Kemecsei Helytörténeti Krónika

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kemecsei Helytörténeti Krónika"

Átírás

1 A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika VIII. évfolyam 2. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Mesélő múlt: A Lang-faraktár története (1. rész) Az évi 28 tc. alapján kezdődő Magyar Északkeleti Vasút néven induló vasútépítés korszakos fejlődést indított el Nyíregyháza- Ungvár vonal mentén. A vasút Kárpátalján történő megépítése után csökkent a Tiszán tutajokkal való faúsztatás, helyette gyors léptekkel nőtt a vasúti szállítás. A vasútvonal mentén fekvő településeken sorra épültek faraktárak, átrakók, fogadó épületek. Kemecsén Lang Géza 1878-ban alapította a környéket építőanyaggal, tűzifával ellátó faraktárát a mai Móricz Zsigmond út házszámú telkek helyén. Kemecsén, a mai Móricz Zsigmond út 71. számú ház, Jóni Józsefné Piroska néni lakóháza helyén egy hosszú épület volt, benne a kiadó iroda, a pénztár, a szén, a mész, a faáruk raktárai. Lang Gézáék családi háza a ma már sajnos üresen álló Demecser-és Vidéke ÁFÉSZ tulajdonába került bolt, kocsma épülete volt. A Kárpátokból érkező fát emelt szintű rakodóra rakták ki a vagonokból, és onnan szállították a fuvarosok a Rétköz és a Nyírség szomszédos településeire. A szarufa- gerenda faanyagot nyújtott szekereken, a tűzifát hagyományos szekereken vitték felhasználásra a fuvarozók. A faraktár a kemecsei és szomszédos erdőtulajdonosoknak is jó felvevő helye volt, nagyon sok munkát, munkahelyet jelentett a kemecsei ácsoknak, mesterembereknek is. Krasznay Péter 1848-as honvédhadnagy, későbbi neves főszolgabíró között írt naplójában úgy emlékezik vissza: Erzsi leányom pár év előtt ismeretséget kötött Gönczy István kemecsei evangelikus református segédlelkésszel, és így a hozomány összeállításáról kellett gondoskodni. Volt a halászi határon, a Tiszaháton, egy három holdas éves szép növésű, vegyes fákból álló erdő, annak fáját eladtam Lang Géza kemecsei faraktárosnak 1300 forintért, és ezzel megkezdődött a kelengye összeállítása. Az es év azzal telt el, és ez alatt köszöntött be igen szép szános idővel az 1893-as esztendő A fuvarozás, a gerendák faragása, a deszkák, lécek, a tűzifa előállítása igen sok munkát, biztos megélhetést nyújtott nagyon sok embernek. A korszak kiváló mesterembere jó családapa, köztiszteletben álló közéleti ember volt Juhász Lajos ácsmester. Leánya M. Juhász Margit költőnő Mikszáth-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosa az 1930-ban megjelent Üzenem Ádámnak című verseskötetében így ír az ácsmester édesapjáról a csodálatosan szép, megható Csodálatos apám című versében. /részlet/ Az apám is volt egyszer kicsi gyermek, Kékszemű, csendes, könyvbúvó diák. De fűrészt adtak gyönge két kezébe, S hogy apja meghalt, rámaradt a bárd.

2 szám Az én apám nótákat írt titokban, Ács plajbásszal, a deszkaszélekre. S földszagú, párás, tavaszi estéken Forrón lángolt fel szelíd kék szeme. Bámész falucskák szent toronytetőin Ércesen zengett izmos kalapácsa. Elnyúló, álmos, nagy mezők intettek, S délibáb ringott messze, új határba. Apám szelíd, betlehemi ács volt, Megtért szívében lázadás és béke Lelkébe rejtett, drága harcainak Immár örökre végre, De rám hagyta a vágyát örökségbe. A dualizmus gazdaságfejlesztő, iparosodó, kereskedelemfejlesztő évtizedeiben sorra épültek a lakóházak, üzletek, iskolák, templomtornyok, utak, vasutak, gátak, csatornák, üzemek, műhelyek. Lang Géza halála után fia, Lang Arnold a századfordulón, majd az 1900-as évek első évtizedeiben tovább fejlesztette üzletét, jelentősen növelte a forgalmat. Már betongyűrűket, betonoszlopokat is gyártottak, forgalmaztak. Kemecsén, a járási székhely státuszával összefüggésben a pártpolitika is természetes részéve vált a közéletnek. Az addig, évtizedekig Független(ségi) Kossuth- párti járásban, az években a kormánypárt erősödött meg, Kemecsén 1914 január 22-én alakult meg a Munkapárt, melynek elnöke dr. Kiss Ferenc orvos, alelnökei Lang Arnold faraktáros és Megyery Pál jogot tanult személyek lettek. A faraktár, és a Lang lakóház udvarán amely egészen a Rákóczi útra nyílott egy pitvaros, két szobás épület, cselédház volt. A két világháború között is jól működő faraktár könyvelője, mindenese Kohn bácsi nevű személy volt. A korszakra jellemzően csasztuska, népi mondóka is született e korról, személyekről: Kemecse nem város, Lang a faraktáros, Keserű pénzcsaló Uccucu csipás Vad Lajos meg csámpás Keserűnek Liebermann terménykereskedőt hívták, Uccucu becenév ismeretlen. Az februári kemecsei képviselőtestületben a legtöbb adót fizetővirilista képviselők névsorában Lang Arnold faraktáros neve is szerepel augusztus 1-je, a Tanácsköztársaság bukása után a megye a román csapatok megszállási költségeinek fedezésére a kemecsei két olajfinomítóra ezer, a lakosságra 15 ezer Korona hadisarcot vetett ki. A kemecsei bizottsági tagok azonban a kivetésnél figyelembe vették a lakosságnál keletkezett elszenvedett egyéb károkat, így Lang Arnold faraktáros 1000 Korona kárjóváírást kapott. Forrás: - M. Juhász Margit: Üzenem Ádámnak verseskötet Nyíregyháza, Jóba Elek könyvnyomdája Kozma Sándor: Kemecse, Kemecse Krasznay Péter naplójegyzetei Nyíregyháza, Lukács Imréné - Ilu néni visszaemlékezései Összeállította: Lucza János

3 szám 3. Petróleumgyártás Kemecse Nyírbogdány Volt idő, amikor versengés folyt Kemecse és Nyírbogdány között a petróleum gyártásában. A verseny valójában nem is a két faluközösség között folyt, hanem két gyár között, hisz a Nyírbogdányi Petróleumgyár nem is Nyírbogdány településen, hanem a Nyírbogdány vasútállomás mellet, a névadó falutól távoli helyen létesült és működött, míg Kemecse járási székhelyen a petróleumgyártás a tűzveszély figyelembevételével - a település akkori szélén, a vasúti állomás közvetlen közelében telepedett meg. A második világháború utáni időkben még nagyméretű rozsdás tartályok, nehéz kazánmaradványok ékesítették a Csere falurész elejét, az egykor volt gyár maradványai. A XIX. században az ipari forradalomban a gőzgép terjedése, a vasútépítés és vasúti szállítás hódítása, a robbanómotorok térhódítása mellett a közvilágításban és a háztartási világító eszközökben is fordulat indult meg. A régi mécsesek, fáklyák, olajlámpák helyébe kezdett belépni a sűrű beépítési területek közvilágításába a vezetékes világítógáz, a háztartásokban pedig a petróleummal világító könnyen kezelhető lámpa. Később megjelent a villanyégő, de most vessünk pillantást a nyersolajból (kőolajból) kinyerhető petróleum történetére, mert ebben Kemecse és Nyírbogdány a XX. században figyelemre méltó szerepet játszott. Észak-Magyarországon a petróleum nyersanyagát, a nyersolajat főleg Galíciából szerezték be. Erre a forrásra épültek ezen a vidéken nyersolaj feldolgozó üzemek. Kezdetben ezek kisméretű és egyszerű technológiát alkalmaztak. Észak-kelet Magyarországon közötti időben a Galíciából beszerzett nyersolaj finomítására a következő üzemek létesültek: Einzweig Rachiel Kőolaj finomító Munkács Ringel és Halpern Zahler Ignác Anneis Dávid és Melchior Csap Kisvárdai Petróleumfinomító Kisvárda Zwibel és Tsa Kemecse Debreceni Kőolajipari Rt Nyírbakta Freund Testvérek Szatmárnémeti Fischer M.D. Laborirérc/Krasznibród/ Első Felső-magyarországi Petr. Finomító Ehrenberg és Tsa Őrmező Weinberger és Ortner Legenye-Alsómihály Bodrog-Kisfaludi petróleum finomító M. Selzer Bodrogkeresztúr Első Szepesi Kőolaj finomító Késmárk Hungária Ásványolaj finomító Első Árvai Kőolaj finomító Tresztina Singer Vilmos és Sándor Kálmán Túróczszentmárton ERDÉLYBE Romániából székely testvéreink fahordókban szekereken szállították a nyersolajat az ott létesített finomítókba, s Erdélyben épült kis üzemekben állították elő a petróleumot. A Dunántúli vidéket és Budapestet Fiumébe behajózó vitorlások, majd gőzhajók szállították a nyersolajat, előbb Amerikából, majd az olcsóbb orosz nyersolajat (Baku környéki lelőhelyről) a Fekete tengertől Fiuméig, a csomagolás ebben az esetben is fahordókban történt. Ezen a bázison létesítettek nyersolaj feldolgozó üzemeket Dunántúlon és Budapesten. Az első világháború idején, jóllehet a nyersolajipart bevonták a hadigazdálkodásba

4 szám rendkívüli módon megnehezült a nyersolaj beszerzése, az állam a petróleum és más nyersolaj származékok árát maximálta. Ennek következtében kevésbé tőkeerős és gyengébb befolyással rendelkező nyersolaj finomítók a teljesítőképességüket nem tudták kihasználni. A Kemecsére és a Nyírbogdányba telepített üzemek nem tudtak folyamatosan működni, a világháború után pedig az infláció és Trianoni államhatárok miatt összekuszált gazdasági helyzetben a nyersolaj feldolgozó vállalatik versenyképessége tovább romlott. Így aztán 1923-ban a petróleumgyár Kemecsén beszüntette tevékenységét. Technikai berendezései javát potom pénzért megszerezték és lenyelték a nagyobb tőkés halak. Ugyanez a sors érte ebben a keleti térségben a bodrogkeresztúri, a nyírbaktai és a kisvárdai ásványolaj feldolgozó üzemeket is. A Kemecsére telepített feldolgozó berendezések évi 9 ezer tonna nyersolaj feldolgozására, a versenyképesebb Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. pedig évi 12 ezer tonna nyersolaj feldolgozására volt képes. A sikeresebbnek bizonyult Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt eredeti alapító jogelődje Zwibel és Tsa volt, az üzemet 1904-ben alapították. A tulajdonosok Nyíregyházára tervezték az üzemet, de a városi hatóság tűzveszély miatt nem engedélyezte. Így aztán a Nyírbogdány vasúti állomás melletti olcsón megvásárolható mocsaras területen épült fel a nyersolaj finomító. Ez a gyár sem volt korszerű, ott is csak petróleumot és gázolajat vontak ki a nyersolajból. Az első világháború után, 1922-ben a gyárat a környéken nem ismert Bartha Béla nevű üzletember vásárolta meg, és akkor alakult meg jogilag a köznyelvben is elterjedt Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. Bartha több leállított régebbi gyár használt berendezéseit is olcsón megvásárolta. A háztartási petróleum térhódítása mellett a terjedő motorizáció benzin igénye jó piacot biztosított, az 1930-as évek második felében kibontakozott hadiipari kormányprogram pedig tovább erősítette a meglévő nyersolaj feldolgozó üzemek pozícióját. Nyírbogdányban üzembe helyeztek több korszerű technológiai berendezést, pl. a modernizációs ugrást jelentő desztillációs tornyot. A második világháború alatt a gyár hadiipari minősítést kapott, katonai parancsnoka is volt egy honvédtiszt személyében. A környéken légvédelmi üteg állt készenlétben ellenséges légi bombázás megelőzésére. Egy magyar légvédelmi löveget Kemecse szélén a vasúti híd közelében állítottak fel, bevetésükre tudtommal nem került sor ben a németmagyar haderő visszavonulásakor a németek úgy rendelkeztek, hogy a gyár értékesebb berendezéseit le kell szerelni és nyugatra szállítani. Ezt a német akaratot öntötte parancsba Szálasi hatalombitorló kalandor. A megmaradt nyersolaj és kőolajszármazékokat tartalmazó tartályok tolózárait a kiürítést ellenőrző német szövetségeseink kinyitották és a bennük lévő anyagokat a Lónyai csatorna irányába vezető csapadékvíz árokba eresztették. Abból folydogáltak a Lónyai csatornába a szennyező anyagok, amelyek a csatorna part növényzetéhez tapadtak). Ez a szennyezési forrás sokáig éreztette hatását. A gyári berendezéseket vasúti kocsikba rakták és elvitték: volt gyár, nincs gyár. A második világháború után A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. értékes berendezéseit menekítő vasúti szerelvényt, - ahogy az a frontok közelében szokásos zűrzavarokban lenni szokott- Bicskén elirányították Felcsútra, ahol a szerelvény megrekedt. A háború után mai fejjel elképzelhetetlen segítőkészség hatotta át az embereket. Nem volt posta, telefon, de a hírek szárnyon jártak. Mindenki továbbított minden üzenetet, minden cédulát, a címzetteknek. Az első postai küldeményeket az útkaparók adták át kézről kézre, és az üzenetek általában megérkeztek. Ebben légkörben találták meg a kifosztott gyár berendezéseit, majd igen gyorsan gondoskodtak azok visszaszállításáról Nyírbogdányba. Természetesen a Vörös Hadsereg speciális

5 szám 5. alakulata is kirendelte a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt-be a maga katonai meghatalmazottját, hisz a hadműveletekhez érdekelt volt a nyersolaj finomító üzembe helyezésében. A vasúti pálya, a hidak a vasúti állomások felrobbantva. (Kemecsén például három napig égett a vasútállomás raktárában az elszállításra szánt búza). A Nyírbogdányi gyár munkásai az első vegyes olajkészletet a Lónyai csatorna felé kiépített levezető árokból vödrökkel merték ki az összekeveredett nyersolajszármazékokat, beszállították a zsákmányt a gyárba sürgős feldolgozásra. Amint helyreállt a rend, megjelent Budapestről a gyár új tulajdonosa vezérigazgatói rangban. Kiderült, hogy Bartha Béla és neje a zsidóüldözésben áldozatul estek. Az örökös Bartha László, aki Belgiumban vészelte át a német megszállást, állítólag egy földbirtokon gazdatisztként szolgált. A Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. részvényeinek fele őt illette, a részvények másik felét általam nem ismert jogcímen - az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától igényelte ki. Bartha László vezérigazgató rongyember volt Ezt a megvető kifejezést emlékezetembe véstem a nyíregyházi római katolikus templom egyik miséjén Török János kanonok úr prédikációjából. Vasárnaponként a katonai laktanyákból zárt alakzatban vonultak a katonák a főmisére. Többnyire a kanonok úr tartotta a misét és a prédikációt. Tábori papi ruhában is láttam a tekintélyes papot. Egyik alakalommal a katonai becsületről és kötelességről prédikált és akkor ecsetelte, hogy milyen jellemű egy rongyember. Egy gyerek általában nem érti a felnőttekhez szóló prédikációkat, de ezúttal én is megértettem, hogy miről szólt a kanonok úr, és jól megjegyeztem intelmeit. Bartha vezérigazgató úr a vállalat központi irodáját Budapesten rendezte be, ott intézték a pénzügyeket, a kereskedelmi ügyeket és a jogi kérdéseket. Az volt vezér (így mondták) szokása, hogy gondolt egyet, beült a kocsijába és váratlanul megjelent Nyírbogdányban, ott lehordta a termelést irányító mérnököket, üvöltözött és elviharzott, de némelykor teniszezett elutazása előtt. Felnőttek adogatták neki a labdát, mint lakájok. Munkás emberrel nem állt szóba. A teljes gyári kollektíva érdekképviseletét a munkásokat-tisztviselőket tömörítő Üzemi Bizottságok látták el. Bartha ezt nem tudta megemészteni, hisz despota típus volt. Sok konfliktusa támadt ebből. Az évet írtuk, akkor 16 éves voltam. Tanulásra pénz nem volt, apám belerokkant betegségébe, állandó munkahelyre volt szükségem. Nekem a fizikai munka nem volt sem új, sem csapás, hisz gyermekkoromtól a ház körül mindig dolgoztam. Királytelken a vasúti őrházból megismertem a vasúti pályafenntartást, a grófi uradalmat és a zsellérek életét. Kemecsén ismerkedtem az önálló parasztgazdák küzdelmeivel. Csirmaz Jancsi szomszédom szólt, hogy középiskolát végzett fiatal munkást keresnek a Nyírbogdányi Gyár laboratóriumába. Örömmel jelentkeztem. Detre László közismerten kommunista cégvezető fogadott, barátságosan kifaggatott, főleg a fejben számolási tudásom érdekelte, mert akkor még nem volt zsebszámoló készülék. A gyorsaság miatt fejben számoltunk. Felvett 6 heti próbaidőre. A laboratórium azért volt érdekes, mert szaladgálni kellett az üzemrészekbe termékmintákért, s azokat az előírások szerint kellett műszeresen megvizsgálni, a minőségi mutatókat naplózni és az érdekelt üzemrész műszakvezetőjével közölni az elemzési eredményeket. Három műszakban folyt a termelés, a laborban is három műszakban váltottuk egymást. Hát az éjszakázás nem való egy 16 éves gyereknek! Üzemrészek alatt értem: a desztillációs tornyot, a parafinüzemet, az olajüzemet (Diesel olaj, kenőolajok), a felszíni és a felszín alá süllyesztett tartályokat, a vasúti töltő-és fejtőállomást. Fémlétrán másztunk a magas tartályok tetejére mintavételi üvegpalackokkal. Ezen kívül kijártunk a Lónyai csatorna vizének tisztaságát ellenőrizni. Maga a gyár fokozottan tűzveszélyes volt. Ezért a szigorú fegyelem magától értetődött, mindenkinek életérdeke. A laboratóriumban

6 szám nyílt gázlánggal hevítettük a lombikokban lévő folyadékot, próbalepárlásokat végeztünk. Lejátszottuk azt, amit az üzemrészek nagyban végeztek. A bonyolultak és veszélyesebb próbákat a technikus vagy a vezető mérnök csinálta. Egyszóval tetszett a munka és a vegyészet rejtelme egyre vonzott. Hívat Bartha vezérigazgató este hétre Megjelentem nála a főmérnöki irodában. Illedelmesen jelentkeztem és bemutatkoztam. Nem ültetett le. Végig álltam. Bartha: rábökött a bakancsomra és kérdi, honnan van az? Válasz: Mamám vette. Kérdés: honnan? Válasz: Varjas Petitől. Kérdés: Ki az a Varjas? Válasz: hadifogságból érkezett falumbéli legényember, neki nagy volt a bakancs. Bartha: az SS bakancs. Válasz: jó, nekem való kényelmes bakancs. Bartha: int, elmehetsz. Én: illedelmesen elköszöntem. Ennyi volt, de mivel lejárt a próbaidő, felvett, de nem nekem mondta meg. Én akkor nem tudtam, hogy mi az-az SS. Csak annyit, hogy önkéntes német katonák fegyverneme. Később értettem meg, hogy Bartha László vezérigazgató tudta az SS alakulatok szerepét a zsidók - köztük a szülei - fizikai megsemmisítésében. De engem Bartha úr nem világosított fel. Én később értettem meg az ő családi fájdalmát. Rongyembernek nem a faragatlan magatartása miatt tartom, hanem azért, mert az évi államosításig Bartha László tulajdonos vezérigazgató a Nyírbogdányban előállított és nyugatra exportált kőolajszármazékok árát egy svájci bankban visszatartotta magának és a pénzzel lelépett Londonba. Meglopta hazáját, meglopta szorgos munkásait, engem is. Na, az ilyen,- Török kanonok úr szerint - a rongyember. Van ma is belőlük. A Nyírbogdányi Gyár sorsa Én tanulmányi okokból 1948-ban elhagytam a Gyárat és az egyetem elvégzése után a felsőbbség úgy döntött, hogy ifjú közgazdászként foglalkozzam országos gazdaságpolitikával. Így is történt nyugdíjazásomig. Közben a Nyírbogdányi Gyár sorsa többször felmerült, alacsonyabb rangú teleppé alakították. Ez már 1949-ben felmerült az Országos Tervhivatalban. A háború után az ásványolaj feldolgozása ugrásszerűen modernizálódott. A második világháború után a Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. volt az egyetlen olyan magyar ásványolaj finomító, amely a termelési folyamathoz szükséges vizet nem természetes folyóból, hanem mélyfúrású kutakból nyerte. Az üzem belső vízellátását 6 kút látta el. Ezeknek hozama nyáron pontosan annyi volt, amennyi a legszükségesebb ellátáshoz elegendő volt. A fúrt kutak mélysége 28 és 152 m között váltakozott. A kutak egyenkénti hozama liter/ perc. Az ivóvíz ellátására gyáron kívül 2 darab kutat fúrtak, ezekből a készenléti lakótelep igényét fedezték. A távlati gazdasági elemzések azonban kimutatták, hogy vegyi üzemet a nagy vízigény miatt lényegében csak folyók mellé célszerű telepíteni, vagy folyók mellett modernizálni. Annál is inkább, hogy a háború után a régiekhez képest gigantikus méretű technológiai berendezések alkalmazása tört az élre. Ebből kifolyólag szűkült a Nyírbogdányi telep gazdasági szerepe. A nyersolaj finomítását 1983-ban leállították, később értelmezésem szerint - a privatizációs divat végleges áldozatává vált. A szerző tisztelettel kéri azokat a kemecsei munkásokat, tisztviselőket, akik valamikor a Nyírbogdányi Petróleumgyárban dolgoztak, hogy szíveskedjenek megírni személyes emlékeiket ottani munkájukról, életükről. Budapest, május 6. Dr. Bálint József A Nyírbogdányi Petróleumgyár RT. egykori munkása

7 szám 7. A szülőotthon történetének első 25 éve ( ) (Dr. Czégé Zoltán évi ünnepi jubileumi köszöntője) A kemecsei szülőotthon fennállásának 25 éves évfordulója nevezetes dátum. 25 év után először állunk meg egy pillanatra, hogy visszatekintsünk eddigi tevékenységünkre, nehéz, küzdelmes, de mégis sok szépséget is tartalmazó munkánkra. Sajnos, már kevés az azon dolgozóink száma, akik az indulás éveiben a szülőotthonban dolgoztak, de itt vannak nyugdíjasaink, a munka nehezét végző idősebb generáció tagjai, s a már utánpótlást jelentő fiatalabb dolgozók. Köszöntjük az édesanyákat, akik itt adtak életet gyermekeiknek, akik közül sokat már nagymamaként látunk és üdvözlünk viszont a szülőotthonban. Történelmi visszapillantás Miért is létesültek az 50-es években a szülőotthonok? Az egészségügy fejlettségének egyik fontos mércéje, hogy milyen egy ország csecsemőhalandósága. A felszabadulást követő évtizedben az egészségügy egyik legalapvetőbb problémája az volt, hogy hogyan lehessen biztosítani legalább az alapellátást, a falvak lakossága, hogy juthat körzeti orvosi ellátáshoz, amikor egy-egy körzeti orvosra több község is jutott, sőt az alapellátáshoz tartozott a falvak lakosságának szülészeti ellátása is a községi szülésznők segítségével. Tisztelet ezért az akkor dolgozó, szülészeti tevékenységet is végző körzeti orvosoknak és szülésznőknek. Szülőotthonok története A csecsemőhalandóság megfelelt az akkori ellátási lehetőségeknek, s nyilvánvalóvá vált, hogy a szülészeti ellátást csak úgy lehet minőségileg magasabb színvonalra emelni, ha a házi szüléseket csökkentve, olyan önálló szülészeti intézményeket létesítenek, melyek élén szakorvosok állnak, képzett szülésznőkkel. Ilyen intézmények lettek szerte az országban a szerveződő szülőotthonok. Különösen égető probléma volt ez Szabolcs megyében, ahol az orvos ellátottság amúgy is a legrosszabb volt az országban, ugyanakkor itt született a legtöbb gyermek ben először Tiszalökön, majd másodikként 1956-ban a kemecsei szülőotthonban indult meg a munka, ezt követően a megye többi járási székhelyein. E szülőotthonok többségében típus szülőotthonok voltak, és 15 ágyra tervezték. Tapasztalatok hiányában a szülőotthonok ágyszámát nem az ellátandó lakosság számához viszonyították, így e szülőotthonok ágyszámai rövid néhány éven belül kevésnek bizonyultak. Így történt Kemecsén is. Előbb 2o, majd 24, s az 196o-as évek elején 28 ágyas lett a szülőotthon. Hétnyolc éven belül az ágyszám csaknem megduplázódott. Ezen felül már pótágyakkal is dolgoztunk, a szülőotthon alapterületének növekedése nélkül. Érthető, hogy ebből óriási zsúfoltság keletkezett, nehezítve a szakmai munka minőségét. A külső körülmények sem voltak szívderítőek. Emlékezetem szerint, amikor 1962-ben Kemecsére jöttem érdeklődni leendő munkahelyem felől, makadám úton érkeztem Kemecsére. A községben nem volt járda, a szülőotthon mellett még nem létezett mentőállomás. Szolgálati lakás sem volt, s így nem kis bátorságra volt szükség, hogy ilyen mostoha körülmények között elvállaljam a szülőotthon vezetését. Mégis mi döntött Kemecse mellett? Izgatott az a lehetőség, hogy tevékenységemnek nincsen semmi gátja, csak hasznára lehetek e szűkebb pátriának az akkori nyíregyházi járás felének. Biztatást kaptam az egészségügy akkori vezetőitől is. Az intézet és az ellátandó terület megismerése után megindult a küzdelem a szülészeti ellátás feltételeinek javításáért. Igyekeztem meggyőzni a járási tanács akkori vezetőit, hogy 3 szülőotthon bővítése elengedhetetlenül szükséges.

8 szám Korszerűsítés Megértő támogatásuk révén 1968-ban sikerült a szülőotthon alapterületét duplájára növelni, a régi épületet korszerűsíteni, ami már kulturált betegelhelyezést tett lehetővé. Alapvetően megváltoztak a szakmai munka feltételei is. Nagy alapterületű szülőszoba és csecsemőszoba létesült kiszolgáló helyiségekkel együtt, ami még a mai követelmények szerint is korszerűnek mondható. Új mosoda, új konyha is épült. MÁV állomásból mentőállomás Még egy nélkülözhetetlen feltétel biztosítása volt hátra, ami már sok tekintetben nehezebb feladatnak bizonyult, egy új, korszerű mentőállomás létesítése. Ehhez szerettük volna az egészségügy anyagi támogatását is megszerezni, ezért a járás vezetőivel még az eü. minisztériumot is megkerestük, ahol örültek lelkesedésünknek. Elismerték kéréseink jogosságát, de pénzt adni nem tudtak. Az országos mentőszolgálat akkori legfőbb vezetését is megkerestük, ahol a nyíregyházi járás e területét fehér foltnak tekintették mentőellátottság szempontjából. Indokoltnak látták mentőállomás létesítését, és megígérték, amint létrejönne egy mentőállomás, úgy azt azonnal, soron kívül szolgálatba állítanák. Ezek után megértettük, hogy csak saját erőből lehetséges mentő állomást létesíteni. A vasút korszerűsítés miatt a kemecsei régi MÁV állomást lebontásra ítélték. Megkerestük a MÁV illetékeseit, adják e terület lakosságának az állomás épületét, s abból újból állomás lesz, de nem MÁV, hanem mentőállomás. Így jutottunk bontott építőanyaghoz. A járási tanács ezt anyagilag kiegészítve építette meg a nyíregyházi járás első mentőállomását a szülőotthon épületével szemben, 1969-ben. A mentőállomást azonnal üzembe is helyezték. Figyelembe véve e terület rossz közlekedési viszonyait. Minden tekintetben nagy nyeresége lett ez a betegellátásnak is, mivel az ellátandó betegek gyors szállítása megoldódott, a körzeti orvosi ellátás hatékonysága is nagymértékben javult. Az akkor két mentővel dolgozó állomás ma már öt mentővel dolgozik közmegelégedésre. A kemecsei szülőotthon volt az egyik a megyében, ahol a legnagyobb volt a forgalom. Már 196o-ban 700 felett volt a szülések száma s ez a szám a továbbiakban csak növekedett ben elérte a csúcsot közel 9oo szülés zajlott le a szülőotthonban. Nagyban nehezítette szakmai munkámat, hogy a szülőotthon működtetésével kapcsolatos gazdasági és pénzügyi problémákkal nagyon sokat kellett foglalkozni. Szerettem volna elérni a megyei kórházzal történő gazdasági integrációt. Központi intézkedésre 1975-ben mindez megvalósult, így sokkal több energia jutott a betegellátásra. Ez az integráció sok, működési feltételeinket is biztosító problémát oldott és old meg ma is a jobb anyagi lehetőségek révén. Szakmai integráció A szakmai integráció eredményeképpen a szülőotthon a megyei kórház szülészeti osztályának részévé vált, s nagy függetlenséget élvezve, az osztály kihelyezett részeként működik. Megfelelő szakmai irányelvek alapján végezzük ma is szelekciós és gyógyító tevékenységünket. Ezt számokkal most úgy lehetne jellemezni, hogy területünk szüléseinek 76%-a zajlik le a szülőotthonban, 24%-a a megyei kórházban. Minőségi elismerés A szülészeti munka eredményei a legjobban számszerűsíthetők, és így jól értékelhetőek. Felettes szakmai szerveink e számok alapján úgy ítélték meg eddig, hogy a szülőotthonunk tevékenysége jó, egyes szakterületen élen jár, pl. az elmúlt évben a koraszülött gyakoriság a mi területünkön volt a legjobb, de az igazi értékmérő mégis a fejlődés pozitív tendenciája, s annak gyorsasága. A végeredményben benne van a védőnők, körzeti orvosok gondozási munkájának eredményessége, az ezt ellenőrző, segítő, koordináló szülőotthon vezető területi munkája.

9 szám 9. Mozgószakorvosi szolgálat néven heti két kiszállással öt héten belül minden községbe eljutok, s megvizsgálva a terheseket igyekszünk kiszűrni azokat, akiknek terhességével probléma van, s azokat a szülőotthonba vagy kórházba irányítjuk. Mint látható, a szülészeti ellátás ma kollektív munka, míg ezen belül egyeseknek ez részfeladat, a szülészeknek főfeladat. Harmonikus együttműködés nélkül e részek nem állnának jól össze, nem lehetne színvonalas eredményt elérni. Amikor az általam nagyra becsült körzeti orvos kollégákat és védőnőket e 25 éves jubileumunkra meghívtam, szerettem volna, ha éreznék nagyrabecsülésünk munkájuk iránt, s mi a szülőotthon dolgozói is érezzük, hogy értékelik, becsülik a szülőotthonban folyó munkát. Feladatbővülés A szülőotthon egy másik fontos feladata lett az SZTK szakrendelés keretében folyó járó beteg rendelés, centrális terhes gondozás, széleskörű családtervezési és nővédelmi munka. Családtervezési vonalon jelentős sikert értünk el az elmaradott rétegek családtervezésében, felismerve ennek egészségügyi é társadalmi jelentőségét. A szakrendelés keretében ez év elejétől komplex rákszűrési munka is folyik, s lehetőségeinkhez mérten kezdeményeztük a területi szűrés bevezetését azok számára, akik egyébként nem jelennének meg a szakrendelésen. A munka becsülete Szeretnék a szülőotthon dolgozóiról is megemlékezni. Gondolok most azokra, akik nem lehetnek már közöttünk, nagy-nagy tisztelettel azokra, akik most nyugdíjasként emlékeznek volt munkahelyükre, s azokra külön, akik mai idősebb vagy fiatalabb munkatársaim. Ha jellemezni szeretném a szülészeti munkát az egészségügyben, azt úgy értékelem, mint az első frontok egyikét, mert nagyon nehéz, s áldozatos munkát kíván. Ezt a munkát három műszakban fiatalabb vagy idősebb családos anyák végzik, sok-sok nehézséget, néha túlórát is vállalva, vagy beteg gyermekükért aggódva. A munka ilyen nehéz feltételeit is vállalva csak azok tudnak dolgozni, akik e munkát valóban hivatásuknak tekintik, s ez tiszteletre méltó teljesítmény. Hogy üres állásunk nincs, abban szerepe lehet a társadalmi és anyagi megbecsülésnek, a jó kollektív szellemnek, a jó munkahelyi, családias légkörnek is. A magam munkáját úgy ítélem meg, mint ahogy minden szülész szakember teheti munkáját mérlegre. Tudatában van annak, hogy a szakmai tevékenysége révén mélyen belenyúl egyének, családok életébe, sorsuknak alakulásába, s ez sokszor nyomasztó felelősség. A szülésszel való találkozás többnyire egy életre szóló emlék, vagy emlékek sorozatát jelentik az egyén számára, s nem közömbös, hogy ez az emlék milyen marad. Kérdés, hogy az elmúlt 25 év mit jelent a területünkön élő lakosság számára, hiszen alig van olyan személy vagy család, akihez nem fűzne közvetett vagy közvetlen kapcsolat bennünket. A szülőotthon iránt megnyilvánuló bizalom ad alapot arra, hogy úgy ítéljem meg kapcsolatainkat a lakosság és a szülőotthon között, hogy e kapcsolat nagyon jó. Mi tiszteljük a hozzánk fordulókban az embert, a nőt, az anyát, s a lakosság ezt bizalmával tiszteli meg. E bizalom különösen fontos elem és ható tényező mindennapi munkákban. Engedjék meg, hogy néhány számadattal próbáljam illusztrálni az elmúlt 25 év munkáját. Az általunk ellátott területen ezer lakos él. Az elmúlt 25 év alatt felvett ápoltjaink száma 42 és félezer volt. Ezen belül szülés zajlott le a szülőotthonban olyan ápoltunk volt, akiknek többségét, mint terhest ápoltunk, s ezen belül kb. 15oo-ra tehető, akiket nőgyógyászati probléma miatt vettünk fel. Közel 17 ezer vetélés zajlott le, melynek döntő többségében a nem kívánt terhesség megszakítása volt. Járó beteg rendelésünk forgalmát és a MSZSZ keretében vizsgáltak számát csak becsülni tudom, de közel 25o ezerben lehetne megállapítani.

Aktualitások a védőnői munkában

Aktualitások a védőnői munkában Aktualitások a védőnői munkában Székesfehérvár 2013. november 13. Polyákné Gulyás Erika megyei vezető védőnő Visszatekintés Anya-gyermekvédelem hagyományai XX. sz. I. világháború - magas csecsemőhalálozás

Részletesebben

Kemecsei Helytörténeti Krónika

Kemecsei Helytörténeti Krónika A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2014. X. évfolyam 3. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Alapítók köszöntése A 16. éve, 1998-ban megalakult Kemecsei Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Vasútállomás, vasutas épületek települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Fülöp Magdolna (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program Hírlevél 1 Mozgó Tüdőszűrő Program 1995-ben indult, és máig egyedülálló programként működik a hajléktalan emberek TBC szűrése és az ehhez kapcsolódó gyógyítás, utógondozás, illetve a nyomon követés megszervezése.

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről A védőnő tevékenységéről 2009-ben Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselő-testülete 2010 Márciusi ülésére

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82.

HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. HOMOKI SZŐLŐ GAZDASÁGI LÓVASÚTI EMLÉKHELY 1897 2015 TÁBORFALVA, ARANY JÁNOS ÚT 78-82. ELŐZMÉNYEK Az 1800-as évek második felében Örkény községben Pálóczi Horváth Istvánnak és feleségének köszönhetően

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében Dr. Bicsák Krisztina mb. főosztályvezető Népegészségügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. február 26. Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében EFI-k elhelyezkedése

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Polgármesteri Hivatal épülete települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Vezér Ákos (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 16. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

Születési helye: Szentgotthárd A szentgotthárdi Szülőotthon

Születési helye: Szentgotthárd A szentgotthárdi Szülőotthon Születési helye: Szentgotthárd A szentgotthárdi Szülőotthon Sömenek Dóra 7. c Széchenyi István Általános Iskola Pályázati témaként a szentgotthárdi Szülőotthont választottam. Már csak az idősebb korosztály

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

,,Tele vagyunk fiatallal,,

,,Tele vagyunk fiatallal,, t a v a s z t ó l õ s z i g,,tele vagyunk fiatallal,, Vakáció, szabadidõ: mindannyiunk iskolája! A nyári, a családi, közösségi idõtöltés, a táborok, minden, ami nem az iskolában, nem a televízióban, nem

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S

E LŐ T E R J E S Z T É S E LŐ T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 2010. május 31-i ülésére Tárgy: Zirci Erzsébet Kórház Alapítvány tájékoztatója a vagyon kezeléséről és felhasználásáról Előadó:

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Asbóth Miklós Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település.

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország

Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország Éves jelentés 2010 Az Üdvhadsereg munkája Magyarországon Arra is szántunk időt, hogy megemlékezzünk arról a remek munkáról, amelyet az Üdvhadsereg Magyarországon

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák Szabályfüzet A középkorban minden nemesnek az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb terület fölött uralkodjon, és minél nagyobb befolyást szerezzen a királyi udvarban. A beházasodás más nemesi családokba

Részletesebben

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam

Pintér: Én is a Fradinak szurkoltam 2014 február 02. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pintér Attila nem tagadja, hogy a Ferencváros élete meghatározó klubja.

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

Győr Biztonságban az iskolák környékén

Győr Biztonságban az iskolák környékén Győr Biztonságban az iskolák környékén Komplex probléma komplex megoldás keresés Statisztikai adatok megvizsgálása Kerekasztal beszélgetések releváns szakemberekkel Kérdőíves információgyűjtés Infrastruktúra,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység

Projektnapló. Kárpátalja 2013. Előkészítő tevékenység Projektnapló Előkészítő tevékenység A Kardos László Általános Iskola diákjaiként nagyon megörültünk, mikor tanév végén meghallottuk a jó hírt: pályázati munkánk sikeresnek bizonyult a Bethlen Gábor Alapkezelő

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Január 26-án közgyűlésen számoltunk

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben