Jegyzetek Izrael vallási arculatához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jegyzetek Izrael vallási arculatához"

Átírás

1 SÚLYPONT Az Egyházfórum 20 éves fennállása alkalmából rendezett rendezvénysorozatunk márciusi témája a Vallások háborúja? volt. A kerekasztal-konferencia előadói Szécsi József, Németh Pál és Hoppál Kál Bulcsú voltak. Az ott elhangzottakból nyújtunk szerkesztett válogatást az olvasóknak, amelyhez csatoltuk Gyürki László írását. (A szerk.) Jegyzetek Izrael vallási arculatához Amikor zsidóságról beszélünk, amikor nem-zsidók zsidóságról szólnak, gyakran esnek egy sajátos hibába. Azt képzelik, hogy a zsidóság azonos a Bibliával, a kiválasztottság tudatával, s azt gondolják, hogy minden zsidó számára a vallásosság ugyanazt jelenti. Van azonban egy sajátossága az emberi létnek, és ez jellemzi az embert, az emberiséget, hogy tudniillik sokféle, alapvetően pluralisztikus, egyszerűbben fogalmazva két teljesen egyforma egyed nincsen. A zsidóság kezdettől fogva egy színes világ. Elég kinyitni a Bibliát, és máris két teremtéstörténet-változattal találkozunk. Eszmék, irányzatok, pártok, gazdagok és szegények, hívők és hitetlenkedők. Aki felüti a Talmud lapjait, hamar rájön, hogy az nem egy nyugati értelemben vett hitelvi, dogmatikai kézikönyv, hanem egyik rabbi ezt mondta, a másik azt, vagyis vélemények, viták és álláspontok nagy gyűjteménye. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne benne valamiféle központi szál, meggyőződés vagy életprogram, világlátás, esetleg éppenséggel mindegyikből kétféle. Izrael szorosan kapcsolódik múltjához, ahhoz a múlthoz, ami persze nem azonos a jelennel, és mégis azonos. Kétezer év után megvalósult egy álom, és a holokauszt túlélői csatlakoztak azokhoz az egykori orosz-zsidó testvéreikhez, akik 2006/2 Kibuc Az újrakezdés reménye Jesiva Az Írások szeretete a vörös-zászló-csillag és a komszomol eszméjét is elhozták magukkal Erecbe. Izrael ezenkívül természetesen azonos még középkori történelmével is, nemcsak a negatívumokkal, a keresztes hadjáratok zsidómészárlásaival és a középkori antijudaizmussal, de az arab-zsidó-keresztény középkor szellemtörténeti pozitívumaival, kölcsönhatásaival, fantasztikus irodalmi hagyatékával is. Nehéz, és nem is helyes, ma már Izraelről úgy beszélni, mint ami független lenne a világ zsidóságától, vagy éppen a világban zajló más eseményektől. Magyarországon az ún. rendszerváltás után megindult egy vallási reneszánsz, mint más vallások és felekezetek esetében is. Ez hazánkban azt jelentette, hogy a magyarországi zsidóság vallási képe a zsidó értelemben vallásosabb irányba tolódott el. A neológ rabbikar fiatalabb tagjai közül egyszer valaki egy széles karimájú fekete kalapot tett a fejére, amit aztán mások is követtek. Az ortodoxok rendezték soraikat, megjelentek a lubavicsiak, újraélesztettek elfelejtett zsidó hagyományokat, szokásokat, óvodák, iskolák nyíltak és egyetemmé alakult a Rabbiképző, decemberben még az utcán is van Hanuka. Van már újra jesiva, és persze Kelemen Kata is megjelent a színen, az első rabbinő, a reformzsidóság színeiben, ami kisebbfajta földrengést is hozott a hagyományos magyarországi zsidó vallási életben. 3

2 SÚLYPONT A Rabbiképző Zsinagógájában pedig elhallgatott péntek este az orgona-harmónium kíséret. Ez mind-mind a zsidó vallásos élet, identitás felé való elmozdulás jele volt. Izraelben a lakosság többsége nem-hívő. A kb. 250 kibucból talán 50 a vallásos, akik persze szegényebbek is; több a gyerek. Van azonban kibuci Haggáda is, vagyis a zsidó húsvét idején, a peszách ünnepén, széder estén fellapoznak egy széder-esti füzetet, de ezen könyvecske egy szekuralizált változata a rendes Haggádának. Az orosz alijával sokan érkeztek Izraelbe, olyannyira, hogy maga az orosz nyelv prímátushoz jutott. A repülőgépekkel érkező orosz családokban sok a nem-zsidó is. Ők vallásilag a kereszténységhez, pontosabban a keleti kereszténységhez, az ortodoxiához tartoznak. Nem egy könnyű kérdéskör Izraelben a nem-zsidók ügye, ami szorosan kapcsolódik általában Izraelnek a problémájához, tudniillik ahhoz, hogy demokráciát csináljunk, vagy Izraelt? Izrael demokratikus állam, de nem pontosan olyan demokrácia, mint amilyenek az ún. nyugati féltekén vannak. Ha a sokkal jobban népesedő arab lakosság demokratikus úton többséghez jutna Izraelben, akkor Izrael, mint állam, mint nép, elveszíthetné identitását, lényegét, vagyis egy ponton megszűnhetne zsidó volta. Az orosz-alija keresztény lakosságára nézve azt a megoldást hallottuk izraeli szemmel, hogy az idő majd elrendezi, vagyis a gyerekek zsidó iskolába fognak járni, és egyszerűen zsidók lesznek. Tehát nem a vallási identitás továbbéltetéséről van szó, hanem vallási asszimilációról, egyfajta várakozásról a beolvadásra. Izraelben jelentős számú Krisztus-hívő, messiáshívő zsidó csoport van, akikhez többek között az orosz alija keresztény része is csatlakozik. Köztudottan nem nézi jó szemmel a messiáshívő zsidókat Izrael állama, akik azonban Izrael legöntudatosabb zsidói közé tartoznak, cionizmusukkal, katonáskodásukkal, életvitelükkel. Külön terület az arab-keresztények sorsa Izraelben. Az arabkeresztények általában baloldaliak, és rettegnek muzulmán testvéreiktől, akik őket árulónak, zsidóbérencnek, az amerikaiangol érdekek kiszolgálóinak tartják. Az arab-keresztények félelemben élnek; iszlám részről előfordulnak gyilkosságok is. Tudják, hogy ha tehetik, ki fogják őket irtani. A Hámász győzelme palesztin részről ennek az árnyát vetíti előre. Az Izraelben élő nyugati és keleti nagy és kis keresztény egyházak az elmúlt évtizedek alatt egyrészt leépültek létszámban, működési területben, másrészt bizonyos mértékig fenntartja őket a vallási-turizmus és az alija keresztény része. Izrael 5,5 milliós lakosságából 180 ezer a keresztény, és számuk évről-évre csökken. A Fal megépítése sok gondot okozott, és okoz a Vatikántól kezdve, az egyházi intézmények kertjének, vagy az arab család földjének kettészelésével. Erre az izraeli válasz az, hogy a Falat lehet korrigálni, ez csak egy ideiglenes építmény. A jelenlegi állapot azonban, már a mostani izraeli vezetés megnyilatkozásai szerint is, egy meglehetősen hosszú távú programot sugall, aminek az egyszerű oka izraeli részről az, hogy biztosítani akarják egy államterületnek a stabil létét, melyet valahogy véglegesíteni kell. Ennek a véglegesítésnek mennek elébe, mert előre látják azt, hogy a tárgyalások és a napi események ezt nem szavatolnák. Véleményem szerint a biztonságra való hivatkozás, hogy tudniillik a Fal meglétével Alija Az Exodus 1947-ben csökkent a terrorizmus Izraelben, másodlagos ebben a kérdésben, bár korántsem elhanyagolható. Izraelben vannak vallásközi csoportok, van vallásközi párbeszéd, dialógus. Vannak zsidó-keresztény-iszlám csoportok, melyek közös programokat alakítanak ki, többek között a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács (az ICCJ) keretében. Ez azonban csakúgy nem kerül a világsajtó címlapjára, mint amikor ír katolikus és protestáns fiatalok jöttek össze imára, vallási együttlétre a templomokban. Ha egy keresztény elhagyja a kereszténységet, az nem egy nagy ügy, semmilyen retorzió nem éri. Ha egy zsidó kilép a zsidó vallásból, akkor a zsidóságát is elveszti. Lehet egy zsidó pl. ateista, de keresztény nem. Ha egy muzulmán kitér az iszlámból, akkor az áruló, első számú közellenség lesz. Az iszlám szerint mindenki muzulmánnak születik, aki mégsem az, az tévútra került, vissza kell térnie az iszlámba. Történelmi távlatokban létezik vallási ellentét keresztények és zsidók, zsidók és keresztények, muzulmánok és keresztények, zsidók és muzulmánok között. Létezik azonban mai, mindennapi kisebb-nagyobb acsarkodás is, ami megjelenik a három monoteista vallás napi tanításaiban, egymásközti beszélgetésében, viccelődésében. A dániai Mohamed-karikatúra feldúlta az iszlám világot. Lehet beszélni mesterséges politikai lázításról is, de a muzulmán világ legszentebb részéhez, a vallási faktorhoz nyúltak hozzá. Vannak azonban kisebb, a világot nem lángba borító akciók is. Ilyen pl. az évekkel ezelőtt Izraelben, egy mecsetben vérfürdőt rendező izraeli, vagy ez év februárjának elején egy ciszjordániai faluban egy mecset falára Mohamedet gyalázó szöveget felfestő zsidó férfi, vagy a március 3-i izraeli család petárdás tűzijátéka a názáreti bazilika altemplomában. Létező gyűlöletbomba van felhalmozva Izraelben, mind a zsidóság, mind az arab lakosság fejében. A világ a vallási fundamentalizmus szekerén robog előre. A három monoteista világvallás ebben a száguldásban az éllovasok között van. Mindegyik másként csinálja, de megvannak a kapcsolódási pontok. Izraelben láthatóan növekszik az ortodoxok térhódítása. Izraeli részről az ortodoxok tagadják a cionisták létjogosultságát, és tudják, hogy Izraelt, a Templomot a Messiás, illetve Isten építi majd fel. Saron felment a Templomhegyre, és elindult az újabb palesztin erőszakhullám. Mindenesetre belpolitikai ellenfele hamarosan kidőlt mellőle, és a Templomhegy, mely vallási központja /2

3 SÚLYPONT a muzulmán világnak is, új konfliktusrendszer kiindulópontja lett. Azóta Saron kiürítette a gázai övezetet, kiürültek az ottani zsidó imahelyek is. Sokan azt mondják Izraelben, hogy van egy telekkönyvi kivonatunk, ami nem más, mint a Biblia. Benne van, hogy mi a zsidóságé. Izrael földje, területi határai tehát vallási kérdésként is fölmerülnek. A Templomhegyre pedig sokan szeretnének felépíteni egy templomot, a harmadik Szentélyt. Van is egy zsidó közösség, mely legyártotta az egykori szentély ruháit, és bizonyos rituális kellékeit, és készen állnak arra, hogy ha elérkezik az idő, ezekkel felszereljék a harmadik Szentélyt. Izraelben az ortodoxia, vagy ahogy mondani szokták az ultra-ortodoxok, jelentős belpolitikai erőt is képviselnek. A mecsetek pedig sok esetben az Izrael elleni lázításoknak, vagy éppen hadüzeneteknek a kiindulópontjai, mint pl. Izrael megalakulásakor, 1948-ban volt. Izraelben évenként egy grandiózus sátoros-ünnepi felvonulást rendez pl. a Keresztyén Nagykövetség Jeruzsálem szervezet. Kimennek a sivatagba, Qumránhoz, fény- és árnyjátékot rendeznek, főrendezvényükön pedig az izraeli államfő mond beszédet. A szervezet akkor jött létre, amikor Jeruzsálemből áttették a nagykövetségeket Tel-Avivba. Erre, mintegy keresztyén válaszként, Jeruzsálemben felírták egy házra, hogy Keresztyén Nagykövetség Jeruzsálem. A szervezet az egyike a világban, főleg az Egyesült Államokban létező más keresztény-cionista szervezeteknek. Ezek a szervezetek Izrael mindenkori napi politikáját, és általában Izrael államát, teljes mértékben támogatják, ugyanakkor pedig erőteljes missziós küldetést vallanak, és várják a végidőket minden pillanatban, illetve várják a zsidóság megtérését, mert hiszen ez is a végidők A Templomhegy Viták forrása jele. Ezen utóbbit valószínűleg elnézik nekik izraeli részről, mert Izrael most is a puszta létéért küzd, és aki nincs ellenünk, az velünk van elv működik. A Keresztyén Nagykövetség Jeruzsálem kelet-európai szervezete pl. Budapesten komoly szerepet vállalt a orosz zsidó alijában. Az amerikai neoprotestáns-neokonzervatív keresztény fundamentalizmus, mely vélhetően Bush elnök mögött sorakozik fel és nem a sokat emlegetett zsidó-érdekcsoport, hasonló elveket vall, megspékelve még esetleg egy kis szószerinti teremtéstörténet-értelmezéssel, az ún. kreacionizmussal. Amikor Bush elnök keresztes hadjáratra szólított fel a szeptember 11-i merénylet után, akkor nyilvánvaló volt, hogy itt valami nincs rendben. Egyfajta fundamentalista keresztyén messianisztikus elhivatottság is élteti az Egyesült Államok elnökét, ami nem szolgálja sem a kereszténységet, sem a zsidóságot, sem Izraelt, még kevésbé az iszlám világ nyugalmát. Engem végtelenül zavar, de már kezdem megszokni, hogy az Egyesült Államok elnöke ha szól, újra és újra Istent kéri, illetve állítja oda parancsai mellé. Azok mellé a döntések mellé, melyek korántsem hordozzák az újszövetségi iratok szellemiségét. A történelem folyamán az iszlám a maga területein megtűrte a zsidókat és a keresztényeket, csak éppen magasabb tornyot épített magának, mint a többiek templomai. Néhány éve Názáretben hasonló nehézség támadt: a názáreti bazilika mellett akartak felépíteni egy mecsetet. Most az a probléma, hogy az állandó izraeli-palesztin vita, háború és terrorizmus mellett megjelent az Egyesült Államok Irakban is, amit az iszlám nem tud elviselni, sőt győzött a Hámász a palesztin területeken, és ahogy a második világháborúban az oroszok Berlinig meg sem álltak, ugyanúgy a Hámász és az iszlám világ sohasem fog lemondani Jeruzsálemről mint vallási kegyhelyről, egyik világközpontjukról. Amikor korábban Izrael bejelentette, hogy Jeruzsálem Izrael örök fővárosa, akkortól az iszlám számára ez vallási, elvi kérdés lett. A Nyugat benne a zsidó és a keresztény vallás mint civilizáció, az állam és az egyház szétválasztottságában tud élni, míg az iszlámban ez a szétválasztás nem létezik. Itt minden egyben van, de a legelső pont a vallás. Nyugaton nem. Nyugaton ugyanis az Isten helyébe egy idő után az ember lépett, ő a központ. Lehet hinni és nem hinni, senkit sem érdekel. Az iszlámot azonban igen. Sok a megválaszolatlan kérdés, a le nem rendezett ügy, és persze a fanatikusok, a fundamentalisták, a szélsőségesek azon igyekeznek, hogy ezeket ne is lehessen elrendezni. Izraelben két lehetőség kínálkozik az ott élő zsidók számára: vagy elhagyják Izraelt, és élnek valahol máshol viszonylagos nyugalomban, vagy ott maradnak, és akkor hazafiként élnek. Védik az otthont, a hazát, a népet. A jövő nem bíztató. Itt is, ott is atombomba: táskában, erőműben, és még ki tudja, hogy miben? Nagyon úgy néz ki, hogy a felek csak az erőszak nyelvén tudnak egymással beszélni. Ez viszont nem az élet, hanem a halál felé vezet. Borúlátó vagyok. Lehet, hogy egy harmadik lesz a befutó, a győztes. Nem a nyugati civilizáció, s benne ilyen és olyan keresztények és zsidók, és nem is az iszlám Szécsi József 1 1 ORZSE-MTA Zsidó Vallál studományi Kutatócsoport. 2006/2 5

4 SÚLYPONT Az iszlám fogalma és jelentése Európai műveltségünk sajátos alkatából következik, hogy folyamatosan törekszik tisztázni a maga számára azokat a fogalmakat, melyekkel naponta találkozik. Vannak szavak, amelyeket gond nélkül használunk, tudjuk is a jelentésüket, de amikor fogalmat akarunk alkotni arról, mit is jelölnek valójában, mindjárt zavarba jövünk a tisztázatlanság miatt. Úgy járunk, mint Ágoston egyházatya az idővel: Micsoda hát az idő? Ha senki sem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ám ha kérdésre válaszolva kell megmagyaráznom, akkor már nem tudom. (Vallomások XI,14,17). Így vagyunk az iszlám szóval is, amelyet híveit követve napjaink elméletileg legkevésbé érthető és politikailag legnehezebben kezelhető világvallásának jelölésére használunk. Sokak számára az iszlám szó kiejtése egyet jelent a félelemkeltéssel, annak a lehetőségnek a felemlítésével, hogy bármelyik pillanatban történhet valami rettenetes; valami váratlanul érkező katasztrófa; olyan esemény, amely elrabolja mindazt, amit eddig sikerrel biztosítottunk magunknak; megfoszt a biztonságérzettől, az épségtől, s végső soron megfoszt magától a földi élettől. Azok azonban, akiknek megadatott, hogy huzamosabb ideig éljenek az arab országok valamelyikében muzulmán hívek között, egészen mást tapasztalnak. Az emberiesség, a másikkal való törődés és közösségvállalás, az emberi szolidaritás és segítségnyújtás olyan csodálatos emlékeivel térnek haza, amihez hasonlóval Európában aligha találkoznak. Még szégyenkeznek is, ha beszélniük kell róla, mert csak a kételkedés jeleit látják a hallgatók arcán és szemében, hisz kevesen vannak, akik valóban hitelt adnak szavaiknak. Mi hát az iszlám? Mit jelent ez a szó? Milyen fogalmat alkothatunk róla? Az iszlám szó eredendően arab gyökerű és az arab szóképzés szabályait követő kifejezés, amelyet eredetileg maga Mohammed használt az általa hirdetett igaz vallás jelölésére, hogy megkülönböztesse azoktól a vallási alakulatoktól, amelyeket eleve hamisnak, vagy emberi lelemények által meghamisítottnak talált. Amikor az iszlám megjelenik az arab félszigeten, olyan társadalmi környezetbe érkezik, amit a későbbi muzulmán szerzők dzsáhilíjának, a mindenen uralkodó ősi arab ösztönvilág érvényesülési időszakának neveznek. Jobb híján a dzsáhilíja kifejezést az iszlám előtti kor kifejezéssel szokták fordítani. Mások a tudatlanság, barbárság, vadság korának fordítják. Bármire jussunk is a fordítási kísérletezésben, a dzsáhilíja alapszavát jelentő dzsahl kifejezés azt az emberi magatartást jelöli, amelyen a féktelen önérvényesítés elvakult ösztöne, a másokat számításon kívül hagyó, megfontolások nélküli önmegvalósítás indulata uralkodik. Ez az emberi magatartás még az isteni tulajdonsággal felruházott bálványokkal szemben is vonakodik a valódi tiszteletadástól és hódolattól. Ezzel szemben az iszlám az igaz vallást és az igazi vallásosságot jelenti. Az egyetlen és egyedüli Isten valóságának komolyan vételét, a teljes emberi való meghódolását és hódolatát a mindenható Isten színe előtt. Ez a mélységes hódolat megnyilvánul az emberi test mozdulataiban is az istentisztelet alkalmával, amikor a hívek a mekkai szentély irányában homlokukkal a földet érintve meghajolnak az élő és mindenható Isten színe előtt. Az iszlám hívei gyakorta dicsekednek azzal, hogy az ő vallásuk őrzi legtisztábban az első ember vallását a maga őseredeti őszinteségében és egyszerűségében. Páratlan hűséggel juttatja kifejezésre azt a lelki hódolatot, amellyel az első ember, Ádám, tisztelte az Istent. Ezért iszlám volt az első ember vallása: a teremtmény hódolata teremtője, a mindenható Isten előtt. Ebben a hódolatban elcsitulnak az önmagát féltő emberi aggodalom miért kérdései; a teremtmény nem vonhatja kérdőre teremtő Urát, csak egyet tehet, meghódol a világteremtő, világkormányzó, mindenható Isten rendelése előtt. Az iszlám szó ezért azt az emberi indulatot fejezi ki, amely mindenben és minden körülmények között, jó sorsban és rosszban egyaránt, csak egyetlen akaratot lát, dicsér és magasztal: az Istenét. Az iszlám szó ugyanabból az arab szín-lám-mím (sz-l-m) mássalhangzóláncból álló szógyökből származik, mint a közismert szalám (béke) szó. A Koránban ez olvasható: Az Irgalmas Istennek szolgái azok, akik a földön szelídséggel járnak. Midőn megvetéssel szólítják meg őket, ők így válaszolnak: Békesség néktek. (25:63) Tabaríj, a híres Korán-magyarázó ezt a mondatot így értelmezi: Azok az Isten szolgái, akik szelídséggel járnak a földön, és megvetésre nem megvetéssel válaszolnak. Az aszlama ige, amelyből az iszlám szó származik, ezt jelenti: meghódol, megalázza magát, engedelmeskedik. Az iszlám tehát nem más, mint a vallásos ember alapvető viszonyulása az Istenhez, amely az Isten előtti hódolatban, az iránta tanúsított alázatban és a neki való engedelmességben lesz nyilvánvalóvá. Aki így viszonyul az Istenhez, annak lelke csendessé, nyugodttá válik, az elnyeri a belső békességet (szalám). Németh Pál /2

5 SÚLYPONT Biblia és történelem Az ókori Izrael történetének megírásához szinte egyedüli forrás a Biblia héber és görög szövegei. Ezekhez hozzá lehet még tenni Josephus Flavius írásait és a régészeti leletek értelmezését. Évtizedek óta tudjuk, hogy a bibliai történetet nem igazolják a régészeti ásatások. Izraelnek mint nemzetnek 3000 éves létezése, egy egyesült monarchiának, egy virágzó királyságnak amelynek meghatározója Jeruzsálem, a szent város, a két nagy királynak, Dávidnak és Salamonnak a történetisége, a két nagy királyságnak (Judának délen, Izraelnek északon) a széthullása és a megosztottsága feltételezések és élénk viták témái lettek. Azelőtt ezek sokak számára egyértelműek voltak a szent történetek alapján. Ehhez a témához kapcsolódik egy nagy vihart kavart, provokatívnak tűnő munka: Israel Finkelstein és Neil Asher Silberman Biblia és régészet c. könyve. 1 Egyik méltatója így jellemzi a művet: A Biblia és a régészet legmerészebb, legmélyebb szintézise az elmúlt ötven év során. Ez a határozott és provokatív vitairat újraírja Izrael történelmét, és megmagyarázza, mikor, miért és hogyan írták át a Dávidtól származó királyok ugyanezt a történelmet saját politikai és ideológiai céljaik érdekében. Ez a mű a régészet első lépése a bibliatörténet születése felé. 2 Az állítások Előljáróban lássunk néhány provokatív állítást a könyvből, majd fűzzűnk hozzá megjegyzéseket. Izrael történelmének fénykora volt Dávid királysága, akinek sikerült az északi és a déli törzseket egyetlen birodalomban egyesítenie. Fia, a békésen uralkodó Salamon, pedig felépíttette a fényes templomot, amelyet Nabukodonozor pusztított el Kr. e. 586-ban. Ezt találjuk minden könyvben, amely Izrael történetét tárgyalja. I. Finkelstein és N. A. Silberman azt állítják, hogy Kánaán meghódítása, Dávid és Salamon egyesített monarchikus állama soha sem létezett. Szerintük egy monoteista izraeli állam igazi létrejötte csak a VII. században következett be, Jozija Israel Finkelstein uralkodása idején. A Biblia megszerkesztése, összeállítása arra szolgált, hogy egy ragyogó múlttal igazolja, törvényessé tegye Júda terjeszkedését. Mivel próbálja bizonyítani állítását, mit mond erről a régészet? A Kr. e. X. század eseményeit nem lehet pontosan datálni, és a Biblián kívüli források évéhez kötni. I. Finkelstein ezért ezt mitikus kornak nevezi. Megvizsgálja Izrael királyságának IX. századi kialakulását és történetét a VIII. századig. Elemzi, hogy mi történt ebben a korszakban Júda királyságában egészen a VI. század kezdetéig. Ennek a két királyságnak a történetéhez jól hasznosíthatók a Biblia szövegeitől független történelmi ismeretek. A Biblia szerzőinek a szándéka, néha a látszat ellenére, nem történelmi elbeszélés megírása volt, hanem teológiai szempont vezette őket. Természetes, hogy a szöveg mögött mindig van utalás a történelemre, de úgy, ahogy ezt a szerzők látták, a saját összefüggésükben, és ahogyan azt közvetítették egy teológiai nézőpontból. I. Finkelstein szerint minden Jozija uralkodása alatt kezdődött. Ekkor már az északi királyság nem létezett, az asszírok visszavonultak a területről, és Jozija egy vallási reform érdekében kampányt tudott indítani. Ez volt az első lépés a monoteizmus kimunkálása felé. Kihasználta királyi hatalmát, és a mitikus múltra, Dávid és Salamon királyokra hivatkozva igazolta azt a szándékát, hogy újra felépíti az egyesült nagy királyságot, amely vélhetően már létezett Dávid és Salamon idejében. Ekkor gyűltek össze Jeruzsálem papjai és írnokai, hogy összegyűjtsék a különböző hagyományokat, krónikákat abból a célból, hogy dicsőítsék ezeket a példaértékű uralkodókat, és megmutassák, hogy az északi királyság azért pusztult el, mert bálványimádó volt, és idegen hatalmakkal tartott kapcsolatokat. Itt tűnik fel a monoteizmus, mint az izraeliták vallása, és annak a nemzeti identitásnak válik elemévé, amely egy király, egy állam, egy főváros, egy templom köré kovácsolódik össze. Ezzel nem állítja, hogy az első királyok és Salamon temploma csak a VII. században kitalált mítoszok. Saul, Dávid, Salamon minden bizonnyal létezett. A közelmúltban került elő a híres Tell Dan-i felirat, amely először említi Júdával kapcsolatban Dávid házá -t. 3 Ebben a korban az asszírok az északi 1 Biblia és régészet. Az ókori Izrael történelmének két arca, Gold Book, Debrecen, A könyvet a következő forrásokat is felhasználva ismertetem: La Bible: mythe, histoire et théologie. (Le Monde de la Bible, 142), old.; valamint Jean-Marie Van Cangh, La Bible dévoilée de Finkelstein et Silberman. Une relecture de la Bible a partir de l archéologie, Nouvelle Revue Théologique 126 (2004) old. (válasz Finkelstein és Silberman állításaira). 2 Baruch Halpern, a The First Historians: The Hebrew Bible and History (San Francisco, 1988) írója. 3 Lásd Egeresi László Sándor, A dáni óarám felirat, avagy sziklára vagy homokra épült a dávidi dinasztia?, in: Fölbuzog szívem szép beszédre Tanulmányok D.Dr. Tóth Kálmán tiszteletére 80. születésnapja alkalmából, Budapest, 1997, old. 2006/2 7

6 SÚLYPONT királyságot Omri házának nevezik, aki Szamaria alapítója volt. A Tell Dan-i felirat Dávid uralkodása után egy évszázaddal készült. Az arámi uralkodó, aki készíttette, tudta, hogy Dávid az alapítója annak a dinasztiának, amely Jeruzsálemben uralkodik. Ezen túl, Izrael és Júda királyainak kronológiáját, ahogy a Biblia közli, legnagyobb részt más szövegek is megerősítik. Nem Dávid és Salamon valóságos létezéséről van tehát szó, hanem monarchiájuk mibenlétéről. A Biblia szerkezetében legalább két, egymásnak szemmel láthatóan ellentmondó írás létezik. Az egyik, amely VII. század előtti forrásokat hoz átírva a korabeli nyelvre, vagyis olyan elemeket használ, amelyek a VII. századra jellemzők; a másik pedig, amelyik VII. századi valóságként írja le a mitikus múltból átvett eseményeket. A szerkesztők által összeállított események, a régebbiek és a korabeliek is, egy teológiai és ideológiai cél érdekében lettek összeválogatva, és megszerkesztve. Pl. Góliát katonai felszerelése megfelel egy VII. századi görög zsoldosénak. A másik példa Kánaán meghódítása. Az archeológiai leletek tanúsága szerint ez sohasem történt meg. De érdemes összehasonlítani a Bírák könyvének elbeszéléseivel. A honfoglalás elbeszélése arra szolgált, hogy jogossá tegye a VII. századi területi terjeszkedés programját. I. Finkelstein és N. A. Silberman nem kételkedik Salamon templomának a létezésében sem. Szerintük a VII. században, a Biblia összeállításakor, a szerzők szeme előtt volt egy templom. Mikor építették ezt a templomot? Erről a régészet semmit sem tud mondani, mert nem voltak ásatások a templomhegyen, és ez politikailag ma is lehetetlen. Hérodotosz szerint a második templom építésekor az előző templom maradványait lerombolták. Biztos, hogy Hiszkija idejében, a VIII. század végén, a templom létezett. Az asszír források szerint Jeruzsálem ekkor fontos város volt, és mint minden városnak, amely adott magára, neki is volt saját temploma. A bibliai szövegeknek ezt a részét történelmi síkra lehet terelni. A IX. század második felében a templom felújításának elbeszélése Joáz király idejében szintén történelmi hűségűnek fogadható el. A X. századból a templom építéséről nincsenek Biblián kívüli adatok. Viszont, ha a templom építését Salamonnak tulajdonították, akkor erről szájhagyománynak kellett lennie. Dávid városának régészeti kutatásai a X. századból nagyon kevés maradványt fedeztek fel, és ezek között egy sem utal nagyobb építményre. Jeruzsálem a X. században, egy kis vidéki város volt. 4 Azonban a szövegek és a régi közel-keleti régészet bizonyítja, hogy már az újabb bronzkori királyok építtettek fővárosukban palotát és templomot. Urusalim (Jeruzsálem) kánaáni királya, Abdi Heba palotáját említik az amarnai agyagtáblák a XIV. században. Ő minden bizonnyal egy templomot is építtetett. Fővárosa mégis csak egy egyszerű falu volt. Mindenképpen elfogadható, hogy Salamon is építtetett egy palotát és egy templomot a jelentéktelen Jeruzsálemben a X. században. Ez a templom azonban nem lehetett a Bibliában leírt fenséges épület. Ez a leírás kétségtelenül annak a századok folyamán többször felújított, díszített, megváltoztatott templomnak felel meg, amelyet a bibliai írók maguk előtt láttak a VII. században. Dávid és Salamon királysága a Biblia szerint A szerzők teljesen elvetik az egyesült királyság történetét. Állítják, hogy amit a régészet az utóbbi évtizedekben felszínre hozott, ez ellen a hatalmas izraeli királyság elképzelése ellen szól. I. Finkelstein és N. A. Silberman bemutatja, hogy a X. századtól észak népessége növekedett, a falvak nagyobbak, gazdagabbak voltak, városok keletkeztek, a kereskedelmi kapcsolatok a szomszédos népekkel nagyon élénkek voltak. Ezzel szemben délen, Jeruzsálem környékén, a lakosság létszáma stagnált, a kerámia leletek szegényesek, Júda elszigetelődött szomszédaitól. Csak Izrael végső bukása után, 722-ben, kezdődött Júda demográfiai, gazdasági és politikai fejlődése. Jozijának érdekében állt ezt a múltat revideálni, vagyis befeketíteni az északi királyság történetét, és feldicsérni Júda királyainak múltját. Mindezt annak érdekében tette, hogy jogosnak nyilvánítsa hódító törekvéseit, és Jeruzsálemet tegye egyedüli törvényes fővárosává, s mindezt azért, hogy egyesítse az izraelitákat a zászlaja alatt. I. Finkelstein tudja, hogy elgondolása sokakban felháborodást vált ki. Főképpen azon honfitársaiban, akik a jelenlegi Izrael országát felépítették. Számukra Dávid és Salamon kora példaértékű. Megvádolják, hogy csökkenti a Biblia történelmi hitelét. Ugyanakkor tudja, hogy Izrael történetének hagyományos képe még sokáig megmarad. Sajnálatosnak tartja, hogy úgy olvassák a bibliai szövegeket, hogy azokkal valójában nem találkoznak. Úgy szemlélik, mint Izrael népé nek folyamatos történetét. Ez a fajta olvasat a politikusokra, a hívőkre és az emberek nagy részére vonatkozik. A kutató tudós viszont be akarja mutatja az olvasóknak a legújabb régészeti felfedezéseket, és javasolja a szöveg újra olvasását közvetítők és előítéletek nélkül, a szöveg és az összeállítók iránt érzett csodálatot érzékeltetve. 4 A kis jebuzita város Dávid idejében 4,4 hektár nagyságú lehetett lakossal. Jozija idejében a város 50 hektár volt kb lakossal /2

7 SÚLYPONT J.-M. Van Cangh válaszol a könyv néhány állítására A régészet elegendő bizonyítékot szolgáltat annak az állításnak alátámasztására, hogy Mózes öt könyvének és történetének a központi magját nagy vonalakban a Kr. e. VII. században írták. Amellett fogunk érvelni, hogy Mózes öt könyvének jelentős része a királyság kései korában keletkezett, Júda királyságának ideológiáját és problémáit dolgozza fel, s ennélfogva szoros kapcsolatban áll a deuteronomikus történetírással. Azon kutatók mellett foglalunk állást, akik úgy vélik, hogy a deuteronomikus történetírást Jozija király korában állították össze azzal a céllal, hogy ideológiai alapot szolgáltassanak bizonyos politikai ambíciók és vallási reformok számára. 5 J.-M. Van Cangh állítja, hogy ezt nem lehet ilyen sommásan kijelenteni. Meg kell különböztetni egyrészt a régészet eredményeit, másrészt pedig szükséges a szövegek irodalmi tanulmányozása. Jozija és központosító reformjának idejében (Kr. e. 622) a régi történelem szövegeinek tömör állításai még nem vették számításba a források sokrétűségét és a megszövegezés idejének irodalmi hagyományait. Példa rá, hogy Ozeás próféta (Kr. e. 750) már úgy tekintett a Jákobra és a Mózesre vonatkozó hagyományokra, mint amelyek régóta Izrael ősi hagyományának részei. Csupán egy részlet felidézése Jákob történetéből elegendő volt arra, hogy a hallgatóságban felidézze az ősök tetteinek összességét (Oz 12,4-7). A régészet adatai A lényeges esemény az a radikális változás, amely Szamaria (Manasszé és Efraim) hegyes vidékén történt, Kr. e körül, s amely tulajdonképpen a késő bronzkorból a vaskor I-be való átmenet ideje. Ekkor előbb Manasszé, majd Efraim lakatlan vidékére a Józsué 17,16-18-ban leírt erdős és sziklás területre érkeznek tömegesen Szíriából és Transzjordániából a wadi Farahhon és a wadi Malihhon át a félnomád törzsek. A késő bronzkorban (Kr. e ) a vidék lakossága, a kánaániak, csak egyetlen erődített települést, Szichemet, foglalták el Manasszéban. Ez Labaya herceg családjának a kezén volt. Őt az Amarnai levelekből ismerjük. Efraimban csak öt fontosabb erődített település maradt, köztük Béthel és Siló. Összességükben egy fontos település Manasszéban (Szichem), öt közepes fontosságú település Efraimban, s mintegy húsz meg nem erősített kis település volt Szamaria hegyes vidékén; összesen tehát huszonnyolc település. A lényeges dolog a gyors átmenet a jól feltárt néhány településtől a kétszázötvennégy új településig Kr. e környékén. Egy aránylag rövid, száz évnyi időszakban száztizennégy települést írnak össze Manasszé, és száznegyvenhármat Efraim hegyvidékén. Ez a megállapítás az új lakosság tömeges érkezéséről arra enged következtetni, hogy ennek a népességnek egy jelentős része a transzjordániai fennsíkon és Közép-Palesztina sivatagos parti szegélyén már kapcsolatban volt a városállamokban lakó kánaániakkal. A kánaániak szállították a gabonát, a pásztorkodó törzsek pedig a tej- és hústermékeket. Ezt a megállapítást a régészek legnagyobb része kisebbnagyobb eltéréssel elfogadja. 6 Az ország meghódításának a története Józsué könyve az első tizenkét fejezetben leírja Kánaán gyors elfoglalását. Izrael tizenkét törzse Józsué zászlaja alatt szinte kardcsapás nélkül meghódítja Kánaánt, és megsemmisíti a lakosságot. Ezt legendának lehet tekinteni. A régészet megállapítása szerint Jerikó, Ai, majd a Sefelah nagy városai (Libna, Lakis, Eglon), délen pedig Júdában Hebron és Debir, valamint az északi völgyek városai (Hacor, Megiddó) Józsue könyvének állításaival ellentétben semmi jelét nem mutatják az izraelita megszállásnak a bronzkor végén és a vaskor I elején (Kr. e körül). Csak a központosított monarchia idején kezdődik az izraelita terjeszkedés egyrészt a síkvidék, másrészt a galileai völgyek felé. Ellenben Szamaria lakatlan hegyvidéki területére Efraim hegységére megérkeztek a békés, új hódítók. Ez az erdős, sziklás terület azelőtt lakatlan volt. Részben egyet lehet érteni I. Finkelstein és N. A. Silberman elemzésével, amit Kánaán meghódításával kapcsolatban állítanak, hogy Józsué könyvét Józija íródeákjai revideálták. Érdekesség, hogy Jozija király ugyanazt a nevet viseli, mint Józsué. A gyökér: yasha (megmenteni). Ezért is érdeklődött Jozija király a híres őse iránt. Érdemes megjegyezni, hogy a Júda területén található városok listája (Józs 15,21-62) megegyezik Júda királyságának határaival Jozija alatt. Azonban Józsué könyve régi részeket is tartalmaz, amelyek megegyeznek Izrael északi részének eredetével. Ezek a részek felsorolják Efraim és Manasszé (Józs 16-17) területét, Galilea törzseit (Józs 19,10-48) vagy Transzjordániáét (Józs 22). Ezeket a területeket Asszíria tartotta megszállva Kr. e. 722 óta. Nem valószínű, hogy Jozija egy századdal később az elfoglalt területek listáját hozza. Jákob mondaköre Jákob mondaköre (Ter 25,19-36 és Oz 12) a legrégibb a pátriárkai mondakörök közül. Ez a legnagyobb garanciája a történetiségnek. 7 5 I. Finkelstein és N. A. Silberman, old. 6 J.-M. Van Cangh elsősorban A. Mazar, Archeology of the Land of the Bible: BCE. (The Anchor Bible Reference Library), Doubleday, New York, 1990, old. írására hivatkozik. 7 A. De Pury, Promesse divine et légende cultuelle dans le cycle de Jacob. Genčse 28 et les traditions patriarcales. (Études Bibliques, 62), Gabalda, Paris, /2 9

8 SÚLYPONT I. Finkelstein és N. A. Silberman sommás állítása viszont az, hogy a pátriárkákról szóló elbeszélések nem mások, mint a zsidó (júdeai) álmok nagy erejű kifejezései a Kr. előtti VII. században. Ez olyan állítás, amelynek nincs alapja a szövegekben. Mit válaszolhatunk erre? Izrael országa, az északi királyság, Kr. e. 720 körül teljesen megsemmisült. V. Szalmanasszár és II. Szargon hadjáratai során elfoglalták, lakosságát Asszíriába deportálták. A VII. században csak Júda kis királysága maradt fenn, amely Jeruzsálemre és környékére korlátozódott. Hogyan magyarázható akkor, hogy Jozija idejében, egy századdal később, amikor Jákob irodalmi mondakörét megalkották, ez nemzetségi tárgyalásokról szól az arámi Lábánnal két nő és a Szamaria hegye körül lévő terület birtoklásáért? Ez a terület már több mint egy évszázada az asszíroké volt, és Asszíria más országaiból ide érkezett telepesek lakták (2Kir 17,24). Hogyan magyarázhatóak a szövegek által hordozott régi hagyományok, ha nem Jákob fiainak (bené Jakob) letelepedésével Efraim hegyén? Ez jóval az Ozeás próféta (Kr. e. 750) előtti időszakban történt, mert ő ezt az eseményt már úgy adja elő, mint minden hallgató előtt ismert régi történetet. Nem lehet állítani anakronizmus nélkül, hogy a VII. század fenyegető ellenségeinek, az asszíroknak, valamiféle dolguk lett volna a Kr. előtti XIII-XII. század primitív csoportjaival, akik szembenálltak a kánaániakkal, és Efraim hegyén, előnytelen területen, telepedtek le nehézségek árán. I. Finkelstein és N. A. Silberman állítják, hogy a próféták elbeszélésében az a hangsúlyos kívánság fejeződik ki, hogy csak saját közösségükből vegyenek feleséget, és így elkerüljék az idegen népekkel való kapcsolatot. Ez valóban ráillik a Kr. előtti VII. század időszakára, és a következő századokra is, amikor Júda vezetői gondosan ügyeltek arra, hogy megőrizzék a szent mag tisztaságát a csak izraelitákkal kötött házasság révén. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani azt, hogy Izsák és Jákob pátriárkák Felső-Mezopotámiából, Háránból, arámi nőt vettek feleségül (Ter 27,43; 28,10; 29,4). Az arámi Lábán emlékezteti Jákobot, hogy ő a legközelebbi rokona (Ter 29,14): Te az én csontom és húsom vagy! Jákob pátriárka, akit Izraellel azonosítanak, amikor Istennel küzd A te neved nem lesz ezentúl Jákob, hanem Izrael (Ter 32,29), nem Dávid király lehet, hogy egyszerűen arám? Ezt állítja a MTörv 26,5 kis történelmi vallomása is: Apám egy vándorló arám volt. A rokonság a héberek és az arámok között határozottan állítható. Amikor Jákob Leát és Ráchelt, Lábán leányait, feleségül veszi, a szerző nem beszél vegyes házasságról, hanem a két rokon nemzetség közötti kapcsolatról. Ezt egy sztélé (maccébah) és egy ünnepélyes eskü pecsételte meg: Ábrahám és Náchor Istene ítéljen közöttünk! Ez volt atyáik Istene. És Jákob megesküdött apjának Izsáknak Félelmére ( Pahad, Ter 31,53). Következetlenség van abban is, amit I. Finkelstein és N. A. Silberman a Kr. előtti VII. században keletkezett pátriárkai elbeszélések megszerkesztésének tulajdonítanak. A pátriárkai elbeszélések, éppen azért mert régiek, a korszak valamennyi népének közös többistenhitét tartalmazzák. Szólnak a szabadban, magasabb helyeken és a szent fák (asérah) alatt tartott kultikus cselekedetekről; kőoszlopokat állítanak fel, és megkenik olajjal (MTörv 12,2-3). Ezt bizonyítja egy oltár építése Szichemben: Jákob egy oltárt épített, és elnevezte El-Elohimnak, Izrael Istenének (Ter 33,20). Ez azt jelenti, hogy El-t, a kánaáni panteon főistenét átvették, mint Izrael istenét. Ezután Jákob elásta a családi bálványokat Szichem tölgye alá (Ter 35,4). Deborát is Bételben temeti el a szent tölgy alá (Ter 35,8). Jozija idején, Kr. e. a VII. században, lerombolnak minden vallási szimbólumot, amelyet a pátriárkák tiszteltek. Ugyanakkor I. Finkelstein és N. A. Silberman úgy gondolják, hogy ez az a pillanat, amikor Jozija írnokai megszerkesztik a pátriárkai elbeszéléseket. Az első szerzők szerint, akik már látták Jahve kultuszának elővételezését, és egy lépést a monolatria felé, ez az apák istenének, vagy El-nek szentelt kultusz egészen ártatlanul és engedéllyel ment végbe. 8 A késői bronzkorból a vaskor I-be történt átmenet idején, Kr. e körül, a pátriárkák atyáik istenét tisztelték, azaz közvetlen elődeikét. A Teremtés könyvének korábbi szerzői megpróbálják elfedni az ősök istenének nevét, mert nevük említése a feltételezetten egyistenhívő olvasókat zavarhatta volna. Valójában az atyák isteneinek kultusza a Közel-Keleten a második évezred végén politeista természetű. Két fejezetben azonban a pátriárkai elbeszélések felfedik az ősök istenének nevét. Izsák istene amint már láttuk Pahad, 8 Különbséget kell tenni a monolatria és a monoteizmus között. Az első azt jelenti, hogy csak a saját istenüknek adnak kultuszt, de megengedik a más népek istenének a létét is. A monoteizmus feltételezi, hogy csak kizárólag egyetlen és ugyanaz az Isten létezik mindenki számára /2

9 SÚLYPONT Félelem, Rettegés (Ter 31,53) és fia, Jákob, említi. Jákob számára ez az isten az Erő, vagy a Bika (abir), és József említi (Ter 49,24: Jákob Erősének keze által ). Jákob vagy az Istennel való küzdelem utáni új nevén Izrael pátriárka istenét a Pásztor (roeh) vagy a Kő (eben) néven nevezi, és mind a két nevet fia, József említi a Teremtés könyvét befejező áldásban (Ter 49,24c: A Pásztor nevére, Izrael Kősziklájának nevére ). Áttetszik a szövegen, hogy a pátriárkák vallása a politeizmus formáját mutatta. Ezt nem vehette át a deuteronomikus irodalmi hagyomány, amely közel állt a Hiszkija és Jozija királyok által bevezetett, már a monoteizmus felé mutató reformokhoz. Jákob mondaköre legalábbis részben régi szöveg, amely elkerülte a kultusz központosítására törekvő királyok drasztikus reformját Jeruzsálemben. Mózes és a kivonulás I. Finkelstein és N. A. Silberman szerint a kivonulás a Kr. előtti VII. és a VI. században történt, a XXVI. egyiptomi dinasztia alatt, I. Pszammétik ( ) és fia, Neko vagy Nekao ( ) uralkodásának idején. Jeremiás 44. és 46. fejezete tanúsítja, hogy a Júdából érkező számos bevándorló ebben az időszakban a Nílus deltájában lakott. Ezt az állítást védi J. Teixidor is 9, aki arra a következtetésre jut, hogy a Deuteronomiumnak abban a fejezetében, amelyet én történelmi krédónak nevezek, a második alkotórész az egyiptomi tartózkodás, amelyet a VII., VI. és V. század feliratos és irodalmi dokumentumai alapján tanulmányoztak a júdeaiak egyiptomi tartózkodására vonatkozólag. Ez az a környezet, amelyikből kisugárzik, hogy ebben születhetett a Kivonulás szövege, amelyik egy nemzeti eposz és nem történelmi dokumentum. A válasz újra csak az, hogy I. Finkelstein és N. A. Silberman mellőzi Ozeás 12,14-et: Egy próféta által hozta fel Jahve Izraelt Egyiptomból, és egy próféta által tartotta meg. Világos célzás található itt Mózesre és a kivonulásra, olyan célzás, amely a Kr. e. 750 körüli időre tehető. Újra hangsúlyozni kell, hogy nem szabad összekeverni az irodalmi és a történelmi hagyományt. A kivonulás elbeszélésének megszerkesztése lehet újabb, de kapcsolódik egy jóval régebbi eseményhez. Vizsgáljuk meg azokat az érveket, amelyek a bibliai kivonulás régebbi időpontját támasztják alá. A hagyományos körüli időszak, amikor a kivonulás végbement, nem hamis adat. Ez a dátum nagyon jól megfelel a kivonulás szövegének. Pi-Ramszész városát ( Ramszész háza, Kiv 1,11) II. Ramszesz ( ) építtette fővárosának a Nílus keleti deltájában, nem messze Avarisztól. A másik város, amelyet a Kiv 1,11 említ Pitom (Per-Itm, Atum, a napisten háza). Ezt egy XIII. századi egyiptomi papirusz is említi. Ez a papirusz említi a TJKW szót is, amely megfelel a héber Szukkot-nak (Kiv 12,37), a Nílus keleti deltájában. Éppen úgy Migdol (Kiv 14,2) erődítményt jelöl a sivatagban, amelyet az egyiptomiak az Új Birodalomban építettek, hogy a delta keleti határát őrizzék a nomád törzsek betörése ellen. Ebből az időből származik (Kr. e. 1207) Merneptah fáraónak, II. Ramszesz fiának a sztéléje is, amely leírja a fáraó győzelmét Líbia és Kánaán felett. Megemlíti Askelon, Gézer és Yanoam városokat. A szöveg még hozzáteszi: Izrael megsemmisült, magja sem maradt. A határozott névelő, amely megelőzi az Izrael szót a listában, mutatja, hogy emberi közösségről van szó, s nem földrajzi névről. Hasonlóképpen az egyes szám harmadik személy hímnemű névmás alkalmazása az Izrael szóhoz kapcsolva azt sugallja, hogy az egyiptomiak Izraelt népnek tekintették és nem egy területnek. Ez mindenképpen amellett szól, hogy az Izrael név alatt egy ismert egység létezett, bármi is volt ez az egység. Jean-Louis Ska írja: Fel kell tételeznünk, hogy a fáraó nem fantomok ellen harcolt. Ha Izraelt nevén említi ebben a listában, kellett, hogy létezzen ebben a korban egy ennek megfelelő egység. De mit képviselhetett Izrael ebben a korban? Az Izrael név talán csak egy nemzetséget (klánt) vagy egy törzset jelölt, amely azután a nevét adta az egész nemzetnek. Más példái is léteznek ennek a jelenségnek. 10 Salamon király 9 J. Teixidor, Mon pčre, l Araméen errant. Commentaire libre d un texte biblique, Albin Michel, Paris, 2003, 219. old. 10 J.-L. Ska, Les énigmes du passé. Histoire d Israel et récit biblique, Lessius, Bruxelles, 2001, 78. old. 2006/2 11

10 SÚLYPONT Azt tudjuk, hogy a Biblia szívesen túloz Izrael népességének tekintetében: termékeny volt, elszaporodott, megsokasodott, és nagyon erőssé vált: betöltötte az országot (Kiv 1,7). Nem lehet elfogadni a több mint hatszáz ezer főt sem, amit a Kiv 38,26 állít. A sivatagi tartózkodás idejével kapcsolatban is túloz a Biblia: negyven év, egy nemzedéknyi idő (Kiv 16,35), amelyből harmincnyolcat Kádes-Barneában töltöttek (MTörv 2,14). Ez azért sem lehet igaz, mert Kádesben semmi régészeti maradvány sincs a régmúlt időről. Arra kell tehát gondolnunk, hogy az egyiptomi deltából egy kis csoport (Mózes nemzetsége) indult el. Aránylag rövid idő alatt átkeltek a sivatagon, és mint a beduin csoportok, nem hagyták nyomát sem épületnek, sem kerámiának. Mózes nevének etimológiájával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ez egyiptomi név. Jelentése: fia valakinek. Ugyanez a szó található Tutmoszisz és Ramszesz fáraók nevében is (Thot és Ré istenek fiai). A papiruszok nem említik Mózes nevét, aki egy kis szemita rabszolga csoporttal elmenekül a deltából. Ez nem lehet dicsőséges származása egy vallás és egy nép alapítójának. Hogyan lehetne állítani, hogy Jozija írnokainak irodalmi alkotása. A kivonulás régi szövegei olyan Mózest mutatnak be, aki apósának, Jetrónak, Midián papjának, csordáit legelteti, miután megölt egy egyiptomi munkafelügyelőt (Kiv 2,11.21). Egy idegent, Jetró leányát, Cipporát veszi feleségül. Ebben a midianita környezetben, a sinai Hóreb hegyen (Kiv 3,1), kapja meg Jahve nevének kinyilatkoztatását (Kiv 3,14). A következő is elképzelhetetlen Jozija írnokai részéről: Jetró a pusztában felkeresi Mózest (Kiv 18,1-12) és ő, a midianita, felügyeli az égőáldozatot, a közösség lakomáját, és Jahve tiszteletére áldást mond. Jahve, a midianita Jetró istene volt, mielőtt Mózes istenévé lett. Hogyan lehet ilyet elképzelni egy vallásalapító részéről? Jozija írnokai nem figyeltek arra, hogy Mózesről ilyen képromboló szöveget írjanak? Hangsúlyozni kell, hogy Mózes és a Hóreb hegyen történtek hagyománya még a Kr. e. IX. században is igen élő, ami köszönhető Illés zarándoklata irodalmi hagyományának, amelyet Isten hegyére, a Sínain lévő Hóreb hegyéhez tett (1Kir 19,1-18). Ez a szöveg határozott utalás Mózes tettére: a negyven napi és negyven éjszakai vándorlás, a sziklabarlang Isten jelenlétével a csend hangjában (vö. 1Kir 19,12 Kiv 33,21-23). Az esemény a Sínaihoz közel lévő helyen történik, kívül Izrael és Júda határán, a midianiták országában. Mózes csoportja, Izrael fiainak a csoportja lesz az, amely valamilyen módon a Jahve nevet adja Izrael Istenének (jelentése: aki van, vagy aki lesz). A Jahve név azután folyamatosan kiszorítja a Jákob fiai által hozott apák istene, vagy El elnevezést. 11 Ozeás 12 Ozeás próféta Kr. e. 750 körül Izrael népének kettős eredetét eleveníti fel. Az egyik a pátriárkális eredet. Itt Ozeás inkább negatív módon beszéli el Jákob cselekedetét: Ézsau kiszorítását (4a), küzdelmét az Istennel (4b), Bételben a visszatérés ígéretét (7a), Jákob csalárd módon történő meggazdagodását (9-10), menekülését az arám Lábánhoz (13a), a pátriárka munkáját, hogy elnyerjen egy asszonyt (13b). A másik a prófétikus eredet, amely Mózes és az Egyiptomból kivonuló régi rabszolgák csoportjáról szól. Ez olyan időszak, amelyet a próféták jelenléte és a látomások jellemeznek (10-11) és a kivonulás Egyiptomból Mózes próféta vezetésével (14). A 13c és a 14b szövegben szereplő samar (őrizni) szó ellentétét kell megvizsgálni: egy asszony számára őrizte egy próféta őrizte. A samar szó az első esetben cselekvő módon szerepel, és jelzi Jákob pátriárka haszonleső és érdekelt emberi magatartását, aki azért őrizte nagybátyjának, Lábánnak a nyáját, hogy elnyerje leányának, Ráchelnek, a kezét. A másik esetben ugyanaz a gyökér, szenvedő alakban, az isteni oltalmat írja le, amelyet a népnek nyújtott Mózesnek az igazi prófétának, a közreműködése által. Ozeás szerint a nép nehéz választás előtt áll: vagy Jákobbal, a pátriárkával, azaz a politeizmusnak egy bizonyos formájával azonosul, vagy Mózessel és az egyetlen Istennel, Jahvéval. Amint látjuk, Jákobot a csalással és a bálványokkal társítja (8-9); Mózest a sivatagi tartózkodással, a Sinai-hegyen történő találkozással (10), azaz az Istennel kötött szövetséggel, és a kivonulással (14 és Oz 2,16). Felismerhető itt egy északi prófétától átvett rész, amely teljesen szemben áll a pátriárkai eredettel ( bené Jakob és bené Israel -ként azonosítva). Ez egyrészt feltételezi El isten és az atyák istenének imádását, és a prófétikus eredetet (Mózes, a próféta, aki azonos az igaz Izraellel), amely más részről Jahve választását sugallja. Oz 12,10a számára ( Én vagyok Jahve, a te Istened, Egyiptom országa óta ) amelyet a tízparancsolat ünnepélyes bevezetőjébe is felvettek (Kiv 20,2) nincs más Isten, nincs más El, csak Jahve, Mózes Istene. Ozeás a 12. fejezetben úgy adja elő Jákob és Mózes történetét, mint egy teljes irodalmi mondakört, hőskölteményt, amely tökéletesen ismert, és hallgatósága által elfogadott. Ez azt jelenti, hogy jóval Ozeás előtt keletkezett, és a nép kollektív emlékezetének részét képezte. Ebben az esetben lehetetlen, hogy abból Jozija idejében hozzanak létre irodalmi alkotást. Ez a régi irodalmi hagyományok szempontjából írt kritika semmit sem vesz el I. Finkelstein és N. A. Silberman könyvének jelentőségéből a Biblia újabb szövegeinek vonatkozásában, és különösen nem a régészeti feltárásokkal kapcsolatban. Különösen itt eredeti a szerzők hozadéka, amely a téma nagy ismeretéről tesz tanúbizonyságot. Amint láttuk, a könyv megkérdőjelezi a legújabb archeológiai adatok alapján bizonyos bibliai események történetiségét (pátriárkák, kivonulás, Kánaán meghódítása, Dávid és Salamon országa). Ezek ellenére különbséget kell tenni az archeológiai eredmények és a szövegek irodalmi vizsgálata között. Jozija írnokai (Kr. e. 622-ben) nem találhatták ki azokat a történeteket, amelyek ellentmondtak saját politikai és teológiai szándékuknak. A régebbi szövegek (Ozeás 12, Kr. e. 750 körül) bizonyítják ezen hagyományok létezését. Gyürki László 11 A. Lemaire, Naissance du monothéisme. Point de vue d un historien, Bayard, Paris, 2003, old /2

11 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Mi, ők! és én? 1 Bemutatkozásként és bevezetésképpen el kell magyaráznom, hogy itt, ma honnan beszélek. Majd ötven éve Belgiumban élek, de Budapesten születtem több mint hetven éve. Egyetemi oktatóként a stílusom egy kicsit tanáros. Az életemben kevés dolgom volt romákkal, illetve cigányokkal. Brüsszelben lakom, ahol a lakosság több mint egyharmada fontossági sorrendben: franciák, hollandok, marokkóiak, törökök, valamint a nem belga EU-s tisztviselők és családjaik. A mostani találkozó alapkérdését a francia cím alapján a következőképp fogalmazhatom meg: Vajon az emberi sokféleség elfogadása és befogadása az egyes társadalmi közösségek gazdagodását vagy inkább elszegényedését jelenti-e?. A téma szerteágazó és gazdag. Amióta az emberiség létezik, az ember mindig a Másik sokféleségével találkozik. Ez életének alapja s létezésének tárgya. Elég csak a másneműek iránti vonzódásra gondolni. A következőkben saját gondolataimra és tapasztalatomra támaszkodva csupán néhány bevezető gondolatot fogalmazok meg, melyek, remélem, további párbeszédre, vitára ösztönöznek. Előbb néhány kérdést tisztázok, majd rávilágítok egy szerintem vitathatatlan tényre, és ezek alapján szövöm tovább gondolataimat. Kérdések A témával kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel bennem: miért van sokféleség itt és világszerte, valójában mifélék is a társadalmi közösségek; mit jelent meggazdagodni vagy elszegényedni? 1. Sokféleségről akkor beszélhetünk, amikor különbözőséggel, különféleséggel találkozunk, vagyis a Másikkal. Feleségem majd 50 éve ismerem, és mégis nap mint nap meg tud lepni. Időnként éles szavakat váltunk, de soha sem unjuk meg egymást. Reggel elindulok a munkahelyemre, a villamoson csupa idegen arcot látok, bár néha ismerősök is akadnak köztük. Utóbbinak nem mindig örülök, mert szívesen vagyok egyedül, de az udvariasságból azért váltunk egymással pár szót. Esetleg észreveszek egy-két csinos hölgyet; megcsodálom, de nem szólítom meg őket, bár lehet, észrevették érdeklődésemet. Megfigyelem, hogy az afrikaiak, a törökök vagy az arabok gyakrabban adják át a helyüket az idősebbeknek, mint az európaiak. Az iskolába siető diákok, egyetemi hallgatók hangosan beszélgetnek. Időnként élvezem jókedvüket és szellemességüket, máskor viszont zavar botrányos viselkedésük, zsibongásuk vagy veszekedésük. Korom ellenére néha szóba elegyedek velük. 1 Bevezető előadás a Comité Catholique International pour les Tsiganes európai találkozóján március 17-én Augsburgban. A szervezet a roma pasztoráció fontos nemzetközi szerve. 2006/2 13

12 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Egész nap különböző emberekkel találkozom, beszélgetek velük. A Másikat hol el- és befogadom örömmel vagy kelletlenül, hol nem fogadom el. Egy dolgot azonban jól tudok: a befogadás nem összeolvadás. Nemcsak a befogadás, hanem a másikról való leszakadás is meghatározó esemény. Az egyén személyes önállóságának, illetve önrendelkezésének megőrzése vagy kivívása, egyúttal a párbeszédnek, a Másik elfogadásának is a kiindulópontja. 2. Nem egyedül élünk a világban, hanem másokkal együtt, társadalmi közösségekben. Elég csak a családra, a rokonokra, a szomszédokra, a barátainkra, a plébániai gyülekezetre, a munkahelyre (ha van) utalni, vagy gondoljunk kedvenc futballcsapatunkra, zenekarunkra, az egyesületre, a társulatra, amelyben tevékenykedünk. Tagjai vagyunk egy bizonyos nemzetnek, nemzetiségnek, esetleg valamelyik vallási felekezetnek vagy egy bizonyos meggyőződést képviselő politikai mozgalomnak is. Sokféleség nemcsak az emberek között létezik, hanem önmagunkban is. Sőt, nemcsak bennünket, hanem Másokat is változatosság jellemez. Senkit sem lehet csak egy tényezőre leegyszerűsíteni. Ezt azt jelentené, hogy megtagadjuk a Másik emberségét 2. Másrészt tagadhatatlan, hogy a közösségeket bizonyos mértékű kizárás és elhatárolódás jellemzi. Ha Fradi-, Anderlecht- vagy Bayern-szurkoló vagyok, akkor nehezen lelkesedhetek egy másik csapatért. Ha katolikusként élem életemet, nem lehetek zsidó vallású is. Viszont lehetek egy időben magyar, katolikus, európai, egy párt tagja, dolgozó, szakszervezeti tag, a jazz-zongorista Monk híve stb. Az európai társadalmak mára igen sokszínűek lettek, amelyben mind a bennszülöttek, mind a régebben vagy újabban bevándoroltak a társadalom teljes jogú tagjai, vagy legalábbis annak kellene lenniük Úgy tűnik, sokféleségünk által gazdagodhatunk, de szegényedhetünk is. A befogadás lehet hasznos, barátságos vagy biztonságot nyújtó, de lehet bekebelező, kártékony, atyáskodó vagy kizárólagos is. Egyszóval, mindnyájunkat gazdagíthat, de szegényíthet is érzelmileg, gazdaságilag, emberségünkben, politikailag stb. Ezzel szemben a kizárás elutasító jellegű, de azért lehet szükséges. Megjegyzem még, hogy bármilyen közösségbe történő befogadás, az ahhoz történő csatlakozás vagy az abba való beilleszkedés előfeltétele egyrészt az illető társadalom részéről az erre való készség, másrészt pedig az illető részéről az akarat. Senki sem várhat arra, hogy szájába repül a sült galamb. Ugyanakkor nem fogadhatjuk be az egész világot, mert elveszíthetjük azt, amik vagyunk! Végeredményben, akárkik is vagyunk, beilleszkedünk valahova, ez a mi feladatunk is, és esetleges kizárásunkért is felelősek vagyunk. Persze, minden az egyéni lehetőségektől, a társadalmi, gazdasági és földrajzi viszonyoktól, nevelődési folyamattól (szülők, később a társadalom) és nem kevésbé a történelmi pillanattól stb. függ. Tények Tömegtájékoztatás Eszköz vagy hatalom? A kérdések után szembesüljünk most három adattal és körülménnyel, amelyek a továbbiakban lényegesek lehetnek. Ezek: a népvándorlás, amelyet a mindenkori Másik történelmeként is felfoghatunk; a tömegtájékoztatás viharos fejlődése, mint a huszadik század egyik legfontosabb jelensége és a huszonegyedik század elképesztő lehetősége; végül a tőkés társadalom világméretű és zabolátlan terjeszkedése, amely leszűkíteni látszik lehetőségeiket. 1. Az ember mindig változik, mi éppúgy, mint mások. Mindig egy másik Másikkal állunk szemben, vagy egy másik Másikkal tartunk össze. Talán ennél is fontosabb: magának a társadalomnak az a változása, amely a népek mozgásának, vándorlásának következménye. Ha itt csupán csak a népek mozgására, illetve vándorlására összpontosítok, már akkor is egy különlegesen erős közösségi megnyilvánulásra utalok. Évezredek óta milliók és milliók vándorolnak egyik vidékről a másikra, egyik világrészből a másikba, főleg Keletről Nyugatra és Délről Északra. Kisebb léptékben is megfigyelhetjük a faluból a városba (vagy fordítva) való költözést, a kedvezőtlenebb adottságú környékről a kedvezőbb adottságokkal rendelkező vidékekre történő, a gyengébb gazdasági ágazatból az erősebb ágazatok felé történő áramlást. 2 Ezt tesszük, ha valakiről azt mondjuk, hogy büdös paraszt, zsidó vagy cigány, pökhendi amerikai, kóbor oláh vagy tót, ez olyan osztrák trehányság, erőszakos orosz, szektás ; stb. 3 Szerintem bárki az emberi jogok alapján a társadalom teljes jogú tagja, bár az állampolgárság elnyeréséhez az egyes országok törvényei jogi feltételeket szabhatnak, meghatározhatnak. lma az állampolgárság elnyeréséhez /2

