A VADGAZDÁLKODÁS, VADVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A CSEREBÖKÉNYI PUSZTÁK TERÜLETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VADGAZDÁLKODÁS, VADVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A CSEREBÖKÉNYI PUSZTÁK TERÜLETÉN"

Átírás

1 A Puszta /17, pp A VADGAZDÁLKODÁS, VADVÉDELEM ÉS A TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A CSEREBÖKÉNYI PUSZTÁK TERÜLETÉN TÓTH TAMÁS KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG, SZARVAS NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS Bevezető E helyen nem tekinthetek el attól, hogy foglalkozzam azzal a ma már ősinek mondható viszállyal, ellenségeskedéssel, mely vadászok és természetvédők között dúl. Minden vitának akkor van értelme, ha van valamilyen közösen elfogadott vitaalap, és akkor mondható építőjellegűnek, ha valamilyen megegyezés, legjobb esetben közös cél elérése érdekében folytatják. Mi lehet a két tábor számára vitaalap és közös cél? A válasz megadásához két idézetet hívok segítségül. Az első gondolat Sterbetz István, tudós vadásztermészetvédelmi szakírónk tollából származik. Elnézést kérek, hogy másodjára, az érthetőség kedvéért a megszokottnál egy kissé hosszabban citálok Desmond Morris magyarul is megjelent, A Csupasz majom című könyvéből. Íme az idézetek: A zsákmányolás vágya emberré válásunkkal egyidős. Ezek a vágyak a természethez közelálló emberben évmilliók óta újra meg újra fellobbannak. Még akkor is, amikor a vad és a hal már nem biztosítéka létfenntarásunknak. A vágy él. Ennek létezését gyáván letagadhatjuk, vagy nemtörődöm módon visszaélhetünk vele, de jogosultságát igazolhatjuk a zsákmányszerzés magas erkölcsi szintű művelésével, abban a magasságban, ahol a vadász, halász, a horgász és a természetvédelem hivatalos mívelője közös célok érdekében munkálkodik....a modern mezőgazdaság tökéletesedett táplálékgyűjtő technikái a felnőtt hímek többségét megfosztották vadászszerepüktől....munka váltotta fel a vadászatot, de ennek számos alapvető sajátságát megőrizte. Szabályosan ismétlődik az utazás az otthon támaszpontjáról a vadászterületre. Túlnyomórészt hímfoglalatosság, hímek között ad teret a csoportos tevékenységnek és kölcsönhatásainak. Kockázattal jár, tervezői stratégiákat igényel. Kikapcsolódásként a mai álvadász férfiklubokba jár, ahová nőstény be sem teheti a

2 lábát....elsősorban az ősi, kooperatív vadászcsoport férfiösszetartását ébresztgetik ma is....a faj ősidők óta munkáló, hímeket összekovácsoló vadászhajlamával van dolgunk....mindig velünk marad, hacsak arcolatunkban be nem következik valami új, jelentős, genetikai változás....a munka ugyan jórészt felváltotta a vadászatot, a vadászhajlam primitívebb formáinak kifejlődését nem törölte el. A vadásztevékenység legváltozatosabb formái még akkor is megnyilatkoznak, mikor nincs gazdasági indok, hogy állatokat vegyünk üldözőbe. Mai társadalmunk osztályszerkezete azt tanúsítja, hogy sportszerű vadászat és szerencsejátékok inkább dívnak az alsóbb és felsőbb osztályokban, mint a középosztályokban, és ha elfogadjuk, hogy az ősi vadászhajlam megnyilatkozásai, erre nagyon nyomós okot találunk. Korábban kifejtettem, hogy az ősi vadászatot főként a munka helyettesíti, és a munka, mint ilyen, leginkább a középosztályt elégíti ki. Az alsóbb osztályok átlagos hímje olyan munka végzésére kényszerül, mely a vadászhajlam követelményeinek nem felel meg. Túlságosan egyhangú és érdektelen. Hiányoznak belőle az izgalom, a szerencse és a kockázat elemei, amelyek pedig oly fontosak vadászat közben a hímnek. Ez az oka, hogy az alsóbb osztályok hímjei egy nevezőre kerülnek a dologtalan, felsőbb osztálybeli hímekkel, amennyiben mindnyájan nagyobb szükségét érzik, hogy levezessék vadászhajlamaikat, mint a középosztály hímjei, akiknek munkája vadászatot pótló tevékenységként jobban beválik. A vita közös nevezője tehát az, hogy a vadászathoz kapcsoló ősi ösztönünket nem kell - és nem is lehet- megtagadnunk, de többségünknek azt kreatív, izgalmas, kihívásokkal teli, elsősorban közösségi érdekű, csoportosan végrehajtott feladatok szolgálatába kell állítani, azok végzésben kell kiélni, vagy jobb szóval megélni. A kérdés az, hogy a mai fogyasztói társadalom egyéni és kisközösségi léptéket figyelmen kívül hagyó struktúrája, egymástól elidegenítő személytelen mechanizmusai, anyagias értékszemlélete, felgyorsult folyamatai mennyiben teszik ezt számunkra lehetővé. A probléma túlmutat dolgozatom szerény keretein. Visszatérve. Mi legyen azokkal, akik mindezek ellenére a vadászat szenvedélyének, az eredeti, ősi módon akarnak hódolni? A vitában itt lép be a megegyezés, a közös cél fogalomköre. Az emberré válás hosszú folyamatában a vadászat, mint táplálékszerző tevékenység sokáig nem gyakorolt más hatást az életközösségekre, mint a többi ragadozó zsákmányszerzése, mivel szükségszerűen maguk az embercsoportok is a természetes szabályzórendszerek hatásai alatt álltak. A kialakuló korai társadalmak a vadászat együttműködési-eszközi feltételeinek fejlődésével, már lokálisan megváltoztathatták környezetüket. A beavatkozásnak mindaddig nem mutatkoztak drasztikus nyomai, míg a vadászat a táplálékszerzésnek, s így a fajfenntartásnak is alapvető eszköze volt. Ez érthető, hiszen az emberi közösségeknek közvetlen létérdekük volt az ökoszisztémák egészséges működésének fenntartása, az életközösségek újratermelődő képességének megőrzése. Erre mutatnak példát a még mai is létező primitív törzsek. Ma az ilyen életmódot folytató közösségek az arra alkalmas érintetlen élőhelyekkel együtt lassan eltűnnek. Az egyre kiterjedtebb emberi tevékenység az idők folyamán a természetes élőhelyeket olyannyira átalakította, működőképességüket olybá befolyásolja, gátolja, sok esetben veszélyezteti, hogy ma már globális működési zavarokkal kell szembenéznünk. A figyelmeztető jelekről sokáig nem vettünk tudomást. A problémák mostanra, - bár az egyes emberi közösségek számára különböző mértékben és sokszor áttételesen, - az egész emberiség számára kézzel foghatóvá váltak. Felértékelődtek a természetvédelem nemzetközi célkitűzései. Nyilvánvalóvá vált, hogy a természetes állapotú ökoszisztémák fenntartása, a befolyásoltak állapotának, működésének az eredetihez való közelítése, elengedhetetlen feltétele a gyógyulásnak. És itt találkozik mondandóm Sterbetz Pista bácsinak a vadászat-vadgazdálkodás megváltozott szerepkörére, a zsákmányszerzés magas erkölcsi szintű művelésére, vonatkozó gondolatával. Az eddig leírtakat értelmezve úgy gondolom, ez a közeljövő vadászati tevékenységrendszerében nem jelenthet mást,

3 mint a még épp ökoszisztémákban az esetenként szükséges szabályozást, a már átalakítottaknál pedig a terület jelenlegi eltartóképességét figyelembevevő, azt csak természetes élőhelyek rehabilitációjával és rekonstrukciójával fokozó, ezáltal a valamikori természetes állapotok elérésére törekvő vadgazdálkodást. S hogy válaszoljak a konkrét kérdésre is: Az egyéni érdekeket ennek erőterében kell elhelyezni. Az alábbiakban a vázoltak példázataként szeretném bemutatni a Körös-Maros Nemzeti Park területegységei közé tartozó Cserebökényi puszta és környékének vadászati múltját, a vadgazdálkodás természetvédelemmel közös jelenét és lehetséges jövőjét. A vadászat szerepe a történelmi-élőhelyi változások tükrében a Körösszög emberi közösségeinek életében A Hármas-Körös déli süllyedékének előterében, a Körösszögben elhelyezkedő Cserebökénynek, vagy valamikori nevén Királyság-pusztának, ennek a szabályozásokig erekkel szabdalt, elmocsarasodott tájrésznek, vadászati múltjáról keveset tudunk. Mivel azonban része egy nagyobb térségnek, a Körösvidéknek, úgy gondolom az erről felelhető régészeti és írásos emlékek alapján, általánosíthatunk. Eszerint a következő nagy korszakokra oszthatjuk fel a vadászat történelmi szerepét, e vidék emberi közösségeinek életben: Prehistórikus idők Bár a Körösvidéken a legkorábbi településnyomok mint egy 8 ezer évesek, nehezen hihető, hogy emberi megtelepedésre, vadászatra, halászatra kiválóan alkalmas folyóvölgyi síkságokon, hátakon ezt megelőzően ne éltek volna embercsoportok. Ezek táplálékszerzése, a mai primitív törzsekéhez hasonlóan szinte teljes mértékben a gyűjtögetésen, vadászaton keresztül a természetes állapotokhoz kötődött. A kora neolitikum Az első e korból ismert ún. Körös-kultúra csoportjai az állattartás mellett már kezdetleges földművelést is folytattak, de a feltárt települések felépítése és elhelyezkedése egyértelműen arra utal, hogy életükben meghatározó szerepe volt a víznek, elsősorban a halászaton és vadászaton keresztül. E korban az emberi közösségek tevékenységeikkel, az ártéri területeken még kisebb mértékben tudták megváltoztatni természetes környezetüket, mivel nagymértékben függtek attól /halászat, vadászat, gyűjtögetés, vándorló életmód/. A későbbiekben is kevésbé közvetlenül a fauna összetételében, mint inkább a vegetációban, s így az élőhelyek arányában, mintázatában okoztak maradandó változást. /hátakon az erdők írtása, ártéri rétek kialakítása, legeltetés stb./ A késő neolitikumtól a honfoglalásig Ebben az időszakban a vadászat a földműveléssel és az állattenyésztéssel szemben elveszíti elsődleges szerepét a közösségek élelmezésében. Honfoglaló őseink, - majd később Cserebökény vidékére nagy számban érkező kunok - letelepedésének legfontosabb térszínei szintén az ártér és az ármentes területek határzónája, mivel ez felelt meg sajátos életritmusuknak. Az érkezőket erekkel behálózott, halban-vadban gazdag mocsaras-nádas vidék fogadta. Kisebb erdőfoltok, csak a vizekből kiemelkedő hátakon voltak. Külterjes állattenyésztésük, extenzív földművelésük elenyésző változásokat okozott a hatalmas kiterjedésű árterületen, s így a faunában is. Ugyanez mondható el a halászatról és a vadászatról is, bár mindkét tevékenységnek sok faj volt a célpontja. A rendszeres halászat és vadászat ellenére a hatalmas kiterjedésű, háborítatlan élő- és szaporodóhelyeken a vadászott fajok állományai megmaradhattak. Ez annak volt köszönhető, hogy a Tisza áradásai a vegetációs időszak nagyrészében visszaduzzasztották a Hármas-Körös vizét, s Cserebökényt a pleisztocén magas hátakat áttörő ereken keresztül, szinte folyamatosan elborították az összetorlódott árvizek. 3

4 Az Árpádkortól a török hódítás kezdetéig Az Árpádkor vége felé a régészeti leletek kiterjedt és virágzó, sűrű aprófalvas településrendszert mutatnak, melyeket művelt földek szegélyeztek. Ezek azonban szigetekként állottak a pusztamezők és mocsárerdők tengerében (BULLA 1940). Valószínűleg az erdők irtása az építkezésekhez szükséges faanyag és a gazdálkodáshoz szükséges termőföld nyerése miatt felgyorsult. Először beszélhetünk állandósult kultúrtájról. A gazdálkodás hatására kialakuló változatos tájmintázat egyszersmint új, emberszabályozta ritmusú élőhelyek megjelenését is jelenti az állatvilág számára. Ez néhány ártereken elterjedt fajnál, köztük több szivesen vadászott fajnál tőkés réce (Anas platyrhynchos) és más récefajok, nyest (Martes foina), vaddisznó (Sus scrofa), őz (Capriolus capriolus), egyes rágcsálók (Muridae, Cricetidae) új életstratégiák kialakulásához, a gólyánál (Ciconia ciconia) rögzüléséhez is vezetett. A vadászatnak az élelemszerzés mellett a gazdasági-kereskedelmi, sőt politikai szerepe tovább nőtt. Krónikák bizonyítják, hogy árpádházi királyaink többsége szenvedélyes vadász volt. III. Béla már külföldi uralkodót is, - nevezetesen I. Frigyes német császárt - is vendégül látott magyarországi vadászaton. (DÉKÁN 1972) A prémek valóságosan valutaszámba mentek. Az évi budavári és az évi esztergomi vámtarifa egyképpen megemlékezik a vadbőröket, gereznákat szállító szekerekről (NAGY; 1978). A koraközépkori időszaktól kezdődően, a népi élelmezésben betöltött szerepe mellett, a felsőbb osztályok életében egyre nagyobb teret hódítanak a vadászat különböző passzióból űzött válfajai. Kergetik a vadat gyalog és lóhátról, íjjal és dárdával, hajtókkal, kutyákkal és vadászmadarakkal. Jellemző a veszélykeresés, a virtus, a versengés a lelőtt vadak számában. A ritkuló szőrmés ragadozók gereznái a gazdaság, a jómód jelképeivé válnak. A történetírók megemlítik, hogy II. Endre nagyméretű vadászatait már a nemesség is megsokallta. Egyrészt azért, mert a király e miatt az országos ügyeket is elhanyagolta, másrészt azért, mert a birtokaikra, falvaikba érkező népes királyi vadászkompániát nekik kellett eltartaniuk. Az urak - e kiváltságok megszüntetésére vonatkozó - rendelkezés kiadására kötelezték II. Endrét. A vadászat felértékelődésének köszönhetően hamar, már 1092-ben megszületik az első vadászati törvény is, mely ünnepnapokon tiltotta meg a vadászatot. A XII. századtól nagyobb mértéket öltött a királyi birtokok adományozása. Ez jelentősen megnövelte az egyházi és a világi birtokok területét. Először a királyok hozták létre erdőóvó és vadász szervezeteiket, később a királyokat utánozva az egyes egyházi és világi hatalmasságok is. Hogy ezeken a területeken nem vadászhatott bárki, erről sok okmány tanúskodik. (DÉKÁN; 1972) Ennek ellenére a vadászatnak a középkorban kevés a korlátja, a vadat uratlan jószágnak tekintették. A hűbéres társadalom hanyatlása, a szegények elnyomatásának fokozódása magával hozza a jobbágyok vadászati jogainak kurtítását, majd végleges eltörlését. Nagy határú, sűrűn lakott központú, mai értelemben vett falvak kialakulása a XIV. század második felére tehető. Érdekességként megemlíthető, hogy e vizsgált tájrészen két kisebb középkori falvat - Királyságot és Donáttornyát - a margitszigeti apácarend kapja meg királyi adományként. Az apácák birtokán virágzó őstermelés folyt. Az okiratok híresként említik a falvak lótenyésztését. E településekben láthatjuk a későbbi mezővárosok csíráit. Az építkezésekhez a fát újfent a keményfás ligeterdők állományai szolgáltatták. A cserebökényi tájképet ekkor mocsarak, ligetes ártéri rétek, az ármentes térszíneken száraz puszták és szántók alkották. A löszhátak erdőfoltjainak eltűnésével a közeli ártéri ligeterdők váltak utolsó menedékeivé az összefüggő erdőségekhez ragaszkodó nagyvadaknak. A török idők és a 15 éves háború időszaka A történelmi időszakot a települések elnéptelenedése, a harci stratégiákból fakadó további elmocsarasodás, illetve a gazdálkodás felhagyása miatt egy másodlagos vegetációjú sztyepptáj kialakulása jellemezte. Ezidőtájt a viszonylag új technikát, a lőfegyvert szinte minden társadalmi osztály nemcsak a harcokban, de a vadak elejtésére is rendszeresen használta. A történelmi kényszer és a hatására kialakuló természeti változások az okai, hogy a lakosság nagy részének az otthona a mocsárvilág lesz. Cserebökény sokszor cserél gazdát, a középkorban több jelentős család is birtokolja (Hunyadi, Maróthy, Török, Mágocsi családok). E nemesek a vadászati előjogaikat e zűrzavaros időkben képtelenek voltak betartatni, így a népnek a

5 mindennapi betevőt a vadászaton, halászaton keresztül ismét az őstermészet adja. A Hármas-Körös keményfás ligeterdeinek a hódoltság idején történő további, szinte teljes pusztulása, egyes erdőlakó gerinces fajok, pl. a hód (Castor fiber), hiúz (Lynx lynx), kis szörmés ragadozók (Mustelidae), fekete gólya (Ciconia nigra), rétisas (Haliaeetus albicilla) számára élőhelyvesztést jelentett. Mások, pl. vízi madarak (récék, libák), vagy a vaddisznó, ezzel szemben a mocsárvilág kiterjedésével tömegessé váltak. Ezzel nem állhatott arányban, még a fentemlített kényszerű életmódváltás ellenére sem a halászat és vadászat mértéke. A törökök kiűzésétől a folyószabályozásokig A török kiűzése után évtizedekig szinte teljesen lakatlan a táj. A XIX. század közepéig a környező falvak (Fábiánsebestyén, Újváros, Szentlászló, Ecser, Veresegyháza stb.) puszta területek. A század végére a betelepítések hatására a lakosság száma fokozatosan nőtt. A helyreálló rendben új földbirtokosok tűnnek fel (Harruckern), akik újból érvényt szereznek vadászati privilégiumaiknak. Cserebökény nagy részét időszakos és állandó mocsarak borították, melyeket széles sávban szegélyeztek legelők, illetve kaszálók. Szántók csupán a legmagasabb, ármentes hátakon voltak, például a Pankotai-halom környékén és a Veker-zugban. A földeket a térkép tanúsága és az akkori szokások szerint valószínűleg nyomásos vagy ugarhagyásos módon művelték. A fejlődés visszáságaira utal, hogy a megtermelt gabona őrlését végző körösi vízi malmok - gátjaikkal - fokozták az áradások pusztítását a megművelt területeken. Tehát a vad vízivilág, amely a háborúskodások közepette a túlélését jelentette e vidék lakóinak, most a továbblépés, a gazdasági és társadalmi fejlődés gátjává vált. A szűktűrésű (sztenők) fajok folyamatosan vesztették el élőhelyeiket a tájátalakítás során. Mindez kis hatással lehetett addig, míg fennmaradásukat a nagy kiterjedésű, természetes élőhelyeken élő populációk biztosították. A fordulópontot a XVIII. század végétől meginduló belvíz- és folyószabályozások jelentették. A vadászat szabályozásában fontos lépés volt az 1729-ben alkotott első olyan vadászati törvény, amely az addigi rendezetlen joggyakorlatot kívánta megszüntetni. Azonban ez a törvény is csak minimális vadvédelmi előírásokat, - pl. egyes fajokra vonatkozó kíméleti időszakok kijelölése tartalmazott. A szabályozásoktól az I. világháborúig A 19. század elején már egyre sürgetővé vált a folyók szabályozása. A szentesi megyei urak a Körösök kanyarulatainak átvágásával akadályozták meg az árvizek kiöntését. A Kákafokot elzárták. Ezzel a területet elvágták az évenkénti elöntésektől, ami a mocsarak gyors kiszáradását hozta magával. A század közepén élednek újra a környék kisebb falvai, és ezzel megindul a legelők szántókká alakítása. Ez egyben azt is jelentette, hogy bizonyos élőhelyek teljesen eltűntek (löszgyepek), míg mások nagyrészt fennmaradtak (szikesek). A századforduló környékére a táj már teljesen átalakult. Ez a folyamat az élőhelyek tájmintázatának átrendeződéséhez, és emiatt egyes fajok eltűnéséhez, mások állományának csökkenéséhez vezetett. A változás néhány az új agrárviszonyokhoz alkalmazkodni képes, főként száraz élőhelyekre jellemző, vadászat tárgyát képező fajnak /fogoly (Perdix perdix), fürj (Coturnix coturnix), túzok (Otis tarda), mezei nyúl (Lepus europeus), őz (Capriolus capriolus), vaddisznó (Sus scrofa) és nyest (Martes foina)/ kedvezett. Az átalakítás vesztesei a vizes élőhelyek fajai, mivel a század eleji halastó-létesítési hullám és a rizstermesztési kísérletek csak enyhítették, de emberszabta dinamikájuk miatt nem pótolhatták az eltűnt, természetes vizes élőhelyek hiányát. Változások következtek be a vadászatban is, hiszen a kapitalizálódó országban új szabályozásra volt szükség. Az 1883-as évben kiadott törvény a vadászat jogát bizonyos megkötésekkel a földtulajdonjoghoz kötötte. Ez a középosztályig szélesítette ki a vadászatra jogosultak körét. Cserebökényben a legjelentősebb nagybirtok a Károlyi grófi családé volt, de a legjellemzőbb középbirtokok uralták a legnagyobb területet. A birtokrendszerből kifolyólag a pusztán nem voltak vadásztársaságok. A vadgazdálkodást és a vadászatot az uradalom és a középbirtokosok saját erejükből végezték. Egységes vadgazdálkodási és vadvédelmi koncepció még nem létezett. A két világháború közti időszak 5

6 Az I. világháború utáni földreform során már olyan legelőket is kiosztottak és felszántottak, amelyeken szántóföldi művelést nem érdemes folytatni. A valamikori ártér véglegesen kultúrsztyeppé vált. A gyors kapitalizálódás hatására, a II. világháborúig a mezőgazdasági technika és a termésszerkezet korszerűsödött, folytatódott a belvízrendezés, a gazdálkodás a nagybirtokokon intenzívvé vált. A művelési ágak arányai stabilizálódtak (FRISNYÁK; 1990), a maitól alig eltérőek. Ennek ellenére a két háború közti időt az apróvadvadászat aranykoraként emlegetik, minek okai a következők voltak: A nagybirtokosok felismerték, hogy a jó vadgazdálkodás nemcsak az úri passzió kielégítésére szolgálhat, hanem egyben jövedelmező gazdálkodási ágazat is lehet. Megindult a törekvés a rekord eredmények elérésére - egy-egy uradalom kiemelkedő eredménye közfogalommá vált - mely a többieket is jobb eredmények elérésére sarkallta, annál is inkább, mert a harmincas évek elején bekövetkezett gazdasági válság idején a vadászat eredményes ágazat maradt. (MÜLLER; 1983) A vadgazdálkodás szinterei egyre nagyobb arányban az emberi monokultúrák, de a táblák méretei kisebbek voltak, s a táj a maihoz képest vadbúvókban, útszéli csenderesekben jóval gazdagabb volt. A gépesítést csak a traktor jelentette. Kemikáliákat alig használtak. A szocialista tervgazdaság korszaka A II. világháború után a gazdálkodás időlegesen extenzív volta, a 40-es évek végi újabb tanyásodás, valamint az 50-es évek elejétől meginduló öntözéses gyepgazdálkodás, az újabb nagyterületű halastó- és rizsföldlétesítések az élőhely-diverzitás és az élőhelyminőség növekedését okozták. Az ártéri területekre jellemző fajok magpopulációi elsősorban a hullámtéri élőhelyekről, illetve azokon keresztül a balkáni és erdélyi területekről érkezve foglalták el az új élettereket. Különösen a madaraknál volt érzékelhető ez a folyamat. Állománynövekedés mutatkozott többek között a récéknél (Anatidae) is. A szocialista rendszerben a vad és a vadászati jog az államé volt. A népgazdasági tervekben meghatározott vadgazdálkodási terveket kellett teljesíteni. A terület haszonbérletén két vadásztársaság osztozott. Gazdálkodási szemléletüket, a hagyományos mennyiségelvűség jellemezte. A 60-as évektől a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felgyorsította a megmaradt természetes élőhelyek pusztulását. Az egyre növekvő vadásztársadalom igényeit már csak a mesterséges szaporítású szárnyas apróvad kihelyezésekkel lehetett kielégíteni. A mezőgazdasági területeken a vad szabadon táplálkozhatott. Akkoriban a vadkár fogalma alig létezett. Emellett egyre gyakoribbá vált a vad etetése is. Mindez csak azért volt lehetséges, mert a vadásztársaságok megalakításában a helyi állami gazdaság és a termelőszövetkezetek tevékenyen részt vettek. A valamikori ártéri élőhelyek fajai a hullámtéren és a megmaradt néhány refugiumon kívül véglegesen mesterséges dinamikájú, ember alkotta vizes létesítmények területére szorultak vissza, vagy a környezetváltozásokat, az izolálódást nem tudván elviselni, eltűntek a Körösvidékről. A 90-es évek avagy természetvédelem és vadászat találkozása Cserebökényben A szárazodás /aszály, belvízrendszer/ mellett a 80-as évektől a mezőgazdasági termelés fokozatos hanyatlása, majd a rendszerváltással / / járó bizonytalan tulajdonviszonyok és a mezőgazdaság elhúzódó szerkezeti átalakulása hasznosítási hiátust okozott Cserebökényen és környékén is. Csökkent a gépi művelés, a vegyszerhasználat, az öntözött gyepek, beművelt rizsföldek, halastavak területnagysága, a vízzel telt öntözőcsatornák és tározók száma. Csökkent az állatállomány létszáma is, s ezáltal a legelőkre és kaszálókra nehezedő hasznosítási nyomás is. Sokhelyütt kaszálatlanul maradtak, a területek másodrendű aszfalt- és mezőgazdasági földútjait kísérő árokpartok, mezsgyék. Ugyanakkor növekedett a parlagföldek aránya a beműveltekével szemben. Mindez a száraz élőhelyek gerinces csoportjai -köztük a szárnyas apróvad fajok (fürj, fogoly, fácán), kisragadozók - számára élőhelyjavulást jelentett. Eközben a vizes élőhelyek életközösségei, köztük a vadászat szempontjából récefélék is folytatólagosan teret vesztettek. A táj történetében, 1992-ben új fejezet nyílt. Ekkor alakult meg 4556 hektáron a Tájvédelmi Körzet, mely 1997-től a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A védett pusztarész a Hármas-Körös süllyedék déli előtere legértékesebb gyepterületeinek és vizes élőhelyeinek egy részét foglalja magában. Mit találunk ma a vizsgált tájrészleten? A két eltérő tájtípus találkozik itt, a kiszáradt ártér és a szikes puszta. Jól érzékelhető ez a védett területen. Az északi rész még sok tekintetben őrzi az egykori ártéri jelle-

7 get. Hosszan elnyúló mocsarai egykori ártéri ereket jeleznek. Közöttük kiszáradt ártéri réteket és cickóróscsenkeszes legelőket találunk. Sem mocsarai, sem kiszáradt ártéri rétjei, gyepjei nem szikesek. Ezzel szemben a déli rész már a lecsapolások előtt is kissé szikes lehetett, ami a lecsapolások után fokozódott. Itt nincsenek ártéri erek, hanem egy nagy medence. Ártéri jellegét teljesen elvesztette, jellemzők a nagy kiterjedésű szikes ecsetpázsitosok és szikes mocsarak. A padkás szikesek, szikfokok, vakszikek és ürmöspuszták azonban még gyengén fejlettek. A legértékesebb élőhelyek a mocsarak, melyek fajgazda mocsári flórát őríznek. Kiemelt természeti értéket képviselnek a fészkelő- és átvonuló madárfajok. A madárvilág a drasztikus tájátalakulás ellenére, szemben a degradáltabb növénytársulásokkal, ma is relatíve gazdag. Eddig 231 faj előfordulása bizonyított. A védett területen és a puffereken 1992 és 1999 között 22 fokozottan védett faj fészkelt (kövéren szedett) és további 27 vonult át, nyaralt vagy telelt. A védett terület és a körülötte még megmaradt pusztarészeken eddig, mintegy 87 értékesebb növényfaj került elő. Ezek közül 20 faj jelenleg is törvényes védelmet élvez. A természetvédelmi kezelés alapjai, jelenlegi és jövőbeni feladatai A védetté nyilvánítás óta eltelt években, ideiglenes kezelési szabályzat szerint működött a tájvédelmi körzet. Az állapotfelmérés botanikai-ökológiai-madártani alapozású első szakasza 1995-re lezárult. Ennek eredményei, javaslatai és az azóta is folyamatosan folyó florisztikai és faunisztikai adatgyűjtés alapján fog elkészülni a hosszú távú, Eurosite formátumú kezelési terv. A Cserebökényi-pusztáknak a többi dél-alföldi szikes pusztához képest különösen jó adottságai vannak mocsarak rehabilitációjához. A pusztai mocsárfoltokban és az állandóbb vízű csatornákban túlélt mocsári flóra lehetővé teszi, hogy az egykori fajgazdag mocsárvilág apró foltjai újjáéledhessenek. A csatornák azt is lehetővé teszik, hogy a Körösök tavaszi vizei a területre jussanak, mely egyfajta mesterséges áradás szerepét töltené be. A kialakítandó vizes élőhelyek egyben fontos madárélőhelyek is lennének. Ezért az élőhely rekonstrukciós munkák fő vázát a mocsárrehabilitációs tevékenységeknek kell adniuk, melyek során a rekonstrukcióba bevont területek vízszabályozások előtti, az akkori élővizek és természetes domborzat által alakított vízháztartásának dinamikáját lenne ideális megközelíteni. A víz a tehát legfontosabb ökológiai tényező a területen. Hiányában a terület ártéri jellegének rehabilitációja, ősi képének bemutathatósága, a vizes élőhelyek és életközösségeik, fenntartása hiúsul meg. Mivel a terület állapotát, jövőjét alapvetően meghatározó kezelési célkitűzésről van szó, a megvalósulása nagyban befolyásolja a természetvédelem hatékonyságáról, potenciáljáról kialakuló helyi-és össztársadalmi képet. A természetvédelmi kezelés és vadgazdálkodás kapcsolata között Az eltelt több mint 7 év tapasztalatait a természetvédelmi kezelés és a vadgazdálkodás közötti kapcsolatról az alábbiakban tudom összefoglalni: A természetvédelmi kezelés és törvényi szabályozás vadgazdálkodásra, vadászatra nézve pozitív hatásai: fokozott területellenőrzés információnyújtás vadorzásról, a vadállomány helyzetéről a természetvédelmi őrszolgálat részéről a védett terület vadkamra szerepének spontán kialakulása, az élőhelyek állapotjavulásának, nyugalmának fokozódásával (vízügyi rehabilitáció, mezőgazdasági használat és technológiák valamint a közlekedés térben-időben történő korlátozása), ez által a vadfajok természetes szaporulaton alapuló, egészséges populációi jöhetnek létre A természetvédelmi kezelés és törvényi szabályozás vadgazdálkodásra, vadászatra nézve negatív hatásai: a vadászat időbeni-térbeni korlátozása a gépkocsik /terepjáró/ használatának utakon kívüli használatának korlátozása 7

8 mérgezett tojás kihelyezés betiltása, fácánnevelő védett területen kívül helyezése, etetők elhelyezésének behatárolása, A vadászat, vadgazdálkodás természetvédelmi kezelésre nézve pozitív hatásai: fokozott területellenőrzés a hivatásos vadászok részéről információnyújtás: faunisztikai megfigyelések, természeti változások észlelése a hivatásos és sportvadászok részéről szakszerű dúvadirtás A vadászat, vadgazdálkodás természetvédelmi kezelésre nézve negatív hatásai: a területen való folyamatos mozgás, zavarás gépkocsik /terepjáró/ utakon kívüli használata /gyepkárosítás/, vadászat /szakszerűtlen dúvadirtás, az apróvad természetes ellenségeinek szelektálatlan lelövése, vízivadvadászat, téli körvadászatok/ fácánnevelő telepek működtetése, nevelt fácánok kihelyezése, túltartott vadállomány vadföldlétesítések gyepesedő parlagokból etetés természetes élőhelyeken, gyomosodás előidézése gyepeken természetszennyezés A természetvédelmi kezelés és vadgazdálkodás közös jövője Az előző alfejezetet elemezve szeretnék a természetvédelem és a vadgazdálkodás közös jövőjéről beszélni. A mai realitásokból kiindulva a két félnek a közös érdekeket kell megkeresni, és nem az ellentéteket szélesíteni. A természetvédelmi kezelést végző Körös-Maros Nemzeti Park a legtöbb tevékenység, hasznosítás korlátozásában, átalakításában, - így a vadgazdálkodás-vadászat tevékenységrendszerével kapcsolatban is a fokozatosság és a pozitív diszkrimináció elvét kívánja követni. A vadgazdáknak el kell fogadniuk, hogy Cserebökényben, a védett területen a természetvédelmi kezelés elképzelései prioritásokat élveznek a vadgazdálkodással /és más hasznosításokkal/ szemben. Ez azonban nem szükséges, hogy feszültséget okozzon, ha a védett terület már az előzőekben említett spontán vadkamra szereppé, a vadgazdálkodási tervekben tudatosan beépített elemmé válik. A legfőbb természetvédelmi célkitűzés, vagyis a természetesen diverz élőhelyek hálózatszerű kapcsolatrendszerben történő fenntartása, előfeltétele egy életképes természetes szaporulaton alapuló, a helyi életközösségek részét képező vadállomány kialakulásának. Természetesen ahhoz, hogy a vadásztársadalom ezt felfedezze, részükről paradigmaváltásra van szükség. Ez nem más, mint hogy a továbbiakban nem azt a stratégiát kell folytatniuk, hogy az ember által erősen befolyásolt mezőgazdasági területeken, tenyésztett, etetett, túltartott vadállományban gondolkoznak, hanem hogy a természetvédelemmel összefogva, a természetes élőhelyek hálózatának kialakításában, fenntartásában munkálkodnak. Miért kifizetődőbb ez vadász szemmel? Azért, mert a jelenleg mesterségesen csak nagy nehézségek, magas költségek árán fenntartott vadállomány helyett, a jövőben a természetes élőhelyek, ökológia folyosók védelmével, azok vadkamra szerepének felhasználásával egy nagy részt önfenntartó vadállomány jöhet létre. A vadászatnak ezután kettős funkciója lehet: 1.) A természetközeli, vadkamra szerepű területeken csak egy, a természeti rendszerek működését szem előtt tartó, elősegítő szelekciós szabályozás. 2.) Az ember által mesterségesen fenntartott vagy erősen szabályozott mezőgazdasági területeken, ahová a természetes élőhelyekről a vadszaporulat mintegy kisugároz, a mezőgazdálkodás részének

9 tekinthető hagyományos vadgazdálkodás fenntartható vagy építhető ki. Természetesen itt is szükséges a természetvédelmi törvények betartása. Az előbbiek mintajellegű működtetésére, jó lehetőség mutatkozik a Körös-szögben, ahol még viszonylag sok, - igaz izolált - természetes élőhely maradt fenn. A kistájat behálózó egykori erek (Kurca, Veker, Kórogy, Tőkei, Mágocs, Ludas stb.) és partisávjaik eredeti, zöld folyosó szerepkörének felélesztésével, a nagyobb méretű természeti területek kapcsolatrendszere alakítható ki, s így kedvező, az életközösségek értékeinek fennmaradását elősegítő ökológiai folyamatok indulhatnak be. A térségben centrális helyet elfoglaló védett Cserebökényi-puszta pedig lehetőséget biztosíthat vadkamara szerep hasznosságának kísérleti vizsgálatára. Emellett, mivel egyre több olyan (nem csak külföldi) vadász van, aki a vad elejtése mellett, szeretne megismerkedni az adott táj természeti értékeivel, a hagyományos kultúra emlékeivel, a védett terület sajátos vonzerőt, s így nem utolsósorban, áttételesen bevételi forrást jelenthet a közelében gazdálkodó vadásztársaságok számára. Bibliográfia és vonatkozó irodalom BÁLDI A.-CSORBA G.-KORSÓS Z. (1995): Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere, Magyar Természettudományi Múzeum Bp. BÍRÓ M.-TÓTH T. (1998): A század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum 1. pp Szarvas BAZOVICH L. (1985): A Körös-Tisza-Maros Köz középkori településrendje, Dél-alföldi Századok, Szeged. BODROGKÖZY Gy. (1980): Szikes puszták és növénytakarójuk. - A Békés Megyei Múz. Közl. 6: BORHIDI A.-SÁNTHA A. (1999): Vörös könyv I.-II. Magyarország növénytársulásairól Természetbúvár K. Bp. CSÍKVÁRI A. (1938): Csongrád vármegye, Bp. DÉKÁN, I. (1972): Kalandozás a vadászat történetében Magvető K., Bp. DOBROSI D.-HARASZTHY L.-SZABÓ G. (1993): Magyarországi árterek természetvédelmi problémái, WWF, Bp. DÓZSA J. (1978): Az ember és a vadászat in: Vadgazdálkodás és természetvédelem Békéscsaba ELEK P. (1937): Gazdaságföldrajzi kutatások Szarvas és Szentes vidékén. 16. pp. Bp. ELEK P. (1938): A rét és legelő kérdése a Szarvas és Szentes közti területen, M.Gazd.Szléje, 42: FARAGÓ S. (1995): Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei mezőgazdasági környezetben WWF-füzetek 4. FARKAS S. (Szerk. 1999): Magyarország védett növényei Mezőgazda K. Bp. HARASZTHY L. (1995): Biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon WWF.-füzetek 8. HARASZTHY L. (1999): Természeti értékeink megőrzésének lehetőségei az Európai Unióban WWF.- füzetek 14. HARASZTHY L. (szerk.) (1998): Magyarország madarai, Mezőgazda K. Bp. HEINZEL, H.-FITTER, R.-PARSLOW, J. (2000): Európa Madarai Panem K. Bp. HUSZÁR M. (1985): A Körösvidékről, Gyula. IHRIG D. (szerk) (1973): A magyar vízszabályozás története OVH kiadás, Bp. KARÁCSONY J. (1896): Békésvármegye története, II. kötet, Békéscsaba. KERTÉSZ É. (1993): Javasolt területbővítések - Cserebökényi TK, Kézirat, Békéscsabai Munkácsy M. Múzeum Kézirattára. KEVE A. (1984): Magyarország madarainak névjegyzéke. 2. kiad. Akadémiai Kiad. Bp. MÁRKUS F. (1994): Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon WWFfüzetek 6. 9

10 MÁRKUS F. (1995): A hagyományos mezőgazdasági művelés szerepe az Alföld természeti képének kialakulásában in: Alföldi mozaik KTM tanulmánykötetei 2. Bp. MENDÖL T. (1928): Szarvas földrajza, Debr.Tud. Egy. Honism. Kiadv. 12.F.80. MENDÖL T. (1937): Megjegyzések Elek P. A Szentes és Szarvas közti terület tájrajza című cikkéhez, Földr. Közl MOLNÁR Zs. (1992): A Pitvarosi-puszták növényvilága különös tekintettel a löszpusztagyepekre. Botanikai Közlemények 79: Bp. MOLNÁR Zs. (1995): A Pitvarosi-puszták vegetáció- és a tájtörténete az Árpád-kortól napjainkig, in: Natura Bekesiensis Békéscsaba MOLNÁR Zs.-BIRÓ M.-TÓTH T. (1995): A Cserebökényi-puszták Tájvédelmi Körzet kezelési-fentartási tervet megalapozó botanikai, madártani és általános természetvédelmi értékelése Vácrátót MORRIS, D. (1989): A csupasz majom Bp. MÜLLER G. (1983): Nagy vadászatok a békési uradalomban a két háború között in: Környezet-és természetvédelmi évkönyv Békéscsaba NAGY I. (szerk.) (1928): Szentes, Bp. NAGY Z. (1978): Vadak, vadászatok,vadászok, Vadgazdálkodás és természetvédelem p. Békéscsaba PALÁDI-KOVÁCS A. (1979): A Magyar parasztság rétgazdálkodása, Akadémiai K Bp. PALUGYAI I. (1855): Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása, Pest. RAKONCZAY Z. (szerk.) (1989): Vörös könyv Akadémiai K., Bp. RÁDAI Ö. (1995) (kord.): Élővíz-folyosók Magyarországon IUCN, Bp. RÓZSA G. (1991): Széchenyi István Tiszavölgyi működésének hatása, Szentes SIMA L. (1914): Szentes város története. I. kötet , p. Kiadja a város közönsége, Szentes. SOMOGYI S. (1965): A szikesek elterjedésének időbeli változásai Magyarországon, Földrajzi Közlemények SOMOGYI S. (1969): Körösvidék, In: Magyarország Tájföldrajza. II. A tiszai Alföld, Akadémiai K., Bp. SOÓ R.-MÁTHÉ I. (1938): A Tiszántúl flórája, Debrecen. STERBETZ I. (1958): A hódmezővásárhelyi szikesek madárvilága Aquila Bp. STERBETZ I. (1978): Vadászat-halászat-természetvédelem in: Vadgazdálkodás és természetvédelem Békéscsaba SZABOLCS I. (1961): A vízrendezések és az öntözések hatása a tiszántúli talajképzõdési folyamatokra. - Akadémiai K. Bp. TÓTH T. ( ): Kéziratok a TK természeti értékeiről és kezelési elképzeléseiről, Körös-Maros vidéki Természetvédelmi Igazgatóság Irattára. TÓTH T. (1993): A Cserebökényi puszta és környékének madárvilága, Kézirat, Szarvas TÓTH T.-MOLNÁR Zs.-BÍRÓ M.-FORGÁCH B. (1996): A Körösvölgyi Természetvédelmi Terület tájtörténeti, zoológiai és botanikai felmérése és értékelése, Vácrátót TUCKER, G. M.-HEATH, M. F. (1994): Birds in Europe Their Conservation Status, Cambride, U.K.: BirdLife International (BirdLife Conservation Series no. 3.) UDVARDY M. (1983): Dinamikus állatföldrajz, Tankönyvkiad. Bp. ÚJHELYI P. (1994): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója MMTE, Bp. ZALOTAY E. (1934): Szentes tájai és felszínalakulása, Szentes ZALOTAY E.(193?) Petrák Ferenc krónikája, Szentes területére vonatkozó földrajzi irodalom és térképek, Szentes. ZÓLYOMI B. (1969): A Tiszai Alföld természetes növényzete. - in: Magyarország Tájföldrajza. II. A tiszai Alföld, Bp. Akadémiai K., Bp. ZSÍROS K. (1990): Szentes földrajzi nevei, Tanulmányok Csongrád Megye történetéből XVI: Szentes.

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN Kovács László 1 Bevezetés A táj magán viseli az évmilliók alatt lezajlott természeti folyamatok jegyeit. Az ember megjelenésével egy új formáló

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása

A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A jelentősebb megállapítások és következtetések összefoglalása A Dél-Tiszántúl térségének egykori vízgazdálkodásáról számos információ található a vízügyi és a mezőgazdasági irodalomban, a helytörténeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK

TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK TERMÉSZETI POTENCIÁLOK ÁTALAKULÓ BIRTOKVISZONYOK A tájgazdálkodás múltja, jelene és jövője egy hazai borvidék példáján Szerzők: Dr. Nyizsalovszki Rita, MTA-DE Földművelési és Területfejlesztési Kutatócsoport

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében. Magyarország 2006 Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikk (3) bekezdése értelmében Magyarország 2006 Derogáció száma: B/1/2006 Faj (tudományos név): Passer domesticus Engedélyezett

Részletesebben

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai

A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai A Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság nyertes pályázatai 1. KEOP-4.2.0/B/09-2010-0006 Megújuló energián alapuló fűtési és hmv rendszerek kiépítése a Körösvölgyi és a Réhelyi Látogatóközpontokban illetve

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ

ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ ÁRTÉRI SZŐLŐTERMESZTÉS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN MÓD LÁSZLÓ SZEGED-BUDAPEST 2009. I. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, KÉRDÉSFELTEVÉSEI Doktori

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben