Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése"

Átírás

1 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése Értékelési Jelentés február 313.

2 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Tartalomjegyzék I. RÉSZ AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS BEVEZETŐ AZ EX ANTE ÉRTÉKELÉS HÁTTERE AZ ÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT TECHNIKAI MÉRFÖLDKÖVEI Technikai projektindító megbeszélés Szakmai Irányító Munkacsoport (SzIM) ülés Projektindító Jelentés SWOT műhelymunka SWOT műhelymunka Projekt Irányító Bizottság (PIB) Ex ante műhelymunka Bizottsági megbeszélés Indikátor megbeszélés Szakértői egyeztetések a tervezett tengelyekhez Műhelymunka a végrehajtási rendszerről Közbenső jelentés Megbeszélés a horizontális szempontokról KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ SZÜKSÉGLETEK A HELYZETELEMZÉS ÉS SWOT-ELEMZÉS MEGFELELŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Bevezetés ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK A MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA (I. TENGELY) Lehatárolás, struktúra, fő stratégiai területek Részletes észrevételek A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A fejlesztési kulcsterületek meghatározása A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK FEJLESZTÉSE (II. TENGELY) Lehatárolás és fő témák Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A fejlesztési kulcsterületek meghatározása A VIDÉKI ÉLET MINŐSÉGE ÉS A VIDÉKI GAZDASÁG DIVERZIFIKÁLÁSA (III. TENGELY) Lehatárolás és fő témák Fő témák kezelése a Helyzetelemzésben A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A fejlesztési kulcsterületek meghatározása LEADER (IV. TENGELY) Lehatárolás és fő témák A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A fejlesztési kulcsterületek meghatározása ÖSSZESÍTŐ SWOT TÁBLÁZAT A SWOT ANALÍZIS ÉS A BASELINE INDIKÁTOROK KOHERENCIÁJA ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS A KIVÁLASZTOTT STRATÉGIA ÉRTÉKELÉSE ÁTFOGÓ STRATÉGIA I. TENGELY A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK A JAVÍTÁSA II. TENGELY: A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK FEJLESZTÉSE A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések Natura 2000 kifizetések Agrár-környezetvédelmi kifizetések (és erdő-környezetvédelmi kifizetések)

3 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Genetikai erőforrások megőrzése Állatjóléti kifizetések Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás III. TENGELY: A VIDÉKI ÉLET MINŐSÉGE ÉS A VIDÉKI GAZDASÁG DIVERZIFIKÁLÁSA IV. TENGELY: LEADER Helyzetelemzés és a megelőző tapasztalatok elemzése A támogatás összege és a finanszírozási rendszer A támogatható tevékenységek A végrehajtási rendszer, illetve HACS-ok kiválasztására, működésére, ellenőrzésére vonatkozó kritériumok Hazai és nemzetközi hálózatokban való részvétel Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció (ösztönzés) A PROGRAM BELSŐ KOHERENCIÁJA VÁRT HATÁSOK ÉS A SZÁMSZERŰSÍTETT CÉLOK A PROGRAM VÁRT HATÁSAI Az indikátorrendszer megfelelőségének értékelése A kiegészítő nemzeti indikátorok alkalmassága A célkitűzések számszerűsítésének értékelése VÁRT HATÁSOK TENGELYENKÉNT Mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Környezet és vidék fejlesztése Vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása LEADER AZ INDIKÁTOROK RENDSZERE Az indikátorok listája KAPCSOLÓDÁS A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ ÉS A HAZAI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÁS A MÁS KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ KAPCSOLAT A KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKKAL ÉS PRIORITÁSOKKAL Kapcsolat a Közös Agrárpolitikával Kapcsolat a Halászati Operatív Programmal Kapcsolódás az uniós politikákhoz KAPCSOLÓDÁS A HAZAI OPERATÍV PROGRAMOKHOZ KOHERENCIA A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKKAL KÖZÖSSÉGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSE A JAVASOLT MEGVALÓSÍTÁSI ELJÁRÁSOK ÉRTÉKELÉSE, IDEÉRTVE A MONITOROZÁST, AZ ÉRTÉKELÉST ÉS A PÉNZÜGYI VEZETÉST Illetékes hatóságok és felelős szervek kijelölése Monitoring és értékelő lépések Pénzügyi menedzsment Partnerségi konzultáció II. RÉSZ A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

4 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS I. Rész Az ex ante értékelés 316

5 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS 1. BEVEZETŐ 1.1. Az ex ante értékelés háttere Jelen dokumentum a as időszakra szóló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante Értékelési Jelentése. A jelentés bemutatja a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. és alvállalkozói az Agrár-Európa Kft., a Fitzpatrick Associates Economic Consultants Ltd., és a Stratégiai Környezei Vizsgálat elkészítéséért felelős Env-in-Cent Kft. által közösen végzett ex ante értékelési munka hátterét, folyamatát, illetve peremfeltételeit. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ÚMVP, illetve Program ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a as költségvetési időszakban folyósítható támogatások magyarországi felhasználásának irányait és eszközeit megszabó, Magyarország által a Tanács 1698/2005/EK rendelete ( EMVA Rendelet ) alapján kötelezően elkészítendő programozási dokumentum. A 1698/2005/EK rendelet 85. cikkének előírása szerint a tagállamok által elkészített fő tervezési dokumentumokról, így a Programról is ex-ante (előzetes) értékelést kell készíteni. Az előzetes értékelés része a vidékfejlesztési program kidolgozásának, célja a Programhoz rendelt források felhasználásának optimalizálása, és a programozás minőségének általános javítása. A Rendelet értelmében azonosítja, illetve értékeli: a közép- és hosszú távú szükségleteket; az elérendő célokat; a várt eredményeket; a számszerűsített célokat (célértékeket), különösen a kiindulási helyzethez viszonyított hatás tekintetében; a közösségi hozzáadott értéket; a közösségi prioritások figyelembevételének mértékét; a korábbi programozásokból levont tanulságokat; valamint a végrehajtásra, a monitoringra, az értékelésre és a pénzügyi menedzsmentre vonatkozó eljárások minőségét. Az értékelési jelentésnek a helyzetértékelésre és a választott stratégiára vonatkozó megállapításai és javaslatai az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program január 18-i munkaváltozatára vonatkoznak. A korábban tett megjegyzések és javaslatok ennek megfelelően kerültek aktualizálásra. Az ex ante értékelési folyamat során az értékelők az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv készítését is figyelemmel kísérték és véleményezték. Ez a dokumentum képezi a program alapját és így a két dokumentumnak egymással összhangban kell lennie. A Stratégiai Tervvel történő összhang elemzésekor az értékelők a január 8-i változatot vették alapul. Január 18. óta az értékelők szorosan együttműködtek a tervezőkkel. Több műhelymunkára került sor SWOT, stratégia és indikátorok számszerűsítése témakörökben. Ennek eredményeként jelentősen javult a dokumentum minősége. Az értékelők támaszkodtak a megfelelő jogszabályokra és módszertani útmutatókra (közülük elsősorban a Rural Development , Common Monitoring and Evaluation Framework Guidelines for Ex-ante Evaluation című munkaanyagra), a Közösségi Stratégiai Iránymutatás 317

6 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS ajánlásaira, a magyar szakpolitikák útmutatásaira, a felhasználható tanulmányok stratégiáira, korábbi értékelésekre, a partnerek véleményeire és más programokra. A munka nagyban támaszkodott rendszeres és esetenkénti megbeszélésekre a tervezőkkel, az FVM, az AKI és VÁTI munkatársaival, külső szakértők megállapításaira és a végrehajtási szinten dolgozók véleményére (MVH). Az ex ante értékelési folyamat a tervezők és értékelők közös munkájára épült. A végső jelentés a folyamatos kapcsolattartás, a rendszeres egyeztetések és véleménycserékre alapozva került megfogalmazásra. Az egyeztetéseken és megbeszéléseken elismert magyar és ír agrár- és vidékfejlesztési szakember, magyar egyetemek és kutatóintézetek képviselői járultak hozzá érdemben a vitákhoz. Az egyeztetések során az ex ante értékelők gyakorlati kérdésekben is támogatták a tervezőket. Többek között az intézkedéseket leíró rész struktúráját és a tartalmi követelményeket, a program végrehajtásának szabályait, de elsősorban a Stratégiai Terv és a Program indikátorrendszerét tisztázták. Egy kétnapos műhelymunka során a várt hatások és eredmények meghatározásra és átgondolásra kerültek. A megvitatott és lefektetett szakértői véleményeket az FVM figyelembe vette és többnyire beépítette a programba. Az ex ante értékelés a környezetvédelmi vizsgálatnak az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EC direktívájában foglalt követelményeinek is eleget tett Az értékelési folyamat technikai mérföldkövei Technikai projektindító megbeszélés május 8. A technikai projektindító megbeszélésen az FVM Stratégiai Tervezési Főosztályának és az Irányító Hatóság munkatársai, valamint a tanácsadók vettek részt. A megbeszélés fő témái az egyes projektszervezeti egységek résztvevőinek összeállítása, a találkozók helyszíneinek és technikai feltételeinek megteremtése, a találkozók rendjének tisztázása, valamint a projekt előkészítésével kapcsolatos további teendők megvitatása voltak Szakmai Irányító Munkacsoport (SzIM) ülés május 24. Az 1. SzIM ülés témája egyrészről a Projektindító Jelentés (PIJ) elkészítésével kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Ismertetésre kerültek az értékelés tervezett munkafázisai, a leadandó jelentések ütemezése, továbbá az értékeléshez használt alapdokumentumok köre került bemutatásra Projektindító Jelentés május 29. A Projektindító Jelentés az ÚMVP ex ante értékelését megalapozó, a megbízó és a tanácsadók által közösen elfogadott dokumentum, amely megfelelő, szakmailag megalapozott keretet biztosít az ex ante értékelés sikeres lebonyolításához. A PIJ a projekt általános bemutatása mellett kitér a részletes értékelési módszertanra és munkatervre, ismerteti a projektmenedzsmenttel kapcsolatos megfontolásokat, valamint leírja a projekttel kapcsolatos kommunikációs tervet. A PIJ v május 22-én került átadásra, míg a végleges verziót jelentő PIJ v2.0-t május 29-én nyújtották be a tanácsadók. 318

7 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS SWOT műhelymunka június 7. A partnerségi megbeszélés keretében a Programban található SWOT-analízissel kapcsolatos észrevételek kerültek megvitatásra a partnerek egy szűkebb körének bevonásával. A megbeszélés résztvevői: a) FVM Irányító Hatóság munkatársai b) FVM AVKF c) FVM ÉLIP FŐO. d) FVM Erdészeti Főosztály e) FVM Mp. Főosztály f) FVM HP g) Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) h) Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI) i) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH VTI) j) Magyar Természetvédők Szövetsége k) NYME-MÉK Mosonmagyaróvár l) Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet m) Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) n) Szent István Egyetem Kutató Intézet (SZIE-KTI) o) Agrár Európa Kft. p) PricewaterhouseCoopers Kft SWOT műhelymunka június 12. A 3. és 4. pillérek megvitatására a VÁTI megrendezésében az Agrár Európa Kft és a PwC Kft képviselői vettek részt. Ezzel befejeződött a SWOT-analízis megvitatása Projekt Irányító Bizottság (PIB) június 20. A Projekt Indító Jelentés 2. verziójának elfogadása mellett a szükséges változtatások kerültek a napirendre. A konzorcium vezető képviselője tájékoztatta az ügyfelet a műhelymunkák tapasztalatairól és felhívta a figyelmet a SWOT vizsgálat integrálásának jelentőségére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervbe. Az értékelők jelezték a Partnerség markánsabb hangsúlyozásának szükségét. Ennek részeként a regionális Partnerség kérdése is a megbeszélés tárgyát képezte. Fontos technikai kérdések tisztázása is megtörtént a megbeszélésen: a Monitoring Bizottság összetétele, az Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) elindításának körülményei, a kapcsolattartó személye és hozzáférhetősége a Bizottság felé. 319

8 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Ex ante műhelymunka szeptember Az első napon a résztvevők megvitatták az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv jelenlegi változatát és az értékelés előrehaladását. A nap során az értékelők megbeszélték a Közösségi és Nemzeti célokat, az intervenció fennmaradását és a forrásallokációt. A második nap az indikátorrendszert érintő témakörök és a célok kitűzésének módszertana került megvitatásra. A nap zárásaként a stratégiai célok kitűzése és a várható hatások az intézkedések hatékonyságának tükrében kerültek megvitatásra a résztvevők által Bizottsági megbeszélés 2006, szeptember Bizottsági képviselők: José M. Sousa Uva Anikó Németh Giulia Medico Eva Viestova A Bizottsági képviselők tájékoztatták a minisztérium képviselőit a stratégiával kapcsolatos megállapításaikról és javasolták a dokumentum további fejlesztését. Egy megszervezett megbeszélés keretében a releváns szervezetek és társadalmi partnerek beszámoltak a Programmal kapcsolatos elvárásaikról a Bizottsági képviselőknek. A vita után az értékelők bemutatták az értékelés jelenlegi állapotát és a stratégiával szemben felállított elvárásaikat Indikátor megbeszélés szeptember 27. A megbeszélés első részében a Stratégia Tervben bemutatott baseline indikátor rendszerrel kapcsolatban felmerült kérdések kerültek megvitatásra. A megbeszélés az intézkedés-szintű indikátorok vizsgálatával folytatódott. Ennek keretében a közösségi, módszertani és az elérendő célokhoz szükséges elvárásoknak történő megfeleltetést beszélték át a résztvevők Szakértői egyeztetések a tervezett tengelyekhez október 10.: I. Tengely október 18.: II. Tengely október 18.: III-IV. Tengely A megbeszélések követték a Program tervezett tengelyeinek struktúráját. A megbeszélés célja a prioritások és az elérendő célok igazítása volt a Közösségi Stratégiai Irányelvekhez és a Nemzeti Stratégiai Tervhez Műhelymunka a végrehajtási rendszerről november

9 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS A műhelymunka négy külön csoportban zajlott, ahol különböző témakörök kerültek megvitatásra a szakértők, tervezők és értékelők által. A műhelymunka témái a következők voltak: tervezett végrehajtási rendszer a monitoringra, értékelésre és a pénzügyi lebonyolításra vonatkozóan Közbenső jelentés november 27. A dokumentum az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv ex ante értékelésének első közbenső jelentése. A dokumentum megvizsgálja a helyzetelemzés és a SWOT vizsgálat helytállóságát és áttekinti a Program helyzetelemzését. Az értékelés általános megállapításokat fogalmaz meg a helyzetelemzés struktúrájával, tartalmával és számszerűsíthetőségével kapcsolatban. Megállapításai kiterjednek a dokumentum tervezetére és más technikai kérdésre Megbeszélés a horizontális szempontokról január 8. A Bizottsági elvárásoknak megfelelően a horizontális szempontok figyelembe vétele szükséges a Programozás során. A megbeszélés fő témái a következők voltak: férfiak és nők közötti egyenlőség, a roma lakosság helyzete és az intézkedésenként bemutatott környezetvédelemi szempontok. 321

10 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS 2. KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ SZÜKSÉGLETEK 2.1. A helyzetelemzés és SWOT-elemzés megfelelőségének vizsgálata A számos, értékelők és tervezők körében megrendezett szakértői megbeszélések keretében véglegesített SWOT elemzés és stratégiai célok beépítésre kerültek a Programdokumentumba Bevezetés A Programnak a Rendelet értelmében tartalmaznia kell az általa lefedett szektorok, területek helyzetének elemzését, erősségek és gyengeségek vonatkozásában. A helyzetelemzés és SWOTelemzés együttes célja végső soron a Programban tett stratégiai döntések megalapozása. A tervezői outputra vonatkozó elvárásokat, valamint az ex ante értékelők által vizsgált területek leírását az alábbi táblázat adja meg Általános észrevételek AZ ÚMVP helyzetelemzés fejezete a mezőgazdasági főágazatok, a környezeti állapot és a vidéki gazdaság és életminőség helyzetének általános jellegű leírását tartalmazza. Nagyon kevéssé igazodik az SGRD-ben felvázolt tematikus struktúrához, inkább egy hagyományos, ágazat-orientált szerkezetet követ (elsősorban az 1. tengely kapcsán). Véleményünk szerint ennek a megközelítésnek az elmozdítása egy stratégiaibb, az SGRD tematikáján belüli fő elmaradásokra vagy előnyökre, majd azok elemzésére koncentráló szerkezet felé hasznosabb lenne. A helyzetleírás adatokkal meglehetősen széles körűen alátámasztott az 1. és 2. tengely alatt, de ezek az adatok jellemzően csak a legalapvetőbb jelenségeket vagy trendeket jellemzik, és nem mindig alkalmasak az erősségek, gyengeségek, fejlődési potenciál jellemzésére, vagy a tényleges fejlesztési szükségletek megalapozására. A vidékfejlesztés terén azonban kevés számszerűsítés szerepel. A bemutatott adatok zömmel már nem aktuálisak, frissítésük, illetve kiegészítésük szükséges 1. A helyzetelemzés általában véve nem, illetve alig tartalmaz nemzetközi összehasonlítást. Ennek hiányában nem világos, hogy az adott fő témák terén elmaradásról van-e szó, ennek mi a mértéke, illetve ennek elemzése során sem tudunk objektív képet kapni arról, hogy a feltárt okok és mozgatórugók erősséget vagy gyengeséget jelentenek-e inkább? A helyzetleírás az előbbi okokra visszavezethetően véleményünk szerint kevéssé tartalmaz a fejlődési potenciálra, a fejlődés mozgatórugóira vonatkozó következtetéseket. A fejlesztési kulcsterületek meghatározásait korlátozottan, illetve nem támasztja alá a helyzetleírás (elsősorban a mezőgazdasági kérdéskörökben). A helyzetleírásra általánosan jellemző, hogy számszerűsíthető és kutatott, elemzett területeken sincsenek háttértanulmányokra, kimutatásokra, a tervezők által hozzáférhető további adatokra történő hivatkozások (pl. növénytermesztés gépesítettségének állapota). A szöveges részben implicite feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek általában megfelelőnek és fontosnak minősíthetőek, de nincsenek teljesen összhangban a SWOT-táblázatban szereplő tételekkel. Ez felülvizsgálatra szorul. A helyzetleírás a szükségesnél jóval rövidebben tartalmazza a korábbi, Európai Unió által támogatott agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatási programok leírását, beleértve a külön alfejezetként bemutatott LEADER-programot. A jelen állapot szerinti bemutatástól eltérően, azt 1 Ez a i SZIM ülésen elhangzottak szerint módosítás alatt van, a 2005-ös adatokkal feltöltésre kerül a leírás. 322

11 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS kiegészítve a fejlesztési stratégia megalapozásához az előző programok hatásai, tapasztalatai, levont tanulságai, következtetései járulnak hozzá. A helyzetelemzés egyes kérdéseiben (jellegzetesen a 3. és 4. prioritás körében) véleményünk szerint is általános szakmai konszenzus van. A megállapításokat egyes megfigyelések igazolják ugyan, de a folyamatokat alátámasztó kutatás nem történt, illetve a helyzetleírás nem hivatkozik ilyen jellegű elemzésre. Az értékelők ezekkel a megállapításokkal egyetértenek, azzal a kiegészítéssel, hogy az ilyen helyzetek esetleges kutatási eredményei megemlítendőek. E területek fejlesztési stratégiában nyert súlyának meghatározását jelentősen nehezíti az igazolható megfigyelések hiánya. Egyes esetekben országos adatok alapján ágazattól függetlenül mutat be jelenségeket, amelyek egyrészt nem lebonthatóak agrár-vidékfejlesztési elemre (pl. eltartottak-eltartók aránya, nyugellátás, egészségbiztosítás), illetve más befolyásoló tényezőket nem vesz figyelembe (vidéken több az öregasszony, mint az öregember). A helyzetleírásban kismértékben jelenik meg a prioritások közötti átjárhatóság igénye, a vidéki foglalkoztatottság növelése esetén említik a tervezők az agrárfoglalkoztatás csökkenését, mint egy kezelendő probléma alaphelyzetét. A helyzetelemzés nem tartalmazza a Közös Agrárpolitika piaci hátterének bemutatását, illetve az előrelátható, illetve várható reformok várt vidékfejlesztési hatásait. A helyzetelemzés tartalmaz regionális említéseket, a statisztikai régiókra vonatkozóan. Ezek a régiók fejlesztési szempontból jelentős heterogenitást mutatnak, a jelen állapot szerinti bemutatás sem tartalmában, sem területi lebontásban kevéssé, illetve nem alkalmas a fejlesztési kérdések területi alapú megközelítésére. Az anyagban egyes szakaszok nem megfelelő helyen szerepelnek (pl. energetikai célú mezőgazdasági termelés a 2 tengely alatt, míg a bemutatás a mezőgazdasági termékdiverzifikációra teszi a hangsúlyt, ami az 1. tengely része) A mezőgazdaság és erdészeti ágazat versenyképességének javítása (I. tengely) Lehatárolás, struktúra, fő stratégiai területek Az ÚMVP 1. tengelye alatt nyújtani kívánt vidékfejlesztési támogatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítását célozzák. Az ÚMVP helyzetelemzése ezzel összhangban az első tengely kapcsán a főágazatok mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, vadgazdálkodás valamint az élelmiszer-feldolgozás leíró jellemzéséből indul ki: elsősorban a legfontosabb gazdaságszerkezeti, kibocsátási és foglalkoztatási mutatókat és azok trendjeit mutatja be. A megcélozható fejlesztési szükségletek azonosításához, majd prioretizálásához szükséges, a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatások által felvázolt stratégiai területek (fő témák) kijelölésére, jellemzésére és a mozgatórugók egyenkénti elemzésére azonban csak kevésbé törekszik. Ennek hiányában jóval nehezebb világosan és átláthatóan összefoglalni a magyar agrárvidékfejlesztés helyzetét, a stratégiát megalapozó erősségeket és gyengeségeket, valamint fejlődési potenciált (általában véve kevésbé látható a SWOT-analízissel való összhang). A helyzetelemzés frissítése során ezért érdemes megfontolni az SGRD-ben megjelenített stratégiai területek határozottabb megjelenítését a szöveg struktúrájában, majd az egyes stratégiai területek alatt a releváns erősségek, gyengeségek és fejlődési potenciál jellemzését, és ezek mozgatórugóinak elemzését. 323

