JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2013.

Átírás

1 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága A tájékoztató elkészítésében közreműködő szakhatóságok: - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Szolnok, november 13.

2 2 I. Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid, általános bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne tökéletes síkság, természeti értékei közül kiemelendő a jó minőségű termőföld és a napsütéses órák magas száma. Ezen kedvező adottságoknak köszönhetően a mezőgazdaság meghatározó szerepet tölt be a megye életében. A megye területén a csernozjom, a réti, a szikes, a homok, az öntés, valamint a barna erdő talajok főtípusa fordul elő. A csernozjom a mezőgazdasági termesztés szempontjából kiváló adottságokkal rendelkeznek, többnyire szántóként vannak hasznosítva. A szőlőültetvényeink nagy része homoktalajokon található. Jász-Nagykun-Szolnok megye területi megoszlása művelési áganként adatok ha-ban Megye területe Mezőgazdasági terület ebből: - szántó gyep halastó nádas szőlő gyümölcsös Erdő Forrás: Saját forrás, KSH Megyénk mezőgazdaságát ágazati szinten áttekintve megállapítható, hogy a növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza-, a kukorica,- a napraforgó- és ipari növények termesztése, míg az állattenyésztési ágazatok közül a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés jellemző a megyében. A Jászságban, valamint a Tiszazugban jelentős volumenben folyik zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés. Őszi búzát évről évre mintegy ezer ha-on, míg kukoricát ezer ha-on termesztenek a megyében. A napraforgó termőterülete ezer ha körül állandósult szűkebb hazánkban, miközben a repce termőterülete időjárástól függően ezer ha körül mozgott az elmúlt években. A zöldségfélék termőterülete is állandónak mondható, évről évre mintegy 5-6 ezer ha-t tesz ki. II. Foglalkoztatás, gazdálkodási típusok, beruházások A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján június 30-án a megyében mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó egyéni gazdaságok száma , ami közel 3 %-os bővülést jelent az előző évhez képest. A társas vállalkozások száma is nőtt tavalyhoz képest, összesen 612 db, ami valamivel több, mint 3 %-os emelkedést jelent. A fenti adatokból is látható, hogy számukat tekintve az egyéni gazdaságok a meghatározóbbak a mezőgazdasági termelés szempontjából. A megyére még mindig elsősorban a kis földterülettel rendelkező gazdaságok a jellemzők.

3 3 A mezőgazdaságban alkalmazottak száma a KSH közlése szerint nem változott az elmúlt év hasonló időszakához képest. A I. félévi adatok alapján számuk mintegy 4300 főre tehető. Jász-Nagykun-Szolnok megyében október 31-én őstermelő és 1276 családi gazdaság gazdálkodott. A megyében integrátor szervezetek, illetve óta termelői csoportok is tevékenykednek. Elsődlegesen gabonafélék és olajos növények termelésével/termeltetésével foglalkoznak, de van köztük, amely zöldség és gyümölcs felvásárlásával, értékesítésével foglalkozik. Az állattenyésztési ágazatok közül a sertés és a baromfi a meghatározó ezen agrár-integrációkban, de juh és szarvasmarha tenyészésével foglalkozó szerveződések is vannak. Ezen kívül erdőgazdálkodást és mezőgazdasági szolgáltatást végző integrációk is találhatók a megyében. A termelés biztonsága miatt többségük kötődik valamilyen élelmiszer feldolgozóhoz. A megyében első félévében 7 vágóhíd működött. Ebből egy szarvasmarha vágóhíd, 5 db sertés vágóhíd, egy pedig baromfi vágóhíd volt. Ezen felül további 3 vágópont foglalkozott sertések vágásával. Az állati eredetű termékek feldolgozását 10 db húsfeldolgozó üzem, 2 db bélfeldolgozó üzem, 1 db tojásfeldolgozó üzem, 1 db hűtőház, 5 db tejfeldolgozó üzem, 4 db tejgyűjtő, 5 db tojáscsomagoló, valamint 2 db vadbegyűjtő végzi Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A nem állati eredetű élelmiszer előállító üzemekből 250 db található a megyében, melyből 7 db nagy, a többi pedig kicsi vagy közepes méretű üzem volt. A KSH tájékoztatás szerint a megyében a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág szervezetei az első félév folyamán 4,4 milliárd forintot meghaladó fejlesztéseket hajtottak végre, 27%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Az ágazat a megye beruházásainak 12%-át adta. A mezőgazdasági beruházások megoszlása I. félévben (adatok millió Ft-ban) gép épületek és egyéb építmények egyéb

4 4 III. Szántóföldi növénytermesztés Az elmúlt évekhez képest az idei évben sem módosult jelentősen a növénytermelés szerkezete. A szántó legnagyobb részén ma is a jórészt iparszerűen gépesíthető, kézi munkát nem igénylő gabonaféléket, az ipari növények közül pedig napraforgót termelnek. A évi őszi vetésszerkezet jelentősen megváltozott az előző évhez képest. Repcéből közel fele akkora területen ( ha) került vetőmag a talajba, mint egy évvel korábban. Az őszi búza vetésterülete is csökkent, mintegy 3000 ha-ral ( ha) kisebb területen vetettek a gazdálkodók a évhez viszonyítva. Az őszi árpa tervezett vetésterülete ellenben növekedett, valamivel több, mint 20 %-kal. Január végén, februárban az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce hektáronkénti sűrűsége megfelelő volt, az állományok jó fejlettségi állapotban voltak, jelentős kifagyást sehol sem tapasztaltak. Az őszi vetések állapotáról összességében elmondható volt, hogy az időszaknak megfelelő stádiumban vannak. A csapadék jó eloszlásban, időben folyamatosan érkezett a talajok nagyobb részén. Az elmúlt év márciusával szemben amikor is mindössze 1,17 mm csapadék esett átlagosan a megye területén márciusban 108,63 mm csapadék hullott, ami 3,75 szerese a sokévi havi átlagnak. A márciusban tapasztalt télies, az átlagosnál csapadékosabb időjárás következtében az ilyenkor időszerű talaj-előkészítési, valamint vetési munkálatok vontatottan haladtak. A tavalyi év hasonló időszakához képest kisebb területen végeztek március végéig a gazdálkodók a tervezett mezőgazdasági munkálatokkal. A évben felhalmozódott mintegy mm csapadékhiány a csapadékos ősznek, illetve télnek köszönhetően eltűnt a talajokból, sőt, egyes térségekben a sok csapadék miatt az év eleji állapotokhoz képest megnövekedett a belvízzel borított területek nagysága a megyében, amely április első napjaiban megközelítette a ha-t. A belvízzel borított területekből mintegy ha szántó volt. A kedvező időjárásnak köszönhetően ezen belvízfoltok fokozatosan május végére szűntek meg. Április elején az őszi kalászosok, a víznyomásos, belvizes területek kivételével, igen jó fejlettségűek voltak, kellően bokrosodtak, a növényállományok megfelelő képet mutattak. A területek %-án jónak ígérkeztek a terméskilátások. A repcevetések hasonló képet mutattak, a virágzás április utolsó hetében elkezdődött. A tavaszi vetés május végére befejeződött Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az idén tavasszal egy átlagos évhez hasonlóan mintegy hektáron került vetőmag a talajba, ami jórészt a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt elhúzódó vetésidőnek köszönhető. A főbb tavaszi vetésű növények közül tavaszi árpából 4189 ha, zabból 3751 ha, míg magborsóból 985 ha került elvetésre. Kukoricát ha-on, míg napraforgót ha-on vetettek az idei évben a gazdálkodók a megyében. Az őszi kalászosok döntő része megfelelő fejlettségű volt, főleg a tápanyaggal ellátott területeken, sajnos azonban a belvíz miatt sokfelé találkozhattunk kipusztult foltokkal és víznyomott területekkel is egyaránt. Az őszi árpa és búza állományokban idén igen erős volt a vetésfehérítő fertőzöttség, a

5 5 szükséges védekezéseket a gazdálkodók elvégezték, több esetben a fungicides kezelésekkel egy időben. A kalászvédelem az idei évben kiemelt jelentőséggel bíró agrotechnikai művelet volt. Az elvetett napraforgó és kukorica az elhúzódó vetési idő miatt igen heterogén fejlettségi stádiumban volt, az április első és második dekádjában elvetett táblákon a növények fejlettsége mindkét kultúra esetében kedvezőek voltak. Az őszi káposztarepce május elején elvirágzott. Szépen, egyenletesen kötöttek a becők, a virágtengelyek hosszúak, bár több helyen a képződött oldalágak száma elmarad az optimálistól. Az őszi árpa és az őszi búza érését a június második felében tapasztalt rendkívül száraz és meleg időjárása felgyorsította. Egyes helyeken a korábbi viharok miatt a növényzet egy része megdőlt, e mellett a már jelentkező gyomosodás további komplikációkat okozott a betakarítás során. Megyénkben a gazdaságok az őszi árpa és őszi búza aratását június utolsó dekádjában kezdték el. Helyenként az erős gyomosodás miatt a repcét desszikálással tették alkalmassá a betakarításra a termelők. A fontosabb kalászos gabonák évi betakarított területe (ha) őszi árpa őszi búza rozs triticale tavaszi árpa zab Forrás: Saját Forrás

6 kg/ha A fontosabb kalászos gabonák évi átlaghozama őszi búza őszi árpa rozs triticale tavaszi árpa zab Forrás: Saját forrás Őszi búzából a termést adó ha-on a termésátlag 4,18 t/ha lett. A betakarított termény gombafertőzéstől mentes, kórokozók, kártevők által nem károsított, jó minőségű volt. Az őszi árpát ha-on takarították be a termelők, a termésátlaga 4,29 t/ha lett. A minősége megfelelő. Az őszi káposztarepce betakarított területe ha volt, a megyei termésátlag 2,03 t/ha lett. A rozs (735 ha) termésátlaga 2,99 t/ha, a tritikálé (5917 ha) 4,40 t/ha, a tavaszi árpa (4189 ha) 2,89 t/ha, a zab (3751 ha) 2,68 t/ha, míg a magborsó (985 ha) 2,03 t/ha lett. Az optimális időben, jó magágyba vetett napraforgók tőállománya, fejlettsége igen jó, június végénjúlius elején csillagbimbós vagy virágázás állapotában volt. Az állományban végezhető növény védőszeres gyomirtásnak és a sorközművelésnek köszönhetően a vetések túlnyomó része gyommentes volt, a parlagfű fertőzés egyre csökkent. A későn vetett napraforgó állományok fejlettsége elmaradt a kívántaktól. A megfelelő időben vetett kukorica vetések június közepén igen jó képet mutattak, tőállományuk, fejlettségük jónak mondható. Az optimális kukorica vetésidőtől akár 4-5 héttel később vetett területeken kikelt kukorica állapota viszont elmaradt az ideálistól. Félő volt, hogy megismétlődik a év aszályos nyara. A vegyszeres gyomirtások, főként a postemergens kezelések, eredményesek voltak, az állományok gyommentesek maradtak. Szeptember elején az őszi betakarítású növényi kultúrákban az augusztus végéig tartó szárazság és a mellé párosuló nagy hőség már látható jelét adta annak, hogy terméskiesésre lehet számítani. A tavaszi elhúzódó vetés és hűvös időjárás következtében a kapás növények nagy különbségeket mutattak fejlettségben. Az aszályos időjárás a későbbi időpontban vetésre került állományokban okozott nagyobb károkat, sok területen a kukorica teljesen lesárgult, csöveket nem nevelt. Azok az állományok viszont, amelyeket viszonylag időben el tudtak vetni, ki tudták nevelni a csöveket.

7 7 Megyénkben a takarmányozási célú szemes kukorica ha betakarításra váró területéből a mai napig ha került betakarításra. A termésátlag 4,3 t/ha az eddigi betakarítási adatok alapján, amely majdnem duplája az elmúlt évi termésátlagnak. A kukorica felvásárlási ára ,- Ft/t körül mozog, de takarmányboltokban 8-10 ezer Ft mázsája. A megyében ha a napraforgó termést adó területe. Az időben elvetett állományok a vegetatív fejlődés legfontosabb szakaszában május-június hónapokban megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak. Megállapítható, hogy az optimális időben és a jó vízgazdálkodású talajokon elvetett állományok jobban tűrték a csapadékhiányt, mint a kukorica, de több helyen a levelek már viszonylag korán száradni kezdtek. Egyes területeken pedig már kényszerérett állományokkal is találkozhattunk. A napraforgó betakarítása a végéhez közelít, a termést adó ha-ból november első dekádjáig ha-on végeztek a betakarítással. A termésátlag 2,25 t/ha, ami jobb az előzetesen becsült adatoknál. A napraforgó felvásárlási ára jelenleg ,- Ft/t körül alakul. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legfontosabb rizstermesztő területe. Termesztése kizárólag a Nagykunságban, Kisújszállás és Mezőtúr vonzáskörzetében történik. A megyében fehér rizst és indián rizst egyaránt termelnek. Az előbbi termőterülete 1150 ha, míg utóbbi termőterülete 1055 ha volt a évben. A fehér rizs termésátlaga 4,88 t/ha, az indián rizs termésátlaga pedig 0,96 t/ha lett. A megyében jelenleg egy egy helyen, Kisújszálláson történik a fehér és indián rizs feldolgozása, csomagolása. A cukorrépa termőterülete a feldolgozóipar felszámolását követően jelentősen lecsökkent a megye területén. Míg a 90-es években megközelítette a ha-t a termőterület nagysága, addig 2000-ben már csak 5000 ha körül mozgott a termőterülete. Napjainkban pedig éppen csak meghaladja az 1000 ha-t a cukorrépa termőterülete. A évben a cukorrépa 1054 ha-os megyei termőterületből 837 ha betakarítása történt meg november első felében, a termésátlag 44 t/ha körül mozog. A megyei termelők az országban egyedüliként működő Kaposvári Cukorgyárral állnak szerződéses kapcsolatban. A káposztarepce vetésterülete az elmúlt években nőtt, köszönhető ez a kedvező felvásárlási áraknak, illetve a gabonafélékkel közel megegyező agrárgépészeti és technológiai igényének. Az elmúlt évek időjárási viszonyai miatt azonban nem oly szembetűnő ez a változás, hiszen például 2011 őszén több mint ha-on vetettek repcét a termelők, ezzel szemben 2012 nyarán kevesebb, mint 6000 ha-ról sikerült csak betakarítani ezt a növényt. Az őszi káposztarepcét év őszén közel 19 ezer ha-on, mintegy 6000 ha-ral nagyobb területen vetettek a termelők. Hasonlóan a tavalyi évhez, idén ősszel is a szokásosnál kicsit később, augusztus legvégén kezdték el vetni a repcét a gazdák, várták az esőt, ezért még szeptemberben is történtek vetések. Szerencsére az ősz hozott csapadékot többször is, így az elvetett repcék szépen kikeltek, az állományok fejlettsége a vetésidőtől és termőhelytől függően eltérő. Szépen sorolnak az őszi gabonafélék is, fejlettségük megfelel az ilyenkor elvárható szintnek. Jelen állapot szerint a kultúrák megfelelő fejlettségi állapotban tudnak telelni. Szeptember végétől a kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák jó minőségben el tudták végezni a talajmunkákat, megfelelő magágyat tudtak készíteni.

8 8 A megyében november első dekádjában őszi árpából mintegy ha-t vetettek a gazdálkodók, míg őszi búzából meghaladta a ha-t a vetett területek nagysága. Rozsból az elvetett területek nagysága megközelíti a 700 ha-t, míg triticale-ból 6000 ha-on került vetőmag a talajba. Őszi vetési és talaj-előkészítési munkák állása (2013. november 11.) Megnevezés Vetési szándék (ha) Teljesítés (ha) őszi káposztarepce őszi árpa őszi búza rozs triticale magágy-készítés ősziek alá őszi mélyszántás Forrás: Saját forrás Általánosságban elmondható az idei évben, hogy a tavalyi évhez képest jobb terméseredmények ellenére a felvásárlási árak kedvezőtlenül alakultak. Az őszi búza és az őszi árpa is egy tonnával többet termett hektáronként, mint az elmúlt évben, ennek ellenére a felvásárlási árak különösen a búza esetében drasztikusan lecsökkentek. Az őszi káposztarepce esetében a hozamok gyakorlatilag nem változtak, de annál jelentősebb volt a csökkenés mértéke a felvásárlási árak tekintetében a éhez képest. A főbb növényi kultúrák hozamának és felvásárlási árának alakulása az elmúlt év hasonló időszakához képest Termésátlag (t/ha) Felvásárlási átlagár (Ft/t) őszi búza 3,18 4, őszi árpa 3,40 4, őszi 1,99 2, káposztarepce kukorica 2,34 4, napraforgó Forrás: Saját forrás

9 (mm) 9 A csapadékmennyiség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a évben , , ,33 29,8 65,14 26, ,6 53,1 37,9 48,94 36,87 55,2 57, ,54 49,2 30,27 31,8 sokévi átlagcsapdék évi csapadékmennyiség 0 3,86 Forrás: KÖTIKÖVIZIG A megyében található öntözővíz hálózat kiépítettsége megfelelő, ugyanakkor az elmúlt 10 évben tapasztalt szélsőséges időjárás miatt (aszály, belvíz) bővítése mindenképpen indokolt. A már meglévő öntözőrendszerek leromlott állapota miatt a bővítés mellett nagyon fontos lenne ezen rendszerek korszerűsítése, felújítása is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület nagysága ha volt a évben. Ebből a ténylegesen megöntözött alapterület ha volt, melynek öntözésére ezer m 3 használtak fel. Vetőmag és szaporítóanyag előállítás A szemlére bejelentett vetőmagszaporító-területek a évhez képest emelkedtek. Az őszi kalászosok tekintetében 35 %-os, a hibrid kukorica estében közel 15%-os, míg a hibrid napraforgó területekben 30%-os emelkedés tapasztaltható. Az egyes növényfajok közötti arányok hasonlóak az elmúlt évhez. Az idei ében 42 növényfaj vetőmag szaporításainak szemléje történt meg. A termésátlagok vonatkozásában az őszi kalászosok és a hibrid kukorica esetében is nagymértékű emelkedés tapasztalható az idei évben az előző évhez képest, de a hibrid napraforgó előállításokban az átlagtermések csökkenést mutatnak. A fémzárolt mennyiségek előreláthatólag jelentősen növekedni fognak a területnövekedésnek és a magasabb termésátlagoknak köszönhetően. Az igazgatási területen bejelentett szaporító terület 2013-ban ha volt, mely az alábbiak szerint oszlott meg: Őszi búza: 6155 ha 210 táblán Őszi árpa: 1438 ha 74 táblán Fehérmustár: 910 ha 55 táblán Lucerna: 743 ha 33 táblán Oajretek: 1084 ha 52 táblán Kukorica: ha 465 táblán Napraforgó: 923 ha 19 táblán Egyéb növények: 2786 ha

10 10 Fémzárolási adatok: A október végéig az alábbiakban felsorolt tétel darab szám és mennyiség került fémzárolásra: Őszi búza: 626 db tétel tonna Egyéb kalászosok: 271 db tétel 6279 tonna Kukorica: 1191 db tétel tonna Egyéb növények: 431 db tétel 2542 tonna A évi hibridkukorica termés feldolgozása, fémzárolása szeptember végén indult, a megtermelt mennyiség 40-45%-ának a fémzárolása még az idei évben várható. Kukorica esetében a tételek 90%-án, minden más növényfajnál 95%-ban elvégzésre kerültek a szükséges tisztasági- és csírázóképességi vizsgálatok, melyekről bizonyítvány formájában értesítve lettek a fémzároltatók. Vetőmag termésátlagok (kg/ha) év év év őszi búza kukorica (májusi * morzsolt) * Becsült adat IV. Kertészet Zöldségtermesztéssel szabadföldön és termesztő berendezésekben, főként a Tiszazugban és a Jászságban foglalkoznak a termelők. A zöldségfélék megyei termőterülete évről-évre 5-6 ezer hektár körül alakul. A vöröshagyma termőterülete a évben 334 ha volt, ami mintegy 14 %-os növekedést jelent az előző évhez képest. A termésátlag elmaradt a tavalyitól, az idei évben t/ha körül alakult. A termés minősége jó volt. A vöröshagyma kilójáért 85,- Ft-ot, míg a lilahagyma kilójáért ,- Ft-ot adnak a kereskedők. Az elmúlt évhez képest eltérően alakult a főbb zöldségfélék termőterülete az idei évben. A paradicsom és a görögdinnye termőterülete szinte nem változott tavalyhoz képest (50 ha, illetve 170 ha). Ezzel szemben a csemegekukorica termőterülete mintegy 300 ha-ral csökkent évhez képest, az idei évben 1525 ha volt. Hasonló mértékben csökkent a zöldborsó területe is, a gazdálkodók 1058 ha-ról takarították be a évben. A zöldbab és a burgonya termőterülete viszont nőtt az elmúlt évhez képest, előbbi termőterülete 136 ha, míg az utóbbié 159 ha volt ebben évben. A sokévi tapasztalatoktól eltérően az idei évben szokatlanul korai időpontban, október elején érkezett az első őszi fagy, amely jelentős, szinte 100 %-os károkat okozott a még lábon álló szántóföldi kertészeti kultúrákban, elsősorban a még betakarításra váró paprika is paradicsomültetvényekben.

11 11 A megyében a két legnagyobb termőterülettel bíró gyümölcsfaj a cseresznye és a meggy. A cseresznye termőterülete 220 ha, a meggy termőterülete 342 hektár. Június végén, július elején befejeződött a szedésük, mindkét növénynél a termés mennyisége és minősége is jó volt. A cseresznye ára igen tág határok között mozgott az idei szezonban, minőségtől függően ,- Ft/kg áron került felvásárlásra. A meggy felvásárlása szárastól szedve 400,- Ft/kg áron kezdődött, míg a szezon vége felé ,- Ft/kg-os áron vásárolták fel a kereskedők. A szár nélkül szedett, és rázott meggyért 250,- Ft/kg-os árat adtak a kereskedők. A szilva termésátlaga 15 t/ha volt az idei évben, a felvásárlási árak ,- Ft/kg között mozogtak. A kajszibarack termésátlaga 1,15 t/ha, míg az őszibarack esetében a betakarított termés mennyisége 3,27 t/ha volt. A gyümölcsök minősége az alacsony termésátlagok ellenére nagyon jó volt. A kajszi barackot ,- Ft/kg, míg az őszi barackot ,- Ft/kg áron vették át a felvásárlók minőségtől függően. Az alma betakarítása október végére befejeződött. Az őszi esők kedvezően hatottak a gyümölcsök fejlődésére, érésére, így az idei évben a fajtákra jellemző méret és szín alakult ki. A termelők számára az almamoly jelentette a legnagyobb gondot a évben, kártételük miatt a betakarított termés %-át csak ipari almaként lehetett értékesíteni. A varasodás vagy egyéb gombafertőzés nem volt tapasztalható a megyében, köszönhetően a gazdák által végzett megfelelő prevenciónak. Az alma termésmennyisége t/ha lett. A felvásárlási árak az ipari lé alma vonatkozásában 28-30,- Ft/kg, étkezési almánál ,- Ft/kg körül alakulnak. A háznál értékesített étkezési alma ára ennél valamivel több, ,- Ft/kg. A szőlő szüretelése október első dekádjára befejeződött. A termésátlagok fajtától függetlenül 7-8 t/ha körül mozogtak. Az átvételi árak ,- Ft/kg körül alakultak, minőségtől és cukorfoktól függően, az átvétel folyamatos volt. V. Állattenyésztés Az ágazat jövedelmezősége, versenyképessége sajnos nem javult jelentősen a évben sem. Az elmúlt évinél jelenősen alacsonyabb terményfelvásárlási árak jelenleg kedvezően hatnak az állattenyésztési azon belül is az abrakfogyasztó ágazatok jövedelmezőségére. Ez azonban nem mondható el a már feldolgozott, kész takarmánykeverékekre, amelyek ára továbbra is magas az alacsonyabb alapanyagárak ellenére. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva a felvásárlási árak eltérően alakultak az egyes állattenyésztési ágazatokban az idei esztendőben. Amíg a vágómarha és tej felvásárlási árak többnyire emelkedtek, addig a sertés felvásárlási árak csökkentek az elmúlt évhez képest. A juh felvásárlási árak ellentmondásosan változtak az elmúlt egy esztendőben. A 2012-es évhez viszonyítva több, de hasonlóan jó minőségű szálastakarmányt tudtak az érintett gazdálkodók betakarítani.

12 ezer db 12 Szarvasmarha létszám alakulása országos megyei június június június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH Az elmúlt évhez viszonyítva a szarvasmarhalétszám közel 3,4 %-kal nőtt országosan, ezen belül a tehénlétszám nem változott. Ugyanezen időszak alatt a megyében a szarvasmarha állomány létszáma 13 %-kal nőtt, ugyanakkor hasonlóan az országos tendenciához a tehénlétszám esetében változás nem történt. A növekedés elsősorban a mezőgazdasági támogatási rendszer és a vágómarha kedvező piacának a következménye. A szarvasmarha-állomány közel két harmadát gazdasági szervezetek, egy harmadát egyéni gazdaságok tartják. A tejelő állomány mintegy 70 %-a az összes tehénlétszámnak. A növekvő húsmarhatartási kedv miatt a tejtermelés volumene csökkent az elmúlt évhez képest. A KSH adatai alapján a évben előállított tej mennyisége liter volt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A tej felvásárlási árak tekintetében az idei esztendőben folytatódott a múlt év őszétől tartó áremelkedés. Január hónapban 85-88,- Ft/l körül mozgott a tej felvásárlási ára, majd lassan emelkedni kezdett, jelenleg ,- Ft/l áron kerül felvásárlásra. A megyében egyre több termelő foglalkozik hústípusú szarvasmarhatartással, köszönhetően a kedvező piaci feltételeknek és támogatásoknak. A magyar tarka hízott bika ára 500 kg felett most ,- Ft/kg körül mozog, ami mintegy 17 %-os növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A tejelő típusú bikák felvásárlási ára mintegy 4 %-kal csökkent egy év alatt, jelenleg ,- Ft/kg áron veszik át a kereskedők. A selejt tehén ára ,- Ft/kg, ami jelentős, mintegy 30 %-kos növekedést mutat a tavaly októberi adatokhoz képest.

13 ezer db 13 A sertéslétszám alakulása országos megyei június június június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH Az ország sertésállománya az elmúlt egy évben ha csak 0,7 %-kal, de tovább csökkent, 2,91 millióról 2,89 millióra. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sertésállomány közel 6 %- kal nőtt. A valamikor jelentős háztáji sertésállomány aránya minimálisra csökkent, a vágósertések több mint 90 százalékát a nagyüzemi telepek állítják elő. Az állatállomány létszámának csökkenésével viszont jelentősen megnövekedett a külföldről behozott vágósertések és hízóalapanyag aránya. A jó minőségű vágás után minősített sertések átvételi ára jelenleg ,- Ft/kg-nál tart, ami valamivel több, mint 2 %-kal alacsonyabb, mint az előző évben volt. Ennek a minőségnek többnyire kiegyensúlyozott piaca van. A minősítés nélküli vágásra átvett, jellemzően (a fajta, a tartás és a takarmányozás által meghatározott) gyengébb minőségű sertések iránt kisebb és ingadozó a kereslet. Az átvételi ár tekintetében 7 %-os csökkenés tapasztalható tavalyhoz képest ebben a kategóriában, napjainkban ,- Ft/kg áron kerülnek felvásárlásra.. A választott malac ára év elején ,- Ft/db körül alakult, majd a tavasz hónapokra egészen ,- Ft/db-ig emelkedett, köszönhetően az élénk keresletnek. Jelenleg ,- Ftot adnak a választási malac darabjáért.

14 ezer db 14 Juhállomány alakulása országos megyei június június június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH Az országos tendenciától eltérően a megyében a juhágazat növekedése tapasztalható az elmúlt évhez viszonyítva: az összlétszám 0,3 %-os országos csökkenéséhez képest a megyében 2 ezer darabbal mintegy 3 %-kal nőtt az állatlétszám. A juhállomány közel 90 %-át egyéni gazdaságok, 10 %-át gazdasági szervezetek tartják. A hazai piacot továbbra is alapvetően a vágóbárány ezen belül is az Olaszországba irányuló export határozza meg, amely gyakorlatilag évről-évre két szezon-időszak (a karácsony és a húsvét) körül szerveződik. A felvásárlási árak az idei évben eltérően alakultak az elmúlt év hasonló időszakához képest. Míg a szezonidőszakban inkább alacsonyabb, addig azon kívül magasabb árak jellemezték a 2013-as esztendőt. A tejes bárányt év elején és húsvét körül ,- Ft/kg, a pecsenye bárányt kgos súlyban ,- Ft/kg áron vették át a felvásárlók. Jelenleg ,- Ft/kg a tejes bárány felvásárlási ára, a pecsenyebárányé pedig Ft/kg. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében mint ahogy az egész országban a kedvezőtlen gazdasági feltételek hatására, valamint az alacsony jövedelmezősége miatt az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett a gyapjútermelést. Ezzel párhuzamosan hanyatlásnak indult a feldolgozó ipara is, aminek következtében csaknem megszűnt a gyapjútermelés Magyarországon, így megyénkben is. A megyei juh állomány döntő hányada a magyar merinó fajta (illetve e fajta keresztezése más húsfajtákkal), melynek fő hasznosítási iránya a hústermelés, a juhtenyésztés során keletkező gyapjú inkább mellékterméknek tekinthető. Az idei évben különösen megmutatkozott a magyar gyapjútermelés hátránya más gyapjútermelő nagyhatalmakkal szemben, hiszen a túlkínálat hatására a felvásárlási árak 50 %-kal estek a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az év első három hónapjában a színgyapjú kilójáért még 300,- Ft-ot fizettek a felvásárlók minőségtől függetlenül, mára azonban már csak 150,- Ft-ot adnak egy-egy kilogramm lenyírt gyapjúért.

15 ezer db 15 A tyúkfélék létszámának alakulása országos megyei június június június 1. Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH Hasonló tendenciák jellemzik az országos átlaggal összevetve a baromfitenyésztést, ugyanis míg a baromfiállomány hazai szinten valamivel több, mint 3 %-kal, 34,7 millióról 33,6 millió darabra csökkent, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében a házi szárnyasok száma 1,07 millióról 1 millióra csökkent. Az elmúlt évtizedben a baromfiágazat szezonalitásának és összetételének átalakulása volt megfigyelhető. A legtöbb termelő a drága fűtési költségek miatt a téli időszakban szünetelteti tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy a megyében a decemberi hónapokban ezer baromfival kevesebb az állománylétszám. A jövedelmezőség csökkenése és a tőkehiány elsősorban a húscsirke, valamint a törzsállomány tartás háttérbe szorulását okozta. Az elmúlt két-három évben megfigyelhető volt néhány baromfiágazat vágópulyka, pecsenyeliba, pecsenyekacsa előállítás megerősödése. Ezek az ágazatok a piacgazdaság negatív hatásaira kevésbé érzékenyek. A tojótyúk telepek egyharmada tenyésztojást, kétharmada étkezési tojást állít elő. A KSH által közétett évi adatok alapján a megyében megtermelt tojás mennyisége megközelítette a 93 millió db-ot az elmúlt évben. A tojás ára év elején 43-45,- Ft/db volt, napjainkban 35-37,- Ft/db körül mozog. A házinyúl tartása megyénkben kisüzemi, háztáji keretek között folyik. Termelő teljesítménye az évek során visszaszorult, sokan felhagytak a termeléssel, évi záró létszáma 20 ezer darabra becsülhető. Felvásárlási ára az elmúlt évhez képest minimálisan javult, egész évben Ft/kg szinten alakult. A piaca kiegyensúlyozottnak mondható. A megyei méhészeti ágazat jelene hasonló jegyeket mutat, mutatott, mint az országos. Mind a méhcsaládok számában, mind pedig a méhészetek számában 5 % emelkedés volt tapasztalható az elmúlt évhez képest. Jász Nagykun Szolnok megyében 934 család foglalkozik méhészkedéssel, közel 44 ezer méhcsaláddal.

16 16 A év méztermés szempontjából gyenge volt, csak a napraforgó mentette meg az ágazatot az összeomlástól, ez által az éves méz készletek eladásra kerültek, nem maradt áthúzódó méz készlet tavalyról. A 2013-as év indulása minden várható rosszat felülmúlt, katasztrofálisan indult. A február végi, majd a március elei jó idő megindította a családok fejlődését, szaporodását, amit aztán a kemény márciusi tél megállított, sőt a családok vesztét, pusztulását okozta. A megyében a méhcsaládok 30 %-a elpusztult és a megmaradt családok közel 50 %-a oly mértékben legyengült, hogy méz termeltetésre alkalmatlanná vált, vagy csak a napraforgó virágzására fejlődött fel. Így a repce mézről ami az első komoly méhlegelő azt lehet mondani, hogy nem termett. Az akácvirágzás időszakára komoly lehűlés érkezett esővel, széllel, ami nagyban befolyásolta az akác nektártermelését, illetve az addigra összepakolt (2-3 méhcsalád egyesítése) méhcsaládok gyűjtő munkáját, ezért az akácmézből minimális termett. A megyében már csak a napraforgóban bízhattak a méhészek annak okán, hogy nagy területeken lett elvetve, illetve a méhcsaládok felfejlődtek erre az időszakra (az akácvirágzásra május 10-ére szokott olyan erős lenni, mint most június közepén, ez egy hónap kiesés jelentett). Az elpusztult méhcsaládok pótlása végett sok méhész kevesebb napraforgó mézet tudott csak begyűjteni, de a szaporítások ellenére is azért jó közepes napraforgó méztermés lett. A fenti okok miatt lecsökkent méztermelést az induló mézárak is tükrözték, hiszen a tavalyi rossz terméskor kialakult árak nem csökkentek, ami azt jelentette, hogy a 1100,- Ft/kg akácméz felvásárlási ár mellett a 700,- Ft/kg vegyes méz felvásárlási árakkal indult meg a mézpiac. Nagyon sok méhész kizárólag a méztermelésből él, így elkerülhetetlen volt, hogy a napraforgó mézből akart mindenki egy kicsit boldogulni. Ennek következtében elindult egy értékesítési hullám, ami a vegyes méz árát 650,- Ft/kg-ra visszavetette. Némileg magasabb áron lehetett az üvegben kiszerelt mézet értékesíteni: ,- Ft/kg az akác, ,- Ft/kg a vegyes méz piaci ára. A hazai mézfogyasztás a méhészek marketing tevékenységének köszönhetően (Jászberényi méz vásár és méhésztalálkozó, Alföldi mézes nap és méhésztalálkozó) az elmúlt években 20 dkg/fő-ről 50 dkg/fő-re emelkedett. Az időjáráson túl tovább sújtotta az ágazatot az útdíj bevezetése. Vándorlás nélkül ma méhészkedni nem éri meg, viszont aki vándorol, annak jelentős költségnövekedést okozott az útdíj kifizetése. A másik nagy problémát a méhegészségügy jelentette az idei évben a méhészeknek. Számos település zárlat alatt volt a nyúlós költésrothadás miatt. Egyedült talán a méhek etetése jelentett kiutat, de bevétel nélkül (nem volt méztermés) nem tudták a védekezést megfelelően megfinanszírozni a méhészek. VI. Vadgazdálkodás, vadászat Jász-Nagykun-Szolnok megyében év tavaszán 68 vadászterületet alakítottak ki a földtulajdonosok mintegy ha-on. A vadászati jog hasznosítása az alábbiak szerint alakul: 48 vadásztársaság, 11 földtulajdonosi közösség, 8 mező vagy erdőgazdaság (Kft, Zrt), 1 természetvédelmi terület (Hortobágyi Nemzeti Park). A 68 vadászatra jogosultnál a törvényi előírásoknak megfelelően 176 fő hivatásos vadász teljesít szolgálatot.

17 ezer db 17 Vadászati jog hasznosítása (db) Vadásztársaság Földtulajdonosi közösség Mező vagy erdőgazdaság Természetvédelmi terület 48 Forrás: Saját forrás A Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztálya október 31. napjáig 483 db vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászok részére. Megyénkben a vadgazdálkodók állománybecslése szerint az őz állománya db, a mezei nyúl állománya db, a fácán állománya db. A vad-állomány becslése év elején őz fácán nyúl Forrás. Saját forrás A 2013/2014. vadászati évben az őzbak vadászati idény április 13. napján kezdődött. Megyénk világszínvonalú őz állományának köszönhetően a külföldi vendégvadászok továbbra is nagy számmal kezdik hazánkban őzbak vadászati szezonjukat, de statisztikáink szerint egyre több hazai vadász is gyarapítja az őzbak terítéket. Ezek közül érdemes megemlíteni az idei év eddigi legnagyobb trófeabírálati pontszámait elért kettő őzbak trófeát, a 694 gramm tömeggel rendelkező 193 trófea bírálati pontszámot elérőt és a 637 gramm tömeggel rendelkező trófeabírálati pontszámot elérőt. Az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését a megyénk béli vadgazdálkodók lelkiismeretesen és szakszerűen folytatják, minek eredményeként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Igazgatóságának trófeabíráló bizottsága ez év október 30. napjáig 2270 darab őzbak trófeát, 14 darab

18 18 vaddisznó trófeát és 2 db dámszarvas trófeát bírált el. Az őzbak trófeák közül 87 db arany, 177 db ezüst, míg 172 bronz minősítést kapott. Ez 19,20 %-os érmes arányt jelent. Az idei évben közel ugyanannyi őzbak trófea került elbírálásra, mint a 2012/2013. vadászati évben, ugyanakkor 106 db-bal több volt az érmes trófeák darabszáma az elmúlt idényhez képest, ami közel 5 %-os növekedést jelent az érmes trófeák arányát tekintve. Ez a kedvező időjárás mellett a vadgazdálkodók tudatos és szakszerű gazdálkodásának is köszönhető. Az elbírált őzbak trófeák darabszáma az elmúlt és idei vadászati idényben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012/2013. vadászati év 2013/2014. vadászati év Arany érmes trófeák Ezüst érmes trófeák Bronz érmes trófeák Érmes trófeák összesen Elbírált trófeák összesen Érmes arány (%) 14,39 19,20 Forrás: Saját forrás A megyei apróvad állományokat tekintve a megyénk béli hivatásos vadászok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a mezei nyúl állományok jó eséllyel biztosíthatnak jelentősebb terítékeket a sikeres elejtők számára, és remélhetőleg a nyúlbefogások is hasonló eredményekkel zárulnak majd. A fácán állományok szaporulatának alakulásáról ez idáig nem kaptunk biztató információkat, de a kívánt terítékeket a fácánneveléssel és kibocsátással foglalkozó vadászatra jogosultak minden bizonnyal biztosítani tudják majd maguk és vendégeik számára. A róka állományok szakszerű és intenzív kezelése általános a megyénk béli vadgazdálkodók részéről, akárcsak a szarka és dolmányos varjú állományoké, ezen vadfajokat a lelkiismeretes vadgazdálkodóink a törvények adta lehetőségekhez mérten kőkemény elszántsággal és kitartással vadásszák az apróvad állományok védelme érdekében. VII. Halgazdálkodás, halászat Megyénk megközelítőleg ha természetes vízfelülettel rendelkezik, melyből ha halászatilag is hasznosított. Jelenleg a halászati hasznosítással 2 db halászati Kft, 3 db Horgász Szövetség, 19 db Horgász Egyesület foglalkozik. A két kft 16 db vízteret hasznosít összesen ha-os területtel. A fennmaradó 357 ha-on gazdálkodik a többi hasznosító. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály felügyelete alá 59 db halászatilag hasznosított vízterület tartozik. Ezekből 27 db állami tulajdonú vízterület, 3 db állami és önkormányzati tulajdonú halászati vízterület (társult halászati jogközösség formájában), 29 db önkormányzati tulajdonú vízterület. A ha halászatilag hasznosított vízterületből ha van állami tulajdonban, 114 ha teljes önkormányzati, 277 ha pedig állami és önkormányzati közös tulajdonban van. Tógazdasági haltermeléssel 19 db regisztrált termelő foglalkozik ha területen.

19 19 A halászatilag hasznosított vízterület tulajdon szerinti megoszlása (adatok ha-ban) állami tulajdon önkormányzati tulajdon 3389 állami és önkormányzati közös tulajdon Forrás: Saját forrás Halfogási adatok a megyében (2012. év) Halász fogás (kg) Halász fogás továbbnevelésre (kg) Horgász fogás (kg) Összes fogás (kg) Összesen ebből: Csuka Harcsa Ponty Süllő Busa Forrás:Halászati adattár A megye horgászai 92 horgászegyesületet alkotnak. Az egyesületek székhelyük és egyéb kapcsolatrendszerük révén három Horgász Szövetség tagjai. A szövetségek a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek szövetsége, a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége és a Heves Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége. A megyei egyesületek 30 %-a rendelkezik saját hasznosítású horgászvíz területtel. VIII. Erdészet Jász-Nagykun-Szolnok Megyében nyilvántartásunk szerint hektár erdő található, melynek 45,41%-a állami, 2,87%-a közösségi és 51,72%-a magántulajdonban van.

20 20 Az erdők 89%-ára van bejegyezve erdőgazdálkodó, ahol tényleges erdőgazdálkodási tevékenység folyik, míg 11%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében összesen jelenleg 704 bejegyzett erdőgazdálkodót tartunk nyilván. A rendezetlen gazdálkodási viszony legfőbb oka az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők tulajdoni elaprózottsága, ezáltal az egyes tulajdonostársak érdektelensége. A rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdők aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt időszakban. A megye erdőinek 48,19%-a áll keménylombos fafajokból, melynek döntő többségét a kocsányos tölgy és az akác adja. A lágy lombos erdők aránya 51,11%, melynek legjelentősebb alkotó fafajai a nemes nyár, a hazai nyár és fűz fajok. A fenyők részaránya 0,70%, mely elhanyagolható nagyságú. A megye 2013 évi erdő-felújítási és fakitermelési adatai alapján megállapítható, hogy jelentős átrendeződés nem következett be a évi adatokhoz képest. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében az éves véghasználati lehetőség 713 ha, mely lehetőséget az erdőgazdálkodók évben 78%-ban (556 ha) használtak ki. Az elmaradás elsősorban a gyenge adottságú, alacsony jövedelemtermelő képességű erdők véghasználatának elmaradásából adódik, másrészt a rendezetlen gazdálkodási viszonyú területeken lévő erdőkben el nem végzett munkákból. Ez nem jelent feltétlenül problémát, mivel a gyenge adottságú területeken célnak lehet tekinteni az erdőborítás fenntartását is. A törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések tekintetében az éves átlagos lehetőség 1070 ha, melyből 2012-ben 792 ha került végrehajtásra. Tisztítások esetében az évi lehetőség 481 ha, melyből 313 ha-t hajtottak végre az erdőgazdálkodók. Ebben az esztendőben az elvégzett fahasználati munkák továbbra is el fognak maradni a lehetőségektől. A fentiekből látható, hogy Jász-Nagykun- Szolnok Megyében az erdőgazdálkodásban nem történik a lehetőségeket meghaladó mértékű fakitermelés. Az előző esztendőben 572 hektáron végezték el az erdőgazdálkodók a szükséges erdő-felújítási munkák első sikeres erdősítését, mely terület arányos a keletkezett erdő-felújítási kötelezettséggel (556 ha). Szerencsére a év őszi és év tavaszi időjárása megfelelő volt az erdősítések elvégzésére. A hullámtéri erdőterületek esetében a magas vízállás miatt csak rövid idő állt rendelkezésre. Több gazdálkodó hűtőházban tárolta a csemetéket, amíg az árhullám levonult és az erdősítendő területre rá lehetett menni. A 2013-es esztendő időjárása erdészeti szempontból átlagos vagy az átlagosnál kicsit jobb volt. Tavasszal és a nyár elején elégséges mennyiségű csapadék esett. A nyár második felében bekövetkezett csapadékszegény és forró időszakot a szakszerűen végrehajtott erdősítések jól átvészelték. Ahol az erdősítésnél vagy az ápolásnál szakmai nem megfelelőségek történtek, ott valamennyi pusztulás is megfigyelhető volt. A biotikus károsítások között meg kell említeni a gyapjaslepke hernyójának tavasz végi rágását. A korábbi évekhez képest kisebb területen, de koncentrált károsítás következett be. Szerencsére az állományok szinte kivétel nélkül regenerálódtak a rágás után. A megyében jelentős nagyságú mezőgazdasági terület található, melyek a jelenlegi földhasználattal gazdaságosan nem hasznosíthatóak. Ezeken a helyeken célszerű erdőtelepítéssel vagy energetikai célú faültetvényekkel hasznosítani a területet. Az elmúlt évben 107 ha új erdőtelepítés került végrehajtásra.