ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax:

Átírás

1 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya C kötet MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Műszaki-gazdaságossági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, a célkitűzés teljesítésére vonatkozó NCST bontása szerinti forgatókönyvek Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig. Budapest, március

2

3 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: C kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft. és A munka megalapozását közvetlenül vagy irodalmi munkásságuk révén közvetve elősegítő, energetikai szakértők, fejlesztő, kutató, oktató szakemberek és egyesületek képviselői és a hazai megújuló energetikai projektek tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében résztvevő munkatársak, akiknek adatszolgáltatásáért, építő javaslataiért ezúton is köszönetüket fejezi ki a kutatói munkacsoport. Budapest, március

4

5 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK II.2 A TANULMÁNY CÉLJA II.3 KITŰZÖTT FELADATOK III. HELYZETELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS III.1 III.2 III.3 AZ EU HOSSZABB ÉS NAGYTÁVÚ ENERGETIKAI ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI JÖVŐKÉPE, FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATAI III.1.1 Forgatókönyvek a fenntartható jövőért: ENERGIA ig III.1.2 Energiaprognózisok 2030-ig: A jövő energiarendszerei Európában STOA forgatókönyvek 2030-ig III.1.3 Európai megújuló energiahasznosítási jövőképek, potenciálelemzések ig. Példák: a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján III.1.4 III.2.1 FORRES 2020: A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődésének elemző tanulmánya MAGYARORSZÁG ENERGIASTRATÉGIÁJA, MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSI JÖVŐKÉPEK Korábbi, hazai energia és megújuló hasznosítási jövőképek, forgatókönyvek, strukturális javaslatok III Új Magyar Energiapolitika III Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája III Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv III Előjelzési dokumentum III.2.2 Egyéb hazai megújuló hasznosítási jövőképek alapozó kutatásai III Az energiaigény és szerkezet hosszú távú előrejelzésének klímapolitikai vonatkozásai GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. szaktanulmánya július AZ EU KUTATÁSI PROGRAMOK ÁLTAL FELVÁZOLT JÖVŐKÉP MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA III.3.1 A RES 2020 modell szerinti becslések 2020-ig III.3.2 III.3.3 Az Inteligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák 2009 (Country Profiles) változatai A PAN EUROPEAN TIMES MODEL FORRES 2020, és a Magyarországra készített becslések MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet I

6 IV. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL VIZSGÁLAT IV.1 HAZAI ELMÉLETI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁL IV.1.1 Magyarország elméleti napenergia potenciálja, sugárzáseloszlásai IV.1.2 Magyarország elméleti geotermikus energiapotenciálja IV.1.3 Magyarország elméleti szélenergia potenciálja IV.1.4 Magyarország elméleti vízenergia potenciálja IV.1.5 Magyarország elméleti biomassza energia potenciálja IV.2 KORÁBBI ELMÉLETI ÉS HASZNOSÍTHATÓ POTENCIÁL-VIZSGÁLATOK IV.3 IV.4 IV.5 KOMPLEX TERÜLETI ENERGETIKAI NÉPESSÉG ÉS ÉGHAJLATKÖZPONTOS KUTATÁSOK, ENERGIAPOTENCIÁL BECSLÉSEK IV.3.1 Biomassza hasznosítás koordinálatlansága MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KÜLÖNBÖZŐ ENERGIAPOTENCIÁLJAINAK ÖSSZESÍTÉSE HAZAI ENERGIAFELHASZNÁLÁSI NÖVEKEDÉSI PROGNÓZISOK, FORGATÓKÖNYV- VÁLTOZATOK IV.6 MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLOK ELŐZETES PROGNÓZISA V. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS NÖVEKEDÉSI FORGATÓKÖNYVEK VI. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS-HASZNOSÍTÁSOK KÍNÁLATI GÖRBÉJE VI.1 REALIZÁLHATÓ, HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL MEGHATÁROZÁSA A DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉSEKHEZ VI.2 A 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAM VÁLTOZATOK VI.3 PRIMER ENERGIAIGÉNYEK KIMUTATÁSA VI.4 SZEKUNDER ENERGIATERMELÉS KIMUTATÁSA, ÖSSZESÍTÉSE VI.5 AZ ENERGIAÁTALAKÍTÓ BERENDEZÉSEK TELJESÍTŐKÉPESSÉGE (KAPACITÁSA) VI.6 A CSELEKVÉSI TERV PROGRAM PROJEKTJEI ÁLTAL KIVÁLTOTT CO 2 KIVÁLTÁS NAGYSÁGÁNAK KIMUTATÁSA VI.7 A CSELEKVÉSI TERVPROGRAM MUNKAHELY-TEREMTŐ HATÁSA VI.8 BERUHÁZÁSI ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA VI.9 TÁMOGATÁSI PRÉMIUM ÉRTÉKEK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL VI.10 BERUHÁZÁSI ÉS PRÉMIUMOS TÁMOGATÁSOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEI VII. FORGATÓKÖNYV-Változatok összehasonlító értékelése, TÁMOGATÁSI RENDSZER VÁLASZTÉKOKKAL VIII. FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VIII.1 PRIMER MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK FELFUTÁSA VIII.2 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS NÖVEKEDÉSE VIII.3 A MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ HŐENERGIA TERMELÉS NÖVEKEDÉSE IX. IRODALOMJEGYZÉK X. MELLÉKLETEK II MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

7 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ a MAGYARORSZÁG MŰSZAKI GAZDASÁGOSSÁGI TÁRSADALMI ÖKOLÓ- GIAI SZEMPONTÚ MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS POTENCIÁLJÁNAK PROGNÓZI- SÁRA ALAPOZOTT, MEGVALÓSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁ- LÁS-NÖVELÉSI FORGATÓKÖNYV-JAVASLATOK, GREEN-X MODELLEL VÉGZETT DINAMIKUS KÖLTSÉGEIK, A BENCHMARK PROJEKTSZERKEZE- TEK FŐBB INDIKÁTORAI, EU-KOMFORM TÁMOGATÁSI VÁLTOZATAIK ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSEIKRE A Magyar Energia Hivatal megbízása és folyamatos koordinációja alapján végzett kutatási munka harmadik fázisában (e C kötetben) elkészült, fenti tartalmú dokumentáció egyben háttértanulmányként szolgál Magyarország Nemzeti Megújuló-hasznosítási Cselekvési Tervé -hez és az ország kötelezettségvállalásának teljesítését alátámasztó dokumentumaként tartalmazza azokat az ütemtervi javaslatokat is, amelyeket az Európai Unió a tagországok számára előírt. 1. Az előző kutatási fázisok (az A és B kötetben dokumentálva) eredményeinek részletes bemutatásától, eredményeinek méltatásától eltekintve, jelen esetben mindössze tényként leszögezve, a következők összegezhetők e munkafázis alapjaiként: országos felmérés, válogatás és indoklás alapján elkészült a hazai hasznosítható, ill. a nemzetközi irodalomból ismert megújuló bázisú energiaátalakító technológiáknak egy szélesebb körű gyűjteménye, majd ezekből: a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a versenyképesség szempontrendszere szerinti válogatása, végül a kutatás adatbázisául szolgáló benchmark projektek kiválasztása (13-féle fő technológiára, ill. alváltozataikkal együtt 37-féle technológiára) és azok műszaki-gazdasági, gazdaságossági jellemzőinek modellezése, programozása; a műszaki-gazdasági költség és haszonelemzések meghatározásához, a benchmarkelemzésekhez az Európai Unióban elfogadott és preferált módszert: a Green-X modellt volt célszerű alkalmazni, amit a közösségi K+F kutatáskeretében éppen erre a célra fejlesztettek ki és alkalmaztak már számos tagállamban. E módszernek nemcsak a hazai adaptálása készült el a hazai viszonyokra, hanem a hazai módszerek közül a jónak ítélt módokkal való egyfajta kombinációjával egy mondhatni új módszer a HUN-RES született menet közben, amely képes a mindenkor igényelhető változó paraméterek változtatásával, a programeredmények korrigálására, korszerűsítésére, amely eredménynek különösen a támogatási formák megválasztásánál, esetleg kombinációinak helyes arányainak meghatározásánál, ill. a pályázathirdetők feltételeinek előírásánál van igen nagy jelentősége. A választott számítási modellező módszer működik. Működőképességét az igazolja, hogy segítségével készülhettek el a megújuló energia felhasználás növelési program forgatókönyv változatainak műszaki-gazdasági jellemzését szolgáló modellszámításai a jelenlegi kutatási munka ( C kötet) eredményei. 2. A kutatási cél, és a kitűzött feladatok teljesítése, megalapozása Magyarországnak az EU 2009/28/EK Irányelvei szerint elkészítendő Megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv megalapozásához és a vállalt 13% megújuló energia MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

8 forráshasznosítás-növelés vállalás teljesíthetőségét igazoló és bebizonyító háttértanulmányok közül: A 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának meghatározása, modellezése, ill. a megújuló energiafelhasználás-növekedési forgatókönyvek, prognózisok elkészítése abból a célból, hogy közülük, a hazai és az uniós fejlesztési prioritások szempontjából (fenntarthatóság, ellátásbiztonság, versenyképesség) optimális cselekvési terv és az ezekhez rendelt támogatási eszközök költségeinek jó közelítéssel történő modellezése és meghatározása ugyancsak elkészülhessen. E feladat teljesítése jelen dokumentált kutatással ugyancsak megtörtént, az alábbi főbb lépések szerint: az ország megújuló aktualizált energiafelhasználás növelési stratégiájához és végrehajtási cselekvési tervprogramját megelőzően igen alapos kutatással fel kellett tárni az Európai Unióban ismert és alkalmazott hosszabb és nagytávú energetikai megújuló energiahasznosítási jövőképeket, forgatókönyv-változatok eszmei tartalmát, tendenciáit, az eléréséhez vezető utakat, módszereket a nemzetközi irodalom feltárásával és értékelésével. Ezek közül kiemelhetők és tanulságosak a III.1, III.1.2, III.1.3 és III.1.4 fejezetekben kifejtett modellek, így: Forgatókönyvek a fenntartható jövőért ENERGIA 2050-ig, A jövő energiarendszerei Európában, STOA forgatókönyvek 2030-ig, Európai jövőképek, potenciálelemzések 2020-ig a Green-X, a FUTURE-E, a FORRES modellek alapján, FORRES 2020 A megújuló energiaforrások 2020-ig történő fejlődése tanulmányai. A Magyarország Megújuló Energiafelhasználási jövőképéhez figyelembe vett, meghatározó hivatalos dokumentumok irányelvei is bemutatásra kerültek, így az Új Magyar Energia Politika, a Megújuló energiaforrások felhasználásának növelési stratégiája, A megújuló Energiahasznosítási Nemzeti Cselekvési Terv és annak Előjelzési dokumentuma a III.2.1 fejezetben tárgyalva. Külön összeállítás készült a jövőképet megalapozó egyéb hazai alapozó kutatások bemutatására (a III.2.2 fejezetben), végül: a Magyarország jövőképével foglalkozó Európai Uniós kutatások, így a RES 2020, a RES-E, RES-HC, RES-T, a PAN EUROPEAN TIMES Modell és a RES 2020 és az Intelligens Energia Európa: Megújuló Energia Politikák (Country Profiles) változatai. 3. Megújuló energiaforrás-potenciálok jellemzése, bemutatása, kiválasztása A ma ismert megújuló energiaforrások elméleti energiapotenciáljának meghatározására számos módszer ismeretes, amelyek szakterületenkénti azonos tematika szerinti felmérésére olyan átfogó kutatás még nem készült, amely teljes komplexitással tartalmazná a ma ismert, a ma kísérleti szinten kimutatott, reménybeli forrásokat. E kutatás kísérletet tett a Magyar Tudományos Akadémia MTA gondozásában eddig készült fogalmak, eredmények, értékelések átvételére, és ami újszerűnek tekinthető, ezek összesítésére is, felhasználva az egyéb helyen, ill. komplexebb területi megközelítéssel nyert eredményeket, az egymásnak ellentmondó megítélések közötti összehangolási kísérleteket (lásd a dokumentáció 24. Táblázat). 4 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

9 Megújuló energiaforrások elméleti potenciál átalakítható potenciál nagy távon műszaki potenciál hosszú távon gazdaságos pot. hosszú távon fenntartható potenciál hosszú távon fenntartható pot. (meglévő + növekm.) fenntartható középtávú realizálható növekm [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] [PJ/év] időszak ,0 15,0 14,74+ Napenergia hőpotenciálja Napenergia fotovillamos pot ,0 7,0 6,97+ Vízenergia vill. energia pot ,0 2,3 1,45 Szélenergia villamos energia pot ,0 15,5 15,0 Szélenergia kombinált vill+hő pot. Biomassza (szilárd, foly.) hően.pot. Biomassza villamos energia pot ,0 107,07 Biomassza ferment. techn. biogáz p ,2 12,0 Biomassza, egyéb tech. pot. (hulladék) ,3 2,55 erőmű Geotermikus fűtőmű ,2 8,90 energia potenc. hőszivattyús ,0 9,75 Egyéb és kombinált technológia pot ,0 1,00 Összesen ,5 185,48 Források: MTA, ebből aktív szoláris 48,815 + passzív szoláris termikus 37,8 + szoláris termikus a mezőgazd.-ban 15,911 PJ/év MTA Energetikai Biz.Megújuló Energia Albizottsága 2006 Dr. Szeredi J.: 7446 GWh/év becslés alapján [39] 4 Abszolút elméleti potenciál: TWh/év, reális elméleti: TWh/év, megfelel = PJ/év Dr. Büki G. 5 MTA Készletszámítás Dabois & Prade (1988), Szanyi J. (2005) 7 VITUKI 343,0 Exajoule/év, éves utánpótlódás a földi hőáramtól 264 PJ/év 8 Teljes biomassza + energiaültetvényezésből Horváth J. 9 Dr. Pálfy Miklós: GKM PYLON Kft. Megújuló energiahordozó felhasználás növelésének költségei c. kutatás ,1 6,05 Összesítés Magyarország megújuló energiaforrásainak elméleti, átalakítható, műszaki, gazdaságos, fenntartható és realizálható potenciáljaira A különböző időtávra szóló elméleti és a jelenlegi feladat idején realizált, illetve a középtávú időszakra (2020-ig) fenntartható és realizálható potenciálok nagyságára és megoszlására a munka VI. fejezetében dokumentált 33. Táblázat eredményei tekinthetők a továbbiakban irányadónak, amelynek eléréséhez a IV. és V. fejezetekben dokumentált lépések (számítások, becslések, prognózisok) vezettek: Realizált pot. Realizált pot. ebből: maradó 2020 Fenntartható pot. Összesen 2010 Fenntartható pot ban Realizálható pot. Meglévő 2009-ben Növekedés Elméleti potenciál PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év PJ/év Termikus nap 4,0 0,26 0,26 15,0 14,74 Átalakítható potenciál Biomassza 150,0 52,0 42,93 150,0 107,07 Biogáz 13,2 1,20 1,20 13,2 12,00 Hulladék (50%) 4,3 1,76 1,76 4,3 2,55 Műszaki potenciál Szél 15,5 0,86 0,50 15,5 15,00 Geotermális hő 13,15 4,25 4,25 13,2 8,90 Hőszivattyú 10,0 0,25 0,25 10,0 9,75 Gazdasági potenciál Geotermális villamos 6,1 0,0 0,00 6,1 6,05 Fotovillamos 0,5 0,03 0,03 7,0 6,97 Hidrogén (tüzelőa.cella) 0,0 0,00 0,00 1,0 1,00 Vízenergia 2,3 0,82 0,82 2,3 1,45 Fenntartható realizálható 219,0 61,43 52,0 237,5 185,48 potenciál A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram fenntartható realizálható potenciáljának megoszlása MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

10 Vonatkoztatási célérték A kiindulást az ország teljes energiafelhasználására vonatkozó prognózisok és számítások, ágazati megoszlások kutatási anyagai (REKK) szolgáltatták [51], hogy abból a megújuló energiaforrás növelési hányad a 13% meghatározható lehessen, ami az ún. Referencia forgatókönyv szerinti végösszeg: a 1222 PJ/év alapján 159 J/év összigényt tett ki, amelyből a közlekedési ágazat megújuló energia alapú fejlesztéseinek levonása után megmaradó: 134 PJ/év volumen osztható szét; a villamos energia és a hőenergia átalakításokra, ill. a benchmarkelemzéssel kiválasztott technológiák közötti energiamix felállítására. Ebben a volumenben kell szerepeltetni a meglévő megújuló energiaforrás-hasznosító rendszereknek a mintegy 61,43 PJ/év értékét, így a ténylegesen új építésekre: 79,05 PJ/év jut. 4. A javasolt, megvalósítható energiapotenciálra három forgatókönyv-változat felállítása és előzetes prognózisa készült el a IV. fejezet 28. Táblázatában összesítve. A növekedési javasolt forgatókönyv-változatok Az ország hosszabb és nagytávú jövőképében megjelenhetnek a ma legkorszerűbbnek számító energia-átalakító technológiák, ill. a ma még ismeretlen vagy csak kísérletezés szintjén álló, ma még nehezen prognosztizálható energiaellátások. Az Európai Unió előrejelzései részben a hagyományos források csökkenése miatt, részben az éghajlat-változás fékezése érdekében szorgalmazzák a tiszta, karbonmentes, károsanyagkibocsátás mentes, kevés kockázattal járó és lehetőleg azért versenyképes, helyi szinten hasznosítható megújuló energiaforrások közvetlen hasznosítását, még abban az esetben is preferálva és kellő támogatást nyújtva fejlesztésükre, ha fajlagos létesítési költségeik a legkisebb -hez képest előnytelenebbek, ugyanakkor felértékelődnek, mint lokális munkahelyteremtő vonzataikkal, vagy pozitív externális hatásaikkal az adott környezetükben, amelyek sokszor nehezen számszerűsíthetők, bár súlyozással már ma is előnyösebb osztályozást, rangsorolást kaphatnak. A vázolt szempontok érvényesítési lehetősége csaknem automatikusan három jellegzetes fejlesztési forgatókönyvi változat kialakítását ösztönözte, ezek: Az I. forgatókönyv a megújuló energiaforrás-hasznosítás növelésére az ún. legkisebb költség elvét és megvalósítását javasolja, azaz a legolcsóbb fajlagos költségű villamos és hőenergia átalakítási benchmark projektek sokszorozását, amelyre a Green-X modell szerinti programozást lehetett választani. A II. forgatókönyv a megújuló energiapotenciál minél nagyobb hasznosításán felül a munkahely-növelő, hatékony technológiákat kiszolgáló foglalkoztatottak körének növelésére is törekszik. A III. forgatókönyv készít fel már középtávon is az éghajlatváltozással járó, új helyzetekre és a környezeti értékek fenntarthatósági igényeinek betartására. Mindhárom változat azonos célérték kielégítésére kap lehetőséget, mégis a III. forgatókönyv valamivel számszerűen is nagyobb új fejlesztést valósíthat meg (mintegy 10 PJ/év-vel többet), mivel ekkora energia-átalakító kapacitás fennmaradását már az időszak első felében, azaz hamarabb szünteti meg, és ahelyett is korszerű technológiákat alkalmaz. Az egyes változatok Energetikai Programja a csatolt táblázatos formában értékelhető a továbbiakban. 5. Mindhárom forgatókönyvre elkészültek a Megújuló Energetikai Programok, amelyeknek táblázatos összefoglalása (lásd a következő táblázatot). Az I. forgatókönyvi változat, követve az átvett módszer ajánlásait, a villamos energiára nagyobb (70%-os) hányaddal számol, hőenergiára mindössze 30%-ot oszt ki. A II. forgatókönyv 60 40%-ot irányoz elő, végül a III. forgatókönyv a legmerészebben: 53 48%-ot. Már ennek eredményei után nyilvánvaló, hogy az I. forgatókönyv nem csupán a szigorúan legolcsóbb kívánalmak és a túlzottan villamos energia centrikus szándékai miatt is extrém- 6 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

11 nek minősíthető, de eredményei is kedvezőtlenek: alig enged teret a hőenergia (fűtés, hűtés, HMV) új fejlesztésekre, szemben a jóval kiegyensúlyozottabb II. és III. változatokkal, amelyek elsősorban a helyi szintű felhasználásokra és ellátásokra fókuszálnak, nyilvánvalóan drágább technológiákkal, az I. változati középteljesítményű, pl. biomassza tüzelésű energiaátalakítókkal szemben ig tartó Megújuló energetikai program I. változat: Legkisebb költség szerinti program Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év A jelenlegi felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 55 Hőenergetikai cél: 24,08 GREEN-X szerinti legkisebb költség szerinti arány (75%) 41,25 70% 16,86 Nem GREEN-X szerinti egyéb legolcsóbb technológiákból megvalósuló (25%) 13,75 30% 7,22 I. forgatókönyv: Legkisebb költség szerinti program MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

12 A villamos energiára és a hőenergia-termelési hányadok különbözőségén felül további különbséget irányzott elő ez a forgatókönyv azzal, hogy ezekben a vázolt volumenekben a kiosztás ugyan a Green-X költségű technológiák között történt, azonban nem az eredeti, a legkisebb költségűek szerint rangsorolással, hanem amely a munkahely-teremtő rangsorból adódott. (A teljes számítást a 35/II. Táblázat tartalmazza.) 2020-ig tartó Megújuló energetikai program II. változat: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év 2010-ben a felhasználás üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 47,05 Hőenergetikai cél: 32,00 II. forgatókönyv: Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv 8 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

13 A III. forgatókönyv-változatban mind a munkahelynövelő, mind az externális kutatások miatti rangsorolás figyelembevételével készült az előzetes energiamix felállítása ig tartó Megújuló energetikai program III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program Cél 2020-ig a primer energiafelh. 13%-a: 158,92 PJ/év Ebből üzemanyag: 24,95 PJ/év Energetikai cél: 133,97 PJ/év 2010-ben a felhaszn. üzemanyag nélkül: 61,43 PJ/év Ebből 2020-ig üzemben marad: 54,92 PJ/év 2020-ig szükséges növekedés: 79,05 PJ/év Villamos energetikai cél (PJ/év): 41,05 Hőenergetikai cél: 38,00 III. változat: Éghajlat és környezetkímélő maximális program Mindhárom változathoz tartozik egy igen részletes excel-táblázatos kimutatás a vonatkozó és előírt számításokról, amelyet külön összeállításban dokumentáltunk. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

14 A táblázatos eredményekhez képest jóval szemléletesebb képet mutatnak az energia kínálati potenciál görbék, amelyek az I. forgatókönyv-változatra készültek (lásd a csatolt ábrákat). Igen szemléletes ebből, hogy a legkisebb költségű átalakító technológiákból villamosenergiaátalakításra a Green-X modell szerint jóval több (11 db) technológia bekerülhetett, mintegy 39,5 Ft/kWh határköltség alatti termelési értékeivel. Miközben a hőenergia-átalakító technológiákból mindössze 4 db jutott be, a mintegy 4600 Ft/GJ határköltség tartományba, ami a célok és szempontrendszer szerint kedvezőtlen, kevésbé preferálható struktúrát jelent. Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés kínálati görbéje Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása. Megújuló energia alapú hőenergiatermelés kínálati görbéje 10 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

15 6. A változatok összehasonlító értékelése, támogatási rendszerváltozatok, kombinációk A kutatás során elkészített három programváltozat meghatározó értékeit, indikátorait célszerű volt összefoglalni külön-külön táblázatokban. A táblázatban használt megújuló energia típus kategória megfelel az Európai Unió felé beadandó előrehaladási és tervezési jelentések kategória értékeinek az Európai Bizottság 2009/548/EK Határozata formanyomtatványában foglaltak szerint. A beépített teljesítmény értékek, valamint beruházási költség igények a GREEN-X modell szerinti Benchmark elemzések alapján képzett jellemző fajlagos értékek és az ország által a megújuló energiafelhasználás tekintetében vállalt kormányzati célok GREEN-X modell szerinti lebontásával, így mikro- és makroszintű elemzések kombinálásával készültek. Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény között [MFt/év] Beruházási támogatás között [MFt/év] Működési támogatás kassza ban [MFt] Összes kifizetett támogatás között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen Villamosenergiatermelés (célérték) Vízenergia Geotermikus villamos energia Fotovillamos napenergia [MW p] Árapály, hullám Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőenergia termelés (új építés) Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk nélkül) 2. Napenergia Biomassza Hőszivattyú Az I. forgatókönyv-változat főbb indikátorai A projektek támogathatóságának alapfeltétele, hogy a GREEN-X modell vagy egyéb hasonló elfogadottságnak örvendő modell szerint a mindenkor igazolt támogatási mérték adható anélkül, hogy a kormányzatot a túlzott mértékű, versenyt torzító támogatással vádolnák. Emiatt a támogatásszükséglet a GREEN-X módszertan szerint, a korábbi ( B jelű) tanulmányban már meghatározásra került. Az üzemeltetési és beruházási költségek változásainak prognózisa szerint a beruházási költségeket és a támogathatóság várható mértékét is minden második évre megbecsültük. A programozás így az EU által is elfogadható módszertan szerinti dinamikus módon készült (lásd a vonatkozó ábracsoportokat). A költségek 2010-es reálértéken kerültek meghatározásra, így egy nominális jellegű prognózis vagy elemzés esetén a megfelelő értelmezésre figyelni kell. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

16 Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény között [MFt/év] Beruházási támogatás között [MFt/év] Működési támogatás kassza ban [MFt] Összes kifizetett támogatás között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen Villamosenergiatermelés (célérték) Vízenergia Geotermikus villamos energia Fotovillamos napenergia [MW p] Árapály, hullám Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőenergia termelés (új építés) Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk nélkül) 2. Napenergia Biomassza Hőszivattyú II. forgatókönyv-változat főbb indikátorai Megújuló energia típus Beépített teljesítmény 2020-ban [MW e ill. MW hő) Beruházási költségigény között [MFt/év] Beruházási támogatás között [MFt/év] Működési támogatás kassza ban [MFt] Összes kifizetett támogatás között Validálható szén-dioxid megtakarítás 2020-ban [kt/év] Közvetlen teremtett fenntartható munkahely 2020-ig [emberév] Mindösszesen Villamosenergiatermelés (célérték) Vízenergia Geotermikus villamos energia Fotovillamos napenergia [MW p] Árapály, hullám Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőenergia termelés (új építés) Geotermikus hőenergia (hőszivattyúk nélkül) 2. Napenergia Biomassza Hőszivattyú A III. forgatókönyv-változat főbb indikátorai Támogatások tekintetében kétféle: beruházási és működési támogatásokat különböztettünk meg. A működési támogatásokra jellemző példa a KÁT rendszer garantált átvétele. Azonban jelenleg a garantált díj egy része az átvett elektromos áram piaci értéke, melyet az elemzésekben a zsinórárammal definiáltunk. A támogatástartam a KÁT rendszerben garantált díj esetében így tehát a működési támogatás és a piaci érték összege szerint adódik. A működési támogatás több féle módon nyújtható, például egy kötelező átvételi rendszeren kívüli prémium biztosításával is, vagy a segédenergia (villamos energia) költségének kormányzat általi csökkentésével (például hőszivattyús áramár bevezetésénél). 12 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

17 A táblázatokban tehát a működési támogatás éves aktuális értéke jelenik meg 2020-ban (prémium kassza), ami a KÁT rendszer folytatása esetén nagyobb KÁT-kassza fenntartását jelenti. A működési támogatás időtartamát a GREEN-X modell szerinti 15 évre megítéltnek tekintettük a beruházás évében, így a működési támogatás szükséglete várhatóan 2030-ig folyamatosan és intenzíven növekvő éves költségvetési terhet jelent, míg a beruházási támogatás egyszeri jelentős kiadást. Az egyes projekttípusokra külön-külön meghatároztuk azokat a beruházási támogatásintenzitásokat, melyeket a megszokott támogatási rendszerek szerint elfogadhatónak tartunk. Így szélenergia esetében beruházási támogatást kizárólag a háztartási kisteljesítményű, valamint az autonóm, országos közüzemi hálózatra nem termelő rendszerek esetében vettünk figyelembe (például tanyavillamosítási program esetén). A GREEN-X szerint adható működési támogatások értékeiben tehát már az itt meghatározott beruházási támogatási intenzitásokat vettük figyelembe. A közötti időszak támogatásának forrásigényét is összesítjük. Itt a prémiumértékek esetében a ténylegesen várhatóan kifizetendő összegek lettek meghatározva dinamikus szemléletben. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

18 Beruházások [MFt/év] Beruházások [MFt/év] Beruházások [MFt/év] Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 1. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben I. változat Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 2. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben II. változat Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekbe 3. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves beruházások a megújuló energia hasznosító projektekben III. változat 14 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

19 Kassza nagysága [MFt/év] Kassza nagysága [MFt/év] Kassza nagysága [MFt/év] Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -1 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása I. változat Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -2 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása II. változat Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása -3 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Üzemeltetési támogatás (prémium kassza) változása III. változat MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

20 Támogatás [MFt/év] Támogatás [MFt/év] Támogatás [MFt/év] Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 1 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) I. változat Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 2 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) II. változat Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) - 3 változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) III. változat 16 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

21 A beruházási támogatások figyelembevétele nélkül a működési támogatások szükséges elégséges mértékei is jelentősen nagyobbak lennének. Az I. változat esetében például 172 milliárd forintos évi prémium kassza lenne 2020-ra, amely tovább növekedne (114 milliárd forint / év helyett). Viszont között összességében 256 milliárd forinttal kevesebb támogatói költség jelentkezne, amiért cserében 2030-ig várhatóan 300 milliárd forinttal nagyobb működési támogatást kellene fedezni. Így a beruházási támogatások csökkentésével és a működési támogatások növelésével a nemzeti költségvetés terhei várhatóan mérsékelhetők lehetnek. Egy programalkotásnál így megvizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló költségvetési források közül melyek azok, amelyeket kizárólag beruházási támogatással lehet elkölteni (például a EU Regionális Fejlesztési Alap feltehetően ilyen alap). Egy kizárólag beruházási támogatással működő rendszer az úgynevezett zöld bizonyítvány rendszer lehetne. Ekkor az energia felhasználók illetve a kereskedők kötelezettek saját energiaforrás portfóliójukban a meghatározott részarányok elérésére. A zöld bizonyítvány rendszer a bevezethető technológiák körét alapvetően leszűkítené, hiszen több figyelembe vett technológia esetén is kiderülhet, hogy a működtetési költségek feltehetően nagyobbak lennének mint ami a kialakuló és folyamatosan változó zöldáram szabadpiacon kialakuló ára eltart. Így a módszer alkalmazásával a piaci logikáknak megfelelően szigorúan a legkisebb energiatermelés költségei érvényesülhetnek. Egy zöld bizonyítvány rendszer esetén a termelt zöldenergia piaci ára, valamint a megépült rendszer versenyképessége kevésbé garantálható, mint egy prémium támogatási rendszer esetében. A bizonytalanságok növekedése miatt a tőkeköltségek 40-70%-os növekedése is várható lehet, így a beruházási támogatásszükségletek is jelentősen megnőhetnek. A megnövelt kockázati hozam már a kockázati, jellemzően globális pénzügyi befektető csoportok bevonását teszi szükségessé a projektek jelentős részében, hiszen a szakmai befektetők önállóan már nem képesek kezelni a jelentősebb mértékű beruházói kockázatokat. A kockázati befektetők jelentősebb bevonása a forrásteremtésben előrevetíti, hogy a zöldenergia ára továbbra is közvetlenül és a lehető legnagyobb mértékben a nemzetközi olajárak és valutaárfolyamok függvénye szerint alakulna egy már létező gyakorlat terjedése szerint, így a már kiépült megújuló energiahasznosítás a nemzeti gazdaság versenyképességét hosszabb távon nem javítaná jelentősen. Továbbá a projektek miatt keletkező jövedelem nagy része a realizálás után várhatóan elhagyná az országot. Így a zöld bizonyítvány rendszer kiépítése bár a kormányzati szabályozó feladatok jelentős mértékű csökkenésével járna, olyan fontos célok elérését gátolná, mint a jövedelem régióban tartása és főként ezek révén munkahelyteremtés, szén-dioxid kibocsátás hatékonyabb növelése. Bár egy zöld bizonyítvány rendszer esetében a támogatásszükségleteket csökkentené, hogy költségek szempontjából a legkedvezőbb technológiák kapnának teret éles piaci versenyben, de a projektek fajlagos beruházási igénye a jelentősebb tőkeköltség miatt szintén megnőne, így feltehetően az I. változathoz képest a támogatásszükségletek 15-20%-kal lennének nagyobbak, amely ráadásul azonnali költségvetési teherként jelentkezve A fentiek miatt javasoljuk egy jelentősebb prémium támogatási keret fenntartását a működtetések segítésére a beruházási támogatások bizonyos technológiák esetében történő fenntartása mellett. A támogatási rendszerek esetleges módosítása, összehangolása a közeljövő fontos feladata. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

22 7. Forgatókönyvi változatok összehasonlítása az európai közösségek bizottsága 2009/548/EK sz. határozata szerint megszabott formanyomtatvány irányelvei szerint Primer megújuló energiafelhasználások felfutása Az egyes programok értékeléséhez a Megújuló Energetikai Programozás előrehaladásáról szóló kötelező jelentős általunk kidolgozott táblázatainak (lásd a vonatkozó táblázatokat) alapszámai szolgálnak biztos támponttal. Itt elsősorban jelenleg a legkisebb költséggel történő megvalósítás adatainak a szerepeltetése a javasolt, de a teljesség igénye miatt, a másik két programra is kidolgozott összesítéseket ugyancsak célszerű volt párhuzamba állítani. I. A LEGKISEBB KÖLTSÉGELVŰ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT A JELENTÉS 4.a táblázata A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig az I. változatban Az egyes forgatókönyv-változatok megegyeznek abban, hogy azonos a várható megújuló energiafogyasztás nagysága a célkitűzésekhez igazítottan, azaz: 3795 ktoe/év. Különböző a fűtési és hűtési ágazat teljes bruttó megújuló energiafogyasztása; legkisebb az I. változatban, azaz 1326 ktoe/év, nagyobb a II. esetén, azaz: 1453 ktoe/év és jóval nagyobb: 1557 ktoe/év a III. változatban. Ezzel fordítva arányosan: a megújuló energiával előállított villamosenergia-fogyasztás az I. változatban a legnagyobb: 1873 ktoe/év, kevesebb a II. változatban: 1746 ktoe/év és legkisebb: 1642 ktoe/év a III. változatban, ami jól bizonyítja a hazai nagyobb arányú hőenergiaigények iránti kereslet elsőbbségét. A segédtáblázat a célkitűzések teljesülésének program szerinti ütemezését tartalmazza, a vállalt 13%-os megújuló bázisú termelés-átalakítás fokozatos elérését. A segédtáblázatok utolsó sora különböző az egyes változatokban, azaz a célérték teljesítéséhez rendelt tartalékkeret más és más. Legkedvezőbb (legnagyobb) a II. változatban, legkisebb a III. változatban. 18 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

23 II. MUNKAHELY-NÖVELŐ, HATÉKONY FORGATÓKÖNYVI VÁLTOZAT A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a II. változatban III. ÉGHAJLAT ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZAT A primer megújuló energiafelhasználás 2020-ig a III. változatban MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

24 Energiafelhasználás [PJ/év] Energiafelhasználás [PJ/év] Energiafelhasználás [PJ] Primer megújuló energia felhasználás 1. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás I. változat [PJ/év] Primer megújuló energia felhasználás 2. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás II. változat [PJ/év] Primer megújuló energia felhasználás 3. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Hőszivatttyú Primer megújuló energiafelhasználás III. változat [PJ/év] 20 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

25 A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés növekedése A villamos energia kapacitásbővítés és termelésnövekedés szempontjából legnagyobb értéket az I. forgatókönyv szerint lehet elérni, számszerűen 3160 MW-ot és 9512 GWh-ot ban (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig az I. Forgatókönyvváltozat esetén Legkedvezőbb, mértéktartó növekedés a II. forgatókönyv szerint érhető el, ahol a villamos kapacitásnövekedés még az I. változaténál is nagyobb: 3738 MW, a villamosenergiatermelés pedig alig kevesebb, azaz: 9397 GWh volumen 2020-ban (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a II. Forgatókönyvváltozat esetén MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

26 A III. forgatókönyv a sok decentralizált, kisteljesítményű erőműveivel, az erőteljes biomassza bázisú átalakítók csökkentésével a másik két változathoz képest jellemzően kevesebb kapacitást prognosztizál, azaz: 3075 MW-ot, és jóval kevesebb villamosenergiatermelést: 8688 GWh (lásd alábbi táblázatot). A JELENTÉS 10.a és b. táblázata A megújuló energia alapú villamosenergia-kapacitás és termelés emelkedése 2020-ig a III. Forgatókönyvváltozat esetén 22 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

27 Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]f Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év] Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 1. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés I. változat [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 2. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés II. változat [GWh/év] Megújuló energia alapú villamosenergia termelés - 3. változat Év Biomassza (szilárd) Biogáz Geotermikus energia Szélenergia Napenergia Vízenergia Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés III. változat [GWh/év] MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

28 A megújuló energia alapú hőenergia termelés növekedése A Green-X költségelemzések során kapott fajlagos költségekkel történő programkialakítás a kiosztható fejlesztési volumeneknek zömét lekötötte villamosenergia-termelésre, így nagyon kevés marad a hőenergia-átalakítási és termelési technológiák beemelésére. Különösen igaz ez az I. Forgatókönyv-változat esetén, ahol mindössze: 1147 ktoe/év volument lehetett szétosztani (50/I. Összesítő Táblázat). Ebben a kérdéskörben is legelőnyösebb a II. forgatókönyv-változat, ahol 1289 ktoe/év termelést és elosztást lehet majd megvalósítani (50/II. Összesítő Táblázat). A III. forgatókönyvi változat nyújtja a legjobb eredményt, azaz: 1388 ktoe/év termelést (lásd az alábbi táblázat részértékeit). A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig az I. Forgatókönyv-változat esetén A III. forgatókönyvi-változat prognosztizálja a legtöbbet: 161 ktoe/év értéket a hőszivattyús technológia elterjesztésére, a legkisebbet pedig az I. változat 57 ktoe. Hasonlóak az arányok a napenergia felfutásával. Míg az I. változatban mindössze 61 ktoe/év szerepel, addig a II. forgatókönyv-változatban az előzőnek a háromszorosa, azaz: 184 ktoe/év, végül a III. forgatókönyvi változatban már 240 ktoe/év nagyságú fejlesztés épült be, mint az egyik legtisztább technológia. A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a II. Forgatókönyv-változat esetén 24 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

29 Háztartási biomasszára a legtöbbet, mintegy 548 ktoe/év volument az I. forgatókönyvváltozat irányoz elő, ehhez hasonló nagyságrendet vállal a III. forgatókönyv-változat, azaz 523 ktoe/év volument, míg a II. forgatókönyv mindössze 472 ktoe/év mennyiséget. A JELENTÉS 11. táblázata Megújuló energia alapú hőenergia termelés várható értéke 2020-ig a III. Forgatókönyv-változat esetén A megújuló energia alapú hőenergia termelésre kidolgozott három forgatókönyvi változat forrásszerkezeteire külön ábracsoport összeállítás is készült (lásd 60/I. ábra), melyek segítségével egyértelmű az I. változat fogyatékossága, mivel még a csekély hőenergia-hányad hibáján felül a szerkezete is aránytalan. Ezzel szemben a II. változat jóval kiegyensúlyozottabb képet mutat; a hőszivattyús és napenergiás technológiák már elvárt arányú összetevői a szerkezetnek. Legelőnyösebb a III. változat 2020-ra várható nagysága és szerkezete. Végső következtetésként levonható, hogy a legkisebb költségelvű modellezés merev előírásait a hőenergia átalakítási hányad növelés érdekében enyhíteni célszerű, mivel hogy a valós igények is ezt támasztják alá. * * * A PROGRAM FŐBB ÖSSZEVETŐINEK FORGATÓKÖNYV-VÁLTOZATOKRA GYA- KOROLT HATÁSA SZERINT ELKÉSZÜLT RANGSOROLÁSÁVAL NYERT PONT- SZÁMOK ALAPJÁN: legelőnyösebb a II. változat (összpontja: 21) második helyezésű a III. változat (összpontja: 18) alul maradt az I. változat (összpontja: 11) A verbálisan is optimálisnak ítélt II. forgatókönyv-változat további érdeme még, hogy munkahely-növelő hatását tekintve is a két legelőnyösebb közé tartozik. A szakértői munkacsoport véleménye és javaslata, hogy az extrém I. változat vázolt hátrányira tekintettel, továbbá a III. változat relatíve túlzottan nagyobb beruházási és üzemeltetési támogatási igényei miatt a döntéshozók az optimálisnak kimutatott II. sz. Munkahelynövelő hatékony forgatókönyv-változat megvalósítását mérlegeljék és elfogadása feletti döntésüket hozzák meg. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet

30 Energia termleés [ktoe/év] Energia termleés [ktoe/év] Energia termleés [ktoe/év] Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 1. változat ÉV Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés I. változatra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 2. változat ÉV Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés II. változatra Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés - 3. változat Év Biomassza (szilárd) Geotermikus energia Napenergia Hőszivatttyú Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés III. változatra 26 MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet. 2010

31 II. A TANULMÁNY CÉLJA, KITŰZÖTT FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak, így Magyarországnak is el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁ- SI CSELEKVÉSI TERVÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁ- ROZATA értelmében.[44] A TERV megalapozását szolgálják a rendszerbe foglalt ALAPKUTATÁSOK szaktanulmányai (lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: MEH 1. ábra Magyarország Nemzeti Energiahasznosítási Cselekvési Tervét megalapozó háttér-kutatások kapcsolati rendszere. A MEH modell Jelen szaktanulmány a boxban szerepel, és támaszkodik nemcsak a boxban kidolgozott megújuló energiaátalakítási technológiák adatbázisára, hanem a boxban kidolgozott gazdaságossági tanulmányok (benchmark számítások, támogatási formák) számítási eredményeire is, amelyek alapját képezik az energiapotenciál-számításoknak és a MEH modell három növekedési forgatókönyve különböző struktúráinak, és a támogatásokra vonatkozó módosító javaslatoknak is. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. Az 1., 2. és 3. boxban jelölt alapkutatásokat azonos cég (a PYLON Kft.) szakemberei végzik, munkájukat az A, B és C kötetekben dokumentálva. MEH PYLON Kft.: Műszaki-gazdasági megújuló energiaforrás potenciál vizsgálata, forgatókönyvek. C kötet