12 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS A helyzetelemzés ugyan legalábbis a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság helyzetét leíró részekben figyelembe veszi az EMVA Rendelet struktúráját 2, azonban ezen nagy területek elemzése nem teljes (pl. nem tér ki kellőképp az agrár-innováció helyzetére). Mind az EMVA-rendelet tengelyei, mind az SGRD-ben foglalt prioritások a mezőgazdaság multifunkciós modelljének alapelemeire épülnek, ezek: a mezőgazdaság, mint termelő szektor a mezőgazdaság környezeti felelőssége a mezőgazdaság, mint szociális funkciókkal, illetve elemekkel rendelkező tevékenység Ezt a szerkezetet egészíti ki a negyedik prioritás, illetve tengely, amely keretében egy speciális megvalósítási rendszert ad segítségül annak érdekében, hogy a helyi érdekek szélesebb alapokon állva érvényesüljenek. A következőkben ezen területek sajátságos problémáit, fejlesztési szükségleteit, lehetőségeit mutatjuk be az előzetes értékelő szemével. A mezőgazdaság, mint termelő szektor fejlesztése terén a piaci szereplésének, az arra való alkalmasságának erősítése a cél. Ennek természetesen van a termelést érintő versenyképességi vonzata, de jelentős a megfelelő humán háttér megfelelősége is. Az átalakuló piacszabályozás miatt a mezőgazdasági termelés egyre inkább kitett a nemzetközi versenynek. Ez a helyzet a gazdálkodóktól más viselkedési sémákat kíván a korábbi, a nemzetközi versenytől többé-kevésbé elzárt, magas piaci biztonságot adó agrártermeléshez képest. A jelen, illetve az előrelátható termelési körülmények között a gazdálkodók viselkedésének változnia kell a rugalmasság, alkalmazkodóképesség, a mindenkori piaci versenynek megfelelő döntések meghozatalának képessége terén. Erre jelenleg Magyarországon a gazdálkodók kisebb része képes, amelynek egyrészt hosszú távra visszamutató társadalmi okai (pl. a felülről jövő utasítások várása, de ezzel egy időben azok állandó vitatása), másrészt a magyar mezőgazdaság utóbbi időben bekövetkezett változásai (privatizáció, a mezőgazdasági termelőeszközök tulajdonba adása, a stabil gabonaintervenció, mint biztos piac a szántóföldi tömegtermékek számára) jelentik a hátterét. A mezőgazdasági szektor alkalmazkodóképességét nagyban befolyásolja, és egyben jelentős fejlődési potenciál is a gazdálkodók alkalmazkodóképességének fejlesztése, képzések és megfelelő tanácsadó rendszerek, illetve folyamatos, megalapozott piaci elemzési és információs struktúrák kialakítása terén. Az alkalmazkodóképesség hosszú távon teremti meg a gazdálkodók és egyben az ágazat piaci szereplésének megfelelőségét. A helyzetleírás értelemszerűen említi a versenyképességet, mint az EMVA rendelet 1. tengelye kapcsán fejlesztendő területet. Annak pontos fogalmát azonban nem adja meg, csak általánosságban jelzi a versenyképesség javítását. Mivel ez megy meglehetősen összetett témakör, az alábbiakban a versenyképesség egy lehetséges, kutatásokon alapuló, bonyolult számításokat jelen formájában nélkülöző, de gyakorlati alkalmazásra megfelelő értelmezését mutatjuk be, amely alapja lehet a versenyképesség erősítésére szolgáló stratégia strukturált kialakításának. A versenyképesség jelen meghatározása statikus, vagyis egy termékre (termékkörre, gazdálkodó egységre, ágazatra, stb.) vonatkozik. Ezt a sémát a korábbiakban említett gazdálkodói alkalmazkodóképesség dinamizálja, egészíti ki az idősíkkal. Egy terméket, gazdálkodót, feldolgozót, ágazatot az alábbi ismérvek alapján tekintünk versenyképesnek, előzetes értékelőként: 2 Legfelső szinten: humán erőforrás, fizikai erőforrások, mezőgazdasági termékek 324

13 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS maga a termék jó; vagyis magas szakmai színvonalon, élenjáró technológiával (eljárással), jó minőségben állították elő; a fogyasztó elfogadja, iránta bizalmat érez; a termék kínálati ára adott minőségi kategóriában azonos vagy alacsonyabb, mint a piac-meghatározó szereplők esetében; az ágazat (termék) mögött ütőképes szervezetek állnak, a támogató szervezettség kiemelkedő (értékesítő szervezetek, elosztó hálózatok, finanszírozó bankok, marketing és logisztikai rendszer) vagyis a termékfogyasztóhoz történő eljuttatása biztonságos. Amennyiben e feltételek közül akár csak egy nem teljesül, hiábavaló a másik kettő magas színvonala. Ezek alapján beazonosíthatóak a versenyképesség problémái, illetve a javításának lehetőségei. Az ex ante értékelők a helyzetelemzés és SWOT-analízis véleményezését egy olyan saját tematikus struktúra alapján végezték el, amely nagyban támaszkodik az SGRD-ben, illetve az EMVA Rendeletben lehatárolt stratégiai területekre (nem beszélve egyes specifikus magyar, illetve nemzeti vagy közösségi definíció szerinti horizontális témákról: pl. agrárágazat helyzete és kitörési pontjai a leghátrányosabb kistérségekben, vagy a nemek közti esélyegyenlőség kérdései a munkaerőpiac vonatkozásában). Az elemzés kiindulópontjaként rögzített struktúra a következő: Termelés szerkezeti megfelelősége, szerkezetváltás Piacra jutás Termékminőség Termékfeldolgozás Integráció Foglalkoztatottság (eltartóképesség), a humán erőforrás helyzete A mezőgazdaság környezetvédelemi teljesítménye Termelési infrastruktúra, műszaki technikai ellátottság Regionalitás A részletes értékelői észrevételeket a következő alfejezetekben ezen témákhoz csoportosítva adtuk meg Részletes észrevételek Szerkezeti megfelelőség, szerkezetváltás A szerkezetátalakítás körébe az EMVA-rendelet szerint a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésére, az erdők gazdasági értékének növelésére, a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésére, az élelmiszergazdaságon belüli együttműködés javítására, a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra javítására, illetve a természeti katasztrófák károsításainak helyreállítására célzó akciók tartoznak. 325

14 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Habár a jelenlegi magyar mezőgazdasági termelésnek komoly ágazati szerkezeti problémái vannak, az ÚMVP ennek széleskörű kezelésére nem tud kiterjedni, mert a 1698/2005/EK Rendelet a versenyképesség javítására szolgáló szerkezet-átalakítást nem ágazat szinten kívánja elősegíteni, hanem vállalkozás-szinten. Ettől függetlenül, a nemzeti lehetőségek kihasználásával, a speciális magyar szerkezeti problémákra tekintettel a szükséges prioritások kerülhetnek meghatározásra. A tervezők foglakoznak a növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának felbomlásával, illetve annak helyreállításával. Tény, hogy az abrakfogyasztó fajok nagyobb állománya megkönnyíti a gabonapiaci elhelyezését, míg ezen állatok hiánya növeli a gabonapiaci problémákat, Magyarország pedig egyértelműen Európa gabonatermesztő övezetében helyezkedik el. A jelen gabonapiaci helyzethez (különösen magas intervenciós készletek) hozzájárul a 2004 és a 2005-ös évek kiemelkedően magas termése, ami csökkenő állatlétszám mellett komoly gabonafelesleget eredményezett. Véleményünk szerint a két főágazat között egyensúlyról ebben a formában nem lehet beszélni. A két főágazat nem egymáshoz képest lehet egyensúlyban, hanem az ágazati termelés és a piaci lehetőségek balanszáról beszélhetünk. Ebből a szempontból bizonyos alapanyagok esetén érzékelhető egyensúlytalanság, ami szorosan összefügg a versenyképességnek a bevezetőben említett hármas ismérv-rendszerével (pl ben először fordult elő, hogy Magyarország nettó importőr volt vágósertésből). Tehát nem a főágazatok közötti egyensúlyt kell visszaállítani, hanem a főágazaton belül kell a piaci lehetőségekhez igazítani a termelést, illetve a piaci magatartást úgy alakítani, hogy a termelési kapacitások gazdaságosan hasznosíthatóak legyenek. A támogatási rendszernek pedig egyrészt a versenyképesség rész-elemeinek fejlesztését kell megcélozni, illetve a piaci lehetőségek bővítését szolgálni, ami után következhet a termelés növelése. Ezzel párhuzamosan azt is tudnunk kell, hogy a jelenlegi lecsökkent, illetve továbbra is csökkenő állatlétszám további esését nem a vidékfejlesztési intézkedések korábbi hiánya okozta, hanem szektortól független szabályozók, illetve körülmények megváltozása. Az állattenyésztés a szakmai közvélemény szerint elfogadottan nagy élőmunka-igényű főágazat volt, és a munkaerőhöz kapcsolódó terhek (adó, társadalombiztosítás) növekedése magával hozta a foglalkoztatottak csökkentését. A tőkeszegénység miatt, ami annak is köszönhető, hogy a magyarországi bankok nem voltak a rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén érdekeltek (nem volt jelentős mezőgazdasági tulajdon a portfolióikban), a gazdálkodók nem tudták a csökkenő foglalkoztatotti létszámot ellensúlyozó technológiai fejlesztéseket végrehajtani, ezáltal csökkent az állatlétszám. Az állatlétszám csökkenésének további oka a kereslet beszűkülése, ami a rendszerváltás utáni időszak jövedelem-csökkenésének, ebből következően az élelmiszerfogyasztás csökkenésének, valamint a korábbi keleti felvevőpiacok beszűkülésének következménye. Magyarországon az állati termékek fogyasztásának csökkenése kezd megállni, illetve egyes termékeknél növekvő tendenciába fordult, de ennek csak egy kisebb részét tudják a hazai termelők kielégíteni, tekintettel az import áruk ár-versenyképességére, illetve a magyar fogyasztók különösen erős árérzékenységére. A versenyképességi meghatározásunk alapján ebben a vonatkozásban a termékeknek a fogyasztókhoz való eljuttatása, ennek elsősorban a marketing vonalon történő erősítése az, ami stratégiailag fejlődési potenciált rejt magában. A megfelelő ár tekintettel a kiskereskedelmi hálózatok beszerzési, illetve árképzési politikájára rövidtávú eszköz, illetve stratégiailag pontosan nem beazonosítható. Természetesen a versenyképességre törekvő gazdálkodók áraikat a piacmeghatározó szereplők árai alatt, illetve közelében kell tartania, de stratégiai lehetőségeket ebben a vonatkozásban a fogyasztók befolyásolása rejt. A külpiacok fejlesztésre vonatkozóan a piacok feltárásában, azok reális értékelésében, illetve az ezeknek megfelelő termékek kialakításában rejlik fejlődési lehetőség. A termelési szerkezet kapcsán a fő kérdés a gazdaságok mérete és az általuk termelt mezőgazdasági termény/termék jellegzetességei. Erre vonatkozóan, különösen a növénytermesztésben a fő probléma, hogy nagyrészt minden üzemméretben azonosak a termelt termények, ezek pedig azok, amelyek a SAPS, illetve a nemzeti kiegészítés alapján területalapú támogatásra jogosultak, 326

15 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS intervencióban értékesíthetőek, illetve a gépesítettség jelenlegi helyzete alapján a gazdálkodók nagy része ezek termelésére alkalmas gépsorral rendelkezik. Ezek pedig azok a szántóföldi gabonafélék, amelyek jövedelmezőségét alapvetően a méretgazdaságosság határozza meg. Ezt nem csak a talajművelés és a növényápolás technikai tennivalói, illetve az utóbbi években a termény oldalon az egységes fajtaazonos tételek iránt megmutatkozó piaci kereslet erősítik meg, hanem a gépesítési háttér technikai/technológiai fejlesztése is ezt a célt szolgálja (nagyobb és drágább kombájnok, nagyobb és drágább talajművelő eszközök, stb.). Nagyobb és drágább gépekkel csak nagyobb területeken lehet eredményesen gazdálkodni, a technikai fejlődéssel párhuzamosan emelkedik a gazdaságosan megművelhető terület alsó határa. Ez gyengíti a kisebb méretű gazdaságok versenyképességét ezekben a terményekben, és fennáll annak a lehetősége, hogy a növénytermesztés termelési szerkezete az üzemméretet tekintve egyoldalúvá válik (szélsőséges gazdaság-koncentráció), ami a szektor eltartóképességét jelentősen gyengíti. Az eltartóképesség gyengítése nem lehet cél, tehát a spontán gazdasági (koncentrációs) folyamatok mellett a támogatási rendszernek lehetőséget kell biztosítani, ösztönöznie kell a gazdaságszintű termékszerkezet-váltást, amivel a változatos üzemméret fenntartható, változatos, a piaci igényeknek, illetve a gazdaságok méretének megfelelő termékszerkezet kialakításával. Ezáltal a magyar vidék mezőgazdasági termelés szerkezete, amely az európai kultúrának integráns része, fenntartható. A cél nem a rosszul működő, problémákkal terhes termelési szerkezet konzerválása, hanem az üzemszerkezet fenntartásával, de a gazdaságok méretének megfelelő termékszerkezet kialakításával a mezőgazdaság eltartóképességének fenntartása, a mindenkori helyi jellemzők kihasználásán alapuló, szükség esetén dinamikusan változtatható termékszerkezet kialakítása. Stratégiailag a fejlődési potenciál ezen üzemek részére az általuk termelhető növények piaci elhelyezésének teljes körű megszervezése, illetve az e növények termeléséhez szükséges képzések, tanácsadó hálózat megszervezése, értékesítő szervezetek, illetve a vállalkozói, kockázatvállalási képesség és kezdeményezőkészség kialakítása. A termelési szerkezet és gazdaságméret az állattenyésztésben is hasonló fontossággal bír. Ebben az ágazatban a tartás/takarmányozástechnológia és a fajtahasználat az alapvető kérdés. Mint az közismert, a magas genetikai teljesítményű fajták az igényeiket jelentősen el nem érő termelési feltételek között nem csak az ennek megfelelően csökkentett termeléssel reagálnak, hanem azt meghaladóan csökken a termelésük, illetve nő meg a takarmány-felhasználásuk, nőnek az egészségügyi problémáik. A fejlődési potenciál ebben a vonatkozásban a gazdaságméret szerinti, gazdaságosan üzemeltethető tartástechnológiai rendszerek kialakítása, illetve az ezeknek megfelelő fajtahasználat. A termék szerkezet stratégiai kialakításában kiemelt szerepet kell a piaci lehetőségek értékelésének kapnia, mivel a termékszerkezet gazdaságossági követelmények miatt visszahat az üzemméretre. A piaci lehetőségek vonatkozásában fontos kérdés a termelés-feldolgozás-piac egymástól való távolsága, földrajzi értelemben, hiszen a termékek árát jelentősen befolyásolja azok szállítási igénye, költsége. A fejlődési lehetőség ebben a vonatkozásban egyrészt a feldolgozókhoz/piachoz megfelelően közeli gazdálkodói szerkezet kialakítása, illetve a termelés/feldolgozás jelenlegi helyéhez közeli piaci lehetőségek feltárása, azok mobilizálása. A szerkezetváltás kapcsán fontos jelenség a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése, bár erre vonatkozóan a 1698/2005/EK rendelet nem tartalmaz intézkedést. A birtokszerkezet koncentrációját előzetes értékelőként is megállapítjuk. A koncentráció a kisebb méretű üzemek eltűnését, ezzel együtt a nagyobb méretű üzemek térnyerését eredményezi. Ennek megfelelően a növénytermesztési főágazat termékszerkezete tovább egyszerűsödik, illetve a termékdiverzifikációt szolgáló lépések nem járnak együtt az élőmunka-lekötöttség, vagyis az ágazat eltartóképességének növekedésével. Fejlődési lehetőség a jelenlegi birtokszerkezetnek megfelelő termékek termelésére történő ösztönzés, a gazdálkodók azon képességének kialakítása, hogy üzemméretük alapján beazonosítsák piaci lehetőségeiket, és annak megfelelően alakítsák termékszerkezetüket, illetve a más termelőkkel történő együttműködéseiket. 327

16 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS A termelési szerkezetre vonatkozó megállapításaink a feldolgozásra is érvényesek, megfelelően adaptálva. Piacra jutás A piacra jutás a versenyképesség további fontos tényezője, a megtermelt termékek elhelyezhetőségét határozza meg. A piacra jutás vonatkozásában egyetértünk a kiskereskedelmi láncok árletörő politikájának negatív hatásaival. Ez annál inkább jelentős, mert az élelmiszerforgalom több, mint 50 %-a ezeken a láncokon keresztül bonyolódik. A piacra jutás egyik fő problémájaként az ezen láncoknak való beszállítási képesség hiányát szokták megjelölni. Ez bizonyos termelői kör (termék, illetve méret) esetén igaz, de előzetes értékelőként nem egyezik véleményünk ezzel a kizárólagos megközelítéssel. A fő probléma ebben az esetben a piaci igények felmérésének hiányából adódó nem megfelelő gazdálkodói viselkedés, illetve a még meglévő speciális fogyasztói igények ki nem szolgálásából adódó piaci lehetőségek elvesztése (pl. hagyományos falusi értékesítési lehetőségek megszűnése; ezen fogyasztók átterelődése a kiskereskedelmi láncokba, ami azok további térnyerését szolgálva tovább szűkíti az egyrészt a láncokba be nem kerülő, másrészt az onnan kiszoruló magyarországi termelők piaci lehetőségeit). A fő probléma természetesen nem önmagában a láncok térnyerése, hanem a láncok beszerzési politikájának negatív hatásai, illetve a fogyasztói szokásoknak a termelőkre hátrányos változásai. Ezek miatt rejlik fejlődési potenciál a láncoktól eltérő kereskedelmi csatornákhoz való alkalmazkodás megteremtésében. Ezt befolyásolják a vidékfejlesztésen kívüli intézkedések is (pl. az élelmiszerüzletekre vonatkozó higiéniai előírások), amelyek komplex kezelést igényelnek, és a problémát a termelők oldaláról csak részben lehet kezelni. A piacra jutás, vagyis a termékeknek a felhasználókhoz történő eljuttatása terén további probléma ennek infrastrukturális háttere, illetve annak hiányosságai, valamint a termékek értékesíthetőségét befolyásoló marketing hiánya. Termékminőség A mezőgazdasági, erdészeti és feldolgozott termékek minősége elsőrendű fontossággal bír a termelő gazdálkodók, illetve feldolgozók versenyképessége szempontjából. A minőség minden termékkör esetében kiemelkedő fontosságú szempont, és befolyásolja a termék értékesíthetőségét. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdasági termékek minősége nem marad el a nemzetközi versenytársakétól, sőt, sok esetben azt meg is haladja, azoknál jobb. A magyar mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban nem ismertek a nyugat-európai országokban jelentkező élelmiszer-problémák. A termékeink jó minőségének éghajlati, illetve termelési okai vannak. A minőségi termékek értékesítése terén az egyik fő probléma az Európai Unió standardizált megközelítésére nem alkalmas magyar szemlélet figyelembe vételének hiánya, elsősorban szabályozási szempontból. Példaként az EU zöldség-gyümölcs termékekre vonatkozó minőségi előírásait hozzuk fel. Ezek alapján a standard méret és egyéb tulajdonságoknak megfelelő termények nem elégítik ki a hagyományos magyar fogyasztói igényeket, amelyek a termékek fizikai megjelenésén túl legalább annyira igénylik a nem számszerűsíthető, az ízhatásban megnyilvánuló tulajdonságokat is. A kereskedelem természetesen minden téren a hatályos előírásoknak, illetve további gyakorlati érdekeknek (p. eltarthatóság, vizuális megjelenés) megfelelően vásárol. A sajátos ízhatást biztosító zöldség-gyümölcs olyan beltartalmi értékekkel rendelkezik, amely a hosszabb tárolást, szállítást nem teszi lehetővé. A kiskereskedelmi láncok forgalmának növekedésével párhuzamos egyéb értékesítési csatornák forgalomcsökkenése a magyar termelésű, a hagyományos magyar fogyasztói igényeknek megfelelő, a megkülönböztető minőségű termékek értékesíthetőségi lehetőségeit csökkenti. Ez az, ami a minőség vonatkozásában a fő probléma. A minőség terén a termékek marketingjében rejlik fejlődési potenciál. 328

17 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS A minőség vonatkozásában másik fő probléma az egyes termelők által előállított termékek minőségének összehangolatlansága. Ez nem teszi lehetővé a fogyasztók (legyen az végfogyasztó vagy feldolgozó üzem) egységes árualappal történő ellátását. A feldolgozás vonatkozásában ez különösen fontos kérdés, mert az egységes alapanyag biztosításával a feldolgozás standardizálható, és egységes termék hatékony előállítására képes, aminek jövedelmi vonatkozási vannak. Fejlődési lehetőség ebben a vonatkozásban a gazdálkodók együttműködésének fejlesztése, illetve a termékpálya különböző fázisainak érdekegyeztetése. Termékfeldolgozás A stratégiai szempontú helyzetértékeléseknek alapvető célja a stratégiai döntések megalapozása. Mint ilyennek, tükröznie kell az adott szektor, jelen esetben a magyarországi élelmiszer-feldolgozás állapotát és kilátásait, milyen piaci helyzetben, milyen irányban fejlődik az élelmiszeripar. Ennek ugyanis döntő befolyása van arra, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat hogyan lehet optimálisan allokálni. Az a körülmény, mely a kereskedelmi láncok egyre nagyobb befolyásában testesül meg, a tervezési időszak meghatározó tendenciája. Azt jelenti, hogy csak azok a beszállítók tudnak talpon maradni, akik megfelelő termelési mérettel, hatékonysággal, márkával bírnak. Mivel az élelmiszerforgalom egyre nagyobb hányada ezen a csatornán keresztül jut el a fogyasztóhoz, az ide szállítani képes néhány tucat (véleményünk szerint mintegy 60-70) vállalkozás szerepe tovább fog növekedni. Az összes többi vállalkozás a helyi piacokon, független kis üzleteken, piacokon, vendéglátáson keresztül fogja eladni termékét, miközben aránya a teljes piacból tovább marginalizálódik. A vidékfejlesztési célú feldolgozás-támogatás arányának meghatározása szempontjából tehát fontos, hogy tisztában legyünk a kisüzemi feldolgozás valódi lehetőségeivel. Nagyon fontos tényező ebben, hogy míg az adatokkal lefedett es években a kereskedelmi láncok vidéki terjeszkedése csak a nagyobbnak számító városokra terjedt ki, addig ma, és legfőképp az elkövetkező években már csaknem minden tízezer lakosú településen lesz kemény diszkont. Hatásuk a helyi kiskereskedőkre jelentős lesz, ami azok beszállítóinak lehetőségeit is érinti. Másik stratégiailag nem kiemelt téma a dolgozatban az alapanyag rendelkezésre állása. Az elmúlt, de különösen az előttünk álló években akár egyes feldolgozó tevékenységek jelentős visszaszorulásával, illetve földrajzi átrendeződésével is számolnunk kell a gazdaságtalan alapanyag termelés miatt. Ilyen a konzervgyártás, mely vissza fog szorulni a drága és kevés hazai alapanyag miatt versenyképtelenség miatt. Ez elérheti a csirke feldolgozást is. A külkereskedelem szintén olyan téma, mely a kilátások szintjén döntő hatással van a tervezésre. Ezen az oldalon is tartós tendenciával találkozunk. A külföldi áru jelenléte tovább fog erősödni a magyar élelmiszerpiacon. Ez összefügg a német diszkontok terjeszkedésével, a fogyasztó öntudatlanságával és a már említett versenyképességi korlátokkal a hazai iparban. A végeredmény szintén a hazai ipar életterének szűkülése, mely a kis és közepes cégeket fogja legfájdalmasabban érinteni. Integráció A magyar mezőgazdaságban a termelői együttműködést nehéz megítélni. A szakmai köztudatban az él, hogy az előző politikai rendszer alatt véghezvitt erőszakos szövetkezetesítés kiölte a magyar gazdálkodókból az együttműködési hajlandóságot. Vannak ugyan számok mind a termelői csoportokra (TCs), mind a TÉSZ-ekre, de a TCs-k egy része nem valódi, a gazdálkodók által felismert szükségletre alapozva kialakult, szerves fejlődésű érdekközösség, a TÉSZ-ek pedig a zöldség-gyümölcs közös piaci szervezet egységei, ezért véleményünk szerint ebben a formájában nem vidékfejlesztési kategória. A jól működő, teljes körűen a gazdálkodók érdekét szolgáló TCs-k, előzetes értékelőként, véleményünk szerint, nagy szerepet játszanak a gazdálkodók jövedelembiztonságának megteremtése területén. 329

18 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS A magyar élelmiszergazdaság egyik fő problémája a termékpálya szerinti, vertikális integráció hiánya. Ennek része a szűk körben létező termelői tulajdon a feldolgozókban (ennek egyik sokat emlegetett példája a Parmalat termelői tulajdonba kerülése. Ezzel a probléma a nagy földrajzi távolság a tulajdonos termelő és a feldolgozó üzeme között), de másik, legalább ekkora súlyú része a termelő és a feldolgozó együttműködésének hiánya, a termelők egyértelmű kiszolgáltatottsága. Ennek a helyzetnek a rendezésében, a feldolgozók és a termelők együttműködésre való ösztönzésében jelentős fejlődési lehetőség rejlik a termelők számára. A feldolgozók egy ilyen, koordinált helyzetben viszont nehezebben tudják a beszerzési áraikat optimalizálni, a kisméretű feldolgozók számára viszont a termelőkkel kialakított vertikális integráció a piaci lehetőségeinek optimális kialakításához vezet. A termelői integrációt a hagyományos inputanyag- és termény-kereskedők jelentik még ma is. Ezek szerepe jelentős a gabona-kereskedelemben, és bár profit-orientáltak és nem a gazdálkodók közvetlen pénzügyi hasznát keresik elsősorban, a változó piaci körülmények gazdálkodók felé történő információk továbbításában, a gazdálkodási kultúra fejlesztésében jelentős szerepük van. Emellett, az országos méretekben dolgozó szántóföldi tömegtermékkel foglalkozó felvásárlók egyfajta optimalizációt is végrehajtanak, tekintettel pl. a gabonatároló kapacitás területi elhelyezkedésére, új fejlesztésekre, illetve esetenként az értékesítési nehézségek miatt a tárolók építésének elhagyására. Ehhez természetesen magas fokú elkötelezettség szükséges a fejlesztésben részt vevők részéről, mert a gabona esetében a jelenlegi intervenciós rendszer jelentős anyagi előnnyel jár a gabona tárolója részére, emiatt szükséges is az állami beavatkozás a támogatási programokon keresztül, a célterületek és célcsoportok pontos beazonosításán keresztül. A termelői integrációban egyrészt piacfejlesztésben rejlik fejlődési potenciál, másrészt az ágazati területi optimalizációban. Az erdészet vonatkozásában egyetértünk a magánerdő-tulajdonosok nagy számával, és a közöttük lévő integráció alacsony fokát sem vitatjuk. Foglalkoztatottság (eltartóképesség), humán erőforrás A mezőgazdasági termelés vidékfejlesztési szempontból a foglalkoztatásban is jelentős tényező. A mezőgazdaság foglalkoztatottsági csökkenése tény, egyes szektorok (főleg állati termékek, kertészeti termékek) kibocsátási csökkenésének okai között szerepel. A mezőgazdasági foglalkoztatás terén a fő probléma a termékszerkezet-váltás és a koncentráció miatti élőmunkaerőigény csökkenése, illetve a mezőgazdasági tevékenység társadalmi elismertségének hiánya. További probléma vidékfejlesztési szempontból, hogy a termék(élelmiszer)-előállítást minden gazdasági méretnél ugyanazokkal a mutatószámokkal értékelik az érintettek (kizárólag pénzügyi alapon, minden más élelmiszerbiztonság, jövedelem/költség viszony, biodiverzitás, területhasználat, kultúrtáj, stb. -, beleértve a nagyüzemi gabonatermesztést és a saját fogyasztásra történő, esetleg a felesleget piacon értékesítő üzemméretet is, holott ezek a különböző méretű üzemek teljesen más szerepet játszanak vidékfejlesztési szempontból, ezért nem értékelhetőek azonos módon. Az eltartóképesség javítása szempontjából nagy fejlődési lehetőség rejlik ennek a szemléletnek a megváltoztatásban, habár azt is tudnunk kell, hogy a mai magyar társadalmi köztudat a rövidtávú pénzügyi nyereségességet helyezi a középpontba, ami a szemléletváltást erősen megnehezíti. A gazdálkodók képzettségi adataival, mivel azok statisztikán alapulnak, egyetértünk. Ex ante értékelőként véleményünk az, hogy a képzéseken keresztül egyrészt a gazdálkodók alkalmazkodóképességét kell fejleszteni, amiben nagy fejlődési lehetőségeket látunk. Emellett a konkrét termék termelésére vonatkozó mindenkori legutolsó ismereteket szükséges részükre átadni. Nagy problémának látjuk a kutatás-fejlesztés és a termelési gyakorlat egymástól való elkülönülését. Ez megnehezíti a gazdálkodók részére a piaci környezethez történő alkalmazkodást, illetve a gyakorlatinak szánt kutatások is esetenként olyan témákkal foglalkoznak, amelyek gyakorlati 330

19 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS alkalmazhatósága kérdéses. Nagy fejlődési potenciált látunk a gazdálkodók kutatás-fejlesztésbe történő bekapcsolása terén. Az ismeretek továbbítására szolgáló szaktanácsadási rendszer működésével is problémák vannak Magyarországon. Több rendszer működik egymás mellett, ugyanazzal a célcsoporttal, melyek sokszor politikai akaratból változnak, ezzel bizonytalanságban tartva a gazdálkodókat. A szaktanácsadás a gazdálkodók alkalmazkodóképességének erősítése terén kiemelt fontosságú. A humán erőforrás tekintetében fontos probléma, hogy még napjainkban is az a szemlélet uralkodik a gazdálkodók nagy része körében, hogy Magyarország kiváló természeti adottságai miatt nagyon jók a mezőgazdasági verseny-lehetőségeink, és sokan nem veszik figyelembe, hogy a természeti adottságok mellett a versenyképességet több minden befolyásolja. Környezetvédelemi teljesítmény A mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítménye terén jelentős probléma az állattenyésztésben a trágyaelhelyezés. Erre vonatkozóan Magyarországnak ugyan átmeneti mentessége van az EU-s szabályok alkalmazása alól, de ez ebben a vonatkozásban kevésbé megnyugtató, hiszen a környezetünk szennyeződik. Környezetvédelem terén komoly fejlődési potenciál van a trágyaelhelyezés fejlesztése vonatkozásában. A környezetvédelem terén fontos probléma a vidéki települések utóbbi években megfigyelhető jelensége, miszerint legtöbbször - a más településről beköltözők nem hajlandóak elviselni a vidéki állattartással együtt járó szag-hatásokat, és a településhez szervesen nem kapcsolódó lakosság igényeit kiszolgálva a települési önkormányzatok a hagyományos állattartási módokat lehetetlenné tevő szabályozást hoznak. A települési állattartás szaghatásainak kivédését szolgáló rendszerek kialakításában, azok fejlesztésében ex ante értékelőként nagy lehetőségeket látunk, hiszen a ház körüli állattartás Magyarországon hosszú évek hagyományain alapul, vidékfejlesztési szempontból kívánatos, lényegesen több előnnyel jár, mint hátránnyal. Termelési infrastruktúra, műszaki-technikai ellátottság A műszaki-technikai ellátottság vonatkozásában nagy probléma a gazdaságméret és az erőgépek teljesítményének összehangolatlansága. A kisüzemek ebben a viszonylatban túlgépesítettek egyes kutatások szerint. A korábbi időszak támogatási rendszereinek tapasztalata szerint a gazdaságméret és a gépméret összhangját nem vették figyelembe a pályázatok értékelése során. A támogatásokra vonatkozó szemlélet kapcsán probléma, hogy a gazdálkodók beruházásaikat kizárólag a beruházási támogatások igénybevételére alapozzák, hiszen erre kondicionálva vannak a korábbi, még Magyarország EU-s csatlakozása előtti támogatási rendszerek miatt. Ennek jó tükre, hogy az utóbbi években a megvalósult mezőgazdasági beruházások értéke megegyezett a támogatással megvalósult mezőgazdasági beruházások értékével. Ez egyrészt a gazdálkodók tőkeszegénységét mutatja, de utal arra is, hogy a gazdálkodók a területalapú támogatásokat nem tekintik az EU-tól érkező, a gazdálkodásuk fejlesztését segítő forrásnak. A műszaki-technikai ellátottság elavultsága különösen a gyengébb költségviselő képességű állattenyésztési ágazatokban, illetve gazdálkodási méretekben jelentkezik, amelyek foglalkoztatás és környezeti szempontból fontos szerepet töltenek be. Ezek fejlesztése nem csak gazdálkodási eredményesség szempontjából lényeges, hanem a multifunkcionális mezőgazdasági modell minden elemére tekintettel. A termelési infrastruktúra fejlesztése szintén hordoz magában lehetőségeket, ezek egy része közösségi beruházás, amelyek támogatása azok fejlesztését könnyebbé teszi, mert az infrastrukturális eszköz fejlesztéséhez külső forrás is társul, ami Magyarországon a gazdálkodók körében mindig is erős motiváló erő. A termelési infrastruktúra terén alacsony a megújuló energiaforrások alkalmazása. 331

20 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ex ante értékelése É R T É K E L É S I JELENTÉS Regionalitás A statisztikai régiókra értékelőként nem teszünk megállapításokat. Adatok ezekre a területi egységekre állnak rendelkezésre, de a magyarországi régiókon belül olyan jelentős a területi inhomogenitás, hogy nem lehet vidékfejlesztési szempontból egységes régiókról beszélni, adataik ebben a vonatkozásban nem értékelhetőek, emiatt ezekre területi megközelítésű stratégiát nem lehet alapozni. Fontosnak tartjuk viszont a tényleges homogén területi egységek elkülönített kezelését, amelyek egyrészt földrajzi szempontból egységesek, másrészt egyéb jellemzőik teszik ezeket a területeket egységesen kezelhetővé. Szerkezeti oldalról, a gabonatermelést tekintve, ilyen egység a Tiszántúl déli része. Itt a mezőgazdasági termelésre a természeti adottságok kiemelkedően jók, de a vasútvonalak állapota, illetve a kikötők nagy távolsága miatt a gabonatermelés lényegesen gazdaságtalanabb, mint a kedvezőbb elhelyezkedésű, illetve közlekedésű területeken (pl. Kisalföld). Emiatt, stratégiai szempontból az Alföld déli részén ösztönözni kell a gazdálkodókat a termékszerkezet-váltásra, nem pedig további gabonaraktárak építését kell elősegíteni, amelyek a nehezen eladható további készletek tárolását szolgálják. A regionális vonatkozások kapcsán kiemelt problémakör Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, illetve a határ megnyitásának a mezőgazdasági alapanyagok értékesíthetőségére való hatása. Piaci elemzések szerint Romániának jelentős mezőgazdasági alapanyag-kibocsátási potenciálja van, ennek kihasználásának jelenlegi akadálya a tőkehiány, az elaprózott üzemméret, a képzetlen termelői réteg, az együttműködés hiánya, illetve agrotechnikai hiányosságok. Földrajzi, klimatikus adottságai viszont kitűnőek, és Románia hagyományosan beengedő a külföldi befektetőkkel szemben. Ezt mutatja, hogy a legnagyobb USA-beli sertésfeldolgozó kiépít egy jelentős vágókapacitást, a vállalkozás 200 sertéstelepet alakít ki a Partium területén, Erdélyben, illetve mindennek a takarmányhátterét is saját termelésből/termeltetésből kívánja fedezni. Ennek a feldolgozónak a hatása kettős, egyrészt beszállítói cél lehet a magyar termelőknek, de piaci elemzések alapján és előrejelzések szerint jelentősebb hatás, hogy az áruk szabad áramlása miatt a termékei eljutnak Magyarországra is, és a termelési rendszer mérethatékonysága miatt előreláthatóan a Tisza vonaláig el fogja látni a vágóhíd termékeivel a magyar fogyasztókat is. Mivel a hazai fogyasztóink erősen árérzékenyek, előnyben fogják részesíteni az olcsóbb termékeket, ez pedig jelentősen gyengíteni fogja a magyarországi termelők versenyképességét A SWOT-analízis megfelelősége és összhangja a helyzetelemzéssel A Programban közölt SWOT-tábla feldolgozásával, illetve a június 8-án tartott SWOTműhelynap módosító javaslataival való kiegészítésével (drapp háttérrel jelölve az új tételeket) az értékelők a következő táblában található észrevételeket fogalmazzák meg a SWOT-tételekkel kapcsolatban. 1. táblázat: Az 1. tengelyhez kapcsolódó SWOT-tételek véleményezése SWOT-tétel Észrevételek Erősségek E Kiemelkedően jó ökológiai, termőhelyi adottságok, E Felszíni és felszín alatti vízkészletek gazdagsága E Egyedi minőségű tájspecifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek A tétel nincs alátámasztva megfelelően; a tétellel egyetértünk, de a Helyzetelemzésben kiegészítésre szorul, mert a mezőgazdasági termelés versenyképességét ugyan növeli, de az értékesítési lehetőségek hiánya akadályozhatja a kedvező természeti adottságaink kihasználását. A jó termőhelyi adottságok hozzájárulnak a szerkezetváltáshoz. A vízkészletek gazdagsága nincs alátámasztva; a tétellel egyetértünk, az öntözhetőség fejlesztését könnyíti, ezáltal a szerkezetváltáshoz hozzájárul. A tétel nincs megfelelően alátámasztva. A tétel külön szerepeltetésével nem értünk egyet, az első tétellel való összevonást javasoljuk. 332

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 201.3.11. C(201) 10 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Cím port XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 0 i kezelésű előirányzatok Vidékfejlesztési és halászati programok Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum:

KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: KÖZGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 2. Napirendi pont előterjesztése Dátum: 2014.03.04. Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület Közgyűlése részére tájékoztatás a 2014. március hó 04-i ülés 2. napirendi pontjához

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra Dr. Weisz Miklós társelnök Budapest, 2013. február 22-23.

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről

Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program bemutatása

Vidékfejlesztési Program bemutatása A projekt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló intézkedések Irányító Hatóságának jóváhagyásával készült. Vidékfejlesztési Program bemutatása Pannon Térségfejlesztő

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása

Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Formai és tartalmi előírások A megyei területfejlesztési program Stratégiai program része formailag

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete azonosító jele neve keretössz ege (Mrd Ft) 1. VP1-1.1.1-17 Agrárgazdasági képzések és felkészítő tréningek 6,20 standard Meghirdetve: 2017. 2. VP1-1.2.2-16

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek

8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 8. előterjesztés I. határozati javaslat 2. melléklete Nem kötelező véleményadó szervezetek 1 Ssz Véleményező Dokument um kelte 1 Debreceni Egyetem ad hoc bizottság Prof. Dr. Nagy Géza 2014. március 4.

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI

A Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a 2015. december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2014-2020 2015.12.15. TÁMOGATÁSI FORRÁS 2014-2020 Darányi Ignác Terv EMVA

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00 1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Agrárakadémia Merre tovább Közös Agrárpolitika? Herman Ottó

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016

VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 VIDÉKFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE 2016 (Jelen információk tájékoztató jellegűek, az Egyesület munkatársainak információi alapján kerültek összeállításra!) VP1-1.1.1-16 Agrárgazdálkodási

Részletesebben

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL

Részletesebben

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI Területileg integrált beruházások és Közösségvezérelt helyi fejlesztés a 2014-20-as programozási időszakban Zsolt SZOKOLAI H.1 Inclusive growth, Urban

Részletesebben