13 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM A népvándorlás a hatalmak minden erőfeszítése ellenére feltartóztatatlannak bizonyult a történelemben 4. Ha politikai, társadalmi vagy gazdasági okoknál fogva létfontosságúnak vagy elengedhetetlenek bizonyul, egyes emberek vagy csoportok nem ismernek határokat: vándorolnak, menekülnek és költöznek. Ezáltal az egyének és a különféle közösségek szüntelenül újabb és újabb emberekkel és csoportokkal találkoznak, akik hatnak rájuk, megváltoztatják őket és alakzatukat, de ezek is hatnak a befogadó társadalmakra. A beilleszkedés és a befogadás mindenkinek közös sorsa és kikerülhetetlen feladata. 2. A népvándorlás a Másik megújító jelenlétét is jelentheti. A tömegtájékoztatás elősegítheti az események bemutatását, és megkönnyítheti az emberi és társadalmi kapcsolatok fejlődését. Láthatjuk, mi történik tőlünk távol, s fordítva: a mi világunkról is értesülhetnek a világ valamely távoli pontján. A távolság összezsugorodik, persze földrajzi ismeret hiányában az esemény elveszti értelmét. Marad egy kép, egy érzés, de semmi több. Az idő megtorpan a közvetlen híradás révén, viszont értelmezés nélkül megtagadhatja a történelmet. A tájékoztatás igen változatos módon a fennálló hatalmi és társadalmi viszonyok függvényében történik. Amit a tájékoztatás köz-, de ma legtöbbször magántulajdonú nagyurai nem szeretnek, azt ellenőrzött módon adják tovább, megszűrik vagy egyszerűen elhallgatják. Nem szívesen vagy egyoldalúan beszélnek bizonyos közösségekről, például munkanélküliekről, egyes népcsoportokról, a szakszervezetekről vagy a szegényekről. Nem szeretik megemlíteni, hogy társadalmunk milyen módon rekeszt ki vagy aláz meg embereket, csoportokat. A Másik önmagában nem hírérték. A tömegtájékoztatási eszközök előnyben részesítik az újdonságot, a botrányt és a látványt, de nem veszik eléggé figyelembe az alapvető, a jelentős és a létfontosságú dolgokat. A tömegtájékoztatás hatásos, nagymértékben befolyásolja véleményünket és a Másik véleményét is. A tömegtájékoztatás olyan, mint a társadalom: nem törődik eléggé a szó nemes értelmében vett politikával, pedig a tájékoztatás elősegíthetné a társadalmi párbeszédet: Beszélhetne közös és különböző történelmünkről, arról, hogy honnan jövünk, és hová megyünk. Bemutathatná és megmagyarázhatná a kultúrák sokféleségét. Felkarolhatná a soknyelvűséget stb. A jobb tájékoztatás elősegítheti sőt eredményezheti a magasabb színvonalú társadalmi együttélést. Mit kell tennünk ennek értelmében és érdekében? 3. A népvándorlás mellett a társadalmi-gazdasági helyzet és fejlődés döntő hatást gyakorolt és gyakorol társadalmunkra. A tőkés rendszer a 19. század eleje óta folyamatosan erősödik és terjeszkedik, és gyors társadalmi változásokat eredményez, vagy épp a társadalmi változásokat használja ki a terjeszkedésre. Manapság a nemzetközi vállalatok világhálózata kialakulásának vagyunk tanúi, s ennek következményei közül csak egyet említek meg: a társadalmi különbségek növekedését, a társadalmi szerkezet alá- és fölérendeltségi viszonyainak erősödését. Ennek eredményeként egyes népcsoportok és közösségek egyre inkább a társadalom peremére szorulnak. Az 1989-es rendszerváltás az elmaradt köztes-európai területeken egész társadalmi osztályok lecsúszását, széles néprétegek tönkremenetelét és egyes vidékek elszegényedését vonta maga után. Köztes-Európában mindenekelőtt a roma közösségek mai helyzete tükrözi hűen és halmozva ezeket a jelenségeket. Meggondolások és töprengések A kérdések és az említett tények ismertetése után, úgy vélem, a felvetett alapkérdést Vajon az emberi sokféleség elés befogadása az egyes társadalmi közösségek gazdagodását vagy elszegényedését eredményezi-e? nehezen válaszolhatom meg egyedül. Ez mindnyájunk feladata. Én csak saját beállítottságomat és iránykeresésemet vázolhatom fel. 5 Töprengéseimet és megfontolásaimat talán megkönnyíti, ha a kérdésre adandó választ három szempontból közelítem meg: politikai és jogi, társadalmi és gazdasági, valamint világnézeti és vallási szempontból. Ezek a nézőpontok olyanok, mint az orosz Matrjuska-babák, egymáshoz kapcsolódnak s tapadnak, egymásba illeszkednek. Nehéz őket különválasztani. Nézzünk egy-két példát, amelyek a különböző szempontokat egyesítik! Gondolkozzunk el a kérdéseken, amelyeket a példák felvetnek. 1. Ha egy gyerek a boltból fizetés nélkül hazavisz valamit, ekkor ez voltaképpen mi? Élelmesség, vagy egyszerűen lopás? Politikai és jogi szempontból a többség lopásnak, a kisebbség inkább élelmességnek tartaná a dolgot. De hol a határ az elfogadhatatlan lopás és a szükséges élelmesség között? Gondolhatunk ezzel kapcsolatban az élelmes vagy lenyúlós tőkésvállalatok adócsalásaira is! Mennyire lehetséges a kisebbség felzárkózása és alkalmazkodása a többséghez? Miként tehetünk különbséget a dolgok között, ha számításba vesszük az állampolgári együttélés követelményeit? Melyek ezek? 2. Egy másik példa: ha egy fiatalember nem veszi le a sapkáját, amikor belép egy hivatalba, vajon csak a népszerű amerikai filmekben látottakat akarja utánozni, vagy egész egyszerűen neveletlen? Megint kérdések tolulnak fel bennem: Mennyire kölcsönös az egyén és a csoport között a kulturális kapcsolat? Gondoljunk csak Bach és a cigányzene viszonylatára! Ki türelmes kivel szemben? Ki mit tart elviselhetetlennek, s mit nem? Ki tanul kitől? Az összetartozás és az önazonosság másokkal szemben mindig kizáró jellegű? Elkerülhető-e a türelmetlenség? Mit 4 Gondoljunk csak a kínai Nagy Falra, vagy az amerikai-mexikói határmenti és a schengeni vasfüggöny létesítményeire. Ezek rövidebb-hosszabb távon milliók és milliók számára soha sem jelentenek igazi akadályokat. 5 A következő sorokat egy igen hosszú és érdekes beszélgetésnek köszönhetem, amivel Quirin Ágnes örvendeztetett meg 2005 ősszén Budapesten. Enyém a felelősség, övé a köszönet. 2006/2 15

14 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM tegyen a többség és a gyakran számos kisebbség, amelyek maguk is sok félék, sokféle emberből állnak! Elegendő-e a probléma megoldásához a jó oktatás vagy szükség van más társadalmi, politikai kezdeményezésre is? Mit tegyen a társadalom, mit tegyenek a pártok és az állam? Bármilyen kérdést nézünk is, a kisebbség számára az önazonosság keresése szükséges és elkerülhetetlen, ugyanakkor a többség szemében ez a keresés gyakran nehezen elfogadható, sőt olykor visszatetsző. Társadalmi szinten a klasszikus szabadelvű esélyegyenlőség elve tarthatatlan. Sokkal inkább az esélyek feltételeinek egyenlőségét kell követelni és megvalósítani egyéni és csoportos szinten egyaránt. Elvileg a nagy vallások kiváltképp alkalmasak lehetnének erre a feladatra, hiszen Isten előtt mindenki egyenlő. A közhatalomnak azonban, mint a társadalom együttese intézményes alakulatának, még nagyobb a szerepe ezen a területen. 3. A harmadik példám: Szomszédok, egyes emberek és csoportok vagy ilyen-olyan személyek viselkedése furcsának tűnik a szemünkben, esetleg úgy érezzük, hogy zajosak, rossz hírűek, kibírhatatlan szokásaik vannak, piszkosak, elfogadhatatlan az erkölcsük, mások meg merevek, gőgösek, erőszakosak stb. Ha a saját vallásunkból indulunk ki, újabb kérdések vetődnek fel: Hogyan fogalmazhatjuk meg az emberi személy méltóságát, és miért kell ezt tiszteletben tartani? Vajon Jézus nem a tökéletes Másik? A tiszteletnek vannak-e határai? Elképzelhető-e feltétel nélküli elfogadás? Mit jelent az embernek mint Isten képmásának a méltósága a gyakorlatban? Ez a méltóság egyedi vagy csoportos jellegű? Mit jelent ezt tiszteletben tartani? Lehetséges-e egyetlen hit különböző kultúrákban? Tegyünk-e különbséget hívő és nem hívő, katolikus és más világnézetű között? Melyek lennének az elfogadhatatlan kultúrák? Nyugati és keleti, reformált és katolikus egyházak között van-e lényeges különbség a Másik elfogadása és befogadása tekintetében? Hogyan adhatjuk tovább Jézus jó hírét a Másikról és a Másiknak? Milyen emlékek maradtak meg a fejekben az elmúlt század nácizmusáról, a szovjet kommunizmusról és az erősödő neoliberalizmusról, némelykor kereszt(y)ény vagy nemzetieskedő mellékzöngésekkel? Az ezekre a kérdésekre adott válaszainknak szükségszerűen és kikerülhetetlenül megvan a maga társadalmi, politikai, gazdasági stb. vetülete. Az olvasóra hagyom a válaszok megfogalmazását! Érdemes azonban elgondolkodni a Gaudium et spes 6 egy-két állításán, hol az uralkodó réteg, hol az elnyomott vagy a társadalom peremén elő helyzetéből nézve: 25.cikkely: Az ember társas természetéből nyilvánvaló, hogy az emberi személy tökéletesedése és a társadalom fejlődése kölcsönösen függ egymástól. Valamennyi társadalmi intézménynek ugyanis a személy az alapja, alanya és célja, s annak kell lennie, mert a személy természete szerint teljesen a közösségre van utalva. Mivel tehát a társas élet nem mellékes körülmény az ember számára, ezért minden képessége a másokkal való kapcsolatokban, kölcsönös szolgálatokban, Az emberiség színes sokfélesége. párbeszédben bontakozik ki, és az ember csak így felelhet meg hivatásának ( ) Bizonyos, hogy a társadalmi rendet sűrűn megzavarja a gazdasági, politikai és társadalmi formákban lappangó feszültség. 26. cikkely: Minden csoportnak számot kell vetnie a többi csoport szükségleteivel és jogos igényeivel, sőt az egész emberi család közjavával, ( ami) az igazságban legyen megalapozva, az igazságra épüljön, és a szeretet éltesse; a szabadságban pedig napról napra egyre emberibb egyensúlyt kell találnia. 27. cikkely: A Zsinat újra és újra megerősíti az ember iránti tiszteletet: mindenkinek úgy kell tekinteni a felebarátra kivétel nélkül, mint önmagára, elsősorban azáltal, hogy életéről és az ahhoz szükséges eszközökről gondoskodik ( ). Napjainkban különösen sürgető kötelességünk, hogy megkülönböztetés nélkül felebarátnak tekintsünk minden embert, és ha ránk szorul, siessünk is a szolgálatára; legyen szó akár vendégmunkásról, akár egy menekültről, akár egy házasságon kívül született gyermekről, aki érdemtelenül szenved olyan bűnért, melyet nem ő követett el. 29. cikkely: Az egy emberi család tagjai vagy népei közötti kirívóan nagy gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek botrányt okoznak, és ellenkeznek a társadalmi igazságossággal, az ember méltóságával s a társadalmi és nemzetközi békével. A magán- és a közintézmények tehát legyenek azon, hogy az ember méltóságát és célját szolgálják, mégpedig úgy, hogy kitartóan küzdjenek mindenféle akár társadalmi, akár politikai szolgaság ellen, s óvják az alapvető emberi jogokat minden politikai rendszerben. Bárdos-Féltoronyi Miklós 7 6 A II. Vatikáni Zsinat által kiadott lelkipásztori konstitúció Az egyház és a mai világ viszonyáról. 7 A szerző a belgiumi louvain-i katolikus egyetem nyugalmazott tanára /2

15 FÓRUM Válaszok a körkérdésekre 1. Hogyan ítéli meg a keresztény felekezetek közötti párbeszéd alakulását az elmúlt egy-két évtizedben? Szerintem több volt a füstje mint a lángja, azaz a látványos kiengesztelési gesztusokat kevés konkrét, gyakorlati tett, eredmény kísérte. II. János Pál pápa bár elismerte a katolikus egyház által elkövetett történelmi vétkeket, a másként gondolkodók üldözését és elnyomását, a protestánsokra kimondott kiközösítő átkokat mégsem vonta vissza. Így a lutheránusok és kálvinisták joggal hivatkozhatnak arra, amire irányzatuk alapítói: nem önként hagyták el a zászlót és a fedélzetet, hanem kizárták őket az Egy-házból. Az augsburgi nyilatkozat sem hozott áttörést, pedig a reformáció központinak kikiáltott tanában született meg a szakértői egyezség: a hit nem kiérdemelhető, hanem csak elfogadható ajándék, kegyelem. Az a tény, hogy nem II. János Pál pápa írta alá és jegyezte, ugyancsak jelzés értékű: a pápa semmilyen egyházszervezeti következményt nem vont le belőle, sőt a közös úrvacsorákon való részvételt is elutasította minden katolikus számára. Ch. Krause evangélikus püspök és E. I. Cassidy bíboros aláírják az augsburgi nyilatkozatot 2006/2 Ökumenikus istentisztelet Már nem kívánatos Így mára az ökumenizmus sajátos jelentés-módosuláson ment át: nem jelenti a távlati szervezeti egység megteremtésének célkitűzését, hanem dialógus-készséget és a felső szintű vezetés körében az aktuális társadalmi (azaz világnézeti és morális) kérdések, problémák közös megoldás-keresését, együttműködést, közös társadalmi fellépést jelent csupán. Az egy pásztor és egy nyáj képe eltolódott az idők végezetére. A reneszánsz korban, az 1400-as években megtartott firenzei zsinat példája megmutatta, hogy akkor a felső papság szintjén hiába kiáltották ki a római és ortodox egyház újraegyesülését, a pápa hiába ült dicsfényben az elért eredmény felett: a gyakorlatba lehetetlen volt átültetni az egységet a pápa fennhatósága alatt. Főleg az ortodox szerzetesekben élt elevenen a Rómaellenség, miután a 4. keresztes hadjárat Jeruzsálem helyett Bizánc fővárosát, Konstantinápolyt rohamozta meg. A Ratzinger által fémjelzett Dominus Jesus c. irat pedig végleg lehűtötte a kedélyeket a túlzott eredményekre vágyakozók között. Ez a pápai megnyilatkozás kimondta: a katolikus önértelmezés központi eleme továbbra is az, hogy csak egy igazi egyház létezik, mégpedig a katolikus, a többi egyház csak egyházias közösség -nek tekinthető, ami sokban hasonlít a katolikushoz, de lényegileg nem azonos vele. Vagyis a protestáns és ortodox hívők nem tartoznak hozzá Krisztus misztikus testéhez, még ha hívőnek, Krisztus követőknek is vallják magukat. XVI. Benedek pápa ezek után hiába hivatkozik arra, hogy pápasága központi fontosságú célkitűzése az ökumenizmus útján való további előrelépés. Hiszen épp ő eresztette le a várvédő kapukat, az ő hívószavát kevésbé érzik hívogatónak, mint elődjéét, aki épp temetésén érte el a legtöbbet: minden keresztény felekezet felső szinten megjelent a temetési szertartásán, jelenlétével elismerve azt, hogy egyfajta spirituális vezetője volt a kereszténység mindhárom fő ágának. 2. Véleménye szerint szükség van-e a mai szekularizált világban a kereszténység, esetleg más vallások missziós tevékenységére? Ha igen, hogyan végezze ezt az, aki rászánja magát: tanítsa és magyarázza az általa már elfogadott igazságokat; tettekkel, életmóddal mutassa be stb.? Gyakran mondják, hogy a kereszténység az alapító szándékának megfelelően missziós egyház, lényegi eleme, hogy a 17

16 FÓRUM krisztusi örömhírt továbbítsa. Ha leállna a hit továbbadásának generációs láncolata, a kereszténységre a feledés homálya borulna. A mai divatos szóval multikulturális világunkban a hit továbbadása (a hittérítés is) mindenkinek alapvető emberi joga kell, hogy legyen. Határa: a másik hitének tisztelete, megbecsülése és nem lenézése, megvetése. Probléma akkor van, ha valaki vagy valakik saját hitüket abszolutizálják. Például amikor az új pápa kijelenti, hogy a szó szoros értelmében csak egy abszolút igazság van, az önmagát kinyilatkoztató Isten, hozzá képest minden más igazság csak rész-igazság vagy egyenesen tévedés. A kereszténységnek ez a kizárólagosságra való törekvése gyakran türelmetlenségbe, agresszivitásba csap át a hétköznapi életben. Tetteikkel és életmódjukkal így inkább tesznek tanúságot elvakult, fanatikus hitükről, semmint Krisztusról. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Seregély István egri érsek 3. Hogyan folytassanak a keresztények és zsidók közös párbeszédet az iszlámmal? Lehetséges egyáltalán a Próféta népével a valódi dialógus, vagy csak a kölcsönös udvariaskodásig juthatunk el? Nemcsak lehetséges, de szükséges is az iszlámmal a párbeszéd. Elfogadják a kinyilatkoztatást, Ismael fiainak tekintik magukat, Jézust prófétának tekintik, és Szűz Máriát is tisztelik. Ezek a közös kapcsolódási pontok. Sajnos gyakran hiányzik a kölcsönösség az iszlám államok vezetőinél: Kereszténység és iszlám Együttélés Európában szinte mindenütt létrehoztak iszlám centrumokat mecsetekkel, de sok muszlim országban tiltják katolikus templomok építését, és az áttérteket üldözik, kitaszítják. 4. Milyennek látja a katolikus egyház helyzetét? Mely tendenciákat vél jelenleg felfedezni az egyházban (fundamentalista, liberális stb.)? Ön hol, milyen körülmények között tapasztalta ezeket? A katolikus egyház helyzetét összességében jónak tartom. Elég, ha pillantást vetünk a hivatalos vatikáni statisztikákra. A katolikus hívők száma eléri az 1 milliárd főt, annyi, mint a protestánsok (530 millió fő) és ortodoxok (350 millió fő) együttvéve. A 6,5 milliárdos földi lakosságon belül a kereszténység a legnépszerűbb vallás. Engem is meglepett, hogy a 2,5 ezer katolikus világi püspök mellett ugyanennyi a püspöki státusú szerzetesi vezető száma. Így közel 5 ezer katolikus püspök van! A magyar katolikus egyház is aligha panaszkodhat az elmúlt 15 évre: egyház-szervezetileg rendezte sorait, intézményeit az igényekhez mérten kialakította. Külön kiemelném Seregély érsek és Gyulay püspök szerepét, akik idén mennek nyugdíjba. Spirituális téren 3 kiemelkedő papja van a katolicizmusnak: Barsi Balázs ferences szerzetes, Jelenits István piarista szerzetes és Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes. Ők hárman legalább annyit tettek a vallási megújulásért, mint érsekeink. Ami a tendenciákat illeti: a gyakorlatban aligha lehet fundamentalistákra és liberálisokra szétválasztani a hívőket vagy papokat. Inkább a a nyitottság a mérvadó. Vannak az új dolgoktól, kihívásoktól elzárkózok és az újításokra hajlamosak. Utóbbiak között sok konzervatív gondolkodású főpap is található. Olyan ez, hogy vannak fiatalos lelkületű, de idős korú emberek, és fordítva: fiatalon is begyepesedett gondolkodóak. Ezt akkor tapasztaltam, amikor hívőkkel és nem hívőkkel, papokkal és laikusokkal találkoztam, és alaposabban megismerhettem őket. Papp Ferenc /2

17 DOKUMENTÁCIÓ Az előző számunkban közölt levél, amelyet egy idős és beteg pap testvére írt a pécsi püspöknek, Olvasóink körében élénk visszhangot keltett. A szerkesztőségünkhöz eljutott vélemények mindegyike elmarasztalja a püspökséget, de a pécsi papok és világi alkalmazottak nem kívántak névvel nyilatkozni az ügyben. Alább csak egyetlen, az Egyházfórum honlapján megjelent hozzászólást közlünk, mert szerzője névvel és címmel vállalja sorait. Ezt követően a világi hitoktatók szerződésmódosításával kapcsolatos dokumentumokat hozzuk nyilvánosságra. Előzetes információként csupán annyit, hogy az állam a világi hitoktatók és plébániaigazgatók egész évi bérét megfizeti a püspökségeknek. (A szerk.) Báránybőrben II. T. Szerkesztőség! Nagyon felháborodtunk a Pécsi Püspökség eljárása miatt öreg paptestvérükkel kapcsolatban. Érthetetlen! Elfelejtették abban a házban már Krisztust? Mi magunk is nyugdíjasok vagyunk, de szívesen felajánlunk havi 1000 Ft-ot, ha ez segít. Önöknek írok, mert a szegény öreg pap testvérének a címét nem tudjuk. Pécsi Egyházmegye Pécs Szent István tér 23 MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS Amely létrejött a fenti munkáltató (képv. Wolf Gyula vagyonkezelő mint munkáltatói jogkört gyakorló), valamint... alatti lakos munkavállaló között. 1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a közöttük szeptember 01 én határozatlan időre kötött munkaszerződést módosítják az alábbiak szerint; 2. Felek megállapodnak, hogy a határozatlan idejű munkaszerződést határozott időre, azaz 2006 június 30-ra módosítják. 3. Az eredeti munkaszerződés módosítással nem érintett rendelkezései, változatlanul hatályosak. Pécs, október /2 19

18 DOKUMENTÁCIÓ A világi munkavállalók levele a vagyonkezelőnek Pécsi Egyházmegye Főtisztelendő Wolf Gyula vagyonkezelő Úr részére Tisztelt Vagyonkezelő Úr! Mivel az Ön által részünkre megküldött munkaszerződés módosítás ügyében, a szerződésben érintett felek között egyeztetés és megállapodás nem történt, ezért a munkaszerződés módosításában foglaltakat nem tudjuk elfogadni. Pécs, (Következnek az aláírások A szerk.) A világi munkavállalók levele a megyés püspöknek Főtisztelendő Mayer Mihály megyéspüspök Úr részére Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! Megdöbbenéssel értesültünk az Egyházmegye által részünkre megküldött munkaszerződés módosításról. Mivel előzetesen semmilyen tájékoztatás nem történt, ezért értetlenül állunk kérdéseinkkel, a kialakult helyzettel szemben: Munkánk, szolgálatunk elismerése az egyházmegye részérő1 fennáll-e? Határozatlan idejű szerződésünket milyen megfontolásbó1 változtatnák meg határozott idejűre? Egzisztenciánk, megélhetésünk a jövőben biztosítva lesz-e, hisz körünkben családos, nagycsaládos munkatársak is vannak? Nyugdíj, táppénz és egyéb járulékok a szerződésmódosítás után, hogyan kerülnének kiegyenlítésre? Hogyan alakulna státusunk június 30-a után? Milyen következményekkel járna, ha a szerződésmódosítást nem írjuk alá? A munkavégzésünk erkölcsi háttere hivatástudatunkból és egyházunk iránti elkötelezettségből fakad, ezért jelen levelünket nem egyházunk elleni magatartásból fogalmaztuk meg, egyszerűen szolgálatunk, családjaink, mindennapi megélhetésünk iránt érzett felelősségünk vezetett. Várjuk mielőbbi megnyugtató válaszát, tájékoztatását! Tisztelettel: (Következnek az aláírások A szerk.) /2

19 DOKUMENTÁCIÓ A pécsi püspök válasza Tisztelt Plébánia Igazgatók! Örülök és szomorkodom is leveletek miatt. Örülök annak, hogy bizalommal vagytok a püspök iránt, aki mindig is szívén viseli azok ügyét, akik az egyház szolgálatában és kormányzásban segítséget adnak. E megállapítás vonatkozik a papokra, a plébániaigazgatókra, a hitoktatókra, az egyházközségi tagokra és a különböző lelkiségi vezetőkre is. Mindezek azonban nem az egyházon kívül állnak és szolgálnak, hanem belülről. Együtt élve a gondokban, kihívásokban, a mai politikai környezetben, a társadalom problémáival. Az igazság és az igazságosság alapján állva, az egyház mércéjét és értékrendjét is képviselve. Ezért nemcsak elvárásaink vannak, hanem kifejezzük nemtetszéseinket is. Elsősorban nem híveink fele, hanem felfelé, híveink értékeinket képviselve. Kiváltképpen, ha ez ideológiai háttérből pártok, a mai társadalmi élet elitjeire, vagy akár a Kormányra, parlamenti képviselőkre vonatkozik. Ki kell lépnünk abból a közömbösségből, amely az elmúlt diktatúra sajátja volt: Mások kaparják ki számomra a gesztenyét! Én a családomat, a tiszta természetfelettit képviselem! A társadalomhoz nincsen közöm! Ez esetben az Egyház társadalmi tanítása hiányos képviseletet kapna. Az értékek felmutatása nem pártpolitikai küzdelem, hanem mindezeken felette van és nem alatta! Szomorkodom azért, mert csak magatokra van leszűkítve a levél tartalma. Nem érzékelem, hogy aggódtok a katolikus iskolák miatt, amelyek eddig is alig tudnak működni. Csak azért maradhatnak fenn, mert csak az egyházmegyénkben legalább 120 millió a ráfizetés évente. Most pedig újabb normatíva, bejárói támogatás megvonása szerepel. Ez mind a működés és nem a fenntartás, amely miatt állandó a panasz az iskolák részéről. A szociális otthonainktól is normatívát vonnak el. Az államiak ezt az elvonást a vidékfejlesztésből meg fogják kapni, mi nem! Az lesz a szólam: az államiak is ugyanannyit kapnak. Az emberek pedig elhiszik, legalább ti ne higgyétek! A novemberi, decemberi hitoktatási díjat nem utalják át, talán csak a következő év elején. Honnét előlegezzük? A kistérségi pénzek is mindig akadnak! Sajnos köztetek is egyesek csak azt tudják mondani: Az egyházmegye kamatoztatni rakja el ezt a pénzt! Ez a suttogó baloldali propaganda támogatása! Az év elején visszatartott 10 %-ról már kijelentették, hogy nem fogjuk megkapni! Plébániák hívei, papjai és polgármesterei jönnek, hogy miért nem lépünk a templom állagával kapcsolatban. Miért nem javíttatjuk meg, hiszen tudnunk kellene, hogy életképtelen, elöregedett falvakról van szó. Csak ott tudunk segíteni, ahol pályázat, összefogás könnyíti a munkánkat. Megjegyzem, hogy az esseni (No.) egyházmegyében a következő 3 évben 122 templomot kívánnak értékesíteni, mert nem tudják a hívek fenntartani! A német egyházmegyék egy részét szanálni kell! Akkor onnét várunk segítséget? A mohácsi hotellel kapcsolatban is egyes papok bennállnak a suttogó propaganda hálójában. Pályázati pénzből készül! Beruházás nélkül a jövő anyagi alapjai oly bizonytalanok, mint a mindenkori kormányok ígérete! Megkérdezte és kifogásolta-e már valaki, hogy intézményeink mögé miért nem adnak a földek és erdők után annyi anyagi bázist, hogy működésünk ne legyen veszélyben? Ideológiailag éreztetni kívánják kiszolgáltatottságunkat! Más, általunk leszólt országokban igyekeztek mindezt biztosítani. Van-e valaki, aki fájlalja és szót emel azért, mert a hitoktatási támogatást 200 millió Ft-tal megkurtítják? A győri szemináriumban dr. Szomór Tamás premontrei szerzetes tanította a filozófiát. A diktatúra nyomását, az egymással nem törődést ma azt mondanánk a szolidaritás hiányát úgy érzékeltette, hogy a társadalmat tyúkólhoz hasonlította: A tolvaj, az akkori állampárt, behatol a tyúkólba és minden tyúk ordít. Egyet elvisz közülük, kilép az ólból és a tyúkok tovább alszanak, mintha mi sem történt volna. A mostani törvénytelenségek közepette ez többször eszembe ötlik, azzal a különbséggel, hogy csak néhányan emelik fel szavukat, nem is az egész ól! A társadalom még mindig alszik, elfelejt mindent, hogy alhasson tovább. Nagyobb haszonnal járna, ha nemcsak a püspökség felé, ahol bár lehetnek kisebb hibák is, hanem a társadalom politikai, gazdasági, államvezetési elitje felé hangzanának el az elmarasztaló és keserű panaszok. Akkor a püspök is érezne maga mögött erőt és tartást! A mai demokráciát játszó társadalmunkban a püspök is csak egy és nem minőségi több. Láttuk ezt, amikor az iskolák miatt a közelmúltban felszólalt Pápai püspök urat nem a püspöki Kar iskolareferenseként idézték, hanem csak személyében. Lám ennek az egy püspöknek ilyen a véleménye... Másod, sőt harmadrendű állampolgárok lettünk. Nem zúdult fel a tyúkól! A mellékelt leveleket megküldtem minden -el rendelkező papnak. Ez legalább 30 személy. Akkor miért nem tudtok róla? 2006/2 21

20 DOKUMENTÁCIÓ Jelezni szeretném, hogy a fizetésetekről, megélhetésetekről igen is igyekszünk alternatívákat kigondolni. Az sem lenne a legutolsó, ha ti is reális javaslatokkal élnétek és nemcsak kívánságokkal. A plébániák például egy havi fizetéssel és járulékokkal lépjenek segítségetekre. A papok egy javaslata volt, hogy hitoktatási díjukat osszuk szét a hitoktatók béreként. A központi befizetéseket, az EKRA-t emeljük meg lényegesen, ne építkezést szolgáljon, hanem a hitoktatók bérét. Mindezen elgondolások a plébániákat is érintik. Ki fog mellém állni, ha jön a kritika? A püspöknek el kell viselni! ez a szlogen. És az önérdekűekkel szemben nem várhatnék a csendesektől is támaszt? A mysterium iniquitatis gyakori tapasztalatom. Azonban ez az az út, amelyről nem menekülhetünk el, mert akkor az értelmet jelentő mysteriumot adnánk fel, a gonoszság pedig úgy is megmaradna. Jó érzéssel venném, ha e levél a kétséget sugárzó levél aláíróihoz eljutna. Érezzük át, hogy nem megreformálni akarunk, hanem megreformálódni. Akkor egy hajóban ülünk, mégha háborog is a tenger! Őszinte szeretettel és megbecsülésem jeléül írtam e levelet! Imáimba foglallak titeket és nemcsak gondjaitokat! Pécs, nov. 6. Részlet a püspök egy három nappal később kelt körleveléből 11. A főállású hitoktatók munkaszerződése módosításra került, mely határozatlan idejűrői, határozott idejűre változik június 30.-ig. A költségvetési egyházközségi gyűlés határozatai között az egyházközségnek határoznia kell a főállású hitoktatók személyéről. A főállású hitoktatók munkaszerződésének módosítása kiküldésre került, akik a szerződés módosításával egyet értettek és elfogadták, azoknak az alkalmazásáról július 1.-től kezdődően szintén az egyházközségnek kell határoznia. Dönteni kell az egyházközségnek határozatban, azoknak a főállású hitoktatóknak az alkalmazásáról, akik a főállású hitoktatás mellett plébániaigazgatói tisztséget is ellátnak. Azok a főállású hitoktatók, akik a szerződésmódosítást nem kívánták aláírni, azoknak a határozatlan idejű szerződésüket június 30.-val megszüntetjük, és amennyiben az egyházközség úgy határoz, hogy alkalmazni kívánja őket, az egyházközséggel fognak szerződést kötni és közvetlen munkáltatójuk az egyházközség lesz. Természetesen az egyházközség részére a hittanórák után járó fizetési kötelezettségnek az egyházközségek felé továbbra is eleget fogunk tenni. A munkáltatással járó adminisztráció július 01.-től ilyen esetekben a munkáltató egyházközséget fogja terhelni. A főállású hitoktatók és a plébánosok részére a helynök Úr és a Gazdasági Hivatal szóbeli tájékoztatót fog tartani. Pécs, 2005 november 9. Folytatás a 3. borítóoldalon /2

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AZ ADÁS: A SZOCIÁLIS MUNKA GYÖKERE Összeállította: Németh Ildikó Ágnes

AZ ADÁS: A SZOCIÁLIS MUNKA GYÖKERE Összeállította: Németh Ildikó Ágnes AZ ADÁS: A SZOCIÁLIS MUNKA GYÖKERE Összeállította: Németh Ildikó Ágnes Isten a minta-adó Az adás krisztusi identitásunk alapja (adással kapcsolatos szavak több mint kétezerszer fordulnak elő a Bibliában)..megvizsgáljátok,

Részletesebben

Tisztségek az Ószövetség idején

Tisztségek az Ószövetség idején Tisztségek az Ószövetség idején Induljunk el egy értelmező meghatározásból. A tisztség egy olyan munkakört jelent, amellyel megbíznak, amelyre elhívnak, vagy amelyre kineveznek valakit. A felkérés értelmében,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

3. Csak egy nevet írj!(4p.) Mózes honfoglaló utóda: A 300 fős hadsereg vezére A megvakított bíra: Az ő botja virágzott ki

3. Csak egy nevet írj!(4p.) Mózes honfoglaló utóda: A 300 fős hadsereg vezére A megvakított bíra: Az ő botja virágzott ki HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: III. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám:91p. 2015. február 27 1. Sorold fel

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke

Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke Héber, görög betők és mértékegységek 12-13 Az ószövetségi történelem áttekintése 14 Kánaán a honfoglalás idején 27 Az öt király veresége 52 Az izraeli törzseknek

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata

Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Magunkról A Regélő Fehér Táltos Hagyományőrző Egyesület Dobcsapata Árpád fejedelem évének Fergeteg havában, 2007 januárjában alakult. Szándékunk az

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Megmenteni a világot

Megmenteni a világot Megmenteni a világot Kisfilm forgatókönyv Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Ne lődd le a hírvivőt...2 Nem minden az, aminek elsőre látszik...2 Megmenteni a világot...3 Mi a fene???...4 A világ bajai...4 Ökológiai

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni.

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni. Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Olvasd el: Lukács

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Reflexió a párizsi eseményekről (Jutta Hausmann)

Reflexió a párizsi eseményekről (Jutta Hausmann) Reflexió a párizsi eseményekről (Jutta Hausmann) A múlt heti párizsi merényletek világszerte döbbenetet váltottak ki és az áldozatokkal való szolidaritás nyilatkozatait, valamint a terrorizmus elutasítását

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. szeptember 27-én (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban.

Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Szertartások és vallás! szokások az unitárius egyházban. Keresztelés. 1 5-ik közlemény. Isten tisztelése és imádása nincsen sem helyhez, sem időhöz kötve, de az ember életének minden főbb mozzanata kapcsolatba

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1

Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Ajánlott témák jegyzéke évfolyam- és szakdolgozatok készítéséhez 1 Kedves Hallgatók! Az alábbi témákat ajánljuk fontosságuk, aktualitásuk miatt figyelmetekbe évfolyamdolgozatotok illetve szakdolgozatok

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Egyiptom művészete Ókor-1

Egyiptom művészete Ókor-1 Egyiptom művészete Ókor-1 I.e. III. évezredtől - I.e. XI. század óbirodalom középbirodalom új birodalom A művészetnek a halotti kultuszt kellett szolgálnia. Fáraók (isten) attribútumaik az állszakáll és

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE. Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III.

Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE. Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III. Leonard Ravenhill KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE Mindannyian odaállunk majd Krisztus ítélőszéke (díjkiosztó emelvénye) elé. (Róma 14,10) III. fejezet Kiadó: Missionsdienst Sonnenstrahlen D-7120 Bietigheim-Bissingen,

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56

KERESZTREFESZÍTÉS. Újpest-Belsőváros. 2008. 03. 21. Nagypéntek. Loránt Gábor. Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 21. Nagypéntek Loránt Gábor KERESZTREFESZÍTÉS Olvasandó (lectio): Mt 27,31-56 Miután kigúnyolták mármint Jézust levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és

Részletesebben

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq

A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

Szószék - Úrasztala - Szertartások

Szószék - Úrasztala - Szertartások Szószék - Úrasztala - Szertartások SIMÉN DOMOKOS MILYEN JÓ AZ AJÁNDÉKOZÓ ISTEN! Mt 20, 1-16 Joachim Jeremiás Jézus példázatai" című könyve szerint Jézus valódi példázatai - a szinoptikusoknál 40, Tamás

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A valódi Sínai-hegy Arábiában

A valódi Sínai-hegy Arábiában A valódi Sínai-hegy Az Akabai-öböl mélyén található harci szekér maradványok felfedezését követően Ron Wyatt azon tűnődött, hogy a Sínai-hegy elhelyezkedhet-e Szaúd-Arábiában. A Galátziabeliekhez írt levél

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben