Kemecsei Helytörténeti Krónika

Átírás

1 A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika VIII. évfolyam 2. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Mesélő múlt: A Lang-faraktár története (1. rész) Az évi 28 tc. alapján kezdődő Magyar Északkeleti Vasút néven induló vasútépítés korszakos fejlődést indított el Nyíregyháza- Ungvár vonal mentén. A vasút Kárpátalján történő megépítése után csökkent a Tiszán tutajokkal való faúsztatás, helyette gyors léptekkel nőtt a vasúti szállítás. A vasútvonal mentén fekvő településeken sorra épültek faraktárak, átrakók, fogadó épületek. Kemecsén Lang Géza 1878-ban alapította a környéket építőanyaggal, tűzifával ellátó faraktárát a mai Móricz Zsigmond út házszámú telkek helyén. Kemecsén, a mai Móricz Zsigmond út 71. számú ház, Jóni Józsefné Piroska néni lakóháza helyén egy hosszú épület volt, benne a kiadó iroda, a pénztár, a szén, a mész, a faáruk raktárai. Lang Gézáék családi háza a ma már sajnos üresen álló Demecser-és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonába került bolt, kocsma épülete volt. A Kárpátokból érkező fát emelt szintű rakodóra rakták ki a vagonokból, és onnan szállították a fuvarosok a Rétköz és a Nyírség szomszédos településeire. A szarufa- gerenda faanyagot nyújtott szekereken, a tűzifát hagyományos szekereken vitték felhasználásra a fuvarozók. A faraktár a kemecsei és szomszédos erdőtulajdonosoknak is jó felvevő helye volt, nagyon sok munkát, munkahelyet jelentett a kemecsei ácsoknak, mesterembereknek is. Krasznay Péter 1848-as honvédhadnagy, későbbi neves főszolgabíró között írt naplójában úgy emlékezik vissza: Erzsi leányom pár év előtt ismeretséget kötött Gönczy István kemecsei evangelikus református segédlelkésszel, és így a hozomány összeállításáról kellett gondoskodni. Volt a halászi határon, a Tiszaháton, egy három holdas éves szép növésű, vegyes fákból álló erdő, annak fáját eladtam Lang Géza kemecsei faraktárosnak 1300 forintért, és ezzel megkezdődött a kelengye összeállítása. Az es év azzal telt el, és ez alatt köszöntött be igen szép szános idővel az 1893-as esztendő A fuvarozás, a gerendák faragása, a deszkák, lécek, a tűzifa előállítása igen sok munkát, biztos megélhetést nyújtott nagyon sok embernek. A korszak kiváló mesterembere jó családapa, köztiszteletben álló közéleti ember volt Juhász Lajos ácsmester. Leánya M. Juhász Margit költőnő Mikszáth-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa az 1930-ban megjelent Üzenem Ádámnak című verseskötetében így ír az ácsmester édesapjáról a csodálatosan szép, megható Csodálatos apám című versében. /részlet/ Az apám is volt egyszer kicsi gyermek, Kékszemű, csendes, könyvbúvó diák. De fűrészt adtak gyönge két kezébe, S hogy apja meghalt, rámaradt a bárd.

2 szám Az én apám nótákat írt titokban, Ács plajbásszal, a deszkaszélekre. S földszagú, párás, tavaszi estéken Forrón lángolt fel szelíd kék szeme. Bámész falucskák szent toronytetőin Ércesen zengett izmos kalapácsa. Elnyúló, álmos, nagy mezők intettek, S délibáb ringott messze, új határba. Apám szelíd, betlehemi ács volt, Megtért szívében lázadás és béke Lelkébe rejtett, drága harcainak Immár örökre végre, De rám hagyta a vágyát örökségbe. A dualizmus gazdaságfejlesztő, iparosodó, kereskedelemfejlesztő évtizedeiben sorra épültek a lakóházak, üzletek, iskolák, templomtornyok, utak, vasutak, gátak, csatornák, üzemek, műhelyek. Lang Géza halála után fia, Lang Arnold a századfordulón, majd az 1900-as évek első évtizedeiben tovább fejlesztette üzletét, jelentősen növelte a forgalmat. Már betongyűrűket, betonoszlopokat is gyártottak, forgalmaztak. Kemecsén, a járási székhely státuszával összefüggésben a pártpolitika is természetes részéve vált a közéletnek. Az addig, évtizedekig Független(ségi) Kossuth- párti járásban, az években a kormánypárt erősödött meg, Kemecsén 1914 január 22-én alakult meg a Munkapárt, melynek elnöke dr. Kiss Ferenc orvos, alelnökei Lang Arnold faraktáros és Megyery Pál jogot tanult személyek lettek. A faraktár, és a Lang lakóház udvarán amely egészen a Rákóczi útra nyílott egy pitvaros, két szobás épület, cselédház volt. A két világháború között is jól működő faraktár könyvelője, mindenese Kohn bácsi nevű személy volt. A korszakra jellemzően csasztuska, népi mondóka is született e korról, személyekről: Kemecse nem város, Lang a faraktáros, Keserű pénzcsaló Uccucu csipás Vad Lajos meg csámpás Keserűnek Liebermann terménykereskedőt hívták, Uccucu becenév ismeretlen. Az februári kemecsei képviselőtestületben a legtöbb adót fizetővirilista képviselők névsorában Lang Arnold faraktáros neve is szerepel augusztus 1-je, a Tanácsköztársaság bukása után a megye a román csapatok megszállási költségeinek fedezésére a kemecsei két olajfinomítóra ezer, a lakosságra 15 ezer Korona hadisarcot vetett ki. A kemecsei bizottsági tagok azonban a kivetésnél figyelembe vették a lakosságnál keletkezett elszenvedett egyéb károkat, így Lang Arnold faraktáros 1000 Korona kárjóváírást kapott. Forrás: - M. Juhász Margit: Üzenem Ádámnak verseskötet Nyíregyháza, Jóba Elek könyvnyomdája Kozma Sándor: Kemecse, Kemecse Krasznay Péter naplójegyzetei Nyíregyháza, Lukács Imréné - Ilu néni visszaemlékezései Összeállította: Lucza János

3 szám 3. Petróleumgyártás Kemecse Nyírbogdány Volt idő, amikor versengés folyt Kemecse és Nyírbogdány között a petróleum gyártásában. A verseny valójában nem is a két faluközösség között folyt, hanem két gyár között, hisz a Nyírbogdányi Petróleumgyár nem is Nyírbogdány településen, hanem a Nyírbogdány vasútállomás mellet, a névadó falutól távoli helyen létesült és működött, míg Kemecse járási székhelyen a petróleumgyártás a tűzveszély figyelembevételével - a település akkori szélén, a vasúti állomás közvetlen közelében telepedett meg. A második világháború utáni időkben még nagyméretű rozsdás tartályok, nehéz kazánmaradványok ékesítették a Csere falurész elejét, az egykor volt gyár maradványai. A XIX. században az ipari forradalomban a gőzgép terjedése, a vasútépítés és vasúti szállítás hódítása, a robbanómotorok térhódítása mellett a közvilágításban és a háztartási világító eszközökben is fordulat indult meg. A régi mécsesek, fáklyák, olajlámpák helyébe kezdett belépni a sűrű beépítési területek közvilágításába a vezetékes világítógáz, a háztartásokban pedig a petróleummal világító könnyen kezelhető lámpa. Később megjelent a villanyégő, de most vessünk pillantást a nyersolajból (kőolajból) kinyerhető petróleum történetére, mert ebben Kemecse és Nyírbogdány a XX. században figyelemre méltó szerepet játszott. Észak-Magyarországon a petróleum nyersanyagát, a nyersolajat főleg Galíciából szerezték be. Erre a forrásra épültek ezen a vidéken nyersolaj feldolgozó üzemek. Kezdetben ezek kisméretű és egyszerű technológiát alkalmaztak. Észak-kelet Magyarországon közötti időben a Galíciából beszerzett nyersolaj finomítására a következő üzemek létesültek: Einzweig Rachiel Kőolaj finomító Munkács Ringel és Halpern Zahler Ignác Anneis Dávid és Melchior Csap Kisvárdai Petróleumfinomító Kisvárda Zwibel és Tsa Kemecse Debreceni Kőolajipari Rt Nyírbakta Freund Testvérek Szatmárnémeti Fischer M.D. Laborirérc/Krasznibród/ Első Felső-magyarországi Petr. Finomító Ehrenberg és Tsa Őrmező Weinberger és Ortner Legenye-Alsómihály Bodrog-Kisfaludi petróleum finomító M. Selzer Bodrogkeresztúr Első Szepesi Kőolaj finomító Késmárk Hungária Ásványolaj finomító Első Árvai Kőolaj finomító Tresztina Singer Vilmos és Sándor Kálmán Túróczszentmárton ERDÉLYBE Romániából székely testvéreink fahordókban szekereken szállították a nyersolajat az ott létesített finomítókba, s Erdélyben épült kis üzemekben állították elő a petróleumot. A Dunántúli vidéket és Budapestet Fiumébe behajózó vitorlások, majd gőzhajók szállították a nyersolajat, előbb Amerikából, majd az olcsóbb orosz nyersolajat (Baku környéki lelőhelyről) a Fekete tengertől Fiuméig, a csomagolás ebben az esetben is fahordókban történt. Ezen a bázison létesítettek nyersolaj feldolgozó üzemeket Dunántúlon és Budapesten. Az első világháború idején, jóllehet a nyersolajipart bevonták a hadigazdálkodásba

4 szám rendkívüli módon megnehezült a nyersolaj beszerzése, az állam a petróleum és más nyersolaj származékok árát maximálta. Ennek következtében kevésbé tőkeerős és gyengébb befolyással rendelkező nyersolaj finomítók a teljesítőképességüket nem tudták kihasználni. A Kemecsére és a Nyírbogdányba telepített üzemek nem tudtak folyamatosan működni, a világháború után pedig az infláció és Trianoni államhatárok miatt összekuszált gazdasági helyzetben a nyersolaj feldolgozó vállalatik versenyképessége tovább romlott. Így aztán 1923-ban a petróleumgyár Kemecsén beszüntette tevékenységét. Technikai berendezései javát potom pénzért megszerezték és lenyelték a nagyobb tőkés halak. Ugyanez a sors érte ebben a keleti térségben a bodrogkeresztúri, a nyírbaktai és a kisvárdai ásványolaj feldolgozó üzemeket is. A Kemecsére telepített feldolgozó berendezések évi 9 ezer tonna nyersolaj feldolgozására, a versenyképesebb Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. pedig évi 12 ezer tonna nyersolaj feldolgozására volt képes. A sikeresebbnek bizonyult Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt eredeti alapító jogelődje Zwibel és Tsa volt, az üzemet 1904-ben alapították. A tulajdonosok Nyíregyházára tervezték az üzemet, de a városi hatóság tűzveszély miatt nem engedélyezte. Így aztán a Nyírbogdány vasúti állomás melletti olcsón megvásárolható mocsaras területen épült fel a nyersolaj finomító. Ez a gyár sem volt korszerű, ott is csak petróleumot és gázolajat vontak ki a nyersolajból. Az első világháború után, 1922-ben a gyárat a környéken nem ismert Bartha Béla nevű üzletember vásárolta meg, és akkor alakult meg jogilag a köznyelvben is elterjedt Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. Bartha több leállított régebbi gyár használt berendezéseit is olcsón megvásárolta. A háztartási petróleum térhódítása mellett a terjedő motorizáció benzin igénye jó piacot biztosított, az 1930-as évek második felében kibontakozott hadiipari kormányprogram pedig tovább erősítette a meglévő nyersolaj feldolgozó üzemek pozícióját. Nyírbogdányban üzembe helyeztek több korszerű technológiai berendezést, pl. a modernizációs ugrást jelentő desztillációs tornyot. A második világháború alatt a gyár hadiipari minősítést kapott, katonai parancsnoka is volt egy honvédtiszt személyében. A környéken légvédelmi üteg állt készenlétben ellenséges légi bombázás megelőzésére. Egy magyar légvédelmi löveget Kemecse szélén a vasúti híd közelében állítottak fel, bevetésükre tudtommal nem került sor ben a németmagyar haderő visszavonulásakor a németek úgy rendelkeztek, hogy a gyár értékesebb berendezéseit le kell szerelni és nyugatra szállítani. Ezt a német akaratot öntötte parancsba Szálasi hatalombitorló kalandor. A megmaradt nyersolaj és kőolajszármazékokat tartalmazó tartályok tolózárait a kiürítést ellenőrző német szövetségeseink kinyitották és a bennük lévő anyagokat a Lónyai csatorna irányába vezető csapadékvíz árokba eresztették. Abból folydogáltak a Lónyai csatornába a szennyező anyagok, amelyek a csatorna part növényzetéhez tapadtak). Ez a szennyezési forrás sokáig éreztette hatását. A gyári berendezéseket vasúti kocsikba rakták és elvitték: volt gyár, nincs gyár. A második világháború után A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. értékes berendezéseit menekítő vasúti szerelvényt, - ahogy az a frontok közelében szokásos zűrzavarokban lenni szokott- Bicskén elirányították Felcsútra, ahol a szerelvény megrekedt. A háború után mai fejjel elképzelhetetlen segítőkészség hatotta át az embereket. Nem volt posta, telefon, de a hírek szárnyon jártak. Mindenki továbbított minden üzenetet, minden cédulát, a címzetteknek. Az első postai küldeményeket az útkaparók adták át kézről kézre, és az üzenetek általában megérkeztek. Ebben légkörben találták meg a kifosztott gyár berendezéseit, majd igen gyorsan gondoskodtak azok visszaszállításáról Nyírbogdányba. Természetesen a Vörös Hadsereg speciális

5 szám 5. alakulata is kirendelte a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt-be a maga katonai meghatalmazottját, hisz a hadműveletekhez érdekelt volt a nyersolaj finomító üzembe helyezésében. A vasúti pálya, a hidak a vasúti állomások felrobbantva. (Kemecsén például három napig égett a vasútállomás raktárában az elszállításra szánt búza). A Nyírbogdányi gyár munkásai az első vegyes olajkészletet a Lónyai csatorna felé kiépített levezető árokból vödrökkel merték ki az összekeveredett nyersolajszármazékokat, beszállították a zsákmányt a gyárba sürgős feldolgozásra. Amint helyreállt a rend, megjelent Budapestről a gyár új tulajdonosa vezérigazgatói rangban. Kiderült, hogy Bartha Béla és neje a zsidóüldözésben áldozatul estek. Az örökös Bartha László, aki Belgiumban vészelte át a német megszállást, állítólag egy földbirtokon gazdatisztként szolgált. A Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. részvényeinek fele őt illette, a részvények másik felét általam nem ismert jogcímen - az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától igényelte ki. Bartha László vezérigazgató rongyember volt Ezt a megvető kifejezést emlékezetembe véstem a nyíregyházi római katolikus templom egyik miséjén Török János kanonok úr prédikációjából. Vasárnaponként a katonai laktanyákból zárt alakzatban vonultak a katonák a főmisére. Többnyire a kanonok úr tartotta a misét és a prédikációt. Tábori papi ruhában is láttam a tekintélyes papot. Egyik alakalommal a katonai becsületről és kötelességről prédikált és akkor ecsetelte, hogy milyen jellemű egy rongyember. Egy gyerek általában nem érti a felnőttekhez szóló prédikációkat, de ezúttal én is megértettem, hogy miről szólt a kanonok úr, és jól megjegyeztem intelmeit. Bartha vezérigazgató úr a vállalat központi irodáját Budapesten rendezte be, ott intézték a pénzügyeket, a kereskedelmi ügyeket és a jogi kérdéseket. Az volt vezér (így mondták) szokása, hogy gondolt egyet, beült a kocsijába és váratlanul megjelent Nyírbogdányban, ott lehordta a termelést irányító mérnököket, üvöltözött és elviharzott, de némelykor teniszezett elutazása előtt. Felnőttek adogatták neki a labdát, mint lakájok. Munkás emberrel nem állt szóba. A teljes gyári kollektíva érdekképviseletét a munkásokat-tisztviselőket tömörítő Üzemi Bizottságok látták el. Bartha ezt nem tudta megemészteni, hisz despota típus volt. Sok konfliktusa támadt ebből. Az évet írtuk, akkor 16 éves voltam. Tanulásra pénz nem volt, apám belerokkant betegségébe, állandó munkahelyre volt szükségem. Nekem a fizikai munka nem volt sem új, sem csapás, hisz gyermekkoromtól a ház körül mindig dolgoztam. Királytelken a vasúti őrházból megismertem a vasúti pályafenntartást, a grófi uradalmat és a zsellérek életét. Kemecsén ismerkedtem az önálló parasztgazdák küzdelmeivel. Csirmaz Jancsi szomszédom szólt, hogy középiskolát végzett fiatal munkást keresnek a Nyírbogdányi Gyár laboratóriumába. Örömmel jelentkeztem. Detre László közismerten kommunista cégvezető fogadott, barátságosan kifaggatott, főleg a fejben számolási tudásom érdekelte, mert akkor még nem volt zsebszámoló készülék. A gyorsaság miatt fejben számoltunk. Felvett 6 heti próbaidőre. A laboratórium azért volt érdekes, mert szaladgálni kellett az üzemrészekbe termékmintákért, s azokat az előírások szerint kellett műszeresen megvizsgálni, a minőségi mutatókat naplózni és az érdekelt üzemrész műszakvezetőjével közölni az elemzési eredményeket. Három műszakban folyt a termelés, a laborban is három műszakban váltottuk egymást. Hát az éjszakázás nem való egy 16 éves gyereknek! Üzemrészek alatt értem: a desztillációs tornyot, a parafinüzemet, az olajüzemet (Diesel olaj, kenőolajok), a felszíni és a felszín alá süllyesztett tartályokat, a vasúti töltő-és fejtőállomást. Fémlétrán másztunk a magas tartályok tetejére mintavételi üvegpalackokkal. Ezen kívül kijártunk a Lónyai csatorna vizének tisztaságát ellenőrizni. Maga a gyár fokozottan tűzveszélyes volt. Ezért a szigorú fegyelem magától értetődött, mindenkinek életérdeke. A laboratóriumban

6 szám nyílt gázlánggal hevítettük a lombikokban lévő folyadékot, próbalepárlásokat végeztünk. Lejátszottuk azt, amit az üzemrészek nagyban végeztek. A bonyolultak és veszélyesebb próbákat a technikus vagy a vezető mérnök csinálta. Egyszóval tetszett a munka és a vegyészet rejtelme egyre vonzott. Hívat Bartha vezérigazgató este hétre Megjelentem nála a főmérnöki irodában. Illedelmesen jelentkeztem és bemutatkoztam. Nem ültetett le. Végig álltam. Bartha: rábökött a bakancsomra és kérdi, honnan van az? Válasz: Mamám vette. Kérdés: honnan? Válasz: Varjas Petitől. Kérdés: Ki az a Varjas? Válasz: hadifogságból érkezett falumbéli legényember, neki nagy volt a bakancs. Bartha: az SS bakancs. Válasz: jó, nekem való kényelmes bakancs. Bartha: int, elmehetsz. Én: illedelmesen elköszöntem. Ennyi volt, de mivel lejárt a próbaidő, felvett, de nem nekem mondta meg. Én akkor nem tudtam, hogy mi az-az SS. Csak annyit, hogy önkéntes német katonák fegyverneme. Később értettem meg, hogy Bartha László vezérigazgató tudta az SS alakulatok szerepét a zsidók - köztük a szülei - fizikai megsemmisítésében. De engem Bartha úr nem világosított fel. Én később értettem meg az ő családi fájdalmát. Rongyembernek nem a faragatlan magatartása miatt tartom, hanem azért, mert az évi államosításig Bartha László tulajdonos vezérigazgató a Nyírbogdányban előállított és nyugatra exportált kőolajszármazékok árát egy svájci bankban visszatartotta magának és a pénzzel lelépett Londonba. Meglopta hazáját, meglopta szorgos munkásait, engem is. Na, az ilyen,- Török kanonok úr szerint - a rongyember. Van ma is belőlük. A Nyírbogdányi Gyár sorsa Én tanulmányi okokból 1948-ban elhagytam a Gyárat és az egyetem elvégzése után a felsőbbség úgy döntött, hogy ifjú közgazdászként foglalkozzam országos gazdaságpolitikával. Így is történt nyugdíjazásomig. Közben a Nyírbogdányi Gyár sorsa többször felmerült, alacsonyabb rangú teleppé alakították. Ez már 1949-ben felmerült az Országos Tervhivatalban. A háború után az ásványolaj feldolgozása ugrásszerűen modernizálódott. A második világháború után a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. volt az egyetlen olyan magyar ásványolaj finomító, amely a termelési folyamathoz szükséges vizet nem természetes folyóból, hanem mélyfúrású kutakból nyerte. Az üzem belső vízellátását 6 kút látta el. Ezeknek hozama nyáron pontosan annyi volt, amennyi a legszükségesebb ellátáshoz elegendő volt. A fúrt kutak mélysége 28 és 152 m között váltakozott. A kutak egyenkénti hozama liter/ perc. Az ivóvíz ellátására gyáron kívül 2 darab kutat fúrtak, ezekből a készenléti lakótelep igényét fedezték. A távlati gazdasági elemzések azonban kimutatták, hogy vegyi üzemet a nagy vízigény miatt lényegében csak folyók mellé célszerű telepíteni, vagy folyók mellett modernizálni. Annál is inkább, hogy a háború után a régiekhez képest gigantikus méretű technológiai berendezések alkalmazása tört az élre. Ebből kifolyólag szűkült a Nyírbogdányi telep gazdasági szerepe. A nyersolaj finomítását 1983-ban leállították, később értelmezésem szerint - a privatizációs divat végleges áldozatává vált. A szerző tisztelettel kéri azokat a kemecsei munkásokat, tisztviselőket, akik valamikor a Nyírbogdányi Petróleumgyárban dolgoztak, hogy szíveskedjenek megírni személyes emlékeiket ottani munkájukról, életükről. Budapest, május 6. Dr. Bálint József A Nyírbogdányi Petróleumgyár RT. egykori munkása

7 szám 7. A szülőotthon történetének első 25 éve ( ) (Dr. Czégé Zoltán évi ünnepi jubileumi köszöntője) A kemecsei szülőotthon fennállásának 25 éves évfordulója nevezetes dátum. 25 év után először állunk meg egy pillanatra, hogy visszatekintsünk eddigi tevékenységünkre, nehéz, küzdelmes, de mégis sok szépséget is tartalmazó munkánkra. Sajnos, már kevés az azon dolgozóink száma, akik az indulás éveiben a szülőotthonban dolgoztak, de itt vannak nyugdíjasaink, a munka nehezét végző idősebb generáció tagjai, s a már utánpótlást jelentő fiatalabb dolgozók. Köszöntjük az édesanyákat, akik itt adtak életet gyermekeiknek, akik közül sokat már nagymamaként látunk és üdvözlünk viszont a szülőotthonban. Történelmi visszapillantás Miért is létesültek az 50-es években a szülőotthonok? Az egészségügy fejlettségének egyik fontos mércéje, hogy milyen egy ország csecsemőhalandósága. A felszabadulást követő évtizedben az egészségügy egyik legalapvetőbb problémája az volt, hogy hogyan lehessen biztosítani legalább az alapellátást, a falvak lakossága, hogy juthat körzeti orvosi ellátáshoz, amikor egy-egy körzeti orvosra több község is jutott, sőt az alapellátáshoz tartozott a falvak lakosságának szülészeti ellátása is a községi szülésznők segítségével. Tisztelet ezért az akkor dolgozó, szülészeti tevékenységet is végző körzeti orvosoknak és szülésznőknek. Szülőotthonok története A csecsemőhalandóság megfelelt az akkori ellátási lehetőségeknek, s nyilvánvalóvá vált, hogy a szülészeti ellátást csak úgy lehet minőségileg magasabb színvonalra emelni, ha a házi szüléseket csökkentve, olyan önálló szülészeti intézményeket létesítenek, melyek élén szakorvosok állnak, képzett szülésznőkkel. Ilyen intézmények lettek szerte az országban a szerveződő szülőotthonok. Különösen égető probléma volt ez Szabolcs megyében, ahol az orvos ellátottság amúgy is a legrosszabb volt az országban, ugyanakkor itt született a legtöbb gyermek ben először Tiszalökön, majd másodikként 1956-ban a kemecsei szülőotthonban indult meg a munka, ezt követően a megye többi járási székhelyein. E szülőotthonok többségében típus szülőotthonok voltak, és 15 ágyra tervezték. Tapasztalatok hiányában a szülőotthonok ágyszámát nem az ellátandó lakosság számához viszonyították, így e szülőotthonok ágyszámai rövid néhány éven belül kevésnek bizonyultak. Így történt Kemecsén is. Előbb 2o, majd 24, s az 196o-as évek elején 28 ágyas lett a szülőotthon. Hétnyolc éven belül az ágyszám csaknem megduplázódott. Ezen felül már pótágyakkal is dolgoztunk, a szülőotthon alapterületének növekedése nélkül. Érthető, hogy ebből óriási zsúfoltság keletkezett, nehezítve a szakmai munka minőségét. A külső körülmények sem voltak szívderítőek. Emlékezetem szerint, amikor 1962-ben Kemecsére jöttem érdeklődni leendő munkahelyem felől, makadám úton érkeztem Kemecsére. A községben nem volt járda, a szülőotthon mellett még nem létezett mentőállomás. Szolgálati lakás sem volt, s így nem kis bátorságra volt szükség, hogy ilyen mostoha körülmények között elvállaljam a szülőotthon vezetését. Mégis mi döntött Kemecse mellett? Izgatott az a lehetőség, hogy tevékenységemnek nincsen semmi gátja, csak hasznára lehetek e szűkebb pátriának az akkori nyíregyházi járás felének. Biztatást kaptam az egészségügy akkori vezetőitől is. Az intézet és az ellátandó terület megismerése után megindult a küzdelem a szülészeti ellátás feltételeinek javításáért. Igyekeztem meggyőzni a járási tanács akkori vezetőit, hogy 3 szülőotthon bővítése elengedhetetlenül szükséges.

8 szám Korszerűsítés Megértő támogatásuk révén 1968-ban sikerült a szülőotthon alapterületét duplájára növelni, a régi épületet korszerűsíteni, ami már kulturált betegelhelyezést tett lehetővé. Alapvetően megváltoztak a szakmai munka feltételei is. Nagy alapterületű szülőszoba és csecsemőszoba létesült kiszolgáló helyiségekkel együtt, ami még a mai követelmények szerint is korszerűnek mondható. Új mosoda, új konyha is épült. MÁV állomásból mentőállomás Még egy nélkülözhetetlen feltétel biztosítása volt hátra, ami már sok tekintetben nehezebb feladatnak bizonyult, egy új, korszerű mentőállomás létesítése. Ehhez szerettük volna az egészségügy anyagi támogatását is megszerezni, ezért a járás vezetőivel még az eü. minisztériumot is megkerestük, ahol örültek lelkesedésünknek. Elismerték kéréseink jogosságát, de pénzt adni nem tudtak. Az országos mentőszolgálat akkori legfőbb vezetését is megkerestük, ahol a nyíregyházi járás e területét fehér foltnak tekintették mentőellátottság szempontjából. Indokoltnak látták mentőállomás létesítését, és megígérték, amint létrejönne egy mentőállomás, úgy azt azonnal, soron kívül szolgálatba állítanák. Ezek után megértettük, hogy csak saját erőből lehetséges mentő állomást létesíteni. A vasút korszerűsítés miatt a kemecsei régi MÁV állomást lebontásra ítélték. Megkerestük a MÁV illetékeseit, adják e terület lakosságának az állomás épületét, s abból újból állomás lesz, de nem MÁV, hanem mentőállomás. Így jutottunk bontott építőanyaghoz. A járási tanács ezt anyagilag kiegészítve építette meg a nyíregyházi járás első mentőállomását a szülőotthon épületével szemben, 1969-ben. A mentőállomást azonnal üzembe is helyezték. Figyelembe véve e terület rossz közlekedési viszonyait. Minden tekintetben nagy nyeresége lett ez a betegellátásnak is, mivel az ellátandó betegek gyors szállítása megoldódott, a körzeti orvosi ellátás hatékonysága is nagymértékben javult. Az akkor két mentővel dolgozó állomás ma már öt mentővel dolgozik közmegelégedésre. A kemecsei szülőotthon volt az egyik a megyében, ahol a legnagyobb volt a forgalom. Már 196o-ban 700 felett volt a szülések száma s ez a szám a továbbiakban csak növekedett ben elérte a csúcsot közel 9oo szülés zajlott le a szülőotthonban. Nagyban nehezítette szakmai munkámat, hogy a szülőotthon működtetésével kapcsolatos gazdasági és pénzügyi problémákkal nagyon sokat kellett foglalkozni. Szerettem volna elérni a megyei kórházzal történő gazdasági integrációt. Központi intézkedésre 1975-ben mindez megvalósult, így sokkal több energia jutott a betegellátásra. Ez az integráció sok, működési feltételeinket is biztosító problémát oldott és old meg ma is a jobb anyagi lehetőségek révén. Szakmai integráció A szakmai integráció eredményeképpen a szülőotthon a megyei kórház szülészeti osztályának részévé vált, s nagy függetlenséget élvezve, az osztály kihelyezett részeként működik. Megfelelő szakmai irányelvek alapján végezzük ma is szelekciós és gyógyító tevékenységünket. Ezt számokkal most úgy lehetne jellemezni, hogy területünk szüléseinek 76%-a zajlik le a szülőotthonban, 24%-a a megyei kórházban. Minőségi elismerés A szülészeti munka eredményei a legjobban számszerűsíthetők, és így jól értékelhetőek. Felettes szakmai szerveink e számok alapján úgy ítélték meg eddig, hogy a szülőotthonunk tevékenysége jó, egyes szakterületen élen jár, pl. az elmúlt évben a koraszülött gyakoriság a mi területünkön volt a legjobb, de az igazi értékmérő mégis a fejlődés pozitív tendenciája, s annak gyorsasága. A végeredményben benne van a védőnők, körzeti orvosok gondozási munkájának eredményessége, az ezt ellenőrző, segítő, koordináló szülőotthon vezető területi munkája.

9 szám 9. Mozgószakorvosi szolgálat néven heti két kiszállással öt héten belül minden községbe eljutok, s megvizsgálva a terheseket igyekszünk kiszűrni azokat, akiknek terhességével probléma van, s azokat a szülőotthonba vagy kórházba irányítjuk. Mint látható, a szülészeti ellátás ma kollektív munka, míg ezen belül egyeseknek ez részfeladat, a szülészeknek főfeladat. Harmonikus együttműködés nélkül e részek nem állnának jól össze, nem lehetne színvonalas eredményt elérni. Amikor az általam nagyra becsült körzeti orvos kollégákat és védőnőket e 25 éves jubileumunkra meghívtam, szerettem volna, ha éreznék nagyrabecsülésünk munkájuk iránt, s mi a szülőotthon dolgozói is érezzük, hogy értékelik, becsülik a szülőotthonban folyó munkát. Feladatbővülés A szülőotthon egy másik fontos feladata lett az SZTK szakrendelés keretében folyó járó beteg rendelés, centrális terhes gondozás, széleskörű családtervezési és nővédelmi munka. Családtervezési vonalon jelentős sikert értünk el az elmaradott rétegek családtervezésében, felismerve ennek egészségügyi é társadalmi jelentőségét. A szakrendelés keretében ez év elejétől komplex rákszűrési munka is folyik, s lehetőségeinkhez mérten kezdeményeztük a területi szűrés bevezetését azok számára, akik egyébként nem jelennének meg a szakrendelésen. A munka becsülete Szeretnék a szülőotthon dolgozóiról is megemlékezni. Gondolok most azokra, akik nem lehetnek már közöttünk, nagy-nagy tisztelettel azokra, akik most nyugdíjasként emlékeznek volt munkahelyükre, s azokra külön, akik mai idősebb vagy fiatalabb munkatársaim. Ha jellemezni szeretném a szülészeti munkát az egészségügyben, azt úgy értékelem, mint az első frontok egyikét, mert nagyon nehéz, s áldozatos munkát kíván. Ezt a munkát három műszakban fiatalabb vagy idősebb családos anyák végzik, sok-sok nehézséget, néha túlórát is vállalva, vagy beteg gyermekükért aggódva. A munka ilyen nehéz feltételeit is vállalva csak azok tudnak dolgozni, akik e munkát valóban hivatásuknak tekintik, s ez tiszteletre méltó teljesítmény. Hogy üres állásunk nincs, abban szerepe lehet a társadalmi és anyagi megbecsülésnek, a jó kollektív szellemnek, a jó munkahelyi, családias légkörnek is. A magam munkáját úgy ítélem meg, mint ahogy minden szülész szakember teheti munkáját mérlegre. Tudatában van annak, hogy a szakmai tevékenysége révén mélyen belenyúl egyének, családok életébe, sorsuknak alakulásába, s ez sokszor nyomasztó felelősség. A szülésszel való találkozás többnyire egy életre szóló emlék, vagy emlékek sorozatát jelentik az egyén számára, s nem közömbös, hogy ez az emlék milyen marad. Kérdés, hogy az elmúlt 25 év mit jelent a területünkön élő lakosság számára, hiszen alig van olyan személy vagy család, akihez nem fűzne közvetett vagy közvetlen kapcsolat bennünket. A szülőotthon iránt megnyilvánuló bizalom ad alapot arra, hogy úgy ítéljem meg kapcsolatainkat a lakosság és a szülőotthon között, hogy e kapcsolat nagyon jó. Mi tiszteljük a hozzánk fordulókban az embert, a nőt, az anyát, s a lakosság ezt bizalmával tiszteli meg. E bizalom különösen fontos elem és ható tényező mindennapi munkákban. Engedjék meg, hogy néhány számadattal próbáljam illusztrálni az elmúlt 25 év munkáját. Az általunk ellátott területen ezer lakos él. Az elmúlt 25 év alatt felvett ápoltjaink száma 42 és félezer volt. Ezen belül szülés zajlott le a szülőotthonban olyan ápoltunk volt, akiknek többségét, mint terhest ápoltunk, s ezen belül kb. 15oo-ra tehető, akiket nőgyógyászati probléma miatt vettünk fel. Közel 17 ezer vetélés zajlott le, melynek döntő többségében a nem kívánt terhesség megszakítása volt. Járó beteg rendelésünk forgalmát és a MSZSZ keretében vizsgáltak számát csak becsülni tudom, de közel 25o ezerben lehetne megállapítani.