Migrációs helyzetkép Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Migrációs helyzetkép Magyarországon"

Átírás

1 Migrációs helyzetkép Magyarországon Kováts András Absztrakt Jelen fejezet a magyarországi migrációs folyamatokat tárgyalja az 1980-as évek végével kezdődően. Természetesen Magyarország részt vett a globális migrációban azt megelőzően is, akár kibocsátó, akár jóval kisebb mértékben fogadó országként. Napjaink aktuális migrációs helyzetképe javarészt érthető és bemutatható az elmúlt csaknem három évtized migrációs folyamatainak ismeretében. Leggyakrabban arra vagyunk kíváncsiak, a jelenség mely elemei magyarázhatók globális vagy regionális migrációs folyamatok részeként, és melyek azok, amelyek hazai sajátosságok. A bevándorlók száma és összetétele, a bevándorlás dinamikája, a migránsok társadalmi-gazdasági státusza és szerepe, a kivándorlási folyamatok alakulása, és a többségi társadalom migrációval kapcsolatos attitűdje azok a kérdések, amelyek leggyakrabban szóba kerülnek a magyarországi migráció kapcsán, és amelyek bemutatására e fejezet vállalkozik. Az elemzés során nemzetközi és hazai makrostatisztikai adatokra, valamint az elmúlt évek hazai, migrációs fókuszú társadalomtudományi kutatásainak eredményeire támaszkodunk. Abstract For the past 25 years Hungary has been a net immigration country. The transition from a communist society with planned economy to a democratic market economy in the late 1980s went parallel to the first major immigration wave into the country. Migratory patterns and migration policies since then have developed into a model that is characteristic of many Central and Eastern European countries. Strong immigration of co-ethnics, and blurring boundaries between migration and ethnopolitics, relatively low labour migration into the lower segments of the labour market, characteristic but weak ethnic economies, and a low-profile and restrictive asylum and immigration systems have been the main attributes of migration in contemporary Hungary. As a result of these, the relative socio-economic status of immigrants is better than that of the majority society which is rather unusual in a European context.

2 330 kováts andrás For the past two years the main focus of the migration debate shifted from immigration to emigration as an ever-growing number of Hungarians have left the country for Western-European destinations. Regardless the growing number of emigrants and the obviously positive socio-economic effects of immigration, the public discourse about migration in Hungary is still among the most negative ones in Europe. Kulcsszavak: bevándorlás, kivándorlás, nettó migráció, menekültügy, push és pull faktorok, etnikai migráció, migrációs hálózatok, etnikai gazdaság, integrációs stratégiák, idegenellenesség Keywords: immigration, emigration, net migration, push and pull factors, ethnic migration, migration networks, ethnic economy, integration strategies, xenophobia A magyarországi migráns népesség a statisztikai adatok alapján Az Eurostat legfrissebb, 2013 januárjára vonatkozó adatai szerint Magyarországon külföldi állampolgár él, ez az ország lakosságának 1,4 százaléka. Ha a külföldön születettek számát vizsgáljuk, akkor embert találunk, ez az ország lakosságának 4,3 százalékát teszi ki. Az Európai Unió átlagához képest ahol a lakosság 6,7 százaléka nem annak az országnak az állampolgára, ahol jelenleg él, és 10,1 százaléka egy másik országban született ezek a számok alacsonynak mondhatók. Regionális összehasonlításban már máshogy fest a kép. Az Európai Unió 15 régi tagállama és a 2004 óta csatlakozott 13 új között nagyon jelentős eltérés mutatkozik a migráns lakosság számarányát tekintve. A régi tagállamokban élő 401 millió lakos 8,1 százaléka külföldi állampolgár, a külföldön születettek aránya 11,9 százalék. Ezzel szemben az elmúlt tíz évben csatlakozott 13 tagállamban élő 105 millió embernek mindössze 1,6 százaléka külföldi állampolgár, és a külföldön születettek aránya is csupán 3,4 százalék (1. és 2. ábra). Magyarország a migráns népesség számarányát tekintve nem tűnik ki az újonnan csatlakozott EU tagállamok közül, az adatok többé-kevésbé összhangban vannak a környező országok hasonló mutatóival. A Magyarországra érkező és itt hosszabbrövidebb időre letelepedő migránsok túlnyomó többsége a környező országokból, elsősorban Romániából érkezik. Magyarország azon kevés EU tagállamok egyike, ahol a bevándorló népességben nagyobb az uniós állampolgárok aránya, mint az EU-n kívülről érkezetteké. Az Eurostat adatai szerint 2013-ban a hazánkban élő külföldi állampolgárok 57 százaléka érkezett egy másik EU tagállamból, a külföldön születettek körében ez az arány még magasabb, 67 százalék. A migrációs trendeket illetően elmondható, hogy a jelenlegi EU tagállamokból érkezettek aránya az elmúlt másfél évtizedben nem változott számottevően, bár fontos szem előtt tartanunk, hogy a migráns népesség számára vonatkozó éves statisztikai adatokat mind a 2011-

3 migrációs helyzetkép magyarországon 331 es, mind pedig a 2001-es népszámlálás hatására jelentősen korrigálni kellett, ami miatt a tényleges trendek alakulására csak óvatosan következtethetünk. Ábra 1: A külföldi állampolgárok és a külföldön születettek százalékos aránya az EU-15 országaiban Saját számítás az Eurostat adatai alapján Ábra 2: A külföldi állampolgárok és a külföldön születettek százalékos aránya az EU-13 országaiban Saját számítás az Eurostat adatai alapján A migráns népesség nagy része az 1980-as évek második felét követő évtizedekben érkezett Magyarországra. A rendszerváltást megelőző évtizedekben az országra elsősorban a lakosság elvándorlása volt jellemző, bár az államhatár szigorú őrzése és a restriktív útlevélpolitika miatt ez nem öltött tömeges méretet. A kommunista blokk többi országához képest alacsony kivándorlási hajlandóság az 1960-as évek végén kezdődő gazdasági reform és a lehetőségekhez képest kedvező gazdasági helyzet miatt is mérsékelt maradt. Az egyetlen kivétel az 1956-os forradalom és szabadságharc folyamán és annak leverését követően kialakult tömeges kivándorlás,

4 332 kováts andrás ekkor körülbelül hét hét alatt 176 ezer ember hagyta el az országot (Hablicsek Illés, 2007). Becslések szerint 1947-től az 1989-es rendszerváltásig több mint 370 ezer ember vándorolt ki Magyarországról. Ami talán még meglepőbb, hogy az államszocializmus évtizedei alatt az ország nem volt hermetikusan elzárt a bevándorlók elől: ugyanezekben az évtizedekben körülbelül 150 ezer külföldi állampolgár telepedett le itt (Sárosi Tóth, 2009). A Magyarországra érkezők legnagyobb része családegyesítés céljából, magyar állampolgár házastársaként érkezett, többnyire a kommunista blokk valamelyik gyakran szomszédos országából. Voltak még migráns munkavállalók: építőipari és bányamunkások Lengyelországból, szövőgyári munkások Kubából, varrodákban dolgozók Mongóliából, és kisebb számban menekültek is: délés közép-amerikai országokból, valamint Görögországból. Jelentős volt az afrikai és közel-keleti országokból érkezett diákok száma is, egy részük tanulmányai befejeztével is Magyarországon maradt. Egy 2012-ben végzett, Budapesten élő, és az Európai Unión kívüli államokban született migránsok körében végzett kérdőíves adatfelvétel megkérdezettjeinek közel 10 százaléka 1970 előtt, további 15 százaléka pedig 1970 és 1989 között érkezett Magyarországra, amiből szintén arra következtethetünk, hogy a rendszerváltást megelőző évtizedekben is érkeztek Magyarországra bevándorlók, noha a bevándorlás mértéke messze elmaradt az 1989 után tapasztaltaktól. A magyarországi migrációt jellemző trendek a rendszerváltás utáni években alakultak ki, és lényegében változatlanok maradtak egészen a 2010-es évekig. Az 1980-as évek végétől egyre nagyobb számban jelentek meg a Romániából áttelepülő magyar származású migránsok. A mind kilátástalanabb gazdasági helyzet és a romló életszínvonal mellett a Ceauşescu-rezsim etnikai kisebbségekre nehezedő elnyomása késztette menekülésre a romániai magyarok tízezreit. A Romániából érkező magyar menekülők és később bevándorlók száma 1991-ben kulminált, az ezt követő években a romániai politikai és gazdasági helyzet lassú konszolidációja miatt alacsonyabb számon stabilizálódott, de Románia EU csatlakozásáig jelentős maradt. A Romániából érkező magyar menekülthullám lecsengése után szinte azonnal megindult a széteső, és háborús konfliktusba süllyedő Jugoszláviából érkező menekülők áradata. Kezdetben a Horvátországban és Szerbiában élő magyarok és más nemzetiségek, később a boszniai háború során elűzött muszlim bosnyákok, az 1990-es évek végén pedig a koszovói válság hatására menekülő romák és albánok érkeztek jelentősebb számban Magyarországra. A délszláv háború különböző szakaszaiban érkezettek közül egyedül a Vajdaságból áttelepülő magyarok maradtak jelentősebb számban Magyarországon, a többi csoport a viszonylagos konszolidációt követően visszaköltözött, vagy továbbment nyugat-európai vagy tengerentúli országokba. A 3. ábrán látható, hogy a menekülők beáramlása hogyan konszolidálódott az évtized második felére.

5 migrációs helyzetkép magyarországon 333 Ábra 3: A Magyarországra menekülők számának alakulása származási régiók szerint Saját számítás a Menekültügyi és Migrációs Hivatal adatai alapján Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország migrációs helyzetét a kezdeti években elsősorban a szomszédos országok menekültválságai határozták meg, ez mind a bevándorlásról folytatott társadalmi diskurzusban, mind pedig a migrációs politika alakulásában tetten érhető. A menekültválság hatására hazánk a posztkommunista országok közül elsőként, már 1989 tavaszán csatlakozott az ENSZ Menekültügyi Egyezményéhez, és még ugyanabban az évben létrehozta a Menekültügyi és Migrációs Hivatalt. A menekültügyi fókuszú és krízisorientált működésmód eredményeként a bevándorlás törvényi szintű szabályozása csak 1993-ban jött létre, a menedékjogi törvényre, és a Menekültügyi Egyezmény területi korlátozásának feloldására pedig 1997-ig kellett várni. A korszak intézményi és szakpolitikai működéséről nagyon jó áttekintést ad Nagy Boldizsár (2012) monográfiája. Az 1990-es évek eleji menekültcentrikus társadalmi diskurzus egy másik érdekes lenyomata a TÁRKI idegenellenesség vizsgálata, melyben a lakosság bevándorlókkal kapcsolatos attitűdjeit egy, menekülők befogadására vonatkozó kérdéscsoport segítségével mérik évről évre 1992 óta (Bernát, 2010). Pedig már az 1980-as évek végén megjelennek a menekültek mellett más bevándorló csoportok is. A környező országok magyar nemzetiségű lakosai közül sokan nem menekültként, hanem munkavállalóként, családegyesítőként vagy diákként kerül ezekben az években Magyarországra, és kisebb számban ugyan, de megjelennek bevándorlók távolabbi országokból is: a nyugat európai és észak-amerikai országokból érkezők mellett Oroszországból, Kínából, Vietnamból a Közel-Keletről és Afrikából érkeznek. A bevándorlók egy része munkavállalási, vállalkozási céllal, a piacgazdaságra való átmenet lehetőségeit kihasználva kerül Magyarországra, sokan közülük korábban diákként jártak már Magyarországon. Az Európán kívüli bevándorlók közül a legjelentősebb a Kínából érkezők száma és szerepe: bevándorlásuk 1989-től, a Kínával szembeni vízumkényszer eltörlésétől számítva válik jelentőssé,

6 334 kováts andrás és a vízumkényszer 1992-es újbóli bevezetéséig töretlenül erősödik. Az ezt követő években a nehezedő beutazási és tartózkodási feltételek, valamint az egyre kedvezőtlenebbé váló vállalkozási feltételek miatt megkezdődik elvándorlásuk más európai vagy észak-amerikai országokba, és az itt élő kínaiak száma a 2000-es évek közepére jelentősen lecsökken (Nyíri, 2010). A Magyarországon élő kínaiak karakteres transznacionális migráns közösségként vannak jelen, egy jól látható etnikai gazdaságot működtetve, ahol a kis- és nagykereskedelem mellett jelentős a szolgáltatási és az utóbbi időben a gyártási, márkaépítési tevékenység (Nyíri, 2010; Várhalmi, 2013a). A migráns etnikai gazdaság a kínaiak mellett a vietnami és mongol, valamint a török és közel-keleti bevándorlók jellemző belépési pontja Magyarországra. Az 1990-es évek végére nagyjából kialakult a Magyarországot jellemző bevándorlás arculat. A menedékkérők és a valamilyen humanitárius védelemben részesített személyek száma visszaszorult, jelentéktelenné vált. A bevándorlók döntően a szomszédos országokból, elsősorban az ottani magyar etnikumú közösségekből kerültek ki. Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása a várakozásokkal ellentétben nem hozott számottevő változást a bevándorlási folyamatok alakulásában, nem váltunk vonzóbb célponttá. Jelentősebb változások csak a 2010-es évekkel kezdődtek: a bevándorlók száma ugyan nem esett vissza, sőt, a menedékkérők száma drasztikusan megnövekedett, de a hazai lakosság növekvő elvándorlása, valamint a migránsok egy részének továbbvándorlása miatt a vándorlási különbözet is lecsökkent. Ezt számos tényező együttes alakulása magyarázza. A 2008-as gazdasági válság hatása Magyarországon is jelentősen érződött, a munkavállalási és vállalkozási lehetőségek jelentősen beszűkültek, mind a bevándorló, mind a hazai lakosság számára. Románia 2007-es EU csatlakozásával fokozatosan megnyílt a mediterrán és nyugat-európai államok munkaerőpiaca a román állampolgárságú munkavállalók előtt, amely a Magyarországra irányuló migráció ideiglenes visszaeséséhez vezetett (Kiss Barna, 2013). A magyar lakosság elvándorlása 2010-től erőteljesen felgyorsult, a vándorlási különbözet csökkenésének elsősorban ez az oka. Az elmúlt évben Magyarország vándorlási különbözete mindvégig pozitív volt, azaz évről évre többen érkeztek ide, mint ahányan elhagyták az országot. A bevándorlásnak jelentős fékező hatása van az 1980-as évek elején megkezdődött népességfogyásra: ütemét lassítja, noha teljesen nem tudja kompenzálni (Gödri et al., 2014). A 4. ábra azt szemlélteti, hogy miként alakult a be- és kivándorlás dinamikája a rendszerváltás óta eltelt években. A magyarországi migrációs helyzetképet a 2010-es években egyre erőteljesebben jellemzi a magyar lakosság elvándorlása. A kivándorlási szándék erősödése (Nyírő, 2013) és a kivándorlók számának növekedése (KSH, 2013) a régió többi országában az 1990-es években lejátszódott és azóta állandósult folyamatokat idézi. A magyarországi kivándorlás megkésettségének több lehetséges oka is van, ezek alaposabb feltárása még várat magára. A más rendszerváltó országokéhoz képest bőkezű jóléti és családtámogatási rendszerek átalakításának elmaradása, a relatíve könnyen hoz-

7 migrációs helyzetkép magyarországon 335 záférhető hitelfelvételi és -finanszírozási lehetőségek, az ezredforduló körüli gazdasági konjunktúra ígérete, valamint az idegennyelv-tudás rendkívül alacsony volta a leggyakoribb okok, melyekkel a 2010 előtti évek alacsony elvándorlási hajlandóságát magyarázni szokták. A kétezres években egyedül az orvosok és az egészségügyi dolgozók elvándorlása jelent meg a szakmai és társadalmi diskurzusban (Girasek et al., 2013), napjainkra viszont általánossá váltak a kivándorlásról szóló szakmai és politikai viták. A KSH 2013-as becslése szerint 335 ezer 18 és 49 év közötti magyar állampolgár tartózkodik külföldön (KSH, 2013), az ENSZ globális migrációs statisztikái szerint 527 ezer Magyarországon született személy él a világ valamely más országában, ami 120 ezerrel több, mint 1990-ben volt. Ábra 4: A be- és kivándorlás alakulása 1990 és 2012 között Gödri et al., 2014 alapján saját számítás A magyarországi migrációs folyamatokat illetően összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a bevándorló népesség aránya ugyan elmarad az EU átlagától, ugyanakkor a régió többi posztkommunista államához hasonló. A bevándorlás volumene és dinamikája a rendszerváltás óta nem változott számottevően, a magyar állampolgárok kivándorlása ugyanakkor 2009 óta erősödik. A továbbiakban a Magyarországon élő migráns népesség összetételét, társadalmi-gazdasági helyzetét fogjuk vizsgálni.

8 336 kováts andrás Főbb bevándorló csoportok és jellemzőik Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon élő bevándorlók többsége Romániából, Szerbiából, Ukrajnából, Németországból, Szlovákiából és Kínából származik. A legtöbben Romániából érkeztek: a külföldi állampolgárok 24,7 százaléka, a külföldön születettek 45,1 százaléka származik innen. A migráns népesség heterogenitására következtethetünk abból, hogy a legnépesebb öt származási csoport együttesen hány százalékát teszi ki az országban élő migránsoknak. E tekintetben Magyarország meglehetősen homogén képet mutat: a külföldi állampolgárok 58,2 százaléka, a külföldön születettek 71,9 százaléka érkezett az első öt származási országból. Ez a tendencia figyelhető meg a régió többi országában is, általában véve elmondható, hogy az újonnan csatlakozott EU tagállamokban élő bevándorlók kisebb számú, ámde homogénebb csoportot alkotnak, mint a nyugat-európai, régebbi bevándorlási célországokban élők. Az 5. ábra ezt a tendenciát szemlélteti. Ábra 5: Az öt legnépesebb származási országból származók együttes százalékos aránya az EU tagállamok bevándorlói között Saját számítás az Eurostat adatai alapján Annak ellenére, hogy a Magyarországon élő bevándorlók többsége néhány európai országból és Kínából származik, a világ legtöbb országából élnek itt bevándorlók. Az ENSZ Népesedési Bizottságának adatai szerint 2013-ban 160 ország volt képviselve az itt élő bevándorlók által, de csak 92 olyan ország van, ahonnan száznál többen érkeztek, és ezek közül mindössze 35, ahonnan ezernél is többen jöttek Magyarországra. Tízezernél több bevándorló csupán a már említett hat származási csoportból kerül ki. A származási országok mellett a Magyarországon élő bevándorlók másik fontos jellemzője az etnikai hovatartozás, nevezetesen az, hogy magyar etnikumúak-e vagy sem. Ahogy azt már említettük, a szomszédos országok lakói közül elsősorban az ott élő magyar közösségek tagjai döntenek úgy, hogy Magyarországra költöznek.

9 migrációs helyzetkép magyarországon 337 A magyar származás nem jelenik meg a migrációs statisztikákban, így a magyar etnikumúak bevándorlókon belüli arányáról nincsenek pontos adataink, de valószínűsíthető, hogy a Romániából, Ukrajnából, Szerbiából és Szlovákiából áttelepülők többsége magyar nemzetiségű (Gödri, 2010). Kutatási adatok szerint a magyar származás fontos tényező a migrációs döntések meghozatalánál, az etnicitás gyakran a kibocsátó országokban push faktorként jelenik meg: a többségi társadalom általi hátrányos megkülönböztetés, a többségi nyelv hiányos ismerete, a gazdaságilag elmaradottabb régiókban élés mind migrációt kiváltó tényezők, és általában jellemzik a határon túli magyar közösségeket. Az etnicitás pull faktorként a Magyarországra költözéskor is megjelenik: a nyelvi és kulturális azonosság, a befogadó társadalom viszonylagosan pozitív attitűdje, a bevándorlási és honosítási jogszabályokban és intézményi gyakorlatban megjelenő pozitív diszkrimináció mind vonzerőt jelentenek. A Magyarországra irányuló etnikai migráció kialakulásában és fennmaradásában jelentős szerepet játszanak a migrációs hálózatok: a korábbi évtizedek bevándorlói körül kialakult családi, rokoni kapcsolatrendszerek, valamint a magyarországi vagy a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási rendszerből a hazai munkaerőpiacra való bejutási lehetőségek sok magyar etnikumú bevándorló számára vonzóbbá teszik Magyarországot, mint a magasabb bérszínvonalú és gyakran jobb munkalehetőségeket kínáló nyugat-európai országok. A határon túli bevándorlók döntéseiben és stratégiájában vegyesen van jelen az etnikai azonosságból fakadó előnyök pragmatikus és szimbolikus megélése: a nyelvi és kulturális azonosság gyakorlati hasznai mellett a nemzethez tartozás szimbolikus-érzelmi átélése is fontos szerepet játszik (Feischmidt Zakariás, 2010). Más migráns csoportoknál az alacsony létszámok miatt is kevésbé karakteres a bevándorlás jellege. A kelet-ázsiai (kínai, vietnami, mongol) bevándorlók esetében az erőteljes etnikai gazdaság a bevándorlás elsődleges mozgatója. A bevándorlók jelentős része vállalkozó, vagy a migráns vállalkozásokban foglalkoztatott. Ennek hatására kevéssé vannak jelen a többségi munkaerőpiacon, kapcsolatrendszerüket illetően is inkább a magyarországi vagy transznacionális etnikai gazdaságokhoz kötődnek. A nyugat-európai nagyvárosok kínai és vietnami közösségeit jellemző térbeli szegregáció Magyarországon kevésbé van jelen, de Budapest nyolcadik és tizedik kerületében kialakulóban vannak a bevándorlók által dominált kereskedelmi és lakónegyedek. A migránsokra általában jellemző fővárosi koncentráció is a kínai és vietnámi bevándorlók esetében a legerősebb: a kínaiak nyolcvan, a vietnamiak több mint kilencven százaléka Budapesten él. Az etnikai gazdaság jelentős, de kevésbé domináns szerepet játszik a török és közel-keleti vagy közép-ázsiai (arab, iráni, afgán) bevándorlók életében is. Ezekre a csoportokra az erős szegmentáltság jellemző: egy részük a többségi munkaerőpiac felső szegmensében helyezkedik el, orvosok, mérnökök, gazdasági szakemberek vagy egyetemi oktatók, kutatók. Sokan közülük még a rendszerváltást megelőző évtizedekben kerültek Magyarországra

10 338 kováts andrás diákként vagy szakmai ösztöndíjasként. Más részük az elmúlt egy-másfél évtizedben érkezett és vállalkozóként ruházati, lakberendezési vagy elektronikai kiskereskedelemmel, vagy vendéglátással foglalkozik. A harmadik csoport tagjai többnyire menedékkérőként kerültek az országba, és ha kaptak is valamilyen nemzetközi védelmet, munkaerő-piaci és egzisztenciális helyzetük messze elmarad a másik két csoportba tartozókétól, gyakran az etnikai vállalkozások alkalmazottaiként találnak hosszabb-rövidebb időre munkalehetőséget. Végezetül, különösen a török és iráni migránsok között viszonylag sok egyetemi hallgatót is találunk, e csoport tagjainak többsége tanulmányai végeztével elhagyja Magyarországot, de az is előfordul, hogy munkavállalóként vagy családegyesítőként itt telepednek le. A migránsok többi csoportjával csekély létszámuk miatt nem foglalkozunk. Latin-amerikai diákok, afrikai menekültek és üzletemberek, amerikai és kanadai önkéntesek, nyugat-európai közép- és felsővezetők, holland és német nyugdíjasok, indiai IT szakemberek, koreai és japán mérnökök alkotják többek között azt a rendkívül heterogén csoportot, amely számarányát tekintve a magyarországi migránsok egytizedét sem teszi ki. Munkavállalás és integráció A Magyarországra érkező bevándorlók beutazási és tartózkodási céljait illetően évtizedek óta hasonló tendenciák érvényesülnek: a migránsok legnagyobb csoportja munkavállalási céllal érkezik, ezt követi a tanulás és a családegyesítés. Ez utóbbi jelenthet magyar állampolgárral létesített családi kapcsolatot, de már itt élő bevándorlókhoz is érkeznek házastársak, gyerekek. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz benyújtott tartózkodási kérelmek típusai jól illusztrálják ezt a folyamatot. A 6. ábrában szereplő adatok Románia EU csatlakozásától számítva és csak az Európán kívüli országokból beutazókra vonatkoztatva mutatják a helyzetet. A munkavállalók aránya fokozatosan csökkent az elmúlt években, a tanulási céllal érkezőké pedig enyhén nőtt. A népszámlálások, adminisztratív nyilvántartások és nagymintás adatfelvételek adatai szerint a migráns népesség foglalkoztatási helyzete jobb a magyar lakosságénál, körükben az átlagosnál magasabb a foglalkoztatási és aktivitási ráta (Hárs, 2013). Egy, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által 2002-ben végzett adatfelvétel is ezt erősíti meg, az itt vizsgált magyar etnikumú bevándorlók foglalkoztatottsági és aktivitási rátája magasabb a nem bevándorló lakosságénál, valamint a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb körükben (Gödri Tóth, 2005). A migránsok mind iskolai végzettségüket tekintve, mind pedig a munkaerő-piaci státusukat tekintve is jobb mutatókkal bírnak, mint a nem migráns magyar lakosság. Az Európai Unió tagállamai körében kivételes jelenségre több magyarázat is kínálkozik. Az egyik az etnikai migráció dominanciája, aminek következtében minimálisak a nyelvi-kulturális különbségekből fakadó munkaerő-piaci kiszorító hatások. A másik a nyugat-európai

11 migrációs helyzetkép magyarországon 339 gazdaságokat jellemző duális munkaerőpiac hiánya: a Magyarországra érkező bevándorlók nem az alacsonyan fizetett, alacsony presztízsű munkakörökért versenyeznek a hazai elszegényedő rétegekkel. A következő a családegyesítési migráció alacsony részesedése a beutazási és tartózkodási célok között: a jellemzően inaktív státusba kerülő eltartott házastársak és gyermekek kisebb arányban érkeznek Magyarországra, mint a nyugat-európai országokba. Fontos tényező a szigorú bevándorláspolitikai szabályozás: tartózkodási jogosultságot csak az szerezhet, akinek megélhetése, lakhatása és társadalombiztosítása megoldott, márpedig ezt csak jól fizető munkával vagy vállalkozással lehet biztosítani, ennek hiányában nem lehet az országban maradni. Nyilvánvalóan a huzamos tartózkodási jogviszony, vagy az állampolgárság megszerzésével a kiutasítás fenyegetése csökken, majd megszűnik, ugyanakkor a kezdeti lendület csak lassan hagy alább: a bevándorlók általában megőrzik kedvező munkaerő-piaci és gazdasági pozíciójukat. Ábra 6: Tartózkodási engedély iránti kérelmek megoszlása az engedély típusa szerint Saját számítás a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján Egy 2009-ben végzett kutatás adatai szerint ugyanakkor az is kiderül, hogy markáns különbségek vannak a bevándorlók egyes csoportjai között a foglalkoztatási helyzetüket tekintve (Örkény Székelyi, 2010). A kutatás hat migráns csoportot vizsgált, közülük csak egy volt határon túli (kárpátaljai) magyar, a többi nem magyar anyanyelvű ukrán, kínai, vietnami, török és arab. A kínai, vietnami és török csoportban magas a vállalkozók aránya, a magyar és ukrán etnikumúak körében az alkalmazottként foglalkoztatottak és a fizikai munkát végzők vannak az átlagosnál többen. Az arabok esetében az arányok egyenletesen oszlanak meg ben egy kifejezetten a munkaerő-piaci integrációt vizsgáló kutatás készült az EU-n kívülről érkezett bevándorlók körében. A kutatás nem elemzi a migráns munkavállalók foglalkoztatási helyzetét a nem migráns lakossághoz viszonyítva, közöl ugyanakkor adatokat az egyes etnikai-származási csoportok eltérő munkaerő-piaci

12 340 kováts andrás státusáról, foglalkoztatási helyzetéről. Fő megállapítása, hogy a bevándorlók munkaerő-piaci helyzetét sokféleség, erős strukturáltság és nagyfokú egyenlőtlenség jellemzi (Juhász et al., 2011). A hazai migráns népesség heterogenitása miatt nehéz érvényes általános állításokat tenni munkaerő-piaci helyzetükre vonatkozóan. Az eltérő nyelvi-kulturális háttér, a munkaerőpiacra való belépés eltérő színterei, valamint a migrációs stratégiák különbözősége miatt egymástól markánsan eltérő mintázatokat figyelhetünk meg, és nem találunk a migráns népesség egészét meghatározó domináns foglalkoztatási mintákat. Ugyanakkor a magyar lakosságénál kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet, magasabb képzettség általánosságban jellemzi a bevándorlókat, még ha egyes csoportjaik esetében nem is érvényesül ez mindig. A magyarországi bevándorlás kapcsán fontos szót ejtenünk a migránsok jövőre vonatkozó terveiről is. Itt az országban való letelepedés szándékát, az állampolgárság megszerzésére vonatkozó attitűdöket és a konkrét állampolgárság szerzést, valamint a második generáció, a már Magyarországon született vagy fiatalon idekerült gyermekekkel kapcsolatos nevelési stratégiákat vizsgálhatjuk. A többségi társadalom tagjaival való kapcsolatok intenzitása, az észlelt társadalmi távolság mértéke, az intézményekbe és az emberekbe vetett bizalom alakulása, a nyelvhasználat, a politikai aktivitás valamint a kulturális javak fogyasztása alapján meghatározhatjuk a bevándorlók integrációs stratégiáit (Várhalmi, 2013b). Ezek a stratégiák természetesen egyénenként és családonként nagyon különbözőek lehetnek, a migránsok összességét vizsgálva mégis kirajzolódnak bizonyos karakteres csoportok. A stratégiákat illetően megkülönböztethetünk asszimilációs, transznacionális és szegregációs mintákat. Örkény és Székelyi (2010) már említett elemzésében úgy találta, hogy az Ukrajnából érkezett ukrán migránsokra jellemző leginkább a transznacionalitás, a kárpátaljai magyarok és az arabok körében az asszimilációs stratégia dominál. A török és a kínai bevándorlók inkább a szegregációs stratégiát választják, a vietnamiakra pedig mind az asszimilációs, mind pedig a szegregációs stratégia jellemző. Az állampolgárság megszerzését illetően jelentős különbség mutatkozik a magyarországi bevándorlók egyes csoportjai között. Alapvetően jellemző, hogy a magyar állampolgárságot szerző külföldiek több mint 90 százaléka kedvezményes honosítással, tehát elsősorban magyar származására hivatkozva szerzett állampolgárságot. A honosítási statisztikák a kedvezményes honosításra vonatkozó jogszabályok 2010-es változása után gyakorlatilag értelmezhetetlenné váltak, nem lehet többé megmondani, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező új állampolgárok mekkora hányada élt már korábban is itt bevándorlóként, illetve mekkora hányada költözik Magyarországra a honosítását követően. Mindenesetre az 1990-es és 2000-es években általános volt a tendencia, hogy állampolgárságot elsősorban a magyar etnikumú bevándorlók szereztek (Sárosi, 2011). A honosítással kapcsolatos stratégiák ugyanakkor nem érthetőek meg teljességgel a migránsok transznacionális beágyazottságának és a származási országok állampolgársági politikájának ismerete nélkül. A magyar

13 migrációs helyzetkép magyarországon 341 állampolgársághoz való viszony egyszerre magyarázható egy érzelmi-szimbolikus kötődéssel és egy pragmatikus, haszonelvű döntéssel a magyarországi migránsok döntései mögött mindkét motívum felfedezhető (Melegh, 2011). A bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök A bevándorlók társadalmi helyzetét jelentős mértékben meghatározza a többségi társadalom attitűdje, a bevándorlókkal szembeni egyéni, közösségi vagy intézményi szinten megnyilvánuló kirekesztés és diszkrimináció mértéke. A magyar társadalom befogadó vagy elutasító voltáról egyfelől a lakossági adatfelvételek eredményeiből, másfelől pedig a bevándorlók tapasztalatainak vizsgálatából tudhatunk. A bevándorlókkal, bevándorlással kapcsolatos lakossági attitűdök vizsgálatának legismertebb A bevándorló népesség definiálása A migráns (bevándorló) népesség definiálásának két módja lehetséges. Az első esetben az adott ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok számát vesszük alapul. Ilyenkor a három hónapot meghaladó rövid távú, huzamos vagy humanitárius célú tartózkodási engedélyek birtokosait tekintjük bevándorlónak, az állampolgárságot szerző külföldiek kikerülnek ebből a körből. Problematikus lehet, hogy a bevándorlók gyerekei (ha nem kapják meg az ország állampolgárságát) szintén bevándorlónak számítanak, noha már az ország területén születtek. További hibaforrás, hogy az ország területén született, de valamilyen okból állampolgárságot nem kapott személyeket is ide számoljuk, ez államutódlással létrejött országok kisebbségi lakossága esetén jelentős torzításokhoz vezethet, ha a bevándorlók számára a külföldi állampolgárok száma alapján következtetünk. A másik lehetőség, hogy a külföldön születetteket tekintjük egy ország lakosságából bevándorlónak, tekintet nélkül arra, hogy mi a jelenlegi jogi státuszuk. Ebben az esetben migránsnak számítanak az állampolgárságot szerzett külföldiek is, ugyanakkor ide sorolódnak a hazai állampolgárok átmeneti külföldi tartózkodás alatt született gyerekei is. Nem jelennek meg bevándorlóként ebben az esetben az ország területén született külföldi állampolgárságú gyerekek. Az Eurostat által közölt adatokban mindkét számítási mód megtalálható. Statisztikai adatgyűjtés esetén elvben lehetőség van a bevándorlók második generációjának meghatározására, ebben az esetben a szülők születési helye alapján lehet viszonylag jól azonosítani ezt a csoportot. Ha egyik vagy mindkét szülő külföldön született, az adott személyt migráns hátterűnek lehet tekinteni.

14 342 kováts andrás forrása a TÁRKI már említett idegenellenesség vizsgálata. Ez alapján a magyar lakosság három csoportra osztható: a körülbelül 10 százalékot kitevő idegenbarátok, a 40 százalék körüli idegenellenesek mellett a lakosság nagyjából fele bizonyul mérlegelőnek, azaz bizonyos származási csoportokat beengedne, másokat pedig nem. A magyar etnikumú bevándorlókkal kapcsolatos pozitív attitűd itt is érvényesül: a határon túli magyarok rendre a legkevésbé elutasított csoport a mérlegelők körében. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján Magyarország a bevándorlókkal szemben erősen elutasító európai országok között található (Card et al., 2005; Eurobarometer, 2012). A lakossági attitűdök és vélemények azonban még nem eredményeznek feltétlenül és közvetlenül diszkriminációt. Egy 2012-ben Budapesten is zajlott, 15 európai nagyvárosra kiterjedő kutatás szerint a Budapesten élő migránsok a más európai városokban élőknél lényegesen kevesebb diszkriminációval találkoznak (Huddleston Tjaden, 2012). A bevándorlók diszkriminációs tapasztalatait vizsgálva megállapítható, hogy a bevándorlók rendkívül heterogén képet mutatnak mind az észlelt diszkrimináció mértékét, mind pedig annak elsődleges (vélt) okát illetően. Az észlelés alapja lehet a látható (bőrszín) vagy hallható (nyelvtudás) másság, vagy a láthatatlan (jogi státus) idegenség. Gyakori színterei az észlelt diszkriminációnak a különféle hivatalok, hatóságok. (Sik Várhalmi, 2010) Ugyanakkor fontos azt is tudatosítani, hogy a hivatalok működésével kapcsolatos elégedetlenség nem migráns sajátosság: a hivatalok működésével kapcsolatos procedurális igazságosság érzete a bevándorlók körében magasabb, mint a hazai lakosok között (Tóth, 2012). A bevándorlókat érő diszkrimináció forrásait és hatásmechanizmusait a TÁRKI vizsgálta egy kérdőívbe ágyazott teszthelyzettel, aminek során különböző migráns csoportok elfogadásával kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek. A kutatásból kiderült, hogy a magyar etnikumú migránsok elsöprő előnyt élveznek az ázsiai, közel-keleti és afrikai bevándorlókkal szemben, tehát a lakosság nem magyar származású migránsokkal szembeni diszkriminációja igazolódni látszik (Simonovits, 2012). Összegzés Az elmúlt huszonöt évben Magyarország bevándorlási egyenlege pozitív volt. A kommunista tervgazdaságról a demokratikus piacgazdaságra való 1980-as évek végi átmenettel egy időben érte el az országot az első nagyobb bevándorlási hullám. A migrációs mintázatok alakulása és az ezekre reagáló migrációs politikák a többi közép-kelet európai országra is jellemző módon alakultak. Az azonos etnikumúak erőteljes bevándorlása, a migrációs- és etnopolitikai határok elmosódottsága, a munkaerőpiac alsó szegmenseibe irányuló migráció elhanyagolható mértéke, karakteres, de gyenge etnikai gazdaságok, és szigorú menekültügyi és migrációs politika jellemzik a mai Magyarország migrációs helyzetét. Mindezek eredményeképp a bevándorlók társadalmi-gazdasági helyzete jobb, mint a többségi társadalom tagjaié, ami meg-

15 migrációs helyzetkép magyarországon 343 lehetősen szokatlan az európai országok között. Az elmúlt pár évben a migrációval kapcsolatos diskurzus fókusza áttevődött a bevándorlásról a kivándorlásra, mivel egyre többen hagyják el az országot azért, hogy Nyugat-Európában telepedjenek le. Hiába a kivándorlók egyre növekvő száma, és a bevándorlás nyilvánvalóan pozitív társadalmi-gazdasági hatása, a migrációval kapcsolatos közbeszéd és közvélekedés a legnegatívabbak közé tartozik Európában. 1. Hogyan változott a migráns népesség száma az 1980-as évektől napjainkig? 2. Az európai trendekkel összehasonlítva mi jellemzi a magyarországi migrációt? től az 1989-es rendszerváltásig hány ember vándorolt ki Magyarországról? (becslés) 4. Sorolja fel, mely származási országokból érkezik hazánkba a bevándorlók többsége? 5. Mi jellemzi a Magyarországra érkező bevándorlók beutazási és tartózkodási céljait? 6. Mi jellemző a migráns népesség munkaerő-piaci helyzetére? 7. Melyik kutatás a legismertebb a migránsokkal kapcsolatos társadalmi attitűd mérése tekintetében? Ajánlott linkek az interneten population_statistics Felhasznált irodalom Bernát, Anikó (2010): Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban. In. Hárs, Ágnes Tóth, Judit (eds.) (2010): Változó migráció, változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp Card, David Dustmann, Christian Preston, Ian (2005): Understanding attitudes to immigration: the migration and minority module of the first European Social Survey.

16 344 kováts andrás CReAM Discussion Paper No. 03/05. UCL Centre for Research and Analysis of Migration, London. Eurobarometer (2012): The values of Europeans. Standard Eurobarometer Report No. 77. Feischmidt, Margit Zakariás, Ildikó (2010): Hazatérő idegenek Az etnikai migráció formái, okai és hatásai a Kárpát-medencében. In. Hárs, Ágnes Tóth, Judit (eds.) (2010): Változó migráció, változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp Girasek, Edmond Csernus, Réka Ragány, Károly Eke, Edit (2013): Migráció az egészségügyben. Magyar Tudomány, Vol. 174., No. 3. pp Gödri, Irén (2010): Bevándorlás és etnicitás Összefüggések nyomában. In. Hárs, Ágnes Tóth, Judit (eds.) (2010): Változó migráció, változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp Gödri, Irén Soltész, Béla Bodacz-Nagy, Boróka (2004): Immigration or Emigration Country? Migration trends and their socio-economic background in Hungary: A longer-term historical perspective. Working Papers on Population Family and Welfare, No. 19. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest. Gödri, Irén Tóth, Pál Péter (2005): Bevándorlás és beilleszkedés - A szomszédos országokból Magyarországra irányuló bevándorlás az ezredfordulón. KSH NKI Kutatási Jelentések 80. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest Hablicsek, László Illés, Sándor (2007): Az 1956-os kivándorlás népességi hatásai. Statisztikai Szemle, Vol. 85., No. 2. pp Hárs, Ágnes (2013): Harmadik országbeli migránsok munkaerő-piaci helyzete. In. Kováts, András (ed.): Bevándorlás és integráció: Magyarországi adatok, európai indikátorok. MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp Hárs, Ágnes Tóth, Judit (eds.) (2010): Változó migráció, változó környezet. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Huddleston, Thomas Tjaden, Jasper Dag (2012): Immigrant Citizens Survey How Immigrants Experience Integration in 15 European Cities. Brussels, King Baudouin Foundation and Migration Policy Group. Juhász, Judit Makara, Péter Makara, Eszter (2011): A munkaerő-piaci integráció kihívásai Magyarországon A harmadik országbeli bevándorlók beilleszkedésének esélyei és korlátai. Kutatási Zárótanulmány. Panta Rhei Bt, Budapest. Kiss, Tamás Barna, Gábor (2013): Erdélyi magyarok a magyarországi és a romániai politikai térben. Műhelytanulmányok a romániai kisebbségekről, No. 50. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár. KSH Népességtudományi Kutatóintézet (2013): A Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező éves magyar állampolgárok mintegy 7,4 százaléka tartózkodik jelenleg tartósan külföldön. KorFa, Népesedési Hírlevél 13/3. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest Melegh, Attila (2011): Tettem valamit az asztalra az állampolgársághoz vezető út kvalitatív interjúk alapján. In. Kováts, András (ed.): Magyarrá válni Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Budapest. pp Nagy, Boldizsár (2012): A magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig. Gondolat, Budapest

17 migrációs helyzetkép magyarországon 345 Nyíri, Pál (2010): Kínai migránsok Magyarországon: Mai tudásunk és aktuális kérdések. In. Hárs, Ágnes Tóth, Judit (eds.) (2010): Változó migráció, változó környezet. MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp Nyírő, Zsanna (2013): A migrációs potenciál alakulása Magyarországon. Magyar Tudomány, 2013/3. pp Örkény, Antal Székelyi, Mária (2010): Hat migráns csoport összehasonlító elemzése. In. Örkény, Antal Székelyi, Mária (eds.): Az idegen Magyarország Bevándorlók társadalmi integrációja. ELTE Eötvös Kiadó, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Budapest. pp Sárosi, Annamária (2011): Az állampolgárságot kapott külföldiek jellemzése Magyarországon és az Európai Unióban. In. Kováts, András (ed.): Magyarrá válni Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Budapest. pp Sárosi, Annamária Tóth, Pál Péter (2009): Mérési lehetőségek a nemzetközi vándorlásstatisztikában. Statisztikai Szemle, Vol. 87., No pp Sik, Endre Várhalmi, Zoltán (2010): A diszkriminációs tapasztalat forrásai. In. Örkény, Antal Székelyi, Mária (eds.): Az idegen Magyarország Bevándorlók társadalmi integrációja. ELTE Eötvös Kiadó, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Budapest. pp Simonovits, Bori (2012): Elutasítók és elutasítottak. In. Sik, Endre Simonovits, Bori (eds.): Abena, Sára, Chen és Ali esélyei Magyarországon: Migráns esélyek és tapasztalatok. TÁRKI, Budapest. pp Tóth, Lilla (2012): A kollektív cselekvés és a politikai részvétel előfeltételei: igazságosságérzet, identitás, érzelmek, hatékonyság és beágyazottság. In. Göncz, Borbála Lengyel, György Tóth, Lilla (eds.): Bevándorlók a magyar társadalom tükrében: Méltóság, igazságosság és civil integráció. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. pp Várhalmi, Zoltán (2013a): Vállalkozó migránsok Magyarországon. In. Kováts, András (ed.): Bevándorlás és integráció: Magyarországi adatok, európai indikátorok. MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Budapest. pp

18

19 Negyedik fejezet Összefoglalás

20

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó

Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten. Kováts András és Zakariás Ildikó Migráns szervezetek kapcsolatépítési stratégiái Budapesten Kováts András és Zakariás Ildikó Az adatok forrása A kutatás: LOCALMULTIDEM - Multicultural Democracy and Immigrants Social Capital in Europe:

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai

A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai Várhalmi Zoltán A magyar nyelvtudás integrációs vonatkozásai A befogadó ország nyelve ismeretének fontossága az integrációs diskurzus egyik központi területe a migránsok integrációjának elsődleges feltétele

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Bevándorlók integrációja Magyarországon korábbi kutatások adatai alapján

Bevándorlók integrációja Magyarországon korábbi kutatások adatai alapján Kováts András Bevándorlók integrációja Magyarországon korábbi kutatások adatai alapján Bevezetés Az elmúlt öt évben elsősorban az Európai Integrációs Alap támogatásának köszönhetően jelentősen nőtt a bevándorlók

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Bevándorlás és integráció

Bevándorlás és integráció Bevándorlás és integráció Beszámoló az MTA TK Kisebbségkutató Intézet által szervezett konferenciáról Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet 2013. június 27-én könyvbemutatóval egybekötött konferenciát szervezett

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI

MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI Tanulmányunk három posztszocialista kelet-közép-európai ország

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Cigány fiatalok migrációja

Cigány fiatalok migrációja 20 ÚJ EGYENLÍTÔ P Á L Y A M U N K Á K Cigány fiatalok migrációja HAJNÁCZKY TAMÁS HÁMORI ÁDÁM A képek forrása: Hajnal lászló Endre: Romák Kanadában. Kivándorlás magyaror - szágról az 1990-es évek második

Részletesebben

Gárdos Éva, Gödri Irén, Hárs Ágnes Hablicsek László, Illés Sándor, Irina Molodikova, Melegh Attila, Sárosi Annamária, Tóth Pál Péter, Tóth Judit

Gárdos Éva, Gödri Irén, Hárs Ágnes Hablicsek László, Illés Sándor, Irina Molodikova, Melegh Attila, Sárosi Annamária, Tóth Pál Péter, Tóth Judit N É P E S S É G T U D O M Á N Y I R E S E A R C H I N S T I T U T E Gárdos Éva, Gödri Irén, Hárs Ágnes Hablicsek László, Illés Sándor, Irina Molodikova, Melegh Attila, Sárosi Annamária, Tóth Pál Péter,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt

Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Migrációs és menekültügyi kérdés-felelt Van-e Magyarországra irányuló megélhetési bevándorlás? o Magyarország nem célpontja a bevándorlásnak. A Magyarországon élő külföldiek száma lényegében évek óta változatlan:

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek Szakirodalom 173 A geometriai átlagolású formulák közül a Lowe és a Young állítható elő a legkönnyebben. A Young-féle ugyanúgy torzít, mint a Lowe-index, csak ellenkező irányban, és értelmezése sem egyszerű.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008

Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében. Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 Nemzetközi vándorlás folyamatai a statisztika tükrében Sárosi Annamária Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály 2008 NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Az előadás tartalma A nemzetközi vándorlás

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul

A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul Mûhely Lakatos Judit, a KSH főosztályvezetője E-mail: judit.lakatos@ksh.hu A migránsok munkaerô-piaci helyzete címû 2008. évi uniós ad hoc modul A harmonizált közösségi munkaerő-felmérés (Community Labour

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Az idegenellenesség léte és mértéke egy társadalom befogadókészségéről

Az idegenellenesség léte és mértéke egy társadalom befogadókészségéről Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó Az idegenellenesség léte és mértéke egy társadalom befogadókészségéről árulkodik, így az országba irányuló migrációs trendek vizsgálatakor

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban

Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban Identitás és attitűd, mint integrációt befolyásoló tényezők a volt Szovjetunió tagországait elhagyó bevándorlók vonatkozásában Washington Államban VII. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia Pécs, 2010

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Menedékkérők Magyarországon 2015-ben

Menedékkérők Magyarországon 2015-ben Menedékkérők Magyarországon 215-ben Papp Z. Attila Kováts András Morauszki András MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 1.1.1. A Magyarországon menekült státust kérők főbb demográfiai jellemzői A Bevándorlási

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14. STATISZTIKAI TÜKÖR Honosított magyar állampolgárok, 003 01 014/35 014. május 14. Tartalom Bevezető...1 A honosítottak száma...1 Előző állampolgárság... Nem és kor... Családi állapot... Területi eloszlás...

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Az idegen Magyarország Bevándorlók társadalmi integrációja Az idegen Magyarország

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Magyarországi migránsok iskolázottsága

Magyarországi migránsok iskolázottsága Schumann Róbert Magyarországi migránsok iskolázottsága A bevándorlók integrációjának sikeressége ahogy arról a tanulmánykötet más fejezeteiben is szó esik, több tényezőn múlik, többek között iskolai végzettségükön

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben