Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából"

Átírás

1 Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI RÉSZVÉTELT MEGHATÁROZÓ SZOCIOLÓGIAI ELEMEK, A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNY GYAKORLATI VÉGREHAJTÁSA, AZ ISMERETÁTADÁS, OKTATÁS SZEREPE Zárótanulmány Kutatásvezető: Szirmai Viktória Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet 1014 Budapest, Úri u. 49. Tel: Fax:

2 A kutatásban résztvevők névsora Megbízói konzultáció: Bese Erzsébet, szakmai főtanácsadó, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály részéről Szakértők: Csobod Éva, Ph.D. irodavezető, Regional Environment Center, Magyar Iroda Hartman Mátyás, egyetemi tanársegéd, Szent István Egyetem, Környezeti Elemek Védelme Tanszék, Gödöllő Krémer András, Ph.D. irodavezető, Oktatási Minisztérium Szilágyi Kinga, C.Sc. tanszékvezető helyettes, Szent István Egyetem, Tájépítészeti- Védelmi és Fejlesztési Kar, Kert és Településépítészeti Tanszék, Budapest Szirmai Viktória, D.Sc. tudományos tanácsadó, környezetszociológiai műhelyvezető, MTA Szociológiai Kutatóintézet Kutatók és résztéma felelősök: (Sorrend a tanulmány szerkezete szerint) Szirmai Viktória (Kutatás irányítása, kutatási koncepció) Molnár Balázs, tudom. segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI, Közép-dunántúli Kutatócsoport Szépvölgyi Ákos tudom. segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI, Közép-dunántúli Kutatócsoport (Hulladékgazdálkodási helyzetelemzés) Ferencz Zoltán, tudományos segédmunkatárs, MTA Szociológiai Kutatóintézet (Lakossági vizsgálat) Szilágyi Kinga (Önkormányzati vizsgálat) Domokos Tamás ügyvezető, Echo Survey SZK Kht. Székesfehérvár (Civil szervezetek kutatása) Csobod Éva (Oktatási alapelvek) 2

3 Krémer András (Fórum) A kutatást segítő munkatársak: Bognár Judit, kutatásszervező, MTA Szociológiai Kutatóintézet Baráth Gabriella, tudom. segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI, Közép-dunántúli Kutatócsoport, (helyi szervezés, interjúkészítés) Molnár Balázs, tudom. segédmunkatárs, MTA RKK NYUTI, Közép-dunántúli Kutatócsoport, (helyi szervezés, interjúkészítés) 3

4 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. A kutatás célja és módszerei 5 2. A hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon és a mintaterületen 11 I. A hulladékgazdálkodás és a lakossági részvétel: az empírikus kutatás eredményei Környezettudatosság, környezet-kultúra Felelősség, szabályozás Információ áramlás A multinacionális cégek szerepe, megítélése Lakossági részvétel Kapcsolat a településsel Fogyasztási szokások Hulladék-elhelyezés, kezelés Hulladékgyűjtés, szállítás, kezelés, díjszabás A helyzet javítása, szelektív hulladékgyűjtés Településfejlődés Mobilitás Javaslatok, alapelvek 128 II. Az önkormányzatok szerepe a hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezettudatos lakossági részvétel fejlesztésében A hulladékgazdálkodási törvény jelentősége, megvalósíthatósága az önkormányzatok szerint Az önkormányzati hulladékgazdálkodás megvalósításának feltételei, és akadályai Az önkormányzatok kapcsolata a főhatósággal, a pályázati lehetőségek kihasználása Az önkormányzati információ-átadási módszerek, a környezettudatos életmódra való nevelés, a környezetvédelem prioritása Milyen segítséget várna el az önkormányzat a hatékonyabb környezeti oktatás és nevelés terén? Javaslatok, alapelvek 164 4

5 III. A civil társadalmi szervezetek szerepe és lehetőségei a lakossági tudatformálást segítő programok, a helyi képzések megvalósításában A környezetvédelmi civil szervezetek helyzete Civil környezetvédelmi programok Részvételi lehetőség a hulladékgazdálkodási programokban Civil részvétel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos oktatási programokban 173 IV. A hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati bevezetéséhez szükséges lakossági részvételt elősegítő oktatási stratégia és program alapelvei az önkormányzatok számára Az oktatási stratégia és program alapelveit meghatározó háttér és környezet Javaslat az ismeretátadási, oktatási stratégia és program alapelveire Fórum a lakossági részvételt elősegítő oktatási program stratégiai alapelveinek megvitatására A kutatás eredményeire épülő javaslat az ismeretátadási, oktatási stratégia és program alapelveire 199 V. Összegzés: a szociológiai kutatások főbb tapasztalatai és az oktatási alapelvek szerepe A lakossági vizsgálat főbb eredményei Az önkormányzati vizsgálat eredményei A civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos kutatás eredményei Javaslatok 209 Mellékletek 211 Technikai mellékletek 222 5

6 Bevezetés (Szirmai Viktória) 1. A kutatás célja és módszerei Az önkormányzati és lakossági részvételt meghatározó és fejlesztő elemek kutatása a hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati végrehajtásában, különös tekintettel az ismeretátadás szerepére című szociológiai kutatás több feladatra is vállalkozott. Mindenekelőtt a törvény végrehajtásához szükséges társadalmi háttér feltárására, a törvény végrehajtásában alapvetően érintett és érdekelt, fontos szerepeket játszó társadalmi aktorok helyzetének a differenciált feltérképezésére. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény célul tűzi ki a környezettudatos magatartás kialakítását a hulladékgazdálkodás céljainak megvalósítása érdekében. A törvény szellemében a társadalom minden csoportja esetében létfontosságú a részvétel, a környezettudatos magatartás kialakítása. A törvény gyakorlati végrehajtásában az önkormányzatok alapvetően érdekeltek, hiszen új feladatokat kaptak. A feladatok megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatoknál dolgozók felkészítése, a kapcsolódó feladatokkal ellátott szakemberek ismereteinek folyamatos fejlesztése. A törvény értelmében a településeken ki kell alakítani az érintett lakossággal, a civil szervezetekkel, a hulladékgazdálkodásban érdekelt vállalkozókkal való együttműködés feltételeit is.(ez utóbbi szereplő azonban nem tartozott a kutatási feladatok közé) A vonatkozó környezetszociológiai kutatások szerint a magyar társadalom környezeti tudata a 80-as, 90-es évek során nagyon differenciáltan fejlődött. A meghatározó társadalmi folyamatok, az átalakulás ellentmondásos természete, a polgárosodás megkésettsége, a gazdasági nehézségek, a társadalmi szegénység, a növekvő számú társadalmi vesztesek miatt is a környezeti érzékenység nem fejlődött a megfelelő módon. Jóllehet a környezeti érzékenység alakulása meghatározó jelentőségű lehet a törvény 6

7 érvényesüléséhez, a törvény hatásai meghatározott társadalmi, érdekeltségei viszonyok, a magyar társadalom helyzetének függvényében szerveződnek. A kutatási megbízás keretében megfogalmazódott álláspont szerint a lakosság környezeti tudata fejlesztésre szorul. A szociológiai kutatás egyik alapvető célja ezért a magyar társadalom mai környezeti gondolkodását, környezeti tudatát meghatározó folyamatok feltárása volt. A törvény értelmében fontos cél az érintett társadalmi csoportok, a lakosság ismereteinek a bővítése, a kívánt mértékű együttműködés érdekében a hulladékgazdálkodási ismeretek oktatása és átadása. Ehhez azonban meg kell határozni az oktatás-tudatformálás célszerű formáját, az információk közvetítésének módját, a legeredményesebb közvetítő csoportot is. Ez a közvetítő szervezet ma alapvetően az önkormányzat. Miközben ma ennek a folyamatnak hiányzik a gyakorlata. Ma még korántsem feltárt hogyan valósítható meg - az intézményes oktatási rendszeren kívüli-ismeretátadási folyamat, a hulladékgazdálkodási stratégiák, a törvény megvalósításában különböző szerepeket játszó csoportok közötti kommunikáció, a folyamatos ismeretátadás. Ebből fakadt a szociológiai kutatás másik célja, ez pedig a különböző csoportok közötti információcsere, kommunikáció bizonyos elemeinek a kidolgozása, a törvény megvalósulását támogató ismeretátadási, oktatási stratégia és program alapelvei kidolgozását támogató javaslat megfogalmazása. A kutatás konkrét céljai A szerződés értelmében a kutatás konkrét célja a következő: a hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati bevezetéséhez szükséges lakossági részvételt elősegítő ismeretátadási, oktatási stratégia és program alapelveinek meghatározása, az önkormányzatok számára, a környezetvédelmi minisztérium részvételével. A hulladékgazdálkodási törvény működéséhez szükséges lakossági részvételt elősegítő ismeretátadási, stratégia és program alapelveinek a kidolgozása érdekében: egyrészt feltártuk a hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati bevezetéséhez szükséges lakossági részvételt meghatározó társadalmi tényezőket, különböző térségi adottságok 7

8 között élő valamint különböző társadalmi helyzetű népesség hulladékgazdálkodással kapcsolatos társadalmi érdekeltségeit, értékeit, a törvény szellemének megfelelő környezettudatos magatartás szociológiai összefüggéseit, másrészt megvizsgáltuk az önkormányzatok szerepét és érdekeltségeit a környezettudatos lakossági részvétel kialakításában, különös tekintettel a lakossági ismeretátadás, képzés és oktatás folyamataiban, harmadrészt elemeztük a civil társadalmi szervezetek szerepét és lehetőségeit a lakosság tudatformálását elősegítő programok kidolgozásában, a helyi képzésekben, a vizsgálati eredmények ismeretében került sor a javaslatok megfogalmazása, az ismeretátadási programok kifejlesztésére és irányítására.. A kutatás módszere A kutatási koncepció és a szerződés értelmében a kutatás főbb célcsoportjai: 1: a kiválasztott térségek önkormányzatai, 2: a kiválasztott térségek településeinek a lakossága és 3. a kiválasztott térségek civil társadalmi (közte környezetvédelmi) szervezetei. A kutatás a közép-dunántúli régió két mintaterületén folyik: az egyik a székesfehérvári, a másik pedig a tapolcai kistérség, azok centrum települései, vagyis Székesfehérvár és Tapolca valamint a környékbeli kis települések. A két térség a vizsgálat koncepcionális szempontból fontos összehasonlító elemzésére ad módot. a.) A székesfehérvári kistérség 31 települése a régió (illetve az ország) gazdasági és társadalmi szempontból fejlett térsége, közép méretű polgárosodott centrum város, ahol a hazai átlaghoz képest viszonylag erős a polgárság, a környékbeli nagyobb és közepes méretű településeken is fejlett a gazdaság, részben a centrum település kisugárzó hatásai miatt is. 8

9 b.) A tapolcai kistérség kisebb méretű és kevésbé polgárosodott városközponttal, hátrányosabb helyzetű, fejletlenebb gazdasággal és hátrányosabb társadalmi helyzetben lévő lakossággal jellemezhető, ahol 33 aprófalvas település vizsgálatára került sor. A két térségben differenciált a lakosság hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezettudatos magatartása, az önkormányzatok lehetőségei is eltérőek. A két térség differenciált települési típusokkal bír, ahol különböző típusú hulladékgazdálkodási konfliktusok jöttek létre, ezek eltérő társadalmi következményekkel, a lakosság és az érintett aktorok differenciált beállítottságával jár. Ezek miatt is megfelelő alapokat adnak az összevetésre. A kutatás megvalósítása érdekében többféle módszert alkalmaztunk, részben az érintett két térségekre reprezentatív mintavétel alapján kérdőíves lakossági vizsgálatot végeztünk, amellyel feltártuk az érintett lakosság szociológiai jellegzetességeit és környezeti érdekeit. Részben a strukturált mélyinterjúkra alapozott vizsgálatot is végeztünk, amelynek segítségével megismertük az érintett térségek önkormányzatainak és a civil társadalmi szervezeteknek, vagyis a lakosságon kívül érintett aktoroknak az adott problémával összefüggő véleményét, az oktatási program alapelveivel kapcsolatos szempontjaikat. Ezen kívül újraelemeztük a vonatkozó problémához kapcsolódó országos és térségi, települési dokumentációkat, statisztikai adatokat és az érintett térségek, városok fontosabb sajtóorgánumait is. Ezek alapján képet kaptunk a két térség hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyzetéről, konfliktusairól is, valamint a felmerült vitás kérdésekről, amelyek segítségével mód nyílt az ismeretátadási, oktatási anyag alapelveinek a tisztázására is. A szociológiai jellegű vizsgálatokat követőn fórumot szerveztünk, ahol az érdekelt főbb szereplők (állami és térségi társadalmi aktorok, közte az oktatás és a nevelés területén is járatos szereplők, civil társadalmi szervezetek) találkoztak, és ahol a vélemények feltárására, ütköztetésére is mód nyílt. A fórum keretében kiderült, hogy mi az érintett aktorok véleménye az ismeretátadás, oktatás szerepéről a hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati végrehajtásában. A szociológiai kutatási eredmények valamint a fórumon feltártak ismeretében került sor a konkrét oktatási programok tartalmával és módszereivel kapcsolatos kérdések 9

10 bemutatására, az ismeretátadási, oktatási programok kifejlesztésével és irányításával kapcsolatos főbb javaslatok kidolgozására. A vizsgálat megvalósulását egy állandó szakértői testület is segítette, ahol a kutatás minden lépését közösen készítettük elő és közösen elemeztük, a megbízóval való állandó egyeztetés keretében is. A meghívott szakértők összetétele kifejezte a kutatás interdiszciplináris jellegét, a vizsgálat komplex megközelítési módját is. A kutatás fázisai A kutatás fázisai a következők voltak: I. A lakossági szociológiai vizsgálat, vagyis a hulladékgazdálkodás gyakorlati bevezetésében résztvevő térbeli és társadalmi csoportok véleményének, érdekeltségének kérdőíves vizsgálatra alapozott összegyűjtése és elemzése, értékelése. Ennek keretében került sor a hulladékgazdálkodással kapcsolatos állapotfelmérésre is a két mintaterületen. II. Az önkormányzati vizsgálat, amelynek során az önkormányzatok adott kérdésben kompetens felelősei, szakértői körében megvalósított strukturált mélyinterjúk segítségével tártuk fel az önkormányzatok vonatkozó szerepének, érdekeltségeinek, az ismeretátadás folyamatában történő részvételének és lehetőségeinek a problematikáját. III. A civil társadalmi szervezetek részvizsgálata során megnéztük a civil társadalmi szervezetek vonatkozó szerepének, érdekeltségeinek, az ismeretátadás folyamatában történő részvételének és lehetőségeinek a problematikáját, az érintett két térség településein található civil társadalmi szervezetek főbb képviselői véleményének a vizsgálatával. IV. Fórum szervezése az érdekelt szereplők számára, az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a lakosság képviselőivel. A fórum a véleménycserén túl kampány jellegű is volt, a meghívott média által közvetített új információk, ismeretek elterjesztésén keresztül. V. Az ismeretátadási, oktatási stratégia és program alapelveire vonatkozó javaslat készítése, amelyből kiderült, hogy milyen tartalmú és módszerű oktatási programok 10

11 szülessenek a lakossági részvétel erősítésére a hulladékgazdálkodás területén, ki és hogyan fejlessze ki az ismeretátadási programokat, ki irányítsa a szükséges képzési, továbbképzési programokat. A munka eredménye az adott összegző tanulmány, Az önkormányzati és lakossági részvételt meghatározó szociológiai elemek, a hulladékgazdálkodási törvény gyakorlati végrehajtása, az ismeretátadás, oktatás szerepe címmel. *** 11

12 2. A hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon és a mintaterületen * (Molnár Balázs, Szépvölgyi Ákos) Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik legkritikusabb környezetvédelmi kérdésének a hulladékgazdálkodás tekinthető, mely színvonalának javítása tekintetében és érdekében az elfogadott hulladéktörvénynek komoly hatásai kell, hogy legyenek. A jogi szabályozás A magyarországi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása figyelembe veszi az Európai Unió csatlakozó jogszabályait. Ezek közül a legfontosabbak a 75/442/EEC számú Tanácsi irányelv a hulladékokról; a 91/689/EEC számú Tanácsi Irányelv a veszélyes hulladékokról; a 259/93 számú Tanácsi Rendelet a hulladékok Európai Unióba, Európai Unióból, illetve Európai Unión belüli szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről; a 94/62/EC számú Parlamenti és Tanácsi irányelv a csomagolásokról és a csomagolóanyag-hulladékokról; a 94/67EC számú Tanácsi Irányelv a veszélyes hulladékok égetéséről; valamint a 1999/31EC számú Tanácsi irányelv a hulladéklerakásról. A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó magyar jogszabályi környezet is kialakult. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény keretjellegénél fogva nem tér ki a hulladékok kezelésének részletes szabályaira, de a jogalkotó szükségesnek tartotta a hulladékokról szóló önálló törvény megalkotását. A környezet * Felhasznált források Balatonfelvidéki Térségfejlesztési Társulás Környezetvédelmi Programja, Balatonfelvidéki Térségfejlesztési Társulás Vidékfejlesztési Sapard Programja, Fejér megye területrendezési terve Egyeztetési dokumentáció. Kézirat. Váti Kht., Budapest, Magyarország Kistérségei Közép-Dunántúl. KSH Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém Megyei Igazgatóságai, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém Székesfehérvár Megyei jogú Város Környezetvédelmi koncepciója. Kézirat. TOTAL Környezetfejlesztési és Szolgáltató Kft. Székesfehérvár, Tapolca Város Előzetes Hulladékgazdálkodási Terve, Tapolca Város Környezetvédelmi Programja, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, évi XLIII. tv. a Hulladékgazdálkodásról Vertikál környezetünk harmóniája. Tájékoztató. Vertikál Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt. Polgárdi,

13 védelmének alapelvei között megjelenik a hulladékkezelés csökkentése (megelőzés) és az újrahasznosítás is. A helyi önkormányzati környezetvédelmi feladatokat taglaló 46. és 47. -ok előírásainak értelmében a helyi önkormányzat települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melynek része a kommunális hulladékkezelésre vonatkozó program. A hulladékgazdálkodás általános céljait, a legfontosabb jogokat és kötelezettségeket a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény tartalmazza. A hulladékgazdálkodási törvény hatálya a levegőbe kibocsátott és a radioaktív anyagokat kivéve a hulladék minden formájára, továbbá a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és a létesítményekre is kiterjed. A törvénybe foglalt 13 alapelv útmutatást ad a tennivalók megközelítéséhez az integrált szennyezés-megelőzés elvétől a megosztott felelősség elvén át a példamutatás elvéig. Az EU szabályozás legfontosabb alapelve a megelőzés elve is helyet kapott az alapelvek között, de sajnos a törvényi szabályozás a továbbiakban nem tér ki e döntő elemre. A hulladéktörvény felhatalmazásainak megfelelően a mindenkori magyar kormány és az egyes miniszterek rendeleteikben részletesen szabályozták/szabályozzák az európai szintű hulladékgazdálkodás meghonosításához és elterjesztéséhez csatlakozó tevékenységeket, folyamatokat, hatás- és feladatköröket, lehetőségeket, kötelezettségeket és követelményeket, valamint a szakmai, a kezelési és a műszaki szabályokat, illetve mindezek részletes feltételeit 1. 1 A hulladéktörvényt részletező, egyben az európai normákat figyelembe vevő legfontosabb kormány- és miniszteri rendeletek 2000 óta: 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; 271/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról; 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól; 241/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; 242/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; 241/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól; 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről; 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről; 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről; 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről; 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól; 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és 13

14 Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Elkészült és az Országgyűlés is elfogadta a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT; ld. 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat), amely elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza az NKP tervezési periódusához igazodóan a között elérendő célokat, valamint az elérésüket biztosító intézkedéseket, programokat. Ennek keretében kijelölte a feladatokat mind a különböző hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározta a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Ezek keretében kijelölte a feladatokat mind a különböző hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározta a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között. Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok: csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt; emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást; meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását; minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát; növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét; fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladékelhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket; növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét; teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát; a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól; 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól; 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól; 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről; 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről. 14

15 erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét; fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérésellenőrzés) eszközrendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára; piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra; ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést; erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására; hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet. [11] A szilárd települési hulladék Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna/év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége (1. ábra). 1. ábra: A termelési hulladékok mennyiségének megoszlása 21% 3% Veszélyes termelési hulladék Egyéb termelési hulladék Egyéb hulladék 76% Forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány Az egészségügyi hulladék éves mennyisége meghaladja a tonnát, a lakosság által termelt települési hulladékból mintegy 20 millió tonna a folyékony halmazállapotú, a szilárd hulladék 2 mennyisége, pedig meghaladja a 4 millió tonnát (térfogatmegoszlásukat 2 Települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék, valamint minden egyéb, a háztartásihoz hasonló összetételű és ezért azzal együtt szállítható és ártalmatlanítható hulladék 15

16 nézve a kettő aránya kb. azonos, millió m 3 /év). A települési hulladékokból évente 20 millió tonna a folyékony, 4 millió tonna a szilárd halmazállapotú (2. ábra). 2. ábra: A települési hulladékok megoszlása halmazállapot szerint 17% Folyékony települési hulladék Szilárd települési hulladék 83% Forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány A keletkező települési szilárd hulladék mennyisége jelentős területi különbségeket mutat. A lakosonként évente keletkező mennyiség átlagosan 420 kilogramm. Ezzel szemben a Közép-Dunántúlon ez meghaladja az 520 kilógrammot, ami a legmagasabb regionális érték Magyarországon. A települési szilárd hulladék összetétele egyebek között a fogyasztási szokások és az életmód változásával, a termékösszetétel és a csomagolástechnika változásával összefüggésben jelentősen módosult, fokozatosan emelkedik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók (pl. csomagolóanyagok) aránya. A mintegy 2700 kommunális lerakóhelynek egyelőre csupán 30%-a felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak, jelentős az olyan illegális és legális lerakók száma, amelyek jelenleg potenciális szennyező források. A jelenlegi állapotot jellemzi még, hogy a szervezett hulladékgyűjtés nem teljes körű, a szelektív hulladékgyűjtés még alacsony fokú, az alkalmazott eszközök műszaki színvonala és állapota rendkívül rossz. A Független Ökológiai Központ Alapítvány adatai szerint a szilárd települési, vagy háztartási hulladék 2/3-a a városi, 1/3-a falusi jellegű településeken keletkezik (3. ábra). [12] Ez a mennyiség évente 2-3%-al nő. A hulladékgyűjtés arányát tekintve, e hulladék 16

17 egyre növekvő arányát gyűjtik rendszeresen, szervezett szolgáltatások formájában, melybe a lakásállomány 83%-a van bekapcsolva (KSH 2000). 3. ábra: A települési szilárd hulladék keletkezési hely szerint 67% 33% Falun keletkező szilárd hulladék Városban keletkező szilárd hulladék Forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány A települési szilárd hulladék gyűjtése A települési szilárd hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladékoknak a keletkezés üteméhez igazodóan szervezetten, a környezetet nem szennyező és közegészségügyileg megfelelő módon kialakított eszközök, berendezések segítségével történő összegyűjtése, elszállításra alkalmas állapotba hozása és elszállításig történő átmeneti tárolása. Ezen hulladék körülbelül 82%-át gyűjtik rdndszeresen, szervezett szolgáltatások formájában, melybe a lakásállomány 65%-a van bekapcsolva (4. ábra). 17

18 4. ábra: A települési szilárd hulladék gyűjtése 18% Gyűjtött szilárd hulladék Nem gyűjtött 82% Forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány A települési szilárd hulladékok eltávolításának általános elterjedt módszerek az elhordásos rendszer. A nem elhordásos eltávolítási módszerek (vízöblítéses és pneumatikus rendszerek) ma még kivételnek tekinthetők, bár a pneumatikus gyűjtési és szállítási rendszerrel egyre szélesebb körben kísérleteznek. Az elhordásos rendszerű hulladékeltávolítás gyakorlatban alkalmazott változatai a gyűjtés-szállítás technológiájának függvényében a következők: Ürítéses rendszer félpormentes és pormentes változatban. Cserekonténeres rendszer. Zsákos rendszer. A szervezett hulladékeltávolításnak a gyűjtést követő, ahhoz szorosan kapcsolódó és attól el nem választható része az elszállítás. Az idők folyamán a hulladék elszállítására a legkülönfélébb típusú járműveket alakították ki, melyek a gyűjtés, a szállítás, a rakodás munkáját is elősegítő célgépek. A települési szilárd hulladék kezelése Korábban világszerte elterjedt gyakorlat volt a szabálytalan nyílt lerakás, melyet a jogszabályok is megengedtek, amikor terepmélyedésekben, üregekben, vagy egyszerűen a talaj felszínén helyezték el a szilárd hulladékot, mindenféle egyengetés, tömörítés, takarás nélkül szórták a szemetet a kijelölt vagy elhagyott területre. Ez a rendezetlen lerakás 18

19 higiénés és környezetvédelmi okokból még a településektől, víznyerőktől nagy távolságban sem fogadható el. Porral szennyeződhet a környező légkör és a tágabb régió, a bűzös szag nagy távolságban is érezhető, szennyeződhet a talaj és a talajvíz, a takaratlan laza hulladéktömeg vonzza a rovarokat és rágcsálókat, potenciális fertőzésveszélyt jelent az élővilágra és esztétikailag is romboló hatású. Az ártalmatlanítás leggyakrabban alkalmazott módszere a lerakás. Magyarországon a települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása országos szinten kb. 85%-ban lerakással történik (5. ábra) 5. ábra: A települési szilárd hulladék ártalmatlanítása 15% Ártalmatlanítás lerakással Egyéb 85% Forrás: Független Ökológiai Központ Alapítvány A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos problémák A hulladékokkal kapcsolatos és egyre gyakrabban megjelenő problémák közül jellemzőek a közegészségügyi problémák, vagyis a nem megfelelően gyűjtött és kezelt hulladék fertőzésveszélye, valamint a környezeti problémák. Emellett lényegesek a mennyiségi problémák, vagyis az, hogy a jelenlegi technológiai szinten egyre kevésbé vagyunk képesek követni a hulladékok növekvő mennyiségét. Ezt egészítik ki a gazdasági problémák, és a társadalmi problémák A problémákat kiváltó okok rendkívül sokrétűek. A legnagyobb súllyal a népességnövekedés, az egy főre eső fogyasztás növekedése, a gazdasági folyamatok 19

20 természete (növekedésorientált piaci mechanizmus, külső gazdasági hatások, a természeti erőforrások mint közjavak problematikája) bír. Hulladékgazdálkodás a mintaterületen Az összehasonlítás mindkét kistérségi mintaterülete a Közép-dunántúli régióban helyezkedik el, Veszprém, illetve Fejér megyében. A következőkben röviden áttekintjük a két kistérség hulladékgazdálkodási rendszerét hangsúlyosan a kutatás szempontjából kiemelt kérdésekre, annak érdekében, hogy az összehasonlítás és az oktatási stratégia alapelveihez szükséges következtetések szempontjait megalapozzuk. A székesfehérvári kistérség hulladékgazdálkodásának jellegzetességei Fejér megye 7 kistérségéből a székesfehérvári kistérség 31 településén él a megye lakosságának 40 %-a (1. táblázat). A kistérség állandó népességszáma csökken, mivel az agglomeráció településeinek népességgyarapodását ellensúlyozza Székesfehérvár és néhány település (Bakonykúti, Soponya, Füle, Kincsesbánya) népességének nagyobb mérvű természetes fogyása. A népesség korösszetétele a régió átlagánál jóval fiatalabb. A 14,5 ezer vállalkozás (5900 társas, 9600 egyéni) csaknem 85 %-a Székesfehérváron, míg a társas vállalkozások negyede az ipari szektorban összpontosul. A kistérség iparában alkalmazásban állók aránya 1,5 szerese a régió ipari átlagának. A vízellátás mértéke 96 % (kivétel Csősz és Soponya), a csatornázottság mértéke pedig 60 %-os. A kistérség idegenforgalmi fogadóképessége is kedvező (a megye szálláshelyeinek mintegy 20 %-a). A 31 településből 18 kapcsolódott a Székesfehérvár és Vonzáskörzete Önkormányzati Társuláshoz: az önállósodó Polgárdi és környéke, valamint a kistérség északnyugati részének a városhoz lazábban kapcsolódó települései nem vesznek részt az együttműködésben. [1] 1. táblázat: A Székesfehérvári kistérség településeinek jellege és népességszámuk, 2000 Település Népességszám Ipari Mezőgazdasági Alvótelepülés Idegenforgalmi Aba Bakonykúti Csór Csősz

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Aba 100 1,8 % 4000 2 Adony 300 Ft/m2 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5

Részletesebben

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2

helyiség: 750 Ft/m2 2000 m2felett 900 Ft/m2 Fejér megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó vagy a forgalmi érték %-a Ft/fő %-a %-a 1 Aba 100 1,8 % 1000 4000 2 Adony 300 4000 1,5 % 500 és 5000 3 Alap 1,5 % 4 Alcsutdoboz

Részletesebben

Egészséges települések

Egészséges települések Egészséges települések Jegyzői értekezlet, Székesfehérvár, 2013.11.13. Dr. Pásztor László Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési osztály E-mail: fejer.egeszsegfejlesztes@kdr.antsz.hu

Részletesebben

2016. december hónapra tervezett sebességmérések

2016. december hónapra tervezett sebességmérések december 1. csütörtök december 2. péntek 2016. december hónapra tervezett sebességmérések 13.00-15.00 M6 autópálya Százhalombatta és Dunaújváros között 15.00-17.00 M6 autópálya Iváncsa és Százhalombatta

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY Ügyszám: 07000/198-65/2016. ált. FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY Jóváhagyom: Vörös Ferenc r. ezredes sk. rendőrségi főtanácsos rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY augusztus hónapra tervezett sebességmérések

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY augusztus hónapra tervezett sebességmérések Ügyszám: 07000/176-46/2015. ált. FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY Nap augusztus 1. szombat augusztus 2. vasárnap 2015. augusztus hónapra tervezett sebességmérések

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY szeptember hónapra tervezett sebességmérések

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY szeptember hónapra tervezett sebességmérések Nap szeptember 1. kedd szeptember 2. szerda FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY 2015. szeptember hónapra tervezett sebességmérések Mérés tervezett ideje

Részletesebben

Érvényes: április 4-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK. P21.29 Aba, Rákóczi u., 5.08 M 5.12, 5.14, 5.14 P 5.17 N 5.26, 5.46, 18.17

Érvényes: április 4-től AUTÓBUSZJÁRATOK ÉRKEZNEK. P21.29 Aba, Rákóczi u., 5.08 M 5.12, 5.14, 5.14 P 5.17 N 5.26, 5.46, 18.17 Aba, Hősök tere M 5.12, 5.14 P 5.17, 6.14, 7.17 Y 7.17 H 8.17 9.17 11.12, 13.07 e13.17 * 14.07 M14.17 515.17, 16.17 517.17, 18.17 519.17, 21.17 621.20 Aba, Rákóczi u., 5.08 M 5.12, 5.14, 5.14 P 5.17 N

Részletesebben

Érvényes: 2015. december 13-tól AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK, 14.15 H14.30 513.30, 14.35 16.05 517.05 H18.31

Érvényes: 2015. december 13-tól AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK, 14.15 H14.30 513.30, 14.35 16.05 517.05 H18.31 02 Aba, Hősök tere, 5.15, 6.15, 6.55 7.30 9.30 11.20 H12.30 513.30, 14.15 H14.30, 15.10 515.30, 16.30 517.30, 18.35 P19.30 f19.30 f20.30 6 ( 09 Agárd, gyógyfürdő, 15.00 08 Agárd, gyógyfürdő, 10.30 07 Agárd,

Részletesebben

AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK

AUTÓBUSZJÁRATOK INDULNAK Aba, Hősök tere 2 M 5:15 M 6:15 M 6:55 7:30 9:30 11:20 X 12:30 13:30 M 14:15 X 14:30 M 15:10 15:30 M 16:30 17:30 M 18:35 + 19:30 X 20:30 Agárd, gyógyfürdő 7 M 6:55 M 7:15 M 13:10 8 M 10:30 Agárd, gyógyfürdő

Részletesebben

Bicske Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 2060 Bicske, Szent István út 42. Bodmér Faluháza 8080 Bodmér, Vasvári P. u. 58.

Bicske Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 2060 Bicske, Szent István út 42. Bodmér Faluháza 8080 Bodmér, Vasvári P. u. 58. Bicskei Járás Sportcsarnok 8087 Alcsútdoboz, József A. út 5 Alcsútdoboz Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 8087 Alcsútdoboz, Szabadság u. 105. Bicske Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 2060

Részletesebben

AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA

AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA 5. AZ ISKOLÁK HELYREÁLLÍTÁSA A tanítás megkezdésével egy idõben megindult az iskolák helyreállítása is. Kitartó, szívós munka kezdõdött meg és hosszú évekig tartott, míg a háború áldozatául esett iskolák

Részletesebben

Fejér

Fejér Engedélyezési terv beadásának tervezett Kivitelezés megkezdés Kivitelezés befejezés Kontakt személy Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH határideje tervezett határideje

Részletesebben

Fejér Megy Közgyűlése. 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete. A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről

Fejér Megy Közgyűlése. 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete. A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről Fejér Megy Közgyűlése 17/1996. (XI.21) K.r.sz. rendelete A kéményseprőipari közszolgáltatások kötelező igénybevételéről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 27/2003.(XI.27.).K.r.sz. rendelettel)

Részletesebben

Fejér megye adattára

Fejér megye adattára Fejér megye adattára EU csatl. Székesfehérvár 1, 2 Warvasovszky Tihamér 8000 Városház tér 1. 83 505 104 059 45 391 39 352 6 039 38 114 1. vk. és Szfvár 83 505 104 059 45 391 39 352 6 039 38 114 Csősz 2

Részletesebben

2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések. Mérés tervezett helye

2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések. Mérés tervezett helye 1 / 8 2013. szeptember hónapra tervezett sebességmérések szeptember 2. hétfő szeptember 3. kedd 10.00-12.00 M6 bal 74+750 km mozgó 15.00-17.00 M8 bal 75+600 km szerviz út 14.00-18.00 6228-as jelű út Daruszentmiklós,

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Fejér Megyei Gyermekjóléti Szolgálatok 2013. februári állapot szerint

Fejér Megyei Gyermekjóléti Szolgálatok 2013. februári állapot szerint Fejér Megyei ok 2013. februári állapot szerint Ellátási terület (települések felsorolása) Szolgáltató (intézmény) neve, székhelye Fenntartó neve, székhelye Családgondozó, telefon, e-mail Feladatellátás

Részletesebben

2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések

2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések 2013. augusztus hónapra tervezett sebességmérések Nap augusztus 2. péntek augusztus 3. szombat 10.00-12.00 M6 bal 74+750 km mozgó 15.00-17.00 M8 bal 75+600 km szerviz út 09.00-11.00 Szfvár, Kadocsa út

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR. dr. Pápai-Székely Zsolt

SZÉKESFEHÉRVÁR. dr. Pápai-Székely Zsolt FEJÉR MEGYE SZÉKESFEHÉRVÁR Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológiai Osztály GYEMSZI Az intézmény címe (irányítószámmal): 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3. A tüdõgyógyászati osztály

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

UrszAggy űlés Hivetaie. irományszám : Érkezett 2015 JúN 2 2.

UrszAggy űlés Hivetaie. irományszám : Érkezett 2015 JúN 2 2. irományszám : UrszAggy űlés Hivetaie i/lllli A A Í[ öoi nuinnmmoi-uo Glmiiuiddiiuiuinü(1 ':?ifiliinininüngdi' ~ mnü3guiuű nnnnn g. ' A A Érkezett 2015 JúN 2 2. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Kövér Lászl ó az

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS KNYKK-FM-09/2015-2016 Érvényes: 2016. december 11. MENETRENDI ÉRTESÍTÉS Értesítjük a T. Utazóközönséget, hogy 2016. december 11. (vasárnap) üzemkezdettől az alábbi menetrend módosítások kerülnek bevezetésre.

Részletesebben

2014. december hónapra tervezett sebességmérések Nap

2014. december hónapra tervezett sebességmérések Nap 2014. december hónapra tervezett sebességmérések Nap december 1. hétfő december 2. kedd december 3. szerda Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 13.00-14.00 M8 autópálya és Iváncsa között 08.30-10.30

Részletesebben

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében

Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Magyar Műszaki Értelmiség Napja A mérnökök szerepe a fenntartható fejlődés terén Ivóvízbázis-védelem Fejér megyében Tóth Sándor Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. május 11. Vízbázis-védelem

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2015. február hónapra tervezett sebességmérések Nap

FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2015. február hónapra tervezett sebességmérések Nap FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2015. február hónapra tervezett sebességmérések Nap február 1. vasárnap február 2. hétfő február 3. kedd Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 13.00-16.00 Székesfehérvár,

Részletesebben

Dunaújvárosi RK. 10.00-14.00 Dunaújváros, Papírgyári út Vasmű III. kapunál /50 km/h/

Dunaújvárosi RK. 10.00-14.00 Dunaújváros, Papírgyári út Vasmű III. kapunál /50 km/h/ A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén 2012. január hónapban tervezett sebességellenőrzések Nap: Végrehajtó szerv: Időpont: Település helye: 1. Székesfehérvári RK. 12.30-15.30 Székesfehérvár,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 28. NAPIREND: Ügyiratszám: 1 /92-17/ 2011 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. december 9 i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. /2013 E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. szeptember 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy,

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Közös üzemeltetéső vonalak/vonalszakaszok 4/B. számú melléklet

Közös üzemeltetéső vonalak/vonalszakaszok 4/B. számú melléklet vonal száma lba 1120 Budapest, Népliget - Dunaújváros, aut.áll. Gemenc, Pannon, Volánbusz lba 1134 Dunaújváros, aut.áll. - Harkány, aut.áll. lba 1134 Dunaújváros, aut.áll. - Dunaföldvár, aut.áll. Balaton,

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Fejér megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó Ft/fı %-a %-a 1 ABA 1,8% 2003.01.01 100 2003.05.30 1000 és 2007.01.01 4000 2

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

B3 TAKARÉK Szövetkezet

B3 TAKARÉK Szövetkezet 4. sz. melléklet A B3 TAKARÉK Szövetkezet ügyfélszolgálati, ügyfelek számára nyitva álló helyiségeinek elérhetősége (fióknév, cím, telefonszám), valamint nyitvatartási ideje Fiók neve Cím Telefonszám Nyitva

Részletesebben

Kizárólagos üzemeltetéső vonalszakaszok 4/A. számú melléklet/2

Kizárólagos üzemeltetéső vonalszakaszok 4/A. számú melléklet/2 Alba 1163 Budapest, Népliget - Káloz, mozi Alba 1163 Budapest, Népliget - Martonvásár, posta M7-esen közlekedik Alba 1163 Szabadbattyán, kálozi útelág. - Káloz, mozi Alba 1163 Pettend, Muskátli Vend. -

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

É R T E S Í T É S. ALBA VOLÁN Zrt. Székesfehérvár Börgöndi u. 14.

É R T E S Í T É S. ALBA VOLÁN Zrt. Székesfehérvár Börgöndi u. 14. ALBA VOLÁN Zrt. Székesfehérvár Börgöndi u. 14. É R T E S Í T É S Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a 2011. karácsonyi és a 2012. újévi ünnepekkel összefüggésben az autóbuszjáratok közlekedési

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Törvényi szabályozás célja

Törvényi szabályozás célja 4.2.. Táblázat / 1. 1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 2. 1995. évi LVII. törvény vízgazdálkodásról. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 4. 200. évi

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Tájékoztató a szelektív hulladékszállítás rendjéről Érvényes: 2014.03.01-2014.12.31-ig

GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Tájékoztató a szelektív hulladékszállítás rendjéről Érvényes: 2014.03.01-2014.12.31-ig GYŰJTSÜNK EGYÜTT SZELEKTÍVEN 2014-BEN IS! Házhoz menő lomtalanítás Társaságunk a 2014. évben is elvégzi az évente legalább 1 alkalommal, az ingatlantulajdonossal előre egyeztetett időpontban háztól történő,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve. I. Önkormányzatok ellenőrzése. Komplex felügyeleti vizsgálatok:

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve. I. Önkormányzatok ellenőrzése. Komplex felügyeleti vizsgálatok: 33 A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 2008. évi ellenőrzési terve I. Önkormányzatok ellenőrzése Komplex felügyeleti vizsgálatok: Sorszám Település 1. Héreg, Vértestolna körjegyzőség 2008.

Részletesebben

Hulladékgyűjtő udvarban elhelyezhető hulladék típusok:

Hulladékgyűjtő udvarban elhelyezhető hulladék típusok: Hulladékgyűjtő udvarban elhelyezhető hulladék típusok: A Hulladékgyűjtő udvar olyan zárt területtel és szakképzett személyzettel ellátott gyűjtőhely, ahová több fajta és nagyobb tömegű előre szelektált

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83.

...R...~.~~:... rh..~ ...~.r... \.1/ REGYHÁZA ,~~ N Y. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE. 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +3642524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: VFEJL/ 173-2 /2014. Ügyintéző:

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás január 1-jétől alkalmazott jogszabályai

A hulladékgazdálkodás január 1-jétől alkalmazott jogszabályai A hulladékgazdálkodás 2010. január 1-jétől alkalmazott jogszabályai Hulladékgazdálkodási jogszabályok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 2010. január 1. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=48929.72552

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának február 16.- i ülésére.

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának február 16.- i ülésére. TAPOLCA KÖRNYÉKI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS Székhely: 8319 Lesenceistvánd, Kossuth u.145 Tel./Fax: 87/436-151 e-mail: tapolcakornyekitarsulas@lesenceistvand.hu E L Ő T E R J E S Z T É S A Tapolca Környéki

Részletesebben

A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szociális intézmények

A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szociális intézmények 1 Állami fenntartású intézmények A Szociális és Gyámhivatal által engedélyezett szociális intézmények neve, székhelye,, e- mail; telefonszám Fenntartó székhelye neve, által nyújtott szolgáltatások, férőhelyek

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 1/345-6000 Internet: www.ksh.hu Adatszolgáltatóinknak Nyomtatványok

Részletesebben

ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ÁBRAHÁMHEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014. (..) önkormányzati rendelete a Balaton-felvidéki Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1061 TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 2015

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről és a közszolgáltatás

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 030105 Csákberény Község Önkormányzata Általános Iskolája Borbély József Csákberény Fejér Kossuth u. 15. 8073 030106 Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény

Részletesebben

Hulladéktelep-kezelő Hulladéktelep-kezelő

Hulladéktelep-kezelő Hulladéktelep-kezelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

Kommunális hulladékszállítás Halásztelken tárgyú, a Közbeszerzési 18894/2012 számon megjelent ajánlati felhívással kapcsolatban

Kommunális hulladékszállítás Halásztelken tárgyú, a Közbeszerzési 18894/2012 számon megjelent ajánlati felhívással kapcsolatban KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS Kommunális hulladékszállítás Halásztelken tárgyú, a Közbeszerzési 18894/2012 számon megjelent ajánlati felhívással kapcsolatban Ajánlatkérő tájékoztatja az Ajánlattevőket, hogy

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR* Az intézmény szakdolgozóinak száma: Az intézmény egyéb dolgozóinak száma: Rendelnek-e más szakmák a gondozóban?

SZÉKESFEHÉRVÁR* Az intézmény szakdolgozóinak száma: Az intézmény egyéb dolgozóinak száma: Rendelnek-e más szakmák a gondozóban? FEJÉR MEGYE SZÉKESFEHÉRVÁR* Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológiai Osztály GYEMSZI Az intézmény címe (irányítószámmal): 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3. A tüdőgyógyászati

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Az árverések időpontjai: 2015 év 11 hó 23 nap tól 2015 év 12 hó 04 nap -ig

HIRDETMÉNY. Az árverések időpontjai: 2015 év 11 hó 23 nap tól 2015 év 12 hó 04 nap -ig Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) mint Kiíró a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 5. NAPIREND: Ügyiratszám: 1/717/ 2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. november 12-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás Társulási megállapodásának

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

M E G S Z Ü N T E T Ő O K I R A T

M E G S Z Ü N T E T Ő O K I R A T M E G S Z Ü N T E T Ő O K I R A T Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegymagas, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóőrs,

Részletesebben

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja

Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja Bánk Település Hulladékgazdálkodási Tervének felülvizsgálati beszámoló dokumentációja 2009. augusztus 28. I. Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának indokoltsága A hulladékgazdálkodásról szóló 2000.

Részletesebben

Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár körj.

Csabrendek, Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár körj. 32 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 2009. évi ellenőrzési terve I. Önkormányzatok ellenőrzése Komplex felügyeleti vizsgálatok: Sorszám Település 1. Balatonakali 2009. március 2. Pátka

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 14. IKTATÓSZÁM: 55-3/2013. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács mőködési

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben