs 3,5 t önsúlyúnál nehezebb járművek számára - üvegház, fóliasátór - árnyékszék - kemence, húsfüstölő - gépkocsitároló - állattartó építmény - fedetlen kialakítású folyadék vagy gáztároló, (3) A rekreációs területet legalább - közműves villamos energia szolgáltatással, - közműves ivóvíz szolgáltatással, - közműves szennyvízelvezetés szolgáltatással, valamint - nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszerrel kell ellátni. (4) A rekreációs területen az elektromos-, távbeszélő-, és kábeltelevízió hálózat légvezetékkel is vezethető 1 Beépítette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos március 15. napjától. 20

21 41/B.. 1 (1) Az övezet a nagy tó környezetét tartalmazza (262/35 a alrészlet), a horgászat és a csónakázás számára fenntartott területként. (2) Az övezet telke tovább nem osztható, területe nem csökkenthető. (3) Az övezetben építmény kizárólag a látógatók számára szolgáló rendeltetéssel építhető. Kialakítható továbbá sétaút, pihenőhely, illetve ezen területről kell a tó és a hétvégi házas üdülőterület megközelítését biztosítani. (4) A beépítés legfeljebb 1% lehet, a legnagyobb építménymagasság 4,50 m. Épület szabadon álló beépítési mód szerint helyezhető el. (5) A Zagyva folyó partélétől 10 m-en belül építmény nem helyezhető el. (6) A tó partjainak kerítéssel, építménnyel történő lezárása nem megengedett. (7) A tó környezetét telepített erdősávval és zöldfelület kialakításával kll kialakítani. (8) A tóra stégek, benyúló félszigetek nem építhetők. (9) A terület alábányászott, építeni csak a HÉSZ 61.. (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján lehet. 41/C.. 2 Különleges beépítésre nem szánt terület Kkre-1 jelű övezet (1) Az övezet a kis tó köré tervezett strand területe. (2) Az övezet telke tovább nem osztható, területe nem csökkenthető. (3) Az övezetben csak a rendeltetéshez szükséges létesítmények számára szolgáló építmény helyezhető el. Az épületet az építési helyen, szabadon állóan, lehetőleg egy épületben kell megvalósítani. (4) A tó partjának kerítéssel történő lezárása nem megengedett. (5) A szükséges parkolóhely területét telken belül kell biztosítani. (6) Az építési hely ingatlanhatártól mért távolságát a szabályozási terv jelöli. (7) A Zagyva folyó partélétől 10 m-en belül építmény nem helyezhető el. (8) Az övezet telkein a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: 1.) A címet módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2013 március 15. napjától 2.) Módosította a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet, Hatályos március 15. napjától 21

22 A telek Beépítési módja Övezeti jele Legkisebb telekterület (ha) Legnagyobb beépítettség (%) Legnagyobb építménymagass ág (m) Legkisebb zöldterület (%) Hrsz szabadon álló Kkre-1 3 1,5 4, /8 (9) A terület alábányászott, épületet elhelyezni csak a HÉSz 61.. (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján lehet. 41/D. Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai célú (Kkt jelú övezet) (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai célú területen az alábbi építmények, létesítmények helyezhetők el: a.) - ökoturisztikai célú oktató és bemutató terem, b.) konferencia terem, c.) étterem, konyha és kiszolgáló létesítményei, d.) vizesblokk, e.) iroda, f.) szálláshely (2) Az övezet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (3) Az övezet telkén a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni: A telek beépítési módja övezeti jele legkisebb telekterülete legnagyobb beépítettsége legnagyobb építménymagasság legkisebb zöldterülete hrsz Szabadon álló Kkt 5 2 4, /4 22

23 (4) A 039/4 hrsz-ú ingatlanon a Zagyva folyó partélétől 50 m-es sávot eredeti művelési ágában mezőgazdasági övezet kell megtartani. Az ingatlan 50 m-en túli része kerül különleges beépítésre nem szánt területbe. (5) Az építmények elhelyezésére építési helyet kell kialakítani a 039//4 hrsz d alrészlet egy részén. Az építési hely határvonalai a.) északon és keleten a 039/4 d alrészlet határa, b.) délen a Zagyva folyó 50 m-es védősávján belül, és nyugaton az ingatlanhatártól minimum m-t kell elhagyni. Az így kialakított építési helyen belül helyezhető el az építmények (6) Az épület magastetővel kerülhet kialakításra, a tető hajlásszöge között lehet. (7) Gépkocsi parkolót ingatlanon belül kell kialakítani, lehetőleg gyeprács burkolattal. (8) Növényzet telepítésénél őshonos fa-és cserjefajokat kell alkalmazni. Az épületek körüli parkosítást szintén őshonos fa és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani. (9) Az építményeket tájba illően és jellemző helyi építési hagyományoknak megfelelően kell kialakítani. (10) A területen található ( b és c alrészlet) tavakat meg kell tartani a természetes élővilág fenntartása céljából. (11) Igény esetén az építmények körül kerítés létesíthető, amely maximum 1,50-es magasságú fából vagy élősövényből lehet. (12) Az övezeti átsorolás miatt a biológiai aktivitás érték pótlására a Zagyva folyó mentén, az 50 m-es sávban kell a növényzetet pótolni legalább kétszintű növényzet ültetésével, a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fa, cserje és lágyszárú növények alkalmazásával. (13) A 030 hrsz-ú út és a tervezett épületek elhelyezésére szánt 039/4 d hrsz közötti megközelítést szolgáló ingatlanon belüli tervezett út menti területrészeknél a vízáramlást, valamint a vizes élőhelyekhez kötődő védett állatfajok mozgását lehetővé tevő átjárhatóságot biztosítani kell. 23

24 41/E 1 Különleges beépítésre nem szánt terület turisztikai célú (Kkt-1 jelű övezet) (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai célú területen az alábbi építmények, létesítmények helyezhetők el. a.) turisztikai célú szálláshely, b.) ökoturisztikai és egyéb célú oktatási, bemutató, konferencia terem c.) étterem, konyha és kiszolgáló létesítményei, d.) vizesblokk, e.) iroda f.) szálláshely g.) tulajdonos számára 1 db lakás lehelyezhető (2) Az övezetet legalább hiányos közművesítéssel kell ellátni (3) Az övezet telkén a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni. az építési telek övezet jele beép. módja (ép.hely) A kialakítható telek legkisebb ter. (m2) legnagy. beép. (%) legnagyobb építm. mag (m) legkisebb zöldfelület (%) kkt-1 SZ ,5 80 (4) Az épület magastetővel kerülhet kialakításra, a tető hajlásszöve között lehet. (5) Növényzete telepítésénél a tájban honos fa-és cserjefajokat kell alkalmazni. Az épületek körüli parkosítást szintén a tájban honos fa és cserjefajok alkalmazásával kell megvalósítani. (6) Az építményeket tájba illően és a jellemző helyi építési hagyományoknak megfelelően kell kialakítani. (7) 2 Az övezet területén, a Szabályozási tervlap által csúszás-, omlásveszélyes területként kijelölt területrészeken az építkezés megkezdése előtt geotechnikai szakvéleményt kell készíteni. 1 Beiktatta 10/2016 (XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos november 29. napjától. 2 Beiktatta 11/2016. (XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos december 14. napjától. 24

25 Építmények elhelyezése 42. (1) Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, a környezet,- táj,- természet,- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség,- a tűz,- a közbiztonsági, és az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan. (2) Az építési terület elhelyezésére szolgáló területrész az építési hely. (3) Az építési helyet a Szabályozási Terv az előkert méretének, a beépítés módjának valamint a beépítettség mértékének megállapításával jelöli ki. (4) Az oldal,- és hátsókert mérete a Szabályozási Terv eltérő rendelkezése kivételével az OTÉK 35. (3) és (4) bekezdése szerint számítandó. (5) A Szabályozási Terven ábrázolt közterület (út) felőli építési vonal kötelezően betartandó szabályozási elem. (6) Az állattartás épületeit az OTÉK 36. (4) és (5) bekezdéseiben meghatározottak, valamint a HÉSZ 2. sz. melléklete szerint lehet elhelyezni. (7) Kialakult beépítés esetén a telepítési távolság 4,0 méterre csökkenthető, ha a szomszédos építmény fala nyílás nélküli, vagy azon csak mellékhelyiségek 0,40 m 2 felületet meg nem haladó nyílásai vannak. Ez esetben az engedélyezés során a tűzvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. (8) A kialakult helyzet esetén az építménymagasságot a HÉSZ 62. (1) bekezdés c) pontjában foglalt számítás szerint kell meghatározni. 43. Építmény elhelyezése közterületen (1) Közterületen építményt elhelyezni a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló helyi önkormányzati rendeletben meghatározott, valamint az alábbiakban foglalt kivételektől eltekintve nem lehet. (2) Telefonfülke, újságárusító pavilon és az autóbusz közlekedés megállóhelye számára várakozó-esővédő pavilon elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. (2)és (3) bekezdéseiben foglalt előírásokat. (3) Meglevő épület átalakítása során utólagosan létesített akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető a közterületre 1,00 méterig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent. (4) Alkalmi és időszakos jelleggel építmények árusító-, vendéglátó-, kiállító pavilonok külön engedély alapján létesíthetők, az önkormányzat vonatkozó helyi rendelete szerint. 25

26 44. Járművek elhelyezése (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. előírásai szerint gépjárműtárolót, vagy nem tárolási célt szolgáló parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. (2) A telken a járműtárolót elsődlegesen építményben kell megvalósítani. 45. Építmények létesítése Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített anyagokra, vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetési egységekre vonatkozó követelményeket az OTÉK ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni. Közművek 46. Általános előírások (1) A közüzemi közműhálózatok gerinc és elosztóvezetékei, valamint műszaki létesítményei számára területet közterületen, közlekedési területen, vagy a közmű üzemeltetőjének telkén kell biztosítani. Műszaki szükségességből idegen tulajdonú területen való átvezetés esetén az engedélyezés előtt a vezeték tulajdonosának a szolgalmi jogot (használati jogot) meg kell szereznie. (2) A közmű és létesítményei védőtávolságán védősávján belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával végezhető. (3) A közművezetékek tervezésénél és építésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni, helyét biztosítani. (4) Új út építésénél, vagy útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) Közterület közmű elhelyezése céljából csak a közterület tulajdonosával előzetesen megkötött szerződés alapján vehető igénybe. 47. Vízellátás 26

27 (1) Új épület építése, meglevő épület rendeltetésének megváltoztatása valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás (az OTÉK 46. szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított. (2) A vízvezeték hálózatot úgy kell méretezni, hogy a településen a kommunális átlagos, valamint az esetenkénti technológiai víz mellett a szükséges oltóvíz mennyiségét is egyidejűleg biztosítsa. (3) Az oltóvíz szerzési helyet közterületen kell kialakítani, föld feletti tűzcsap alkalmazásával. (4) Bármilyen létesítmény, vagy településrész (utca) szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított. 48. Szennyvízelvezetés (1) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. (2) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt a közműves szennyvízelvezető rendszer kiépült, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (3) Használaton kívüli kútba szennyvizet bevezetni tilos. (4) Zárt szennyvíztároló csak beépítésre nem szánt területen, kivételesen engedélyezhető, akkor, ha a szennyvízhálózatra való rákötés műszakilag nem oldható meg. (5) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába vezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül, a hatóság által előírt módon és mértékben kell elvégezni. (6) Átmeneti időszakban a közcsatorna elkészültéig zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető. (7) A közcsatorna elkészülte után az érintett fogyasztóknak a közcsatornára rá kell kötni. Erre vonatkozóan a jegyző kötelezheti a tulajdonost. 49. Csapadékvíz elvezetés (1) Csapadékvíz nyílt árokban is vezethető. (2) A terület, a telek csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és épületekben, valamint a közterületen kárt átázás, kimosódás, korrózió, stb. ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (3) Az élő vízfolyásokra vonatkozó egyéb előírásokat a HÉSZ 38. -a tartalmazza. (4) Üzemanyagtöltő állomás, 30 férőhelynél nagyobb parkolók területéről a csapadékvizet csak homok- és olajfogón át vezetve lehet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni. 50. Villamosenergia ellátás (1) Azokon a területeken, ahol a hálózatok légvezetéken vezethetők, a közvilágítást a hálózati oszlopsorra kell elhelyezni. 27

28 (2) Az oszloptranszformátorok körül 6,00 méteres átmérőjű védőterületet kell szabadon hagyni. 51. Gázellátás (1) A gázvezetéket a közterületek alatt kell vezetni, a tervezett nyomásfokozatnak megfelelő védőtávolságok betartásával. (2) A gázfogadó számára kialakított terület egyben a védőterülete is. A telken más építmény nem helyezhető el. 52. Hírközlés A hírközlési hálózat vezetékeit a beépítésre szánt területen közterületen vezetve, légvezetékként lehet kiépíteni. Értékvédelem 53. (1) Az értékvédelem törvény, országos vagy helyi önkormányzati rendelet alapján kijelölt természeti vagy épített környezetet illetve annak elemeit részesíti védelemben. (2) A védelem alatt álló területet valamint épületet a Szabályozási Terv jelöli ki. Épített környezet és elemei 54. (1) Az országos műemlékjegyzékben szereplő létesítmények a törvény alapján részesülnek védelemben. (2) Az országos védelemben részesülő objektumok esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó külön jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető. (3) A helyi védelemben részesülő objektumok esetében e rendelet előírásai szerint kell eljárni. 55. (1) Országos védettségű emlék műemlék: 28

29 - Berzsenyi út hrsz: 012; 013 temető, római katolikus templom, M II Kossuth Lajos út 109. hrsz: 454 római katolikus plébániaház, M III Kossuth Lajos út 114. hrsz: 195 Nepomuki Szent János szobor, (magántulajdonban) M III Kossuth Lajos út 337. Hrsz: 880 római katolikus templom, M II Kossuth Lajos út 337. Hrsz: római katolikus fa harangláb, M III 5854 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott műemlékek védett műemléki környezetét a Szabályozási Terv határolja le. (3) A műemléki környezetben végzendő építési tevékenység esetén az engedélyezési eljárásba a kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. Régészeti lelőhelyek 56. (1) A régészeti lelőhelyeket a Szabályozási Terv kijelöli. A kijelölt területek a évi LXIV. törvény értelmében védelem alatt állnak. (2) A kijelölt régészeti lelőhelyek területén folyó földmunkák és földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése során az engedélyben rögzíteni kell a lelőhely tényét, valamint az esetleg előkerülő régészeti leletekkel kapcsolatos eljárási rendet. (3) A régészeti kutatási munka és dokumentálás biztosítása érdekében az igazgatási területen folyó bármilyen földmunkával járó beruházás, építkezés végzésekor régészeti leletek előkerülése, illetve ezek felmerülésének gyanúja esetén a munkavégzést abba kell hagyni, a jegyzőt valamint a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Igazgatóságát értesíteni kell. A leletek előkerülésekor az örökségvédelemről szóló évi LXIV törvény előírásait be kell tartani. (4) Régészeti leletek előkerülése estén az engedélyező hatóság a munkavégzést 30 napra felfüggesztheti. Helyi védelem 57. (1) Helyi védettségben részesíthetők azok az épített- és természeti környezeti elemek, melyeket építészeti, kulturális, történeti és természeti értékei miatt megőrzésre érdemesek. (2) A helyi védettség szabályait a helyi védettségről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg. A rendelet rögzíti a védettség indokát, valamint a védettséggel kapcsolatos teendőket és szabályokat. (3) A helyi védettségről szóló rendelet e rendelet (HÉSZ) módosítása nélkül is megalkotható

30 (1) A természetvédelmi hatóság javaslatára helyi védettségűek e rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt ingatlanok, mint természeti területek. (2) A természeti területen a természetközeli állapot megőrzése a kitűzött cél, a gazdálkodás csak e feltétel szem előtt tartásával a megtartandó művelési ágban folyhat. (3) 1 A Zagyva folyó mentén a 262/8 és a 262/35 hrsz-ú területen a patak partélétől 10 m-en belül nem jelölhető ki beépítésre szánt terület, illetve építmény nem helyezhető el. 59. Helyi önkormányzati védelemben részesül a római katolikus templom, Kossuth Lajos út 109. hrsz: Környezetvédelem (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése (légnemű anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása), amely légszennyezést okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) A levegőterhelést okozó forrásokra megállapítandó kibocsátási határértéket úgy kell meghatározni, hogy a levegőterhelés ne okozza a légszennyezettségi határérték túllépését. (3) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező források közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást ér el, amely biztosítja a légszennyzettségi határérték betartását. (4) Új létesítmények engedélyezése során a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok (14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM rendelet 1.1 melléklete) tekintetében a légszennyezettségi határérték megadásakor a tűréshatár nem vehető figyelembe (5) A község igazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre jogszabályban előírt határértékeket. (6) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz beépítésre szánt területen csak közcsatornában vezethető, szennyvíz elszikkasztása nem megengedett. (7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba, csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet bevezetni nem szabad. (8) Az elkészült közcsatornára való bekötésre a közműpótló berendezéssel ellátott épületeket is kötelezni kell, egyben a közműpótló műtárgy használatát meg kell szüntetni. (9) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és/vagy 1 Kiegészítette a 7/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet. Hatályos március 15. napjától 30